x"u. évfolya~.
Budapest, 1982 február 1.
8. s zám.
CSEnDORSÉGILAPOK FŐSZERKESZTŐ: PINCZÉS ZOLTÁN ŐRNAGY, SEGÉDSZERKESZTŐ: MAHÁCS LAJOS szÁZADos.
Szerkesztöséu és kiadóhivatal: BUDAPEST, I. ~ER., BÖSZÖRMÉNYI-ÚT 21
Megjelenik minden hó 1-én és 15-én
-
Elöfizetésl ára: Egész évre 12 peng ö, félévre 6 pengö
Hiszek e,gy Istenben, hiszek egy hazában, Hiszek egy isteni örök igazságban, Hiszek Magyarország feltámadásában . Amen.
Guardia Civil. Aki ismeri a forradalmak lélektanát, tisztában volt vele, hogy Spanyolország az első forrada'mával, amellyel Európa egyik legősibb és legfeudálisabb monarchiáj ából máról holnapra baloldali köztársasággá lendült, a spanyol társadalmi rend korántsem jutott nyugvópontra. A szélső határok közötti lengés, amely szükséges ahhoz, hogy - egy időre legalább - nyugalmi helyzet jöhessen létre, nemcsak a fizikának, hanem a világtörténelem eseményeinek is gyakori törvénye. Az átváltozást követő felszínes nyugalom után mosi újra kitört spanyol forradalmi események tehát nem jelentenek egyebet, mint ~gy, az önmaga egyensúlyát kereső, különben is lobbanékony társadalom ideges nyugtalanságát, amit persze az ilyen helyütt sohasem hiányzó hivatásos forradalmárok itt is a maguk ma'lma felé igyekeznek terelni. Ha az idegen ország belügyei iránt való tiszteletünk nem tartana vissza. hogy a spanyol forradalom világnézetének és eseményeinek érdemével foglalkozzunk, akkor sem tartanók helyénvalónak a spanyolok háza előtt seperni, amikor a magunké előtt is elég az eltakarítani való. De mint a bármilyen közjogi formájú emberi együttélés első fdtételének: a rendriek, mint a monarchiában és köztársaságban egyaránt nélkülözhetetlen köznyugalomnak hivatott őrzői, nén tudjuk a hivatásbeli szolidaritás rokonszenvét megtagadni, valahányszor a Guardia Civilnek a rendért folytatott áldozatos küzdelmeiről olvasunk. í,g y nevezik ugyanís Spanyolországban a csendőrséget. Ha szószerint fordítjuk a nevét magyarra, tulajdonképpen "polgárőrség" -et jelent s ez okozza, hogy a külföldi ujságűlvasó a polgárságnak valamilyen önvédelmi szervezetére gondol, amikor oivass a, nem csendőrségre. A spanyol csendőrség, amely Spanyolországnak egyébként legkiválóbb és legfegyeJmezettebb testülete, a forradalmi átalakulás ota szünet nélkül való önfeláldozó harcot folytat a közbiztonság védelmében. Hősi halottainak és sebesü1tjeinek száma naprólnapra emelkedik, de a spanyol csendőr áll és küzd a helyén rendületlenül. Minden eseménnyel kapcsolatban, ti;irténjék az falun vagy városon, róla olvasunk elsósorban, pedig Spanyolol'szágnak igen jó relldőr sége és hatalmas had~erege van. Nem az egyik vagy másik államforma mellett vagy ellen harcol a spa-
Telefon: 501 - 90.
Postatakarékpénztári csekkszámla: 2 .,.342
nyol csendőr s azért sem, mintha jogokat vagy d6nyöket akarna a maga számára fegyverrel kicsikarm, hanem azért, aminek szentsége független az államformától : az élet és vagyon oltalmáért. A spanyol események tanulságosak. Ha bármiféle forra~almi megmozdulást szakokra, fázisokra lehet osztam, akkor azok először városok, központok forraoalmában, majd ennek a vidékre való szétharapózásában és végül az államhataJornmal ' szemben való általános felkelésben nyilvánul nak. Ami ezen kivül történik, az csak kísérőjelensége a főesemények nek. Az állam és társadalom rendjének komoly ve.szélye szempontjából a második ic.őszak a legsorsdöntőbb : a vidék forradalma, mert a városi, centrális forradalmat ez j uttatja éltető talajhoz és mert a leküzdése is nehezebb. mint amazé. És mert az állami ellenállás súlya az eseményeknek éppen ebben a második, legkritikusabb szakában a normális működési területtől függetlenül túlnyomórészt a csendőrségre t olódik, nem lehet elég nyomatékkal hangsúlyozni. hogy a jól szervezett, modernül felszerelt csendőr ség az államnak és társadalomnak létkövetelménye. A csak kényszerült fukarsággal ellátott, csak a legnyugalmasabb békeidők mindennapos kis tennivalóm~ szánt és képessé tett. de rel1dkívüli feladatok megoldására sem anyagi, sem technikai készültségben nem tartott csendőrsé,g olyan tökéletlen, mint a csak mindennapos kémény tüzekre berendezkedett nagyvárosi tűzoltóság. Ha éveken s talán évtizedeken keresztül nincs szükség a csendőrség ilyen erőtartalékára, még mindig kisebb baj, mintha egyetlen egyszer hiányzik, amikor szükség lenne reá; az utolsó pillanatok kapkodása a tervszerű előre1átás felelős;;égét már sem nem pótolja, sem jóvá nem teszi: Hosszú lenne felsorolni a bizonyítékokat, hogy az állam karhatalmi szervei között, már a rendőr ség után, de még a vég3ől eszköz : a katonaság előtt alkalmazott csendőrség beválása vagy kudarca miért menthet meg vagy veszíthet el mindent, ami kockán forog, de a magunk emlékezetes forradalmi tapasztalatai, most pedig a spanyol csendőrség nehéz küzdelmei után talán felesl eges új bizonyítékra várni, amely meggyőzzön, hogyacsendőrs égnek létszámmal s főként pedig harci eszközökkel való modern ellátása nem a fényűzés vagy a takarékosság fokának, hanem a tisztánlátás mértékének kifejezője. A spanyol csendőrség azt, hogy most elébe tornyosuló rendkívüli feladatamak ilyen derekasan meg tud felelni, a benne rejlő egyéni ertékeken felül kiváló felszerelésének is 'Köszönheti. A példa, amit a közbiztonság harcterén mutat, imponál és tiszteletet érdemel. A tanulságot pedig, amelyepéldából adódik, Spanyolhon határain túl is meg lehet szívlelni.
GG
CSENDűRSÉGI LAPOK
Határszolgálat - határvédelem. ÍI'ta: SUHAY IMRE tábornok. (Folytatás.) I718-ban, a polZsareváci békeköté& után, újból megállapították a határt Törökország felé. Akkor került vissza a Bánát a monarchiához s Szerbiából, Boszniából is jelentős részek csatoltattak vissza. IV. A
határőrvidék
megszervezésfl és k'ié/píté.se a BátMágban.
164 évig volt a Bánság török uralom alatt. Kétségbeállapotban vo~t Magyarország , sabonakamrája, midőn visszakerült ai anyaországhoz: Nagy része azon községeknek, melyeket Glaus magyar történetíró a XVI. század közepén megjelent művében még felsorolt, már nem volt meg, a törökök eLpusztították. A hajdan oiy termékeny rónaság nagy része mocsárr á vá:t. A gyérszámú, többé-kevésbé elvadult lakosság jóformán csak az állattenyésztésből és vadászatból élve, össz evissza kóborolt, nem vetve meg persze a rablást gem. Hervadhatatlan érdemeket szerzett magának a Bánság újjáépítése, felvirá,g oztatása körül ezen uj " ta rtomány'" kormányWja, gróf Mercy-Claudiu·s császári táborszernagy, aki a törökverő hŐI:mek: Savoyai Jenő hercegMk volt a a főszállásmestere. Gróf Mercy 1724 körül kezdi a 'határőr séget a Bánátban megszervezni. 1722.-33-ig tartó uralma alatt valóságos csodákat művelt. Ha mi a me,sszálIt tartományokban ejtő
19$2 február 1.
a világháború alatt az ő módszere szerint "gyarmatosítottunk" volna, biztosan jobban jártunk volna. Mindenesetre sokat tanulhatunk tevékenységéből, .módszereiből, s nevét hazánk történetében a kultúra betűivel örökítette meg. Utána nevezték el az új települiést és a mai l\1ercyfalvát (kb. 30 km-re és.zaknyugatra Temesvártól ) . Ő a visszahódított tartományt 11 körletre (Distrikt ), a hozzácsatolt szerb területet pedig további 3 körIetre osztotta be. Azonban nemcsak a földmívelést akarta megreformálni, hanem az ipart, kereskedelmet, selyemtenyésztést, szőlészetet is, e célból a hiányzó lakosság pótlására olaszokat, svájciakat, németeket hívott be. Utóbbiak svábok, franlwk, Rajna-mentiek, Hessen-NasS'Uu 'és lotharingiaiak voltak. Amennyi hasznot hajtott ez a -telepítés a kul,t úra, nemzet,sa.zdaság szempontjából, oly ártalmas volt a magyarságra nézve. Tudjuk, hogy a Bánát lakoS'sága, eltekintve egyes nagyobb városO''!ctól, teljesen német, szerb, oláh maradt, ezért is vesztettük el. A magyarság csak a városokban és egyes kisebb települé.sekben tudott gyökeret verni. 1734-ben épült pl. Temesvárt, az Ú. n. törökfürdő helyén a "német városháza". Gróf Mercy építi újra Temes'Vár várát, kijavítt.atja Ó-Orsovát (az Ada-Kaleh szigeten lévő erődítések építését j,s az ő korában kezdik meg) , újból megerősíti Mehádiát, Uj-lPaLánkát, Kabin-t (Kevevára) és Pancsovát. öt. ezután Olaszországba vezénylik s karddal kezében esik el, Párma falai alatt 1734-ben. Gr. Mercy már 1724·ben megkezdi a vi.sszahódított Bánátban a tartományi milickatonaság szervezését. Hős
példát látni késő ez'r edév : PorrlJadó, romOó cson.tunk kiássa.
CSrJdálmi jő egy boldofJ,.abb viw,g S mondják: Míg Pompeji alatt Rengett a fölel és hullott ahalal, A légió Q,Z őrség en maradt! MARSCHALK6 LAJOS.
Csendőrhistóriák.
Vártán Pompeji
előtt.
Jött a halál, a vén Vezuv kitö'rt, Vad tűz robajlott lent, a föld alatt, Pokolkő omlott, hullt a tüzeső, S a katona a vártáján maradt. Pompeji táj án, vén romok között, Az e/'vefltetett római város Kapu- vtLrtáján halott csont-vitéz: Ma is ott áll a legionárus. Az öntestéből fa-ragott szobor llirdeti, hogy tűz vagy hamu essék, Az életnél csak egy csoda nagyobb, Holtig ha útrt: a kötelesség! Szakadjon láva, hulljon tűzeső, Rendűljön vén föld .:Izázszor alattunk, Magyar Pompéji omlott ktLpuján Nincsen halál, ha hú vártán maradun?c. Ha eltemet a tüzes 6ceán, A rendült földnek forró 'PtLrázsa,
Iskolában. A második félév végefelé mindennapos volt a felelés a próbacsendőriskolában. De már ekkor nem is igen voltak olyanok, alkik lélegzetvétel nélkül e] ne tudtá:k volna mondani akármelyik közepes hosszúságú iParagrafust s a leghosszabbat is legfeljebb három szuszra. Még Kajtár próbacsendor is, ,pedig neki azt mondták, Ihogy nem sok illetéket fizetett volna a szellemi öröksége után. Most is rajta volt a sor, amit különben sorsnak is lehetne nevezni az ő esetében. A büntetőtörvény 422. §-át kérdezte tőle a főhadnagy úr, a Ig yujtogatást. Kajtár barátunk olyan hévvel kezdett bele, hogy már valamennyien azt hittük, emberi hatalom meg nem állítja a végéig. Már a második pontnál száguldott: ,,'" raktárt, szabad téren fekvő, nagyobb mennyiségű áru- vagy terménykészletet ... " Kihagy ta a gazdasági épül€teket. A főhadnagy úr megállítja: - No, várjon csak, fiam, nem maradt-e ki itt valami? Kajtárt ~zemmel láthatóan összeroppantotta a félbeszakítás. Arra gondolt, hogy most legjobb lenne az egészet újra előlről kezdeni, mert különben nem fog már ilyen jól menni, a főhadnagy úr avonban ezt nem fogja
l
67
CSENDŰRSÉGI LAPOK
1932<, fehruár 1.
- Szervezési wrve szerint, melyet Béesbe küldött fe! jóváhagyására - a ha társzé':eken telepített lakosságnak katonai szolgálatot kell vállalnia, ennek eliené.ben ingyen földet és 1 évi adómentességet kap. E,gy év után e6Yegy családnak 4 -forint adót kell készpénzben fizetnie és köteleznie magát, hogy 1 métermázsa sót vesz 2 forint 18 krajcárért a "kameralmagazinból" la kincstártól) , A milic a bécsi Hofkríegsratnak lenne alárendelendő. A legfelsőbb haditanács ezen tervezetet örömmel fogadta, azonban úgy döntött, hogy a milic csak az új tartomány le6sz€}sÖ határain szervezendő, a poLgári hatóságoktól teljeoon független legyen és csa.k törökországi beváJndorlókból, elsősorban szerbekből alakítandó. Az új adó nem 4, -hanem 6 forint legyen és a férfilakosságot minden katonai szölgálatra alkalmazni kell, tekintet nélkül az idő tartamra és a földrajzi viszonyokra. Egyúttal megáLapították, hogy egy ilyen milic huszárszázad 100 lovasból, a hajduszázad pedig 140 gyalo'gosból álljon. J1738..,ban sikerült a törököknek újból betörni a Bánátba, hála a császári "hadvezérek": gr. Neiperg, gr. Piccolimini és 61'. Kőnigseck stb. tehetetlensé 6 ének, akik Bécsből várták a parancsokat, mit tegyenek. Az egykorú feljegyzések megemlítik, hogyabetelepített oláhok (wallachok) már :ikkor IS kimutatták foguk fehérét, amennyiben részben kényszerítve, részben azonban, hogy rablási vágyaikat kielégíthessék, a törökökhöz csatlakoztak; s turbánt öl, ty~, velük versenyt pusztítottak a Bánátban, saját új hazájuk):>an. Mivel Kuzman, Jani, Ostoja és zivko szerb főkapitá nyok .a törökö\< elleni harcokban beváltak, őket bízták me6, hogy \hozzanak szerb bevándorlókat Törökországból. megengedni. Nem szerette Kajtár a részleteket !irtatni s ebbeli meggyőrodését mi sem jellemezte jobban, mint a mély.séges csönd, ami a főhadnagy úr kérdését követte. A ;főhadnagy úr segíteni akart neki: - Hát mirféle épületek vannak még faluhelyen, amiket fell szoktak gyujtani? Hogy hívják például az istállót másképpen? ' További mély ' hallgatás volt a felelet . A főhadnagy úr a szájába akarta adni a választ: - Na, gondolkozzék csak -egy kicsit ... Gazdasági, ... Ga~dasá,gi hivatal! vágta reá Kajtár diadalmasan. ~.
A daktiloszkópia jelentőségét és alka~lrnazását magyarázta ,a főhadnagy úr, miközben két önként jelentkező Mbuló egy ujjnyom !körül ügyetlenkedett. Már ott tartottak, hogy levették a foliról a védőzselatint és szabályszerűen reányomva az -előhívott ujjnj"Omra, büszkén hengerelték a gumihengerrel. Persze csak addi'g, amíg a fő hadnagy úr magyarázat közben oda nem nézett és meg nem látta, mit művelnek. Mert ebben a pillanatban úgy megmondotTa a véleményét a két daktiloszkópUlS tudományáró~, hogy az egyik ijedtében nyomban elejtette az indigós fiolát. Ez a kis baleset volt az okozója a következő kérdésnek: - Mit gondol, hogyan állítjálk elő az indigót ? A próbacsendőr abbahagyta az eltörött fiola darabjainak összeszedését, vigyáZ1Jba egyenesedett s pillanatnyi gondolkodás után kivágta: Lekaparják az ip.digós papirosról ! Boda István tiszthely.etiJes (B1w.apest) .
Az így alakított milic 4200 gyalogos és lovasból állt. 21 "sánc"-rban és közsé.gben teljesítettek szo1gálatot. Az egész vidék 4 főkapitányságra tagozódo.tt (Temesvár, Csakova, Hedjak és Mernik) . A főparancsnok Kubin-ban (Kevevára) székelt. A miliclakosság közt 72.725 hold szántóföldet és 16.148 hold legelőt, rétet osztottak szét. Feltünő, hogy a bécsi haditanács a német telepesekkel szemben a szerbeket részesítette előnyben.
* Az 1739 szeptember 18-i belgrádi békében a Monarchia jórészt elvesztette a pozsareváci békekötés alkalmával nyert Mdításait a Balkánon. Az új határ nagyjában a Duna~Száva folyása az Una torkolatáig, onnét Novi-,ig az Una k.épezte a határt. Ezáltal elvesztette a Monarchia "O.'lztrák Szer/b iát", az u's/kokok országát és a boszniai kapitányságokat. A határsáncokat 14 napon belül: át kellett ~dni a töl'ököknek. A Duna és Száva-szigetek nagy része ismét török kézre került. A békefeltételek között volt még, hogy a lakossá6ot nem szabad rábeszélni, hogy Ausztriába kivándoro1jon. Valamint a karlócai és pozsareváci, úgy a belgrádi békekötés után 1738-ban is megkezdődött Törökországból a hatállmenti népesség bevándorlása aMonarchiába. Szerbiából az ott alapított osztrák ~atárőrvidékl'ől Izakovié főstrázsamester (őrnagy) vezetése alatt 10 kapitány 633 hajduval és huszárral (és ezek családjaival) vándorolt lw a Szerémségbe, Drenovac, Progar, Bo"ljevci Bezanja - Zimony környékére. (Csupa pán szerb érzelmű falu, melyek 1914-ben lakosaik folytonos árulásai miatt váltak hírhedtté .. . ) . Fogadalom. Keményen lroppannak lépteink a csonttáfagyott országúton. Sötét, holdtalan éjszaka van, inkább csak ~ej beni lehet az utat is, mint látni. Csak ösztönösen megyünk rajta előre. Tekintetünk mindig előttünk akar járni, de nem nagyon sikerül, legfeljebb párméternyire mutatkozik egy-egy fának, kőnek a fekete körvonala. A kutyák ugatásá'ból pontosan meg tudjuk becsülni, mennyire vagyunk még a falutól. Lámpavilág sehol., este 11 óra körül jár az idő. faluhelyen alszik ilyenkor mindenki. Lépések kopogását ihalljuk magunk előtt az út szélén. Nyugodt, egyenletes lépések. önkénytelenül iSi nagyobbakat lépünk, hogy utólérjük. Mikor feléje kózeled'Ürrk, megáll: - Adjon Is,t en jó estét. IRmerős Ihang, de csak úgy körülbelül. A tiszthelyettes úr egészen k-özel megy hozzá II 'úgy válaszol: _ . Adjon Isten Kicsoda maga? - No mán meg se ismer a tis,z thelyettes úr? Persze, hogy erre mind a ketten megismerjük. Pista bácsi, a falu mezőőre. Már tavasztóL őszig, tudniillik, mert ilyenkor nam i,g.en van mit őrizni a mezőn. Kezetfogunk: - Honnan, Ihonnan Pista báJc.si? Meggyorsítja a lépteit, hogy velünk tudjon tartani. Mert mi még nem tudunk olyan öregesen lépkedni: - Innen a Bernát sógor tanyájáról. Disznótorba vótam. - Ez már beszéd. Aztán jó bor volt-e hozzá? -- Vót ám. De én nem ittam. Nono. Talán hizony antialkOholista !kend, Pi/s ta bácsi?
68
CSENDÖHSÉGI LAPOK
A belgrádi szerb kereskedők nagy része, - a Monarchia uralma alatt jólétre tévén szert, szintén kivándorolt. Ezeket a péterváradi sáncokban ,h elyezték el, ök azután átszivárogtak a magyar területre s megalapíto:tták. az akkor Új-Rácvárost (Novisad) -- Új vidéket. Ez a város különben a szerb kultúra, irodalom gócpontja - s egyúttal legerősebb irredenta feszke is maradt. Nyolc század ,k atolikus albán is áJtjött Törőkország ból. Az ezredessé kinevezett Roskovié alait ezek létszáma azonban nagyon meg,fogyot.t, végiil is 354-en 't elepedtek mel Karlóca tájÉ'.kán földkunyib.ókban. Izakovié és Roskovié népeinek utódai ból a:akult azután idővel a péterváradi hatá,rőrezred.
19312 február 1.
A Bánátnak 1744-'ben akkori ideiglenes főnöke, báró Engeishoten azt m; utasítást kapta, hogy az annak idején gr. Mercy által alakított milic, küldjön segédcsapatokat. az osztrák hadseregnek (örökösödési háború). A bánáti Jmézek (bírók) erre, :laját költségükön egy 700 gyalQg.os és 106 .hl.lszá:r.ból (majdnem csupa szerb) álJó szaoaausapatot szerveztek SlmOSCl1Sn kapllány parancsnoksága alatt, SI ezt a szorongatott Mána Terézia királynőnek rendelkezésére bocsátották. Báró Erigels.hofen 1746-47... ben eredetileg négy gyalogszázadot (a 400 fői) és két ihuszárszázadot (a 110 lovas), összesen: 1600 gyalogost és 420 lovast akart felállítani. AZOIwan az összeírásnál (conscriptio) 1752 gyalog.ost -és 207 huszárt talált. Ezekből alakította a "bánáti tartományi miliciát". Ennek a legényoognek kellett ellátni a cordon és "csardak" (őr) ·szol6"álatot, melyhez naponta 720 fő kellett.
1751,ben azután ezt a zászlóaljat kivonták a tarto~ mányi poLgári hatóságok vezetése alól és a katonai határőrvidé~be kebelezték be. Az 1751. évi október 23-iki pátens-sel br. EngeLshofer ált.a.! megszervezett új "illyr" (azaz szerb) bánáti tartományi milicia azonban sehogy sem vált be. Az emberek alig voLtale kiképezve s annyira meglbízhatatlanoknak mutatkoztak, hogy még a .h elyorségi s.zoJ.galaLot sem merték velük Temesvárt el!átatni, pedig erre kötelezték magukat. Egy tiszt, hár.om órmester, 60 fő Legénységet kellett Temes.várra küldeni a miliciának s ezt a különítményt heten~ént felváltani. 1764 május l-ével adták volna át végleg ezt a miliciát a katonai közigazgatásnak, de az átadás majd egy évig húzódott el pénzügyi okokból. V égre azután 1766-68-ban állít ják fel az illy.r bánáti határőrezredet. Az összeírás (conscriptio) szerint az illyr-miolicia 1765 január 7-én 6744 főből állt (beleértve a fél és egész l'okkantan<:at is). Pénzügyi és élelmezési oko~ból azonban ezt az új ezredet csak 2 zászlóalj gyalogságból (Fousilie) és 2 huszárszázadból alakít ják. A gyaJogszáza:'d létszama 240, a lOVasszázad 80 fő volt, összlétszáma 2880 gyalO6'OS és 160 ló. Egy-egy család 24 hold földet kapott (4958 katonaköteles családra számítottak). Az őrszolgálatban lévők naponta a következő pénzjavadalmazást is kapták: tiszt 18, őrmester 9, káplár 6, közkU!tona 3 krajcárt, azonkívüli a kenyér természetben, vagy nelyette napi 2 krajcárt és 1 krajcárt a fűtés, világítás és szalma köit.sé.geire. 17,6 8-han a határő,rvidéket kitol,ták a Dunáig, ez
- Hat annyira azért éppen nem vagyok, ele szeszt nem iszok semmifélét. ,- Úgy'! Mióta?
tunni, azok a tótok még akkó is pálinkát isznak, mikó nyárba legmelegebben süt a nap. Nem akartam haragot ilzerezni, hát ittam én is meg a társam ig., ·eccer, másodszor, harmadszor, amíg mán kezdett jókedvünk lenni. A risztungot hevittük a kocsmáros szobájába, vsztán táncotunk meg ittunk reggelig. MegismerIkedlern egy fájn leánnyal, ~le táncótam a Ie.gtöb-bszőr. Udvaróni keztem neki, meg ő is· büszJke vót, hogyacsendőrnek ő tetszik a legjobban. Reggel, felé mán kevés lett a jány, oszt mingyá ekérték tű lern, alighogy hoozáJm került. Eiocer aztán mehharaguttarn, mondok, hát en vagyok Itt az előbbrevaló vagy mi a fene, nem attam oda töobszö a jányt. Ezen osztán öSSllJevesztünk, a ·riwtung nem vót! közel, hát székekkel, meg ki mivel tudott, összeverekettüllk. A leginyelk sokan vótak, mi meg csak ketten s fegyver nélkül, hát a :ballvállamat meg az ödalamat tisztára összetörték. 11gaz, hogy én is autam eg'y párnak, mer nem vótam én se ojan megijedős legény, de a végin azé mégis l!sak úgy szettek föl a fődrül s elvittek a katonakórhá:bba .. ott vóta.m félesztend'eig. Mikó főgyógyútam, evittek a katonabírós-ághó Polosonytba. Ott aszt mOlltá~, ho,gy ha nem is vónék hibás a keveml'e, akkó se kellenék, mer részeges vagyok. így hát kitettek a csendorségtül nagy szégyenletemre. Akkió megfogadtam. hogy sose iszok életembe, ~k tejet, me~ vizet. E.lhaHgatott. Mi sem s!Zóltunk semmit, csak mentünk egymás mellett nagy lépésekkel. Már benn jártunk a faluban s alig vettük észre, úgy el gondolkoztunk az öregen, aki még harmincegy év mulva is víz mellett diSQ;nótorozik a nevezetes svolgálat emlékére. Az ő gondolatai is ekörül kalandoZ!hattak, mert ahogy sarokh'oz értünk, · megszóialt, mintha csak agondalatát folytatná hangosan:
·x·
CSENDŰRSÉGI LAPOK
1932 február 1.
persze meglehetős- nagy költségkihatással járt a földek áten6'edése miatt. 1769-ben azután br. Papilla alezr-edes megszervezte az edd·tgi határőrv\déktől keletre (Orso\ra-Mehádia-Karánsebes-Marga vidék-en) az oláh (wallach) határőrzászló aljat. Székhelye Mehádia volt. Ez a zászlóalj 50 kordon örsöt látott el 244 fő legénységg.el. Kb. ugyanezen időben Mária Terézia elrendelte egy n~met telepes mi/ic szervezését is. Eoort a bécsi, pesti, prágai és pettaui rokkantintézetnek 200-200 embert kellett lek-ü!deni, száz,adokba tagozva, tisztekkel, altisztekkel ellátva, fel.szerelve és felfegyverezve . . Ezen katonák a helyőrsé6'i szolgálat ellátására még képes fé-rokkantak voltak A település első három évében ezen emberek adómentess~get élveztek, ingyen vetőmagvat, a lovasság kiselejtezett lovait kapták, aZlonban később az ő adój ukból kellett a tiszteket, lelkészeket fizetni, a fegyvert és felsiereIést bes:rerez~i. 1765-ben azután még 1-1 századot találunk. A századok Szevkerin-Jakuba- és Pancsován (121) voltak elhelyezve, 1766-.ban 40zzájött még 12 osztráJ<, melynek a törzsszázada Starcsován volt, 1-1 század Homolicán, Brestován, Kulbinban. Opovára Németországból telepí·t ettek 68 családot. Eren n.émet telepüJőket a bevándorolt szerbekke1 keverték. Utóbbiakat azonban csak akkor volt szabad kilakoltafni, ba nem akartak 'az újonnan alakult határőrezredb en szolgálatot teljesíteni. A megbíz,ható hadi'r okkantak ezen behozatalát mondhatjuk igazán %atonai szempontbó} helyes telepítésnek. -
HajJaj, sokat megbántam én má aszt, de hijáJba, Ma mán tán örmester is vónék, mer jó fejem vót nekem a szógálathó. De hát úgy van az, hogy ha más kárán nem tanul az ember, megtanul a magáén. N a, de én itt most befordulok hazafelé, Istennek aján ~om, tiszthelyettes úr. Kezet .s~orítottunk vele igazán, bensőségesen. És ahogy mindib' távolrubbról koppantak most már megint lassú öreges lépései a csendes kis utcában, arra ,gondoltam. ihogy :h a szobrász lennék, lemintáznám, amint most csendesen. szomoruan, lelhajtott fővel ba!Jag hazafelé a vizes disznótorbóI. A "zobor alá azt írnám: "Vezeklés" s minden örsnek adnék egyet ,belőle ajándékba. késő.
Cseh Gábor
őrmester (Somoskőúj!al·u).
A próbacsendör-járörvezetö. Az örsparancsnok szabadságon volt s helyettese, Biró őrmester irányította az örs szolgálatát. Járőröket vezényelt az őrjáratok leportyázására, ő pedig még aznap ellenőrwswlgálatot írt elő magának. Eli'ndulása előtt meghagyta az egyedüI otthonmaradó próbacsendőrnek, hogy vásároljon halat s a következő napon :halvacsoráva] várja haza a bevonuló járőröket. A próbacsendőr másnap a kap'o tt parancshoz híven összejárta az összes halászokat, hogy halat vásároljon, de a halászok az előwnll'pi halat már beszállították a városba, aznap pedig nem volt fogás s így a próbacsendőr nem tudott hajat vásárolni'. Márpedig a parancs az. volt, hogy ha} legy.en ·vacsorára. A próbacsendőF kiment a kon~hára . selpanaszolta baját · a főzőnőnek. Mit tegjllen, mert az őrmester úr megnyúzza őt elevenen~ ha nem teljesíti a:. parancsot és egyéb lesz a vaCSQrll. A fózőnő azt a tal}Acsot adta neki, ho~y ő
69
í6'Y telepítettek a rómaiak is és így kellett volna nekünk is mostani határaink mentén ihadirokkantakat, vitézeket telepíteni. Ma,gyar szempontbó.!' ez a telepítés sem volt helyes, bár jobb volt mint az ilIy,r ek ,és oláhok behozatala, -- de mégis csak idegenajkú lakosság kapta Magyarország ősi födjét s ez a lhatárőrlakosság nagyjában idegen maradt a világháborúig. Megtartották a magyar ügy, a magyar határvédelem na,gy kárára. S ekkor Seaton ·Watson s -más '4tudósok" .b ennünket vádo1tak, ihogy a nemzetiségeket elnyomtuk! A bánáti határon 1769-ben új ból szervezték az őrszol gálatot. 68 örsöt állítottak fel, ooek szolgálatát eddíg a Sőr katonaság 645 emberrel látta el és az árterületeken négy kompot és 15 különböző hajót kaptak ahatárörök 'z01gálatának ellátására. Anémetbánáti határőrezl'ed a neki kiutalt sávot rendes _körülmények kÖzött 406, ,,6'yamis" viszonyok köZött 844, járvány, pestis idején a teljes határzárrali 1286 fővel látta el. A megszállás költségei havonta 561 forint 36 kraj~ c:ár, - illetve 2043 forint 30 krajcá~ és a t eljes elzárá5nál 3806 forint 36 krajcárt tettek ki, ami az akkori időkben meglehetős nagy összeg volt. Ezáltal 1772-töl a határt összefüggően őrizték' már Zermanjától a: bukovinai határig (az Aranyos-B'isztrica áttöréséig a Piatra hegység'b en). . Érd ekes felemlíteni, hogy' a német lakosságot. illetve a rokkantakat is ugyanolyan eLvek szerint akarták _telepíteni, mint a szerbeket. Ez azonban nem sikerült, mert az inte/.ligenseblb német elem ezt nem fogadta eJ. A 'bécsi udvar meglehetős sok mesterembert is telepímajd hoz horgot az egyik keresk e désből, apróbacs e ndőr .3zedj en addig gilisztát s ha készen lesz a "halászati eszköz", menjen ki az örs kertje végén folyó Tisz.ára halat fogni. Apróbacsendőr mind,enesetre jobbna,k találhatta az ötletet az elevenen való megnyúzatásnál, mert mire az örsfőzőnő megvásároIta a ho·r g'ot, már össze is szedett egy dobozra való gili\Sztát. Öss2Jeállította a hOI'lgot és kivonult a Tiszára vacsorát fogni. Közben azonban az történt. hogy a ~ázados szárnyparancsnok úr mpgérkezett szemlére. Öss7iejárja a helyiségeket, nem tal áll a legénységi szobákban senkit. Az iroda zárva. VéJrÜI bemegy a konyhára [:: ott a főzőnő feszes vigyáz.z-állásban jelenti. hogy melyik járőr mikor indult el, melyik őrjáratot portyázza. mikor fog bevonulni s hogy . mennyi az örs létszáma. Azt i,s jelentette, hogy csak a próbacsendőr van itthon, a kertben tanul. A százados úr meghaDIgattIl! a jel'€JlItést, aztán a konyháM l kiment egyenes,en a kertbe, hogy megnézze, mivel foglalkozik a pró'bacsendor. Keresi mindenfelé, nem tnlálja. Már a kert végén jár, amikor észreveszi, hogy a próbacsendőr a víz partján ül háttal a kerul.ek s horgászik nagy nyugalommal. Odakiált neki: - ~ Próbacsendőr ! A próbacsendőr nem mozdul. - Hal[ó, próbacsendör ! A próbaosendőr vissza se nez, ~sak II karjával lnt hátrafelé, hogy csend legyen. Éppen egy hal pedzetie cl horgát. A 'százados úr azonban nem volt hrojlandó t:e~pektálni a próbacsend'őr halászszenv'edélyét, hanem odament hozzá s rátette a ke'z ét a vállára. A próbacsendőr visszanéz s felugrik: - Mit csinál maga. itt a fog1alko-zá&I idő alatt?
70
o
CSENDŰRSÉGI LAPOK
19SQ februÉlr 1.
. tett, ,azonkivül külön gazdasági szakembereket küldött, akik a rokkantakat tanáccsal, utasítással látták eL a föld~ mívelést, állattenyésztést, háziswvést illetőleg. A legtöbb veterán 52-60 év közt volt s élete java,r észét katonáskodással töltötte, ezeket bizo'ny v·ezetni kellett, hogy újra beletanuljanak a gazdálkodá3ba. A települő házak vályogból voltak épíh'e 2-2 szobával, 1 kamrával,l pitvarral. Eleinte csak 2-2 ház számára adtak 1-1 tehenet. E6"y-egy telepescsaládnak 20 holdat adtak, de a legelőkkel 30-36 holdra kiegészítették; igaz, hogy ezért a bécsi udvari tanács a bizottságot megdorgálta. Felemelitendő még, hogy a szerbeknek több adót kellett fizetni, mint anémeteknek. 1769-ben egy bizottság járta be ezt az új határőrvidé ket 8 azt jelentette, h06"Y a rokkantak, a német lakosság jobban kihasználja és műveli földjeit, mint a szerbek, (mindenesetre jóval szorgalmasRbbak voltak már akkor is!), a gabonát már csépelték, míg a szerbek még lovaikkal tipratták ki. ~rdekes adat még, hogy 1770-ben az új német-bánáti ezred kilenc századjának 1280 felnőtt férfi, 1Hl5 nőlakosa volt és 1011 gyermek (sok hadiárva). Mivel a bánsági őrvidékkel határos, érdemes még ezzel egyidejűle6" egy egészen különleges határőr intézményt, a "Csajkások"-at felemlíteni. A hosszas török háború.k alatt az osztrák kormány (ismét szerb) hajósokból, folyamain víziszolgálatot tevő Bzabad.csapatot szervezett, a "csajkás"-tükat. Ezek a XVIII. század elején három századba tagoltan Győr, Komárom és
Esztergomban tartózkodtak, 1-1 század létszáma 1,70 fő és négy fegyveres sajka volt. Az 1741. évi 18. magyar törvénycikk s.zerin t ezen csajkások feloszlatandók voltak és legénység üket telepíteni kellett. Mária Terézia azonban nem akarta ezen bevált folyami katonákat szélnek ereszteni, hanem valahol délibb vidéken óhajtotta őket elhelyezni a Duna, Tisza, Száva mentén. Erre nézve több terv merült fel, melye:~ ·azonban különböző nehézségek miatt nem valósulhattak meg. Végre 1763 március 6-án az uralkodónő úgy döntött, hogya csajkások a Duna-Tisza' ö&szefolyás,ánál telepítendők, de tovább is katona! szolgálatot kell te~jesíteniök, ezért birtokot is kapnak, de ennek fejében a hl:\-jóilkat maguknak kell építeniö-k és fenntartaniok. A közkatona fejenként 12 hold szántóföldet és 8 hold retet kapOtt. A csajkások számára 2 négyzetmérföldnYi és 6564 hold földet jelöltek ki a következő :községekben: Titel (törzsállomás), Lok, Mosorin, Gardinovác, Vilova és Zsablya. Az összeírásnál mindössze 1679 férfit találtak. Ezért a szervezést vég-ző lVIatthesen ezredes a tiszta szerb lakosságból csak 3 századot tudott alakítani, 431 fő nyi l'étszámmal Mosorin, Zsablya és Titelen. A csajkások szabályzata, mely 1764-ben jelent meg, a követkew szervez.ést állapítja meg: A csajkás zászlóalj (l. parancsnoka: Sztanisavjlevics őrnagy) Pétervárad parancsnoksága alá tartozik, műszaki ügyekben pedig a bécsi hajózási hatóságokhoz.
- Százados úr, alázat'Osan jelentem, tanulom ... a ... tanulom a - halászati törvényt. - I.gen, látom '- felelte a százados úr - jelenleg éppeD az orvha:lászatot gyakorolja. A próbacs.endőr össze5zed:te a frlalászati 'eszközeit IS követte a százados urat az irodába. Mikor az irodába értek. a százados úr elővette a szolgálati havifüzetet és megnézte, hogy melyik őrjáratJban van járőr, majd megkérdezte a próbacsendőrt : - Ismeri jól a n. számú örjáratot? - Igenis! -- Ki szokott a járőrvezetője lenni leginkább? .- - Szakács Óllmester úr. Tehét idefigyeljen. Felszerelünk és elmegyünk a II. számú őrjáratot leportyázni. Maga lesz a járőrvezető, maga vezesse.n engem 's egészen úgy vise:kedjék, mint amikor Szakács' őrmesterrel van s,zolgálatbam. Megértette? - Igenis. Felszereltek és megindultak a községből vezető úton ellyeneeen. útközben a próbacsendőr magyarázta: - Százados úr, alázat0'8an jelentem. ez itt jobbról az első tereptárgy. Onnan két dülőt keresztülme'gyünk jobbra és. reL a fehértetős ház, ame'lyikJnek a teteje látszik, az a második tereptárgy. Onnan nyugatra megyünk majd egy.enesen és balra az út mellett egy nagy tanya a harmadik tereptárgy. Megérkeznek az első tereptál'gyhoz. Nincs Isenlki otthon. A százados úr megindul arrafelé, amerre ai próbacsendőr a második tereptárgyat mutatta. A IPróbacsendőr visszahívja: - Erre tessék jönni, Százados úr! -- De hÍlSzen maga azt mondta, hogy az ott a második tereptárgy? - Illenis, kérem alázatosan, de oda nem szokunk
menni, csak mikor száraz idő van. A Szakács őrmester úr úgy mondja, hogy nem érdemes azért az egy házért azt a nagy sanlt megmászmi, mikor innen is látjuk. A százados úr nem felelt semmit, csak ment a járőr vP~etője után. Baj nélkülleportyáztak még vagy öt terept.ár2"ya-t - Hol lesz a pihenő? - kérdi a százados úr. - Majd' a Mari néninél. A sz:\zados úr nem firtatta a d'olgot. Már maguk mögött hagytak vagy 17 kilométert, amikor végre azt mondta a próbacsend'őr, hogy: "Itt a Mari neni". Beállitottak. - Jó napot. Mari néni. - Adjon Isten, csendőr urak, tessenek beljebb fáradni. Máris nyitotta az ajtót s tuszkolta befelé a "járőrt". A százados, úr körülnézett a "pÍ,henöhelyen". útszéli kocsma 'Volt az biz.ony. Még jóformán 'Ie se telepedtek. már hozta Mari néni a fröccsöt. Kettőt természetesen, egyet a cReondőr úrnak s egyet meg az őrmester úrnak, . ahogy mondotta. OA százados úr megkérdezte: - Aztán jó bor-e ez, nénémasszony? - Jó bii' p.7. kérem szépen, a csendőr urak mindig ebbül szoktak inni s nem mondták még, frlogy ne ízlenék. De a százado!! úr mégsem ivott belőle, ha'nem azt monrlta. hogy nem szabad neki inni, mert ne;m tud' tőle aludni. A próbacsend'őr pedig intézkedett, mert a- -parancs szerint ö volt a járőrvezető : - Mi" lesz ebédre, Mari néni? - Amit tetszik parancsolni. Csinálh~tpnk ~lrkét.: . - Hát akkor készítsen egy csirkét, sok nokedlIVet! Az ebéd hamarosan elkészült. MegooedeIteR:, majd 'a próbacsendőr intézkedett, hogy Mari néni ké~zítse - el az ágyat, mert lefeküsznek, A próbacse.ndőr is segített neki. Mikor kész.en lettek, b,etesséke!té~ a 'százados urat. Két óra kispihenö volt illetékés. . "
1932 február 1.
CSENDORSÉGI LAPOK 71 ----------------------~~ A c.sajkásoknak békében és háborúban a Dunán Tiszán Nugaton horvátok voltak, azonban jött a s()k beSzáván, de a mellette fekvő területeken is, vízen ~s szára: telepített szerb és oláh, majd 'a némdek és csak a k·eleti zon kellett a határszo1gálatot ellátni, csempészeket, rablóhatárunkat őrizte őslakosság, a székeryek. kat üldözni. A zászlóalj később 4 &zázadra tagozódik 3-3 Fentebbi népeken kívül még so}Q alhánt, olaszt. görösajkával. A ,sajkaparanc.s'nok tiszt vo'lt, kormányosa algöt, c1gányt és zsidót is Iehetett a határvidéken találni. tiszt, ,legénysége 1 kürtös, 2 csá!klyás, 31Z-34 eveOOs, Ha most az egész határőrvidék katonai értékét te1 fegyvermester. kintjük 1776 körül (már a reformok Ibefejeződtek), úgy Télen, jégzajlás idején a sajkák Péierváradon volel ikelI ismerni, ,hogy ez la számra nézve is jelentékeny kaJto·tak naság nemc's ak a védelem szempontjából volt fontos,A csajká8 Illemcsak a vízen való műszaki szolgálatra mindi.g rendelkezésre állt egy akkor már jól kiképzett volt kiképezve, ,h anem mint gyalogos is, a mfulzaki szolgásereg, hanem nagyon olcsó is volt, aIig egyharmadába kelatot amonarchián lóvü"l és belül - . mindenütt el kellett !fült, mint a sorkatonaság'. látni. 177-6-!ban A fegyveres kiképzeshez azonban az embereket csak a károlyvárosi határőrvidék J~ OOO katonát, tavassz.al a 'Vetés és ő.ss.zel az aratás után volt szabad Ibea .varasdi 7.200 hívni. 8 napi szolgálaton túl \kincstári élelmezésben ré" " a báni (BílD&t) szesültek. 7.200 " " A vízi kiképzést a Dunán nyertéik, de T'iteltől Péter~ a szlavón 10.800 " váradi,g a hegymenebben és a tiszai Titeltől Bano'Vceig a Ibánáti 6.7{){) völgymenetben. " az erdélYi 14.400 1769';ben ki egészítették a csajkoás kerületet Csurog, " " a cS'ajkás 1.000 Kevilj, Kacs, 'Szent-Iván és Goszpodince közsé.gekkel, ez" által a legénység létszámát 917 főre emelve. összesen: 61.300 katonát állított. Mint előblb említettem, 1769-ig a déli és keleti határ (Folytatj uk.) őrízete teljes volt 227,7 mérföldnyi hosszúságban. A határőrvidék azonban nerr, volt szerves 'e gésznek tekinthető, sem területileg, sem közigazgatásil~g, Majd csak a határ mentén tagozódott, mmt a Szerémség'ben, S~lavóniában, majd mélyen nyúlt be az orszáJg frta: PRESZLY LÓRÁND dr. alezredes. belsejébe, mint Varasdnál E'gész mások voltak a viszonyok a székely határőrvidéken, erre majd 'később térünk Említettük, hogy sem magát a lelket, sem a lelki reá. tüneményeket - mint anyagot - elemezni. részeire ,bonA különbségek főoka a földrajzi viszonyokon kívül a tani nem tudjuk. A lelkiélet kutatói a lelki élet jelensélakosság teljesen heterogén összetételében volt k-ereshető. geit mégis rendszerezik . és általánosságban három és pedig: ' Már jó este lett, amikor bekopogtat apróbacsendőr : aj a gondolkodás, - Százados úr, alázatosan jelentem, jó lenne továbbbJ az érzelem és menni. e) az akarat csoportjára osztják. A százados úr megnézte .az óráját: Olyan terjedelemben. amint azt II nyomozó közegek - De hi zen itt csak két óra pihenő iJ.let&ke.s, most számára szükségesnek ítéljük, foglalkozni fogunk e csopormeg már este van! tok alá sorolt lelki jelenségekkel - A századoSi úr azt parancsolta, hogy csináljam úgy, ahogya Szakács őrmester úr szokta. a)" A gmdolkod4s. - Hát igen, persze, .. Érzékszerveink (a szem, a fül, az orr, a nyelv stb. ) - Az őrmester úr meg mindIg ,meghagyja, hogy osak akkor ' keltsem fel, ha a tiszthelyette's ura t rátom. Most útján képesek vagyunk felfogni a külső világ fizikai benyomásait. Ezek a íbenyomások - iIDint folyamatok .- idegmeg amott jön, e. Csakugyan, a dülőúton az örs parancsnok ellenőrző szálaink útján eljutnak az agyvelőbe. Az agyvelőben ezen behatások visszahatásaként egy ,lelki állapot jelentkezik, járőre közeledett. illetve Keletkezik, amelyet é1·zetnek nevezünk. Ez az érzet A próbacsendőr kikiáltott: a legegyszerűbb lelki állapot, mely keletkezésében - azon- Fizetni, Mari néni! Mari néni összeszámolja : a frÖcc.s 300 fillér, a vacsora ban - a szervezetnek egy 'bizonyosfokú ingereHetéséhez 2 pengő. A próbacsendőr kifizeti a 30 fillért s jelenti, van kötve, Ilyen inger !Iehet pl. a. hang-. a fpny. a nyomás, ooetleg vegyi folyamat is, mint az iznél és a szagnál. Ezt hogy a százados úrra 2 pengő esik. az ingert azért, mert ihat idegeinkre, valamelyik érzékszer- Hogy-hogy? - kérdi a százados úr. - Alázatosan jelentem, a Szaikács őrmester úr milIl- vünk felfogja, tehát mi azt megérezzük. arról tudomást dig azt mondja, hogya nagyobbik cekket a járőrtár.snak szerzünk. A lelki életünk az ~rz~ttel kezrlődik. meJy a külvilág illik fizetni. Hogy miként értek haza, hogy az örs milyen szem- tárgyainak tulajdonságairól értesít bennünket. Van awnlét kapott és főként, hogy a százados úr miként dícsérte ban olyan érzet is, mely a tei'tiink belsejében elágazó ide'SZlakács őrmestert a próbacsendőrnek agyakurlati gek ingerlése nyomán keletkezik, Ezeknek megfelelően különböztetünk meg külső és bplsö érzeteket. Ez utóbbit létreszolgá~atba való kiválóa n szakszerű bevezetéséért, azt nem tudom, mert aki ezt nekem elbe' :zé!te, Itt hirtelen bocsá- hozhatja kívülről származó inger, de lehet belső életfolyanatot kért, ihogy eubeszélését félbe kell hagynia & fel... Részlet a szerzőnek "A bűnözés" című, sajtó alá ugrott a nályaudvari villamosra, rendezett művéböl. Folytatás. Az idézetek kútforrásai csak Donkó Mihály Ónnesf,e,. (Budape,.~t) a műben jelöltetnek meg.
A lelki élet ismertetése.*
. méi
72
CSENDŰRSÉGI LAPOK
mat eredménye is. A lélek - érzékszervei útján - nem a külső világ állapotár61, hanem saját testünk álla.potáról is tudomást szerez. Ilyen belső érzet pl. az éhség, a szomjúság stb. Azok az érzetek, a.melyek segítségével a lélek úgy a külső világ, mint saját testének ,állapotáról tudomást szerez, igen különbözőek lehetnek. Ezek, mint több szín kev.el'éke; egy határozatlan érzetbe olvadnak. "Ezt a határozatlan, homályos érzetet életél'rtetnek, vagy közérzetnek nevezzük:" Élet- vagy közérz.etről szólva, meg kell emlékezn ünk a mozgási érzetekről, amelyek arra nagy hatással vannak. A mozgás, különösen II m~gf.ele.\ö ..és, kellő testmozgás,' nemcsak ~ test, hanem a lélek egész.ségének is lényeges feltétele. 'Á túlfeszített vagy ennek ellenkezőjeképen a túlkevés mozgás beteggé teszi a testet, Köziemert mondás: "Ép testben ép lélek." Testszervezetimk részeinek mozgását szin tén érzetek kísérik. "Ezen én.etek az izmoKban lévő érzőidegekben akkor keletkeznek. midőn a mozgató idegek izmainkat öszszehúzzák vagy l:ifeszítik." Szervezetünk minden részében s így a bőr felületén is érzőidegek vannak. A bőr felü:etén elhelyezett érzőidegek által felkeltett é'rzetek egy részét tapintó, másik részét thőél'zetnek nevezzük. Ezeken kívül megkülön'böztetünk szag, íz, látá's ,és hallási érzeteket, aS'lerint, amint az orrban, a szájban, .a szemben vagy a fülben kelet.kező benyomások jutnak - érzőidegeinken keresztül - öntudatunkba. "Ezen érzetek alkotják azt a középpontot, mely körül az összes lelki tüneményeink csoportosulnak. E~ az az alap, melyen az öntudat, áz "én" keletkezik. Ezen érzetek és a közéjUk csoportosult gondolatok al'kotják azt, amit léleknek nevezünk." Az érzetp.k - mint előbb említettük - mindenkor a tál'R'yak tulajdonságairól értesítenek bennünket. "A túrgyak együttes tulajdonságainak térbeli észlelete:: a szemlélet. A térben nem tulajdonságokat, hanem csupán tárgyakat látunk és tapintunk.Ezért.a szemlélet külső tárgyakra vonatkoztatott érzetkapcsolat." Voltaképen a jeler.levó tar gyak lelki ké.pei, vagyIS llZ érzetkapcsolat : a szemlélet. " Szemléletek útján tudunk a világban tájékozódni. Szemléletek segélyével vagyunk képesek a környezetünkben levő dolg(}K és tárgyak között eligazodni, kúlónbségelfet tenni és reájönni arra, ho,gy miképen ke:! alkalmazkodnünk azokhoz· s miképen tudjuk azokat önfenntartásunk' eszközeivé tenni. Ha az az inger, mely a szeml'é letet létrehozza, megszűnik, megszűnik maga II szemlélet is. Mégis mit tapasztalhatunk ? Azt, hogy az mger ruegszűnéBével nem mindenkor szűnik meg azonnal az érzet és a szemlélet is, hanem rövidebb-hosszabb ideig utókép ala~jában mindkettő fennmarad. Lelkünknek azt a folyamatát, amelynek a segítségévelaz érzékeivel szemlélt tárgyakat megőrizni képes, képzetrliek nevezzük. *,;, c~upán
* "Induljunk lk i egy példá:ból. Tegyük fel, hogy szemünk eiött egy virág van s mi figyel~mmel nézünk erre a virágra. A virágról jövő , sugarak a szembe jutván, a recehártyán !képet atkotnak Ezt a !képet a látóideg pályája mentén' az 'a gysf.jtekig vezeti, hOll először, mint érzet jön tudomásunkra. A léleknek az az állapota, amidőn mi a virágot tényleg látjuk: szemlélet, mely érzetekből a!-akul." ** Visszatérve az említett virágra, tha attól elfordulunk s a képe "dacára annak, hogy nem nézünk reá, nem Látjuk, nincsen szemléletünk, mégis megjelenik a lélekben, ,a zt mondjuk, hogy a ]léJle.1<Jben most a virág .ké.pzete van. A tárgyaknak, a lelkü.nkibe.n visszamaradt ,k épeit Iképzeteknek nevezzü~",
19312 február 1.
Képzetek nélkül nincs fejlődő 'lelki élet. Mi csak érzeteink és szemléletünk világában élünk; múltunkat a jelennel és jelenünket, valamint multunkat 'a jövövel a képzetek kapcsolják össze. "Érzet, szemlélet, képzet együtt alkotják meg a magasabb Jelki 'élet kialakulását." Amint a Bzemléletrő1 megállapított uk azt, hogy az voltaképen jelenlévő tárgya.k leLki képe, a képzetről viszont azt mondhatjuk, hogy az e.gy már szemlélt tárgy 1elkiképe. Minél pontosabb és minél teljesebb volt a szemlélet, okozatszerűen, annál hívebb és tökéletesebb az annak megfelelő l<;épzet. Ha nem volna szemlélet és nem volna képzet, nem fejlődhetnék a lelki élet sem. A képzet homályosabh. elmosódottabb képe az érzetnek. Más a fogfájás érzete és más egy visszagondolás a fogfájásra. Más" ha hallom a cigányzenét és más, ha az arról visszamaradt képzetek megújulnak a lelkemben. Lelkünk 'azonban nem csupán a külvilág tárgyainak, hanem a Játhatatlan dolgok képét is sokáig megőrzi és ismete1en fel is idézi. Ezt a lképesseg-ét emlékezésnek nevezzük, tudományosan képzet-visszaidézésnek. Az emlékezés l'eáismeré~c; olyanra. ami már volt egyszer a lelkünkben, vagyi" reátismerés a felidézett .képzetre. Elménknek visszaidéző képessége állandó. Innen van, hogya mult emlékei sohasem halnak meg a számunkra. ' Az emlékezőképesség fiatalabb korban erősebb, élénkenb es világosabb. Van egy különleges fajtája, az Ú. n. "speciális" emlékezés. Egyesek nevekre. számokra, arcokra emlékeznek inkább, mások nyelveket tanulnak könnyebben. Ennek az a magyarázata, hogy az aqyidegrendszer némelyeknél jobban képesít bizonyos fajú benyomások átvételére. Ennek eredményéül tudhat juk -be azt. is, hogy egyik ember Könnyebben tanul, könnyebben jegyzi meg ~s rösrzíti agyában az dlvasott és hallottakat, a másik nehezebben, vagy sehogy. Innen van legtöbbször a tanulók tanulásánal< különböző eredménye is. Az emlékezés a testi erő gyengülésével gyengül. Az öregkorban levőknél el is homályosul, sőt e1 is 'vesz. Az. öregek könnyen felejtik a tegnapot, ellenben csodálatosképen feltűnő él~nkséggel és hűs'éggel em1ékeznek 'vissza ifjú, különösen pedig gyermekkorunk eseményeire. Az emlékezésnek ellentéte a feledés, amikor t . .i. "felújuló képzeteink kapcsolatát nem tudjuk azonnal megta'lálni", amikor tehát "valamely elhomalyosult 'képzet - a képzettársítás (asszociació) valamely akadálya miatt nem jöhet az öntudatba'" . Úgy az emlékezésnek, mint a f(!letlésnek lelki életünkben igen nagy a jelentősége és különösen az előbbi rendkívülien ga2lda,g ítja azt. .*
A képzetekről tárgyalva, meg kell jegyeznünk, hogy azok szemléleteinket többé...kevésbé hűen és változatlanul adják vissza. 'Előfordul azonban, hogy a képzetek "előbbi élményeink e1emeilböl olyan új kapcsolatban alakulnak öszsze, amint mé.g -szemléletben nem éltük át őket." "Az előb biek fefidézésére 'szolgáló lelki készségünk : az emlékezet. /ff.z utóbbi megalkotására való hajlamosságunk (diszpoziciónk) pedig: a képzelet (fantázia)." BűnügYI nyomozásoknál különösen a 'perdöntő jelentő ségű ianuvallomások megbízhatósága szempontjából igen nagy szerepe és jelentősége van úgy az emlékezetnek, mint a képzeletnek. A nyomozóközegek néhány, kellő időben és ül!'yesen feltett kérdéssel - pillanatok alatt - tisztázhatják, hogya vallomások a tiszta és világos emlékezés-e, avagy . a képzelődés szüleményei-e? Hangsúlyoznunk sem kell, hogy most, amidőn a .képzelet és képzelődésről beszéjünk, nem érintjük azokat az eseteket, amidőn egyes émbe-
1932 február 1.
CSENDÖRSÉGI LAPOK
73
.~----------------------------~
Andr'e Maginot, francia hadügymim:iszter temetése PárisIban. A halottat ágyútalpon viszik az utolsó útra, koporsója a francia trikolórral betakarva, jobbról. s balról miniszterek és tábornokok kísérdk.
rek tudatosan állanak elő - agya,íúl'tan kitalált - mesékkel. Ez nem lelki jelen::;ég, hanem erkölcsi fogyatékos::;ág, amikor t. i. valaki tudatosan állít valótlant. Bűnügyi nyomozás oknál számo ni kell azonban olyan esetekkel is, amelyekben - valamely az idegrendszerre ható • különösebb ok miatt - az emlékezés kihagy, vagy a képzelődés észrevehetően korlátolt. A felfogás és az emlekezés mérésével már nemcsak kí.sérieteznek, hanem arra külön:eges készülékek is áJJíttattak össze, amelyek az elmebeli képessé,gnek vizsgálatára és meghatározására szolgálnak s azon alapulnak, hogy pontosan megmutassák, milyen gyorsan fogunk fel ,betűket és sZÍneket, optikai és akusztikai ingereket, milyen pontosan jegyezzük meg ezeket, miben és mennyire tévedünk.
*
Külön kell megemlékeznünk két jelenségről, amelyeknek a nyomozások során elég gyakran van szerepük. Az egyiket látomás (vízió), a másikat naliomás (hallucináció) néven ismerjük. Ezekkel kapcsolatban azután egy harmadik lelkitüneményröl IS megemlékezheWnk, amit köznapi életben illúzió néven ismerünk. Különösen a látomásnak és hallomásnak jut gyakori .szerepe a nyomozások során. Az ember gyakran látni véli azt, a.mi nemall szemei előtt, tehát nem képezi .szemlélete tárgyát. Ezt látomásnak (látásbeli csalódásnak) 'nevezzük. A'kinek :látomása van, az oly tisztán 'lát maga e: őtt embel'€ket, tárgyakat, mintha tényleg ott, a szeme előtt állanának. Sokszor halljuk, hogy
egyesek előtt megjelenik az Isten. Szűz Mária vagy a szentek valamelyike. Másik előtt állatok vagy más tárgyak jelennek meg. Goethe német tudósról beszélik, hogy önmagával találkozott az úton. A vizió előidézóje lehet magasfokú láz, lehet C!lmebetegség fol) ománya, de felléphet nagy vérveszteség, hosszas éhség, nagyobb felindultság stb. nyomán is. A haLomás nem más, mint egyszerű hallásbeli érzékcsalódás: Azt halljuk, hogy harangoznak, jajkiáltást hallunk, pedig CBend van. Ilyen érzékcsalódásaink lehetnek különben 'az ízlés, a tapintás, a szaglás körében is. mÚ,zióna~ azt nevezzük, midőn "érzéki észrevételei nket, tehát a látást, hallást, ízlést és tapintást a saját képzeteinkkel ege."-zítjük, sZÍnezzük !.ki" Azt szokták mondani, hogy minden _csalQdás illúzió.+:Illúzió akkor keletkezik, ha valamely - valóban létező - külső inger J(tárgy, személy, tünem3ny, SZÓ) tévb&t::n érzékeltetik s nem a megfelelő alakbap" vagy nem a helyes értelemben jön az öntudatba. Illúzió pl. az, iha valaki egy fatörzset embernek lát és hisz; ha bizonyos elejtett és
* "A vizió és illúzió alapja a kísértetekben való hitnek is. Ismeretes do:'Űg, 'ho,gy n'emcsak 13, gyermek, de sok fe,l'Ilőtt ember is hisz a kísértetekben. Sok ember nem hisz bennük, mégis félénk. Ennek ,ol<,a a beteges, ,g yenge idegll'endszerben, részint azon rémmesékben van, mel'yekkel a kis gyermekeket ijeszt€ni szokták. Az ilyen ijeszWs mese olyan mélyen véső dik a gyeI'lffiek idegrendSZlel'ébe, hogy némely ember még férfikorában is érzi haItá~át."
74
CSENDŐRSÉGI LAPOK
reánk nézve teljesen közönyös megjegyzést ~ meghamisított tartalommal - önmagunkra vonatkoztatunk, ha Kocsizörgés t vagy puskalövésf mennydörgésnek hallunk. Az ilyen esetekben előidéző okként egyes érzékszervek elváltozása veendő. Előfordul egészséges !mbereknél !s, de ritkán. Elme- vagy idegbetegeknél azonban gyakori tünet. ,)10
A lelki j elenségek és tünemények legnagyobb része az ébrenlét állapotában )elentk.e'tik, illetőleg- folyik le, amikor is az egészséges szervezoetű ember öntudatának birtokában van. Ez a tudatműködés időnkmt megszakítást szenved es pedig állandóan - illetőleg folytatólagosan - visszatérő megszakítást. Az izom- és ide.grendszerünk az ébrenlét során kimerül, a testi és szellemi erak elgyengülnek, mert hiszen úgy a testi, mint a szellemi munka eröfogyasztá3sal jár. Az érzékszervek fogékonysága megszünik s bekövetkezik az az állapot, amelyet álrrwsságnak, félálomnak, majd álomnak nevezünk. Ez utóbbi állapotban az öntudat teljesen szunetel, az érzékszervek pedig pihennek. Új munkához friss erőt gyüjtenek. Az egészséges álom tény;eg erőgyüjtés is. Csak az álmatlanság vagy a rossz alvás teszi fáradtá az embert. A túlfeszített szellemi munka, idegesség, testi túlerőltetett .ség zavarólag hatnak az egészséges és üdítő álomra. A régiek az alvást a halálhoz hasonIították, jóllehet, 'az évpen úgy, mint az ébrenlét, az élet megnyilvánulása. Az ébrenlét a munka, az alvás a pihenés időszaka. Vannak mérgek, amelyeknek altató a 'hatásuk. De az ilyen mérgekkel előidézett altatás - mit narkózisnak nevezünk - sok tekintetben nem azonos a természetes alvással. Az újabb időben a tudósok által tett tapasztalatok arra utalnak, hogy az alvásnak a középponti idegrendszerben külön központja van. Ennek a középpontnak az izgalma bonyolódott reflex-folyamatot vált ki, amelynek következménye mind az a jelenség, melyet az dlvo sterVezeteIl eszJelhetünk. Az alvás legszembeötlőbb tünete az eszméletlenség, vagyis a tuaatos lelki műveletek szünetelése. Az álom során is jelentkeznek lelki jelenségek, melyeket azonban nem kísér a tiszta öntudat. Ezek az úgynevezett álomképek, melyek sak esetben erősen tükrözik vissza testünk állapotát. ft- Kellemetlen az érzet, kellemetlen maga az álom is. Amint megszűnik a ,kellemetlen érzet, megszű nik, illetve megváltozik maga a kellemetlen álom is. ROélSZ fekvés, akadályozott lélekzetvétel gyakran előidézői lehetnek annak, hogy az álmok során kellemetlen álomképek jelentkeznek, üldöznek bennünket, verekedünk stb. Ittas emberek álomképei is zavarosak. Az álomképek során keletkezett ingerek gyakran átter·, jednek az agyvelő centrumaira s tudatos mozgásokhoz hasonló mozgásokat hoznak létre. Idetartoznak az alvajárás és az alvabeszélés tüneményei s ide sorolható a hipnotikus állapot is, melY€,Kről azonban külön f€jezetben fogunk részletesen szólani. Az álomban való igazi mozgás már a kóros állapothoz lköz€ledő jelenség. Ez tehát kóros tünet, amelyek i,gen gyakoriak, kivált idegese~nel ~s elmebetegeknél. Ilyen esetekben az alvó rendesen aggasztó álomképek hatása alatt - !felkel, menekül, jön-megy, mindennapi foglalkozását kezdi űzni.
*
A továbbiakban még néhány szót keII szólanunk a tudatról. a figyelemről, továbbá az appercepcióról, végül a gondolkodás és értelmi megismerésr-ől. A tudat. Említettük, hogy az általunk szemlélhetö >I< "Az álom tulajdonképpen panoráma, melyben életünk történetének egyes képeit látjuk feltüntetve. így látja meg a nyolcvanéves agg a irYermek-, if jú- és f6rfikora emlékeit."
19&2 februar 1:
tárgyak tulajdonságait érzékszerveink segítségével észlelhetjük. Az alkotott képzetek során előállott le.kiállapotok és folyamatok azonban nem elszigeteltek, hanem egymással összefüggésben állanak, "A lelki folyamatok egysége.s összefüggését az egyénben egyéni tudatnak nevezzük". Ez az egységes lelki ósszefügges csak akkor szünetel, amikor az egyén alszik vagy elájul stb. "Csakis a tudattal való kapcsolatban vannak valóban jelen a 1elki folyamatok, csak akkor mondjuk, hogy tudomásunk van róluk ... Tudatállapotaink egymásután, mint a folyó hullámai, folynak l€... Egyszerre érezzük saját t.estünket és a h~riilöttünk levő tárgyakat, előbbi élményeink em1ékképeit, kellemes vagy kellemetlen érzelmeket. rokon- vagy ellenszenvet, kívánságot stb." Van olyan lélektani iskola, amely a tudatot akként magyarázza, hogya magunk megismerése ráeszméléssel kezdődik és hogy ennek az önmagunkra való eszmélésnek az egyik faja a tudat, amely nem más, mint lelki állapotunk belső tapasztalása. Az eszmélésnek másik faja és magasabb foka az öntudat, amelynek segítségével különbözteti meg az egyén egyrészt önmagát a lelki tényeitől, másrészt minden más len ytől. Vagyis a tudat azt mondja meg, hugy mi az enyém, az öntudat pedig azt, hogy mi vagyok én. És ez a fejlődő "en" csak akkor lesz öntudatossá, amikor "egysége.síteni tudja lelki jelenségeit és szembehelyezni a külső világgal, amikor el tudja vonatkoztatni képzeteit önmagától és meg tudja ítélni saját lelki jelenségeit. A figy~em nem más, mint elmén'knek egy kiválasztott tárgyra való fok ozott irányítás a. Úgy is ma gyarázhatjuk. hogy idegrendszerünknek egy különleges állapota, amelyben 'bizonyos Ibenyomások vagy behatások befogadására különösképpen alkalmAS. "A vadász leSIhelyén minden kis zörejre, látókörének minden :ki.s változására vigyáz, odafordítja fejét, semmi másra nem gondol, mint a zörej vagy a távolban mozgó barna folt okára. E lgész mivolta a várt Ib enyomásra van koncentrálva." Minél jobban figyelünk, annál ti.sztább képet nyerünk a tárgyakról és azok viszonyairól. Aki nem képes a benyomásokat jól megfigyelni, tehát figyeImét úgy irányítani, ahogy azt a dolgok természete :kívánja, szórakozottnak mondjuk. A figyelemzavar tehát szórakozottság. Azt tartjálk, hogy figyelmünket fokozzák a tudásvágy, a fennkölt erkölcsi érzés. "A figyelem nagy szerepet játszik a jelenségek megfigyelésében, 'a tanulásban, ezért az intelligens egyén egyik föfeltétele." Nagy és jelentős szerepe van a nevelés terén is éi sikerének egyik előfeltétele. A figyelem mindig elménk önkéntes müködése. Az állandó É:S erős fiigyelem fárasztálag Ihat az. agyidegreooszerre. A figyelem fokát és terjedelmét különleges műszerek segítségével ma már vizs'g álat tál'lgyárvá . is lehet tenni.
* Az app,ercerpció. A külső benYOlffiások hatnak reánk, azokat tudomásul vesszük, megértjük. Ezt a megértést percepciónak, magyarul felfogá.snak, tudomá's ulvételn,e'k neveooetnők. Ha új benyomás jön Iffiinrt képzet - az öntudatba és az ott már meglevő képzeteinkkel kapcsolatba lép és a régebbi képzetek az új képzetet mintegy megvilágosítják, akkor a már meglévö tudattartalom a:apján az új képzetet is megértettük, felfogtuk. Ezt a lelkitünemény t, illetve jelenséget nevezzük - latin nyelven - appprcepciónak. A kid'ejezést megfelelő szóval a magyarban nem helyettesíthet jük.
1932 február , L
75 ,
CSENDÖRSÉGILAP,OK '
------------~~----------------------
Spanyolo11szág,ban állandó a fegyveres ös\S~etűres a csrendőrök és f,o rradalmárok között. Az összeltiízéseik: kölcsöIlJösen .számos halatt és sebesült áldozattal jámak. Képünk a Casti,b lancóban eles'e tt spa11yol csendőrök, temetéséről kés~üJt.
Egy e:gészen ,t udatlan embernek hiába igyekezünk olyan do.Jgot, pl. a viJJamoBsá'g miberulétét stJb. megmagyaráznÍl, iVagy vele m~gértetni, ,ami a,z ő tudf4skörét meghaladja. HalUa a sZllivunkat, de nem érti, nem fogj:a fel annak tarta,lmát, Már egy többé-kevésbé iskolázott emberrel: kÖiírrYJeblben boJdo,gulunk. A gyermek is az almát labdának néú, vagy a cukrot 'bóból levőnek. A felnőtt embernek lliZonban már ,más a: felfog,ása, ha pl. IOiVat lát, akkor 'a hban nemcsak a:z állatot ,l átja, hanem hozzágonclolj'a annak faját stb. ' A felnőtt 8iII1belfuen már meg-van a készség arra, hQgy a látoUaklhöz é)s hallottakihoz !Valamil jelentőséget fű.z wn és a meglevő képzetei anyagáJba iHessze. lA percepció egysz,erű tudomás,vétel, illetve megértés, az a,Pipercepció megokolt megélltés, illetve tudomásvétel. A tanulás maga sem más, mint ,a,ppeI1cepció, mely a figyelem útján jön létre. Csak ,a mire Hgyelünk, a'zt appe]'cipiálhatjuk.* A tanulás aikkor eredményes, ha az új tanulási anyag
* "Ugyanazt a tárgyat különböző egyének másképen appercipiálják, azaz más és más képzetkapcsolatba illesztik be. Ugyanazt a hegyet a geologus palatömegilek, a tútista pompás megmászni való magaslatnak és természeti szépségnek nézi, a festő a színárnyalatokat keresi rajta, az erdész a ;fák minőségét és sűrűségét 'figyeli, a vadász jó vagy rossz vadászterületet lát benne, a pásztor csak a tisztás ok fűvét vizsgálja, stb. Ugyanazt a tüneményt másképen appercipiálja az, akinek sok odavágó ismerete van, mint aki csak csekély' od'aV'onatkozó képe~ett.el rendelkezik"
"erős, és ,gaz,d'a g támasztélko,t nyer a már i'égeb:ben megszervezett ismere,tJanyag1ban".
A gondoLkodás: és é1·tehn-i ,megismer·éiJ. Azt a lelki tevékenységet, amelynek segítsé,gével kéipzeteinket képesek vagyunk elemeire bontanÍ!, a rés'z'e ket újból egységbe kapcsolni, egYImással öSlszehaso.nJítani: gondolkodás'Y/CJk nevezzük, .A- gontdolkodásnalk ez a munlkája az emlékezeten ésa figyelmen épül fel. _ Legfőbb célja, Iho,gy a b~nnünket körülvevő >tüneményeket, magát a világot megismerjük s így jobban boldogulhass:unk. , A külső vilá.g megiJ;!merése érz,ékszerveinki munkájának aJZ enedményt', vi,s2.ont annaIk értelmi megismerése már szellemi' képesség: a gOl!d'olkodás eredménye,. "Értelmünlklkel szer,e:z,zük meg a dolgok J(öz,vetl€n ismeretét, alkotunk köz,vetlen ítéleteket... Értefmünlk s e,gí ts ég éNel győződünk meg a dolgok igazságáról. E,z a lelki folyamat 'is~erés, a folyamat er,e~_él)ye: ismeret"., Tehát az a lel,ki folyamat, midőn oly,an gon!1qjatokat' alkQtunk, melyeknek igazságáról -meg vagyunk gyooődJve. Minden gondol~od'ás- _ nak :"" mint lelki jelenségnek':......' célja nem is lehet más, mint az, hogy ' igaz g~n~olat,dkh()z jussun,k, a való<;;ágos léte,t, életet .'és 'történést i!\l,q1erjü~ meg, A gondoLködás köre , és anya'ga nagyon tág s a t~r~ mészete ~s nagyon ' ~,Ülönböző, ",~z öregember reálisabban, a fiatalabb -fantasztikusabban gondolkogik." Az if júból ug-yanis hi4nyzik, a tapas~tall:!~, lehetsé~esnek tart
,S* _
CSENDŰRSÉGI LAPOl{
7ti
olyant, a.mit az öreg tapasztalatai alapján azonnal elvet. EgyébIként a gondolkodásra való természetes készség egyénenként is változó. E készséget nevezzük értelemnek, okof:l.SágMk, inteUigenciának.
A gondolkodásnak külön tudománya van. "filozófia" néven ismerünk.
melyet
*
Gondol:ataink tömegéta nyelv egyszerűsíti. Nyelv útján ,v álnak elvont gondolataink tudatosakká. A szó a gondolat jele. Gondolatainkat vagy nyeLvünk, va:gy ír'ásunk segélyével közölhetjük másokkal. Herder János - német bölcsész - szerint a nye~,v a szellem megnyilvánulása és egyik l~gnagy()bb csodáj'a az emberi megny.ilvánulásnak. Az é : ő szavakban öltenek testet gondolataink. Megkülönböztetűnk élő éS' néma nyelvet. Az élő nyelv szavakból áll, a szavak hangok'ból, melyeket a fülünk fog fel. Ezeket megértjük. megjegyezzük, a választ megalkotjulk, gondolatokba önt jük és nyelvünk segélyével kifelé közvetítjük. így alakul 'ki a bl3$zéd. A néma nyelv ibizonyos taglejtésekkoel és arcjátékkal eszközöltetik, éppen azért nagyon tökéletlen módja az értekezésnek. A nyeI.v- és írástehetség alatt azt a kéiPességet értjük, melynél fogva az ember szellemi tehetségeinek szavakat ad, vagyis a :gondolatokat szóalaklba öltözteti. Mindkettő feltétele,zi a ,gondolkodást, melynek előmozdítója is. Egy régi latin közmondás szerint: "a szavak elrepülnek, az írás megmarad". Hogy gondolataink maradandó~ágát biztosítsuk, azokat papírra vetjük s így egyrészt a távoHevőkkel ~s közölhetjü!k" másrészt az utókor számára is hátrahagyhatjuk. A műveltség előmozdítása szeIDipontjából is fontos eszKöz a nyelv- és írástehetség. N,élkülök az emlber vajmi kevés ismeretre, és műveltségre tehetne szert. Nyelvünk eredetének kérdése visszanyúlik az tmlber teremtése idejéig.
Lábnyomok azonosítása. írta: MILVI US ATTILA százados. Lapunk 1929. évfo:yamának 20. és 22. számában P088zert Jakab százados úr "A lábnyomokról" CÍmű cikkeiben részletesen foglalkozott a lábnyom ok rögzítésevel, az azokbóllevonható következteresekkel, stb. stb. ,Ezekkel az igen értékes fejtegetésekkel kapcsolatban, én .most a lábnyom azonosításáról óhajtanék egyet-mást elmondani, !továbbá a lábnyom leírására, lerajzolására lés lefényképezésére is részletesebben rátérni. Fejltegetéseimnél abból indulok ki, hogy olvasói.m az előbb idézett két [Cikk tartaimát ré~zl,etesen ismerik. Az ahban foglaltakat én ugyanis helyszűke miatt nem ismertethetem, ':i~zont a jelen oorok meg'értéséhez azok az ismeretek feltétlenüi szük~éges· ek.
-Kllnduló pontul egy mondatot választok, meIlyel gyakran találkozhatunk bűnügyek nyomozásáról szerkesztett feljelentésekben. Ez a mondat körülbe;ül 'a következőképen hangzi~~: "A gyanusított lába a helyszínen talált nyomba bizalrl1l t!gyének jelenletében beleiII~sztetett és a nyommal teljesen azonosnak ta:áltatott." Ezt a monáatot a közelmultban egy nagy nyugati ország t!gyik kriminalisztikai :foly'ó iratában is olvastam, hol legy Ib űnügy nyomozását leíró közleményben [fordult elő. ~ki ezt a mondatot leírta, minden bizonnyal így is cselekedett, ha pedig ezt meg tette, úgy máris rtanujelét adta annak, hogya lábnyomazonositásról fogalma sincsen. Ezzel az e~járás-
193(2 február 1.
sal csak egyet lehet elérni: a helyszíni lábnyom tönkretéteiét. Az azonosítás ~zköze a leggondosabb, legrészletesebb ös«zehasonlítás. Összehasonlítani két olyan dolgot lehet, melyeket egyszerre, egy időben tudok !figyelni. A beillesztési oeljárásnál az összehasonlítás két tárgya egymást eltakarja, tehát egyiket sem látom. JA laikus számára ez az eljárás látszólag igE'n kedvező eredménnyel végződik. A beillesztett láb ugyanis megsemmisítheti és teljesen eltötölheti az eredeti nyomot (pl. nedve.s agyagban), de lugyanakkor ott hagyja a saját képmását, me ly most már természetesen azonos a gyanusított lábával. Az pedig, hogya nyomba helyezett lábbeli abba ",p ontosan beleillett", egészen természetes, mert hisze.n a hasonló (férfi, női,gyer mek) lábak vagy lábbeliek mérete között nincs' olyan szembeszökő különbség, ,hogy az mé.g egy hozzá nem értő előtt is - mert csak az tesz ilyet - íeltunjék. l~leg kell csak próbálni az örsön, lépjen bele akármelyik csendőr a hóba vagy agyagba, mindenik másik ICsenuor hasonlO láonellje "beLe fog illeni" a nyomba. EIZzel ,a módszerrel tehát az azonoBÍt~t egyáltalán nem lehet megoldani - Az azono;otás alábnyomtannak különbeu is legfontos3Jbb, de egyben legnehezebb, a legtöbb szakértelmet megkövetelő feladata. A legfontosaobb azért, mert ez szolgá~tatjaa tulajdonképeni bizonyí tékot. Mielőtt az azonosító eljarások változatos idmenetMere rátérnék, röviden érintenem ke'Il a lábnyomrögzítési eljárásokat. ,A lábnyommint.ázási eljárásokról (kiöntés stb.) nem Írok, mert ezeket Po~szert százados úr CIKkei kimerí tően tárgyalják. A la1bnyom fénYKépezése vagy mérése, lajzolása és leírása aZOK a rögzít6 elJárások, amelyeket mm dig, tehát mintázás vagy természetben való megörzés esetén is első sorban alkalmazr.i kell. A gipszöntvény esetleg rosszül sikerül és elrontja a nyomot, vagy ha jól ," sikel'ül 'is, de eltörhet, ugyanígy a természetben megőrzött nyomot (pl. lenyomatoKnál) is érheti valami baleut, ezért fontos az, hogya lánnyomot els0sorban IS v2.. ami olyan eljárással rögzítsük, mely a nyomban nem tehet kárt, másrészt arról megl~betősen hű és pont0..3 itépet. őriz meg, melynek alapján esetleg az azo'nosítás akkor i~ sikerülhet, ha az önt·"ény vagy az ereöeti nyom hasznavehetetlenné vált. A fénykoépezés.nél azonkívül, hogy foelvétel e :Jőtt a nyom mellé centimeter..,beosztású mérólécet kell fektetni s arra ügyelni, hogya fényképezőgép a talajjal párhuzamos legyen, törekedni ke],] arra is, hogyafelvételnél a nyomban erős árnyékhatások legyenek. Kenielly talajon levő seKély nyom körvonalai merőleges megvilágíta~ mellett tPI. delben; nem tűnnek elő a képen kellő élességgel. Ezért mindig rézsútos uányban jövő fény mellett kell fényképezni. Reggel, alkonyat, a legalkalmasabb idő, magasan álló napnál takarókkal, kendőkkel kell az il'ányképzódést mesterségesen előidézni. IMagnéziumfelvételeknél a célt a fényforrás megfelelő ' elhel~ezésével érhetjük el. Hóban ,lévő nyomokat fényudvarmenrtes lemezekIreI, sárga ,színszűrővel kell fotografáini. Ilyenkor egész rövid ideig exponálunk. A felvételt a fényképész kontrasztban gazdag előhívással tökéletesítheti. A mérés már komplikáltabb feladat. A Iá:bnyomnak nincsen határozott mértani alakja os így a méresnél az önkényes eljárásnak meglehetősen tág tere nyílik. Ez természetesen hátrányt jelent az azonosítás szempontjából, 'n iert biztos támpontok hiányában a nyvm és az összehasonlHás tárgyát képező láb vagy lábbe:i lemérésénél a mérés helye és iránya tekintetében feltétlenül különbségek lesznek, melyek az azonosítás eredményét is kockáztathatják. Az a~áb-
CSENDŰRSEGI
1002 február 1.
biakban, külföldi szakértők nyomán, e téren támpontokat óhajtok nyujtani, melyek .alkalmasak arra, hogy ezeket a nem kívánatos elteréseket kiküszöbö'jék. A mérést és a rajzat nem lehet egymástól elválasztani, mert a méreteket a rajzon ke11 megörökíteni. A r.ajz és méret .sZlempontjából különbséget ke].] tenni meZltlábas és láhbeli nyom között. A mezíüábas hyomnak .e~őnye, (h ogy eléJidézője személyére több egyéni 'Vonást nyujt, mint a .l ábhelis nyom :papilláris vonalak. ujjak állása, alakja, lúdtalp, sérülések, elnyomások stb.) . IEzze~ szemben a me'zí,t lábas nyom körvonalai lágyúhbnk: és határozatlanabbak, mérésük, rajzolásuk, azonositasuk nehezebb. Az 1. ábra mezítlábas nyom rajzát mutatja, azoknak a segédv()na]~nak feltüntetésével, melyeken a moéréseket !~ell eszltözölni.
AB -
1. ábl'Gt. teljes lÚbhossz, CD = legll!ag~'obb iábszélesség, CE a láb bolto'zat s21élesség'e, CF I = lábujjsZlög.
A nyomnak rajzzal va'ó rögzíté.:oét legkönnyebben a nyom fölé fektetett Jveg-Iappal lehet megoldani. Az üveglapra viaszceruza Isegítségévp.I a nyomot pontosan át lehet rajzolni. Ha üveglap nem áll reridelkezésre, legkönnyebben az úgynevezett há:órajz segítségével boldogulhatunk. A nyom mellett egyenes vonalat húzu'nk, meJy-et mérőléc segítségével egyenlő részekre osztunk (l, 2 em). Minden osztási pontból mel'ólegeseket ejtünk. majd ezeket is ugyanolyan részekre osztjuk fel, mint az alapvona'l3t. A merőle gesek o,s ztási pont jain keresztül ezután az alapvonalból párhuzamos vonalakat ,h úzunk, úgyhogy a nyomot most már egyenlő négyzetekIből álló háló borítja: AB = alapvonal. (2. ábra.)
2. ábra.
Ezeket a vonalakat a helyszíni nyomnál lécek és zsinegek segítségével lehet létesíteni. Ezzel a hálózattal méreteiben teljesen azonos ·hálózatot rajzol unk ,e gy papírra, melyre azután a lábnyom körvonalait most már könnyű berajzolni A lábbe!is nyom körvonalai élesebbek, rajzolása, mérése könnyebb. A 3. ábra a nyom körvonalai meJé húzott érintők segítségével való mértékvételt mutatja.
LAPOK
---------=::~--~--!.T
3. ábra. hosszúság, CD = sarokalapvonal, FB = sarokihosszúság, FG = sarokszéle.:;ség, HJ talrpszffiesség, YK = féltalpvonal.
AB
=
=
Úgy a mezít'l ábas, mint alábbelis nyomoknál méretben és rajzban egyaránt fel kell tüntetni a sajátos.sági pontokat (forradás, cipőfolt, hiányzó bakancsszeg stb.). A leíráo3l1ál - - ha II ~ajz é,., a mértékek (fénykép, minta) he lYe.3'ek - nem a ~örvonalak, hanem a sajátosságok po,ntos rögzí,tésére k;ell a fősúl,yt fektetni. Ezenkívü! a leírásnak mindig tilTta:mamia kell a következől-:d: ?l ú or keletkezett a nyom? Mikor rögzÍtették ? A két időpont között milyen időjárási behatásnak volt a nyom kitéve (nagy -hideg, fagy, szárazság, hő.seg. oső, hó, stb.). Milyen talajanyag-on keletkezett a nyom? (nedves agyag, sr-áraz agyag. ne.dve.s humok, frissen esett hó, olvadó hó, szaraz homok, sál', liszt, kŐ'ap, deszkapadló, parkett, stb.) Az anyag egyöntelű volt-e? (Pl. nem volt-e az agyagban kavics vagy tégladaraib, ha igen, pontosan hol ?) Ho! keletkezett a nyom? (Hegyoldalban, vÍzdzintes földúton, udvaron, istállóban, stb.) Lemintázás előtt e: lett-e valami idegen tárgyanyomból táJvolítva, mi és pontosan honnan? (Kavics, fadarab s,tb.) Az eredeti benyomabban voltak-e oly'an jelenségek, melyekből esuszamlásra lehetett következtetnr? LenyQmatoknál fel ke:oJ tüntetni, hogy mi volt az anyag, 'mely a lábhoz tapadt és így a; nyomokat előidézte ? (Vél'. sár, kék olajfesték, stb.) Mindezekről, a kérdésekről annak, aki majd annak idején 13 lábnyom azonosításával fQ!! foglalkozni, tökéletesen tájékozva kell lennie. ArL azonositási eljárás aszerint .küliÖnböz.ik, hogy benvomatot vagy lenyomatot akarunk-e azonosítani? Lenyomatokat mintázni igen nehéz, r:!zért ezeket lehetől,eg természetJben kell megőrizni. (Pl. gyHkosság szí,n heJyén a tettes az áldozat 'vérébe :ép, majd rálép arra a ,bádog].emezre ,mely a kály!ha előtt fekszik. Ebben az -eg·ebben a bádoglemezt k·ell őrizetbe venni.) Ha ez nem volna lehetséges, úgy a rögzít~st fényké.pezésse1 vagy méretezett rajzzall és leírássa'! ke] megoldani. Legnehezebb a mezítlábas lenyomatot azonosítani. A gyanusítottal le kell vettetni a lábbelij€t, a mezítelen lábát be kell kenni azzal a festóanyaggal, amelI'Yd a helYSZÍni nyomokat elidézték és a helyszínével a7:0nos talajon próbanyomokat kell vele csináItatni. Fontos ennél a műveletnél, hogy ne csak a talaj és a festek minósége, hanem utóbbi mennyisége is azonos [egyen a he:yBzíni nyom 'előidézésé nél szerepelt festékmennyiséggel. A festékmennyiség ugyanis a mezítláb lenyomatát teljesen mcgváltoztatja. Erről bárki meggyőződIhetik nyáron, midőn az uszod~ban vizes lábbal kil'ép a medencéből és a medencét szegély,ező padlón H-lO lépést tesz. A milyen mértékben csökken a talp nedvessége, olyan mértékben változik a nyom arculata. Az első és a tizp.dik nyom öf'.szehasonlítva. nem ilSl lúgy fest, mintha egyéB ugyanazon lábtól származna. Ezért a ,próbanyomok előidézésénél sohasem szabad csak egy nyomot csináltatni, hanem egész nyomsorozatot, melyből azután a megfelelő fogja az ö~szehasonlítás tárgy át képezni. Ha a tettes a he!yszínen terhet cipe1,t és eközben idézte elő a nyomot, úgy a IPróbanyomokat i~ körü1belül ugyanolyan súlyú te-
-78
CSENDűRsf:GI
her cipelés ével kell előidézni. A megterhelt ember lába jobban odanyomódik a rtalajhoz, a lábboltozat lesüllyed. Ezek a tényezők a nyom alakjánalk megváJ.tozásálban Jdfejezésre jutnak. Az eredetben megőrzött lenyomatot, illetve annak mintájat, fényképét, méretezett rajzát most már össze kell hasonlítani a próbalenyomattal. Az összehasonlítás pontos méré.'lek révén történik. Nemcsak a körvonalak, hanem az összes sajátossági pontok is mérés alá k erülnek. Az összehasonlítást fényképészeti útJn is el lehet végezni, li g y'hogy az eredeti nyomot és a gyanusítottal készített próbanyomot is lefényképezzük. ,A felvételeket egyforma nag-:v ságra megnagyítva, diapozitíveket készítünk. Ha a két üvegdiapozitívet egymásra fektetjük és azokon keresztülnézünk, pontosan ellenőrizhetjük, Ihogy a vonalak és jegye k fedik-e' egymást vagy sem. Iitt említem meg, hogya mezítlábas nyom lemérésére előbb közölt módszer (segédvonalak ) csak akkor fo g megfelelni, ha a nyom a láb teljes lenyomatát mutatja. Nagyon gyakoriak azonban a hiányos lenyomatok; ha ilyeneket kel! a gyanusított próbalenyomatával összehasonlítani, úgy a hiányos eredeti nyomon két, egymástól lehető! eg távoleső pontot k€l'esünk, melyeket a próbanyomon is határozottan felismerünk. Ezeket. egyegyenessel összekötjük .a.-
-a'
Iz-' '-:
c
d
C'
ri \
7?t-
Q .
d'
7/"/./
b'
lJ
4. ábra.
(4. ábra AB ) . Most egy másik pontot keresünk, melyből az első vonaIra lll1erőlegest ejtünk (CD). Igy két egymásra merőleges vonalat nyertünk, melyekre most már tetszés sze-
LAPOK
193~
február 1.
képeszeti úton való összehasonlítás fárad.ságot és időt takarít meg {?, meg,bízhatóbb is. Benyomatoknál (úgy a mezítelen, mint a lábbeli,s láb benyomatánál) sohasem az eredeti nyom, hanem az arról készült minta (öntvény) képezi összehasonIítáR tárgy át. Az összehasonlífas másik tárgya mezítlába, nyomnál a teljesen azonos körülmény,ek között (azonDs talaj anyag, ia1ajnedvesség, terhelés, terepIejtés, stb.) előidézett mesterséges próbalenyomatról készült öntvény. Já5belis nyomnál a gyanusított 'Iább€lije. Mezítlábas henyomatokt'ól készült minták (öntvények) ös.szehasonJításánál a ,gipsz- vagy egyéb öntvényen meg lehet :húzni a segédvonaJa1M.t és ,a mér-éseket ezeken lehet esüközölni. Lábbelis : benyomatról készült minta, valamint maga a lábbeli, elég sok határozott vonalat és támpontot nyuK 'úgyhogy ezeknél a segédvonalak húzása felesleges. a méreteket körzővel, vagy merőléccel közvetlenül is felmérhetjük. Itt jegyzem meg"hogy úgy a helyszíni nyom l'ög'zítésénél, mint az azonosításnáJ. kerülni kell a viaszkos vászonból vagy más hasonló anyagból ké.'lzült mél'őszalagok használatát, mert ezekkel nem lehet pontosan ,m érni. A merev mérőléc (zolIstock) vagy az acélből készü lt mérőszalag j obb, pontosabb. Po.sszert százados úr i,dézett cikikében azt is kifejtette, hogy különböző okokból' a lábnyom lll1éretei nem mindig egyeznek az előidéző láb (lábbeli) méreteivel ('beszáradás. csúszás, stb.). Ezt a fonto.s körülményt az azonosítás nál mindig figyelembe kell venni. Erre szolgálnak a leírásnál a talajanyagra. időjárásra stb. vonatkozó adatok. Ezek ismerete nélkül az azonosításnál súlyos tévedések történhetnek. Többször tettem említést a bil.k,ancsszegekről. Különösen jellemző lehet ezeknéll egyes szögek 'ihiánya. Előfordul .. hat pl., hogy valaki agyagos talajon jár, melybe itt-ott idegen, keményebh tál"gyakvannaik elkeverve (M, tégla, törmelék). Az illető 'l ábának benyomata az agyagos Tészen hűen vissza fogja adni a talp ré'szleteit, így a bakancsszeget is. N em fognak azonban ezek azokon a részeken kilátszani, ahol a talp tégladarabra nehezedett. A benyoonatról készült öntvény tehát csupán azt fogja mutatni, hogya tal-p közepéről 3-4 szeg ihiányzik . .Ez termé.'lztesen tévedések okozója lehet, ez.ért kell 'a ,helyszí,n i benyomatot ilyen szempontból alaposan megvizs.gáJltni, a leírásban vedig 'az idegen kemény tárgyról - helyzetének pontos megjelölése mellett - említést tenni. Nagyon megkönnyíti az azonosítást, ha nem csupán egy nyom, hanem egész nyomsorozat áll rendelkezésre. Ilyen esetben igyekezni kell minél több n.yomot rögzíteni . Eltekintve attól, hogy az ös.szehasonlítási anyag ilyen 00vekedé.'le megkönnyíti magát az ös s zehason ''H ás t, csupán lábnyomsorozatból (ooapás) lehet a járá'smódra, lépéshossua, lábfejtartásra stb. következtet'ni, me ly körülmények az azonosí't ás szempontjából szintén nagy jelentőség gel bírnak. Nem 'ken fejtegetnem, hogy más és más lábnyomké-pet idéz elő egy lődörgő, álló, gyorsan lépő, futó, ugró 'Vagy rohanó ember. 'Dermészetes, hogy az azonosításhoz szükséges próbanyomokat is ennek megfelelően ken
rint rajzolhatunk segédvonalakat (LM, NP, HI), a kereszteződési ponttól (,,0") pedig lemérhetjük az összes távolságokat. Természetes, hogy ugyanezt a vonalrendszert úgy az eredeti nyomon, mint apróbanyomon megszerkesztjük, de nem magán a nyomon. hanem a nyom fölé heIy.ezett oleatapapiron. A mezítlábasnyomoknál összehasonlítás tárgyát képezik atalpon levő papiIláris vonalak is. Ezek azonosításá t legcélszerűbb kiképzett daMiloszJk.ópusra bízni. A lábbelis lenyomat azonosításánál az eljárás Leljesen előidézni. Lehet, hogy fejtegetése.Í1mmel kissé elked'Vetlenítettem hasonló. Ha az eredeti lenyomat teljes, úgy az összehasonlitás a lenyomat és 'gyanusított lábheIije között közvetle- a bei'Iesztés eg~zerű .eljárásának eddigi ihíveit, de remélern, hogy egyút'tal sikerült őket egyrészt annak telljes alnül is történhetik. Hiányos lenyomat esetén ajánlatosabb pr6balenyomatot készíteni és azzal, összehasonlítani. Láb- ~kalmatlanságáról, másrészt a helye,s azonosító eljárás nebelis nyomoknál sok munkát adnak a sajátossági pontok. 'hézségeiről meggyőzni. Arra ne is gondoljon senki, hogy ha Szeges bakancsoknál pl. elkerülhetetlen az összes s:.:egek ezt a cikket elolvasta, máris kiképzett 1ábnyoonazonosítóvá egymástól való távolságának pontos rögzítése, ami bizony váJ.ik. Egy cikk keretében nem lehet a teljes elméletet felhosszadalmas és fáraCLs.ágos munka. Ilyen eseteknél a fény- ölelni, még kevésbé a gJ'lakorlatot Ipótolni. Maga a szolgá-
1932 február 1.
79
CSENDŰRSÉGI LAPOK
lat sem nyujt a gY'a~orlatra annyi aLkalmat, hogy annak során' az ember Ikiképeihesse m!lJgát. E,z ért nem marad más hátra, minta szÜ'kségel' gyakorlatot szorgalmas kísérletezésseI eLsajátítani; ez az egyedüli út. amel,y sikerre vezethet Olyan l15iinoselekményeknél. melY6k súlyos jogsérelmet okoztak és a he'yszíni lábnryomnak a ,bizonyitásn cí.l vagy a gyanustí'h ató személy m egálIapítá6ánáJ. i,gen .fontos ,szerep . jut, ajánlatos az azonosító -eljárás meg,e jtését a nyomozó osztá],YiPa,r anosnoKságtól kérni,mely azt ilyen célra is teljesen modem ül felszerelt :bűnügyi labora'tóriumáJban szakszerűen elvégzi. Végül -meg'emIítem, pogy a 'lábnyomokból levont köv,e~eztetése.k, li ]á,bnyomazo,n osítások soih asem nYlugiS'z anak olya'n biztos logikai alapon; mint például az újjnyomo.k azonosítása. Ezé'rt a -lábnyom, mint bizonyító eszköz, inkább csak valószínűsíthető, mint abszolút ,bizonyíték.
kodás, in.gadozás cs,a k arra JO, hogy az igazoltatandó önbizaLmat, bátorságot me'r ítsen a hamis adatok bemondáSMOl, s ezzel nem egys,z er könnyen szabadIul is. Maga az igazoltatás pedig szóban, írásban és a kett6vel együttesen történik. A szóbeli ig azoltatÚf3 abból álk hO\\rY a csendőr felteszi azokat a kérdéseket. amelyek :mondJjuk a cselédkönyv, avagy házalás~ igazoLvány adatainak felelnek ,meg. ElZek a személyi adatok: N elVe, szü/letés,i idej e, vallása, fogl~l kozása, holl dolrgozott utoljára, hcfgy hívták a munkaadót vagy munkavezetőt, mennyir fizetést (munkabért) kapott, van~e valami ismertetője1e? Ha a testén vagy II ruháján sérülés'!'e emlé~eztető n\yomok vannak, vagy filg yelmet érdemlő tárgy van nála, ezek szerzéslmódját is meg kelll kérd1ezni. Fel lehet továbbá tenni a követIDező kérdéseket: Svül'Ei. testvérei vannak-e s ha i,ge~ holl mivel fog].alkaznak, az igaz'Ültatandló miért nem él velük, volt-e katona, ha ig-en. ihol és' mikor, ki volt a parancsnoka, nős-e, gy,ermekei vannak-eo. mi,l yen korúak, miIY,el foglalkoznak, milyen tárgyak vannak a zsebében vagy a csomagjáiban stb., Legutóbbi :lzámu'nk!ban Beőthy Ká~mán százados úr s,tb. Aihany kél1désse~ töibbet teszünk fel, annyivaL biztofoglavkO:Ziott ezzel a kél1d'éssel a megvastagodott nyomozó- sabb, hogy nem szalbadiul .s'z árazon az, akinek takaTzatni'kulccsal ~apcsoj.atban. Úgy látszik, az igazoltatás fokozott valója van.. A felsorolt és f~l ne.m sorolt !kérdések nagyrésze végül majd szükségtelennek fog ugyan bizonyulni, jelenWségét egyre. széles.eblb r étegeIDben ismerik föl az örde ha arra g;ondoLunk, hogy mindig akad közöttük leJraIáíbb sökön szoJ.gálatot teljesítő bajtársaink, mert két cikk€t i,s egy, ami,ve! rrneg- lehet fogni a nem egyenes, úton járót, k'a,ptunk, amelyek az i,g azoltatás fontosságát és módját akkor nem fogjuk sajriálnJ a fáradságot, hogy mé,g soroismertetik. AláJbb :közrea,dljuk ezt a két cikket, mert a cs endlőr zato.sabb kérdésöz'ö nt zúdlítsunk az. i,g azoltatandó nyakába. nek ,e zt a feladatkörét éppen e.ze'klben: a ' hónapoklban a I€g- mert soks_zor csak í,g y tudjuk zaIYa,r ba hozni és leleplezui. fontoswbbak egyikének taTtjuk. A lakosság jelentős része Azt azonban hangsúlyozom, ho'gy - mint lapúnk l'eg1Utóbbi számáJban Be,őthy százados szárnyparancsnok úr írja munkanélk-üli" a munIDa és kereset nélkül álló ember pedig köztudomás szerint sokkal könnyebben tér le a becsület jegyezni, jegyezni és jegyezni kelL! Mikor ezzel' készen va,gyunk, azt kell megkérdezni, útjáról, mint az, alk inek áUandló, rendes, keres,e te van. A munka, az elfo,glaltság helyhez köti az embereket, ezzel hogy az adott válas'zokat milyen okrrnánnyal tudja bizosz'emben a munkanélküliség rrnég azokat is folytonos hely- nyítani s' az okmányt ho,l kapta, kitől kapta? Ha vannak változtatásra, kóborJásra készteti, aki'k valóban csak mun- ilyen ig-azolványok, most jön azoknak az áttanulmányokát keresnek, de különös.en megszaporítja azoknaik a s,zá- zás,a és egybevetés'e a szóibeliIe-g' bemondott adat'Ülkkal. Itt térek ki arra, men.nyire fontos az igazoltatás mát, akik munIDakeresés ürügye alatt csavarognak és kükülön,váJ.asztása olyan eS'Etben, amikor két vagy tőlYb, egylönböző !bűncselekmények el~övetésé.böl tartják fenn magukat. Az örsök fel'a data, hogy ezeket a faluról falura máshoz tartozó egyént keN' igazoltatnunk. Egymástól elkóborló s részint jóhis,z'emű , de nagyrészt bűnözési szán- különítve kell ily,enkor feltenni nekik a kérdéseket, de dékú elemeket minden lépésükben ellenőrízzék. Sikeres pf'- nemcsak sajátmaguk:kal, hanem a társukkal vagy tárdig' -ez az ellenőrzés, c.sak úgy lehet, ha minden csendőr saikkal ka,p csolatban is. Vagyi,s vaJ.amennyit kikérdezem úgy önmagára, mint a társaira vonatkozól'ag is, de ,úgy, alaposan ismeri az örskörlet lakosságát, azokat viszont, akik ismeretlenek., ideg€nek az örsködetben, lépten-nyomon hogya többi ne halilja, hogy mit kérdezek tőle s 'mit felel ÍJgazoltatja. Ha mindlen örs így tart rendet a portáján , rá. Az ilyen adatellenórzés a ],egtöbbsz5r minden na,gyobb akkor a Ihűnözési statislZtika ezeIDben a nehéz téli hóna- fáradozás nélkül rávezeti, a csendőrt, hogy az igazoltatandókkal meddig érdemes ,behatóbban is foglalIDozni. pokban is megmaradi ti normális s'ZÍnvonalon. Arra ugyanis', ho.gy sajátmagát fedje és igazolja. rend* szerint alaposan igyekszik mindenki felkés:?Jülni, de már a Gyakorlati útmutatás az igazoItatásboz. társ-áról vagy a társairól k:önnyen Kicsúszik a száján olyan Irta: Kalapos Pál alhadnagy r Paks). adat, amelyikből nyomban látJhatj,a a csendőr, Ilwgy vagy Ügy volt az fiatal csendőrko'romban s ú~ van töblh- !lJ kérdezett, vagy 11 masik ha:?Judott. nyil'e ma is. ahogy amikor a csendlőrt oktatás közben megHa több névre i,s srz;óló o:IDmányokat talál a csendőr kérdezik, mit tesz. ha gy:a nus id<egennel találkoz.ik, bátran valakinél, ne togadlja 'el igazolásul egyiket sem, hanem fel,eli: - Igazoltatom ! - Mikor azonban már ar ról van vezesse ellő a'z ömre az: inetőt, vagy od1a, ahol kétségtelenül B'ZÓ, hogy az igazoltatás miként megy v~gbe, a csendőr ÍlgazoLhatja kilétét. A fényképes igazolványokkal is óvakeresgéJi a özavakat 11 kapkodva mondja ezt, vagy azt, de to,san kelJ bánni Nézzük meg alaposan a képet és az igakimerítő választ a kérdésr,e csak nagydtkán tud adni. zoltatandót. mert futó pillantás sokszor becsapja az empedig alz oktatók mindenfelé és sokszor elmondják, amit erről tudni kell. de 1'( főbb elrvek<et maga a Szut. is előírja. Úgy látszik azonban, ,hogy az ezzel !kapcsolatos részletA Iwlottak uralkodnak: mi csak engedelmeskedün'; ismereteket nem lehet. 'Elég sokszor elmondani s így én i,s nekik. A mi uraink a kövek alatt feküsznek. Mi az élők felhasználoon a Csendőn'f.égi La.pok nyilvánosságát, hogy egy nemzedéke a halottfkk megszámlálhatatlan nemzedéa magam tapasztalatai'ból papírra ves,sem mindiazt. amit keihez mérvést? M-i a mi egynapos akaratunk az ő ezeriÍvszázado8 akaratukkal 8zemben? az igazoltatásnál a legfontosabb tennivalóknak tartok. A. F~ANCE. Le gelső követelmény II higgadt, biztos fellépés. Kap-
Az igazoltatásról.
1
80
1982 február 1.
CSENDORSEGI LAPOK
bert. Azt is meg kell nézni, nincs-e a fénykép alatt másik fénykép, mi van továbbá, a fényképet rögzítő kapoccsal, továbbá a hitelesítő pe(~'iéttel:. nincsenek-e azok megsértve, nem cserélték-e ki a fényképet stb. Ha a kérdésekre adott és lehetőleg feljegyzett, de legalább - és a járőrtárs által is - alaposan megjegyzett válaszok az igazo:vány adataival nem el ~enkemek s máskülönben sincsen a válaszok között olyan, amivel, tavább foglalkozni érdemes volna. meg keH nézni a nyomozókulcsot. Ezt azonban úgy csin.áljuk, hogy az igazoltatandó ne is lássa. Nem nagy baj éppen, ha egyik-másik gyanus egyén megtudja, hogy ilyen is van a csendőrjárőr táskájában, de minél kevesebben tudják, annál joiblb. A hír gyorsan szétfut köZ/öttük s azt már tudjuk a bűnözőkről. hogy maguk i,s keresik az orvosságot mindenre, ami ves'Zedelem őket fen~egeti. Ha a járőrvezetőnek nincs módjában párlépésnyi távolodásIsai így megnézni a nyomozókulcsot, akkor hátat kell fordíttatni az igazoltatandóval. Mint látjuk. a~ igazoltatás nem más, mint egy sereg .- minél több' - kérdés feltevése, a kapott adatok minél pontosabb megjegyzése és aztán ezeknek az összeegyeztetése egymással és az igazolványok adatai val. Ha ezek után is marad' tisztázandó kérdés, akkor már ott tartunk, hogy az igazol'tatandóval IrozeleblbrőL kell foglallkozni . Ennek a m'ódja aztán ezerféle. EJ, lehet fogadni az igazoltatandó által felajánlott igazolási módokat - telefon., 1smert harmadik személy stb., stb., - , ha a járőr szolgá!ati feladatai az igazoltatásnak az ajánlott mód:jaitvaI összeegyeztethetők. egyébként pedig be kell vele men'1i az örsre, mert
Meggyőződésem, húgy az örsök megelőző tevékenységében az igazoltatás rendkívüli fontosságú feladat s' az is meggyőződésem, hogy ha az örsök országszerte komolyoan veszik ezt a dolgukat, ha a csendőrség hatalma'5, le:kiismerebes és ügyes igazolfató hálózato t teremt az ide-oda kóborló bűnöwhad
* ,!gazoJtatás--fellépétf!. 1rta: U. Nagy J ózs~f ttSztheLyettes, őr$pamncs'nok ( D o'm brád) . Mínremélyi bi'ztonsága szempontjából vett módja. Nem ritka eset, hogy az igazoltató csendőrjárőrt megiámadják és lefegyverzik. Egyes esetekben fegyveres emberek, de az is e l őfordul, hogy fegyverte!enek
1~82 februát: l.
CSENDŰRSÉGl
--------------------
LAPOK
IH
-----------------------------------------
Téli csend. dások l ehetőségét. Kétségtelen, hogy az a járőr, amelyik a szolgálati fellépésre vonatkozólag a Szut.-han elóírtakat pontúsan betartja, ' máris sokkaI, eiönyösebb helyzetben van annál a járörnél, amelyik váJlazott puskáva.l, hanyagul igazoltat, de a biztonságot még jQbban lehet fokozni. ÉtJ. ,azt t a:álom a legegys~erűlbb -és legcéJra vez-etőbb megoldásnak, ha az igazol'tatandóval' hátraarcot csináltatunk és .fp!lszÓlítjuk, hogy mind'e nt tegyen ki a zsebéből a földre. Tapintással, aztán ellenőrizni lehet, hogy csakugyan ür~~'lek-+! most már a z:..c;ebek, ez még - perrendszerű éTtelemben nem személymotozás. Arról meggyőződni. hogy gyanusnak talált egyéneknél nincs-e 'lőfegyver .. minnen ~SJetJben tanácsos. Még aikkor iSi. ha av. iIIeronek az jg-azoll\'ányai rend!ben vannak, eI.'Véltte bűncselekményeket nemcsak azok követnek el, akik nem tud'iák magukat li r.sendőrjárőrök előtt igazolni. Etlöfordult. hogya járőr ürazoltatott valakit, annak az okmányai rendben voltak. a iárőr szabadon is bocs,á totta s egy másik járőr ugyanannál az egy,énnél pis ztolyt talált. Nem tudom ugyan bizonyítani, hogy ezzel a pisztollyal az illető később valamit okvetlenül elkövetett vo~na, de könynyű ,belátni, hogy ez megtörténhetett volna. Előfordult az egyik alföldi örskörletben, hogy a járőr éjszaka két p.lI;yént ip;azoltatntt. akik gyanus csomagokat. eipeJ.tek. Talpr,aesett. válaszokat adtak s már-már elenged"te őket a járőr. 81mikol' feltűnt, hogy a !ket férfinél női esernyő van. A közelben vo1t egy csárda s így ana kí~ér ték Ibe öket fl csendől'Ök. hogy jobban a szemükbe néz-
(Azbej Imre raj za. )
hessenek. A másodcsendőr a rOSSlzul vi'lágított szobában is észrevette, hogy az egyik igazoltatandó valamit a földre ooú.sztatott a zsebébeőJ és ll. lábávall a dívány alá akarta kotorni. Megnézte a csendőr, mi az a tárgy s kitűnt, hogy az egyik igazoltatall'fió a pi-sztolyát akaIta így elWntetni, tartva most már az esetlegeisI személymotozás,tól' is. Természetes'e n a járőr' most. már megmotozta őket s akkor előkerült egy másik pisztoly iSI. Az is kiderült, hogy odakint az ors~ágúton hamis neveket mondolbtak a járőrnek és a náluk talált holmit egy közeli faluban 'Szerezték betörés útján, va'amint a pis'ltolvo'kat is. A kárcsldt csak másnap re.R"g-erfette meg a feljelentését az érdekelt örsön 8 1 a gyanu's ltottak ~kor már meg voltak a lQPott holmiJval CR"yü,t t. A kikérdezések során az is kitűnt, hogy a pi.sz~ tolyt csak azért nem használták a járőn'el' szemben, mert töltetlenek voltak; .s €feletti Ibosszúságuknak egészen nyiltan kifejezést iSI adtak. Félreértene, aki azlt QliVasná ki a soraimból, mintha én a csendőrtől túlóvatosságot kívánnék. Bizonyos. hogy a .gyáva csendőrnél, - ha ugyan volna ilyen, én még nem láttam é11etemJben. Mm is haHottam ró~'a' - nincs hitványabb dolog, az előrelátáSI awnban nem gyávaság. Mi állandó haroban állunk a bűnnpl s c'!b'oen a harcb!tn ~ebe ket iSI kiapha'tunk, ezzel minden pillanatban E'zámolnunk kdl. Számolunk Iii! vele. nem olvan naQ"y noJo~ e7. .s ÚQ"V meg'szo'kja a l!send5r, mint más emlber A kalapját, de azt nem lehet tőlünk rossz nf>ven . venn~, ha bizalrnatIanok vagyunk. Éppen €>lég okunk van reá.
82
Az állami
CSENDÖRSÉGI LAPOK
rendőrség
szervezeti
változásai. Írta: dr. TUREI-OSVÁTH ISTVÁN m. kit'. l'cndől'" fogalmazó. Az 1919 . .évi 5047. M. E. sz. rendelet az ország tel'ületén levő törvényhatósági és megyei városok által fenntartott, IÚ. n. városi rendőrséget 1919. évi október hó 15-ével államosította. Ettől az időponttól kezdve az 1881. évi XXI. t.-C. alapján szerve~ett budapesti m. kir. és az egyidejűleg megszűnt, ugyancsak m. kir. határrendőrség a volt városi, autonóm rendőri hatóságokk'al egységes, országos szelwezetbe kapcsolódott. A fővárosi rendőrség szervezeti szempontból több vonatkozásban megőrizte, me,gtartotta továbbra és tartja ma is az egyesítés előtti különleges jogi helyzetét. Ezt a miIJiós város speciális rendészeti, közbiztonsági, közlekedési stb. viszonyai, követelményei, továbbá a testület ötvenéves multjában gyökerező gyakorlati tapasztalatok hasznos érvény,esítése kellően indokolttá tette és indokolja a jövőben is. A fővárosi rendőrség területi hatáskörébe már nem tartozó, a fővárost környező Ujpest, Rákospalota, Kispest, Pesterzsébet megyei városok és Pestújhely, Pestszentlőrinc, Csepel kö~ségek rendőri szempontból a budapesti főkapitányság felügy-elete alá tartoznak; öszi;lzes többi törvényhatósági és megyei város - számszerint 53 - rendőrkapitánysága, továbbá a hatvani, diósgyőri, orosházai és pécsbányatelepi önálló kirendeltsége, ezenfelül 14 határszéli kirendeltség szolgáltatja a vidéki rendőrség tartaImát. Összesen tehát 71 hatóság. Ez az 57 rendőri hatóság - a határszéli kirendeltség csak szűkített rendőrhatósági jogkört gyakorolhat - a budapesti rendőrségtől teljesen függetlenül , önállóan folytatja tevékenységét. A vidéki összes rendőrhatóságoknak is, a budapesti l'endőrhatóságoknak is kerületi kapitányságok és egyes s~akosztályok - egységes főfelügyeleti hatósága a m. kir. 'belügylIllinisztérium. 1931 december hó 31-ig a vidéki rendőrkapitányságoknak 'a felügyeleti hatósága megfelelő, arányos elosztás szerint a budapestvidéki, szegedi, debreceni, székesfehérvári és szombathelyi kerületi főkapitányság volt. Ennek az évnek a január l-e azonban ebben a kérdésben jelentős reformot hozott. A kormányzat részben takarékossági, részben a rendőri szolgálat egységesítettebb s~elIemének a további Jdépítése érdekében ettől az időponttól kezdve az öt vidéki kerületi főkapitányságot megszüntette és ezek helyébe az 1931. évi 6500. M. E. sz. rendelettel Budapest s z:ék'h elIY181 egy vidéki fó,'kapi'tányságot szervezett. A vidéki főkapltányságra szállt át az eddigi öt vidéki kerületi föka.pitányság hatásköre. Az újonnan szervezett vidéki főkapitányság rendőri felügyeleti jOgJa, terüJ,eti lhatáBköre kiterjed az ország területén megszervezett, fentebb részlezett 71 rend'őri hatóság teljességére. Ennek az új szervnek felállítása nem érinti semmiféle vonatkozásban a fővárosi fökapitányság hatáskörét vagy viszont. A két ifőkapi tányság teljesen független egymástól. Külön-külön mindkettő a belügyminisztérium főfelügyelete alá van rendelve, de teljesen önállóan irányítja az alárendelt hatóságok működés ét. A vidéki főkapitányság, mint II. fokú rendőrható-
198,2 február 1.
ság feláIJítása az I. fokú rendőrhatós!lgok területi és ügyintéző hatáskörén nem változtatott semmit. Igy a csendőrséggel való kapcsolatban is maradt minden a régiben. Az I. fokú rendől'hatóságok minden módosítás nélkül folytatják tovább a jogszabilyokban már eddig is lefektetett működésüket. A külöubség csak az, hogy január l-től kezdve a felügyeleti hatósá'g nem öt helyen van az orszálgban, hanem csak egy hel~en, Budapesten. Innen kapja minden hatóság aL egységes irányítást. Ide fut be minden adat az ország egész területéről. Csupán a közbiztonsági rendészet keretében van egy jelentősebbnek tekinthető változás. Ugyanis a buda,pesti főkapitányság politi.kai osztályát a politikai hátterű vagy vonatkozású, szélsős.éges társ adalmi, a társadalmi rend ellen irányuló mozgalmakkal kapcsolatos ügyek egyöntetű irányítás a érdekében a helügyminisztérium - az állami rendőrség működési területét illetően országos hatáskörrel ruházta fel. Ehhez a hatósághoz jut el - nagyon helyesen - az ország minden állami rendőrségi hatóságától minden jelentősebb politikai vagy s zélsőséges társadalmi mozgolódásokra vonatkozó adat. De ez a reform nem j'eLenti egyben azt, hogy a vidéki rendőrhatóságoIknak az egyes áJ.l1a mrendészeti teendők intézésében különösen az egyesületi, gyülekezési, sajtórendészet, stb. - a budapesti főkapitányság politikai osztálya lenne 13. felettes, II. fokú hatósága. A vidéki !főkapitányság, mint felügyeleti hatóság ezirányú hatáskörét ez a refórm nem kívánta érinteni. Csakis a politikai természetű vagy vonatkozású ügyek egységes irányítását kívánta biztosítani. Az ügyintéző hatáskör ,egyes csoportjaira vonatkozól ag - I(A) Közbiztonsági rendészet., B) Igazgatási rendészet., C) Rendőri büntetőbíráskodás ., D) 6rszemélyzeti szolgálat., E) Személyzeti ügyek lés lÍegyelrni eljárás., F )I Gazdasági ügykezelés.) - az a jogkör, ami eddig az öt vidéki kerületi főkapitányságot illette meg, ezután a vidéki főkapitányságra összpontosul. A forma változott tehát cs,ak. A központosításl elve érvényesült. De a 1ény-eg maradt a régi. A 'v idéki főkapitány iközvetlen főnöke és vezetője a főkapitánys ágnak, ezenf'e lül II. fokú, valamint feiügy elő és ellenőrző hatósága az ország területén mű ködő összes vidéki utalok itt a félreértés elkerülése végett újlból a budapesti főkapitánYBág fentebb már ismertetett területi hatáskörére, amely független és önálló másik egész - rendőri hatóságoknak és szerveknek. A vidéki fó'kapitányság ,b eosztott fogalmazási, felügyelői, őrszemélyzeti tagjai a kapott megbízás és ügybeosztás alapján a főkapitány vagy helyettese közvetlen ellenőrzése és felügyelete alatt, mint előadók mű ködnek. A vagyoni vonatkozású tennivalókat pedig a főkapitány ság mellé. rendelt számwvőség irányítja <és dolgozza f.el. Kétségtelen, hogy az új főkapitányság hatalmas területi hatásköre - különösen kezdetben - nagy megterhelést fog jelenteni az elintézésre váró feladatokban, de az új gépezet megindulása gyorsan éreztetni fogja kedvező hatásait és száz százalékban be fogja váltani a hozzáfűzött reményeket. I
KI TUDJA? Miből
nyerjük az acetilént és mire has~náljuk?
__1_9_3_2_f_éb_r_u_ál_·_l_.________________~C~S~NDŰRSÉGI LAPOK
A haladás útja. Írta: KELEMEN ANTAL tiszthelyettes (Békés). Lapunk folyó évi 2. számában Boga György tiszthelyettes, apátfalvi örsparancsnok oaJtá.rsam "E/;efmi vagy középiskola" című cikkére óhajtok kissé visszatérni. Nem azért, mintha az általam is ismert éSI tisztelt öreg csendőrbajtársam tapasztalatainak értékében kételkedné'k, hanem, mert a nézetet, amelyet a cikkében hirdet, veszélyesnek tartom nagymultú s talán fé'n ykora felé haladó testületűnk legfontosabb életszükséglete : a haladása szempont j áM!. . Bármennyire igyekszik is a cikkében foglaltaknak ellenkező látszatot 'adni, a lényeg mégis csak az, hogy a középiskolát végzetteket a testület szempontjából kevésb é értékeS-eknek tartja azoknál. akiknek csak elemijük van. A három példa után, akiket a cikkében említ, jogga!. Én azonban r - g, velem együtt bizonyára sok más bajtársam is - olyan példákkal találkoztam, akik arról győzte~{ meg, hogy az intelligencia és a jó csendőr fogalmai nem összeférhetetlenek. Második évtizede, hogy a szép ' Icsendőrtestület tagjának valIhatom magamat, szívvel-lélekkel. Egész csendőr ségi szolgálati időm alatt az Alföld legnagyobb községeiben, a legmozgalmasabb örsökön szolgáltam. Örsöm létszáma ma is meglehetős és egy 30.000 l.akosú községben látjuk el a szolgálatot. ,Volt időm ' és alkalmam sokfelé megfördulni, sok csendő'rt látni, lolyat is, amilyenről Boga György ,b ajtánIam írt, de másmilyen t is. Boga. tiszthelyettes cikkében annak feltételéül, hogy valaki jó csendőr lehessen, a fizikaiaka t említi elsősor ban, s csak má1sod'l.'endűekként a sz€llemieket. Én ezt a két feltételt ÖSS2€VOnOm, egyesítem s együttesen állítom fel, tlllert akímél azok bármelyike hiányzJi'k, már nem lehet jó csendőr. Ezelőtt 2-3 évtizeddel a nyerserő volt a fő feltétele á jő csendorhe.k, de a "jó" betyárnak is. Ahhoz, hlO'g y valakit lovon i.íld'özm· és elfo"g ni ' tud'junk, lovagolni kellett tuani, nem írni, de ma, akultúrvilágban izomerő vel csaK mozoig ni túdunk, haladni n"em. , ,E~előtt húsz esztendővel a középfokú tisztviselői állások, egész sorát lehetett négy középiskoll ai végzettséggel betölteni; a kezelőtisztviselOk 99 százalékának netlll volt tö'bbj1e s felvitte ' a VIII. fizetési ose;tályig is. Ma négy középiskola nélkül fazekastanoncnak sem sziv ese n veszik fef a gyereket. Sok 'olyan 'bajtárssal szolgáltam, aldnek négy középiskolai, sőt több vegzettsége is volt; j elenleg is van ilyen alárendeltem. Díe:s-érlettel és szeretettel gond1oldk valamennYiükre, mert eddig még lmindig hecsülettel állották me.g a helyüket. Sokat · portyáztam többek kooött egy olyan hajtárssal, aiki hat gimnáziUJmot végzett. Az édesapja élete delén halt el, 'mi,n t tekintélyes köztise,tviselő. ö:z.víegyen maradt édesanyja Iiem tud'ta tovább taníttatni s ezért 20 -éves korában mint erős, egés~éges fiút fel.vették ' csendőrnek. Ma már . tis'ztJhelyettes és olyan 'derék tagja a testületnek, akinél ki1lönbet nem '~ívánok. Elz a Ibajtársam jó anyagi '~örülmények között élt a flzülei házánál és' mégisI e'gy-kettőre, minden nehézség és átmenét · nélkül beleétte magát a nehéz csendőrségi szolgáílati visz.onyöklba: Mindi·g szolgálatkész. fegye.lmezett, jó bajtárs, volt. Ha éjjel felköltötték a meleg ágyból s a regzo r dalblb , leghid~g-ebb téli idő.ben szolgálatba küldték, egyetlen zokszó nélkül felkelt, felszerelt s ment. Sohasem tapasztaltam, hogy nem &zivesen ment volna szolgálatba és :s,oha panaszkodni nem h:1 1!ottam. Ugya-nakkor, ugyanazon ,au. örsön egy másik csendőr, akinek, 'ha jól tudom, még a négy elemi is'koJai v~zettsége sem volt me.g s a'ki
83
Ibjzony na,gyon e2"y.szel'ű viszonyok közül került csendőr nek. hangosan adott nemtetszésének kifejwést, hQgy az örsparancs.n ok éjjel felkelti és szolgálatba küldi ó'ket. Kérdem: mekyik volt lL jobb es'endőr? Az eló'hbi bajtársam igen szerény, jómodorú és intelligens volt, de ha keHett, a viszonyokhoz alkalmaz&odott s tudott kemény. erélyes ilS lenni . .Au. utólbbilból hiányrzott ez, a tulajdonság. Az előbbi a mag'asabb is~oIai képzettségét, bárkivel szemhen nyomozott, igen jól tudta élWényesítem; örsparancsnoka szívesen és nyugodtan igazította el 'bármilyen 'k ényes és komplikált ügy nyomozására, mert tudta, hogy jó Inunkát fog vég~?ni és sohasem fog tap intatlansá.got el'követni vagy helytelenül eIjárni. 'Az utóbbit ilyen szolgálatra nem lehetett al'kalmazni~ legfeljebb csavargók vagy kóborcigánY'Qk eLfogására, die lla e.gy váltóhamisításban, kényesebb va.gy bonyolultabb csalási ügyben kellett nyomoznia, me'g sem tudott mozdulni, mert a gyanusított sokkal intelli,g ensebb és jolbbeszű volt, mint ö s úgy 'vezette' félre, ahogy akarta. Az én csendőrÖIn a2után ilyenkor, amikor látta a tehetetlenségét, úgy segített magán, hOlg y' a sértettet le'beszélt'e, ' álljon el a felje~E'ntóstől, mert "a végén még neki (a sé~tettnek!) lehet kellemetJ.ensége". Harmadéves cs en dor koromban X. örsön teljesítettem szolgálatot. Egy alkalommal, amikor az örsröl éppen távol - vezényelve - voltam, a helylbeJ.i nagy hengermalom részvénytársaság igazgatója felj,elentést tett, hogy a malomban nagyszabású siIDkasztást gyanít. 5Mbálytalanságokat észlelt a pén~kezelésben, a kön~elésben és az. anyagban is s kérte az örsöt, hogy indítsa meg a nyomozást. Az örs te1rmészetesen megindHotta a nyomozást, de az előrelátható volt - hete!k mulva sem vezetett ,semmi ~red ményre. A gyanusított, intemgens tisztviselők a csak 'elemit végzett cs·endőröket ~ol.gálatkésZJ felvilágosításaikkal úgy félrevezettém, hogyajárőrök még kiindulópO-ntot sem találtak, sőt volt közöttük, aki bűncselekmény t sem látott fennforogni. Pedig ezek a csendórök a mindcn:l.1pi, egyszerűbb bűnügyemben mind jó nyomo7.ók voltak, egyszerűlbb lopási, testisél'tési sbb. ügyekben egészen jtil eljártak, ebben az esetben azonban már idegen Lerü!etrt:l, olyan fp.ladat elé kerülte'k, amelyhez nem volt meg a wel~ lemi ~.Iapjuk. A feljelentő igazgátó egyre türelmetleneblb lett 's ki~ jelentette, hogy vagy felsőbb helyre teszi meg a j'e lentését. vag-y pedig detektíveket kér s velük fogja 'kideríttetni ~ esetet. Eikkor helyee;tek az örsre egy új csendort, akinek több középiskolai osztályú végzettsége volt. Ez a IJOOtelességtudó bajtárs harmadnap helyi szolgálatba került s járőrtársától megtudlVa az ad'd igi nyOtlllozás részleteit; nyomban újra nekifo.gott a nyomozásnak: Atnézte a könyveket, n3ipokon át átleltározta a ra'ktárt & végül megállapította, ho'g y a könyvelő, pénztáros és a raktárnok 'követték el összejátszva - a büncselekményt. Mikor agyanusítottak láttáID, hogya mi csrendőrünk nem en~ed' számukra egérutat s hogyanyomozáshoz 'szükJséges képzettsége és tudása i~ megvan, végül i.s kénytelenek voltak beismerni a sorozatos Ibűncse!ekmény,ek el'kiövetését, 'amiért később elnyerték a büntetésüket. Az igwz:ga tó, amikor megtudta, hogy ki derített fényt a " már-lIIlár reménytelennek látszó esetre, örömében nagyobb pénzösszeggel akarta a mi derék csendőrünket megjutalmazni. de ő azt természetesen udvariasan visszautasította a megelégedett azzal a szép juta],ommal, hogy a csendőrség jáhirét megmentette. MegjegYZlern, hogyeza soobanforgó bajtárs nem véletlenül derítette ki az esetet, hanem - mert kereskedeIrnit vég;lett" - némileg ismerte a könyvvitelt SI a szám-
&4
CSENDŰ'RSÉGI LAPOK
196e február 1.
teszik a sportsapkát, B~ájukba veszik az angol pipát, körülnéznek a bűncselekmény színheIrén, feltesznek kéthárclffi j>elentőségteles kérdést s szenzáJCiós következtetéBek után máris l1ekiszegzik a pisztolyt az égnek emelt kezű tettes mellének. Atz a lakosság, amely a detektíveket csak a fővárosi lapOIklból ismeri, rend'szerint nem gondol arra, hc,gy a detektív elé ugyanazok a nehézségek tornyosulnak, amelyek a csendőr .elé, s hogy az ő munkájuk el'edményessége sem a detektív~mivoltukon, hanem úgy, mint a csend·őrnél - egyeni, rátermettségükön múlik A ny'Omozás elsősorban rátevmettség és gyakorlat d'O!,ga, csendőrnél és detektívnél egyaránt. Mégis, vort a detektíveknek egy ta6'adlhatatlan előnyük a c s endőrölcl<el szemben: ho!('y négy kö.zépiskolai végzettségük folytán Wbb alapintelIigencia volt segítségükre II nyomozásaiknál, mint a l'sendörnek. mppeu ennek a körülménynek a felismerés e hozta létre a csendőrségnél a nyomozóal!lJkuJ.atokat, amelyek néLkül egy évtized alatt nem is tudom, hova jutottunk volna. Mert az a körülmény, h'O,gy mindig voltak és vanna'k az örsökön kiváló nyomozók, mitsem változtat az'On a tényen. h'Ogy az örsök áltaL nyomozott bűncselekmények közül mindig több és több maradt kiderítetlenül, éppen az úgynevezett intellektuáHs Ibűncselelmnények közül. A tiszt urak közvetlen vezetése alatt álló nyomozóalakulatok ma már egycsapásra megváltoztatták a helyzetet. Nincs az a köZ/biztons ági szerv, legyen akármilyen nyugati, Nem emlel!'etem az autós meg repülős bűnözé s t, mint amely nagyobb anyagi és szellemi felkészültséggell tudna a Ma problé<máját. mert ezt - őszintén szólva - egyelőre nyomozni, mÍllt ma a magyar csendörség, mert ahol megnagyképűnek tartom. Hogy egyes bűntettes ek autón i áll az örs tudománya, ott segítségére siet a nyomozómenekülnek. az természetes. de enn ek bős ég·esen m3gva n al'Osztály. Ha estleg ma még nincSr is egészen úgy, a fejlő az ellenszere a te!efonban és főleg egy !másik· autó'ban. E,z dés oda fog vezetni, h"1''Ogy a nY'Omozóalaku,latokihoz fog keinkább pénz és felszerelés . rriint egetverő tudomány kér- 'r ülni az intelligens - de amellett mel!;bí'Zható, buzgó és dése. A repülőgéPe51 bűnöző pedig ma még - 'há'a Isten- fe!!yelmezett - csendőrök túlnyomó része s olyan 'magas nek - inkáblb csak amerikai specialitás, az is tab'bnyire színvonalra fo~ja emelni, ezt az új intézményünket, amikacsa alakjában. Munkánk túlnyomó résZle, az elkövetett lyenre csak lehetséges'. bűncselekmények nagy százaléka po1itikáról nem beDe vajj'On ellég lesz-e ez? Vajjon azáltal, hogya nyoszélv,e - ugyanarzokból a Ibűncselekményekből tevődik ösz- mo~óalakulatok áHománya túlnvomó résZIben - mondjuk sze, mint ötven eszümdővel ezelőtt, legfeljebb annyi vál- -középiskolát vp.~zett csendőrö~ből foQ' állani. né'l,kü 1öztozással, hogya számuk hol megkétszereződött. hol pedig hetiük-e őket tE']je~('n a& örsö'kön? Vajjron a mindenna:pi mE!lgháromszorozódott. A bűncselekményeik ma~uk t ehát a szolQ'álat. II kisebbszerű d'eladatok egés'Z légiója, amelybe régiek maradtak. de tetteseik intelIig'enciája, jobban a nyomoeóalO"oz.tály nem avatko~hatik bele. sőt egy látszómondva átlagintelIhrenciája lényegesen mall'asabb lett. lag- egyszerű kihágási üQ'Y elintézése' is. nem fog-e mindig Nem a bűncselekmenvek 'k omplikálódtak tehát, hanem a több és nagyoblb' intelli l! en ci át követelni a csendőrtől ? bűntettesek. Az újss.gok ma már toajnos - egyébről De igen. ~s a sok csendőrségil tudnivaló. ami évről-évre sem írnak, mint Igyi,lk'Osságokról s kooben a rendőrség növekszik, nem követe' i-e meg mindig határozottabban, munkájának ismertetése révén mindenkit alaposan kitaní- hog-y a cRendör ne marad'jon mel! a mag-a hivatá"lának tanak minden tudnivalóra, amivel a nyomozás eredményét aránvlag- Ik is tp.rre korlátozott szellemi keretei között, hameg J.elhet nehezíteni ~agy Ihiusítani. A mai bűntettes te- np.m lel!ven melg- a'Z alaoia ahhoz is. hO'gy azokat a ma!<'a hát már ebből a szempontból is nehezebb feladat elé általánoR i~mE'l'eteivel is, kieg-észítse? De ilren. Mind. mind állítia a ma i csendőrt. mint az ötven év előttit. De nem olyan körülmények, amelyek eleng-edhetetlenné teszik a elég ám a csend:őrnek az sem. ha a törvényt. a rendelete- csendőr általános szellemi' fejlődését. ket. utasításokat ismeri. ha meqtanuUa a mal!a szorosan Arra a tínusra. ame.]vről Bo!!,a tis'l.the'vettes Írt, vett hifVatiisának minden szalbályát. mert sz'Olgá1ata köz- nem lesz szükséQ'ünk ezután sem, akárhánv doktorátusa ben, az életben. különösen pedi!?' a !!.'yanusit'Otta'kka~ való l'esz is. De igent'l s~i.ibp.l:J lesz a-z; inteJ1ig-ens npk. ha minden cSE'noőr. aki teheti. acsend'őrsélfi €lZo1g-áemher. annál jobban lemar.ad mögöttük a csendőr a magra !lati ilcl'eje alatt magánúton letenné a vizsgát a négy polgáelemij ével. Régebben előfordult, hogy OIl'Yan esete~ben, amik'Or a csendőrs ég nem tudott 'e redményt elérni, a sértettek deLegyünk végtére igazságosak. Az ember'i nemre 'is tektíveket kértek a ny'Omozás folytatására. Ennek okaira mindinkább rávirrad a mennynek azon napja, amidőn nem a.karok bö,vebben ki,t érni. csak meg,em'ítem. hogya vidéki. ember a d'etektívregények és detektívfilmek alakjai egyedül az igazságosok hazája fog gyarapulhatni. oszlopoktól nem riadt vissza, hanem addig kutatott, amíg megtalálta a hibát Nem hisz-etn. hogy lenne örsparancsnok vagy idősebb csendőr is, aki hosszabb osendőrségi szolgiiJati ideje alatt ne érezte volna 'hiányát egy olyan járőrve~etőnek, akire nagyobb intelligenciát igénylő felad·ato'kat is nyugodtan reábízhatott volna. Nem, lIIlintha ugyana'Lt a feladla tot a 4-6 elemH végzett csendorök nagyrésze is meg nem 01daná. Ismerek olyan 3 elemi osztályt végzett csendőrt, aki 'könnyű észjárásával és leleményességével a fenti esetnél solcl
szerint képzel! el a valóság'Os det ek tív eket i,s, hogy fel-
GR. SZÉCHENYI ISTVAN.
__1_~_2_í_e_br_u_á_r_1_.__________________ CSEND6RSÉG~~I~L~A~P~ O~K~__________________~_____ M__ riból. Nemcsak a jövendő polgári elhelyezkedését könynyítené meg ezáltal, hanem a csendőrségi szolgálatát is, mert mind€n ismeretnek, amit í,gy megtanulna, a maga szorosan vett hi,v atásában is hasznát látná. Van végül egy szavam azokhoz is, aki'kről írtam eddig: it középiskolás{\khoz. N e becsÜ':j ék túl a tudományukat. A nég-y vagy hat középiskola caak csendőrségi vonatkozáshan sok, az életben - sajnos nagyon kevés. A tudást, amit megszereztek. fordítsák a szoLg-á.at hasznára, de semmiesetre, se találjanak henne jogcímet arra, hogy kisebb végzetts,égű baj társaikat lenézik vagy közülük meg nem érdemelt módon és túlságosan kiemelkedni igyekezn,ek. Azt 'olvastam valahol. hogy az igazi tudás, ott kezdődik, lllhol az ember !kezdi belátni, hogy milyen keve. set tud. Aki túlságosan el van ragadtatva a maga nagy tudományától s lilki mindegyr~ a maga intelligens voltát hangoztatja, az máris kiállította ma,gáról a bizonyítványt, hogy nem az.
A
csendőr
és az autó.
Írta: Egy úrvezető. NemcsaK' hazánkban, hanem minden számottevő országban a 'Vidék .k:ÓlJOiZLonsá!ga a jó.me,gazer,vezett csendőrseg vállain nyugs.zi'k. lVllg a városban ezt a fe'l adatot a rendőrség látja el. addig a vidéken sokkal nehezebb feladatok elé álJJtja a csendőrök derék seregét az óriási terület, 'melyhez viszonYltva létszámuk aranytalanabbul kisebb, mint pl. a rendőraégé, másrészt az egymástól távolfekvő falvak és tanyák ma még nagyon is hiányols kapcsolata nagyon háLráltatja a gyors és eredményes cselekvés ,lehetóségét, Ilyen mostoha 'viszonyok között a ,csendőrne.k: szükSége van 'egy 19az és megértő hllJrátra, ki mindent elkö\'et, hogy nehéz munkájában hathatós támasza legyen. , A nyugati országok bizonyítják, hogyeza jóbarát mindenütt ott van, ahol ,se,gíten~ kell, ha - jól ,bánnak vele! E.1l en slZoLg-áltatás ul 'c sak megértést és jó bánás,módot kíván. E~ 'a jÓ'ba-rát az :országutak gy<>rsan tovasuhanó vándora, - az autó. Ma már megs2'Jüntek azok a,z idők, mikor az utatás csak sport, kedvtelés volt, mellyel az aUJtósok a jó vidékiek baromfiállományát rettegéSIben tlilrtották. Ré,g en volt az, j10gy sOlkhan.gú, búgó, ,sü.vítő szirénák!kal, gőzClséplőgépet is me,gszégyenítő fü,stöléssel rdhogott keresztül a halálrarémült falun 'll ••.szá,guldó guillotine". A'21o'k at a járómű vetket akkor még a ,betyárkodáJs és garázdál'kodás hajtotta és minél nagyobb volt az elgázolt jószágok lajstroma, annái jobban dagadozott a "hős automobilista" keblp.. A mai kor autója csendese,n, szinte hangtalanul, szerényen szolgálja a munká.t &3 .a ,gyors közlekedést. Nem hlxuscikk többé és nem eszköze már a virtus'kodásnak sem, hanem a szárazföld .fontos és nélkülö2'Jhetetlen 'közlekedési eszköze. A csendőrség ős~intén ,szó1va csak nehezen, fokról fokra tudott beJ.eilleszkedni a mai rohanó Ikor technikai vÍvmánya.inak szédületes fejlődés ébe. Eizen nincs is mit csodálkozni, l1l1em a tCSendőr .is osak a falusi ember sz.emével nézte az autót, mely fegyelmezetlen és féktelen rohanásával osak r<>sszat hozott faluja Ia:kosságára. Mint minden l1l1egértés és 'g yors alkalmaZikodá.s, úgy ennek az ellenszenvnek a leküzdése is nyugatról indult ki. M'inél ikelet~bbre megyilnk, annál inkább tapasztalhatjuk,
hogy az autónak több aIZ ellensége, mint a megértő jób'arátja. Nálunk, Magyar<>rs.zágon a helyzet még szigorú szemmel nézve is. inkább a nyugati megértés, mint. a tő lünk keletre eső 's főleg a IbalkánI államok mmden újltástól irtózó gyűlöJ,J{Jödése .felé hajlik. Ed nem én állltorn, kirőJteJ lehet tételezni, hogy ,derék csendőreinKkeJ szem'ben el.fogult vagyok, Jlanem álhtja sok, hozzám ellátogató küaöldi vendégem, kIk osendőremkről mindenkor csak elismerőleg nyIlatkoznak. A icii1töldi autótunstá.kna,k1 rólunk :alkotott véleménye na'gyon megszIvlelendő és nem I,e het ISzámunkl'a közómbös. lVlmden jó szó, mely rólunk ~ültöldQn e.hangz.ik" ha mégoly caekeJy m értélwen ilS, Ide 'h omájárul szegeny megnyomorított hazánk .so'rsánwk jobt>ratordulásállOZ. Mert nem gz a .!
860?
CSENDŰRSÉGI LAPOK
tehe~teÍn. ya~y tal.án nem is. volt szívesség, hanem ellen· szolgáltatás azért, mert nem egyszer kaptam tőlük hasznos útQ~igazítást. Ha az autós meglátja, hogy a faluban, tanyán, országúton valami nincsen rendjén, legyen az baleset, bűn tény, ,betegség, vagy bármi, ami a csendőrséget érdeke:' heti, már száguld is tova, kutató szeme a csendőrt keresi, megáD mellette, ha nyelvén nem ért, kézzel-lábbal magyarázza, mi, történt, felveszi kocsijál'a és suhan is vele, viszi a színhelYl'e. És teszi ezt azért, mert egyszer, talán már elég régen, valamelyik csendőr barátságot kötött vele, talán egy csúnya, esős novemberi éjszakán, midőn elébe kerülve, megálIította a kocsiját és a fegyelmezett katonának nemcsak tiszteletet .követelő, de tiszteletet is adó hangján így $zMtotta meg: "Uram, ne folytassa az útját ezen a kátyún keresztül, hanem menjen vissza a 87-es kilométerkőhöz, ott térjen le ,b alra és félórával hamarabb ér Dombóvárra." És mikor a hálálkodó autó visszatekint, új barátja tisztelgéssel búcsúzik tőle a novemberi ítéletidöben. Két példát említek meg, saját kúlfö:di tapasztalataim· ból. Koc&1m lassan gördült ,egy kis városkán keresztü!, hogy a:kalmas szálIodát találjak. Tőlem balra, az útszélen egy csendőr álIott. Tisztelgett. Visszaköszöntem, megállítottam a kocsit és megkérdeztem, hogy ismer-e engem régeJ:>bről. N em, - If elelte a csendőr, de látta ' az idegen rendszámot és ,bennem a vendéget üdvözölte. így akarta megértetni velem, hogy érezzem "itthon" magamat. A másik eset': Eltévedtem, csendőröktől kértem útbaigazítást. Ketten voltak. útmutatásukhoz híven, letértem a főútról, de alig haladtam , 300 métert, egy harmadik csendőr megálIított s "megbüntetett" a mi pénzünk szerint 40 pengővel. Indok: tilos területre hajtottam. HiÍ\Jba magyará?ttam. hogy másik két csendőr küldött ide, nem használt. Közben megérkezett a két útbaigazító. Nagyot nevettek a jó fogáson és osztozkodtak. Talán fölösleges .e mlítenem. hogy az 'előbbi eset tőlünk nyugatra, az utóbbi tőlünk keletre történt. . Legyen a esendő)' jóbarátja az autósnak. A külföldinek, mert ez a legjobb bizonyítéka és 'hirdetése a kultúránknak : abelföldinek rpedig, mert jó tett helyébe Jót vádl És most befejezésül még valamit kötelességem megemlíteni. amire sohasem gondolok szívesen. Mint mindenütt la világon, legyen az koldus vagy bankár, magyar vagy kínai •. az autósok között is vannak elvétve okvetetJenkedők. kik azt hiszik. hogy törvényen kívül állanak. Ezekkel szemben a cs en déit járjon el a legnagyobb Wrvényes szigorral, mert ezzel csak a volán mellett ülő jóbarátaina:k ügyét szolgAlja, kiknek ezek a ka.pcabetyárok legnagyobb ellenségei I De Itt is haladunk a modern nyugattal. Örömmel és büszkeséggel látom egy idő óta nálunk is a közlekedési csendőröket, akik !majd! ;hamarosan megtisztítják országutainkat a közlekedést veszélyeztető. kötelező szabályokat ismerni nem akaró elemektől.
Ugyanaz aZ élet, amely az öt"egségbe csúcsosodik, ct bölcsesség be is csúcsosodik, az állandó lelki derű szelíd napragyogásába. Akkor betelt az ideje - s nincs ok a búra - , hogy a halál köde közelg. A fény felé legyen utolsó mozdulatod; a megismet'és ujjongása utols6 hangod. NIETZSCHE.
IIINI)I).
198e fehruár 1:
11~11.~I)N.
13. Kérdés. MillJ gyakorlcai példákkal lehet élesebb nu!,világításba helyezni a Szut. 9U~ lJontjának A . .1. alpont ját, nmely szerint a esendő?" köteles elfog(~dni bt'intett vagy szabadságvesztéssel büntetendő vétség nyomatékos gyanúja es/'tében azt, c~ki CL bünvádi eljárást {valakinek hamis vallomásra bí?'ása, a bűntett nyomainak vagy a bt'injeleknek megsemmisítés e, megváltoztntLÍsa vagy elrejtése által rne{fhiusítani törekszik?
Válasz. Mildschütz Kálmán százados úrnak az előveze és elfogásról írt, tanu$egédletként engedélyezett könyvében többek között a következő példákat taláJIj uk : 1. A betöréses lopással gyanusított egyén 50--50 P igéretével két embert rábírni törekszi1t arra,' hogyacsendőrök s majdan a híróS'ág' el.őtt is érdekében hamis alibit bizonyitsanak. 2. A magzatelhajtással gya!l1.usított nőt tettenéri ,a járör, midőn ·a művi elvetélés alkalmával bevérezett lepedőt kimossa. 3, A ' betöré>:es lopással gyanmított egyén , miután nála eredménytelen házkutatást tartottak, a betörésnél használt eszközöket és a lopott tárgyak egy részét egy éjjel a szomszéd iközségbe víszi elrejtés végett. 4. A bemászásos lopásSal gyanusított egyén, amidőn él'tesül arról, hogy a lopás színhelyén a talált lábnyomok hivatalos észlelet alá keriiltek, a lopásnál rajta volt cipőjét egyébként szükség nélkül meg'baJlpaltatja. 14. Kérdés. MásfélmétM' 'magas sodronyke?'ítéssel körü/ tésről
vett, nem a község belterület én lévő faiskoláb6l bemászással elkövetett dinnyelopás mily törvényes rendelkezé,~be ütközik? Válasz. Az 1894 :XII. t.-C. 93. §-,a gazdaságli termények ~o. pását g'YÜmölcsöskertböl, szőlőből, faisikoláiból 60 P értékig kihágá1Snak. minősíti. Ez alól a törvény egy :kivételt tesz. Ha ugyanis a lopás ,a Btk. 336. §-ában. meghatárowtt iköriilnné-
nyek iközt történt, a cselekmény bűnte.tté válik, tekintet nélkül a lopott dolog értékére. Most már ez alól a kivétel aJ'Ól is van egy szűkkörű kivétel, még pedig az, hogy ha a lopás bekerített kertből stb. bemászásSIaJ. történt, >aZ előbbi kivétel nem érvényesül s a cselekmény megmarad k!iJh.ágásn3!k, feltéve, hogy az ellop ott termény legfeljebb 160 P~t ér. Meg kell jegyeznünk, hogy az 11894:XII. t.-C. 93. §-a csak a még be nem ,t akarított gazdasági terménye.kre von3!1lkOiZik, mert ha a lopás betakarított terményekl'e vonatkozik (pl. elvermelt burg{)lJlY'3, V3!gy kunyhóba ell1aktározott gyümölcs stb.), ,a cselekmény lopás, nem mezőrendőri 'kihágás. 15. Kérdés. Iparügyi kihágás gyanuja terheli-e azt az egyént, aki iparigazolvány nélkül hentesek részére íráSON megbízás alapján borjút és sertést vásárol össze?
Válasz. Ha az illető az ilyen vásárlást iparszerilleg', ellenszolgáltatás fejében űzi, a jogosulatlan kereskedés tényálladékát kimerítette. Ha azonban ilyesmire csak egyes esetekben, mint hozzáértő ember jóismerőseÍnek kérésére szívességből, ellenszolgáltatás nélkül vállalkozik, ez a tényálladék nem forog fenn. 16. Kérdés. A gyanUBított a hatát'ban lévő szérűjén (,I. cséplés végeztével mérgezett anyagba áztatott búzát szúr Bzét, hogy ily m6don akadályozza meg szomszédja baromfiainak tilo,~ legelését. Büntetendő cselekményt követett-e eP
Válasz. Kártékony állatok megmérgezését csak hatósági engedelemmel szabad végezni és szabadhelyre mérgező anya .. gokat kitenni tilos. A tilalom ;megszegojét a 23.542. B. M. 1895. sz. rendelet 10. §-ába ütköző kihágás miatt vonja felelősségre a közigazgatási hatóság. 17. Kérdés. Szolgálati könyvek helyesbítésénél oda /cell- ,l írni minden egyes helyesbítésnél a sz~lzetre a rendelet 8ZQ,mát, amely a helyesbítést elrendelte! nem elég-e a hel'Vesbítő
CSENDŰRSÉGI
rendeletet - úgy, ahogy el van rendelve - csak az utasítás végén levő "H elyesbítések" elrendelt foly6száma alá bevezetni? Válasz. A helyes eljárás mindenesetre az lenne, hogy a helyesbítést elrendelő rendeletnek, valamint a Csendőrségi Közlönynek a száma, amelyben közzétetetett, minden egyes helyesbitésnél az utasítás szélzetére feljegyeztessék, mert csak így lehet ellenőrizni, hogy a helyesbítés milyen alapon történt, s helyesen lett-e keresztülvezetve. Ezt azonban nem míndig lehet megtenni, mert némelyik helyesbítő rendelet, mint pl. a multévi 24. 's zámú Cse.ndőrségi Kőzlönyben közzétett 46.246-eln. VI. c. 1931. számú is, tömegesen tartalmaz többnyire kisebb, csupán néhány szóra vagy számjegyre terjedő helyesbítést, lehetetlen tehát a helyesbítő rendelet adatait minden helyesbítés mellé a szélzetre különkülön feljegyezni, nemcsak, mert ez több munkát adna, mint a egész helyesbítés, hanem azért is, mert ezzel az ember feleslegesen összekúszálja, összeirkálja az utasítást. Nézetünk szerint a dolgon úgy lehet segíteni, hogy minden egyes helyesbítés szövege után közvetlenül (tehát nem a szélzetre) , zárójelben az utasítás végén levő "Helyesbítések"-nek azt a tételszámát írjuk, amely alá a helyesbítő rendelet be van vezetve. Igy ha pl. az utasítás szövegében a következő helyesbítést látjuk "valamennyi parancsnokság (13.)" tudjuk, hogy azt a "Helyesbítések" 13. tétele alá bevezetett rendelet rendelte el. Ezt az eljárást 'perS2ie csak olyan utasítások helyesbítésénéJI lehet követni, amelyeknek végén a helyesbítések bevezetésére sorszámmal ellátott pótlék van. Ilyennel el nem látott szolgálati könyveknél a helyesbítő rendeleteket vagy minden helyesbítésnél külön-külön feljegyezzük a szélzetre, vagy pedig - a másik eljáráshoz hasonlóan - úgy segítünk magunkon, hogya helyesbítő rendeleteket az utasítás végén sorjában feljegyezzük, folyószámmal ellát juk s a folyószámokat írjuk minden helyesbítés után úgy, mint fentebb említettük. Az, hogy az illető szolgálati könyvben már vannak helyesbítések, amelyeknek rendelete nincs így sorrendbe foglalva, nem akadályozza, hogy az ezután kiadandó következő rendeletet l. folyószám alat; vea;essük Ibe; mert hiszen nem a forma, hanem a lényeg a fontos, hogy t. i. aki kezébe veszi az illető szolgálati könyvet, könnyen kiismcrje magát a helyesbítésekben. Közlönyök helyesbítésénél persze nem lehet ezt az eljárást alkalmazni, hanem ott a helyesbítő rendelet adatait minden egyes helyesbítésnél különkülön és teljesen fel kell t ü n t e t n i . . , . 18. Kérdés. A örsön egy pamaszos felJelent egy lopasI, esetet. Az örsparancsnok felj egyzi a szükséges ada,tokat é3 mert az eset nem sürgős, a legközelebbi rendes Járőrnel~, amelyet az illető őrjáratba kivezényel, nyomozás. végett .. ktadja. B~ kell-e iktatni a feljelentést azonnal, am:mt az ~rs parancsnok felvette, vagy pedig csak akkor, ar;ttko?' a J~r őrvezető űZ ügyben szerl~esz~ett fognlma~ványat bemutatJa, tekintve, hogy a panaszos által b ejel~ntett /!,datokb61 ne'T' mindig lehet előre elbírálni, hogy mtlyen buncsel.ekményrol van sz6 s tehát azt sem, hogy az ügyet melyik tes.-b e kell iktatni? , Válasz. Az UJtasításokban Il'ÍJlcs szabályozva, hogy a sertett panaszát annak felvétele vagy pedig a feljelentés ~~g tétele alkalmával kell-e beiktatni. A gyakorl;;tban a. legto?b ör.s úgy csinálja, hogy a sértett fe!jelentesét }ml~d~d:ig. amíg abban a nyomozást !Ileg nem ejtette, mag!lnkozlesne.k tekinti s nem iktatja, hanem csak a fo~:,~azvanyt, am~t arról a járörvezetö szerkeszt. Ezt az elJarast azonban ket okból nem tartjuk helyesnek. , , Az első - fontosabbik - ok az, hogy a panaszok utolagos beiktatása arra a visszaélésre ad l~hetöséget, hogy az örs a panasz ügyében megindítja a nYOIIIlooast, de azt csak IR~~ kor iktatja ha eredményt tudott elérni, míg, ha a puhatolasok eredménytelenül végződtek, az ügyet elhallgatják, a panaszost feljelentésének visszavonására reábeszélik stb. vag~ legfeljebb iktatás nélkül (szolgálati jegyben) tesznek valamI látszatintézkedést. Nem, mondjuk, hogy, ez !5Y:a~o;l!lt lenn., a7. örsökön, mert ez mar igen szomoru m~gv1lagltasba .helyezné a csendőrség megbízhatóságá,t, csupan !l;~t ,mondJu~, hogy az ilyen, nag~érték~en s,zabal~alan, .elJaras l.~heto ségét a panaszok utólagos Iktatasa elomozdltJa. !,-z o,rsparancsnoknak saját érdekében áll tehát, hogy magat mlI;d~n ilyen, esetleg felmer~lhetö g,Yanuval szemben eleve meg~edJe. ezt pedig úgy tehetI a legbIztosabban, h.a a panaszfeIJ~I~.n téseket awnnal, amint azokat felvette, lbeikta,tJ~. Erre k~}0.n ben aSzut. 405. pontjában foglaltak betartasanak ellenorlz. .. hetése céljából ds szükség van. A második okunk, amiért ezt szükségesnek tartjuk, ugy,vitelii téNIlészetű. Az iktatókönyv (ics.) nem arra valo,
LAPOK
hogy az elintézett ügyeket bevezessük, hanem annak a nyilvántartását szolgálja, hogy az elintézés végett átvett vagy az örsre bízott ügyek közül mindenik elintézést nyert-e, ha igen, mikor (milyen módon), s ha nem, miért riem. A szóbeli feljelentést az örsparancsnoknak nem magánúton, hanem szolgálatilag, hivatalosan kell tudomásul vennie, ez ped:ig csakis az dktatókönyvbe (ics.-'be) való bevezetés útján történhetik. Leghelyesebb tehát a panaszos szóbeli feljelentését mindjárt feljegy2iésbe foglalni. A feljegyzés a terjedelemhez tklépest fél- vagy negyedív papi ron történhetik, melynek a "Panaszfelvétel" .feIiratot adhatjuk. Ezután követke2Jhetik tpl.: "Nagy János szentkirályi lakos (Kossuth Lajos-utca 16. szám) mai napon azo örsön megjelenve, szóval a következő panaszfeljelentést tette" stb., ezután következik a feljelentés, utána a kelt és óra. Célszerű a feljelentést a feljelentővel aláiratni s aláírhatja az örsparancsnok vagy az a csendőr is, aki felvette. Ezt kell azután beiktatni. Megjegyezzük, hogy ennek a panaszfelvéteIllek nincsel\ jegyz őkönyvi jellege vagy hatálya, hanem tisztán csak az örs saját használatára készült feljegyzésnek kell tekit,teni s azt kell a járőrnek a nyomozás ,'bevezetése végett az eligazítás alkalmával átadni éppen úgy, mint akármelyik más ügydarabot. Ugyanezen kezdheti a járőrveretö a fogalmazványát is. Hogy az öl'sparanCSil1o.k: a panaszfelvételt melyik ics-be ikta ss a, nem olyan probléma, amelyen az egész el~árásnak fennakadnia szabad lenne. Mert igaz ugyan, hogy a pana~2:o sok az eseteket rendszerint elferrlítve, elfogultan szokták elő adni de azért annyit, hogy a feljelentett bűncselekmény köl'ülb~lül bűntett vagy vétség, vagy pedig csak kihágás lesz-e, tíz eset közül nyolcban előre meg lehet állapítani. Ha azonban néha mégis előfordulna, hogy a nyomozás megejtése után más bűncselekmény derül ki, mint amilyet az örsparancsnok a panaszfelvétel alkalmával beiktatott, akkor átiktatja az ügyet a másik ics.-be. Formaság ez, &nely a kérdés érdeme szempontjából alárendelt jelentőségű. 19. Kérdés. a) Nem mondanak-e ellent egymásnak u Nyut. 9. mell. 19. és 30. b) pont jaiban foglaltak a balesetek bejelentési m6dját illetően? b) öngyilkosság esetén, ha az elhalt személye ismeretes és .ha bűn,cselekmérl;y nem foro.~ fenn, a 9. mell. melyik 1?,0ntJa .~zert'!"t ke!l Jelentést tennt. c) Ha az örs egyesetrol, pl. ongytlkossagr6~, a 9. melL~"k letben előírt m6don (távbeszélőn vagy távtrattal) ,If' ko~ igazgatási hatóságnak jelentést tett, kell-e ugyanerrol meg í?'ásbeli jelentést is tennie? Válasz. A Nyut. 9. mell. 19. és 30. b) pontj~ban ,!foglaltak nem ellentmondók, mert a 19. pont polgárI, e~enekkel történt olyan baleseteket tárgyal, amelyeknek tenyalladéka, tehát az is, hogy baleset történt, kétségtele~. Ilyen. .~set pl. ha munkások kutat ásnak, a kút b~omh~ s egyIkuket a többi szemeláttára betemeti; ha valakit tobbek szemeláttára agyonrúg a lova, vagy a vasútállomáson. elgázol a vonat stb. Ezzel szemben a 30. pont b) alp.?l1tJa oly~,~ esetekre vonatkozik, amikor "balesetre lehet k~ve,tkeztetm , vagyis amikor még kétséges, hogy baleset torten~-e vagy sem s' ennek tisztázására tehát nyomozást kell mdítam. Pl. ha valakit a padlásfeljáró előtt holtan találnak; ha valaki azt állítja hogy a pisztoly elsült a kezében s a barátját véletlenül ~gyonlőtte, ha a vasúti vágányokon vonat által elgázolt hullát találnak stb. . öngyilkosság esetén mindig a 30. pont b) alpontJa ~~e rint kell jelentést tenni, tekintet nélkül arra, hogy az ongyilkos személye ismeretes-e vagy ismeretlen. A b) alpont ~lső mondata ("ha a hulla ÍJS1!1eretlen") ugy~n.~s ~.~ ~eltétele az utána követJkező öngyilkoSlsagnak, hanem kul on, QiIlallo meghatározása azoknak az eseteknek, amikor a hulla - a halál módjára vagy körülményeire való tekintet nélkül ismeretlen. A Nyut. 9. mell. "Megjegyzés" 6. pont utolsó ,mondat;; értelmében a rendkívüli eseményről megtett táJékoztato esemény jelentés nem pótolja az ügyről egyébként megteendő szolgálati jelentést. A távb,eszélőn vagy táviratt!!:l t~tt j~len tés ugyanis csak szűkszavu lehet s csak annYI altalanos tájékoztatást nyuj that, amennyire a hatóságnak " szüksége van ahhoz hogyalegsürgősebb intézkedéseket megtegye. Magáról ~z esetről annak részleteiről, a megállapítások eredményéről stb.' tehát az örsnek az eseményjelentéstöl függetlenül, írásban éppe;n úgy jelentést kell tennie, mintha esemény jelentést nem terjesztett volna fel. 20. Kérdés. A gyanusított 19iB-ban a harctérrő.l haza~ tM'vén magával hozott egy a harctéren talált ktncstárt távcsö~et. Ez a távcső ma is nála 'Van. Forog-e fenn biln-
gg
CSENDŰRSÉGl LAPOK
cselekmény gycmuja s mi a csendőr helyes eljárása ily ténnyel szemben? Válasz. A gyanusílott a bil'tokáJban lévő lkimcstári távcSlÖvet, mint katonai felszerelési tál'gyat, tartozott volna már az 1919. évi 5427. M. E . sz. rendelet értelmében beszolgáltatni. E rendelet megszegői l
19~2
február 1.
.4Nmllj~~IN.~Mel.I~~.
A lengyeltóti gyilkosság kid erítése. Írta: FVCHS IST VAN százados. A lengyeltóti örs egy helyi szolgálatban álló Járore 1931 december 17-én, 2~ órakor, özv. Simon Mihályné:f szül. Krausz Edit 75 éves, dohanye.árusitonÓ üZletr.lJtaját nyitva találta, an2lkül, hogy az üZlethelyiségben világossáv. let I volna A járőr gyufavilág mellett bement az üzletbe, amelynek ,pad.óján vértócsát és egyéb vérnyomokat fedezett fel, a szomszéd hálószobában pedig ráakad t özv. Sim(lpnénak a földön heverő holttestére. A járőr már az első pillanatban tisztában volt azzal, hogyahelyszínnek a nyomozás során nagy fontossága lehet, az ert mindent érintetlenül hagyott, az üzetajtót lezárta és örsparanc.snoKának jelentést tett éS~leletérő : . Utóbbi intézkedésére az előhívott Orvos megvizsgálta özv. Simonnét arra nézve, hogy nincs-e talán még élet benne, ha pedig már meghalt, halála mikor következhetett ~. Al. urvosj vlz:;galat soran a járor sZlgoruan ugyeit, hogy a helyszín eredeti allapotban megőriztessék és esetleges nYOiffiok meg ne semmisítteS'$enek. Az orvosi vizs~álat befejeztével a járőr mindkét tekintetbe Jö"ő helyiséget újra lezárta. Az örsparancsnok a pécsi nyomozó alOsztályparancsnokságnak az esetet haladéktalanul jelentette és a helyszínt a helyszíneló két3zültség megérkezéséig eredeti á,lapotban megőrizte. Az orvosi vizsgálat megállapította, hogy az áldozat már 3--4 órával előbb meghalt. A halált a fején és az arcán ejtett vágási és zúzódási sérülések okozták. A nyomozás t Vaszary J ózsef alhadnagy szakaszparancsnok irányította. Az éj folyamán lesállást tartatott az üz!et közelében, alkalmas ihelyen, annak megfig-yel.ésére, hogy .a tettes nem tr.r-e vissza, .különö:; lelkierotől űzve, a helyszínre, Ez nem következett be. Vaszary alhadnagy intézkedésére az örs járőrei már hajnalban talpon voltak és átkutatták a helyszín közvetlen és távolabbi környékét. Ennek során az egyik járőr a he:ysiíntől mintegy 150 lépésnyire egy híd ala rejtve két 'darab monogrammné1küli, véres zsebkendőt talált. Más, a ,bűncselekménnyel összefüggésbe hozható tárgyat vagy ,bűnjelet találni nem sikerült. A bűncselekmény a közséwben természetesen nagy feltünést keltett. A vérrel áí'.tatott rzseb~endőik véres állapotib an nem voltak alkalmasak arra, hogy azokat bárki felismerhesse, azért ki kellett azokat mosat.ni, de gdndosko,dás történt, hogy av egyik zsebkendő egy réeze a később esetleg .szükségessé váló vizsgálat céljára változalanul, véres állapotban megőriztessék . Ezenfelül a kimosott vér egy részét is megőrizték. >to
A neveket mei'Yáltootattuk. (Szerk.)
filii
1932 február' L
CSENDŰRSÉGI LAPOK
89
A nyomozo alosztály !helyszínelő készültf}é,ge - Fincza Endce tiszthelyettes és Gönczy Antal őrmester a hely zínen a petró:eumlámpa cilinderén értékesíthető ujj· nyomokat talált. 'Az .ujjnyomokat rögzítették és ahalottrói felvett ujjnyomatokkal 'ö sszehasonlították. Az összehasonlítás során megállapították, ,hogy az ujjnyomok nem az áldozat ujjától erednek. Kézenfekvő \volt tehát a feltevés , .( hogy azok a tettestől származnak. . A nyomozás vezetője még decemlber 18-án intézkedett, hogy Szántó hazaérkezéséről azonnal tudomást szerezhessen. Még ugyanaznap, a késő esti órákban 'értesült a nyomozás vezetője arról, hogy IS zántó fele.sége, aki már II öt hónap óta Budapesten volt alkalmazásban, váratlanu l hazaérkezett. I SzáIlltó Keresztélyné hazajöve'telének okaként azt kö{I( zölte a szomszédjával. ,hogy férje fivérétől , Kapo:;váron fe'adott táviratot kapott, melylb€jl1 felszólítja őt, \hogy a:zonnal utazzék Lengyeltótiba, mert a ~érje meghalt. Ezek·e t a feltünő jelenségeket tisztázni kellett. Igen alkalmasaknak látszottak arra a zsebkendők. A kivezényelt' járőr felmutatta . azokat Siántónénak, aki azokban a férje, illetve '10 éves leánya zsebkendőjét ismerte fel. Ekként megvolt már tehát az alapos gyanu arra, hogy Szántó követte el a bűncselekményt. A megejtett házkutatás során 24 csomag különböző dohánynemű, egy :zacekóban 95 P Hl fillér készpénz, 1 darab, a sértett nevére szóló takarékbetétkönyvecske 400 P-ről, egy véres' nyélnélküli balta, a sértett tulajdonát képezett 1 drb ,dunyhahuzat és iPapírszeletekr~ írt íbúcsúlevelek kerültek ' elő. A Jevelek eg~ r·é szét a bűncselekmény elkövetése előtt írta Szántó, másik Té!izét .azután. -Kifejti J ezekben, hogy a 'gyilkosság e:követésére nyomora és gyermekei érdeke kényszerítette. A cselekmény elkövetése e'lőtt írt levelekben közli, ihogy abban az esetben, ha a büncse~~ lekmény nem sikerül, öngyilkos llesz. g~·nc'.t lUlI, A megkerül t bűnjelek alapján bizonyítva volt a .....- - - - - - - - - - - - - - - - - - - - - . . ; . . . '- - - Szántó tettessége. Hátra vo't még az illető kézrekerítése. Ennek érdeA vértől meg tisztított zsebkendők ' tulajdonosa után a kében elsősorban a valószínű menekülési irányt kellett járőrök a puhatolás t bevezették. de ennek során a bűn megállapítani. ElZt a nyo'ffiooó járörök akként álfapÍtották cselekménnyel kapcsolatos egyéb körü:mények felderíté- meg, hogy tisztázták azt, hogy gyanusított a meg~'lő~ő sére is súlyt helyeztek. Súlyos bűncselekmények esetében években mely :helységekben tartózkodott huzamosabb IdeIg faluh~lyt igen Jfontos minél több egyént megkérdezni, hogy és hol lakik közeli rokonsága. A ·tekintetbe jövő 'helységek nincsenek-e a ,bűncselekménnyel kapcsolatba hozható ész- a következők voltak: Alsólendva (Jugoszláv megszállott leleteik. így .például tisztázni :kell az áldozat magánélet.tt. terület), ahol születésétől :fogva 1921-ig lakott, továbbá ismeretségeit, kikkel érintkezett sűrűn, idegenek kik jár- Lenti, ahol a bátyja lakott. Az ' volt a feltevés, hogya gyatak nála, kik voltak Iharagosai, irígyei,\ nem távozott-e el nusított Jugoszláviába szökik, de útközben esetleg felkevalaki a községből .gyanutkeltő körülmények ;k özött stb. resi a határ mentén fekvő Lentiben lakó Ibátyját is. ValóV árosokban, ahol a 'l akosság nagyrésze felvilágososzínűnek látszott, hogya kérdéses táviraJtot Kaposváron dottabb, mint a falusi, mindazok ~ szemé'yek, akik a ibűn Szántó maga adta fel. Kaposváron való megfordulása szincselekményre 'vonatkozóan felvilágosítással tudnak szol- tén emellett a menekülési irány mellett szólott. A menekügálni, észleletüket rendszerint ön:ként közlik a nyomozó ha- lés irányába eső örsparancsnokságok és a nagykanizsai áltósággal. Községekben más a helyzet. A falusi ember tar- lamrendőrség kapitánysága, a pontos személyleírás köztózkodó, nem mozgékony s· a hatóságok és a csendőrség lése mellett, Szántó elfogása iránt megkerestettek. Ez a támogatásának szü'kségességétől si,ncs áthatva. A csendor nagykanizsai rendőrkapitányságnak sikerült is. Az egyik tehát nem számolhat azzal~ hogy aki tud 'valamit, kérdezés kocsmában sánta lábáról felismerték Szántót és őrizetbe nélkül is közli majd vele, ellenkezőleg, abból kell ,k iindul- vették. A gyilkosság elkövetését tagadás nélkül beismerte. ni, ho'l'Y senki sem szól semmit, ha nem 'kérdezik. Ujjnyomatai a hely zínen talált ujjnyomokkal azonosakEz az érdeklődéSi ebben a7 esetben igen lelkiimeretenak találtattak, amint az ábrából is kitűnik. sen történJt, mert bár a zsebkendők tulajdonosa egyelőre Beismerte, hogy feleségének ő adta fel a kérdéses nem volt megállapítható, mégis 'a kérdezősködés során az táviratot, nehogy visszahagyott gyermekei gondozás nélegyik járőr figyeImét felhívták arra, hogy az igen szegé- kül maradjanak. Az volt a terve, hogy átszökik JU$Z'oszlányes viszonyok között élő Szántó Keresztélyszabómester vi ába . .' a .gyilkosság utáni' ,n ap reggelén: 10' éves és 7 éves leányait felügye'et nélkü'! visszahagyva, eltávozott ,hazulról. anélkül, hogy utazásának célját és helyét bárkivel is közölte KI TUDJ./J.? Ki volt Mark Twain? volna,
5~a&~ XíÍlntln
ft t19ycWt, ~:ilic~ ~~~,Jl1mlh jo,&&j{~itt& tnuntté .,i~ ,~é~tt,l~i {dvA Á!ijnyon~.
,.
DO
CSENDORstGI LAPOK
A nyomozás során beszérzett ad'a tok alapján a menekülési irány tekintetében vont következtetés tehát helyes volt. A gyilkosság miként elkövetésére nézve előadta, hogy arra- már 8-10 napja előkészült. Már vagy 5-6 esetben megkísérelte a végrehajtást, ,de 'mindig közbejött valamely akadály, amely miatt la tervét nem válthatta valóra, Végre december 17-én egyedül találta a trafikosnét, .akitiii cigarettát kért. Kiszolgálás közben elővette a hátsó zsebébe rejtett nyélnélkül baltát és annak élével a sértett fejére sujtott. 'íEttő r az ütés ől az asszonyelájult és összerogyott. 'Erre Szántó lecsavarta a Qámpát (eközben érintette meg a lámpaüveget), ,b ezárta az üzletajtót, majd az asszonyt az üzlethelyiségböl nyíló szomszédos szobába vonszolta és ott úgy a balta élével, mint a fokával, 'a fejét addig ütlegelte, amíg meghalt. Körülbelül 11-12 sebet ejtett az áldozatán. Azután pénzt keresett a lakásban. Talált is 12,0 P készpénzt és a szekrényben egy 400 )p-ről szóló betétkönyvet. Ezeket, valamint a szekrényből egy tiszta dunybahuzatot és a különböző dohányneműeket magához vette és eltálvozott a lakására. Hajmtlban a reggel induló autóbusszal Kaposvárra, jo nnan pedig másnap Nagykanizsára menekült, ahol 20-án elfogták. A nyomozásna:k három nap lefor,g ása alatt sikerült egy súlyos fbúncselekményre fényt deríteni, a gyanusítható személy acilétét megállapítani, a tár 6 yi bizonyítékok egész sorozatát felkutatni és Ib iztosítani. A 'szökés.ben levő gy anusított meglepő rövId jdőn belül való .kÉ:zrekerítése, az üldözés helyes taktikájának volt a következménye. A menekülés iránya - alapos nyomozómunkával bevezetett adatok 'felhaszná!ásával o - ihelyesen volt feltételezve. Nem tudjuk eléggé hangsúlyozni, hogyaszökésben levő tettes kézrekerítésénél mennyire fontos az aktivitás, a cselekvés. Nem szabad mindent az lországos nyomozat, vagy körözés esélyeire !bízni. Daktiloszkópusaink ügyes munkájukkal szintén hozzájárultak a szép eredményhez.
Új katonai attasék. A. K0l'111ányzó Úr Ö Főméltó s ága a hon'V'édelmi miniS'Zter előtcl'je5'Ztésére Költ/el' Ernő vC'zél'kal'i szolgálatot teljesítő alezredest a swfiai és az ankarai m. kir. követségnél betöltött katonai ,atLaséi megbízása a:lól fel mentette és a szófiai kövelséghez alsókománai .Jlgya-Pap Zoltán vewrkal'i s2iolgálatot teljesítő öl'llagyot. az ankarai követséghez pedig vité'Z Németh Imt'e verz.6rkal'i S'Z'olgálatot telje5ítő őrnagyot neve'Zte ki katonai attasévá. örsparancsnokok figyelméb~! Mai számunkhoz csatoltuk lapunk multévi folyarrnának tartalomjegyzékét, arrnellyel mo~ t már az 11931. évfolyam ot be l'Ühet köttetni. A Csendőr ségi Lapok 'beköttetése tárgyá;ban az 1930. évi 2:6. számú Csendörségi Közlönyben közzétett 79.687/VI. b. 1930. számú rende'et intézkedik. Kérjük azonban az öss-zes parancsnokságdkat, igye1rezzen.ek a Csendőrségi Lapok minden évfolyam át beköttetni, mert azt csal{ így Lehe.t a veszendőbe menéstől megóvni. Ha pedig a beköttetés nem volna lehetséges, kérjük az évfolyamot kérel!'])1apírtáJblák közé kötve őrízni, mert előbb utóbb az összes évfolyamok bekötésre fognak kerülni. 1
1932 február 1.
Adakozó csendőrök. Gróf Károly László vITyipusrlai el'dóhivatala január lS-án 84 pengőt küldött be szerkesztőségünk höz, azzal a rendeltetéssel, hogy a Horthy Miklósné 6 Foméltósága fővédnöksége alatt működő nyomorenyhítő akció javára fordítsuk. A'/; össz.eget [(ormán~/zó Úr 6 Főméltósága ottartó7lkodása alatt oda vezényelt csendőrök étkezési és utazási költségeiMI az érdekelt csendőrők kifu-olmére vi'éz ZirCZ/1 József őrnagy, sátoraliaújhelyi S?árnyparancsnok fizette b~ az uradalO'ffi pénztárába azzal, hogy a fenti célokra fordíttassék. A nemes és szép adományt rendeltetési helyére juttattuk. . . ~em c:sendőrt veyte!, ,~gyon a sárándi legények. A január lS-lkl na.pIlapok valoszmuleg ugyanabból a hírforrásból azt a hírt közölték, hogy a mult év december havában garázdálkodó sárándi legények Ve1'es Lajos csendőrt aki csendre. il}tette őket, olyan súlyosan megverték, hogy dél'üléseibe a debreceni honvédkórházban belehalt. A hírlapok e híradása téves volt, mert Veres Lajos nevű csendőr a jelzett időben sem Sárándon nem fordult meg, sem pedig az illetékes derecskei örs állományába nem taltozik. úgy tud.juk, hogy szabadságon levő honvédegyénről volt szó, akit kocsmai verekedés közbe11 a rokonai vertek meg. A csendőrségi zsebkönyv W32. évi kiad'lisát a gazdasági hivataloknak szétküldöttük. Miután azokat a gazdasági hivatalok a postaköltség- me P'takarítáSla céljábÓIl csak alkalmilag S'Zállíthatják. ki az igényl öknek, kérjük az örsparancsnokokat, hogy ha az örs tagjai közül 'v'IR1~ki a gazdasági hivat'lll székhelyén m egfordu,l, vétessék át vele .~ zsebkönyveket. Még gyorsabban történhetnék a szétosztás, ha azt a külszárnyparancsnok urak volnánaik szívesek váHalni úg'y, hogy a gazdasá gi hivata!tól a sz.árny összes öraeinek példányait átvennék s örseiknek a s zárnynarancsnokság székhelyén megfordulók útján alkalmilag kiküldenék, mert a külszárnyparamcsnokság székhelyén az örsök tagjai rendszerint gyakrabban szoktak m egfordulni, mint a gazdasági hivat,a1n ál. Levél a szerkesztőhöz. A Cs endőrs é.Qi Lapok sze1'kesztfíség ének, Budapest. A folyó évi 2. számú Csendőrségi Lapok vezércikke mélyen meghatott. A "Súlyos idő, komoly s:z.ó"-ról valóban sokat lehetne írni és beszélni. De mindazt, ami ott le volt írva, a csendőr a valóságban is lépten-nyomon tapasztalhatja. Szolgálatban és szolgálaton kívül van elég alkalma, hogy lássa a jelenlegi nagy nyomorúságot. Amellékelt feladóvevény t nem dicsekvés'képpen küldöm be a szerkesztőségnek, sőt eddig egyenesen titokban tartottam, amit a keltje is bizonyít. Még a legközvetlenebb bajtársam sem tudott róla, mert azt hittem, hogy nem szép dolog, ha az ember a jótékonycélra hozott aldozatát másokkal is közli. De miután az említett vezércikkből azt olvastam ki, hogy szükség v,a n ebben a tekintetben jó példára, azt a Nagyságos örnagy Úr rendelkezésére bocsátom. Csak azt akarom _ ha nagyon szerény összeggel is - elérni, hogy a nőtlen bajtársaim is, akik tehetik, adakozzanak a nyomorgók segélyezésére. Mély tisztelettel: Tótkomlós, 1932 január 18-án, llanczik J>ál törzsőrntester. A levélhez az orosházai, postahivatalnak {{ecember 4-én kelt feladóvevénye van csatolva, melynek tanusága szerint a levélíró a Horthy Miklósné öfőméltósága nyomorenyhítő akciójára 20 pfffigőt iküldött be postautalványon. Örömmel közöljük a szép levelet és őszintén kívánjuk, hogy minél több követője akadjon Hanczik J>ál törzső,;~e~er ~ajtársunk~. (Itt megjegyezzük, hogy a ~zer:kesztosegun,k IS elfog~d ,es rendeltetésil helyére juttat barmIlyen adomanyt, a bekuldest pedig a lapunkban nyugtázzuk.) A kőszegi tisztiüdülő felavatása. Kőszegell a város és II honvédeImi minisztérium köoos akciójával tisztiüdülőt építettek. Kőszeg városa azt a kérést t erjesztette Korm~nJ!zó Úr éj Főméltósága elé, hogy a négYS"L.ázéves JunsIC,sünnepre való tekintettel az üdülőt szcméJyesen méltó'/;tassek fel avatni. Most érkezett meg a válasz, moly szerint Kormányzó UI' éj Főrnéllósága vállalta az üdülő felavatását, m ely a nyál' egyik vasárnapján történik meg. , Igényjogosult bai~ársaink !igyelmébe.". S7.ombat1i1J Kalmán a Honvédelmi Htrek felelos s'/;erkeszWJe osszefoglalta a tudn'ivalókat amelyeket igényjogosult baitársainlmak az úgynevezett 'altiszti törvé1lll1.yel ,(1931. éyi III. t.-c) kapc?olatban tudniok kell. A füzet reszletes es pontos utmutatast nyujt az igényjogosultsági ,t~rvény ta;ta~~ról) az !gényj~~ sultsági igazolvány elnyeresenek feltetelelrol es modoza.tárol, az elnyerhető polgári állásokról, a pályázati kérvényekr.ől, kinevezésről, a szolgálati idő beszámításáról, egyszóval minden kérdésről, amelye téren felmerülhet. A füzetet szerk~zW ségünkben is meg lehet rendelni, ára: 40 fillér. Az összeget
CSENDŰRSÉGl . LAPOK
1932 február - l.
- 8IIllelyben a postaköltség is benne van - !evélbélyegben is be lehet küldeni. Megjelent a Kihágások Kézikönyvének második kiadása. Tusnádi Élthes Gyula dr., a Kihágási Ta-:táos büntetöbírája által a csendőr~ég részére az, 1928. évben szerkesztett A Kihágások Kézikönyve cÍmű műnek teljeE:en átdolgozott és lé nyegesen kibővített második kiadása megj elmt. A könyvet a Csendőrségi Lapok 1931. évf. 12. számában részletesen ismertettük. Az 592 oldalas könyv ára teljes vászonkötésben a csendől'ilég tisztikar a és a csendőrök rész'~re kedvezményesen 10 pengő és 50 fillér postaköltség. Megrendelhető havi 2 pengős részletekben Ls a s1Jerzőnél (Budapest, VIII., Szentkirályi-u. 35. III. 8.) . Szorzásmentes kamatkulcs címmel, füzetbe fog],alva, 9 tá.blázatot adott !ki Kránitz Károly takarékpénztári pén~ táros (SlZécsény). A táJblázatokról bármilyerr össz.eg tetszMszerinti k8lmata akárhány napra egyszerűen ].eolvasiható. Sok idő és munka megtakarítá,s ára alkalmas a füzet a:llOknak, :aíkik lkaimatszánrltással gyakrabban foglallkoznak, de jó, ha mások is megS'Zerzik, mert a kamatkérdés mim,den takarékos magánerrniber életében is álJandú sze.repet visz. Sokan S'LaJasztottak el már jó befekt.etési lehetőségeket s fogadtak el loovésibé jÓl megoldást, csak azért, mert a neh<é~kes kamatszámítással Ibajlódni nem 8ikartak Most ez a füzet gondoskodik arról', Ihogy eZ2'Jel senkinek ne legyen fejtörése. Ára 5 pengő s megre.nde1'h ew a .szerzőnél. A csendőrség szakkönyvtárának új könyvei. A szombathelyi csendőrségi szakkönyvtár újabban a következő műveket szerezte be: L csopor'bba: Dr. Koyács Andor: A z új ibü.rutető noveJlI.a. - Dr. Nagy Sánd()lr és dr. Szarka István: A magyar védjegy törvények magyarázata. - Dr. Szegedy-Mas:óák Elemér: Az ipari üzemekre vonatkozó új rende~kez é Eek. - Dr. Balogh Artúr: A törvényhozó hatalom. - Vlassics Gyula: A tettesség és részesség tana. - Dr. Bolla Ignác: Tételes lllllJgyar nemzetközi mag-ánjog. - Dr. Angyal Pál: Az emher élete eHerui bűncselekmények és a ·p irviadal. - Dr. Angyal Pál: A testiEértés' és a köze!l'észség elleni büntettek és vétségek. Dr. Angyal Pál: Az állami és társadalmi rend hatálvosabb védelméről szóló 1921. évi III. t.-c. Dr. Angyal Pál: A becsülIet védelméről szóló 1914. évi XLI. t.-C. III. osoportfua: Dr. Kohn Frigyes: Az emberJ t est m~nt gépezet. Dr. Pál György: A homoszexu'á lis probléma modern megvi.Iágítá:slban. - Dr. Lév ay Ödön: A ~erelem psy:chopathologUája és tJherapiája. - Szász Béla: Orvosi jogtudomány. - Korpás Ferenc: ' Hogyan .lehet helyestm és jól tanulni. - A Mag-yar Vívószövetség történeti joga.A cs. és kir. 82. székely gyalog-ez-red története. - Kovác~ Bfta: 'A ló és tenyésztése. - Tisza Miksa:- Mal!Yaror.szág ren!dJőrs~géne1l: története. Dr. Hézser Aurél: Földrajz a felső 'kereskedelmd iskoláik .1., 2., 3., 4. évfolyama szá!má.r a. ~ Jgénylés a Nyut. szerint. . Lakbérilletmények változása. A U9 ..3721Vl. b. 193<1. sz. belüg-yminiszteri rendelet a csendőrség leg-énység-i egyéIl!einek 13JkbériJretményét folV'Ó év íe:bruár hó l-től ke zdődően 5%-kal leszáillította. A csendő.l1stégi zsebkönyv 19312. évi kiadásának 326. és 327. olda1'a in a lakbé.reket e .leszá11ításn'ak me.gfelelő "kiszabatokban tüntettük fel. A zsebkönyv megielenése után a ' minisztertanács a leR"énységi l~béril.letményeket memrtJesítelte a levonás·'lIIlól. Alább közöljük a csonkítatlan negyedévi ' lakbérösszeg-eket . s ' kérjük ba:jtársronkat, sziveskedjtnek a zsebkönyV' 326. és 327: oldalán - levő táhlázat vonatkozó összegeit eszerint helyesbíteni. . 'Az alábbi táblázatban az egyes la'kbérasztályokon belül a bal()lldaIi (la) 'ö sszegek a 3 va.!;y több 'cs'a ládi -pótlék él~ zetében álló, mi.!; ..a iobbo1druli (b) összegek a két vagy ennél . kevesebb. cs'aládi pótlék élvezetében álló ~s . ft nőtlen ailtisz
I '.,
al
.,
-A Ihlrdnag-y és tiszt.
. hE)lyettes ·
..
.....
Törzsörmester. és őrmester -. · Csendőr·
i
E g yn e gy e
.. .. Rendfekozat .,.
€rs'
~ proha~sendőr
-\
..
-","
...." l --..-
L
.,
I'
. b)
I
19~!1d 16S·2;'). .
ai
. 2. -
165'25' 137 :7~ - ,
d é v i
I
l ak b é r i l l e t m é n y
I
3.
I
4.
Jakbérosztályhoz tartozÓ' állomáson bl· I a) 1 bl I a) 1 1
1.73'5'0
t21'- 1.. 123: 7.5
.- .
.l. 148'75
- -. 1'\7-.75 .1,48'75 . .-
;
-
Adóugyi . ~káté.~. (Almanach). 19'32. Ily e.illlEm;':'" d,r. Szepl7sy Mihály . ,,A']; Adózó~_Lapja" szerkesztője összegyiijtö.tte. betűsorrendbe1).._ !t_.Iml~ érvényben lévő törv@yeket ér, rendeleteket, ainelyeka.Jröztartozásokra vonatkoznak. Megtaláljuk benne a :.móst._ külonös fontosságú re!ldeletek iJSmertetését az adótörlésekre, a. fehrtondáso.kra, a végrehaitás ,alól kivett tárgyakra -_ is. . A _megJfel>é1ő ' beadvány~mintáJkka.l ellátott és nagy gyakorlati ér2<ékkeJ. összeállított mű ára 2 P. MegrendelIhető a SZeiwnél, Bu!da,pest., V., Bank-utca 3. . . , A szanálás az életben Cím alatt Hor'l.'áth Kálmán szerkesztésében megjelenő . szükségrendeil:etek 3. füzete most ikerült könyvpiacra. Felöleli a magánalkalmazottak külön adój ának felemelésére, a háztulajdonosok sz~kIségadójára~ a forg'3.Imi'a dó felemelésére, ,a z állami színházalk személy] kiadásainak csökkentésére, a nem állami tanszemélyzet nIetményének cS'ökkent,ésére, az álLami autók üzemen kívül ih.e1yezésére, a cukoradó felleJnelésére, a lapok old'alterjedelmén'ek korlátozá&ÍI1'a, a-gyülel{jezési j.og korlátozására és. a statárium kihirdetésére VQJlatkozó rendeleteket. Ára 50 fi l,lér. Vid~kl'e 54 fillér postabélyeg ~lenében bérmentve kül(li . a -szerző (Budapest, 1., Yát;fok-utca 12. sz.). 'fisztikaszinói hírek. A tiEztika szinói e-stélyek sor,r endje : Álwrc~s jelmezes' szombatesti" tánc: január 30-án. 'Kezdete est~. }.O óralkt{r,. vége reggel ~ órakor. Bövebben a feo1'\lál' ,h avi ' Kászinó La.poari. Balett-est:. február hó 5-én 7 órai kezdettel. Novotny Miklós _ba1ettmestel: iskolája jelenle.gi növendélkemek és volt tanítvám.yainak - hivatásos művész.ek - kÖzl·eműkÖd·éséve;. Az est tiszta jövedelmét a tiszti özvegyek és árvák segélyezésére fordítjuk. :rekinte~tel a jót,~konycélra, ~gwség~s, 2 és 1 pengős helyarak Reszletes musor a februar haVI Kaszinó Lap mellé!kl'eteklént jelenik meg. Regősök az Országos Tiszti Kaszin6ban. A m. kir. Honvédelmi Minisztérium ,,Regös csoportja" február hó 12-én fél 6 órai :Jreroettel' II. emeleti nagytermünkben kb. eg>yórás e1őadó-estét tart. Belépés kaszinótag'okmak családtag-jaik és arcképes mozi..meg1hívóval ellátott vendJg-ek részé~'e díjtalanull. Magyar nótarest február 13-án délután 7 órai ke:lidette1. Köz~eműlködrán kí.sérnek: Horváth Sándor ny. !l-Iezredes-zeneszerzö és Ferentsik János. az Operaház karnagya. B elépőieg-yek: tagolrnak és családtagjaiknak 1.50 P, eg-yéb hozzátaÚozók és vende.geknek 2.50 P. Jegyek elővételben j'a nuár hÓ 31-től válthatók. ,Február havi tudomá11l!Jos - és · ismeretterjesztő elő adások: Február hó 9-én: nA lovas-seregtestek pótIáca mechanikus alalrulavokkal". Előadó: S zabadhegyi István m . kir. honvéd huszárföhadnagy. 16-án: .,Spanyolo,rszág-". Előadó: Megyery Ella, a Magyar Földrajzi , Társaság tagja. Az előadást vetített képek kísérik. 23-in: ,.A szak1'~gJV'édelerrn hon,védlelm<1 jel,€'nwf'ége és tűzeszközeinek fejlő dése". Előadó: Bálint József tüzérszázados. Az előadást v'etített !képek és filmek kísérik. 26-án (péntekenI : .,1917. évi karfreiti áttörés elök~ítése, lefolyása és méltatása". (12. Isonz·ó -csata.) Előadó: G~'einM' Béla ny. alezredes. Az elő ~dást vetített képek kísérik. Március hó l-én: "Vj1ágnye1v o k Ismerete az egyéni és ne:rmeti művelődés szemnonti ából ". Előadó: Komjáthy István ny. ID. kir. 2. oszt. főhadlbi~s. Az eJ.őadások minden alJl:alolffilffial délután fél hat órakor kezd;öd~ek a. Tisztikaszinó székházának nagy d1sztermében (IV., VáCI-utca 3'8, II. emelet) Belépés díjtalan
~.,
lfl4.'25:
.-
._123'75 l09'-
132--
- -
-
1
110'-
peJ)"gő h)
:1:32·~~-1 ;3~'75 .-. --
115'5.0
lW;-- fl5.·50
9625
- - -
96'~5
I
fl)
1
-
115'50
\
bJ
I·
6. a)
1
,
'.
I
84'75
I
99-
8250
8 . '50
72'50
h)
ge'25 I, 82'50
99' ~
~
..- -. ..
96'75
I
- .
a z
5. értékben
82',,0 1
--
687fi
- --
68'75 .. "
.6O:~0 I
92
CSENDŰRSÉGI LAPOK
Csendőrségl Közlöny 2. szám. 'S/lJeméfyes ügyek. Miniszteri rendeletek. A tényleges állományba visszavétetett: Tar Sán· dor pécsl IV. kerületbeJ.i ideiglenesen nyugdíjawtt tiszthelyettes. Az ideiglenes nyugállományba helyeztettek, Csete György sZIékesfehérvári II., Peth{) János és Szíjgyártó Lajos pécsi IV. kerületbeJti tisztIhelyettesek. - Az ideiglen-es nyugállományban meghagy.attalc Udvardi' István. Halász Sándor S'hC' gedi V., Bartha Német János, Szűcs Mihály, Gerőczi Imre és Kovács László (Ivám)) debrecerui VI. kerületbeH ideiglenesen nyugdíjazott ti6'hthelyettesek. A belügyminis'Zter Lőrik Ferenc próbacsendőr családi nevét Lőrinc-re; Szkúrka János csendőrtiszthelyettes ~ gyerm.~einek családi nevét Szirtes-re; Turgyán György csendőrőrmester családi nevét Tárnok-ra; Bial Pál csendőrőrmester családi nevét Bárdos-ra; Brinzás Péter csendőTtiszthelyett()s és gyermekeinek családi nevét Bol.ros-ra; Vat'hamyovszki Péter Pál csendőrtiszthe lyettes és gyermekeinek családi nevét Vadász-ra; ' Sty,?vák Gyöl'gy csendőr6rmeSJte'r családi nevét Nemes-re; Schliszler István csendőrtisthelyettes családi nevét Sipos-ra;. Schadl Adálm ~sendőrtörlLsörrmester családi nevét Sólyom-ra és Stahl Lajos csendőrőrmester családi nevét Szamos-ra változt.atta át. - Puhatolás: Mokracsek Emil csendőTeg'yén beosztási, illető leg tartózkodási helyének bejelentése a kerületi parancsnok· ságok által. - Szabályrendeletek: A balatonkiliti örs UJ elnevezése: Balatonújhely. Gyógyfürdőjegyek téritésének szabályozása. "EImebetegekkel követendő eljárás szabályozása a m. kir. csendőrségnél" címü körrendelet módosítása. Kivándorlók részére kilépő állomások kiejlöTése és a kivándorlás ellenőroose. - Sajtóterm>élkek terjeSi7lbéséne
noksápOl'Ji,
19312 február 1.
Olvassa el, mlelött tr nekünk! Közll'ményt nemcsak a csendőrség tagjaitól, hanem bárki· től elfogaduuk. - A megjelent közleményeket tiszteletdíjban részesítjük, de tulajdonjogunkat fenntartjuk, azokat teb/it beleegyezésünk uélkül nem szabad utánnyomatni. - Kéziratot csak -'a kkor küldünk vissza, ha a sze.rző megcímzett és válasz· bélyeggf}l ellátott borítékot mellékel. - A közleményeket kér· jük a papír nak csak egyik oldalára, félhasábosan, fr_ó géppel vagy 'jól olvasható kézírással jrni; olvashatatlan kézirattal ncm foglalkozunk. - Tizenöt gép- vagy kézírásos basábnál hosszabb kéziratot csak előzetes megegyezés után fogadunk el. - A cikkcket mi korrigáljuk, korrektúralevollatot csak kivételes esetekben adunk. - Szerzőink különlenyomataikat köz· vetleniil a Stádlum·nyomda !gazgatóságától (Budapest, VI., Rózsa-utca 111.) szíveskelljenek megrend!"lni, amely azt velünk kötött szerződésénck árszabása szerint köteles elkészíteni. Szerkesztő! üzenetben mindenkinek válaszolunk. de a kér· dező teljes nevét, rendfokozatát és állomáshelyét tüntesse fel. - Névtelen levélre nem válaszolunk. - Kéziratok sorsáról csak szerkesztői üzenetben adunk választ. AkI levelet fr, vagy közlemény t küld be nekünk, kísérje figyelemmel a szerkesztői iizeneteket. - Levelet nem írunk, bélyeget tehát felesleges beküldeni. - Jeligéiil legcélszerűbb kisebb helység nevét vagy ötjegyű számot választani. Annak, aki jeligét nem jelöl meg. nevének kezdőhetü! és állomáshelye alatt válaszolunk . ...:.. Közérdekű kérliésekrc a "CsemTőr Lekszikon" rovatban adunk váiaszt. - Előfizetni csak legalább félévre lehet. - Elöflzetést csak a csendőrség, honvMség és az állami rendőrség, továbbá a bíróságok, Igazságügyi és közi!razglltási hatósá!rl)k tényleges vagy nyue:állományú tagjaitól fogadunk el. mAstól nem. ' - Az előfizetéseket kér:liik pontosan megú;tftanl, mlll·t a felszólítás költségét külön felszámít juk. - A nekünk szánt pénzkiildeményeket kérjük a Csendőrség! Lapok 2S..342. számú postatalcarékpénztárl csekkszámlájára beflzetnl. - - · A szer· kesztök a szerkl\Sztőséltben ünnepnallok kivételével 15..-1'1 óráig tl\láll!atók. Szolgálati beosztási helyeiken a 'lap ügyelvel nem foltIalkoznak. - A lap részére szánt közleményeket, leveleket stb. nem a szerkeslItök nevffloe. hanem a szerkesztG-ség',ek kell címezni. fgy: ,.A CsCTldől'séltl Lapok szerk<,sztll~,,::-ének, Budapest, I, Böszörményl·út 21. szám."
....,.
-
Pilis (757.). 1. Ha a honvédsé!!:lllé'r me;1:.s,z akítás nélkül 6 évi'g s~olg-ált és a csendőrségihez közvetlenül jött át, akkor a csendőrs'é.gnél - fr jel<>nlegi nyugdíitörvény szerint ...:. 3 évi. hat hónapi és 1 nani szo1g-Mat( idő után éri el' a nyugclijj.o.gosultság,o t. 2. Végkielégítést kiaphat az Hlető, merl megszakítás nélkül öt évi szolgMatot tel'j esített, de csak akkor, ha felühizsgálják. . Vértes. 1--3. Vruasz,t a lekszikon-rovatban fog kapni. 4. Leventeoktaták nl6m vehetik i,g énybe megJreresések útján az örsök s'lolgáJla1iait, mert a megkere~ések intézésére jogosított hatóságok sorában nem szerepelnek. Sárosd. Álta~ában megfelelnek a körülményeik s elvileg az sem akadály, amitől tal't. Adja be nyugodtan a kérvényt, feltárva előljárói előtt a helyzetet, úgy, mint az áll. Azon múlik a rIo,l og sre rintünk , hogy az anya társada:lmi helyzete és me,g ité!ése most milyen s hogy az anya és a ,l eány erkölcsi körülményei az idők 80rnn hogyan a,l akultak. Törvénytelen gyenneket nem lehet pusztán a származása miatt megbélyegezni, vagy a társadalomból kiközösiteni; ha egyénd'l eg érdemes reá, éppen úgy joga VIan a boldoguláshoz, mint bárki másnak. Ha más hiba nincs, ez nem lesz akadály. Ardó. 1. Nyugá:lilományban, engedély nélkül történt nö· ::;ülések esetében - áJ~ában - özvegyi nyugdfjjogQS'\Jlltsá~
1932 február 1:
CSENDOasEGI LAP,OK
--------------------------------------~--~
runesért.
Ha azonlban a házasságkötés révén, még a tényleges szolgálat ideje alatt szül<etett gyermek törvényesíttetett, akkor az özvegyi nyugdíjat a kincstár kivé.telesen_meg.a.dJhatjlll. A házasságkötésre és agyemnek tÖl'vooyesítésére vonatkozó okmányokat meg keH őrizni s ha a fe-Ieség özvegységre jut, akkor kérje az özvegyi nyugdíj folyósítását a mondott alapon. HangsúlYlOzzuk .azonban, hogy arra nincs igénye, csak mint kivételes kedvezményt kaphatja meg. 2. Családi pótlékl'a felesége után a iházaságkötés, ,g yermeke után pedig a törvényesítés napját követő hónap elsejétől kezdve tarthat igényt. 3. Nem illetékes, nem kapja meg. 4. A rokkanttá ny;ilvánítás osak annyit jelent, hogy mostmár végli,8g18S nyugá!llományban levőnek tekintik, de ennek az úgyneve7.lett szaná:lási csakkentésre nincs befwyása. 5. A. gazdasági, rovatal útján ·a belügyminiszter úrtól kérje a lakbérkülönbözet kiuualását. Amit akkor írtunk, azt tartjuk ma is, mert' helytelen választ senkinek nem adunk, kérdés azonban, hogy egyes érdeklődök nem fe.Jejtenek-e el velünk olyan füntos o'k örülményeket 'közölni, amelyek más megvilá.gításba helye~nék a dolgokaJt. H. M. Sz'oJ.gálati úton kérje, hOlgy ügyét ·a kerületi pal'ancsnoksághoz terjesszék fel·, lIIhol a képviselőházi őrséghez alkalmas jelentkezőket nyHv.ántartják. Az őrség létszáma jelen~eg teljes, de ha az előjegyzésbe bejut, az e.seltleg előnyt biztosíthat a jövőre. M.agassága megfelel, egyébként semmiféle okmányt nem kell felte.rjeszteni. Nincs más tennivaló, mint örskihaHgatásra ál'l ani a kérel!mével. Keresem. Úgy emlékszünk, hogy évekkel ezelőtt már kérde~te ezt tőlünk s akko·r azt a tl!lDácsot adtuk, ihogy nagyvár.adi ismerősök útján nézessék meg az ottani rendőr ségi nyilvántartó ban. Ha így nem sikerül eredményt elérni, akkor szollgál:ati úton a külügyminiszter urat kérje, hogy a kutatást diplomáciai úton tkíséreltesse meg. Le.g1a.lább a férj nevét tudni kellene s egyébként is minél .t öbb adatot jelent be, annál könnyebb eredményt elérni. Havas. A "Dancs" őSll'égi magyar név, a Dániel rövidített, becéző alakja, mitllIt Jfulosé Jancsi, Benedeké Bence. A név már a XlV. száZ1adban előfordul, egyik régi z&lyomi főispánnak is ez volt a neve, amLkor Árva, Turóc és Lipt",ó még Zólyom megyéihez tarboztaJk. Több nemes ága él ma is a osaládnak, itt tehát nincs mit m8lgyar
Többeknek. N agyan sok l~onkérrlés vár a válaszra, a közelebbi számokban val8ihogy helyet szorítunk nekik. Szegény hazánk. Tényileg,esen csak 9 évet, 6 hónapot és 1 napot kell szolgálni ahhoz, hogy nyugdíjképes legyen. Ha ez a szolgálati ideje megvan, s ha továbbá a többi beszámítható szolgálati idejével (katonai szolgálattal, kétszeresen számított háborús évekkel, kedvezményesen számított hónapokkal) együttesen megvan a 15 nyugdíjba beszámítható éve, akkor a szanálási levonás már nem vonatkozik önre. Ha háborús évei nincsenek, a levelében tárgyalt kulcs alapján végezzen számítást, amire mi idő hiányában nem vállalkozhatunk. G. P. 904. Más kutatnivaló i,s aJcad a Hadtörténelmi Levéltárban, legyen türelemmel. 2. útmesteri tanfolyamokat Budapesten szoktak rendezni, évenkint egyszer. Kezdődik február l-én s 10 hónapig tart. Az idén és előreláthatólag a jövő évben - esetleg még azután is azonban nem tartják meg a tanfolyamot. 3. A létszám teljes. Testma-
gasság legalább 174 cm. Szolgálati úton, a kerületi parancsnokságánál kérje az előjegyzését. 4. Ez még vitás kérdés, egyelőre tartózkodjék tőle. 5 .. ASzut. 124. pontja megengedi, ihogy engedély alaipján Jőfegyvert tartson s ha nőtlen, természetesen csak a laktanyában tarthatja. 6. útmesteri tanfolyamra a honvédség és csendőrség tagjai az igényjogosultsági igazolvány alapján pályázhatnak. A polgári egyénektől 4 középiskolai osztályt kívánnak s így természetes, ha az igényjogosultak közül is azok jönnek első sorban számításba, akiknek megvan a 4 középiskolájuk. A polgári egyénektől megkövetelik még, hogy életkoruk 20-30 évek között legyen, megfelelő egészségi állapotukat hatósági orvosi bizonyítvánnyal, erkölcsi, politikai megbízhatóságukat pedig rendőrhatósági bizonyítvánnyal kell igazolniok. Magyar állampolgárság természetesen nélkülözhetetlen. A 24 évnél fiatalabbak szülői nyilatkozatot kötelesek bemutatni, hogy ·a szülők a tanfolyam költségeit viselik. Ismételjük: mindezt csak a polgári egyénektől kívánják, csendőröknél az igényjogosultsági igazolvány elegendő. Remélek. Felülvizs~áltaJtása alkalmáVJaI adja elő azt a kérését, hogy önhibáján kívül, a szolgálattal kapcsolatban keletkezett betegsége alapján igényjogosultsági igazolványban :részesüljön. Ha valamiben fennakadna, értesítsen bennünket a felülvizsgálat eredményéről s akkor a többit annak megfelelően megírjuk. Cs. Gy. ny. th., Klárafalva. Félreértett bennünket. Ezután is lehet félévenkint elöfizetni, csak arról van szó, hogy ennek az évnek a végét túlhalad6 előfizetést nem fogadunk el. "Segíts a nyomorgón." A hiányzó számot elküldőttük, a fölös példányokat szívesen fogadjuk. Karcag. Gyermeket a megszületése előtt nem aehet törvényesíteni. Más dolog természetesen, ha a házasságkötés a születés elŐtt megtörténik, mert .a kkor a ,g yermeket törvényesook fogjl.dják el, ha csak az apa bizonyos születési idő tartam alapján ez eLlen nem tHitakozik. Várjon, amíg a gyermek megszületik s akkor irassa a nevére. A gyermek szempontjából persze az volna a 'legkedvezőbb megoldás, iha a leendő anyát most feleségü.1 venné, ez azonban egyet jelent azzal, hogy pályát kell vállÓoztaltnia. Ha van Irá kilátása, hogy másutt is kap kenyeret IS a gyermeket más pályán is f€ll tudj'a nevelni, akikor kötelessége ezt megtenni, ha ellenben a pol'gári életben vaJó elihelyezkedése és megélhetése reménytelen, akkor az erkölcsi szempOJltoknál is előbb jön a kenyérkérdés, mert a mai viszonyok között a gyermeknek is az a Jegfontosabb érdeke, hogy a neveltetése anyagil8lg biztosítva legyen, ezt pedig a csendőrség:től járó il!etményei biztosítják. Később aztán gondja lehet rá, hogy reparálja az erkölcsieiket ·is. Nagykanizsa. 1. Az Örök!befogadásra vonatkozó s a közjegyző előtt felvett jegyzökönyvhöz csatolni Ik ell !!lZ érdekeltek születési anya:könyvi kivonatait tehát az örökbefogadókét is - , toV'ábbá a házassági anyakönyvi kivonatot. A kérvenyt az igazságii.g yminiszter úrhoz kell benyujtwli. Legjobb, ha a közjegyző továbbítja, akkor nem lesz alaki hiba. 2. Családi pótlékot csak az örökbefogadás megtörténtét : miniszteri jóváhagyását, illetve ennek bejelentéret követő hónap elsejét&1 kap. Annak idején szol1gálati úton kérje ezt a belügyminiszter úrtól s a kéreJemhez csatolja az örökatolni kell: h Mindkettőjük szüll etési anyakönyvi kivonatát. 2. A kerületi parancsnokságtól nyert .nősülési engedélyt. 3. Ha akár ön, akár az apja megszállott területen született, az optá.Jásra vagy v1sszaJhonosításra vonatkozó okmányt. 4. Ha,az ara kiskorú, a szülőik beloo."ryező nyílatkozatát ,a hhoz, hogy a házasság eHen nincs kifogásuk. Ha ::sak ~z anya él, az özvegyi nevét írja alá, vagyis az a.:pa nevét is tüntesse fel. Ha a szülők egyike sem él, akikor a.z ara jelenilegj lakóhelye szerinJt illetékes magyar árvaszé:ktől keJ.I bel'OOgyező nyilatkozatot kérni, ,az árvaszék az'o nban ezt nem mint magyar honosnak, hanem mint külföldi állampolgáJrnak áHitsa ki.
94
CSENDŐRSÉGI LAPOK
Erre hívják fel az árVlaszék 'figyelmét. Ha mindketten vagyohtalanok, akkor mindkettőjük részéről külön-külön beszerzett szegénységi bizonyítványt is csatoljanak a kérvény mellé, különben 'a kérvényre 5 P, a fehnentéshez 6 P és. minden mellékletre (amelyiken még nincsen) 30 fill. okmánybélyeget keH ragasztani. Hzegénységi bizonyítvánnyal ezek a költségek elesnek. Ha ~ kérvény rendben van, 24 óra alatt megkapják a felmentést. Rózsabokor. Ha úgy áll a dolog, am.ind; írja, vagyis, ha a főzőnőnek mind a belépését, mind a Jti>lépését azonnal bej{'1entet~ék, akkor a kózgazda.lkoáás a kórnaz.i ápo,asi költségekböl semmit sem koteles viselni. A költségeket ÍIlyen esetben vagy az új munkaadó, vagy pedig a tarsadalombiztosító fizeti.
F. S. 1902. Ingatlant feltétlenül ,t elekkönyvi kivonattai kell igazolni s runeueot csatolja az örökösödésre vonatkozó árvaszeki okmányt is. Okvetlenül ki keN mutatni, hogy a 84 holtja ill váJlasznak az a része, amely szerint a feleség már kétszer volt büntetve. 2. ASzut. 508. pontja értelmében körözés folytán elfogott va>gy e,lővezetett katonai egyéneket írásbeli jelelltéssel kell átadni (461.), a saját kezdeményezésböl eliogoGtakl'Ól azonban tényváZ'latot kell szerkesz·tení. 3. A vona>t ingó, az ablaka is az. 4. l!:zt még nem lehet tudni. 5. Szeptemberben e,örelákhatólag újabb örsparancsnokképző tanfolyam veszi kezdetét. Erdély. A román hatós5.goktól engedélyt keH beszerezni, hogy a halott odaszállítható legyen ; engedélyt kell kérni it1r hon a főszo1gabírótól és ~libp.ántól a kIásatásra és elszáHításra és megrelelő koporsót kell késúttetni. Ha vonaton szállit j a, 500 pengőt ·l etetbe keLl helyezni, amit aztán a vasút elszámo'!. Akár vO!llaton, akár autón történik 11 szállítás, kb. 1600 pengő költséggel ke11 számolni. Autót csak olyan vállalat részéről vehet igénybe, amelynek .a hul>laszáHításra hatósági engedélye van. Kökényesdi. 1. Továbbiakig nincs vitézzéavatás. Hogy lesz-e még s mikor, az.t nem lehet tudni. 2. Most már vagy a volt ezrede irattárában kutasson, vagy ha ez is s:ik'€rlelen marad, Il egalább két volt tiszti előlJarójától szerezzen be hatóságilag hiteJesített nyil'atkozatJot s azt szolgtadati úton tE>rjessze tel a belügymilllszter úrhoz (VI. c) osztály). Eue azonban már régen gondo'inia kellett volna. 3. A "Hőseink" rovatunkban egyelőre azokat közölJük, akik annak idején mint a csendőrség tagjai vittek véghez kiváló harctéri tetteket. Később sor kerül azokra a bajtársainkra is, akik ·a háiború ala.tt még nem voltak a testület tagjai. Vasas. 1. A nő a házasság révén magyar áJllampo1gársálgat nyer. 2. A lekszikon rovatban kap választ. 3. Olvassa el lapunk 1929. évi 1'7. szánlitban közölt 102. lekszikonvá:laszunkat. 4. A pénzügyigazgatásággal
H~ írógépet vásárol, javíttat, vagy cserél, keressen lel bennünket!
1932 február 1.
helyezett pénzeket nem valoriz9Jlták, .azok tehát csak a leromlott értékükben fo.Jyásíthatók. A mostani pénzügyi viszonyok között valorizálásra egyelőre nem is lehet gondolni, de azért a reményt nem kell feladni, mert jobb idők'ben talán mégis sok kerül erre a kérdésre. Halmos. 1. A GsÜsz. 136. pontja nem IrJ'a ugyan elő, hogy év elején a kézbesítőkönyvben a folyószámozá~t l-nél kell kezdeni, de hát ez természetes, nem folytaJtódhatik a számozás a végtelenségig. 2. Jóska a helyes. Lehet aztán Józsika is, de J ózska semmi esetre. Baka-J . .1{, 1. Választ a iekszilkon-rovatban kap. 2. Olvassa el .a Csüsz. 140. pont 3. bekez.dését. 3. Előfizetését a folyó év végéig rendezte. K. G. és T. J. törzsőrmesterek, Szombathely. Nincs tartaJ!ékpéldányunk, a lapot csak a mai számtól kezdve kaphatják. A csekki'ap bélyegzője j,a nuár 16-én kelt. N. E. g. tiszthelyettes, Kaposvár. Címlemeze a helyén van, a lapot ,r e'l1desen küldöttük a Szántó-Iaktanyá:ba, mert alla kása címét csak most adta meg, ahová ezentúl lk üldeni fogjuk. Az elkailooott számokat pótoltuk.
V. Monor. Vitéz Lipcsey Márton ny. e~redes címe: Budapest, 1., Eszéki-út 9. Vitéz Szenczi Feördeös Vilmos ny. ezredes címe: Budapest, VUL, József-utca 2. Szánthó László (nem Pál) ny. eZl'edes BarUiCskán (Fejér megye) , Pazonyi Elek Emil ny. alezredes pedig Kisvárdán iakik. A. I. ny. alhadnagy, Tiszalök. E lőfi zetése , a multévi október 31-én járt le, a levélben hivatkozott üzenetben tévedtünk. Az €,l maradt számokat pótoltuk, de az előfizetést természetesen csak november l-től számíthatjuk a beküldatJt ó;,szeggel kapcsolatban. Esztergom. Igazolnia kell leszármazását a nemességszerEhhez vagy az eredeti donációs birtokUidományozó) levélre, vagy cÍmeres nemeslevél felmutatására van szükség, a>meJyeJmek a hiteles másolatát is elfogadják igazolásul. Ha ilyen okmányokat beszerezni nem tud, akkor szerezzen olyan okmányt, amelyet annakidején valamelyik VJármegye állított ki s bár az okmánynak nem a nemesség igazolása a célja és tartalma, mégis nemesként szerepel benne valamelyik őse s ellil1ek a n emességnek az eredete, a.JapJa is fel van ott tüntetve. Ha ez az okmány megvan, akkor igazolnia kell okmányokkal, hogy ön az metőnek leszármazottja. Ha a vármegye általI kiilUtotJt okmány 1848 után kelt, igazol'á sul csak úgy fogadják el, ha az reszJetes€J1 feltünteti ,a nemesség alapját, részletezi az illető családra vonatkozó adatokat, a leszármazási adatokkal együtt s ezeket a leszármazási adatokat olonányokkal is igazolrni lehet. Ha a leszármazását a nemesség szerzőj éig semmiképpen sem tudná okmálll'yokkal bizonyítani, akkor az is elegendő lehet, hogy a címeres nemesi levelet vagy a birtokadományról szóló királyi okrlevelet eredetiben bemutatja és i,g azolja, hogy a. családja 1848 előtt két nemzedéken át (6Q év) nemesi jogokat gyakorolt, tehát pl. felmenője vármegyei tisztviselő volt, szerepelt a nemesi felkelésben, hozzájárult a követküldési vagy koronázási ajándékköltségekrhez .stb. Kutasson először a család régi irataiban, azután amnak a vármegyének a levélbárában, ahoIll1ian a család származik s végül az Országos Levéltárban. Különben csak egy ilyen nevű nemesi családról vannak feljegyzések: András 1754-ben Arad megyében igazolta a nemességét. zőtől.
1IIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIImlllllllllllllllllllllllllllllllllll1I1II1II11I1II1II1I1;illlIlIlIIlIllIlIIlIllIllIlIIllllllIIlIllIIlIllllllm'III'III'IIIII~
I Csendőrség
és honvédség'
száOlára szükséges
:könyvek és lér"ép~" kaphatók -féle könyvkereskedésben, GRILL BUDaPEST, y KERÜLET. DOROTTYI·UTCI 2. 1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111
írógép Részvénytársaság, Budapest, REMINGTON VI. kerület, Andrássy-út 12. szám. .
CSENDŐRSÉGI LAPOK
1932 · február 1.
K. S. G., Adony. Mi már közzétettünk egyszer egy ilyen felhívást, de eredménytelenül. Az önének sem lenne eredménye, nem érdemes közölni. E.gyébiként i,s a dolgot nem lehet úgy megoldani, ahogy Ön képzeli. Hogyan gondolja, hogy egy egész könyvrevalót összeszedne s hogyan főként a kiadás anyagi kérdését megoldani? Hagyjon fel a tervvel, nem életrevaló. Protestáns. A protestáns katonai lelkészek a tábori püspök elnöklete alatt tartott értekezletükön kimondották, hogy a. protestáns vallású ikatonai egyének úrvacsoravétel alkalmával · oldllJlfegyve.rüket nem teszik le. Ugyanez vonatkozik az esküvőre is. Tulajdonképpen semmiféle egyházi törvényben nines en előírva, hogy úrvacsoránál az oldalfegyvel"t le keH tenni; alak egyes lelkészek kíyá:nták ezt abból a magánmeggrőződésükből kiindU!L'V'a, hogy nem illendő do:og fegyveresen járulni az Úr elé. A protestáns kaLonai lelkészek határoZata nem kötelezi ugyan a polgári lelkészeket, valószínű azonban, hogy ha protestáns vallású bajtárs aink azt közlik velük, nem fognak nehézségeket támasztani. L. th., Szigetvár. Első kérdésére nézve olvassa el :-. Osendőrségi Lapok multévi november hó l-i számában a l!82., második kérdésére nézve pedig a lapunk nmltévi aUg'íllsztus 2O-iki számában, a 149. lekszikon-választ. A. S. tőrm.,
Kéziratok. Minden kezdet nehéz. J ó, közölni fogjuk. , Kárpátok. Nem alkalmas a közlésre. Igy, MOgy Ön Ielrt~ az, esetet!. ne.rtl; ta1á.l~k b~nne semmi tanulsá,gosat. Az egesz slker kimdulopontJat a két gyanusítlh,ató személy kil~-
Négy évtizede vásárolnak
fl h;b~g~~;';;k;t
i
REMÉNYl MIHÁLY Öfensége dr. József Ferenc kir herceg és a m. kir, Zenemüvészeti Főibkola -záliltójánál, Budapest, VI., Király-utca 58-60. sz. Kérlen á.jegyzéket I
1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111líllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllllll
ÓRÁK, arany- és ezUstáruk
megbizható szállitója:
PETŐ EMIL Budupe.t.
A
v, Falk
... h-Ion:
csendőrseg
12 "&J"Mlksuoutca 1:>6-81\.
tagjainak kedvező részletfizt'tebi feltételek
mllllllllllllllllllllllllmllllllllllllllllllllllllllll1111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111111~111111111111111111111111111111111111
tének a megáHapítása képezte. Hogyan jutott a járőr ehhez az eredményhez? Ez lenne éppen a legtanulságosabb s éppen erről nem ír egy szót sem. Nem küldjük vissza átdol.gozásra, mert feleslegesnek látjuk. Algir. Jó, ik:özölni fogjuk. ez. A. th., Szombathely. Megfelel, közöljük. P. J. ny. alhdgy, Budapest. ,,E'g y gyilkossági és rablási eset nyomozása" cÍIDű kézirata megfelel, k5zöljük. T. M. ny. rftan. Erősen egyéni, tudományosan alá nem támasztott vélemény, egyébként is, a dol.gozatban foglaltaknak csendőrségi szempontból nincsen jelentőségük. Nem közölhető. Viss7aküldöttük. K. S. tőrm., Okány. Szívesen küldöttük, megérd~elte, mert szép pályázatot küldött be. K. K. A leírás csak töredéke annak, amiről voltaképpen írnia kellett volna. Igy nem találunk benne érdekeset. Nem közölhető.
K. K. alhdgy, Dunapentele. Tudomásunk szerint intézkedés fo,g történni olyan irányban, hogyacsendőrök az általuk elfogott körözött egyéneket a tevékenységi naplólb.an külön feltÜDtessék. Igy azután nem lesz aikadálya annak, hogy az a csendőr, aki egy év tartama alatt a legtöhb körözött egyént fogja el, dícséretben, esebleg jutalmazásban részesüljön. A mult évi eredményeket nem lehet ilrányadókul tekinteni, mert a nyomozóku1cs még hiányos adatokat tartalmazott, a folyó év január l-től kezdve aronban, hogy a kulcs a teljes 10 évi anyagot tartalmazza, az örsök, illetve csendőrök Hyen tevékenysége valószínűen beszámítás tár,g-yát fogja képezni visszamenően is. Az itt elmondottakra való tekintettel közleményét feleslegesnek tartjuk közö1:rú, de nem akarnánk vele elébe vágni a hivata,l os intézikedéseknek sem. Jövő. Sikerült stílm;gyakOll'lat, de közlésre nem alkalmas. Barabás. Banális, erőltetett történet, nem közölhető. Bálványosi. Kis változtatássaI közölni fogjuk, de csak majd sorjában. V. Á. Nem közbiztonsági vonarokozású emlÉik, már pedig, ha egyáltalán közlünk Hyen ,történelmi dolgokat, helyhiány miatt csa,kis ilyet közölhetünk. Maga az eset nem nagy jelentőségű, olyan kisebbszerű bűnper, amilyet éppen a szabadságharc ideje alatt sokat találni. Itt tulajdonképpen eg1 Qlyan áruló agyonlövetéséről van szó, akiből a,z érdekelt~k
A csendőrség legrégibb, legme~bfzba· tóbb és legolcsóbb bevásárlásl helye
Kedvező
fizetési feltételek!
TRIBON RUHÁZATI RT. BUDAPEST. VIII. KER., ÜLLŐi-ÚT 14. TELEFO.N: .J. 382-85 ES , •. 312-87.
Egyenruhaszövetek, bélésáruk, női és férfi fehérneműek, selyem-, kölött- és szövöttáruk, kesztyfi, harisnya, paplan.
~~
CSE NDŰR SÉGI LAP.OK
Illa minde'rt bizonnyal nemzeti 'bőst ' csinálnának: ilyen publikáció megtörténhetik az említett munka keretében és összefüggéseiben, de nem külön, önálló közleményként s főleg nem a Csendörségi Lapokban. Nem közölthető, visszaküldöttük.
Kereszt rejtvény.
l
, .t'}-
2
,
3
4
5
6
18~
.,..
21
~o
29
,.37
31
32
.,'.
38
II
44
50
51
52
53
r
(.
,
).<1-
7Ö
n
l
ÁJ-
,.
81
li
"'"
. ~
15 I 16
24
28/ 54
,
'F
~5
\..
l,. II
q
40
42
48
,.,~1
~
I.. 78
f13 "-
"'"
~
I
~ 14' ~
j
~5
C
67
~
.y.
49
.el
57
58
1" 69 ~I'. .a l
74
q
iIQ-
i
T
"
J
L_
'r;;,
"
17
li
13
1
49
z.
.a.
27
26
33,
I~
2
86
41
III
eo
t..
i
.(.,
.r
:1
'}q
1 ~1 '
6y 1-<1 ~.'tV 76,.
i
II
. .r,
g
54
60
75 f
10
l
22
2.5 .
59
8
-1'
17
36
7
...
ln
84!
~" ,t;
JJ·z.
,
l I
...
Vízszintes sorok : 1. A csendőrjárőr s zolgáLati jogai közt kivétele:; helyet foglal eL - 17. Egyiptom déli része a Vöröstenger és a Nilus folyó- között. - 18. Hol igluz, hol kósza. 19. A vonat ezen halad. - 20. Teljes. - 21. Visszafelé olvasva dátum. - . 22, A baglyok rendjébe tartozik. 2~. üt;9tte. - 25. A csendőrjárőr szolgálati joga :minden tettenkapott büntettessel szemben . - 26. Az ékezet megnyujtásiva] asszony is, leány ds. - 27. Egy :mássalhan~ kÖZlbeszúrásával ugyanaz, mint a függől eges 13. - 28. Békében, háborúban egyaránt veszélyes egyén. - 29. Ilyen őr is van .. - 33. Egy mássalhangzóval a végén rajtakapás. - 36. Legdrágább kincsünk az. - 38. Fém. - 39. Visszafelé olvasva mennyboltozat. - 40. A szerénység ellentéte. - 42. A madár igéje. -- 44. Az 1908. évi Bn.-ba (XXXVI. t .-c.) ütköző bűncselek mény. - 46. Tagadó szó. - 48. Madár is, rab is. - 50. Ha a bíróság val akitől valamely tárgyat ítéletileg elvesz. - 55. Visszafelé olvasva a ruházatban kártevő állat. - 56. Visszafelé olvasva indulatszó. - 57. A verssorok V'égén ugyanazon hangok vagy szótagok ismétlése_ 59. Ajtóról, ablakról mondjuk. - 61. Esztendős . - 62. Egy mássalhangzóval a végén"a forró folyadék tes7li. - 63. Visszafelé olvasva módihatározó sW. - 65. Sajnos, gJYak:01'li bűncselekmény. - 67. Aki ellen bűnvádL eljál'ás folyik. - 70. Érvénytelen. - 72. Egy mássalhan.gzóval a végén az ember nagy melegben teszi. 73. Alap. - 74. Egy mássalhangzó közbeszúrásával kegyetlenségéről hírhedt !római császár. 75. így van, aki nem
1932 február ~ 1:
alszik. - 77. Szerszám . ...:... 78: Á'ztatása szabályoz.va ván. 79. örzésre hivatott katonai vagy polgári közeg. - 80. Cse: lekszik. - 81. Távirati betükkel írva fá jdalmas rángatódzá3. - 82. Egyes sport-játékokban döntő ~zerepe van. - 83. 100 C foknáI a víz. - 85. Visszafelé olvasva a fa része. - 86. Ha valaki a hasznos madarak tojásait elszedi. Függőleges s01'ok: l. A csendőr szolgálata csak akkor lehet eredményes, ha őt ez ösztönzi. - 2. Zérus. - 3. Egy mássalhangzóval a végén a függőleges 22. alattinak áldozata. - 4. Folytonossági hiány népiesen. - 5. Ujság is az. - 6. Indulatszó. - 7. Tetsze1gés. - 8. Legésza·1.iJbb e.lszakftot t vármegyénk. - 9. Fonállal átköt. - 10. Hajók ratkodój a. - ll. Nem nyujt szórakoz,ást. - 12. "Van legypúpú, van kétpúpú". - 13. Szántóföld tatinul. - 14. Földrajzi á1brázolás.15. A földmúnkás igéje. - 16. Az elfogás kijelentését ez követi. - 22. Az első testvérgyilkos. - 24. Terület .. - 30. Ital. .- 31. Ilyen társ is van. - 32. Nemzetiség. - 33. Elfogott egyénről szerkesztett ügyirat. 34. Kettős ékezet pótlásával minden egészséges emberben van. - 35. Egy ékezet p6tbisával afrikai. - 37. Talál. - 41. Visszafelé olvosva az abc két egymásután következő betűje . - 43. A rab a börtönben teszi. - 45. Ami érdek nélkül tetszik. - 47. A mosónő igéje. - 49. Egy mássalhangzóval a végén a hegy csúcsa. - 51. Kérdő sz6. 52. A középső betű megkettőzésével szerszám. - 53. Rabláne. - 54. Értelmes. - 56. A szolgálatba kivezényelt felszereIt csendőr. - 58. Próféta. - 60. Visszafelé olvasva számnév és határozatlan névelő. - 62 . Legnagyobb liriJrus költőnk . - 64. Férfi név. - 66. Német eredetű , de meghonosodott becéző férfinév . - 67. A nyomozás során a gY'anusítotton kívül kikérdezendő egyének. - 68. Az utolsó két betű felcserélésével mesgye. - 69. Két magánhangzóval a végén erő, erély. - 71. Egy mássalhangzóval a végén tiroli híres fürdőhely és klimatikus gyógyhely. - 72. Füzet. _ . 76. Női öltözeti cikk. - 77. Kártya-figura. - 84. Egy ékezet pótlásával indulatszó. - 85. Házi szárnyas hangja. M egfejtést csak a csendőrség legénységi egyéneitől fogadunk el. Határidő: februá1' 15. A helyes m egfejtők között értékes bőr szivartárcát sorsol1tnk ki. lAz eredményt a március 1-i számunkban közöljük. A 8zerkesztésért és kia dásért felelős: PINCZÉS ZOLTÁN őrnagy. Stádium Sajtóválla lat Rt., Budapest, VI., Rózsa-utca ll l. F el el ő s üz emvezető: G yőry Allidár .
Használjon
A11
a
fotócikkeket, mert mindig a legjobb!
===
Különlegességel
ISOCHROM FILMEK ÉS LEMEZEK -
VI, Vilmos császár R E FO R M R U h ati Z at -. R I . útBudapest, 5. HELEFON : Automata130-96, 132-! ! T. eiM ! Szíves tudomására b.ozzu • hogya ttlegváltozott pénzügyi állunk. KEDVEZ6 FIZETÉSI FELTÉTELEK MELLE , TI
é~
gazdasági viszonyok dacára is rendel ' ezesére
ÁLLANDÓ DÚS VALASZTÉK : K6sz n61 , t6r11 6s gyermek álmenel! 6s 16l1kabálokban, 6116ny6kben, n61 ru hákban, n61 6 s t6r11 fehérnemQekben, s elyem -, bárs ony- 6s divatáru kban. sz6nyegekben, paplanokban, lakarékban, k6löH- 6 s s z övöH"rukban, stb .. Sl b. VIDÉKI RENDELESEKET AZNAP ~ LlNTÉZONK I Kérle legú abb árlegyz6kiinkel! Árumintákat és egye" rohad .raboKat ttl~gtekintésre kész.éggel kü dünk .
lj ::. egés:Világon lealobban bevcí"~ Jegelle, jed.ebb jróQéJJ a
REM.1N G TON
82..
