A MOSOLYPÁRT
Alapszabálya a módosításokkal egységes szerkezetben
Budapest, 2016. szeptember 29.
A MOSOLYPÁRT Alapszabálya a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (továbbiakban: Ptk.), valamint az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. Törvény (továbbiakban: Civil tv.), továbbá a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény (továbbiakban: Ptv.) vonatkozó rendelkezései alapján. Preambulum A pártok társadalmi rendeltetése, hogy a népakarat kialakításához és kinyilvánításához, valamint a politikai életben való állampolgári részvételhez szervezeti kereteket nyújtsanak. Mi, alapító tagok Alaptörvény VIII. cikk (3) bekezdésében biztosított jogunkkal élve az állampolgárok egyesülési szabadságának és politikai jogának érvényesülése, valamint a társadalomban meglévő különböző érdekek és értékek demokratikus megjelenítésének és érvényesítésének előmozdítása érdekében, a nép akaratának kialakításában és kinyilvánításában való közreműködést célul kitűzve az alábbi párt létrehozását határoztuk el. I. Az párt adatai 1. A párt teljes neve: MOSOLYPÁRT KÖZJÓLÉTI PÁRT 2. A párt rövidített neve: MOSOLYPÁRT 3. A párt székhelye: 1054 Budapest, Honvéd u. 8. I. emelet 2. 4. A párt jogi személy, működési területe kiterjed Magyarország egész területére. A párt határozatlan időre jött létre. 5. Az párt e-mail elérhetősége és honlapja (közleményeinek internetes elérhetősége). Honlap: www.mosolypart.hu E- Mail elérhetőség:
[email protected]
II. A párt célja és alapelvei A Mosolypárt egy olyan közjóléti párt, amelyik hisz a demokráciában, az európaiságban, a közös társadalmi célok elérésének lehetőségében, azaz egy mosolygós és élhetőbb Magyarországban, ahol a szakértelem, a szakmai tapasztalat és a józan ész veszi át a politika helyét. Célunk, hogy világos programmal és valós közös társadalmi alapelvek és célok megfogalmazásával minél több honfitársunknak mutassuk meg egy élhetőbb Magyarország lehetőségét. Alapelveink:
1/
Demokratikus és független intézményrendszer
2/
Európai Magyarország
3/
Szakmai döntések civil szervezetek bevonásával
4/
Hosszú távú össztársadalmi célok elfogadása
5/
Korszerű oktatási rendszer
6/
Társadalmi szolidaritás és szegénység-felszámoló rendszer
7/
Korrupció-stop
8/
Teljes átláthatóság a közpénzek felhasználásánál
9/
Családok, gyerekek és idősek kiemelt védelme
10/
Munkahelyteremtés és a foglalkoztatottság fenntartása
11/
Az átlagbérek növelése
12/
Valós adófizetés mindenki számára
13/
Hasznos külföldi példák átvétele
14/
Világos jogok és kötelezettségek mindenkinek
15/
Egymás tisztelete és meghallgatása
III. Tagság 1. A párt tagja lehet, aki a) magyar állampolgár vagy Magyarországon letelepedett, illetőleg magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkező nem magyar állampolgár, valamint EU- állampolgár, aki magáénak vallja a párt alapértékeit; b) a 18. életévét betöltötte; c) a párt alapszabályát, alapelveit és céljait ismeri, és a belépési nyilatkozat aláírásával azt magára nézve kötelezőnek elismeri. 2. A párt alapítója és tisztségviselője csak olyan személy lehet, aki büntetlen előéletű és magyar állampolgár, továbbá aki az országgyűlési képviselők választásán vagy a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek választásán választható. 3. A felvételt kérőnek írásban előterjesztett kérelmében nyilatkozatot kell tennie belépési szándékáról, továbbá arról, hogy a párt alapszabályát ismeri, és annak rendelkezéseit, céljait, szellemiségét és értékrendjét magára nézve kötelezőnek fogadja el, valamint az alapszabály alapján a párt tagjait terhelő kötelezettségek teljesítését vállalja. A felvételi kérelemnek tartalmaznia kell a jelölt foglalkozását, végzettségét, politikai nézeteinek bemutatását és korábbi közéleti tevékenységének leírását valamint a korábbi és jelenlegi párttagságára vonatkozó adatokat. A tagfelvételi kérelemben a jelölt közli – ha rendelkezik vele – lakcímét, honlapjának és/vagy internetes naplójának nevét valamint telefonszámát). 4. Új tag felvételéhez 1 (egy) olyan tag indokolással ellátott írásbeli támogatása szükséges, akik legalább 30 (harminc) napos tagsági viszonnyal rendelkeznek. 5. A tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala az Elnökség hatáskörébe tartozik. A tag felvételének kérdésében az Elnökség a tag kérelme alapján a jelen levő tagok egyszerű szótöbbségi határozatával dönt, melyről a tagfelvétel kérőt írásban értesíti. A tagsági jogviszony a határozat új taggal történő közlésével jön létre. 6. A tagság megszűnik: a) a tag kilépésével: a tag tagsági jogviszonyát a párt képviselőjéhez címzett írásbeli nyilatkozattal bármikor, indokolás nélkül megszüntetheti. A kilépés a bejelentés átvételének napján hatályos. A kilépés bejelentésével a tagsági viszony automatikusan megszűnik, arról az Elnökségnek külön döntést hoznia nem kell. A kilépés nem köthető feltételekhez. b) a tagsági jogviszony párt által történő felmondásával: ha az alapszabály a tagságot feltételekhez köti, és a tag nem felel meg ezeknek a feltételeknek, a párt a tagsági jogviszonyt 30 (harminc) napos határidővel írásban felmondhatja. A felmondásról a Közgyűlés dönt. c) törléssel, amennyiben az alább felsorolt események valamelyike bekövetkezik: - a tag halálával; - legalább 2 (kettő) hónapot elérő tagdíjhátralék miatt akkor, ha az Elnökség a törlést megelőzően írásban, igazolható módon felhívta (mely felhívás tartalmazza a mulasztás esetére alkalmazandó szankciót) a tagot a tagdíjhátraléknak – a felhívás kézhezvételétől számított 30 napon belüli – megfizetésére és a fizetési határidő eredménytelenül telt el;
- a tagot szándékos és erőszakos bűncselekmény elkövetéséért a bíróság jogerős ítélettel sújtja; - a tagot jogerős bírói ítélettel eltiltják a közügyek gyakorlásától; - a tagot a bíróság cselekvőképességet kizáró gondnokság alá helyezi. Az Elnökség a tagsági viszony törléséről határozatot hoz, és azt írásban közli az érintett taggal. d) kizárással: a tagnak jogszabályt, a párt alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén, illetve abban az esetben, ha a tag a párttagsággal törvény szerinti összeférhetetlen tevékenységbe kezd, az Elnökség – bármely tag vagy a párt szervezete kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le. 7. Kizárásra irányuló indítványt a párt bármely tagja, illetve szervezete tehet. Az indítványt az Elnökségnél kell előterjeszteni írásban, indokolással ellátva. Az Elnökség egyszerű szótöbbségi határozattal dönt a fegyelmi eljárás megindításáról vagy megtagadásáról, illetve az eljárás esetleges megszüntetéséről. Az Elnökség ezen döntéseiről a fegyelmi eljárás alá vont személyt és a fegyelmi eljárás kezdeményezőjét írásban értesíti. 8. A fegyelmi eljárást az Elnökség – az indítvány beérkezésétől számított 45 (negyvenöt) napon belül – folytatja le. A fegyelmi eljárás során az Elnökség fegyelmi tárgyalást tart, amin a fegyelmi eljárás alá vont tagot meghallgatja, egyúttal részére lehetőséget biztosít védekezésének előterjesztésére és az enyhítő vagy mentő körülmények ismertetésére. Az erről szóló értesítést legalább 8 (nyolc) nappal előbb meg kell küldeni az érintett tag részére. Fegyelmi ügyben az érintett tag távollétében döntés csak akkor hozható, ha a fegyelmi tárgyalásra szóló értesítést igazolhatóan átvette és távolmaradását előzetesen nem mentette ki. 9. Az Elnökség a következő fegyelmi büntetéseket alkalmazhatja: figyelmeztetés, megrovás, párttisztségből menesztés, kizárás. Az Elnökség fegyelmi kérdésben egyszerű szótöbbséggel dönt. 10. Az Elnökség fegyelmi határozatával szemben a fegyelmi eljárás alá vont tag (fegyelmi büntetés kiszabása esetén), illetőleg a fegyelmi eljárás kezdeményezője (az eljárás megtagadása vagy megszüntetése esetén) a határozat kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül fellebbezéssel élhet a párt Közgyűléséhez. A fellebbezést az Elnökségnél kell előterjeszteni, és azt a soron következő Közgyűlés napirendjére kell tűzni. A Közgyűlés az Elnökség fegyelmi határozatát helybenhagyja vagy megváltoztatja. Kérése esetén az érintett tagot a döntéshozatal előtt, a Közgyűlésen is meg kell hallgatni. Fellebbezés esetén az Elnökség fegyelmi határozatát nem lehet végrehajtani. A Közgyűlés fegyelmi kérdésben a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével dönt. 11. A Közgyűlés fegyelmi ügyben hozott határozatát az érintett tag – a tudomására jutástól számított 30 (harminc) napon belül – a bíróság előtt megtámadhatja. 12. Akinek a tagsága kilépéssel, kizárással, illetve törléssel szűnt meg, csak új tagként, új tagfelvételi eljárás keretében vehető fel a pártba. Az újbóli tagfelvételre csak akkor kerülhet sor, ha a kizárás, vagy a törlés oka már megszűnt. Akinek a tagsága kizárás miatt szűnt meg,
újbóli tagfelvételi kérelmet legkorábban a kizárás időpontjától számított 2 (kettő) év elteltével terjeszthet elő. 13. Az alapszabály és más hatályos szabályzatok keretei között a tag jogosult arra, hogy: a) részt vegyen a párt tevékenységében; b) a Közgyűlésen a többi taggal egyenlő szavazati joggal részt vegyen, felszólaljon; véleményét kifejtse és szavazzon; c) a Közgyűlés napirendjére, napirendi pontjához javaslatot tegyen ill. fűzzön; d) tagként részt vegyen a műhelyek és munkacsoportok tevékenységében; e) ha a törvényben és az alapszabályban foglalt feltételeknek eleget tesz – a párt bármely tisztségére választható legyen; f) igénybe vegye a pártnak a tagok részére biztosított szolgáltatásait; g) tájékoztatást kapjon a párt bármely szervezetének, testületének működéséről, döntéseiről; h) igénybe vegye a párt politikai, erkölcsi és jogi védelmét minden olyan esetben, amikor tagsága, vagy a párt nevében végzett jóhiszemű és erkölcsileg vállalható politikai tevékenysége miatt hátrányok, megalapozatlan vádak érik; i) a párton belül bármely kérdésben – a személyi kérdéseket is beleértve – politikai kezdeményezéssel éljen, ahhoz támogatást szervezzen, vagy mások kezdeményezéséhez csatlakozzon; j) megismerje a személyére vonatkozó javaslatokat, megbízatásaival járó feladatairól pontos tájékoztatást kapjon; k) jogainak párton belüli megsértése esetén az Elnökséghez forduljon. 14. A tag köteles az Alapszabályban és a párt más szabályzataiban foglaltak betartására, továbbá arra, hogy: a) tartózkodjon minden olyan magatartástól, amely sérti a párt programját, érdekeit, jó hírnevét, vagy ellentétes a párt alapelveivel és céljaival; b) időben megfizesse a tagdíjat; c) az ellene indult büntetőeljárás megkezdéséről és eredményéről az Elnökséget haladéktalanul tájékoztassa; d) képviselje a párt programját és politikai döntéseit, növelje a párt tekintélyét és társadalmi támogatottságát; e) kisebbségben maradt véleményét a nyilvánosság előtt kizárólag kisebbségi véleményként képviselheti az a.) pontban foglaltak szerint; f) részt vegyen a párt választási kampányában, segítse a párt képviselőjelöltjeit; g) ne támogasson olyan politikai törekvéseket, amelyek a párt céljaival, programjával és szervezetei, képviselőcsoportjai, testületei által elfogadott állásfoglalásokkal összeegyeztethetetlenek; h) párton belüli vitáiban jóhiszeműen járjon el, tartsa tiszteletben vitapartnerei emberi méltóságát, kerülje az indokolatlan konfliktusokat, s addig ne keressen jogorvoslatot a párton kívül, amíg annak Alapszabály szerinti lehetőségeit nem merítette ki. 15. Pártoló tag az lehet, aki elfogadja a jelen alapszabályban foglalt alapelveket és értékeket, és vállalja, hogy a rendes tagsággal járó szervezeti kötöttségek nélkül a pártot erkölcsileg, anyagilag és önkéntes munkájával segíti. A Közgyűlés a pártoló tagok felvételéről egyszerű szótöbbséggel dönt. A pártoló tag jogosult a Közgyűlésen részt venni, felszólalni, véleményét az adott kérdéssel összefüggésben kinyilvánítani és javaslatot tenni. A pártoló tagság nem jár tagdíjfizetési kötelezettséggel. A pártoló tagságra vonatkozó kérelem tartalmi követelményeire a tagfelvételi kérelemre vonatkozó szabályok megfelelően alkalmazandóak.
16. A párt nyilvántartást vezet tagjairól és pártoló tagjairól. A párt nyilvántartásában szerepel a belépési nyilatkozat; a tag neve, születési neve, születési helye és ideje, anyja neve valamint lakcíme és állampolgársága, továbbá a kapcsolattartás célját szolgáló telefonszáma és e-mail címe. A tag az adatváltozást annak bekövetkeztétől számított 8 (nyolc) napon belül írásban köteles bejelenteni az Elnökség részére. 17. Az adatkezelés szabályait az Adatkezelési és Adatvédelmi Szabályzat tartalmazza. 18. A tagsági viszony megszűnése esetén a tag adatai a megszűnéstől számított 30 (harminc) napon belül törlésre kerülnek a nyilvántartásból. 19. A párt tagja belépéskor, illetve tagsági jogviszonya folyamán évente tagdíjat köteles fizetni. 20. A tagdíj mértéke tagonként évi 12 000 .- Ft, azaz tizenkettőezer Forint, illetve havi 1000.Ft, azaz ezer Forint. Diákoknak, nyugdíjasoknak és fogyatékkal élőknek a tagdíj mértéke tagonként évi 2400.- Ft, azaz kettőezernégyszáz Forint, illetve havi 200.- azaz kettőszáz Forint. A tagnak belépéskor nyilatkoznia kell, hogy éves, vagy havi befizetést vállal. Évközbeni belépéskor a tagdíj a belépés hónapjától az év hátralévő részére időarányosan számított mértékű, melyben a belépés hónapja egész hónapnak számít. A tagdíjat havi fizetés esetén minden hónap 10. napjáig, éves fizetés esetén egy összegben előre a tárgyév február 22. napjáig kell megfizetni, készpénzben a párt képviselőjének átadva, vagy közvetlenül a párt bankszámlájára történő átutalással. A tagdíj összegét, esedékességét, valamint befizetésének módját a párt alakulását követő évtől az Elnökség határozza meg. IV. A PÁRT SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE 1. A párt döntéshozó szerve a Közgyűlés, amely a tagok összessége. 2. A párt ügyvezetését az Elnökség látja el. Az Elnökség 3 (három) tagból áll. 3. A párt tisztségviselőit a párt tagjai közül kell választani. A párt tisztségviselői: a) az Elnökség tagjai (vezető tisztségviselők); b) Számvizsgáló Bizottság tagjai. 4. A vezető tisztségviselőkre és a Számvizsgáló Bizottság tagjaira a Ptk. 3:22. §-ában valamint a vonatkozó egyéb jogszabályokban rögzített összeférhetetlenségi, illetve kizáró szabályok irányadóak. 5. A párt vezető tisztségviselői: a) Elnök Név:
Szapár András
Megbízatása határozott ideig, 2017. év április hónap 2. napjáig szól.
6. A közgyűlés hatáskörébe tartozik a) az alapszabály módosítása; b) a párt megszűnésének, egyesülésének és szétválásának elhatározása; c) a (vezető) tisztségviselő megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; d) az éves költségvetés elfogadása; e) az éves beszámoló - ezen belül az ügyvezető szervnek a párt vagyoni helyzetéről szóló jelentésének - elfogadása; f) a vezető tisztségviselő feletti munkáltatói jogok gyakorlása, ha a vezető tisztségviselő a párttal munkaviszonyban áll; g) az olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a párt saját tagjával, vezető tisztségviselőjével, a felügyelőbizottság tagjával vagy ezek hozzátartozójával köt; h) a Szervezeti és Működési Szabályzat, az Adatvédelmi és Adatkezelési Szabályzat, valamint a Pénzügyi és Gazdálkodási Szabályzat elfogadása, módosítása. i) a jelenlegi és korábbi párttagok, a vezető tisztségviselők kártérítési igények érvényesítéséről való döntés; j) a választott könyvvizsgáló megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása; és k) a végelszámoló kijelölése; l) döntés a párt (országgyűlési, európai parlamenti, önkormányzati) választási programjáról; m) döntés a párt országos választási listájáról, egyéni képviselőjelöltjeinek személyéről; n) döntés esetleges választási együttműködésről, kormányzati szerepvállalásról, koalíciókötésről. 7. A Közgyűlésre vonatkozó szabályok 7.1. A Közgyűlést évente legalább egy alkalommal össze kell hívni. Az Elnök az Elnökség egyszerű szótöbbséggel hozott határozata alapján a Közgyűlést egyéb alkalmakkor is jogosult összehívni, továbbá köteles azt összehívni, ha azt jogszabály vagy a bíróság elrendeli, vagy ha a tagok legalább 10 %-a – az ok és a cél megjelölésével – írásban kéri. 7.2. A Közgyűlést össze kell hívni a szükséges intézkedések megtétele céljából akkor is, ha a) a párt vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi; b) a párt előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy c) a párt céljainak elérése veszélybe került. A fentiek alapján összehívott Közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy a párt megszüntetéséről dönteni. 7.3. A Közgyűlést az Elnökség hívja össze valamennyi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót a tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább 15 (tizenöt) naptári nappal meg kell küldeni vagy postai kézbesítés, vagy elektronikus levél útján, a napirendi pontok, valamint a határozatképtelenség esetén megtartandó esetleges megismételt Közgyűlés helyének és dátumának pontos megjelölésével. 7.4. Ha a Közgyűlést nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához. 7.5. A meghívónak tartalmaznia kell a) a párt nevét és székhelyét;
b) az ülés idejének és helyszínének megjelölését; c) az ülés napirendjét. 7.6. A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák. 7.7. A Közgyűlés ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul. 7.8. A közgyűlési meghívó kézbesítésétől számított, 5 (öt) napon belül a tagok és a párt szervei a Közgyűlést összehívó szervtől vagy személytől a napirend kiegészítését kérhetik, a kiegészítés indokolásával. 7.9. A napirend kiegészítésének tárgyában a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy jogosult dönteni. Ha a napirend kiegészítése iránti kérelemről a Közgyűlést összehívó szerv vagy személy nem dönt, vagy azt elutasítja, a Közgyűlés a napirend elfogadásáról szóló határozat meghozatalát megelőzően külön dönt a napirend kiegészítésének tárgyában. 7.10. A Közgyűlés az ülését a párt nem kizárólag a székhelyén tarthatja meg, hanem egyéb arra alkalmas helyszínen is. 7.11. A Közgyűlés nem nyilvános; azon a tagokon és az Elnökségen kívül a Közgyűlés összehívására jogosultak által meghívottak és az alapszabály vagy a Közgyűlés határozata alapján tanácskozási joggal rendelkező személyek vehetnek részt. 7.12. A Közgyűlésen minden rendes tag 1 (egy) szavazattal rendelkezik. A Közgyűlés akkor határozatképes, ha a szavazásra jogosult tagok 50 %-a + 1 (egy) fő jelen van. A határozatképtelenség miatt megismételt Közgyűlés az eredeti meghívóban rögzített napirendi pontok tekintetében a jelenlévők számától függetlenül határozatképes abban az esetben, ha a távolmaradás jogkövetkezményeire a tagok figyelmét a meghívóban kifejezetten felhívták. 7.13. A Közgyűlés hatáskörébe tartozó ügyekben határozatait főszabály szerint a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével hozza. 7.14. Az alapszabály és a párt céljának módosításához, valamint a párt megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok minősített többségének (legalább kétharmadának) igenlő szavazata szükséges. 7.15. A Közgyűlés a költségvetés és az éves számviteli beszámoló elfogadásáról szóló határozatát az általános szabályok szerint, azaz a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével, nyílt szavazáson hozza. 7.16. A Közgyűlés lebonyolítása: az ülés megnyitását követően ki kell jelölni a Közgyűlés tisztségviselőit, akik: a levezető elnök, a jegyzőkönyv-vezető, valamint a 2 (kettő) jegyzőkönyv hitelesítő tag (utóbbiak egyúttal szükség szerint, a titkos szavazásoknál mindig szavazatszámláló bizottságot is alkotnak.) A Közgyűlést az Elnök vezeti le, akadályoztatása esetén az Alelnök látja el a levezető elnöki teendőket.
7.17. A jegyzőkönyv-vezető valamint a jegyzőkönyv hitelesítő tagok személyének megválasztásáról a Közgyűlés az ülés megkezdésekor a jelenlévő, szavazati joggal rendelkező tagok egyszerű szótöbbségével határoz. 7.18. Ezt követően meg kell állapítani a közgyűlés határozatképességét. A határozatképességet minden határozathozatalnál vizsgálni kell. Ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. Határozatképesség esetén a közgyűlés szavaz a napirend esetleges kiegészítéséről, ezt követően a napirend elfogadásáról. 7.19. A Közgyűlés ülésének rendjéért a levezető elnök felel. Megadhatja a szót, figyelmeztethet az előre megadott időkeret túllépésére, illetve a tárgytól való eltérésre. A levezető elnök megvonhatja a felszólalótól a szót, ha az a figyelmeztetés ellenére tovább folytatja az arra okot adott magatartását. Rendzavarás esetén figyelmeztetéssel élhet, illetve ez okból felfüggesztheti a Közgyűlés ülését. 7.20. A napirend megnyitása után a levezető elnök vitára bocsátja a megküldött előterjesztést, megállapítja a felszólalások időkeretét, levezeti és lezárja a vitát, majd levezeti a szavazást. A szavazást követően a levezető elnök szóban kihirdeti a határozatot. 7.21. A szavazati jog gyakorlásának a feltételei: ha egy tag valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni. A tagok a Közgyűlés ülésén szavazással hozzák meg határozataikat. A határozat meghozatalakor nem szavazhat az, a) akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy a párt terhére másfajta előnyben részesít; b) akivel a határozat szerint szerződést kell kötni; c) aki ellen a határozat alapján pert kell indítani; d) akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki a pártnak nem tagja e) aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy f) aki egyébként személyesen érdekelt a döntésben. 7.22. A Közgyűlés határozatait nyílt szavazással hozza meg, azonban a jelen lévő tagok egyszerű szótöbbségével hozott határozattal bármely döntés tekintetében titkos szavazást rendelhet el. 7.23. Szavazategyenlőség esetén a határozati javaslatot elvetettnek kell tekinteni, és – szükség szerint – megismételt szavazást kell tartani. 7.24. A Közgyűlés egészéről jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a közgyűlés helyét, idejét, a határozatképesség megállapítását, a Közgyűlés megválasztott tisztségviselőit, az elfogadott napirendet, a napirend keretében elhangzott hozzászólások összefoglalását, a meghozott döntéseket. 7.25. A közgyűlési határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 15 (tizenöt) napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a párt iktatásában elhelyezve). Az Elnök köteles a Közgyűlés által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe behelyezni. A Határozatok Könyve oly
módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból a Közgyűlés döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható. 8. A párt képviseleti és ügyintéző szerve a 3 (három) tagú Elnökség, amelynek tagjait a Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel, 2 (kettő) év időtartamra választja. Az Elnökség a feladatait a jogszabályok, az alapszabály előírásai, valamint a Közgyűlés határozatai szabják meg. Tevékenységéről köteles a Közgyűlésnek beszámolni. Az Elnökség 1 (egy) fő elnökből, 1 (egy) fő alelnökből és 1 (egy) fő elnökségi tagból áll. 9. Az Elnökség tagjai kötelesek a Közgyűlésen részt venni, a Közgyűlésen a párttal kapcsolatos kérdésekre válaszolni, a párt tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni. 10. Az Elnökség szükség szerint, de legalább negyedévente tart ülést. Az elnökségi ülést az Elnök hívja össze valamennyi elnökségi tag előzetes írásbeli értesítésével. A meghívót az elnökségi tagoknak a tervezett időpontot megelőzően legalább nyolc naptári nappal (sürgős döntést igénylő esetben legalább három naptári nappal) meg kell küldeni, a napirendi pontok pontos megjelölésével. Ha az Elnök megbízatása bármely okból megszűnik, az Elnökséget bármely elnökségi tag összehívhatja. 11. Az Elnökség ülése határozatképes, ha azon legalább 2 (kettő) elnökségi tag jelen van. Az elnökségi ülésen az Elnökség tagjai és az Elnökség által (állandó vagy esetei jelleggel) meghívottak vehetnek részt. Az Elnök – indokolt esetben – zárt ülést rendelhet el. Az ülésekről jegyzőkönyv készül, melyet egy elnökségi tag (mint jegyzőkönyv-hitelesítő) és a jegyzőkönyv vezetője aláírásukkal látnak el. 12. Az Elnökség határozatait nyílt szavazással, egyszerű szótöbbséggel hozza meg. A határozatot az érintettekkel az átvételt igazolható módon – 15 (tizenöt) napon belül – közölni kell (ajánlott, tértivevényes postai küldeményként, a kimenő iratból egy eredeti példányt a párt iktatásában elhelyezve). 13. Az Elnökség rendkívüli ülését kell összehívni, ha az Elnök vagy legalább 1 (egy) elnökségi tag az ok és cél megjelölésével ezt indítványozza. 14. Az Elnökség feladatkörébe tartozik: a) a párt napi ügyeinek vitele, az ügyvezetés hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala; b) a beszámolók előkészítése és azoknak a Közgyűlés elé terjesztése; c) az éves költségvetés elkészítése és annak a Közgyűlés elé terjesztése; d) a párt vagyonának kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a Közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása; e) a párt jogszabály és az alapszabály szerinti szervei megalakításának és a tisztségviselők megválasztatásának előkészítése; f) a Közgyűlés összehívása, a tagság és a párt szerveinek értesítése; g) az Elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása; h) részvétel a Közgyűlésen és válaszadás a párttal kapcsolatos kérdésekre; i) a tagság nyilvántartása; j) a párt határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése; k) a párt működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
l) az pártot érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele; m) az alapszabály felhatalmazása alapján a tag felvételéről való döntés; n) a párt megalakulását követő évtől a rendszeres tagdíj mértékének, valamint a pártoló tagok anyagi hozzájárulására vonatkozó irányelveknek a meghatározása; o) politikai megállapodás előkészítése és javaslattétel a Közgyűlésnek esetleges választási együttműködésről; p) tag felvételével kapcsolatos döntés meghozatala, q) döntés minden olyan egyéb kérdésben, amely nem tartozik a Közgyűlés kizárólagos hatáskörébe. 15. A Közgyűlés általi visszahívás esetén túl megszűnik az elnökségi tagság a tag halálával, lemondásával, a megbízatás határozott idejének leteltével, illetőleg törvényben meghatározott ok bekövetkezte esetén is, amely esetekben a Közgyűlés új elnökségi tago(ka)t választ. Az időközben választott új elnökségi tag megbízatása a már hivatalban lévő elnökségi tagok mandátumával egyező időpontig szól. Abban az esetben, ha az Elnökség létszáma 3 (három) fő alá csökken, új elnökségi tag(ok) megválasztásának céljából – 30 (harminc) napon belül – rendkívüli Közgyűlést kell összehívni. 16. Az Elnökség tagját csak akkor lehet visszahívni, ha az új elnökségi tagot egyidejűleg megnevezik. A két kérdésről egyszerre kell határozni. Az Elnökség valamely tagjának visszahívásáról a Közgyűlés a tagok legalább egyharmadának indítványára határozhat, ha az Elnökség tagja a párt céljaival ellentétes, azokat súlyosan veszélyeztető tevékenységet folytat. 17. A lemondást az Elnökség ülésén kell bejelenteni, és jegyzőkönyvben rögzíteni, vagy a lemondást írásban, igazolható módon kell közölni az Elnökséggel. 18. Az Elnök köteles az Elnökség által meghozott határozatokat a Határozatok Könyvébe bevezetni. A Határozatok Könyve oly módon tartalmazza a határozatokat, hogy abból az Elnökség döntésének tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya és személye megállapítható. 19. Az Elnökség ügyrendjét egyebekben maga állapítja meg. 20. Az Elnök a Közgyűlés által egyszerű többséggel, 2 (kettő) év időtartamra választott vezető tisztségviselő, aki a párt szervezetének képviseletre önállóan jogosult. Az Elnök helyettesítésére (az Elnök kijelölése alapján vagy akadályoztatása esetén) a Közgyűlés által egyszerű többséggel, 2 (kettő) évre választott Alelnök jogosult. 21. Az Elnök hatásköre és feladatai: a) a párt hivatali szervezetének vezetése; b) a munkáltatói jogok gyakorlása a párt munkavállalói felett; c) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak végrehajtatása; d) az elnökségi ülések előkészítése és levezetése; e) a párt képviselete harmadik személyek felé és hatóságok, illetőleg bíróság előtt, hivatalos eljárásokban; f) a párt pénzeszközeinek kezelése, ennek keretében utalványozási jogkört gyakorol; g) a párt iratainak, bevételi és kiadási bizonylatainak kezelése; h)a tagnyilvántartás kezelése;
i) a párt Közgyűlése és az Elnökség határozatairól olyan nyilvántartás vezetése, amelyből a döntés tartalma, időpontja és hatálya, illetve a döntést támogatók és ellenzők számaránya megállapítható; j) az éves beszámoló tervezetének előkészítése és először megvitatás céljából az Elnökség, majd jóváhagyás céljából a Közgyűlés elé terjesztése; k) a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak az Alapszabályban megjelölt módon az érintettekkel történő közlése. 22. Az Alelnök: a) ellátja az Elnök által rábízott feladatokat; b) az Elnök akadályoztatása esetén teljes jogkörben képviseli a pártot és ellátja az elnöki teendőket; c) az Elnök munkáját segítve rendszeresen és tevékenyen vesz részt a párt feladatainak meghatározásában és megvalósításában, így a határozatok előkészítésében és meghozatalában, a Közgyűlés és az Elnökség határozatainak, utasításainak végrehajtásában, illetőleg a végrehajtásának ellenőrzésében. 23. A pártot az Elnök önállóan képviseli. 24. A párt bankszámlája felett az Elnök önállóan jogosult rendelkezni. 25. Kötelező felügyelőbizottságot létrehozni, ha a tagság létszáma a száz főt meghaladja. A felügyelőbizottság feladata az párt szerveinek, valamint a jogszabályok, az alapszabály és a párt határozatai végrehajtásának, betartásának ellenőrzése. 26. A párt működését, az Elnökség, a tisztségviselők, a szakmai kabinetek, munkacsoportok feladatait érintő – az Alapszabályban részletesen nem rögzített – alapvető feladatokat Szervezeti és Működési Szabályzatban (továbbiakban: SzMSz) kell meghatározni. 27. Az SzMSz-t az Elnökség állítja össze és készíti elő, majd jóváhagyásra beterjeszti a soron következő Közgyűlésnek. 28. Az SzMSz nem állhat ellentétben a párt Alapszabályával. 29. A Számvizsgáló Bizottság 3 (három) tagból áll, elnökét maga választja tagjai közül. 30. A Számvizsgáló Bizottság tagjait a Közgyűlés titkos szavazással, egyszerű többséggel, 2 (kettő) év időtartamra választja. 31. A Számvizsgáló Bizottság: a) folyamatosan ellenőrzi a párt gazdálkodását, vagyonkezelését és pénzügyeit; b) előzetesen megvizsgálja és írásban véleményezi a Közgyűlés elé terjesztett éves költségvetést és az éves költségvetés végrehajtásáról szóló beszámolót, valamint az Elnökség a költségvetés végrehajtása és betartása érdekében hozott döntéseit; c) jogosult a párt pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos okmányokba betekinteni; d) jogosult a párt tisztségviselőitől, alkalmazottjaitól a párt és annak egyes szervezeti egységeinek pénzügyeivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatosan tájékoztatást kérni, a felsoroltak pedig kötelesek a tájékoztatást megadni; e) munkájáról tájékoztatja az Elnökséget és beszámol a Közgyűlésnek.
32. A Számvizsgáló Bizottság határozatait 2 (kettő) tag egyetértő szavazatával hozza. 33. A Számvizsgáló Bizottság tagjai nem tölthetnek be más a Közgyűlés által választott párttisztséget, nem lehetnek más párt alkalmazottai vagy párt intézményének vagy párt részvételével működő gazdálkodó szervezet alkalmazottai. 34. A Számvizsgáló Bizottság tagjai feladatuk ellátása során tudomásukra jutott, a párt pénzügyivel, gazdálkodásával, vagyonkezelésével kapcsolatos adatokat, információkat kötelesek bizalmasan kezelni. 35. A Számvizsgáló Bizottság a munkája során feltárt szabálytalanságokról haladéktalanul tájékoztatja a vizsgált szervezeti egységet és az Elnökséget. Az írásbeli tájékoztatóban foglalt szabálytalanságok kijavításáért, az abban foglalt határidők betartásáért az Elnökség felelős, a meghozott intézkedésekről a Számvizsgáló Bizottságot az elnök útján írásban tájékoztatni köteles.
V. A PÁRT GAZDÁLKODÁSA 1. A párt vagyona a tagok által fizetett díjakból, a központi költségvetésből juttatott támogatásból, az állam által a Ptv. 5. § alapján ingyenesen átadott ingatlanokból, magyar állampolgár természetes személyek vagyoni hozzájárulásaiból, végintézkedés alapján természetes személyek hagyatékából, a pártnak a Ptv 6. §-ban meghatározott gazdaságivállalkozási tevékenységéből, illetve a párt által alapított egyszemélyes korlátolt felelősségű társaság adózott nyereségéből képződik. 2. A párt részére a – Ptv. 4. § (1) bekezdéseiben foglalt kivételektől eltekintve jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet vagyoni hozzájárulást nem adhat, a párt jogi személytől, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. 3. A párt vagyoni hozzájárulást más államtól nem fogadhat el. A párt külföldi szervezettől – jogi státusától függetlenül – és nem magyar állampolgár természetes személytől vagyoni hozzájárulást nem fogadhat el. A párt névtelen adományt nem fogadhat el; az ilyen adományt be kell fizetni a Ptv. 8. § (1) bekezdésében meghatározott alapítvány céljára. 4. Ha a párt részére a vagyoni hozzájárulást nem pénzben nyújtották, köteles annak értékeléséről (értékének meghatározásáról) gondoskodni. 5. A párt a költségeinek fedezése és vagyonának gyarapítása érdekében a Ptv. 6. § meghatározott gazdasági-vállalkozási tevékenységeket folytathatja. A párt anyagi eszközeit kizárólag a párt céljainak megvalósítására lehet felhasználni. 6. A kifizetések az Elnök és az Alelnök együttes aláírása alapján teljesíthetők. 7. A párt tartozásaiért saját vagyonával felel. 8. A párt köteles minden év május 31. napjáig a Ptv. 1. sz. melléklete szerinti pénzügyi kimutatást a Magyar Közlönyben, valamint – amennyiben rendelkezik saját honlappal – saját honlapján is közzétenni.
VI. A PÁRT MEGSZŰNÉSE 1. Ha a párt kimondja feloszlását vagy a bíróság feloszlatja, megszünteti vagy megállapítja megszűnését, a hitelezők kielégítése után fennmaradó vagyonát az Országgyűlés által létrehozott alapítvány tulajdonába kell adni. VII. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK 1. A tagjegyzék a jelen alapszabály – nem nyilvános, elkülönítetten kezelt – 1. sz. Mellékletét képezi. 2. A párt a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény rendelkezéseit magára nézve kötelezőnek ismeri el. 3. Ha a jelen alapszabály olyan választott tisztséget vagy munkaszervezeti beosztást nyilvánít más tisztséggel, beosztással összeférhetetlennek, melyet a párttag az összeférhetetlenséget kimondó alapszabályi rendelkezés hatályba lépésekor már betölt, az összeférhetetlenséget az összeférhetetlenség keletkezésétől számított 30 (harminc) napon belül kell megszüntetni. 4. Az Alapszabályban említett valamennyi határidő esetében a napok naptári napokként értendők. 5. A párt alapszabályát az alapító tagok Budapesten 2015. április 2. napján tartott alakuló közgyűlésen, egyhangú határozattal jóváhagyták, melynek a jelen egységes szerkezetű alapító okirat módosításait a 2016. szeptember 29. napján tartott Közgyűlésen egyhangú határozattal elfogadták. Ezen módosítások vastagon és dőlt betűvel szedettek. 6. Ahol az Alapszabály írásbeli közlésről rendelkezik, a tag regisztrált e-mail címére küldött, illetve arról érkező közlés is írásbelinek minősül. 7. A jelen alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CXLXXV. törvény, a pártok működéséről és gazdálkodásáról szóló 1989. évi XXXIII. törvény illetve a kapcsolódó egyéb hatályos jogszabályok rendelkezései irányadóak. B u d a p e s t, 2016. szeptember 29.
…………………………………………… Szapár András Elnök
