A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében
1 (5)
A VÁGÁSI KOR, A VÁGÁSI SÚLY ÉS A ROSTÉLYOS KERESZTMETSZET ALAKULÁSA FEHÉR KÉK BELGA ÉS CHAROLAIS KERESZTEZETT HÍZÓBIKÁK ESETÉBEN Kovács Anita,
[email protected] Bölcskey Károly,
[email protected] Báder Ernő,
[email protected]
ÖSSZEFOGLALÓ A szerzők szentesi vörös és magyar szürke, valamint fehér kék belga és charolais fajtával keresztezett hízóbikák vágási mutatóit vizsgálták. Megállapították, hogy a szentesi vörös x fehér-kék belga keresztezett egyedek 444 napos korban 43 kg-mal nagyobb vágási súlyt (560 kg) értek el, emellett a rostélyos keresztmetszetének (102,4 cm2) fölénye is jelentős (+12,5 cm2) a kontroll csoporthoz képest. A magyar szürke x fehér kék belga bikák 114 kg-mal, a magyar szürke x charolais bikák pedig 72 kg-mal múlták felül a tisztavérű magyar szürke egyedeket (471 kg) vágási súlyban. A rostélyos keresztmetszet a magyar szürke kontroll csoporthoz (72,2 cm2) viszonyítva, a magyar szürke x fehér kék belga bikák esetén 17,3 cm2-rel, a magyar szürke x charolais bikáknál pedig 15,4 cm2-rel nagyobb. A rostélyos keresztmetszet és a vágási súly között szoros (r=0,7-0,9) korreláció van.
1. BEVEZETÉS Magyarország húsmarhatenyésztési lehetőségei, természeti adottságai alapján mind a külföldi szakértők, mind a hazai szakemberek véleménye szerint európai összehasonlításban is kedvezőek. Adottságaink a jelenlegi létszámmal szemben (20-25 ezer) 200-230 ezer vagy több húshasznú tehén és szaporulata eltartását is lehetővé tennék. Húsmarhatenyésztésünk alapvető feltétele a megfelelő érdekszférák (mezőgazdasági, környezetvédelmi, munkaügyi tárcák, bankszféra) összefogása, továbbá kiszámítható, a hosszú távú stabil szabályzó rendszer. A környezet-, tájvédelmi és gyephasznosítási, foglalkoztatási feladataink megvalósítása hazánknak hosszú távú célja. Szükségünk lenne továbbá arra az export árbevételre is, amit az ágazat hazánk számára hozhat (SZABÓ, 1998). 2. A VIZSGÁLATOK CÉLJA A vizsgálataink során arra kívántunk választ kapni, hogy a különböző keresztezési kombinációkban az anyai vonalként szereplő szentesi vörös és magyar szürke, valamint az apai vonalként szereplő fehér-kék belga és charolais fajták esetén hogyan alakul a vágási kor, vágás előtti testsúly, valamint a rostélyos keresztmetszet. 3. VIZSGÁLATI ANYAG ÉS MÓDSZER A vizsgálatok az Állattenyésztési- és Takarmányozási Kutatóintézetben (Herceghalom), valamint a Pankotai Agrár Rt. és a Kiskunsági Nemzeti Park apaji magyar szürke tenyészetében folytak. A kísérleti vágásokra a Zalahús Rt.-nél került sor.
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében
2 (5)
4. A KAPOTT VIZSGÁLATI EREDMÉNYEK Az első kísérletben a kontrollt szentesi vörös (szv) bikák, a kísérleti csoportot a szentesi vörös x fehér-kék belga keresztezett bikák (szv x fkb) képezték. A kapott eredményeket az 1. táblázat tartalmazza. A kontroll szv növendék bikák vágáskori életkora átlagban 443 nap. Ez közel azonos a keresztezett bikákéval, melyeket 444 napos korban vágtak. A két csoport közt mindössze 1 nap a különbség, emellett a CV% is 2-2,3 % között alakult, ez azt igazolja, hogy a két vizsgált csoport az életkor tekintetében közel azonos. A kontroll csoport átlagos vágási súlya 517 kg (5,2 CV %), a keresztezetté, azonos vágási korban, 560 kg volt (2,8 CV% ), ami 43 kg-mal jobb a kontroll csoporthoz viszonyítva, p=1 %-os valószínűségi szinten. A rostélyos keresztmetszet vizsgálata során kapott eredmények alapján megállapítható, hogy a tisztavérű szv hízóbikák átlagos karajkeresztmetszete 89,9 cm2, közepes szórás mellett. A szv x fkb keresztezett egyedek 102,4 cm2 –es rostélyos keresztmetszete jól mutatja a fkb fajta javító hatását, emellett az egyedek ebben a paraméterben egyöntetűbbek is. A javító hatás átlagban 12,5 cm2 -rel nagyobb keresztmetszetnek felel meg, igaz, hogy alacsonyabb (p=5%) szignifikancia szinten. Szv
szv x fkb
különbség
vágási kor nap átlag
443,0
444,0
szórás
8,7
10,3
CV%
2,0
2,3
1 NS
vágási súly kg átlag
517,0
560,0
szórás
26,8
43,9
CV%
5,2
7,8
43 **
rostélyos keresztmetszet cm2 átlag
89,9
102,4
szórás
14,1
13,5
CV%
15,7
13,2
N
12
13
12,5 *
1. táblázat: Vizsgált mutatók alakulása a szv és szv x fkb bikáknál A szv kontroll egyedek 89,9 cm2-es gyengébb átlaga annak a következménye, hogy az egyedek legnagyobb aránya (41,7 %) 91-100 cm2 kategóriába tartozik. Ennél nagyobb keresztmetszettel (111 cm 2 feletti) csak az egyedek 8,3 % -a rendelkezik. Az átlagnál kisebb keresztmetszet a bikák, 33,4 %-ánál fordult elő. A szv x fkb bikák esetében a megoszlási eredmények is jól igazolják a javulást, mert a csoport 38,5 %-a már 101-110 cm2 közötti keresztmetszetet ért el. Ennél még jobb keresztmetszetet 121-130 cm2-t, az állomány 7,7%-a produkált. Azonos gyakorisággal (7,7%) szerepelnek az egyedek a legkisebb rostélyos keresztmetszet intervallumban 71-80 cm2
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében
3 (5)
45 40 35
szv kontroll
30 25
szv x fkb bika
% 20 15 10 5 0 61-70
71-80
81-90
91-100
cm
101-110
111-120
121-130
2
1. ábra: A rostélyos keresztmetszet megoszlása szv és szv x fkb egyedeknél A 2. táblázat a magyar szürke kontroll (msz), a magyar szürke x fehér-kék belga (msz x fkb) és a magyar szürke x charolais (msz x ch) keresztezett kísérleti csoportok vágási mutatóit tartalmazza. (2. kísérlet) Jelentős eltérés mutatkozik a vágási életkor szempontjából a kontroll msz (603 nap) és a msz x fkb keresztezett csoport (637 nap) között. Az eltérés 34 nap, ami erősen szignifikánsnak bizonyult. A kontroll állománynál az átlagos vágás előtti súly 471 kg, 43 kg-os szórással, ehhez képest a fkb-val keresztezett hízóbikáké 585 kg, 40 kg-os szórás mellett. A keresztezett egyedek 114 kg-mal voltak nehezebbek a vágáskor a msz csoporthoz képest, mely statisztikailag biztosított (p=0,1%). A rostélyos keresztmetszetének átlaga a fajtatiszta msz állományban 72,2 cm2, míg a msz x fkb bikáknál ennél lényegesen jobb, 89,6 cm2 közel azonos 9 ill. 8 %-os CV mellett. A 17,3 cm2 -rel nagyobb rostélyos keresztmetszet csak p=5% szinten bizonyítható. A kontrollként hizlalt msz bikák sokkal gyengébb eredménye azzal is alátámasztható, hogy a gyenge illetve a már elfogadható kategóriákban (61-70, 71-80, és 81-90 cm2) az egyedek 22,2 - 22,2-%-a található. A msz fajtára sajnos ennél még kisebb (41-50 cm2, 51-60 cm2 ) rostélyos keresztmetszet is jellemző 11-11%-ban. Emellett viszont az egyedek 11%-a igen jó 91-100 cm2-es rostélyos keresztmetszettel vágódott. Msz x fkb bikák 42,9%-ának a rostélyos keresztmetszete közepes kategóriába (81-90 cm2) sorolható. 28,6 %-a a vizsgált állománynak jobb értékeket mutat. 14,3%-uk adja a csoporton belül a leggyengébb kategóriát (61-70 cm2), valamint ugyanilyen arányban találhatók egyedek az igen jó 91-100 cm2 közti tartományban is.
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében
4 (5)
msz 1
msz x fkb msz x ch 1-2 1-3 2 3 különbség vágási kor nap átlag 603,0 637 615,0 34 *** 12 NS szórás 16,4 10,1 16,2 CV% 2,7 1,6 2,6 vágási súly kg átlag 471,0 585 543,0 114 *** 72 ** szórás 43,5 40,5 52,5 CV% 9,2 6,9 9,7 rostélyos keresztmetszet cm2 átlag 72,2 89,6 87,6 17,3 * 15,4 * szórás 13,9 13,9 10,6 CV% 19,2 15,5 12,1 N 9 8 10 2. táblázat: Vizsgált mutatók alakulása a msz és msz x fkb és msz x ch bikáknál
45 40 35 30
msz kontroll 25
%
msz x fkb
20 15 10 5 0 41-50
51-60
61-70
71-80
81-90
91-100
101-110
cm2
2. ábra: A rostélyos keresztmetszet megoszlása msz és msz x fkb egyedeknél A msz kontroll állomány vágási életkora 603 nap, a msz x ch kísérleti csoport pedig 12 napos nem szignifikáns eltéréssel 615 napos korban került vágásra. A ch keresztezett bikák esetében vágáskori testtömeg lényegesen jobbnak bizonyult, mert míg a kontroll állomány 471 kg-ot ért el, addig a ch keresztezett egyedek 543 kg-os súllyal, (9,2 CV %) kerültek vágásra, mindez 72 kg többletsúlyt eredményezett p=1%-os szinten. A rostélyos keresztmetszet átlaga a msz csoportnál 72,2 cm2 a ch keresztezett csoport esetében pedig 87,6 cm2 (CV 10%), a különbség 15,4 cm2 , közepes szignifikancia ( p=5%) mellett.
A vágási kor, a vágási súly és a rostélyos keresztmetszet alakulása fehér kék belga és charolais keresztezett hízóbikák esetében
5 (5)
A msz x ch keresztezett kísérleti csoport egyedeinek 40%-ának a rostélyos keresztmetszete a 81-90 cm2-es kategóriába esik. Az egyedek közel 1/3-a 91-100 cm2 közötti kategóriában található, 10% pedig igen jó, 101-110 cm2 közötti rostélyos keresztmetszetet ért el.
40 35 30
msz kontroll
25
%
20
msz x ch 15 10 5 0 41-50
51-60
61-70
71-80
81-90
91-100
101-110
2
cm
3. ábra: A rostélyos keresztmetszet megoszlása msz és msz x ch egyedeknél 5. KÖVETKEZTETÉSEK A kapott vizsgálati eredményeink alapján következtetésképpen az alábbiak állapíthatók meg. A szentesi vörös x fehér-kék belga keresztezettek egyedek 444 napos korban 43 kg-mal nagyobb vágási súlyt értek el, emellett rostélyos keresztmetszetének fölénye is jelentős (+12,5 cm2) a kontroll csoporthoz képest (p=1%). A fajtatiszta magyar szürke valamint a magyar szürke x fehér-kék belga és magyar szürke x charolais csoportok összehasonlításánál hasonló a tendencia figyelhető meg. A magyar szürke x fehér kék belga bikák 114 kg-mal, a magyar szürke x charolais bikák pedig 72 kg-mal múlták felül, a tisztavérű magyar szürke egyedeket vágási súlyban. A rostélyos keresztmetszet tekintetében is a keresztezett egyedek értek el jobb eredményeket a magyar szürke kontroll csoporthoz viszonyítva, a magyar szürke x fehér kék belga keresztezett bikák esetén 17,3 cm2, a magyar szürke x charolais bikáknál pedig 15,4 cm2 különbséget jelent. A rostélyos keresztmetszet a vágási súllyal függ össze szorosan, r=0,7-0,9. A fehér-kék belga fajta apai, terminál vonalként haszonállat-előállító keresztezésre rendkívül alkalmas. A magyar szürke, szentesi vörös fajták bármelyikével keresztezve a vágási súlyt, a rostélyos keresztmetszetet javítja. A kapott eredmények alapján széleskörű felhasználása javasolható annak ellenére, hogy nehéz ellés jellemző a fajtára. 6. IRODALMI JEGYZÉK: Szabó, F. (1998): Húsmarhatenyésztés. Mezőgazda Kiadó, Budapest
