HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

Holstein-fríz keresztezett tehénállományok küllemi tulajdonságainak alakulása

1(6)

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA BÁDER P.1 - BÁDER E. 1 – BARTYIK J2.- PORVAY M. 2-GYÖRKÖS I. 3 1

Nyugat-Magyarországi Egyetem Mezőgazdaság- és Élelmiszertudományi Kar Állattenyésztési Intézet Szarvasmarha- és Juhtenyésztési Tanszék, 9200 Mosonmagyaróvár, Vár 4. 2 Enyingi Agrár Rt., 8155 Kiscséripuszta 3 Állattenyésztési és Takarmányozási Kutatóintézet, 2053 Herceghalom, Gesztenyés u.1.

1. BEVEZETÉS A holstein-fríz fajtával megkezdett fajtaátalakító keresztezés elsődleges célja volt a magyartarka fajta tejtermelésének ugrásszerű növelése és a fajta tőgyrendszerének mondhatni „átalakítása” mert csak a javítása kevés lett volna, gondoljunk a tőgymélységre és a tőgybimbó méretekre, a hosszra és az átmérőre egyaránt. A keresztezés első nemzedékeinek tőgybimbóinak alakulása nem egyszerű feladat elé állították a tenyésztőket a fejőgumik megválasztásakor. Nagyon sok esetben viszont jó tőgyalakulású egyedek születek. A jó rámájú magyartarka a megfelelő testkapacitás kialakítását elősegítette, a tejelő jelleg már komolyabb kihívást jelentett. A küllem, a küllemi bírálat fontossága semmit sem változott, főleg amikor a hasznos élettartam növelése az egyik legfontosabb tenyésztői feladat, valamint a szomatikus sejtszám csökkentése mely átvételi tényező, hogy csak legfontosabbakat emeljük ki. Bozó és mtsai. (1993), Püski és mtsai. (1993) úgy találták, hogy a testnagyságot meghatározó olyan testméretek, mint a marmagasság, farszélesség, erősség, mélység és testkapacitás nincsenek szoros kapcsolatban a 305 napos tej-, tejfehérje- és tejzsírtartalommal. Ugyanakkor a tehenek marmagassága, farszélessége, erőssége és mélysége gyengén, illetve közepesen negatívan befolyásolja a tej-, tejfehérje- és tejzsírtermelés hatékonyságát (r = -0,18, -0,26). A testkapacitás esetében ez a kapcsolat közepesen negatív (r = -0,25, -0,24). Püski és mtsai. (1999) szerint a keskeny típuscsoportok termelési hatékonysága 10-12%-kal jobb, mint a széles típusúaké. Hangsúlyozzák, hogy a testméretek túlzott növelése nem feltétlenül javítja a termelés hatékonyságát. Ez mindenekelőtt a kiállítási tehenek esetében lehet indokolt. Gáspárdy és mtsai. (1993) vizsgálatai szerint a hasznos élettartammal a legszorosabb összefüggést a farszélesség, az erősség és a marmagasság mutatták. Wilson (1990) szerint a holstein-fríz fajtára vonatkozó 10 éves bírálatok alapján, a hosszú élettartamú és nagy termelésű tehén legyen közepes magasságú, átlagos mélységű és enyhén lejtős farú. 2. ANYAG ÉS MÓDSZER Vizsgálataink során – az Enyingi Agrár Rt. kiscséripusztai tehenészeti telepén – arra kívántunk választ kapni, hogy hogyan alakulnak a küllemi tulajdonságok a magyartarka holstein-fríz keresztezett egyedeknél a laktációk előrehaladtával. Felmérésünkben 362 olyan keresztezett tehén szerepelt, amelyeket minimum kétszer bíráltak. A két bírálat az első és a második laktációban, de még az 50 pontos lineáris leíró bírálati módszerrel történt. A keresztezett állomány összetétele kisebb arányban 50-75%-os, nagyobb arányban 75% feletti holstein-fríz vérhányad volt.


2(6)

3. EREDMÉNYEK ÉRTÉKELÉSE Az 1. táblázat tartalmazza a törzs és a far küllemi tulajdonságainak alakulását az első és a második bírálat során. 1. táblázat: Első és második bírálat során kapott eredmények alakulása magyartarka x holstein-fríz keresztezett egyedeknél (n= 362) Küllemi tulajdonságok marmagasság erősség mélység élesség farlejtés farszélesség tejelő jelleg testkapacitás végső pontszám

első bírálat (pont) második bírálat (pont) különbség átlag szórás CV% átlag szórás CV% 21,1 5 25 25,5 6 25 +4,4 20,1 5 23 23,8 5 20 +3,7 24,2 3 15 28,8 5 16 +4,6 29,1 5 17 30,6 5 15 +1,5 28,6 7 25 28,3 8 27 -0,3 20,7 6 31 23,8 6 27 +3,1 80,2 5 7 81,8 5 6 +1,6 74,8 5 7 79,4 5 6 +4,6 76,2 3 4 77,5 3 4 +1,3

A marmagasság 4,4 ponttal emelkedik, a 2. bírálat átlaga 25,5 pont, ami körülbelül 142 cm-es marmagasságnak felel meg, és közepes minősítést jelent. Igen alacsony (130,0-134,5 cm) marmagasságú első laktációs tehenek aránya 3,6 %, ez a 2. bírálatkor 1,9 %-ra csökken. 134,0-139,5 cm közötti marmagasságú egyedek száma közel 30 %, ez a későbbi laktációban nagymértékben csökken, 11,6%-ban termelnek alacsony magasságú tehenek. A populációra jellemző marmagasság 139,5-144,5 cm, mely 1. bírálatkor 64,9%-ot, a 2. bírálatkor, pedig 70,2 %-ot tett ki, azaz a magasság a laktációk előrehaladtával még nőtt is. Az egy kategóriával magasabb (144,5-149,5 cm) osztályban is az arányok lényegesen (2,8%-ról 14,1%-ra) nőnek. Az igen magas (149,5154,5 cm) egyedek száma is 0,3%-ról 2,2 %-ra változott (1. táblázat és 1. ábra). 1. ábra: Keresztezett tehenek marmagasságának alakulása 1. és 2. bírálatkor

80 70 60 1 bírálat 50

2 bírálat

% 40 30 20 10 0 1-10 pont 130,0-134,5 cm

11-19 pont

20-30 pont 139,5-144,5 cm marmagasság

31-39 pont

40-50 pont 149,5-154,5 cm


3(6)

Az erősséget az első laktációban 20,1 pontra, a közepes kategória alsó határára bírálták (1. táblázat és 2. ábra). A következő laktációban az erősség 3,7 ponttal növekedett, a közepes erősségű kategórián belül. A megoszlásokat vizsgálva megállapítható, hogy rendkívül szűk erősségű egyedek száma 2. bírálatkor csökkent 2,8%-ról 0,6%-ra. Az 1. bírálat alkalmával az erősségen belül az egyedek 40,3%-át szűkre bírálták, mely a 2. bírálatkor már csak 14,1%-ot tett ki. 56,6% volt azon egyedek aránya, melyeknek az erőssége közepesnek bizonyult, ez az arány a 2. bírálatkor már elérte 79,6%-ot, azaz a rendkívül szűk és szűk egyedek a 2. bírálatkor már közepesként bírálódtak el, tehát az erősség lényegesen kedvezőbb lett. Ezt bizonyítják a szélesre bírált egyedek száma is, az 1. bírálatkor az arány 0,3%, a 2. bírálatkor már 5,8%. Ennek a tulajdonságnak a „javulása” nagyon fontos, mert a testkapacitást, a nagy takarmányfelvevő-képességet határozza meg. 2. ábra: Keresztezett tehenek erősségének alakulása 1. és 2. bírálatkor

80 70 60 50 1 bírálat % 40

2 bírálat

30 20 10 0 1-10 pont rendkívül szűk

11-19 pont

20-30 pont közepes

31-39 pont

40-50 pont rendkívül széles

erősség

A törzsmélység is javult a laktációk előrehaladtával, mert 1. bírálatkor az átlag 24,2 pont, a 2. bírálatkor már 28,8 pont volt az átlag, a 4,6 pontos különbség már igen jelentős. A mélység is a testkapacitást határozza meg. A keresztezett állomány esetében nem találkozhatunk rendkívül sekély mélységű egyedekkel. Emellett a sekély mélységgel rendelkező tehenek aránya is 11%-ról 1,9%-ra csökkent a 2. bírálat alkalmával. A keresztezett állományra a közepes mélység a jellemző, 1. bírálatkor az arány 85,1%, 2. bírálatkor, pedig 70,2%, ez kismértékű csökkenést jelent. 4%-ban találhatók olyan egyedek, melyek az 1. bírálat alkalmával mélyek, arányuk fokozatosan nőtt, és a 2. bírálatkor már 25,7%-ban bíráltak mély törzsmélységre egyedet. A 2. bírálatkor 2,2%-ban rendkívül mély törzsű egyedek is előfordultak (1. táblázat és 3. ábra).


4(6)

3. ábra: Keresztezett tehenek törzsmélységének alakulása 1. és 2. bírálatkor 90 80 70 60 50

1 bírálat

40

2 bírálat

% 30 20 10 0 1-10 pont rendkívül sekély

11-19 pont

20-30 pont közepes

31-39 pont

40-50 pont rendkívül mély

törzsmélység

Az élesség az első bírálatkor átlagban közepes (29,1 pont) mely a második bírálatra 1,5 ponttal javult de még közepes (30,6 pont). Kedvezőtlen élességgel csak az állomány 4,5%-a rendelkezett 1. bírálatkor, ez az arány később 1,4%-ra csökkent. Legtöbb (55,5%) keresztezett tehén élessége az első bírálatkor közepes, emellett közel 40%-uk már nyitott bordákkal rendelkezik és 1%-uk már igen éles. A 2. bírálat alkalmával csökken (45,9%) a közepesre bírálat egyedek száma. Az viszont kedvező, hogy nőtt (50,8%) a nyitott bordákkal, azaz már igen jó élességgel rendelkező egyedek száma, emellett 2%-uk már igen kiváló tejelő jelleget mutatott (1. táblázat és 4. ábra).

4. ábra: Keresztezett tehenek élességének alakulása 1. és 2. bírálatkor 60 50 1 bírálat

40

2 bírálat % 30 20 10 0 1-10 pont rendkív ül zárt bordák

11-19 pont

20-30 pont közepes

31-39 pont

40-50 pont rendkív ül ny itott bordák

élesség

A farlejtést 1. bírálatkor 28,6 pontra, 2. bírálatkor, pedig 28,3 pontra bírálták. Ez a tulajdonság nem változott. Ha az állomány összetételét ebben a tulajdonságban megvizsgáljuk, akkor megállapítható, hogy az egyes kategóriákban a két bírálat során


5(6)

csak kismértékű változás figyelhető meg, ami azt jelenti, hogy pár százalékkal nőtt a tornyos és az enyhén tornyos egyedek száma, csökkent a vízszintes és közepes farlejtésű egyedek száma. Minimális csökkenés figyelhető meg az enyhén csapott és csapott kategóriákban is. Ideális farlejtéssel csak az egyedek közel 7%-a rendelkezett, enyhén tornyos illetve tornyos egyedek száma 17-22% közötti. A vízszintes farlejtést 17-13%an figyelhetünk meg, enyhén csapott és csapott farlejtésű egyedek száma a legmagasabb 59-57% (1. táblázat és 5. ábra).

5. ábra: Keresztezett tehenek farlejtésének alakulása 1. és 2. bírálatkor

35 1 bírálat 2 bírálat

30 25 20 % 15 10 5 0 1-19 pont tornyos

19-24 pont enyhén tornyos

20 pont vízszintes

25 pont közepes

26-34 pont enyhén csapott

35-50 pont csapott

farlej tés

Farszélesség átlagos küllemi pontszáma 1. bírálatkor 20,7 pont, a tulajdonság javult a 2. bírálatkor az átlagos pontszám már 23,8, ami 3,1 pontos javulást jelent. A rendkívül szűk egyedek száma közel 10%-os, a 2. bírálatkor már csak 4% volt. A szűkre bírált 23,2%-os arány kismértékben csökkent 19,3%-ra. A legtöbb egyed mindkét bírálatkor közepes farszélességgel rendelkezett (65,2-65,2%). Kedvező, hogy nőtt 1,7%ról 10,8%-ra a széles farszélességű egyedek száma, ezenkívül a 2. bírálatkor már 0,6%ban bíráltak olyan egyedeket, amelyeknek a farszélessége rendkívül széles (1. táblázat és 6. ábra).


6(6)

6. ábra: Keresztezett tehenek farszélességének alakulása 1. és 2. bírálatkor 70

60

50

40

1 bírálat

%

2 bírálat 30

20

10

0 1-10 pont rendkívül szűk

11-19 pont szűk

20-30 pont közepes

31-39 pont széles

40-50 pont rendkívül széles

farszélesség

A vizsgált tulajdonságok a fő bírálati tulajdonságokon belül elsősorban a tejelő jelleget, a testkapacitást befolyásolják elsősorban ezért ezt a két fő bírálati tulajdonságot is elemeztük (1. táblázat). A tejelő jelleg az 1. bírálatkor 80,2 pontos volt a 2. bírálat alkalmával 81,8 pont lett, ez 1,6 pontos javulást jelent. A testkapacitás lényegesen, 4,6 ponttal javult a 2. bírálat alkalmával, ez is nagyon kedvező (74,8-79,4 pont). A tejelő jelleg az igen jó kategóriába esett, a testkapacitás, pedig a jó kategóriába. A végső pontszámot természetesen az általános megjelenés és a tőgyrendszer is befolyásolja. A vizsgált keresztezett állomány átlagos végső pontszáma 1. bírálatkor 76,2 pont, mely 1,3 pontos javulás után 77,5 pontos lett. A végső pontszám minősítése jó.

4. KÖVETKEZTETÉSEK A kapott vizsgálati eredmények alapján összefoglalásképpen megállapítható, hogy az első bírálathoz képest a második bírálatkor a marmagasság, az erősség, a mélység, és a farszélesség küllemi tulajdonságok lényegesen javultak, kisebb mértékben javult az élesség, a farlejtés viszont populáció szinten nem változott. Ennek megfelelően a tejelő jelleg kismértékben, a testkapacitás viszont nagymértékben lett kedvezőbb. Az is megállapítható, hogy a holstein-fríz fajtával végzett fajtaátalakító keresztezés kedvező hatással volt a küllem kívánatos alakulására.

HOLSTEIN-FRÍZ KERESZTEZETT TEHÉNÁLLOMÁNYOK KÜLLEMI TULAJDONSÁGAINAK ALAKULÁSA

Recommend Documents