Schönherzes Villamosmérnökök és Informatikusok Egyesülete
ALAPSZABÁLY
-változással egységes szerkezetben-
Budapest, 2013. március 21.
ALAPSZABÁLY
-változásokkal egységes szerkezetbenA Fővárosi Törvényszék az Egyesületet 10714-es számon nyilvántartásba vette. Az Egyesület küldöttei, a 2013. március 21-én tartott Közgyűlésen az alapszabály módosításáról döntöttek. A Küldöttgyűlés az alábbi, módosított alapszabályt fogadta el. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 1.§ 1. 2. 3. 4.
Az Egyesület neve: Schönherzes Villamosmérnökök és Informatikusok Egyesülete Az Egyesület rövidített neve: SVIE Székhelye: 1115 Budapest, Bartók Béla út 152/H. Kelen Irodaház, fszt./a. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, pártoktól független, azoknak anyagi támogatást nem nyújt, országgyűlési képviselői, megyei, fővárosi önkormányzati választáson jelöltet nem állít. Az Egyesület közhasznú szolgáltatásaiból tagsági körén kívüli személyek is részesülhetnek. AZ EGYESÜLET CÉLJA 2.§
1.
2. 3.
Az Egyesület célja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Schönherz Zoltán Kollégium tagjainak értelmiségivé válását segítő szakmai, tudományos és közösségi, művelődési, valamint testedzési és szórakozási tevékenységének előremozdítása és szervezése illetve támogatása, rádióamatőr tevékenység szervezése illetve támogatása, szakmai és kulturális kiadványok elkészítésének szervezése és támogatása, szakmai és kulturális rendezvények szervezése, ill. szervezésének támogatása, a kollégiumi hagyományok őrzése, ápolása, olyan kezdeményezések támogatása, amelyek a kollégiumi infrastruktúra javítására, illetve az infrastruktúra romlásának megelőzésére irányulnak. Az Egyesület célja továbbá a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem Schönherz Zoltán Kollégium tagjai által kialakított szellemiség átadása az újabb generációk számára, valamint az Egyesület tagjainak érdekképviselete és érdekvédelme. Az Egyesület közhasznú tevékenységként, tudományos tevékenységet és kutatást végez, valamint az ifjúság érdekképviseletét látja el. A fenti tevékenységeket az állam felsőoktatással kapcsolatos közfeladatához kapcsolódóan végzi, mely közfeladatot a nemzeti felsőoktatásról szóló 2011. évi CCIV. törvény szabályozza. EGYESÜLETI TAGSÁG KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE 3.§
1. 2.
Az Egyesületnek rendes-, pártoló-, valamint tiszteletbeli tagjai vannak. Az Egyesület rendes tagjai lehetnek a Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki és Informatikai Karának nappali tagozatos hallgatói, akik bármely, a Schönherz Zoltán Kollégiumban működő Egyesületi Körben tagsággal bírnak és az Egyesületi célok elérését
tevékenyen támogatják, valamint az Alapszabály rendelkezéseit magukra nézve kötelezőnek fogadják el. 3. Az Egyesületnek pártoló tagjai lehetnek azon természetes személyek, akik az Egyesületi célok megvalósítását támogatni kívánják, valamint az Egyesület Alapszabályát és Szervezeti Működési Szabályát magukra nézve kötelezőnek ismerik el. 4. Tiszteletbeli taggá válik az, akit az Elnökség határozatával a tiszteletbeli tagok közé felvesz. A tiszteletbeli tagság a felkérés elfogadásával jön létre. 5. Az Egyesület rendes illetve pártoló tagjává válhat az, aki felvételét kéri az Egyesületbe és megfelel a fentebb írt feltételeknek. A tagfelvételi kérelmekről a Választmány dönt. A Választmány elutasító döntése esetén a jelentkező - annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban- a Küldöttgyűléshez fellebbezhet. 4.§ 1.
2. 3.
4.
Az Egyesületi tagság megszűnik, az Egyesületi tag kilépésével kizárásával elhalálozásával tagdíjfizetési kötelezettségének nem teljesítése esetén. A kilépést a Választmányhoz intézett írásbeli nyilatkozatban kell bejelenteni. Ilyen esetben a tagsági jogviszony a nyilatkozat kézbesítését követő hónap utolsó napjával szűnik meg. A Választmány szótöbbséggel kizárhatja az Egyesületnek azt a tagját, aki az Egyesület érdekei ellen súlyosan vét. Kizárható az Egyesületi tag, ha az Egyesület céljainak megvalósítását akadályozza vagy veszélyezteti, továbbá ha magatartásával vagy nyilatkozataival az Egyesület jóhírnevét csorbítja. A kizárt tag a Választmány határozata ellen - annak kézhezvételét követő 15 napon belül írásban- a Küldöttgyűléshez fellebbezhet. A Választmány kizáró határozata és a Küldöttgyűlési döntés közötti időben a tag az Egyesületi tagsági jogait nem gyakorolhatja. Az Egyesület a tagot írásban, 30 napos határidővel felszólítja az elmaradt tagdíj befizetésére, és egyben tájékoztatja a befizetés esetleges elmaradásának jogkövetkezményeiről. Ha a tag a tagdíjat az írásbeli felszólítás ellenére sem fizeti be határidőben, úgy tagsági viszonya megszűnik, amiről az Egyesület Elnöksége a tagot írásban köteles értesíteni. A TAGOK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI 5.§
1. A rendes tagok részt vehetnek az Egyesület rendezvényein, szavazásra jogosultak, tisztségviselőt választhatnak és annak választhatók. A rendes tagok kötelesek az Egyesület működésében tevékenyen részt venni és előmozdítani az Egyesületi célok megvalósulását. 2. A tiszteletbeli tagok az Egyesület bármely nyilvános rendezvényén részt vehetnek, észrevételeket, javaslatokat tehetnek az Egyesület működésére vonatkozóan. Szavazati joggal nem rendelkeznek, a Felügyelő Bizottsági illetve Választmányi tisztségek kivételével, az egyesület tisztségviselőjévé nem választhatók. A tiszteletbeli tagok kötelesek az Egyesületet erkölcsileg támogatni. 3. A pártoló tagok az Egyesület bármely nyilvános rendezvényén részt vehetnek, észrevételeket, javaslatokat tehetnek az Egyesület működésére vonatkozóan. Egyesületi Kör tagjaivá válhatnak, azonban szavazati joggal az Egyesületben nem rendelkeznek, Egyesületi tisztségre nem választhatók. 4. Az Egyesület rendes tagjai kötelesek tagdíjat fizetni az Egyesületnek. A tagdíj éves összegét a Küldöttgyűlés állapítja meg. A tagdíjfizetés határideje minden év szeptember 30. napja.
AZ EGYESÜLET SZERVEI ÉS SZERVZETI EGYSÉGEI TISZTSÉGVISELŐK 6.§ 1.
Az Egyesület szervei a következők: Küldöttgyűlés Elnökség Elnök Választmány Felügyelő Bizottság Fegyelmi és Etikai Bizottság Jelölő Bizottság Titkár Az Egyesület szervezeti egységei a következők: Egyesületi Körök Reszortok Reszortvezetők Tanácsa Gazdasági Tanács Nevelőtanári Gárda Schönherz Alumni
2.
Az Egyesület tisztségviselői: az Elnökségi tagok, a Választmány tagjai, a Felügyelő Bizottság tagjai a Fegyelmi és Etikai Bizottság tagjai Jelölő Bizottság tagjai
3.
Egyesületi tisztségviselő csak természetes személy lehet, kinek megbízatása 1 évre szól, megválasztásukról és újraválasztásukról a Jelölő Bizottság kivételével a Küldöttgyűlés határozhat. Az Egyesületi tisztség megszűnik: lemondással visszahívással mandátum lejártával egyesületi tagság megszűnésével amennyiben a tisztség betöltését jelen Alapszabály vagy a Szervezeti és Működési Szabályzat valamely szervhez, vagy szervezeti egységhez való tartozáshoz köti és a tisztségviselő e tagsága bármely okból megszűnik.
4.
Küldöttgyűlés 7.§ 1.
Az Egyesület legfőbb szerve a Küldöttgyűlés. A Küldöttgyűlés az Egyesület rendes tagjai által delegált küldöttekből áll, amely az Egyesületet érintő bármely kérdésekben döntésre jogosult. A Küldöttgyűlést legalább évente kétszer az Egyesület Elnöke hívja össze (rendes Küldöttgyűlés). Az éves beszámoló elfogadásáról döntő rendes Küldöttgyűlés egyben tisztújító Küldöttgyűlés. A rendes Küldöttgyűléseken felül Küldöttgyűlést kell összehívni
2.
3.
4. 5.
akkor is, ha ezt a rendes tagok egytizede, az Elnökség, a Választmány vagy a Felügyelő Bizottság indítványozza. Az indítványt - a cél megjelölésével - írásban kell az Elnökkel közölni. Az Egyesület Küldöttgyűlése: a tisztségviselőkből, a Jelölő Bizottság tagjaiból, az Alumni ügyvezetőjéből, valamint az Alumni által delegált további egy tagból, valamint az Egyesületi Körök által delegált küldöttekből áll. Az Egyesületi Kör legalább 1 fő küldöttet állít. Ezen küldött személyén felül minden, az adott Egyesületi Körhöz tartozó- Választmánynál rendes tagként regisztrált - 20 fő után még 1 fő küldöttet választhat. A küldötte(ke)t, és a pótküldötte(ke)t az Egyesületi Körök, üléseiken választják meg. A választott küldött/pótküldött fél évig töltheti be e tisztségét. A küldött/pótküldött újraválasztható. A pótküldött a küldött akadályoztatása esetén a küldöttel azonos jogkörrel vesz részt a Küldöttgyűlésen. Minden Egyesületi Kör legalább annyi pótküldöttet választ, ahány küldöttje van. Több pótküldött választása esetén, az Egyesületi Körnek a pótküldöttek között sorrendiséget kell megállapítania. Amennyiben a küldött/pótküldött mandátuma a lejáratnál előbb szűnik meg, az utódjául megválasztott személy mandátuma addig szól, ameddig az elődje mandátuma érvényes volt. Mind a rendes-, mind a rendkívüli Küldöttgyűlést annak időpontja előtt legalább 15 nappal, a napirendi pontokat tartalmazó meghívók kézbesítésével, írásban kell összehívni. A Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik: az éves beszámoló és közhasznúsági melléklet elfogadása, az éves költségvetés meghatározása, a tisztségviselők megválasztása és visszahívása, Elnökségi éves beszámoló elfogadása az Alapszabály elfogadása és módosítása, Szervezeti Működési Szabályzat elfogadása, módosítása, az Egyesület feloszlásának és más társadalmi szervezettel való egyesülésének és szétválásának kimondása, tagdíj megállapítása, javaslatot tesz a Schönherz Kollégiumért Alapítvány alapítója felé, az Alapítvány kurátorainak személyére. 8.§
1.
2.
3. 4. 5.
A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult küldöttek legalább 50 százaléka, plusz 1 küldött jelen van. A határozatképtelenség miatt 15 napon belül összehívott Küldöttgyűlés az eredeti napirendi pontok tekintetében a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha erről a szavazásra jogosultakat az eredeti meghívóban már előre tájékoztatták. A megismételt Küldöttgyűlés összehívásáról már a rendes Küldöttgyűlés meghívójában is intézkedni lehet. A Küldöttgyűlés, a 3. bekezdésben említett kérdéseket érintő határozatok kivételével, egyszerű szótöbbséggel dönt. A határozathozatal általában nyílt szavazással történik. Az ügyintéző és képviseleti szerveket titkos szavazással, egyszerű szótöbbséggel választja a Küldöttgyűlés. Az Alapszabály valamint a Szervezeti és Működési Szabályzat módosításához, az éves beszámoló jóváhagyásához, továbbá az Egyesület feloszlásához a Küldöttgyűlés kétharmados szótöbbsége szükséges. A Küldöttgyűlés ülései nyilvánosak, mely nyilvánosság a jogszabályban meghatározott esetekben korlátozható. A Küldöttgyűlés ülése a levezető elnök személyének megválasztásával veszi kezdetét.
Elnökség 9.§ 1. 2.
Az Egyesület tevékenységét az Elnökség irányítja. Az Elnökségnek 5 tagja van, közöttük az Elnök és az Alelnök. Az Elnök a napirendre való tekintettel más szakértőket is meghívhat, akik tanácskozási joggal vesznek részt az Elnökségi üléseken. Az Elnökség dönt az Egyesület működését érintő minden olyan kérdésben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe. Így különösen: dönt a tiszteletbeli tagok megválasztásának, dönt a nevelőtanári cím adományozásának, dönt a Reszortok megalakulásának engedélyezése kérdéskörében, valamint elfogadja azok szabályzatait, dönt a pénzkezelés, könyvelés és pénztári ellenőrzés kérdéseiben, megállapítja a Küldöttgyűlés javasolt napirendjét, javaslatokat készít a Küldöttgyűlés részére, dönt a Reszortok, Egyesületi Körök működéséhez szükséges erőforrások odaítéléséről. 10.§
1.
2. 3.
Az Elnökség rendszeresen, a folyamatos munka biztosításához szükséges mértékben, de legalább évente 6 alkalommal tart ülést. Az üléseket az Egyesület Elnöke hívja össze írásos vagy más bizonyítható módon küldött meghívóval, amelyben a napirendet is közli az Elnökségi tagokkal. Az Elnökség ülései nyilvánosak. Az Elnökség határozatképes, ha ülésén legalább 4 Elnökségi tag jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Az Elnökség a Küldöttgyűlésnek felel a működéséért, tevékenységéről köteles az évi rendes Küldöttgyűléseken beszámolni. Az Elnökség a tisztújító Küldöttgyűlésre köteles elkészíteni az éves beszámolót és a következő évi költségvetést. A Küldöttgyűlést érdeklő minden pénzügyi kérdésről az Elnökség a Küldöttgyűlésen köteles tájékoztatást adni. Elnök 11.§
1.
2.
Az Elnök feladatai: Összehívja a rendes, valamint a rendkívüli Küldöttgyűlést, az Elnökségi ülést, vezeti az Elnökség tanácskozásait. Két Elnökségi ülés között irányítja az Egyesület működését, gondoskodik a Küldöttgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtásáról. A Küldöttgyűlés elé terjeszti az Elnökség éves beszámolóját. Az Elnök akadályoztatása esetén az Elnök által megbízott Elnökségi tag hívja össze a Küldöttgyűlést, az Elnökségi ülést, és vezeti az Elnökség tanácskozásait. Gyakorolja az Egyesület alkalmazottai felett a munkáltatói jogkört. Az Elnök jogkörét és feladatait akadályoztatása esetén az Alelnök látja el. Választmány 12.§
1. A Választmány az Egyesület választott operatív ügyintéző szerve.
2.
3. 4.
5.
6. 7.
A Választmány, a Küldöttgyűlés által 1 évre választott tisztségviselőkből áll. A szervezet létszáma a Szervezeti és Működési Szabályzat 1. számú mellékletében szereplő reszortok száma szerinti személy, plusz 1 fő. A Választmány tagjai közül legalább 1 fő a Nevelőtanári Gárda tagja. Amennyiben olyan személy kerül megválasztásra Választmányi tagként, aki az Egyesületnek nem rendes tagja, úgy az a személy, kizárólag tanácskozási joggal vehet részt a szerv ülésein. A szerv tagjainak több mint fele, az Egyesület rendes tagjai közül kerül ki. A tisztújító Küldöttgyűlésen a Választmányi tagok választását a tisztségre történő jelölés előzi meg. A Reszortvezetők Tanácsának tagjai automatikusan a választmányi tisztség jelöltjeivé válnak. A fennmaradó Választmányi tisztségi helyekre a tisztújító Küldöttgyűlésen van lehetőség további jelölteket állítani. A Választmány nevelőtanár tagjává választja a küldöttgyűlés azt a jelöltet, aki a nevelőtanár jelöltek közül a legtöbb szavazatot kapta. A további tisztségi helyekre a következő, a Választmány fennmaradó létszámának megfelelő legtöbb szavazatot elért jelölt jogosult. A Választmány első ülését az Egyesület Elnöke hívja össze. A Választmány itt választja meg a tagjai közül a Választmány vezetőjét. A Választmány döntéseiben a Választmány minden tagja egy szavazati joggal rendelkezik. A Választmány tagja a szavazati jog gyakorlását, kizárólag esetileg és csak a Választmány vezetőjének beleegyezésével ruházhatja át. A választmány ülése akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. A Választmány üléseit legalább havonta tartja. A Választmány ülését a Választmány alakuló ülésén megválasztott vezetője készíti elő és hívja össze úgy, hogy a Választmány tagjai legalább 5 nappal az ülés megtartása előtt tudomást szerezzenek annak helyéről, időpontjáról és napirendi pontjairól. A Választmány ülései nyilvánosak. A Választmány ülése akkor határozatképes, ha a szavazati joggal rendelkező tagok több mint fele jelen van. Határozatait nyílt szavazással, minősített többséggel hozza. A Választmány feladat- és hatásköre: dönt személyek jutalmazásáról és díjak odaítéléséről, megállapítja a Küldöttgyűlés lebonyolításának módját, előkészíti a Küldöttgyűlés üléseit, dönt a rendes és a pártoló tagok felvételéről, dönt az „Egyesületi Körré” nyilvánítással kapcsolatos kérvények ügyében, megszűnő Egyesületi Körök esetén dönt, a Választmánynál rendes tagként regisztrált tagok, pártoló taggá minősítésének kérdéskörében, vezeti az Egyesület tagságának nyilvántartását valamint a küldöttek névjegyzékét Megválasztja, visszahívja a Jelölő Bizottság tagjait, beszámoltatja munkájáról a Jelölő Bizottságot. Felügyelő Bizottság 13.§
1. 2.
A Felügyelő Bizottság ellenőrzi az Egyesület szabályszerű működését, különösen a vagyoni eszközöknek a jogszabályban meghatározott módon történő felhasználását. Közvetlen intézkedési joggal nem rendelkezik, észrevételeit az Elnökséggel közli. A Felügyelő Bizottság 5 főből áll, elnökét és további négy tagját a Küldöttgyűlés 1 évre választja. A Küldöttgyűlés a Felügyelő Bizottság egy tagját az Egyesület tiszteletbeli tagjai közül választja, aki kizárólag tanácskozási joggal jogosult részt venni a Felügyelő Bizottság ülésein. A Felügyelő Bizottság működéséért kizárólag a Küldöttgyűlésnek felelős, melynek évente, a tisztújító Küldöttgyűlésen beszámol. Hatáskörére a 2011. évi CLXXV. törvény 41.§-ban foglaltak az irányadóak.
3. 4.
Üléseit, melyet évente legalább két alkalommal tart, a bizottság elnöke hívja össze írásos meghívóval, amelyben a napirendet is közli a Felügyelő Bizottsági tagokkal. A Felügyelő Bizottság ülései nyilvánosak. A Felügyelő Bizottság határozatképes, ha ülésén három tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. Fegyelmi és Etikai Bizottság 14. §
1. A Fegyelmi Bizottság az Egyesületen belüli etikai kihágásokat, egyesületi erőforrásokkal való visszaéléseket hivatott kivizsgálni. 2. A Fegyelmi Bizottság esetileg ülésezik, és határozatait az Elnökség illetve a Választmány egyetértésével hajtja végre. Kizárási és körmegszüntetési kérdésekben a Választmány, egyéb kérdésekben az Elnökség egyetértése szükséges. 3. A Fegyelmi Bizottság 3 főből áll melynek tagjait a Küldöttgyűlés 1 évre választja. A Fegyelmi Bizottság tagjai közül két fő a Nevelőtanári Gárda tagja (a két fő nevelőtanár közül legalább egy fő Egyesületi rendes tag), egy fő pedig az Egyesület rendes tagja. Amennyiben olyan nevelőtanár kerül megválasztásra aki az Egyesületnek nem rendes tagja, úgy az a személy, kizárólag tanácskozási joggal vehet részt a szerv ülésein. Jelölő Bizottság 15.§ 1.
2.
3.
A Jelölő Bizottság az Egyesület elnökségének választásáért felelős szerve. A Jelölő Bizottság tagjait a Nevelőtanári Gárda javaslatára, a Választmány a tisztújító Küldöttgyűlést követő egy évre választja meg. Felmentésükről a Választmány dönt. A Jelölő Bizottság egy elnökből és további két tagból áll, akik mindannyian Nevelőtanárok. Amennyiben olyan nevelőtanár kerül megválasztásra aki az Egyesületnek nem rendes tagja, úgy az a személy, kizárólag tanácskozási joggal vehet részt a szerv ülésein. A három fő nevelőtanár közül legalább két fő Egyesületi rendes tag. Beszámolási kötelezettséggel tartozik a Választmány felé, melyet felhívásra haladéktalanul, de legalább minden évben a tisztújító Küldöttgyűlés előtt szóban köteles megtenni. Titkár 16.§
1. 2.
A Titkár az Egyesület ügyintéző személye. A Titkár feladatát megbízási szerződés keretében látja el. Személyét az Elnök javaslatára, az Elnökség választja meg. Felmentéséről az Elnök előterjesztése alapján az Elnökség dönt. A Titkár feladatait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata állapítja meg. Egyesületi Körök 17.§
1.
Az Egyesület szervezeti egységei az Egyesületi Körök. Az Egyesületi Körök Reszortokba tömörülhetnek. Az Egyesületi Körök tagjai Egyesületi rendes, illetve pártoló tagok. Az
2.
Egyesületi Köröket a körtagok által közvetlenül megválasztott vezető irányítja, ő képviseli. Az Egyesületi Körök évente legalább egy alkalommal ülést tartanak. Az Egyesületi Kör vezetője kizárólag az Egyesület rendes tagja lehet. Az Egyesület rendes tagjai, kizárólag egy Egyesületi Körben regisztráltathatják magukat rendes tagként. Az Egyesület rendes tagja küldöttválasztás során, kizárólag egy Egyesületi Kör tekintetében rendelkezik szavazati jogosultsággal. Reszortok 18.§
1. A Schönherz Zoltán Kollégiumban folyó sokszínű tevékenységet az Egyesület a Reszortokon keresztül irányítja. Az azonos működési területű vagy érdeklődési körű Egyesületi Körök, érdekeik egyeztetése, véleményezése és együttműködés céljából Reszortokat alkotnak. 2. Működésének részletes szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Reszort Vezetők Tanácsa 19.§ 1. 2.
A Reszortvezetők Tanácsának célja az Egyesületben működő Reszortok, Egyesületi Körök tevékenységének összehangolása, stratégiai döntések meghozatala, valamint az Egyesület Reszort Vezetők Tanácsa részére dedikált erőforrásainak megfelelő elosztása. Az Reszortvezetők Tanácsa működésének részletes szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Gazdasági Tanács 20.§
1. 2.
A Gazdasági Tanács célja, hogy véleményével segítse az Elnökség gazdasági döntéseit, valamint hogy az Elnökség irányvonalait követve hosszú távú gazdasági stratégiát dolgozzon ki és feltérképezze azok megvalósíthatóságát. Működésének részletes szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. Nevelőtanári Gárda 21.§
1. A Nevelőtanári Gárda célja, hogy véleményével segítse az Elnökség stratégiai döntéseit. Tagjai a nevelőtanárok, akik az Egyesületben hosszú ideje tevékenykedő tapasztalt egyesületi tagok közül kerülnek ki. 2. A nevelőtanári cím, az Elnökség felkérése alapján, a kinevezés elfogadásával jön létre. Amennyiben az Elnökség máshogy nem határoz, e címre való jogosultság egy évig tart. 3. A Nevelőtanári Gárda működésének részletes szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza.
Schönherz Alumni 22.§ 1.
2. 3.
A Schönherz Alumni célja, hogy véleményével és erőforrásaival segítse az Elnökség munkáját, az Egyesület céljait, így különösen: - segít megőrizni a Schönherz Zoltán Kollégium értékeit, ezen belül elsősorban az önkormányzatiságot; - óvja és továbbörökíti a kollégiumi hagyományokat; - tanácsokkal, tapasztalatokkal és egyéb lehetőségekkel segíti az Egyesület és a Schönherz Alumni tagjait; - segít megfelelő kapcsolatot kiépíteni a Villamosmérnöki és Informatikai Kar és a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem vezetésével, az üzleti szféra szereplőivel és más alumni szervezetekkel. A Schönherz Alumni tagjai az Egyesület azon pártoló illetve tiszteletbeli tagjaiból kerülnek ki, akik elfogadják a Schönherz Alumni belépési nyilatkozatát. A Schönherz Alumni működésének részletes szabályait az Egyesület Szervezeti és Működési Szabályzata tartalmazza. AZ EGYESÜLET KÉPVISELETE 23.§
Az Egyesületet az Elnök önállóan, bármely két Elnökségi tag együttesen képviseli. 24.§ Az Egyesület bankszámlái feletti rendelkezési jogot az Elnökség Gazdaságisa, és bármely más Elnökségi tag együttesen gyakorolja. HATÁROZATOK ÉS NYILVÁNOSSÁG 25.§ 1. 2. 3. 4. 5.
A testületi szervek döntéseit a Választmány nyilvántartja a határozatok tárában. Ebben fel kell tüntetni a döntések tartalmát, időpontját, hatályát, a támogatók és ellenzők számarányát (nyílt szavazás esetén) személyét. A Választmány gondoskodik a szervezet döntéseinek érintettekkel való közléséről írásban, igazolható módon. A testületi szervek döntéseit az Egyesület a Schönherz Zoltán Kollégiumban elhelyezett hirdetőtábláján hozza nyilvánosságra. A szervezet működésével kapcsolatban keletkezett iratokba bárki betekinthet a szervezet székhelyén, előre egyeztetett időpontban. A szervezet működésének illetve szolgáltatásai igénybevételének módjáról, valamint beszámolóinak közzétételéről, a Schönherz Zoltán Kollégiumban elhelyezett hirdetőtábláján tájékoztatja a nyilvánosságot.
ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG 26.§ 1. 2.
3.
4.
5.
Az Egyesület tisztségviselői kijelölésénél ill. választásánál figyelembe veszi a 2011. évi CLXXV törvény 38.§-ban írott összeférhetetlenségi szabályokat. A testületi szervek határozathozatalában nem vehet részt az a személy aki, vagy akinek közeli hozzátartozója [Ptk. 685. § b) pont], élettársa (a továbbiakban együtt: hozzátartozó) a határozat alapján kötelezettség vagy felelősség alól mentesül, vagy bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minősül előnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatás, illetve az egyesület által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítő okiratnak megfelelő cél szerinti juttatás. Nem lehet a Felügyelő Bizottság elnöke vagy tagja, az a személy, aki a Küldöttgyűlés, illetve az Elnökség elnöke vagy tagja (ide nem értve az Küldöttgyűlés azon tagjait, akik tisztséget nem töltenek be), az Egyesülettel a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik, az Egyesület cél szerinti juttatásából részesül - kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat, és az egyesület által tagjának a tagsági jogviszony alapján a létesítő okiratban foglaltaknak megfelelően nyújtott alapcél szerinti juttatást -, illetve a fenti pontokban meghatározott személyek közeli hozzátartozója. A közhasznú szervezet megszűnését követő három évig nem lehet az Egyesület vezető Elnökségi tagja illetve Felügyelő Bizottsági tagja az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet vezető tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig -, amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette, illetőleg törölte. Az Elnökségi tag illetve Felügyelő Bizottsági tag, illetve az ennek jelölt személy köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁSA ÉS BESZÁMOLÁSA 27.§
1.
2.
Az Egyesület bevétele tagdíjakból, jogi és természetes személyek felajánlásaiból, támogatásaiból, adományaiból, valamint az Egyesület közhasznú tevékenységének folytatásából, vállalkozási tevékenységéből, és egyéb, jogszabályban megállapított bevételből áll. Tartozásaiért az Egyesület saját vagyonával felel. A rendes tagok tagdíjfizetésére kötelezettek, de az Egyesület tartozásaiért nem felelősek.
3.
4. 5. 6. 7.
Az Egyesület gazdasági-vállalkozási tevékenységet csak közhasznú vagy jelen Alapszabályban meghatározott egyéb céljainak megvalósítása érdekében, a közhasznú célok megvalósítását nem veszélyeztetve végez. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt a jelen Alapszabályban meghatározott közhasznú tevékenységére fordítja. Az Egyesület befektetési tevékenységet nem folytat. Az Elnökség gondoskodik a számviteli törvény szerinti beszámoló és azzal egyidejűleg a közhasznúsági melléklet elkészítéséről. A beszámoló és a közhasznúsági melléklet elfogadásáról a Küldöttgyűlés dönt. A beszámolót és a közhasznúsági melléklet az Elnökség a Schönherz Kollégium földszinti hirdetőtábláján hozza nyilvánosságra. A közhasznúsági melléklet bárki betekinthet, illetőleg abból saját költségére másolatot készíthet. VEGYES RENDELKEZÉSEK 28.§
1.
2.
Az Egyesület megszűnik, ha feloszlását vagy átalakulását a legfelsőbb szerve kimondja; az arra jogosult szerv feloszlatja, illetve törvényességi ellenőrzési eljárás keretében, megszűnését megállapítja vagy megszünteti a bíróság fizetésképtelensége miatt indult eljárásban megszünteti. és az Egyesületet a nyilvántartásból törlik. Ha az Egyesület jogutód nélkül megszűnik, teljes vagyona – az esetleges hitelezők kielégítése után - a Schönherz Kollégiumért Alapítvány tulajdonába és kezelésébe megy át. 29.§
Ezen alapszabályban nem szabályozottakra az egyesülési jogról szóló 2011. évi CLXXV. törvény és a Polgári Törvénykönyv egyesületekre vonatkozó előírásai alkalmazandók. Budapest, 2013. március 21.
…………………………… Elnök
Ellenjegyezem: 2013. március 21.
