Kõbányai Zsivaj Óvoda Budapest X. Zsivaj u EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Kõbányai Zsivaj Óvoda Budapest X. Zsivaj u. 1-3. EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

-2-

"Szeresd egészségedet, mert ez a jelen. Védd a kisgyermeket, mert ez a jövõ. Õrizd szüleid egészségét! - mert A múlton épül fel a jelen és a jövõ." (Bárczy Gusztáv)

Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

-3-

TARTALOMJEGYZÉK

Bevezetõ 1. Óvodai sajátosságaink, céljaink 1. 1. Óvodánk környezeti sajátosságai 1. 2. Óvodánk sajátos arculata 1. 3. Gyermekképünk 1. 4. Óvodai nevelésünk célja 2. Óvodai nevelésünk rendszere, feladatai 2. 1. Egészséges életmódra nevelés 2. 1. 1. Gondozás 2. 2. Érzelmi nevelés és szocializáció 2. 2. 1. Közösségi és szocializáció 2. 2. 2. Érzelmi nevelés 2. 2. 2. 1. Befogadás 2. 2. 2. 2. Átmenet az iskolába 2. 3. Anyanyelvi nevelés,- értelmi fejlesztés 2. 3. 1. Tevékenységben megvalósuló tanulás 2. 3. 2. Fejlesztõ foglalkozások 2. 3. 3. Sajátos nevelési igényû gyermekek 2. 3. 4. A gyermekek fejlõdésének nyomon-követése 3. Az óvodai élet tevékenységformái 3.1. Játék 3. 2. Mozgás 3. 2. 1. Mozgásos fejlesztõ játékok 3. 3. A külsõ világ tevékeny megismerése 3. 4. Rajzolás, mintázás, kézimunka 3. 5. Vers, mese 3. 6. Ének-zene, énekes játék 3. 7. Munkajellegû tevékenységek 4. A nevelési program feltételrendszere 4. 1. Az óvodai élet megszervezése 4. 2. Együttmûködés a szülõkkel 4. 3. Személyi feltételek 4. 4. A program tárgyi feltételrendszere 5. Az óvoda gyermekvédelmi feladatai

4. 4. 4. 5. 7. 8. 9. 10. 13. 15. 15. 18. 19. 21. 22. 24. 27. 29. 32. 32. 32. 35. 37. 37. 39. 41. 42. 44. 46. 46. 47. 50. 51. 52.

Függelék 1. Érvényességi rendelkezések 2. Jogszabályok jegyzéke 3. Alapító Okirat 4. Jegyzõkönyv az Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program szülõi véleményezésérõl 5. Jegyzõkönyv az Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program nevelõtestületi elfogadásáról


-4-

BEVEZETÕ A társadalomban és közoktatási rendszerünkben történt változások gyökeres átalakuláshoz vezettek. 1999. szeptemberétõl dolgoztunk az Egészségközpontú Óvodai Nevelési Programmal, melynek keretét a 137/1996.(VIII. 28.) Kormány rendelete alapján az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja képezi. 2004. májusában, 2008. novemberében, 2010 májusban, 2011. júliusában módosítások történtek. A jogszabályi változások alapján felülvizsgáltuk és módosítottuk programunkat. A módosítást indokoló további tényezõk: - Alapító Okiratunk megváltozása - Továbbképzéseken szerzett tapasztalataink - A nevelési gyakorlatban tapasztalható fejlõdés - Rendszerszemléletünk fejlõdése - Minõség iránti elkötelezettségünk - Innovatív hajlandóságunk Jelen felülvizsgálatot és változtatást, az alapprogramot módosító Kormányrendelet 255/2009.(XI. 20.) hatályba lépõ rendelkezése indokolja

1. ÓVODAI SAJÁTOSSÁGAINK, CÉLJAINK

1.1.

ÓVODÁNK KÖRNYEZETI SAJÁTOSSÁGAI

Óvodánk Budapesten, Kõbánya központjában van. Óvodásaink családjainak szociokulturális helyzete sokszínû: nagy különbség van életmódjukban, kulturáltságukban, iskolázottságukban, anyagi helyzetükben. Intézményünk kétszintes, egyedi fûtésû panel épület, melynek egyik szárnyában bölcsõde mûködik. A fölszinten irodák, az emeletén jól felszerelt, igényes berendezésû csoportszobák vannak. Minden csoportnak van külön öltözõ és mosdó helyisége. Óvodánk nagy alapterületû, csoportonként elkülönített kertjében a sok fa és bokor a jó levegõhöz, a virágos növények az esztétikus környezethez, a beépített játékeszközök és a nagy területek a gyermekek mozgásigényének kielégítéséhez biztosítják a feltételeket.


-5A gyermekek tevékenységeiket (játék, munka jellegû tevékenységek, tanulás, étkezés, pihenés) a csoportszobákban és a kertben végzik. Az aktuális tevékenységeknek és a gyermekek játék adta kívánságaiknak megfelelõen naponta többször átrendezzük a csoportszobát. A gyermekek egyéni- illetve kiscsoportos fejlesztéséhez külön szoba áll rendelkezésre a logopédus, fejlesztõ pedagógus, óvodapszichológus számára. Gazdag óvodai könyvtárunk az óvodások, szüleik és az óvoda dolgozóinak rendelkezésére áll. A napi háromszori korszerû táplálkozást biztosító élelmet a bölcsõdei konyha szolgáltatja. Egyik csoportunkban a négy közül reformétkeztetés valósul meg. Az óvodában folyó nevelõ-oktatómunkát az óvodavezetõ irányításával csoportonként 2-2 óvodapedagógus végzi. A feltételek biztosításában, a gyermekek gondozásában és nevelésében, a környezet tisztántartásában szakképzett dajkák, kisegítõ munkatársak is részt vesznek. Az épülettel szemközt található a gyermekorvosi rendelõ. 1992-tõl szülõi kezdeményezésre létrejött a „Tegyünk többet az óvodások egészségéért!” alapítványunk. Óvodai nevelési céljainkat és feladatainkat segíti az alapítvány célja és feladata: a gyermekek korszerû egészségnevelési és egészségmegõrzési elméletének és gyakorlatának megvalósítása, az egészség védelmének megvalósításához szükséges tárgyi feltételek támogatása. 1.2.

ÓVODÁNK SAJÁTOS ARCULATA

A családi nevelés kiegészítése és a saját pedagógiai hitvallásunk alapján az óvodai nevelésünk, a sokoldalú személyiségfejlesztés, az egymás megértésére, elfogadására nevelés, és a gyermekek értelmi nevelésére irányul. Nyitottak vagyunk a családok felé, hiszen csak így, együttmûködve érhetünk el eredményt a gyerekek testi-, lelki-, szellemi-, szociális fejlesztése területén. Óvodánk közvetetten segíti az iskolai közösségben történõ beilleszkedéshez szükséges gyermeki személyiségvonások fejlõdését. Óvodánk pedagógiai tevékenységrendszere és tárgyi környezete segíti a gyermek környezettudatos magatartásának kialakulását. A játék kiemelt szerepû az óvodás gyermek életében, ezért a szabad játékra, mint egyedülálló személyiségfejlesztõ lehetõségre nagy hangsúlyt fektetünk. A g yermekek kiemelt tevékenysége a mozgás. A sokoldalú személyiségfejlesztés érdekében a gyermekek óvodában töltött idejét maximálisan a játékokra és mozgásra fordítjuk. Ezeket a tevékenységeket jelentõs mértékben a nagy kertünkben valósítjuk meg. Változatos és intenzív játék- és mozgáslehetõségeket biztosítunk a csoportszobában és a szabadban is: tornaszerek állandó használata, vizes-edzés, légfürdõ, napfürdõ, láb- és tartásjavító torna a gerinc-deformitások megelõzésére, óvodán kívüli mozgásos tevékenységek. A családokat is bevonjuk a mozgásba: sportnapot szervezünk. Heti egy alkalommal minden csoportban tervszerû komplex mozgásos fejlesztõ játékokat vezetnek az óvónõk kötött vagy kötetlen formában, melyet saját csoportjuk fejlettségi szintjéhez terveznek. A gyermekek mindennapi életérõl nyílt napokon és videofelvételekrõl tájékozódhatnak a szülõk.


-6Az egészséges élet módot, betegségmegelõzést és a korszerû táplálkozást kiadványok terjesztésével, közös programokkal népszerûsítjük a szülõk körében. A bölcsödébõl étkezõ gyermekcsoportjaink étrendjében fehérhúsok szerepelnek, s minden nap van friss gyümölcs és zöldség. Reformcsoportunk étrendje pozitív példát nyújt az egészséges táplálkozásra: barnakenyér-és péksütemények, fehérhúsok, tejtermékek, minden étkezéshez háromféle nyers zöldség, barnacukor, méz, gabonapelyhek, magvak. Elengedhetetlen a gyermekek lelki egészségvédelme, megõrzése, szükség esetén a szakszerû segít ségadás. Különösen fontosnak tartjuk a csoportokon belül az egyes gyerekek differenciált mentálhigiénés nevelését különbözõ módszertani, pedagógiai, pszichológiai, nevelési eljárások alkalmazásával. Ehhez óvodapszichológus segítségét vesszük igénybe. Az óvónõ a nevelõmunkában kulcsszerepet tölt be. Elfogadó, segítõ, támogató attitûdjével, empátiás viselkedésével, és következetes magatartásával, szeretetének kommunikációs és metakommunikációs kinyilvánításával, modellt, mintát jelent, és biztonságot teremt minden egyes gyermek számára. A gyermekkel egyéni bizalmas kapcsolatot teremt: meghallgatja, igényét a közösségi norma megtartásával figyelembe veszi, napi problémáit segít megoldani. A gyermek lelki egészségének megõrzése érdekében a családokkal folyamatosan partneri kapcsolatot kezdeményezünk és tartunk: családlátogatás, fogadóóra, spontán beszélgetések, szervezett közös programok, szakemberek- és szakirodalom ajánlás. A gyermekek neveléséhez az óvodai pszichológus igény és szükség szerint nyújt segítséget: foglalkozik a gyermekekkel, a családokkal, szakmai segítséget nyújt az óvónõknek. A gyermek óvodai életbe való beilleszkedését, szocializációja alapvetõen meghatározza. A nyugodt, rendszeres napi tevékenységek megszervezésével, az óvónõ kezdeményezõ és példaadó magatartásával, kapcsolatteremtõ és fenntartó modelljével biztosítjuk a gyermekek közötti kapcsolatok létrejöttét, fennmaradását a játék-, mozgás- és egyéb tevékenységekben. Kiemelt figyelmet fordítunk a tehetséges gyermekek azonosítására, gazdagító programokkal a tehetséggondozásra. Óvónõi példaadással, támogató szülõi közösség segítségével, befogadó gyermekközösség kialakításával, a különbözõség elfogadására orientáljuk a gyermekeket. Különösen fontos, hogy mindez érvényesüljön, mert Alapító Okiratunk alapján fogadjuk a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességével integráltan nevelhetõ sajátos nevelési igényû gyermekeket a szakértõi bizottság véleménye alapján. Továbbá fogadjuk az integráltan nevelhetõ- oktatható sajátos nevelési igényû hallássérült gyermekeket is. Nyitottak vagyunk a nemzeti, etnikai kisebbséghez tartozó és migráns gyermekek befogadására. A csoportok nyugodt életéhez elengedhetetlen együttélési szabályokat betarttatjuk a gyermekekkel. Az anyanyelv fejlesztése és a kommunikáció különbözõ formáinak alakítása helyes mintaadással nevelésünk egészében kiemelt jelentõségû, és szerves része a mindennapi óvodai nevelõtevékenységnek. Beszédhibás nagycsoportos óvodásainkkal, - lehetõség szerint középsõ csoportosokkal is - logopédus foglalkozik.


-7A testi-lelki egészség az alapfeltétele az értelmi fejlesztésnek. A gyermekek érzelmi beállítottságára, megismerési vágyára, önkéntelen figyelmére támaszkodva irányítjuk a megismerés folyamatát: biztosítjuk a sok mozgást, a cselekvést, a sokoldalú érzékelést, a megtapasztalást. A gyermekek érettségének megfelelõ élményeket, az élményekbõl fakadó ismereteket nyújtunk, s feldolgozzuk azt a gyermekek egyéni- és életkori sajátosságainak megfelelõen. A csoportokban a kötetlen kezdeményezéseket részesítjük elõnyben, de fokozatosan vezetjük át a gyermekeket a nagycsoportos – életkoruknak megfelelõ – irányított tapasztalatszerzésre. A lassabb részképesség-fejlõdésû és a tehetséges gyermekekkel az óvodánkban fejlesztõpedagógus foglalkozik, szorosan együttmûködve a szülõkkel, az óvónõkkel és a szakszolgáltatókkal. Óvodánk a nyitott szolgáltatási funkciójának a szülõkkel, mint legfontosabb közvetlen partnerekkel együttmûködve képes megfelelni. Hagyo mányainkkal is erõsítjük a család-óvoda kapcsolatát: óvodába lépés elõtt családlátogatás és a bölcsõdések óvodalátogatása, anyás-apás beszoktatás lehetõsége, a csoportok ünnepi elõkészülete a szülõkkel közösen (ajándékkészítés, játszó- és sportdélutánok, kirándulások, anyák köszöntése, gyermeknapi vigalom, ovisok búcsúztatása, farsang, Egyéb óvodai ünnepeink a gyermekek összetartozását, annak pozitív érzelmeit erõsítik: születés- és névnapok megünneplése, karácsony, húsvét, Mikulás ünnep, iskolalátogatás, márc. 15-i megemlékezés.

1.3.

GYERMEKKÉPÜNK

" Az évek során kialakult bennem egy kép arról, hogy milyen is az az ember, aki emberi módon él. Olyan, aki érti, értékeli és fejleszti testét, mert szépnek és hasznosnak találja. Olyan, aki igaz és becsületes magával és másokkal, meleg, szeretõ viszonyban van magával és másokkal. Hajlandó kockázatot vállalni, kreatív, kompetens, és változtat, ha a helyzet úgy kívánja. Képes alkalmazkodni az újhoz úgy, hogy megtartja a régibõl a hasznosat, és eldobja, ami már nem az. Mindezek együtt olyan embert körvonalaznak, akik testileg egészséges, szellemileg éber, érzõ, szeretõ, játékos, hiteles, kreatív, produktív, felelõs emberi lény. Olyan, aki szilárdan áll a saját lábán, aki mélyen tud szeretni, tisztességesen és hatékonyan tud küzdeni. Olyan, aki jó viszonyban van gyengédségével és keménységével egyaránt, és tudja a kettõ közötti különbséget. A család az a környezet, amelyben az emberi lét ilyen dimenziói kifejlõdhetnek. E családi emberformáló mûhely vezetésének felelõssége a felnõttek kezében van." (Virginia Satir: Az új családmûhely)


-8Ahhoz, hogy a gyermekek ilyen felnõttekké váljanak, már most, óvodáskorban is sokat kell tennünk nekünk felnõtteknek: felelõs szülõknek és pedagógusoknak. Tudjuk, hogy a gyermek nevelése elsõsorban a család joga és kötelessége, melyben óvodánk kiegészítõ szerepet játszik. Valljuk, hogy a 3-7 éves gyermek olyan állandó fejlõdésben lévõ személyiség, akinek egyéni testi-lelki szükségleteit meghatározzák örökletes tulajdonságai, sajátos érési ritmusa, szociális és tárgyi környezete. Személyisége egyedi, mással nem helyettesíthetõ individuum és szociális lény egyszerre. Szeretnénk, hogy minden gyermek jól érezze magát a családi-, az óvodai, és az õt körülvevõ tágabb környezetében is. Egyéniségéhez, egyéni fejlettségéhez igazodó testi,- lelki,- szociális harmóniában élje az életét. Ennek érdekében biztosítjuk a gyermekek számára az egyenlõ hozzáférést, a nemek társadalmi egyenlõségének támogatását segítõ elvet alkalmazzuk. Mindezek legfõbb színterének a szabad játékot tarjuk. Így válik majd önálló, döntésre kész, a sikereket és a kudarcokat is feldolgozni képes felnõtté.

1.4.

ÓVODAI NEVELÉSÜNK CÉLJA

Ø Az óvodások sokoldalú, harmonikus fejlõdésének, a gyermeki személyiség kibontakozásának elõsegítése az életkori- és egyéni sajátosságok valamint a sajátos nevelési igény figyelembevételével. Ø A multikulturális szemléletû nevelés támogatása. Ø A mozgás szeretetére építõ egészséges életmód megalapozása, az érzelmi biztonság valamint az anyanyelvi kultúra fejlesztése.


-9-

2. ÓVODAI NEVELÉSÜNK RENDSZERE, FELADATAI RENDSZERÁBRA

Cél, általános feladatok

Érzelmi nevelés

Anyanyelvi nevelés, értelmi fejlesztés

Egészséges életmódra nevelés

Játék A t e v é k e n y s é g e k b e n m e g v a l ó s u l ó t a n u l á s

- Vers – mese - Ének – zene,

- Mozgás

A külsõ világ tevékeny megismerése

- Mozgásos fejlesztõ játékok

- Munkajellegû tevékenységek

énekes játék - Rajzolás, mintázás, kézimunka

Eredmények


- 10 2. 2. 1.

EGÉSZSÉGES ÉLETMÓDRA NEVELÉS

Cél Ø Megfelelõ életvitel, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. "Célja az egészséges életmód támogatása, az egészséget károsító magatartások visszaszorítása, a környezeti ártalmak csökkentése, betegségek megelõzése, az egészséget segítõ képességek fejlesztése, a gyermekek életminõségének javítása." (Székely Lajos: Az óvodai egészségnevelés elmélete és gyakorlata 1977.) Óvónõ feladatai ♥ Alakítson ki rendszeres életritmust csoportjában! ♥ Nyújtson modellt és segítséget a gyermekeknek és szülõknek egyaránt a szomatikus-, pszihohigiénés és szociohigiénés nevelésben! ♥ Gondoskodjon a szomatikus nevelés területén a személyi higiénés védelem tárgyi feltételeirõl! ♥ Alakítsa a gyermekek szokásává a feladatokhoz kapcsolódó tevékenységeket: étkezés, testápolás, öltözés, pihenés! (lásd gondozás fejezet) ♥ Erõsítse a családokban az egészséges, korszerû táplálkozás fontosságát! ♥ Törekedjen a tevékenységek gyakorlása során - a családok eltérõ szokásainak figyelembe- vételével - a bensõséges, intim kapcsolat fenntartására a gyermekekkel! ♥ Teremtse meg az épületben és a kertben a környezet-higiénés nevelés optimális, biztonságos és balesetmentes feltételeit! ♥ Nevelje gyermekeket a tisztaság, a szép, rendezett környezet fenntartására és igényére! ♥ Alakítson ki egészségvédõ, betegségmegelõzõ jó szokásokat, a cseppfertõzések megelõzésére is! ♥ Hangsúlyozza és erõsítse a gyermekekben, hogy a legfontosabb érték az egészség! ♥ Segítse elõ a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlõdését az egészségnevelésben! ♥ Az elkerülhetetlen stressz-hatást kiváltó tevékenységekre (pl. orvosi vizsgálat) készítse fel lelkileg is a gyermekeket és segítse õket a stressz kezelésében! ♥ Fokozottan ügyeljen a gyermekek érzékszerveinek, látásának, hallásának védelmére, a sajátos nevelési igényû gyermekek auditív észlelésének fejlesztésére a napi gyakorlatban! ♥ A beszédhibás gyermekkel az óvoda logopédusával együtt mûködve foglalkozzon (lásd anyanyelvi nevelés fejezet)! ♥ Egész nap folyamán biztosítson idõt, helyet, eszközt a gyermekek mozgásigényének kielégítésére, mozgáskészségük fejlõdése érdekében és nyújtson lehetõséget a prevenciós tevékenységekre a fejlesztõpedagógus segítségével! ♥ Nevelje óvodásainkat a balesetek megelõzésére, saját és társai testi épségének megóvására, ismertesse fel a baleseti helyzeteket, gyakoroltassa a közlekedési szabályokat (lásd külsõ világ tevékeny megismerése)! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 11 ♥ Az óvoda pszichológusával, fejlesztõpedagógusával közösen figyeljék meg, elemezzék, dolgozzanak ki egyénre szóló tervet a pszichés zavarokkal küzdõ, és a megismerõ funkciók vagy a viselkedés fejlõdésének nem organikus eredetû tartós és súlyos rendellenességével integráltan nevelhetõ sajátos nevelési igényû gyermekeket! ♥ Mûködjön együtt lakókörzete gyermekvédelmi és gyermek szolgálati feladatokat ellátó szakintézményeivel: Nevelési Tanácsadó, Gyermekjóléti Központ, Családsegítõ Szolgálat Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthonnal, gyermekotthonok, egészségügyi, szociális intézmények, nevelõotthon, és egyéb intézmények! ♥ Közös tevékenységekkel és élményekkel segítse az együttérzés, segítõkészség, önzetlenség, figyelmesség, szabálytartás belsõvé válását! ♥ Erõsítse a gyermekek kapcsolat rendszerét, és környezetük harmóniáját! ♥ Kerülje a nemi sztereotípiák erõsítését, segítse elõ a nemek társadalmi egyenlõségével kapcsolatos elõítéletek lebontását! ♥ Az énkép megerõsítésével, az önismeret alakításával a felnõttkori szenvedélybetegségek (dohányzás, alkohol- és drogfogyasztás) megelõzését tekintse feladatának! ♥ Erõsítse a szülõ-gyermek kapcsolatát! ♥ A gyermekeket gondolataik, elképzeléseik, érzelmeik õszinte közlésére bátorítsa (lásd anyanyelvi nevelés fejezet)! ♥ A kommunikációs, pszichés problémákkal küzdõ gyermekek zavarait az óvoda pszichológusának, logopédusának és fejlesztõpedagógusának közremûködésével törekedjen oldani! ♥ A szülõknek nyújtson korszerû ismereteket az egészségnevelésrõl! ♥ Segítse a szülõi ház és az óvoda egészségnevelésének összehangolását! ♥ A szülõk számára szervezett fórumokon foglalkozzon a gyermekek egészségnevelésével! ♥ Szervezzen olyan tevékenységeket az óvodában, ahol a szülõk gyermekükkel közösen gyakorolják az egészséges életmód elemeit! ♥ Népszerûsítse az egészségnevelési kiadványokat, szakirodalmakat, s az ezekbõl fakadó ismereteket, azok gyakorlati megvalósítását beszélje meg a szülõkkel! ♥ Tájékoztassa a szülõket gyermekük egészségnevelésének aktuális helyzetérõl, feladatáról és eredményérõl! ♥ A gyermekek óvodai napirendjét és hatásának fontosságát, az óvoda nyugodt légkörét emelje példa értékûvé a családoknak! ♥ A szakszolgáltatók véleményére támaszkodva gyõzze meg a szülõket az indokolt, szükséges vizsgálatokról! ♥ A dajkával ismertesse meg az egészségneveléssel kapcsolatos feladatokat, és folyamatosan beszéljék meg azokat! Alapelveink v Az óvoda dolgozóinak összehangolt modellnyújtása v Pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása az óvodában dolgozó felnõttekkel és gyermekekkel v A gyermekek eltérõ fejlõdési ütemének szem elõtt tartása


- 12 v A gyermeki személyiséget, különbözõséget elfogadás, szeretet, tisztelet, megbecsülés, bizalom övezi v Az alkalmazott pedagógiai intézkedéseink a gyermek személyiségéhez igazítása v Az óvónõ szakmai felkészültséggel párosuló problémaérzékenységével, empátiás-, kommunikációs- metakommunikációs- és pszcihagógiás készségével a gyermekek lelki életének ápolása Óvodásaink tevékenységei A gyermekek a napi tevékenységeiket a szabadban illetve a folyamatosan szellõztetett, korszerû világítású szobákban, megfelelõ hõmérsékleten végzik. Tevékenységeik befejeztével a használt eszközöket a helyükre teszik (lásd munkajellegû tevékenységek fejezet). Aktívan részt vesznek a higiénés önkiszolgálásban (lásd gondozás fejezet). Saját egyszemélyes használatú eszközeiket (törölközõ, fésû, fogkefe, fogmosópohár, tornafelszerelés, váltóruha, váltócipõ, ágynemû) használják. Orrukat kifújják, köhögéskor, tüsszentéskor papír zsebkendõt használnak. WChasználati igényüket önállóan jelzik. Többrétegû ruházattal- a szülõk közremûködésével- elsajátítják a hõmérséklethez, idõjáráshoz való alkalmazkodás szokásait. A környezet védelmének, rendjének, tisztaságának fenntartását folyamatosan gyakorolják. Az ezzel kapcsolatos viselkedési normákat ismerik és alkalmazzák. A szobában és a szabadban is elegendõ mennyiségû folyadékot (télen fõleg teát, nyáron vizet) fogyasztanak. Étkezés közben nyugodtan viselkednek, beszélgetnek. Az óvónõ segítségével megnevezik az elfogyasztandó ételt és igényüknek megfelelõ mennyiséget fogyasztanak el abból önállóan. Az evõeszközöket használják. Ismeretük van a vitamindús táplálkozás fontosságáról. Szívesen és rendszeresen fogyasztanak néhány nyers zöldséget és gyümölcsöt, tudnak rágni. A szabadban és a csoportszobában igényüknek és teherbíró képességüknek megfelelõen spontán módon és szervezett formában mozognak (lásd mozgás fejezet). A gyermekek mezítláb is tornáznak az óvodában: lábtornát és tartásjavító gyakorlatokat végeznek. Az óvodai balesetek megelõzése érdekében a gyermekek a tevékenységeknek megfelelõ szabályok szerint, óvónõi felügyelettel vesznek részt a bútorok átrendezésében, eszközök rendezésében. Óvónõi magyarázat és bemutatás után használják az úgynevezett „veszélyes" eszközöket: tû, olló, kés, villa, kerti szerszám. Fokozatosan gyakorolva elsajátítják a gyalogos közlekedés szabályait az óvoda környékén. Megismerik az óvoda orvosát és védõnõjét. A gyermekek beilleszkedve az óvodai közösségbe - biztonságban érzik magukat. Tevékenységük, önmegvalósításuk a közösségre nézve elfogadott formában bontakozik ki. Játéktevékenységeikben az önállóság, önkéntesség és aktivitás bontakozik ki (lásd játék fejezet). A csoportban kialakított szokásokhoz és szabályokhoz, az óvoda normarendszeréhez igyekeznek alkalmazkodni (lásd közösségi nevelésszocializáció fejezet).


- 13 Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Megfelelõ önállósággal végzi az egészségneveléssel kapcsolatos tevékenységeit. (lásd: gondozás) ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

2. 1. 1.

GONDOZÁS

Cél Ø Óvodánk szokásrendje, nevelési hatásai segítsék elõ, hogy a gyermekek egyéni fejlettségüknek és igényeiknek megfelelõen legyenek képesek az egészséges életmód, az egészségmegõrzés szokásainak elsajátítására. Az óvónõ feladatai ♥ Az óvoda adottságaihoz teremtse meg a biztonságos és egyénre szabott óvodai környezetet! ♥ Nyugodt, szeretetteljes, kiegyensúlyozott légkört alakítson ki! ♥ Érvényesítse az óvodai élet szervezésében a gondozás kiemelt szerepét! ♥ A dajkát tájékoztassa a gyermekek eredményes gondozottságának kritériumairól! ♥ A dajkát vonja be a gyermekek gondozási feladatainak elsajátításába! ♥ Segítse a szülõk és a dajka valamint a dajka-gyermek közötti kommunikációt! ♥ Biztosítsa a folyamatos reggelizéshez a feltételeket! ♥ Törekedjen az eltérõ pihenés igényû gyermekek szükségleteinek kielégítésére! ♥ A sajátos nevelési igényû gyermekek számára biztosítsa az önkiszolgálás elsajátításához szükséges személyi és tárgyi feltételeket, valamint a napirendi állandóságot! ♥ Gondoskodjon a gyermekek óvodában eltöltött ideje alatt, a megfelelõ gondozottságáról, alapvetõ fizikai és érzelmi szükségleteik kielégítésérõl, testi épségük megóvásáról! ♥ A gondozási feladatok ellátása során meghitt, bensõséges, bizalomteljes kapcsolatot építsen a gyermekekkel! ♥ A dajkával együttmûködve segítse a gyermekek önállóságának fejlõdését! ♥ A gyermekek eredményes gondozása érdekében tájékoztassa a szülõket a gondozási területek óvodai szokásrendjérõl, és mûködjön együtt a családdal! Alapelveink v Az életkori és egyéni eltérések, szükségletek, és a családból hozott szokások figyelembe vétele a tevékenységek megszervezésében, az életritmus és a szokások alakításában.


- 14 Óvodásaink tevékenységei Étkezés: A gyermekek naponta háromszor étkeznek (reggeli, ebéd, uzsonna), ezen kívül délelõttönként gyümölcsöt, vagy nyers zöldséget fogyasztanak. Testápolás: A gyermekek egyéni szükségleteiknek illetve a napi tevékenységeknek, képességeiknek megfelelõen mosakodnak, étkezések után szájat öblítenek, fogat mosnak, fésülködnek, használják a WC-t, WC papírt, papír zsebkendõt. Szükség esetén felnõtt segítségét kérik. Öltözködés: Az óvodában használatos ruháikat, cipõiket sorrendben fel- és leveszik, összehajtogatva öltözõzsákjukban tartják. Pihenés: Ebéd után kényelmes öltözetben, megfelelõ fektetõkön, egyéni igényüknek megfelelõen alszanak vagy pihennek. Mozgás-edzés: A változatos mozgásformákat önállóan is gyakorolják a szabadban és a csoportszobákban, saját és egymás testi épségére vigyázva. Napi rendszerességgel minden évszakban, esõben is, a szabadban tartózkodnak: játszanak, tornáznak, kerékpároznak, szánkóznak, csúszkálnak, sétálnak, kirándulnak. Árnyékos és napos helyeken tartózkodva légfürdõznek. Nagy melegben saraznak, zuhanyoznak. Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Étkezés: Önállóan, kulturáltan étkezik: helyes testtartással ül, az evõeszközöket megfelelõen használja, csukott szájjal, tisztán eszik, a szalvétát felszólítás nélkül használja. Helyesen ítéli meg az elfogyasztandó étel mennyiségét. Ügyel az asztal és a környezet rendjére. ⇒ Testápolás: Segítség nélkül, önállóan mos arcot, kezet: WC használat és kezét szennyezõ tevékenység után, étkezés elõtt. Használja a körömkefét. Kezét szárazra törli. A WC-t és WC papírt önállóan használja. Fogát megmossa, a szájápoló szereit tisztán tartja. Rövid haját egyedül megfésüli, a hosszú haj megfésülésében segítséget kér. A zsebkendõt önállóan, helyesen használja. ⇒ Öltözködés: Önállóan, megfelelõ sorrendben vetkõzik és öltözik. Ruhanemûjével gondosan bánik, azokat összehajtogatva teszi a helyére. Cipõjét befûzi, megköti. Ha fázik vagy melege van, ruházatán változtat. ⇒ Mozgás, edzés: (lásd: mozgás fejezetben)


- 15 2.2.

ÉRZELMI NEVELÉS ÉS SZOCIALIZÁCIÓ

2. 2. 1. KÖZÖSSÉGI NEVELÉS-SZOCIALIZÁCIÓ Cél Ø Érzelmi biztonságot nyújtó otthonos, derûs, kiegyensúlyozott, szeretetteli légkörben a családi nevelés kiegészítése, ezzel segítve a gyermek szocializációját és olyan alapvetõ erkölcsi tulajdonságok fejlõdését, amelyek az együttéléshez szükségesek. Óvónõ feladatai ♥ A társas kapcsolatok stabilitásának tényezõit vegye figyelembe, kialakulásukat tudatosan segítse, erõsítse gyermek-gyermek, gyermek-felnõtt viszonylatban! ♥ A gyermekcsoportban alakítsa ki a közösségi együttmûködés magatartási szabályait! ♥ Olyan egységes szabályokat mûködtessen, amik átláthatók, mindenkitõl egyértelmûen és következetesen elvárhatók! ♥ Ismertesse meg a dajkát a közösségi szokásokkal, szabályokkal, a gyermekek elvárható viselkedésével! ♥ Vonja be a dajkát a gyermekcsoport közösségi nevelésébe, egyes tevékenységek megszervezésébe, lebonyolításába! ♥ Gondoskodjon minden gyermek erkölcsi védelmérõl! ♥ Alakítsa a közösségi tudatot és szokásokat, nevelje a gyermekeket a különbözõségek elfogadására, tiszteletére, megbecsülésére. Napirendbe illesztve valósítsa meg a gyermekekkel közösen kialakított, hagyományokra épülõ beszélgetõ-kört! ♥ Segítse elõ a gyermekek döntéseit, önkifejezõ, önérvényesítõ törekvéseit, hogy az egyéni akaratukat, ambícióikat, vágyaikat képesek legyenek a közösség keretein belül megvalósítani! ♥ A gyermekek számára olyan modell legyen minden dolgozó, akik példaképül szolgálnak és közvetítenek erkölcsi tulajdonságokat, viselkedést, kommunikációt! ♥ Szervezzen olyan tevékenységeket, amelyek segítik a gyermek erkölcsi tulajdonságainak és akaratának fejlõdését: együttérzés, a segítõkészség, önzetlenség, figyelmesség, együttmûködés, önfegyelem, feladattudat, szabálytudat. ♥ A gyermek érzelmi nyitottságára építve alapozza meg a szülõföldhöz való kötõdést! ♥ Bánjon az óvónõ a gyermekekkel egyéni sajátosságaikhoz igazodva! ♥ Minden gyermekhez empátiával közeledjen! ♥ Gyermekek közötti konfliktusok kezeléskor vegye figyelembe az életkori sajátosságokat, egyéni eltéréseket, és magát a helyzetet! Alkalmazza a következõ módszereket: kivárás, helyzetfeltárás, a gyermekek meghallgatása, mintaadás, megbeszélés, önálló döntés, felelõsségvállalás, illem, közös döntés! ♥ Gondoskodjék együttes tapasztalatokról, élményekrõl! ♥ A sérült és ép gyermekek együttnevelése során teremtse meg az elfogadás, tolerancia, tisztelet légkörét! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 16 ♥ Egyénre szabott törõdést nyújtson a bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetû, halmozottan hátrányos helyzetû, sajátos nevelési igényû, az eltérõ fejlõdési ütemû, illetve kiemelkedõ képességû, tehetséges gyermekek esetében! ♥ Vegye igénybe megfelelõ szakszolgáltatók közremûködését, segítségét! ♥ Tartsa be az óvoda egészére vonatkozó egységes szokás-és norma- rendszert! ♥ Ismertesse meg a szülõkkel a közösségi nevelési koncepcióját, és erõsítse a családi nevelés fontosságát! ♥ Ismertesse és igyekezzen betartatni a szülõkkel és a gyerekekkel az óvoda házirendjét! Alapelveink v Derûs, barátságos, otthonos körülmények biztosítása v A teljes és kölcsönös bizalom légkörének megteremtése v Megalapozott, következetes, ám rugalmas napirend kialakítása v A gyermek, mint egyén segítése, hogy megtalálja helyét a csoportban Óvodásaink tevékenységei A gyermek mindennapi tevékenységeit közösségben végzi, ahol empátiával közeledik társa felé. A napirend a kiegyensúlyozott, nyugodt biztonságot nyújtja a gyermeknek. A folyamatos reggeli biztosításával-amennyiben a személyi feltételek ezt lehetõvé teszik- délelõtt nincs felesleges várakozási idõ, adott kereteken belül több tevékenység is zajlik a csoportokban. Az óvodai ünnepek, hagyományok a gyermek életkorához igazodva a közeli és a távolabbi idõpont eseményeit, örömeit vetítik elõre.


- 17 A csoportok önálló, folyamatos, rugalmas napirendjét az alábbi idõkeretek között alakítják ki az óvónõk.

Óvónõ feladatai: ♥ A napirendet igazítsa a gyermekek különbözõ tevékenységeihez, szükségleteihez! ♥ Vegye figyelembe a helyi szokásokat, igényeket! ♥ Törekedjen a harmonikus arányok kialakítására, szem elõtt tartva a játék kitüntetett szerepét! A tervszerû foglalkozások rendjét lásd a tanulás c. fejezetben. Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Szociálisan éretté válik, magatartása megfelelõ. ⇒ Van önuralma, az értékeket elfogadja, a szabályokat betartja, képes az együttmûködésre. ⇒ Igényli a közösséget, életkorának megfelelõen képes alkalmazkodni gyermekközösséghez, elfogadni a másságot. ⇒ Felnõttekkel, társaival kapcsolatot tud teremteni és tartani. ⇒ Tud udvariasan viselkedni, odafigyelni a másik emberre. ⇒ A társai, és a felnõtt irányítását elfogadja, szívesen tesz eleget megbízatásoknak ⇒ Életkorának megfelelõen önálló.


- 18 ⇒ Feladattudata, feladattartása, munkaérettsége kialakult annyira, hogy bizonyos feladatokat önállóan vagy csoportban képes teljesíteni. ⇒ Szívesen elkezdi a munkát és törekszik befejezni az apróbb nehézségek ellenére is. ⇒ Egyre jobban tud szabályokhoz alkalmazkodni, késleltetni tudja szükségleteit. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

2. 2. 2.

ÉRZELMI NEVELÉS

Cél Ø Oldott, szeretetteljes légkör kialakításával, az érzelmi biztonság megalapozása, mely pozitívan hat a gyermekek optimális fejlõdésére, segíti szocializációjukat, megalapozza az együttéléshez szükséges alapvetõ erkölcsi normák és tulajdonságok kialakulását. Óvónõ feladatai ♥ Biztosítsa a gyermekek alapvetõ szükségleteit, és az érzelmi biztonságot! ♥ Szervezze úgy az óvoda környezetét, személyi és tárgyi feltételeit, hogy a hatásrendszerével elõsegítse a gyerekek optimális fejlõdését! • Tartsa tiszteletben a gyermek személyiségét, emberi méltóságát és jogait, biztosítson számára védelmet a fizikai és lelki erõszakkal szemben! • Tartsa szem elõtt, hogy az érzelmek folyamatosan jelen vannak és hatnak a gyermek tetteire, viselkedésére! • Egyéni és differenciált bánásmód alkalmazásával alakítson ki bensõséges és személyes, kapcsolatot minden gyermeknél! ♥ Tervezze meg és alakítsa az erkölcsi nevelés alapját képezõ szokás- és szabályrendet! ♥ Tartsa szem elõtt, hogy az egyes szokások, együttélési normák elfogadása nem azonos idõben zajlik az egyes gyermekeknél! ♥ Tudatosan figyeljen arra, hogy metakommunikációs jelzéseivel is kifejezze, egyértelmûen láthatóvá tegye érzelmeit (öröm, szeretet, csodálkozás, harag, rosszallás, stb.)! ♥ Kísérje figyelemmel a gyermekek érzelmi fejlõdését, találjon alkalmat, módszereket, eszközöket a szorongások és félelmek oldására, és kérje pszichológus, fejlesztõpedagógus segítségét! ♥ Az önkifejezést, szocializálást segítõ dráma- szerep- és bábjátékot alkalmazza a személyiségformálás és fejlesztés folyamatában! ♥ A gyermek érzelmi érintettségére támaszkodva válassza meg azokat a drámajátékokat, amelyek segítik a felnõtté válásig erkölcsi megállapítások tételében és a társadalmi beilleszkedésben! ♥ Nagymértékben támaszkodjon a játékot kísérõ pozitív érzelmekre! ♥ Teremtsen olyan változatos, gazdag szituációkat, amelyben a gyermekek különbözõ helyzetmegoldások során megtanulja irányítani érzelmeit!


- 19 ♥ Adjon lehetõséget a döntésre, választásra, dilemmázásra, segítse a helyes önértékelés kialakításában! ♥ Segítse elõ a gyermekek szociális érzékenységének fejlõdését, én-tudatának alakulását, engedjen teret önkifejezõ, önérvényesítõ én-érvényesítõ törekvéseinek! ♥ Segítse a gyermekeket konfliktusaik önálló lerendezésében! ♥ Erõsítse a gyermekekben azokat az erkölcsi normákat, amelyek az egymásra figyelésben, együttmûködésben, segítségadásban és néhány együttélési szabály betartásában nyilvánul meg! ♥ Erõsítse a sajátos nevelési igényû gyermekeknél a szociális viselkedésükhöz szükséges komponensfajtákat: szükségletek, hajlamok, pozitív attitûdök, meggyõzõdések, rutinok, készségek, ismeretek! ♥ Tanúsítson az óvónõ és a dajka az elfogadó, gondoskodó magatartást! ♥ A csoportban dolgozó felnõttek azonos értékeket képviseljenek, a szabályok megítélése azonos legyen!

Alapelveink v Az óvodapedagógus modellértékû empátiás szerepe v Az óvónõ-gyerek, dajka-gyermek kapcsolatának pozitív érzelmi töltése A fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Megfelelõ önuralma van, képes önmaga bizonyos fokú irányítására, szükségletei kielégítésének késleltetésére. ⇒ Képes kudarcélmény elviselésére. ⇒ Érzelmei egyensúlyban állnak. ⇒ Érzelmeit megfelelõen tudja kifejezni. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

2.2.2.1. BEFOGADÁS Cél Ø

Az óvodába kerülõ gyermekek új környezetbe való beilleszkedésének elõsegítése.

BEFOGADÁS A CSALÁDBÓL Óvónõ feladatai: ♥ A befogadásnál tartsa szem elõtt a gyermekek életkori sajátosságait! ♥ Nyitott napok szervezésével adjon lehetõséget a leendõ óvodásainknak, hogy betekintést nyerjenek ez óvoda életébe! ♥ Rövidített óvodai programunk ismertetésével, tájékoztassa a szülõket az óvodánkban folyó fõbb nevelési célkitûzéseinkrõl! ♥ Elõzetes szülõi értekezleten tájékoztassa a szülõket az óvoda életérõl, a vezetõ ismertesse az óvoda házirendjét, óvodai neveléseink fõbb célját és feladatrendszerét! ♥ Igyekezzen elfogadtatni a szülõkkel, óvodai értékeinket! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 20 ♥ Beiratkozáskor ismerkedjen az óvodába látogató gyermekekkel! ♥ Vegye fel a szülõkkel a kapcsolatot, látogassa meg az újonnan érkezõ gyermekeket otthonukban az óvodai élet megkezdése elõtt! ♥ Játszó-délelõtt szervezésével ismertesse meg a gyermekeket az óvoda környezetével, hangulatával! ♥ Adjon lehetõséget az anyás- apás beszoktatásra! ♥ Tegye lehetõvé, hogy a gyermekek kedvenc játékukat behozhassák! ♥ Kérje a szülõket, hogy információikkal óvodába érkezés elõtt segítsék a gyermekeket, a könnyebb beilleszkedésben! ♥ A gyermekek befogadását, bármely életkorban, nagy gondossággal és odafigyeléssel végezze! ♥ Az óvodában töltött idõtartamot–a szülõvel történõ egyeztetés szerintfokozatosan növelje! ♥ Biztosítsa, hogy már az óvodába lépéskor kedvezõ érzelmi hatások érjék a gyermekeket, nyújtson sokszínû élményeket, adjon elegendõ idõt a gyermek beszokásához! ♥ Forduljon a gyermekek felé elfogadással, szeretettel, megértéssel! ♥ Törekedjen arra, hogy a gyermekek õt is elfogadják, megismerjék! ♥ A befogadás elsõ idõszakában mindkét óvónõ egész napot töltsön az óvodában! ♥ Segítse a szülõtõl való elválást, az új környezethez való alkalmazkodást, biztonságos érzelmi légkör megteremtésével! ♥ Annyi segítséget nyújtson a gyermeknek, amennyire még szüksége van, önállósági törekvéseit, ne gátolja! ♥ Érvényesítse az egyéni bánásmód elvét, különös tekintettel, a sajátos nevelési igényû gyermekeknél! ♥ Az óvónõk és a dajka egyeztessék módszereiket, legyenek a kisgyermek segítõi! ♥ Figyelje meg a gyermekeket a befogadás idõ szakában! ♥ Biztosítsa a gyermek játékszükségleteinek feltételeit! ♥ Ismerje meg a gyermek játékán, játékfejlettségén át személyiségfejlõdésük aktuális állapotát! ♥ Törekedjen a nyugodt, tényleges aktivitást mutató játék elérésére! BEFOGADÁS A BÖLCSÕDÉBÕL Óvónõ feladatai: ♥ Ismerkedjen meg a szomszédos gondozónõkkel, ismerje meg a bölcsõdei szokásokat, törekedjen azok közelítésére! ♥ Látogassa meg a gyermekeket a szomszédos bölcsõdei csoportjukban és családjukban is! ♥ Az óvodavezetõ vegyen részt bölcsõdei szülõi értekezleten! ♥ Érvényesítse a befogadás elõkészítését a bölcsõdébõl érkezõ gyermekeknél is! ♥ Törekedjen arra, hogy a gyermekek bölcsõdei jeleiket lehetõség szerint megtarthassák! ♥ Vegye figyelembe, hogy a bölcsödébõl érkezõ gyermekek számukra ismeretlen környezetbe kerülnek, figyelme irányuljon rájuk! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 21 ♥ A nevelési év megkezdése elõtt ismerkedjen meg a leendõ óvodásokkal, szervezzen ismerkedõ délelõttöt! ♥ Fogadja õket szeretetteljes légkörben, hasson érzelmeikre! ♥ Törekedjen arra, hogy az egy bölcsõdei csoportba járó gyermekeket egyszerre fogadja a gondozónõjükkel együtt!

Alapelveink v Az óvoda minden dolgozójának modellértékû, empátiás viselkedése, kommunikációja v A gyerekek otthoni, ill. bölcsõdei szokásainak figyelembevétele

2. 2. 2. 2. ÁTMENET AZ ISKOLÁBA Cél Ø Az iskolába készülõ gyermek új környezetbe való beilleszkedésének, az iskolai élet alapozó szakaszának elõsegítése. Óvónõ feladatai ♥ Vegye figyelembe, hogy a feladat folyamat jellegû, a gyermek óvodába fogadásával veszi kezdetét! ♥ Vegye figyelembe a gyermekek érési folyamatait! ♥ Készítse elõ a gyerekeket az iskolai látogatásra! ♥ Szervezze meg, vigye el a nagycsoportosokat iskolai óralátogatásra! ♥ Felelõsségteljesen, a szakszolgáltatókkal közösen tegyen javaslatot az egyes gyermekek iskolakezdésérõl! ♥ Látogassa meg a gyermekeket az iskolákban, kérjen visszajelzést az iskolákból! ♥ Az iskolai kiadványokat jutassa el a szülõk részére! ♥ A szülõk kérésére adjon meg minden információs segítséget a beiskolázáshoz! ♥ Az SNI gyermekek számára a fogyatékosságuknak megfelelõ segítséget nyújtson az iskolakezdéshez szakemberek segítségével! Alapelveink v A gyermek pozitív hozzáállása, pszichés elõkészítése az iskolai életre, a családi neveléssel összhangban Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére Ø A gyermek belép a lassú átmenetnek abba az állapotába, amelyben az óvodásból iskolássá érik. A rugalmas beiskolázás az életkor figyelembe vétele mellett lehetõséget ad a fejlettség szerinti iskolakezdésre. Ø A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.


- 22 2. 3.

ANYANYELVI NEVELÉS,-ÉRTELMI FEJLESZTÉS

Cél Ø A gyermek érdeklõdésére, kíváncsiságára, kreativitására és gondolkodására építve, változatos tevékenységekkel tapasztalatszerzés a természeti és társadalmi környezetrõl. Ø A gyermek megfelelõ szókinccsel rendelkezzen, gondolatait, érzéseit összefüggõen mondja el, mondatszerkesztésével képessé váljon az önkifejezésre. Óvónõ feladatai ♥ Biztonságot nyújtó, bensõséges légkört alakítson ki, ahol a gyermek belsõ késztetést érez a megnyilatkozásra! ♥ Biztosítsa a gyermek spontán szerzett tapasztalatainak ismereteinek rendezését, bõvítését, különbözõ tevékenységekben és élethelyzetekben való gyakorlását! ♥ A család mellett az óvónõ legyen a legfontosabb modell a gyermek számára! ♥ Valamennyi tevékenység szervezésekor teremtsen a gyermek számára beszélõ környezetet! ♥ Beszéde, nyelvhasználata legyen követésre méltó egész nap folyamán! ♥ Mondanivalóját érthetõ, világos formában közölje, mondatszerkesztése legyen egyszerû, beszéde szemléletes, képszerû, ösztönözze erre a dajkákat is! ♥ Használja a megfelelõ nyelvi eszközöket: kommunikációs és metakommunikációs jelzéseket! ♥ Természetes hangerõvel beszéljen! ♥ Mutasson példát az udvariasság nyelvi kifejezéseire! ♥ Vegye figyelembe a családok eltérõ kommunikációs, szocio-kulturális szokásaiból adódó egyéni nyelvi- kifejezõkészségbeli különbségeit! ♥ Beszédhiba esetében kérje a logopédus, fejlesztõpedagógus segítségét! ♥ A nyelvet nehezen- vagy nem értõ gyereknél, illetve súlyos beszédhiba esetén, segítse az okok feltárását, kérje szakember segítségét (logopédus, fejlesztõpedagógus, pszichológus), szakmai tapasztalataikat a gyermek fejlõdésérõl rendszeresen beszéljék meg! ♥ Kísérje figyelemmel a logopédus munkáját! ♥ Anyanyelvi mûveltségét folyamatosan egyénre szabottan differenciáltan fejlessze, különös tekintettel a sajátos nevelési igényû gyermeknél! ♥ A hallássérült gyermeknél segítse a nyelvi kommunikációját, beszédmegértését, bõvítse szókincsét! ♥ Kísérje figyelemmel a szurdopedagógus fejlesztõ munkáját! ♥ Tudatosan tervezzen, és folyamatosan játsszon anyanyelvi játékokat a gyermekek beszédfejlettségének ismeretében! ♥ Irányított beszélgetõ kör keretében adjon lehetõséget minden gyermeknek az egyéni megnyilatkozásra, érzéseik, élményeik, gondolataik megfogalmazására, kérdések feltevésére és azok megválaszolására! ♥ Minden napirendi tevékenyégnél biztosítsa a lehetõséget a gyermekek spontán megnyilatkozásaira, kommunikációs és metakommunikációs tapasztalatszerzésére! ♥ Segítse a dajkát a megfelelõ kommunikáció alkalmazásában! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 23 ♥ Hívja fel a szülõk figyelmét az anyanyelvi nevelés fontosságára, tájékoztassa az óvodában folyó fejlesztési lehetõségekrõl! Alapelveink v Oldott légkör megteremtése, amelyben megvalósulhat a kötetlen beszélgetés v Az anyanyelvi nevelés folyamatjellegének és feladatainak állandó szem elõtt tartása az óvodai nevelõtevékenység egészében v Óvodai dolgozók helyes mintaadása és szabályközvetítése a nevelõmunka során v Az eltérõ nyelvi- kommunikációs fejlettségû, idegen anyanyelvû gyermekek egyéni sajátosságainak figyelembe vétele v A gyermekek kommunikatív és metakommunikatív megnyilvánulásokra való ösztönzése v Az anyanyelvi kultúra értékeinek közvetítése, megbecsülésére nevelés Óvodásaink tevékenységei A gyermekek a nap minden percében jelzést adnak önmagukról verbális és nonverbális úton. Közös tevékenységeik során igényükké válik a másokkal való kapcsolat kialakítása, melynek során elsajátítják és használják a kommunikációs és metakommunikációs jelzéseket, különös tekintettel a társas érintkezés formáira, és szükségleteik közlésére. Természetes beszédkedvük ösztönzi õket egymás meghallgatására is, kérdések feltevésére és válaszok megadására. Minden napirendi tevékenység végzése közben felismerik, megnevezik, gyakorolják a különbözõ élethelyzethez illeszkedõ nyelvi eszközök használatát, és viselkedési módokat. Játékszituációnak megfelelõen kommunikálnak és viselkednek, annak megfelelõen fejezik ki önmagukat. Bábozáskor, dramatizáláskor a vállalt szereplõ karakterét mozgáshoz kapcsolt elõadással és beszédmóddal érzékeltetik. Rendszeresen játszanak anyanyelvi játékokat saját és óvónõi kezdeményezésre. Ennek során is fejlõdik beszédük (artikuláció, szókincs, mondatalkotás), párbeszédük. Sokat és rendszeresen nézegetnek képeskönyveket. A képen látható alakokat megnevezik, majd fokozatosan jutnak el az összefüggések, történetek szóbeli kifejezéséig. A hallássérült gyermekek lehetõségeikhez, adottságaikhoz képest bekapcsolódnak az anyanyelvi tevékenységekbe. Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Gondolatait, érzelmeit érthetõ formában, összefüggõen megfelelõ hangsúllyal és beszédtempóval kifejezi. Elbeszélése folyamatos, minden szófajt használ. Helyesen használja a névutókat, helyhatározó szavakat, névmásokat, az igeidõket és az igemódokat. ⇒ Beszédét társainak a megnyilatkozásához igazítja tartalmilag és formailag is. Az aktuális helyzet által kiváltott érzelmeknek megfelelõ metakommunikációs jelekkel kíséri beszédét. ⇒ Szívesen beszélget a felnõttekkel és a társaival. ⇒ Társai beszédére odafigyel, igényli, hogy õt is figyelmesen hallgassák végig.


- 24 ⇒ Megfelelõ viselkedési formákkal és beszédfordulatokkal, az udvariassági kifejezéseket alkalmazva képes a kapcsolat megteremtésére és fenntartására. ⇒ Egyszerû képekrõl az alakokat és tevékenységeket megnevezi, az elemi összefüggéseket felfedezi, és bõvített mondatokban elmeséli. ⇒ A beszédhangokat - a fogváltást figyelembe véve - tisztán ejti. ⇒ A szervezett és spontán tanulási tevékenységeiket kísérõ kommunikációjukat életkoruknak megfelelõ beszédbátorság, önkifejezés, és beszédfegyelem jellemzi. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

2. 3. 1.

A TEVÉKENYSÉGBEN MEGVALÓSULÓ TANULÁS

Cél Ø Az óvodai tanulás a gyermek teljes személyiségfejlõdésének, fejlesztésének támogatása, az ismeretek bõvítésén túl, az óvodás gyermek kompetenciáinak fejlesztése, attitûdök erõsítése, a képességek fejlesztése. A valódi tudás megszerzése, amit a gyermek maga fejt meg, és cselekvésen keresztül sajátít el, folyamatos tapasztalatszerzéssel, átélt élményekkel és természetes kíváncsiságának kielégítésével. Óvónõ feladatai ♥ A tanítás során építsen a gyermeki kíváncsiságra, a gyermek elõzetes tapasztalataira, ismereteire és élményére, ennek megfelelõen tervezze és szervezze a folyamatos tapasztalatszerzést! ♥ Az ismeretek átadását tárgyilagosan és többoldalúan végezze! ♥ Teremtsen tanulást támogató környezetet a gyermekeknek! ♥ A gyermek ismereteire építve, a fejlesztés tartalmi területein éves tanítási terve alapján válassza ki, tervezze meg és építse fel saját csoportjának foglalkozási anyagát, a szervezési és munkaformákat! ♥ Vegye figyelembe az egyes gyermekek egyéni képességeit, adottságait, érdeklõdését, fejlõdésének ütemét, differenciáltan foglakozzék a gyermekekkel! ♥ Tanulás irányítása során személyre szabott pozitív értékeléssel segítse a gyermek személyiségének kibontakozását! ♥ Segítse a gyermekek tehetségének kibontakozását, a hátrányos helyzetû gyermekek felzárkózását, a sajátos nevelési igényû gyermekek fejlõdését! ♥ Használja fel a nap folyamán adódó helyzeteket, a természetes és a stimulált környezetet az ismeretszerzésre! ♥ Problémaszituációkban éreztesse meg a gyermekkel a felfedezés örömét, kreativitását erõsítse! ♥ Építsen a családból hozott ismeretekre! ♥ Folyamatosan és fokozatosan várja el az együttmûködést, a feladattartást, az irányíthatóságot a gyermekektõl! ♥ Vegye igénybe a szakszolgáltatók segítségét! Együttmûködve fejlesszék a tanulási zavarokkal küzdõ, valamint a tehetséges gyermekek készségeit, képességeit! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 25 ♥ Nyílt napokon és video-felvételek bemutatásával adjon lehetõséget a szülõknek, hogy betekintést nyerjenek az ismeretszerzés különbözõ formáiba! Alapelveink: v A játékosság, mint alapelv a tanulás egész folyamatában történõ érvényesülése, változatos, játékos eljárások alkalmazása. v A gyermeki tapasztalatszerzés változatos eljárásokkal, a tárgyak, jelenségek sokoldalú, érzékletes megjelenítésével történõ biztosítása. v Fokozatos és folyamatos átvezetés a kötetlen kezdeményezéstõl a nagycsoportban jellemzõ irányított tapasztalatszerzésig.


- 26 Óvodásaink tevékenységei Óvodásaink az alábbi tanulási formákban tevékenykednek Tanulási forma

jellemzõi - az utánzás meghatározója játéknak és tanulásnak - a játékbeli utánzások a tanulás alapjai

Utánzásos minta és modellkövetéses magatartás- és viselkedéstanulás

Lehet: - önálló tanulási forma - utánzásos tanulás Megfigyelés, elõzménye és kísérõje tapasztalatszerzés, - gyakorlati tevékenység cselekvéses tanulás része Lehet: - spontán - irányított

A gyermekek kérdéseire és a válaszokra épülõ ismeretszerzés

- segítségével rendezõdnek az õt ért tagolatlan környezeti hatások - hozzájárulnak a társakhoz, felnõttekhez fûzõdõ viszony tisztázásához, önismeretének kibontakozásához

Lehet: - tanulási formák kiegészítõje - önálló tanulási forma Gyakorlati - a tanulás tartalmát a problémamegoldás nevelési területek, adott képesség vagy részképesség fejlesztése határozza meg

Megvalósulásának területei - játékbeli utánzások, melyek a tanulás alapját képezik - eszközkészítés, eszközhasználat utánzása - mintakövetéses szociális tanulási formák - verbális és nonverbális utánzások - dallam, mozgás (zenei és testnevelés) - probléma megoldási stratégiák elsajátítása megfigyeléssel, utánzással

- önálló közös játékban - változatos óvodai óvodai tevékenységekben - kirándulás, séták, kulturális események alkalmával

- játék közben (derûs légkörben) - megfigyelések eredményeként - kötetlen formában, valamennyi tevékenységben

- játékfajtától függõen számtalan spontán helyzetben - napi tevékenységekben, munkában - szándékosan teremtett tanulási szituációban a probléma megoldási stratégiák kiépítéséhez, a gyermeki önállóság, aktivitás, önbizalom fejlõdéséhez - irányított, komplex Tevékenységekben valósul meg


- 27 A tervszerû foglalkozások éves felosztása 3-4 évesek 4-5-6-7 évesek

november 1. október 1.

- május 31. - május 31.

A tervszerû foglalkozások heti felosztása: heti rend

Kötött

Kötött vagy kötetlen

Mindennapi torna, tornafoglalkozás Mozgásos fejlesztõ játék Vers, mese A külsõ világ tevékeny megismerése Rajzolás, mintázás, kézimunka Ének, zene, énekes játék

Óvónõ feladatai ♥ A heti rend összeállításánál legyen rugalmas! ♥ Törekedjen megfelelõ idõtartamú, de párhuzamosan végezhetõ, differenciált tevékenységek tervezésére, szervezésére! Fejlõdés jellemzõi az óvodáskor végére ⇒ A gyermek a foglalkozásokhoz szükséges viselkedési formákat elsajátítja. ⇒ Kialakulóban van szándékos figyelme, feladattudata és feladattartása. ⇒ Képes az együttmûködésre. ⇒ Idõbeli tájékozódó képessége alakulóban van. ⇒ El tudja mondani élményeit, tapasztalatait. ⇒ Megfelelõ ismeretekkel rendelkezik, általánosan tájékozott. ⇒ Érzékelése, észlelése differenciálódik. ⇒ Megszerzett ismereteit jártasság, készség szintjén tudja alkalmazni. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

2. 3. 2.

FEJLESZTÕ FOGLALKOZÁSOK

Cél ♥ Hatékony nevelõi befolyásolás, ami támaszt nyújt a gyermekek fejlõdési sajátosságaihoz igazodva, az aktuálisan fejlõdõ pszichikus funkciók kibontakozásához, gyakorlásához, megváltoztatásához. A fejlesztés lehet: prevenció, korrekció és tehetséggondozás, az egyes gyermek életkori, egyéni sajátosságaiból indul ki, a gyermek szükségleteihez, fejlõdési üteméhez igazodik.


- 28 -

Fejlesztõpedagógus feladatai ♥ A sajátos nevelési igényû, valamint a beilleszkedési – tanulási, magatartási problémákkal küszködõ gyermekeket szûrje ki, aktuális fejlettségi szintjüket határozza meg! ♥ Végezzen mérést a nevelési év elején, és szükség szerint kontrollmérést évvégén a nagycsoportos gyermekeknél! ♥ Az óvónõk által jelzett középsõs korú gyermekeknél az idõben történõ felismerés érdekében végezzen szûrést, és preventív céllal tartson mozgásfejlesztést! ♥ Végezzen MSSST szûrõvizsgálatot a középsõs korú gyermekeknél nevelési év végén! ♥ Az átlagnál motiváltabb, érdeklõdõbb gyermeket gazdagító programba vonja be a tehetséggondozás keretében! ♥ Készítsen órarendet, egyéni fejlesztési tervet és ezeket egyeztesse a gyermek óvodapedagógusával, szükség esetén az óvoda logopédusával és pszichológusával! ♥ A gyermekek anamnézisét alaposan ismerje meg az óvodapedagógusok és a szülõk közremûködésével! ♥ Alakítson ki pozitív érzelmi kapcsolatot a gyermekekkel, a foglalkozások során vegye figyelembe a gyermekek aktuális érzelmi állapotát, teherbíróképességét! ♥ Fejlessze rendszeresen a gyermekeket egyéni, páros, mikro-és kiscsoportos formában, melynek helyszíne a csoportszoba, a fejlesztõszoba, illetve a szabadban! ♥ Építsen a gyermek érzelmi motivációjára, keltse fel érdeklõdését! ♥ A foglalkozásokon alakítson ki befogadó szeretetteljes környezetet, személyes kapcsolatot! ♥ A használt tárgyi felszereléseket a gyermekek számára hozzáférhetõvé, biztonságos módon helyezzük el! ♥ Alkalmazzon inkluzív pedagógiai módszereket és differenciált bánásmódot minden gyermeknél! ♥ Igazodjon – a fejlesztések ütemezésénél – a gyermek napirendjében szereplõ egyéb tevékenységekhez, vegye figyelembe a gyermek alapszükségleteit! ♥ Kövesse tervszerûen a gyermek fejlõdését, a fejlõdést írásban rögzítse! ♥ Folyamatosan tartsa a kapcsolatot az óvodapedagógusokkal, az óvoda vezetõjével, a logopédussal és a pszichológussal és gyermekvédelmi felelõssel! Kölcsönösen tájékoztassák egymást, cseréljenek tapasztalatot! ♥ Fejlesztõ pedagógiai tevékenységét más szakemberekkel (pszichológus, gyógypedagógus) összehangoltan végezze! ♥ Szükség esetén vegye fel a kapcsolatot egyéb szakemberekkel (gyógypedagógus, nevelési tanácsadó, szakértõi bizottság, gyermekpszichiáter) ♥ Diagnosztikus és kompetencia körét meghaladó eseteknél irányítsa a gyermeket speciális szakemberhez! ♥ Folyamatosan tájékoztassa a szülõket a gyermek fejlõdésérõl, lehetõség szerint vonja be õket a fejlesztésbe!


- 29 -

Alapelveink v A gyermek érési folyamatának, életkori sajátosságainak, aktuális fejlettségi szintjének figyelembe vétele v A játékosság és komplexitás érvényesülése a fejlesztési folyamatban Óvodásaink tevékenységei Óvodásaink a fejlesztõ foglalkozások során az alábbi tanulási formákban tevékenykednek: - mozgásra épülõ tanulási folyamat, tapasztalatszerzés - tervezett, irányított játékos tapasztalatszerzés, megfigyelés - spontán játékos tapasztalatszerzés - tevékenység közben történõ probléma - és feladatmegoldás

A fejlõdés jellemzõi az óvodáskor végére ⇒ A gyermek önmagához képest részképességében fejlõdést mutat.

a

korábban

elmaradást

mutató

⇒ A gyermek életkorához képest az egyes részképesség területeken az átlagosnál magasabb szintû teljesítményre képest. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

2. 3. 3.

SAJÁTOS NEVELÉSI IGÉNYÛ GYERMEKEK

Cél Ø Inkluzív pedagógiai szemlélet kialakítása, melyben megvalósul a megismerõ funkciók, viselkedésfejlõdés, vagy organikus okra vissza nem vezethetõ tartós és súlyos rendellenességekkel küzdõ továbbá hallássérült gyermekek óvodai nevelésbe történõ integrálása, minden területen speciális gondozása. Óvónõ feladatai ♥ Alakítson ki a gyermek állapotához igazított biztonságos, átlátható mozgásés életteret! ♥ Segítse a gyermekeket önkiszolgáló munkájuk elsajátításában, ismertesse meg a tárgyak helyeivel, higiéniás kezelésükkel, adjon lehetõséget a sok gyakorlásra! ♥ Forduljon a sajátos nevelési igényû gyermekek felé, értõ figyelemmel! ♥ Segítse egy befogadó közösség kialakítását, melyben megismerik és elfogadják egymást, tekintse a sajátos nevelési igényû gyermekek jelenlétét természetesnek! ♥ Támogassa a gyermekek önállósági törekvéseit, a fejlesztésben építsen a gyermekek meglévõ képességeire, és azokat a képességeket, amelyek részleges zavart szenvednek, vagy késve jelentkeznek, segítõleg támogassa meg (csak annyi segítséget nyújtson amennyi még szükséges)!


- 30 ♥ Helyezzen hangsúlyt a gyermekek személyiségfejlesztésére, támaszkodjon arra, hogy egyes területeken kiemelkedõ teljesítményre is képes! ♥ A fejlesztést több irányból végezze tevékenységorientáltan spontaneitásból kiindulva, vagy feladatorientáltan, szervezzen olyan tevékenységeket, melyben a gyermekek együttmûködve vesznek részt, és amelyek igazodnak képességeikhez, készségeikhez, a sokoldalú tapasztalatszerzés mellett nyújtson élményeket! ♥ A feladatorientálásnál vegye figyelembe, hogy minden gyermek más-más szinten áll a szintek ismerete képezze a differenciálás alapját, vegye figyelembe a gyermekek egyéni optimális terhelhetõségét! ♥ Az egyéni fejlesztés megtervezésénél figyelje meg a gyermekek játékát, ezáltal megismerheti, mozgásuk fejlettségét, összerendezettségét, személyiségüket, kapcsolataikat, társas magatartásukat, verbális képességüket, gondolkodásukat, ismereteiket stb.! ♥ A gyermekek fejlõdését folyamatosan kövesse nyomon visszacsatolásban, vezesse az ehhez szükséges dokumentációkat! ♥ Példamutató, elfogadó magatartásával segítse a dajkát az egyéni bánásmód alkalmazásában, támogassa, egyénre szabott feladatok meghatározásában! ♥ Empatikus magatartásával, toleranciával törekedjen a szülõvel való jó, partneri kapcsolat kialakítására, segítse az együttnevelést, elfogadást, nevelési elképzeléseinek ismertetésével! HALLÁSSÉRÜLT GYERMEKEKNÉL ♥ Készüljön fel a hallássérült gyermek fogadására: tájékozódjon a speciális témában, kérjen információt a gyermek fejlõdésérõl a gyógypedagógustól, találkozzon a gyermekkel és a szülõkkel, gyûjtsön adatokat a szülõktõl! ♥ Készítse fel a csoportját a hallássérült gyermek fogadására! ♥ Tájékoztassa a csoportjába járó gyermekek szüleit a hallássérült gyermek csoportba kerülésérõl! ♥ Vonja be az ép gyermekeket a sérült gyermek játékába, egyéb tevékenységébe! ♥ Segítse a gyermek önállósodását, kerülje a túlzott kényeztetést! ♥ Korszerû pedagógiai módszerekkel segítse kifejezõ beszédük, beszédértésük fejlesztését, szókincsük bõvítését! ♥ Tekintse fõ feladatának a nyelvi kommunikáció megalapozását, megindítását, fejlesztését! ♥ Beszédstílusa legyen artikulált, megfelelõ hangerejû, dallamos, szélsõségektõl mentes tempójú! ♥ Vegye igénybe a beszédértést, vagy konkrét megnyilvánulást segítõ eszközrendszert! ♥ Tanulja meg a hallókészülék használatát, egyénre szabottan segítsen a hallókészülékek kezelésében, karbantartásában! ♥ A hallássérült, nagyothalló gyermekek nevelésében törekedjen a szemkontaktus felvételére, metakommunikációval kísért verbális utasításra, adjon sok lehetõséget a szájról történõ olvasásra a gyermek, szemben történõ elhelyezésével! ♥ Biztosítsa a lehetõségét az utánzásnak, a többszöri gyakorlásnak! ♥ Adjon lehetõséget a szülõnek a csoportfoglalkozások látogatására!


- 31 ♥ A fejlesztésbe vonja be a meglévõ ép, vagy kevésbé sérült funkciókat a hiányok pótlására! ♥ Segítse a hallássérült, nagyothalló gyermeket a társas, szociális helyzetek megtapasztaltatásában! ♥ A fontos információkat a gyermek felé fordulva ismételje meg, szükség esetén fogalmazza át, vagy segítse a megértést bemutatással! ♥ Ügyeljen arra, hogy mondanivalóját a gyermekhez közel mondja, és közben ne legyen nagy zaj, törekedjen a normál hangerejû tiszta beszéd megtartására! ♥ A nehezen érthetõ kiejtéssel beszélõ gyermeket ne szakítsa félbe, de azt se színlelje, hogy megértette. Szükség estén rajzoltassa le, mutassa meg, tegyen fel eldöntendõ kérdést, esetleg kérdezze meg gyermektársait! ♥ Mûködjön együtt folyamatosan a különbözõ szakemberekkel, vegye igénybe az átlagostól eltérõ szolgáltatást! (szurdopedagógus) ♥ Kirándulásokon, rendezvényeken, sétákon ügyeljen arra, hogy lehetõleg a közelében haladjon a hallássérült gyermek, vagy legyen egy megbízható párja, aki tudja közvetíteni az óvónõi utasításokat! ♥ Biztosítsa a szakértõi szakvéleményben rögzített, a jogszabályban meghatározott rehabilitációs órakeretet! ♥ A gyermek rugalmas beiskolázásának érdekében vegye figyelembe az egyéni fejlettségi szintet, és a speciális szakemberek véleményét! ♥ Segítse a szülõket a gyermekeik speciális sajátosságainak elfogadásában! Alapelveink v A gyermekek alapvetõ jogainak tiszteletben tartása, sajátos szükségleteinek, egyéni állapotának megfelelõ elvárás, segítségnyújtás v A befogadó, elfogadó közösség támogató odafordulása v Érzelmi, akarati, szociális képességek kiemelt fejlesztése v A szakemberekkel, családdal történõ folyamatos együttmûködés, együttdolgozás Óvodásaink tevékenységei Egyéni képességeiknek, szintjüknek megfelelõen bekapcsolódnak minden óvodai tevékenységekbe, abban saját fejlõdési ütemüknek, önállósági szintjüknek, terhelhetõségüknek megfelelõen vesznek részt. Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Képes a csoportba beilleszkedni. ⇒ Egyéni szintjének megfelelõen képes az együttmûködésre, az együtthaladásra speciális szakemberek segítségével. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.


- 32 2. 3. 4.

A GYERMEKEK FEJLÕDÉSÉNEK NYOMON-KÖVETÉSE

Cél Ø A gyermeki személyiség legfontosabb komponenseinek megfigyelése, megismerése a fejlesztés érdekében.

tudatos

Alapelveink v A mérõeszközök és módszerek óvodánk kiemelt nevelési feladataihoz igazodnak v A mérés egységes értelmezése (eszközök, eredmények felhasználása) v A gyermekek életkori sajátosságainak figyelembe vétele v Folyamatos megfigyeléseken alapuló módszerek alkalmazása v Teljesítményorientáltság kizárása v Minden gyermekre érvényesség és alkalmazhatóság Óvónõ feladatai ♥ Végezze el az Intézményi Minõségirányítási Program 3.6.1. eljárásrendjében felépített megfigyelési és mérési rendszert! ♥ Megfigyeléseiben és méréseiben legyen tervszerû és tudatos, de igazodjon a gyermekek napi tevékenységeihez! ♥ Megfigyeléseit élethelyzetekben végezze! ♥ Vonja be a mérésekbe és az eredmények értékelésébe a fejlesztõpedagógust, az óvodapszichológust és a logopédust! ♥ Készítsen egyéni fejlesztési tervet minden gyermeknek! ♥ A gyermekek fejlesztésének alapját a megfigyelések képezzék! ♥ Törekedjen az egyszerû és kevés adminisztrációra! ♥ Fogadóórákon tájékoztassa a szülõket gyermekük fejlõdésérõl!

3.AZ ÓVODAI ÉLET TEVÉKENYSÉGFORMÁI 3. 1.

JÁTÉK

Cél ØA szabad és irányított/kezdeményezett játéktevékenységeknél a minél gazdagabb feltételek biztosítása, pedagógiai szakértelemmel történõ támogatása annak érdekében, hogy biztosítsuk a gyermeki személyiség sokoldalú és harmonikus fejlõdését. Szabad játék: Önként vállalt, szabad, örömteli, vágykielégítõ tevékenység, amelynek célja a játékban önmagában van. Érzelmek irányítják, élményeket, tapasztalatokat, belsõ feszültségeket, külsõ hatásokat, vágyakat juttat kifejezésre. A szabad játék során a gyermek játszás közben fedezi fel, ismeri meg környezetét, ismeri fel önmaga lehetõségeit, korlátait, miközben kielégíti felfedezõ hajlamát, kíváncsiságát, tevékenységi vágyát. Az óvodás korú gyermek e játéktevékenység értelmes gyakorlásában fejlõdik a legoptimálisabban.


- 33 Irányított/kezdeményezett játék: A kezdeményezett játékokban az óvodapedagógus irányító szerepe dominál, amelynek több célja lehetséges • A cél maga a játék: A játékot az óvodapedagógus indítja saját elképzelése szerint, amelybe a gyermekek szabadon beállva és kilépve maguk viszik tovább a témát, kiegészítik, akár az irányítást is átveszik. Az óvodapedagógus-bár vannak saját tervei-további lépéseit, ötleteit, és javaslatait a gyermek elõzõ megnyilvánulásaihoz igazítja, azokra építi. Így egyszerre alkalmazkodik a helyzethez, és a személyes igényekhez is. Játék ez a javából, mert önkéntes részvételen túl itt sem a végeredmény, a tanulás, a fejlesztés a fontos, hanem a közösen alakított játékfolyamat, maga a játszás. Ugyanakkor olyan témák és területek is elõkerülhetnek, amelyekre a gyermekek nem gondolnak. • Cél a tanulás: A játék többféleképpen lehet jelen a tanulási folyamatban, így kezdeményezett játék formájában is. Ezekben a játékokban az óvodapedagógus részérõl tanulási cél, pedagógiai szándék is megfogalmazódik, jellegük a szervezett tanulás jegyeit hordozzák magukban. • Cél a fejlesztés: Eltérõ fejlõdésû gyermekek részére kezdeményezett képességfejlesztõ játékok, az elmaradás típusától , és mértékétõl függõen . A különbözõ képességfejlesztõ játékok belsõ tartalmukkal, és struktúrájukkal, szabályaikkal hatnak a gyermekekre az óvodapedagógus /fejlesztõpedagógus irányításával, segítségével. Az óvónõ feladatai ♥ Támogassa a játéktevékenységet tudatosan megengedõ, biztonságot adó jelenlétével, pedagógiai szakértelemmel, Tervezze és teremtse meg a játék feltételeit: megfelelõ légkört, helyet, idõt, eszközt, kelléket, élményt, adjon teret a gyermeki önállóságnak! ♥ Potenciális partneri jelenlétével segítse a játék elmélyültségét, tartalmi kibontakoztatását! ♥ Biztosítsa a gyermekek saját elgondolásának megvalósítását, fantáziájuk, hangulataik, érzelmeik szabad megnyilvánulását! ♥ Adjon lehetõséget a negatív tartalmú játék megvalósítására, addig, amíg a környezetét nem veszélyezteti (gyermek illetve gyermekek fizikai, pszichés sérülését nem eredményezi, balesetet nem okoz, a játékok épségében nem tesz kárt)! ♥ Alkalmazzon a gyermekek közötti konfliktusokra moderáló módszereket! ♥ Alkalmazza a közvetlen vagy közvetett játékirányítást, ne avatkozzon indokolatlanul a játékba! ♥ Játékra ható megnyilvánulásai legyenek támogatóak, ötletgazdagok, inspirálóak! ♥ Saját terveivel, ötleteivel úgy alkalmazkodjon a gyermekek elõzõ megnyilvánulásaihoz, hogy érzékeltesse a közösen alakított játékfolyam fontosságát! ♥ Ismertesse meg a gyermekkel a játékeszközök használatát a csoportszobában és az udvaron, és egyéb helyszíneken! ♥ Adjon lehetõséget a gyermekeknek a környezet alakítására! ♥ Ügyeljen, hogy a gyermekekkel felismertesse a veszélyhelyzeteket, illetve kiküszöbölje azokat!


- 34 ♥ Idõjárástól függõen teremtsen lehetõséget az udvari játék során a csoportszobában elkezdett játék folytatásához! ♥ Tervezzen és szervezzen az udvaron játéktevékenységet! ♥ Ismertesse a dajkákkal a játék fontosságát, pedagógiai hatását! ♥ Segítse a gyermekek társas kapcsolatainak kialakulását, különös tekintettel a sajátos nevelési igényû gyermekekre! ♥ Végezzen megfigyeléseket játékidõ alatt a gyermekek megismerése céljából! ♥ Tudatosítsa a szülõkkel a játék fontosságát, hívja fel figyelmüket a játék komplex fejlesztõ hatásaira! Alapelveink v A szabad játék és irányított játék sajátosságainak szem elõtt tartása v A gyermekek egyéni sajátosságainak, különbözõ fejlettségi szintjének, aktivitásának, pillanatnyi állapotának figyelembe vétele v Élmények gazdagítása, környezet felfedeztetése v Játék és játszótársak iránti tisztelet, elfogadás, magatartás kialakítása Óvodásaink tevékenységei Gyakorló vagy funkciójáték Játékszerekkel, különféle anyagokkal, mozgással manipulálnak, hanggal játszanak. Egyazon cselekvést többször ismételnek. Az eszközök tulajdonságaival, a tárgyak egymáshoz való viszonyulásával, mûködésével ismerkednek. (pl: húzogatnak, rakosgatnak, dobolnak, zörögnek, homokot szórnak, kevergetnek, vizet öntögetnek, gyúrnak, papírt tépnek, stb.) Építõjáték Elõre eltervezett alkotásokat hoznak létre, amelyeket kreatív módon használnak. A játékelemeket biztosan kezelik. Az építõjáték során készült modelleket a gyermekek gyakran használják más játék fajtákban is. (pl: építenek hóból, építõelemekbõl, legóból összeraknak, fûznek gyöngybõl, szívószálból, tésztából, stb.) Szerepjáték A szerepjátékban megjelenítik tapasztalataikat, ismereteiket, elképzeléseiket, vágyaikat, érzelmeiket. Szerepeiken keresztül ábrázolják a valóságból számukra lényeges mozzanatokat. Játékukhoz valós és elképzelt eszközöket használnak. (pl: orvosos, papás-mamás, boltos, fodrászos, utazásos játékok stb.) Dráma és bábjátékok Reprodukálják a mesék hõseinek vagy a szerepben ábrázolt személynek, állatnak a tipikus vonásait. Beleélik magukat emberek vagy állatok szerepébe és eljátszanak társas kapcsolatokat, viselkedési mintákat. (pl: jelmezekkel, maszkokkal, síkbábokkal, ujjbábokkal, kesztyûbábokkal, stb.) Szabályjátékok Az adott játék szabályait megértik és elfogadják, azokat pontosan betartják és a szabályoknak megfelelõen viselkednek. Hallgatnak a játékvezetõre, segítenek egymásnak. Ügyesen, kezdeményezõen játszanak, küzdenek a gyõzelemért. Türelmesek társaikkal, elfogadják eltérõ képességeiket. Elviselik a vereséget, örülnek a gyõzelemnek. (pl: különbözõ társasjátékok, mozgásos játékok, énekesjátékok, értelemfejlesztõ szabályjátékok, anyanyelvi játékok stb.)


- 35 Népi játékok Megismerkednek magyar népi játékokkal. Játszanak énekes-táncos, mondókás, dramatizáló, társas és mozgásos játékokat. Elsajátítják az ünnepekhez, népszokásokhoz, hagyományokhoz kapcsolódó tevékenységeket, szokásokat. (pl.: farsang, húsvét, karácsony, csúfolódós, kérõs-lakodalmas, stb.) Fejlõdés jellemzõi óvódáskor végére ⇒ Képes az elmélyült kitartó játékra, örömmel játszik. ⇒ Alkalmazkodik a játék szabályaihoz, le tud mondani egy-egy kedves játékszerrõl, vállalja a kedvezõtlenebb szerepeket is. ⇒ Vezetõ/alárendelt szerepben részt vesz a játékban. ⇒ Bábozást, dramatizálást kezdeményez az általa választott, illetve készített eszközökkel. ⇒ Alkotásokat önállóan, sok egyéni ötlet alapján hozz létre, és képes a különbözõ anyagok, eszközök kombinált alkalmazására is. ⇒ Képes bonyolultabb szabályú játékok megtanulására és gyakorlására. 3.2.

MOZGÁS

Cél A mozgás váljon a gyermekek igényévé, egészségközpontú óvodánkban egészítse ki az egészséges életmódra nevelés hatásait, az életkori sajátosságoknak megfelelõen fejlessze komplex formában képességeiket. . Óvónõ feladatai ♥ Biztosítsa a lehetõséget a gyermekek mozgásának kielégítésére az óvodai nevelés minden napján: játékidõben, testnevelési foglalkozásokon, mozgásfejlesztõ játékban és a mindennapos tornán a csoportszobában, az óvoda kertjében és egyéb helyszíneken, az egyéni szükségletek és képességek figyelembe vételével! ♥ A gyermekek természetes mozgásigényét felhasználva, rendszeres, tervezett, szervezett mozgásanyagot gyakoroltassa! ♥ Pontos feladat-megjelölésével segítse elõ a gyermekek mozgásfejlõdését, térbeli tájékozódásának alakulását! ♥ Biztosítson lehetõséget az egészséges életmódot erõsítõ egyéb tevékenységeknek is! ♥ Tervszerûen felépített tornafoglalkozásokon segítse a gyermekek testi képességeinek fejlõdését! ♥ A gyermekek finommotoros mozgásának fejlõdéséhez biztosítson változatos eszközöket, lehetõségeket! ♥ A csoport képességeire építve tudatosan állítsa össze a mozgásos fejlesztõ játékok anyagát! ♥ Elismerõ megerõsítésekkel növelje a gyermekek önbizalmát, segítse pozitív énképük alakítását! ♥ Alakítsa ki a gyermekek egészséges versenyszellemét, a társra figyelés tulajdonságát, siker és kudarcélményeik feldolgozását! ♥ A használt tárgyi felszereléseket a gyermekek számára hozzáférhetõvé, biztonságos módon helyezzük el! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 36 ♥ Tartsa szem elõtt a balesetveszélyes helyzetek megszüntetését, hívja fel a gyermekek figyelmét a balesetveszélyre és mondja el, hogyan lehet azt elkerülni! ♥ Kérje és vegye igénybe szakszolgáltatók segítségét a mozgásában elmaradást mutató gyerekek, különös tekintettel a sajátos nevelési igényûek fejlesztéséhez! ♥ A dajkával ismertesse a mozgásos feladatokkal kapcsolatos teendõket, és folyamatosan beszéljék meg azokat! ♥ Ismertesse meg a szülõkkel (nyílt nap, sport nap, szülõi értekezlet alkalmával) óvodáskorú gyermekek mozgáslehetõségeit, a mozgás, a mozgásos játékok fontosságát, fejlesztõ hatását! Alapelveink v A természetes mozgásokra alapozott, a gyermekek számára a legoptimálisabb fejlesztési lehetõségek megkeresése, szem elõtt tartása v A gyermekek életkori sajátosságainak, egyéni fizikai képességeinek figyelembe vétele. v A játékosság elvének érvényesítése. v Sokoldalú érzékszervi koordináció biztosítása. Óvodásaink tevékenységei A gyermekek rendszeresen és sokat mozognak a nap folyamán, tornafoglalkozáson, a mindennapos tornán, a mozgásos játékokon és spontán a mozgás öröméért. A gyermekek különbözõ járás- és futó-, támasz- és függésgyakorlatokat, végeznek. Talajon és tornaeszközön bújnak, csúsznak, kúsznak, másznak, egyensúlyoznak. Ugrás-elõkészítõ gyakorlatokat végeznek, ugranak homokba és padról is (mélyugrás). Megismerik a labdakezelési technikákat és néhány labdajátékot. Életkoruknak és egyéni képességeiknek megfelelõen részt vesznek mozgásos játékokon, és játékos sportvetélkedõkön. A különbözõ szabályjátékokat eleinte segítséggel, késõbb már önállóan kezdeményezik, játsszák A tornaudvaron megfelelõ öltözékben tornáznak, mozognak. Minden évszakban az idõjárásnak megfelelõ mozgástevékenységet végeznek. (kerékpároznak, rollereznek, szánkóznak)

Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Szereti és igényli a rendszeres mozgást. ⇒ Mozgása egyre összerendezettebb, finommotorikája alakul. ⇒ Teherbírása és kitartása fokozatosan erõsödõ. ⇒ Térbeli tájékozódó képessége fejlõdést mutat. ⇒ Versengések során a szabályokat igyekszik betartani. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.


- 37 3. 2. 1. MOZGÁSOS FEJLESZTÕ JÁTÉKOK Cél Ø A játék keretében kötött vagy kötetlen formában tudatosan és tervezetten az életkori sajátosságoknak megfelelõen fejlessze komplex formában a gyermekek képességeit. Óvónõ feladatai ♥ Ismerje meg a gyermekek mozgásában és megismerõ funkcióiban az egyéni képességeiket, annak folyamatbeli fejlõdését! ♥ Szervezett, közös játékokkal fejlessze komplex módon a gyermekek képességeit! A csoport képességeire építve tudatosan állítsa össze a játék anyagát! ♥ Éreztesse a játék irányításával a közös tevékenység örömét, a társra figyelés fontosságát! ♥ Igényelje és vegye figyelembe a fejlesztõpedagógus, logopédus, óvodapszichológus véleményét, javaslatát! ♥ Tudatosítsa a szülõkkel a mozgásos játék fontosságát, szerepét, hívja fel figyelmüket a fejlesztõ hatására! ♥ A mozgásos fejlesztõ játékok gyûjteményét folyamatosan alkalmazza! Alapelveink v A foglalkozási ágak között az átjárhatóság figyelembe vétele, ill. a komplexitás érvényesítése. v A korosztályok jellemzõ mozgásfajtáinak, mozgásformáinak figyelembe vétele. v Sokoldalú érzékszervi koordináció biztosítása. Óvodásaink tevékenységei A gyermekek segítenek a játékhoz szükséges környezet kialakításában, az eszközök elõkészítésében. A játékszabályt megértve, kezdetben segítséggel betartva játszanak. A már ismert mozgásos játékokat szabad játékidõben önállóan is kezdeményezik, kisebb csoportokban is játsszák.

3. 3.

A KÜLSÕ VILÁG TEVÉKENY MEGISMERÉSE

Cél Ø A szûkebb és tágabb környezet felfedezése során a gyermekek pozitív érzelmi viszonyának kialakítása a természeti, emberi, tárgyi világ értékei iránt. A természet megóvása váljék igényükké. Környezettudatos magatartás kialakítása. Játékos formában matematikai tapasztalatok szerzése. Óvónõ feladatai ♥ Érje el, hogy a gyermekek biztonsággal igazodjanak el környezetükben! ♥ Nyújtson élményeket természetes környezetben a gyermekeknek! ♥ Tervezzen és szervezzen folyamatos és alkalmi megfigyeléseket, tevékenységeket az emberi és a természeti környezetben a gyermeki tapasztalatokra, élményekre, spontán érdeklõdésre, kíváncsiságra támaszkodva! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 38 ♥ Biztosítson minél sokoldalúbb lehetõségeket a tapasztalatszerzésre, az élményekrõl történõ beszélgetésre egész nap folyamán! ♥ Szervezzen gazdagító programlehetõségeket a természettudománymatematika iránt különösen érdeklõdõ gyermekek számára! ♥ A használt tárgyi felszereléseket a gyermekek számára hozzáférhetõvé, biztonságos módon helyezzük el! ♥ Ösztönözze a problémaszituációk önálló gyermeki megoldását! ♥ Ismertesse meg a gyerekekkel a szülõföld, az ott élõ emberek, a helyi hagyományok, néphagyományok, szokások, a családi, a tárgyi kultúra értékeit, szeretetét, környezetük szépségeit és ezzel összefüggésben a természet védelmét, a szelektív hulladékgyûjtés fontosságát! ♥ Nyújtson modellt környezettudatos viselkedésével a gyermekek, szülõk és a dajkák számára! ♥ A megismerési folyamatokban fedeztesse fel a körülvevõ világ mennyiségi, formai, kiterjedésbeli összefüggéseit! ♥ Nyújtson tapasztalati lehetõségeket, teremtsen problémahelyzeteket, melynek alapján a gyerekek matematikai fogalmakat ismernek meg, fejlõdik logikus gondolkodásuk, a megszerzett ismereteket tevékenységekben alkalmazzák. ♥ Irányításával, pozitív értékelésével segítse a sajátos nevelési igényû gyermekeket is az aktív részvételre! ♥ Segítse a szülõket, hogy felismerjék és támogassák gyermekük környezet iránti érdeklõdését! ♥ Segítse elõ a gyermek önálló véleményalkotását, döntési képességeinek fejlõdését a kortárs kapcsolatokban és a környezet alakításában. Alapelveink v Egyéni képességek figyelembe vétele, az egyéni fejlõdés üteméhez igazodó differenciálása v A gyerekek érdeklõdésének felkeltése és fenntartása v Természet szeretete, megóvása, környezettudatos magatartás alakítása v Közvetlen tapasztalatszerzés, tevékenykedtetés Óvodásaink tevékenységei Megfigyelik a felnõttek életét, munkáját, a természeti változásokat, a környezeti valóságot, azok jellegzetességeit. Ezekrõl beszélgetnek, közlik véleményüket, gondolataikat, összehasonlítanak, csoportosítanak, ismereteiket bõvítik. Tájékozódnak az óvoda környezetében, ellátogatnak a környezõ intézményekbe, parkokba. Tevékenyen részt vesznek óvodai környezetük formálásában, a csoportszobában, az udvaron, a kertben. Szimulációs játékban elevenítik fel élethelyzeteiket (család, felnõttek munkája, stb.) Olyan tevékenységekben vesznek részt, amelyek során lehetõségük van megfigyelésre, konstruálásra, kreatív gondolkodásra, ahol észrevehetik az azonosságokat, különbözõségeket, összehasonlítanak, számolnak, mérnek. Az óvónõ irányításával kísérleteket végeznek. Tapasztalatokat szereznek a geometria területén: térben és síkban építenek és tájékozódnak, tevékenységeket végeznek tükörrel, képzetük van a szimmetriáról.


- 39 -

Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Ismeri nevét, születési idejét, lakása címét, szülei nevét és foglalkozását. ⇒ Megnevezi a napszakokat, évszakokat, a hét napjait. ⇒ Különbségeket tesz az évszakok között, ismeri az egyes évszakok jellegzetességeit. ⇒ Kísérletek, megfigyelések hatására képes egyszerû ok-okozati összefüggések megértésére, változások megnevezésére, problémák megoldására ⇒ Felismer néhány állatot, növényt és azok jellemzõit ⇒ Gyakorlott az elemi gyalogos közlekedési szabályok betartásában. ⇒ Ismeri a környezetében lévõ intézményeket. ⇒ A tárgyak, jelenségek közötti összefüggéseket felismeri ⇒ Kialakult a testsémája. ⇒ Tapasztalata van az orvos, védõnõ, betegellátás feladatairól. ⇒ Tudomása van más nemzetekrõl, tudja, hogy õ hova tartozik. ⇒ Énképe alakulóban van, a számára káros külsõ hatásokról ismeretei vannak. ⇒ Megismeri, rendben tartja közvetlen környezetét, védi a természetet. ⇒ Biztonsággal felismeri az alapszíneket és néhány árnyalatukat ⇒ Tud tárgyakat, személyeket, halmazokat tulajdonságaik szerint megnevezni, összehasonlítani, válogatni, sorbarendezni, összemérni, párosítani különbözõ szempontok, szabályok szerint ⇒ Sorozatokat alkot mennyiségi tulajdonság szerint. ⇒ Irányított összehasonlításra képes. ⇒ Számfogalma megalapozott, tõ-és sorszámneveket megkülönböztet. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

3.4.

RAJZOLÁS, MINTÁZÁS, KÉZIMUNKA

Cél Ø A tevékenységek iránti érdeklõdés felkeltése, alkotás örömének megtapasztaltatása Óvónõ feladatai ♥ Az egész nap folyamán biztosítsa a lehetõséget, helyet, eszközt az ábrázoló tevékenységre, élményt, alkotó légkört! ♥ Ismertesse meg a gyermekekkel a különbözõ anyagokat, eszközöket, ezek használatát, különbözõ technikákat és eljárásokat! ♥ Alakítsa ki a gyermekekben az igényt az alkotásra, az önkifejezésre, a környezet esztétikai alakítására ! ♥ Ébressze fel a képi-plasztikai kifejezõképesség, komponáló képesség iránti vágyukat! ♥ Segítse elõ a gyermek képi gondolkodásának fejlõdését, belsõ képalkotásának gazdagítását, esztétikai érzékenységét, a szép iránti nyitottságát, igényessége alakulását! ♥ Jó minõségû eszközökkel, változatos lehetõségek megteremtésével motiválja a kiemelkedõ mûvészi képességû gyermekeket alkotó tevékenységre! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 40 ♥ Juttassa a gyermekeket esztétikai élményekhez! ♥ Ismertesse meg a környezetükben fellelhetõ mûvészeti alkotásokkal, népmûvészeti tárgyakkal! ♥ Segítse elõ a gyermek alkotó munkája közben szóbeli önkifejezését, az elkészített produktumok és mûvészeti alkotások hatásainak szavakba foglalását! ♥ Fejlessze kreativitásukat! ♥ Nevelje a gyermekeket önértékelésre, mások munkájának megbecsülésére! ♥ Példaadásával segítse, hogy a dajkák felismerjék a gyermekmunkák értékét! ♥ Irányításával, pozitív értékelésével segítse a sajátos nevelési igényû gyermekeket is ábrázoló tevékenységben való aktív részvételre! ♥ Biztosítsa a szülõk részére a gyermekmunkák megismerését, tudatosítsa megbecsülésének fontosságát! Alapelveink v A gyermeki alkotások értékként kezelése, s erre a szülõk ösztönzése v A gyermeki munka pozitívumainak kiemelése v Egymás alkotása iránti figyelem felkeltése Óvodásaink tevékenységei A gyermekek építenek különbözõ anyagokból, fából, mûanyagból, homokból, hóból, egész nap lehetõségük van a firkálásra, rajzolásra, festésre, gyurmázásra, közös képalkotásokra és meseillusztrálásra. Megtanulják az olló használatát, vágnak, ragasztanak. Különbözõ anyagok felhasználásával plasztikai munkákat készítenek (papír, textil, fonal, gyurma, agyag), természetes anyagokat is használnak. Barkácsolás alkalmával, az óvónõvel közösen készítenek szerepjátékhoz kiegészítõ-eszközöket, bábokat. Megismerkednek a tû használatával, egyszerû varrási mûveletekkel és a szövéssel. Az óvónõk irányításával megismerkednek a környezetükben lévõ kiállítások képzõmûvészeti alkotásaival, „múzeumlátogatás” hangulatával. Ezeken a kiállításokon bábokat, festményeket, grafikákat, plasztikai alkotásokat nézegetnek. Szívesen elmondják a mûvészeti alkotásokkal kapcsolatos érzelmeiket, észrevételeiket. Az óvodában sokszor nézegetnek képzõmûvészeti albumokat és beszélgetnek a látottakról. Fejlõdés várható jellemzõi óvodáskor végére ⇒ A különbözõ technikák alkalmazása számára kedves örömteli tevékenységgé, fantáziája, kreativitása kifejezõ eszközévé válik. ⇒ Erõteljesen fejlõdik finommotorikus mozgása. ⇒ Élményei, elképzelései, képzetei megjelenítésében többnyire biztonsággal használja a képi kifejezés változatos eszközeit. ⇒ Formaábrázolása változatos, ki tudja hangsúlyozni a legfontosabb megkülönböztetõ jegyeket. ⇒ Önállóan díszít, fokozott önállósággal tudja alkalmazni a megismert technikákat. ⇒ Kialakul esztétikai érzékenysége, szívesen nézeget népi-és mûalkotásokat. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.


- 41 -

3.5.

VERS, MESE

Cél Ø A gyermekek életkorának megfelelõ irodalmi élmények nyújtásával pozitív személyiségjegyeinek megalapozása Óvónõ feladatai ♥ Teremtsen mindennap olyan helyzeteket mondókázásra, verselésre, mesélésre, hogy az biztosítsa az élmény befogadását, belsõ átélését és belsõ feldolgozását! ♥ A használt tárgyi felszereléseket a gyermekek számára hozzáférhetõvé, biztonságos módon helyezzük el! ♥ Az irodalmi anyag megválasztásánál a magyar irodalom mûfajait részesítse elõnyben:(népmesék, mondókák, értékes versek, valamint más népek meséit) és ismertessen meg a gyerekekkel klasszikus és kortárs irodalmi mûveket is. ♥ Vegye figyelembe a gyermek életkori sajátosságait az anyag megválasztásánál: a ritmikus mondókákat, mondókajátékokat, az állathangutánzó és felelgetõs mesemondókákat, halmozó- és láncmeséket, verseket, verses meséket, majd a fokozatosan hosszabbodó, bonyolódó prózai meséket! ♥ Az irodalmi meséket szabad elõadásmódban, a verseket pontosan idézze fel! ♥ Elõadásmódjával a beszéd zenei elemeit érvényesítse: példát adva a helyes hangképzésre, tiszta ejtésre, megfelelõ hangsúlyra és hangerõre, a hanglejtés dallamára, a ritmus és a tempó változatosságára! ♥ A gyermekek hangulatának, ünnepekhez, évszakokhoz kapcsolódóan mondókázzon, verseljen, meséljen az óvónõ! ♥ Ismétlésekkel segítse a gyermekeket élményeik és érzéseik felidézésére! ♥ Tegye lehetõvé, hogy a gyermekekben kialakuljon, és intenzíven fejlõdjön a belsõ képalakítás képessége. Ösztönözze õket, hogy õk is meséljenek ismert vagy kitalált mesét, bábozással, dramatizálással jelenítsék meg irodalmi élményeiket! ♥ A kiemelkedõ elõadói képességekkel rendelkezõ gyermekek számára adjon lehetõséget a bemutatkozásra! ♥ A versek gyakorlásánál az egyéni és a két-háromfõs kiscsoportban történõ ismétlést részesítse elõnyben! ♥ Biztosítson lehetõséget a gyermek saját vers- és mesealkotására, az önkifejezés megvalósítására mozgással és ábrázolással történõ kombinálással. ♥ A kisgyermek mentálhigiénés nevelése érdekében mindig meséljen délutáni pihenés megkezdésekor! ♥ Irányításával, pozitív értékelésével segítse a sajátos nevelési igényû gyermekeket is az aktív részvételre! ♥ A könyvek szeretetére és megbecsülésére nevelje a gyermekeket! ♥ Nyújtson segítséget a szülõknek a gyerekek egyéni és életkori sajátosságainak megfelelõ, értékes és igényes mese- és verseskönyvek megválasztásában! ♥ Hangsúlyozza a szülõ által közvetített élõmese fontosságát a gyermek érzelmi életében! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 42 Alapelveink v Az irodalom által a gyermek anyanyelvi-, érzelmi-, értelmi- és erkölcsi fejlesztése v Az irodalmi mûvek megválasztásával a magyar népi kultúra értékeinek figyelembevétele Óvodásaink tevékenységei Örömmel hallgatják a mondókákat, verseket, meséket. Bármikor kezdeményezhetnek mondókázást, verselést, mesélést. Kezdetben befogadók, majd az ismétlések során fokozatosan aktív résztvevõi az irodalmi élményeknek. Játékukban megjelennek kedvenc meséik, mesehõseik, bábozzák és dramatizálják a meséket. Rendszeresen nézegetnek képeskönyveket, a képekrõl beszélgetnek. Irodalmi jellegû kulturális programokon vesznek részt. Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Igénye a mesehallgatás, az ehhez kapcsolódó szokásokat ismeri: figyelmesen, csendben hallgatja a mesét, nem zavarja a bensõséges hangulatot. ⇒ A gyermek mondókát, verset tud pontosan felidézni, mesét ismer, melyek közül kedvencét el is tudja mondani, vizuálisan ábrázolni, dramatizálni, bábozni. ⇒ Önállóan nézegeti a képeskönyveket, melyekbõl kedvenceit felismeri, s felidézi a hozzá kapcsolódó élményeit. ⇒ Vigyáz a könyvekre. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

3.6.

ÉNEK, ZENE, ÉNEKES JÁTÉK

Cél Ø A gyermekek zenei érdeklõdésének felkeltése, zenei ízlésük, esztétikai fogékonyságuk formálása, a magyar néphagyományok megismerése, ápolása, közös éneklés, énekes játék örömének megéreztetése Óvónõ feladatai ♥ Teremtse meg a zenei nevelés alapvetõ feltételeit! ♥ Szerettesse meg a gyermekekkel az éneklést, az énekes játékokat, szoktassa õket a tiszta éneklésre! ♥ Válogasson az énekes népi játékokból és igényes kortárs mûvészeti alkotásokból a zenei anyag feldolgozásakor, és kövesse a fokozatosság elvét a játékok sorrendjében, a zenei képességek fejlesztésében! ♥ Juttassa a gyermekeket zenei élményhez, keltse fel zenei érdeklõdésüket, formálja zenei ízlésüket, esztétikai fogékonyságukat, alakítsa zenei kreativitásukat! ♥ Fejlessze a gyermekek zenei hallását, ritmusérzékét, zenei emlékezetét, játékos zenei alkotókedvét, alapozza meg zenei anyanyelvüket!


- 43 ♥ A zenehallgatási anyag megválasztásánál vegye figyelembe a nemzetiségi, etnikai kisebbséghez tartozó gyermekek hovatartozását! ♥ Biztosítson a gyermekek számára ritmushangszereket! ♥ Ismertesse meg a gyermekeket a gyermekdalok ritmusából fakadó harmonikus mozgással, segítse elõ mozgáskultúrájuk, összerendezett mozgásuk fejlõdését! ♥ Fejlessze a gyermekek nyelvi képességeit mondókákkal, gyermekdalokkal és zenei képességfejlesztõ játékokkal! ♥ Támaszkodjon a mozgás és az énekes játék fejlesztõ hatására, építsen a mozgásfejlesztõ játékokra! ♥ Teremtsen oldott légkört a gyermekek képzelete és alkotókedve alakításának érdekében, vegye figyelembe ötleteiket, elképzeléseiket! ♥ A zenei tehetséget mutató, kiemelkedõ mozgáskultúrájú gyermekek számára teremtsen lehetõséget, biztosítson eszközöket tevékenységükhöz! ♥ Nyújtson modellt számukra, tiszta, élményszerû énekével, változatos dallamfordulatok kitalálásával mintát mutasson! ♥ Tegye lehetõvé, hogy hangszeres élõ zenét hallgassanak a gyermekek! ♥ Irányításával, pozitív értékelésével segítse a sajátos nevelési igényû gyermekeket is a zenei nevelésben való aktív részvételre! ♥ Tájékoztassa a szülõket az óvodában folyó zenei nevelés fejlesztõ hatásairól, nyújtson segítséget a zenei anyag megismerésében! Alapelveink v A gyermekek életkorának, az adott csoport képességszintjének megfelelõ igényes zenei anyag választása v A magyar néphagyomány ápolása, az élõ zene elõnybe részesítése

Óvodásaink tevékenységei Játékidõben, mozgás közben szövegeket, dallamokat ismételgetnek spontán: játszanak a hangokkal, hangok lejtésével. Zenei élmények hatására kapcsolódnak be különféle tevékenységekbe: éneklésbe, mondókázásba, ölbeli játékokba, ritmusjátékokba, zenei hallás és alkotókedvet fejlesztõ, mozgásos népi és dalos játékokba. Megérzik és kifejezik az egyenletes lüktetést, megfigyelik a dalok, mondókák ritmusát és azt játékos mozgással, táncmozdulatokkal kísérik. Használják a ritmushangszereket. Felismerik a tempók közötti különbséget és a különbözõ ütemeket mozgással, tánccal kapcsolják össze. Megpróbálnak együtt mozogni a zene ritmusára a csoporttal. Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ Ismer mondókákat, hat hangterjedelmû dalokat, ezeket tisztán, helyes szövegkiejtéssel a ritmusuknak megfelelõen elõadja. ⇒ Felelgetõs játékokat két csoportban folyamatosan az óvónõ segítsége nélkül is elõad. ⇒ Képes dallam, vagy ritmusmotívumokat egyénileg visszaénekelni, visszatapsolni ⇒ Ismeri és alkalmazza a gyors-lassú, magas-mély, halk-hangos közti különbségeket.


- 44 ⇒ Tud dalokat jelre hangosan és belsõ hallással énekelni. ⇒ Felismeri a dallamot dúdolásról, hangszerrõl, hasonló fordulatokról, belsõ vagy záró motívumokról, mondókákat jellegzetes ritmusuk alapján és önállóan visszaénekli, visszamondja azokat. ⇒ Érzékeny a természet és a környezet hangjaira, figyeli és megkülönbözteti a hangszíneket, finom zörejeket, beszédhangokat. ⇒ Megkülönbözteti az egyenletes lüktetést a dal ritmusától. Társaival térformákat alakít ki, egyszerû játékos táncmozgásokat esztétikusan, kedvvel végez. ⇒ Ritmushangszereket használ, megbeszélés vagy egyéni ötlet alapján képes kísérni a csoport énekét. ⇒ A bemutatott élõzenét (zenehallgatás) figyelmesen, élvezettel hallgatja. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.

3. 7.

MUNKAJELLEGÛ TEVÉKENYSÉGEK

Cél Ø A munkavégzéshez szükséges képességek, készségek kialakítása. Óvónõ feladatai ♥ Teremtse meg a nyugodt légkört, a megfelelõ helyet, elegendõ idõt az aktív munkavégzéshez, biztosítson megfelelõ munkaeszközöket! ♥ Vegye figyelembe az egyéni sajátosságokat, hogy minden gyermek képességeinek megfelelõ munkalehetõséget kapjon! ♥ Gondoskodjon arról, hogy a sajátos nevelési igényû gyermekek aktívan kapcsolódhassanak a tevékenységekbe! ♥ Érzékeltesse a gyermekekkel a kötelességteljesítés fontosságát, a saját és mások munkájának megbecsülését, elismerését! ♥ Erõsítse a munkára késztetõ indítékokat, érzékeltesse a játéktól eltérõ sajátos vonásokat! ♥ Ismertesse meg a gyerekkel a munkaeszközöket ill. azok célszerû használatát! ♥ Mutassa be a munkafolyamatokat és használja a szakkifejezéséket! ♥ Mindenfajta munkában és minden korcsoportban teremtse meg az önálló véleményalkotás, döntés és munkavégzés lehetõségét! ♥ Folyamatos fejlesztõ értékeléssel növelje a gyermek önbizalmát, érzelmi ráhangolódását, társai elismerését! ♥ Tartsa szem elõtt, hogy az önként vállalt feladatok végzése során megéli a gyermek a közösségért való tevékenykedés örömét is, ami normák, értékek, szabályok kialakulásához vezet! ♥ Tegye lehetõvé, hogy a gyermeknek igényévé váljon a környezet rendjének megõrzése ill. a játékeszközök, munkaeszközök megóvása! ♥ Elõzze meg a balesetveszélyes helyzeteket!


- 45 ♥ Ismertesse meg a dajkával a csoportjában folyó gyermeki munkajellegû tevékenységeket, irányításuknak módját! ♥ Biztosítson betekintést, tájékoztatást a szülõknek az óvodában folyó gyermeki munkajellegû tevékenységrõl, ezzel is segítve az óvodai és a családi gyermekmunkák összehangolását! Alapelveink v A gyermekek egyéni képességeinek, fejlettségének figyelembe vétele, különös tekintettel a sajátos nevelési igényû gyermekekre v Az eszközök használata során a balesetek megelõzése v Cselekvõ tanulással a gyermekek munkához való pozitív hozzáállásának ébren tartása Óvodásaink tevékenységei Óvodásaink a következõ munkajellegû tevékenységeket végzik: testápolás, étkezés, öltözködés, környezet rendjének megõrzése, a környezet átalakítása, alkalomszerû munka, megbízatás, növény és állatgondozás. Testápolás során rendeltetésszerûen és egyre önállóbban használják a tisztálkodási eszközöket, amelyeket használat után a helyükre tesznek. Osztják a fogkrémet, feltörlik a fürdõszobát. Étkezéskor megtanulják az önkiszolgálást, amelyet késõbb a felelõsségteljes, közösségért végzett naposi munka vált fel. Megtanulják a terítés sorrendjét, hajtogatják a terítõt és szalvétát, leszedik és letörlik az asztalt, étkezés után összeseprik a morzsát. Öltözködéskor megtanulják, hogyan kell rendet tartani az öltözõben, ruhadarabjaikat összehajtva teszik el a helyére. Fokozatosan meg tanulnak megfelelõ sorrendben öltözni, vetkõzni, gombolni, cipzárazni, cipõt fûzni és kötni. A környezet rendjének megõrzése érdekében elrakják a játékokat, szívesen segítenek a szoba átrendezésében. Igényükké válik az esztétikus környezet. A növény és állatgondozásba bekapcsolódnak: öntözik a virágokat, felnõttekkel együtt etetik az állatokat, tisztítják helyüket életkoruknak megfelelõ módon. Az udvaron is ismerik a játékok helyét, rendet tartanak környezetükben. Gondozzák a virágos kerteket: gereblyéznek, ültetnek, öntöznek, gyomlálnak. Õsszel segítenek a száraz falevelek összegyûjtésében. Alkalomszerû munkákat, megbízatásokat szívesen és aktívan vállalnak.

Fejlõdés jellemzõi óvodáskor végére ⇒ A gyermek képes az óvodai munkafeladatok önálló elvégzésére. ⇒ A rábízott feladatokat felelõsségtudattal, kitartással teljesíti. ⇒ Képes ismétlõdõ munkajellegû feladatok önálló megszervezésére. ⇒ Ismeri a munkaeszközöket, azok célszerû használatát. ⇒ A sajátos nevelési igényû gyermek speciális szakemberekkel végzett pedagógiai munka mellett érheti csak el a fentiekben leírt fejlettségi szintet.


- 46 4. A NEVELÉSI PROGRAM FELTÉTELRENDSZERE

4. 1.

AZ ÓVODAI ÉLET MEGSZERVEZÉSE

Cél Ø A törvényi elõírásoknak megfelelõen, fenntartó által meghatározott módon az óvoda zavartalan mûködtetése, a gyermeklétszám biztosítása. Feladataink ♥ az óvodánk iránti kereslet megtartása ♥ a reális szülõi igények kielégítése ♥ elégedettség mérése ♥ menedzselés ♥ szakmai és emberi nyitottság ♥ közös programok megvalósítása Alapelveink v emberi és szakmai nyitottság v rugalmasság

Csoportszervezési elvek Cél Ø Lehetõség szerint minden gyermek életkorának és egyéni fejlettségének megfelelõ csoportba kerüljön! Feladataink ♥ Biztosítsuk a felmenõrendszer személyi és tárgyi feltételeit! ♥ A gyermekek egyéni fejlõdését folyamatában kövessük, fejlettségi állapotát objektíven állapítsuk meg, véleményünket a szülõk felé nyíltan közvetítsük! ♥ Vezesse folyamatosan a gyermekek fejlõdésük nyomon követésének érdekében a különbözõ kötelezõ dokumentumokat! ♥ A szakszolgáltatókat vonjuk be a gyermekek fejlettségének megállapításába, a részképességek célzott fejlesztésébe, támaszkodjunk véleményükre! ♥ Tegyünk javaslatokat a szakszolgáltatók részképesség-fejlesztésébe! ♥ Adjunk a szülõknek tájékoztatást a homogén és heterogén csoport sajátosságairól! ♥ Az SNI gyermekek lehetõleg egyenlõ arányban legyenek a csoportokban! Alapelveink v Óvodán belül megközelítõleg azonos csoportlétszám v Az óvodapedagógusok javaslata, a szülõk döntése gyermekük csoportismétlésérõl v A lehetõségekhez képest a szülõi igények figyelembevétele gyermekük csoportbeosztásában


- 47 4. 2. EGYÜTTMÛKÖDÉS A SZÜLÕKKEL Cél Ø A családi nevelés erõsítése; a család és az óvoda együttmûködésének elõsegítése a gyermekek összehangolt nevelése érdekében. Ø A gyermekük iránti felelõsségérzet kialakítása, megtartása a szülõkben. Ø A szülõ az óvónõkben és a szakszolgáltatókban támaszt és segítséget talál gyermeke fejlesztéséhez. Óvónõ feladatai ♥ A szülõket erõsítse meg szülõi szerepeikben! ♥ Alakítsa a család és az óvoda jó kapcsolatát, s ez váljék pedagógiai hatások forrásává! ♥ A gyermekeket érintõ fontos kérdésekben kérje ki a szülõk véleményét, vonja be õket a döntéshozatalba! ♥ A tudomására jutott információkat bizalmasan, tapintattal kezelje! ♥ Tájékoztassa a szülõket nevelési elképzelésirõl, módszereirõl! ♥ Ismertese meg a szülõkkel a nemek társadalmi egyenlõségével kapcsolatos elõítéleteket, és ezek elkerülésének lehetõségeit! ♥ Hívja fel a szülõk figyelmét gyermekük önálló véleményalkotásának, döntési képességének fejélõdési folyamatára és fontosságára! ♥ A szülõkkel való kapcsolata az eredményesség érdekében legyen: személyes, folyamatos, bizalomra épülõ, segítõ, õszinte, partneri, együttmûködõ, a családi neveléshez visszacsatoló! ♥ Irányítsa a szülõk figyelmét a befogadó nevelés fontosságára! ♥ Az együttmûködés során érvényesítse az intervenciós gyakorlatot, keresse a segítségnyújtás családhoz illesztett megoldásait! ♥ Világosan, egyértelmûen különítse el a dajka számára, mely esetekben kompetens, mely esetekben segítõ a szerepköre a szülõk felé! ♥ Ismerje meg, vegye figyelembe a család szokásait, s tapintatosan befolyásolja az egészséges életmód szokásainak kialakításában! ♥ A családokkal való kapcsolattartást tervszerûen végezze! ♥ Találja meg minden szülõvel egyénileg is a kapcsolattartás legmegfelelõbb módját, legyen segítõkész a szülõk és a gyerekek problémáinak megoldásában! ♥ Kérésre adjon lehetõséget a szülõvel történõ bizalmas beszélgetésre, az óvodai élettel kapcsolatos visszajelzésekre, elõre egyeztetett idõpontban! ♥ Vegyen részt elõzetes családlátogatáson, amely segítséget nyújt a nevelõmunkájához! ♥ A megvalósulás elõtt legalább egy héttel értesítse a szülõket az óvodában várható eseményekrõl, melyeket készítsen elõ, szervezze meg, bonyolítsa le! ♥ Szülõi értekezleten válassza meg a témához illõ szervezeti formákat, alkalmazzon megfelelõ módszerkombinációkat és eszközöket, a téma többoldalú megközelítése, az érdeklõdés felkeltése, fenntartása érdekében! ♥ A kiépített, jól mûködõ kapcsolattartási módok jó színvonalát tartsa meg! ♥ Jegyezze fel a gyermek személyiséglapján a szülõvel történt beszélgetés objektív tartalmát! ♥ A szakszolgáltatói szolgáltatásban részt vevõ gyermekek szüleinek a szakszolgáltatók teremtsék meg a lehetõséget a rendszeres konzultációra! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 48 ♥ Ösztönözze a tehetséges gyermekek szüleit a gazdagító programokban való részvételre és a kibontakoztatást elõsegítõ támogató magatartásra! ♥ Építsen az SNI gyermekek szüleinek segítségére, kompetenciájára, alakítson ki szoros, folyamatos együttmûködést, segítse elõ a szülõ és szakszolgáltató konzultációját! ♥ Alakítsa a speciális nehézségekkel nem küzdõ gyermekek szüleinek segítõ magatartását, hozzáállását! ♥ Vegye figyelembe a hallássérült szülõknél a jeltolmács jelenlétét, mindig tartsa szem elõtt, hogy a nevelésben a szülõ a partner és nem a segítõ! ♥ Segítse elõ a magyar nyelvet nem beszélõ szülõkkel való eredményes kommunikációt! Óvodavezetõ feladatai ♥ Biztosítson lehetõséget a szülõknek az óvodai program megismeréséhez! ♥ Készítse elõ, szervezze meg, bonyolítsa le a nyitott napokat, az óvodai beiratkozást, a „0”szülõi értekezletet! ♥ Kísérje figyelemmel, koordinálja, ellenõrizze az óvoda-család együttmûködését! ♥ Szülõi kezdeményezésre adjon lehetõséget bizalmas beszélgetésre, az óvodai élettel kapcsolatos visszajelzésekre, elõre megbeszélt idõpontban! ♥ Tájékoztassa az óvodába készülõ gyermekek szüleit óvodánk programjáról, sajátosságairól! ♥ Rendszeres idõközönként vegyen részt a szülõk elégedettségének felmérésében, a kapott válaszokat elemezze, értékelje! ♥ Beiratkozáskor az SNI gyermekek szüleit tájékoztassa részletesen az óvodánkban rendelkezésre álló fejlesztési lehetõségekrõl! Alapelveink v Az óvoda kiegészítõ, segítõ szerepének betöltése v Minden szülõ tisztelete, megbecsülése, másságának természetes elfogadása, különbözõségének értékként kezelése v Kölcsönös bizalom, segítségnyújtás v A pedagógus irányító szerepe a kapcsolatok alakításában v A pozitívumokra való támaszkodás v A gyermek jogainak érvényesítése v Titoktartás érvényesítése


- 49 Az együttmûködés formái óvodánkban Formai megvalósulás Nyitott napok a leendõ gyerekeknek és szüleiknek „0”szülõi értekezlet Családlátogatás új gyerekekhez Szülõi értekezlet csoportonként Nyílt nap középsõ és nagycsoportban Fogadó óra az óvónõkkel és a szakszolgáltatókkal Fogadóóra szakszolgáltatókkal Fogadóóra óvodavezetõvel Napi párbeszéd az óvónõkkel Szülõi Szervezet értekezlete Játszó és munkadélután Sportdélután Nyitott ünnepeink: Farsang Anyák Napja Gyermeknap Búcsúztató Szülõi Szervezet részére nyitott ünnep: Mikulás, Karácsony Sportversenyek nagycsoportosok szüleivel Beiratkozás Beszoktatás Bölcsõdei szülõi értekezlet


A megvalósulás gyakorisága nevelési évenként 3 nap 1x 1x 2x 1x 2x, valamint szülõi igény szerint szülõi igény szerint szülõi igény szerint szülõi és óvónõi igény szerint 2x 1x 1x 1x 1x 1x 1x 1x 1x éves kiírás szerint éves kiírás szerint igény szerint 1x

- 50 -

4. 3.

SZEMÉLYI FELTÉTELEK

Helyzetkép az óvodánkban foglalkoztatott vezetõk és alkalmazottak létszámáról álláshelyekben meghatározva gyermekcsoport száma

4

óvodapedagógusok

pedagógiai munkát segítõ

1 óvodavezetõ 4 dajka 8 óvodapedagógus 1,5 kisegítõ (ebbõl 1 fõ 1 óvodatitkár óvodavezetõ1 kertész-karbanhelyettes) tartó 1 fejlesztõpedagógusóvodapedagógus

Helyzetkép az végzettségérõl

óvodánkban

pedagógusok 4 fõ felsõfokú és szakképzettség 6 fõ felsõfokú végzettség

foglalkoztatott

szakszolgáltatók

utazó szurdopedagógus utazó logopédus utazó pszichológus

vezetõk

és

alkalmazottak

alkalmazottak szakirányú 3 fõ középfokú végzettség 5 fõ szakmunkás végzettség

Cél Ø Az optimális személyi ellátottság biztosítása az óvoda üzemeltetése és szolgáltatásainak céljából. Feladataink ♥ Az óvodai nyitva tartás ideje alatt a gyermekekkel történõ foglalkozás mindegyikét óvodapedagógus irányítja! ♥ Összehangolt munka a nem pedagógus dolgozókkal! ♥ Személyi változások esetén pedagógus munkatársainkat a nevelési programunk fõ feladataival azonosuló, minél magasabb szakképesítéssel rendelkezõ kollegák közül válasszuk meg! ♥ A szakképesítést nem kötelezõen elõírt munkakörökre elsõsorban szakképzett személyeket alkalmazzunk! ♥ Szükség szerint valósítjuk meg a nemzeti és etnikai kisebbséghez tartozó, valamint migráns gyermekek nevelését is! Alapelveink v az egységes összehangolt nevelõi szemlélet alakítása v csapatszellemben, befogadó légkörben történõ együttmûködés v Az óvoda erõsségeinek fokozása az egyéni erõsségekkel


- 51 -

4. 4. A PROGRAM TÁRGYI FELTÉTELRENDSZERE Cél Ø Korszerû eszközök beszerzése a gyermekek szükségleteinek biztosítása, az egészséges körülmények és munkafeltételek fejlesztése érdekében. Nevelési programunk megvalósításához az alábbi rendelkezésünkre álló helyiségeket, felszereléseket, eszközöket használjuk. feladat

Egészséges életmód alakítása

Érzelmi nevelés és szocializáció

Értelmi fejlesztés

rendelkezésre álló felszerelések, eszközök berendezett csoportszobákban reluxa az ablakokon, ventillátorok, légtisztítók, párásítók, ivóvíztisztító a konyhában, HACCP szerinti felszerelések, étkezési és tisztálkodási eszközök, parkos kert csoportonkénti elkülönítésben, kertben játszóházak, ivó-kutak, kézmosók, zuhanyzók, bordásfalak, tornakészletek, tornapadok, egyensúlyozást elõsegítõ tornaeszközök, labdák, kézi-szerek, tornaszõnyegek, ugrószekrények, ugrógödör, rollerek, kerékpárok, beépített fa mászókák és játékszerek, egyensúlyozó gerendák, hinták, függeszkedõ-eszközök, Ayres-eszközök, építõ-konstruáló játékok, ábrázoló tevékenységet fejlesztõ eszközök, videokamera, televízió, magnetofon, fényképezõgép szerep-játékok, építõ-konstruáló játékok, szabályjátékok, bábok, maszkok, ábrázoló eszközök és anyagok, gyermekkönyvek, szakkönyvek, hangszerek, videokamera, televízió, magnetofon, fényképezõgép Nagyítók, képek, tablók, társasjátékok, bábok, maszkok, képességfejlesztõ játékeszközök, szemléltetõ eszközök, foglalkoztató füzetek, gyermekkönyvek, szakkönyvek, videokamera, televízió, magnetofonok

Nevelési programunk megvalósítása egyéb fenntartói támogatást nem igényel.

Feladataink ♥ A közép- és rövid-távú eszközfejlesztési tervünket évenként vizsgáljuk felül! ♥ Az elhasználódott eszközök folyamatosan cseréljük! ♥ Törekedjünk esztétikus eszközök beszerzése! ♥ Ésszerûen és takarékosan gazdálkodjunk céljaink elérése érdekében! ♥ Megfelelõ munkakörnyezetet biztosítunk az óvodai munkatársaknak és lehetõséget teremtünk a szülõk fogadására! ♥ A csoportok és a belsõ szolgáltató részére az eszközellátottságot azonos szinten biztosítsuk! ♥ Mutassunk példát és neveljünk az eszközök, berendezések megóvására!


- 52 ♥ A használt tárgyi felszereléseket a gyermekek számára hozzáférhetõvé, biztonságos módon helyezzük el! ♥ Eszközrendszerünk folyamatos korszerûsítése ill. fenntartása érdekében találjunk kiegészítõ forrásokat az óvoda költségvetéséhez! ♥ Vegyük igénybe a szülõk közremûködését az eszközök beszerzésében, javításában! ♥ Biztosítsuk a speciális eszközöket az SNI gyermekek részére egyéni sajátosságaiknak megfelelõen! Alapelveink v Balesetmentesség az épített és tárgyi környezet alakításában v Fõ feladatainkhoz igazodó eszközök beszerzési elsõdlegessége v Célszerûség, tartósság és igényesség az eszközök megválasztásában

5. AZ ÓVODA GYERMEKVÉDELMI FELADATAI

Cél Ø A gyermeki szükségletek és jogok érvényesítése valamennyi gyermek számára, figyelembe véve az esélyegyenlõség és az egyéni bánásmód elvét. Óvónõ feladatai ♥ Ismerje a gyermeki jogokat, az adatvédelmi és titoktartási törvényben leírtakat és azokat tartsa be! ♥ Képviselje a gyermekek érdekeit! ♥ Végezzen prevenciós feladatokat! (életvitel, életvezetési programok elemeinek beépítése az egészséges életmódra nevelés feladataiba, szülõi értekezletek témáiba) ♥ Alakítson ki olyan légkört, amely csökkenti annak lehetõségét, hogy bármelyik gyermek bármilyen oknál fogva hátrányos, kitaszított helyzetbe kerüljön! Kerülje a jogellenes elkülönítés valamennyi formájának kialakulását, fenntartását! ♥ Alkalmazza a befogadó nevelés módszereit! ♥ Olyan pedagógiai módszereket alkalmazzon, amivel nem sérti az esélyegyenlõség követelményét! ♥ Minden gyermek részére a fejlõdéséhez, képességeik, kibontakoztatásához biztosítsa a szükséges feltételeket! ♥ Ismerje fel a gyermeki problémákat, a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett helyzet, BTM-es, SNI okozta tüneteket, körülményeket és jelezze a gyermekvédelmi felelõsnek, konzultáljon vele a megoldási lehetõségekrõl! ♥ Szükség szerint vegye igénybe az óvodai szakszolgáltatók, vagy szakszolgáltató intézmények (Gyermekjóléti Központ, Családsegítõ Szolgálat, Nevelési Tanácsadó, gyermekotthonok, egészségügyi, szociális intézmények, nevelõotthon, intézmények! Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthon) segítségét! Törekedjen a folyamatos és kölcsönös kapcsolattartásra, együttmûködésre! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 53 ♥ Kérjen segítséget a Gyermekjóléti Központtól akkor, ha a gyermeket veszélyeztetõ okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni! ♥ Gyermekbántalmazás esetén értesítse a Gyermekjóléti Központot! ♥ A sajátos nevelési igényû gyermekeknél szorosan mûködjön együtt a megfelelõ szakemberrel! ♥ Kövesse nyomon folyamatosan a hátrányos, halmozottan hátrányos, veszélyeztetett, BTM-es és a sajátos nevelési igényû gyermekek fejlõdési ütemét! ♥ A napi nevelõmunkája során valósítsa meg a felzárkóztatást és a tehetséggondozást! ♥ Κísérje figyelemmel a gyermekek hiányzásait, szükség szerint jelezzen a vezetõnek! ♥ Figyeljen fel a családban jelentkezõ gondokra! A családok anyagi helyzetének megfelelõen javasolja és segítse elõ a különbözõ támogatáshoz való hozzájutást! ♥ Készítsen feljegyzéseket a veszélyeztetett gyermek életkörülményeirõl, ha változás következett be, illetve ha bármilyen jelzés, intézkedés történt, azt írásban rögzítse és jelezze a gyermekvédelmi felelõsnek! ♥ A dajkát tájékoztassa és nyújtson segítséget neki a gyermekek egyéni bánásmódjában! ♥ Segítse a szülõk és a dajka közötti kommunikációt! ♥ Tartsa tiszteletben a szülõk emberi méltóságát és jogait! ♥ Törekedjen a szülõkkel bizalmas, együttmûködõ partneri kapcsolat kialakítására! ♥ Lehetõség szerint minden a gyermeket érintõ intézkedés esetén tájékoztassa a szülõt! ♥ Támogassa a szülõk által kezdeményezett, nevelési problémák megoldására irányuló összejöveteleket, kezdeményezéseket! ♥ Adjon konkrét tanácsot a szülõknek problémáik megoldási lehetõségeirõl, a belsõ illetve külsõ szolgáltatások igénybe vételérõl! ♥ Személyes találkozások során mérje fel a gyermekekkel szemben megfogalmazott szülõi elvárásokat, ismerje fel a gyermekre nehezedõ – indokolatlannak tûnõ – szülõi elvárást, és azt a szülõvel való kommunikáció, együttmûködés keretében kezelje! ♥ Ha a szülõ 18.00-ig nem jön az óvodába a gyermekéért, nem jelez az óvodába, valamint nem érhetõ el, akkor a gyermeket vigye a Kõbányai Átmeneti Otthonba! A címrõl, a gyermek elérhetõségérõl hagyjon jelzést az óvoda kapuján! ♥ Ha a szülõ ittasan, vagy bódult állapotban jön gyermekéért, nem tagadhatja meg az átadást, többszöri elõfordulás esetén értesítse a Gyermekjóléti Központot! ♥ A gyermeket a szülõn kívül csak írásos meghatalmazással vihetik el az óvodából! Dajka feladatai • Ismerje és tartsa tiszteletben a gyermek és a szülõk jogait! • Úgy beszéljen és viselkedjen a gyermekekkel, hogy ennek hatására egy gyermek se kerüljön hátrányos, kitaszított helyzetbe! • Tartsa be a gyermekvédelemmel kapcsolatos etikai követelményeket, adatvédelem és titoktartás szabályait! Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program Kõbányai Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj utca 1-3.

- 54 -

Alapelveink v A gyermekek törvényben meghatározott jogainak érvényesítése v Az egyenlõ hozzáférés biztosítása v Az óvoda kiegészítõ, segítõ szerepének betöltése v A gyermek érdekében folyamatos együttmûködés a szülõkkel, intézkedés a szülõ tudtával v A családok belsõ konfliktusainak állásfoglalás nélküli kezelése v A család tiszteletben tartása, a családi nevelés erõsítése, és ezzel együttesen a gyermek iránti felelõsség ébrentartása v Tapintatos személyes kapcsolat kialakítása azon családokkal, akik segítséget kérnek, vagy láthatóan segítségre szorulnak v Az etikai követelményeknek való megfelelés, a titoktartás érvényesítése idõkorlátozás nélkül Az óvodánkban folyó tevékenységeink, melyek elõsegítik a gyermekvédelem hatékonyságát • Elõzetes családlátogatás minden esetben illetve indokolt esetben többször is • Szülõi értekezletek, nyílt napok, ünnepélyek, fogadóórák • Óvodán kívüli élményszerzések • Sportnapok • Játszódélutánok • Gyermeki és szülõi jogok ismertetése • A csoportnaplóban, a személyiséglapon a gyermek fejlõdésének nyomon követése. • Logopédiai ellátás • Utazó szurdopedagógus • Fejlesztõ pedagógusi ellátás • Pszichológusi szakszolgáltatás • Kapcsolat a Gyermekjóléti Központtal, Nevelési Tanácsadóval, Családsegítõ Szolgálattal, ÁNTSZ-szel, Gyámhatósággal, gyermekorvossal, védõnõvel, szakszolgáltatókkal, Dr. Török Béla Óvoda, Általános Iskola, Egységes Gyógypedagógiai Módszertani Intézmény, Diákotthon és Gyermekotthonnal.


- 55 -

ÉRVÉNYESSÉGI RENDELKEZÉSEK 1. sz. függelék

A Budapest Fõváros X. kerület Kõbányai Önkormányzat Zsivaj Óvoda 1105 Budapest Zsivaj u. 1-3. Egészségközpontú Óvodai Nevelési Programját készítette: az óvoda nevelõtestülete véleményezte: Az óvoda Szülõi Szervezete 2010. május 26-án véleményezte és elfogadta: az óvoda nevelõtestülete 2010.május 27-én Fenntartóhoz történt benyújtás idõpontja: 2010. május 31. Jóváhagyás dátuma: 2010. Az Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program hatálybalépése: 2010. szeptember 1. A hatályba lépéssel egyidejûleg érvényét veszti a 2009. szeptember 1-én érvénybe lépett Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program.

A Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program érvényességi ideje: 2015. augusztus 31. A program hatékonyságának vizsgálatának tervezett idõpontja: 2014. június 15-ig.

A Egészségközpontú Óvodai Nevelési Program nyilvánosságra-hozatalának idõpontja: szülõk számára: 2010.. augusztus 31. formája: szóban-szülõi értekezlet keretében, írásban-a szülõ betekintést nyerhet az óvodavezetõ által hitelesített példányon az óvoda könyvtárosával elõzetesen egyeztetett idõpontban, alkalmazotti közösség számára: 2010. augusztus 31. formája: írásban- az óvodavezetõ által hitelesített példányon az óvoda könyvtárában.

Budapest, 2010. május 31. Katonáné Szelényi Éva óvodavezetõ


- 56 -

Jogszabályok jegyzéke

2. sz. függelék

- A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. Törvény módosítása

- Aktuális költségvetési törvény

- 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a sajátos nevelési igényû gyermekek óvodai nevelésének irányelve (23/1997. ( VI. 4.) MKM rendelet módosítása) vonatkozó jogszabályi rendelkezések

- 14/1994. (VI. 24.) MKM rendelet és módosításai tartalmazzák a képzési kötelezettségrõl és pedagógiai szakszolgálatok mûködésére vonatkozó jogszabályi elõírásokat

- 1993. évi III. törvény A szociális igazgatásról és szociális ellátásról

- 1997. évi XXXI. Törvény A gyermekek védelmérõl és a gyámügyi igazgatásról

- Az Óvodai nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 137/1996.(VIII. 28.) Kormányrendeletet módosító 255/2009. (XI. 20.) Kormányrendelet


Kõbányai Zsivaj Óvoda Budapest X. Zsivaj u EGÉSZSÉGKÖZPONTÚ ÓVODAI NEVELÉSI PROGRAM

Recommend Documents