Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
Sajtóanyag Insula Lutherana | Evangélikus Országos Múzeum Új állandó kiállítás: Luther öröksége
2016. november 11-én az Evangélikus Országos Múzeum LUTHER ÖRÖKSÉGE c. új állandó kiállítása nyílik meg a – szintén most átadott – Insula Lutheranán, a Belváros szívében. (Budapest V. ker. Deák tér 4.) A pesti belváros lutheránus (evangélikus) szigetén különféle lelkiségi és kulturális tartalmak találkoznak, és olyan egységet képeznek, amely az örökségét ápoló, a világra nyitott, új kommunikációs lehetőségek után kutató és kortárs kihívásokkal is törődő, toleráns egyház üzenetét befogadhatóvá tudja tenni. 1815-ben ajándékként kapták meg a magyarországi evangélikusok Luther Márton végrendeletét – ez a dokumentum jelképe annak, hogy Luther hivatalos örökösei vagyunk Európának ebben a szegletében. Erről a majd’ öt évszázados és sokszínű örökségről ad képet a kiállítás, egy anyagiakban mindig is szűkölködő, ám szellemi és lelki javaira annál büszkébb közösség történetéből.
Micsoda az Insula Lutherana? 1. Helyszín Az ún. Insula Lutherana – a lutheránus sziget – Budapest szívében, a metróvonalak találkozásánál helyezkedik el. Mintegy kétszáz éve a magyarországi evangélikusság egyik legjelentősebb kulturális és lelki központjának számít. A múzeumnak is otthont adó épület egyik oldalán a híres, az „ország templomának” is nevezett, turisztikai látványosságnak számító, klasszicista stílusban épült templom (Pollack Mihály első középülete), amely a déli evangélikus egyházkerület székhelye is egyben. Híressé vált lelkészek szolgáltak falai között: az „ország papja”, Székács József, Cervantes első magyar fordítója, Győry Vilmos és a 20. század mártír sorsú püspöke, Ordass Lajos. A másik oldalon helyezkedik el az evangélikus gimnázium, amely időrendben Pest második gimnáziuma, és olyan országos, sőt világhírnévre szert tett személyiségek tanultak a falai között, mint Petőfi Sándor költő, Kálmán Imre zeneszerző, Pecz Samu építész, Kandó Kálmán a vasútvillamosítás megteremtője. Az Insula Lutheranán 19. században kialakult, majd megizmosodott modern, toleráns és evangélikus szellemiség elegendő példát ad a 21. századi utódok elé: aktualizálni, megközelíthetővé és befogadhatóvá tenni evangélikus örökségünket. 2. Kulturális központ A gyakran konkrét találkozási pontként használt térben a felújítással és bővítéssel, a különféle kulturális tevékenységek (múzeum, könyvesbolt, előadótér) összehangolt üzemeltetésével lehetőség nyílik arra, hogy eleven, az evangélikusság értékeit a széles közönségnek korszerű formában közvetíteni tudó kulturális hely jöjjön létre. Az Insula Lutherana megnyitásával a belváros új, a minőségi egyházi turizmust szolgáló létesítménnyel fog gyarapodni a Szent István tér – Deák tér – Dohány utca – Kálvin tér útvonalon. •
3. Múzeum Állandó kiállítás Az átalakított kiállítótérben épült fel új állandó kiállításunk, melyben a tárgyközpontú installációt és a korszerű interaktivitást ötvözzük. Nagy hangsúlyt fektetünk a magyarországi evangélikusság kulturális sokszínűségének megjelenítésére. Az evangélikus egyház ugyanis történelmileg háromnyelvű – német, szlovák, magyar – volt. Ez a multietnicitás segítette elő a Kárpát-medencén túlról betelepülő
1
evangélikusok integrálódását. Az új szellemű, a modern narratívát és technikákat alkalmazó, új állandó kiállításon jelenítjük meg a magyarországi evangélikusság európai kultúraközvetítő szerepét is. A kiállításon újszerűen mutatjuk be a nagyközönség számára Luther Márton saját kezűleg írt végrendeletét, amely 1815-ben, Jankovich Miklós műgyűjtő és mecénás ajándékaként került az evangélikus egyház tulajdonába. Több új digitális alkalmazással lépünk a nagyközönség elé, amelyek nemcsak díszként szolgálnak, hanem az élményszerű információszerzés valódi eszközei lesznek. •
Időszaki kiállítás A kiállítótér bővítése (a pince felé) dinamizálja a múzeum működését, új lendületet ad kulturális és missziós munkájának: az eddiginél nagyobb kiállításoknak, valamint konferenciáknak, kamarazenei koncerteknek, pódiumbeszélgetéseknek, diákprogramoknak biztosít különleges atmoszférájú helyet. A bővítéssel létrejött multifunkciós tér ad lehetőséget arra, hogy valóban élő múzeumként működhessünk.
•
Múzeumpedagógia Az evangélikus egyház egyik fontos tevékenységi területe hazánkban hagyományosan az oktatás: óvodák, iskolák fenntartása. A múzeum nemcsak konkrétan, földrajzilag, hanem átvitt értelemben is a templom és az iskola között foglal helyet. Lehetőségeink a nagyobb kiállítótérben és egy foglalkoztató helyiség kialakításával megsokszorozódtak. A múzeumpedagógiai programkínálatot a tanév 2. félévére tesszük közzé. * Néhány példa, amiért érdemes idejönni Különös tárgyak Vasnyárs, amelyre Caraffa törvényszéke tűzette a vértanú Radvánszky György fejét (1687) Zsilinszky Mihály egyháztörténész, titkos tanácsos szabadkőműves jelvényei (1838–1925) Ún. árvízi kehely, amelyet a pesti árvíz után a zsidó hitközség rabbija ajándékozott az evangélikus lelkésznek (1838) Kossuth Lajos tengeri növénygyűjteménye (19. sz. vége) Petőfi első ismert verskézirata (1838) Peter Kast, egy hartai férfi kelengyeládája (1875) Koporsófedél Szarvasról (1828) Digitális múzeum Épülettörténet mindenkinek Megelevenedik Luther végrendelete Fent és lent: hatalom és egyház Térképen az egyháztörténet – közel 1200 gyülekezet keletkezése és/vagy elmúlása Preparált orgona – nem csak haladóknak! Album amicorum – az evangélikus hálózat Templomok 3D-ben Óvóhely a pincében: Sztehlo-Keken emlékhely. Tiszteletadás a vészkorszakban helytállók előtt.
2
