S Z E R K E S Z T I: H ITB U ZG A LM I ÉS TÁ R SA D A LM I KÉPES FO LYÓIRAT. 1943. SZEPTEM BER. XVI. ÉVF. 9. SZÁM.
Sí:ENT ANTAL HiTBUZGALM! ÉS TÁRSADALMI KÉPES FOLYÓIRAT. Laptulajdonos: A pápai ferences rendház. Felelős szerkesztő és kiadó: P. AMBRUS M Á TÉ 0 . F. M . SZERK ESZTŐ SÉG : SZO M BATHELY, FERENCESEK. — K IA D Ó H IV A TA L: PÁPA, FERENCESEK. CSEK K SZÁM LA: 17.770 Egyházmegyei és rendi jóváhagyással. Előfizetési á r a : egész évre 4 P, félévre 2 P. Egyes szám ára 40 fillér. Nyomatott a Keresztény Nemzeti Nyomdavállalat R.-T.-nál, Pápán. — Felelős üzemvezető; Téglássy János.
Kéziratokat minden hó 10-ig kérjük a szerkesztőség címére (Szombathely, Ferencesek) küldeni. Kéziratokat nem őrzünk meg és nem küldünk vissza.
KÖNYVISHER P. Szabó Polikárp 0. F. M .: PÁDUAI SZENT AN TAL DICSÉRETE. A jóinevű ferences zeneszerző im m ár közszájon forgó Szient Antal-énekeinek második kiadása. A szö vegel ihletett to llú papköl'töik írták, a zenét, dallamot daloslelkű ferences szíve d iktá lta : nem' csoda tehát, kpigy á m'aigyiar .nép ezrei- va lljá k magukénak ez éne keket! — E másodíK kiadás az Orsz. Egyházzenemű-
fogja miegízlelni lakon^ámat*. (Luk. 14, 24.) M ert a h i vatás najgy kincs, mire, m int törékeny edényre, viigyázn; kell, de aki megőrzi, az »a boldog békesség* osztályrészese. Ez a >>Heten voltuink« alapgondo>Iata, amifit novellisztikus formában adnak elő a szerzők: egy v i lági és egy szerzetes hittanár. T ükör ez a Skönyv, mely a diakolvasó segítségére siet annak megítélésében, hogy neki is szólt-e az Űr: »Jöjj és kövess engem!«
vészet; Tanács véleménye alapján püspöki és rendi
«
jóiváhagyásban részesült. A mű kapható Szoinokon a
Dr. P. Boros Fortunát O. F. M .: CSIKSOMLYÖ, A KEGYHELY.
ferenciiendi plé'oániahivatalban; a p a rtitu ra ára 3 P (10 pld', utón 2 P), a szólamlap ára 50 fill. (10 plid. után 30 fill.). . P, Szak Ányos 0. F . M.
* Ssili Leontm : ASSZONY AZ ORSZÁGÚTON. Regény. — ^zent István Társulát kiadása. Az események két leány, Eszter és Ria körül bonyolódimaik. »Ria a nagyváros állhatatlianságát és csábítiásaít, a m ám ort adó ópiumálmokat és az örök nyugtalanságot képviseli, Eszter pedig olyani, m int a szántóföld. Egyszerű, mesterkéletlen, békés és go-ndosk o d ó . . . Friss kenyeret íg é r...« Az igazi főhős Esz ter. Az »Asszony az országútom«, aki végigfutja útját, hisz a Gondviselésben és nem ije d meg a sorstóil.« Bátran belenyúl az öngyilkosság örvényébe zuhanó fé rfi életébe, visszaadja Önbizalmát, rávezeti az Is tentől adott élet értékére és me>gbecsülésépe. Oinik'éntelenül kél beranünk a sóhaj: »Bár tenne a mindennapi életben is sok ilyen Eszterünk!* Az idei könyvnapon m éltán k e lte tt feltűnést ez a színes stilustoan írt és m aradéktalanur kaitolikus életszjemléletet lehelő regény. Baráth Pál. D r Sziics Im re: HETEN VOLTUNK. Ma különösein időszerűnek érezzük az Űr sza vait, hogy aiz.aratás olyan sok és kevés a munkás! Es a meghív ott munkások közül ás kevesen jutnak el a munkáig. A többiek, ha halljá k is a hívó szót, niemi kövietálk azt.' Ezeken azitán beiteljesedik az ,»e'gy sem
Az erdélyi Ferencesek történetének jeíes isme rője nem mindennapi könyvvel lép a nagy njálvániosság elé. A rra vállailkozott ugyanis, hoigy az egés’z or szág olvaisótáborával megismertesse azt a vallás- és nemzeti szempontból egyaránt jelentős szerepet, me lyet Csíksomlyót tölltött be a székely nép életében. A szakavatott történész hozzáértésével és a . ferejnces buzgóságával liismerteti a csodás Szííz Mária-szobor eredetét, itÖPténetét és a Csiksomlyái Szűzainya közben járására kiíeiszközölt imameghallgatásokat, megemléfcezik a Somlyói nyomdáról és iskolákról, melyeiknek a székelység művelődésében oly nagy szerepük volt< I^emkülönban az újabbkeletű, de jelent őségében ie nem kicstoyelhető »Ezer Székely Leány-napjá«-ról. E gyönyörű színes m ozaikként ható könjrvből eleven erővel érezzük a székelység hitét, küzdeítoeilt és küzdelemben, szenvedésben megedzett fajazerettdtét. Azét a székelységét, m ely hű vallamásként monidlhatja magáról: »Hegyeink, havasaink, szikláinik, rétjeáíik, bérceink hozzászdktattak a küzdelemhez. I t t olcsó ke nyeret soha senki sem evett. A hegyeik között, a béícek ormain örállók v o ltu n k . . . M i tudjuk, hogy m i az élet, mii tudjuk, hogy m i a fajszeretet, mi ismerjük, mát jelent meghalni a h itért, m ert ebben születtünk, eibben neveJkedtüinik s az elkövetkezendőkre örökségül ezt hagyjuk.« Köszönet és hála ille ti a Szerzőit,. hogy megis m ertette velünk az igazi székely arcát és bepillantást engedett a székelyföldi Ferenoesek sokrétű, áldozaitos munkájába. Baráth Pál.
SZENT
ANTAL
KItbuzgelmi 4» társadalmi folyóirat XVI. ÉVFOLYAM 9. SZÁM. 1943. SZEPTEMBER
A GYŐZELMES KERESZT árom évszázadig kellett várnia, amíg a szégyen és gyalázat fájából az üdvösség fája lett. Szeptember 14-én van az évfordulója annak, hogy 355-ben felszentelték a fényes ba zilikát, amelyet Szent Ilona ösztönzésére Nagy Konstantin császár emelt a G olgotán a feltalált Szentkereszt tiszteletére. Üjabb háromszáz év múlva pedig azt ünnepelték ezen a napon, hogy Herakliusz császár a Szentkereszt ereklyéit viszszaszerezte a perzsáktól s alázatosan, mezítláb vitte fel a Kereszt-bazilikába. Mintha története is örök sorsát jelképezné! Azelőtt rabszolgák, gyilkosok és rablók bün tetőeszköze, utána k irá ly i koronák dísze lett. Kiknek ősei gúnyolódásuk és megvetésük cél tábláját látták benne, azok most drágakövekkel ékesítik, térdet hajtanak előtte s dicsőséges fának jd v ö z lik . Az újjászületésnek a fája. A m ikor először tűnt fel a Kálvária ormán, a szenvedő Istenem ber vére csörgött rája. De a vér és könny között' rnillió lélek újjászületésének vo lt jele. Régi v i lágok dőltek akkor romba. S a szenvedésbe me rü lt Istenember áldozatából megszületett az új világ, a lélek szabadságának világa, amelyben megváltott lelkeken uralkodik a kereszt dicső k i rálya: az Isten. Am ikor feltűnik az egyes ember és a né3ek életében, új ember és új vilá g van születő ben. Bűnbánatban és vezeklésben 'megtisztult lélek, hogy a bánat könnyeiben m egtisztult szem mel tudja nézni a rajtafüggő Istent. Ü j világ, méltó a kereszt áldásaira. M ert nagy erkölcsi és szellemi javakért nagy áldozatokat kell hozni. Minden könnycsepp és minden csepp kiontott vér a szebb jövőnek a záloga. Benne érvényesül a szolidaritás nagy törvénye: m illió k szenvednek m illiók boldogságáért. M ert a szebb jövő épí tését nem lehet az elzárkózó önzés bástyái m ögül végignézni.
Nekünk, magyaroknak, még hazát is a ke reszt adott. A kkor lett otthonunk, am ikor a ke reszttel ékesített tem plom tornyok mögé építkez tünk. A kkor lett országunk, am ikor a hármas halmon a kettős kereszt fénylett. Keresztény ál lammá akkor váltunk, am ikor k irá lyi koronán kat a kereszt ékesítette. D iadalainkat keresztes harcizászlók alatt arattuk. Jelvénye ékesítette tu dományosságunk csarnokait, törvénylátó terrneinknek ő vo lt a jogara. 8 történelm ünk tanú sítja, hogy csak addig voltunk boldogok, amíg a kereszt világosságában jártunk. Talán sohasem voltunk oly közel hozzá, m int ma. Talán sohasem szorultunk rá anynyira biztatásaira, m in t a mai háborús áldoza tok nehéz napjaiban. Csak a kereszt lá tott na gyobb válságokat és győzött le még nagyobb v i harokat. Látott forradalm akat, amelyekben meg gyalázták. Látott jólétet, amely megfeledkezett' róla, nyomort, amely átkozta. Égre emelt sze meket, amelyek benne bíztak, evilágiakat, akik ostobaságnak gúnyolták. Szenteket, akik keresték, vértanúkat, akik égő szeretettel függtek rajta, kishitűeket,^ akik menekültek előle. De mert köz tük volt, m in d ig győzött rajtuk, vagy győzelemre segítette őket. S az emberek bünbánólag tértek meg hozzá, mert érezték, hogy csak ő lehet a szenvedések között összeroppanni készülő em ber vigasztalása. Mert hitetlen lelkek sorscsapásokban vagy összeroppannak, vagy tehetetlen dühükben az öklüket rázzák. A ki pedig a h it szemével néz a keresztre, az türelemmel viseli és a Mester nyom dokán járva örömmel vá llalja. Tudja, hogy sem m it sem tett az Istenért és lelkekért, aki nem szenvedett érte. Most is folyta tó dik a kereszt diadalutja. Lesznek, kik melléje állnak, lesznek, kik ellene. A kik ellene állnak, azoknak átok és halál. A kik melléje ájlnak, azoknak életet jelentve h ird e ti: «Bízzatok, én meggyőztem a v ilá g o t!« S nekik győzelmet hoz a könny, a vilá g és a halál felett. Üdvözlégy Szentkereszt, vigaszunk és győ zelmünk zálogai P. Szabó Elek dr, O. F. M.
129
Az utóbbi években igen nagy lendületet vett népünk megismerésére irányuló törekvés, az úgynevezett »falukutatás«.- Ennek az a célja, hogy népünk értékeit felfedezze és tovább fejlessze, de egyúttal a felötlő hibákra rám utatva azokat gyógyítsa. M in t misszionáriusok, sokszor belekapcso lódhatnánk a falukutatásba. Népünk tükre elénk vetít egy-egy jellemző eseményt. V ájjon erényt vagy hibát mutat-e? Az egyik somogyi faluban nyári szárazság idején a falu népe valósággal kétségbeesett. Szo rongó aggodalomm.al mondogatták egymásnak az emberek: »Mi lesz velünk, ha nem lesz eső?! M indenünk odalesz, ha meg nem könyörül ra j tunk az Ég.« Egyesek vigasztalódtak, hogy ne|m kell félni, mert ha hamarosan megjön az eső, akkor még minden rendben lesz. Pedig ennek meg kell jö n nie, mert a kalendárium is ezt állítja. Az ilyen hangú beszéd újra fölélesztette az esőszomjas lel kekben a reményt. Mások viszont azt ajánlották, hogy imádkozni kellene esőért, esetleg vasárnap délután egy könyörgő körmenet tartása se ár tana. Végeredményben fe lü lrő l jön az áldás. Né hány jámborabb fé rfi helyeselte is, de a többség arra hivatkozott, hogy a közmondás szerint eső ért nem kell imádkozni. M ajd jön az magától is. De bizony nem jö tt. Az elkes'eredés pedig nagyobb lett. Egyesek még Isten káromlásától sem riadtak vissza türelmetlenségükben, míg má sok, akik misét mondattak esőért, a papot vá dolták, hogy nem jó l imádkozik, de önmagát senki sem vádolta. Pedig erre lett volna a leg nagyobb szükség, mert bizony az illetőknek nem kis adósságuk volt Istennel szemben. A vád azonban nem m aradt el. A következő vasárnap a káplánt kérte meg a plébános a nagymise elvégzésére. Ö pedig mise' közepe felé kiment a templom elé, ahol kb. 40 fé rfi az idő-
járás mostohaságát tárgyalgatta, ahelyett, hogy a szentmisén kérte volna az Ü r áldását a szom jas földre. A m ikor a plébánost m egpillantották, szavuk e lá llt a meglepetéstől, de nem a papé. Ö eléjük á llt és a következőket m ondotta: «Ked ves férfiak! Minap,, hallottam , hogy a sok zú golódás és kifakaáás Isten ellen falunkban a szárazság miatt, ami engem igen bánt és elszo morít, mert zúgolódásuk és kifakadásuk telje sen jogtalan. M ondják meg most őszintén! Érde melnek maguk Istentől esőt és áldást, amikor annyi fáradtságot sem hoznak meg maguknak, hogy egy órára bejöjjenek a templomba és az Ornak megadják a kijá ró köteles tiszteletet és imádást?« M ély csönd, m indenki hallgat, — mire a pap emelt hangon tovább fo ly ta tja : »Én azt mondom. Nem érdemelnek! Az ilyen népnek nem eső és áldás kell, hanem csapás, m íg hálátlansá gának tudatára nem ébred!« Ezzel a pap sarkon fo rd u lt és otthagyta őket. A polgártársak pedig megszégyenülten és bíínbánólag besompolyogtak a templomba. .Azóta az illető falu tem plom terén egy álldogáló »szabad misehallgatót« sem lehet látni a vasárnapi nagymise alatt. Ilyen és hasonló magatartás manapság sem tartozik a ritkaságok közé. Hányszor tapasztal juk, hogy amiko]- embereket valam i baj, vagy csapás éri, m in d já rt készek az Isten ellen való kifakadásra. és zúgolódásra, m intha őket valami nagy igazságtalanság érte volna Isten részéről. És m ily keveseknek ju t eszébe, hogy bűneikkel nagyon is rászolgáltak a megpróbáltatásra és a zúgolódás helyett engesztelni kellene! Nem pe dig a hibákban, vétkekben továbbra is megfenekleni! Sőt még jobban kihívni az Isten igazságos haragját zúgolódásukkal! Mennyire másképen viselkedtek csapás és megpróbáltatás idején az előző századok keresz tényei. Ök, am ikor Isten büntető kezének súlyát érezték, önmagukba néztek és vizsgálták, hogy m ivel bántották meg az U rát, valam int külső bűnbánati cselekedetekkel igyekeztek kiengesz telni a megsértett isteni Felséget. Nekünk is így kell viselkednünk a csapás és megpróbáltatás idején. Különösen most, ami kor á háború veszélye és szerencsétlensége fe nyeget, kell magunkba szállnunk és éietjobbítással en.gesztelnünk istent, hogy a háború borzal-' miaitól mentsen meg bennünket.
LÁNGSZÓRÓVAL ELŐRE!
130
P- Kelemen A lá n O; Fi M.
ELEIÜNK
SÚLYPONTJA
P. LABANCZ HEDÁRD O. F. M. «Megalkotta tehát az Úristen az embert a föld agyagából, ar cára lehelte az élet leheletét és élőlénnyé lett az ember.« (Móz. 1, 2, 7.) így rögzíti le a Szentlélek a v i lágtörténelem isteni eredetű könyvének első ' fejezetében -a szent pillanatot, m ikor a teremtő Isten minden fö ld i teremtmény fölé emelte az élet ragyogó homlokú vándorát, az embert. Ez Is ten csókja legremekebb alkotá sán, az emberen. Ezzel tette ön tudatos, uralom rahivatott kirá lylyá. Isten reálehelt csókja, a lé lek. Ez fém jelzi őt. Ez emeli minden fö ld i lény fölé. V ilágfe letti értéket n y ú jt neki. Csillogó aranyak, gyémántok, koronák, műalkotások, fenséges panorá mák s ragyogó csillagtáborok fö lé emeli, túl az Isten zsámolyán, trónusán, térdén, erős kezén oda emeli, felmagasztalja a mi Atyánk, Istenünk szerető Szívéig. Semmi nem ér annyit, m in t a lélek. Képzeljünk magunk elé egy mérleget, melyet Krisztus ta rt ke zében. Az egyik serpenyőben az egész világmindenség, a másik ban egyetlen lélek. Az egyikbe bele kell hordani az egész v ilá got: ragyogó meteorokat, napot, holdat, tengereket, évezredek anyagi és szellemi kultúráját, ér vényesülést, kitüntetéseket, tró nokat s dómokat — és az egész világ pehelyként szökik fel attól a nagy súlytól, mely az Isten lehelete és úgy hívjuk, hogy: lé lek.
Mindez azonban nem költői túlzás, nem a legerősebb szín használata, hogy a valóság megsejtetését előmozdítsuk. Ez Krisz tus, a nagy Lélekművész tanítá sa, aki lényegében ugyanezt mon dotta tanítványainak, a köréje sereglett hívőknek s evangéliu mán keresztül nekünk és minden embernek: »Mit használ az em-
bernek, ha az egész világot meg nyeri is, lelkének pedig kárát vallja?« (Mk. 8, 3, 6.) A lélek tehát az, ami a porból a csillagokig, vakondtúrások földszagú világából az azúros égen túl, az .örökkévalóságig emeli az embert. Ez az egyik oka a lélekkel útjárabocsájtott ember vii ágfeletti értékének; hogy örökéletre hivatott. Az emberi test, trónok, bíborpalástok, b iro dalmak, naprendszerek, ég, föld, magasbatörő bazilikáíky m ind, m ind elenyésznek; a nap hörögve-haldokolva roskad az Ü r zsá molyához, izzó meteorok kih ű l ve zuhannak alá, de az anyészet temetői világa felett élni fog az Isten csókja, az emberre bízott legnagyobb kincs: a lélek. Szédületesen lenyűgöző gondo la t: templomok, oltárok, szószé kek, zarándokhelyek, a Szent Pé ter templöm s a legutolsó kis fa lusi kápolna m ind-m ind egyért v o lt: a lélekért. S ha m ajd egy szer m egbomlik a fenséges har mónia, am it a csillagvilág re j telmeiben méla augusztusi .éjsza kákon megcsodálunk s megren dülnek az egek erői, megsemmi sül minden, csak egy nem: a lé lek. A lélek él tovább, hogy ré szesüljön Isten boldogságában, m iután fö ld i próbaideje alapján örök ju ta lm á t megkapja Terem tőjétől, k it odatúl színről-színre lát és élvez.
Az Osservatore Romano, a Vatikán félhivatalos lapja irja a templomok bombázásáról: „Mindenfelől sajnálkozás és panasz hangjai szállnak a magasba a nagy városok szép templomainak pusztu lása miatt, amelyek a bombazápor ban összeomlottak, porráégtek vagy a légnyomástól bedőltek és ame lyekkel együtt annyi szép művészi emlék is elpusztult. Érthetők ezek a panaszos hangok, de ugyanakkor gondolkodásra késztetők is. Ennek a sok szebbnél-szebb templomnak a pusztulásával kapcsolatban az jut eszünkbe, hogy vájjon ezek a temp lomok megfeleltek-e annak a hiva tásnak, amelyekért a múlt nemze dékek őket építették ? Hol vannak ma azok a tömegek, amelyek valamikor e templomokat .megtöltötték? Hol van az ájtatos hívőknek az a soka sága, amely valamikor ezekben a templomokban az Úrhoz fohászko dott ? A szomorú valóság az, hogy ezek nek a szép templomoknak nagy ré A másik döntő ,okj amiért leg sze az utóbbi időben kongott az ürességtől vagy legfeljebb vasárnap nagyobb érték a lélek, hogy Jé a déli misére teltek meg, amikor a zus vére az ára. »Nagy vo lt a ti
131
vételáratok« — m ondja a nem zetek Apostola. M iko r az ember elkövette az első bűnt, trónfosz tott király lett belőle. Isten k i űzte a boldogság paradicsomá ból, de jóságában m ár akkor megígérte neki, hogy irgalmas Szívét meg fogja .nyitni előtte. Az ígért M egváltót el is küldötte egyszülött Fiában. így nyert b i zonyságot a Szentírás szava: »Ügy szerette Isten a világot, hogy az ő egyszülött Fiát ad t a . . . « (J á n .’ B, 16.) Jézus jön, emberré lesz, szomjúhozó, verítékező, fáradozó emberré, aki nek ugyancsak összeszorul a Szí ve, könny csordul végig arcán, já r az eltévedt bárányok után, beszél az »egy szükséges«-ről, megtanítja az embert A ty ja aka ratára, aztán elindul . ingó lép tekkel, töviskoszorús homlokkal, ziháló kebellel, hogy a borzal mak dom bján odaadja szívét, életét, vérét, önm agát: a lélek ért. Mindent, m indent a lélekért tett az Ür. Megalapította ^Anyaszentegy házát, papságát, üdv rendszerét, nekünk adta IÉdes anyját, elküldte a Szentleiket s reánkhagyta legszentebb áldo zatát: a lélekért. Mindenható jó sága és irgalmas szeretete még ennél is többet tett, m ikor úgy akarta, hogy közöttünk marad jon az oltárszekrényben.
nagyvárosok elegáns ifjúsága égymásnak itt találkozót adott. Lehet-e csodálkozni ilyen körülmények kö zött azon, ha az Ür, aki annak ide jén a zsidók gonoszsága miatt meg engedte a jeruzsálemi templom pusztulását, most megengedte, hogy bombák hulljanak azokra a templo mokra, amelyeket a hívők tömege elhagyott. Azok, akik ma a templo mok pusztulása miatt sírnak, miért nem panaszkodnak a lelkek pusz tulása felett is ? A lelkek Isten templomai. JVlár Jézus is megmon dotta : „Ne sírjatok templomotok pusztulása felett, hanem csakis á lelketek miatt panaszkodjatok." iWost tehát elsősorban a lelkek felépíté sére van szükség és a felépült lel kek majd felépítik azokat az új templomokat is, amelyekben Istent áldhatják.”
a lélek. S ha van valam i szeret nivaló a világban, nem más, a lélek az. Lenyűgöző g on d olat, verőfényt nyújtó tud a t: Isten végtelenül szereti a lelket. Job ban, jobban mindennél! Jobban, m in t tengereket,, komorló hegy óriásokat, jobban, m in t m ájusi harm at a tengert, jobban, m in t a szivár\'ányos eget s a ragyogó; napot, mindennél jobban. Ez a lenyűgöző gondolat, ez a szent valóság tette a lelkiélet hőseit, a szenteket nagylelkűvé és derűssé.
íg y tu d ju k megérteni Assziszi Szent Ferencet, aki tudta magát tépni édesanyja s a víg társak Istennek, a nagy, teremtett v i ölelő karjaiból, hogy az örök Sze lágban középponti gondolata vo lt retetnek, Istennek legyen hű
Q fL m i k h ^
DaLeÁ
gyermeke. Ézért tűrte boldogan, hogy gúnyolják, bolondnak ki áltsák ki, hisz el lehet s el kell tű rn i m indent a legnagyobb kincsért: a lélekért. ^Megértjük alvernai virrasztásait, im áit, meg értjük, hogy heves kísértései .kö zött belevetette magát a jeges hóba és tövisbokorba, hogy így biztosítsa a legnagyobb kincs, a lélek győzelmét. De m egértjük önfeledt bol dogságát is. Boldogságának tit ka: »Szeret az Iste n !« — Ezt su sogta bele sötét éjszakákba, s dalolta csókos verőfénybe, mert ez tágította ki szívét, énjét s tette derülátóvá, s dallámagasztosulttá életét. Ezért tud o tt ver senyt énekelni az erdő dalosai val s beleénekelte a borongós középkorba a nagy kinyilatkozta tást, hogy m indenki fö ld i menny országot hord önmagában, .aki a lelkét nagyrabecsüli és őrzi. Az ember mániákusa a bol dogságnak. Pihenéstelenül kere si az Edén bezárult kapuját. Ke resi a Pénz, az Élvezet, a Dicső ség, a Hatalom s a Bűn útján. Pedig nem találha tja meg, csak akkor, ha rátalál arra az »elásott :kincs«-re és »drágagyöngy«-re, aminek a neve: lélek. Vagyis élete súlypontja ne leg'yen a gyomor, pénz, ész, hata lom, önzés, vagy más, hanem élete súlypontja legyen — a lé lek.
w ^kal !
— LAN TO S LEH EL Uram , nem kérek Tőled soha sokat^ a kevéssel is rnegélégszek, csak kegyelmeid add, de bőven azokat.
Rázhatja őket forró n izzó láva, moshatja bércük vizek habja, rendíthetetlen á ll m in d nyá ju k lába, —
Uram, add, hogy H a z á d m in d ig hű legyék, soha-soha meg nem alkuvón^ m in t az óriás messzi kék-hegyek.
és bárm int szántják viharok és vészek^ imázva rin g tölgyes hátukon a sok-sok kicsi és nagy madárfészek.
Uram , nem kérek Tőled soha sokat^ a kevéssel is megelégszek, kegyelmeid add, de bőven azokat!
132
P. VARGHA THEODORICH Dr. O. F. M. Minden szem Szicília felé fordu l az esemé nyek különös alakulása óta. Ez a sziget keres kedelmi, p o litik a i, népi vonatkozásban ritka változatosságot mutat. De hitéletében, a szen tek és vértanúk ajándékozásával is versenyre kel más földrészekkel. Most, m ikor dörögnek az ágyúk, pusztítanak a bombák, fo ly ik a vér a szi get birtoklásáért, egy jubileum vonja magára f i gyelmet, melynek ragyogó alakja ;boIdog Máté, az egyszerű ferences, a lánglelkű szónok és té rítő, az erényes főpásztor, A grigento szülöttje és püspöke. Szülei spanyolok voltak. Lelki alkatában bő ven vo lt a sziget lakóinak bátorságából és a te vékeny spanyol miszticizmusból. E kettős gyö kérből nőtt naggyá agrigentói Máté testvér. T i zennyolcéves korában 1398-ban lemond szabad ságáról és Krisztusé lesz. Szülőföldje egyik fe rences zárdájának kapuján kopogtat és fölvételt kér. A szerzetes ruhát és szabályszerinti életet elnyeri s kész a lemondásra, áldozatra és m un kára. 1402-ben a híres valenciai egyetemen meg szerzi a hittudom ányok babérját s ugyanott el kezd tanítani. De a ferences föld irá n ti vágyakodása visszacsalja őt Itáliába. Ha szabad úgy mondani, a szenteknek is van szerencséjük, Sziénai szent Bernardin elé ke rül és kéri, őt vegye fel ama jó testvérek közé, kik új életre keltették a szent Rendalapító szelle mét. Ugyanakkor kinyilvánította előtte amaz égő vágyát, hogy a prédikálásnak szentelhesse ma gát. A sziénai Szent melegen felkarolja az új apostolt, tanítványai közé sorozza. Felismerte benne a szellem és szív kiváló adottságait s maga mellé veszi apostoltársul a lom bardiai missziók idejére. Mennyi lelki termést learatott e két nagy apostol az olasz félszigeten! Az embe rek tömegesen futottak össze prédikációikra és
csodálkozva tértek vissza otthonaikba lángoló beszédeik hallatára. S vágyva-vágytak életjavu lásra! Ez az apostolkodás körülbelül három évig tartott. A lfonz kirá ly sürgetésére szent Bernardin kénytelen vo lt kérni Máté testvért, hogy menjen előbb Spanyolországba, m ajd Szicíliába. Az új apostoli területen Saragossában kezdi tevékenységét. B ejárja a városokat és falvakat, éleszti az erényeket, eltünteti a hibákat. A postoli nyíltsággal figyelmeztet m indenkit állapotbeli kötelességére; m indenkit serkent a jóra, m inden k it kér, működjék közre Isten haragjának kien gesztelésében bünbánat által. A róm ai spanyol földön végzett m unkáját bő siker kísérte: a lelkek megtértek, a szerzetesi fegyelem megerősödött, több új rendház kelt életre. M ária királyné segít ségével a Klarisszáknak is zárdát épít a Szentháromság tiszteletére. 1425-ben nyugodtan térhetett vissza Szicí liába annyi siker után. Szülőföldjén is folyta tta ernyedetlen apostoli tevékenységét. H ird e ti az evangéliumot, terjeszti Jézus szent Nevének tisz teletét, szétárasztja a szerzetesi élet szigorát. Itt új zárdák sorozata emlékeztet nyomaira. 1432ben Calategironebe h ívják: prédikál, zárdákat alapít és követőket g y ű jt a falvakból és közeli tájakról. M indenütt csodálják és ünneplik. Agrigento büszke és féltékeny vo lt a nagy megbecsülésre, mely honfitársukat övezte. M i kor tehát meghalt a püspökük, őt szerették volna utódul megkapni. Kim ondhatatlan örömmel ter jesztették öt a kirá ly elé. Szent Ferenc alázatos fia azonban nem tudta magát rászánni, hogy a kolostort elhagyja. S azért IV . Jenő pápa A lfonz kirá ly kérésére megparancsolta neki, hogy fogad ja el a püspökséget. Kényszeredetten átvette te hát az egyházmegye vezetését, de annál nagyobb
133
buzgalmat és tevékenységet fejte tt ki. Azonnal hozzálátott a fáradságot nem ismerő igehirde téshez és papsága erkölcsi szentjének emeléséhez, hogy ez a vilá g világossága és a fö ld sírja le gyen. M indenütt elrendelte Jézus és M ária szent Nevének tiszteletét. Buzdított a nemes verseny re a jótékonykodásban. Aprólékos gondja vo lt a betegekre és a börtönben sínylődőkre. A m ije volt, megosztotta a szegényekkel, árvákkal és özvegyekkel. E sikeres egyházkormányzat csak 3 évig ta r tott. Alázatossága felülkerekedett benne. Ogy vélte, alkalm atlan egyházának kormányzására. Megjelenik a pápa előtt és annak kezeibe leteszi a püspökséget, hogy a zárdái élet rejtettségében élhessen. Visszavonul a Palermo m elletti Jézus ról nevezett szűz M ária kolostorba. I t t élt még néhány évet rendi testvéreivel. Az imádság, a szent elvonultság és csodálatot kiváltó erény példa esztendői. Hét év m úlva súlyos betegség lepi meg, m it lelki örömmel viselt el. A szenvedéseket a töké letes öröm virágaival vette körül. Szerzetestársai, abban, a reményben, hogy a betegen könnyíthetnek, bevitték a városban lévő Szent Ferenc zár
dába. De nem használt a körültekintő ápolás, az orvosok állandó felűgyeletfe. O tt h alt meg szent halállal 1450.-ja n uá r 7-én. Temetése nagy ünnepéllyel ment végbe. A Szent tetemét utána koporsóba zárták és a Fe rencesek templomának M adonna-kápolnája mel lett külön helyen »in cornu Evangelii« helyezték el. A kegyelmek és meghallgatások, melyeket tisztelőinek ju tta to tt, hamar felszaporodtak. Épp azért X III..K e le m e n pápa a sok és szakadatlan csoda láttára 1767. február 17-én kiadta a boldoggáavatását megerősítő pápai iratot. Püspökké szentelése 1443-ban ment végbe. Most ünnepeljük ötszázados fordu ló já t. Az Osservatore Romano hosszabb megemlékezést közöl emez örvendetes évfordulóról. Szicília, Agrigento, Palermo, Calatagirone és más n e v e k ... ! K i ne indulna részvétre, ha ma rá ju k gondol. Szicília s különösen Agrigento népe a jubileum ból meríti hitének megerősödését, vigaszt a szenvedések napjaiban, bizalm at a jövőre. Hisz a sziget nem csak a pálm ák és narancsok, a tűzhányók és fö ld rengések szigete, hanem a Szentek földje is!
Az Egyház a mi otthonunk Szívbemarkoló látvány volt, amikor Rómában az agyonbombázott Szent Lőrinc bazilika rom jai között X II. Pius pápa térd reereszkedve imádkozott. Mögötte sokezer katolikus sírva térdeli. A rádió és az újságok éppen csak megemlítették ezt a magasztos eseményt. A jó katolikus számára azonban nem lehet közömbös e tény, és üdvös, ha a mai élet borzalmai között megszívleljük: m i nekünk az Egyház? Mert, ha akárhány templom romokban is hever, az Egyház él és dolgozik tovább, bár minden istenháza elleni támadás az Egyház el'en is támadás. Az Egyház elleni támadás pedig Jézus ellen is támadás és az 0 országának megsemmisítésére való törekvés. Éppen ezéft fe l kell vérteződnünk az Isten országa védelmére. Az Egyház a m i otthonunk. Az otthon biztonságát az édesatya jelenléte adja. Az Egyházban Jézus ez a szerető atya, aki éjjel-nappal közöttünk van. E jelenlétnek beszédes bizonyítéka az öröklámpa. Minden hívőnek az öröklámpa fényéből kell merí teni, hogy az elsötétítés a la tt lelke és hite mécse ki ne a lu d jé k .'^T Az otthonban minden gyermeket egyformán szeretnek. Az Egyházban nincsen gazdag és nincsen szegény, nincs tudós és tudatlan. I t t mindenki egyforma. Csak talán azokat dédelgetik jobban, akik gyengék, hogy megerősödjenek, mintahogyan az otthon ban is a kicsinyekre vigyáznak jobban. ^Az Egyház sziklára épített ház. Rajta megtörik az ellenség támadásának hul láma. Éppen azért ne legyen senki „kicsiny h itű “, mert Jézus a szegletkő. E szegletkő vön pedig évezred óta már sok támadó zúzta össze magát. Bízzál tehát a győzelemben, a „te hited megszabadít téged“ . Az otthonban vigyáznak a betegre és ápolják azt. Ha lelkünk sebet kapott az életküzdelemben, az E g ^ á z b a n fe lle ljü k azt a csodás, gyógyító írt, melytől sebünk be heged és a fájdalom megenyhül. Ahol ennyi áldás fakad számunkra, szeressük azt, ragaszkodjunk hozzá törhetetlenül. p . Ambrus Máté-
134
Széni-Anl-al,a szónok 1222-ben történt, hogy Forliban papszente lésre jöttek össze Szent Ferenc fiai. Az ünnep ségre a bolognai tartom ányfőnök magával v itt egy igénytelen külsejű, fia ta l atyát; A ntalt. M in d nyájuk előtt ismeretlen vo lt az ifjú szerzetes, aki nagy szerényen igyekezett minél észrevétlenebbül meghúzni magát a rendtagok között. A szentelés végeztével bevonultak a kápta lanterembe, hogy szokás szerint meghallgassák egyik rendtag ünnepi beszédét. Az újonnan fjelszentelt papokhoz kellett beszélni a papi méltó ságról. Nagy kitüntetésnek számított ez a meg bízatás s a rendház kiválóbb szónokai reménykecive várták, hogy m ajd rá ju k esik a Tartományfőnök Atya választása. Az pedig, — m in d nyájuk meglepetésére a fia ta l A ntal atyát jelölte ki e rre ’ a tisztségre. Megdöbbenve vették tudo másul az intézkedést. M inden szem A ntal atyára szegeződött, aki lehajtott fe jje l ándult a szószék felé. Szégyenpír ü lt ki az arcokon: m i lesz most? Szégyent vallanak a_ püspök jelenlétében. A ntal atyát teljesen váratlanul érte a meg bízatás. Hogy is gondolhatott volna arra, hogy ennyi kiváló szónok mellőzésével őt, az ismeret lent éri a kitüntető megbízatás. Imádságba mélyedve ért fel a szószékre. Pár p illa n a tig gondo lataiba, elmerülve állo tt meg, aztán elkezdte be szédét. Csak szerény buzdító szavakat akart mondani, — de íme, lángragyúlt a benne szunynyadó isteni szikra. Imádságos lelkének és sok elmélkedésének tárházából most egyre ö m lö tt a szebbnél-szebb gondolat. A rendtagok ámulva f i gyeltek fel, s m ikor A nta l atya bevégezte beszé dét, a püspök/elragadtatással kiá lto tt fe l: Ember így még nem beszélt!. A Szentlélek Úristen újjm utatása volt ez, amely napfényre hozta Antal atyában szunnya dó nagy szónoki tehetséget. S ettől fogva m int hatalmas fénycsóva kúszik fel az égre ez a kiDattant isteni szikra és lángolva, lobogva égett ankadatlanul m indaddig, míg kilenc ev m úlva teste teljesen fel nem ő rlődött az apostoli munka fáradalmaiban. Kilenc év csak működésének ideje, de ez alatt a kilenc év alatt évszázadok m unkáját vé gezte el. Nem vo lt könnyű dolga az akkori szónok nak. A X I II . század elejének fásult, nemtörődöm embere és a mindenünnen felburjánzó eretneksé gek egész embert. Istentől ihletett szónokot igé nyeltek, aki minden körülmények között m egállja a helyét. Emlékezetes R im ini lakosainak a nemtörő dömsége, akik meg sem akarták hallgatni A ntal iatyát, s csak a halaknak tartott prédikációja után hagytak fel bántó tartózkodásukkal. Éppen ilyen nemtörődöm népet talált Páduában is, amelynek lakosai csupán a.szónok nagy híre m iatt mentek lel. először a templomba, hogy kíváncsiságukat k i elégítsék.
A fo rli eset óta egymás után kapja a megbizatásokat. Beszédeinek hatására m indenütt, ahol m egfordul, ú jra fellendül a katolikus hitélet.' Az eredményt látva sorra kapja a meghívásokat olyan helyekre, ahol az eretnekekkel sehogysem tudtak boldogulni. Ezek gyűlölettel fogadják. Csak azért járnak el beszédeire, hogy belekösse nek, megzavarják őt. De A nta l atyában, embe rükre találtak. N yilvános vitákat rendez, melye ken kim utatja nézeteik tarthatatlanságát. De ez zel csak olajat ,önt a tűzre. Most m ár élete ellen törnek. H ol .mérgezett .étellel, hol pedig o rg yilko sokkal akarják az útból eltenni. Azonban Isten oltalm ába veszi kiválasztottját és a csodák lá t tára, amiket A ntal atya m űvelt köztük, elhagy ták tévedésüket és visszatértek az Egyházba. Működési területe Itá lia és Franciaország. Itáliában a katarok, Franciaországban pedig a »Lyoni szegények« eretneksége ellen küzdött. Egész városokat vezetett .vissza a katolikus Egy házba. Óriási néptömeg szokta hallgatni beszédeit. Nem egyszer 30 ezer embernek tartott prédiká ciót a szabadban fe lá llíto tt szószékről. Amerre c s a k já rt, messze megelőzte híre és távoli vidé kekről is özönlött a nép, hogy hallgathassák a csodás szónokot. Páduál3an maga a püspök ve zette minden nap,híveit a reggeli szentmise után tartott beszédekre és akkora vo lt a tömeg, hogy testőröknek kellett kordont vonniok A nta l atya körül, hogy agyon ne nyom ják őt. Egyszer elzarándokolt Rómába, hogy észre vétlenül buzgólkodhassék a szent helyeken. Azon ban nem m aradhatott ismeretlenül. Csakham ar felismerték és jelentették a Szentatyának. IX . Gergely, pápa magához hívatja és rábízza a húsvétvasárnapi szentbeszédet. A vilá g minden tái&ról egybegyűlt sokaság e lő tt tartotta meg pré dikációját,^ melyen maga a pápa is jelen volt. A közönség csodálkozva hallgatta a szónokot, mert úgy hallották, m intha m indegyikük .anya nyelvén beszélt volna. Ez az első pünkösdvasárnapi csoda más he lyeken is megtörtént A ntal atya beszédei közben. Franciaországban is a nyelv ismerete nélkül be szélt és mégis megértették minden szavát. Isten hatalmas ereje kísérte apostoli útján A nta l atyát. Nemcsak a pünkösdi csoda ismét lődött meg többször, hanem Krisztus apostolait jellemző módon vele ,»együtt m unkálkodván az Ű r . . . beszédét megerősítette a kísérő csodajelekkeh<. (Mk. 16, 20.) Ú tján hosszú sorokban he lyezték el a betegeket, ügyes-bajos dolgaikban hozzáfordultak tanácsért, segítségért. ,És ő gyó gyított, vigasztalt, tanácsokat adott, ellensége ket békített, úgyhogy méltán á llhat rá szent Pál apostol mondása: «Mindenkinek mindene lettem, hogy m indenkit üdvözítsek.« (K or. I. 9, 22.) Több mint. 7 évszázada porlad m ár teste en nek a csodás szónoknak, de nyelve, amely anynyiszor és oly .fáradhatatlanul dicsérte az Istent, máig is épségben van és kegyelettel őrzik páduai templomában. P. Bognár Kapisztrán dr. O. F. M.
135
M A G Y K ,A M ) 2S ^ Minden más vélemény ellenére azt kell á llí tanunk, és pedig V. Márton pápa 1424. decem ber 26-án kelt leirata alapján, hogy Kanizsára a ferenceseket Kanizsáy János soproni főispán (és nem az ugyaníly nevű prímás) 141,8— 1423. évek ben telepítette le. Tem plom uk védőszentje a Boldogságos Szűz M ária volt. Az alapító uno kája; Kanizsáy M iklós 1484-ben Rómában járva Nagyboldogasszony ünnepére, továbbá Szent Se bestyén és Szent G yörgy vértanúk, Szent Balázs és Szent M iklós püspökök napjára hétévi búcsút eszközölt ki. M ivel pedig a pápa a kanizsai gvárdiánnak hatalmat adott hat gyóntató kiválasztá sára és fölhatalmazására (Theiner), azért ebből a tényből arra következtethetünk, hogy a ference sek kanizsai temploma a késői középkorban fé nyes zarándoklatok középpontja. A kanizsai vár ban sok alkalom kínálkozott áldozatos tevékeny ségük gyakorlására, különösen midőn 1486. és 1510-ben szörnyű kolera szedte áldozatait. A rró l is hallunk, hogy az 1545-i pestisben a kanizsai barátok m indnyájan odavesztek. A X V I. század ban (Malis szerint) sokszor zengtek Te Deumot a törökverő keresztény seregek. 1587-ben pl. Z rí nyi G yörgy győzelmekor 29 zászlóval és félezer nél több kiszabadított keresztény fogollyal tartot-
A nagykani zsai feren ces templom homlokzata.
136
ták a^ hálaadó istentiszteletet. Barbarits szerint a XV. és X V I. században a kórházat és patikát is a ferencesek látták el. 1600-ban. Kanizsa vára, amely a mai Nagykanizsa és Kiskanizsa között délfelől elterülő rétségen feküdt, — elesett. A ttól fogva jó 90 éven keresztül török já rm o t húzott büszke Kanizsa végvára. Ez idő alatt még egy ideig ott lopták életüket a szerzetesek, mígnem a kényszer, vagy a halál meg nem váltotta rab éle tüket. 1690-ben Kanizsa a keresztény seregek győzelrnével Batthyány Adám .vezérlete a la tt éheztetés által visszakerült a magyar k irá ly uralm a alá: Fames docuit Canissatn parere (É re m -fö lirat). A török elvonulása után azonnal ott ta lá lju k a ladiszlaita ferenceseket, m in t katonalelkészeketi M ajd egyideig o tt a várban prédikáltak, pasztoráltak, rnég törököket is kereszteltek. M iko r pédig I. L ip ó t kirá ly 1702-ben a kanizsai mocsár várat teljesen leromboltatta, akkor jótevők ado mánya révén (Berghe G yörgy K ristó f) a mai he lyüket foglalták e l,,ahol 1705-től kezdve megsza kítatlanul^ plébániát is vezettek. P. Andrássy M iklós házfőnök alatt (ő a híres dervis kapitány, dervis generális, Andrássv-basa, mert 400 főnyi tatárcsapat vezére a Rákóczi-felkeléskor) 1714ben teszik le a mai templom szentélyének alap kövét. A főoltárt,m inden fölszerelésével 1746-ban Batthyány Lajos g ró f nádor készíttette. Ugyanő 1754-ben a szószéket ékesen d'szít-tette, úgy, hogy a templomnak egyik legszebb barokk emléke a szószék, amelyen ott látható a Batthyány-cím'er is._, A^ Szűzanya oltárát 1747-ben Zalavármegye alispánja: P allin i Inkey János k irá ly i tanácsos epittette. Páduai Szent A nta l o ltá rá t 1748-ban a szűrszabók céhe. Szent Ferenc o ltá rá t 1749-ben a kordás testvérek. Szent D id á k oltárát pedig gyűjtés által a rendház létesítette; erre a Szent , D idák-oltárra legtöbbet Simon testvér, a kolostor neves patikusa g yűjtö tt, kinek vezetékneve: Büx A toronyépítést P. H á ry H ilá r (1815— 27) alatt 1816-ban fejezték be. M ivel a török után tüstént a zágrábi püspök Igyekezett joghatóságát Kanizsára kiterjeszteni, ennek ^a tendenciának bátor ellenzői a kanizsai rendház tagjai voltak. A ferencesek ugyanis m in d ig a veszprémi püspök joghatósága m ellett tö r tek lándzsát. Padányi B iró M árton veszprémi
„ c é
A nagykani zsai feren ces kolostor látképe.
jüspök energikus ellenállása is .re á ju k támaszíodott. A X V III. század folyam án három nyel ven működtek az atyák: magyarul, horvátul és németül. Vásárok idején, karácsonykor, húsvétkor, pünkösdkor, újholdvasárnapokon a kívülről jövők m iatt m in d ig m agyarul prédikáltak. L á t szik, hogy Szentmiklóst leszámítva Kanizsa v i déke magyar. H orvát és német csak a török után bevándorolt, vagy ittm a ra dt kanizsai iparosság és katonaság leszármazottai. Az istentiszteletek tartása szorosan beleilleszkedett a papi zsolozsma-imák végzésének idejébe. Pl. vasárnaponként reggel hat órakor a kóruson elm ondták az első hórást (P rim a), utána következett félhétkor a csendes szentmise. M egtartják — ősi szokás alap ján — a délutáni tem plom i katechezist, okta tást is. Elég sok körmenetet vezetnek: Szentgyörgyvár-hegyre, Homokkomáromba, Förhéncre, Kiskanizsára, Szepetnekre, Lazsnakra. Húsha gyó kedden éjjel 11 órakor haranggal jelezték, hogy a hívők hagyják abba a húsevést, mert éj féltől kezdődik a böjt. 1773-ban május Q.-én Drávecz József püspöki heiynök jóváhagyja a város fogadott ünnepeit: Szent Fábián és Sebestyén, Szent Flávián, Nepomuki Szent János és Szent Rókus ünnepét. A kanizsai plébánia közvetlenül, a török utáni időkben sokkal terjedelmesebb volt, m int most. Padányi Biró M árton 1752-ben idesorolja a következő filiá k a t: Kiskanizsa, Mihád, Szentniiklós' Liszó, Ojudvar, _Récse, Hospites és Szigeth. 1765-ban Ihárost és Bükkösdöt is ellátják. Kezdettől fogva vezették, m in t külön plébániát Hom okkom árom ot filiá iv a l együtt. Ezek: Oltárc, Fraviz, Óbornak, Szentmiklós,"l,angviz, Békavár. Pallinban káplánkodtak. Lelkészek voltak időköz ben Iharosberényben, Kollátszegen, m in t a mura k e rp z tu ri apát káplánjai és Nagybakónak plé bániáját is vezették egy időben, ; A X IX . században a város összes iskoláiban ők végezték áldozatos módon a hitoktatást is. Legújabban (1941) Czapik G yula veszprém.i püspök úr a kanizsai plébániát három részre osz totta. Nagykanizsán a Szent József plébániát to vább vezetik a ferencesek, a vilá g i papok a Jé zus Szíve újonnan alakított plébánia vezetői,' a kiskanizsai Nagyboldogasszony plébániát pedig ferencesek lá tjá k el. P. Takács Ince dr. O. F. M.
ta e t tű m
ib k
! ”
Felelős kormányíö első nyilatkozatának utol só szavai ezek. Azóta rádió és újságok gyakran hangoztatták ezt a sokatmondó, tártalmas mon datot, mint amelyik határozott célt, tudatos kprmányprogrammot jelentett nehéz történelmi pilla natban az egész nemzet számára. Ez a rövid mondat egyéni elhatározást, egyéni programmot is fejez ki a bűn, a sátán elleni nthéz küzdelemben. Nem lehet az egyed, az egyéni ember életében olyan nagy anyagi veszteség, elemi csapás, egyéni tragédia, lelki veszteség, amely után fel kellene adni a harcot és feltételnélküli fegyverszünetet kellene elfogadni ádáz és örök ellenségünktől, a sátántól. Harcolnia kell az embernek minden körülmények között az utolsó csepp vérig, az utolsó öntudatos percig a bűn ellen, a szemek kívánsága, a test kívánsága és az élet kevélysége ellen. Ezt sürgeti Isten törvénye és ezt valósították meg az égnek polgárai a szentek, akik példaké pül állanak előttünk a bűn elleni harcban. Ök kivétel nélkül jó harcot harcoltak, mint Szent Pál emliti II. Tim . 4, 7. Nemcsak egy döntő ütközetet kellet megvívniok. A háború, a lelki harc ideje sokszor egy egész életen át tartott. Bőven volt részük a bűn elleni harcban. Szent Antal életé ben is gyakran visszatértek a kemény lelki küz delmek. Az ördög ezer és ezer fortéllyal támadt rá. Ne csodálkozzunk tehát, ha nekünk is kijut a lelki harcból. Folytatni a harcot mindennap és a napnak minden percében. Jaj lesz nekünk, ha kapitulálunk, ha az ördög támadásait nem vívjuk ki, ha nem vértezzük fel magunkat lelki fegyve rekkel, jaj, ha elfogy a lelkierő, a hadianyag. Mindenkor hatásos lelkifegyver lehet ke zünkben a lélek harcában a szentgyónás, a szentáldozás, imádság. Ez segítette a szenteket, ez segíthet minket is a lelki győzelemhez. Harcoljunk tehát tovább! Vegyük fel min den napnak a maga keresztjét, nehézségeit, küz delmeit. Nem vagyunk egyedül az ütközetben. Hadvezérünk az Úristen, helyettese az Egyház, lelki atyád a te parancsnokod, akinek tervszerű út mutatása mellett diadalt arathatsz — lelkileg. Tartson tehát tovább az egyéni, harc a bűn ellen ! Katonai kiképzést kaptál az iskola hittan óráin, lelki atyáddal való beszélgetéseidben, vagy jó esztétikus útmutató könyvben. Anyagi érdek, földi szempont miatt le ne tedd a fegyvert 1 Védd egyetlen halhatatlan lelkedet akkor is, ha beteg ágy lesz küzdőtered, ha szeretteid koporsója mel lett visz el útad, ha szeretetlen is veled szemben a világ. A győzelem és a győzelmi koszorú, a pálma csak azoké lehet, akik a lélek ellenségei ellen harcolnak, akiknek mindennapi parancsuk, elha tározásuk így hangzik: a bűnnel szemben az egyéni harc tart tovább. . . F. Pócza Szalvátor 0 . F. M.
137
szem
m
Z ]EC IV X
m
JLi ]E 8 z; e : K
m
!»
B O G J V B K M tA H IÍS . M J Í K G M r Csendben ü lt az iskolában, ami ritkaság nála, mert nagyon virgonc természetű volt. Ezt önmaga is bizonyítja, am ikor higany-természetűnek^nevezi magát. Egyszercsak hirtelen felugrik és átszellemült arccal, összekulcsolt kacsókkal így szól tanítónőjéhez: — Maca néni kérem, én úgy szeretnék szent lenni! Először megdöbben a tanítónő. Azt gondol ja, hogy játékot űz a szent dolgokból a csöpp ség és hogy leintse, mosolyogva m ondja n e k i: ' — Nono, Etuska, nono! Nem így néznek ki, akik szentek lesznek. Éppen te indulsz szentnek. Etiiska azonban nem hagyja ennyibe a d o l got: — De Maca néni kérem, én úgy szeretnék szent lenni. M ilyen jó is lehet m in d ig a Jézuská val lenni, m in t Szent A ntal és a többi szentek. Erre Maca néni leinti megint, de ő még m egjegyzi:_ — M ajd meglátja. Maca néni, hogy én szent leszek, m ajd meglátja. És a kis Etus e lin d u lt a szentek útján. E lő ször öntudatlanul, csupán az isteni kegyelem ha tására, később öntudatosan az isteni Mester ke resztjét átölelve tör az életszentség magaslataira. í! Hí * Élete csak egyszerű, szinte eseménytelen, m int annyi sok emberé. Nincs benne világren gető dolog. Nem akart magának hírnevet sze rezni, csak^az.édes Jézus igénytelen kis szolgálója akart lenni. De épp ez.zel lett a legnagyobb és felejthetetlen. Ma már hazánk határain tú l is is merik és imádságos ajkakon száll neve az ég felé. Bogner Etelka Torontál megyében ^ ü le te tt Melecén 1905. dec.. 15-én. Oyermekkoráf Torontál-Tordán tölti, majd atyja halála után, aki itt jegyző volt, Nagybecskerekre költözik a család. Itt elvégzi a polgári iskolát és a kereskedelmi tanfolyamot. Legfőbb vágya, hogy apáca lehes sen. 1927. aug. 10-én teljesül is hő óhaja. Átlépi a thurnfeldi vizitációs apácazárda . küszöbét. 1928. aug. 5-én, m in t,M á ria M a rg it nővér öt társnőjével letelepszik itt Magyarországon az érdi kastélyban. 1933. május 13-án befejezi röpke életét. Sírja o tt van a Duna felett; melynek ke
138
resztjén fehér menyasszonyi fá tyo lt lenget a szellő és csak ennyi van rá írva : Bogner M ária M argit nővér, élt 28 évet. 1933. V. 13. É lt 28 évet. Röpke, rö\ id idő. Mégis m ily s o -
'.'•t !-
kát mond nekünk. Nem nagy tettekről, csodás dolgokról, hanem Krisztus-szeretetről beszél. A lig tíz éves, am ikor kijelenti a kis Etus, hogy én szent leszek és nem egész két évtized m úlva az életszentség legmagasabb fokán já r már, m i dőn befejezi életét. De kísérjük csak végig, m int fo rm á lja életét Krisztuséhoz, és m int m űködik benne az isteni kegyelem. Gyermekkora vidám, csaknem felhőtlen. Tíz éves korában csípőgyulladást kap, amelynek nyo mát viseli egész életén. E gyik lábára kissé bice gett. De ez nem változtat kedélyén. Az apró, ár tatlan diákcsinytevésekben mindígl ő a vezető. Szeret részt venni a fiú k játékaiban. Ügyesen utánozza mások szokásait és ferdeségeit. M in denkit megnevettet humorával. A ki csak ismerte őt, nem tudta volna elgondolni a zárda falai kö zött. És m é g is ... Az Ű r Jézus nem kívánja, hogy az őt követők lem ondjanak a lélek derűjé
ről, annak kicsorduló vidámságáról. Sőt! E l lenkezőleg! Szereti a m in d ig vidáman daloló szentferences lelkeket. Az ártatlan lelkű, m in d ig vidám Etus életé ben nagy fordulópontot jelent 1925. jú liu s 7. Ezt a. dátum ot ő »megtérésének« nevezi. Megtérés? Nem! Csak teljes Krisztushoz fordulás vo lt ez a dátum életében. Ekkor írja n a p ló já ba n : »Jézusom, adj erőtj hogy érted minden áldozatra ké pes legyek.« Először egy hétre, m ajd pár hó napra, végül 1926. május 18-án vérével megpe csételve bocsánatos bűn terhe alatt fogadalom mal kötelezi magát, hogy egész életén át kerül ni fogja a legkisebb tökéletlenséget és mindent elszenved békével, örömmel az édes Jézusért. Ezt írja ekkor naplójába: »Lelkem, szívem csor d u ltig tele lett szerelmeddel, semmi, de semmi sem fér bele kívüled !« E ttől a perctől fogva egyetlen vágya, hogy teljesen Jézusának szentelhesse életét. Égi párt fogója, kis Szent Teréz, példájára kárm elita apáca szeretne lenni. De gyermekkori betegségé nek csökevénye m ia tt nem lehet. Le kell monda nia. Az Angolkisasszonyoknál is hiába próbálko zik Budapesten, mert az orvosi vizsgálat nega tív. Mindez nem töri meg őt, bár a gonosz lé lek kísértése is erős. Ö azonban győzedelmes kedik; »Soha, soha máshova nem nézek, csak föl, a Te két szemedbe. íg y olyan könnyű az élet vértanúsága.« Az Isten ú tjai csodálatosak. M iko r legkét ségesebb Etus vágyának teljesülése, akkor nyúl bele az isteni jóság életébe. A Jézustársaság ma gyar rendtartom ányának főnöke a Vizitációsrend thurnfeldi zárdájával tárgyal a rendnek ma gyar földön való letelepítéséről. Az érdi jezsuita újoncházat kapják meg az apácák. De szüksé gük volna magyar nővérekre. Etus lelkiatyja, az akkori jezsuita provinciális, őt ajánlja. A felvé tel sikerül. Etus öröme leírhatatlan. Boldogan készül az utazásra. 1927. aug. 10-én át is lépi a thurnfeldi klauzúrát és megkezdődik rejtett, egyedül Krisz tust szerető, Őérte lángoló élete. Még augusztus ban megkapja a fátyolt. Nevét Alacoque Szent M a rg itró l kapja. Szerzetesi ruhájának minden darabját áhítattal csókolja meg, de nemcsak most, hanem élete minden reggelén is. Feljegy-zései szerint életét a lelkekért ajánlotta fel. E t től kezdve lassan, m in t gyertya az oltáron, kezd elégni az isteni szeretet füzében. Elvégzi a noviciátust, leteszi az egyszerű fogadalm at, m ajd az örökfogadalmat. Ekkor írja naplójába: »Mintha nem élnék többé. . . m intha az én haldokolna;
elvágtad az utolsó fo n a la t. . . oly jÓ így, oSy j ó . . .« 1928. aug. 5-én kerül az érdi első vizitációs zárdába, ahol az első magyarországi alapítás nak fénylő, szent csillaga lehessen. Fáradhatat lan isteni Jegyese irá n ti szeretetében, kiapadha tatlan testvérnői irá n ti figyelmességében és ked vességében. M indenki kim ondhatatlanul szereti a jám bor, kedves M ária M a rg it nővért. Ö annak örül legjobban Érden, hogy cellája a kápolna mellett van és így csak egy fal választja el isteni Mesterétől. Egész érdi élete nem más, m in t sza kadatlan munka és imádság. A kiket az Isten nagyon szeret, nem hagyja a földön azokat, hanem maga mellé veszi. így történt ez M ária M argit nővérrel is. Elégett az Isten-szeretetben. 1932. májusában hirtelen magas láz fogja el. Az orvos m egállapítja, hogy gyógyíthatatlanul lépett fel nála a tüdőbaj. E ttől kezdve lassú haldoklás az élete. De minden megpróbáltatásra és szenvedésre csak ezt h ajtogatja: Ö érte! Röp ke egy év alatt elvégezte m unkáját a gyilkos kór. 1933. május 13-ra virradó éjtszaka m on dotta: »Ez lesz az utolsó napom.« És mire a le nyugvó nap utolsó bíborszínű kévéit csókolta szobájára, lelke visszaszállt isteni Jegyeséhez. * * * I Sírja o tt van a Duna fölött, az érdi dom b oldalon. De áldásthintően áttekint a Dunán ke resztül a N agy-M agyaralföldre és áldását szórja hazánkra. Arpádházi boldog M a rg it ,óta ő az első ma gyar nő, akinek szenttéavatási pőrével foglalko zik az Egyház. Testvérek! — imádkozzunk, hogy egy fényes csilla g g a l,több díszítse minél előbb a Magyar-szentek g alériáját! Som orjay Gyula.
Megtérni m ár! — G. de Brébeuf — M.ivel nagy örömet okoz az égben fent, ■ Ha egy bűnös lélek m egiavul, Istenem, Kényszerítsd szívemet hűségre irántad, Szememből sugárként tör,iön fe l a bánat. Sugalmad irá n yít szent örzöangyalom. Régóta óv, oktat intésed utamon, N yom orult helyzetem fájda lo m m a l látva. H itvá n y tévelyemböl egészen szakíts el, H ogy vigasz lehessek ennyi bánkódásra, Es együtt örvendjek mindben angyalszívvel. F o rd íto tta : T O K A J LO R ÁN D .
139
Á HÁZIASSZONY M in t a rádióból hallottam , egy k ü lfö ld i á l lamban előterjesztést tett egy képviselő. A házi asszonyok nyugdíjáról, betegségi-biztosításáról és évenkénti kötelező szabadságolásáról. Az előterjesztést nem nőképviselő tette, ha nem férfi. Egy pillanatra m egállt kezemben a munka. Nem vagyok könnyen csodálkozó, de most meg hökkentett az, hogy valahol, valaki figyelmez teti az embereket arra, hogy van a világon egy nagy csoport a dolgozók tömegében, akire nem figyeltek eddig f e l . . . A háziasszonyok csoportja ez, a névtelen hősöké, akik egy életen át végzik fárasztó, egyhangú munkájukat, elvesznek a név telenség homályában, pedig hősök, dolgoznak, s nincsen látszata munkájuknak, tűrnek és h a ll gatnak indulatos kifakadásokat egy-egy elköve tett hiba m iatt, mely egyedül a túlzsúfolt munka m iatt következett be, s meghalnak nagyon sok szor idő előtt, mert. testi erejüket meghaladó mó don dolgoztak és sohasem p ih en h e tte k... Nem egyszer hallottam férfiak részéről ezt a kijelentést: ez is munka? Jó az asszonyoknak... Nem parancsol nekik senki!. M egfőzik az ebé det, kitakarítanak, aztán mégis olyan nagyra van nak azzal, hogy ők m ennyit dolgoznak! Igaz, akad azért egy-kettő, aki belátja, hogy a háziasszonyi' munka egyike a legnehezebb, leg fárasztóbb munkáknak, s o lyko r megsímogatja a felesége kezét elismerően, de meg kell őszin tén mondani, hazánkban a háziasszonyok élete nagyon nehéz, és elismerést a legritkább esetben váft ki. Reggel, m ikor a fég és a gyermekek elmen nek hazulról, ottm arad a rendetlen lakás, a szét dobált holm ik tömege, a reggeli edények elmo sogatása, a bevásárlás, a (főzés. Ezek a m inden nap egyformán ismétlődő munkák, melyeket egyegy napon még zsúfoltabbá tesz a kis- vagy nagymosás, a vasalás, foltozás, a nagyobb és alaposabb takarítás. Ez a háziasszonyok dolga. Nyáron még kü lön munka a befőzések, s ezt csak az tud ja meg bírálni, hogy m it jelent, aki maga is végzi! Nem akarom, hogy soraim nyomán tévedés keletkezzék, s ezért leszögezem, hogy ezeket a munkákat nagyon szívesen végzi el minden ren des asszony, s cserébe nem kíván állandó tömjénezést, vagy különleges elbánást, de évek óta nagyon sokszor gondolok arra, hogy az isko lákban hetenkint egyszer fel kellene hívni a ta
140
NYUGDIJA
nulóifjúság figyelm ét arra is, hogy otthonában tartson rendet holm ijával, s ezzel kímélje meg édesanyját, később pedig feleségét. Ne mosolyog ju n k ! Nem külön tantárgy volna ez, csak időben való rászoktatása az ifjúságnak az igazi rendre. A háziasszonyok igazat adnának nekem ... Először is: mindenkire nézve jó, ha rend szerető. Soha nem tudjuk, hogy életünk folya mán hova kerülünk, kinek a házában fordulunk meg, hol bírálják meg viselkedésünket, s nem m indegy az, hogy holm inkat rendetlenül szétdo bálva találják-e az idegenben szállást adók, ha nem rendesen összehajtogatva, egy helyre téve. A rendszerető ember áldás a házban. Jelen léte kellemes, sohasem kényelmetlen. Egyetlen ember, aki h o lm ijá t szétdobálja, nagyobb rendet lenséget teremt, m int akár tíz olyan, aki rend szerető. Ha egyszer megtanulnák az emberek, hogy mennyi fáradságot takarítanak meg édesanyjuk, feleségük számára akkor, m ikor nem dobálják széjjel dolgaikat, sokkal könnyebb volna az aszszonyok élete. Nagyon kevés kell hozzá. Legelőször jóaka rat, — enélkül igaz, hogy semmit sem lehet el érni, — és türelem. A ki megszokta a rendetlen séget, nagyon nehezen, csigalassúsággal tud ja el sajátítani a rendet. De a kitartás meghozza az eredményt. Az asszonyok soha nem fognak panaszkodni és nem fognak fellázadni. Nem kérnek semmi kü lönleges elbánást, nem kérnek nyugdíjat és nem kérnek szabadságot. Takarítanak, főznek, mos nak, vasalnak, gyermekeket hoznak a világra, fel nevelik őket, s aztán meghalnak. De aki szereti az édesanyját, a feleségét, az mindent megtesz, hogy ez a halál minél később kopogtasson a ház ajtaján. Szeretettel és jósággal megkímélheti m in denki édesanyját, feleségét. S ha egyszer mégis eljön a halál angyala, nyugodtabb szívvel búcsúzhat el a szeretett arc tól az, aki m indent megtett azért, hogy az anya, a feleség ne őrlődjék fel idő előtt. S zeretet... Kicsi, szelíd szó! De minden benne van. Aki felfigyel értelmére, azt ez a szelíd szó elviszi a csillagok magasságáig. E ltö lti szívét végtelen türelemmel, jósággal, igyekezettel má sok iránt, s nem kíván sokat a saját számára. M illió és m illió asszony életét lehetne meg
hosszabbítani í g y . . . S a szeretetért nem is keh so rb a á lln i. . . Nem jegyre adják . . . Isten bele oltja minden ember szívébe. A világ ma nagypn sokat szenved. Nehéz sebekből vérzik, s ha egyszer vége lesz a háború nak, a megtépett idegzetű emberiség boldog és nyugodt otthonok után fog vágyódni. Az otthon varázsa m indig édes és igéző . . . M indig, nem csak háborúban, vagy háború után! Nagy teljesítmények, fárasztó munkák, a kenyérkeresés gondjai m indig megérlelik az em berekben a vágyat, hogy otthonuk zárt falai közé meneküljenek, ott frissítsék fel testüket, idegeiket itt pihentessék meg. Az asszonyok m in d ig igye keznek otthonukban rendet tartani, csinosítani, s kényelmessé tenni azt a család minden tagja számára. » De igazat fog nekem adni abban mindenki, hogy az otthon, bája, varázsa és édessége csak
addig tart, míg az anya, ... saját otthonban pe dig a feleség várja a hazatérő családtagokat. Ahol idő előtt kidől az édesanya, meghal a fe leség, rombadől minden. A kkor válik láthatóvá, hogy mindent a szeretet alkotott és tartott fenn az otthonban . . . Szeresse m indenki az otthonát!' Védje és óvja a világ zajától, mert az otthon akkor felel meg igazi hivatásának, ha zárt és egészen a családé! Boldog, nyugodt és védett otthonok; bol dog nemzetet jelentenek! S ezeknek az otthonoknak fen n tartó it: az anyákat és feleségeket is szeressék. . . Nem is kell nyugdíj, sem kötelező évi sza badság . . . Csak egy kis szeretet, s ennek nyomán kímé let és gyöngédség. N A Q Y KÁR O LYI E TELKA.
s iO íT ®
o r
9^0^ Ü&ÍP7
Ki lehet tagja a ferences világirendlnek ? Mindéin közösségnék van arra goindja, hogy m iiit számbeli jég, m int az egyes tagok ratermetteegeneik kiépítésében erősödjék és gyarapoidjék. A közösségi
minden faluban és minden községben Szent Ferenc tanUvány legyen «
nagyszámú
hez tartozók jelliemességétöl és egyéni kiépess'qgétöl függ az Qgész rend tevékenysége, tekiintélyériek m ér
A rend ellerjediése mifflidig szívügyét képezte a pápáknaik. Egyetlen egy egyesü'et sem hivatkozhatik annyira az Áinyaszenlegyház óhajára, hogy az agész v i - '
téke, a ikiitűzöitt eszmék elérése, röviden boldogülásiai, vagy alá'hanyatlása. Épp ezért miinden közösségnek ön-
lágoh mindenütt leliterjedjen, m int a fenences világirend. Ezért nem tilth a tja meg senki egyházias mivo’(-
fenntartási ösztönből nagy gondot kell fordítania arra,
tának csorbítása mélkül azit a jogát, hogy tsigokat tobo
hogy jó és sok megfe’e ö lagot vegyen íel. Ez á ll Szent Ferenc világirianidjére is. Erre nemcsupin a léte, az
rozzon Szent Ferenc zászlaja alá. Sőt egyenesen egy házellenes cselékedetet vinne végbe az, aki a feren
önfejiintartási ösztöne jogosítja fel, m int általában a hitbuzgalm i társulatokat is, hanem mindenek fö lö tt
lyozni akarná.
az Anyaszeilttegyház legfőbb akarata. Számos alkalom mal hangoztatták évszázadok folyam án a pápák, kü lönösen X III. Leó pápa, hogy Szent Ferenc v í’ágkeind-
ces világirend terjedését bármimódon is
megakadá
Egyetlen társusiat, vaigy egyesület sem vesz fal tagokat míndein_ válogatás né'Hül. Elővigyázatiból félíté-
je kell, hogy mjeg>erősodjék és eltierjedjen. ETég X. Píus
teleket állítanak a jejentkező elé és szigorúan kivizs gálják őket. A ,r.&ndi állapot bizonyos képességeket, és
pápa szavait említenünk: uSzóUtsatok fe l m indenkit a ferences világirendbe való belépésreU
tulajdonságokat követel, melyek a jejentkezőnél nem hiányozhalinak. A k i nem rendelkezik a szükséges fcel,-
XV. Benedek pápa 1921. január 6-án f e l t körle
lékekkd, nem lehet a rend tagja, m ert nem tudna
velében ezt írja : y>Kivámíos, hogy minden városban,
m egfelelni hivatásának. JólTiehet ezek a követeimé^
141
nyék a fereliofes vHágirendben nem olyan nágyok és nehezek, m int a kolostori együttesben élő rendekn'l és idők múltával talán meg is szerezhe'.ők, mégis a
A házasságban élő nők csak fé rjü k engedélyév e r vehetők fel, hacsak a körülményekre való teüinitettel lelkistyjuik mást nem tanácsol. Vagyis a
férj
felvétel alapját képiczik. Lega’iáb’b is a hajlandáségi-
szeszélyből nem tilth a tja öl, feleségét a komo'ly lelki-
nak és a jkészséginek meg kell lenni arra nézve, hogy mindenben meg akar felelni a rend k itű z ö tt céljának.
é lettől és a kegyejem gazdagabb forrásától. Kézenfek
Nagy kö .ültekin'é-se' és okossággal eljárni azok nak;-aikik a jelö'tökre fe^iiigyelniek, oké'; eltenőrzik, meg ítélik és felveszik. A rendi igazgató, az elöljáró és a tanácstagok nagy felelősséget vesznek maguKra,
vő dolog, hogy a vallástalan és hitbelilieg közöiniyöis fé rfi sohasem adna beleegyezést ahhoz, ho-gy felesége a ferences világirend tagja legyen, — ilyen igazodhatik a gyóntató útmutatásához.
esetben ;
ha
Helytelen volna az elhatározás akkor is, ha va
m éltatlant ajánlanak felvételre. Először meg kelll győv zödniök a jeleintikező alkalmas és méltó voltáról. Szo
la k i egyedül a sok púcsúra és kivá'tságra való tekin tettel keresné a felvételt, abiban a reményben, hogy
kás és tötobé-kevésbbé előírás is, hogy a je lö lt le lké
így, h alála . után is gondoskodni fognak lelke üdvéről, de egyébként kötelezettségeit elhanyagolná.
szétől, vagy más pap j ő ', de n e :i a gyóntatójától ajánló sorokat hozzon. A gyániatótól ajánlást kérni h elyte len, s ha szokásba'n van megszüntetendő, m ert ö
a
gyónási tito k m iatt csak jó bizoinyítványt adhat. Azért
Nélkülözhetetlen kellék még az is, hogy legyen igazi, jó hazafi a felvételt kérelmező. Im ádsággal pá
ajánlatos papi ajánló levelet kérni a jelentkezőktől,
rosult jócseleffedettel hirdesse Isten országát, állampolgári kötelességeinek teljesíté révei pedig szolgálja
mivel a papot lelkiismerete kö'lieüezi, hogy ne adjon ajánló sorokat méltatlannak, nehogy megtévessze az elöljáróságot.
fö ld i hazáját. Vagyis legyen ízig-vérig m agyar kato likus és haladjon a magyar barátok áldozatos élet ösvényén.
A rossz rendi tagtól származó botrány a rend
P. Pusstay Gábor O. F. M.
nek is ártalmára van, nemcsak a botrányt okozónak. Már pedig a rend jóhírneve miinidenek e lő tt
fontos,
ezért szükséges a személyválogalás. A rend java, h ír neve, feddhetetlenjége szorosan összefügg az egyes
Hírek a rendtartományból.
tagok életével. Ezért előzi meg a fe lvéta lt a jelcilt idő, amely legalább két hónapig ta rt. Elővigyázatosságból is fontos ez, azért is, hogy a jelénitkező meggyőW
ZALAEGERSZEG. Kedves, családias összejöve te lt ta rto tt a zalaegerszegi rendiközség júniuis 21-én,
ződhessék arról, vájjon be tud-e illeszkedni a feren ces világirend keretei közé.
abból az alkalomból, hogy elsőízben ta rtotta hivatalos látogatását P. Puisztay Gábor országos igazgató, rend
A rendi igazgató, vagy megbízottja belátása szerint fölvehet bárkit, mivel a felvétal a rendi igaz gatót ille ti. Azonban az ilyen fe lve ti tag csak az á l talános rendhez tartozik és nem a rendiközséghez. A rendiközságbe való felvé'jejnél, illetve beöltözésné! és
tartom ányi vizitátor. A y iz itá to r atya egyórás beszéd ben vázolta a ferences világirend mibenlétét, s fe l tárta azokat a tühetségeket is, amelyeket a mai nehéz idők do'bnak felszínre. A renidi testvéreket fokozott tabb buzgóságra és nagyobb ütemű buzdította.
tevékenységre
fogadalomtételnél a rendiközség eíiöljáTósiágának dön tő szavazata van. (Acta Ord. Fratrum MiinoTum L V III. 1939.; 53.)
plébános köszöntötte a vizitá to r atyát s egytoem be
Ojatfean az úgynevezett magányos, izolált, vagyis az általános rendhez tartozó tagok felvételét, elég he
számolt a zalaegerszegi testvérek és a életéről.
lyesen ellenzik. A fereúcies világtrend nem ütKos tdr<sülgt, tehát illő és szükséges, hogy célkitűzéséből és
Ugyanakkor m egtartotta a rendiközség tiszt újító gyűlését is. ü j vezetőség: E lö ljá ró testvér: Vö
társadalom lormáló munkájából mindenki kivégye a ré szét.
ző: Dr. Pornai Gyula. Pénztáros: Baly Irm a. Űjonc-
A b e tö ltö tt 14. éle'évtől az ötvenévesig feiliviehető
mesternö: özv. Magyarok Antalné. Könyvtáros: Beke
A rendiközség agilis vezetője P. Illy
Károly
rendiközség
rös György, h. e lö ljá ró : Kertész Mária. T itk á r és jegy
mindeinki, aki jó katolikus, erkölcsileg feddhetetlen
Elvira, helyettese: Patonai Mária. Kegytárgy kezelő-:
és békeszerető. FontOiS kellék áz is, högy legyen biz
Dr. Pornai Gyuláaé. Tanácsosok: Horváth József, Sikota Ferencné, Baumgártner József né, BÖre Jánosné. Póttagok: Fatér Józsefné és Brenner Anna.
tos m-0gélbe;é3} forrása a felvételit kérelmiezönek. Az után vezesse helyes szándék. A biztos anyagi és e r kölcsi támogatás reménye nem lehet jogcím a belé pésre. A ferences világirend, m int szociális imtézméniy segélyt nyújt az arra szorulóknak, de önmagában nem a segélyezettek és eltartottak gyülieiíeziete.
142
Az új vezetőséget m in djá rt beiktatta hiva'a’ába a vizitá to r atya. PÁKA: A rendilestvérek buzgó plébánosuk veze tése m ellett igen szép eredménnyel dolgoznak. Tüne
ményes'^n gyarapszanak STellemfcei é> számban egy aránt. Igazán megérdetnlik, hogy a közel 150 tago: számláló rendiközség m-egkapja a teljes ÖnáSlóaágot, BUDAPEST: Isméi biensöiséges iimiepe vo lt budapsst-ibielvárosi rendiközségneik
a
június 11-én. P.
jíZínTK M ncvyüítflD
^
n
Markó Maijcell rendi kormánytanácsois, igazgató, 15 újonetestvért bocsátott a szeint fogadalmakhoz. Lélek miélyén szántó beszédében s az összes tesitvéiek
és
sok-sok érdeklődő jelenléiében fo ly t le a fogadalomtétel miagasztos szertartása. MERSE: Az alig egy éve, hogy fe löltö tté k a merseváti testvérek
Szent Ferenc
atyánk
bűnbánó
p T fl ft fl
S ZE P T E M B E R HÓNAPRA. 3-án: Első péntek. Önfe’ ajánlás. T. B. 4-én: Viterbói Szent Róza szűz III . r. T. B. 8-án: Kiiasszomy ü^nnepe. Á. F., T. B. 17-én: Szent Ferenc atyánk sebhelyeice!’? ünnepe. Á. F., T. B.
rendjéniek ruháját, máris újabb számbeli gyarapodás ról adnák hírt. Apostolfcodásuk meghozza .gyümölcsét.
18-án: Kupertinói Szent József hv. I. r. T. B.
Szívből gratulálunk a lelkes munkához.
27-én: Szent Elzeár hv. I II . r. T. B. 29-én: Szent M ihály főangyal. T. B.
SZÉKESFEHÉRVÁR: Buzgó tevékenységet fe jt k i a széikesfebérvári rendiközség; közös gyüjtémé’ny!böl 5 részvényt jegyeztek. BÁRDIBÜKK: Aűiguszíus 8-án v o lt a bárdibükiki poreiunkula kápolna búcsúja. Ezévben is nagyszámmal keresték fe l a hívek, de leginikább a rendi testvérek Kaposvárról, Felsősegesdröl, Göllébő’ , Taszárról, Toponárról, Dombóvárról, stb. a már közismertté vált magyar Porciunkulát.
24-én: Szent Pacifik hv. I. r. T. B.
Á. F. = általános feloldozás, m ely teljes búcsú val jár. T. B. = teljes búcsú. ImaszándéK: Isten kegyelme segítse elő a ke resztény egyházak egységét. Erény gyakorlat: Minden jócselekedeiet és
ön
megtagadást végezzünk a békéért és hazáink sorsának j obbraíordulásáért.
Személyi hírek. K itiintetés:
Sebesityén József
csokoniavisontai
plébános, randi igazgató, Dr. Czapik Gyula egri érsek, veszprémi apostoli adm inisztrátor kiinievezése folytán esperes kerületi tanfelügyelő, helyeítes esperes és h it oktatási felügyelő le lt. Elmondhatjuk, hogy kitüntetett rendi tiestvérünk személyében igazán kiváló muinkást, ízig-vérig paipot é rt a magas egyházi kitüntetés. Szív ből gratulálunk a megérdemlőit kitüntetéshez, a ne héz és felelőisiségteljes munkához pedig imádságunkkal esdjük kii a Mindenható áldásét.
SZENT ANTA M ASZÖVETSÉQ Ihaszdndék: Adjunk hálát az Istennek a nyári termésért.
Ú j igazgatók: A rendi káptalan imtézkedése fo ly tán több körzet és rendiközség új igazgatót kapottSzékesfehérváron P. Horváth Szergiusz,
Szentantal-
Az Imaszövetségbe belépni lehet: Szénit Antal Imaszövetség Központi Igazgatóságánál, Pápa (Feren
kolostorban P. Apáthy Oszkár,^üm egen P. Nagy Ernő,
cesek) és minden ferences kolostorban. B-eíratási díj
Veszprémben P. Dezséíiyi Henrik,
P.
egyszersmindenkoTra postaköltséggel együtt 50 fillé r.
Zmertich Oktáv. Isten fizessen .meg a távozóiknak agi
Az Imiaszövétség élő és megholt ta gja ié rt m in den hó első keddjén szentmisét mondunk a pápád fe. rences templomban.
FeiSősegesden
lis m’u nkájukért, az újaknak pedig legyen támasza. Felvétel az egri érseki jogakadémiára. Az egri érsek jogakadémián az 1943—44. taaév első szemeszterére szóló beiratkozások 1043. szeptember hó 1-én Kezdődnek és 12-én végződnek. Az elsöízben iratkozók csak felvételi engedély alapján iratkozhatnak be. Szegénysorsú és szor galmas hallgatók 73p/o-os, SO^/o-os és 25o/o-os tandíj kedvezményben részesülhetnek. A jogakadémia menzáján kedvezményes^ellátás és olcsó lakás igényelhető. (Felvilá gosítást a d : Jogakadémiai Igazgatóság Eger, Líceum.)
Tagfelvétel: Székesfehérvár: Palkovits Anöa, Perczel Istvániné, f Fekete Erzsébet, Fekete Ferikfe, Fekete M arika, Feke'.e Pistike, Gáspár József, ifj. Gás^ pár József, Kovács Lajos, Kovács Lajosné,
Szabó^
Bakos András, Szabó-Bakos Andrásné, ,iíj. Hórváth István, Horváth István, Izsó György, Izsó
Ándtásj
Izsó Ferenc, M iklós Rózsa, M iklós Sándorné, f M iklós
143
Sándor, M iklós Sándor, Jábör György, Jábor György* né, özv. Ple«íiner Ferentné, Erdős István, Erdős Ist-
Hdlanyilatkozat.
vánné, Erdős Anna, Erdős József, Tóth Gábor, Lipp
Sikeres szemmütátemért hálás köszönet Szent Antalnak közbenjárásáért és kérem továbbá segítségét.
Rudolfné, özv. Juhász Jánosné, N yirety Mihályné, Er-
H orváth Ila Nádasd, Vas-m,
dőssy Anna, Csicsics Gyula, Botos László II. polg,. Botos M argit II. polg., Muskoviits Mária, M uskovit Istváimé, Vineze János III . el., Honfi M árta I. el., Papp
iiz iictio Catholica fíímosztályzata:
Ottó II. gimn., Barna Erzsi II. el., Dömsödi E dit IV. el., Almási Teréz VI. el., Gremsperger Béla IV. gimn., Almássy Anna II. el., Pajor Erzsi IV. el., Vér M argit IV. el., Pemmer Teréz III . el., Botos Anna I. el., Nlkits Ilonka II. el., Pajor Irén III. el., Vér Magda IV. el., Jankovits M ária III. e!,, Bognár Anna IV. el., Ma>gyar Erzsébet V. el., Dotoos Erzsi IV. el., Bognár Mariska I. el., M agyar Mária I. el., Balogh Aranka III . el.. Bognár M arika I. el., Varga Anna VI. el., Bús Mária VI. el., Fürszt Ferenc I. gimn., özv. Rigler Já nosné, t Sehweiger Míklóisné, f Schweiger Jolán.
Schweiger
Jenni,
ADOMÁNYOK. Szegények kenyerére: Bálirnt Eleonóra Nemeshany, Benitzik Ella Nagykanizsa, Özv. Boihus Jánosné Békéscsaba, Dotooss Gáborné Veszprém, .H artvig Gézáné Budapest, Hegedűs Etelka Fél, Horváth Lajosné Ganna, .id. Hufnagel József Pomáz, Kakuk Sándor Bu dapest, M olnár Anna Kehida, Nagy Sándoiné Moisoítimagyaróvár, Nagy Vilmosné Veszprém, Özv. Német Pálné Veszprém, Probuszky Lajosné Felsőkeresztur, Posch Károlyné Győr, Rédl Ferencné Pécel, Stadler M argit ödönpuszta, Szabó,Jáinos Csoirna, özv. Szammer Pálné Sárvár, özv. Tóth Sándorné Budapest.
„9 múzsa". Caillavet-szatira a háborúelőtti francia szellemi életről. - Felnőtteknek való, könnyű légkörű, erkölcsileg közömbös. „Lázadó férj". Magda Schneider játékára alapított kedves, forduiatós vígjáték. — Az ifjúságra nem veszedelmes. „Örökké várlak" Érzelmes romantika, spanyol granddal, bikaviadalokkal, vallási mozzanatok helytelen alkalma zásával. Egyébként közömbös. „A mintaférj". Filmbohózat groteszk helyzetekkel, de nem gúnyolasa a házaséletnek. — Fiatalok is meg nézhetik. „Asszony a katedrán". Bájos humoru német film. Erkölcsileg kifogástalan. — Az ifjúságnak nem veszedelmes. „Carmela". Igazán olasz temperamentumu, roman tikus, kissé lehetetlen történet. Semmi bántó nincs benne és bár erkölcsileg közömbös, különösen szép felvételeinél fogva ajánlható. „Komédiások". Kultúrtörténeti film a német színé szet hőskorából, nemes irányzattal, tiszta erkölcsi légkör ben. Ajánlható. „Művészszerelem. “ Meglehetősen kezdetleges svéd film, több helyen bántó és ízléstelen beállításival a házaséletnek. „Az élet megy tovább." Ugyancsak svéd film, amely egyaránt játszik Afrika forró levegőjében és Skandináda havas telében forró, de lélektanilag meg nem in^0költ szerelmével egy fiatal leány és egy öregedő beteg „Az áruló nyom." Svájci detektivfilm a szokásos bonyodalmakkal egy gyilkosság körül. „A bűn árnyékában." A tiszta szerelem dicsére tének szándékával készült ez az olasz film, de a bíínös élet túlerős hangsúlyt kapott benne.
Szent A n lal o ltá rra : özv. Szammer PáLné Sárvár, Valent Gyuláné Eger, Zimonyi Jánosné Sopron. Szentmisére: ■'QaléiTS Ferenicné Budapest, Bentzik Ella Nagykanizsa, özv. Kaczvinszky Andorné Gyula, Richter Józsefné Málais, Simon Endre Vitnyéd, Tomor Tamás Dóba, özv. Tóth Sándorné Budapest. Templomra: dr. Im rey Lajosné Budapest. M isszióra: Barkó Anna Pécs, Bélik Lajosné Málas, Darázs Dezsöné Szombathely.
Minifen jú katoliicus család gYiijtsön a misszióra használt bélyeget I Vágja ki 2—3 mm-es papírszéllel (a bélyeg megsértése nélkül) postai küldem ényeiről a levél- és portó-belyeget, s havonta küldje el
„Missziós bélyeg" jelzéssel Pápa, Postafiók 52. címre.
Szerkesztői üzenetek Többekne'i: A lap szeltemii részét érintő Küídemiényékét, értekezéseket, verseket, elbeszéjéselket, ké peket, stb. a szerkesztőEég címére, Szombathely, Fe rencesek, kérjülí. Id ő t s költséget takaTítunk meg vele. K. A. Esztergom. A .ro v a t nem marad árván a jövőiben sem. Gazdag élmények termékeny foirrásra mutatnak. K. B. Pécs. Az elism ervényt köszönettel nyugtáz zuk. D. K. Budapest. A lapot m egindítottuk. Sajnál juk, hogy eddig fennakadás volt. Jelezni ke lle tt volna.
SZENT
ANTAL
A beváltási értéket lapunk „Szent Antal Imaszövetség" rovatában havonta nyugtázzuk!
HITBUZQALMI ÉS TÁRSADALMI KÉPES FOLYÓIRAT, felelős szerkesztő és kiadó P. Ambrus Máté O. F. M. Egyházmegyei és rendi jóváhagyással. Előfizetési ára: egész evre 4 P, félévre 2 P. _____ _______ Egyes szám ára 40 fillér.
T e r j e s s z e ro k o n a i és i s me r ő s e i k ö r é b e n eztajócöelekedetszerzési lehetőséget!
Nyomatott a Keresztény Nemzeti Nyomdavallalat K.-T.-nál Pápán. — Felelős üzemvezető Téglássy János.
144
Beküldte: Nyárádi Zoltán, Esztergom,
Megfejtési határidő; 1943. szeptember lO.
KERESZTREJTVÉNY. Rovatvezető: Sümegi Ferenc.
(10 pont,)
Vízszintes sorok: 1. Északkeleti hegyvonulat. 8. Kevély. 8/a. Szellemi
b
L f
nm mr
munkás? 10. la-nak is lehet olvasni. 12. Tréfa. 13, Görög betű, 14. Egs. 16. Feleség. 17. Vissza; vizi állat. 18. Házi állat. 20. B. A. P. E. 21. Honvédek. 22. Bús. 24. Puha. 26. Győri sportkör. 27. Épület. 29. Ruha. iWult századi háború jelzője.
*
10 u
30.‘ Tagadószó. 31. Szél. 33. Morsehang, 34. Női név. 35. Ijesztő alak. 37.
1
"
1
m
R
m
16
u ■ B
9
S3
1 26
nál. 17. Ház. 19. K. A. A. 20. Mulatság. 23. Kétely közepe. 25. Akadály.
30
■
1
27, Harc betűi keverve. 28. Dalmáaai város. 31. Faüreg. 32. N. É. B. 34. 37
mr mr
l
1
■
Hl
H
27
28
m
24
m 82
m
36
Névjegy-rejtvény. HIDHI T. ERNŐ KAHITI
(3—3 pont.)
LÁL TIBOR ESZÉK
M i a loglalkozása a két egyénnek?
1
26
1
ü
33
1
36
Hl
29
1
1
1
Rejtett nevek. (2 - 2 pont,) A következő mondatokban egy-egy nagy ferences szent neve van elrejtve. Melyek azok ? 1. A diakok közül hatan talányt fejtettek. 2. Helén árdrágítás miatt lett elítélve. 3. De az ő üzletében minden ember árdrágító.
1
17
20
■
21
7
1^ 8a
1 22
Tavaszi virágok. 13. Egyházi ember. 15. C-vel reggeli gyakorlat katonáék-
Nemzet. 36, Ez a nap.
r
1
lü 19 1
Függőleges sorok: 1. Általánosak. 2. Felkiáltó szó. 3. Női név vége. 4. Zsidó nemzetség. 5. Lapos. 6. Tar betűi keverve. 7. Oh. 11. Testrész. 9.
r
Reitvénvüzenet. Lapunk mai számában nagy rejtvényversenyt indí tunk. A íejtőK névsorát minden számban közöljük a pont állással együtt. Egyben kérünk mindenféle rejtvényeket s a jókat közölni fogjuk. A fő az, hogy eredeti és ötletes legyen! Saját rejtvényért kétszeres pont jár. Mindenféle kérdésre ezzel kapcsolatban az Üzenetek-ben válaszolunk. Ha valaki bővebb felvilágosítást akar, annak — válasz bélyeg ellenében — levélben is szívesen válaszolunk. Fel hát a munkára! Sok örömet és jó szórakozást kíván a rovatvezető.
Keresztény és nemzeti érdek, hogy mindenki a Gazdák Biztosító Szövetkezeténél biztosítson
Farkas
Dezső
Textil nag ykeresked ő
SZÖVET KÖZVETLEN GYÁÍIBÓI. f
férfi
és
női
d iv a fá ru
ü zle te
V e s z p r é m S z a b a d s á g t é r T E L E F O N : 90.
10.
Magyarország oskeresztény kézben levő
egyetlen posztógyára - üzemben 1922 óta.
Szövetboltjai Budapesten:
IV, Prohászka
Ottokár-u. 8., VI, Teréz-körut8., II, M argitkörutSO., V II, Baross-tér 15., V, Berlini-tér 6
Kelyhek, cibóriumok, rnonsíranciák aranyo zása, oltár-gyertyatartók, keresztek, örökmé csesek vernirozását, ezüstözését, s z obr ok javítását, átfestését vállaljuk. — Szentképek, keretek, szoborállványok falra is, örökmécsolaj, oltárgyertya, füstölö szén, tömjén. — Kongregációs és más szent érmek, diplomák. — Egyházi szobrok készítése úgy therolyth, mint műkő- és fafaragásüak márványból is elsőrangú kivitelben
W E IS Z
C u U lik k id n lt k t z is n n i
Karmelita cseppil nőiéitfí ió8lieF8ZB8z-ii01íBBgnii|. 727o finom szeszt és kb. 30-féle növényi kivonatot tartalmazó pár lat. Kiváló illatánál és kellemes aromás összetételénéí fogva úgy belsőleg, mint külsőig nagy ered ménnyel használható. 1721 óta gyártják a Karmeliták — minden kultúrállamban. Buda p e s t e n XIIL, Huba-utca 12. szám alatt
FRI<3Y E 5
Liseind Sat. T e ré z k e keg ytárg yü zletéb en
Budapest IV, Ferenciek-tere 3-4. Alapítva: J873-ban
r
—
a rendház laboratóriumában Kapbaté Á r®
Telefon 183-645
... — r
IFJ. BÍRÓ JÓZSEF ÉS lENŐ d ís z ít ő
Telefon:
és
13-43.
t e m p l o m f e s t ö k
Telefon:
P á P A
PROHÁSZKA OTTOKÁR-U. 28. -
13-43.
M ŰHELY; SZENT IMRE HERCEG FÖ-TÉR 9.
NEVEZETESEBB
MUNKÁK:
Pápai Ferences oratórium és gyóntatókápolna, — Veszprémi Ferences templom, — Vanyolai plébániatemplom, — Pápai Ferences templom, — Dabronyi plébániatemplom, — Somogysárdi plébániatemplom, — Taszári plébániatemplom, stb., stb.
ZEISS punkíál szemfivegeket, lorgnettákat, hőmérőket, rajz- és mérőeszközöket, fotó cikkeket és kamarákat ajánlanak LIBÁL
Kát. Zárdák, árvoházak, Intemátusok figyelmébe!
ÉS
■a
látszerészek. Cégtulajdonc»: Mftrz ittro ly Budapest V I, Teréz-kSm t 54. T d . 129-995
HÁRZ
Nyugati p. u. szemben. Előfizetőinknek engedm.
A Sárvári Pótkávégyár (teljesen kát. vál lalat) ajánlja gyártmányait: sárvári pótkávé, sárvári édesített maláta és 10, 25 és 40% babkávét tartalmazó Kubai „Szem* kávé keveréket Elsőrendű áru, olcsó árak, ked vező fizetési feltételek. — Kérjen árajánlatot Tulajdonos:
N ém eth Józsefhé a bajor kir. uradalmi göztéglagyári intéző jének özvegye.
\4
A L A P Í T V A ; 1"02.
S m
A
a jk o v s z k y
J ó z s e f
é s
f ia
orgona, harmónium és szabadalmazott zongorakészitö G Y Ő R , M E G Y E H Á Z - U T C A 2 0. S Z Á M . P n e u m a t i k u s
o r g o n
á k
j a v í t á s a és h a n g o l á s a . Aranyéremmel kitüntetve: Sopron — Budapest — Pápa.
t^oraatott a Kereutény N é z e ti NyomdaTállalat R.-t-nál Pápán. (Feleids üzemvezető: T^lássy János.)
