Schönherzes Villamosmérnökök és Informatikusok Egyesülete
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT -változásokkal egységes szerkezetben-
Budapest, 2013. március 21.
Az Egyesület Feladatköre 1.§ 1. Az Egyesület az Alapszabályban meghatározott célok megvalósítása érdekében különösen a következő feladatokat végzi: segíti a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (továbbiakban: Egyetem) Villamosmérnöki és Informatikai Kara (továbbiakban: Kar) első évfolyamos diákjainak beilleszkedését, különösen gólyatábort, gólyabált és egyéb első évfolyamosok részére szóló rendezvényeket szervez és bonyolít le, hagyományos nagyrendezvényeket - Schönherz Kupa, Csillagtúra, stb. – szervez, bonyolít le, az Egyetem Schönherz Zoltán Kollégiumában (továbbiakban: Kollégium) működő Simonyi Károly Szakkollégium tagjainak szakmai fejlődését támogatja tanfolyamok szervezésén és szakmai eszközök beszerzésén keresztül, hagyományőrzés, öregtalálkozók szervezése, lehetőség teremtés arra, hogy a generációk között párbeszéd alakulhasson ki, vezetőképző táborok szervezése és lebonyolítása, kulturális rendezvények szervezése és lebonyolítása, kirándulások szervezése és lebonyolítása, összefogja és koordinálja az Egyesületi Köröket, rádióamatőr tevékenységet folytat a Kar hallgatóit és a Kollégium tagjait folyamatosan tájékoztatja az Egyesület tevékenységéről, a kari közélettel kapcsolatos kérdésekről, a Kollégium tagjai által kialakított szellemiség, értékrend kommunikálása az Egyesületen belül és kívül, valamint a Kollégiumról kialakult kép javítása, folyamatos és szervezett kapcsolatot tart más hallgatói szervezetekkel, biztosítja az Egyesület tisztségviselőinek munkájához szükséges információs és infrastrukturális hátteret. Az Egyesület Szervei és Szervezeti Egységei 2.§ 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14.
Küldöttgyűlés (a továbbiakban: KGy) Elnökség Elnök Választmány Titkár Felügyelő Bizottság (a továbbiakban: FB) Fegyelmi és Etikai Bizottság (a továbbiakban: FEB) Jelölő Bizottság (a továbbiakban: JB) Egyesületi Körök Reszortok Reszortvezetők Tanácsa (a továbbiakban: RVT) Gazdasági Tanács (a továbbiakban: GT) Nevelőtanári Gárda (a továbbiakban: NTG) Schönherz Alumni (a továbbiakban: Alumni)
Küldöttgyűlés (KGY) 3.§ 1. A KGy jogai az Alapszabályban rögzített hatáskörön belül: véleményformálás – a Kollégium házirendjéről, üzemeltetési kézikönyvéről, Kollégium üzemeltetőjéről, Egyetem Kollégiumért felelős szervéről, beszámoltathatja az Egyesületi Köröket munkájukról, és beszámoltatja a Reszortokat, a GT-t, a NTG-t valamint a RVT-t és az Elnökséget a végzett munkájukról, felügyeli és a gazdasági ügyrendnek megfelelő módon irányítja az Egyesület gazdálkodását, véleményt nyilváníthat a Kari hallgatókat érintő valamennyi kérdésben, a KGy egyéb, a hatáskörébe nem tartozó feladatokat is hatáskörébe vonhat, az alapszabályban minősített többséggel történő szavazás kérdésköreit, valamint a tisztségválasztás hatáskörét kivéve, a küldöttgyűlés hatáskörét átruházhatja a maga által választott személyekre, illetve testületekre, akik munkájukról a KGy-nek számolnak be. 2. A KGy-ra, a KGy bármely tagja, előzetesen előterjesztést adhat be, melyet a KGy időpontja előtt legalább 10 nappal át kell adni a Választmány vezetőjének. Ezt követően csak a KGY elején, a napirendi pontok elfogadása előtt lehet új előterjesztést javasolni, ekkor a KGy külön szavaz arról, hogy fel kívánja-e venni az előterjesztést a napirendi pontok közé. 3. A tisztújító rendes KGy kötelező napirendi pontja a leköszönő Elnökség beszámolója. Az Elnökségnek minden tevékenységi köréről be kell számolnia, a szóbeli beszámolók kiegészítései az esetlegesen előre kiosztott írásos anyagok. A KGy szavaz a beszámolók elfogadásáról. Amennyiben a beszámolók nem kerülnek elfogadásra, abban az esetben az egyes tevékenységi köröket érintő beszámolókról külön-külön kell szavazni. Amennyiben a KGy valamely beszámolót nem fogad el, az azért a tevékenységért felelős személy(ek), az aktuális féléves/éves közösségi munkája(juk) alapján, nem részesülhet(nek) az Egyesületi jutalomban, juttatásban. 4. A KGy-ről jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a KGy határozatait és állásfoglalásait. A KGy határozatait és állásfoglalásait 1 héten belül ki kell függeszteni a Kollégium területén, illetve meg kell küldeni a Kar dékánjának és a Kari Hallgatói Képviseletnek. A jegyzőkönyv elkészítéséről a KGy jegyzőkönyv vezetője gondoskodik, és ezt a KGy levezető elnökével együtt hitelesíti. 5. A KGy-re tanácskozási joggal meg kell hívni a Kar dékánját, a Kollégium üzemeltetőjét és helyettesét a Kollégium igazgatóját, a nevelőtanárokat, a GT valamint a RVT tagjait és a Kari Hallgatói Képviselőket. Az Elnökség 4.§ 1. Az Egyesület Elnökségének feladatkörei az Alapszabályban rögzített hatáskörön belül:
a kari közélet összes résztvevője nevében nyilatkozhat, eseti bizottságokat hoz létre, beszámoltatja azok vezetőit, elfogadja az eseti bizottságok és az Egyesületi szervek, szervezetek féléves költségvetéseit, betekinthet az Egyesületi szervek, Reszortok és Körök információs csatornáiba
2. Az Elnökség üléseit legalább évente 6 alkalommal tartja. Az Elnökség üléseit az Elnök hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 5 nappal. A
meghívót az Elnökség, az NTG és az RVT tagjainak meg kell küldeni, mely szervek tagjai tanácskozási joggal részt vehetnek az Elnökség ülésein. Az Elnökség rendkívüli üléseinek összehívását bármely Elnökségi tag kezdeményezheti. Az Elnökség döntéseit egyszerű szótöbbséggel, személyi kérdésekben titkosan, egyéb kérdésekben – ha az Elnökség másképpen nem határoz – nyíltan hozza. Az ülésről emlékeztető készül, melyben kiemelve szerepelnek az Elnökség által hozott határozatok. Az emlékeztetőt az ülést követő negyedik napon az Egyesület tagjai számára elérhetővé kell tenni. 3. Az Elnökség kötelessége: tevékenységéről a KGy-nek beszámolni, amely elfogadásáról a KGy szavazás útján dönt, gondoskodni az Egyesület szabályzataiban foglaltak, valamint a KGy és saját határozatainak végrehajtásáról, a KGy által kijelölt stratégiai vonalat az Egyesület lehetőségeinek ismeretében a lehető legpontosabban követni, gondoskodni az Egyesületi vezetők megfelelő utánpótlásának kineveléséről, ennek keretében tanítani és támogatni a lehetséges jelölteket, vezetőképzőket szervezni, az Elnökségi tagok mandátumának megszűnése után a megválasztott új tagoknak a lezárt és a függőben maradt ügyeket, a tevékenységhez szükséges információkat és az Egyesülettel kapcsolatos összes iratot rendben átadni. Az Elnökség Posztjai, Választása 5.§ 1. Az Elnökség posztjai a következők:
Elnök Gazdaságis RVT elnöke Kommunikációs felelős Eseti Ügyek Felelőse
2. Az Elnökség választása alkalmával, az elnökségi tisztségre jelölt csoportokra lehet szavazni. A jelölt csoportok az Egyesület Választmányánál regisztráltatják magukat. Jelölésre, a tisztújító KGy-t megelőző 20. napig van lehetőség, a jelöléseknek szerepelniük kell a KGy meghívójában. 3. A jelölésnél meg kell határozni, hogy melyik csoporttagot melyik posztra jelölik, illetve a csoporttagok közül meg kell jelölni az Alelnök személyét is. Egy jelölt több csoportban is jelöltetheti magát Elnökségi tagként. Az Elnökség Tagjainak Feladata 6.§ 1. Az Elnök Jogai beszámoltatja az Elnökség tagjait, figyelmezteti az Elnökségi üléstől távolmaradt tagokat. Feladata az alapszabályban meghatározott hatáskörén belül: képviseli az Egyesületet minden olyan testületben, ahol az Egyesület tagjait érintő kérdések merülnek fel,
kapcsolatot tart a Kar vezetőivel, a Kari Hallgatói Képviselet Elnökével és a Kollégium üzemeltetésével, a Kollégium igazgatójával összehívja, szervezi és vezeti az Elnökség üléseit, gondoskodik határozatainak betartásáról. 2. A Gazdaságis Jogai: beszámoltatja a GT tagjait. Feladata: gondoskodik a számviteli törvény szerinti beszámoló és azzal egyidejűleg a közhasznúsági melléklet elkészítéséről, felügyeli és vezeti a GT munkáját, ellenőrzi az Egyesület gazdálkodásának szabályosságát. 3. A Kommunikációs felelős Feladata: jegyzőkönyvvezetőt biztosít az Elnökség üléseire, tájékoztatja a kollégistákat az Elnökség tevékenységéről, a Kollégium tagjai által kialakított szellemiség, értékrend kommunikálása az Egyesületen belül és kívül, valamint a Kollégiumról kialakult kép javítása, a Kollégium üzemeltetőjével való kapcsolattartás az Egyesületet érintő ügyekben. 4. A RVT elnökének Feladata az RVT munkájának felügyelete, az RVT gyűléseinek összehívása, vezetése, s azok zavartalanságának biztosítása, a Kollégiumban működő Egyesületi Körök és Reszortok tevékenységének követése, melyről az Elnökségnek beszámol, az RVT által kiszignált feladatok elvégzésének és az RVT határozatai betartásának ellenőrzése, a Közhasznú Egyesületi Körök munkájának felügyelete, koordinálása. 5. Az Eseti Ügyek Felelőse Feladata: az Elnökség munkáját segítő eseti csoportok és projektek munkájának felügyelete és koordinálása, közvetlenül az Elnökséghez tartozó Egyesületi rendezvények megszervezésének felügyelete. A Választmány 7.§ 1. A Választmány az Egyesület választott operatív ügyintéző szerve. 2. A Választmány feladatai az Alapszabályban rögzített hatáskörön belül: - az Elnökség véleményét figyelembe véve jutalmazza az Egyesület tevékeny tagjait (a Választmány által kiosztható jutalmak rendszerét az SZMSZ mellékletét képező Értékelési és Jutalmazási ügyrend tartalmazza), - megszervezi és lebonyolítja a rendes és rendkívüli KGy-ket, - a KGy összehívásáról értesíti a Kar Dékánját és a Kari Hallgatói Képviseletet is, - a napirendi pontokhoz tartozó írásos anyagot a küldötteknek legkésőbb a KGY-n, beléptetéskor kiosztja, - a KGy összehívásakor javaslatot tesz a KGy levezető elnökének személyére,
- egyes, meghirdetett KGy napirendi pontok kérdéskörében, Elnökségi határozat alapján, előkészítő fórumo(ka)t szervez az Egyesület minden tagjának meghívásával, - az Egyesületi Körökben öntevékeny munkát végzők tevékenységét értékeli az SzMSz Értékelési és Jutalmazási Mellékletében megfogalmazottaknak megfelelően, - dönt az Öntevékeny Csoportok Öntevékeny Körré alakulásáról, amelyről egyszerű többséggel határoz. Jelölő Bizottság 8.§ 1. A JB az Alapszabályban meghatározott feladatkörén belül az alábbi feladatokat látja el: célja, hogy a tisztújító KGY előtti időszakban az egyesület tagságát tájékoztassa az elnökségválasztás tényéről, valamint az elnökséggel járó feladat és hatáskörről. Értékeli az előző elnökség munkáját a Körök és a Kollégiumi közösségek véleménye alapján; az értékelés összefoglalóját a KGy-n, a részletes értékelést pedig a kollégium faliújságjain hozza nyilvánosságra, alapos munkával felderíti a Kollégium minden érdekcsoportjából, közösségéből az elnökség tagjaira és egyéb tisztségviselők személyére vonatkozó javaslatokat, elképzeléseket, biztosítja, hogy az Elnökségi választást megelőzően a jelölt csapatok, a tisztújító KGy-t megelőzően megfelelő nyilvánosság előtt bemutatkozhassanak, valamint hogy az Egyesületi tagok kellő részletességgel tájékozódhassanak a jelöltekről (a Kollégiumban és a Kollégiumon kívüli BME Villanykarának kollégiumaiban egyaránt.) 2. A JB üléseit, melyet évente legalább két alkalommal tart, a JB elnöke hívja össze. Határozatait egyhangúlag hozza meg. Titkár 9.§ 1. A Titkár az Egyesület ügyintéző személye. A Titkár feladatát, megbízási szerződés keretében látja el. Személyét az Elnök javaslatára, az Elnökség választja meg. Felmentéséről az Elnök előterjesztése alapján az Elnökség dönt. 2. Feladata: az egyesület adminisztratív ügyeinek vitele, a Választmány és az Elnökség munkájának szervezése, az általa átruházott feladatok ellátása. Felügyelő Bizottság (FB) 10.§ 1. A FB ellenőrzi az Egyesület szabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek a jogszabályban meghatározott módon történő felhasználását. Közvetlen intézkedési joggal, a 2011. évi CLXXV. törvény 41.§-ban foglaltakon túl nem rendelkezik, észrevételeit az Elnökséggel közli.
Fegyelmi és Etikai Bizottság (FEB) 11. § 1. A FEB az Egyesületen belüli etikai kihágásokat, egyesületi erőforrásokkal való visszaéléseket hivatott kivizsgálni, tagsági bejelentés alapján. 2. A FEB 3 főből áll, melynek tagjait a Küldöttgyűlés 1 évre választja. A választást jelölés előzi meg.. A FEB tagjai közül két fő a Nevelőtanári Gárda tagja, (a két fő nevelőtanár közül legalább egy fő Egyesületi rendes tag), egy fő pedig az Egyesület rendes tagja. Amennyiben olyan nevelőtanár kerül megválasztásra aki az Egyesületnek nem rendes tagja, úgy az a személy, kizárólag tanácskozási joggal vehet részt a szerv ülésein. 3. Az üléseit eseti jelleggel tartja, melynek összehívását bármely FEB tag kezdeményezheti. A FEB határozatképes, ha mindhárom tagja jelen van, döntéseit pedig egyhangúlag hozza. 4. Amennyiben az egyesület bármely tagja egyesületen belüli fegyelmi vétségről tudomást szerez azt köteles jelenteni a FEB-nek a
[email protected] e-mail címre küldött elektronikus levéllel az eset minél szélesebb körű leírásával. 5. A FEB bármely tagja jogosult a bejelentést megvizsgálni és eldönti, hogy az adott eset a FEB hatáskörébe tartozik-e. A döntéséről a bizottság a bejelentőt, 14 napon belül e-mailben értesíti. Amennyiben a FEB hatáskörébe tartozik a bejelentés szerinti eset, úgy a vizsgálatot elrendelő tag, ülést hív össze a bejelentő kiértesítését követő 14 napon belül. Az ülésre a bizottság a 3 tagon kívül további meghívottakat is hívhat. A meghívottak részére az ülés megtartását megelőzően legkésőbb 8nappal a meghívót – személyesem, vagy postai úton - kézbesíteni kell. 6. Amennyiben az ülésen az eset felderítetlensége miatt – vagyis ha a megjelentek nem rendelkeznek elegendő információval az adott esetet illetően, illetve a meghívottak távolléte okán- nem születik döntés, úgy 14 napon belül újabb ülést tart a FEB, melyen új bizonyítást, tanúmeghallgatást foganatosít. Amennyiben a második ülésen sem áll rendelkezésre megfelelő információ ahhoz, hogy a bizottság döntést hozzon, úgy a bizottság az ügyet megszünteti. 7. Amennyiben a bizonyítás során a határozat meghozatalához elegendő információ jutott tudomására, úgy döntést hoz, melyben a bejelentésnek, mint alaptalannak nem ad helyt, vagy helyt ad és az alábbi döntéseket hozza: 5.000,-Ft-tól 500.000,-Ft ig terjedő pénzbírságot egyesületi kör szabályzatának megváltoztatását egyesületi kör megszüntetését egyesületből való kizárást tisztségtől való megfosztást megrovást Egyesületben történő közcélú munka elrendelését alkalmaz. A fenti szankciók együttes kiszabására is lehetőség van. 8. Az ülés jegyzőkönyvét valamint a jegyzőkönyvbe foglalt döntéseket a FEB a Választmánynak és az Elnökségnek e-mailben az ülést követő 3 napon belül megküldi. A döntés ellen körmegszüntetési és kizárási kérdésekben a Választmány, más esetben pedig az Elnökség 14 napon belül kifogással élhet, visszaküldve a döntést átgondolásra a kifogásolás indokainak megjelölésével. Amennyiben a FEB
ismételten változatlan döntést hoz, úgy ezzel szemben az Elnökség és a Választmány nem élhet újabb kifogással. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. 9. A Elnökség és a Választmány kifogására nyitva álló határidejét illetve a második döntés meghozatalát követő 3 napon belül a FEB a bejelentőt illetve azt akire a határozat rendelkezést tartalmaz a határozat kézbesítésével értesíti. A döntés foganatosítását hatáskörtől függően, az Elnökség illetve a Választmány foganatosítja. Amennyiben a FEB a tag kizárásáról dönt, úgy az Alapszabály 4.§ 3. pontja szerinti szótöbbség megadottnak tekintendő, azt a Választmány hajtja végre. Egyesületi Körök 12.§ 1. Az Egyesület szervezeti egységei az Egyesületi Körök. Az Egyesületi Körök Reszortokba tömörülnek. Az Egyesületi Körök tagja lehet az Egyesület rendes, illetve pártoló tagja. Az Egyesületi Körök megalakulását legalább 5 személynek kell írásban kezdeményeznie az Egyesület Választmányánál, ezután lehet összehívni az alakuló ülést. Egy Egyesületi Kör megalakulása az Egyesület Választmányának írásos visszaigazolásával történik. Amennyiben az Egyesületi kör létszáma 5 főnél kevesebbre csökken, vagy a Kör nem rendelkezik olyan vezetővel aki az Egyesületében rendes tagsággal bír, úgy az Egyesületi Kör automatikusan megszűnik. A megmaradó tagság más Egyesületi Körhöz kérheti átvételét. Amennyiben a megszűnő Egyesületi Kör olyan tagja, aki az Egyesületben rendes tagsággal rendelkezik, nem csatlakozik más Egyesületi Körhöz, a Választmány rendes tagságát automatikusan pártoló tagsággá minősíti. Az Egyesületi Köröket a körtagok által közvetlenül megválasztott vezetője irányítja, ő képviseli. Az Egyesületi Kör vezetője az Egyesület rendes tagja. 2. Az Egyesületi Kör vezetője a tagjairól, a rendes és pártoló tagok e minőségének feltüntetése mellett, név szerinti nyilvántartást vezet. Ezt a nyilvántartást az Egyesületi Kör köteles minden félév elejéig (február 15-ig, valamint szeptember 15-ig) az Egyesület Választmányának megküldeni. 3. Az Egyesületi Kör vezetője gondoskodik arról, hogy a Küldöttgyűlésre kijelölt küldöttek személyében bekövetkező változást haladéktalanul, a Választmány felé írásban jelezze. 4. Az Egyesületi Kör üléseit az Egyesületi Kör vezetője hívja össze a hely, az időpont és a napirendi pontok megjelölésével, a kitűzött időpont előtt legalább 5 nappal. Az összehívás történhet írásban, a helyi hírlevél útján, személyesen szóban, telefonon, vagy egyéb kommunikációs eszköz útján. Az Egyesületi Kör ülését össze kell hívni akkor is, ha a tagság egyharmada – az ok és cél megjelölésével írásban kéri. Az ülést a Kör vezetője vezeti le. Évente legalább egy ülést kell tartani. Az Egyesületi Kör ülése akkor határozatképes, ha az ülésen a tagok több, mint fele jelen van. 5. Az Egyesületi Körök az RVT felé való kötelezettségeik alapján két halmazba sorolhatók: Öntevékeny Csoport illetve Öntevékeny Kör. Az Egyesületi Körökön belül a közhasznú tevékenységet folytató körök vagy csoportok elnyerhetik a Közhasznú Körré minősítést. Öntevékeny Csoportok 6. Öntevékeny Csoport olyan, elsősorban hasonló érdeklődési körű tagokat tömörítő társaság, amely nem köteles saját szabályzatot írni, mindemellett önálló működésre képes. Az Öntevékeny Csoport minthogy Egyesületi Körnek minősül - megalakulását a Választmány hagyja jóvá. Minden új Csoport alakulását a RVT-nél be kell jelenteni.
7. Az Öntevékeny Csoportok pályázhatnak különböző Egyesületi erőforrásokra az RVT-nél. 8. Az Öntevékeny Csoportok pályázhatnak továbbá minden félévben a RVT-nél arra, hogy Öntevékeny Körré válhassanak. Ha az RVT úgy dönt, hogy az adott Öntevékeny Csoport Öntevékeny Körré válhat, valamint a Választmány elfogadja az új Öntevékeny Kör szabályzatát, akkor a következő félévtől az Öntevékeny Körre vonatkozó szabályok vonatkoznak rá. 9. Egy Öntevékeny Csoport saját döntése alapján működhet Reszorton belül, illetve azon kívül is. A felvételről illetve a Reszortból való kilépésről az adott Reszort vezetője dönt. 10. Az Öntevékeny Csoport vezetőjét a csoport tagjai választják egyszerű többséggel. Az Öntevékeny Csoport vezetője, kizárólag Egyesületi rendes tag lehet. Öntevékeny Körök 11. Öntevékeny Kör olyan hasonló érdeklődési körű hallgatókat tömörítő csoport, amely köteles saját, a Választmány által jóváhagyott szabályzattal rendelkezni. Egy Öntevékeny Kör megalakulása a szabályzatuk Választmány általi elfogadásától kezdődően számítandó. 12. Az alakuló Öntevékeny Körök szabályzata tartalmazza: az Öntevékeny Kör célját, az Egyesületben betöltött szerepét, az Öntevékeny Kör tagjaival szemben támasztott követelményt, a tevékenységével kapcsolatos Egyesületi elvárásokat, az esetleges szolgáltatások mennyiségét illetve minőségét, az Öntevékeny Kör leltárkezelési szabályait, az Öntevékeny Körbe való felvétel módját, illetve a tagság megszüntetésének módját, az Öntevékeny Kör szervezeti felépítését. 13. Az elfogadott szabályzattal rendelkező Öntevékeny Körök működési szándékát minden félév elejét a saját Reszortjuknak, vagy ennek hiányában az RVT-nek beadott pályázatban kell megerősíteni. Ha nem ad le pályázatot, vagy ha az elbírálás során nem felel meg a követelményeknek, akkor továbbiakban nem részesülhet az Egyesületi erőforrásokból. 14. Az Öntevékeny Köröknek a költségvetés tervezetüket az őszi félév elején, a működési pályázat benyújtásával egy időben kell leadniuk a saját Reszortjuknak vagy annak hiányában az RVT-nek. Ezen kívül pályázatot nyújthatnak be a RVT felé különböző erőforrások igénylésére, amely félév közben kerül elbírálásra. 15. Kezdeményezheti bármely Öntevékeny Kör megszüntetését - Elnökség jóváhagyása mellett - a FEB-nél. 16. Az Öntevékeny Körök Reszortok alá tartozhatnak, de indokolt esetben működhetnek Reszorton kívül is. A felvételről illetve a Reszortból való kizárásról az adott Reszort vezetője dönt. Reszortból való kilépéshez (akár önkéntes, akár kizárás) szükséges az RVT jóváhagyása. 17. Az Öntevékeny Körök jogai és kötelességei továbbá: az Öntevékeny Körök vezetőit saját maguk választják illetve mondathatják le, de ehhez szükséges a RVT jóváhagyása. Az Öntevékeny Kör vezetője kizárólag az Egyesület rendes tagja lehet, az Öntevékeny Körök gazdaságisukat maguk választják illetve mondathatják le,
az Öntevékeny Körök tisztségviselőire és tagjaira vonatkozó megkötéseket (pl. Egyesületi tag/ nem tag) az adott Kör szabályzatában kell rögzíteni, az Öntevékeny Körök tisztségviselőinek mandátuma az adott Kör szabályzatában meghatározott időtartamra szól, az Öntevékeny Körök havonta részletes beszámolási kötelezettséggel tartoznak a saját Reszortjuk, vagy annak hiányában a RVT felé. Közhasznú Körök 18. Egyesületi Körök, melyek közhasznú tevékenység folytatásával segítik elő az Egyesület céljainak az elérését, elnyerhetik a Közhasznú Körré minősítést. Az Öntevékeny Körök és Csoportok, az Elnökségnél pályázhatnak a cím elnyerésére, illetve az Elnökség - határozata alapján adományozhatja e minősítést. 19. A Közhasznú Körök előnyt élveznek az Egyesületi Körök között, az erőforrások elosztása során. Az Elnökség a saját működési keretéből elláthatja a Közhasznú Körök félév közben felmerülő anyagi igényeit. 20. A Közhasznú Köröknek beszámolási kötelezettségük van az Elnökség felé, a saját szabályzatukban vállalt feladatok ellátásával, valamint a rájuk bízott erőforrások gazdálkodásával kapcsolatosan. Reszortok 13.§ 1. A Kollégiumban folyó sokszínű tevékenységet az Egyesület a Reszortokon keresztül irányítja. Az azonos működési területű vagy érdeklődési körű Egyesületi Körök érdekeik egyeztetése, véleményezése és együttműködés céljából, Reszortokat alkotnak. A Reszort alapítását az Elnökség engedélyezi, amely feladatot tovább delegálhat az RVT vezetőjének. 2. Az Egyesület a Reszortoknak lehetővé teszi, hogy az Elnökség által rá átruházott jogokat gyakorolja. 3. A Reszort jogai és kötelességei: dönt a Reszort költségvetésének felhasználásáról, véleményezi a Reszorthoz tartozó, elfogadott szabályzattal rendelkező Egyesületi Körök következő féléves működését az Egyesületi Körök addigi munkája, és félév eleji pályázatik alapján, dönt a Reszortba jelentkező Egyesületi Körök Reszortba való felvételéről, indokolt esetben - az RVT egyetértése mellett - kizárhatja a tagságába tartozó Egyesületi Köröket. 4. A Reszort tagjai:
a Reszortvezető, a Reszort gazdaságis, a Reszort alá tartozó Egyesületi Körök vezetői és tagjai a Reszortvezető által meghívott emberek.
5. A Reszortvezetőket, a Reszortba tartozó Egyesületi Körök vezetői egyszerű többséggel évente választják meg. Az Elnökségnek vétó joga van a megválasztott Reszortvezető személyével kapcsolatban. A Reszort gazdaságisát a Reszortvezető jelöli ki, személyével kapcsolatban a Reszortnak és az Elnökség gazdaságisának vétó joga van. 6. A Reszortvezető jogai és kötelességei: véleményezési joga van a Reszortba tartozó Egyesületi Körök vezetőinek személyével kapcsolatban, indokolt esetben javasolhatja a Reszortba tartozó Egyesületi Körök vezetőinek leváltását az RVT felé, a félév során legalább havonta részletesen beszámoltatja a Reszorthoz tartozó Egyesületi Köröket, képviseli a Reszortot a RVT-n, beszámol a RVT-n a Reszort tevékenységéről, a Reszort nevében kizárólagos aláírásai jogkörrel rendelkezik, amelyet csak írásban, esetileg ruházhat át más Egyesületi tagra. 7. A Reszort gazdaságis feladata felügyelni a Reszort gazdálkodását, elkészíti a gazdasági beszámolókat és összefoglalókat. 8. A Reszortok szabályzatait jelen szervezeti és működési szabályzat 1. számú melléklete tartalmazza. Reszortvezetők Tanácsa (RVT) 14.§ 1. Az RVT célja az Egyesületben működő Reszortok, Egyesületi Körök tevékenységének összehangolása, stratégiai döntések meghozatala, valamint az Egyesület erőforrásainak megfelelő elosztása. 2. A RVT tagjai: -
az RVT elnöke (tanácskozási joggal), a Kollégiumban működő Reszortok vezetői.
3. A RVT feladatai: - az Egyesületi Körök által igényelt erőforrások elosztása, - az Egyesületi Körök és Reszortok által leadott költségvetési kérelmek megvitatása, félév végén beszámoló kérése és elfogadása, - a félévnyitás teendőinek zavartalan és megfelelő lebonyolítása, - Egyesületi Körök működési pályázatainak megvitatása, - Egyesületi Körök szabályzatainak megvitatása, - az Egyesületi Körök leltárának átvétele és ellenőrzése, - az Egyesületi Körök költségvetéseinek ellenőrzése, 4. A fenti feladatok elvégzésének érdekében az RVT, a felmerülő problémák megvitatása és rendezése érdekében, a félév során az összes Reszort meghívásával közös Reszortgyűléseket tart. Az RVT határozatképes, amennyiben a Reszortvezetők több mint fele jelen van a gyűlésen.
5. Az RVT félév közben havonta legalább egy, a félév eleji és félév végi időszakban a munka elvégzéséhez szükséges számú gyűlést tart. Az RVT gyűlés tanácskozási joggal meghívott állandó tagjai, a Reszort gazdaságisok. Az RVT gyűlés összehívása az RVT elnökének feladata. Az RVT gyűlés összehívását a RVT bármely tagja kezdeményezheti az RVT elnökénél. Az RVT gyűlése nyilvános, de az RVT elnöke indokolt esetben zárt ülést rendelhet el. 6. A Reszortok és Egyesületi Körök erőforrás-pályázataikat, az RVT-hez legkésőbb, az őszi félév kezdetét megelőző két héttel nyújtják be. Az RVT legkésőbb a félév kezdetéig dönt ezen igények elbírálásáról, közösen megvitatva az egyes igényeket. A költségvetések elfogadásáról az Elnökség dönt. Az Egyesületi Körök és a Reszortok a fenti pályázaton túl, külön pályázatot adhatnak be, amit a RVT bírál el. A Reszort alá tartozó Egyesületi Körök előnyösebb elbírálás alá tartoznak a Reszort alá nem tartozó Körökhöz képest. Az RVT vezetője feltételekhez kötheti az egyes pályázatok elbírálását, melyeket félév végén számon kérhet. Az RVT a félév elején elbírálja a Reszort alá nem tartozó, de szabályzattal rendelkező Egyesületi Körök további működésére vonatkozó pályázatokat. 7. Félév közben havonta legalább egyszer, a Reszortok vezetői beszámolót tartanak, s az esetleges felmerülő konfliktusokra megoldási stratégiát dolgoznak ki. 8. Az RVT-nek vétó joga van minden Egyesületi Kör vezetőjének személyével kapcsolatosan, indokolt esetben bármikor vezető váltásra kötelezhet bármely Egyesületi Kört. Körvezető váltás esetén az új vezető személyét jóváhagyja, amennyiben a Kör Reszortba tartozik, akkor az RVT köteles a Reszortvezető véleményét figyelembe venni. Az RVT indokolt esetben bejelentheti a FEBnek egy Egyesületi Kör megszüntetésére vonatkozó indítványát. 9. Félév közben havonta beszámoltatja a Reszort alá nem tartozó Egyesületi Köröket. A félév lezárulásával az egyes Reszortok, Egyesületi Körök leadják beszámolóikat az előző féléves munkájukról és gazdasági tevékenységükről, amelyeket a Reszortvezetők véleményezése alapján az RVT elfogadhat vagy visszautasíthat. 10. Az RVT elnöke az RVT nevében kizárólagos aláírási jogkörrel rendelkezik, amelyet csak írásban, esetileg ruházhat át más Egyesületi tagra. Nevelőtanári Gárda (NTG) 15.§ 1. A NTG célja, hogy véleményével segítse az Elnökség stratégiai döntéseit. Tagjai a nevelőtanárok, akik az Egyesületben hosszú ideje tevékenykedő, tapasztalt egyesületi tagok közül kerülnek ki. 2. A nevelőtanári cím, az Elnökség felkérése alapján, a kinevezés elfogadásával jön létre. Amennyiben az Elnökség máshogy nem határoz a cím viselésére való jogosultság egy évig tart. 3. NTG gyűlést az Egyesület bármely Elnökségi tagja összehívhatja, erről 5 nappal a gyűlés időpontja előtt a téma megjelölésével tájékoztatni kell az NTG tagjait. 4. A NTG feladatai: -
véleményezi az Elnökség határozatait, hosszútávú célkitűzéseket fogalmaz meg az Elnökség felé, az Egyesület erkölcsi értékeit őrzi, az Elnökség felkérésére eseti és állandó bizottságok útján közvetlen tanácsadást nyújt azElnökség részére.
-
Javaslatot ad a megválasztandó JB tagok személyére.
5. A NTG jogai: -
betekinthet az Egyesület dokumentumaiba, indoklást kérhet az Elnökségtől az Elnökségi határozatokkal kapcsolatosan, részt vehet tanácskozási joggal az Elnökség zárt és nyílt ülésein. Schönherz Alumni (Alumni) 16.§
1. Az Alumni stratégiai működésének irányításáért felelős szerve, a Bölcsek Tanácsa. A Bölcsek Tanácsának hét tagja van, akik közül hat tagot az Alumni tagjai választanak három évre, az Alumni gyűlésen. A hetedik tagot az Egyesület küldöttgyűlése delegálja, aki az Alumni ügyvezetője. A Bölcsek Tanácsa évente legalább négyszer ülésezik, üléseit a Bölcsek Tanácsának vezetője hívja össze, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A Bölcsek Tanácsa minden Egyesületi küldöttgyűlésen két fővel képviselteti magát, melyek közül az egyik az Alumni ügyvezetője. 2. Az Alumni legfőbb döntéshozó szerve az Alumni gyűlés, mely az Alumni valamennyi tagjából áll. Az Alumni gyűlést évente legalább egyszer a Bölcsek Tanácsának vezetője hívja össze. Az Alumni gyűlés bármikor összehívható, ha azt a Bölcsek Tanácsának legalább három tagja, illetve az Alumni tagok 20%-a kezdeményezi. 3. Az Alumni ügyvezetőjét az Elnökség és a Bölcsek Tanácsa javaslata alapján az Egyesület tisztújító küldöttgyűlése választja két évre. Az ügyvezető feladata az Alumni operatív irányítása, az Elnökséggel való kapcsolattartás. Az ügyvezető beszámolási kötelezettséggel tartozik az Egyesület küldöttgyűlése felé. 4.
Az Alumni feladata: - Az Elnökség kérésére véleményezi az Egyesület tevékenységével kapcsolatos dokumentumokat és szükség esetén azokra javaslatot tesz, lehetőségeihez mérten támogatja azok sikeres megvalósítását; - Folyamatos kapcsolatépítést végez a végzett Egyesületi tagokkal, és más alumni szervezetekkel; - Folyamatos kommunikációt biztosít az Egyesület rendes tagjai és az Alumni tagjai között. Gazdasági Tanács (GT) 17.§
1. A GT célja, hogy véleményével segítse az Elnökség gazdasági döntéseit, valamint hogy az Elnökség irányvonalait követve hosszú távú gazdasági stratégiát dolgozzon ki és feltérképezze annak megvalósíthatóságát. 2. A GT tagjai: - az Elnökség gazdaságisa, - az Egyesület Elnöke, - az Egyesület gazdálkodását segítő minden szervezet egy-egy delegált tagja, akiket az Elnökség gazdaságisa nevez meg minden félév elején, - a gazdaságis nevelőtanárok,
-
a mindenkori Elnökség gazdaságisa által meghívott tagok.
3. A GT vezetője az Elnökség gazdaságisa. 4. A GT feladatai: az Egyesület gazdálkodását segítő szervezetek működésének összehangolása, felügyelete, melynek során rendszeresen – legalább havonta – beszámoltatja őket tevékenységükről, javaslatot tesz az Elnökségnek a stratégiai döntések kivitelezéséről, a GT kéthetente köteles beszámolni az Elnökségnek a saját tevékenységéről, valamint az Elnökség által kért időpontban és rendszerességgel az Egyesület gazdálkodásában részt vevő bármely szervezet tevékenységéről, a GT köteles minden gazdálkodási időszak végén részletes elszámolást készíteni az Elnökségnek és a bevételeket hiánytalanul átadni, Egyesület gazdálkodásával kapcsolatos részleteket a gazdasági ügyrend tartalmazza. 5. A GT jogai: betekinthet a felügyelete alá tartozó szervezetek részletes költségvetésébe és irattárába, indoklást kérhet bármely gazdasági döntéssel kapcsolatban az érintett egység vezetőjétől. Záró Rendelkezések 17. § Az Egyesület SzMSz-ét (jelen dokumentum) a KGy kétharmados többséggel jogosult módosítani az Elnökség jogosult értelmezi. Budapest, 2013. március 21.
……………………………… elnök Mellékletek: 1) Reszort SzMSz-ek 2) Értékelési és Jutalmazási ügyrend 3) Elnökségi ügyrend 4) Gazdasági ügyrend
