Rajka község Önkormányzat Képviselő-testületének
7/2007. (V.4.) Ö. rendelete1
SZERVEZETI ÉS MŰKÖDÉSI SZABÁLYZAT (egységes szerkezetben)
A rendeletet képviselő-testület 2007. május 3-án megtartott ülésén megtárgyalta. - A rendelet 2007. május 4-én kihirdetésre került. - Hatályos: 2007. május 4. napjától
1
Rajka község Önkormányzat Képviselő-testületének 9/2010. (X. 18.) Ö.r módosításával.
2
RAJKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 7/2007. ( V.4.) Ö. rendelete Rajka község Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról Rajka község önkormányzata önállóan, szabadon, demokratikus módon, széles körű nyilvánosságot teremtve intézi a település közügyeit, gondoskodik a közszolgáltatásokról, a helyi hatalom önkormányzati típusú gyakorlásáról. Az önkormányzat Képviselő-testülete alapelvként fogadja el, hogy: a Képviselő-testület mindenkor demokratikus módon működik; a Képviselő-testület döntéseinek meghozatalát megelőzően minden esetben lehetőséget biztosít a különböző vélemények megismerésére; a Képviselő-testület tagjai döntéseik meghozatalakor RAJKA község lakosságának az érdekeit tartják szem előtt és szolgálják. Fentiekre figyelemmel Rajka község Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az Alkotmány 44/A. § (1) bekezdés e) pontjában, illetve a helyi önkormányzatokról szóló és többszörösen módosított 1990. évi LXV. törvény (továbbiakban: Ötv.) 18.§ (1.) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján – a szervezet és működés rendjére (továbbiakban: SZMSZ) – az alábbi rendeletet alkotja: I.
Fejezet
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK Hivatalos megnevezés és jelképek 1. § (1) Az önkormányzat hivatalos megnevezése: RAJKA KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZATA (továbbiakban: önkormányzat) (2) Az önkormányzat székhelye: RAJKA Címe: 9224. Rajka, Szabadság tér 1. Az önkormányzat jogi személy (Ötv. 9.§. (1) bek.) (3) Az önkormányzati jogok gyakorlásával felruházott szervezet: Rajka község Önkormányzatának Képviselő-testülete
3
(továbbiakban: Képviselő-testület) (4) Illetékességi területe: Rajka község közigazgatási területe. (5) A település főbb adatait az 1. számú függelék tartalmazza.
2. § (1) Az önkormányzat jelképe: a község címere és zászlója. (2) Az önkormányzat címere: álló pajzs alakú, kék alapon lévő, fejjel felfelé álló barna színű rák. 3. § (1) Az önkormányzat zászlója: Téglalap alakú, fehér alapú, bal oldalán a Dunát jelképező kék színű hullámos egy vastagabb és felette egy vékonyabb csíkkal, középen a község címerével, melyet arany és kék színű díszítés ölel. A pajzs felső részén kék színnel „RAJKA”, alsó részén „RAGENDORF” felirat. A zászló körben arany színű zsinórral, alul rojttal díszített. (2) Az önkormányzat bélyegzőjének lenyomata: Kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerével és Győr-MosonSopron Megye felirattal, a szélén az „Önkormányzati Képviselő-testület, Rajka” körfelirat található. A bélyegző 1, – 2, – 3, és – 4 számozással. A bélyegzőlenyomatot a 1. számú melléklet tartalmazza. (3) Az Önkormányzat bélyegzőjét kell használni:
a Képviselő-testület ülésén készített jegyzőkönyvek hitelesítésére; az önkormányzati szerződésekre az önkormányzati kötelezettségvállalásokra az önkormányzat nemzetközi kapcsolatait tükröző dokumentumokon.
Ünnepek és kapcsolatok 4. § (1) A polgármester gondoskodik arról, hogy a település lakossága a nemzeti és a helyi ünnepeket méltó módon megünnepelhesse.
4
A település ünnepei: Március 15. Hősök Napja, Búcsú - Pünkösd napján Falunap – Május első hétvégéjén Szt. István Nap – Augusztus 20-án Szüreti Nap – Október első vasárnapján Október 23. (2) Az Önkormányzat hazai kapcsolatai:2 Megyei Közgyűlés Területi Önkormányzatok Országos Szövetsége (TÖOSZ) Felső-Dunatáj Térségfejlesztési Társulás „Szigetköz Felső-Duna mente” Térségfejlesztési Tanács Rajkai Német Önkormányzat (3) Az Önkormányzat külföldi kapcsolata: Deutsch Jahrndorf (Németjárfalu) Ausztria Gútor (Hamuliakovo) Szlovákia Dunacsúny (Cunovo) Szlovákia Önként vállalt önkormányzati feladat 5. § (1) Az önkormányzat szabadon vállalhatja közfeladat ellátását abban az esetben, ha a) ellátása nem sért más települések érdekeit b) nem tartozik más szerv kizárólagos feladat- és hatáskörébe, c) megvalósítása nem veszélyezteti a kötelezően előírt feladat- és hatáskörök ellátását, d) ellátáshoz a szükséges feltételek fennállnak. (2) Új közfeladat felvállalása előtt előkészítő eljárást kell lefolytatni, amelynek során meg kell vizsgálni a feladat ellátásának anyagi, személyi és technikai feltételeit. (3) Az előkészítő eljárás során a pénzügyi bizottságot véleményezési jogkör illeti meg.
2
Módosította: 9/2010. (X.18.) Ö.rendelet. Hatályos: 2010. október 18. napjától.
5
(4) Az előkészítő eljárást a képviselő-testület döntésétől függően a polgármester, az alpolgármester vagy az erre felkért bizottság folytatja le. (5) A közfeladat önkéntes felvállalását tartalmazó javaslat akkor terjeszthető a képviselő-testület elé, ha tartalmazza a megvalósításhoz szükséges költségvetési forrásokat. (6) Az önkormányzat önként vállalt feladat ellátása az 1-3 éves korú gyermekek részére – napközbeni ellátásuk biztosítására – a községi bölcsőde működtetése. II.
Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET MŰKÖDÉSE Alakuló ülés 6. § (1) A képviselő-testület alakuló ülését a választást követően 15 napon belül össze kell hívni. Az összehívásról a megválasztott polgármester gondoskodik. (2) Az alakuló ülést a korelnök nyitja meg és vezeti a polgármester eskütételének megtörténtéig. A korelnök felkérésére a Helyi Választási Bizottság elnöke tájékoztatást ad a polgármester és a helyi önkormányzati képviselők választásának eredményéről. Ezt követően a képviselők esküt tesznek. Az eskü szövegét a 2. számú melléklet tartalmazza. (3) A polgármester a képviselő-testület előtt teszi le az esküt. (4) Az eskütételt követően a választási bizottság elnöke átadja a polgármester és a képviselők részére a megbízólevelet. (5) A képviselő-testület a korelnök javaslatára – összegszerűen – megállapítja a polgármester illetményét. (6) Az eskü letételét és illetményének megállapítását követően a polgármester átveszi az alakuló ülés vezetését a korelnöktől.
6
A képviselő-testület összehívása 7. § (1) A képviselő-testület tagjainak száma: 7 fő. A képviselők névsorát és lakcímét az SZMSZ 2.számú függeléke tartalmazza. (2) A képviselő-testület évente legalább hat ülést, illetve szükség szerint rendkívüli ülést tart. (3) A képviselő-testület rendes üléseit éves munkaterv alapján tartja. (4) A képviselő-testület üléseit általában a hónap 4. hetének csütörtök napján 18.00 órára hívja össze a polgármester.3 A testületi ülés helye: Rajka, Szent István u. 14. szám alatt lévő Faluház tanácsterme. (5) A képviselő-testület ülését a polgármester, akadályoztatása esetén az alpolgármester, együttes akadályoztatásuk esetén pedig a korelnök hívja össze. (6) Az ülés meghívóját, az előterjesztéseket és egyéb írásos indítványokat,amennyiben nyilvánosak - a képviselőknek az ülés előtt legalább három nappal kell megküldeni. 4 A tanácskozási- és a részvételi joggal meghívottaknak csak a meghívót és az őket közvetlenül érintő írásos előterjesztéseket, illetve indítványokat kell megküldeni. (7) A meghívónak tartalmaznia kell: a) az ülés helyét és kezdési időpontját, b) a javasolt napirendi pontokat. (8) A képviselő-testület ülésére meg kell hívni: a) a képviselőket, b) a jegyzőt, c) a helyi kisebbségi önkormányzat elnökét, d) a napirendi pont előterjesztőjét, e) az önkormányzati intézmények vezetőit (az intézményeket érintő napirendi pontok esetében), 3 4
Módosította 9/2010. (X.18.) Ö. rendelet. Hatályos: 2010. október 18. napjától Módosította 9/2010. (X.18.) Ö. rendelet. Hatályos: 2010. október 18. napjától
7
f) és mindazokat, akiknek meghívását az adott napirendi pontra vonatkozóan jogszabály azt kötelezővé teszi. (9) A meghívottak közül tanácskozási jog illeti meg az ülés valamennyi napirendi pontjához kapcsolódóan a) a jegyzőt, b) a települési német önkormányzat elnökét, (10) A képviselő-testületi ülés időpontjáról és a nyilvános napirendi pontjairól a lakosságot tájékoztatni kell. A tájékoztatás a Polgármesteri Hivatal hirdetőtábláján kifüggesztéssel, valamint a kábel-tv hálózaton való hirdetéssel történik. Rendkívüli ülés 8. § (1) Polgármester, bármely képviselő vagy bizottság javaslatára rendkívüli ülés hívható össze. (2) A rendkívüli ülés összehívására szóló meghívóban meg kell jelölni a rendkívüli ülés tervezett napirendjét. (3) Rendkívüli ülésen csak a meghívóban szereplő napirendi pont tárgyalható.
A képviselő-testületi ülés vezetése 9. § (1) A képviselő-testület ülését a polgármester, felkérésére vagy akadályoztatása esetén az alpolgármester vezeti. (Továbbiakban együtt: levezető elnök) (2) A levezető elnök az ülés vezetése során: a) megnyitja, illetve berekeszti az ülést, b) megállapítja, hogy a képviselő-testület ülését az SZMSZ szabályai szerint hívták össze, c) megállapítja az ülés határozatképességét, melyet az ülés időtartama alatt köteles folyamatosan figyelemmel kísérni, d) előterjeszti az ülés javasolt napirendi pontjait, tájékoztatja a képviselőtestületet a beérkezett sürgősségi indítványokról, napirend előtti felszólalásokról, kérdésekről, interpellációkról,
8
e) tájékoztatást ad intézkedésekről.
az
előző
képviselő-testületi
ülés
óta
tett
(3) A képviselő-testület a javasolt napirendi pontok elfogadásáról vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (4) Ha a levezető elnök az ülés határozatképességének hiányát állapítja meg, legfeljebb 2 alkalommal és legfeljebb 15 percre az ülést felfüggesztheti. Ha az ülés ezt követően is határozatképtelen, az elnök az ülést bezárja. (5) A levezető elnök minden egyes előterjesztés felett külön-külön nyit vitát, melynek során: a) az előterjesztő a napirendi ponthoz a vita előtt szóban rövid kiegészítést tehet, b) az előterjesztőhöz a képviselő-testület tagjai, a tanácskozási joggal résztvevők kérdéseket tehetnek fel, melyre az előterjesztő köteles rövid választ adni, c) az ülésen megjelent állampolgárok a napirendi ponthoz kapcsolódva kérdést tehetnek fel és hozzászólhatnak, feltéve, ha ezt a szándékukat az ülés megnyitásáig a levezető elnöknek bejelentették. (6) A levezető elnök soron kívüli felszólalást is engedélyezhet. (7) A képviselő-testület bármelyik tagja kezdeményezheti az összefüggő napirendi pontok együttes tárgyalását, amiről a képviselő-testület vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. (8) A napirendi pontok tárgyalása során bármely képviselő, legfeljebb 1 percben az ülés vezetésével, rendjével összefüggő, a tárgyalt napirendi pontot érdemben nem érintő, döntést igénylő eljárási kérdésre vonatkozó javaslatot (továbbiakban: ügyrendi javaslat) tehet. Az ügyrendi javaslat előterjesztőjének a levezető elnök soron kívül szót ad és az ügyrendi javaslatot annak megtételét követően vita nélkül megszavaztatja. (9) A levezető elnök soron kívül megadja a szót a jegyzőnek, amennyiben törvényességet érintő észrevételt kíván tenni.
A képviselő-testületi ülés rendjének fenntartása 10. §
9
A levezető elnök gondoskodik a tanácskozás rendjének fenntartásáról, melynek során jogosult a) figyelmeztetni a hozzászóló, ha a tanácskozáshoz nem illően fogalmazott, vagy eltér a tárgyalt napirendi ponttól, b) rendre utasíthatja a nem képviselő megjelenteket, ismétlődő rendzavarás esetén kötelezheti az érintettet a terem elhagyására, c) megvonhatja a szót attól a hozzászólótól, akinél a figyelmeztetés nem vezetett eredményre.
III.
Fejezet
AZ ELŐTERJESZTÉS, SÜRGŐSSÉGI INDÍTVÁNY, KÉRDÉS, INTERPELLÁCIÓ TÁRGYALÁSÁNAK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI Előterjesztés 11. § (1) Előterjesztésnek minősül: a) rendelet-tervezet b) határozat-tervezet c) beszámoló, d) tájékoztató. (2) A testületi ülésre az előterjesztés írásban vagy szóban kerül benyújtásra. Előterjesztés benyújtására – a rendeletalkotásra vonatkozó előterjesztések kivételével - jogosult: a polgármester, a képviselő-testület tagja, a jegyző a témakör szerinti illetékes bizottság elnöke, a települési kisebbségi önkormányzat elnöke, az önkormányzati intézmény vezetője. (3) Írásos előterjesztést kell készíteni: a) az át nem ruházható hatáskörbe tartozó ügyekben (Ötv.10.§.) b) az önkormányzati vállalkozásokkal kapcsolatos ügyekben, c) a Ptk-ból eredő jogügyletekkel kapcsolatos ügyekben. (4) Az előterjesztés főbb elemei: a) Az első részben meg kell határozni az előterjesztés címét, tárgyát, ismertetni kell az előzményeket (testületi megállapodásokat, a hozott határozatok eredményeit), a tárgykört rendező
10
jogszabályokat, az előkészítésben résztvevők véleményét, s mindazokat a körülményeket, összefüggéseket, tényeket, adatokat, amelyek lehetővé teszik az értékelést s a döntést indokolják. b) A második rész az egyértelműen megfogalmazott határozati javaslatot tartalmazza a végrehajtásért felelős megnevezésével és a határidő megjelölésével. (5) Halaszthatatlan esetben a polgármester engedélyezheti az írásba foglalt előterjesztésnek és határozati javaslatnak az ülésen történő kiosztását. (6) Amennyiben a benyújtott előterjesztés véleményezése bizottság hatáskörébe tartozik, az előterjesztés - a (7) bekezdésben meghatározott kivétellel – az érintett bizottság véleményével együtt terjeszthető a képviselő-testület elé. (7) Ha az illetékes bizottság (3) bekezdés szerinti véleménye nem áll a rendelkezésre, a képviselő-testület bármely tagja javasolhatja az előterjesztés – bizottsági állásfoglalás nélküli – megtárgyalását. A javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz.
12. § (1) Az előterjesztés feletti vitát a levezető elnök nyitja meg. A vita megnyitása előtt az előterjesztést megtárgyaló bizottság elnöke legfeljebb 5 percben ismertetheti a bizottság véleményét. (2) A vita során a felszólalásokra a jelentkezés sorrendjében kerülhet sor. Ugyanazon napirendi pont keretében az első felszólalás ideje legfeljebb 5 perc, az ismételt felszólalás időtartama a 2 percet nem haladhatja meg. (3) Az éves költségvetésre, zárszámadásra, gazdasági programra vonatkozó előterjesztések esetén a (7) bekezdés rendelkezései nem alkalmazhatók. (4) A hozzászólások időbeni korlátozására, a vita lezárására bármely képviselő javaslatot tehet, amely felett a képviselő-testület vita nélkül – minősített többséggel határoz. (5) Az önkormányzati bizottság bármely előterjesztéshez – az ezekhez benyújtott módosító javaslatokat is értékelő – ajánlást nyújthat be a képviselő-testülethez.
11
(6) Az előterjesztő a javaslatot, illetve a települési képviselő a módosító javaslatát a vita lezárásig megváltoztathatja, és a szavazás megkezdéséig azt bármikor visszavonhatja. Ha a képviselő a módosító javaslatát megváltoztatja, akkor a levezető elnök azt újabb javaslatként véleményezésre a tárgy szerint érintett bizottságnak átadja. (7) Bármelyik képviselő, illetve a napirendi pont előterjesztője a szavazás megkezdéséig javasolhatja a téma napirendről történő levételét. A javaslatról a képviselő-testület, vita nélkül egyszerű szótöbbséggel határoz. Sürgősségi indítvány 13. § (1) Sürgősségi indítványnak minősül minden olyan indítvány, mely az ülés meghívójában nem szerepel, vagy az illetékes bizottság indítvány hiányában nem tárgyalt. A képviselő-testület – a polgármester javaslatára – minősített szótöbbséggel soron kívül dönt az előterjesztés tárgyában. (2) A sürgősségi indítvány benyújtásának feltételei: Sürgősségi indítvány – a sürgősségi tényének rövid indoklásával – az ülést megelőző nap 12 óráig írásban, de legfeljebb az ülés megkezdése előtt 5 órával nyújtandó be a polgármesternél. Sürgősségi indítványt nyújthat be: polgármester, a bármelyik képviselő, a jegyző. (3) Ha sürgősségi indítvány érkezett, a levezető elnök ismerteti az indítványt és szükség esetén alkalmat ad az indítványozónak a sürgősség tényének indoklására. A sürgősségi indítvány napirendre vételéről, illetve tárgyalási rendjéről a képviselő-testület ezt követően dönt. Ha a sürgősségi indítvány tárgyában, átruházott hatáskörben bizottság jogosult dönteni, a képviselő-testületnek a sürgősség elismerésével egyidejűleg arról is döntenie kell, hogy az ügyet magához vonja-e. (4) Ha a képviselő-testület nem fogadja el az indítvány sürgősséget, úgy az indítványt a képviselő-testület legközelebbi ülésén egyszerű napirendi pontként kell megtárgyalni, az előterjesztésre vonatkozó szabályok szerint.
12
Kérdés, interpelláció 14. § (1) A képviselő-testület tagja, a polgármester felvilágosítás kérése céljából kérdést nyújthat be. (2) A kérdést a testületi ülés megkezdése előtt legalább 5 órával kell a polgármesterhez írásban benyújtani. (3) A kérdésre a képviselő-testületi ülésen kell választ adni. Amennyiben a kérdezett a kérdést nem tudja az ülésen megválaszolni, a választ 15 napon belül kell a kérelmező részére írásban megküldenie. Az írásbeli választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell. (4) Kérdés esetében a képviselőnek viszontválaszra nincs joga és a képviselőtestület a válasz elfogadásáról nem határoz.
15. § (1) A képviselő-testület tagjai a testületi ülésen: a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, az önkormányzati bizottságok elnökeihez, a jegyzőhöz, magyarázat kérése céljából interpellációt terjeszthetnek elő az interpellált feladatkörébe tartozó bármely közérdekű ügyben. (2) A képviselő-testület azt az interpellációt tárgyalja, amelyet legkésőbb az ülésnapot megelőző harmadik munkanapon 16.00 óráig írásban nyújtottak be a polgármesterhez. (3) Az interpelláció három perc időtartamban terjeszthető elő. (4) Az interpellációra a képviselő-testületi ülésen kell választ adni. Az interpellált személy indokolt esetben 15 napon belül írásban is adhat választ. A válasz elfogadásával kapcsolatos nyilatkozattételre két perc áll rendelkezésre. Az írásbeli választ a következő képviselő-testületi ülésen ismertetni kell.
13
(5) Ha az interpelláló a választ nem fogadja el, a válasz elfogadásáról a képviselő-testület vita nélkül, egyszerű szótöbbséggel határoz. (6) Abban az esetben, ha a képviselő-testület a választ nem fogadja el, vagy ha az interpelláció tárgya vizsgálatot igényel, a képviselő-testület az ügy kivizsgálásával megbízhatja az ügy tárgya szerint érintett bizottságot, vagy e célból eseti bizottságot hozhat létre. Az interpelláció kivizsgálásába az interpelláló képviselőt be kell vonni. (7) A bizottság a vizsgálat eredményéről – a kitűzött határidőn belül – köteles beszámolni, szükség esetén köteles a további teendőkre vonatkozó javaslatot megfogalmazni.
Módosító indítvány 16. § (1) A képviselő-testület napirendjén szereplő előterjesztéshez, illetve sürgősségi indítványhoz módosító vagy kiegészítő indítványt (továbbiakban: módosító indítvány) nyújthat be a polgármester, a képviselő, a bizottság, a jegyző és a napirendi pont előterjesztője. (2) A módosító indítvány – a (3) bekezdésben meghatározott kivételtől eltekintve – az adott napirendi pontot érintő szavazás megkezdéséig szóban is előterjeszthető. (3) Rendelet-tervezettel kapcsolatos érdemi módosító indítvány csak írásban terjeszthető elő. (4) A költségkihatással járó módosító indítványt írásban, legkésőbb az ülés megkezdése előtt három nappal lehet benyújtani a polgármesterhez, a forrás megjelölésével együtt. (5) A polgármester visszautasíthatja azt a módosító indítványt melyet az (1)-(4) bekezdésekben előírtak figyelmen kívül hagyásával nyújtottak be. A visszautasításról a képviselő-testületet tájékoztatni kell.
A szavazás rendjének általános szabályai 17. §
14
(1) A polgármester először az előterjesztésben szereplő és a vitában elhangzott módosító indítványokat – az elhangzás sorrendjében -, majd az eredeti indítványban szereplő, a megszavazott módosításokkal kiegészített javaslatot bocsátja szavazásra. Ha az indítványban több döntési variáció is szerepel és az előbb szavazásra bocsátott megkapja az elfogadáshoz szükséges többséget, a további variációkat már nem kell szavazásra bocsátani. (2) A képviselő-testület – a név szerinti és a titkos szavazás kivételével – a szavazati arányok számszerinti rögzítésével – kézfelemeléssel és általában egyszerű szótöbbséggel hozza meg határozatait. (3) A szavazatok képviselőkénti megoszlását – a titkos szavazás kivételével – a jegyzőkönyv mellékleteként kell nyilvántartani, mely visszakereshető és arról információ szolgáltatható. (4) Minősített többség szükséges: a) a törvényben meghatározott esetekben, valamint b) a levezető elnök megválasztásához, c) az Ötv. 12.§ (4) bekezdése szerinti döntés meghozatalához, d) sürgősségi indítvány napirendre vételéhez, e) hatáskör átruházásához, f) önkormányzati vagyon értékesítéséhez, g) hitel felvételéhez. Nyílt szavazás 18. § (1) A Képviselő-testület döntéseit (határozat, rendelet) – a törvényben és a (3) és (9) bekezdésben meghatározott kivételektől eltekintve – n y í l t szavazással hozza. (2) A nyílt szavazás kézfelemeléssel történik. (3) Ha a nyílt szavazás eredménye felől kétség merül fel, a képviselő-testület a polgármester, illetve bármely képviselő ügyrendi javaslatára dönthet úgy, hogy a szavazást meg kell ismételni. A szavazás megismétlésére csak a következő napirendi pont tárgyalásának megkezdéséig – egy alkalommal – lehetséges.
15
Titkos szavazás 19. § (1) Titkos szavazás esetén a képviselő-testület tagjai közül szavazatszámláló bizottságot választ, amely elnökből és két tagból áll. (2) A titkos szavazás eljárása: A borítékba helyezett, önkormányzati bélyegzővel lebélyegzett szavazólapon, arra külön kijelölt helyiség és urna igénybevételével történik. (3) A szavazás eredményét a szavazatszámláló bizottság állapítja meg és a bizottság elnöke ismerteti a képviselő-testülettel. (4) A titkos szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza: a) a szavazás helyét, napját, kezdetét és végét, b) a szavazatszámláló bizottság tagjainak nevét és tisztségét, c) az urnába elhelyezett szavazólapok számát, d) az érvényes és érvénytelen szavazólapok számát, e) a szavazási eredmény megállapítását, f) a szavazás során felmerült körülményeket. (5) Azokban az ügyekben, melyekben azt a törvény lehetővé teszi, bármely képviselő indítványozhatja titkos szavazás tartását. E javaslatról a képviselő-testület vita nélkül határoz. (6) Ha több titkos szavazást igénylő előterjesztés szerepel a napirenden, a szavazások a levezető elnök döntése alapján összevontan, egyidejűleg is lebonyolíthatók.
Név szerinti szavazás 20. § (1) Név szerinti szavazás esetén a képviselők nevük elhangzása után csak „igen”-nel vagy „nem”-mel szavazhatnak. A név szerinti szavazásról külön jegyzőkönyvet kell készíteni, amelyet hitelesítve a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvéhez kell csatolni.
16
(2) A szavazást követően a levezető elnök a szavazás eredményét megállapítja és a határozatot kihirdeti. (3) Jogszabályban meghatározott esetekben, továbbá az éves költségvetés a) elfogadásával, a helyi adók megállapításával, a településrendezési terv b) jóváhagyásával, önkormányzati vagyonnal, hitelfelvétellel, intézmény c) alapítással és megszüntetéssel, hatósági ármegállapítással összefüggő d) kérdésekben bármely képviselő javaslatára név szerinti szavazást kell elrendelni.
IV. Fejezet ZÁRT ÜLÉS, KÖZMEGHALLGATÁS, LAKOSSÁGI FÓRUM Zárt ülés 21. § (1) Zárt ülésen hozott határozatot – a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény 2. §. 4. és 5. pontja rendelkezéseinek betartásával – tájékoztatás keretében – nyilvánosságra lehet hozni. (2) A zárt ülésen elhangzottakról tájékoztatást csak a polgármester, vagy a képviselő-testület által erre felhatalmazott személy adhat. (3) A zárt ülésen hozott közérdekű határozatot a helyben szokásos módon nyilvánosságra kell hozni.
Közmeghallgatás 22. § (1) A képviselő-testület szükség szerint, de legalább évente egy alkalommal közmeghallgatást tart, melynek helyéről és időpontjáról a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell. (2) A közmeghallgatás során a polgármester beszámol a község gazdasági helyzetéről.
17
(3) A közmeghallgatás alkalmával az állampolgárok és a helyben érdekelt szervezetek képviselői közérdekű ügyben a képviselő-testülethez, a települési képviselőkhöz, a polgármesterhez, az alpolgármesterhez, a jegyzőhöz kérdéseket intézhetnek, illetve közérdekű javaslatokat tehetnek. (4) A közmeghallgatást a polgármester vezeti, aki a hozzászólások időtartamát korlátozhatja. (5) Amennyiben a közmeghallgatáson a bejelentő által megszólítani kívánt személy nincs jelen, a bejelentő kérdését, illetve javaslatát – a válaszadásra kötelezett megjelölésével – írásban nyújthatja be a polgármesternél. A polgármester köteles ennek tényéről az érintettet haladéktalanul tájékoztatni, aki a választ 30 napon belül megadja és arról a képviselőtestületet a soron következő ülésen tájékoztatja. (6) A közmeghallgatáson felvetett kérdésekre, javaslatokra lehetőleg azonnal, de legkésőbb 3 munkanapon belül írásban kell választ adni. (7) A közmeghallgatásról jegyzőkönyvet kell készíteni, a képviselő-testület jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint. Lakossági fórum 23. § (1) A lakossági fórumok a lakosság, illetve a helyben érdekelt szervezetek közvetlen tájékoztatását és a legfontosabb döntések előkészítésébe való bevonását szolgálják. (2) Lakossági fórumot kell tartani : a) településrendezési terv, b) közterület elnevezése, előkészítése során. (3) A (2) bekezdésen túl lakossági fórum tartását kezdeményezheti annak tárgyának megjelölésével: a) a polgármester, b) bármely önkormányzati képviselő, c) a képviselő- testület bizottsága. (4) A (3) bekezdés szerinti kezdeményezés esetén a lakossági fórum megrendezéséről a képviselő-testület dönt.
18
(5) A lakossági fórum helyéről és idejéről a lakosságot hirdetmény útján értesíteni kell. (6) A lakossági fórumot a polgármester vezeti, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok szerint. V. Fejezet A KÉPVISELŐ-TESTÜLET DÖNTÉSEI ÉS A JEGYZŐKÖNYV A képviselő-testület határozata 24. § (1) A képviselő-testület határozatait külön-külön, a naptári év elsejétől kezdődően folyamatos sorszámmal és évszámmal és döntést hozó szerv megkülönböztető jelzésével kell ellátni az alábbi példa szerint: „1/2007. (I.30.) Kt. határozat” (2) A testületi határozatokról betűrendes nyilvántartást kell vezetni. (3) Önkormányzati hatósági ügyben hozott határozat tartalmi elemeire értelemszerűen a „ közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól” szóló 2004. évi CXL. törvény 71-72. § rendelkezéseit értelemszerűen kell alkalmazni. (4) A határozatokat a jegyzőkönyv elkészítését követő legrövidebb időn belül, de legfeljebb 10 napon belül meg kell küldeni a végrehajtásért felelős személynek végrehajtási határidő megjelölésével.
Önkormányzati rendelet 25. § (1) A képviselő-testület az Ötv. 16. § (1) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a törvény által nem szabályozott társadalmi viszonyok rendezésére, továbbá törvényi felhatalmazás alapján – annak végrehajtására – önkormányzati rendeletet alkot az állampolgárokat érintő egyes ügyek helyi szabályozása érdekében.
19
(2) Önkormányzati rendeletalkotást kezdeményezhet a polgármesternél, illetve a jegyzőnél a) az önkormányzati képviselő b) a polgármester c) a jegyző d) a képviselő-testület bizottsága e) a települési kisebbségi önkormányzat képviselő-testülete. (3) A rendeletet a tárgykörrel érintett állandó bizottságnak előzetesen véleményeztetni kell. (4) A rendelet előkészítést a jegyző koordinálja. (5) Az önkormányzat éves költségvetéséről szóló rendeletet két fordulóban. (6) Új rendelet, illetve korábbi rendelet átfogó módosítása két fordulóban is tárgyalható. (7) Kétfordulós tárgyalás esetén az első forduló során a képviselő-testület határozati formában javaslatokat, indítványokat fogalmaz meg, amelyeket az előterjesztő a második fordulóra elkészített rendelet-tervezetbe köteles beépíteni. (8) Az éves költségvetésről szóló rendeletet kivéve az első forduló során is megalkotható a rendelet, amennyiben érdemi módosító indítványt nem nyújtottak be.
26. § (1) A rendelet-tervezetet a polgármester, illetve a jegyző terjeszti a képviselőtestület elé. (2) Az önkormányzat rendelet-tervezetét írásos indoklással együtt kell a képviselő-testület elé terjeszteni. Az előterjesztő tájékoztatja a képviselőtestületet az előkészítés és véleményeztetés során felvetett, de a tervezetben nem szereplő kisebbségi javaslatokról is utalva a mellőzés indokaira. (3) A rendelet hiteles, végleges szövegét a jegyző szerkeszti meg. (4) A képviselő-testület által elfogadott rendeletet a polgármester és a jegyző írja alá.
20
a) A rendeletet a hivatal hirdetőtábláján történő kifüggesztéssel kell kihirdetni. b) A kifüggesztésről a jegyző gondoskodik. c) A hirdetményt legalább 15 napra kell kifüggeszteni és azon fel kell tüntetni a kifüggesztés és a levétel napját. d) A kihirdetés időpontja a kifüggesztés napjával azonos. (5) Az önkormányzati rendeleteket meg kell küldeni mindazoknak a a) szervezeteknek, amelyek a rendeletek rendelkezéseinek betartásában, b) végrehajtásában érdekeltek, illetve abban közvetlenül érintettek.
27. § (1) Az önkormányzati rendeletet a naptári év elsejétől kezdődően folyamatosan sorszámmal és évszámmal kell ellátni. (2) A rendelet jelölése az alábbi példa szerint történik: „Rajka község Önkormányzat Képviselő-testületének 1/2007. (I.30.) Ör. vagy 1/2007. (I.30.) Ö.rendelete” (3) A rendeletekről nyilvántartást kell vezetni.
Jegyzőkönyv 28. § (1) A képviselő-testület üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni, melyhez csatolni kell a meghívót, az írásos előterjesztéseket, az elfogadott rendeleteket, az írásban benyújtott hozzászólásokat, javaslatokat, valamint a jelenléti ívet. (2) A jegyzőkönyv tartalmazza: a megjelent, valamint a távol maradott képviselők nevét, a meghívottak nevét, az ülés jellegét (alakuló, rendes, rendkívüli, közmeghallgatás) az ülés módját (nyilvános, zárt) az ülés helyét, időpontját, az ülésen tanácskozási joggal résztvevők nevét, az ülés megnyitásának időpontját,
21
a tanácskozás lényegét (az előadó, a hozzászólók nevét, a hozzászólások rövid, tényszerű leírását), a határozathozatal módját (nyílt, titkos) a szavazás számszerű eredményét hozott döntés (határozat) szövegét a polgármester esetleges intézkedéseit (az ülésen történt fontosabb eseményeket) az elhangzott kérdéseket, interpellációkat, az azokkal kapcsolatos válaszokat, határozatokat az ülés bezárásának időpontját. (3) A testületi ülésről 3 példányban kell a jegyzőkönyvet elkészíteni, melyből 1 pld-t – az eredetit – a jegyző kezeli 1 pld-t meg kell küldeni a Nyugat-dunántúli Regionális Közigazgatási hivatalnak, 1 pld. a polgármesteri hivatalban kerül kezelésre úgy, hogy az érdeklődő állampolgárok, képviselők számára hozzáférhető legyen. (4) A képviselő-testület üléséről készült hangfelvételt legalább 90 napig kell megőrizni. (5) A képviselő-testület ülésének a jegyzőkönyvét a polgármester és a jegyző írja alá. A jegyző gondoskodik a jegyzőkönyvek megőrzéséről és évenkénti beköttetéséről. (6) Amennyiben a határozatra vonatkozóan valamely jogszabály alakszerűségi követelményeket (jogorvoslati lehetőségre való felhívás, indoklás, jogszabályi helyre való utalás) támaszt, a jegyzőkönyvben elég csupán a határozat rendelkező részét szerepeltetni, de a határozat végrehajtásáért felelős személynek gondoskodnia kell a határozat alakszerű formában történő kiadmányozásáról. A határozat indoklásának lényegét a képviselőtestülettel még a határozat meghozatala előtt ismertetni kell. (7) A nyilvános ülésről készült jegyzőkönyvekről, illetőleg annak részeiről, valamint más nyilvános önkormányzati dokumentumokról az állampolgárok a jegyző által megállapított díj ellenében másolatot kérhetnek. Személyes adatokat is tartalmazó jegyzőkönyvnek (zárt ülés) csak a közérdekű adatokra vonatkozó részéről adható ki másolat.
22
VI.
Fejezet
A KÉPVISELŐ-TESTÜLET BIZOTTSÁGAI Állandó bizottságok és összetételük 29. § (1) A képviselő-testület a következő állandó bizottságokat hozza létre:5 a) Pénzügyi Bizottság és Településfejlesztési Bizottság: létszáma: 5 fő összetétele: 3 fő képviselő és 2 nem képviselő tag feladata: a költségvetés, a zárszámadás, községrendezés, településfejlesztés, műszaki-, kommunális-, közlekedési feladatok, idegenforgalom, természetes és az épített környezet védelme. b.) Szociális- és Oktatási Bizottság: létszáma: 5 fő összetétele: 3 fő képviselő és 2 fő nem képviselő tag feladata: szociális támogatás megállapítása, egészségügyiállattartási feladatok, oktatás-kulturális ügyek, sport, ifjúság és a civil szervezeti kapcsolatok. b) Ügyrendi Bizottság: létszám: 3 fő összetétele: 3 fő képviselő tag feladata: a képviselők és a polgármester vagyonnyilatkozatának nyilvántartása és ellenőrzése, összeférhetetlenségi, valamint a képviselő-testület és hivatalának működésével kapcsolatos ügyek véleményezése. (2) Az Ügyrendi Bizottság a vagyonnyilatkozatok átvételével, az átvételről készítendő nyilvántartás vezetésével a jegyző által meghatározott köztisztviselőt bízza meg.6 (3) A bizottság elnökét a települési képviselők közül, a polgármester javaslatára a képviselő-testület választja meg. (4) A települési képviselő több bizottság tagjának is megválasztható. 5 6
Módosította 9/2010. (X.18.) Ö. rendelet. Hatályos: 2010. október 18. napjától Módosította: 1/2010. (I.29.) Ö.r. 1. §-a. Hatályos: 2010. január 29. napjától .
23
(5) A bizottság munkájába további szakembereket vonhat be szakértőként. A bevont szakemberek tanácskozási joggal vesznek részt a bizottság ülésén. (6) A bizottságok tagjainak névsorát, lakcímét az SZMSZ 3.sz. függelék tartalmazza. Eseti bizottság 30. § (1) A képviselő-testület indokolt esetben, meghatározott feladat ellátásra – ideiglenes bizottságot hozhat létre, melynek elnökét és tagjainak több mint a felét a települési képviselők közül kell megválasztani. (2) Az eseti bizottság feladatát, elnevezését, tagjainak számát és megbízásának terjedelmét a képviselő-testület az eseti bizottság felállításakor határozza meg. (3) Az eseti bizottság működésének szabályaira – a képviselő-testület, vagy az eseti bizottság eltérő rendelkezése hiányában – az állandó bizottságok működésére vonatkozó szabályokat megfelelően kell alkalmazni.
A bizottságok működésének általános szabályai 31. § (1) A bizottság – az e rendeletben foglaltak figyelembe vételével – maga állapítja meg működésének részletes szabályait. (2) A bizottság szükség szerint, de évente legalább 4 ülést tart. (3) A bizottsági ülést a bizottság elnöke – akadályoztatása esetén pedig bármely képviselő tagja – hívja össze és vezeti. A képviselő-testületi ülést előkészítő bizottsági ülést lehetőség szerint úgy kell összehívni, hogy az a képviselőtestület ülését legalább egy nappal megelőzze. (4) A bizottság ülésére a meghívót és az írásbeli előterjesztéseket legkésőbb a bizottsági ülést megelőző harmadik napig meg kell küldeni a bizottság tagjainak, és a meghívottaknak.
24
A meghívó tartalmazza az ülés helyét és kezdési időpontját, továbbá a javasolt napirendi pontokat. Rendkívüli esetben a bizottság telefonon és elektronikus úton is összehívható. (5) A bizottság határozatait általában nyílt szavazással hozza. A szavazás kézfelemeléssel történik. (6) A bizottsági ülésről jegyzőkönyvet kell készíteni, melynek elkészítésére a képviselő-testületi ülés jegyzőkönyvére vonatkozó szabályok értelemszerűen irányadók. A jegyzőkönyv egy példányát, valamint a jelenléti ívet a hivatalban meg kell őrizni. (7) A bizottságok részletes feladatkörét és a képviselő-testület által átruházott hatásköröket e rendelet 3. számú melléklete tartalmazza (8) A bizottsági tag köteles a tudomására jutott titkot megőrizni. Titoktartási kötelezettsége bizottsági tagságának megszűnése után is fennáll.
VII. Fejezet A TELEPÜLÉSI KÉPVISELŐ 32. § (1) A települési képviselőt az Ötv. 19-20. §-ában rögzített jogok és kötelezettségek illetik meg, illetve terhelik. (2) A települési képviselő az alakuló ülésen, illetve a megválasztását követő ülésen esküt tesz.
25
VIII. Fejezet KAPCSOLATTARTÁS A lakossággal 33. § (1) A polgármester munkanapokon az előre meghatározott – a lakosság részére a helyben szokásos módon kihirdetésre kerülő – időpontban tart ügyfélfogadást.7 (2) A képviselő-testület tagjai lakossági fórumot rendezhetnek, illetőleg fogadóórát tarthatnak, melynek időpontjáról a lakosságot a Hivatal útján kell tájékoztatni. A települési kisebbségi önkormányzattal 34. § (1) Az önkormányzat a rajkai német önkormányzat részére biztosítja az önkormányzat működésének feltételeit. Ennek keretében: biztosítja a helyiséghasználatot a kisebbségi önkormányzat testületi üléseinek és egyéb programjainak céljából, a Polgármesteri Hivatal útján segíti a kisebbségi önkormányzatot a működésével kapcsolatos postai, kézbesítési, ügyviteli feladatainak ellátásában, ellátja az önkormányzat pénzügyi-, gazdálkodási feladatait, melyre külön megállapodást köt. A megállapodást a 4. számú melléklet tartalmazza. (2) A kisebbségi önkormányzat elnöke tanácskozási joggal vehet részt a képviselő-testület ülésein, továbbá minden olyan bizottsági napirendi pont tárgyalásánál, amely a német kisebbséghez tartozó lakosságot ilyen minőségben érinti. (3) A kisebbségi önkormányzat egyetértése szükséges – a törvényben, jogszabályokban meghatározottakon túl – olyan önkormányzati megalkotásához, amely a kisebbséghez tartozó lakosságot e minőségében érinti. 7
Módosította 9/2010. (X.18.) Ö. rendelet. Hatályos: 2010. október 18. napjától
26
A helyben érdekelt szervezetekkel való együttműködés 35. § (1) Rajka község Önkormányzata együttműködik a lakosság önszerveződő közösségeivel, a községben működő egyéb szervezetekkel. A rendszeres együttműködés érdekében a tevékenységi körüknek megfelelően tanácskozási jogot biztosít részükre, valamint működésükhöz – az önkormányzat anyagi helyzetétől függően – támogatást nyújt. (2) Az anyagi támogatás igénylésének feltételeit, az elszámolásának rendjét a képviselő-testület külön rendeletben szabályozza.
IX.
Fejezet
TISZTSÉGVISELŐK A polgármester 36. § (1) A polgármester a megbízatását társadalmi tisztségben látja el.8 (2) A polgármester illetményére, bérfejlesztésére és jutalmazására vonatkozóan – az Ügyrendi Bizottság javaslata alapján, a Pénzügyi Bizottság véleményezése után – az alpolgármester terjeszt elő javaslatot a képviselőtestület felé. (3) A polgármester részletes feladat- és hatásköreit a jogszabályok és a képviselő-testület döntései határozzák meg.
8
Módosította 9/2010. (X.18.) Ö. rendelet. Hatályos: 2010. október 18. napjától.
27
Alpolgármester 37. § (1) A képviselő-testület – a saját tagjai közül a polgármester javaslatára, titkos szavazással, a polgármester helyettesítésére és munkájának segítésére egy fő alpolgármestert választ. (2) Az alpolgármester társadalmi megbízatásban látja el a feladatát, a polgármester irányításával. (3) Az alpolgármester tiszteletdíjának mértékéről a polgármester előterjesztése alapján – a Pénzügyi Bizottság véleményezésével - képviselő-testület dönt.
Polgármester, alpolgármester helyettesítése 38. § (1) Ha a polgármesteri és az alpolgármesteri tisztség egyidejűleg nincs betöltve, illetve tartósan akadályozva vannak tisztségük ellátásában, ez esetben a képviselő-testület összehívására, működésére, az ülés vezetésére vonatkozóan e rendelet szabályait kell alkalmazni. (R. 7-9.§) (2) Tartós akadályoztatásnak minősül: a) 30 napot meghaladó betegség, külszolgálat, b) büntető vagy egyéb eljárás miatti tisztségből való felfüggesztés, c) 30 napot meghaladó fizetés nélküli szabadság.
A jegyző 39. § (1) A képviselő testület – pályázat útján – a jogszabályban megállapított képesítési követelménynek megfelelő jegyzőt nevez ki határozatlan időre. (2) A képviselő testület aljegyzőt nem alkalmaz, a jegyző általános helyettesítését esetenkénti alkalmakkor a Gutecz Zoltánné főelőadó látja el.9
9
Módosította: 1/2010. (I.29.) Ör.rendelet 2. §-a. Hatályos: 2010. január 29. napjától
28
Tartós – 60 napot meghaladó – távollét esetén a helyettesítésre vonatkozóan a képviselő-testület dönt. 40. § (1) A jegyző vezeti a képviselő-testület hivatalát. A jegyző gondoskodik az önkormányzat működésével kapcsolatos feladatok ellátásáról. Ebben a feladatkörében: a) előkészíti a képviselő-testületi ülés, a bizottságok elé kerülő előterjesztéseket, b) ellátja a testületek, a bizottságok szervezési és ügyviteli tevékenységével kapcsolatos feladatokat, c) tanácskozási joggal részt vesz a testület és a bizottságok ülésein, d) törvényességi észrevételeket tehet a szavazás előtt az előterjesztés vitájában, e) gondoskodik a testületi ülés jegyzőkönyvének előkészítéséről, azt a polgármesterrel együtt írják alá, f) rendszeresen tájékoztatja a polgármestert, a képviselő-testületet és a bizottságokat az önkormányzat munkáját érintő jogszabályokról, a polgármesteri hivatal munkájáról és az ügyintézésről.
(2) A jegyző egyéb feladatai: a) döntésre előkészíti a polgármester hatáskörébe tartozó államigazgatási ügyeket, b) ellátja a jogszabályban előírt államigazgatási feladatokat és a hatósági hatásköröket, c) dönt a hatáskörébe utalt ügyekben, d) a hatáskörébe tartozó ügyekben szabályozza a kiadmányozás rendjét, gyakorolja a munkáltatói jogokat a képviselő-testület hivatalának köztisztviselői tekintetében. e) a kinevezéshez, vezetői megbízáshoz, felmentéshez, a vezetői megbízás visszavonásához, jutalmazásához – a polgármester által meghatározott körben – a polgármester egyetértése szükséges. f) ellátja az önkormányzati rendeletek deregulációs tevékenységét, figyelemmel a jogharmonizációs követelményekre is. g) javaslatot tesz az önkormányzat döntéseinek felülvizsgálatára, h) szervezi a polgármesteri hivatal jogi felvilágosító munkáját, i) ellátja az államigazgatási tevékenység egyszerűsítésével, korszerűsítésével összefüggő feladatokat,
29
j) véleményt nyilvánít a polgármester, alpolgármester, bizottsági elnökök kérésére jogértelmezési kérdésekben.
X.
Fejezet
A POLGÁRMESTERI HIVATAL 41. § (1) Rajka község Önkormányzat Képviselő-testülete „Rajka község Polgármesteri Hivatala” elnevezéssel egységes hivatalt hoz létre, az önkormányzat működésével, valamint az államigazgatási ügyek döntésre való előkészítésével és végrehajtásával kapcsolatos feladatok ellátására. A hivatal székhelye: 9224. Rajka, Szabadság tér 1. (2) A Polgármesteri Hivatal bélyegző lenyomata: Kör alakú, középen a Magyar Köztársaság címerével ellátott, GyőrMoson-Sopron megye felirattal, szélén köralakban „Polgármesteri Hivatal Rajka” felirat található. A hivatal által használható bélegyező lenyomatokat – 1-4. sorszámmal ellátva a 5. számú melléklet tartalmazza. (3) A polgármesteri hivatal jogi személy. (4) A polgármesteri hivatal előirányzatai feletti rendelkezési jogára tekintettel teljes jogkörű, önállóan gazdálkodó költségvetési szerv, az önkormányzat gazdálkodásának végrehajtó szerve, egyidejűleg önkormányzati igazgatási szervezet. A költségvetés határozza meg a polgármesteri hivatal működéséhez szükséges előirányzatokat, működési, fenntartási költségeket. (5) A hivatal a jegyző által elkészített és képviselő-testület által jóváhagyott ügyrend szerint működik, amely a hivatal feladatait, a hivatali dolgozók munkamegosztását tartalmazza. (6) A hivatal részletes ügyrendjét, az 6. számú melléklet tartalmazza.
30
XI.
Fejezet
AZ ÖNKORMÁNYZAT GAZDASÁGI ALAPJAI Az önkormányzat vagyona 42. § (1)
Az önkormányzat törzsvagyonát (forgalomképtelen törzsvagyon, korlátozottan forgalomképes törzsvagyon, forgalomképes vagyontárgyak tételes listáját) az SZMSZ 7.számú melléklet tartalmazza.
(2) A polgármester saját hatáskörében az önkormányzat vagyonát vagy tulajdonát érintő ügyekben, minden év költségvetési rendeletében meghatározott összeghatárig köthet szerződéseket, vállalhat kötelezettségeket, írhat alá megállapodásokat. (3) A képviselő-testület hitelt csak abban az esetben vesz fel, amennyiben más finanszírozási mód nem lehetséges vagy gazdaságilag célszerűtlen. A hitelfelvétel rendjét és módját – amennyiben az szükségessé válik – a képviselő-testület külön szabályzatban állapítja meg.
Az önkormányzat költségvetése 43. § (1) A képviselő-testület a költségvetését önkormányzati rendeletben határozza meg. A költségvetés, zárszámadás, a beszámolók elkészítésének részletes szabályait az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII.30.) Korm. rendelet határozza meg. (2) Az önkormányzat által létesített és fenntartott intézmények részben önállóan gazdálkodnak. Az intézmény részére biztosított éves költségvetési keretet csak a képviselőtestület csökkentheti, illetőleg vonhatja el. (3)
Az intézmény vezetője egy személyben felelős az intézmény gazdálkodásának szabályszerűségéért, a jegyző gazdálkodásra vonatkozó utasításainak végrehajtásáért, az általa – a vonatkozó jogszabályok és a
31
képviselő-testület felhatalmazása alapján – kiadott szabályzatokban foglaltak betartásáért.
Az önkormányzatok gazdálkodásának ellenőrzése 44. § (1) Az önkormányzat saját és intézményei gazdálkodásának ellenőrzéséről az Ötv. szabályai szerint a Mosonmagyaróvár Többcélú Kistérségi Társulással kötött megállapodás alapján gondoskodik. XII. Fejezet HELYI NÉPSZAVAZÁS, NÉPI KEZDEMÉNYEZÉS 45. § (1) A képviselő-testület önálló rendeletben szabályozza a helyi népszavazás és népi kezdeményezés rendjét. (2) A helyi népszavazás és népi kezdeményezés lebonyolítása és eljárása tekintetében az (1) bekezdésben meghatározott önkormányzati rendelet, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény IV. fejezetében, valamint a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény XV-XVI. fejezetében foglaltak az irányadók. XIII. Fejezet ZÁRÓ RENDELKEZÉS 46. § (1) Ez a rendelet a kihirdetése napjával lép hatályba. (2) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg hatályát veszti Rajka község Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 5/2004. (VII. 4.) Ö. rendelet. (3) Az SZMSZ munkaidő alatt a polgármesteri hivatalban megtekinthető. (4) Az SZMSZ megküldendő: a) a települési képviselőknek b) a bizottságok nem képviselő tagjának
32
c) a kisebbségi önkormányzatnak (5) A rendeletben nem szabályozott kérdésekben az Ötv. Illetve a hatályos jogszabályok rendelkezései az irányadók. Bazsó Lajos sk. polgármester
Alföldi Ferencné sk. jegyző
Záradék: A rendelet 2007. május 4. napján kihirdetésre került. Alföldi Ferencné jező
