Közösségi közlekedés
GYSEV
Közlekedésbiztonság
Meghirdették a 2013-as vasúti és Volán-menetrendet
Kövesdi Szilárd a vasúttársaság szerepének változásáról beszélt
Hosszú távú programok megvalósításával érhetünk el eredményeket
2
2012. november 21. • XX. évfolyam, 23. szám
Regionális Volán-vállalatok A Figyelõ értesülése szerint két ütemben valósul meg a Volán-vállalatok regionális átszervezése. A jelenlegi 24 társaság megmarad, de regionális felállásban közös vezérigazgató irányítása alá kerülnek a Volán-vállalatok. A jogi összeolvadás határideje 2014 vége. A Volánbusz továbbra is önálló marad, a közelmúltban kinevezett Simon Gábor vezérigazgató irányításával. A regionális Volán-vállalatok egyelõre földrajzi munkanéven szerepelnek. A Nyugati Volánhoz tartozik a Kisalföld, a Vasi, a Zala, a Somló, a Bakony és a Balaton Volán, várhatóan Papp László jelenlegi Volán-vezér irányításával. A Déli Volán a Kapos, a Gemenc és a Pannon Volán összeállításban kezdi a jövõt, Bebics János vezérigazgató vezetésével. Az Északi Volán tagjai a Nógrád, az Agria, a Mátra, a Hatvani és a Jászkun Volán. Ennek vezérigazgatója – nagy meglepetésre! – Uti Csaba, a Hatvani Volán vezetõje lesz. További jelöltek: Sárközi György vezérigazgató (Keleti Volán – Borsod, Szabolcs, Hajdú Volán), Szarvas Péter (Alföld Volán – Bács, Kunság, Tisza, Körös), Németh István (Közép-dunántúli Volán – Vértes, Alba). Azok a Volán-vezérigazgatók, akik nem szerepelnek a jelöltek között, távoznak posztjukról. A változások bejelentése a közeljövõben várható.
Személyi hírek 2012. november 1-jével a nemzeti fejlesztési miniszter, Németh Lászlóné a VPE Vasúti Pályakapacitás-elosztó Kft. ügyvezetõ igazgatói posztjára határozatlan idõre Németh Rékát nevezte ki. A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara tisztújító közgyûlésén Vereczkey Zoltánt, az MKFE elnökét ismételten alelnökké választották.
5
Fõszerkesztõ: Kiss Pál
9
www.magyarkozlekedes.hu
Szállítmányozás 2012 – négyszáz résztvevõvel
Sikeres és emlékezetes konferencia Budapesten
Rangos, sikeres, emlékezetes és európai színvonalú – így összegezték véleményüket az idei szállítmányozási konferenciáról vendégeink és a résztvevõk. A XIII. szállítmányozási konferencia két napján, három programon több mint négyszáz résztvevõt fogadhattunk, és ez mindenképpen rekordnak számít kiadónk történetében. Az idei fõtámogató a GYSEV és a GYSEV Cargo volt, amelyért köszönet illeti mindkét társaság vezetõit. Ötvös Nándornak köszönhetõ, hogy 20 éve megjelent a Navigátor elsõ, ún. próbaszáma, így szaklapunk egyidõs a liberalizált magyar szállítmányozással – mondotta megnyitóbeszédében Kiss Pál, a Magyar Közlekedési Kiadó tulajdonosa. Köszönetet mondott mindazoknak, akik segítették és támogatták az elmúlt két évtizedben a lap megjelenését, és akiknek segítségével európai színvonalú, korszerû szaklappá vált a Navigátor. Iszak Tibor, a szállítmányozó szövetség elnöke gratulált a 20 éves jubileumhoz, és az esti fogadáson átadta Kiss Pálnak a szövetség ajándékát. Ünnepélyes szerzõdéskötéssel kezdõdött a konferencia. A Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetsége (MSZSZ), valamint a Nemzeti Külgazdasági Hivatal (HITA) együttmûködési megállapodást kötött, amelyet Iszak Tibor elnök
és Spányik Péter elnöki tanácsadó írt alá. A felek az aláírást követõen hangsúlyozták, hogy az együttmûködés célja a HITA és az MSZSZ közötti szakmai kapcsolat erõsítése. A megállapodás keretében a HITA folyamatosan tájékoztatást ad az MSZSZ tagvállalatait érintõ üzletfejlesztési lehetõségekrõl, kérés esetén tájékoztatást nyújt az egyedi kormánydöntéssel nyújtható támogatás feltételeirõl és egy adott befektetési projekthez elérhetõ pályázati lehetõségekrõl. Mindkét fél lehetõséget biztosít az információk átadására egymás rendezvényein. Fórumokat szerveznek a vállalkozók tájékoztatására, illetve törekszenek az üzleti kapcsolatépítõ események közös rendezésére, valamint nemzetközi és regionális konferenciákon való együttes megjelenésre. Kövesdi Szilárd, a GYSEV vezérigazgatója (képünkön) és Kõrös Norbert, a GYSEV Cargo vezér-
igazgatója együttes szerepükrõl beszélt a közép-európai vasúti áruszállításban. Ehhez kapcsolódtak a szakági beszámolók, amelyek ezúttal is jelentõs közönségsikert hoztak. Mondani sem kell, mindez elsõsorban Szalma Botond elõadásához kötõdik, aki a hajózási szakemberek véleményét figyelmen kívül hagyó NGM-hajózási stratégiát elemezte. A szakma elsõ egyetemi tanára, Földesi Péter az oktatási problematikáról, Karmos Gábor MKFE-fõtitkár pedig a közúti
helyzetrõl beszélt. Vernes András, az RCH kereskedelmi igazgatója betegeskedõ fõnökét, Kovács Imrét helyettesítette – kitûnõen. Az osztrák példa ezúttal is terítékre került, csak most szállítmányozói oldalról. Harald Bollmannt, az osztrák szállítmányozási szövetség vezetõjét is elõadóink között üdvözölhettük. A konferencia programjáról mostani lapszámunkban és a Navigátor novemberi, illetve decemberi számában tudósítunk.
2 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Buszbeszerzés A Budapesti Közlekedési Zrt. (BKV) 15 darab és opcionálisan még 25 darab használt, alacsonypadlós szóló autóbusz szállítására írt ki közbeszerzési eljárást. A nyertessel 2013. április 30-ig hatályos szerzõdést kötnek, így eddig az idõpontig kellene leszállítani a BKV-hoz a jármûveket. Az ajánlatokat december 19-ig lehet benyújtani, az ajánlatok közül a legalacsonyabb ár alapján fognak nyertest választani.
Kész az ORKA A budapesti Közlekedés Kft. 100 millió forint összköltségû projektje során kifejlesztett egy átfogó, több szolgáltatót kezelõ infrastruktúra- és menetrendi térinformatikai adatbázist, valamint a hozzá kapcsolódó alkalmazást, az ORKA-t (Országos Közforgalmú Adatbázis). Az ORKA biztosítja az idõbeli és térbeli hozzáférhetõséget egy átfogó, több szolgáltatót kezelõ infrastruktúra (pálya, megállóhelyek és állomások) és menetrendi térinformatikai adatbázis alkalmazásának segítségével.
Útfelújítás
2012. november 21.
Apró fejlesztések a közösségi közlekedésben
Meghirdették a 2013-as menetrendeket A december 9-én életbe lépõ új menetrendek némi kínálati bõvítést és díjszabási változásokat ugyan tartalmaznak, de alapvetõen nem rendezik át az alágazatok közötti munkamegosztást. A legjelentõsebb fejlesztés a Budapest–Lajosmizse vonalon bevezetendõ órás ütemes menetrend, ami a keresztezési helyek számának növelése miatt menetidõ-csökkenéssel is jár. Budapest és Lajosmizse között Gyál és Inárcs-Kakucs állomás átépítése után egész napra kiterjeszthetõ az óránkénti ütemes menetrend. A szakaszon az elõvárosi vasúti kínálat versenyképességének javítása érdekében munkanapokon a jelenlegi 36 helyett 42 vonat közlekedik – megszüntetve ezzel a délelõtti többórás menetrendi lyukakat. A kedvezõbb keresztezési lehetõségeknek köszönhetõen a fõvárosba tartó délutáni vonatok menetideje 38 perccel, két órára csökken a 73 kilométeres viszonylaton. A reggeli órákban új, ütemen felüli járatok is indulnak Ócsáról és Táborfalváról Budapestre. A folyamatban lévõ infrastruktúrafejlesztések eredményei közül csak a fehérvárit vezették át az új menetrendben, aminek révén csak-
dõ, Hatvan és Eger között mindenütt megálló sebesvonatokat. Az új IC-k 1 óra 50 perc alatt teszik meg az utat, ám az IC pót- és helyjegy váltása nem lesz kötelezõ. Az eddig csak Szeged – és a vágányzárak alatt Debrecen, illetve a nyári menetrendnem 10 perccel csökken a gyors- ben Keszthely – felé élõ és bevált vonatok menetideje Budapest és rendszert 2013-ban a békéscsabai Székesfehérvár között – ezt azon- vonalra is kiterjesztik. A Szombatban a jövõ év szinte egészében vá- hely–Szentgotthárd vonalon csúcsidõszakokban félgányzári menetrenóránkénti ütemû közdek írhatják felül a „A Railjet vonatok Kelenföld–Tárnok belföldi forgalomban lekedés valósul meg (napi 39 helyett 46 szakasz kétvágányúhelyjegykötelesek vonattal). A pécsi, kara való átépítése miposvári és bajai ICatt. A 30,9 milliárd lesznek.” vonatok fõvárosi végforintos nagyberuházás a terv szerint halad, december állomása a Déli pályaudvar helyett a elejétõl Kelenföld és Háros között Keleti lesz. A Railjet vonatok belfölmár az új vágányokon járnak a vo- di forgalomban helyjegykötelesek natok – igaz, a pécsi vonal vágá- lesznek – amit a MÁV-START belnyait akkor aluljáró-építések miatt földi helyjegykiadó rendszerének a nemzetközi EPA rendszerrel való lezárják. A Budapest–Békéscsaba és összekötése tesz lehetõvé. A nemzetközi menetrendi fejTatabánya–Oroszlány vasútvonalon órás követést vezetnek be. Budapest lesztések részeként a Petrov néven és Eger között kétóránként közle- Budapest és Brno között induló új kednek majd hibrid IC-vonatok – EC-vonatpár megteremti az egész felváltva ezzel az eddig itt közleke- napos kétórás ütemet Budapest és
Összesen több mint 1,4 milliárd forintból újult meg európai uniós forrásból a Kelebia–Baja összekötõ mellékút 18 kilométeres szakasza, amely elsõsorban a Bácsalmás és Bácsbokod, illetve a Bácsbokod és Baja közötti részt érintette. A beruházás során a közbeszerzési eljárás során kiválasztott kivitelezõ, a DME Konzorcium elvégezte a pályaszerkezet cseréjét, a padka újraépítését, kialakította az útpálya megfelelõ vízelvezetését, gondoskodott az árkok és átereszek tisztításáról, továbbá az útszakaszon lévõ mûtárgyak felújításáról is. Emellett a forgalombiztonság érdekében több helyen is vadonatúj autóbuszöblöket létesített a kivitelezõ.
Nõi vonatvezetõk A MÁV Csoport és a GYSEV Zrt. közös felhívásban keres motorvonat-vezetõ gyakornokokat, akik a 13 hónapos képzést követõen állhatnak munkába motorvonat-vezetõként. A GYSEV és a MÁV-TRAKCIÓ állományában a múltban sem volt és jelenleg sincs nõi mozdonyvezetõ, illetve motorvonat-vezetõ. Amennyiben nõk is jelentkeznek a felhívásra és megfelelnek a felvételi követelményeknek, jól teljesítenek a kiválasztás alkalmával, valamint sikeres vizsgákat tesznek, õk lehetnek a két vasúttársaság történetének elsõ nõi motorvonat-vezetõi. A hagyományos mozdonyoknál korábban azért nem volt erre mód, mert a szerelvények esetleges össze-, illetve szétkapcsolásához jelentõs súlyt (csavarkapocs) kell emelni.
Pozsony között. A Transsylvania meghosszabbított útvonalon Brassóig közlekedik, új idõfekvésben, kora délelõtt indul Budapestrõl. A Moravia helyett beálló Varsovia EC már közvetlenül a lengyel fõvárosig szállítja utasait. A Bihar IC utódja a meghosszabbított útvonalon, Kolozsváron át Máramarosszigetre közlekedõ Máramaros IC lesz, míg a Traianus IC ismét megteremti a nappali eljutás lehetõségét Bukarestbõl Budapestre – újszerû módon, Temesváron át. A Szlovéniában végzett villamosítási munkák miatt nem közlekedik a Citadella nemzetközi gyorsvonat Ljubljanába, míg Horvátország felé csupán egyetlen határátlépõ személyszállító vonat marad, amely Agram néven Budapest–Zágráb– Ljubljana útvonalon közlekedik. A Pécs–Eszék vonal megszûnõ járatait várhatóan nemzetközi Volánjárattal pótolják, Bosznia-Hercegovina pedig gyakorlatilag elérhetetlen lesz vasúton Budapest felõl. A Budapest–Belgrád vonalon is csökken a kínálat, a két nappali vonat egyike megszûnik. Az autóbuszok esetében a keleti országrész egyetemvárosai között bevezetendõ 60 perces alapütemû menetrendi szerkezet hozza a legkedvezõbb változást. Miskolc és Debrecen között utasforgalmi felmérés alapján, a valós igényekhez igazítva alapütemen felüli többletjáratokat is beállít majd a szolgáltató. A hétvégi idõszakokban – elsõsorban a felsõoktatási intézmények hallgatóira számítva – a Debrecen–Békéscsaba–Szeged vonalon is gyorsjáratok közlekednek. Budapestrõl Pakson át Szekszárdra meghosszabbodik az ütemes menetrend üzemideje, míg Veszprém–Tatabánya és Pécs– Gyõr között egyes járatok menetideje jelentõsen rövidebb lesz. A távolsági buszközlekedésben újabb autópályás viszonylatokon vezetik be a pótjegyfizetést, ám ez vélhetõen csak a bevételek növekedését okozza, utaselvándorlással nem jár. A. G.
Budapest Airport
A biztonságban nincs kompromisszum Meglepõdve értesültek arról, hogy a Wizz Air úgy döntött, felfüggeszti az ideiglenes egyszerûsített reptéri beszállókapuk használatát, és visszatér az utasok terminál és repülõgép közötti buszoztatásához – írta közleményében a Budapest Airport.
A Budapest Airport és a Wizz Air vezetõi többször egyeztettek az egyszerûsített beszállókapuk használatának fejlesztésérõl. Az új rendszer október 28-án lépett hatályba, az érintett légitársaságok nagy többsége jelenleg is zökkenõmentesen használja. A Budapest Airport ismételten hangsúlyozza, hogy valamennyi, egyszerûsített beszállókaput használó utas ugyanazon szigorú reptéri biztonsági ellenõrzésen esik át, mint a többi utas, ellenkezõ esetben a repülõtéri hatóságok nem engedélyezték volna az új rendszer használatát. A repülõtér három fontos légitársasági partnere (easyJet,
Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál • Szerkesztõségvezetõ: Varga Violetta • Lapszerkesztõ: Kuklai Katalin • Hírszerkesztõ: Andó Gergely • Kiadja a Magyar Közlekedési Kiadó Kft. • Felelõs kiadó: Kiss Pál • Pénzügyek: Weisz Zsuzsanna • Cím: H-1132 Budapest, Alig utca 14. • Telefon: 349-2574; 350-0763; 350-0764 • Fax: 210-5862 • E-mail:
[email protected] • Médiaértékesítés: blend média • Lapterv: Thuróczy Gábor – Absolutone Kft. www.absolutone.hu • Stúdió: Sprint Kft. • Nyomdai elõállítás: Oláh Nyomdaipari Kft. Felelõs vezetõ: Oláh Miklós vezérigazgató • Elõfizetésben terjeszti a Magyar Posta Zrt. Hírlap Üzletág • Elõfizethetõ közvetlen a postai kézbesítõknél, az ország bármely postáján, Budapesten a Hírlap Ügyfélszolgálati Irodákban és a Központi Hírlap Centrumnál (Budapest, VIII. kerület, Orczy tér 1., Postacím: Budapest 1900, Telefon: 477-6300) További információ 06 (80) 444-444; E-mail:
[email protected] • Elõfizetési díj: egy évre 13 000 Ft • Kiadói elõfizetés: 350-0763, Hegyi Krisztina • Index: 25453 HU ISSN 1217-1875 • A Magyar Közlekedés MTI-felhasználó
Jet2.com, Ryanair) – amelyek az utasforgalom 30 százalékát adják – továbbra is zökkenõmentesen használja az egyszerûsített beszállókapukat. A légitársaságok a napi üzem során nagyfokú rugalmasságot tapasztalhatnak, egyúttal tartani tudják a repülõgépek rövid fordulóidejét, így a menetrendet is. A repülõtér üzemeltetõje kész továbbra is a legjobb szándékkal és bizalommal egyeztetni a Wizz Air képviselõivel minden napi mûködéssel kapcsolatos ügyekben, annak érdekében, hogy a nyitott kérdésekre a lehetõ leghamarabb megoldásokat találjon.
704. szám Ár: 500 Ft A Magyar Közlekedés bármely részének másolásával, terjesztésével, az adatok elektronikus tárolásával és feldolgozásával kapcsolatos minden jog fenntartva, felhasználása csak a kiadó engedélyével lehetséges. Értesüléseket, cikkeket átvenni csak a Magyar Közlekedésre hivatkozva lehet.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 3
2012. november 21.
Szûcs Lajos
Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia Szûcs Lajos, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium (NFM) Közlekedési Infrastruktúra Fõosztály fõosztályvezetõje közlekedéspolitikai aktualitásokról tájékoztatta a konferencia résztvevõit. A stratégiai alapokat kifejtve elmondta, hogy az Egységes Közlekedésfejlesztési Stratégia (EKS) alapja a 2008–2020 évekre szóló összközlekedési stratégia, amely az egyes közlekedési módokra – így a közútra, vasútra, városi-elõvárosi közlekedésre – részstratégiákat tartalmaz. Az EKS a 2007–2013-as Közlekedési Operatív Program (KözOP) stratégiai alapja. A rész- és kapcsolódó stratégiák közé tartozik a 2011–2027 közötti idõszakra vonatkozó, a gyorsforgalmi és a fõúthálózat hosszú távú fejlesztési programja és nagytávú terve, valamint az Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció, a Területfejlesztési Koncepció és a 2030-ig szóló Nemzeti Energiastratégia. Az Európai Unió közlekedéspolitikai Fehér könyvében elõírtaknak megfelelõ új Nemzeti Közlekedési Stratégia (NKS) készül, külön Országos Vasútfejlesztési Koncepcióval, Közlekedési Energiahatékonyság-javítási Cselekvési
Tervvel, valamint Országos Kerékpáros Koncepcióval és Hálózati Tervvel. A Nemzeti Közlekedési Stratégia a kulcsszereplõk bevonásával közlekedési módok szerint, munkacsoportokban készül; a munkacsoportok feladata a háttéranyagok összegyûjtése, helyzetelemzés. Mindezen feladatokon összesen 160 szakértõ dolgozik, köztük a Budapesti Közlekedési Központ és a MÁV szakemberei. Az Irányító Bizottság a stratégiai kérdéseket vitatja meg, a munkában részt vesznek az NFÜ, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ, a Magyar Mérnöki Kamara és a Nemzeti Közlekedési Hatóság képviselõi. A Konzultációs Testület és Opponensi Bizottság a szakmai véleményezést végzi; köztük megtalálhatóak a HUNGRAIL, a Volán Egyesülés, a Magyar Kerékpáros Klub, a VEKE és többek között a Levegõ Munkacsoport delegáltjai, összesen mintegy 30 szakértõ. A munkában részt vesznek az
önkormányzati szövetségek, megyék, városok. Az NKS elõkészítõ munkája során eddig megtörtént a helyzetfeltárás: a szakértõk 800 oldal terjedelemben foglalták össze, és készült egy SWOT analízis is. A megtartott NKS workshopon 20 szakértõ bevonásával mérték fel a kulcstényezõket, célokat, intézkedéseket. A következõ lépések során fog megtörténni a tézisek véglegesítése, majd kormány elé terjesztése, legkésõbb 2013 januárjáig. Feladat még a koncepció elsõ, szûkített változatának elkészítése, emellett folyamatos a koordináció a 2014–2020-as Közlekedési Operatív Program készítésével megbízottakkal. A Nemzeti Közlekedési Stratégia ütemezése szerint 2013. február végéig el kell készülnie a helyzetelemzés értékelésének, szükség szerinti kiegészítésének; el kell készíteni az összközlekedési forgalmi modellt, az NKS-t megalapozó kiegészítõ vizsgálatokat és koncepciókat. Második mérföldkõként május 31-ig végrehajtandó feladat az NKS nagytávú koncepcióváltozatainak kidolgozása munkabizott-
sági részanyag kritikai felhasználásával, a változatok elemzése és optimális változat kiválasztása. Augusztus utolsó napjáig az NKS által kiválasztott optimális változatra fel kell építeni és részletesen bemutatni a közlekedési stratégiát, a 2014–2020 közötti uniós költségvetési ciklusban megvalósítandó és a 2021–2027 között elõkészítendõ közlekedésfejlesztési projektek meghatározásával és priorizálásával. Be kell fejezni a Stratégiai Környezeti Vizsgálatot. Ne-
gyedik mérföldkõként az október 31-i dátum jelentkezik, ekkorra van elõirányozva a jóváhagyott koncepció végszállítása, az NKS szakmapolitikai, társadalmi egyeztetése és a kapcsolódó kormányelõterjesztési tervezet elkészítése. Az utolsó mérföldkõ dátuma 2014. április 30., addigra kell elkészülni a kormány-elõterjesztés készítéséhez kapcsolódó és az EU Bizottság által kijelölt szervezetekkel elvégzendõ egyeztetési feladatokkal, az NKS véglegesítésével.
Spányik Péter
A Nemzeti Külgazdasági Hivatal szolgáltatásai A Szállítmányozás konferencia új szereplõje a Nemzeti Külgazdasági Hivatal volt, amelynek szolgáltatásiról Spányik Péter elnöki tanácsadó tartott tájékoztatót. A nem egészen kétéves hivatal a nemzetgazdasági miniszter irányítása alatt mûködik, önállóan mûködõ és gazdálkodó költségvetési szerv. Feladata egyfelõl a hazai kis- és középvállalkozások külgazdasági tevékenységének támogatása – vagyis az exportpromóció és a külföldi befektetések elõsegítése, másfelõl a külföldi cégek magyarországi befektetéseinek ösztönzése és külföldi vállalkozások magyarországi letelepedésének elõsegítése. A hivatal a Nemzetgazdasági Minisztérium szakmai felügyelete alatt mûködik. Széles szakmai partnerhálózattal rendelkezik, székhelye Budapesten van, Magyarországon 15 helyen mûködtet regionális irodát és Információs pontot; ezen kívül világszerte 61 külszolgálati irodával áll kapcsolatban. Regionális irodáik segítségével elkezdték felmérni azokat a cégeket, amelyek áruk és szolgáltatások exportjában érdekeltek. Megpróbálják ezeket az érdekeltségeket adatbázisba rendezni, hogy ha külföldi megkeresések érkeznek, olyan válaszokat tudjanak adni, amelyek pontos információkon alapulnak. Partnerkeresõ szolgáltatásaik során a kis- és középvállalati partnerközvetítési rendszert alakítottak ki, amely összekapcsolódik az Európai Unió valamennyi hasonló hálózatával. Kevéssé ismert, hogy a hivatal egy tenderfigyelõ rendszert is mûködtet, amelyen keresztül az EU valamennyi tagállamában publikált közbeszerzés adatai elérhetõek. A rendszer ingyenesen hozzáférhetõ: regisztráció és az érdeklõdési fókusz megjelölése után a rendszer automatikusan küldi az értesítést az aznap megjelent közbeszerzésekrõl. A magyar vállalkozói réteg felkészültsége meglehetõsen eltérõ, a hivatal szolgáltatásai ehhez igazodnak. A stabil, nagy exportõrök ritkán veszik igénybe a szolgáltatásokat, õk szinte csak akkor kérnek segítséget, ha hatósági problémával
találkoznak. A legtöbb feladatot a piacbõvítést tervezõ exportõrök és a külsõ piacon még meg nem jelent vállalkozások adják. A befektetésösztönzés területén az a tapasztalat, hogy nagyon nehéz új nagybefektetõket találni, akik a térségbe szeretnének települni, viszont a már jelenlevõ vállalatok folyamatosan bõvítik tevékenységüket. Azon külföldi vállalkozások számára, amelyek Magyarországon kívánnak megtelepedni, háromlépcsõs támogatást nyújtanak. A döntés-elõkészítést információs csomagok összeállításával, segítségnyújtással a telep-
hely kiválasztásában és partnertalálkozók szervezésével támogatják, a megvalósítás során segítséget nyújtanak a telephellyel kapcsolatos engedélyezési folyamatban és a támogatások igényléséhez, míg after care szolgáltatás keretében közvetítõként lépnek fel a kormány és a befektetõk között. A Meet my Country programsorozat során a Budapesten akkreditált külföldi diplomatákat tájékoztatják a hazai befektetési lehetõségekrõl. Idén a Kereskedelmi Kamarával közösen elkezdték kiépíteni a Kárpát Régió üzleti hálózatot; a hálózat nem a követségek szervezetébe integrált, hanem külön, kizárólag a vállalati érdekek képviseletére létrejött irodákból áll. Szerepet vállalnak a 2012. évi kereskedelemfejlesztési pályázat
céljainak elérésében is; a pályázat célja, hogy a vállalkozások minél szélesebb rétegét elérje, külpiaci tevékenységüket elõmozdítsa, elõsegítse a magyar termékek és szolgál-
tatások külpiaci értékesítését, növelje a kkv-k részarányát a magyar exportban. A pályázat célcsoportja elsõsorban a már exportáló vagy exportálni kívánó magyar kkv szektor.
4 MAGYAR KÖZLEKEDÉS Karmos Gábor
Kell az e-útdíj! „A ’80-as években egy rádiókabaréban Major Tamás a következõket mondta: a magyar egészségügy ingyenes, magas színvonalú és mindenki számára elérhetõ. A probléma csak az, hogy ebbõl egyszerre csak kettõ valósulhat meg. Valahol ezt érzem a használatarányos útdíjjal kapcsolatban is” – nyitotta elõadását Karmos Gábor, az MKFE fõtitkára. Egy kormányhatározatból az olvasható ki, hogy a kormányzat négy dolgot szeretne. Az egyik, hogy jövõ július 1-jétõl mûködjön Magyarországon a használatarányos útdíjrendszer. A másik, hogy a jelenlegi matricás útdíjbevételen felül éves szinten 150 milliárd forintos költségvetési bevételt termeljen. A harmadik, hogy ez a rendszer feleljen meg az EU ún. Eurovignette irányelvének, interoperabilitási irányelvének, illetve az EETS modellnek. Végül azt is szeretné a kormányzat, hogy a közúti közlekedési szolgáltatók ne legyenek elégedetlenek. Ezzel ugyanaz a probléma, mint a Major Tamástól idézett dologgal: ezek közül egyszerre csak kettõ valósulhat meg. Jelen pillanatban 17 480 fuvarozó vállalkozás mûködik Magyarországon, több mint 68 ezer jármûvel. Az autóbuszos vállalkozások száma 1686, több mint 14
ezer jármûvel. Összesen 130 ezer munkavállalóról van szó, ami a magyarországi munkavállalók 3,5 százaléka. Az államháztartási bevételek nagyjából 6 százaléka, évi 500 milliárd forint származik a szektorból, és a GDP-hez való hozzájárulás is 6 százalékos. Összességében az EU-27 teljesítményében az elmúlt években stagnálás volt tapasztalható. A magyarok nemzetközi teljesítménye gyors felfutással 2007-re állt be a jelenlegi szintre, és válságállónak bizonyult. Az utolsó, a többség számára inkább mérséklõdést hozó évben is, miközben a belföldi forgalom a korábbi tendenciát folytatva 7 százalékkal tovább esett, a nemzetközi teljesítmény 7,4 százalékkal javulni tudott, amely eredmény az EU-27-bõl a csehekkel holtversenyben az ötödik legjobb. Az „egységes” Európában jelenleg hétféle rendszerrel történik az
2012. november 21.
útdíjszedés. Van olyan ország, ahol még a klasszikus matricás rendszer él, van, ahol kapus rendszer, van, ahol Eurovignette rendszer, és vannak olyan országok is, ahol egyáltalán nincs útdíjszedés. Vannak olyan országok, ahol speciális eszközökkel történik az útdíjszedés, van, ahol mûholdas rendszer él, és van olyan, ahol rádiófrekvenciás. Mindehhez 12-féle fedélzeti eszköz csatlakozik, az MKFE fõtitkára nagyon várja az ÁAK tenderét, mert mi lehetünk a 13. féle eszköz. Karmos Gábor emlékeztetett arra, hogy milyen „csodákat” láthattunk Magyarországon az elmúlt években útépítések terén. Éveken keresztül vitatkoztunk arról, hogy az útépítés állami feladat, vagy koncesszió, vagy PPP keretében kell végezni. Sikerült elérnünk, hogy évi 100 milliárd forintos örökséget szedtünk össze az M5ös és M6-os autópályákból. Megépítettük a kõröshegyi völgyhidat, amely egy mérnöki csoda, csak semmi szükség nem volt rá. Rengeteg vita folyt arról, hogy hol kell bevezetni az útdíjrendszert. Nemrégiben kiírták a tendert, jelenleg a 2. fordulónál tartunk, négy pályázó van versenyben. A közbeszerzés fut, csak egy dolog hiányzik: nincs még útdíjtörvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet. Az MKFE minden kormánnyal próbált megállapodásra jutni ez
ügyben, 2005-ben aláírtak egy megállapodást, már akkor elfogadták, hogy bevezetésre kerüljön a használatarányos útdíj. A zöldekkel is próbáltak megállapodást kötni, 2007-ben aláírták, hogy mit kellene követnie az útdíjrendszernek. 2008-ban ismét kötöttek egy megállapodást a kormánnyal, amelynek külön pontja volt a teljesítményarányos útdíj bevezetése. A Széll Kálmán Terv I-ben szerepelt, hogy a használatarányos útdíjat 2013. január 1-jén vezetik be Magyarországon, ráadásul a Nemzetgazdasági Minisztérium rögzítette, hogy ezt az államadósság csökkentésére fogják fordítani. Ekkor megrémültek néhányan, hiszen az EU ezt esze-
veszetten tiltja az Eurovignette irányelvben. Az MKFE igyekezett leírni azokat az elveket, hogy hogyan kellene a használatarányos útdíjat bevezetni. Világosan rögzítették, hogy az egyesület úgy gondolja: szükséges bevezetni Magyarországon. Természetesen tudják, hogy ezt csak diszkriminációmentesen lehet bevezetni, de azt tapasztalják, hogy minden ország alkalmazza a protekcionista szemléletet, keresi azokat az eszközöket, amelyekkel a hazai fuvarozók versenyképességét javítani lehet. Az MKFE sem kér mást, mint hogy ha mindenkinek növekszik a költsége, akkor a magyaroké egy kicsit kevésbé növekedjen.
Iszak Tibor
Világgazdasági tendenciák a szállítmányozásban „A miniszterelnök nemrégiben arról tájékoztatott, hogy a következõ költségvetési évben 46 milliárd forint áll rendelkezésre civil szervezetek számára, amennyiben hiteles és a közösség számára hasznos tevékenységet végeznek. A Nemzeti Külgazdasági Hivatallal aláírt szerzõdésünk is bizonyítja, hogy a szövetségünk megfelel ezeknek a kritériumoknak” – kezdte elõadását Iszak Tibor, a Magyar Szállítmányozói és Logisztikai Szolgáltatók Szövetségének (MSZSZ) elnöke. A gazdaság általános helyzete meghatározza szakmánk lehetõségeit – mondta Iszak Tibor. Sajnálatos módon nem lehet sok pozitív változásról beszámolni a tavalyi konferencia óta eltelt idõszakról. Az egyetlen pozitívum lehet, hogy a helyzetünk nem romlott tovább drasztikusan. A szállítmányozó cégek helyzetét a külkereskedelem határozza meg, az export és az import iránya és volumene. A gazdaságnak ma Magyarországon ez az egyetlen olyan szektora, amelyik
még valamilyen növekedést tud felmutatni. Ez a tendencia azonban nagyon törékeny, hiszen ha a hazai termelõkapacitások megújításának, bõvülésének alacsony arányát nézzük, a kibocsátás csökkenésével a szállítmányozási feladatok is csökkennek. A világgazdaság növekedésének lassulásával együtt ez már a közeljövõben is negatívan határozhatja meg az eredményünket. A megbízói piac szûkülése, az ügyfelek pénzügyi helyzetének bizonytalanná válása jellemzi a mos-
tani szituációt. Az üzemanyagárak és a munkaerõ költségének emelkedése jelentõs negatív hatással bír az ágazatra. Az alvállalkozók kedvezõbb fizetési konstrukciók elérésére törekszenek, miközben a megbízói kör az átlagos fizetési határidõ hosszabbítását próbálja elérni a logisztikai szolgáltatóknál. A banki hitelforrások szûkülése különösen a forgóeszköz típusú hiteleket felvenni kényszerülõ vállalkozások helyzetét lehetetleníti el. A január 1-jétõl bevezetendõ tranzakciós illeték miatt – amelyet a bankok át fognak hárítani az ügyfelekre – a szállítmányozói szakmában, ahol milliárdos tételek forognak, a pluszköltség hatalmas tétel lehet. Várható, hogy sok vállalkozás külföldi banknál nyit majd számlát, így rengeteg pénz kikerül az országból, ami tovább
rontja a hazai bankok hitelezõképességét. Az MSZSZ elnöke szerint ezt az intézkedést sürgõsen felül kell vizsgálni. A logisztikai szektor fejlesztése nélkül Magyarország versenyké-
Különleges szállítmányok Megbízhatóság, szakértelem Velünk biztosan célba ér!
pessége csökkenhet. A közúti forgalom egy részének vasútra terelésével jelentõsen mérséklõdik a környezetszennyezés, javul a közutak állapota. Éppen ezért sajnálatos, hogy a Hungarokombi idén beszünteti tevékenységét. Ennek következtében évente 30 ezer közúti jármû vagy elkerüli Magyarországot, vagy a közútjainkat terheli tovább. A világkereskedelem csökkenését a hajózási tendenciák is visszatükrözik. 2010–11 folyamán jelentõsen nõtt a hajótér-kapacitás, mert a hajóstársaságok abból indultak ki, hogy a válság véget ért, újra növekedési periódus következik. Ez azonban nem következett be, ennek következtében a hajóstársaságok súlyos pénzügyi veszteségeket szenvedtek el. 2012-ben csökkentették a kapacitásokat, így a fuvardíjak nagyjából 100 százalékkal emelkedtek. A díjak rendkívül volatilissé váltak, emiatt legfeljebb egy hónappal elõre lehet kalkulálni. Külön elõadást érdemelne a biztonság témaköre – mondta Iszak Tibor. Az USA-ban minden konténert átvilágítanak, átvizsgálnak, és a vizsgálat kiterjed azokra a szállítmányozó vállalatokra is, akik részt vesznek az USA kereskedelmében. Az unióban egészen más a biztonság kérdése. A nagyobb értékû áruk közúton történõ szállítása során a válság elmélyülésével párhuzamosan nõtt a bûncselekmények elkövetésének száma.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 5
2012. november 21.
Kövesdi Szilárd
A GYSEV szerepének változása Kövesdi Szilárd, a Gyõr-Sopron-Ebenfurti Vasút Zrt. (GYSEV) vezérigazgatója a GYSEV szerepét ismertette a közép-európai vasúti áruszállításban. „Gondolom, hogy a GYSEV Zrt. a jelenlévõk többségének nem újdonság, de az elmúlt idõszakban történtek olyan események, amelyeket mindenképp szeretnék megosztani önökkel” – kezdte elõadását Kövesdi Szilárd. A tulajdonosi struktúrát nézve látható, hogy maga a GYSEV Zrt. kétharmad részben a magyar állam tulajdonában van, 28%-nyi részesedést Ausztria birtokol, míg a fennmaradó rész birtokosa magánbefektetõként a Strabag Zrt; a GYSEV Zrt. 100%os tulajdonában áll a GYSEV Cargo Zrt., amely a vasúti árufuvarozást végzi. A GYSEV Cargo szintén tulajdonol egy leányvállalatot, a Raaberbahn Cargót, amely Ausztria területén mûködik. A személyszállítás és pályaüzemeltetés tekintetében az integrált vasúttársasági mûködés 140 éves tapasztalatra épül, fenntartásában jelentõs szerepe van a multikulturális szemléletnek. Egyedi a magyar pályaüzemeltetési viszonyok között,
hogy a GYSEV üzemeltet saját és állami tulajdonú vasúti pályát, valamint szerzõdéses alapon más pályaüzemeltetõ birtokában levõ vasútvonalat is. Az elõbbi a kezdetek óta üzemeltetett Gyõr–Sopron– Ebenfurt vonal, míg az utóbb említett a fertõvidéki HÉV. Az üzemeltetett vasúti infrastruktúra hossza 509 kilométer, ezen a 2012. évi várható teljesítmény az utasszámot nézve 7 millióra rúg, míg az áruszállítás tekintetében 5 millió árutonna. A saját trakció és jármûmenedzsment várhatóan 6,6 millió vonatkilométert teljesít; a logisztikai tevékenység teljesítménye 270 ezer tonnányi áru mozgatását teszi ki. Nem elhanyagolható a vendéglátó iparág sem: a Hotel Sopronban 26 ezer vendégéjszaka várható idén. Ami az infrastruktúra helyzetét illeti, a 2010-ben deklarált áruszállítási korridorok közül három halad keresztül az országon. A VI. folyosó, amely a kelet-nyugat irányú árufolyamokat vezeti le – ez
nem érinti közvetlenül a GYSEV hálózatát, de csatlakozik hozzá. A VII. folyosónak a MÁV-val közösen részesei vagyunk, a folyosó része a Gyõr–Sopron–Ebenfurt vonal, amelynek szerepét a folyosó a jövõben felértékeli. Az V. folyosó az észak-déli áruáramlást segíti elõ, ez ugyan deklaráltan még nem tartalmaz magyarországi szakaszt, de a GYSEV célja a folyosó hazai irányba történõ „eltérítése” a megfelelõ irányban fekvõ GYSEV-es pályákra. 2011-ben jelentõs lépés történt a vállalat magyarországi életében; a korábban üzemeltetett vonalak mellé további 214 kilométernyi vasútvonal üzemeltetését vették át, ezzel a GYSEV magyarországi vasútvonalainak hossza a kétszeresére nõtt. A vonalátvétel illeszkedik a vasútvállalat stratégiájába: legyen a térség meghatározó szereplõje a személyszállítási közszolgáltatásban, teremtsen vasúti alternatívát az észak-déli áruáramlatok levezetésében. A tavalyi bõvülés kapcsán a hálózat-hozzáférési szerzõdések száma 17-rõl 26-ra nõtt, a pályahasználatidíj-bevétel
tekintetében átstrukturálódás volt tapasztalható; a 2011-es 99%-os GYSEV Cargo-részesedés 2012-re 75%-ra változott. A vállalkozó vasúti társaságok megfelelõ minõségben történõ kiszolgálása folyamatos fejlesztést igényel, úgy a villamosítás, a biztosító berendezések, mint a központi forgalomirányítás kiépítése tekintetében. 2011-ben befejezõdött a Sopron–Szombathely–Szentgotthárd vasútvonal felújítása, a korábbi 60 km/órás pályasebességet 120 km/óra váltotta fel, továbbá 22,5 tonnás tengelyterhelésre épült át a vonal – mindez 49,5 milliárd forint összköltséggel, amelynek 85%-át
uniós pályázati forrásokból fedezték. Aláírt támogatási szerzõdéssel rendelkeznek a 2011-ben átvett vonalak fejlesztésére is, így megújulhat a Porpác–Mosonszolnok és a Szombathely–Zalaszentiván vonal is. A következõ három évben valamivel több mint 20 milliárd forintból 55 centiméteres peronok épülnek ki, és átalakul a biztosítóberendezés. 2016–2019 között tervezik a Gyõr–Sopron–országhatár vonalszakasz korszerûsítését, szakaszos kétvágányúsítással, térközösítéssel, pályakorszerûsítéssel és az utasforgalmi létesítmények fejlesztésével.
Európa számára tervezett versenyképes költségekkel, amit Csehországban, Magyarországon, Romániában, Bulgáriában – esetleg Szlovákiában és Törökországban – saját vontatási képességekkel terveznek üzemeltetni. Figyelmük fókuszát a minõségileg kiváló nemzetközi zárt vonatokra irányítják, a
szórt küldeményes forgalmat és a területi rendezést a helyi vasutakkal partnerségben képzelik el. Kezdeti felállásban a CCE telephelyet hoz létre Csehországban és Bulgáriában, partnerségi viszonyt alakít ki Szlovákiában, és vállalatként kezdi meg mûködését Magyarországon, valamint Romániában.
Vernes András
Új lehetõségek az áruszállításban Vernes András, a Rail Cargo Hungaria (RCH) kereskedelmi igazgatója a Balkán vasúti lehetõségeit elemezte. Az elõadás címe: Irány a Balkán! Ez a téma nagyon népszerû napjainkban. Néhány évvel ezelõtt még mindenki a Kínából érkezõ konténerforgalomban látta a szállítás fellendülésének lehetõségét. Ma a Balkán felõl érkezõ áruk elszállítása a slágertéma, azt tartják kivételes üzleti lehetõségeket magában rejtõ desztinációnak. Magyarországon az elszállítandó áruk mennyisége a közeljövõben várhatóan nemhogy nem fog emelkedni, de annak is örülni kell, ha a jelenlegi szinten marad. Így mindenkinek keresnie kell a lehetõségeket, hogy rentábilisan mûködhessen. A valahai állami vasút Magyarországon mára Rail Cargo Hungariaként a vasúti áruszállítási piac 80%-ából részesedik. A közép-kelet-európai térségben körülnézve azt láthatjuk, hogy Magyarországtól északra és nyugatra is megjelentek az állami áruszállító vasúttársaságok mellett a magánvasutak, Lengyelországban egyharmadnyi, a Cseh Köztársaságban mintegy egyötödnyi részt kihasítva a vasúti fuvarozásból. A térség többi országában – Románia kivételével – egyelõre szinte mindenhol az államvasút az uralkodó. Romániában a CFR Marfa ugyan megõrizte 50% körüli részesedését, azonban a határforgalomban csak elvétve láthatóak az állami vasút vonatai. A közeli jövõben néhány országban – Bulgáriában, Romániában, Horvátországban, Szlovákiában, Csehországban és Lengyelországban is – privatizálni tervezik a vasúti áruszállítást. A horvát cargo privatizációs folyamata annyira elõrehaladott állapotban van, hogy szinte ingyen adnák oda bárkinek, aki az állammal szemben felhalmozott adósságát kiegyenlíti. Az elõbb felsorolt országok közül Horvátországban és Szerbiában az áruszállítás liberalizációjával 2013-tól
megnyílik az út a magántársaságok színre lépése elõtt. A piacnyitás Szlovákiában 2015-ig várható. A megnyíló lehetõségek azt is jelentik, hogy a magyar vasútvállalatoknak addig kell rögzíteniük pozíciójukat a nyugati határ és a román-bolgár-török desztinációk között, amíg a minket körülvevõ országokban nem történik meg a liberalizáció. Sajnos ebben a vasút magára maradt, mert hiába vannak lehetõségek, hiába van vasúti pályánk, hiába jók a földrajzi adottságaink, a vasút támogatása szép közlemények kiadásában merül ki, de a szép szavak mind üresek. A használatarányos útdíj bevezeté-
sének idõpontja bizonytalan, közben a vasúti pályahasználati díjak a jövõ év elejétõl megint jelentõsen emelkednek. Mindez azt eredményezi, hogy a vasúti fuvardíjak egyre kevésbé lesznek versenyképesek. A versenyképesség itt már nemcsak a közúti összehasonlításra vonatkozik, hanem a környezõ vasúti piacok megnyílásával azt jelenti, hogy az áru egész egyszerûen el fogja kerülni Magyarországot. A lehetõségekre felkészülve és egyben a kihívásokra válaszolva a Rail Cargo Austria Csoport az RCA AG leányvállalataként Cargo Carrier East (CCE) néven létrehozta a csoport „nemzetközi üzemeltetési karját”. Ennek keretében jön létre a kisebb, rugalmasabb Rail Cargo Carrier, kifejezetten Kelet-
6 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2012. november 21.
A Manchester United, a Vodafone McLaren Mercedes és WTCC Ford Team már ránk bízta biztosításainak kezelését! Tegyen így Ön is! Legyen szó akár KGFB, CASCO, CMR vagy bármely más biztosításról! Állunk rendelkezésére ügyfélközpontú szolgáltatásainkkal.
www.aonrisk.hu
Online www.magyarkozlekedes.hu
NAPI HÍREK SAJTÓSZEMLE INFORMÁCIÓK
2012. november 21.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 7
Szakmai díjak
Elismerések magyar szállítmányozóknak Európában példátlan, hogy fuvarozók és szállítmányozók együttesen vesznek részt a szállítmányozási konferencia fogadásán. Évek óta halljuk ezt külföldi vendégeinktõl, és most is jó volt hallani osztrák vendégünktõl, Harald Bollmanntól, az ottani speditõr szövetség fõtitkárától. Hétköznap riválisok, ezen az estén viszont barátságosan beszélgetõ kollégák. Magyar sajátosság, amelyrõl jó pozitív, dicsérõ szavakat hallani. Iszak Tibor úgy fogalmazott, hogy ebben Kiss Pálnak, kiadónk tulajdonosának meghatározó szerepe volt. Díjak, szakmai elismerések átadása és jubileumi köszöntõk a fogadás hagyományos programja. Így volt ez idén is. A rendezõ Magyar Közlekedési Kiadó és az MSZSZ vezetõi köszöntötték a vendégeket. Kiss Pál, kiadónk tulajdonosa megemlékezett a 20 éves Navigátor legfontosabb állomásairól és a lapalapító Ötvös Nándornak – mondjuk úgy – különleges ajándékot adott át. Kovács Imre viszont a Navigátor elsõ jubileumi díját vehette át, mivel tíz éve áll a cargo élén. A 20 éve liberalizált magyar szállítmányozás 20 éve mûködõ cégei MSZSZ-elismerésben részesültek. A Hungarokombi a Ro-La megszûnésével befejezi mûködését, a kollektíva és vezetõjük, Tomcsányi István munkájáról elismeréssel beszélt Kovács Imre, az RCH elnöke. A kollektívának szóló elismerõ oklevelet Iszak Tibor adta át az MSZSZ elnöksége nevében. Az Év szállítmányozója címet az Express-Interfracht Hungaria menedzsmentje vette át, mivel ezúttal is õk végeztek a toplista élén. A Navigátor egyik szép hagyománya, hogy évek óta odaítéli az Év embere a szállítmányozásban megtisztelõ címet. Kiadónk szállítmányozási szakfolyóiratának szerkesztõsége úgy döntött, hogy ebben az évben Bor Józsefnek adományozza ezt a címet. Az Express-Interfracht Hungaria ügyvezetõ igazgatójának Iszak Tibor adta át a díjat. Ugyancsak szép hagyomány, hogy ezen a fogadáson adják át a Magyar Szállítmányozásért MSZSZ szakmai díjat is, amelyet ezúttal Földesi Péter, a SZIE tanszékvezetõ egyetemi tanára és Varga Tibor, az Express-Interfracht Hungaria volt ügyvezetõ igazgatója kapta meg. Az is hagyomány, hogy a „kerek” születésnapokat is köszöntik. Dr. Csaba Attila a 75., Karmos Gábor pedig az 50. születésnapja alkalmából részesült születésnapi éremben. Jövõre ugyanitt találkozunk! – búcsúztak vendégeink, közülük néhányan a hajnali órákban.
8 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
A S Z Á L L Í T M Á N YO Z Á S 2 0 1 2 K O N F E R E N C I A T Á M O G AT Ó I
2012. november 21.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 9
2012. november 21.
Schváb Zoltán
Kulcskérdés a biztonság A közlekedésbiztonság kérdése a jelenlegi közlekedési szakpolitika egyik meghatározó területe. Kulcskérdés, amely döntõen befolyásolja a magyarországi közlekedési kultúra fejlõdését, a közlekedõk biztonságérzetét, mindennapjait. Ez az a terület, ahol átgondolt, hosszú távú programok megvalósításával, mérnökileg megtervezett intézkedésekkel érhetünk el eredményeket. Építõ, elõremutató szakmai programok következetes végrehajtásával elérhetõvé válik a közlekedésbiztonsági helyzet további javítása, elkerülhetõvé válik a baleseti helyzetkép romlása az utakon. Magyarországon 1990 óta figyelhetõ meg pozitív tendencia a közlekedésbiztonsági helyzet alakulásában, tehát a biztonságosabb közlekedés feltételeinek megteremtéséért a rendszerváltozás után jelentõs kormányzati intézkedésekre volt szükség. Huszonkét éve drámai képet mutatott a közúti közlekedésbiztonság, romlott a közlekedési morál, lazult a fegyelem, a szabályok betartása helyébe a durva, gyakran szándékos szabálysértések léptek. Magyarország az európai közlekedésbiztonsági rangsorban az utolsók között foglalt helyet. 1990-ben még 2432 ember vesztette életét közúti balesetben, a múlt évre ezt a megdöbbentõen magas számot sikerült 638-ra, majdnem az egynegyedére mérsékelni. A 2012-es év elõzetes baleseti adati azonban mindenképpen elgondolkodtatóak. A legfõbb baleseti okok évek óta ugyanazok, a statisztikai adatok szerint a balesetek harmadát a gyorshajtás okozza, csaknem negyedét az elsõbbségi jog megsértése, és a harmadik helyen a kanyarodás szabályainak megszegése áll. A közúti balesetek kétharmadát a személygépkocsi-vezetõk okozzák, de a tehergépkocsi-vezetõk is csaknem 10%-kal „részesedtek” a felelõsségbõl. Döbbenetesen sok kerékpáros és motorkerékpáros baleset történt. Idén az Országos Baleset-megelõzési Bizottság által közzétett elõzetes baleseti adatok alapján január 1. és szeptember 30. között több mint 3%-kal csökkent a személysérüléses közúti balese-
tek száma, összesen 11 419 személysérüléses közúti baleset történt, míg 2011 azonos idõszakában 11 787 balesetet regisztráltak. Az elmúlt öt évet alapul véve idén történt a legkevesebb személyi sérüléssel járó közúti baleset, amennyiben az év elsõ kilenc hónapját vesszük alapul. Egyes mutatók ugyanakkor már kedvezõtlenebbül alakultak. A közúti balesetben meghalt személyek számának a tavaly szeptember végi 426 fõrõl 436 fõre történõ emelkedése 2,36%-os növekedésnek felel meg. Szomorú tény, hogy 10 fõvel többen vesztették életüket hazánk közútjain, mint tavaly ilyenkor. A háromnegyed évi mérleg alapján a halálos kimenetelû baleseteknél enyhe, 0,52%-kos növekedés mérhetõ (385-rõl 387-re). Kedvezõ tendencia a súlyos és a könnyû sérüléses balesetek vonatkozásában mutatható ki. A csökkenés mértéke a súlyos sérüléses baleseteknél 4,43% (3434-rõl 3282-re), míg a könnyû sérüléses közúti balesetek vonatkozásában ennél valamivel kevesebb, azaz 2,74% (8020-ról 7982-re). A közúti balesetek legfõbb okai az elmúlt hónapokban nem változtak. A személyi sérüléssel járó balesetek 27%-ának a hátterében a gyorshajtás áll (3040 baleset), az elsõbbségi jog megsértése miatt 2642 baleset (részaránya 23%), a kanyarodási szabályok megszegése miatt pedig 1735 baleset (részaránya 15%) történt. A közúti balesetek túlnyomó részét, mintegy 57%-át a személygépkocsi-vezetõk okozták, bár megjegyzendõ, hogy a közúti forgalmon
belüli aránya ennek a közlekedõi csoportnak a legmagasabb. A tehergépkocsi-vezetõk a balesetek 9%-ának, az autóbusz-vezetõk pedig az összes baleset 1%-ának az okozásáért felelõsek. A kerékpárosoknak a balesetet okozók körében betöltött aránya az elsõ kilenc hónapban 14%-os (1594 balesetet okoztak kerékpárral), ami továbbra is kimagasló értéknek tekinthetõ. A motorkerékpárosok összesen 1261 balesetet okoztak, azaz kevesebbet, mint a kerékpárosok. A hazai közlekedésbiztonsági intézkedések és programok sorában kiemelkedõ jelentõségû a Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram, a hazai közúti közlekedésbiz-
tonság javításának részletes akcióprogramja, amelynek elsõdleges célja a jármûvezetõk felkészültségének és a közlekedõk viselkedésének javítása, az egymást partnernek tekintõ szemlélet megteremtése. Az akcióprogram küldetésének szellemiségében egy európai színvonalú, a biztonságot minden egyéb szempont elé helyezõ közlekedési rendszer jön létre Magyarországon. Az intézkedések nyomán hosszútávon lényegesen jobb közlekedési magatartás alakul ki a közlekedésre nevelés javításával és az általános és közlekedésspecifikus szabálykövetési hajlandóság növekedésével. A közlekedésbiztonság területén elért eredmények megtartása, további javítása rendkívül nehéz feladat, komoly összefogásra van szükség minden olyan szervezettel, együttmûködõ partnerrel, akikkel európai szinten vagyunk képesek cselekedni a balesetek számának és fõleg súlyosságának jelentõs csökkentése érdekében. Továbbra is határozott törekvésünk, hogy minden rendelkezésre álló eszközzel fokozzuk a közutak biztonságát, növeljük a megmentett életek számát és a lehetséges minimumra szorítsuk a közlekedésbõl fakadó halálesetek elõfordulását. A magyar kormányzati szervek, szakhatóságok a jövõben is szoros együttmûködésben dolgoznak a gazdasági élet és civilszféra képviselõivel a közlekedésbiztonság javításán. Magyarország az európai uniós törekvésekkel összhangban a közlekedésbiztonság témakörét kiemelten kezeli. De mindez akkor hozhat átütõ sikert, akkor eredményezi a közlekedésbiztonsági helyzet jelentõs javulását, amennyiben a közlekedõk meggyõzõdése, személyes elkötelezettsége lesz a szabálykövetõ magatartás, a biztonságos közlekedés. A szemléletformálás hosszútávon bármilyen tilalomnál sikeresebben ösztönözheti felelõs magatartásra a közúton közlekedõket, a gyalogosokat éppen úgy, mint a kerékpárok, a motorok, a személyautók vagy a tehergépjármûvek vezetõit. (A szerzõ a közlekedésért felelõs helyettes államtitkár)
10 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2012. november 21.
MAGYAR KÖZLEKEDÉS 11
2012. november 21.
Fuvarpiaci barométer
Pár százalékos le-föl mozgások mellett néhány kiugró növekedés, illetve csökkenés jellemezte a fuvarpiacot az elmúlt két hétben. 13 százalékkal nõtt az észt, 9 százalékkal a román, 8 százalékkal az olasz import. 20 százalékkal csökkent viszont az olasz export, 8-8 százalékkal a belga export és az orosz import. A mutató most 2 százalékkal áll alacsonyabban, mint legutóbbi adatközlésünk idején. Adatok: 2012. 10.30.–11. 12.
Lapunkat rendszeresen szemlézi az ország legnagyobb médiafigyelõje, az » OBSERVER « OBSERVER BUDAPEST MÉDIAFIGYELÕ Kft.
1084 Bp. VIII., Auróra utca 11. Tel.: 303-4738. Fax: 303-4744. Internet: http://www.observer.hu
EGYEDÜLÁLLÓ ELÕNYÖK:
IGEN Önnek is lehet UTA kártyája!
– kúthálózat független – belföldön, egész Európában használható – halasztott fizetés – készpénzkímélõ eszköz – ÁFA automatikus elszámolás – kényelmes és korszerû – értékarányos, ügyfélcentrikus szolgáltatás
További felvilágosítás: www.uta.hu • e-mail:
[email protected] • Info vonal: 30/932-0722, 30/637-5093, 267-3521
12 MAGYAR KÖZLEKEDÉS
2012. november 21.
ARANYFOKOZATÚ TÁMOGATÓK
Magyar Fuvarozói Fórum 2012 Közúti konferencia és szakmai találkozó 2012. november 22. Díszvendégek: Völner Pál és Schváb Zoltán Fõvédnök: Vereczkey Zoltán Fõtámogató és szakmai partner: Magyar Közúti Fuvarozók Egyesülete Rendezõ: Magyar Közlekedési Kiadó Helyszín: Aquincum Hotel, Budapest (III., Árpád fejedelem útja 94.) T E RV E Z E T T P RO G R A M , F E L K É RT E L Õ A D Ó K Levezetõ elnök: Tombor Sándor, a KTI Nonprofit Kft. ügyvezetõ igazgatója 9.00 órától: Regisztráció 9.30–9.40:
Köszöntõ Elõadó: Kiss Pál, a Magyar Közlekedési Kiadó igazgatója
9.40–10.05: E-útdíj, kompenzáció, adótörvény – fuvarozói szemmel Elõadó: Vereczkey Zoltán, az MKFE elnöke 10.05–10.35: Középpontban az elektronikus útdíj, valamint a közúti közlekedést érintõ kormányzati törekvések Elõadó: Völner Pál, az NFM államtitkára 10.35–10.55: Közúti Közlekedésbiztonsági Akcióprogram Elõadó: Schváb Zoltán közlekedésért felelõs helyettes államtitkár 10.55–11.10: Fuvargyár? – Avagy piaci helyzetkép 2012 végén Elõadó: Wáberer György, a NÖFF alapítója 11.10–11.25: A VOSZ álláspontja egyes gazdasági kérdésekrõl Elõadó: Dávid Ferenc, a VOSZ fõtitkára 11.25–11.35: Kávészünet 11.35–11.55: E-útdíj – szakmai szemmel Elõadó: felkérés alatt 11.55–12.10: Adótörvény és fuvarozói kompenzáció Elõadó: Esküdt Gábor, a NAV fõosztályvezetõje 12.10–12.35: Az NKH – változások után Elõadó: Gyõri Gyula, az NKH elnöke Érsek István, az NKH elnökhelyettese 12.35–12.50: Informatika a transzportszektorban – hogyan érvényesülhet hatékonyan az azonnali és a hosszú távú fuvarszerzõdések piacán Elõadó: Marcel Frings, a TimoCom vezetõ képviselõje 12.50–13.05: És minket mi hajt? Elõadó: Vicze Anikó, a MOL Kártyamenedzsment vezetõje
13.05–13.20: Eco Taxe – jön a francia Ökoadó Elõadó: Vass Róbert, a DKV Euro Service Magyarországi képviselet vezetõje 13.20–14.20: Ebédszünet 14.20–14.40: A piaci helyzet – ahogy a szállítmányozók látják Elõadó: Iszak Tibor, az MSZSZ elnöke 14.40–14.55: Csökkentse költségeit a Shellel Elõadó: Bors András, a Shell FuelSave Partner termékmenedzsere 14.55–15.10: Kockázatkezelés a fuvarozóknak Elõadó: Matók Zsolt, az Aon Magyarország Kft. gépjármû üzletágának vezetõje 15.10–15.30: Nyereménysorsolás, kávészünet 15.30–15.45: A szolgáltató érdekvédelem Elõadó: Karmos Gábor, az MKFE fõtitkára 15.45–16.00: Hogyan érhetnek el 5-20% megtakarítást a fuvarozással foglalkozó cégek? Elõadó: Szabó Lajos, az iData Kft. ügyvezetõ igazgatója 16.00: Kerekasztal-beszélgetés Résztvevõk: Székely Zsolt, a Révész Holding vezérigazgatója Bognár Zsolt, a Liegl Transport ügyvezetõ igazgatója Buday László, a Bábolna Sped ügyvezetõ igazgatója Konyár Zsolt, a Szervíz-Sped ügyvezetõ igazgatója Szabó György, a Prevost ügyvezetõ igazgatója Moderátor: Kiss Pál, a Magyar Közlekedés fõszerkesztõje A szervezõk a programváltozás jogát fenntartják. A konferencia rendezõje: Magyar Közlekedési Kiadó Kft. Igazgató-fõszerkesztõ: Kiss Pál Információ: Ajvazov Bori Tel.: 350-0763, 350-0764 E-mail:
[email protected]
EZÜSTFOKOZATÚ TÁMOGATÓK
BRONZFOKOZATÚ TÁMOGATÓK
