EURÓPAI GAZDASÁGI TÉRSÉG EGT-Tanács
Brüsszel, 2015. május 18. (OR. en)
EEE 1602/1/15 REV 1
B PU
LIMITE
C LI
KÖVETKEZTETÉSEK Tárgy:
Az EGT-Tanács 43. ülésének következtetései (Brüsszel, 2015. május 18.)
1.
Az EGT-Tanács negyvenharmadik ülésére 2015. május 18-án került sor Brüsszelben, az európai uniós ügyekért felelős lett parlamenti államtitkár, Zanda Kalniņa-Lukaševica elnökletével, aki az Európai Unió Tanácsának elnökségét képviselte. Az ülésen részt vett Gunnar Bragi Sveinsson, izlandi külügyminiszter, Vidar Helgesen, a norvég miniszterelnöki hivatal EGT-vonatkozású és uniós ügyekért felelős minisztere, és Aurelia Frick, liechtensteini külügyminiszter, továbbá az Európai Unió Tanácsának tagjai, valamint az Európai Bizottság és az Európai Külügyi Szolgálat képviselői.
2.
Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a politikai párbeszéd keretében a miniszterek a következő témákról kívánnak tárgyalni: 1) Ukrajna és Oroszország; 2) a keleti partnerség; továbbá 3) Szíria, Líbia és az ISIL-Dáis, és ezzel összefüggésben a radikalizálódás és a szélsőséges erőszak elleni európai küzdelem kérdése. A résztvevők irányadó vitát tartottak a digitális menetrendről.
EEE 1602/1/15 REV 1
/agh DGC 2A
Conseil UE
LIMITE
1
HU
3.
Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az Európai Unió Tanácsa a homogén kibővített egységes piacról és az EU-nak az EU-n kívüli nyugat európai országokkal fennálló kapcsolatairól szóló, 2014 decemberében elfogadott következtetéseiben megállapította, hogy az elmúlt 20 évben az EGT-megállapodás kulcsfontosságú szerepet töltött be a Unió és az EGT-tag EFTA-államok közötti gazdasági kapcsolatok és belső piaci integráció előmozdításában. Az EGT-Tanács kiemelte, hogy a megállapodás időtállónak bizonyult és alkalmazkodni tudott az EUszerződések változásaihoz és az EU bővítéseihez. A EGT-Tanács megállapította, hogy e kibővített egységes piac jó működése és továbbfejlesztése meghatározó tényező Európa növekedésének újbóli elindításában.
4.
Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy szükség van az európai országok felelősségvállalására és egymás közti szolidaritására a gazdasági válságból eredő társadalmi és gazdasági kihívások leküzdéséhez. Aggodalmának adott hangot különösen amiatt, hogy egyes EGT-tagállamokban változatlanul magas szintű az ifjúsági munkanélküliség.
5.
Hangsúlyozva, hogy az összes szerződő félnek érdeke lenne, hogy az egész EGT-ben alaposabban ismerjék az EGT-megállapodást, az EGT-Tanács arra sürgette a feleket, hogy biztosítsák, hogy az EGT-megállapodással kapcsolatos megfelelő információk azonnal és könnyen elérhetők legyenek mindenki számára.
6.
Az EGT-Tanács megjegyezte, hogy a tőke szabad mozgása a belső piac egyik alapvető szabadsága és az EGT-vívmányok szerves része, és megállapította, hogy az EGTmegállapodás 43. cikkének rendelkezései alapján csak ideiglenes lehetőség van e szabadság korlátozására.
7.
Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Vegyes Bizottságnak az elért eredményekről szóló jelentését, és méltatta a Vegyes Bizottság munkáját, mellyel hozzájárul az EGT-megállapodás folyamatos, sikeres és zökkenőmentes működésének biztosításához.
EEE 1602/1/15 REV 1
/agh DGC 2A
LIMITE
2
HU
8.
Az EGT-Tanács – amint az az Európai Unió és az EGT-tag EFTA-államok gazdasági és pénzügyminisztereinek 2014. október 14-i informális ülésén jóváhagyott következtetésekben is szerepel – kiemelte, hogy mielőbb be kell fejezni az ahhoz szükséges munkát, hogy a pénzügyi szolgáltatások terén az európai felügyeleti hatóságok létrehozásáról szóló uniós rendeletek beépíthetők legyenek az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásba, hogy az EGT egészében biztosítani lehessen a hatékony és egységes felügyeletet. Az EGT-Tanács hangsúlyozta azt is, hogy rendkívül fontos a pénzügyi szolgáltatások területére vonatkozó jogszabályok mielőbbi, hiánytalan beépítése és alkalmazása annak érdekében, hogy az EGT teljes területén biztosítani lehessen az egyenlő versenyfeltételeket ebben a fontos gazdasági ágazatban.
9.
Elismerve az uniós programok hozzájárulását a versenyképesebb, innovatívabb és szociálisabb Európa megteremtéséhez, az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTAállamok részt vesznek az EGT-t érintő programokban, amelyekhez pénzügyi támogatást is nyújtanak.
10.
Az EGT-Tanács megállapította, hogy továbbra is csökkenteni kell az EGT-térségen belüli társadalmi és gazdasági egyenlőtlenségeket, valamint hogy a 2009–2014-es időszakra szóló EGT Finanszírozási Mechanizmus és norvég finanszírozási mechanizmus, illetve azok elődei sikerrel járultak hozzá az EGT-térségen belüli gazdasági és társadalmi egyenlőtlenségek csökkentéséhez. Tudomásul vette, hogy több mint egy évvel az EGT Finanszírozási Mechanizmus és a norvég finanszírozási mechanizmus újabb időszakra szóló megújításáról folytatott tárgyalások elindítása után a tárgyalásokat még mindig nem sikerült lezárni, és csak vegyes eredmények születtek. Tekintettel a késedelemre, az EGT-Tanács felszólította az érdekelt feleket, hogy tegyenek fokozott erőfeszítéseket a tárgyalások mielőbbi lezárása érdekében.
11.
Az EGT-Tanács nyugtázta továbbá, hogy a finanszírozási mechanizmusokról szóló tárgyalásokkal párhuzamosan kétoldalú tárgyalások is folynak minden egyes EGT-tag EFTAállam és az EU között, és e tárgyalásokkal kapcsolatban is sürgette azok mielőbbi lezárását.
12.
Az EGT-Tanács üdvözölte az EGT-megállapodásba még beépítendő EGT-vonatkozású uniós jogi aktusok számának csökkentésére és a beépítés felgyorsítására tett folyamatos erőfeszítéseket. Az EGT-Tanács elismerését fejezte ki az elmúlt évek során tett előrelépésért, ugyanakkor megállapította, hogy még mindig túlságosan magas a be nem épített jogi aktusok száma. Felszólította az érintetteket a munka folytatására, hogy jelentősen és tartósan csökkenteni lehessen a jelenlegi elmaradást, és ezáltal szavatolható legyen a jogbiztonság és az EGT egységessége. Valamennyi felet sürgette, hogy konstruktív módon igyekezzenek megoldást találni a még függőben lévő fontos kérdésekre.
EEE 1602/1/15 REV 1
/agh DGC 2A
LIMITE
3
HU
13.
Az EGT-Tanács megállapította, hogy néhány lezáratlan kérdést illetően még további előrelépésre van szükség, és várakozással tekint az elé, hogy mihamarabb megállapodás szülessen különösen az alábbi jogi aktusokról: a harmadik postai irányelv, a 2009-es távközlési csomag (az Európai Elektronikus Hírközlési Szabályozók Testületére (BEREC) vonatkozó rendelettel együtt), a betétbiztosítási rendszerekről szóló irányelv, az új élelmiszerekről és új élelmiszer-összetevőkről szóló rendelet, a tengervédelmi stratégiáról szóló keretirányelv és a gyermekgyógyászati felhasználásra szánt gyógyszerkészítményekről szóló rendelet, valamint az ökológiai termelés területén elfogadott uniós jogi aktusok.
14.
Az EGT-Tanács emlékeztetett arra, hogy még mindig van több olyan vegyes bizottsági határozat, amelyek esetében túllépték az EGT-megállapodásban az alkotmányossági vizsgálatra előírt hat hónapos határidőt. Arra ösztönözte az EGT-tag EFTA-államokat, hogy fokozottan törekedjenek a függőben lévő ügyek mihamarabbi megoldására, és arra, hogy a jövőben elkerüljék az ilyen késedelmeket.
15.
A belső energiapiacra vonatkozó harmadik csomaggal kapcsolatban az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy a belső energiapiac teljes körű kiépülésének érdekében fokozni kell a jogalkotási csomagnak az EGT-megállapodásba való beépítését célzó erőfeszítéseket, és különösen arra ösztönözte a feleket, hogy határozzák meg az EGT-tag EFTA-államoknak az Energiaszabályozók Együttműködési Ügynökségében (ACER) való megfelelő szintű részvételére nyíló, minden fél számára elfogadható lehetőségeket.
16.
Az EGT-Tanács rendkívül fontosnak nevezte az EU és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés fenntartását a környezetvédelmi, az energia- és az éghajlat-politika terén, különös tekintettel a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai keretre, valamint a „Keretstratégia egy ellenállóképes energiaunióhoz és egy jövőbe mutató éghajlat-politikához” című javaslatra. Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy különösen fontos az EU, az uniós tagállamok és az EGT-tag EFTA-államok közötti szoros együttműködés annak érdekében, hogy a 2015 decemberében Párizsban tartandó COP 21 konferencia során ambiciózus és egyetemes megállapodás szülessen, melynek eredményeként a globális felmelegedés szintjét 2ºC alatt lehet majd tartani. A szoros együttműködés fenntartása az alábbi területeken is kívánatos: az energiaellátás biztonsága, a kibocsátáskereskedelem, a versenyképes, az éghajlatváltozás hatásaival szemben ellenállóképes, biztonságos és fenntartható, karbonszegény technológiával előállított energia előmozdítása, az energiahatékonyság, a megújuló energiaforrások, a szén-dioxid-leválasztás, -felhasználás és tárolás, a tengeri környezet, valamint egyéb környezeti kérdések, így a hulladék, a vegyi anyagok, a vízgazdálkodás és az ipari szennyezés kérdései.
EEE 1602/1/15 REV 1
/agh DGC 2A
LIMITE
4
HU
17.
Az EGT-Tanács elismerte az Európai Unió és az Egyesült Államok közötti transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel kapcsolatos tárgyalások jelentőségét. Üdvözölte az Európai Bizottság és az EGT-tag EFTA-államok közötti információcserét, amit az EGT Vegyes Bizottság tagjai kezdeményeztek 2014 decemberében. Figyelemmel többek között az EGT-megállapodás 12. jegyzőkönyvére, az EGT-Tanács az említett információcsere folytatására ösztönözte a feleket.
18.
Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy a szerződő felek az EGT-megállapodás 19. cikkének megfelelően vállalták, hogy továbbra is lépéseket tesznek a mezőgazdasági kereskedelem fokozatos liberalizációja irányában. Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy 2012-ben megkezdődtek az EU és Izland közötti tárgyalások a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizálásáról és a földrajzi jelzések oltalmáról. Az EGT-Tanács továbbá üdvözölte, hogy 2013 novemberében tárgyalások kezdődtek Norvégia és az Unió között a földrajzi jelzések oltalmáról, valamint 2015 februárjában a 19. cikk alapján a mezőgazdasági kereskedelem további liberalizációjáról. Az EGT-Tanács nyugtázta, hogy az EU csalódottságának adott hangot amiatt, hogy Norvégia nem vonta vissza az egyes mezőgazdasági termékekre kivetett megemelt vámokat és a hortenzia átsorolását, valamint hogy az EU ismételten felszólította Norvégiát ezen intézkedések visszavonására.
19.
Az EGT-Tanács üdvözölte az Izland és az EU között zajló párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról, melynek célja a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmének további előmozdítása, és kijelentette, hogy várakozással tekint a párbeszéd közeljövőben várható lezárása elé. Az EGT-Tanács arra ösztönözte a szerződő feleket, hogy az e területen folytatott kereskedelem további előmozdítása érdekében folytassák a párbeszédet a feldolgozott mezőgazdasági termékek kereskedelmi rendszerének az EGT-megállapodáshoz csatolt 3. jegyzőkönyv 2. cikkének (2) bekezdése és 6. cikke keretében történő felülvizsgálatáról.
EEE 1602/1/15 REV 1
/agh DGC 2A
LIMITE
5
HU
20.
Az EGT-Tanács hangsúlyozta, hogy fontos a jövőben is meghívni az EGT-tag EFTA-államok tisztviselőit az érintett tanácsi munkacsoportok szintjén folytatott politikai párbeszédekre.
21.
Az EGT-Tanács hangsúlyozta annak fontosságát, hogy az EGT-tag EFTA-államok minisztereit meghívják az ezen államok belső piaci részvétele szempontjából releváns informális uniós miniszteri találkozókra és miniszteri konferenciákra, és elismerését fejezte ki a soros lett és a soron következő luxemburgi elnökségnek e gyakorlat folytatásáért.
22.
Az EGT-Tanács üdvözölte, hogy az EGT-tag EFTA-államok az érintett bizottságokban, szakértői csoportokban és ügynökségekben való részvételük, valamint észrevételeik benyújtása útján konstruktívan járulnak hozzá az EGT-vonatkozású uniós jogszabályok és programok döntéshozatali folyamatához.
23.
Az EGT-Tanács nyugtázta az EGT Parlamenti Vegyes Bizottság 2014. december 17-én Strasbourgban tartott ülésén a 2030-ig tartó időszakra vonatkozó éghajlat- és energiapolitikai kerettel és az EGT Vegyes Bizottságnak az EGT-megállapodás 2013. évi működéséről szóló éves jelentésével kapcsolatban elfogadott állásfoglalásokat, továbbá az EGT Parlamenti Vegyes Bizottság által 2015. március 31-én a transzatlanti kereskedelmi és beruházási partnerséggel és annak az EGT-tag EFTA-államokra (Izlandra, Liechtensteinre és Norvégiára) gyakorolt lehetséges hatásaival, valamint az európai iparpolitikával kapcsolatban elfogadott állásfoglalásokat.
EEE 1602/1/15 REV 1
/agh DGC 2A
LIMITE
6
HU
