Kõbányai Zsivaj Óvoda Szervezeti és Mûködési Szabályzata módosítással egységes szerkezetben

Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj u. 1-3. tel. /fax: 262-0837

Ikt.sz.: 204/1/2011

Kõbányai Zsivaj Óvoda Szervezeti és Mûködési Szabályzata módosítással egységes szerkezetben

A Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105. Budapest Zsivaj u.1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzatát jóváhagyom. Budapest, 2011. A Képviselõtestület felhatalmazása alapján: ……..................................... Kovács Róbert polgármester

2

Tartalomjegyzék

I.

Szervezet és Mûködési Szabályzat célja, jogszabályi alapja

II.

Az óvoda mûködési rendje

III.

Pedagógiai munka belsõ ellenõrzési rendje

IV.

Létesítmények, helységek használati rendje

V.

A vezetõk közötti feladatmegosztás

15.o.

VI.

Helyettesítési rend

22.o.

VII. A vezetõk és a szülõi szervezet közötti kapcsolat formái

3.o. 7.o. 12.o. 13.o.

22.o.

VIII. Külsõ kapcsolatrendszer formája, módja

25.o.

IX.

Ünnepek, megemlékezések rendje

27.o.

X.

A gyermekek távolmaradásának, mulasztásának igazolására vonatkozó rendelkezések

28.o

XI.

Rendszeres egészségügyi feladatok ellátásának rendje

29.o.

XII.

Az óvodai védõ-óvó elõírások, a vezetõk, alkalmazottak feladata baleset esetén

29.o.

XIII. Minõségi munkavégzéssel járó kereset kiegészítés feltételei

31.o.

XIV. Jogorvoslat rendje

32.o.

XV. Záró rendelkezések

33.o.

XVI. Érvényességi rendelkezések

35.o.

Mellékletek, belsõ szabályzatok felsorolása

36.o.

Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

3

I. rész A SZERVEZETI ÉS MÛKÖDÉSI SZABÁLYZAT CÉLJA, JOGSZABÁLYI ALAPJA

A Szervezeti és Mûködési Szabályzat határozza meg az Óvoda szervezeti felépítését, mûködésének belsõ rendjét, a belsõ és külsõ kapcsolatok rendszerért, amely kötelezettséget jelent a benne foglaltak végrehajtására. A SZMSZ létrehozásának jogszabályi alapja: • • • • • •

• • • • •

• • • • • • • • • •

1992. évi XXXIII. tv. a közalkalmazottak jogállásáról (továbbiakban: Kjt.) 1992. évi XXXVIII. tv. az államháztartásról 1993 évi LXXIX tv. a közoktatásról (továbbiakban: Kt.) 1995. évi LXVI. tv. az iratkezelésrõl 1997. évi XXXI. tv. a gyermekek védelmérõl 1997. évi XXXI. tv a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet módosítása az óvodáztatási támogatásról a GYvtv. 20/C § és a 160/A § 2007. évi CLII. tv. a vagyonnyilatkozat tételi kötelezettek köre 2008. évi XLVIII. tv. a gazdasági reklámtevékenység alapvetõ feltételeirõl és egyes korlátairól. 138/1992.(X. 8.) Korm. rendelet a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. tv végrehajtásáról a közoktatási intézményekben 292/2009 (XII. 19.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belsõ ellenõrzésérõl 255/2009. (XI. 20.) Korm. rendelet az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996. (VIII. 28.) Kormányrendelet módosításáról (továbbiakban OAP) 64/2010.(III. 18.) Korm. rend. a közfeladatot ellátó szervek iratkezelésének általános követelményeirõl 11/1994 (VI. 8.) MKM. rendelet a nevelési-oktatási intézmények mûködésérõl (továbbiakban: R) 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet a képzési kötelezettségrõl 3/2002. OM rendelet a közoktatás minõségbiztosításáról ÖMIP Budapest Kõbányai Önkormányzat Képviselõ –testülete 218/1993. (II.9.) határozata Budapest Fõváros X. kerület Kõbányai Önkormányzat fejlesztési és intézkedési terve 2010-2016 Kõbányai tehetségsegítõ stratégia 2010. Sajátos nevelési igényû gyermekek ellátása (Kt. 121.§ (1) bekezdés 29.pont a, b, alpontja), Együttmûködési megállapodás


4

A Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzatát - az óvoda vezetõjének elõterjesztése alapján - a nevelõtestület, az óvodai Szülõi Szervezet (továbbiakban: SZSZ) meghatározott kérdésekben egyetértési jogot gyakorolva 2011. november 28-án elfogadta. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat személyi és idõbeli hatálya: A Szervezeti és Mûködési Szabályzat a mellékletét képezõ belsõ szabályzatokkal együtt az Óvoda valamennyi közalkalmazottjára kötelezõ érvényû. A Szervezeti és Mûködési Szabályzat a fenntartó jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan idõre szól.

AZ ÓVODA ÁLTALÁNOS JELLEMZÕI

Az intézmény neve:

Kõbányai Zsivaj Óvoda OM azonosító: 034432

Székhelye, címe:

1105 Budapest Zsivaj u. 1-3.

Az intézmény típusa:

Óvoda

Alapítója:

X. ker. Tanács Végrehajtó Bizottsága

Fenntartója, felügyeleti szerve:

Budapest Fõváros X. kerület Kõbányai Önkormányzat Képviselõ-testülete 1102 Budapest, Szent László tér 29.

A intézmény felügyeleti szervének vezetõje: Polgármester Mûködési köre:

Budapest Fõváros X. Kerület Kõbányai Önkormányzat Képviselõ-testület által jóváhagyott körzet

Alapító okirat kelte, száma:

2011. augusztus 30. – K/43989/2011/II

Alapítás éve:

1971.

Nemzeti, etnikai, kisebbségi és más feladatai: nincs Maximális gyermeklétszám:

100 fõ

Csoportok száma:

4


5

AZ INTÉZMÉNY KÖZFELADATA ÉS TEVÉKENYSÉGE Az óvoda alaptevékenysége: Óvodai nevelés intézményeinek, programjainak komplex támogatása:

851000

Iskolai elõkészítõ oktatás: Óvodai nevelés, ellátás Sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelése, ellátása

8510 851011 851012

Építményüzemeltetés, zöldterület-kezelés: Építményüzemeltetés Általános épülettakarítás Zöldterület-kezelés

81 811000 812100 813000

Egyéb vendéglátás Óvodai intézményi étkeztetés Munkahelyi étkeztetés

5629 562912 562917

Saját tulajdonú bérelt ingatlan bérbeadása üzemeltetése Nem lakóingatlan bérbeadása, üzemeltetése

6820 682002

A költségvetési szerv, vállalkozási tevékenységet nem folytat. Az alaptevékenység szöveges meghatározása: a) nevelési feladatok ellátása a gyermekek 3 éves kortól a tankötelezettség kezdetéig, b) legalább napi 4 óra biztosítása az ötödik életévét betöltött gyermekek számára a nevelési év kezdõ napjától, c) a gyermekek neveléséhez szükséges, a teljes óvodai életet magába foglaló foglakozások biztosítása, a gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról szóló törvényben meghatározottak szerint a gyermekek napközbeni ellátása, d) a nevelési program végrehajtása során együttmûködés más nevelési-oktatási intézményekkel, e) a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság, illetve az Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság szakvéleménye alapján integráltan nevelhetõ-oktatható hallássérült, autista, sajátos nevelési igényû gyermekek ellátása (Kt. 121.§ (1) bekezdés 29.pont a) alpontja), f) a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének súlyos rendellenességével küzdõ integráltan nevelhetõ sajátos nevelési igényû gyermekek ellátása a szakértõi bizottság véleménye alapján (Kt. 121.§ (1) bekezdés 29. pont b) alpontja).


6

Az Óvoda hosszú bélyegzõje:

A bélyegzõ felirata:

Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Tel/fax: 262-0837 OM azonosító: 034432

Körbélyegzõje (1db):

A bélyegzõ felirata:

Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3.

A bélyegzõk az intézmény lemezszekrényében találhatók. Bélyegzõk használati rendjét az Iratkezelési Szabályzat 2. pontja részletesen tartalmazza. TB szám:

217611

PIR szám:

510019-218

Statisztikai törzsszám:

679736

OM azonosító:

034432

TEOR szám:

8011

Bankszámla szám:

11784009-15510000 X. OTP.


7

AZ ÓVODA JOGÁLLÁSA

1. Gazdálkodási jogkör Az óvoda önállóan mûködõ költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi, gazdasági feladatait a Budapest Fõváros X. kerület Kõbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatala látja el (1102 Budapest, Szent László tér 29.), a kapcsolattartásért az óvodavezetõ a felelõs. A fenntartási és mûködési költségeit a naptári évekre összeállítja és a fenntartó a költségvetési rendeletében biztosítja azt. Az alapfeladatok ellátáshoz szükséges pénzeszközökrõl a fenntartó gondoskodik. A gazdálkodási feladatok részletes szabályozását az „Együttmûködési megállapodás” tartalmazza. A vagyon feletti rendelkezési jog gyakorlása a mindenkor érvényes Budapest Fõváros X. kerület Kõbányai Önkormányzat vagyonának gazdálkodási szabályairól szóló önkormányzati rendeletben foglaltak alapján történik. Az intézmény vezetõjét a Budapest Fõváros X. kerület Kõbányai Önkormányzat Képviselõtestülete határozott idõre bízza meg, nyilvános pályázati eljárás útján. Az intézményt az óvodavezetõ képviseli. A képviseleti jogát az intézményvezetõ az intézmény Szervezeti és Mûködési Szabályzatában meghatározott módon átruházhatja az intézmény más közalkalmazottjára. Az óvoda mûködési körzete a Budapest Fõváros X. kerület Kõbányai Önkormányzat Képviselõtestülete által jóváhagyott mûködési körzet. Az intézmény a Képviselõ-testület által jóváhagyott helyi nevelési program szerint látja el feladatait.

II. rész AZ ÓVODA MÛKÖDÉSI RENDJE Az óvoda mûködési rendjét meghatározó dokumentumok Az Óvoda törvényes mûködését az alábbi - a hatályos jogszabályokkal összhangban álló alapdokumentumok határozzák meg: Alapító okirat, Helyi Óvodai Nevelési Program, Szervezeti és Mûködési Szabályzat és mellékletei, Az óvoda belsõ szabályzatai, Éves intézményi munkaterv, Házirend, IMIP és mellékletei. Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

8

A helyi Óvodai Nevelési Program az OAP-hoz kapcsolódva tartalmazza a feladatellátás szakmai alapjait. Az óvodai munkaterv egy nevelési évre szóló konkrét tevékenységeket és munkafolyamatokat tartalmazza az idõpontok megjelölésével, a határidõk kitûzésével, valamint a felelõsök megjelölésével. Az IMIP a fenntartó programjával összhangban meghatározza az óvoda minõségpolitikáját, és ennek értelmében mûködteti minõségfejlesztõ rendszerét.

A gyermekek nyilvántartásának rendjét meghatározó dokumentumok Az óvodába felvett gyermekek adatainak kezelési szabályait az intézmény Iratkezelési Szabályzata tartalmazza. 1.

A gyermekek fogadása (nyitva tartás), a vezetõ benntartózkodása

1.1. Az óvoda hétfõtõl péntekig tartó, öt napos munkarenddel egész éven át folyamatosan mûködik. Az óvodai nevelési év szeptember 1-jétõl a következõ év augusztus 31.-ig tart. A nyári idõszakban a csoportok összevontan mûködnek a nyitvatartási rendben szabályozottak szerint. A nyári zárásról a fenntartó dönt január 31-ig. A zárásról a szülõket a központi faliújságon tájékoztatjuk február 15-ig, és ennek tudomásul vételét aláírásukkal igazolják. Nyári zárva tartás ideje alatt az ügyeletet igénylõ gyermekek elhelyezését másik óvodában biztosítjuk. Nyári zárás alatt szerdai napokon az óvodában ügyeletet kell tartani a haladéktalanul intézkedést igénylõ ügyek lebonyolítása miatt. Az ügyelet reggel 8 órától 12 óráig tart. Az óvodai nevelési év rendjében az 5 nevelés nélküli munkanap - nevelõtestületi értekezletek, tanulmányi kirándulások lebonyolítására - kerül felhasználásra. A nevelés nélküli munkanapról a szülõket szeptemberben kifüggesztéssel tájékoztatjuk az éves munkatervben foglaltak alapján Ezek idõpontjáról a szülõket legalább hét nappal a zárva tartás elõtt külön értesítjük. Az ügyelet megszervezése intézményi szinten, illetve a környezõ óvodában történik. 1.2.

Nyitvatartási idõ napi 12 óra; 600 órától 1800 óráig.

Rendezvények esetén a nyitvatartási idõtõl való eltérést az óvoda vezetõje engedélyezheti. Ügyeleti rend: A reggeli ügyelet 600 – 700-ig; a délutáni 1645 – tõl 1800 – ig összevont csoporttal, óvodapedagógus irányításával történik.


9

Vezetõk intézményben való tartózkodásának rendje: Az óvoda nyitvatartási ideje alatt felelõs vezetõnek kell az intézményben tartózkodnia. Az óvodavezetõ és a helyettes együttes távollétében a vezetõ feladatait a felelõs vezetõ látja el, illetve az ügyeletes óvodapedagógus. Az óvoda nyitvatartási idején belül 800 és 1600 óra között az óvodavezetõnek, a helyettesnek, illetve a felelõs vezetõnek az óvodában kell tartózkodnia. 1.4.

Az óvodapedagógusok munkarendje

Az óvodavezetõ munkaideje heti 40 óra, ebbõl kötelezõ óraszáma heti 6 óra. Az óvodavezetõ helyettes munkaideje heti 40 óra, ebbõl kötelezõ óraszáma heti 24 óra. A 24 órán túli munkaidejében, a vezetõvel vagy az óvodatitkárral, a munkaköri leírás szerinti feladatait végzi. Az óvodapedagógusok munkaideje heti 40 óra, ebbõl heti kötelezõ óraszámuk heti 32 óra. Az óvodavezetõ helyettes és az óvodapedagógus neveléssel le nem kötött munkaidejét az éves munkaterv és a vezetõi utasítás szabályozza. A pedagógusok munkarendjét úgy kell összeállítani, hogy az intézmény teljes nyitva tartásában óvodapedagógus foglalkozzon a gyermekekkel (6. 00-18. 00). A pedagógusok jogait és kötelezettségeit a közoktatási törvény rögzíti. A nevelési-oktatási intézményben dolgozó pedagógus heti teljes munkaideje kötelezõ órákból, valamint a teljes rendes munkaidõ neveléssel le nem kötött részében ellátott feladatokhoz szükséges idõbõl áll, külön megjelölve az óvodában és az óvodán kívül ellátott feladatokat. E feladatok körét az éves munkaterv és a vezetõi utasítás tartalmazza. A pedagógusok napi munkarendjét, a felügyeleti és helyettesítési rendet a vezetõ-helyettes állapítja meg az óvodavezetõ jóváhagyásával. A mûszakok elcserélését a vezetõ engedélyezi. A pedagógus köteles munkakezdés elõtt munkára képes állapotban munkahelyén megjelenni. A reggeli ügyeletet ellátó pedagógusnak az ügyeletkezdésnél 5 perccel korábban kell érkeznie. A pedagógusnak a munkából való távolmaradását elõzetesen jelentenie kell, hogy feladatának ellátásáról helyettesítéssel gondoskodni lehessen. A pedagógust hiányzása esetén szakszerûen kell helyettesíteni. 1.4.1. A munkaidõ nyilvántartás vezetésének eljárási szabályai A nyilvántartások vezetéséért felelõs: - az intézményvezetõ, - az intézményvezetõ helyettes, - az óvodapedagógus. 1.4.2. A munkaidõ nyilvántartás nyomtatvány tartalma Kötelezõen vezetendõ nyomtatványok a mellékletben találhatók: - Pedagógus munkaidõ nyilvántartó lap (jelenléti ív) - Technikai dolgozók munkaidõ nyilvántartó lap (jelenléti ív) Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

10

A nyomtatványok tartalmazzák a dolgozók nevét, a nyitva tartáshoz igazodó kötelezõ óraszámát, a kötelezõ óraszámon felüli munkavégzést, helyettesítéseket, szabadságokat heti öszszesített óraszámokat, a teljesítések dátumait. - Pedagógus teljesítménymutató lap (havi bontásban) A teljesítménymutató lap tartalmazza a neveléssel le nem kötött munkaidõ keretében ellátott feladatokat, külön megjelölve a nevelési intézményen belül és kívüli feladatokat.) Az óvodavezetõ feladatai A nyilvántartások vezetésének szervezési feladatait az óvodavezetõ látja el, ennek keretében - kijelöli a nyilvántartások kezeléséért, ellenõrzéséért, egyeztetéséért az óvodavezetõ helyettest, - a munkaidõ nyilvántartó lapok alapján ellenõrzi annak helyességét, kiszámítja a munkavégzésért járó illetményt. - kijelöli a nyilvántartások vezetésének helyszínét: óvodatitkári iroda - a nyilvántartások õrzésére a munkaügyi irattárolás szabályai az irányadók. Az óvodavezetõ helyettes feladatai - a pedagógusok részére a nyomtatványokat biztosítsa, tegye az emeleti telefon mellé. - az aláírt és leadott teljesítménymutató lapot összesíti. - a nyilvántartásokat heti 1 alkalommal a rendelkezésre álló nyilvántartások, adatok és információk alapján ellenõrzi egyeztetõ jelleggel, helyességét aláírásával igazolja, - amennyiben eltérést tapasztal az óvodapedagógus bevonásával, meggyõzõdik a nyilvántartásban szereplõ adat helyességérõl, jelzi annak szükségességét, hogy a munkaidõ nyilvántartást vagy az egyeztetés alapjául szolgáló dokumentumot a dolgozó javítsa. Az átfedési idõ a törvénynek megfelelõen történik. - Rendszeres hiányosság esetén jelezzen az óvodavezetõnek. A óvodapedagógus feladatai - a nyilvántartást a kijelölt helyen tartsa (emeleti telefon mellett), onnan csak a napi bejegyzések beírásának idõtartamára vigye el, - a neveléssel le nem kötött munkaidõ teljesítését a pedagógus rendszeresen vezesse - az óvodavezetõ helyettes kérésére együttmûködik az esetleges tévedések, elírások kijavításában, illetve az egyéb adminisztrációs tévedésekbõl fakadó eltérések kiigazításában. A nyomtatványokban közölt adatok valódiságáért – amely az ellátott tevékenységeket jelenti a munkavállaló felel. A tévesen vagy nem elégségesen megadott adatokból eredõ túlmunka díjazás elmaradása esetén a munkavállaló sem kártérítési, sem kamatigénnyel nem léphet fel. A nyilvántartás hiányos vagy pontatlan kitöltésébõl eredõ késedelmes kifizetés esetén kamatfizetési kötelezettség az óvodát nem terheli, különösen, ha az ellenõrzést nehezítette, vagy meghiúsította.


11

1.4.3.A munkaidõ-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai A munkaidõ-nyilvántartás vezetésének részletes szabályai a következõk: - A nyomtatványokon az adatokat naponta rögzíteni kell a következõ bontásban: -

-

a.) neveléssel lekötött munkaidõ: (jelenléti ív) kötelezõ óra teljesítés, amely magába foglalja a szükség szerinti elrendelt helyettesítést. A jelenléti ív a helyettesítés és a túlmunka díjazás egyik alapja (helyettesítési napló). b.) neveléssel le nem kötött munkaidõ: pedagógus teljesítménymutató lap, amely tartalmazza az intézményben ellátandó feladatokat, azok óraszámát az intézményen kívül ellátandó feladatokat, azok óraszámát

1.5.A nevelõmunkát segítõ közalkalmazottak munkarendje A nevelõmunkát segítõ alkalmazottak munkarendjét, a távollévõk helyettesítési rendjét az óvodavezetõ-helyettes állapítja meg az óvodavezetõ jóváhagyásával. Az alkalmazottak napi munkabeosztásánál figyelembe kell venni a közoktatási intézmény feladatainak zökkenõmentes ellátását. A nevelõmunkát segítõ közalkalmazottak heti munkaideje: 40 óra. Az óvodatitkár egy mûszakos rendben, a dajkák délelõtt-délután kétmûszakos, illetve egy mûszakos (8-16 óráig) rendben dolgoznak. A fûtõ-kertész munkaideje a téli-nyári szezonhoz igazodik. Az alkalmazottak munkakezdésük elõtt 5 perccel kötelesek munkára képes állapotban munkahelyükön megjelenniük, távolmaradásukról értesíteniük kell a vezetõt. 1.6.Az óvodával jogviszonyban nem állók belépésének és benntartózkodásának rendje Az óvodával jogviszonyban nem állók csak az óvodavezetõ, óvodavezetõ helyettes, óvodatitkár vagy a felelõs vezetõ tudtával és engedélyével léphetnek be és tartózkodhatnak az intézmény területén. Az intézmény által szervezett, valamint a szülõk részvételével tartott rendezvények alkalmával az intézmény helyiségeinek használati rendjét az óvoda vezetõje állapítja meg. Az intézménybe belépõ személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkezõ személyeket az óvodavezetõhöz irányítja. A fenntartói, szakértõi, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetõvel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezetõ engedélyezi.

1.7.Folyamatba épített elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés (FEUVE) A folyamatba épített elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés az Áht. 121.§-ában meghatározott ellenõrzés. Intézményen belül a gazdálkodásért felelõs szervezeti egység által folytatott elsõ Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

12

szintû pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszer. A FEUVE rendszer tartalmazza mindazon elveket, eljárásokat és belsõ szabályzatokat, melyek alapján az intézmény érvényesíti a feladatai ellátására szolgáló elõirányzatokat, létszámmal és vagyonnal való szabályszerû, gazdaságos, hatékony és eredményes gazdálkodás követelményeit. A FEUVE rendszert jelen SZMSZ 1. számú melléklete tartalmazza. Szabálytalanságok kezelésének rendje Az óvodavezetõ köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének rendjét, mely jelen SZMSZ 2. számú melléklete.

III. rész PEDAGÓGIAI MUNKA BELSÕ ELLENÕRZÉSÉNEK RENDJE 1.1. A belsõ ellenõrzés legfontosabb feladata az óvodában folyó pedagógiai tevékenység hatékonyságának mérése, mely ellenõrzési terv alapján teljesül. 1.2 Az ellenõrzési tervet az óvodavezetõ készíti el. Az ellenõrzési terv tartalmazza az ellenõrzés területeit, módszereit és ütemezését. Az ellenõrzési tervet az óvodában nyilvánosságra hozzuk. Az ellenõrzési ütemtervet és a konkrét szempontokat az éves óvoda munkaterv, IMIP tartalmazza. Az egyes nevelési területek ellenõrzésébe bevonható a vezetõ helyettes és a minõségügyi team vezetõje. Az ellenõrzés tapasztalatait az érintett óvodapedagógussal ismertetni kell írásban is, aki az abban foglaltakkal kapcsolatban észrevételt tehet. Az intézményvezetõ minden óvodapedagógus, fejlesztõpedagógus, munkaközösség vezetõ munkáját legalább egy alkalommal értékeli a nevelési év során. 1.3. Az ellenõrzési tervben nem szereplõ rendkívüli ellenõrzésrõl az óvodavezetõ dönt. Rendkívüli ellenõrzést kezdeményezhet: az óvodavezetõ helyettes, szakmai munkaközösség, a szülõi szervezet. 1.4. A pedagógiai munka belsõ ellenõrzésének eredményeit, illetõleg az ellenõrzés tapasztalatait értékelni kell, megállapítva az esetleges hiányosságok megszüntetéséhez szükséges intézkedéseket. 1.5. -

A pedagógiai munka belsõ ellenõrzésének feladatai: biztosítja az óvoda pedagógiai munkájának (jogszabályok), valamint a HOP és az IMIP programja szerinti elõírt mûködését, elõsegíti az intézményben folyó nevelõ- és oktató munka eredményességét, hatékonyságát, megfelelõ információt, adatot és tényt szolgáltat az intézmény nevelõ- és oktató munkájával kapcsolatos belsõ és külsõ értékelések elkészítéséhez.


13

Kiemelt ellenõrzési szempontok: -

a HOP követelményének teljesítése, IMIP követelményeinek teljesítése, a pedagógusok munkafegyelme, az óvodapedagógus és a gyermek kapcsolata, a nevelõmunka színvonala, kapcsolata szülõkkel és kollegákkal felkészülés tervezése, szervezése, alkalmazott módszerei, eszközei, az innováció, önképzés, képzéseken való részvétel

Az óvodavezetõ és a helyettes, IMTSZ vezetõje az ellenõrzési ütemterv és az írásban rögzített munkamegosztás alapján a pedagógiai munka eredményessége és az óvoda zavartalan mûködése érdekében ellenõrzi, értékeli a közalkalmazottak - óvodapedagógusok munkáját. Az ellenõrzési ütemterv az érintettek számára hozzáférhetõ. Az ellenõrzés kiterjed - a munkakörrel kapcsolatos feladatok elvégzésének módjára, minõségére - a munkafegyelemmel összefüggõ kérdésekre. Az ellenõrzés formái: - nevelõmunka gyakorlatának ellenõrzése, - beszámoltatás, - írásbeli dokumentációk ellenõrzése, - speciális felmérések, vizsgálatok. Az ellenõrzés fajtái: 1. Tervszerû: elõre megbeszélt szempontok szerint. 2. Alkalomszerû: a problémák feltárása érdekében, a napi felkészültség felmérésének érdekében. Az ellenõrzési tapasztalatok egyénileg kerülnek értékelésre. Az általánosítható tapasztalatok a nevelõtestülettel ismertetésre kerülnek.

IV. rész LÉTESÍTMÉNYEK, HELYISÉGEK HASZNÁLATÁNAK RENDJE 1. Az óvoda létesítményeit és helyiségeit az intézmény nyitva tartásának ideje alatt rendeltetésüknek megfelelõen kell használni. 2. A vállalkozás alapján folyó foglalkozásokhoz, valamint a vallási neveléshez az óvodai nevelésen kívül, a kijelölt helyiség áll rendelkezésre. A foglalkozást tartó pedagógus, illetve az egyház képviselõje felel a szoba használatáért.


14

3. Az óvoda által szervezett, valamint a szülõk részvételével tartott rendezvények alkalmával az óvoda helységeinek használati rendjét az óvodavezetõ állapítja meg. 4. Az óvodavezetõ döntése alapján, az óvoda szombaton és vasárnap is nyitva tartható. Az óvoda helyiségeit megfelelõen kell használni. Aki használja, a következõkért felelõs: - az óvoda tulajdonának megóvásáért, védelméért, - az óvoda tûz- baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért. - az óvoda rendjének, tisztaságának megõrzéséért, 5. Az óvodában dohányozni tilos! A terület hatálya 50 méteres körzetére is kiterjed. (25/2209.(IX.25.) sz. Bp. Fõváros X. k. Kõbányai Önkormányzat rendelete) 6.

Az óvodát reggel a munkarend szerinti 600 órára érkezõ óvodapedagógus és dajka nyitja. Az óvoda ajtaja 900 óráig nyitva van, ezt követõen 1500 óráig zárva tartjuk, ha a gyermekek nem tartózkodnak a kertben. A csengetésre a beosztás szerinti dajka nyit kaput, aki a külsõ látogatót az óvodatitkárhoz kíséri.

8.

A hivatalos ügyintézés az óvodavezetõ helyiségében történik. Az intézménybe belépõ személyeket a dajka az óvodatitkárhoz kíséri. Az óvodatitkár a feladatkörét meghaladó ügyekben jelentkezõ személyeket az óvodavezetõhöz irányítja. A fenntartói, szakértõi, tanácsadói és egyéb hivatalos látogatás az óvodavezetõvel történt egyeztetés szerint történik. Az óvodai csoportok, és foglalkozások látogatását más személyek részére az óvodavezetõ engedélyezi. A gyermekek az óvoda helyiségeit és udvarát csak óvodapedagógusi felügyelet mellett használhatják. A helyiségek és az udvar egyéb használata, vagy hasznosítása során a helyi Önkormányzati rendelettel összhangban lehet eljárni. A nevelési- oktatási intézmény helyiségeiben párt, vagy - létesítõ okirat szerint - párthoz kötõdõ szervezet nem mûködhet a Kt 39.§ (4) alapján.

9.

Saját, vagy idegen tulajdonú eszközök behozatalának rendje: - Az óvodába nem az intézmény tulajdonában lévõ eszközt, berendezést még átmenetileg sem lehet behozni, csak az óvoda vezetõjének engedélye alapján. Az óvodapedagógus védõ, óvó elõírások figyelembevételével viheti be az óvodai foglalkozásokra az általa készített, használt pedagógiai eszközöket. - Az idegen tulajdonú eszközt elkülönítetten kell nyilvántartani, és a leltárban fel kell tüntetni. - A pedagógusok által készített eszközöket állományba vételi bizonylattal kell nyilvántartásba venni (kis értékû, vagy nagy értékû tárgyi eszközként), azzal a megjegyzéssel, hogy pénzügyi tranzakciót nem igényel. - A személyi tulajdont ért biztosítási káresemények bekövetkezése esetén az intézmény kártérítést csak abban az esetben fizet, ha az eszköz nyilvántartása, tárolása és


15

használata a helyi szabályzatokban leírtaknak (munka-és tûzvédelmi szabályzat) megfelelõ módon történik. 10.

Intézményi és gyermek/szülõi kártérítési felelõsség és eljárás rendje Az óvoda a gyermeknek az óvodai elhelyezéssel összefüggésben okozott kárért vétkességére tekintet nélkül, teljes mértékben felel. A kártérítésre a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének rendelkezéseit kell alkalmazni azzal a kiegészítéssel, hogy az óvoda felelõssége alól csak akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a kárt mûködési körén kívül esõ elháríthatatlan ok idézte elõ. Nem kell megtéríteni a kárt, ha azt a károsult elháríthatatlan magatartása okozta.

11.

A reklámtevékenység szabályai - Tilos az olyan reklám, amely erõszakos, illetve a személyes vagy a közbiztonságot veszélyeztetõ magatartásra ösztönöz. - Az intézményben tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha az a gyerekeknek szóló egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi, közéleti tevékenységgel, illetve kulturális, oktatási tevékenységgel függ össze. - A reklámok elhelyezésére, terjesztésére kizárólag az intézményvezetõ adhat engedélyt.

V. rész A VEZETÕK KÖZÖTTI FELADATMEGOSZTÁS 1.

Az intézmény élén az óvodavezetõ áll.

Az óvodavezetõ felelõsségi, képviseleti és döntési jogkörét a Közoktatási törvény határozza meg. Ellátja továbbá más jogszabályok által a vezetõ hatáskörébe utalt feladatokat. Az óvoda vezetõje felelõs az óvoda szakszerû és törvényes mûködéséért, az ésszerû és takarékos gazdálkodásért. Gyakorolja a munkáltatói jogokat, és dönt az intézmény mûködésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal át más határkörbe. A nevelési intézmény vezetõje felel a pedagógiai munkáért, az intézmény ellenõrzési, mérési, értékelési és minõségirányítási programjának mûködtetéséért, a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért, a nevelõmunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért, a tanuló- és gyermekbaleset megelõzéséért, a gyermekek rendszeres egészségügyi vizsgálatának megszervezéséért. A nevelési – oktatási intézmény vezetõjének feladatkörébe tartozik: -

a nevelõtestület vezetése a nevelõmunka irányítása, ellenõrzése, értékelése Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

16

-

-

a döntések elõkészítése, végrehajtásuk szakszerû megszervezése, ellenõrzése a mûködéshez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása együttmûködés a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel, szülõi szervezetekkel az ünnepek méltó megszervezése a gyermek-és ifjúságvédelmi munka irányítása (a HH és HHH-s gyerek mielõbbi óvodába kerülésének megszervezése, együttmûködve a jegyzõvel, védõnõvel, családsegítõ szolgálattal) a gyermekbaleset megelõzésével kapcsolatos tevékenység irányítása

A vezetõ kizárólagos jogkörébe tartozik: -

a nevelõtestület vezetése a pedagógiai munka irányítása a tanügy-igazgatási döntések meghozatala, (óvodai jogviszony létesítés, megszûnés, csoportba történõ beosztás, stb.) munkáltatói, továbbá a hatáskörébe tartó gazdálkodási és kiadványozási (aláírási) jogkör gyakorlása fegyelmi jogkör

Közvetlenül irányítja: -

gyermekvédelmi munkát munka- és tûzvédelmi tevékenységet a gazdálkodási feladatokban résztvevõ óvodatitkár munkáját.

Gazdálkodási feladatok A vezetõ kizárólagos feladatkörébe tartozik: -

-

-

megtervezi az intézmény költségvetését a fenntartó által meghatározott irányelvek alapján (rendszeres személyi juttatások, munkavégzéshez kapcsolódó juttatások, személyhez kapcsolódó költségtérítések, munkaadót terhelõ járulékok) elõirányzat módosításokról tájékoztatja a Gazdasági és Pénzügyi Fõosztályt változás esetén (munkaviszony megszüntetés, új belépõk, fizetés nélküli szabadság, gyes, gyed, betegállomány, helyettesítés, szabadság) biztosítja a bértömeg egyensúlyát az elõre nem tervezhetõ rendkívüli kifizetések esetén, kezdeményezi a fenntartónál a szükséges összeg biztosítását a szabályos mûködtetés mellett esetlegesen képzõdõ bérmegtakarítást, jutalmazásra fordítja (elõre elfogadott jutalmazási szempontok alapján) a Szervezési és Ügyviteli Fõosztály Szervezési Osztály munka és bérügyek dolgozójával való elõzetes egyeztetés után


17

-

-

a jutalmazásra fordítható összeg kifizetése elõtt, a kiemelt jogcímen belül az elõirányzat átcsoportosítást önállóan végrehajtja, megjelölve a fõkönyvi számot, amelyen biztosítja a szükséges pótelõirányzat fedezetét, és errõl írásban tájékoztatja a Gazdasági és Pénzügyi Fõosztály munkatársát a személyi juttatásokról egyénenként és összesítve bérnyilvántartást vezet a fenntartóval kötött Együttmûködési Megállapodásban foglaltak szerint az intézményben szükségessé vált felújítási, karbantartási és rendkívüli igényeket jelzi a Kõbányai Vagyonkezelõ RT felé. Az elvégzett tényleges javítások, munkák beigazolása

Az óvodai étkeztetés: Térítési díj megállapításának szabályai -

-

-

-

-

a térítési díj összegének megállapítása a Budapest Fõváros X. kerület Kõbányai Önkormányzat Képviselõ Testülete által jóváhagyott önkormányzati rendelet szerint történik. A térítési díj mindenkori összege az óvodai faliújságon kerül kifüggesztésre lehetõség van a gyermekétkeztetési térítési díj mértékének csökkentésére, illetve ingyenes étkeztetés igénybevételére. Ennek megállapítására a szülõ írásos kérelmet nyújt be, az óvoda vezetõjének, melyhez csatolja írásos bizonyítékait (családi pótlékigazolás, iskolalátogatási igazolás). A kedvezmény normatív, illetve szociális rászorultság alapján vehetõ igénybe az óvoda vezetõje a benyújtott igazolások alapján megállapítja a kérelmezõ gyermekének személyi térítési díját, és errõl írásban értesíti a kérelmezõt a térítési díj csökkentett összegének megfizetését, illetve az ingyenes étkezés igénybevételét a kérelem valamint a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményrõl szóló határozat benyújtását követõ hónap 1. napjától kezdõdõen lehet igénybe venni a gyermekvédelmi kedvezmény jogosultságának folyamatos felülvizsgálata a szülõnek az eltartott gyermekek számában, valamint a jövedelmi viszonyaiban történt változást, az azt követõ 15 napon belül az óvoda vezetõjének be kell jelentenie a kedvezményes térítési díj megállapításának feltételeirõl a szülõt, beiratkozáskor illetve a 0. szülõi értekezleten tájékoztatni kell

Étkezési térítési díj befizetése, lemondása -

A szülõknek a gyermekük étkezési díját mindig egy hónappal elõre kell befizetniük. A befizetendõ díjról a szülõ számlát kap, amelyen szerepel a fizetési határidõ, melynek betartása kötelezõ.

-

A gyermek étkezési térítési díjának befizetésének választott módjáról a szülõ az óvodában nyilatkozik. A befizetés módjának lehetõségei:


18

-

csoportos beszedési megbízás alapján (a X. Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Fõosztálya az OTP Bankon keresztül leemeli a szülõ folyószámlájáról a térítési díjat), egyéni átutalással (a szülõ utalja át a díjat az önkormányzat bankszámlájára),

-

készpénzes befizetéssel (A szülõ az óvodában egy elõre meghatározott napon befizeti az étkezések térítési díját.)

-

Be nem fizetett térítési díj esetén a gyermek nem veheti igénybe az óvodai étkezést. A gyermek kimaradása esetén, valamint ha idõ közben szociális rászorultság alapján a család gyermekvédelmi kedvezményben részesül (az étkezési díj elõre befizetésre került), az étkezési térítési díj visszafizetése történhet:

-

⇒ az Önkormányzat pénztárában ⇒ lakcímre postai úton ⇒ banki átutalással A visszafizetés módjáról a szülõ dönt, nyilatkozik. -

-

Hiányzás esetén az étkezés lemondható minden nap 7.45 óráig. Az étkezés lemondása történhet személyesen, a csoportöltözõkben kifüggesztett étkezési lerendelõfüzet rovatainak kitöltésével, telefonon, e-mailen. A lerendelés 24 óra múlva lép életbe és a lemondást követõ második hónapban kerül jóváírásra. A szülõknek lehetõségük van az uzsonnát külön lemondani. Be nem jelentett hiányzás esetén a szülõ a térítési díj visszafizetésére nem tarthat igényt. Az étkezési térítési díjakkal kapcsolatos feladatokkal az óvodatitkár foglalkozik.

Az SZMSZ kötelezõ melléklete tartalmazza a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés részletes szabályait a gazdálkodás területén. 1. Az óvodavezetõ-helyettes Vezetõi tevékenységét az óvodavezetõ közvetlen irányítása mellett végzi. Az óvodavezetõ akadályoztatása esetén ellátja a helyettesítést. A nevelési területén közremûködik a vezetõ által megállapított tevékenység irányításában. Közvetlenül szervezi és irányítja a dajkák munkáját. Felelõs: • az intézményi továbbképzések megszervezéséért. • a szakmai munkaközösség mûködési feltételeinek biztosításáért. • a szülõi szervezet mûködésének segítéséért. • a helyettesítési beosztás elkészítéséért • a szabadságolási terv elkészítéséért • munkaidõ nyilvántartás kezeléséért Részletes feladatait a munkaköri leírás határozza meg. Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

19

Az óvodavezetõség tagjai • • • •

Óvodavezetõ Óvodavezetõ helyettes Közalkalmazotti Tanács Elnöke Minõségirányítási Támogató Szervezet vezetõje

Az Óvodavezetõség havonta egyszer - illetve szükség szerint - ülést tart. Az ülésekre meg kell hívni véleményezési-, javaslattevõi joguk gyakorlása miatt a szakszervezet képviselõjét.

Az óvoda szervezeti vázrajza Óvodavezetõ lk • jm • óvodatitkár • minõségügyi vezetõ

óvodavezetõ helyettes • óvodapedagógusok • • dajkák, kertész- karbantartó

Vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettsége van: • óvodavezetõnek • óvodavezetõ-helyettesnek A vagyonnyilatkozatokat 2 évente a jogszabályok betartásával, a fenntartóhoz kell benyújtani. A dokumentumok tárolásáról is az önkormányzat gondoskodik. 2. Nevelõtestület A nevelõtestület a nevelési intézményben a pedagógusok közössége, nevelési kérdésekben az óvoda legfõbb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelõtestület tagjai az óvodapedagógusok, valamint a nevelõmunkát segítõ felsõfokú végzettségû dolgozók. A nevelõtestület döntési, a magasabb jogszabályokban megfogalmazott véleményezési és javaslattételi jogkörrel rendelkezik A nevelõtestület kapcsolattartásának formái: értekezletek, heti összejövetelek, megbeszélések, hospitálások, tanulmányi kirándulások. Döntési joggal rendelkezik: • a pedagógiai program elfogadásában, • az SZMSZ elfogadásában, • a munkaterv jóváhagyásában, • átfogó értékelések és beszámolók elfogadásában, • házirend elfogadásában, Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

20

• • •

IMIP módosításában, továbbképzési terv elfogadása adott ügyben eljáró pedagógus kiválasztásában.

Véleményezi: • az egyes pedagógusok külön megbízatásainak elosztását, • a vezetõ-helyettes megbízását, • valamint a megbízás visszavonását, • az intézményvezetõi programokat. Javaslatot tesz: • az óvoda mûködésével kapcsolatos valamennyi kérdésben. A nevelõtestület a döntéseit értekezleteken hozza meg, nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel. Személyi kérdésekben elõzetes döntés alapján titkos szavazással dönthet. A szavazatok egyenlõsége esetén a vezetõ szavazata dönt. A döntések és határozatok évenként sorszámozva az óvoda irattárába kerülnek. Egy nevelési évben a nevelõtestület az alábbi értekezletet tartja: 1. Tanévnyitó értekezlet 2. Õszi nevelõi értekezlet 3. Tavaszi nevelõi értekezlet 4. Tanévzáró értekezlet Rendkívüli nevelõtestületi értekezletet kell összehívni, ha a nevelõtestület 60%-a kéri. A magasabb jogszabályok szerint: • a nevelõtestületi értekezlet akkor határozatképes, ha tagjainak 51%-a jelen van, • nyílt szavazással, egyszeri szótöbbséggel dönthet, • errõl jegyzõkönyvet, vagy emlékeztetõt kell vezetni. 3.1. Nevelõtestületi feladatkörök átruházása A nevelõtestület nem ruházhatja át a következõ jogköreit: • Nevelési Program elfogadása • Szervezeti és Mûködési Szabályzat elfogadása A nevelõtestület értekezletei: A nevelõtestület feladatainak ellátása, a szakmai kapcsolattartás a munkaterv szerint ütemezett nevelõtestületi értekezleten, illetve a rendkívüli nevelõtestületi értekezleten valósul meg. A nevelõtestület a feladatai ellátása során, a döntései elõkészítésére, a véleményének kialakításához szükséges elõzetes kutatások, összefoglalók, egyéb írásos anyagok elkészítésére, részfeladatok elvégzésére tagjait megbízhatja. Az egyes feladatok elvégzésére történõ megbízást a nevelõtestület vezetõje is megteheti. A megbízott, a rábízott feladatot legjobb tudása szerint köteles ellátni.


21

A beszámoltatása a nevelõtestület soron következõ ülésén történik, ahol az elvégzett feladatról számot adni tartozik. A nevelõtestület a minõségirányítás teamre ruházza a következõ feladatokat: -

továbbképzésre, átképzésre való javaslattétel intézményi minõségirányítási program kidolgozása házirend kidolgozása minõségirányítási feladatokból adódó tervkészítés

A nevelõtestület átruházhatja az óvodában megalakult Minõségirányítási Támogató Szervezetre, KAT-ra, az óvodapedagógus külön megbízásának elosztásával kapcsolatosan a Közoktatási Törvényben meghatározott véleményezési jogkörét. A véleményezés gyakorlásáról a szakmai teamek a soron következõ nevelõtestületi értekezleten adnak számot. A nevelõtestület és a dajkák csoportja közötti kapcsolattartás az óvodai munka egészét, valamint az óvoda valamennyi alkalmazottját érintõ ügyekben, a félévente egy alkalommal összehívott alkalmazotti értekezleten valósul meg. Az egyes tervezési idõszak feladatait a csoport óvodapedagógusai rendszeresen megbeszélik a csoportos dajkával. 4. Szakmai munkaközösség A nevelõtestület szakmai munkacsoportjai: Az azonos feladatok ellátására, illetve nevelési területenként szakmai munkaközösséget hozhat létre. Az óvoda pedagógusainak szakmai módszertani kérdésekben segítséget ad az óvodában folyó nevelõmunka tervezéséhez, szervezéséhez és ellenõrzéséhez. Ha több tanéven keresztül mûködõ állandó munkacsoport van, tagjait tisztségükben a nevelõtestület a tanévnyitó értekezleten megerõsíti. A szakmai munkaközösség tagjai közül évenként a munkaközösség irányítására, koordinálásra munkaközösség-vezetõt választanak, akit az intézményvezetõ bíz meg a feladatok ellátásával. A munkaközösségek évenként, az igényeknek megfelelõen változhatnak. Feladatai: • segítséget ad szakmai, módszertani kérdésekben a nevelõmunka tervezéséhez, szervezéséhez, ellenõrzéséhez, • a tagok véleményezhetik a feladatok megvalósulását, munkájuk során javaslatot tehetnek a nevelõmunka változtatására, • igényelheti szaktanácsadó segítségét, • támogatja a pályakezdõ és új pedagógusok munkáját, • összehangolja az egységes intézményi követelményrendszert, • végzi a nevelõtestület által átruházott feladatokat, javaslatokat tehet a helyi nevelési program módosítására. Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

22

VI. rész HELYETTESÍTÉSI REND

1. Akadályoztatása esetén az óvodavezetõ helyettesítését teljes felelõsséggel az óvodavezetõ-helyettes látja el az azonnal döntést nem igénylõ, a vezetõ kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek kivételével. Az óvodavezetõ távolléte esetén a helyettesítés ellátása a II. rész 1.3.pontja alapján történik. 2. Az óvodavezetõ és helyettese egyidejû távolléte esetén a helyettesítést a felelõs vezetõ látja el, ez az óvodavezetõ által adott megbízás alapján történik. Ilyen megbízás hiányában az óvodavezetõt a legmagasabb szolgálati idõvel rendelkezõ határozatlan idõre alkalmazott óvodapedagógus helyettesíti. 3.

Az óvodavezetõ tartós távolléte Az óvodavezetõ tartós távolléte esetén a helyettesítés teljes-körû. Tartós távollétnek az 1 hónap, illetve ennél hosszabb idõtartam minõsül.

VII. rész A VEZETÕK ÉS A SZÜLÕI SZERVEZET KÖZÖTTI KAPCSOLATTARTÁS FORMÁI

1. Szülõi Szervezet Az óvodában a szülõk törvényben meghatározott jogaik érvényesítése és kötelezettségeik teljesítése érdekében Szülõi Szervezetet (továbbiakban SZSZ) hoznak létre. Az óvodaszintû SZSZ vezetésével az óvodavezetõ, a csoportszintû SZSZ képviselõivel az óvodapedagógus, valamint az óvodapedagógus hatáskörét meghaladó ügyekben a vezetõhelyettes tart kapcsolatot. Az óvodaszintû SZSZ vezetõjét meg kell hívni a nevelõtestületi értekezlet azon napirendi pontjainak tárgyalásához, amely ügyekben jogszabály, vagy az óvoda Szervezeti és Mûködési Szabályzata a szülõi szervezet részére véleményezési jogot biztosított. A meghívás, a napirendi pont írásos anyagának legalább 8 nappal korábbi átadásával történhet. Az óvoda vezetõje a Szülõi Szervezet vezetõjét legalább félévente tájékoztatja az óvodában folyó nevelõmunkáról, és a gyermekeket érintõ kérdésekrõl. Évente egy alkalommal összehívja a Szülõi Szervezet választmányát és tájékoztatást ad az éves óvodai munkatervrõl. A szülõket érintõ financiális kérdésekben kéri véleményüket. Az óvodapedagógus a csoport szülõi szervezet képviselõjének szükség szerint ad tájékoztatást. Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

23

A Szülõi Szervezet egyetértési- és véleményezési jogot gyakorol: • • • • • • • • • • • •

a Helyi Óvodai Nevelési Program elkészítésénél az óvodai Minõségirányítási Program elkészítésénél, éves értékelésénél a Házirend megalkotásában, SZMSZ elkészítésében a gyermekek fogadásának rendjérõl a vezetõk és a Szülõi Szervezet közötti kapcsolattartás módjáról az ünnepélyek megemlékezések rendjét illetõen a szülõket anyagilag is érintõ ügyekben az óvoda és a család kapcsolattartási rendjének kialakításában a szülõi értekezlet napirendjének meghatározásában a munkatervnek a szülõket is érintõ kérdéseiben az adatkezelési Szabályzat elkészítésében Minden olyan kérdésben, amely a gyermekek nagyobb csoportját érinti.

A szülõk jogai: • • • • •

megismerni a Nevelési Programot, Házirendet, Minõségirányítási programot és a Szervezeti és Mûködési Szabályzatot a tájékoztatáshoz való jog a részvételhez való jog a feltett kérdéseikre történõ válaszadás, amely érdemi joga javaslattal élhet valamennyi szülõkkel és gyermekekkel kapcsolatos kérdésben.

A szülõ kötelességei: • az óvoda rendjének közösségi szabályainak megismerése és azok betartása. • gondoskodni gyermeke testi, érzelmi, erkölcsi fejlõdéséhez szükséges feltételekrõl. • biztosítani gyermeke zavartalan és rendszeres óvodába járását. A KT. 24.§ (3) az öt éves gyermekek esetében nevelési év (09.01.-tól) napi négy órán keresztül óvodai nevelésben részesüljön. • betartani az óvoda házirendjét, • tiszteletben tartani az óvodai dolgozók emberi méltóságát és jogait. • az óvodának írásban benyújtani a napközbeni elérhetõség módját. (pontos telefonszám és az azokban történt változást) • bejelenteni gyermeke megbetegedését, illetve tartós betegségét. • tájékozódni gyermeke fejlõdésérõl. • szándékos rongálás esetén az anyagi kár megtérítése. • Az alapdokumentumok véleményezését a Szülõi Szervezet végzi. A jegyzõkönyvek, vélemények aláírására a mindenkori SZSZ elnök (akadályoztatása esetén a helyettese) jogosult.


24

2. Óvodáztatási támogatás szabályai Az önkormányzat jegyzõje óvodáztatási támogatást annak a személynek biztosítja, aki az alábbi feltételeknek megfelel: • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesül, • rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultság fennáll, • ha a törvényes felügyeletet ellátó mindkét szülõ nyilatkozik arról, hogy gyermekének három éves korában legfeljebb az iskola nyolcadik évfolyamán folytatott tanulmányait fejezte be sikeresen; • a három, illetve négyéves gyermekét beíratta az óvodába • gondoskodik gyermeke rendszeres óvodába járásáról A támogatás további feltétele, hogy az óvoda igazolja a gyermek beíratásának tényét, idõpontját és a rendszeres óvodába járást. A támogatás mértéke a beiratkozást követõen elsõ alkalommal 20.000.- Ft, majd félévenként 10.000.- Ft, mindaddig, amíg a gyermek rendszeresen óvodába jár. A támogatás kifizetése egy évben két alkalommal történik, május és november hónapban, abban az esetben, ha az óvodai beíratást követõen legalább három hónap eltelt, és az intézmény igazolása alapján a gyermek rendszeresen járt óvodába. Ha nem telt el a három hónap a beíratástól számítva, akkor csak a következõ alkalommal részesülhet a támogatásban. A kapcsolattartó személy: az óvoda gyermekvédelmi felelõse 3. Tájékoztatás az intézmény alapdokumentumairól Az óvodai alapdokumentumok hitelesített másolati példányban megtalálhatók az óvoda nevelõtestületi szobájában, illetve a szülõk részére a bejárati folyosón. A szülõ áttanulmányozhatja a dokumentumokat, melyek az épületbõl nem vihetõk el! A dokumentumokról a szülõk szóban is kérhetnek tájékoztatást. Erre fogadóórákon is módjuk van. Elõzetes megállapodás alapján a tájékoztatás más idõpontban is lehetséges. Az óvoda Házirendjét beíratáskor a szülõk megkapják, illetve a faliújságon folyamatosan megtekinthetik. 4. Tájékoztatás a sajátos nevelési igényû gyermekeknek nyújtott szolgáltatásról A tájékoztatás formái: • • •

Szülõi értekezlet - általános tájékoztatás Fogadóórák (szakember jelzésére, szülõi kérésre), egyéni tájékoztatás a gyermek fejlõdésérõl, a fejlesztés irányáról. A nevelést segítõ speciális szakemberek (fejlesztõpedagógus, gyógypedagógus, pszichológus, logopédus, szurdopedagógus) fogadóóráiról a szülõket a faliújságokon tájékoztatjuk, illetve közösen egyeztetett idõpontban a szülõk rendelkezésére állnak.


25

5. A szülõkkel való kapcsolattartás formái • Családlátogatás • szülõi értekezlet • fogadóórák • nyílt napok • játszó-és munkadélutánok • óvodai rendezvények • faliújságon lévõ hirdetmények, tájékoztatók, értékelések • igények és lehetõségek függvényében napi kapcsolattartás • igény-és elégedettség mérés. A szülõi értekezleteken tájékoztatást adunk a szülõknek az igénybe vehetõ kedvezményekrõl (rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény, óvodáztatási támogatás, feltételei, igénybe vételének módja). A faliújságokon is részletes írásos felvilágosítást adunk. A kapcsolattartó személy az óvoda gyermekvédelmi felelõse.

VIII. rész KÜLSÕ KAPCSOLATRENDSZER FORMÁJA, MÓDJA Az óvoda feladatainak elvégzéséhez, valamint a hatékonyság fokozásához rendszeresen tart fenn kapcsolatot más intézményekkel. Az intézmény képviselete az óvodavezetõ feladata és jogköre. A külsõ kapcsolattartás részletes szabályozása, a partnerek azonosítása az IMIP szerint történik. 1. Az óvodavezetõ kapcsolatot tart a pedagógiai szakmai szolgáltatások ellátására létrehozott intézményekkel. 2. A gyermekek fejlesztésének, iskolaérettségének elbírálásában a fejlesztõpedagógus szük ség szerint közremûködik a Nevelési Tanácsadóval: -

nevelési és képességproblémák esetén az óvoda javaslatára iskolaérettségi vizsgálat esetén fejlesztõpedagógusok konzultációs foglalkozásai BTM-es gyermekek fejlõdésének nyomon követése Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi Bizottság vizsgálatának kérésekor

3. Az óvoda gyermekvédelmi felelõse kapcsolatot tart a BÁRKA Családsegítõ és a Gyermekjóléti Szolgálattal. 4. Az egészségügyi szolgáltatóval való kapcsolattartás az óvodavezetõ feladata. 5. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi Bizottsággal: - sajátos nevelési igény megállapításához - sajátos nevelési igény felülvizsgálatához Kapcsolattartó személy: óvodavezetõ, fejlesztõ pedagógus, gyógypedagógus


26

6. Országos Beszédvizsgáló Szakértõi Bizottsággal: - beszédproblémák esetén az óvoda javaslatára Kapcsolattartó személy: logopédus 7. Hallásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizottság és Gyógypedagógiai gáltató Központtal: - sajátos nevelési igény megállapításához - sajátos nevelési igény felülvizsgálatához Kapcsolattartó személy: óvodavezetõ

Szol-

Rendszeres munkakapcsolatot tart fenn az óvoda a következõ intézményekkel: Polgármesteri Hivatal

1105 Szent L. tér 16.

Oktatási, Kulturális, Civil Csoport

1102 Budapest Bánya u. 35.

Pedagógiai Szolgáltató Központ Nevelési Tanácsadó Szakszervezet Bárka Kõbányai Szociális és Gyermekjóléti Központ

1102 Kápolna tér 4. 1108 Sibrik M. út 76-78.. 1108 Harmat u.88. Ált. Iskola 1104 Mádi u. 86

Kõbányai Általános Iskolák Kõrösi Csoma Sándor Kõbányai Kulturális Központ

1105 Budapest Szent László tér 7-14. ÁNTSZ 1102 Endre u.10. Védõnõ 1105 Zsivaj u. 2. Apró Csodák Bölcsõde 1105 Zsivaj u. 1-3 Fõvárosi 3. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértõi és Re- 1149 Fráter u. 5-7. habilitációs Bizottság Hallásvizsgáló Országos Szakértõi és Rehabilitációs Bizott- 1147 Cinkotai út 125. ság és Gyógypedagógiai Szolgáltató Központ

dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Speciális Szakis- 1142 Rákospatak u. 101. kola, Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon (utazótanári szolgálat nagyothallók számára) Tegyünk Többet az Óvodások Egészségéért Alapítvány 1105 Zsivaj u. 1-3.

AZ SNI, BTM-es gyermekek ellátásával kapcsolatos dokumentumok õrzésének rendjét az intézményi Iratkezelési Szabályzat tartalmazza.


27

A nevelési idõn kívüli foglalkozások rendje Az intézményben folyó, külsõ szolgáltató által az óvodások számára biztosított foglalkozások az óvoda szervezésében történnek pedagógus kíséretével. A foglalkozások idõpontjának meghatározása, a kíséret megszervezése az óvodavezetõ feladata, kiemelt tekintettel az óvodai napirendre és a szervezett foglalkozások zavartalan megvalósítására. Az óvoda az alábbi foglalkozásokat biztosítja: • úszásoktatás Szülõi igények esetén az óvoda egyéb foglalkozások megszervezését is vállalja, amennyiben az igények a gyermekek érdekeit szolgálják, s az óvoda nevelési programjával nem ellentétesek.

IX. rész ÜNNEPEK MEGEMLÉKEZÉSEK RENDJE, A HAGYOMÁNYOK ÁPOLÁSÁVAL KAPCSOLATOS FELADATOK Az óvoda hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bõvítése, az óvoda jó hírnevének megõrzése a közösség minden tagjának kötelessége. A nemzeti ünnep és megemlékezések, az óvoda helyi hagyományai közé tartozó rendezvények pontos idõpontját, a lebonyolítással kapcsolatos feladatokat az óvoda éves munkatervében határozzuk meg. A gyermekcsoportokon belül megemlékezést tartunk egyéb évfordulókról, fontos eseményekrõl. 1. A gyermekközösségekkel kapcsolatos hagyományok • • • • • •

közös megemlékezés a gyermekek név-, és születésnapjáról ajándékkészítés anyák napjára, óvodásoknak, iskolásoknak õszi, tavaszi kirándulások sportrendezvények színházlátogatás egyéb kulturális rendezvények látogatása

2. Ünnepek, rendezvények Óvodai szinten szervezett ünnepek, rendezvények: • Karácsony • Nagycsoportosok búcsúztatása • Óvodai kirándulás


28

Csoportszinten szervezett ünnepek, rendezvények, hagyományok: • Mikulás • Farsang • Március 15. • Húsvét • Anyák napja • Gyermeknap Az ünnepek, rendezvények, tanulmányi kirándulások, séták és színházlátogatás, sportnapok szervezése az Óvodai Munkatervben és a csoportnapló szervezési feladatai fejezetében meghatározottak szerint történik. Az állami ünnepek elõtt az intézményt fel kell lobogózni.

X. rész A GYERMEKEK TÁVOLMARADÁSÁNAK, MULASZTÁSÁNAK IGAZOLÁSÁRA VONATKOZÓ RENDELKEZÉSEK

Minden távolmaradást jelezni kell az óvodának, s azt igazolni kell. Igazolt a hiányzás, ha a szülõ elõre jelzi a gyermek távolmaradását, valamint ha betegségérõl orvosi igazolást nyújt be. A családi okok miatti hiányzásokat, annak idõtartamát, a hiányzást megelõzõen az intézmény vezetõjének írásban kell bejelenteni. Betegség után a gyermek csak orvosi igazolással fogadható az óvodában. Ha a távolmaradást nem igazolják, a hiányzás igazolatlan. Ha a gyermek az óvodából egy nevelési évben tíz napnál többet mulaszt igazolatlanul, és az óvodavezetõ a szülõt két alkalommal írásban figyelmezteti, megszûnik az óvodai elhelyezése. Ha a gyermek tanköteles - az 5. életévtõl és egy nevelési évben 7 napnál többet mulaszt igazolatlanul, az óvoda vezetõje köteles a szülõt felszólítani, majd ha ez sem eredményes, értesíti a gyermek lakhelye szerint illetékes jegyzõt. Az óvoda a gyermek hároméves (2,5 éves) korától a tankötelezettség kezdetéig nevelõ intézmény. Az óvodai nevelés a gyermek neveléséhez szükséges a teljes óvodai életet magában foglaló foglalkozások keretében folyik. A gyermek abban az évben, amelyikben az 5. életévét betölti, a nevelési év kezdõ napjától napi 4 órát köteles óvodai nevelésben részt venni. A gyermek utoljára abban az évben kezdhet óvodai nevelési évet, amelyben a 7. életévét betölti. Ha a 7. életévét betölti a gyermek, akkor kezdhet újabb nevelési évet, ha augusztus 31. után született, és a nevelési tanácsadó vagy a szakértõi és rehabilitációs bizottság javasolja, hogy még egy nevelési évig maradjon az óvodában, melyhez a vizsgálat elõtt a nevelõtestület Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

29

egyetértését beszerezte. Megszûnik az óvodai elhelyezés, ha a gyermek az óvodából igazolatlanul 10-nél több napot van távol, feltéve, hogy az óvoda a szülõt két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire

XI. rész RENDSZERES EGÉSZSÉGÜGYI FELADATOK ELLÁTÁSNAK RENDJE

Az óvoda mûködtetése során az ÁNTSZ elõírások, valamint a HACCP rendszer követelményei maradéktalanul betartásra kerülnek. 1. Az óvodába járó gyermekek intézményen belüli egészségügyi gondozását az óvodába járó orvos és védõnõ látja el. 1.1. A fenntartó Önkormányzat és a házi gyermekorvosi szolgálat közötti megállapodás alap ján. 1.2. Az óvodavezetõ és a védõnõ éves munkatervet készítenek a feladatok ütemezésére. 2. A védõnõ rendszeresen látogatja óvodánkat. Az óvodavezetõ biztosítja a védõnõ munkafeltételeit. 3. A fenntartó által biztosított feltételek mellett az óvodában évente egy alkalommal fogorvosi szûrés történik. 4. A betegségre gyanús, lázas gyermeket az óvodába bevenni nem szabad. A napközben megbetegedett gyermeket el kell különíteni, és le kell fektetni. Szükség esetén azonnal orvost kell hívni. Gondoskodni kell a szülõk mielõbbi értesítésérõl. 5. A fenntartó szervezésében a teljes alkalmazotti kör rendszeres üzemorvosi vizsgálaton vesz részt.

XII. rész AZ ÓVODAI VÉDÕ - ÓVÓ ELÕÍRÁSOK – VEZETÕK, PEDAGÓGUSOK MÁS ALKALMAZOTTAK FELADATA BALESET ESETÉN

Az óvoda közremûködik a gyermekek veszélyeztetettségének megelõzésében és megszüntetésében, a Bárka Kõbányai Szociális és Gyermekjóléti Központ, illetve a gyermekvédelmi rendszerekhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal.


30

Ha a gyermekeket veszélyeztetõ okokat pedagógiai eszközökkel nem lehet megszüntetni, az óvoda segítséget kér a Bárka Kõbányai Szociális és Gyermekjóléti Központtól. Az óvodavezetõ gondoskodik a gyermekvédelmi felelõs munkájához szükséges feltételek megteremtésérõl. Az óvodában a védõ - óvó elõírások megléte, betartása és mûködése felõl gyermekvédelmi felelõs gondoskodik. Az óvoda házirendje részletesen meghatározza a védõ-óvó elõírásokat. Az óvoda házirendjét az óvoda dolgozói, illetve a szülõk részére mindenkor hozzáférhetõvé kell tenni, és megismerésérõl az óvodavezetõnek gondoskodni kell. A gyermekekkel, az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó elõírásokat, a foglalkozással együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformát a nevelési év megkezdésekor, valamint szükség szerint a gyermekek életkorának, a fejlettségi szintjüknek megfelelõ formában ismertetni kell. Az ismertetés tényét dokumentálni kell. Az irat az óvoda iratai között iktatásra kerül. A vezetõk és alkalmazottak feladatai gyermekbalesetek esetén: A vezetõnek és az alkalmazottaknak kötelességük mindent megtenni a gyermekbalesetek megelõzése tárgyában. A bekövetkezett gyermekbaleseteket jelenteni kell a www.om/baleset.hu weblapon, és a jogszabályban elõírt nyilvántartásba be kell vezetni. Az óvoda minden dolgozójának alapvetõ feladata közé tartozik, hogy az egészségük és testi épségük megõrzéséhez szükséges ismereteteket átadja, valamint ha észleli, hogy balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Minden dolgozónak ismernie és alkalmaznia kell az óvodai munkavédelmi- és tûzvédelmi szabályzatot és a tûzriadó terv rendelkezéseit. A nevelés év megkezdésénél és bármilyen baleset esetén baleseti oktatást kell tartani, és ezt a csoportnaplóban rögzíteni kell. Baleseti oktatást kell tartani séták, kirándulások elõtt is. Ilyenkor minden esetben csoportnévsort kell leadni a titkári irodába, a hiányzók megjelölésével. A testnevelési foglalkozások elõtt baleset megelõzési feladatokat lát el az óvodapedagógus. Ha baleset történik, a következõket kell tenni: - a sérült gyermeket elsõsegélyben kell részesíteni, - ha szükséges orvost kell hívni, - a veszélyforrást azonnal meg kell szüntetni, - jelezni kell az óvodavezetõnek, munkavédelmi felelõsnek, - a szülõt értesíteni kell, - 3 napon belül az OM weblapján be kell jelenteni.

Minden balesetet ki kell vizsgálni a munkavédelmi felelõsnek és az óvodavezetõnek, és a tanulói balesetekkel kapcsolatos magasabb jogszabályok elõírása alapján kell eljárni: -

A balesetet az elõírt nyomtatványon nyilván kell tartani.


31

-

-

A három napon túl gyógyuló balesetet ki kell vizsgálni, az errõl készült baleseti jegyzõkönyvet az OM weblapján el kell készíteni, majd rögzíteni kell, egy példányt a szülõknek kell átadni, egy példány marad az óvoda irattárában. Minden egyéb teendõt az Munkavédelmi és a Tûzvédelmi Szabályzat, a Katasztrófavédelmi Prevenciós Program, illetve a Biztonságos Óvoda Szabályzata szabályozza.

Rendkívüli esemény esetén szükséges teendõk: - az óvoda mûködésében rendkívüli eseménynek kell minõsíteni minden olyan elõre nem látható eseményt, amely a nevelõ- oktató munka szokásos rendjét akadályozza, illetve a gyerekek és a dolgozók biztonságát és egészségét, valamint az intézmény épületét, felszerelését veszélyezteti, Ilyen események: - természeti katasztrófák (villámcsapás, földrengés, árvíz, belvíz), - tûz - robbantással történõ fenyegetés. - vegyi katasztrófák Az ilyen esetet azonnal közölni kell az óvodavezetõvel. A rendkívüli eseményrõl értesíteni kell: - a fenntartót, - tûz esetén a tûzoltóságot, - robbantásos fenyegetésnél a rendõrséget, - személyi sérülés esetén a mentõket, - egyéb esemény esetén a munkavédelmi felelõst. Bombariadó esetén a tûzriadó menekülési tervében szereplõ, legrövidebb útvonalon a gyermekeket az épületbõl ki kell juttatni, a gyermekek biztonságos felügyeletét meg kell szervezni. A rendõrség és a fenntartó egyidejû értesítése kötelezõ. Ezen kötelezettség az óvodavezetõt terheli. Óvó-védõ elõírások dolgozók részére: - A munkavédelmi elõírások oktatását, dokumentálását a munka-és tûzvédelmi felelõs végzi, melynek feladatait az éves munkaterv mellékleteként a tûz és munkavédelmi tervben rögzíti. - minden új, illetve három hónapot meghaladó hiányzás után visszatérõ dolgozót, munkavédelmi oktatásban kell részesíteni, melyet a munkavállaló aláírásával igazol. - munkabaleset esetén az eljárás a Munkavédelmi Szabályzatban meghatározottak szerint történik.


32

XIII. rész MINÕSÉGI MUNKAVÉGZÉSSEL JÁRÓ KERESET KIEGÉSZÍTÉS FELTÉTELE A közoktatási intézmény vezetõje kereset kiegészítéssel, címpótlék adományozásával ismerheti el meghatározott munkateljesítmény elérését - illetve a helyettesítést kivéve - az átmeneti többletfeladatok ellátását, így különösen a pedagógiai fejlesztõ tevékenységet, a teljes rendes munkaidõ nevelési órákkal le nem kötött részében nyújtott minõségi munkavégzést (a továbbiakban kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítést). A kiemelt munkavégzésért járó kereset kiegészítés megállapítható – a közoktatási intézmény bármely alkalmazottja részére – egy alkalomra, illetõleg meghatározott idõre. A meghatározott idõre szóló kereset kiegészítést havi rendszerességgel kell kifizetni. A havi rendszerességgel fizetett kereset kiegészítés egy nevelési évnél hosszabb idõre nem szólhat, de több alkalommal is megállapítható. A kiemelt munkavégzésért, minõségi munkáért járó kereset-kiegészítés feltételeit a mûködési szabályzatban kell meghatározni. Kiemelt munkavégzésért járó kereset-kiegészítés odaítélésének szempontjai: • Az óvodai alapdokumentumokban lefektetett célok, feladatok, elvek érvényesítésével tervezi és szervezi a mindennapi nevelõmunkáját. • A pedagógiai és tanügy-igazgatási dokumentumok szabályos, önálló, pontos, határidõre történõ elvégzése. • Folyamatos ön- és szervezett képzéseken való részvétel, ott szerzett ismeretek átadása. • Aktív magatartás munkatársi- és nevelési értekezleteken. • A teljes munkaidõ nevelési órákkal le nem kötött részében önként, felelõsségteljesen ellát a nevelõmunkával, az óvodával összefüggõ egyéb feladatokat. • A HOP alkalmazásához és beválásához kapcsolódó módszertani agyag elkészítésében részt vesz. • Figyel a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. • A Minõségügyi team vezetõjét illetve tagjait kötelezõen illeti meg a kereset-kiegészítés a jogszabályokban elõírt mértékben. • Az óvoda szakmai munkájának és hírnevének erõsítéséhez hozzájárul kerületi szinten.

XIV. rész JOGORVOSLAT RENDJE Az óvoda a gyermekekkel kapcsolatos döntéseit - jogszabályban meghatározott esetben és formában - írásban közli a szülõvel.


33

A szülõ, az óvoda döntése vagy intézkedése, illetve az intézkedésének elmulasztása (továbbiakban együtt: döntés) ellen a közléstõl, ennek hiányában a tudomásra jutásától számított tizenöt napon belül- a gyermek érdekében eljárást indíthat, kivéve a magatartást. Az eljárást megindító kérelem • felül bírálati kérelem, ha egyéni érdeksérelemre hivatkozással nyújtják be, • törvényességi kérelem, ha jogszabálysértésre hivatkozással nyújtják be. A fenntartó képviselõje jár el, és hoz másodfokú döntést • •

a törvényességi kérelem, az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással kapcsolatos kérelmek ügyében, amely esetekben a fenntartó képviselõje a kérelmet elutasíthatja, illetve a döntést jogszabálysértés vagy egyéni érdeksérelem esetén megváltoztathatja, megsemmisítheti, és az óvodát új döntés meghozatalára utasíthatja.

A felülbírálati kérelmet – az óvodai felvételekkel és az óvodából való kizárással kapcsolatos kérelmek kivételével – a nevelõtestület tagjaiból álló háromtagú bizottság vizsgálja meg, melynek eredményeként a kérelmet elutasítja, a döntés elmulasztóját döntéshozatalra utasítja, vagy a hozott döntést megsemmisíti, és a döntéshozót új döntés meghozatalára utasítja. A szülõ a fenntartónak a törvényességi kérelem, továbbá a felülbírálati kérelem tárgyában hozott döntésének bírósági felülvizsgálatát kérheti a közléstõl számított harminc napon belül. Az óvoda döntése jogerõs, ha tizenöt napon belül nem nyújtottak be eljárást megindító kérelmet, vagy az eljárásról lemondtak. A másodfokú döntés a közléssel válik jogerõssé. A jogerõs döntés végrehajtható, kivéve, ha bírósági felülvizsgálatát kérték. A másodfokú döntés azonnali végrehajtását rendelheti el a döntéshozó, ha azt az óvodába járó többi gyermek nyomós érdeke indokolja.

XV. rész ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A Szervezeti és Mûködési Szabályzatot az óvoda nevelõtestülete fogadja el, és az a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. Amennyiben az SZMSZ felterjesztésére válasz nem érkezik, a hatályba lépés napja a felterjesztést követõ 30 nap utáni elsõ Képviselõtestületi ülés napja. 2. A hatályba lépéssel egyidejûleg érvényét veszti a 2010. augusztus 23-án kelt Szervezeti és Mûködési Szabályzat. 3. A hatályba lépett SZMSZ-t meg kell ismertetni az óvoda azon alkalmazottaival is, akik nem tagjai a nevelõtestületnek, valamint azokkal, akik kapcsolatba kerülnek az óvodával, és meghatározott körben használják helyiségeit. Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

34

4. Az SZMSZ-ben foglalt rendelkezések megtartása az óvoda valamennyi alkalmazottjára kötelezõ. Megszegése esetén az óvodavezetõ munkáltatói jogkörében intézkedhet. 5. Az SZMSZ-ben foglaltakról a szülõket is tájékoztatni kell. 6. Közzététel: óvodai honlap, KIR rendszer Kötelezõ nyilvánosság biztosítása, tájékoztatás a HOP-ról, SZMSZ-rõl, IMIP-rõl Házirendrõl Az óvoda honlapján hozzuk nyilvánosságra az óvoda HOP-ját, SZMSZ-ét, házirendjét és IMIP-jét. Ezek a dokumentumok és adatok nyilvánosak, az óvodában mindenki által hozzáférhetõ helyen találhatóak. Tájékoztatás bármikor kérhetõ elõzetes idõpont egyeztetés alapján az óvodavezetõtõl. A szülõk tájékoztatása az óvodai beíratások elõtt szervezett formában történik. A beiratkozást követõ elsõ szülõi értekezleten részletes tájékoztatást adunk a dokumentumokról illetve minden szülõnek a házirend egy példányát átadjuk, amit aláírásukkal igazolnak. Az SZMSZ-ben részletesen nem szabályozott kérdésekben a vonatkozó jogszabályok elõírásai az irányadóak. Az SZMSZ rendelkezései a mindenkor hatályos jogszabályoktól érvényesen nem térhet el. Jogszabályváltozás esetén az SZMSZ módosítása szükséges. Az SZMSZ módosítása kezdeményezhetõ, amennyiben a nevelõtestület 50%-a + 1 fõ írásban jelzi a szándékát az óvodavezetõnek. A mellékletben található szabályzatok jelen SZMSZ változtatása nélkül is módosíthatók, amennyiben jogszabályi elõírások, belsõ intézményi megfontolások vagy az intézmény vezetõjének megítélése ezt szükségessé teszi.

Záradék A Szervezeti és Mûködési Szabályzat módosítását a nevelõtestület és a Szülõi Szervezet (a szülõk véleményének elõzetes egyeztetése alapján) értekezlet keretében (10 igen egyhangú szavazattal) elfogadta.

Budapest, 2011. november 28.

…………............................... Babics Attiláné Óvodavezetõ


35

XVI. rész ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK

A Kõbányai Zsivaj Óvoda Szervezeti- és Mûködési szabályzatát Készítette:

Babics Attiláné

Egyetértését kinyilvánította:

Szülõi Szervezet 2011. november 29.

Elfogadta:

az óvoda nevelõtestülete 2011. november 28.

Fenntartóhoz történõ benyújtás idõpontja: Jóváhagyás dátuma:

2011. november 30. ………………………….

Érvényességi ideje:

Jóváhagyás napjától határozatlan ideig

Nyilvánosságra hozatal:

1. Alkalmazotti kör számára: Szóban: 2011.december Írásban: 2012. január az óvodavezetõ által hitelesített másodpéldány megtalálható az óvoda könyvtárában és a dolgozói faliújságon. 2. Szülõk számára Szóban: szülõi értekezleten Írásban: A szülõ betekintést nyerhet a könyvtárban elhelyezett hitelesített másodpéldányba, az óvodatitkárral elõzetesen egyeztetett idõpontban.

Budapest, 2011. november 28.

P.H.

..................................................... Babics Attiláné Óvodavezetõ


36

Mellékletek:

1. számú melléklet: Folyamatba épített elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés /FEUVE/ rendszere 2. számú melléklet: Szabálytalanságok kezelésének rendje

Az SZMSZ-hez kapcsolódó önálló belsõ szabályzatok: •

Iratkezelési Szabályzat

•

Adatkezelési Szabályzat

•

Közalkalmazotti Szabályzat

•

Munkaköri Leírások

•

Munkarend

•

Szülõi Szervezet Munkájának Szabályzata

•

Minõségi munkavégzésért járó kereset kiegészítés és címek adományozása

•

Munkaidõ nyilvántartás nyomtatványai

•

Úszástámogatási Szabályzat

•

Biztonságos óvoda programja

•

Pályázati eljárás rendje


37

1. számú melléklet 1.1 A FEUVE célja, hatálya A szabályzat az Intézmény gazdálkodásával kapcsolatos hatékonyabb vezetõi ellenõrzési tevékenységet segítõ eljárások, módszerek kialakítását és a szervezet egészére való alkalmazását célozza. Hatálya kiterjed a gazdálkodás szabályszerûségéért felelõs intézmény vezetõjére, valamint a vezetõ beosztású dolgozókra (saját munkaterületükön). Az Áht. 121. §-a szerint a folyamatba épített, elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés (FEUVE) az Intézményen belül a gazdálkodásért felelõs intézményi egységek által folytatott elsõ szintû pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszer. Az Intézményben ezt a feladatot az Intézmény vezetõje végzi az óvodatitkár bevonásával.

1.2 FEUVE legfontosabb fogalmai A kontrolltevékenységek azokat az irányelveket és eljárásokat jelentik, amelyek elõsegítik a vezetõi utasítások végrehajtásának biztosítását. Az intézményvezetõ köteles az Intézmény belsõ szabályzataiban meghatározni legalább az engedélyezési és jóváhagyási eljárásokat, az információkhoz való hozzáférést, a fizikai kontrollokat (hozzáférés az eszközökhöz), valamint a beszámolási eljárásokat. Az intézményvezetõnek olyan szabályzatokat kell kiadnia, olyan folyamatokat kell kialakítania és mûködtetnie az Intézményen belül, amelyek biztosítják a rendelkezésre álló források jogszerû, szabályozott, gazdaságos, hatékony és eredményes felhasználását. Az intézményvezetõ feladata annak eldöntése, hogy milyen a kockázat mértéke, valószínûsége és annak potenciális hatása a mûködés egyes területein. Ezzel egyidejûleg mérlegelni kell a kontroll beépítésének költségkihatásait is. A jogszerûség azt jelenti, hogy az Intézmény mûködése, tevékenysége megfelel a vonatkozó jogszabályoknak, elõírásoknak. Ehhez szükséges, hogy az Intézmény dolgozói számára biztosított legyen a hatályos jogszabályok megismerhetõsége, a belsõ szabályzatokhoz való hozzáférés. A szabályozottság azt jelenti, hogy az Intézmény mûködése, tevékenysége, tevékenységének folyamata, az alaptevékenységi körébe tartozó szakfeladata megfelelõen körülhatárolt és szabályozott legyen, továbbá a belsõ szabályzatok összhangban legyenek a hatályos jogszabályokkal, elõírásokkal, illetve az ezeket követõ vezetõi rendelkezésekkel. Lényeges, hogy a belsõ szabályzatok közvetítsék a helyi sajátosságokkal összefüggõ egyedi eljárásokat is. A gazdaságosság az adott tevékenység ellátásához felhasznált erõforrások költségének optimalizálását jelenti a megfelelõ minõség biztosítása mellett. Az Intézmény akkor mûködik gazdaságosan, ha a rendelkezésre álló erõforrásokból költség-hatékony módon szerzi be és használja fel azokat az eszközöket és emberi erõforrásokat, amelyek a feladat, tevékenység ellátásához szükségesek. Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

38

A hatékonyság az adott tevékenység során létrejött eredmény (például: hozzáadott pedagógiai érték, szolgáltatások és egyéb eredmények), valamint a létrehozásához felhasznált források közötti kapcsolatból mérhetõ. Az Intézmény tevékenysége akkor hatékony, ha a legkevesebb dologi eszköz és munkaerõ felhasználásával a lehetõ legtöbb és legjobb minõségû feladatellátást végzi. Az eredményesség az adott tevékenység céljai megvalósításának mértéke, a tevékenység szándékolt és tényleges hatása közötti kapcsolat. Az eredményesség azt mutatja, hogy az Intézmény mûködése, feladatellátása, szolgáltatás nyújtása eléri-e a célját, és ha elérte, ott milyen hatást váltott ki (érdekeltek igénybe vették-e, és azzal elégedettek-e).

1.3 A FEUVE formái A folyamatba épített elõzetes és utólagos ellenõrzési faladatok magukba foglalják: • • • •

a pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítését, az elõzetes és utólagos pénzügyi ellenõrzést, a pénzügyi döntések szabályszerûség és szabályozottság szempontjából történõ jóváhagyását, ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását, a hatályos jogszabályoknak megfelelõ könyvvezetést és beszámolást.

Az elõzetes ellenõrzés olyan ellenõrzés, amelyet a munkafolyamatba épített ellenõrzéskor a munkafolyamat egyes szakaszaiban a gazdasági eseményt megelõzõen, a döntéshozatal elõsegítése érdekében rendelnek el és folytatnak le. Az utólagos ellenõrzés olyan ellenõrzés, amelyet a gazdasági esemény végrehajtását követõen, a kimenõ pénzügyi és számviteli alapbizonylatok, egyéb ügyiratok, levelek, dokumentumok átvizsgálásával végeznek. 1.4 A pénzügyi irányítási és ellenõrzési feladatok tartalma Az Intézmény gazdálkodásához kapcsolódó pénzügyi irányítási és ellenõrzési feladatok magukban foglalják: •

• •

a pénzügyi döntések dokumentumainak (költségvetési tervezés, kötelezettségvállalások, pályázatok, szerzõdések, kifizetések, szabálytalanság miatti visszafizetések stb. dokumentumai) elkészítését, az elõzetes és utólagos pénzügyi ellenõrzést, a pénzügyi döntések szabályozási és szabályszerûségi szempontból történõ jóváhagyását, illetve ellenjegyzését, a gazdasági események elszámolását (a hatályos jogszabályoknak megfelelõ könyvvezetés és beszámolás).

A pénzügyi irányítási és ellenõrzési rendszernek biztosítania kell, hogy az Intézmény valamennyi gazdálkodással kapcsolatos tevékenységének végzése során: Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

39

• •

az eszközökkel és forrásokkal való gazdálkodásban ne kerüljön sor pazarlásra, visszaélésre, rendeltetésellenes felhasználásra, megfelelõ, pontos és naprakész információk álljanak az intézmény vezetõjének rendelkezésre a gazdálkodással kapcsolatosan,

Költségvetés tervezésének nyomvonala: Személyi juttatások tervezése 1.

A soros elõrelépések áttekintése, kigyûjtése

2.

A hatályos közalkalmazotti bértáblának megfelelõen az illetmények megállapítása

3.

A munkakörhöz kapcsolódó bérelemek összesítése Rendszeres személyi juttatások: alapilletmény, garantált bérminimumra történõ kiegészítés, fenntartó által garantál illetménykiegészítés, új diplomás béremelés, tartós helyettesítés különbözete, kötelezõ pótlékok, egyéb feltételtõl függõ pótlékok Nem rendszeres személyi juttatások: minõségi kereset kiegészítés, túlóra, betegszabadság miatti helyettesítés, távolléti díj, anyanap, Egyéb juttatások: jubileumi jutalom, végkielégítés, pedagógus továbbképzés, szakkönyvtámogatás, Cafetéria, közlekedési költségtérítés

4.

Munkakörönkénti tervezõtábla elkészítése az összes bérelem figyelembe vételével

5.

Tervezõtábla feltöltése, elõkészítése a költségvetési egyeztetõ tárgyalásra

6.

Személyi juttatások bontása éves szinten fõkönyvi számok szerint

7.

Az elõzõ költségvetési évrõl áthúzódó fizetési kötelezettségek kimutatása

8.

Tervezõtábla alapján a dolgozókról bérnyilvántartás készítése havi bontásban bérkifizetési jegyzékekbõl: - személyenként - szakfeladatonként - óvoda összesen

9.

A bértervezõ tábla alapján a KIR programon keresztül az átsorolások elkészítése (soros elõrelépés, bérminimum, garantált illetmény) A személyi juttatások tervezésének elõkészítését az óvodatitkár végzi. A végleges anyag elkészítését az óvodavezetõvel közösen végzi. Ellenõrzi: az óvodavezetõ 10. Havonta, rendszeresen végzendõ feladatok KIR programon keresztül: - távollét jelentés - helyettesítés, - túlóra - távolléti díj (KAT)


40

Intézményi nyilvántartás: - Cafetéria elemek nyilvántartása személyenként és intézmény összesen. - Étkezési utalványok megrendelése, szétosztása (átvételi elismervény) - közlekedés költségtérítés dolgozónkénti elszámolása Készíti: óvodatitkár, vezetõ helyettes Ellenõrzi: óvodavezetõ

Dologi kiadások tervezése: - A Gazdasági és Pénzügyi Fõosztály által biztosított dologi keretösszeg és az elõzõ évi felhasználás figyelembe vételével a mûködéshez szükséges eszközök, kiadások megtervezése - Tervezõtábla elkészítése fõkönyvi bontásban. - „Élelmezési költségek és bevételek tervezése” táblához étkezõk átlaglétszámának közlése - Állami normatíva igénylése, lemondása Készíti: Ellenõrzi:

óvodatitkár, vezetõ helyettes óvodavezetõ

Költségvetési elõirányzatok felhasználása, elõirányzat módosítása, vagyongazdálkodás Az elõirányzatok felhasználására kötelezettséget kizárólag az óvodavezetõ kezdeményezhet, végrehajtására a vezetõ aláírásával kerülhet sor. -

Bankpont, készpénz elõleg és a készpénzfizetési - átutalási számlák elõkészítése és nyilvántartása fõkönyvi számú bontásban, költségvetés felhasználásának nyilvántartása, pénztárnyilvántartás

-

Munka-, védõruha nyilvántartás vezetése (személyenként és összesítve)

-

Tisztítószer nyilvántartás

-

Szigorú számadású nyomtatványok nyilvántartása, kezelése

-

Nagyértékû – és kisértékû tárgyi eszközök nyilvántartása a számviteli szabályoknak megfelelõen:

-

beszerzés bevételezés Üzembehelyezés –és állományba vétel selejtezés leltározás Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

41

Készíti: Ellenõrzi:

óvodatitkár, vezetõ helyettes óvodavezetõ

Térítési díjjal kapcsolatos havi feladatok: - Térítési díjjak kiszámítása az érvényben lévõ jogszabályok alapján, a hiányzások és a kedvezmények figyelembe vételével. - Az aktuális idõszakra vonatkozó étkezési táblázat ( Program) adatokkal való feltöltése. - Visszaigazolás alapján megküldött számlák kiosztása a szülõk részére. - Szülõi befizetések ellenõrzése. - Készpénzes fizetés napjának kitûzése, tájékoztatás az idõpontról, készpénzes befizetés. - Felhasznált adagszámok összesítése, a változások esetén korrigálása. Készíti: Ellenõrzi:

óvodatitkár, vezetõ-helyettes óvodavezetõ

Étkezéssel kapcsolatos napi feladatok: - Az étkezési adagok megrendelése a lemondások (az ebédet és uzsonnát lehet külön) figyelembe vételével Készíti: Ellenõrzi:

óvodatitkár, vezetõ-helyettes óvodavezetõ

Az elõre nem tervezhetõ feladatokat az óvodavezetés közösen értelmezi és az ebbõl adódó munkálatokat közösen ütemezi. A részfeladatok leosztását az óvodavezetõ végzi, kijelöli a felelõsöket, pontos határidõ megjelölésével. Az elkészült munka teljes körû ellenõrzését az óvodavezetõ végzi. Budapest, 2011. november 18. ………………………………. Babics Attiláné óvodavezetõ

2. számú melléklet Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

42

Szabálytalanságok kezelésének rendje Az államháztartás mûködési rendjérõl szóló 292/2009.(XII.19.) Kormányrendelet 155.§ alapján a költségvetési szerv vezetõje köteles szabályozni a szabálytalanságok kezelésének eljárásrendjét. Intézményünk önállóan mûködõ költségvetési szerv. Meghatározott pénzügyi-, gazdasági feladatait a Budapest Fõváros X. kerület Kõbányai Önkormányzat Polgármesteri Hivatal látja el. I. Szabálytalanság fogalma Tágabb értelemben a korrigálható mulasztások vagy hiányosságok, ill. a fegyelmi-, büntetõ-, szabálysértési- és kártérítési eljárás megindítására okot adó cselekmények. Szûkebb értelemben az intézményi gazdálkodás bármely gazdasági eseményében, az állami feladatellátás bármely tevékenységében, az egyes mûveletekben stb. elõforduló valamely létezõ szabálytól (törvény, rendelet, utasítás, szabályzat, munkaköri leírás…) való eltérést jelent. Alapesetei lehetnek: 1. Szándékosan okozott szabálytalanságok. Ide tartoznak: a félrevezetés, a csalás, a sikkasztás, a megvesztegetés, a lopás, a szándékosan okozott szabálytalan kifizetés. 2. Nem szándékosan okozott szabálytalanságok. Ezek lehetnek figyelmetlenségbõl, hanyag magatartásból, helytelenül vezetett nyilvántartásból származó szabálytalanságok. A szabálytalanságok megelõzésével kapcsolatosan az óvoda vezetõjének felelõssége, hogy: • A jogszabályoknak megfelelõ szabályzatok alapján mûködjön az óvoda • A szabálytalanságot, ill. a szabályok betartását folyamatosan kísérje figyelemmel, • Szabálytalanság esetén hatékony intézkedés szülessen, • A szabálytalanság korrigálásra kerüljön annak a mértéknek megfelelõen, amilyen mértéket képviselt a szabálytalanság. A szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedések célja, hogy: • Hozzájáruljon a különbözõ jogszabályokban és szabályzatokban meghatározott elõírások sérülésének, megszegésének, szabálytalanság kialakulásának megakadályozásához, ill. megelõzéséhez, • Keretet biztosítson ahhoz, hogy a különbözõ elõírások sérülése, megsértése esetén a megfelelõ állapot helyreállításra kerüljön, • A hibák, a hiányosságok, tévedések korrigálásra kerüljenek, • A felelõsségre fény derüljön, • Az intézkedések megtörténjenek. A szabálytalanságok kezelése az óvoda vezetõjének a feladata. Ezt a feladatot az óvoda vezetõje az óvodában kialakított munkaköri, hatásköri, felelõsségi és elszámoltathatósági rendnek megfelelõen leszabályozta a munkaköri leírásokban. Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

43

II. Szabálytalanságok megelõzése A szabályozottság biztosítása, a szabálytalanságok megakadályozása elsõdlegesen az óvoda vezetõjének a felelõssége. Az Áht. 97. §-a szerint: - Az óvoda vezetõje felelõs, a feladatai ellátásához, az intézmény vagyonkezelésébe, használatába adott vagyon rendeltetésszerû igénybevételéért. Az alapító okiratban elõírt tevékenységek jogszabályban meghatározott követelményeknek megfelelõ ellátásáért. Az intézmény gazdálkodásában a szakmai hatékonyság és a gazdaságosság követelményeinek az érvényesítéséért, a tervezési, beszámolási, információszolgáltatási kötelezettség teljesítéséért, annak teljességéért és hitelességéért. A gazdálkodási lehetõségek és a kötelezettségek összhangjáért, az intézményi számviteli rendért, a folyamatba épített elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés, valamint a belsõ ellenõrzés megszervezéséért és hatékony mûködtetéséért. Az óvoda vezetõje az éves írásos beszámoló keretében beszámol az intézmény folyamatba épített vezetõi ellenõrzésének, valamint belsõ ellenõrzésének mûködtetésérõl.

III. Szabálytalanságok észlelése a rendszerben A szabálytalanságok észlelése a folyamatba épített elõzetes és utólagos vezetõi ellenõrzés rendszerében történhet, a munkavállaló és a munkáltató részérõl egyaránt. 1. Ha az óvoda valamely munkatársa észlel szabálytalanságot, köteles értesíteni - az óvoda vezetõjét, - amennyiben az óvoda vezetõje az adott ügyben érintett, annak felettesét, - a felettes érintettsége esetén a felügyeleti szervet. Ha az 1. pontban megfogalmazottaknak megfelelõen értesített személy megalapozottnak találja a szabálytalanságot, úgy errõl értesíti az óvoda vezetõjét, akinek kötelessége gondoskodni a megfelelõ intézkedések meghozataláról, ill. indokolt esetben a szükséges eljárások megindításáról. 2. Ha az óvoda vezetõje észleli a szabálytalanságot, a feladat, a hatáskör és felelõsségi rendnek megfelelõen kell intézkedést hozni a szabálytalanság korrigálására, megszüntetésére, és a 193/2003. (IX.26.) kormányrendelet rendelkezéseinek megfelelõen kell eljárnia. Az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgoznia az ellenõrzés megállapításai alapján, az intézkedési tervet végre kell hajtani. 3. Ha külsõ ellenõrzési szerv tett szabálytalanságra vonatkozó megállapításokat az ellenõrzési jelentésében, akkor a büntetõ-, szabálysértési-, kártérítési-, ill. fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja esetén az ellenõrzõ szervezet mûködését szabályozó törvény, rendelet alapján jár el. A szaKõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

44

bálytalanságra vonatkozó megállapítások alapján az intézménynek intézkedési tervet kell kidolgozni. IV. Szabálytalanság észlelését követõ eljárások és intézkedések Az eljárások lehetnek: 1. Büntetõeljárás A büntetõ törvénykönyvrõl szóló 1978. évi IV. törvény 10. §. (1) bekezdése szerint bûncselekmény az a szándékosan vagy – ha a törvény a gondatlan elkövetést is bünteti – gondatlanságból elkövetett cselekmény, amely veszélyes a társadalomra, és amelyre a törvény büntetés kiszabását rendeli. A büntetõeljárásról szóló 1998. évi XIX. Törvény (továbbiakban: Be.) 6.§. (1) bekezdése kimondja, hogy a bíróságnak, az ügyésznek és a nyomozóhatóságnak kötelessége a törvényben foglalt feltételek megléte esetén a büntetõeljárást megindítani. A Be. 171. §. (2) bekezdése elõírja, hogy a hivatalos személy köteles a hatáskörében tudomására jutott bûncselekményt feljelenteni. A feljelentést rendszerint az ügyészségnél vagy a nyomozati hatóságnál kell megtenni. 2. Szabálysértési eljárás A szabálysértésekrõl szóló 199. évi LXIX. Törvény 1. §. (1) bekezdése szerint szabálysértés az a jogellenes tevékenységben vagy mulasztásban megnyilvánuló cselekmény, amelyet törvény, kormányrendelet vagy önkormányzati rendelet szabálysértésnek nyilvánít, s amelynek elkövetõit az e törvényben meghatározott joghátrány fenyeget. A törvény második része foglalkozik részletesen a szabálysértési eljárással. A 82. §. (1) bekezdése kimondja, hogy szabálysértési eljárás, feljelentés, illetõleg a szabálysértési hatóság részérõl eljáró személy észlelése vagy tudomása alapján indulhat meg. 3. Kártérítési eljárás A Polgári Törvénykönyvrõl szóló 1959. évi IV. törvény 339. §. (1) bekezdése kimondja, hogy aki másnak jogellenesen kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Mentesül a felelõsség alól, ha bizonyítja, hogy úgy járt el, ahogy az adott helyzetben általában elvárható. A kártérítési eljárás megindítására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései – elsõsorban a XXIII. fejezet, a munkaviszonyból és a munkaviszony jellegû jogviszonyból származó perek – az irányadók. Kártérítési felelõsség tekintetében irányadók továbbá a Munka Törvénykönyvérõl szóló 1992. évi XXII. Törvény (Mt.), a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. Törvény (kjt.) megfelelõ rendelkezései.

4. Fegyelmi eljárás, illetve felelõsség Fegyelmi eljárás. Illetve felelõsség tekintetében az MT., a Ktv., illetve a Kjt. Megfelelõ rendelkezései az irányadók.


45

Az óvoda vezetõje felelõs a szükséges intézkedések végrehajtásáért. Bizonyos esetekben (pl. büntetõ- vagy szabálysértési ügyekben) a szükséges intézkedések meghozatala az arra illetékes szervek értesítését is jelenti annak érdekében, hogy megalapozottság esetén az illetékes szerv a megfelelõ eljárásokat megindítsa. Más esetekben (pl. fegyelmi ügyekben) az óvoda vezetõje vizsgálatot rendelhet el a tényállás tisztázására. A vizsgálatban való részvételre munkatársakat, indokolt esetben külsõ szakértõt is felkérhet a munkajogi szabályok tiszteletben tartásával. A vizsgálat eredménye lehet további vizsgálat elrendelése is. Erre többnyire akkor kerül sor, ha a szabálytalanság megállapítását követõen a felelõsség eldöntéséhez, vagy a hasonló esetek megelõzése érdekében szükséges intézkedések meghatározásához nem elég a rendelkezésre álló információ. V. Intézkedések, eljárások nyomon követése Az óvoda vezetõjének feladata a szabálytalansággal kapcsolatos intézkedések, eljárások nyomon követése. Ennek során, nyomon követi: 1. Az elrendelt vizsgálatokat, a meghozott döntések és a megindított eljárások helyzetét. 2. Az általa és a vizsgálatok során készített javaslatok végrehajtását. 3. A feltárt szabálytalanság típusa alapján a további „szabálytalanság-lehetõségeket” hasznosítja, (a hasonló témák, kockázatok meghatározása) információt szolgáltat a belsõ ellenõrzés számára, elõsegítve annak folyamatban lévõ ellenõrzéseit, az ellenõrzési környezetre és a vezetési folyamatokat érintõ eseményekre való nagyobb rálátást. VI. Szabálytalanság – intézkedés nyilvántartása Az intézmény vezetõjének feladata a szabálytalanságokkal kapcsolatos intézkedés nyilvántartása. Ennek során: 1. Gondoskodik a szabálytalanságokkal kapcsolatban keletkezett iratanyagok (jogszabály szabályozza) nyilvántartásának naprakész és pontos vezetésérõl 2. Egy elkülönített, a szabálytalanságokkal kapcsolatos nyilvántartásban iktatni kell a kapcsolódó írásos dokumentumokat. 3. Nyilvántartja a megtett intézkedéseket, az azokhoz kapcsolódó határidõket. 4. A pályázati úton felhasználásra kerülõ források, költségvetési elõirányzatok tekintetében figyelembe veszi az Európai Unió Strukturális Alapjai és a Kohéziós Alap támogatásainak fogadásához kapcsolódó pénzügyi, lebonyolítási, számviteli és ellenõrzési rendszerek kialakításáról szóló 233/2003. (XII.16.) kormányrendelet VII. Szabálytalanságok kezelése címû fejezetében meghatározottakat. 5. A szabálytalanság – intézkedés nyilvántartását az 1. számú melléklet szerint kell végezni. VII. Jelentési kötelezettség A belsõ ellenõr által végzett ellenõrzések ellenõrzési jelentései alapján az ellenõrzöttnek intézkedési tervet kell készítenie. (193/2003. (IX. 26.) kormányrendelet 29. §.) Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest, Zsivaj u. 1-3. Szervezeti és Mûködési Szabályzata

46

Az intézmény vezetõjének az éves ellenõrzési jelentésben számot kell adnia a belsõ ellenõrzés által tett megállapítások és javaslatok hasznosításáról, az intézkedési tervek megvalósításáról, az ellenõrzési megállapítások és hasznosulásának tapasztalatairól, az ellenõrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatokról. (193/2003.(IX. 26.) kormányrendelet 31. §. (3) b). ba), bb) pontok esetében)

Budapest, 2011. november 18..

…………………………………. Babics Attiláné óvodavezetõ


Kõbányai Zsivaj Óvoda Szervezeti és Mûködési Szabályzata módosítással egységes szerkezetben

Recommend Documents