SALÁTÁK ÉS ÖNTETEK DE VITAMINOK ÉS LELÖHELYEIK DE NYOMELEMEK DE Salátareceptek 4 személyre
A recepteket ajánljuk azoknak:
akik szeretik a hagyományos ízhatású, ámde változatosan elkészíthető salátákat, akik kedvelik a gyorsan és könnyen elkészíthető, akár önálló ételként is fogyasztható salátákat, akik a kalóriaszegény , rost és vitamin dús élelmianyagok felhasználásával az egészséges utat választják táplálkozásukban. KUKORICASALÁTA
Hozzávalók:
3 zacskó mirelit kukorica 30 dkg párizsi 3 doboz kefír 1 csokor zöldpetrezselyem A mirelit kukoricát sós vízben megfözzük (pároljuk), a párizsit apró kockákra vágjuk, leöntjük a kefirekkel és az apróra vágott petrezselyemmel díszítjük. FOKHAGYMÁS KINAI KEL SALÁTA Hozzávalók: 1 db (kb. fél kg) kínai kel 5 gerezd fokhagyma 2 dl kefir mustár, citromlé, cukor, só A kefirt összekeverjük a mustárral, cukorral, citromlével, sóval és a zúzott fokhagymával. A kínai kelt csíkokra vágjuk és beleforgatjuk a mártásba. Lehűtve fogyasztjuk. LILAHAGYMÁS KUKORICASALÁTA Hozzávalók:
60 dkg (mirelit vagy konzerv) kukorica 2 nagyobb fej lilahagyma olaj, citrom, só, törött bors Citromos,olajos salátaöntetet készítünk, borssal ízesítjük. A kukoricát összekeverjük a vékonyra szeletelt lilahagymával (helyettesíthető: snidlinggel, póréhagymával), leöntjük az öntettel. Néhány óráig hűtő-
szekrényben érleljük. SNIDLINGES TÚRÓKRÉM
Hozzávalók:
20 dkg félzsíros túrókrém
5 dkg margarin 1 evőkanál snidling só A túrót áttörjük, enyhén megsózzuk és simára keverjük a margarinnal és az apróra vágott snidlinggel. Barna kenyérre kenve fogyasztjuk. ZELLERES BURGONYASALÁTA Hozzávalók:
60 dkg burgonya 20 dkg zellergumó néhány szál zellerzöld ecet, cukor, olaj, só A burgonyát héjában megfőzzük, vékony karikára vágjuk. A zellert is megfőzzük és almareszelőn lereszeljük. Salátástálba rétegezzük, a páclével leöntjük. Tetejére a zeller zöld kerüljön. Tálalás előtt néhány csepp olajat teszünk rá. Köretként is fogyaszthatjuk. CSIRKESALÁTA Hozzávalók: 30 dkg sült csirkemell (bőr nélkül) 10 dkg savanyú uborka 20 dkg paradicsom, zöld paprika, alma 2 dl kefír só, cukor, mustár, kapor A kefirrel, sóval, cukorral, kaporral mártást készítünk. Beletesszük a csíkokra vágott sült húst, uborkát, paradicsomot, paprikát, almát. TORMASALÁTA Hozzávalók:
1 db sárgarépa 5 dkg torma fél kg alma méz, kevés citromlé A hozzávalókat lereszeljük és összekeverjük.
Hozzávalók:
TÉLI GYÓGYSALÁTA 8 dkg zeller 40 dkg alma joghurt, majonéz
A zellert és az almát lereszeljük, leöntjük joghurt és majonéz fele-fele arányú keverékével. Frissen darált diót is adhatunk hozzá. Főtt burgonyával, rizzsel, kenyérrel ehetjük. ALMASALÁTA JOGHURTTAL Hozzávalók:
1 kg alma
4 dl joghurt 2 evőkanál méz 2 evőkanál darált dió Az almát vékony szeletekre vágjuk, a joghurtot a mézzel habosra keverjük és az almaszeletekre öntjük. Tálba öntve, darált dióval megszórjuk. VITAMINSALÁTA Hozzávalók:
1 kisfej kelkáposzta 3 db zöldpaprika 1 fej kalarábé 3 db sárgarépa 1 db kisebb kígyóuborka 1 csokor petrezselyem 2-3 db paradicsom 4 dl kefir 10-15 dkg márványsajt A kelkáposztát, a paprikát nagyon vékonyra vágjuk. A sárgarépát és a kalarábét lereszeljük, az uborkát vékonyra gyaluljuk. A kefirbe reszeljük a márványsajtot és ráöntjük az alapanyagokra. Paradicsommal és az apróra vágott petrezselyemmel díszítjük. TAVASZI SALÁTA Hozzávalók:
2 fej saláta 2 csomag zöldhagyma 3 kemény tojás 2-3 db zsenge sárgarépa 1 csomag kapor 3 evőkanál olaj citromlé, só, cukor Az olajat egy kis citromlével, pici sóval, pici cukorral (édesítőszerrel) összekeverjük. Ebbe forgatjuk bele az apróra tépett salátát és a karikára vágott zöldhagymát a szárával együtt, a lereszelt sárgarépát, a kockára vágott kemény tojást. Az összevágott kaporral ízesítjük. OLASZ BURGONYASALÁTA Hozzávalók:
1 kg burgonya 10 dkg párolt zöldborsó 1-2 szál párolt sárgarépa 20 dkg ecetes uborka 1-2 alma 30 dkg párizsi vagy virsli hagyma, majonéz A héjában főtt burgonyát apró kockákra vágjuk. Hozzáadjuk a kockára vágott párizsit vagy a karikára vágott virslit, az összeaprított hagymát, zöldborsót, sárgarépát, uborkát és a meghámozott almát. Leöntjük majonézzel, összekeverjük és hűtve tálaljuk.
PARASZTSALÁTA Hozzávalók:
20 dkg vöröshagyma 30 dkg cékla fél kg burgonya ecet, só, bors, folyékony édesítő A héjában főtt burgonyát karikára vágjuk, a céklát nyersen lereszeljük, a hagymát karikára vágjuk, az anyagokat összekeverjük. Hagyományos salátapáclevet készítünk és leöntjük vele a salátát. VEGYES VITAMINSALÁTA Hozzávalók:
25 dkg cékla 25 dkg sárgarépa 25 dkg alma citromlé, folyékony édesítő, só Az alapanyagokat lereszeljük, összekeverjük. A folyékony édesítő és citromlé keverékével leöntjük, néhány órára a hűtőbe tesszük, hogy az ízek összeérjenek. VAJBABOS CÉKLASALÁTA Hozzávalók:
45 dkg konzerv vajbab vagy párolt friss zöldbab 1 közepes nagyságú cékla, összevágva 1 csomó zöldhagyma, finomra vágva 1 csomó petrezselyem, finomra vágva 1 csapott kávéskanál őrölt fekete bors 2 evőkanál olíva vagy napraforgó olaj Keverjük össze a hozzávalókat, kicsit hagyjuk érni az ízeket.
KORIANDERES BABSALÁTA Hozzávalók:
15 dkg szárazbab 3 dkg friss koriander 5 vékonyra szeletelt zellerszál 1 karikára vágott paprika 3 evőkanál olaj citromlé, őrölt feketebors, só
A babot éjszakára áztassuk be, majd az áztató vizet leöntve, új vízben főzzük meg, hagyjuk kihűlni. A koriandert vágjuk apróra. Keverjük össze a hozzávalókat. Az öntetnek valókat külön tálban keverjük össze, majd öntsük a salátára. Jól keverjük össze, lefedve a hűtőszekrényben 2 napig is eláll. KIADÓS NYERS SALÁTA
Hozzávalók:
1 közepes nagyságú nyers cékla 2 sárgarépa, összevágva 5 zellerszál, finomra vágva 2 gerezd fokhagyma, összezúzva 1 csomó zöldpetrezselyem, finomra vágva Keverjük össze a hozzávalókat tetszés szerinti öntettel. EGYSZERŰ BURGONYASALÁTA
Hozzávalók:
50 dkg tisztított újburgonya 5 zöldhagyma, vékonyra vágva 1 csokor finomra vágott zöldpetrezselyem 1 szál menta, finomra vágva (elhagyható) tetszés szerinti öntet Pároljuk puhára a burgonyát, hagyjuk kihűlni. Keverjük össze a többi hozzávalóval és öntsük le tetszés szerinti öntettel. PIKÁNS ECETES SALÁTA Hozzávalók:
1 nagy nyers cékla, összevágva 1 nyers fehérrépa, összevágva 2 nyers sárgarépa, összevágva 15 dkg fehérkáposzta, összevágva 5 dkg mazsola 1 közepes vöröshagyma, finomra vágva fél kávéskanál chilipor 1 citrom leve és héja 1,5 dl almaecet 60 ml olíva-, vagy napraforgóolaj Állítsuk össze az első hat hozzávalót egy salátás tálban, a többi négyet pedig egy kancsóban, majd öntsük a salátára. Keverjük össze és 1-4 órán át tartsuk a hűtőszekrényben.
ÖNTETEK EGYSZERŰ ÖNTET Hozzávalók:
1 doboz kefirbe keverünk: vagy összevágott metélőhagymát vagy egy csomó vágott kaprot vagy egy csomó vágott petrezselymet vagy reszelt sajtot EGYSZERŰ KRÉMÖNTET
Hozzávalók:
2 evőkanál olaj 1 kávéskanál mustár őrölt feketebors 60 ml almaecet
KÖNNYŰ SALÁTAÖNTET Hozzávalók:
fél gerezd fokhagyma 3 evőkanál olaj evőkanál citromlé kevés só, bors A hozzávalókat tegyük tálba, hagyjuk 15 percig állni, hogy a fokhagymaolaj kioldódjon. A fokhagymával (villahegyre tűzve) keverjük össze az alapanyagokat, majd vegyük ki fokhgymát. A levet öntsük a salátára. CURRYS MAJONÉZÖNTET Hozzávalók:
2 evőkanál olaj 1 evőkanál citromlé 1-2 evőkanál majonéz 1 teáskanál méz fél teáskanál curry por 1 teáskanál összezúzott hagyma 2 teáskanál friss bazsalikom (elhagyható) só, fekete bors FRANCIAÖNTET
Hozzávalók:
3 evőkanál olaj 1 evőkanál citromlé fél teáskanál mustár fél gerezd fokhagyma só, bors Villahegyre szúrt fokhagymával keverjük össze a hozzávalókat és öntsük a salátára.
A NYOMELEMEK AZ ÉLET SÓI Naponta mintegy ötvenezer anyagcsere folyamat zajlik le szervezetünkben, s e folyamatokat a nyomelemek irányítják. Például egészen kis mennyiség a vérképződést, a szívműködést, az immunrendszert és a szervezet többi funkcióit. A „vitaminőrület” hívei gyakran megfeledkeznek arról, hogy bármennyire fontosak a vitaminok: hatásuk aligha érvényesülhetne a szervezet számára nélkülözhetetlen ásványi anyagok nélkül.
IDEGRENDSZER A magnézium antidepresszív módon hat. A cink jó hatású az idegbénulás ellen. A réz javítja a szervezet vasfeldolgozó funkcióját és az agyműködést. A vas erősíti a koncentráló képességet.
IMMUNRENDSZER: A cink erősíti a szervezetünk ellenálló képességét és kimossa a kórós nehézfémeket. A vas a fertőző betegségek előfordulásának gyakoriságát csökkenti. A réz a vassal együtt az immunrendszer egyik fő támasza. A szelén sejtjeink legfontosabb védőanyaga, semlegesíti a nehézfémek (kadmium, higany, ólom) káros hatásait.
SZÍV ÉS ÉRRENDSZER: A kálium erősíti a szívizomzatot, stabilizálja a vérnyomást és víztelenít. A magnézium a szívben gyorsítja a véráramlást. A szelén az érelmeszesedés megelőzésében játszik fontos szerepet. A króm gondoskodik a kiegyensúlyozott koleszterin- és vérzsírszintről.
MÁJ: A cink támogatja a máj méregtelenítési munkáját. Segít az inzulin termelésében és tárolásában. A szelén erősíti a máj anyagcseréjét.
HORMONOK: A cink elömozdítja, meggyorsítja a cukor feldolgozását, az inzulintermelést és a szexuális hormonok termelését.
CSONTOZAT: A kálcium erősíti a csontokat és a fogakat. A réz gátolja a mozgásszervek gyulladásos betegségeit. A molibdén segíti a fluorid beépülését a fogakba, gyorsítja a köszvény és a csúz gyógyulását. A mangán segíti a kalcium beépülését és felvételét a csontokba. Ez a nyomelem igen fontos a csontritkulásban szenvedőknek.
IZOMZAT: A kálium meggátolja az izomgörcsöket, a réz az izomfájdalmak megelőzését szolgálja. A szelén az izomképződést gyorsítja. A vas javítja az oxigénellátást, növeli a teljesítőképességet. A mangán stimulálja, élénkíti az izmok anyagcseréjét.
LÉGZŐRENDSZER: A szelén védi a hörgőket, a mangán jelenléte az asztma megelőzését segíti elő.
BŐR: A cink meggyorsítja a sebek és hegek gyógyulását, és a pattanások pörsenések megszüntetéséhez is hozzájárul. A szelén simává és bársonyossá varázsolja a bört.
NEMI SZERVEK: A magnézium jelenléte enyhíti a menstruációs görcsöket. A cink normalizálhatja a rendszertelen havi vérzéseket és meggyorsíthatja az anyagcserét a csírasejtekben. A vas csökkenti a koraszülések veszélyét. A molibdén az impotencia különböző formáinál segitőleg hat.
VITAMINOK ÉS LELŐHELYEIK VITAMINOK Az ember a vitaminokat általában nem tudja előállítani, így a táplálékkal kell bevinni a szervezetbe. A vegyes táplálkozás többnyire fedezi a szükségletet. A kész vitaminok bevitelénél tartózkodjunk egy-egy kitüntetett (például: C, E, D) vitaminféleség túlzott fogyasztásától, mert az egyoldalúság, általános vitaminhiányt hozhat létre. A vitaminok oldékonyságuk alapján két nagy csoportra oszthatók: Zsírban oldódó vitaminok és forrásaik: A vitamin - belsőségek (máj, vese, szív), tojás sárga, tengeri hal, tejtermékek, zöld, sárga, vörös színű zöldségek, gyümölcsök, répa, paraj, kelkáposzta, sütőtök D vitamin - halmáj olajok, máj, tojás, tej-, tejtermékek. A D vitamin szükséglet fedezéséhez a jól összeállított étrendben a napsugarak segítsége is szükséges. E vitamin - növényi olajok, zöld növények, gabonafélék csírája. A hús, máj, tojás E vitamin tartalma függ az állatok takarmányozásától. K vitamin - brokkoli, káposzta, fejes saláta, paraj, tej-, tejtermékek
Vízben oldódó vitaminok és forrásaik: B1 vitamin - máj, barna kenyér, hüvelyesek, élesztő B2 vitamin - tej-, tejtermékek, máj, vese, tojás, hüvelyesek B 6 vitamin - máj,hús, tejtermékek,hüvelyesek, élesztő, tojás B12 vitamin - állati eredetű élelmiszerek Nikotinsav - hús, máj, vese, zöldségfélék, kenyér Folsav - máj, leveszöldségek, paraj, gyümölcsök, élesztő C vitamin - zöldpaprika, paradicsom, petrezselyem, savanyú káposzta gyümölcsök, burgonya, saláta
ÁSVÁNYI ANYAGOK Szervezetünk 4-5 % - át teszik ki. Teljes hiányuk esetén a szervezet megbetegszik, de ha táplálékunkban, akár nyomokban is, megtalálhatók, fedezik a szükségletet. Kalcium - tej-, tejtermékek Cink - hús, tojás, hüvelyesek Foszfor - minden élelmiszerben előfordul Nátrium - konyhasó (napi szükséglet 2 gr) Jód - tengeri hal Kálium - minden élelmiszer-nyersanyagban benne van Vas - marhahús, sertéshús, baromfihús, hal, máj, belsőség Mangán - gabonafélék őrleménye, dió, mogyoró
VITAMINOK TERMÉSZETES LELŐHELYEI A KÁPOSZTA A legrégebben használt konyhakerti növényünk, igen magas a C vitamintartalma. 100 g káposztában 40 mg C-vitamin van, ez a mennyiség azonos 100 g citromban vagy narancsban található mennyiséggel. 100 g káposzta energiatartalma 32 kalória, ezért fogyókúrás étrendben is nagy szerepet játszik. Jelentős mennyiségben tartalmaz káliumot, kisebb mértékben foszfort, kalciumot, vasat. A savanyított káposztalé nagyszerű erősítő ital, növeli az étvágyat és javítja az emésztést. Nem ajánlott a savanyú káposzta fogyasztása a nyombélfekélyben, hasnyálmirigy gyulladásban és vesebajban szenvedőknek.
A CÉKLA A cékla vitaminokat, ásványi sókat, poliszacharidokat és olyan festékanyagokat tartalmaz, melyek a szervezet életfunkcióit kedvezően befolyásolják. Van benne, több-kevesebb karotin, fólsav, E, B1, B2, B6 és C-vitamin, magnézium, kálium. Ezeknek tulajdonítható, hogy a nyers céklalé biológiailag igen értékes ital. Mivel sok rostanyagot tartalmaz, a gyomor és bélrendszeri betegségekben szenvedők csak lé formájában fogyasszák. A céklát a magyar konyha szinte csak salátának ismeri, pedig igen változatosan el lehet készíteni.
A GOMBA Kedvelt ételeink közé tartozik, bár fogyasztása Magyarországon elmarad más államok mögött. A gomba a húsban lévő fehérjéhez hasonlóan aminosavakat tartalmaz. Rendkívül gazdag íz-, és zamatanyagaik változatossá teszik étrendünket, tehát nagy az élvezeti értékük. Az ember számára szükséges fő tápanyagok közül megtalálhatók bennük a fehérjéken kívűl a szénhidrátok és növényi zsírok is. Külön említést érdemel a gombában lévő zsírnemű anyagok közül a lecitin. Ez az idegrendszer felépítéséhez szükséges, zsírhoz hasonló vegyület, viszonylag kevés táplálékunkban található, legnagyobb mennyiségben a tojássárgában van. Az ásványi anyagok közül foszfort, káliumot, kevés karotint, C, D, K vitamint tartalmaz. A gombák energiatartalma elég alacsony, ezért fogyókúrás étrendhez és cukorbetegek diétájához is ideális alapanyag.
Főzésükre vonatkozó néhány szabályt érdemes megjegyezni. Legfontosabb: minél vékonyabb szeletekre vágjuk a gombát, annál értékésebb táplálékhoz jutunk, mert szervezetünk csak a felnyílt sejtekből kiömlő fehérjét tudja hasznosítani. Nyersen is fogyasztható. A friss gombát nem kell meghámozni, elég, ha alaposan megmossuk.
SÁRGARÉPA Felhasználásának rengeteg módja van, amit érdemes elsajátítani, nemcsak a változatosabb étrend miatt, hanem azért is, mert nagyon gazdag karotinban, amelyből a szervezetben Avitamin keletkezik. Az egészséges ember napi A-vitamin szükséglete megnő várandósság, szoptatás, betegség, erős fizikai munka, rendszeres sportolás, időskori emésztési zavarok esetén. A táplálékkal a szervezetbe került
A-vitamin felesleget a máj tárolja és amikor nem jut a szervezetbe
elegendő mennyiség, a máj a „raktárából” ellát bennünket. Az
A-vitamin a szem, a
nyálkahártyák, a bőr védelmezője. A karotin nem egyenletesen helyezkedik el a gyökérben, legkevesebb belül található, legtöbb a külső részeken. Ezért ajánlatos csak kaparni a felületet. A mirelitkészítmények is megtartják eredeti tápértéküket. A sárgarépa rendszeres fogyasztása, -nyersen- segíti a gyermek fogazatának egészséges fejlődését, idősebbeknek késlelteti az ínysorvadás kialakulását. Fogyókurázóknak is ajánlott. Nyersen fogyasztva hosszabb ideig tartó telítettséget okoz, mint a főtt répa. A sárgarépalevet tejszínnel vagy kefirrel összekeverve, olívaolajjal, tojásságával együtt a száraz arcbőr táplálására szolgál.
A PARADICSOM Közkedvelt konyhanövény, mégis érdemes táplálkozási értékét ismertetni. Talán nem mindenki tudja, hogy gyógyhatása is van. Gombás megbetegedések, gyulladásos folyamatok megszüntetésére kenőcsöket is készítenek belőle. Kellemes zamata mellett vitaminokat, ásványi anyagokat tartalmaz. B1, B2, C-vitamin, kálium, magnézium, kalcium, vas, foszfor található benne. Az apróbb paradicsomokban általában több C-vitamin van, mint a nagyobbakban. Ajánlatos közvetlenül csak a fogyasztás előtt felszeletelni, mert ha hosszabb ideig áll felvágva veszít C-vitamin értékébőlA paradicsomlevesnek, ivólének különös zamatot ad a zeller, a mártásnak a currypor.
A paradicsomot kozmetikai pakolásokra is felhasználhatjuk. A paradicsompakolásnak hidratáló hatása van, a bőr feszességét, ruganyosságát fokozza. A paradicsom biológiailag aktív anyagai élénkítik a bőr anyagcseréjét, frissítik, fiatalítják.
A FOKHAGYMA A fokhagyma nemcsak kedvelt fűszer, de népi gyógyászatban mint természetes orvosság is előkelő helyet foglal el. A fokhagymáról már a legrégibb iratokban is találunk feljegyzést. A római katonák mindennapi élelmükhöz kapták, hogy egészségesebbek legyenek. A fokhagymát elhízás, magas vérnyomás ellen használják. Az is bebizonyosodott, hogy gyógyítja az érelmeszesedést, szabályozza az epeműködést, segíti az emésztést, értágító, csökkenti a szédülést, fejfájást. Fontos hatóanyagai az illóolaj, a fehérje, a karotin, B1, B2, C-vitamin, jód, kálium, nátrium, magnézium, vas, cink, mangán, réz. Ezek mind a hosszú, egészséges élet feltételei. A fokhagyma fogyasztását- minden kedvező hatása ellenére- nem tanácsos túlzásba vinni, mert felfúvódást, gyomorégést okozhat. A háziasszonyoknak jó tanács: mindig nyersen keverjük az ételbe.
A HAGYMA A vöröshagyma ősrégi fűszer. A magyar konyha ízei el sem képzelhetők nélküle. 100 gramm hagymának az energiatartalma 40 kalória. Víz, rostanyag, B1, B2 és C-vitamin, nikotinsav, kálium, kálcium, vas és foszfor található benne. Jellegzetes ízét és illatát kéntartalmú illóolaja adja. A kutatások arra is fényt derítettek, hogy a hagymában található anyagok elősegítik az emésztést, javítják a szívműködést, tágítják az ereket. Rendszeres fogyasztása után csökken a vér koleszterintartalma. A hagymát hűléses betegségek gyógyítására háziszerként is felhasználhatjuk. A vöröshagymát szeleteljük fel és a beteg egy percig jó mélyen szívja be az illatát, így érvényesül baktériumölő hatása. Idősebbeknek és gyerekeknek különösen ajánlott a gyakori fogyasztása, mert szervezetüket ellenállóbbá teszi a meghűléses betegségekkel szemben. Tavasszal szinte az első vitaminforrásunk az újhagyma. Vitamin és kéntartalma segíti a téli időjárási viszonyoktól megviselt bőrünk megszépülését. A metélőhagyma és póréhagyma méltatlanul mellőzött növényeink. Mindkettő kitűnő ízesítőszer, sokféle felhasználással.
A PETREZSELYEM A kellemes ízt és aromát adó zöldfűszernek igen magas a karotin és C-vitamin tartalma. Több C-vitamint tartalmaz, mint a paprika. A petrezselyem zöldjét közvetlenül a felhasználás előtt vágjuk apróra és keverjük az ételbe. A szárát se dobjuk el. A szárából kifőtt íz és ásványi anyagok növelik az étel tápértékét. Gyógyításra is alkalmas hatóanyagokat is tartalmaz. Az összezúzott petrezselyemlevelet arcpakoláshoz is felhasználhatjuk a száraz, érzékeny bőr felfrissítésére, mézzel, tejszínnel összekeverve.
A BURGONYA Keveset tudunk róla, pedig értékes táplálékunkról van szó. A kenyérgabona után talán a legfontosabb élelmiszerünk. 100 gramm burgonya energiatartalma 94 kalória, szénhidráttartalma 20 gramm, tehát kevesebb, mint a száraztésztáé és a rizsé. A burgonya lassabban bomlik le és szívódik fel a szervezetben, ezért ideális a cukorbetegek és fogyó kúrázók részére korlátozott szénhidráttartalmú étrendek összeállításához. Fehérjetartalma 2,5 gramm, a szervezet jól értékesíti, a tej vagy a hús fehérjével egyenértékűnek
tekinthető.
Jelentős
C-vitamin
forrásunk,
mivel
egész
évben
rendelkezésünkre áll. A friss burgonyában 100 grammonként 20-30 mg C-vitamin található, ez a téli tárolás következtében a tavaszi hónapokra 5-10 mg-ra csökken. Főzéskor a hőkezelésre érzékeny a C-vitamin, egy része elbomlik, egy része pedig kioldódik, ezért a hámozva főzött burgonyalevét az ételek készítésénél célszerű felhasználni. Arra is ügyeljünk, hogy ne főzzük túl. Értékes ásványi anyagokat, kálium, magnézium, foszfor és szerves savakat tartalmaz. Igen jelentős a kálium tartalma, napi fél kg fedezheti egy felnőtt ember szükségletét. A burgonya értékét az is emeli, hogy rostanyagai elősegítik a bélműködést. Jó tudni, hogy a burgonya megzöldült részei mérgező hatású anyagot szolanint tartalmaznak. Az érett, helyesen tárolt burgonya nem zöldül meg. Az ilyen burgonyát nem szabad héjában főzni. Ha kifogástalan a minősége, vékonyan hámozzuk, mert a héj közelében vannak az íz anyagok és a burgonyafehérje. A burgonyát nemcsak hagyományos módon (leves, főzelék, saláta) lehet elkészíteni, érdemes új receptekkel kísérletezni.
Néhány javaslat: a megfőtt és kivájt burgonyát tölthetjük gombapörkölttel, sonkás sajttal, petrezselymes vagy majorannás darált hússal, lecsós tojással, húsos tojáskrémmel, majd tejföllel leöntve sütőbe téve átsütjük, salátával tálaljuk. Kitűnő egytálétel. Szépítőszerként is megállja a helyét, nyersen, lereszelve pakolásként helyezzük az arcunkra. Ha főtt burgonyát meleg tejjel simára keverünk, kézápolásra használhatjuk.
A SZÓJA A szója régóta ismert fehérje forrás. Az elmúlt 50 év során a szója az egészséges és teljes értékű táplálkozásban kiemelkedő szerepet kapott. A szójabab az emberi szervezet számára nélkülözhetetlen tápanyagokat kedvező összetételben tartalmazza: 38-42 % fehérjét, 15-20 % zsiradékot, 20-25 % szénhidrátot, 3-4 % rostanyagot, 5 % életfontosságú ásványi anyagot, mikro és makro elemeket, valamint B1, B2, B6, E és P vitamint tartalmaz. A szójafehérje tartalmazza az ember számára szükséges aminosavakat. Az szójabab igen előnyös zsírfajta, mert kettősen telítetlen zsírsavakat is tartalmaz és így az állati zsírokkal szemben csökkenti a vér koleszterinszintjét. A szójaolaj és szójafehérje az inzulin és vércukorszintet is csökkenti, tehát a fokozott étvágyat is gátolja, az elhízást akadályozza. További előnye alacsony szénhidráttartalma. Tej és általában fehérje túlérzékeny felnőttek és csecsemők táplálására is alkalmas. A szóját növényi húsnak is nevezik, azonban semmi esetre sem tekinthetjük húspótló utánzatnak, hanem új tápláléknak, amelyből a legváltozatosabb ételféleségek készülnek. Tanácsok az elkészítéséhez: a szója igen kiadós, szárított állapotban 2,5-5 dkg-ot kell számítani egy személyre. Az elkészítésnél lényeges a beáztatás és fűszerezés. A fűszerezést ki-ki ízlése szerint végezze, zöldségek, fokhagyma, borsikafű, majoranna, kömény stb. A fűszereket mindjárt a beáztatásnál kell hozzáadni. Összeállította: Dr. Gritz Arnoldné egészségnevelő 2002
