SAJÁTOS BESZÁMOLÁSI KÖTELEZETTSÉGEK Felszámolási eljárás, végelszámolás és az átalakulások számviteli és könyvvizsgálati sajátosságai röviden Készítette: Ferenczi Szilvia
FELSZÁMOLÁSI ELJÁRÁS A felszámolás előzményei (előjelek, hogy sérül a vállalkozás folytatásának elve): • • • • • •
a saját tőke meg nem felelése, lejárt kötelezettségek, több veszteséges év, hitelekhez a pénzintézetek magánfedezeteket igényelnek, tagi kölcsön jelenléte, követelések értékvesztésének el nem számolása.
Amennyiben több eset is előfordul minősített könyvvizsgálói jelentés!
A felszámolás megindítása: Az adós fizetésképtelensége esetén megindíthatja: az adós, a hitelező, a végelszámoló, cégbíróság, vagy bíróság → cégközlönyben közzéteszik a felszámolás tényét, kezdő időpontját, a felszámoló nevét és címét. Szervezet vezetője kezdő időpontot megelőző nappal köteles elkészíteni: • tevékenység lezáró beszámolót, • záró leltárt, • adóbevallásokat.
A könyvvizsgálói feladat a tevékenység záró beszámoló könyvvizsgálatára terjed ki!
A felszámolási időszak: A tev. záró beszámoló nem tartalmazhat ÉH/ÉT-ot, időbeli elhatárolást (kivéve halasztott bevétel). A felszámoló a tev. záró beszámoló alapján elkészíti a nyitó felszámolási mérleget → felszámolásba be nem vonható vagyoni eszközök/kötelezettségek értékének elkülönített bemutatása! A hitelező által bejelentett és elfogadott kötelezettségeket állományba kell venni; immat. javakat, tárgyi eszközöket, követeléseket, készleteket minősíteni kell; A felszámolás teljes időszaka egy üzleti évnek minősül → „f.a.” toldat használata! DE: közbenső felszámolási mérleget kell készíteni évente, amennyiben az eljárás elhúzódik!
Felszámolás zárásakor: felszámolási zárómérleg, kimutatás a bevételek és költségek alakulásáról, záró adóbevallás, zárójelentés és vagyonfelosztási javaslat elkészítendő → fordulónap a felszámoló által meghatározott! A felszámolási eljárás alatt nincs előírt könyvvizsgálati kötelezettség! A felszámoló megbízása alapján a közbenső mérleget, illetve a felszámolási zárómérleget ellenőrizheti könyvvizsgáló.
A felszámolás befejezése az adós megszűnése nélkül: Amennyiben a felszámolási eljárás alatt a hitelezőkkel egyesség köttetik az eljárás az adós megszűnése nélkül fejeződik be. → Az egyezséget a bíróság hagyja jóvá és dönt a felszámolás befejezésének időpontjáról. A végzés jogerőre emelkedésének napjával elkészítendő: • • • •
zárómérleg, bevétel-költség kimutatás, zárójelentés, záró adóbevallás.
Amennyiben a könyvvizsgálói szerződés él a felszámolás alatt → zárómérleg könyvvizsgálandó!
Ebben az esetben vagyonfelosztási javaslat nem készül! A felszámolás megkezdésétől számított két év elteltével kötelező a zárómérleg elkészítése! NAV ellenőrzések (Art. szerint): Tevékenységet lezáró bevallások ellenőrzése, valamint a felszámolási időszak bevallásainak utólagos ellenőrzése → mindkét ellenőrzés 60 napon belül esedékes!
VÉGELSZÁMOLÁS Végelszámolás megkezdése: Amennyiben a cég nem fizetésképtelen → Legfőbb szerv vagy a cégbíróság határozata alapján! Kezdőnapot megelőző nappal el kell készíteni: • záróleltárt (könyveket le kell zárni), • tevékenységet lezáró beszámolót, • minden bevallást.
Könyvvizsgálati kötelezettség esetén a könyvvizsgálói jelentés is letétbe helyezendő!
Tevékenységet záró beszámoló specialitásai: • • • •
az eszközöket, és forrásokat a sztv. általános szabályai szerint kell értékeli, értékvesztéseket, terven felüli écs. elszámolását meg kell tenni, visszaírások elszámolását fokozottan kell mérlegelni, céltartalék képzése kapcsán a megszűnés miatt keletkező kötelezettségeket is figyelembe kell venni, • a jövőbeni költségekre képzett céltartalék feloldását mérlegelni kell ( jövőben megvalósulnak-e), • nem kell üzleti jelentést készíteni.
Végelszámolás ideje alatt: • A végelszámolás kezdő napjával új üzleti év kezdődik → „v.a.” toldat használata! • A tevékenységet lezáró beszámoló alapján a végelszámoló nyitó mérleget készít. • Az így elkészített beszámolóban a sztv. szabályai szerint értékelt eszközöket és vagyoni elemeket korrigálhatja (CT, AIE/PIE, ÉH képzés, értékvesztés, terven felüli écs, köv./köt. felvétele stb.) → háromoszlopos kimutatás! • A korrekciókat nyitást követően rendezni kell a számviteli nyilvántartásokban. • Üzleti év végén a végelszámoló beszámolót készít és letétbe helyezi MF napot követő 5. hó utolsó napjáig → kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentés is közzéteendő!
Üzleti év változásának bemutatása (ha a végelszámolás 20X6. 05. 15-én kezdődik): 20X6. év
01.01.
05.14.
20X6.05.15. korrekciók!
20X7. év
12.31.
05.14. idő
Tevékenységet lezáró beszámoló
A végelszámolás első üzleti évéről szóló beszámoló (20X6. 05. 15. - 20X7. 05. 14.)
A végelszámolás befejezése: A végelszámoló elkészíti: • záró bevallásokat, • végelszámolási időszakot lezáró beszámolót (60 napon belül közzétenni!) → ÉH/ÉT kivezetése, elhatárolások átsorolása köv./köt. vagy egyéb ráf./bev. közé; CT megszüntetése, stb., • záróleltárt, • összefoglaló értékelést, • vagyonfelosztási javaslatot → a vagyon kiadása csak a cég törlése (végzés!) után lehetséges!!! Kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói jelentéssel együtt kell közzétenni a záró beszámolót! Egyszerűsített végelszámolás lehetséges, amennyiben: • a cég 150 napon belül befejezi a végelszámolást, • a cégnek csak pénzeszköze, vagy 150 napon belül pénzzé tehető eszköze van. Cégközlönyben való közzététellel kezdődik, melyet 8 napon belül megtesz a végelszámoló. Csak egy beszámoló készül (korrekciós tétel lehet benne!), mely a végelszámolás befejezésére vonatkozik. A végelszámolás végét a cég a törlési kérelemmel együtt jelenti be a cégbíróságnak.
ÁTALAKULÁSOK KÖNYVVIZSGÁLATA Az átalakulás során (társasági formaváltás, egyesülés, szétválás) mind a tervezett vagyonmérleget, mind a végleges vagyonmérleget, és az ezeket alátámasztó vagyonleltárakat független könyvvizsgálóval kell ellenőriztetni! Nem jogosult erre a társaság könyvvizsgálója, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezet fordulónapját megelőző két üzleti évben a társaság számára könyvvizsgálatot vagy a nem pénzbeli hozzájárulás értékének ellenőrzését végezte. A jogutód gazdasági társaság könyvvizsgálójává a társaság cégbejegyzésétől számított három éven belül nem jelölhető ki az a könyvvizsgáló, aki az átalakulási vagyonmérleg-tervezeteket ellenőrizte. Az átalakulásról szóló első döntés alkalmával a legfőbb szervnek ki kell jelölnie a független könyvvizsgálót a vagyonmérlegek hitelesítéséhez.
Különbségek a fordulónapra készített mérleg és a vagyonmérleg között: Fordulónapra készített mérleg
Vagyonmérleg
Vállalkozás folytatásának elve érvényesül
Nem érvényesül a váll. folytatásának elve
Célja a realizált eredmény meghatározása
Célja a vagyon aktuális értékének meghatározása
Összeállításánál a realizációs elv érvényesül
Összeállításánál az időérték elv érvényesül
Tartalmazza az üzleti év eredményét
Nem tartalmazza az üzleti év eredményét
Az átalakuló társaság vagyonmérlegének fejléce: Megnevezés
Átalakuló társaság vagyona könyv szerinti értéken
Átértékelés hatása
Átalakuló társaság vagyona piaci értéken
Az átalakulással létrejött társaság vagyonmérlegének fejléce: Megnevezés
Átalakuló társaság vagyona piaci értéken
Különbözetek
Rendezés (Saját tőke)
Átalakulással létrejött társaság vagyona
Vagyonmérleg tervezet specialitásai
Végleges vagyonmérleg specialitásai
• Az átalakulónál az átértékelés során piaci értékre lehet korrigálni → átértékelés összegével alapesetben a tőketartalék módosul (ET, ha a csökkenésre nincs fedezet) • Jogelődnél ÉH/ÉT nem szerepelhet, valamint nem tartalmazhat MSZE-t (AUE-t 2016-tól). • Az átalakulással létrejövő mérlegében szerepel: jogutódok eszközei és forrásai, tőkemozgások /korrekciók (tőkeleszállítás és felemelés, tőkeátrendezés), kikonszolidálandó tételek rendezése → Ezután a saját tőke nem lehet kisebb, mint a tervezett tőke, ill. a jogszabályi minimum! • Jogutódnál fedezetet kell képezni a várható veszteségre a LT-ban. • Jogutód saját tőkéje csak pozitív előjelű elemekből állhat.
• Az átalakulás napját követő 90 napon belül készül az átalakulás napjára. • A végleges vagyonmérleg ugyanolyan szerkezetű és tartalmú, mint a tervezet → kivéve, ha a tervezet és a végleges időpont között bekövetkezett gazd-i események megváltoztatják az eszközöket és forrásokat → ST különbözet TT-ot, ET-ot vagy LT-ot módosít! Amennyiben az átalakulással létrejövő ST-je nem éri el a tervezetben szereplő jegyzett tőke összegét, akkor tőkeleszállításról kell gondoskodni!
Átalakulások könyvvizsgálatának specialitásai: • A könyvvizsgálói szerződés a jogelőd, a jogutód vagyonmérlegének az auditálásra is kiterjed → tervezetre és véglegesre is! • A könyvvizsgálói jelentésben az átalakulás körülményeit is be kell mutatni → miből, mi lett, döntésekre hivatkozás, stb. • Teljességi nyilatkozatot a jogelőd és a jogutód társaságoktól is be kell szerezni → vagyonmérlegenként egyet-egyet! • Szükséges lehet a könyvvizsgálói jelentéstől függetlenül nyilatkozatot készíteni (pl.): cserearányokról, arról, hogy az átalakulás nem veszélyezteti a hitelezői követelések teljesítését, kedvezményezett átalakulás feltételeinek teljesítéséről.
Átalakulások könyvvizsgálatának folyamata: 1. 2. 3. 4.
5. 6.
Döntés (első döntés) az átalakulás kezdeményezéséről, majd végleges döntés (második döntés), Könyvvizsgálói szerződés kötése az adott átalakulással érintett vagyonmérlegek auditálására, Átalakulási szerződés, legfőbb szervi döntések, határozatok megismerése → kilépő-belépő tagok, tőkeemelésről/tőkeleszállításról való döntés, továbbműködő/megszűnő vállalkozások → átalakulási terv készítése kötelező!, Tervezett/végleges fordulónapra készített vagyonmérleg, valamint a tervezett/végleges vagyonleltárak ellenőrzése → komplett analitika szükséges a vagyonmérleg alátámasztására, azaz 1-4. számlaosztályok leltárral való alátámasztása szükséges, különös figyelemmel a következőkre: • közbenső főkönyvi kivonat, • értékelések/értékvesztések elszámolása, • időarányos elszámolások kezelése, • vagyoni értékelések ellenőrzése, • saját tőke szerkezetének meghatározása, • lekötött tartalék képzése (várható veszteség kezelése), Jegyzett tőke nevesítésének, cserearányok meghatározásának ellenőrzése, Teljességi nyilatkozatok aláírása az érintett vagyonmérlegekkel kapcsolatban.
ALKALMAZOTT JOGSZABÁLYOK 2006. évi V. törvény a cégnyilvánosságról, a bírósági cégeljárásról és a végelszámolásról
72/2006. (IV. 3.) Korm. rendelet a végelszámolás számviteli feladatairól 1991. évi XLIX. törvény a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról (Csődtörvény)
225/2000. (XII. 19.) Korm. rendelet a felszámolás számviteli feladatairól 2013. évi V. törvény a Polgári Törvénykönyvről (az új Ptk.)
2013. évi CLXXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről 2000. évi C. törvény a számvitelről
Köszönöm a figyelmet!
