AZ EU TANÁCSÁNAK FŐTITKÁRSÁGA
~TÁJÉKOZTATÓ~ AZ EURÓPAI UNIÓ ÉS A TERRORIZMUS ELLENI KÜZDELEM REV 1 Brüsszel, 2007. május 14. A terrorizmus jelentős mértékben veszélyezteti Európa biztonságát, demokratikus társadalmaink értékeit, valamint az európai polgárok jogait és szabadságjogait. A terrorcselekmények bűncselekmények, és semmilyen körülmények között sem indokolhatók. A terrorizmussal mind nemzeti, mind nemzetközi szinten fel kell venni a harcot. Az Európai Unió a 2001. szeptember 11-i, és különösen a 2004-es madridi és 2005-ös londoni szörnyű támadások óta fokozta a fellépését. Az elnökség és a terrorizmusellenes koordinátor javaslatait követően a Tanács elfogadta az EU terrorizmusellenes stratégiáját, melynek révén az Unió elkötelezi magát a terrorizmus ellen az emberi jogok megsértése nélkül folytatott globális küzdelem mellett, miáltal polgárai a szabadságon, a biztonságon és a jog érvényesülésén alapuló térségben élhetnek. Az EU terrorizmusellenes stratégiájának négy pillére a megelőzés, a védekezés, az üldözés és a reagálás. Megelőzés Az első célkitűzés a radikalizálódáshoz és a terroristák toborzásához vezető, a terrorizmus elterjedését előidéző tényezők európai és nemzetközi szintű leküzdésén keresztül annak megelőzése, hogy emberek a terrorizmus felé forduljanak. •
A tagállamok és az Unió közötti koordináció javítása érdekében a Tanács elfogadta a radikalizálódás és a terroristák toborzása elleni stratégiát és cselekvési tervet (2005). A végrehajtási intézkedések között vannak a börtönökben zajló radikalizálódás kezelését és az internet segítségével végbemenő erőszakos radikalizálódás elleni küzdelmet célzó tagállami és az Europoltól származó kezdeményezések („Check the Web”) A közösségi rendfenntartási uniós stratégia előkészítése megkezdődött.
SAJTÓ Rue de la Loi 175
B – 1048 BRUSSELS
Tel.: +32 (0)2 281 6319
Fax: +32 (0)2 281 8026
[email protected] http://www.consilium.europa.eu/Newsroom
•
Az EBVP keretében végzett katonai és civil válságkezelési műveletek révén az EU hozzájárul a harmadik országokban az erőszakos radikalizálódás feltételeire kiható biztonsági környezet javításához. Példa erre az acehi művelet (2006), a rafahi határőrizeti misszió (Gáza), valamint a tervezett afganisztáni rendőri támogató misszió (2007). Az EBVP keretében a terrorizmus megelőzését és leküzdését célzó további polgári képességeket a Legfőbb Polgári Cél 2008-ban határozzák meg.
•
A felelős kormányzás és a jogállamiság területét lefedő, harmadik országokat támogató EUprojektek olyan tényezőkre irányulnak, amelyek hozzájárulhatnak a radikalizálódáshoz és a toborzáshoz (Euromed, Nyugat-Balkán, ASEM, együttműködés Algériával és Marokkóval).
•
Az EU szakértői találkozókat szervezett az Euromed-országokkal a Földközi-tenger térségében végbemenő radikalizálódási folyamatok elemzése és összehasonlítása céljából. A Bizottság 2007-ben Euromed-konferenciát fog szervezni arról, hogy a média milyen szerepet játszhat a felbujtás megelőzésében.
•
2006 júliusában a Tanács iránymutatásokat fogadott el azzal kapcsolatban, hogy miként lehet szembeszállni a radikalizálódással és a toborzással az Unióban a médiakommunikáció révén. Ezek bővített változatát a német elnökség ideje alatt hagyják jóvá.
•
A Bizottság 2006-ban létrehozta az erőszakos radikalizálódással foglalkozó szakértői csoportot. A 6. és a 7. uniós kutatási keretprogram keretében számos, a radikalizálódásról szóló, határokon átnyúló tanulmány elkészítésére adtak megbízást (2006 és 2007).
•
A terrorizmus megelőzéséhez minden tagállamban hatékony nemzeti szintű koordinációra van szükség. Ennek ösztönzéséhez kezdeményezték a nemzeti terrorizmusellenes intézkedések szakértői értékelését. Az egész Unióból összegyűjtött bevált gyakorlatok alkalmazása révén számos tagállam megerősítette a jogszabályait és operatív vagy analitikus terrorizmusellenes eszközeit.
Védekezés Az uniós stratégia második célkitűzése a polgárok és az infrastruktúrák megóvása, valamint a támadásokkal szembeni sebezhetőség csökkentése, többek között a határok, a közlekedés és a kritikus infrastruktúrák megnövelt biztonsága révén. •
A határvédelem javítását célzó intézkedések között szerepel az uniós útlevelek biometrikus jelekkel történő ellátásáról szóló irányelv (2005), a FRONTEX ügynökség létrehozása (2005) és a Közösségi Vámkódex korszerűsítése (2005). A SIS II rendszerről politikai megállapodás született a Tanácson belül (2006). A Vízuminformációs Rendszerről szóló rendeletről folynak a tárgyalások a Tanácsban és a Parlamentben. A Bizottság jelenleg hatásvizsgálatot végez arról, hogy szükséges-e egy utas-nyilvántartási rendszer létrehozása. Az európai vámügyi és határőrizeti szolgálatok közös gyakorlatokat szerveztek a „piszkos bombák” előállításához felhasználható sugárzó anyagok csempészetének megelőzésével kapcsolatban.
2
•
A közlekedésbiztonság javítását célzó intézkedések közé tartozik a kikötővédelmi irányelv (2005), valamint az európai repülőterek biztonságának növelését célzó azon kezdeményezések, amelyek az Egyesült Királyságban egy transzatlanti járaton meghiúsított merényletet követően születtek (2006). A légi közlekedés védelmére vonatkozó uniós előírásokat megerősítő intézkedések (a 2320/2002/EK rendelet felülvizsgálata) kérdésében jelenleg zajlik az együttdöntési eljárás az Európai Parlamenttel.
•
Az Európai Tanács kérésére a Bizottság 2006 decemberében számos különféle intézkedésre tett javaslatot a létfontosságú infrastruktúrák védelmének növelésével kapcsolatban. Előterjesztették az európai létfontosságú infrastruktúrák azonosítási és kijelölési eljárásának létrehozásáról szóló irányelvet. Előkészületben van a vészhelyzetekre való reagálást lehetővé tevő európai sürgősségi riasztórendszer (kritikus infrastruktúrákra vonatkozó előrejelző információs rendszer).
•
A Bizottság jelenleg készíti elő a robbanóanyagokhoz használt vegyi anyagok előállításának ellenőrzési rendszerét; ez a kérdés a német elnökség számára elsőrendűen fontos.
•
Most először a biztonsággal összefüggő kutatási és fejlesztési tevékenységek kiemelt helyet kapnak az EU kutatási programjában. A 2007–2013-as időszakra vonatkozó 7. kutatási keretprogram 1,4 milliárd eurót irányozott elő erre a célra. Mind a könnyű, mind a nehezen támadható célpontok védelmére irányuló, terrorizmusellenes kutatás előkelő helyet foglal el a prioritások között.
Üldözés A terrorizmusellenes stratégia harmadik célkitűzése a terroristák határainkon átnyúló és globális üldözése, valamint ellenük határainkon átnyúló és globális nyomozások folytatása; terveik, utazásaik és kommunikációjuk megakadályozása; támogató hálózataik felbomlasztása; finanszírozási csatornáik és a támadásokhoz használt anyagokhoz való hozzáférésük elvágása, valamint a terroristák igazságszolgáltatás elé állítása. •
Az európai elfogatóparancsot, amely mostanáig már több mint 2000 gyanúsított kiadatását elősegítette, egyre gyakrabban használják fel a terrorizmus és egyéb súlyos bűncselekmények elleni küzdelemben. Az ebből származó tapasztalat alapján a Tanács politikai megállapodást ért el az európai bizonyításfelvételi parancs létrehozásáról szóló javaslattal kapcsolatban (2006). A Tanács továbbá elfogadta a kölcsönös elismerés elvének a vagyonelkobzást elrendelő határozatokra történő alkalmazását lehetővé tevő kerethatározatot (2006).
•
A terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem terén nemrégiben született kezdeményezések között megemlíthetjük a pénzmosás elleni harmadik irányelvet (2005), a készpénzfutárokról szóló rendeletet, amely előírja a 10 000 eurót meghaladó összegű készpénz vagy azzal egyenértékű egyéb eszköz bejelentési kötelezettségét (2005), valamint a pénzátutalásokról szóló rendeletet (2006). A Tanács jelenleg tárgyalja az alternatív átutalási rendszerekről (fizetési szolgáltatásokról) szóló rendelettervezetet.
3
•
Számos intézkedés irányul a terrorizmus elleni küzdelmet segítő információcsere megerősítésére. 2005-ben elfogadták az elveszett és ellopott útlevelekkel kapcsolatos, az Interpolt is bevonó információmegosztás javításáról szóló közös álláspontot. 2006-ban elfogadták az adatmegőrzésről szóló irányelvet, valamint az információk és bűnüldözési operatív információk bűnüldöző szervek közötti cseréjének egyszerűsítéséről szóló kerethatározatot. A büntetőítéletekkel kapcsolatos információcsere javítására irányuló javaslatot jelenleg tárgyalja a Tanács és a Parlament. Hét tagállam aláírta a prümi szerződést (2005), amely lehetővé teszi a nemzeti bűnüldözési hatóságoknak, hogy hozzáférjenek más tagállamok (pl. ujjlenyomat- és DNS-) adatbázisaihoz, és elősegíti a határokon átnyúló rendőrségi együttműködést. A Tanács tárgyal a prümi szerződésnek az uniós jogi keretbe történő beemeléséről.
•
A biztonsági és hírszerzési ügynökségek közötti együttműködést fokozták az EU Helyzetelemző Központ korszerűsítése és kibővítése révén (2005). A Központ rendszeres és magas szintű értékelést nyújt a tagállamok és a Bizottság számára a terrorista fenyegetésről.
•
Az Europol és az Eurojust mintegy 20-20, terrorizmussal összefüggő nyomozást folytat Európában. A transzatlanti együttműködést erősíti, hogy egyesült államokbeli összekötő tisztviselőket rendeltek ki az Europolnál és az Eurojustnál. 2006-ban az Eurojust és az Egyesült Államok Igazságügy-minisztériuma megállapodást kötött az információcsere megerősítéséről. Az Europol – jogalapja megváltoztatását is magában foglaló – megerősítéséről szóló javaslatot terjesztettek a Tanács elé. Az Európai Rendőrakadémia (CEPOL) terrorizmusellenes képzési programokat kezdeményezett vezető rendőrtisztek számára.
•
A 7. kutatási keretprogramban (2007–2013) jelentős forrásokat szentelnek majd a hagyományos robbanóanyagok és a nem hagyományos (vegyi, biológiai, radioaktív, atom-) terrortámadások elleni védekezés fokozásának.
Reagálás Az EU terrorizmusellenes stratégiájának negyedik célkitűzése az, hogy az Európai Unió a szolidaritás szellemében felkészüljön a terrortámadások következményeinek kezelésére és minimalizálására, a támadás utáni helyzetnek, a reagálás koordinációjának és az áldozatok szükségleteinek kezelésére irányuló képességek javítása révén. •
Meghatározták, milyen katonai eszközök és képességek állnak rendelkezésre a katasztrófákra adott összehangolt uniós reagálás támogatásához. Ezek között vannak stratégiai szállítóeszközök (légi/tengeri), taktikai szállítóeszközök (helikopterek), orvosi egységek, helyszíni kórházak és logisztikai eszközök. A szállítási szükségletek és a tagállamokban rendelkezésre álló katonai vagy bérelt szállítási eszközök egymáshoz rendelésére vonatkozó eljárásokat véglegesítették.
4
•
Számos kezdeményezés született az uniós polgárokat harmadik országban bekövetkező terrortámadás vagy természeti katasztrófa esetén megillető konzuli védelem növelésére. A Bizottság nemrégiben további javaslatokat is előterjesztett.
•
Több nemzet részvételével évről évre gyakorlatokat végeznek annak megállapítására, hogy ember által okozott vagy természeti katasztrófa esetén a tagállamok mennyiben képesek egymásnak segítséget nyújtani (2006: Bulgária, Dánia/Svédország; 2007: Luxemburg). Az egyik levont tanulság az, hogy javítani kell a fővárosok és az Európai Bizottság közötti kommunikációs eszközöket. A saját szervezeti egységei közötti válságkommunikáció javítása érdekében a Bizottság létrehozta az ARGUS hálózatot.
•
Létrehozták a polgári védelem területén tett közösségi intézkedések finanszírozására szolgáló pénzügyi eszközt (2007–2013). Ennek segítségével az Unió támogathatja az ember által okozott és természeti katasztrófák esetén a megelőzési, készenléti és reagálási feladatokat mind az Unióban, mind azon kívül (indikatív éves költségkeret: 25 millió euro).
•
Kísérleti projektet indítottak a terrorizmus áldozatainak és családjaiknak a megsegítésére. A 2007–2013-as időszakra szóló, „A bűnmegelőzés és a bűnözés elleni küzdelem” elnevezésű program keretében további forrásokat különítettek el az áldozatok támogatására.
•
Az elnökség és a terrorizmusellenes koordinátor javaslatára elfogadták az EU szükséghelyzeti és válságkoordinációs intézkedéseire vonatkozó javaslatokat (2005). A Tanács megállapodott a működési eljárások és a válságkoordinációról szóló kézikönyv kérdésében (2006), és ezeket ki is próbálták az állandó képviseletek, a Bizottság és a Tanács titkárságának részvételével lefolytatott gyakorlat során. 2007-ben ennek folytatásaként újabb gyakorlatra kerül sor.
Nemzetközi együttműködés A terrorizmus elleni küzdelem jelentős és egyre növekvő szerepet játszik az Unió közös kül- és biztonságpolitikájában és szélesebb körű nemzetközi kapcsolataiban. •
Az Unió határozott támogatásával az ENSZ növeli a terrorizmus elleni küzdelemben játszott szerepét. Példa erre a nukleáris terrorizmus elleni egyezmény (2005) és a terrorizmusellenes ENSZ-stratégia (2006) elfogadása. Az EU továbbra is szorgalmazza egy átfogó terrorizmusellenes ENSZ-egyezmény elfogadását. Harmadik országokkal fenntartott kapcsolataiban az EU folyamatosan sürgeti a már meglévő 16 terrorizmusellenes ENSZ-egyezmény és -jegyzőkönyv ratifikálását és végrehajtását.
•
2004 és 2006 között évenkénti magas szintű párbeszédeket kezdeményeztek a terrorizmus elleni küzdelemről az EU és az Egyesült Államok, Oroszország, India, Pakisztán, Ausztrália és Japán között. Egyiptom is hasonló párbeszéd folytatására kérte az EU-t. Az Ázsia–Európa találkozók (ASEM) keretében az EU részt vett két, a vallások közötti párbeszédről szóló regionális konferencia szervezésében (Bali, 2005; Ciprus, 2006). Folytatásként 2007-ben Pekingben kerül sor hasonló találkozóra. 2004 óta az EU az Öböl Együttműködési Tanács tagországaival együtt részt vesz egy évente megrendezett párbeszéd szervezésében a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem témájában.
5
•
A terrorizmusellenes együttműködést fokozatosan beépítik az Unió külső megállapodásaiba. Példa erre a felülvizsgált Cotonou-i Megállapodás, az Euromediterrán magatartási kódex a terrorizmus elleni küzdelemről (mindkettő 2005-ös), valamint a terrorizmus elleni küzdelemről és a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozásáról szóló, Pakisztánnal kötendő megállapodás tervezete. A terrorizmus elleni küzdelem területén folytatott együttműködés helyet kapott az Unió szomszédsági politikája keretében alkotott 11 cselekvési tervben is.
•
2004 óta az EU terrorizmusellenes kapacitásépítő kezdeményezéseket indított Algériával, Indonéziával és Marokkóval, amelyekben találkoznak a tagállamok és a Bizottság által finanszírozott támogatási projekteket. A Bizottság továbbá a Balkántól egészen Délkelet-Ázsiáig a világ különböző térségeiben egy sor, a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos projektet támogat, különösen a határőrizet és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem területén. Az új Stabilitási Alap (2007–2013) révén az Unió jelentősen bővítheti a harmadik országoknak nyújtott terrorellenes kapacitásépítési támogatását. 2007-ben útjára indítják a KKBP első együttes fellépését, amely alapjában véve az Afrikai Unió algíri Terrorizmus Elleni Központjának pénzügyi támogatását takarja.
•
A G8 keretében a Bizottság és számos tagállam támogatja az arra irányuló globális erőfeszítéseket, hogy csökkentsék a terroristák tömegpusztító fegyverekhez való hozzájutásának veszélyét. Az Unió támogatja például Oroszországot abban, hogy csökkentse atom- és vegyifegyver-arzenáljában felhalmozódott többletet. A Nemzetközi Atomenergia-ügynökségnek (NAÜ) és a Vegyifegyver-tilalmi Szervezetnek (OPCW) a nukleáris fegyverek elterjedésének megakadályozását célzó tevékenységeit támogatandó az Unió közös fellépéseket hajt végre. Az Unió továbbá határozottan támogatja a biológiai fegyverek elterjedésének megakadályozására irányuló erőfeszítéseket.
További információk: az Európai Unió Tanácsának Sajtóirodája
[email protected] Tel.: +32 (0) 2 285 95 48 Fax: +32 (0) 2 285 80 26 ______________________
6
