2011
1
Bevezetı gondolatok
Ezt a Pedagógiai Programot a kismacsi Napraforgó Waldorf Iskola tanárai állították össze 2002-ben, mely 2006-ban módosult, 2007-ben tovább teljesedik. Folyamatokat és állapotokat tükröz, valamint elıremutató terveket, melyek a jelen történéseibıl következtethetık. Állapotszerősége leginkább a pedagógiával kapcsolatos gondolatainkban nyilvánul meg, hiszen a Waldorf iskolákban –a világ állandó változásait, kihívásait figyelembe vévemégis leginkább a maradandó értékeket igyekezünk érvényesíteni. Ezért a Programban az „általános emberivel” foglalkozó gondolataink nagyobb terjedelemben, kimunkáltabban vannak jelen, mint a folyamatosan változó szervezeti, gazdasági ügyeink, ezekre vonatkozóan bemutatjuk azokat a „csírákat” melyekbıl a késıbbiekben „erıs gyökerő, ágas-bogas fa” nevelkedhet. Iskolánk néhány ember lelkébıl eredı, vágyott, ezért átültetett valóságként indult. Ennek, a keretnek szélesre tárt kapuin azóta áthullámzott, áthullámzik az a világ, mely lassan, egyre határozottabb formát alakít ki magának éppen az adott keretek hatására. Valahogyan úgy, ahogyan a hullám is harmonikus csomópontokba, mintákba rendezıdik szők tér határairól visszaverıdve. Pedagógiai programunk most ezeket a „feltételeket” szeretné megfigyelni, számba venni, és egy élı rendszernek – az iskolának – jellegzetes csomópontjait, arcát úgy bemutatni,
hogy
az
alapkarakterét,
felelısségteljes
szabadságát
megtartva
továbbfejlıdhessen. Iskolánk arcát a NAPRAFORGÓ jelképezi. Fény felé fordulása, harmonikus formája, maggal telítettsége mind a természet, a mővészet, a tudományok és az ember kapcsolatának – iskolánknak – szép megjelenítıje. Alapvetı célunk a Waldorf-pedagógia emberszemlélete alapján olyan iskolát mőködtetni, ahol gyermekeink; keresztény szellemiségben nevelkedve, magyar hagyományunk értékeinek biztos talaján állva,
saját képességeiket kibontakoztatva, kornak megfelelı, használható ismeretekhez jutnak. Ahol tanulmányaik végére megtanulhatnak: megismerni, teremteni, dolgozni, az élıélettelen világgal, önmagukkal békésen együtt élni.
2
Az iskola adatai
Iskolánk alapítója s egyben 1996.-tól 2003.-ig fenntartója a Szabad Pedagógiai Egyesület. Az egyesület 2003. 05. 06.-án tartott Közgyőlésének 5/2003(V.06) közgyőlési határozatával döntött úgy, hogy
2003. július 01.-tıl az iskola fenntartói
jogait átadja a „Jó Ritmus” Mővészeti Nevelésért Alapítványnak. Az iskola jelenleg érvényben levı Mőködési Engedélyében szereplı adatok „álló”, a fenntartó alapítvány kuratóriuma által elfogadott még engedélyeztetés alattiak „dılt” betőkkel íródtak.
Napraforgó Waldorf Általános Iskola, Gimnázium és Alapfokú
Név:
Mővészetoktatási Intézmény Rövidített név:
Napraforgó Iskola
Székhely
4029. Debrecen, Eötvös u. 46-48.
Telefon- Fax: 52-415-147 Alapító:
Szabad Pedagógiai Egyesület
Fenntartó:
„Jó Ritmus” Mővészeti Nevelésért Alapítvány
OM azonosító:
031114
Adószám:
18549225-1-09
Mőködési területe, beiskolázási körzete: Hajdú-Bihar megye
Típusa:
Egységes, többcélú közoktatási intézmény; 8 évfolyamos általános iskola,
12 évfolyamos alapfokú mővészeti iskola,4+1 évfolyamos gimnázium. Az intézmény feladata: A 20/2006.(V.5.) OM rendelettel kihirdetett „A magyarországi Waldorf-iskolák kerettanterve” szerinti 13 évfolyamos képzés keretében nevelési-oktatási tevékenység ellátása: általános iskolai alapfokú nevelés-oktatás 8 évfolyamon, gimnáziumi középfokú nevelés-oktatás
4+1
évfolyamon,
érettségi
vizsgára
felkészítés,
alapfokú
mővészetoktatás 12 évfolyamon- mővészeti alapvizsgára, záróvizsgára felkészítés.
3
Az iskola hivatalos logója: napra-forgó-rózsa Iskolánk pecsétje, „logója” egy ismert „magyar rózsa”, melynek belsı, kitüntetett kapujában a nap élteti a négy égtáj felé növekedı palmettáit, hármascsíráit, ill. háromszirmú virágait.
A Waldorf iskolák története
Az elsı Waldorf iskola 1919. szeptember 7-én, Stuttgartban nyílt meg, melynek pedagógiai alapjait Rudolf Steiner 1906-tól kezdıdı elıadássorozatában fejtette ki. A Waldorf Astoria cigarettagyár akkori igazgatója, Emil Molt, az elıadások alapján kérte fel Rudolf Steinert, hogy szervezzen- és igazgasson a munkásai gyermekei számára iskolát. Ez a 12 évfolyamos „egységes nép-, és felsıbb iskola” mindenki számára nyitva állt addig, míg a nemzetiszocialista rendszer be nem tiltotta. 1945 után a Waldorfpedagógia az egész világon elterjedt, újabb és újabb iskolák nyitották és nyitják meg kapuikat. Magyarországon Nagyné, dr. Göllner Mária nyitott Waldorf-iskolát 1926-ban, gróf Klebersberg Kunó vallás- és kultuszminisztersége alatt, de ezt a próbálkozást 1933-ban szintén elsöpörte a fasizmus. A rendszerváltás adta alkalmát az „alvó rügy” kibomlásának, Solymáron óvoda, majd iskola szervezıdött szülıi akaratból. Jelenleg Magyarországon több mint 60 Waldorf intézmény mőködik.
Iskolánk története
4
1994 tavaszán, Debrecenben megalakult a Szabad Pedagógiai Egyesület, melynek alapító tagjai szülık és tanárok voltak. Azt a célt tőzték ki maguk elé, hogy Waldorf-óvodát és iskolát hozzanak létre. 1995 szeptemberében kezdıdött meg a tanítás öt család kérésére. A gyerekek magántanulóként végezték el az elsı tanévet. Az iskola a városi Önkormányzattól 1996. augusztus 30-án kapta meg használatra mőködési engedéllyel - Mőködési engedély száma: 21049/1996. (június 17.) - együtt a Kismacson lévı 4 tantermes iskolaépületet, ahol mőhelyterem és 1000 m2 kert is van. A város Közgyőlése 1999-ben határozatlan idıre térítésmentesen adta az iskola használatába az ingatlant, az azóta eltelt idıszakban történtek átalakítások. 2004.-ben
az
iskola
épületéhez
szervesen
hozzátartozó
szolgálati
lakást
is
rendelkezésünkre bocsátotta D.M.J.Város Önkormányzatának Közgyőlése a 194/2004 (VII.08) Kh. határozatában. Ezen a területen került kialakításra az iskola tálalókonyhás ebédlıje az elkövetkezı években- szülıi munkával. Mindezek ellenére a növekvı iskolának szüksége volt a tantermek számának bıvítésére. A Szülıi Fórum állásfoglalása alapján a fenntartó alapítvány kuratóriuma az építkezés mellett döntött. 2005
decemberében
D.M.J.
Város
Önkormányzatának
Közgyőlése
engedélyezte
314/2005 (XII.13. ) határozatában az iskola épületének bıvítését - önköltségen. 2006-ban Makovecz Imre tervei alapján elkészült az iskolabıvítés koncepciója, ez azonban megfelelı támogatás hiányában meghiúsult. Közösségünk többirányú próbálkozásai a 2011-es tanév kezdetére sikerrel jártak, az Önkormányzat szándékai szerint átadja Alapítványunknak a Kút utcai iskolaépület fenntartását.
5
Pedagógiai célok: a teljes személyiség kibontakoztatása, szabadságra-, szabadságra teremteni
tudásra-,, felelısségre nevelés “A szellem embere az, akiben ott feszeng fes a szellemiség örök ösztöne: a jelenségeket egyben látni. … A szellem nem tud belétörıdni az elészórt tények halmazába, ı az összefüggéseket keresi. Nem elég neki a valóság, értelmet követel, nem elég neki a világ, világkép kell. … A szellem emberét éppen ép az jellemzi, hogy nem olthatja el magában a teljesség szomját, s nem nyomhatja el a egész iránt érzett felelısség érzetét. Szívesen foglalkozik a részletekkel, de az egész felıl száll feléjük, s egy még nagyobb egész felé tör rajtuk át utat”… (Nagy László) kibontakoztatásá szolgálatában A Waldorf-pedagógia a teljes emberi személyiség kibontakoztatásának áll. Az iskola életének minden területe ezt a célt szolgálja, azaz nemcsak a tanításnak, de felépítésében mőködésében, az iskola egész életének kell példaként szolgálnia szolgá a gyermekek fejlıdésében. „Egyetlen elvre van szükségünk, hogy az önmagától adott közösség adja módszeresen a formát, és hogy a valóságos élet szolgáltassa a tartalmat. Csak így válhatik az együttélés esetleges, néha kényszerő adottsága közösséggé, s csak ebben az egy esetben lesz az valóban az élet közössége.” (1) A tanítás célja, hogy a gyermeket korának megfelelı testi, lelki és szellemi fejlıdésében elısegítve, bevezesse az emberiség kultúrájába. Eközben megteremti benne a gondolkodás, érzés, akarat harmóniáját. A teljesség igénye a tanulási folyamatban részt vevıkre és magára a folyamatra is érvényes. Törekedünk arra, hogy a tanulási folyamatban az egész személyiség részt vegyen, azaz a gyermekek testi-, lelki-,, és szellemi szférái is érintettek legyenek. A tanulási folyamatok akkor érintik az ember minden szféráját, ha azok nemcsak a gondolkodásra hatnak, de érzések által is megérintettek, megerısítik a képességek, ismeretek fizikai testbe való ágyazódását. Azt a munkát végezzük legszívesebben, amiben örömünket öröm leljük, arra emlékezünk leginkább, amihez érzelmileg is erıs szálak főznek. Az egyre gyarapodó ismeretek és gazdagodó belsı erık együttesen alapozzák a gondolkodást, az ítéleteket, „ugyanis minden olyan ítélet, ami nem a lélek kincseinek alkalmas alapjára ala épül, az ítélkezı életútjára akadályt gördít.” (2)
6
Az
akarat-
érzés-
alapkoncepciójából
gondolkodás
szervesen
következik
egységének a
mővészetek
jelenléte, amely a megfigyelés élményétıl az ismeretek önálló bemutatásáig minden tantárgyban végigkíséri a tanulási folyamatokat. A magyar népi kultúrát –játékot, zenét és táncot- nem az élet egy szeleteként, hanem szerves
részeként
kezeljük.
A
mozgásmővészetek
által
közvetített
gondolati
tartalmakat az ének a zene, képzımővészetek lelkesítik át, harmóniát teremtve „a kéz, a szív, és a fej” munkájában. Ha a gyermek rendszeresen, „szívvel-lélekkel” éli meg a megismerés minden fázisát –a megfigyeléstıl az elemzésen, fogalomalkotáson át azok elmélyüléséig-, akkor nemcsak kész elemek „összerakására”, de kimővelt képességei, biztos ismeretei révén „teremtésre” is alkalmas lesz. Igazi belsı szabadságát próbálgathatja ezáltal, hiszen ezen az úton még az ezeréves fogalmaknak is újjá kell születniük minden gyermekben. „Félig sem oly fontos az, amit tanítunk gyermekeinknek, mint az, hogy’ tanítjuk. – Amit az iskolában tanultunk, annak legnagyobb részét elfelejtjük, de a hatás, melyet egy jó oktatási rendszer szellemi tehetségeinkre gyakorol, megmarad.” (3) Pedagógiai munkánk során kerüljük az erkölcsi, etikai értékek nélküli informális tudományosságot; iskolai életünket áthatja a keresztény szellemiség. Szerintünk az önmegvalósítás nem cél, hanem eszköz; mi olyan gyermekeket szeretnénk nevelni, akik saját- és a világ gondjait egységében látják, ítéleteikért
felelısek,
megoldásaikban
tekintettel
vannak
a
többi
résztvevı
érdekeire,
szükségleteire is. Tisztelettel és hálával viseltetnek a teremtett világ iránt, megbecsülik az emberi alkotásokat, kapcsolataikban szeretetteljesek, szociálisak.
…”ha az emberi célszerőség mintájára az egész emberi nem rendeltetését is célszerőnek képzeljük el, ezen azt értjük, hogy az egyes ember célokat tőz maga elé és ezekbıl tevıdik össze az emberiség össztevékenységének az eredménye. Ez az eredmény pedig magasabb rendő, mint összetevı részei, az egyes emberi célok.” (4)
7
1. Karácsony Sándor:Ocsúdó magyarság 2.Rudolf Steiner: A gyermek nevelése – szellemtudományi szempontból 3. Eötvös József: Gondolatok 4. Rudolf Steiner: A szabadság filozófiája
8
A Waldorf iskola jellegzetességei
emberszemlélet, a gyermek fejlıdésének szakaszai, az intézmény mőködése, a mőködés feltételei: személy- és tárgyi feltételek, a nevelés- oktatás folyamata, a tanítás tartalma, értékelési rendszer, az iskolába való felvétel
1. A Waldorf-pedagógia emberszemlélete Az ember anyagi testében, lelki struktúráiban, és szellemi szféráiban létezı lény, melyet a minden egyes emberben megnyilatkozó individuum, az Én foglal magába. Az ember fizikai teste az ásványvilággal közös, melynek törvényeit a biológiai folyamatok, az életerık új minıséggé szervezik. Az élı, a növényvilággal közös szféránk képes belsı erıbıl növekedni, szaporodni. Ebben az élı testben mőködnek a pszichikus folyamatok -az ösztöneink, az érzékeink, észleleteink, indulataink, emlékezetünk, figyelmünk-, melyek egyrészt a testbe ágyazottak, de az emberi individuumban, a szellemben mőködnek tovább. Az ember fejlıdése a fent leírt szférákban 7 éves periódusokban szakaszolt, a nevelésnek az életkor törvényeihez kell igazodniuk. A Waldorf-pedagógia a gyermekre úgy tekint, mint egy fejlıdı növényre. Érzékeivel csak az éppen látható állapotot figyelheti, de ezen felül olyan eszközöket keres a gyermek jövıbeni fejlıdésére, mely annak rejtett természetéig hatol. „Az egész élet olyan, mint egy növény, amely nem csak azt foglalja magában, amit a szemnek tár oda, hanem rejtett mélységeiben még egy jövı állapotot is hordoz. Aki elıtt növény van, mely elıször leveleket hord, nagyon jól tudja, hogy egy idı után a levelet hordó száron virágok és termés lesz. És a növény rejtekén már most megvannak a csírák ehhez a virágzathoz és terméshez. Azonban hogyan mondhatná meg bárki is, milyenek lesznek ezek a szervek, aki csak azt akarná kutatni a növényen, amit az jelenleg tár a szeme elé. Az képes csak rá, aki a növény lényével megismerkedett.(1)
Ahhoz, hogy tanár és diákja között olyan kapcsolat jöjjön létre, amely a tanítás, tanulás folyamatát, az énfejlıdést valóban segíteni tudja, a gyermek alapos megfigyelésére, megismerésére, megértésére van szükség. Ennek a megfigyelésnek eszköze lehet a temperamentumok vizsgálata, melyet Steiner kiterjesztett az ember
9
lényének mind a négy állapotára; a fizikai-anyagi testre, annak formáira, a biológiai folyamatok rendszerére, a lelki, pszichikai jelenségek együttesére és a szellemi minıségeket megjelenítı individualitásra. A nevelı feladata, hogy a gyermekben felismerve vérmérsékletének fıbb jellemzıit, azok legkedvezıbb tulajdonságait erısítse. „Ha egy gyermekben egyes hajlamokat veszünk észre, melyek a többiek felett túlnyomóak, s azért veszélyessé válhatnak, a nevelésnek feladata nem az, hogy ezeket a hajlamokat gyöngítsük, hanem az, hogy helyesen irányozzuk, mert hisz éppen e hajlamok alkotják jellemének alapját; mi jövıjére nézve veszélyessé válhatik, az egyszersmind erejének föltétele, s ki növendékénél az ily hajlamok megsemmisítésén dolgozik, úgy jár el, mintha valaki azért, hogy magát a gızhajó katlanának szétrepedése ellen biztosítsa, a tüzet oltaná el.” (2) -kolerikus temperamentum: „Erıs akarati adottságok és képességek, én-központúság jellemzik, a gyermek törekszik a nehézségek, ellenállások leküzdésére, kitartó és céltudatos cselekvésre, tanulásra, alkotásra képes; törekvéseinek akadályoztatása esetén dac, szembefordulás, önuralom elvesztése, elégedetlenség, agresszió, indulatkitörés is elıfordul, viselkedése esetleg kiszámíthatatlanná válik.” (3) A kolerikus gyermek testalkatában legtöbbször határozott vonásokkal, karakteresen
megformált.
„Rendesen
azt
látjuk,
ahogyan
ez
az
erıteljesen felgyúlt belsı fény, amely mindent fényteli módon befelé fordít, nemegyszer fekete, szénfekete szemben jut kifejezésre.” (4) A kolerikus gyermek számára a tanítója tiszteletre méltósága a legfıbb tulajdonsága, „a gyermeknek meg kell ıriznie azt a hitét, hogy a nevelı képes a dologra”(5), olyan autoritást kell mutatnia, mely példa lehet a gyermek jövıképe szempontjából. -flegmatikus temperamentum: „Környezete iránt kevéssé érdeklıdik, gyakran indítékszegény, nehezen vesz részt a közös játékokban, feladatokban; lassú, nehezen teremt kapcsolatot, viselkedése inkább egyhangú, nincs csoportirányító szerepe, érdektelensége miatt esetleg nehezen tanul; kedvezı
tulajdonságai
közé
tartozik
a
türelem,
meggondoltság,
kitartás,
megbízhatóság, kedvezıtlen lehet a rendetlenség, lustaság, igénytelenség.” (6) A türelmes, derős flegmatikus, maga a „béke szigete”, aki rendíthetetlen nyugalmával, fanyar humorával biztos sarkköve lehet a közösségnek. Türelmes, szöszmötölıs alaposságával sokszor olyan feladatokat is rá lehet bízni,
10
amelyhez másoknak nincs türelme. Legtöbbször testalkatában, mozdulataiban is a lágyabb formák jellemzik, ı a derős piknikus, vagy a pacuha, akin mindig lóg a ruha. A flegmatikus gyermeket ket nevelıje körül kell vegye olyan társakkal, akiknek érdeklıdése, szuggesztív hatása tudja leginkább felrázni. Kortársai lendületére lehet leginkább rábízni, ezért fontos, hogy jó legyen az a közösség, amelybe tartozik. -szangvinikus szangvinikus temperamentum: „Viselkedését elkedését a testi mozgékonyság, a lelki folyamatok gyors változékonysága jellemzi, nehezen tud egy-egy egy benyomásnál hosszabban elidızni, érdeklıdése gyorsan változik, hangulata csapong a bánat és a vidámság között; kedvezı tulajdonságai közé tartozik a nyíltság, tság, érdeklıdés, barátságosság, közlési vágy, optimizmus, kevéssé kedvezı lehet a nyugtalanság, könnyő befolyásolhatóság, szalmalángtermészet.” (7) Az általában nyúlánk, légies, „napsugaras” szangvinikus gyermek sokrétő érdeklıdése miatt több irányból „megfogható”, ugyanolyan színes, változatos eszközökkel, mint ı maga. A szangvinikus gyermek számára tanítójának szeretetre méltósága a legfontosabb tulajdonsága, ha erıs érzelmi kötelék van kettejük között, az csapongó figyelme a tanítójához való ragaszkodásának ragaszkodásának útján fordulhat tartósan tanulmányai felé. -melankolikus melankolikus temperamentum: „Gyakori jellemzıje a lehangoltság, szomorúság, félrevonulás; könnyen sír, hajlamos a befelé fordulásra, pesszimizmusra, depresszióra; kedvezı tulajdonságai lehetnek: mély érzelmek, zelmek, lelkiismeretesség, felelısségérzet, szorgalom, alaposság; kevésbé kedvezı: bizalmatlanság,
gondterheltség,
magányosság,
félénkség,
gátoltság,
az
alkalmazkodóképesség csökkenése, kisebbrendőségi érzés.” (8) A finom vonalú, halvány színekkel festett melankolikus gyermek számára tanítója nevelı hatásai közül az együttérzés a legfontosabb tulajdonság. İ maga is végtelenül megértı és gondoskodó tud lenni másokkal szemben, sokszor fordul szeretettel a kirekesztett mellé, ilyen módon a csoport szocializációjában iójában fontos szerepe van. Évek óta az a tapasztalat, hogy a különbözı vérmérsékletek gondozása egyre nagyobb feladatot ró a nevelı számára. A tulajdonságok keverednek, idırıl idıre nehezebb a gyerekek indíttatását, irányultságát megfigyelni, Ezzel együtt ütt gyermekeink számára igen fontos tapasztalás lesz, hogy a nevelıjük igyekszik megismerni ıket, nemcsak egyénenként, de azt is, mikor mit tanítson az adott korosztálynak. Nagyon fontos eleme ennek a gondolatnak, hogy élı, eleven tapasztalás, megélt tudás birtokába jussanak. Ennek érdekében iskolánkban nagyon sok az élıbeszéd,
11
a mese, a különbözı korok tudásának „eleven” átadása. Ehhez ismernünk kell a különbözı korok és korosztályok gondolkodását, megismerı képességét. A gyermekek nemcsak testi fejlıdésükben járják végig a törzsfejlıdés szakaszait, de újraélik az emberiség kulturális evolúcióját, azaz jól megfigyelhetıen tükrözi a gyermek gondolkodása az emberiség kultúrtörténeti állomásait. A kicsi gyermek éppúgy „lelkesíti” a világot, mint az archaikus korok embere, lépésrıl-lépésre megfigyelhetı az emlékezet, a logika, vagy akár az újkor gondolkodásának megjelenése. A mővelıdési anyagot, a módszereket, de még a gyermeket körülvevı környezetet is annak tudatában kell kialakítani, ill. megteremteni az iskolában, hogy ebben a fejlıdésben éppen hol tartanak gyermekeink. Nem kell tehát mindenáron a ma oly divatos logikát fejleszteni, amikor az emlékezet a legerısebb oldala, hanem sok-sok memoriterrel, verssel, szorzótáblával kell terhelni ıket, és késıbb, 12 éves koruk körül, amikor a görögség „örökébe” lépnek, fedezni fel velük a „logosz” hatalmát a gondolkodásban.
1. Rudolf Steiner: A gyermek nevelése – szellemtudományi szempontból 2. Eötvös József: Gondolatok 3. 6. 7. 8. Pukánszky Béla és Zsolnai Anikó: Pedagógiák az ezredfordulón 4. 5. Rudolf Steiner: Az emberi temperamentumok titka
12
2. A gyermeki fejlıdés szakaszai
Az elsı hét évben, mely a születéstıl a fogváltás idıszakáig tart, a fizikai test fejlıdésének dominanciája, akarata erıteljes megnyilvánulása a jellemzı. Érzékei különösen intenzíven mőködnek, anélkül, hogy élményeit meg tudná szőrni. Fizikai fejlıdésének irányait az a környezet, az a példaadás fogja meghatározni, ami ıt körülveszi, hiszen teljes figyelmét a külvilág megtapasztalása uralja; Pl. látószervei, hallása, beszéde, gondolkodása, mozgása a szerint fejlıdik, milyen fény-, hanghatások érik, milyen lehetısége van a szabad mozgásra, mit lát és hall, mit tapasztal maga körül. „A fizikai szerveknek ebben az idıben kell meghatározott formákat ölteniük; szerkezeti viszonyaiknak bizonyos meghatározott irányokat és tendenciákat kell felvenniök. A továbbiakban során is tart a növekedés, azonban ez a növekedés minden késıbbi idıben azoknak a formáknak az alapján történik, amik a megadott idıig alakultak ki. Ha a helyes formák alakultak ki, helyes formák nınek tovább, ha torz formák, úgy torz formák nınek tovább.” (1) Azoknak az erıknek egy része, melynek a gyermeki szervezetben a fent leírt belsı változásokat létrehozták, a hetedik életév környékén felszabadul. Lehetıvé válik, hogy más területen fejtsék ki hatásukat. A gyermek hirtelen megnyúlik, elkezdıdik a fogváltás. Hét éves kor körül a gyerek képes lesz bizonyos tevékenységekben önállóan elmerülni, figyelmét összpontosítani. Megfigyelhetı szocializálódása, azaz másokkal tevékenyen együtt tud mőködni. Betartja a játékban, vagy otthon kialakult szabályokat. Az iskolaérett gyermek képes bizonyos elvonatkoztatásokra, melyet hét éves kora elıtt hiába vártunk volna. Gondolkodása képszerő, melyet az absztrakció csak késıbb, fokozatosan kell, hogy felváltson. „Ha hétéves kora elıtt tanul írni-olvasni a gyermek, az a fizikum gyengülését okozhatja, mert olyan belsı erıket von el a testtıl, amelyek még a szervi fejlıdését lennének hivatva szolgálni” (2) A gyermekek rajzain keresztül is figyelemmel kísérhetjük ezt az „érési” folyamatot: „ A négy és öt esztendıs gyermek rajzain a kar bimbaja, „hármascsírája”, szálkája még nem töri (vagy ritkán) töri át az óvás hajsátrát, fátylát, barlangját, de fokozatosan fölfelé lendül és a hat esztendıs gyermek rajzán már a Napra tárul a nap-tenyér.” (3) A társas-fejlıdéslélektani leírásokhoz Karácsony Sándor rendszerét hívjuk segítségül, mely szerint a gyermek fejlıdését leginkább a spontán örömmel átélt játék szolgálja, cselekvéseit az utánzás jellemzi. Szoros szülıi, testvéri kötıdése mellett ad hoc kapcsolatai vannak, játszótársai, „szerelmei” könnyen változhatnak. Vallásos érzületét a mese ápolja, mai mesétlen világunkban válasszunk körültekintıen: formájában szép, tartalmában igaz, tettében jó, és áhítatában szent „nagymesét”, népmesét, melyet fejbıl, azaz élı módon meséljünk.
13
A második életszakasz kb. 7-14. életév között, a fogváltástól a serdülésig tart. „Ahogyan a gyermeknek hetedik évéig a fizikai példaképet kell megadni, amit utánozhat, úgy az alakuló ember környezetébe a fogváltás és a nemi érés között mindazt be kell illeszteni, aminek bensı értelme és értéke szerint tájolódhat.” (4) A gyermekek fejlıdése ebben az életkorban nem egyenletes; 7-9 évesen a gyermekekben erıteljes tanulási vágy jelentkezik, amelyet még áthat az elızı szakaszra jellemzı utánzás. A tanító ezért „követhetı” példa kell legyen tanítványai elıtt, aki személyes érdeklıdésével, kreativitásával, szabadságával táplálja teremtıerejüket. „Forrása” és nem közvetítıje a tanítandóknak, pl. maga írja a betőkhöz, számoláshoz, kézimunkához stb. szánt meséit. Ezek nemcsak az adott tárgyban való kutakodásait tartalmazzák, hanem azt is, hogy mit tud a gyermekekrıl, mit tud az osztályról. Óriási élmény a gyerekek számára, hogy a tanító személyesen rájuk készül. Átélik lelkesedését, de azt az erıfeszítést is, amibe ez került. Igen sokat tudnak meríteni ebbıl az energiából, és jóval lendületesebb lesz a munka, mintha elıre gyártott anyagból készültek volna. Az elsı osztályos gyermek egészben, egységében látja a világot. Valahogyan úgy, amilyen egy kis mag, mely kibontatlanul hordja a teljességet. Az ilyen korú gyermek számára annyira egységes a világ, hogy még a tér, idı és a formák sem különültek el egymástól, ezért ebben az életkorban, ha mesélünk, tündérmeséket mondunk. Ezek közvetítik a legalapvetıbb értékeket a gyermek számára, a magukkal hozott ısképekben erısítik meg ıket; az élet értelmét a lelki nagyságban és a szellemi tisztaságban találják meg. Fontos, hogy a mesélı lehetıleg ne olvassa, hanem fejbıl mondja, hogy a gyermek átélje azt a szellemi erıfeszítést, és érzelmi azonosulást, amit a mesemondás követel meg a mesélıtıl. Ebben az életkorban bontogatják a számok világának csíráit is: mind a négy alapmőveletet egyszerre, összefüggéseiben, ritmusaiban élik meg. Egész valójukkal részt vesznek ennek a világnak a felfedezésében, hosszú számsorokat dobbantanak, ugrálnak végig, behunyt szemmel számlálgatják a kezükbe tett terméseket, de még a talpukkal is megbecsülik, számolják a gesztenyéket. Minden percüket áthatja a mővészi igényesség és a teremteni tudás vágya. A mővészet nyelve az, amelyen „szólva” szívesen és kitartóan gyakorolnak gyermekeink, hiszen szépet és jót teremteni olyan aktív képzelıerıt, akaratot, tartós figyelmet hív elı a gyermekekbıl, mely megalapozza a gondolkodás- érzés- akarat teljességét. Második osztályban a gyerekek hasonló azonosulási vággyal hallgatják a meséket, de a tér-idı- és formaegység, mely az elsısöket jellemezte, felbomlik, karakterizálódik. (Persze ez nem azt jelenti, hogy az osztályok között éles határvonalat húzunk a mővelıdési anyagot, módszereket illetıen.) Ilyenkor a Waldorf iskolákban állatmeséket
14
mesélünk. A tündérmesék után az állatmesék új minıséget hoznak; a földi élet nagy igazságai után, az ember tulajdonságairól szólnak. Távolabbról minden egységesebb, közelebbrıl pedig részletesebb, pontosabb. Az állatmesék szereplıivel való azonosulás indirekt, ezért egyiket, másikat ki is lehet nevetni. Nagyon sokat tanul meg a gyerek az emberrıl, az emberi kapcsolatokról. Ellentételezésként a tanító a szentek legendáiból olvas fel; a gyarlóság és a tökéletességre való törekvés ellentéte így fog egységet alkotni a második osztály életében. A harmadik osztályos gyermek lassan „megérkezik a földre”. Ha ügyesek vagyunk, sokat megıriz egységben való látásából, mégis az e korra jellemzı erıteljes önállósodási folyamatban elveszti spontán utánozó kedvét. Önmagával és a világgal konfliktusba kerül, hiszen már olyan közel került az eddig követett emberekhez, emberi dolgokhoz, hogy óhatatlanul meglátja tökéletlenségüket. Ezért aztán elveszíti biztonságérzetét, és kapaszkodókat keres. A gyermek annak akar utánajárni - amit egyébként korábban teljesen magától értetıdınek tartott-, hogy a tanár tényleg egy átfogó világ- és életismeret birtokában beszél-e, cselekszik-e? Ez a kérdés azonban soha sem verbálisan, hanem a tudatalattiban fogalmazódik meg. A gyermekben megjelenik a szándék, hogy tisztelje azt, amihez eddig gyermeki szeretettel ragaszkodott, de érezni akarja, hogy tisztelete megérdemelt. Fontos, hogy a tanár védelmezın álljon a gyermek mellett, mikor kilép "az aranykorból a színpompás világba”. Biztonságot adó, szeretı közösséget kell kialakítania, ı lesz a földi autoritás megjelenítıje. A gyermekek ilyenkor ismerkednek meg a bibliai történetekkel, a Legfıbb Autoritással. Ha az osztálytanító az Ótestamentumból mesél, feleslegessé válik az elvont moralizálás. Ez az az életkor, melyben „új szövetséget” kell kötniük a környezetükben élı emberekkel. Ez a csodálat és bírálat, a parancsok és az ellenszegülés kora, amelyben talán távoli sejtelemként már felbukkan bennük saját jövıjük képe is: egyszóval ez a kilencedik életév után bekövetkezı válság, az új dackorszak. Nevelıiket sokkal éberebben tudják figyelni, mint korábban. De a tekintélyt is próbára teszik, nem azért, mintha el akarnák vetni, hanem mert meg akarják tartani. A negyedik osztály ismerkedik hazája mitológiájával. Aki „megérkezett a földre”, meg is kell gyökeresednie. Ebben az idıszakban ég és föld kötıdik össze azokban a mondákban, melyekben isteni és emberi még szemtıl- szembe találkoznak. Kilenc éves koruk elıtt nem képesek teljesen tudatosan függetlenedni környezetüktıl. Az az ösztönös szükségletük, hogy állatokkal, növényekkel, kövekkel, széllel, felhıkkel
15
és csillagokkal azonosuljanak. Csak harmadik, ill. negyedik osztályban térhet át a tanár arra, hogy a dolgokat lépésrıl lépésre úgy írja le, "amilyenek azok valójában". Az a harmónia, mely eddig a test felépítésének arányait jellemezte, a 10. életévtıl fokozatosan elvész. A kisgyerekkori formák lassan eltőnnek és az iskolaérettség korszakához hasonlóan ismét a végtagok növekedése, valamint az izomrendszer erıteljes fejlıdése lesz a jellemzı. Bezárul a testi fejlıdés egy szakasza, hogy megindulhasson a nemi érés. A belsı változások kiegyensúlyozatlanságot hoznak a lelki élet területén is. A gyermek a szüleivel, tanáraival távolságtartóbb lesz, de egyre nagyobb szerepet játszanak életében a kortársak. Érdeklıdése az élı természetrıl az élettelenre fordul, annak tulajdonságai, törvényei felé. Győjtıszenvedély lesz úrrá rajta, az üveggolyótól a bélyegeken át a világról szerzett információkig úgy szív mindent magához ill. magába, mint a szivacs. Elemeiben megjelenik az ismeretek rendezése is, de ez majd a következı szakasz, a kamaszkor sajátja. Ekkor „raktározza el” azokat a tudnivalókat, melyeket a kamaszkor fog lelki és intellektuális szőrıjén át, a törvényesség igényének megjelenésével rendezni. „Ahhoz, hogy eléggé érettek legyünk a gondolkodáshoz, szükséges, hogy megtanuljuk tisztelni azt, amit mások gondoltak.” (5) A nevelınek gondoskodnia kell arról, hogy a gyermek a fogalmakat, ítéleteit csak a második életszakasz végétıl alkossa meg, hogy azok kellı megalapozottsággal, tapasztalattal, lelki gazdagsággal születhessenek. „Ha ezt a nevelési alapelvet követnék, nem kellene azt megélnünk, hogy túlságosan fiatal emberek úgy vélik, hogy eléggé érettek az ítélkezésre, s ezáltal megfosztják magukat attól a lehetıségtıl, hogy az életet sokoldalúan és elfogulatlanul magukra hatni engedjék.” (6) A növı gyermek társas-fejlıdésére a csapat szervezıdése a jellemzı, melynek célját és hierarchiáját maguk találják ki (sok-sok nevetés és könny kíséretében). A csapatok, de az egyének között is versengés alakul(hat) ki, mely ebben az életkorban a vezetı felnıtt hatására nemes, mindenki számára építı hatású tud lenni. „Nagyon jó csapat azért akarunk lenni, hogy becsületetekre szolgáljon, ha legyıztök bennünket, mert rossz összjátékú, gyönge játékosokból álló csapatot legyızni nem volna nagy vicc.” (7) Az elızı életszakaszra jellemzı spontán örömöt a jól végzett munka öröme váltja fel, amit az elmélyülést, figyelmet igénylı, szépséges munkák megteremtésével szolgálhatunk. A vallásos érzés ápolását a mondák, mítoszok segítik. A kamaszodó gyermek számára lassan elnémul a külvilág, érdeklıdése egyre inkább a belsı világára irányul, „begyőjtött kincseit kell megszólaltatnia”. A lelki és az akarati egyensúly megtartása érdekében a tanárnak komoly feladatok elé kell állítania tanítványait szellemi és fizikai téren egyaránt.
16
A lányok gyors növekedéssel, a fiúk a „hangképzés kerülı útján” (8) jelzik elıkészületüket a harmadik életszakaszba való belépésre. Megváltozik, „mutál” a fiúk hangja, jelezve a külvilág számára, hogy „ne találj rám”, ahogy a nagy kolóniákban élı madárfiókák változtatják meg hangjukat, mikor már érettek az önellátásra. Ettıl kezdve többé nem találja meg fiókáját a madáranya, pedig azelıtt millióból is csalhatatlanul kiválasztotta a sajátját. Az embergyerek elszakadási vágya összetettebb; a szellemi világ kinyílásával mind jobban „kinövi” magát. Ruhái, cipıi, családja, osztálya rohamtempóban válnak egyre szőkebbé. Elutasítja az elızı korok, az elızı nemzedék igazságait, hogy újakat állítson helyébe. Közben minden vágya, hogy ezeket elismertesse, megvitassa velünk, a vitában a végletekig elmenve, és az ı egyetlen és egyedülvaló igazságát hangoztatva. Nagy „világmegváltó” beszélgetések ideje ez, ha tudunk rájuk figyelni, szélsıségeiket bölcsen, felkészülten, humorral kezelni. A kamasz számára a csoportot vezetı felnıtt tanár ideállá távolodik, hogy az ifjú ember mellé partnerként térjen vissza. Az ideál tudja azt a rendet tolmácsolni, mely most képletekben, szabályokban fogalmazódik meg. Minden mást, ami nem írható le pl. matematikai, fizikai képletekben erıteljesen kritizál, és megkérdıjelezi érvényét, helyette saját akaratát érvényesíti akár komoly „harcok” árán is. „… ami leginkább távol esik a szokásos tudattól, az akarat, az valósággal megrohamozza az idegrendszerét 1415 éves korában” (9) Ez a korosztály örömét leli a saját „remek” alkotásban, teremtésben, melyet a Waldorf iskola év végi vizsgamunkák, ill. érettségi zárómunka készítésével segít.
1. 4. 5. 6.Rudolf Steiner: A gyermek nevelése – szellemtudományi szempontból 2. Frans Calgren: Szabadságra nevelés 3. Molnár V. József: Egész-ség 5 .6.Rudolf Steiner: A gyermek nevelése – szellemtudományi szempontból 7. Karácsony Sándor: Ocsúdó magyarság 8. 9.Rudolf Steiner: A nevelés mővészetének szellemi lelki alapjai
17
3. Az intézmény mőködése: „hármas tagozódás” elve, fenntartó, Tanári Kollégium,
Tanári Konferencia, Konferencia vezetı, igazgatás Az intézmény mőködtetésének szervezésében a „társadalmi hármas tagozódás” steineri gondolata az iránymutató. Eszerint a társadalomban szellemi-kulturális, gazdasági és jogi-politikai élet különíthetı el. A szellemi élet, a kultúra kiteljesedésének alapvetı feltétele a szabadság. „Iskola és társadalmi rend közötti egészséges viszony akkor áll csak fenn, ha az utóbbiban a nem akadályozott fejlıdésben nevelt új individuális
emberi
adottságok
kerülnek
odavezetésre.”(1)
Az
iskolában
folyó
nevelımunkának függetlennek kell lennie az adott társadalmi folyamatoktól, a módszerek és a mővelıdési anyag kiválasztása az emberi természetbıl kell adódjon. A Waldorf iskolák alapítását általában olyan szülık kezdeményezik, akik ismereteket szereztek a Waldorf-pedagógia természetérıl. Iskolánkat szülıi és pedagógusi összefogással hívtuk életre. Az iskolaalapítás és mőködtetés mind a szülık, mind a pedagógusok részérıl leírhatatlanul sok munkával, törıdéssel, anyagi áldozattal jár a mai napig. A mőködés jogi feltételeit /iskolaalapítás, a szülık iskolaválasztási joga, fenntartói pluralizmus/ az 1993. évi LXXIX. Közoktatási Törvény jelenleg hatályos állapota tartalmazza.
Iskolánk fenntartója a „JÓ RITMUS” Mővészeti Nevelésért Alapítvány. A fenntartó felel az intézmény törvényes mőködéséért, és a pénzügyi gazdálkodásért. A kuratórium a döntéseit a szülık összességét jelentı Szülıi Fórum állásfoglalása és véleménye alapján hozza meg, amit a különbözı szakbizottságokban készítenek elı. A Waldorf iskolák szervezeti felépítését a hierarchizáltság csökkentésére irányuló törekvés jellemzi. Az egyes iskolák belsı struktúrájának kialakítása több évet vesz igénybe. Az iskola tanárai alkotják a Tanári Kollégiumot, ık a felelısek az iskolában folyó pedagógiai munkáért. A nevelı- szakmai elıkészítı és szervezımunka felelıs döntéshozó szervei általános iskolai Tanári Konferencia és a gimnáziumi Tanári Konferencia, melyek minden hét meghatározott délutánján üléseznek, és elıkészített éves, havi és napirend szerint dolgoznak. Az idı túlnyomó része intenzív pedagógiai munkával telik; pl. szakirodalom olvasásával, elemzésével, elıadásokkal, „gyermekmegbeszéléssel”, aktuális nevelési feladatokkal, valamint az ünnepek tartalmi elıkészítésével. A közös munkát valamilyen mővészeti tevékenységgel (ének, festés, euritmia stb.) „lelkesítjük”. A Kollégium kollegiális alapon, közösen oldja meg feladatait. A Tanári Konferencia munkáját a Tanári Kollégiumból évenként
választott Konferenciavezetı vezeti,
meghívott vendégként az iskola Tanácsadó Tanára, a kuratórium elnöke, a szülıi fórum
képviselıje és a Waldorf óvoda óvónıje vehet részt. A Tanári Konferencia
18
kompetenciájába tartozik a szabad és szuverén osztálytanítói munka iskolai szintő koordinálása,
személyi
döntések;
melyek
vonatkoznak
a
belépı
új
kollegák
megválasztására, és az osztálytanító segítése az új tanulók felvételében esetleges eltanácsolásában.
A
feladatok
megoldására
egy-egy
feladatra
munkacsoportok
alakulhatnak. A pedagógiai feladatokat a Tanári Kollégium, azaz a tanárok közössége oldja meg, a döntéseket kollektíven hozzák, felelısséggel az adott témafelelıs tartozik. A Kollégium gazdasági, szervezési, döntéseit a Kollégium által javasolt, a fenntartó által legfeljebb
2 évre kinevezett iskolaképviselı készíti elı a konferencia vezetıjével. Az ügyekben a Kollégium dönt, a végrehajtásért felelıséggel az iskolaképviselı tartozik. Az iskola és a család kapcsolatrendszerében a Tanári Kollégium és a szülıkkel közösen kialakított „Megállapodás” a mértékadó.
4. A mőködés feltételei: személyi-, és gazdasági-tárgyi, jogi feltételek
4.1. Személyi feltételek: osztálytanító intézménye, szaktanárok, iskolaképviselı, gazdasági, dolgozók
A
Waldorf
iskolákban
folyó
pedagógiai
munka
legfontosabb
személyisége
az
osztálytanító. Optimális esetben osztályát nyolc éven át kíséri, kezdetben minden fıtárgyat és ezen kívül is szinte minden tantárgyat, a késıbbiekben a lehetı legtöbb tárgyat ı oktatja a gyermekeknek. Állandó, biztos pontja a gyermekek életének, aki nem egyszerően közvetítıje, hanem igazi forrása a megtanulandó ismereteknek. Az évek során mély, bensıséges kapcsolat alakul ki tanár és diák, tanár és osztályközösség között. Elsı perctıl azt tapasztalják a gyermekek, hogy szeretettel, megértéssel fordul feléjük, sok idıt szán megismerésükre, a közösség kialakítására, és tudását lehetıleg külsı eszközök nélkül, személyiségének erejével adja át. ”Társadalomalkotó cselekedet akkor jó, „ha etikailag, erkölcsi szempontból jó”. Legfontosabb tudnivalónk róla, hogy társadalomépítı erejő. Nem irányulhat reám, magamra, a társadalom egyik tagjára, hanem mindig a másik emberre, a második személyre… „Ha azt akarom, hogy az osztály ne tömegként üljön a padokban, olyan helyzetet kell teremtenem, (helyesebben minden árat meg kell adnom azért, hogy olyan helyzet álljon elı), amelyben a cselekvı személy szolgál. A jó cselekedet formailag nem az elsı embert adja oda, hanem a második személyt szabadítja fel…Ezen innen nincs társadalom: szolgálnunk a másik szabadságát.” (2)
19
Ez az az erı, melynek megtapasztalása fokozatosan a gyermekeket is igazi „teremtı” emberré formálja, hiszen éveken keresztül azt látja, hogyan mozgósítja tanára saját képességeit, ismereteit egy-egy cél érdekében. A tanulók felvételérıl az osztálytanító javaslata alapján a Tanári Kollégium dönt. Osztályának minden tagját igyekszik a Waldorf-pedagógia segítségével minél jobban megismerni, és belılük igazi közösséget kialakítani.
Az
osztálytanító
gesztusai
segítik
a
gyermekeket
az
egymás
megismerésében, a társak értékeinek, esetleges hibáinak felismerésében, melyeket a tanulás, játék során „használni tudnak”, vagy a közösség erejével megkísérlik kijavítani. Ez a közösség lesz a gyermekek számára az a tér, ahol a közöttük hol összetartó, hol feszülı szálak a tanulásukban, szocializációjukban segíti ıket. Nagyon fontos, hogy az osztálytanító „intézménye” jól mőködjön, hiszen ezen áll, vagy bukik a tanítás, a nevelés sikere. A belépı, új osztálytanítókat a Tanári Kollégium –elızetes ismerkedés alapján, az SZMSZ-ben meghatározott folyamat alapján választja meg. Felvételük elıfeltétele a megfelelı állami tanítói, ill. tanári képesítés, és-vagy a Waldorf- tanári képesítés, amelyet a tanítással párhuzamosan is meg lehet szerezni. Az osztálytanítók, szaktanárok a Tanári Konferenciákon intenzív pedagógiai munkát végeznek, egymást segítve, erısítve, gazdagítva. Amennyiben a Tanári Kollégium minden segítsége ellenére valamelyik osztálytanító, szaktanár nem tudja munkáját a megfelelı minıségben végezni, szintén a Kollégium feladata és joga a megoldás megkeresése. Azokat a tantárgyakat, amelyeket nem az osztálytanító tanít –lehetnek nyelv, vallás, kézmőves órák-, szaktanárok tanítják, akik szintén tagjai a Tanári Kollégiumnak. A tanítás feltétele a megfelelı szakirányú képesítés, és kívánatos a Waldorf-tanári Oklevél. A mővészeti nevelés bıvülése hozhat olyan helyzetet, hogy egyes kézmőves és mővésztanárok, akik ugyan nem tagjai a Kollégiumnak, egy adott idıszakban részt vehetnek véleményezési jogkörrel a Konferencia munkájában. A Waldorf-iskolák alapításánál és mőködtetésénél a Waldorf-pedagógia sajátosságainak figyelembe vételét az Oktatási Minisztérium 35.681-1/2003 számú Határozata rögzíti, melynek megfelelıen foglalkoztathatjuk pedagógusainkat. Az iskolaképviselı - a fenntartó kuratóriummal együttmőködve - teremti meg a pedagógiai munka közvetlen feltételeit, koordinálja a személyi és gazdasági ügyeket. Felelıs a törvényes mőködésért, az iskola különbözı szervezetei közötti párbeszédért. Részt vesz a Tanári Kollégium munkájában, szervezi, koordinálja a tanórán kívüli programokat.
20
Az iskolatitkár gondozza a tanulók és a dolgozók személyi iratait. Elıkészíti a könyvelés számára a bérszámfejtés és a számlaforgalom anyagát. Elvégzi a mindennapos banki utalványozást. Kezeli az iratokat: iktatás, iratrendezés, postázás. Az iskolatitkár végzi a mindennapi adminisztrációs munkát, kiemelten az étkezési nyilvántartást. Vezeti a házi pénztárat, gondoskodik a beszerzésekrıl. A gondnok az iskolaépület állagának megırzéséért, tisztaságáért, a szükségessé vált karbantartási feladatokért felel. Elvégzi- az évszakoknak megfelelıen -
a kerti
munkákat. A konyhai dolgozó, főtı, karbantartó munkák ellátását a törvény szerinti munkaidıben látja el feladatát.
4.2. Tárgyi feltételek: finanszírozás, épület, udvar, kert, a tanítás eszközei
Az iskola finanszírozásában a feladatelvőség az iránymutató, azaz a tényleges tanítási folyamatokra való érzékenység. Kismacson levı iskolánk szép, füves, gyümölcsfákkal beültetett területen áll mely Debrecen-Kismacs Napraforgó u. 59. sz. alatt található. (Hrsz.65005) Az eredetileg 4 tantermes iskolaépületet a 171/1999. (VI.28) Kh.sz. határozatban Debrecen Megyei Jogú Város
Közgyőlése
határozatlan
idıre,
térítésmentesen
adta
használatba az akkori fenntartó, a Szabad Pedagógiai Egyesület számára, a Waldorf Általános Iskola mőködtetéséhez. 2003-tól az új fenntartó, a „Jó Ritmus” Alapítvány vette át jogfolytonosság útján a kezelési jogokat. Az épületben szükségessé vált átalakítások a tulajdonos hozzájárulásával, szakhatósági engedélyekkel történtek. Az évek alatt az épületet, az udvart és a gyakorlókertet „belaktuk”. Átmenetileg a zökkenımentes
tanítás
érdekében
konténertermeket
lízingelünk,
valamint
külsı
helyszínen tantermeket bérlünk. Tanteremgondjaink végleges megoldására 2005-ben a szülıi közösség az építkezés mellett döntött. Terveinket Makovecz Imre készítette, a pályázatok gondozását
és
az
építkezést
a
Pilishı
Kft.
szakmai
együttmőködésével tervezzük. A JEL-Kİ avatással, melyet maga az építész „szentesített” 2006-ban, fordult a tervezés a megvalósítás pályájára. (3) Szőkös körülményeink ellenére osztálytermeink, folyosóink gondos gyermek- és felnıtt kezek munkáját ırzik. Iskolánkban gyakorlat, hogy tanév elején a Fészekrakó Táborban elıadások, kézmővesek segítik a „fészekrakást”, mely a tanév során aktuális munkákkal folytatódik.
21
Nagyon lényeges, hogy az osztálytermek át tudnak alakulni intim, meleg, szınyeges kuckóvá, ahová a gyerekek behúzódva, a földre telepedve zenélnek, mesélnek és olvasnak, de tud színpad vagy éppen bálterem is lenni, a szülıkkel együtt töltött ünnepi alkalmak helyszíne, s alkalmas a frontális óra megtartására, de a kiscsoportos munkára is. Maguk a gyerekek tudják pillanatok alatt nagy gyakorlattal és ügyességgel átvarázsolni az osztályt egyik alakjából a másikba, ennek valójában pedagógiailag van igazán jelentısége, a gyerekek közti kapcsolatok kialakulásánál. Az, hogy arccal egymás felé fordulva tevékenykednek, a közvetlen kommunikáció lehetıségét adja a gyerekeknek. A testnevelés és mozgásmővészeti órák, ünnepek tartásához az önkormányzati tulajdonú Közösségi Ház nagytermét, helyiségeit béreljük tanévre szóló bérleti szerzıdés szerint. Az iskola területéhez tartózó, a szülık által kialakított sportudvar segíti a mozgásórák megtartását kedvezı idıben. Az elmúlt években lehetıségünk adódott biodinamikus mezıgazdasági gyakorlatra. több
Virágoskúttal
szálon
kötıdnek
kapcsolataink:
felsıseink
gyakorlóhelye,
a
távlatokban a gazdasággal együttmőködve felsıszintő gazdaképzést tervezünk, közös elıadások, táborozások színhelye, valamint tiszta, bio élelmiszerek forrása köreink érdeklıdıi számára. A közös munkánk alapja 1 HA tangazdaság. Hagyományos a kapcsolat az Aggteleki Nemzeti Park vonzáskörében fekvı Tornabarakony faluval, ahol erdei iskolai létünket éljük. Célunk, hogy a fenti színhelyeken megteremthetı pedagógiánkat a Kút
utcai,
leendı
székhelyen
a
folyamatosság
jegyében
tudjuk
továbbéltetni.
A tanítás eszközei kezdetben csupán nagyalakú, simalapú füzetek, színes méhviasz téglácskák, vastag színes ceruzák. Az olyan "passzív" taneszközök, mint a hagyományos tankönyvek, a másodkézbıl származó források és a legújabb technológiának megfelelı audiovizuális eszközök gyengítik a tanár-diák kapcsolatot. Egy elıre gyártott, gyakran a névtelenség homályába burkolózó világszemléletet közvetítenek, olyan válogatás és értékelés bélyegét viselik magukon, amelyre a tanárnak nincs hatása. Ezeket az eszközöket a Waldorf iskolákban csak korlátozottan használják, mindenekelıtt a felsıbb tagozaton, ott is inkább akkor, ha önálló munkára ösztönöznek. Az "aktív" taneszközök, ilyenek az olvasókönyvek, primer irodalom, eredeti dokumentumok, saját munkalapok, statisztikák, lexikonok növekvı mértékben képezik a felsıbb tagozat munkájának részét. A
22
diákoknak meg kell tanulni, hogy a tananyagnak maguk adjanak formát, adott esetben olyan formát, hogy azt nyilvánosságra is lehessen hozni. Meg kell tanulniuk, hogy hogyan kell folyamatokat leírni, dokumentálni, és rendszerszerően tagolni, lásd az epochafüzeteket. Ezekben győjtik össze az egyes tanítási idıszakok vázlatát, tanulságát. A szöveget a 8. osztályig általában a tanár írja, vagy az osztály dolgozza ki. Az illusztrációkat teljes egészében a gyerekek készítik, a tanár legfeljebb vázlatot vagy egyes motívumokat rajzol a táblára. Azokat a tankönyveket, feladatgyőjteményeket, melyet egy-egy osztály használ egy adott évfolyamban, az osztálytanító, és az osztályban tanító szakos tanár választhatja ki. Irányadó a kerettanterv, a helyi tanterv könyvajánlása, de a változó tankönyv és szakkönyvpiac, az osztálytanító szabadsága felülírhatja a szokásokat. Minden tanév megelızı évében a Tanári Konferencia keretein belül az osztályok tankönyvrendelését összehangoljuk, mind szakmai, mind anyagi téren.
1.
Rudolf Steiner: Szabad iskola és a társadalmi Hármas Tagolódás
2.
Karácsony Sándor: Ocsúdó magyarság
3.
bıvebben ld.: http://www.napraforgóiskola.hu / építkezés)
23
5. A nevelés- oktatás folyamata: évköri- havi- napi ritmus, epochális oktatás,
integráció, tehetséggondozás
Mint minden növekedés, fejlıdés, úgy az iskolai nevelés is ritmikus folyamat. Úgy, ahogy egy növény csírája belsı rendezıdése befejeztével megindul, majd lendületét vesztve megtorpan, újra rendezıdik, a kis bog ágacskákat nevel, míg ezer ága-boga nem lesz. Ez, a hol látványos növekedéssel, hol belsı rendezéssel járó alvás-ébrenlét állapot nemcsak életünket tagolja, de a tanulási folyamat fázisait is. A megismerés, megértés, fogalomalkotás közötti pihenéssel lehetıséget adunk a tudat alatt mőködı lelki tevékenységnek, hogy bekapcsolódjon a folyamatokba, így az ember minden szférája részt vehessen benne. A ritmus fontos eleme az egész tanévnek; évköri, havi ünnepeink, a szülıi estek, a tanítás epochái, de még a nap rendje is ennek a ritmusosságnak van alárendelve. A Waldorf iskolákban az elmélyülést leginkább igénylı, fıbb tantárgyakat tömbösítve, 3-4 hetes idıszakokban, epochákban tanulják a gyermekeink. Ez az ún. fıoktatásra vonatkozik, mely reggel 8 órától ¾ 10-ig tartó, két teljes tanórát foglal magában. Ezekben az órákban legfogékonyabb a gyermek, a tananyag tömbösítése figyelmét, koncentrációját edzi. Egy- egy témakör „egyben tartása” lehetıvé teszi, hogy az átlagosnál elmélyültebben foglalkozzanak vele, van idı az érdekes
és
alapos
elıkészítésre, fogalomalkotásra, elmélyítésre. A feldolgozandó témákat az osztálytanító úgy állítja össze, hogy azok az epocha végére kerek egészet alkossanak. Így tanulják pl. kezdetben a betőket, a számírást, majd késıbb a törteket, a méréseket, egy-egy történelmi korszakot, stb. Érdemes visszatérı epochákat tartani, ahol egy pl. ıszi epochában tanultakat egy, ezt ismétlı, erre épülı tavaszi követi egy félév után. Ebben az ébrenlét-alvás ritmusban leginkább remélhetı a megtanultak megmaradása. A fıoktatás általában három részbıl áll; a legelsı az ún. „ritmikus rész”. Ez az idıszak minél kisebb gyermekrıl van szó, annál hosszabb, elsı osztályban akár az egész egység felét is kiteheti. A reggeli ima után néhány perces kötetlen beszélgetésre győlnek össze a gyerekek, majd zenekart alkotnak, furulyáznak, énekelnek. Sok- sok mozgásos vers, ritmusgyakorlat, számsorolás stb. készíti elı a tanítást, mely a következı szakasza a fıoktatásnak. Az elızı percek formái vezetik ekkor, pl. az írást, versei az olvasást, ritmusai a számolást. A fogalomalkotás és az elmélyítés az ezt követı percek feladata lesz, amikor is lejegyzik, rajzolják gyermekeink a tanultakat. A fıoktatás befejezı részében újra összegyőlnek a gyerekek, tanítójuk az utolsó negyedórát mese-, monda-, történetolvasással tölti. Elsı osztályban tündérmeséket, másodikban fabulákat és legendákat, harmadikban ószövetségi- és teremtéstörténeteket, negyedikben magyar
24
népmondákat, ötödikben görög mitológiai történeteket, hatodikban római történeteket, hetedik és nyolcadik osztályban az újkor felfedezıinek, feltalálóinak történeteit mondja, olvassa a tanító. Epochális rendszerben tanítható tárgyak lehetnek kezdetben: az anyanyelv, számolásmérés, természetismeret, késıbb: történelem, földrajz, biológia, kémia, társadalmi ismeretek. A fıoktatás után a mindennapos gyakorlást igénylı tanórák következnek: idegen nyelvek, kézimunka, testnevelés, mővészeti órák stb. Az évek során kialakult szokás szerint 45 perces tanórákat 15 perces szünetek követnek. A matematika epochában megismerteket, az órarendbe beállított gyakorlóórákban lehet elmélyíteni. Az évköri ünnepek váltakozása adják meg évekre elıre láthatóan a világhoz való kapcsolódási pontjainkat. Ezek a kereszténység legnagyobb ünnepei: a Karácsony,
Húsvét,
Pünkösd,
de
az
ıszi
és
a
nyári
napfordulókhoz
kötıdı,
hagyományainkban gyökerezı ünnepeinket is megtartjuk. A hónapünnepek során gyermekeink elıadják az iskola többi tanulójának, az érdeklıdıknek az éppen aktuális epochában tanultakat, a ritmikus rész elemeit, az újonnan tanult verseket, zenéket. Ezek az alkalmak megerısítik az osztályok közötti kapcsolatokat, hogy ne csak egy-egy kis közösségen belül, de az egész iskolán belül mőködjön a kohézió. Gyermekeink idırıl idıre ezeken az alkalmakon hozzászoknak a nyilvános szerepléshez is, a tudásuk összeszedett, összefogott bemutatásához. Az integráció, tehetséggondozás kérdését az egész pedagógiai munkában nyomon követhetı teljesség szellemében kezeljük. A Waldorf iskolában a tanulás folyamata igénybe veszi a gyerekek képességeinek színes skáláját, egy-egy téma önálló, teljes feldolgozását kívánva meg tılük. Ez a mód az elsı füzetoldal rajzolásától az önálló éves munka elkészítésén át az érettségiig végigkíséri tanulóinkat, melyet csak a legnagyobb figyelemmel, odaadással, képességeik mozgósításával tudnak elvégezni. Mivel nincsenek elıre gyártott taneszközök, minden gyermek önmagához képest a lehetı legmagasabbra helyezi a mércét, az élı, teremtı légkörben nincs határok közé szorítva tananyagban való elmerülés mértéke. Ez mindig a tanító és a gyerekek eleven kapcsolatából ered, és a feladatokon belüli többszintő differenciálás adja az integráció és a tehetségek szárnyalásának lehetıségét. Ilyen módon pl. akad, aki második osztályban éppen csak a számlálásig jut el 20-as számkörben egy ritmikus feladatban, és lesz, aki ugyanakkor összetett feladat old meg fejben pillanatok alatt.
Ilyen módon az a gyermek, aki
esetleg nem képes a megismerés minden fázisát könnyedén végigjárni, mégis részesül a
25
közösség összmunkájából, a közös gondolkodás örömeibıl. Ilyen módon egyszerre teszünk eleget a tehetséggondozás és az integráció feladatainak. Amennyiben a tanórai követés és figyelem ellenére egy-egy gyermek nem fejlıdik korának és képességeinek megfelelıen, a pedagógus tanórán belüli többszintő differenciálással, és tanórán kívüli korrepetálással segíti a gyermeket. Ez az esetleges hiányzások alatt elmaradtak pótlására is irányadó, mert az epochális rendszerő tanítás hátránya, hogy rész- illetve teljes tananyag tud kimaradni a diákok életébıl. A más rendszerő iskolákból átjelentkezett gyermekek felzárkóztatása hasonló feladatokat ró a nevelıkre. Általános tapasztalat, hogy a gyermekek egy idegen nyelvet –angol- tanulnak, így ezeknek a gyerekeknek igény esetén felzárkóztatót szervezünk. Az osztálytanító felvehet osztályába körülbelül 10%-os arányban a megszokottól különlegesebb kezelést igénylı gyerekeket, hogy egészséges környezetben segítse gyógyulásukat. A Waldorf pedagógia színessége, gyógyító hatása kiterjedhet a különlegesen tehetséges gyermekek gondozására és a sajátos nevelési igényő gyermekek integrációja is. A felvételrıl minden esetben az osztálytanító javaslatára a Tanári Kollégium dönt. Amennyiben a gyermeknek speciális segítségre van szüksége, minden esetben javasoljuk külsı szakember segítségének igénybe vételét. 2. o-ban Extra Lesson szőrést szervezünk. A mindenkori érintett folyamatokban a háromoldalú kapcsolattartásra törekszünk. Az osztályok számára a színes egyéniségeket összekovácsoló közösség kialakítása, a többféle gondolkodás, munkatempó összehangolása a közös munkálkodás lehetıségét, az egymás iránti megértést, elfogadást eredményezi. A pedagógusoknak törekedniük kell arra, hogy minden gyermek a lehetıségeinek megfelelı legnagyobb mértékben fejlıdhessen egy-egy epochában.
6. A tanítás tartalma: közismereti és mővészi tantárgyak egyensúlya, idegen
nyelvek, tanórán kívüli tevékenységek „A teljesség igénye a tanulási folyamatban részt vevıkre és magára a tanulási folyamatra is érvényes” idézzük céljainkat, mikor a személyes oldalak után megszólítjuk a tananyagot is. Ha arra törekszünk, hogy az ember minden szférájára hassanak a tanítandó tárgyak, akkor azokat sem pusztán információknak, elvont, absztrakt tudományoknak kell kezelnünk, hanem teljességükben; lelki-szellemi tartalmaikkal, fizikai összefüggéseikbe ágyazva kell közvetítenünk, megjelenítenünk. Ezt a célt szolgálja az epochális oktatás és a mővészetek kiemelt szerepe. A fı tantárgyak idıben való tömbösítése, azaz az epochák, a tantárgyi integrációt is szolgálják, hiszen egy-egy témakör pl. irodalmi, történelmi, földrajzi, zenei stb. körbejárására is alkalmat ad. A mővészetek által a szépség tartalommal találkozik a
26
tantárgyakban, melyek tanulása örömmel tölti el a gyermeket, mindemellett a mővészetek gyakorlásával az ember a „fenttel” kötıdik össze, ilyen módon vállalva részt a teremtésbıl. A Waldorf-iskolákban tehát nem csak a mővészeti tantárgyakat, de az összes tárgyat is a fenti gondolatoknak megfelelıen tanítjuk. Emiatt igen nehéz szétválasztani azokat, és arról adni számot, hány óraszámot is fordítunk egy-egy témára, tantárgyra, hiszen a nemcsak a mővészet hatja át a tanórákat, de a mővészeti órákon is megjelennek tanítási tartalmak, a tantárgyakat pedig a lehetıségeknek megfelelıen integráljuk. A Waldorf-iskolákban két élı idegen nyelv oktatása folyik az elsı osztálytól kezdıdıen. Iskolánkban jelenleg angol- és német nyelvet tanítunk. Amikor még képlékenyek a nyelvtanulási attitődök, szervek, akkor kell belépnie a tantárgyak sorába. Nagyon fontos elv, hogy a gyermek magából a „nyelvbıl” tanulja az idegen nyelvet, ne a saját anyanyelvével való összehasonlítás, ill. fordítás útján. Ezért „eszköztelenek” a nyelvóráink is, a kezdetekben az anyanyelvhez hasonlóan dalok, mondókák vezetik be a gyerekeket az adott nyelv szerkezetébe, ízeibe, majd sok-sok élıbeszéd után harmadik, negyedik osztály táján az írásbeliség. Néhány éve immár hagyománnyá vált, hogy az angoltanítás mellett angliai utakat szervez az iskola az Angol Mőhely Egyesülettel karöltve, mely nyaranként más-más tartományban és témában mélyíti és élteti a gyermekek nyelvtudását. Iskolánkban a tanórákon kívül, a délutáni órákban napközi mőködik, mely nem jelent kötelezettséget. Az ebéd után lehetıség van gyermekeinknek iskolai feladataik megoldására és kötetlen játékra, mely alkalmát adja a természetes hierarchiák kialakulásának, a gyerekek spontán együttmőködésének. Délutáni
foglalkozásként nyelvi
felzárkóztató, hangszeres
zeneórák (zongora)
zajlanak. Évek óta Fészekrakó Tábor indítja az új tanévet, mely nemcsak a „fészekrakást”, azaz az iskolaépület és az osztálytermek elıkészítését jelenti, de a szülıkkel-gyerekekkel, mővészekkel, tanárokkal lelki-szellemi elıkészítés is történik. Az évek során immár hagyománnyá vált tornabarakonyi Erdei Iskolánk, mely a tanév végi
heteket
teszi
igazán
eredményessé,
hiszen
a
maga
teljességében
és
természetességében tapasztalhatják ember és környezete együttélését. A kis „világvége” faluban értékes emberi kapcsolataink alakultak ki, és együttmőködés jött létre a falu építész-polgármestere, a görögkeleti pap, a remete, és a falu lakosságával.
27
Hagyományos erdei iskolánkon kívül gyermekeinket rendszeresen kirándulásokra, táborokba visszük. Kolozsvári testvériskolánk jóvoltából a Béles-tó partján lévı táborozás, és a közös síelés is lehetıséggé vált. Az iskolai életünk, és a tanítás szoros kapcsolatot talált a Virágoskúti biogazdasággal, amely
élı
példája
fizikai-szellemi
értelemben
a
természeti
világgal
való
együttélésünknek. Minden évfolyam és minden család megtalálhatja az aktuális kapcsolatot pl. a tiszta élelmiszerek beszerzésével, akár a helyi, hagyományos mezıgazdaság
megismerésével,
akár
az
érintetlen
természeti
környezet
megfigyelésével. Ötödikeseink minden évben részt vesznek a Waldorf-Olimpián, melynek eddig két ízben is Debrecen adott otthont. Iskolai és iskolán kívüli életünket munkatervünkben, újabban az iskolai Kalendáriumban tesszük közzé, ill. az esetleges változásokat folyamatosan gondozzuk.
7. Értékelési rendszer: törvényi kötelezettség teljesítése, osztályzat nélküliség;
írásbeli értékelés, a továbbhaladás feltételei, interakció külsı intézményekkel Iskolánk 8 osztályos általános iskola és 4+1 évfolyamos gimnázium, 12 évfolyamos mővészeti iskola. Kiadott bizonyítványaink a fenti alap- és középfokú képzésnek
felelnek meg. A diákok a 13. évfolyamon független állami bizottság elıtt érettségi vizsgát tehetnek. Iskolánkban intenzív, személyes kapcsolat van a gyermekek, tanítójuk és a szülık között. Értékelési rendszerünkben ez a személyesség érvényesül, sokkal inkább folyamatokat,
tendenciákat
veszünk
figyelembe
a
személytelen
és
tárgyiasult
osztályzatok helyett. A Waldorf-pedagógia szerint a tanítás legfontosabb eleme a gyerekek és tanáruk közötti „megdolgozott” jó kapcsolat, mely minden tárgyi- eszköznél fontosabb. A tanítás-tanulás folyamatára túlnyomó mértékben, a jó légkörben, közösen végzett munkálkodás a jellemzı, így a gyerekek egymás gondolataiból táplálkozva, egymás eredményeit állandóan figyelemmel kísérve haladnak. Mivel nem kész taneszközökkel dolgozunk, a gyermekek munkái, füzetei tükrözik elırehaladásukat, amely a többi gyerek és a tanító számára is „nyitott könyv”, állandó visszacsatolási lehetıség. Ezek a munkák legtöbbször igen sokrétőek, pl. egy állatról szóló leírás a kutatómunkától, az önálló fogalmazáson és pontos rajzon át, az egész
28
munka megkomponálásáig, nyilvános bemutatásáig tart. Ilyen módon a gyerekeknek tág terük van tudásuk bizonyítására, az élı, eleven folyamatokban mindenki egészen pontosan tudja az osztálytársak és önmaga helyét. Ez az igényes, mővészi kidolgozottság sok sikerélményt jelent készítıjének, hiszen a többiek ıszinte elismeréssel adóznak az értelmes, érdekes, szép munkáknak. Egymást is inspirálják ezáltal, nemes versengés is megindul közöttük. Ennek a sokrétő, sok szubjektivitást is tartalmazó folyamatnak az értékelését csak igen nehezen lehetne osztályzatokkal megoldani, hiszen annak megállapítása, hogy pillanatnyi állapotokat vagy folyamatokat veszünk figyelembe, egyéni teljesítményeket hasonlítunk önmagukhoz vagy osztályszinthez, a nevelı lehetıségeit igen szők keretek közé zárja. A folyamatos szóbeli és írásbeli értékelés lehetıséget nyújt arra, hogy ne rögzítsünk félkész állapotokat, belsı igényesség ébredjen a gyerekekben önnön teljesítményük iránt.
Évközi, folyamatos értékelés: A gyermekek (kb. 4. osztályos koruktól) egy-egy epocha után zárómunkát készítenek, melyben számot adnak tudásukról. Ez lehet pl. egy képzımővészeti alkotás, fogalmazás, elıadás, beszámoló, matematikadolgozat stb. Egy epocha lezártnak tekinthetı, ha a gyermek az elvárható tantervi követelményeknek tanév végéig megfelelt, az epochazáró munkákat bemutatta, valamint az epochafüzeteit a tıle elvárható minıségben elkészítette. A tanév során a szülık havonta tájékozódnak az osztályközösség és gyermekük neveltségi állapotáról, az oktatás folyamatáról, az elért eredményekrıl és a mindennapok menetérıl a Szülıi Esteken. A gyermekek nevelése ebben a folyamatos kontaktusban a tanító és a szülık együttmőködésével folyik, állandó visszajelzéssel egymás felé. Szintén havonta, a hónapünnepek adják alkalmát, hogy az osztályok bemutathassák az iskola többi tanulójának, tanárainak és az érdeklıdı szülıknek az éppen befejezıdı epocha tananyagát. Ezek a nyilvános elıadások azon kívül, hogy az egész iskolára vonatkozó közösségformáló erıvel bírnak, állandó belsı késztetéssel hatnak a minél eredményesebb szereplésre. A kisebbek közösen, késıbb egyre inkább önállóan adnak számot tudásukról gyermekeink.
Féléves, éves értékelés: Félévkor a szülık 1-4. osztályig szóbeli értékelést kapnak gyermekükrıl a szülıi esten. 5. osztálytól felfelé az értékelés írásban történik.
29
A szülık tanév végén írásban értékelést kapnak gyermekükrıl az osztálytanítótól és az osztályban tanító szaktanároktól. Ebben a részletes leírásban szó van a gyermek tanulmányi haladásáról tantárgyanként, az osztályban elfoglalt szociális helyzetérıl, neveltségi állapotáról és a jövı pedagógiai feladatairól. A gyermekek bizonyítványverset kapnak osztálytanítójuktól, mely nagyon személyes, mély figyelmet kíván a tanító részérıl, és amelyben a gyermek pillanatnyi állapotáról illetve nevelési szándékáról nyújt képet.
Az évenkénti továbbhaladás feltételei az adott tanév epocháinak eredményes lezárása. Egy epocha lezártnak tekinthetı, ha a gyermek az elvárható tantervi követelményeknek tanév végéig megfelelt, az epochazáró munkákat bemutatta, valamint az epochafüzeteit a tıle elvárható minıségben elkészítette. A 8. és a 12. évfolyam lezárásához az éves munka elkészítése, és bemutatása is hozzátartozik. Ha a tanuló valamely tantárgy(ak)ból nem képes az adott évfolyam követelményeit teljesíteni, a Tanári Konferencia az osztálytanító javaslatára a következı évfolyamra továbbengedheti.
Ezekben
az
esetekben
a
gyermek
fejlıdésére
félévenként
visszatekintünk. Az esetleges elmaradásokat a gyakorlat szerint eredményesebben hozzák be idıvel kortársai körében a gyerekek, mint visszatartással. Az elmaradt ismereteket elıre meghatározott idıben pótoltatjuk. Pedagógiánk szerint fontosabbak a gyermek szociális viszonyai, kapcsolatai, mint pillanatnyi elımenetele, ezért a lehetıségekhez mérten nem buktatunk. A Tanári Kollégium pedagógiailag indokolt esetekben eltérhet ettıl az általános irányelvtıl. Ha a gyermek továbbfejlıdése úgy indokolja, a Tanári Kollégium eseti elbírálás alapján tanácsolhatja, hogy tanulmányait a számára megfelelı intézményben folytassa. A 8. osztály, 12. osztály év végén (választhatóan a felsıbb osztályok
is)
éves
munkát
készítenek
egy-egy
választott
tantárgyból, melyet aztán tanév végén nyilvános elıadásban ismertetnek a nagyközönséggel.
Gimnázium, mővészeti szakágak: A fokozatosan kiépülı gimnáziumi tagozatunk értékelési rendszerére az elsı öt évben a kerettantervben megfogalmazottak az iránymutatóak. A helyi tanterv ebben az idıszakban a tanítás tapasztalatai alapján gazdagodik, a változtatásokról a Tanári Kollégium 5 év múlva a tanterv felülvizsgálatában rendelkezik. Mővészeti szakágainkban a folyamatos ellenırzés, értékelés a „hó ünnepeken” az osztályok havonta megtartott bemutatkozásán történik, ahol minden osztály legalább
30
félévente bemutatja tudását az iskola tanulói, szülıi és tanári közösségének. Az évköri ünnepek lehetıséget adnak az osztályok nagy lélegzetvételő táncos megjelenéséhez. Az osztályok csoportos és egyéni mővészeti vizsgamunkái a hagyományosan év végén megrendezett dráma és tánc napokon valósul meg. Értékelése a közismereti tantárgyakhoz hasonlóan az év végi írásos bizonyítványban történik.
Kapcsolódások külsı pedagógiai intézményekkel: A Kollégium az osztálytanító javaslatára külsı szakemberhez fordulhat (családsegítı, pszichológus). A tananyag elrendezésének különbözı elvei, a módszerek és az eszközhasználat különbözısége iskolaváltáskor okozhat nehézségeket az átmeneti idıben, akár a hozzánk iratkozó, akár a tanulmányait máshol folytató gyermekek esetében. Ilyenkor a családokat igyekezünk felkészíteni a változásra, tekintettel a befogadó iskola igényeire. Pedagógiánk osztályozás nélküli alapvetései ellenére csak a távozó gyermekek részére a szülık ill. a fogadó iskolák kérésére 5. osztálytól érdemjegyeket állapítunk meg. Az esetleges osztályozás alapja: a szöveges értékelés tartalma. Segítségképpen 5. osztálytól a törzslap mellékletében összefőzött epochazáró dolgozatok százalékos eredményei szolgálhatnak. Az érdemjegyeket a tanári konferencia által megbízott legalább 3 fıs grémium - lehetıleg az érintett osztálytanító és az osztályban tanító pedagógusok - állapítja meg.
8. Felvétel: elsı osztályosok-, más iskolából átiratkozók felvétele, felvétel a
gimnáziumba
A
Waldorf-pedagógia
„második
hulláma”
nemrég
érte
el
azt
az
idıszakot
Magyarországon, hogy az elsı tanulók leérettségiztek. Azok a családok, amelyek Waldorf-iskolát keresnek gyermekeiknek, tehát egyre nagyobb biztonsággal, rálátással választhatják. Az eltelt évek alatt az iskola szellemi- pedagógiai élete, valamint kapcsolatai révén körvonalazódott az az értékrend, amely a családok számára a tudatos iskolaválasztást jelentik. Iskolánkban is erısödik az a gyakorlat, hogy már nemcsak érzések, indíttatások hozzák hozzánk a családokat, egyre tudatosabb az iskolaválasztás, és a kezdeti lépést a megismerés szilárdítja meggyızıdéssé. Ha a gyermek Waldorfóvodából jött akkor ez a kezdeti tudatosság erısebb. Mindenképpen azt kívánjuk a gyermeküket hozzánk írató szülıktıl, hogy ismerkedjenek a pedagógiánkkal elméletben és gyakorlatban is.
31
Iskolánk annak érdekében, hogy ezt a folyamatot segítse, az elsı osztályok indítása elıtt legalább fél évvel mindenki számára nyitott elıadásokat szervez a pedagógia megismertetésére. Azok a szülık, akik Waldorf-óvodából hozzák a gyermeket, vagy ezeken az elıadásokon részt vesznek és az elıadássorozat végén úgy döntenek, hogy a Waldorf-iskolába hozzák a gyermeküket, elbeszélgetésre jönnek, lehetıleg mindkét szülıvel. A pedagógusok egy része a gyermek iskolaérettségét méri fel játékokkal, mesével, a családokkal pedig elbeszélgetünk a gyermek születésével, nevelésével kapcsolatos kérdésekrıl. Ha az óvodai szakvélemény és a felvételt vezetı kollégák a gyermeket iskolaérettnek találták, a családokkal Együttmőködési Megállapodást kötünk, mely a Waldorf-pedagógia elfogadásáról, az intézmény fenntartásáról szól. Azok a családok, akik más iskolából hozzák hozzánk gyermekeiket, ettıl eltérı rendszer
alapján
kerülhetnek
felvételre.
Elıször
(lehetıleg
mindkét)
szülıvel
beszélgetünk, majd az adott osztályban órát, órákat látogat a szülı és gyermek együtt. A gyermek felvételét néhány napos, de akár több hetes „vendégség” elızi meg, mely alkalmát adja, hogy az új szülık mélyebben ismerkedhessenek a pedagógiánkkal, a gyermek pedig az osztálytanító segítségével megpróbál beilleszkedni a már kialakult közösségbe. A felvételrıl minden esetben az osztálytanító javaslatára a Tanári Kollégium dönt. Ha a felsı tagozatba (gimnázium) más rendszerő tanításból jelentkezik diák, számára elıkészítı foglalkozásokat szervezünk a felvétel és az átmenet segítése érdekében. Az iskola kapcsolatai: belsı kapcsolatok gyerekek, szülık, pedagógusok között, az
iskola külsı kapcsolatai A szülık-pedagógusok egymás közötti kapcsolatának szervezetei: Egy-egy adott osztály szülıi és a pedagógusa(i) havonta a Szülıi Esteken találkoznak, ahol az aktuális nevelési-oktatási kérdéseken túl Waldorf-pedagógiáról, az iskola belsı életérıl, a fenntartás kérdéseirıl is szó esik. A szülıi estek általában egész évre meghatározott idıben szervezıdnek, pl. havonta elsı szerdákon, de lehetıség van a havi egyeztetésekre is. Igyekezünk úgy tervezni, hogy testvérek szülıi estje ne kerüljön egy napra.
A
szülık
maguk
is
kipróbálhatják
azokat
a
módszereket,
mővészeti
lehetıségeket, melyben gyermekeik élnek. Itt fogalmazódnak meg elıször azok a gondolatok, melyek majd a magasabb fórumokra kerülnek. A szülıi Fórum vezetıje állandó meghívottként lehet delegáltként mindkét oldalról jelen a Konferencián, folyamatosan kapcsolatot tartva a szülık és a pedagógusok között. A „Jó Ritmus” Alapítvány (a fenntartó) Kuratóriumát szülık alkotják. Szükség szerint, de legalább évente kétszer kuratóriumi ülést tartanak, határozataikat jegyzıkönyvezik,
32
a feladatokat névre szólóan állapítják és oldják meg. Az alapítvány szervezetei; a Pénzügyi-ellenırzı és a Szociális Bizottság, akik (különbözı osztályokból megválasztott szülıkkel,
pedagógusokkal,
külsı
szakértıkkel)
dolgoznak.
A
Pénzügyi-ellenırzı
bizottság készíti az alapítvány és az iskola költségvetését, annak megvalósulását folyamatosan nyomon követi. A szociális bizottság az alapítványi hozzájárulás mértékét koordinálja a családok között. A kapcsolattartást szolgálja a havonta megjelenı iskolai hírlevél, a „Napraforgó levelek”. Az alapítvány elnöke állandó meghívottként vehet részt a Tanári Konferencia munkájában. A szülık egymás közötti kapcsolatai: A közös pedagógiai cél és a fenntartás feladatai a szülık szoros kapcsolatát, együttmőködését feltételezi, és eredményezi a Waldorf iskolákban spontán és hivatalos formában is. Mőködési rendünk szerint egy-egy osztály szülıi a Szülıi esteken találkozik. Az iskola mindennapjai segítésére 2 szülıi segítıt választanak osztályonként. A szülıi képviselet a Fórumon bıvül ki valamennyi szülıvel. Az
iskola
életének
minden
területén
javaslattevési
és
véleményezési
joggal
rendelkeznek. A Szülıi Fórum választott vezetıvel mőködik, akit a szülık maguk közül választanak.
A
Fórum
vezetıje
állandó
meghívottja
a
Tanári
Konferenciának
véleményezési jogkörrel. A pedagógusok kapcsolatai: Az iskolában rendszeresen tanító pedagógusok a Tanári Kollégium tagjai. Heti rendszerességgel találkozunk a Tanári Konferencián, mely az intézmény döntéshozó szerve. A Konferenciát a Konferenciavezetı vezeti, döntéseinket együtt hozzuk, felelısséggel egy-egy témafelelıs és az iskolaképviselı tartozik. Az elhangzott döntésekrıl, véleményekrıl, határozatokról minden alkalommal jegyzıkönyv készül. A Tanári Konferencián az iskolaképviselı is részt vesz, aki az intézmény más fórumaival is élı kapcsolatot tart. A gyermekek egymás közötti kapcsolatai: a gyermekek kapcsolatára sokkal inkább a természetesen kialakuló szálak kötıdése a jellemzı, mintsem a „felülrıl jövı” hierarchia. A tanórák közös gondolkodása, odafigyelés egymás megoldási módjaira, gondolataira, mély barátságokat, természetes elfogadást eredményeznek. Ez állandóan változó folyamat, hiszen a gyermekek személyiségük fejlıdésének útját járják, a kapcsolatok ennek megfelelıen át- és átrendezıdhetnek. Nagyon lényeges a folyamatjelleg, igyekszünk kikerülni állandó „bélyegek” kialakulását. A diákönkormányzat önszervezıdése az érintettek felsıbb osztályba érkezésével egyre erıteljesebben mőködik, ennek megjelenési formája a Hírlevél, melyet az elindításával segítettük. Nagyobb diákjaink önigazgató létének érdekében lehetıséget kapnak a Tanári Konferencián való részvételre, ahol elıre megállapított napirend szerint folyik diák-pedagógus párbeszéd.
33
Az iskola külsı kapcsolatai: Civil létünk, szakmai-, kulturális kapcsolatok A Waldorf- iskolákat legtöbbször civil szervezetek (egyesületek, alapítványok) hozzák létre, mőködtetik. Iskolánk fenntartója a „Jó Ritmus” Alapítvány. Az országban, így a mi iskolánk mőködési területén is, sok civil szervezet dolgozik. Polgári kezdeményezésre alakulva próbálnak választ adni a társadalomban jelentkezı hiányok valamelyikére, állami feladatot átvállalva. Tudatosan keressük a kapcsolódási pontokat a civil szférával- egymás erısítését szolgálva érdekképviselet, pályázatok, társadalmi elfogadottság területén. Ennek érdekében veszünk részt konferenciákon, és kapcsolódunk be minden évben a debreceni alapítású civil díj szervezésébe. Törekvéseink szerint az iskolát nem „zárványként” mőködtetjük, hanem szervesen kötıdünk külsı szakmai- és kulturális programokhoz is. Az itt felsorolt szervezetek csak egy szeletét mutatják ezeknek a kapcsolódásoknak. Tagja vagyunk az országos pedagógiai- szakmai szolgáltató intézményként mőködı Magyar Waldorf Szövetségnek, melynek feladataiban, fenntartásában részt vállalunk. Testvériskolai kapcsolatban állunk a Kolozsvári Waldorf iskolával (Waldorf Líceum, Kolozsvár). A kölcsönös osztálykirándulások, látogatások mellett szakmai együttmőködés is elindult közöttünk. Debreceni
Egyetem (Kossuth Lajos Tudományegyetem) Neveléstudományi- és
Pszichológiai tanszéke együttmőködési megállapodás keretében, rendszeresen küld hallgatókat pedagógiai gyakorlatra. Hasonló együttmőködés indult tavaly, a Debreceni Orvostudományi Egyetem Egészségfejlesztési tanszékével. (www.detek.unideb.hu) A biodinamikus mezıgazdaság felsı szintő tanításának lehetıségét alapozzuk a jelenben a Virágoskúti Kertészeti Kft-vel. Rózsa Péter és az iskola együttmőködése révén a gazdaság gyermekeink mezıgazdasági gyakorlóhelye lett, valamint szakmai
elıadásokat, táborokat szerveztünk közösen. (www.viragoskut.hu) Tornabarakony önkormányzatával Együttmőködési megállapodást kötöttünk az erdei iskolánk érdekében. A lakosaival évek óta tartó bensıséges kapcsolatot ápolunk. (www.tornabarakony.fw.hu) Iskolánk és az Angol Mőhely Kulturális Egyesület évente angol nyelvő olvasási
versenyt
hirdet
a
felsı
tagozatos
és
a
gimnáziumi
korosztály
számára.
(www.angolmuhely.hu)
34
A Motolla Hagyományırzı Egyesület programjain - amelynek alkalmaira szép számmal járnak a hozzánk kötıdı családok-, kollegáink állandó, aktív tagként vannak jelen, zenész, kézmőves, mesélı minıségükben. Gyermekeink elıadásokat mutatnak be, a táncházban
„élı”
zene
mellett
járhatják
a
táncórán
tanultakat.(www.motolladebrecen.hu). Iskolai életünk segítıjeként említjük a Tiszta Formák Alapítványt (WELLDORF), mely szellemi- és anyagi szempontból távlati céljaink megvalósítását segíti. Elkezdıdött a szakmai együttmőködés lehetıségeinek feltárása a Gödöllıi Szent István Egyetem Környezettudományi Karával.
Egy- Másért Waldorf Pedagógiai Alapítvány fenntartásában mőködı Kikelet Waldorf óvodával, valamint a Boldogfalvi úti Debreceni Waldorf Óvodával szakmai kapcsolatunk van. A leendı elsı osztály szervezésénél, elıkészítésénél, szakmai elıadások
szervezésében
együttmőködnek
intézményeink.
Az
iskola
Tanári
Konferenciájának állandó meghívott tagja az óvodavezetı.
A pedagógiai munka minıségének biztosítékai: Tanári Konferencia, mint belsı
továbbképzés, külsı továbbképzések, MWSZ tagság, tanácsadó tanár intézménye, a pedagógiai munka ellenırzése, értékelése
A Minıséggondozás kidolgozott programja, a Pedagógiai Programunkon alapuló, és a Szervezeti Mőködési Szabályzattal egyenértékő, azokkal összhangban megfogalmazott önálló dokumentum. Alábbi összegzés a fent említett írások rövid kivonata. A Waldorf-pedagógia önmagában hordozza a minıségi munkát mind gyermeki, mind pedagógusi oldalról. A pedagógiai munka minıségének legfıbb biztosítéka az emberi oldalakon keresendı. Legfıképpen a tanárok felkészültségén, belsı munkáján, egymással és a családokkal való együttmőködésén múlik, milyen sikeres lesz. Az iskolában Waldorf-tanári képesítés szükséges az osztálytanítók részérıl, de az iskolában tanító, szakos kollegáktól is kívánatos. A Tanári Kollégium segíti a posztgraduális képzésen való részvételt, a képesítés tanítás melletti megszerzését. A beiskolázási tervet a megelızı tanévben ennek megfelelıen készítjük el.
35
A tanárok felkészülését, közös gondolkodását szolgálja a heti rendszerességgel megtartott Tanári Konferencia. Ezen a teljes Tanári Kollégium joga és felelıssége részt venni. A Konferencia több állandó elemet tartalmaz; az önképzést, de a közös gondolkodást, együttmőködést is szolgálja a tudatfejlesztési gyakorlat, a közös olvasás, a gyermekmegbeszélés; mely a tanulók az antropozófia módszereivel való megismerését jelenti, az évköri ünnepek elıkészítése szellemi fizikai értelemben. A Konferencia vezetıje az iskolaképviselıvel elıre összeállítja a napirendet, mely lehetıleg az állandó elemeket, mővészeti tevékenységet és a kérdéseket is tartalmazza. A Konferenciára állandó elıadót is meg lehet hívni, aki a tanárok által igényelt témában rendszeres felkészítést tart. A tanév során a kollegák egymás óráin hospitálnak ütemezett rend szerintfıoktatáson és szakórákon. Az önképzést szolgálják a külsı továbbképzési lehetıségek is, melyeket a Waldorf Tanárképzés, a Waldorf Szövetség, vagy más Waldorf-pedagógiai intézmény szervez. (pl.
Nappali-
vagy
Posztgraduális
Waldorf
tanárképzés,
Tanári
Mőhely,
IAO
konferenciák, szakképzések, mint Bothmer-, euritmia-, zenei-, nyelvi képzések, Extra Lesson csoport) Az intézményes továbbképzés anyagi- személyi feltételeirıl a Tanári Kollégium - a Továbbképzési felelıs elıkészítésével- a következı tanévre szólóan dönt, de a tanév során egy-egy elıadáson, foglalkozáson való részvételt is megszervezünk. A város pedagógiai életébe a lehetıségekhez mérten igyekszünk bekapcsolódni, minden olyan rendezvényen részt vesznek választott vagy jelentkezı kollegáink, mely ezt a kapcsolattartást szolgálja. A
kollegák
a
pedagógus-szakvizsgákra
a
Waldorf-tanárképzések
akkreditált
tanfolyamait, de az állami szakvizsga lehetıségeit is választhatják. A pedagógiai munka minıségét szolgálja a Tanácsadó Tanár intézménye. A Tanácsadó Tanár tagja a Magyar Waldorf Szövetség Tanácsadó Körének, és legalább nyolc éven át osztálytanítóként kellı tapasztalatot szerzett az elméleti és gyakorlati munkában. A Tanácsadó Tanár a Tanári Konferencián a tanárok önképzésében vesz részt, valamint óralátogatásával a gyakorlati munkában is tanácsot adhat. Fontosnak tartjuk, hogy a Tanácsadó ismerje és elfogadja az iskola programját, hogy jelenléte valóban építı lehessen a közösségre nézve. A pedagógiai
munka ellenırzése két csatornán történik; egyrészt a Tanári
Kollégiumon belül, másrészt a szülık tájékoztatásával. A Tanári Kollégium az élı kapcsolatok miatt folyamatosan nyomon követi egy-egy osztálytanító vagy szakos kollega munkáját, akik a Konferenciákon folyamatosan beszámolnak sikereikrıl, nehézségeikrıl.
36
Törekedünk arra, hogy kiegyensúlyozott pedagógiai munka folyjon iskolánkban, a Kollégiumot ebben a Tanácsadó is segítheti rendszeres hospitálásával, tanácsaival. A szülık havonta a szülıi esteken tájékozódhatnak az osztály és gyermekük elımenetelérıl. A hónapünnepeken meg is tekinthetik az epochákban történteket, de szívesen látjuk a szülıket egy-egy tanítási napon is. A tanév végén a szülık részletes írásbeli tájékoztatást kapnak az osztálytanítóktól és a szakos tanároktól.
Pedagógus munka értékelésénél a fejlesztıszándék elve az iránymutató. Részletes kidolgozása napjaink feladatává vált. Szempontjait a Minıségbiztosítási Programunk, Pedagógusértékelés c. fejezete tartalmazza.
37
Óratervek 1-13. ÉVFOLYAM TANTÁRGYI RENDSZERE ÉS ÉVES ÓRASZÁMAI Tantárgy /
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
10. 11. 12. 13. Összes
9.
Évfolyam
en
KÖTELEZİ TANTÁRGYAK: Magyar nyelv és
120 120 90 136
116 106
116
95 128 128 128 126 124
1533
120 120 90 136 126 146 106
115 128 128 128 126 124
1593
irodalom Számtan és matematika Történelem
0
0
0
0
80
70
60
60
60
Filozófia
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
33
0
33
Integrált
90
40
40
40
40
40
40
30
30
30
0
420
Honismeret és
60 128 126 124
768
földrajz
an
Természetrajz és
0
0
0
40
40
30
30
30
30
40
40
40
0
320
Fizika
0
0
0
0
0
40
40
40
30
30
30
40
0
250
Kémia
0
0
0
0
0
0
40
40
30
30
30
30
0
200 1103
biológia
Idegen nyelvek 1.
72
72 72
72
72
72
72
70 102 102 102
99 124
Idegen nyelvek 2.
72
72 72
72
72
72
72
70 102 102 102
99
0
979
Mozgás és
72
72 72
72
72 108 108 105 102 102 102
66
0
1053
0
0
272
✶ ✶ 34 ✶ 33 24
0
125
0 ✶ 20 ✶ 34 ✶ 33
0
87
testnevelés Kertmővelés
0
0
0
0
0
72
72
Informatika
0
0
0
0
0
0
0
0 ✶ 34
Technológia
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyakorlatok
0
0
0
0
0
0
0
0
72
72
74
74
0
292
45 45
45
45
45
45
45
0
0
0
0
0
360
A fıoktatás egyéb
45
70 ✶ 34 ✶ 24
0
38
részei „Osztályfınöki”
0
0
0
0
0
0
0
0
34
34
34
33
0
135
0
0
0
0
0
0
0
30
0
0
0
30
0
60
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 124
124
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 124
124
501 501 531 613 663 801 801 810 926 926 996 1018 744
9831
óra Éves munka (max. tanulónként egy óra) Köt. választható érettségi tárgy Szabadon választható érettségi tárgy (tárgyanként) Összesen: MŐVÉSZETI NEVELÉS: Képzımővészetek: - festés - rajz, formarajz,
36
36 36
36
36 ✱ 36 ✱ 36 ✱ 35 ✱ 25 ✱ 25 ✱ 25 ✱ 24
0
386
120 120 90
80
30 ✱ 36 ✱ 36 ✱ 35 ✱ 25 ✱ 25 ✱ 25
0
0
622
✱ 25 ✱ 25 ✱ 25 ✱ 24
0
99
grafika - agyagozás,
0
0
0
A fıoktatás tárgyaiba
szobrászat
integráltan
Mesterségek: - kézimunka
72
72 72
72
72
72
72
70 ✻ 25 ✻ 25 ✻ 25
0
0
649
- kézmővesség 1.
0
0
0
0
72
72
72
70 ✻ 52 ✻ 52 ✻ 52 ✻ 44
0
434
- kézmővesség 2.
0
0
0
0
0
0
0
0 ✻ 25 ✻ 25 ✻ 25 ✻ 22
0
97
Dráma
A fıoktatás tárgyaiba integráltan
✱ 27 ✱ 27 ✱ 27 ✱ 51
0
132
Zene
36
36 72
72
72
72
72
70
68
68
34
66
0
738
Euritmia
36
36 36
36
72
72
72
70
68
68
68
66
0
700
39
Mővészettörténet
0
0
0
0
0
0
0
0
30
30
30
30
0
120
300 300 306 296 354 360 360 350 370 370 284 327
0
3977
/ Esztétika Mővészeti óraszám összesen: Kötelezı
801 801 837 909 1017 1161 1161 1160 1296 1296 1280 1345 744 13808
összesen: SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK: Évfolyamonkénti
72
72 72
72
72
72 118 105 102 102 102
99 248
1308
órakeret
A tantervben szereplı választható tárgyak és ajánlott idıkeretük: Szabad
36
36 36
36
36
36
36
35
34
34
34
33
0
33
0
vallásoktatás Latin nyelv
0
0
0
0
0
0
0
0
34
34
34
Fakultatív emelt
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 124
szintő érettségi felkészítés (tantárgyanként) ÖSSZES ÉVES
873 873 909 981 1089 1233 1279 1265 1398 1398 1382 1444 992 15116
ÓRASZÁM: HETI
24,2 24, 25, 27,2 30,2 34,2 35,5 35,1 38,8 38,8 38,3 40,1
ÓRASZÁMOK:
2
NAPI ÁTLAG:
4,8 4,8
32
2 5 5,4
6 6,8 7,1
7 7,7 7,7 7,6
8 6,4
A biodinamikus kertmővelés elméleti alapjait a természetrajz-biológia tantárgy keretében tanítjuk.
40
A FİOKTATÁS TANTÁRGYAI
Tantárgy /
7.
8.
120 120 90 136 116 106 116
95
1.
2.
3.
4.
5.
6.
9.
10. 11. 12. 13.
Évfolyam
Magyar nyelv és
128 128 128 126 124
irodalom Számtan és
120 120 90 136 126 146 106 115 128 128 128 126 124
matematika Történelem
0
0
0
0
80
70
60
60
60
60
Filozófia
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
33
0
40
40
40
40
40
40
30
30
30
0
Honismeret és
Integrál- 90
földrajz Természetrajz és
128 126 124
tan 0
0
0
40
40
30
30
30
30
40
40
40
0
Fizika
0
0
0
0
0
40
40
40
30
30
30
40
0
Kémia
0
0
0
0
0
0
40
40
30
30
30
30
0
80
30
biológia
Rajz, formarajz,
120 120 90
Integráltan
grafika 360 360 360 432 432 432 432 420 446 446 514 551 372
Fıoktatás
10
10
10
12
12
12
12 11.6 12.4 12.4 14.3 15.3 12
óraszám/hét
41
A fıoktatás tantárgyaira fordított hetek száma:
Tantárgy /
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
9.
10. 11. 12. 13.
10
10
10
12
12
12
12 11.6 12.4 12.4 14.3 15.3 12
12
12
9
11.3 9.66 8.83 9.66 8.2 10.32 10.32
9
8.2 10.3
12
12
9
11.3 10.5 12.2 8.83 9.9 10.32 10.32
9
8.2 10.3
Történelem
0
0
0
0
Filozófia
0
0
0
0
Évfolyam
Fıoktatás óraszáma egy héten Magyar nyelv és irodalom Számtan és matematika
Honismeret és
Integrál-
földrajz Természetrajz és
6.66 5.8 0
0
5
5.2
4.8
4.8
9
8.2 10.3
0
0
0
0
0
2.15
0
2.1
2
0
2.4 3.22 2.8
2.6
0
2.4
2.4
2.1
2.6
0
2.4
2.4
2.1
2
0
9
3.33 3.33 3.33 3.33 3.4 3.22 2.4
3.33 3.33 2.5
tan 0
0
0
Fizika
0
0
0
0
0
Kémia
0
0
0
0
0
Rajz, formarajz,
12
12
9
2.5
2.6
biológia 3.33 3.33 3.4 0
3.33 3.4
6.66 2.5
Integráltan
grafika Összesen hét
36
36 36
36
36
36
36
36
36
36
36
36
31
42
Kötelezı tantárgyak óraszáma (nem fıoktatás tantárgyai):
Tantárgy /
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
72
72
72
72
72
72
72
70
9.
10. 11. 12. 13.
Évfolyam
Idegen nyelvek
102 102 102
99
angol Idegen nyelvek
vagy 72
72
72
72
72
72
72
70
102 102 102
99
német Mozgás és
124
124 vagy
72
72
72
72
72
108 108 105 102 102 102
66
0
Kertmővelés
0
0
0
0
0
72
72
0
0
Informatika
0
0
0
0
0
0
0
0
Technológia
0
0
0
0
0
0
0
0
0
Gyakorlatok
0
0
0
0
0
0
0
0
72
72
74
74
0
45
45
45
45
45
45
45
45
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
34
34
34
33
0
0
0
0
0
0
0
0
30
0
0
0
30
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
124
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
124
testnevelés
A fıoktatás egyéb
70 ✶ 34 ✶ 24
0
✶ 34 ✶ 24 ✶ 34 ✶ 33 ✶ 20 ✶ 34 ✶ 33
0 0
részei „Osztályfınöki” óra Éves munka (max. tanulónként egy óra) Köt. Választható érettségi tárgy Szabadon választható érettségi tárgy (tárgyanként)
43
Festés Rajz, formarajz,
36
36
36
36
36 ✱ 36 ✱ 36 ✱ 35 ✱ 25 ✱ 25 ✱ 25 ✱ 24
Fıoktatásban tanítva
✱ 36 ✱ 36 ✱ 35 ✱ 25 ✱ 25 ✱ 25
0
0 0
grafika Agyagozás,
0
0
0
A fıoktatás tárgyaiba
szobrászat Kézimunka
✱ 25 ✱ 25 ✱ 25 ✱ 24
0
integráltan 72
72
72
72
72
72
72
70 ✻ 25 ✻ 25 ✻ 25
Kézmővesség 1.
0
0
0
0
72
72
72
70 ✻ 52 ✻ 52 ✻ 52 ✻ 44
Kézmővesség 2.
0
0
0
0
0
0
0
0
A fıoktatás tárgyaiba integráltan
Dráma
0
0 0
✻ 25 ✻ 25 ✻ 25 ✻ 22
0
✱ 27 ✱ 27 ✱ 27 ✱ 51
0
Zene
36
36
72
72
72
72
72
70
68
68
34
66
0
Euritmia
36
36
36
36
72
72
72
70
68
68
68
66
0
0
0
0
0
0
0
0
0
30
30
30
30
0
Mővészettörténet / Esztétika Nem fıoktatás
441 441 513 513 549 729 729 740 850 850 818 794 372
tárgyai összesen:
44
Kötelezı tárgyak heti óraszámai az általános tagozatban (nem fıokt.): Tantárgy /
1.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
8.
Évfolyam
Idegen nyelvek
9
10.
11.
12.
13.
.
2
2
2
2
2
2
2
2
4
4
4
4
4
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
0
2
2
2
2
2
3
3
3
3
3
3
2
0
Kertmővelés
0
0
0
0
0
2
2
2
2
2
0
0
0
Éves munka (max.
0
0
0
0
0
0
0
1
0
0
0
1
0
1
1
1
1
1
✱1
✱1
✱1
1
1
1
1
0
✱1
✱1
1
1
1
1
0
1
1
1
1
0
angol Idegen nyelvek német Mozgás és testnevelés
tanulónként egy óra) Mővészeti órák: Festés Rajz, formarajz,
Fıoktatásban tanítva
grafika Mővészettörténet Kézimunka
2
2
2
2
2
2
2
2
0
0
0
0
0
Kézmővesség 1.
0
0
0
0
2
2
2
2
2
2
2
2
0
Zene
1
1
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
0
Euritmia
1
1
1
1
2
2
2
2
0
0
0
0
0
Tánc
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
1
1
2
2
2
2
0
22
22
20
21
5
Dráma Nem fıoktatás
13
13 14
14
17
21
21
22
tárgyai összesen:
45
A tánc órák a gimnáziumi tagozaton az euritmia órák terhére jelennek meg a helyi tantervben.
SZABADON VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK: Évfolyamonkénti
72
72 72
72
72
2
2
72 118 105 102 102 102
99 248
1308
órakeret Ez heti
2
2
2
2 3.28
3 2.8 2.8 2.8 2.75
8
A tantervben szereplı választható tárgyak és ajánlott idıkeretük: Szabad
36
36 36
36
36
36
36
35
34
34
34
33
0
33
0
vallásoktatás Latin nyelv
0
0
0
0
0
0
0
0
34
34
34
Fakultatív emelt
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0
0 124
szintő érettségi felkészítés (tantárgyanként)
Az alábbi óraszámok 180 tanítási napra (36 tanítási hétre), a 13. év óraszámai 155 tanítási napra (31 tanítási hétre) vonatkoznak. Megjegyzés:
A helyi tantervekben szereplı hónapünnepek, drámabemutatók és
más ünnepek (Mihály-nap, Márton-nap, adventi kert, farsang stb.) évente maximum 15 órában a tanórakeret terhére megszervezhetıek.
46
Irodalom Németh András: A reformpedagógia múltja és jelene Nemzeti Tankönyvkiadó, Budapest, 1998 Karácsony Sándor: A magyar észjárás Magvetı Könyvkiadó, Budapest, 1985 Karácsony Sándor: Nyugati világnézetünk felemás igában Üzenet szerkesztısége kiadása, Kolozsvár, 1991 Karácsony Sándor: Ocsúdó magyarság Széphalom könyvmőhely, Budapest, 2002 Rudolf Steiner: Az emberi temperamentumok titka Jáspis, Budapest, 1993 Rudolf Steiner: Szabad iskola és a társadalmi hármas tagolódás Jáspis, Budapest, 1992 Székely György (Georg KühleWind): Normálistól az egészségesig Pıcze Gábor-Trencsényi László: Pedagógiai program – hogyan? Országos közoktatási Intézet, Budapest, 1996 Richter tanterv Jankovics Marcell: „Csillagok között fényességes csillag” Képzımővészeti Kiadó 1987 Kiss Dénes: İsnyelv-nyelvıs Antológia Kiadó, 1993 Bárczi Géza A magyar nyelv múltja és jelene Gondolat Budapest 1980 Lugossy József: Szócsaládrendszer Emich Gusztáv könyvnyomdája Pest 1856
47
Szakértıi vélemények: Vojnicsné Kereszty Zsuzsa, közoktatási szakértı 0219: „…Az Iskola helyi tantervének külön értéke, hogy megvalósítva azt a szándékot, amelyet a kerettanterv készítıi is megfogalmaztak, több ponton kiegészítette, árnyalta a kerettanterv szövegét és az ebbıl következı iskolai praxist.” „…A pedagógiai program a közoktatási törvénynek, a kerettantervnek és az érettségi követelményeknek egyaránt megfelel. „ Budapest, 2007. június 26
Gerencsér Attila, közoktatási szakértı ( reg sz.266/1997-3414 szakértı id. szám: 009231-02: „…Egyetértünk, a korábbi, 2007-ben megfogalmazott szakértıi véleménnyel „…A
pedagógiai program a közoktatási törvénynek, a kerettantervnek és az érettségi követelményeknek egyaránt megfelel. „ A Pedagógiai Program meghatározza az iskolában folyó nevelés és oktatás céljait, és ezek a célok megfelelnek a törvényi elıírásoknak. „ Debrecen 2010. június 12.
Debrecen, 2011. október 27.
48
TARTALOM Bevezetı gondolatok……………………………………………………………………………………………………………………….2 Az iskola adatai………………………………………………………………………………………………………………………………..3 A Waldorf iskolák története………………………………………………………………………………………………………..4 Iskolánk története…………………………………………………………………………………………………………………………..5 Pedagógiai célok: a teljes személyiség kibontakoztatása, szabadságra-, teremteni tudásra-, felelısségre nevelés……………………………………………………………………………….………………….6
A Waldorf iskola jellegzetességei: …………………………………………………………………………………………….8 1. A Waldorf-pedagógia emberszemlélete…………………………………………………………………….8 2. A gyermeki fejlıdés szakaszai…………………………………………………………………………………..12 3. Az intézmény mőködése: „hármas tagozódás” elve, fenntartó, Tanári Kollégium, Tanári Konferencia, Konferenciavezetı, igazgatás…………………..…………......17
4. A mőködés feltételei: személyi-, és gazdasági-tárgyi, jogi feltételek…………..……………19 4.1. Személyi feltételek: osztálytanító intézménye, szaktanárok, iskolaképviselı, gazdasági, dolgozók……………………………………………………………………..……...19
4.2. Tárgyi feltételek: finanszírozás, épület, udvar, kert, a tanítás eszköze…..21 5. A nevelés- oktatás folyamata: évköri- havi- napi ritmus, epochális oktatás, integráció, tehetséggondozás…………………………………………………………………………………………...…….…….24
6. A tanítás tartalma: közismereti és mővészi tantárgyak egyensúlya, idegen nyelvek, tanórán kívüli tevékenységek…………………………………………………….….…….……..…….26
7. Értékelési rendszer: osztályzat nélküliség; írásbeli értékelés, a továbbhaladás feltételei, törvényi kötelezettség teljesítése…………………………..……………….28
8. Felvétel: elsı osztályosok-, más iskolából átiratkozók felvétele, felvétel a gimnáziumba……………………………………………………………………………………………………………………………………31
49
Az iskola kapcsolatai: belsı kapcsolatok gyerekek, szülık, pedagógusok között, az iskola külsı kapcsolatai…………………………………………………………………………………………………………………………….32
A pedagógiai munka minıségének biztosítékai: Tanári Konferencia, mint belsı továbbképzés, külsı továbbképzések, MWSZ tagság, tanácsadó tanár intézménye, a pedagógiai munka ellenırzése, értékelése…………………………………………………………………………………………….35
Órakeretek…………………………………………………………………………………………………………………………………….37 Irodalom ………………………………………………………………………………………………………………………………………..47 Szakértıi vélemények…………………………………………………………………………………………………………………48 Záradék………………………………………………………………………………………………………………………………………….49
50