SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN

Selejtezési okok vizsgálata magyartarka x holstein-fríz keresztezett genotípusú tehénállományokban

1 (5)

SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN Kertészné Györffy Eszter –Báder Péter Nyugat-Magyarországi Egyetem, Mezőgazdaságtudományi Kar Mosonmagyaróvár, Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék BEVEZETÉS

A selejtezésnek igen nagy hatása van a tehenészet nyereségére. A túl sok vagy túl kevés selejtezés egyaránt negatív hatást gyakorolhat az állomány termelési és tenyésztési paramétereire. A túl sok kényszerű selejtezés csökkenti a tenyésztői szempontból szükséges selejtezés lehetőségét, ami azt jelenti, hogy a tenyésztő nem tudja azokat az egyedeket kiselejtezni amelyek valamilyen oknál fogva nem gazdaságosan termelnek.. A nem megfelelő időben történő selejtezés, a nem megfelelő tehén selejtezése, vagy túl sok tehén selejtezése drasztikus hatással van a tejtermelő ágazat hosszú távú életképességére. A termelés egyre intenzívebb növelése és a modern tartástechnológiák az állatok nagyobb igénybevételét, egészségi állapotának fokozatos „leromlását“ idézték elő. A selejtezett tehenek átlagos életkora nagymértékben csökkent az utóbbi évtizedekben.. A tehénveszteség mértékének és okainak kiderítése nagyon fontos feladat. A tervszerű selejtezés (szelekció) a tenyésztői munka fontos eszköze, és az állomány genetikai képességeinek javítását szolgálja. Vizsgálataink során arra kívántunk választ kapni, hogy a hazai szarvasmarhaállományt reprezentáló üzemekben hogyan alakulnak a selejtezési arányok, az egyedek milyen okból esnek ki, milyen okból történik a selejtezés, valamint, hogy a holstein-fríz vérhányad növekedésével hogyan változnak a selejtezési arányok. SZAKIRODALMI ÁTTEKINTÉS

A tehénkiesés lehet elhullás, kényszervágás és selejtezés, mindhárom esetnek igen sok oka lehet. Legtöbb tehénnél több különböző ok vezet a selejtezéshez. Bascom és Young (1998) vizsgálatai szerint a tehenek 35%-a legalább két ok miatt került selejtezésre, 11%-uk három vagy több ok miatt. A selejtezési döntés komplex kérdés. A tenyésztőnek sok tényezőt kell figyelembe venni, mint pl. az életkor, a laktációs stádium, a küllem, a tejtermelési és a reprodukciós teljesítmény, egészség amikor eldönti, hogy a tehenet selejtezi-e vagy sem.(Beadeau 1995) A selejtezési döntést gazdasági faktorok is befolyásolják, mint a tejár, a selejtezett tehén ára és az utánpótlás lehetősége. Mc Cullogh és mtsai. (1996). Allaire és mtsai (1976) szerint elsősorban a selejtezés okai a reprodukciós problémák, egészségi okok, és az alacsony termelés. Christensen és mtsai (1984) egy 1972-1980 között végzett munkájukban rangsorolták a kiesési okokat. Leggyakoribb selejtezési ok a meddőség volt, ezt követte az alacsony termelés, majd a tőggyel kapcsolatos problémák és a sántaság. Az arányok az utóbbi évtizedekben nem változtak. Alberta állam (DHI, 1992) tenyésztésellenőrzés alá vont tehénállományának selejtezési okainak csoportosítása szerint 1992-ben a legnagyobb arányban (23.2%) az alacsony termelés szerepelt, ezt követte a meddőség (17,9%), majd a masztitisz 12%-al. A tőgyproblémák aránya 6,8%, lábbetegségek 5%, a betegség miatti selejtezés pedig 4,6 % volt. Öregség (öregkor) miatt 3,1 %-os selejtezés történt. Beaudeau és Seegers (1996) 79 gazdaságot vizsgált 5 éven keresztül. A selejtezési sorrend a következő volt: meddőség 29%, alacsony tejtermelés 17%, tőgyprobléma 12% egyéb egészségi probléma 11%. Esslemont és Kossaibati (1997) 50 holstein-fríz állományt vizsgált Angliában. Az átlagos selejtezés 22%-os volt. A vizsgálatok alapján azt is megállapították, hogy a laktáció


2 (5)

száma befolyásolja a selejtezési arányokat, mert selejtezetteknek 54%-a a negyedik laktáció végén került ki a termelésből. Grabowsky és mtsai (1997) által vizsgált holstein-fríz állományban a leggyakrabban szaporodásbiológiai problémák fordultak elő. Bascom (1998) vizsgálatában a selejtezési okokat rangsorolva a termékenységi zavarok álltak az első helyen, a termelés miatti a második és a masztitisz miatti selejtezés a harmadik helyen. Bascom és Young (1998) vizsgálatai alapján a leggyakoribb, elsődleges selejtezési ok a reprodukciós probléma volt (20%), a második leggyakoribb selejtezési okként pedig a masztitisz (15%) szerepelt. Alacsony tejtermelés miatti selejtezés 14%-ban fordult elő, az elhullott egyedek százalékos aránya 13%-ot tett ki. A tőgyprobléma 8%-al szerepelt. Slipka és mtsai (1996) a selejtezési okok megoszlását vizsgálva a következő eredményeket kapták: alacsony tejtermelés (33,54%), meddőség (27,34%), idős kor (13,12%), tőgybetegség (8,12%). A fiatalabb teheneknél leggyakrabban az alacsony tejtermelés miatt, idősebb teheneknél pedig a meddőség miatt selejteztek. Számos szakirodalom alapján az is megállapítható, hogy a küllem, a szomatikus sejtszám és a vetélés azok a selejtezési okok amelyeknek az aránya igen kicsi. A selejtezési arány szignifikáns hatást gyakorol az állomány gazdaságosságára.(Radke és Lloyd (2000). McCullogh és Delorenzo (1996) szerint az optimális selejtezési arány 20-30 %. Rogers és mtsai(1988) szerint a javasolt optimális selejtezési arány a nyereségességet figyelembe véve 25-30%. Lehenbauer és mtsai (1998) arról számoltak be, hogy a selejtezési politika igen nagy hatással bír a tehenészet gazdasági teljesítményére. Ennek ellenére gyakran a selejtezési döntéseket nem „programba rendezetten“ hozzák, és emellett sok múlik az egyéni intuíciókon. Fontos lehet tehát annak felderítése is, hogy milyen a kapcsolat a termelt tejmennyiség, a tartástechnológia, a fajta és a betegséggyakoriság között. A hazai szakirodalomban is selejtezési okok közül legnagyobb arányban a meddőség fordul elő. Török (1986) vizsgálatai szerint a meddőség miatti selejtezési százalék 39,8. Bozó (1987) 31,8%-os, Lehőcz (1987) 57,5-70,0 %-os, Enyedi és Szuromi (1985) 29,9-40,4%-os, Stefler és mtsai(1988) 37,9-39,2%-os Báder (1996) 28-42%-os selejtezési arányról számoltak be. Enyedi és Szuromi (1987) vizsgálatai szerint a tőgyhiba miatti selejtezési arány 10,85,7%. Török (1986) 8%-ot, Bozó (1987) 6,1%-ot Báder (1996) pedig 15-10%-ot állapított meg. Szilasi (1981) a hazai ellenőrzött tehénállományoknál 22,1 %-ban jelöli meg a kevés tej miatti selejtezettek számát, Pálházy (1984) 21,7%-ban, Török (1986) 21,4 %-ban, Báder(1996) pedig 19-13%-ban. A hivatkozott szerzők szerint a lábhiba miatti selejtezés nem éri el az 5%-ot. A kényszervágás százalékos aránya a hazai viszonylatban 9-25 % között alakul, az elhullás pedig 10 % alatti. ANYAG ÉS MÓDSZER

A vizsgálat során 22 gazdaságban elemeztük a magyar tarka x holstein-fríz keresztezett genotípusok (F1, R1, R2, R3, R4) selejtezési okait. A vizsgálatokban olyan egyedek szerepeltek, amelyek 1975 és 1999 között termeltek. A vizsgált gazdaságok tehenészeti telepeinek tartástechnológiája kötött és kötetlen rendszerű volt.


3 (5)

A következő selejtezési és kiesési okokat vizsgáltuk: - Selejtezés meddőség miatt - Selejtezés alacsony tejtermelés miatt - Selejtezés tőgybetegség miatt - Selejtezés tőgyhiba miatt - Selejtezés lábszerkezeti hiba miatt - Elhullás - Kényszervágás EREDMÉNYEK

Az 1.sz táblázat a kiesési, selejtezési okok megoszlását mutatja genotípusonként. 1. táblázat. A kiesési okok alakulása genotípusonként. Kiesési ok

Genotípusok F1

R1

R2

R3

R4

Hf

Gyenge termelés

26%

19%

19%

15%

12%

10%

Meddőség

33%

38%

35%

34%

32%

43%

9%

11%

12%

11%

14%

11%

Elhullás

13%

14%

15%

15%

15%

20%

Lábhiba

2%

2%

2%

1%

1%

1%

Tőgyhiba

6%

4%

2%

1%

1%

5%

Tőgybetegség

1%

2%

5%

9%

12%

2%

5783

9392

7259

4299

1942

2189

Kényszervágás

Létszám

A vizsgálatok alapján a leggyakoribb selejtezési ok mindegyik genotípusnál a meddőség volt (33-43%). Ezt követi a gyenge tejtermelés miatti selejtezés (10-26%). Az elhullás miatt kiesett egyedek aránya 13-20%, a kényszervágás miatt kiesettek aránya 9-14%ot tett ki. Tőgyhiba miatt selejtezték az állomány 1-6%-át, tőgybetegség miatti selejtezés az egyedek 1-12%-nál történt. A lábhiba miatt az állomány 1-2 %-át selejtezték. A fajtaátalakító keresztezés során a holstein-fríz vérhányad növekedésével az alacsony tejtermelés és, a tőgyhiba miatt selejtezettek aránya csökken. A meddőség, az elhullás és a láb probléma, lábhiba miatti selejtezések arányában nem volt különbség az egyes genotípusok között. A kényszervágás és a tőgybetegség miatt selejtezett tehenek aránya a holstein-fríz vérhányad növekedésével párhuzamosan nőtt. A keresztezett genotípusok esetében az alacsony tejtermelés miatti selejtezés nagyobb arányú mint a holstein-fríznél, viszont a meddőség és az elhullás a holstein-fríz genotípusnál fordul elő nagyobb arányban. A kényszervágás és a lábhiba mint kiesési ok egyforma arányban fordul elő tisztavérű és keresztezett állományok esetében. A tőgyhiba és a tőgybetegség esetében viszont az első keresztezett nemzedékek eredményei egyeznek meg a holstein-fríz egyedek eredményeivel. Vizsgálatokat végeztünk arra vonatkozóan is, hogy a teljesített laktációk száma (a tehén életkora) befolyásolja-e a selejtezés arányát illetve alakulását. A 1. sz. ábra a kiesési, selejtezési okok alakulását szemlélteti teljesített laktációnként a fajtaátalakító keresztezés első nemzedékénél (F 1-es genotípus).


4 (5)

1. ábra Az F1-es genotípus kiesési okainak megoszlása

40

35

30

25

1. Lakt. % 20

1-4. Lakt. 5.< Lakt.

15

10

5

0 Tejtermelés

Meddő

Kényszerv.

Elhullás

Lábprobl.

Tőgyhiba

Tőgybetegs.

Az alacsony tejtermelés miatti selejtezés a laktációk előrehaladtával csökken, a későbbi laktációkban nem ez az elsődleges ok a selejtezésre. A meddőség miatti selejtezés már az első laktációban is igen magas százalékban történik, ez később kellene, hogy jelentkezzen. Idősebb korban gyakoribb az elhullás, kényszervágás. Láb és tőgybetegség a későbbi laktációkban nagyobb százalékban fordul elő. A 2.sz. ábra a kiesési, selejtezési okok alakulását mutatja teljesített laktációnként a fajtaátalakító keresztezés ötödik nemzedékénél (R4 -es genotípus). 2. ábra Az R4-es genotípus kiesési okainak megoszlása

35

30

25

20 1. Lakt. %

1-4. Lakt. 5.< Lakt.

15

10

5

0 Tejtermelés

Meddő

Kényszerv.

Elhullás

Lábprobl.

Tőgyhiba

Tőgybetegs.

Az R4-es a genotípusnál már kevesebb a gyenge tejtermelés miatti selejtezés, ami azt jelenti, hogy a tejtermelésben érvényesült a holstein-fríz fajta kedvező hatása. A meddőség miatti magas selejtezési arány sajnos megmarad. Mivel jóval "finomabb" tejelőjellegű genotípusról van szó, emelkedik a kényszervágás miatti kiesés, az elhullás, és ugrásszerűen megnő a tőgybetegség miatti selejtezés is.


5 (5)

Összefoglalásképpen megállapítható, hogy igen nagy figyelmet kell fordítani a fajta genetikai igényeinek (tartás, fejés, takarmányozás) kielégítésére, hiszen csak megfelelő környezetben tudják az egyedek a genetikai képességeiket realizálni. Csökkenteni kell azokat a befolyásoló tényezőket, melyek a selejtezési veszteségeket okozzák, mert ezek a veszteségek forintba kifejezve igen nagy összegeket tesznek ki.

SELEJTEZÉSI OKOK VIZSGÁLATA MAGYARTARKA X HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT GENOTÍPUSÚ TEHÉNÁLLOMÁNYOKBAN

Recommend Documents