*>
■! • f i V
* T v
■r
V «?
>• V ♦**
a
\
jmW -?Jt
V
t1
7* ' ,* Á
A. &
\
S/
«
V
&
Jt-
*
*
■r <
K K -
* V
t* "Ï
\
I •-^ «*
«I
m
■r-
•i
-*‘'1
s.«
V
JP-V# i«<J* w
W
•>
w
JW
í
•1 * r-
« r
*>*
% V -* ■ # .
/V
I S
1'
Jx \
if a >6> r2 >. > J ?
*
n
,
AZ ORSZÁGOS
M. KIR. MINTARAJZISKOLANAK ES
r
rr
RAJZTANARKEPZONEK rr
ERTESITOJE AZ 1 8 9 5 — 9 6 . T A N É V R Ő L .
AZ INTÉZET CZÉLJA, SZERVEZETE ÉS TANTERVÉNEK KIVONATÁVAL, VALAM IN T A RA JZTA N A RV IZSG A LA TI SZA BA LYZA T T E L JE S SZO VEG EVEL
••
KÖZLI
KELETI
GUSZTÁV
IGAZGATÓ.
in.5ß^M5 iP"
BUDAPEST. F R A N K L IN -T A R SUL AT N YO M D AJA I
896.
ORSZÁGOS MAGY, KIR. Pi/I IPJTARAJZIS K O LA *¥
és RAJZTANARKEPZO
MŰVÉSZETI I S K O L Á I N K M AGYARO RSZÁG
FENNÁLLÁSÁNAK
E Z R E D IK
ÉVÉBEN.
Az állami művészeti iskoláknak 1896. évi május hó 3 i-én tartott milleniumi ünnepélyére, irta D r. S z m r e c s á n y i M
ikló s.
Az a rövid fejlődési idő, melyre a magyar nemzet, önrendel kezési jogának visszaszerzése óta, befolyást gyakorolhatott, össze esik művészeti iskoláink történetével. A legrégibb — s még a provisorium alatt jött létre — a színművészeti akadém ia (akkor m ég szini tanoda), 1 8 6 5 -b e n ; aránylag tehát a leghosszabb múltra pillanthat vissza; 18 7 i-ben következett az orsz. mintarajziskola, i 8 ^ ^ b e n a zene-akadémia s legutoljára, 18 8 2 -b e n a festészeti mesteriskola megalapítása. Művészeti iskoláink e szerint nem versenyezhetnek a nyugati államoknak századok előtt keletkezett hasonló intézeteivel a régi ség szem pon tjából; de túlbecsülés nélkül állíthatjuk, hogy nemzeti nagy feladataik
teljesítésének magaslatára emelkedtek+e rövid
néhány évtized alatt. Szervezetükben vannak m ég h ézagok; szerényebb viszonyaink között a művészeti oktatás szükségleteiről nem gondoskodhatnak oly bő forrásokból, mint a külföldiek. D e azoknak hivatottsága, kiknek vezetésére bízta az állam a m agyar ifjúság tehetségének képzését, általános elismerésben részesül s a hazafias szellem, mely éltetően áthatja a művészeti k ép esség n ek fejlesztését, ez isko láinknak kiváló helyet biztosít a nemzeti művelődésre szánt szer vezetek sorában. Művészeti iskoláinknak rövid idejű fennállása óta oly mányaik
is vannak
már, melyekhez kegyeletes ragaszkodással
fűződik a fejlesztés nagy műve. A
szinészeti akadém iának m ég
4
tanára volt e g y éven át E gressy G á b o r, ki annyi esztendőn át volt a magyar színpadnak a szó legn em eseb b értelmében
lelkesítő
hősi alakja s ki hős volt a hazafias küzdelmek mezején is; igazga tásában résztvett Szigligeti Ede, a magyar drámai irodalom le g term éken yebb művelője, P au lay Ede, a nemzeti színház nagyérdemű dramaturgja és késő b b igazgatója; mint tanár működött ott C s ik y G e r g e ly ,
kinek a m agyar társadalmi életből merített erőteljes
drámai alkotásai folyton ébren tartják még most is az érdeklődést. A zeneakadémia megalapítására Liszt F e re n c z és Erkel Feren cz vezérlő szelleme árasztotta biztató fén yét; a világhírű «zongora király», a magyar rhapsodiáknak, a magyar vonatkozású oratóriu m oknak lánglelkű szerzője, élte alkonyán a m. kir. zeneakadém iá nak adta m eg azt a lendületet, mely magasra irányozza jövő hiva tását; s Erkel Ferencz, ki már a negyvenes években teremtette m eg a m agyar operát s «Hunyadi L á s z ló »-jával a magyar dalla mot a legmagaésabb stilű zenei formákban érvényre jutatta, éveken át volt az akadém ia igazgatója. Az akadém iának vált d icsőségére Volkm ann R ó b e rt, az idegenből hozzánk került valóban classicus zeneszerző is, ki azonban szívvel-lélekkel a mienk volt, érdem es élete fogytáig s kinek nemes compositiói az egész művelt világban adnak hírt a magyar művészi zene hajnalodásáról. A képzőművészetek számára alkotott iskolák közöl a mintarajziskola létesítése
1871-ben
volt az első alapvetés, m elynek
szervezete két irányban fejlesztett új művész-nemzedéket a hazá nak. Az egyik csoport a képesített rajztanároké, kik az összes alsóbbfokú és a középiskolákon a művészi ízlés, a művészet m e g értése és a nemesítő élvezete iránti fo g ék o n y ság hivatott terjesztői; a másik csoport a szabad művészi pályára készülő n öven d ék eké, kik közöl az iskola fennállása óta legjelesebb művészeink váltak ki az élet küzdő terén. Ez eredm ényben a mintarajziskola bátran hivatkozhatik szintén a m aga hagyom ányaira s — s bár tanárai közöl Izsó M iklóst és Huszár Adolfot, monumentális s z o b r á s z a i n k nak
nagytehetségű
tanárt időközben
előhírnökeit,
G r e g u s Já n o st, a jeles festő
elvesztette — csak az intézet előnye s a sors
ked
fejlődés ugyanazok a kipróbált mint a megalapítás idején. A szinészeti akadémiát '18615-ben Ő császári és apostoli királyi
F e ls é g é n e k nagylelkű gondoskodása hozta létre; a mintarajziskolát m ég hazánk első vall. és közokt. miniszterének, Eötvös J ó z s e f bárónak kezdeményezése nyomán, utóda, Pau ler T iv a d a r miniszter valósította meg. A zeneakadémia és a mesteriskola T r e ío r t Á g o s tonnak volt műve, ki ez utóbbi iskolával a magyar képzőművészeti akadém iának egyik — m ég kiegészítésre váró — alkatrészét léte sítette. M újabb
művelődés korszakának vezérlő alakjait
és művészetünk elsőrendű
nevezetességeit hozhatják megalapításukkal és mi köd ésök megkezdésével k ap csolatb a; e hagyományoknak erkölcsi ereje a nem zeti irányú művészet fejlesztésének egyik fontos tényezője. A művészetek közöl a színészet az, mely nyelvünk elszigetelt ségénél fogva legk evésb b é van a cozmopolitizmus veszélyének kitéve. A magyar színművészet tisztán a magyar földnek a t e r m é k e ; a vidéki hazafias szellem, K o lo zsvár és K a s s a volt a tűzhelye alig száz év előtt annak a kiváló művész-társaságnak, mely később a nemzeti színház nagyságának és népszerűségének volt alapvetője. E nagy művészeknek iskolája egyedül az élet és maga a szín pad v o lt; abban az előnyben, a miben a mai ifjúság, az akadémiai rendszeres képzésben, ők m ég nem részesülhettek s mégis ez autochton művészet emelte a nemzeti színházat mai előkelő szín vonalára. A képzőművészet és a zene, kifejezési eszközeinek nemzetközi jellegénél fogva, az idegen befolyásnak természetszerűen sokkal inkább van alávetve. Hozzájárul még az is, hogy e művészetek elsajátítása az esz közök alkalmazásában elért tökélytől sokkal inkább van feltéte lezve, mint a színművészetnél. A
vésővel, az ecsettel, vagy a
különböző hangszerekkel való bánás művészi foka csak az iskolán, kiváló mesterek vezetése alatt érhető el, nem lehet csodálkozni
6
tehát, hogy most élő és már szereplő művészeink nagy része nem itthon, de a külföldi akadém iákon és külföldi mesterek vezetése alatt képezte magát. A k k o r azonban m ég az államnak iskolái nem v o l t a k ; s ha az állam tetemes költségen létesített és fentart a művészet minden ágazata számára iskolákat, annak czélja csak az lehet, hogy e g y részt azok számára, kik művészi pályára készülnek, megadja a rendszeres képzés le h e tő sé g é t;
másrészt kétségtelen az is, hogy
az államnak érdekeit a művészi iskolák csak a k k o r szolgálják, ha a hazai tehetségből nem cosmopolita, de magyar művészt nevelnek. S érd ekéb en áll ez m agoknak a m űvészeknek is; mert a művésze tet a művelt világon két lényeges kellék szerint becsülik meg leginkább. Az egyik k e l lé k : az igazi tehetségnek megnyilatkozása ; a másik p ed ig az eredetiség, az egyéni és a nemzeti sajátság őszinte és erélyes érvényesülése. A művészi iskolák önmagukban nem adhatják m eg a nemzeti művészet létfeltételeit: az iskolán merev egyoldalúsággal, a nem zeti stílusnak erőszakolt keresésével és kizárólagos a lk a lm a z á s á v a ' semmi eredményt sem lehetne elérni, legfeljebb azt, hogy a mű vészet a fejlődés helyett csak h am ar elsorvadna. Az iskolán, a tehetség kiművelésére,
minden elfogultságtól
menten, az em b eriség közös kincsének, az összes nemzetek művészi w x m * dvh*»
-
munkásságának és rem ek mintáinak feltárásából; a szem, a hang és a kéz gyakorlati k é p z é sé b ő l; különösen pedig a természet és a művészet közti közvetlenségnek mentői szorosabbra fűzéséből alakúi a tanítás helyes rendszere ; de azért az iskolának gondosan kell gyűj tenie s tiszteletben kell tartania azt a tanúlságos anyagot, melyből az arra hivatott k é p e s s é g a nemzeti művészet újabb jellemző vonásait fedezheti f e l ; az iskolának az irodalom és a történet tanításával is a művészi képzést bele kell vonnia a nemzeti eszmevilágba. —
"
—
-
-
—
—
-----------------
-
*
• -
*
'
‘
" " ” ■” ^
0
S ezen a képzési fokon a m űvésznövendéknek át kell már esnie,
művészi
e g y é n isé g é n e k bizonyos mérvig m eg kell álla
podnia, mielőtt a külföldi tágabb körű művészi tanúlmányok b e folyásának tenné ki magát.
Ezért
bír
fontossággal az, hogy művészi iskoláink' elejétől
fogva v ég ig teljes művészi képzést nyújtsanak, természetszerűen, a mennyire az iskola azt általában nyújthatja. A francziák művészeti oktatási rendszere szolgáltatja a nemzeti hagyom ányok tiszteletének m intaképét; a franczia művészetnek leg fő b b büszkesége, hogy az ó-kori g ö r ö g és a római, a renaissance-kori olasz, spanyol és németalföldi művészet remekein k é p ződött s érte el mostani virágzását — s az iskolák, irányok és diva tok folytonos hullámzása közben is megőrizte
eredetiségét és
függetlenségét. Ennek alapja és forrása a franczia művészeti iskolák h a g y o mányos nemzeti szelleme, melyet még R ó m áb a n is meghonosítot tak, ottani legfelsőbb művészi iskolájukon. A franczia művészeti oktatásnak egyik legrégibb, legfényesebb hagyom ányokkal bíró intézete,
az
«école de R o m e » , mely a V
M e d ic ie k remek fekvésű kerti palotájában, a M onté Pincion, az örök város kimeríthetlen művészi légkörében ma is fennáll s a törekvő fiatal művész-nemzedéknek ma is legfőbb becsvágya, hogy ez intézetben tökéletesíthesse nagyra hivatott képességét. A párisi académ ie des beaux-arts, mely nem valamely iskolai szervezet, hanem a tudós társaságok mintájára a művészet minden ágából Francziaország legkiválóbb mestereiből
alakúit nagy tekintélyű
testület, évenkint versenyre szólítja a művészi pályára készülő ifjakat, melyben részt vehet mindenki, ha állami szakiskolát nem is végzett. Szigorú feltételek mellett, három fokozatban, mindig szűkebbre szorított verseny alapján választja ki az académ ie des beaux-arts a prix de R o m e szerencsés pályanyerteseit, kiknek az a kötelessége és jutalma egyszersmind, hogy kitűnő tanárok veze tése alatt R ó m áb an , a M e d ic ie k palotájában négy éven át foly tassák tanulmányaikat. O tt képződik a magasra törő művészi szel lem az ó-kori em lékeknek, a renaissance rem ekeinek s általában ama páratlan környezetnek folytonos behatása alatt, mely m ég romjaiban is fennen hirdeti a római császárság világra szóló, rég letűnt hatalmát s mely későbbi századok alatt, lángeszű pápák
8
művészet-pártolásának s felűlmúlhatlan mesterek magasztos a l k o tásainak köszönheti azt a felsőbbséget,
mely R ó m á t az összes
v áro so k k al szemben megilleti. Az «école de R o m é » , mely
16 6 6 , tehát több, mint 200 év
óta áll fenn, a franczia «grand art»-nak évről-évre újabb nagv feladatokra hivatott erőket szolgáltat; évenkint csak négyen k a p hatnak ösztöndíjat és p e d ig e g y -e g y festő, szobrász, építő-művész és e g y zeneszerző is. E válogatott művészi társaságnak szoros együttélése és szellemi képzésüknek közös forrása, mely a le g magasabb fokú emberi műveltségből meríti nemesítő tartalmát, két századon át felmutatott eredm ényében igazat ad annak a fe l fogásnak, hogy a művészet csak külső és alaki megnyilatkozásá ban oszlik m eg többféle ágra, de a képző- és az előadó-művészetek lén yege csak egy, hivatása és czélja is minden formájában azonos. A művészet lényegének azonosságát, ak ár a hang, a szín vagy a forma legyen külső m egjelenésének közvetítője, W a g n e r R ich ard , a század legnagyobb zenei génie-je ismételve hangsúlyozza. W a g n e r a maga művészi hitvallását több kötetben írta m eg s azok az idézések, m elyeket egy róla legújabban megjelent életrajz tartalmaz, összevontan, m ég m eggyőzőbb erőt kölcsönöz a nagy zeneköltő művészeti elméletének. W a g n e r abból indúl ki, hogy korunkban az élet és a művészet között nincsen semmi m élyebb kapcsolat. A régi g ö r ö g világ romjai is megértetik velünk, hogy a mi modern világunkban az é le te t mi tehetné elviselhetőbbé. M e r t tény, hogy az életet elviselni csak ott lehet, a hol annak leg fő b b elem e a művészet. S a mi társadalmunkról ezt nem lehet állítani. A művészetnek nem tulaj donítunk más fontosságot, mint azt,
hogy az időt kellemesen
öljük vele. Mindaz, a mi e felfogás fölé em elkedik, nem egyéb , tö b b -k e v e se b b őszinteséggel kifejezett óhajtásnál, s tulajdonképen tehetetlenségünknek bizonysága. A művészet annyira különvált az élettől, hogy ma vagy holnap el is enyészhetnék, a nélkül, hogy m aga az élet változást szenvedne miatta. S ennek az o k a mélyen rejlik abban a művelődési átalakulás
< )
bán, mely a tudománynak folytonos haladása következtében az ismeretek megszerzését mindinkább megnehezíti; életünk egész organizmusa annyira szövődötté lesz, hogy az e g y e s em ber látó köre, élethivatásának szűk korlátai között, mindig jobban összeszorúl. Évről-évre az emberi tudás ren geteg egészéből kisebb és kisebb az a rész, a melyet az egyes egyén elsajátítani képes. E gyed ü l a művészet az, mely az embert ismét közelebb hozza a természethez; érzelmeiben, vágyaiban és legmagasztosabb eszméi ben osztozni engedi a többi e m b e r e k k e l ; s ha erről meg lehetne győzni a tömeget, ismét elfogadott igazság lenne az, hogy az e m beriségnek a művészet valódi élet-szükséglete. Mint a kerék, mely mindig gyorsabban fo r o g : a modern élet örvénye ellentállhatlanúl sodor, ráz és egyre tovább ragad el b en nünket a természet szilárd talajától.
D e megjelen a művészet:
felszabadítja a gondolatot s az elhomályosított látszat helyébe fel színre hozza a v a ló s á g o t ; az egyoldalú foglalkozástól kicsinyessé vált em berben felébreszti a természet nagyságának érzetét; az «utilitárius» lelkében
megszólaltatja az emberi
méltóság
össz
hangját ; a kik szomjaznak a szabadság után, azokat megtanítja a föld röge felé em e lk e d ésre ; végűi a szervezett gyilkosság és rablás állapotából, melyre a rideg ok o sk o d ás kinövései vezetnek, az esz mények felé vonzza és azokban egyesíti az emberiséget, oly eszm e körben, mely valóban megfelel természete benső szükségletének. Ez, W a g n e r szerint, a művészetnek magasztos rendeltetése. E g y másik nagy gondolkozó, T a in e , a Philosophie de TAri ban,
ugyanezt a következtetést vonja le az élet viszonyaiból a
művészet minden ágának feladatára. A család, az állam, az alkot mány, a törvényhozás és a honvédelem szervezésével az em ber csak addig jut el, hogy a megélést biztosította maga és utódai számára. Annyi találmány, annyi munka után még nem ért el egyeb et, mint azt, hogy az állatok sorában a többinél jobban van ellátva és biztosabban érezheti magát. A magasabb fokú élet a k k o r kezdődik, a mikor az általános és állandó o k o k kezdik az embert foglalkoztatni, melyektől a saját és a mások léte fü g g ; az uralkodó
Io
és lényeges tényezők, melyek
minden szervezet mozgató erői s
annak minden részletére rányomják a jellemző sajátság bélyegét. K é t út vezet azok fe lis m e r é s é r e : az első a tudomány, mely rend szerbe osztja fel az alap -o k o k at és törvényeket, szabatos és elvont meghatározásokba foglalja ö s s z e ; a második, a művészet, mely megérteti ez o k o k at és törvényeket, nem többé — mint a tudo mány-rideg tételekkel, melyek a tömegnek hozzáférhetlenek s csak a szakbeliek előtt világosak, — hanem érezhető módon és nem csak az észhez, hanem az érzéshez és a szívhez szólva, a legegysze rűbb e m b er felfogásához mérten. A művészetnek az a sajátsága, hogy emelkedett és népszerű egyszersmind, hogy a legmagas^tosabbat
fe je li ki és kifejeli mindenki számára. N e m ok nélkül hivatkoztam két oly nagy tekintélyre, a minő W a g n e r és T ain e. A művészetnek elő k elő n ek és népszerűnek kell lennie, ha hivatását be akarja teljesen tölteni. T ö rv é n y t szab ez úgy a képző-, mint az előadó-m űvészeteknek egyaránt. A művészet elő k elő színvonalon állhat a k k o r is, ha a művészetnek örökbecsű mintáit utánozza, nem törődve azzal, hogy mily forrásból merít s kik számára alkot. D e j i é p s z e r ű csak akkor, ha azzal az őszinte séggel, mely minden igazi művészetnek hőmérője, a művész a m ásokkal megosztott közös érzelemnek tudja megtalálni művészi kifejezését. A festőnek és szobrásznak, a zeneszerzőnek, valamint az előadó zene-művésznek és a színésznek ismernie kell azt a tár sadalmat, a melynek tagja, át kell hatva lennie azoktól az érzel mektől, m elyek az ő nemzetét lelkesítik, azonosítania kell magát azokkal az eszmékkel, m elyek a nemzetet érdeklik. Az ábrázoló művészetben nem a tárgyak erőszakolt megválasz tása; nem a csárd áskalap és a g y o lcsg a ty a az, a mi már magában a nemzeti sajátság becsével ruházza fel a k é p e t ; a zenében sem a népies dalok rövid lélekzetű ritmusának minden áron b elep en g etése a szélesebb körvonalakban mozgó zenei alakzatokba fogja kifejleszteni a magyar művészet önállóságát. tka
b Sp k k aJ Jé n y e g e s e b b feltétele a nemzeti művészet virágzásának
11
az, hogy a tehetség a nemzeti talajjal összeforrjon, a nemzeti műveltség egészéből merítse szellemi és érzelmi készletét s tehát főleg abban a korban, a mikor a benyom ások iránt a le g fo g é k o nyabb, hazai mesterektől és hazai iskolákon tanúlja meg azt, a mit művésznek megtanulni egyáltalán lehetséges. S művészetünknek nemzeti irányú fejlődésére megnyugvással lehet számítanunk, ha azt szemléljük, hogy művészi felsőbb isko láink szervezete már közel áll a teljességhez, hogy ez idő szerint a mintarajziskolán, a zeneakadémián és a szinészeti akadémián összesen több, mint ötszáz művész-növendék itthon részesül k é p zésben, elismert jeles tanárok vezetése a la t t ; azt is bátran lehet állítani, hogy intézeteinken az alapos és rendszeres oktatás és a felszerelés sem áll a külföldiek mögött. A művészet mesterségét tehát megtanulni itthon is lehet. D e a művészi hivatás teljes be töltése tisztán a művészi tehetség kérdése. Elismerést érdemel az a művész, a ki a legnem esebb becsvágygyal, lelkesen, de kellő önbírálattal szenteli magát a neki való szerényebb fe la d a tn a k ; beéri azzal, hogy mint buzgó rajz- vagy zenetanár a maga társadalmi körében
hasznosítja a szorgalmából szerzett képesítő oklevelet.
V a g y a színész, a ki lelket és valóságot önt a mellékes szerepbe is, hogy az összjáték egyöntetűségét emelje. V a g y a rajzoló, a ki a napi esem ényeket irónjával nyomon követi. O k mind művészetnek számottevő n unkásai s csak velők együtt a művészi közszellem, melynek legfényesebb megnyilatkozása a kivételes tehetségnek remek alkotása. D e ahhoz, hogy a művészet közkatonái és vezérei együtt véve a nemzeti
művészet
hivatott és lelkes táborát a lk o ss á k ;
ahhoz annak a művész-fiatalságnak, mely az állam nagy á ld o zatai
árán
fentartott iskolákon
tehetségének gondos k é p z é s é
ben részesül, szép és nemes hivatása iránt teljes odaadására van szükség. M űvészeink és p e d ig testestől-lelkestől magyar művészeink voltak és vannak m ég abból az időből, a mikor m ég állami isk o láink egyátalán nem léteztek. F e s t ő - és szobrász-növendékeknek
I 2
ösztöndíjakat, külföldi akadém iák látogatására, csak az alkotm ány helyreállítása óta osztogat a kormány gon d osk od ása. Azelőtt, a k i é művészi pályára szánta magát, m ég e támogatást is nélkülözni volt kénytelen. Sokan foglalnak el ma is még tisztelt állást művészeink so rá ban, a kiknek pályájuk kezdetén a le g n a g y o b b küzdelem és nél külözés volt osztályrészük. A festők s a zene-művészek közöl t ö b ben a külföldön telepedtek meg, a hol a művészi siker fényesebb anyagi jutalmazással is járt. D e voltak olyanok, a kikben a hazaszeretet uralkodott a mű vészi b e c sv á g y felett s kik teh etségökkel a hazát kívánták első sorban szolgálni, s visszatértek és küzdöttek tovább e g y oly társa dalom körében, mely az ő alkotásaikon felmelegedni k ép es nem volt. Az elmúlt évtizedek alatt
ez érdem es férfiak sorsa valóban
nem volt rózsás. Azokat a művészeket, a kik a nemzeti és társa dalmi élet elnyomásának idején itt a haza földjén önfeláldozással hintették el a művészet szeretetének magvait, alkottak, legtöbbször jutalomra való rem énység nélkül, kiknek fáradt kezéből kiesett az ecset, mielőtt m ég a nemzeti jobblét hajnala felvirradt, vagy őszül tem de le nem lohadt művészi erővel, megőrizték k é p e s sé g ü k n e k javát a nyomukban kedvezőbb viszonyok között felsarjadt újabb nemzedék tanítására, a magyar
művészetnek első vértanúit és
úttörő hőseit a mai művész-ifjúság kell, hogy őszinte csodálattal tekintse lelkesítő példának. Azt nem lehet most sem állítani,
hogy művészetünk helyzete
azzal, a melyet más vagyon osabb országokban elfoglal, versenyez hetne. A nyugati államokban, N ém etországnak m ég kisebb fejedelmi székhelyein is, Francziaországban és Belgium ban a művészeti viszo nyok tényleg hasonlíthatlanúl k e d v e z ő b b e k ; az a felfogás, m elyei W agner
R ic h a rd a modern társadalomnak bűnűl ró fel, hogy a
művészet korunkban az emberi életnek nem első szükséglete, a kül földön oly nyomasztó, mint nálunk. M essze vagyunk m ég attól, hogy
i 5
úgy, mint Leipzigban, mely a kis Szászországnak nem is fővárosa, a tiszta zene-művészet élvezetének annyi lelkes híve legyen, hogy a
hangversenyek
megtartására Európának
egyik
legfényesebb
csarnokát emelje a polgároknak vállvetett áld ozatkészsége; vagy mint Hamburgban, társadalmi úton hozzák létre a képtár palotáját • ^
~ ~
•
• c * , . ^
»
*
* *
^
*
• •
•
^ . _
s azt évenkint első rangú művekkel gazdagítják. D e minden önámítás nélkül, a haladást, a minden várakozáson felüli nagy és biztató haladást a művészetek minden ágában s azok társadalmi pártolásában, tagadni nem lehet. S az állam, mely a művészek képzésére iskolákat létesített, azokat évről-évre fejleszti s megadja a lehetőségét annak, hogy minden tehetség itthon em elkedjék hivatásának magaslatára, ezzel nem csak előnyt nyújt, de kötelességet is hárít reájok. J o g g a l elvárhatja az állam, hogy a művész-fiatalságot e kö te lesség tudata teljesen áthassa, mely abból áll, hogy kitartó és lelkesült törekvésök a nemzeti közművelődés javára fejleszsze és erősítse a művészetnek nagy erkölcsi hatalmát. A magyar állam ezeréves életerős törzsének legfiatalabb hajtása a művészet. A kor szelleme újabb és szövődöttebb k ö v e telé sekkel fogja próbára tenni nagy nemzeti múltunk alapjainak szi lárdságát. A fegyveres ellenséggel szemben nemzetünk hősi vitéz sé g e kétségtelenül meg fogja mindenkor oltalmazni őseink drága örökségét. D e a modern állam élete a belső szervezet egészséges összhangjában kell, hogy bírhassa épségén ek és fennmaradásának biztosítékait. S e biztosítékok között a nemzeti művészet az, mely leginkább képes ellensúlyozni az anyagi érdekharcz sivár és lankasztó küzdelmeit; a nemzeti művészetnek van leginkább hatal mában az, hogy a nemzeti erőket ébren tartsa, lelket és szívet üdítő élvezetek nyújtásával s a nemzeti nagy eszméknek, a dicső múlt em lékein ek lelkesítő felidézésével. A magyar közönséget ezzel fogja a nemzeti művészet minden rétegében a maga javára meghódíthatni s virágzását állandó, biztos alapra fektetni. Ez lesz — T ain e szavaival élve — az a magasztos és egyszers
mind népszerű feladat, mely a most fejlődő művész-nemzedékre vár a második évezred küszöbén áthaladt M agyarországon, mely feladat a legnem esebb becsvágyat is kielégítheti s m egérdem li, hogy a kik a művészi pályára készülnek, tö rek ed jen ek szívvel és lélekkel az után, hogy kiváló művészek, de mindenekfölött magyar művészek legyenek.
AZ I N T É Z E T T Ö R T É N E T É B Ő L
Intézetünk, midőn részt vesz hazánk ezer éves fennállásának megünneplésében, egyúttal a maga körében is jubiláris időszakba lépett, mert ez idén fejezte be huszonötödik tanévét. Ezt a saját jubileumát nem kívánta az iskola külön zajosabb ünnep központjává tenni, mert azt, a mi ily alkalomra egyedül méltó, hogy t. i. a lezajlott n egyed év alatt elért fejlődési fokát bemutassa
—
volt
alkalma
megtenni
az
ezredéves
kiállítás
keretében. A kiállítás mellett, mely az iskola belső életét, m űködésének irányát és eredm ényeit elég bőven feltárja, álljon itt külső törté netének alább következő rövid vázlata. *
E
ötvös
J
ózsef
báró, az országnak az alkotmány helyreállítása
után első közoktatásügyi minisztere, minisztersége utolsó éveiben élénken érezte hiányát oly szakiskolának, melyben az'országnak művészetre termett ifjúsága alapos előkészületet szerezhessen ; és ugyanezen eszmemenet fonalán szükségét látta oly tanintézet léte sítésének, mely a nyilvános rajzoktatásnak hazánkban réges régóta elhanyagolt ügyén lendítve hovatovább a közízlésnek ébresztője és fejlesztője legyen. El lévén határozva reá, hogy a tapasztalt hiányokon lehetőleg segítsen, e czélból a külföldi s különösen a nyugateurópai m űvé szeti szakiskolákat behatólag tanulmányoztatá s arra nézve, hogy e téren ide haza, honi szükségleteinkhez mérve s korlátoltabb viszo nyaink között mit kellene és lehetne létesíteni, részletes javas
latokat tétetett m agának. í g y képződött e g y országos m űiskolának s azzal k a p c s o la t o s rajztanárképzőnek tervezete, m ely már a valósulás stádium ába lépett volt, midőn a n ag y férfiút a halál elragadta. S o k szép terve valósítlan maradt.
A m űiskola terve azonban jo b b
sorsban részesült. E ö T v ö s - n e k a miniszteri széken mély belátású és k e g y e l e t e s utódja, D r . P a u l e r T
ivadar,
e l ő d j é n e k eszméjét
m a g á é v á tévén, e r é ly e se n felk aro lta és é l e t b e léptette. A m ű v é szeti szakiskola ugyanazon
rendeltetéssel és szervezettel, m ely
e r e d e t i tervező jén e k szeme előtt lebegett, az o rszággyű lés által tf
megszavazott s O F e l s é g e által szentesített törvény útján P a u l e r T i v a d a r közoktatásügyi miniszter által megalapíttatván, eg y elő re magán-lakházban, a Budapest-terézvárosi R o m b ach -u tcza 6. számú házában bérelt ideiglenes helyiségben, 1 8 7 1 októb er havában tény leg megnyittatott. Az intézet működési irányának jellemzéseül é rd e k e sn e k mutat kozik e helyen felsorolni a tanszemélyzetet s ezzel kapcsolatban, az előadott tárgyakat is. A tanári kar állott K
eleti
G
usztáv
igazgatón kívül a gyakorlati szakmákra meghívott három rendes és e g y segédtanárból, kik
közül
Székely
B
ertalan,
festész, az alakrajzolást és festészetet; S c h u l e k F építész, a\ építészeti és ékítményt szakot; Iz s ó M
történelmi akad.
rigyes,
iklós,
akadémiai
szobrász ped ig a mintázást tanította. Mint segédtanár a figurális rajz és festészet szakmájában G
reguss
J
ános
akad. festő m ű k ö
dött. R e n d k ív ü li tanárok voltak a 7 elméleti szakmából: P orvostudor, egyet, magántanár, a boncban , — H
áas
J
lósz
ózsef,
P
ál,
m. kir.
honvédfőhadnagy, a katonai helys\inraj\ számára. A " ábrázoló mér
tani és távlattant
Schulek F
rigyes
rendes tanár vállalta magára.
Ezen tanerőkkel s ily tanterv mellett kezdte m eg m űködését az új intézet, mely a rombach-utczai ideiglenes, nem épen k e d vező fekvésű és szűk helyiségekben öt évet töltött. A tanulók egyre szaporodtak, a szakiskolai oktatás mind bel terjesebbé vált, az intézet térileg terjeszkedni volt kénytelen, s az e red etileg bírt helyiségekhez úgyszólván évről-évre újabb lak osztályokat kelle bérelni a tág épület mind három emeletén.
»7
módon az évi lakbér közel 1 1 , 0 0 0 forintra em elkedett.
M in d
amellett a tanhelyiségek csak igen kis mértékben feleltek m eg a művészi oktatás külön igényeinek.
A földszinti mintázó-termek
n edvesek voltak, s az ifj
e károsnak bizonyúltak.
Súlyosabb szobormintáki
fölállítani nem lehetett.
Az épület nyugatra fekvő homloksorán az elháríthatatlan napfény jelentékenyen zavarta a rajzbeli munkásságot. Sőt az am úgy is hiá nyos világítást teljes elzárással fenyegette az a valószinűség, hogy a szemben fekvő földszintes ház helyén rövid idő alatt háromem eletes lakház fog fölépülni. Ilyen physikailag gátló s a tanári testület, valamint a tanuló ifjúság m unkakedvét lohasztó kö rü lm é nyek között, a természetszerű fejlődés és g yarap o d ás szempontjá ból szomorú jövő várt az intézetre, a mely pedig életrevalóságának jeleit már fennállásának második évében, az 1 8 7 3 - ik évi bécsi közkiállításon bemutathatá. Ez időtájban a közoktatásügyi tárcza gondjai T r e f o r t ÁGOSTON-ra szálltak át, ki teljes mérvben m él tányolta az iskola igazgatósága által több izben nyilvánított a g g o dalmakat.
Az intézet czélszerűbb
elhelyezésének
szükségéről,
valamint minden szakférfiú, úgy a helyszinén szerzett tapasztalás ból csakham ar a miniszter is meggyőződött. A bérház egyszerű változtatása g y ö k e re s orvoslással nem biztatott. A kikerülhetetlen adaptiók ez esetben újra sok gyüm ölcstelen költséget okoztak volna. Másrészt az intézetnek tetemes évi lakbérösszege, kamatul tekintve, már is oly tekintélyes tőke-összeget képviselt, m ely az iskola szükségeinek szerény mérvben m egfelelő külön tanépület em elésére elég ség esn ek Ígérkezett. Ezen m egfontolások döntőleg hatottak a miniszterre.
M egvásárolta tehát a most Andrássy-út
Izabella-utczára szolgáló egyik saroktelket és felh rkép Ijesebben megfelelő, egyszerűen ép ü len d ő házára a tervet elkészítse. Az intézet tanártestülete a feladat végrehajtásával, közös m egállapodás alapján, R a u s c h e r Lajos
építész tagját, az ékítményes és iparművészeti rajz tanárát e gy
É r t e s í t ő 1 8 9 5 — 96
ép oly stilszerű mint czélirányos terv elkészítése által, mely c s e kély módosítással a miniszter által elfogadtatván, az új iskolaház fölépítésénél zsinórmértékül szolgált. M a g a az építkezés gyorsan folyt, s nem egészen két év alatt be is fejeztetett, úgy hogy az intézet az 1 8 7 5 /76-iki tanév végével a nyári szünidők alatt már az új tanépületbe átköltözhetett, s az új ( 1 8 7 6 / 7 7 - i k i ) tanévet ugyan ott m eg is nyithatá. Az intézet további sorsát illetőleg jelentőséggel bír az a k ö rü l mény, hogy az 18 7 7 / 7 8 - ik i tanévben felsőbb helyen jóváhagyott új tanterv és rajztanár vizsgálati szabályzat lépett életbe. E tanterv nemcsak m agasabb igényeket támasztott, hanem az oktatás szín vonalát is emelle. A tanulók többsége nagyobb és k elő b b előkészültséggel lépett az intézetbe, és számuk már a fent említett tanévben oly nagy volt (a téli félévben 1 16, a nyáriban 7 1 ) , hogy többet az intézet be sem fogadhatott. A következő években a látogatásnak ez az aránya mintegy állandóságot nyert. Az intézet eleinte évenkint, utóbb két évenkint kiállítást ren dezett saját helyiségeiben növendékeinek munkálataiból s e kiál lítások úgy a sajtó, mint a közönség részéről mindenkor méltánylattal és elismeréssel fogadtattak. E rendes évi kiállításokon kívül az intézet több országos és világtárlaton vett részt; így már az 1 8 7 3 -ik évi bécsi világkiállítá son, továbbá az 18 7 8 -ik évi párisi világtárlaton s a reá következő évben — mindenütt kitüntetéseket aratva — a székesfehérvári ködésének ff
ige 18 7 9 . é k e g y e s leiratában lég nagasabb elismerését fejezte ki. M egjelen t
5
vi budapesti országos kiállításon is e lé g g é
bő tárlattal, mely a közoktatásügyi pavillonban
i o o D méternyi
alapterületen, díszes kapuzattal ellátott három osztályú rekeszben tüntette fel a szakiskola tanmííködését, az utóbbi évek alatt készült és sikerültebb tanulóműveinek több ezernyi példányában. 18 8 7 -b e n a deési kiállításon, 1888-b an pedig a pécsi kiállításon volt a szak iskola ujabb tanuló-műveinek némi mutatványával képviselve.
19
Mint az intézet fejlődésének előmozdítására irányuló mozzanat, kiem elendő a gyakorlati jestés\eti szakosztálynak az 1 882 y8 3-iki tanévben L o t z K
ároly
hírneves hazai mesterünk vezetése alatt
történt megnyílta és szabályszerűen megindult működése. Az új festészeti műteremben, mely térszűke miatt egyelő re az országos zeneakadém ia épületének negyedik emeletén talált elhelyezést, jelen leg azonban az említett tanár vezetésére bizott, újonnan szer vezett fresco-festészeti mesteriskolával együtt, az epreskerti telken e czélra épült házban van elhelyezve, — naponkint ¡5— 6 óráig, élő minták után rajzolnak és festenek a növendékek. Ez intéz mény jótékony hatása főleg abban nyilvánul, hogy az országos mintarajziskola művész növendékei most már fejlettebb műszaki k é p e ssé g g e l léphetnek át akár a budapesti mesteriskolákba, akár a külföldi művészeti akadém iákba. Azóta ez intézetnek S t r ó b l A
lajos
tanár vezetése
alatt álló szobrászati osztálya is külön
elhelyezést nyert ugyancsak az epreskerti művésztelepen külön e czélra emelt épületben. A fametszészet (xylographia), mely a mintarajziskola egyik szakosztályát képezte, az
18 8 3 . évben végleg az iparművészeti
iskolához csatoltatott. E helyett az intézet tanrendje 1885 óta új elméleti tárgygyal a nevelés- és oktatástannal —
szap'örodott, mely azon körül
ményre való tekintettel rendszeresíttetett, hogy az intézet növen dékei nagyobbrészt tanítói, illetve tanári pályára lépnek s így már hivatásuknál fogva is arra vannak utalva, hogy a paedagogiai isme retekben alaposabb készültséget szerezzenek. E tárgy előadásával, mint rendkívüli tanár, P
éterfy
S á n d o r , a VI. kér. állami polgári
tanítónőképző rendes tanára bízatott meg. Az országos mintarajziskolát
és
rajztanárképzőt e g y
nagy
fontosságú kulturális hiány fölismerése, a szükség érzete szólította életbe.
H ézagpótló hivatásának lelkiismeretes betöltése 25 évi
fennállása alatt megszilárdította helyzetét hazánk felsőbb körű tanintézetei, szakiskolái sorában.
S azért évről-évre
szélesebb
alapra helyezkedve és kom oly czéljainak minél teljesebb valósi->*
20
tása végett mind gazdagabb eszközökkel rendelkezhetvén, a to vábbfejlődés biztosítékaival is dicsekedhetik. G y a ra p o d á sá n a k , szép jövőjén ek legújabb biztosítékát az a körülm ény képezi, hogy az intézet központi épületéhez a folyó évben új szárny épült, miáltal a n ö v e n d é k e k egyre e m e lk e d ő létszámából eredt hátrányok megszűnvén, egyrészt maga az o k ta tás és a sikeres m űködésnek ed d ig nélkülözött több lényeges feltételével gyarapszik, másrészt lehetővé válik, hogy k e v e se b b jelentkező növendéket kell majd visszautasítani, mint ez eddig tér hiánya miatt évről-évre e m e lk e d ő arányokban szükséges volt. Az 18 8 7 /8 8 -ik i tanévben lépett életbe az a rendelkezés, melylyel a rajztanárképzői tanfolyam három évről négy évre terjesz tetett ki. A rajztanári és rajztanítói képesítő vizsgálatok alapján tett több évi tapasztalat ugyanis azt mutatta, hogy az intézet azon növendékei, kik, habár érettségi vizsgálattal léptek az iskolába, de a fennállott szabályok értelmében az előkészületi osztály mellő zésével mindjárt az első szakosztályba vétetvén fel, három évi tanfolyamuk leteltével képesítő vizsgálatra bocsáttattak, ezen vizs gálatokat több esetben vagy épen nem, vagy oly g y e n g e sikerrel állották meg, mely a nyilvános rajzoktatás kívánalmaival és föl tételeivel m eg nem egyezik. N a g y o b b része az ily n ö ve n d ék e k n e k ugyan magától is belátta azt, hogy a vizsgálatra kiszabott tantárgyak kellő ismeretét s a hosszabb gyakorlatot 'igénylő rajzbeli és festészeti ügyességet ily aránylag rövid idő tartama alatt elsajátítani alig lehetséges, s hogy az csak igen alaposan elkészült s kiválóbb tehetséggel m egaján dékozott n ö v e n d é k e k n e k sikerül, m inélfogva a közepes tehetségű s g y e n g é b b előkészültségű ifjak a három évi tanfolyamot önként szokták egy, nem ritkán két további tanévvel megtoldani. Ezek a tapasztalatok vezettek a fenti intézkedésre, mely tény leg igen ered m én yesn ek bizonyult. Az intézet már az első évektől kezdve nőket is fogadott be növend ékei közé, a mennyire a helyi viszonyok m egen ged ték , és
2I
pedig úgy művésznövendékeket, mint rajztanítónő-jelölteket is. Eleinte igen korlátolt volt ezek száma, de utóbb, az intézet bővü lésével, egyre többen jelentkeztek, különösen midőn ezelőtt három évvel a külön vezetés alatt fennállott női festészeti tanfolyam is az intézet k ö réb e vonatott, a nő-növendékek létszáma évenkint í o —-6o-ra
emelkedett
kint R ö v id r e fogva ez az intézet külső története. E g y é b közérdekű adatai a jelen Értesítő többi czikkeibe és rovataiba vannak foglalva.
i
AZ ORSZ. M. KIR. M l N T A R A J Z I S K O L A - ÉS R A JZT A N Á R K ÉPZŐ NÖVENDÉKEI. Keletkezésétől az 1895 - 9 6 - ik i tanév végéig.* Abt Sándor r
1890/91,
18 9 3 / 9 4 —
1895/96.
B a g ó László 1 8 7 1 / 7 2 — 1876/77.
Ács Ferencz 1893/94. Adamovics István 1872/73. Adamovics Ján os 1 8 7 3 / 7 4 —1876/77. 5. Ádler J ó z s e f 1 8 8 3 / 8 4 — 1885/86. Adler
Mór
1884/85 — 1885/86,
1887/88 I. Adlmann
Baletz István 1876/77. 25. Balló E d e 18 7 7 /7 8 — 1880/81. Balogh G á b o r 1887/88. Balló Aurél 1890/91 — 1893/94. Balló Emil 1 8 9 1 / 9 2 — 1894/95. Bajzáth Lajos 18 7 8 / 7 9 — 1883/84.
Gusztáv
1889/90—
1893/94. Agorasztó
B acsák G y ö r g y 1890/91 — 18 9 1/ 9 2 .
30. B a k o s T ib o r 1886/87— 1890/91. Bajzáth G á b o r 1887/88 I.
Melanie
1889/90 —
1892/93.
B a k y Albert 1888/89. Bartók
Ágotha Imre 18 7 8 /7 9 — 1883/84. 10. Aigner Matild 1872/73 I. Albachari Berta 18 9 1/9 2 I.
Lajos
1872/73 — 1875/76,
18 8 5 /8 6 — 1886/87. Barna Mária 1 8 7 3 / 7 4 — 1876/77. 35. Baráthy Mihály 1876/77 — 1879/80.
Albrecht B é la 1882/83 I-
Barcza E le k 1 8 8 1 / 8 2 — 1882/83.
Albrich Mihály 1 8 9 1 / 9 2 — 1893/94.
B a y Lajos 1882/83 — 1883/84.
Angyalffy Erzsi
Bartha László 1883/84 I.
1877/78, 18 8 1/8 2 .
15. Árkay Aladár 1887/88 I. Arnold Nándor 1 8 7 5 / 7 6 — 1877/78, 1879/80. Áron Antal 1874/75 — 1875/76. Auerbach Lipót 1889/90— 1893/94. Bachmann K ároly 18 9 1/9 2 . 20. B a c sa András 1 8 9 0 / 9 1 — 1895/96. B a c s k a y Béla 18 77/78 — 1885/86.
Bartók J ános 1 8 8 7 / 8 8 11. - 1 8 8 8 / 8 9 1■ 40. B a rsy
Adolf
1888/89— 1890/91,
1894/95 — 1895/96. Barajevácz
Szvetozár
1892/93 —
1895/96. Baranszky Emil 1895/96. B a u e r Samu
1874/75,
1879/80 —
1883/84.
* Az évszámok mellett látható római számjegyek (I. II.) azt jelentik, hogy az illető tanévnek csak első, vagy második felében volt növendéke.
Brachfeld ( Parlaghi) Vilma i 077/ 781878/79 I.
Bodola Lajos 1879/80.
45. Branisce Viktor 1894/95. B áró B r a u n e c k e r
Borszéki Ján os 1882/83 — 1884/85,
Ernesztina
1882/83 — 1888/89,
1891/92—
1895 — 96. Braun
Mihály
1885/86
II. —
Bodor F ere ncz 18 8 3 /8 4 — 1887/88. Both Menyhért 1884/85-1886/87 I. Boros Radó 1884/8; — 1888/89.
Salamon
1886/87
1888/89.
Bosznai István 1886/87— 18 0 0 /9 1. Bortstieber Ernő 1889/90 II.
Baumgartl Boldizsár 1887/88 — 1890/91. 50. B a u e r Mihály
1886/87— 1887/88. 80. Borszéki Je n ő 1884/85.
1886/87 IBraunberger
Bottay Kálmán 1 8 7 7 , 7 8 — 18 8 0 / 0 1-
85. Br. Bothmer Sándorné 1889/90— 1894/9 5.
1890/91 — 1892/93.
Bockelberg A. E d w a r d 1889/90 I.
Bálint Benedek 1 8 7 6 / 7 7 — 1879/80.
Boruth Andor 1889/90 II.
Bártfay J ó z s e f 18 9 1/9 2 — 1892/93.
Bodor Ida 1 8 9 1 / 9 2 — 1893/94.
B e d e r Károly 1872/73 I.
Borhegyi Mariska 1893/94.
B e n e Patriczius 1873/74.
00. Böhm János 1877/78 — 1880/81.
55. B e r g e r G yőző
18 77/78— 1878/79.
Böhm Antal 1880/81 — 1885/86.
Berecz Alajos 1879 /8 0— 1880/81.
Buccarich Manó 1 8 7 2 / 7 3 - 1 8 7 3 / 7 4 .
B e c k Jó z s e f 1879/80 I.
Bukovics G yula 1872/73 II.
Benacsek Béla 1880/81 — 1882/83.
Burány Béla 1872/73.
Bencze Zsigmond
1884/85 —
1887/88.
B ru ck
60. B e r g e r Luiza 1884/85— 1886/87. Bencze J ó z s e f 1887/88— 1890/91. Bertalan
Sarolta
95. BugarszkyTim ót 1874/75-1879/80.
1890/91 —
1894/95 I. Bellony László 1890/91 — 1895/96. Berényi J ó z s e f 1 8 9 2 / 9 3 — 1893/94. 65. Behr D e z ső 1 8 9 4 / 9 5 — 1895/96.
M iksa 1 8 7 8 / 7 9 — 1880/81.
Buzzy Mária 1878/79 I. Bumbacsilla (Zobl) Irma, 1880/81 — 1884/95. Bulya G y ö rg y 1887/88 I. 100. B u rg e r J ó z s e f 1889/90
II.—
1890/91, 1893/94— 1895/96. B r u c k Hermina 1891/92-1895/96.
B e n e d e k G é z a 1894/95.
B u d a y Lajos 1894/95 — 1895/96.
B e n k ő Ilona 1895/96.
Bugát Imre 1894/95 — 1895/96.
Bellák Vincze 1895/96.
Busitia János 1894/95— 1895/96.
B é c s e r Ján o s 1888/89— 1891/92. 70. Biczó G é z a 1 8 7 1 / 7 2 — 1874/75.
105. Bülch Károly 1888/89— 1 8 9 1 / 9 2 . Bründl Ödön 1874/75 — 1877/78.
Birkholcz Ágost 1885/86— 1889/90.
C sap ó G yula 1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74.
Bizani E n d r e 1889/90— 1891/92.
Császár István 1885/86 II.
Boross G yula 1 8 7 3 / 7 4 — 1878/79.
C se b ra y Imre 1878/79.
B o tka Mihály 1874/75. 75. Bocskay Béla 1876/77.
1 10. C seley Jó z sef 1886/87— 1889/90. Csernovits Diodor 1873/74.
24
Csernovits Agenor 1873/74.
150. D vo rcsák
Ferencz
1879/80 —
1884/85.
C s e r é p y K ároly 1876/77 I. C s e r v e n á k Gusztáv 1878. 79 I.
D ö m ö tö r G á b o r 1885/86 I.
1 1 5 - C s e r n a K ároly 1884/8 $ -1888/89.
Döm ötör László 1 8 7 1 / 7 2 - 1 8 7 4 / 7 5 .
C s e r n o G é z a 1884/85.
D ö r r e Tivadar 1 8 9 1 / 9 2 - 1 8 9 2 / 9 3 .
C s e r g ő Lajos 1894/95 — 1895/96.
D u s e k E d e 1889/90.
C s é k a K á ro ly 1 8 7 1 / 7 2 .
15 5. E c k e r t J á n o s 1882/83.
C s é f a y Flórián 18 7 5 / 7 6 - 18 7 7 / 7 8 .
E ge rvá ry Ágost 1 8 7 2 / 7 3 - 1 8 7 4 / 7 5 ,
12 0 . Csizik G y u la 1 8 7 5 / 7 6 —1878/79.
1883/84— 1885/86.
C s i k y István 1892/9? — 1895/96. Csók
István
Eisenhut
1882/83 — 1884/85.
Ferencz
18 7 5 / 7 6 —
1876/77 I.
C s o r d á k Lajos 1883/84.
Eisert Margit 18 9 3 / 9 4 — 1895/96.
C so ln o k y K á r . 1884/85-1887/88.
Eiszler Zsigmond 1873/74.
1 2 5 . C so rd á s J ó z s e f 1886/87.
160. Edvi Illés Aladár 1888/89-1892/93.
C s ö r g e y Zoltán 1887/88.
Ehrenstein Zsigmond
C z a p e k B r u n o 1894/95-1895/96.
18 8 8 / 8 9 —
1889/90.
Czeller Mihály 1882/83 L
Elbl Lajos 18 7 5/7 6 — 18 7 6 /7 7 I.
C zobel G y u la 1 8 9 1 / 9 2 — 1894/95.
Elischer Lajos 1875/76.
1 3 0 . Dancsics Ákos 1880/81 -1886/87.
E le ö d
Judit
18 8 8 /8 9 — 1892/93.
D a m k ó J ó z s e f 1 8 9 2 / 9 3 — 1895/96.
16 5. Efeöd Karola 1 8 8 8 /89— 1892/93.
D ávid M ik s a 18 9 3/9 4 — 1894/95.
Ellinger Emil 1889/90— 1 8 9 1/ 9 2 .
D e á k G é z a 1888/89 L , 1895/96.
Eisenkraut Arnold 18 8 0 / 8 1.
D e á k Miklós 1890/91 — 1893/94.
Em resz R ó b e r t 1876/77.
i3 5 . D e m j é n
László 18 8 2 / 8 3 -18 8 5 /6 .
D e m jé n Zoltán 18 7 9 /8 0 -18 8 2 / 8 3 .
Erdőssy B é l a 1 8 8 9 / 9 0 — 1894/95. 170. Etter G y u la 1885/86 I. f
Demjanovich T iv a d a r 1880/81 —
E c s y F e re n c z 1878/79.
1882/83, 1885/86.
Fajth
István
18 7 9 /8 0 — 1883/84.
%
D e m e t e r R ó b . 1893/94-1895/96.
F a y Zoltán 1 8 7 2 / 7 3 .
D e r é k i G y u la 1 8 7 3 / 7 4 II.
F a r k a s István 1873/74.
140. D e r é k y Anna 1888/89— 1889/90. Drescher
E u g é n ia
18 9 3 / 9 4 —
1895/96.
1 7 5 . F a r k a s Imre 18 8 5 / 8 6 — 1887/88. F a r k a s Zefin 1 8 9 1 / 9 2 — 1^93/94. F a r k a s J á n o s 1892/93.
D é c s e y István 1875/76.
F a ra g ó L ajo s 1 8 7 8 / 7 9 11. - 18 8 0 /8 1.
D é k á n y Árpád 1 8 8 1 / 8 2 —1884/85.
Fazekas
Dvihally Albin 1876/77. 1 4 5 . Diviaczky R e z ső 1895/96.
M a ris k a
1873/74 I I . —
1875/76. 180. F á b r y Mihály 18 84 /8 5— 1885/86.
D ie n e s K á ro ly 1895/96.
F á b r y K o r n é l 1888/89.
Doby
F ä r b e r A dolf 1 8 8 1 / 8 2 — 1882/83.
Samu
1892/93 — 1895/96.
D o b y Irma 1892/93 — 1895/96.
Feigen b au m Ignácz 1 8 7 2 / 7 3 .
D o r in g e r Anna 18 9 3 / 9 4 - 18 9 4 / 9 5 .
Fegyveres Géza 1873/74 IL
18 5 . Flesch J ó z s e f 1872/75.
G e b a u e rG iz e lla 189 1/9 2-189 4 /9 5.
Fellegi Alajos 1885/86— 1888/89.
Gemziczky Irma 1894/95.
Felsmann Alfréd 1890/91.
Gerdenich Claudine 1895/96.
Felsmann Mariska 1893/94.
Gencsiczky Irma 1895/96 I.
F ehérváry
Etelka
1893/94—
2 2 5 . G é c z y István 1876/77 I. Greguss Imre 1889/90.
1895/96. 190. Fleischer R e z ső 1883/84.
Giffing Ida 1891/92 — 1895/96.
Flesch Miksa 1885/86 I.
Gillemot Ödön 1886/87-1893/94.
Fleischer Mih. 1892/93-1895/96
Gindrich H u g ó 1890/91.
Fényes Adolf 1884/85 — 1886/87 F in g e r R óza 1892/93. i 9 5 . F i s c h e r J ó z s e f 18 8 1/ 8 2 - 18 8 5 / 8 6
230. G o b r a Béla 1 8 8 1 / 8 2 — 1886/87. Goltz Sándor 1872/73. Gortva Antal 1872/73 — 1874/75.
Fischer B ó d o g 1884/85-1885/86
Glosz G é z a 1883/84.
Friedmann Bella 1892/93.
G roh
FriedmannArm. 18 7 3 / 7 4 -18 7 5 /7 6 Fliesz R e z ső 1873/74, 1877/78 I 200. Frimm J a k a b 1874/75. Fodor
R óza
1893/94— 1895/96.
D r . F o d o r Árminné 1895/96. Flóris Áron
1879/80— 1880/81,
István
1885/86 — 1889/90.
23 5 - G ö n c z y Béla 1872/73. Götz E d e 1 8 7 3 / 7 4 — 1874/75. Gulyás Károly 1892/93 — 1895/96. Guttmann Ella 18 9 1/9 2 -18 9 2 /9 3. Guttmann M ária 1879/80-1882/8 3. 240. G lü c k Károly 1893/94— 1895/96. G rünw ald B é la 1882/83-1885/86.
1885/86. Flóris G y u la 1880/81. 205. Fórián G ergely 18 79 /8 0 -18 8 1/8 2.
Grünwald Imre 1883/84-1884/85, 1891/92.
F ü h re r Rikárd 1892/93-1895/96.
Gyagyovszky Aurél 1 8 8 7 —88.
Fülöp Ferencz 18 7 4 /75-18 75/76 .
Gyárfás Ferencz 1 8 7 1 / 7 2 - 1 8 7 4 / 7 5
G ab araV in c ze i8 7 2 /7 3 1 . -1875/76,
245. Gyárfás J e n ő 1 8 7 1 / 7 2 — 1876/77.
18 9 0 / 9 1— 18 9 1/9 2 . Gaál J ó z s e f 1 8 7 9 / 8 0 - 1 8 8 3 / 8 4 .
Gyöngyvirági Eugénia 1872/73 — 1875/76. Győrffy István 1890/91 — 1891/92.
2 1 0 . G a r a y Ákos 1882/83. Glatter Ármin 18 82/83— 1883/84. Gratzer Lajos 1882/83 — 1883/84. G a á l Sándor 1886/87. Ganovszky Ilona 1890/91. 2 1 5 . G asparik Já n o s 1892/93-1895/96.
Győrífy Júlia 18 82/83— 1883/84, 1886/87. Györgyi Kálm. 1879/80-1883/84. 250. Haberditzel
Károly
1893/94—
1895/96.
Glatz Oszkár 1894/95.
Halász J ó z s e f 1894/95 — 1895/96.
Gálóczy D e z ső 1877/78 I.
Halász Zsigm.
G ál J ó z s e f 189 2/9 3— 1895/96.
Halmágyi Antal 18 9 1/ 9 2 - 18 9 2 / 9 3 .
G e re n d a y Béla 1878/79-1879/80.
H ankus Sándor 1875/76-1879/80.
220. Gerhardt Alajosné 1894/95.
18 9 1/ 9 2 —
1877/78-1881/82.
255. H a n u l a J ó z s e f 1880/81 — 1882/83, 1886/87— 1887/88.
Dr. Haraszty Gyuláné 1094 9*.
HolTmann Ilona 1891 9 2 - 1 8 9 4 v5-
Harcsy J ó z s e f 1891/92.
Hoffmann Já n o s
Hariss
Béla
1894'9 5— 1895/96.
Handmann
Adolf
1892/95 —
1894/95.
1888/89 —
1 8 9 1 ' 9 2 , 1894/9*. Hofrichter J ó z s e f
1876/77 —
1879/80.
60. Hatschek Arthur 1882/83. H avran János 1879/80— 1881/82, 1885/84.
290. Holló Barnabás 1889/90-1892/93. Holló Ilona 1887/88— 1888/89. Holló Zsigmond
Hazafi G yula 1879/80 I.
1882/83 —
18883/84 I.
H a u se r Tivadar 18 9 1/ 9 2 .
Hollós Károly 1 8 7 7 / 7 8 — 18 8 0 /8 1.
Hazslinszky
Hollós B é la 1889/90— 1893/94.
Kálmán
1887/88—
1891/92.
295. H o ll ó s y J ó z s e f 18 7 6 / 7 7 — 1878/79.
65. Hrabetz Nánd. 1894/95-1895/96.
Hollósy Simon 1875/76 I. r
Háry
G y u la
18 81/82 — 1885/86.
H echt B é la 1890/91 — 189 1 92.
Homolya Adám
1881/82—
1882/83 I. • &
Heckenast Mária 1890/91 I.
H oppé Lipót 1 8 7 1 / 7 2 — 1874/75.
Heincz Auguszta 1873/74 I.
Horovitz M ó r 1875/76.
70. Heinrich Etel Herczbrunn
1892/93-1895/96. Náthán
1877/78—
18 8 0 /8 1.
300. Horthy Béla 1887/88. Horváth Erzsi 18 9 1/9 2 . Horváth G éz a 1885/86— 1888/89.
Herczfeld F a n n y 1872/73.
Horváth István 1884/85 — 1886/87.
H e r c z G y u la 1888/89.
Horváth Já n o s 1886/87.
H erczog Nina 1877/78. 75. Hermann
Adolfine
1892/93 —
1894/95.
305. Horváth Károly 18 9 1/9 2 -18 9 3 /9 4 . Horváth Mihály 18 8 1/8 2 . Horváth Miklós 1878/79.
Hermann G y u la 18 9 0 /9 1-18 9 3/9 4. Hídvégi G é z a 1890/91 1. 1893/941895/96.
Horváth
P.
Natalie
1879 8 0 —
18 8 1/8 2 . H o sch k e Kálm án 1889/90.
Hilberth Irén 18 9 1/9 2 — 1894/95. Hirsch Cornélia 1885/86-1888/89. 80. Hirsch J ó z s e f 1886/87 I-
310 . Hosszú Lajos 1 8 8 3 / 8 4 — 1886/87, 1888/89. H au sn er Ignácz 1885/86.
Hirschfeld Samu 18 7 2 / 7 3 .
Hódi J ó z s e f 1892/93.
Hirth
Hölszky Sándor 1892/93-1895/96-
Pál
1 8 8 1 / 8 2 — 1885/86,
Hunyadi László 1879/80-1882/83.
1887/88. Hrinyák E d e 1875/76. Hochmann
J ó z s e f 1880/81 —
1884/85.
1884/85,
Huszka J ó z s e f 1 8 7 3 / 7 4 — 1875/76. Huschmann Alajos 1 8 7 3 / 7 4 II-
85. Hochrein Lajos 1 8 7 3 / 7 4 - 1 8 7 4 / 7 5 . Hoczmann
3 1 5 . Huszár Frigyes 1 8 7 7 / 7 8 - 1 8 8 0 / 8 1 .
Lajos
18 8 3 / 8 4 —
1 8 8 7 / 8 8 — 1888/89.
H ü b n e r R ezső 1 8 8 1 / 8 2 —1882/83. Illés H ed vig 1893/94. 320. Illetsko B é la 1893/94— 1895/96*
*■>-
/
Innocent Ferencz
1876/77—
1877/78, 1884/85.
Kassay Kálmán 1 8 7 1 / 7 2 —1873/74. Kasselik Emília 18 9 1/9 2 —1894/95.
Intödy Adolf 1 8 7 2 / 7 3 — 1873/74.
Kassó Jó z se f 1893/94.
Iszlay Margit
Katona Béla 1893/94.
1 8 9 1 / 9 2 — 1893/94.
Istváncsics G y ö r g y 1883/84— 1886/87.
360. Katra Imre 1872/73 — 1873/74. Kaill Adolfné 1 8 9 1 / 9 2 — 1893/94.
325. Istvánffy G y u la 1882/83 -1883/841. Ivanecz J ó z s e f 1884/85 — 1886/87. J á k o b Sarolta 1873/74— 1878/79. Janicsek J ó z s e f 1884/85. Janicsek Sándor 1883/84-1885/86. 330. Jancsó Lajos 18 9 1/9 2 — 1893/94.
K au ser Irma 1872/73 — 1873/74. Kaufmann Izidor 1873/74 II. — 1874/75 I. Kapperl Samu 1883/84. 365. K r a in e r P a u la 1 8 7 2 / 7 3 — 1876/77. Krausz Ignácz 1878/79— 1881/82.
J a n k ó Elemér 1887/88 — 1888/89.
Krausz Ilka 1891/92.
J a n k y Sándor 1892/93 — 1895/96.
Krauszlstv. 1 8 7 2 / 7 3 I I . - 1 8 7 6 / 7 7 1.
Jantyik Mátyás 1879/80—1882/83.
Krausz János 1872/73 — 1874/75.
J a r k a Antal 1874/75. 335. Jabkovszky
Mihály
370. Krajecz András 1886/87. 1880/81 —
1884/85. J ä g e r István 1895/96.
K lab er G yula 1 8 9 1 / 9 2 — 1892/93. Klammer
Mariska
1891/92—
1895/96.
J e n e y J e n ő 1894/95.
Krajna János 1893/94— 1895/96.
Jeszenszky Gusztáv 1872/73 —
Králik Gusztáv 1893/94—1895/96.
1876/77. Jindrich H u gó 1891/92 — 1895/96. 340. Jókai R óza 1878/79— 1883/84.
375. Klamarik Bruna 1894/95-1895/96. Kádár G á b o r 187/980 — 1883/84. Kárpáthy J e n ő 1887/88 I.
Jónás Ida 1882/83 — 1885/86.
Kálóczy János 1892/93 — 1895/96.
Joós Imre 1887/88— 1889 — 90.
Kátay Lajos 1878/79— 1882/83.
Juhász Árpád 1886/87— 1890/91, 1894/95 — 1895/96. Juhász Gyula 1879/80. 345. Ju n g a Sebő 1890/91 I.
380. Keleti G á b o r 1887/88— 1890/91, 1894/95. Kellermann Ferencz 1876/77. K e m é n y ffy Je n ő 1892/93-1895/96.
Juszkó B é la 1893/94— 1895/96.
Keménffy Katalin 1882/83.
Kalina Tivadar 1879/80 II.
Kemenszky Árpád
Kalivoda Katicza 1895/96. Kalmár J e n ő 1885/86— 1890/91. 350. Kardos G yula 1874/75 — 1876/77.
1887/88—
1890/91. 385. K e n d e István 1888/89— 1 8 9 1 / 9 2 . Kertész Jó z s e f 1872/73 II.
Karlovszky Bertalan 1877/78.
Kertész János 1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74.
K arko sk a J ó z s e f 18 81/82-18 8 2/8 3.
K e r n Paula 1894/95.
Karesz Sámuel 1885/86-1886/87 I.
K eu le r Jó z s e f 1894/95 — 1895/96.
Karsay Nándor 1886/87. 355. Karvázy Róza 1892/93.
390. Kleinberger
(Katona)
1 8 8 1 / 8 2 — 1886/87.
Náthán
K m etyko Gyula
1880/81 —
18 81/82 I.
425. Kovács J ó z s e f 18 7 4 75 — 1875 76. Kovács Pál 1 8 7 6 7 7 — 1877/78.
K r e n n e r Viktor 1 8 8 0 / 8 1 - 1 8 8 7 88, 1895/96.
K o v á c s László 1893 /94— 189 5/96. Kovács G y u l a 1894/95.
Kreutzer Gusztáv 1877/78. Kéméndi J e n ő 1877/78-1878/79. 395. Killinger Lajos 1883/84.
K n o p p Ferencz 1884/85. 430. K n o p p Imre 1882/83— 1885/86 Knott Lipót 1879 /80— 1880/81 I.
Kimnach László 18 75/7 6 -18 7 7 /7 8 .
Klopfer Miksa 1889/90-1890/91.
Király Lajos
1894/95 — 1895/96.
K ö lb e r D ezső 1890/91 — 1895/96.
Kircz Ráchel 1888/89 — 1894/95.
K ö v e s Izidor 1882/83— 1884/85.
Kiss Ferencz 1876/77.
K ö v é r Ján o s 1 8 7 3 / 7 4 — 1876/77. 435 Klösz G y ö r g y 1890/91.
400. Kiss István 1873/74 II. Kiss
Lajos
1884/85— 1886/87,
1889/90— 1890/91.
K ub esch
Mariska
1894/95 —
1895/96.
Kiszely Nándor 1893/94.
K ukuli Ferencz 1883/84.
Klics Albert 1890/91.
K u n Lajos 1890/91 — 1892/93.
Kriesch Aladár 1880/81 -1882. 83, 18 9 3 / 9 4 — 1895/96.
440. K u n fy Lajos 1887/88. K u n o ssyF rig y es 1 8 8 0 / 8 1 - 1 8 8 1 / 8 2 ,
405. Kriesch Laura 1895/96.
1886/87.
K rieger B é la 1879/80— 1883/84.
Kutlik András 18 8 1/ 8 2 I.
Krieszhaber Róza 1877/78.
Kutty Lajos 1875/76.
Krisztiáni István 1888/89-1891 /'92.
Kutner G é za 1886/87— 1890/91.
K ő n e k Ida 1872/73.
445. Kurzweil Nándor 1878/79.
4 1 0 . Kocsis F eren cz 1880/81 - 1 8 8 4 85. Kocsis J e n ó 1892/93. Kozsánovics
Sándor
K r u g Balázs
1 8 7 1 / 7 2 — 1876/77
K ru c sa y F e re n c z 1889/90 I I . — 1876/77
1878/79.
1895/96. K r u s p é r István 1894/95-1895/96
Koszkol J e n ő 1885/86— 1887/88 Koszta J ó z s e f 1885/86— 1887/88. 4 1 5 . Kondász Illés 1886/87— 1887/88
Künstler Adolf 1881/82. 450. K üm m erle Pál 1893/94-1895/96 Láczay O lga
1893/94— 1895/96.
Kohányi R óbert 1890/91 - 1 8 9 1 /92
Lakatos Ida 1873/74.
K o r o m p a y Irma 1890/91 - 1 8 9 1 /92
Lakos Alfréd 1889/90— 1892/93.
K o r c s e k Já n o s 1891/92-1894/95
Lammel Antal 1892/93 — 1895/96.
Kotsi
Horvát Jolán
1891/92—
1893/94. 420. K orcinka Pál 1894/95.
45 5 . L a u b Flórián 1 8 7 8 / 7 9 — 1883/84. Laub
Fülöp
1885/86— 1888/89.
Lányi Ernő 1 8 7 7 / 7 8 — 18 8 0 /8 1.
K o o s Lajos 1895/96.
Lechner G y u la 1878/79.
K o v á c s J á n o s 1873/74.
Ledermüller G y u la 1892/93.
Kovách G éz a 1 8 8 1 / 8 2 — 1884/85. Kovács István 1882/83 — 1886/87.
460. Lehrner R ezső 1876/77. Lehotzky Pál 1895/96.
29
Leitl E d e 1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74. Leister Ferencz 1875/76-1876/77. Lengyel Irma 1891/92. 465. Lenauel Arthur 1895/96. L en csó Já n o s 1884/85 — 1888/89.
M arkup Béla 1890/91 — 1895/96. 495. Mariin Molly 1887/88— 1890/91. Marossi Ferencz 1886/87 L Marsovszky
Kálmán
1886/87—
1891/92.
Lerch Antal 1872/73.
Martonovics Ábrahám
Lichtenstein Georgette 1 8 8 1/ 8 2 I.
Matsek Antal 1876/77—-1878/79.
Liffa Aurél 1891/92.
500. M a y e r (Zala) G y ö r g y 1876/77 I.-
470. Ligeti M ó r 1890/91 — 1892/93. Linde János
1874/75 — 1875/76.
1878/79. Mayer József 1871/72.
Linek Lajos 1875/76, 1878 79.
M á ly Jó z s e f 1894/95.
Löbl Selma
M á r k Lajos 1885/86.
Elma
18 7 2 / 7 3 —
1875/76.
Márton G yula 1875/76 I.
Lőrinczy G éz a 1895/96. 475. Löschinger Béla 1895/96. Löschinger
Hugó
1893/94—
1895/96. Löschinger
1893/94.
505. Márton Béla 1891/92. Márki Pál 1879/80 I. Mátrai Vilmos 1895/96. Mátyássy
Hedvig
1886/87—
1891/92.
Kálmán
18 7 3/7 4 —
1874/75 L M e eze Vilmos 1876/77 I.
L ö w G yula 1 8 8 1 / 8 2 — 1885/86. L öw in ger Ármin 1881/82 1. 480. Ludmann Paula 1892/93-1895/96.
510. Medriczky István
1893/94—
1894/95. Meiszl Ágoston 1886/87-1888/89.
M achik Ilona 1892/93— 1895/96.
M e le g Ignácz 1882/83 I.
Madarassy Erzsi 1883/84-1888/89.
Melles J e n ő 1880/81 II.
Madarász Adeline
Melichár János 1883/84-1884/85.
1887/88—
1892/93. M a jo r
Jenő
5i5.M en d lik 1887/88— 1890/91.
485. Majoros Károly 1889/90-1892/93. Majorossy G y u la
18 7 3 / 7 4 —
1875/76. Makay
Filomena
Oszkár
1890/91 —
1895/96. Mensel Coelestin 1879/80. Mensel
Kelemen
1 8 8 0 / 8 1 —■
1881/82. 1876/77—
18 8 1/ 8 2 .
Meszes Ferencz 1887/88. Mesterházy
Makfalvay Ilka 18 7 2 /7 3 -18 7 5 /7 6 . Mandl Ármin 1880/81 — 1885/86.
490. M a n d l József 1881/82.
Kálmán
18 7 3 / 7 4 —
1876/77. 520. M é r ő István
1890/91 — 1894/95.
Mészáros E n d r e 1872/73.
M andl Stefánia 1891/92-1895/96.
Mészáros K ároly 1895/96.
Mannheimer Ágost 1873/74 I I . —
Mihalik Dániel 1886/87-1892/93.
1874/75 I. Margittay Tiham ér 1878/79.
Milutinovics 1874/75 —
Lyubisa
1894/95—
1895/96. 525. M ik á r Paula 1894/95 — 1895/96.
30
M i k e Ignácz 1 880/81 — 1882 83. Miksits Imre 1874/75. Jakab
Tóbiás
1895/96.
Millye Kálmán 1882/83. Mittelmann
Neubrunn
r
Neuhauser
1889/90—
1894/95.
1890/91 —
Armin
1878/79 —
1880/81. Neumann Ármin 1882/83 I*
530. M ó c z ik J ó z s e f 1882/83. Molnár B é la
Neumann Emil 1886/87.
1886/87— 1888/89.
565. Neumann Ignácz 1891/92.
Molnár G y u la 18 8 3 /8 4 — 1886/87.
N é c s e y Imre 1 8 7 5 / 7 6 — 1878/79.
Molnár Sándor 1875/76.
Németh Imre 1893/94 — 1895/9C).
Molnár Lajos 1 8 7 3 / 7 4 - 1 8 7 6 / 7 7 I.
Nichold Sándor 1895/96.
5 3 5. Morgenstern
Ede
1893/94—
1895/96.
Niederländer Adolf 1894/95 I. 570. Niklay János 1 8 7 2 / 7 3 — 1876/77.
M o e s z Etelk a 1894/95— 1895/96. M u r g a s J ó z s e f 1889/90.
Nikolics Ilona 1882/83 — 1884/85, 1894/95 — 1895/96.
M u r ó Péter 1876/77 I.
Br. N y á r y Alb. 18 9 0 /9 1-18 9 4 /9 5.
M u m m e O szkár 1880/81 I.
N y áry Antal 1879/80— 1880/81 I.
540. Muszely G y u la 1889/90-1892/93. Muszkalay Antal 1 8 7 7 / 7 8 - 1 8 7 9 80. Münich Ida 1882/83. M ü h lb e c k
K ároly
575. O b e n d o r f
Gusztáv
1884/85 —
1888/89. 1886/87—
1890/91. M yskovszky
Nyilassy Sándor 1892/93.
O b e r g J á n o s 1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74. Ocsvár Rezső 1895/96.
Ernő
1891/92 —
1894/95.
Olgyay F eren cz 1889/90-1890/91. Olofson Gusztáv 1893/94-1895/96.
545. N a d le r Berta 1872/73.
580. O skó
N adler Flóra 1872/73.
Lajos
1884/85 — 1889/90,
1894/95.
N adler Ida 1872/73.
Osváth Kálmán 1883/84.
ifj. N a g y G y u la 1 8 7 7 / 7 8 - 1 8 8 0 8 1 .
Oszter István 1892/93 — 1895/96.
id. N a g y G y u la 1875/76-1879/80.
Oszwald Lajos 1894/95-1895/96.
550. N a g y
István
1894/95— 1895/96.
N a g y Jolán 1894/95 — 1895/96. Nagy
K á ro ly
1879/80-1882/83.
Lázár
i 8 7 9 ;8 o —
585. P a p
István Árpád
1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74. 1878/79— 1879/80.
P a p p F e r e n c z 1 8 7 3 / 7 4 I. P a p p G á b o r 1892/93.
N a g y Lajos 1895/96. Nagy
Palla
1883/84,
1886/87. 555. N a g y Sándor 1886/87— 1889/90.
Papp
Gyula
18 7 6 /7 7 — 1879/80.
Papp
J ó z s e f 1888/89— 18 9 1/ 9 2 .
590. Papp Sándor 1888/89— 1895/96.
N a g y Vilmos 1 8 9 1 / 9 2 — 1895/96.
Papszt Imre 1889/90.
Naucsina K á ro ly 1876/77.
Pasuth Ö d ön 18 8 0 /8 1-18 8 4 /8 5 I.
N e m e s Mihály 1883/84-1885/86.
Pataky László 18 7 5 / 7 6 - 18 7 9 / 8 0 I .
N e m e s Viktor 1892/93 I.
Pauer Vilmos 1889/90 — 1892/93.
560. N e o g r á d y Antal 1883/84-1884/85.
595. P aw las E d e
1890/91 — 1895/96.
3>
Pálfy J ó z s e f Pállya
Rauschenberger J ó z s e f 1885/86 —
1886/87— 1889/90.
Coelesztin
1879/80 —
1886/87. Redlich Jó z sef 1888/89—1891/92.
18 8 1/8 2 , 1884/85 II. Pápay Viktor 1 8 7 1 / 7 2 — 1875/74.
Reich Henrik 1879/80.
Pásztor J ó z s e f (pápai) 1872/73.
Reich J a k a b 1 8 7 1 / 7 2 — 1872/73.
600. PásztorJózs. (jákóhalmai) 1883/84- 63
Reichard
1893/94—
1895/96.
1886/87, 1890/91. Pázmándy Olga 1891/92.
R eider
Pázmándy Vilma 1891/92.
Reimlinger
Percea Pál 1893/94— 1895/96. Perjéssí Lajos 1873/74— 1876/77. 605. Perlmutter
Mariska
Samu
1884/8^—
1888/89.
Béla 1 8 9 3 / 9 4 — 1895/96. Gyula
1879/80—
1882/83. Reinfuss E d e 1892/93, 1 8 9 í /96. Reinhard Kár. 1887/88-1895/96. 640. Reisz Ottó 1895/96.
Pesice Antal 1875/76.
Reiszig Adolf 1876/77— 1878/79.
Peterdy G yula 1879/80— 1881/82.
Reiszmann Ilona 1878/79-1881/82.
Petrányi Géza 1876/77— 1879/80.
Rekettye Csilla 1887/88.
Premier Károly 18 7 2 /7 3 -18 7 3 /7 4 .
Réti István 1890/91 I.
6 1 0 . Prenosyl Sánd. 18 7 2 /7 3-18 7 6 /7 7 .
64Í. Réti Ödön 18 9 1/9 2 — 1893/94.
Pick Juliska 1890/91.
Rettenbacher
Pironcsák Antal 189Í/96.
Réthy
Philipp István 1890/91 — 1895/96.
R hédey F erencz 187 3/74-1874/7 í .
Pokorny Irma 1873/74.
Richl Antal 1875/76.
6 1 5 . Polgáry Géza 1885/86— 1888/89.
Ferencz
1892/93.
Lajos 1878/79 — 1879/80.
650. Richter Aurél 1888/89— 1892/93.
Polidnek G yula 1882/83 I-
Rieger G yőző 1893/94.
Poll H u g o 1885/86.
R igó
Pollák M ó r 1893/94.
Ringeisen Jó z s e f 1882/83.
Pollák Vilmos 1875/76.
Rintel Géza 1893/94.
620. Popovics Milicza 1892/93. PoroszlayAlbert 1 8 7 2 / 7 3 - 1 8 7 3 / 7 4 .
Mária
65 5. Roskovics
1889/90 — 1890/91.
Ignácz
1875/76—
1879/80.
Posner Lajos 1888/89 I., 1891/92.
R osen berg Adolf 1884/85.
Pörge G ergely 18 74/7 5-18 7 6 /7 7 I.
Rosenmayer Ferencz 1880/81 —
Pulszky
Polyxena
1872/73 —
1 87 3/74.
1881/82. Rosenzvveig Lajos 1877/78 I.
6 2 5 . Puxbaum M iksa 1873/74. R a b c s á k Aurél 1893/94.
Roth Matild 1894/95. 660. Roth Miksa 1880/81 I., 1888/89 L
R a d ó Aladár 18 81/82 I.
Rothfeld Samuné 1895/96.
Raidl Sándor 1880/81.
Rozolofszky Ágost 1872/73 I I . —
Rauchbauer
K ároly
1880/81 —
1 8 8 2 '8 3 . 630. Rausch Béla
1 873/74. Rózsaffy Dezső 1895/96.
1893/94— 1894/95.
R o c k Károly 1876/77.
665. Röszler Lajos 1 8 8 5 / 8 6 —1889/90.
Simon Ján os
Röszner Adél (Komócsy Józsefné)
1876/77 I.
1882/83 — 1884/85,
1888/89—
1892/93.
1874/75
II. —-
Simon Tivadar 1893/94— 1895/96. Singer M ó r 1876/77 I.
Rubovics M á r k 1883/84-1886/87. R u b y Miroszláv 18 79 /80-1881/82.
Sipos Sándor 1873/74. 700. Spitzer Herm ann
1889/90—
18 9 1/9 2 .
Saile K ároly 1882/83.
Spitzer Vilmos 18 9 4 / 9 5 — 1895/96.
670. Sanek Sámuel 1879/80. Skatzel Lajos 1880/81 I.
Spitzer Zsigmond 1886/87 1-
Spanyár
Pál
1894/95 — 1895/96.
Spiegel J a k a b 1874/75 — 1875/76.
Stark T e r é z
1 8 9 1 / 9 2 — 1895/96.
Spira Antal
Stauber J a k a b 1893/94. Strasser E m m a 1893/94. István
1885/86
II.—
1888/89— 1889/90.
K á ro ly
1894/95 —
Stigliczy J e n ő 1887/88— 1890/91. 7 10 . Soltész Arnold 18 7 5 / 7 6 — 1877/78. Soós László 1875/76.
1895/96. 680. Serbán Mihály 1872/73 I. Seres G éza 1874/75 — 1876/77. Seemann
Springholcz M ariska 1895/96. Stifter G yula 1885/86 I.
D ezső
Sebestyén
705. Spira Rezső 18 7 5 / 7 6 II. Spindler Lajos 1875/76.
1888/89. Sávéi
II. —
1876/77 I.
6 7 5 . S t r a c h J ó z s e f 1882/83 — 1884/85. Sándor
1873/74
Kálmán
1879/80—
1882/83.
Stolarik J ó z s e f 1892/93 — 1893/94. Stollmann András 1 8 7 3 / 7 4 II. — 18 7 8 / 7 9 — 1880/81. Stoklász J ó z s e f 1889/90— 1892/93.
Stern Áron 1890/91 — 1891/92. Stern Fülöp 1887/88— 1890/91. 685. Stern J ó z s e f 18 8 1/8 2 .
7 1 5 - S t o h o f e r Béla 1890/91 — 18 9 1/9 2 . Spotkofszky K á ro ly 1 8 7 6 / 7 7 — 1878/79.
Steiner András 1888/89-1892/93 I.
Stöger R u d o l f 1890/91.
Stetka G y u la 18 7 4 / 7 5 — 1875/76.
Stubán István 1887/88— 1888/89.
Streitmann Antal
Schablik K ároly 1894/95-1895/96.
1871/72—
720. Schamorzil Antónia
1874/75. Stegmüllerné
Gerster
Mária
1884/85— 1886/87. 690. Svetschine
G eorgine
1 8 9 0 / 9 1 —-
Scharscher
Dániel
1883/84 —
1890/91.
Siegel G y u la 18 80 /8 1. Sikor Margit 1875/76. Sikorszkiné Zsolnai J ulia 189 5¡()6 1. Silberstein Lajos 1876/77 I. 1875/76.
1891/92. Scharl Arthur 1886/87.
1893/94.
695. Silberstein
1888/89—
Lipót
1873/74—
Schauschek Árpád
1 8 8 1 / 8 2 —-
1886/87. Schnaucz Ervin 1872/73 II. 725.Schram ek
Jakab
1884/85—
1886/87. Schwarcz M ó r 18 8 3 / 8 4 — 1886/87.
SchwarczZsigm. 18 7 8 / 7 9 -18 8 1/8 2 . Schaffer Ármin 1891/92. Schaffer Tivadar 1884/85. 730. S c h e i b e r G é z a 1887/88-1888/89 I. Scheibert Antónia
1872/73 —
1873/74.
Schuschmann
Pál
1885/86—
1886/87. Schuster Gáspár 18 7 3 / 7 4 - 18 7 4 / 7 5 . 760. Schlumbrecht G y u la
1890/91 —
1891/92, 1894/95 I. Schütz Julcsa 1891/92.
Schneider Károly 1880/81.
Szabó B e n ő 1 8 7 3 / 7 4 — 1875/76 I.
Scherling Antal 1889/90—1892/93.
Szabó Béla 1882/83— 1883/84.
Schlesinger Dávid 1 8 7 1 / 7 2 —
Szabó Irma 18 77/78— 1878/79.
1875/76.
765. Szabó István 1876/77.
7 3 5 . Schlésinger Károly 1876/77 1.
Szabó István 1886/87.
Schreiber Izidor 18 7 6 / 7 7 - 18 8 0 / 8 1.
Szabó J ó z s e f 1884/85-1888/89 I.
Schwertner Zsigmond
Szabó László 1892/93.
1880/81 —
1884/85, 1892/93.
Szabó Pál 1876/77 I.
Schiff Dezső 1 8 9 0 / 9 1 — 18 9 1/9 2 . Schiff Kálmán 1893/94. 740. Schimkó István 18 8 1/8 2 .
770. Szabó Vladimír 1893/94-1895/96. Szakács Já n o s 1884/85 — 1886/87, 1891/92.
Simkó J ó z s e f 1878/79—1883/84.
Szalay J e n ő 1883/84— 1886/87.
Schlick Károly 1 8 7 6 / 7 7 - 1 8 7 7 / 7 8 . 1.
Szalay K á ro ly 1880/81 — 1886/87.
Schmigelschi Oszkár 1884/85 —
Szalay Kornél 18 8 1 / 8 2 I.
1888/89.
7 7 5 . Szappanos Péter 1884/8 5-1887/88.
Schmidt Antal 18 82/83— 1886/87. 745. Schmidt J ó z s e f 1 8 7 2 / 7 3 — 1873/74. Schnier (Szirmai) Antal 1 8 7 7 / 7 8 — 1879/80.
Szádváry Já n o s 1883/84-1888/89. Szántó G éz a
18 9 0 / 9 1— 1893/94.
Szántó Ján os 1882/83 — 1885/86. Száraz István 1876/77.
Scholtz Ágost 1884/85.
780. Szávits Imre 18 7 6 /7 7 — 1880/81.
Scholtz Margit 1894/95 — 1895/96.
Szlányi Lajos 18 8 6 /8 7 — 1892/93.
Schloesser Alice 1895/96.
Szegfy Erzsiké 1894/95.
750. Schönberger Vilmos
18 7 8 / 7 9 —
18 8 1/ 8 2 .
Szekeres Albert 1893/94. Szentiványi
Schönleitner K ároly 1 8 7 2 / 7 3 — 1876/77.
Margit
1893/94—
1895/96. 7 8 5 . Szentmiklóssy Zoltán 1895/96.
Schöckl Ignácz 1872/73 II.
Szerémy Alajos 1 8 8 1 / 8 2 - 1 8 8 4 / 8 5 .
Schubert Ign. 1 8 7 3 / 7 4 - 1 8 7 6 / 7 7 I.
Szeverényi Já n o s 1875/76 I.
Schubert Emil 1 8 7 6 / 7 7 — 1878/79.
Szmetana
755. Schullerus Frigyes 18 8 5 / 8 6 — 1888/89.
1878/79. Értesítő
1 8 9 5 — 96
1880/81 —
1885/86. Székely Árpád 1 8 7 2 / 7 3 , 1 8 7 9 / 8 0 —
Schultz Ferencz 1875/76. Schuppin
Ágoston
Ferencz
18 7 5 / 7 6 —
1888/89, 1893/94— 1895/96. 790. Szidlovics 1893/94.
Kálmán
1890/91 —
34
Szíjártó L e n k e 1893/94-1895/96.
Tisza Zsigmond 1885/86-1886/87.
Szihorszky Já n o s 1894/95.
Tolnay H e n rik 18 8 1/ 8 2 .
Szilvay Vilmos 1895/96.
T o m a s e k £ 1111113 18 7 2 / 7 3 -18 7 7 / 7 8 .
Szinte G á b o r 1 8 7 5 / 7 6 — 1877/78. 795-Szirotka Szilárd 18 9 1/9 2 -18 9 4 /9 5 .
830. Thorm a Já n o s 1887/88— 1892/93. Tornyai Ján os
1886/87-1887/88.
Szittner D e z s ő 18 9 0 /9 1-18 9 3/9 4.
Tóth András 1894/9Í.
Szobonya Mih. 1 8 7 5 / 7 6 - 1 8 8 0 / 8 1 .
Tóth Erzsi 1893/94.
Szontagh K á r o ly 1883/84.
Tóth F ere ncz 18 7 8 /7 9 -18 8 0 /8 1 I.
Szontagh T ib o r 1894/95-1895/96. 800. Szopkó István 18 7 5 / 7 6 — 1877/78. Szűk
Endre
Szulczberger
Tóth László 1885/86.
1890/91 — 1891/92.
Tóth
M iksa
Tóth Mariska 1894/95 — 1895/96.
1889/90—
1894/95 — 1895/96.
K40. T ö r ö k Mihály 1893/94-1894/95 I.
Szupits J ó z s e f 1881/82. Szücs Izsák 1 8 7 7 / 7 8 — 1879/80. (Tahi) Antal
László
T o r s Aranka 1892/93.
1892/93.
8o5-Tahedl
83 5. Tóth Já n o s 1 8 7 1 / 7 2 .
1875/76—
1877/78. T a h y Ján o s 1888/89 UTaksonyi J ó z s e f 1887/88-1890/91.
Tugendthal N án d or 18 7 2 /7 3 . T u m o M á té 1893/94. Tury
G y u la
1 8 8 1 / 8 2 — 1885/86.
T ü r k Sándor 18 8 0 /8 1. 845. U dvard y G é z a 1894/95-1895/96.
T am ásfy R o m e r 1874/75.
U d vard y Vincze 1877/78.
T a n k ó S á n d . 1877/78 I., 1880/81 I.
U dvarlaky B é la 1875/76.
8 1 0 . T a r r Rezső 1894/9 =?— 1895/96. T a s c h e k G y u l a 18 7 7 /7 8 -18 8 0 /8 1. T asn ád y Kálmán 1876/77. Tattay F eren cz 1883/84-1884/85, 18 9 1/9 2 — 1893/94. Trampits M iksa 1873/74. 8 1 5 . Trattner Alajos 1876/77 I. T e g y e y Lajos 1890/91 — 1891/92.
Uferbach J e n ő 18 9 0 /9 1-18 9 4 /9 5 . Ujházy Irma 1 8 7 5 / 7 6 — 1878/79. 850. Ujházy K á ro ly 1873/74. (Jjváry Ignácz
18 8 1 / 8 2 - 1 8 8 4 / 8 5 .
U n g á r Ignácz 1883/84. U n g á r A dolf 1880/81 I. Vajda Zsigmond 18 8 1/ 8 2 . 85 5 .V a ll a c h y J e n ő
1872/73-1876/77.
T e le g d y Árpád 1893/94-1895/96.
Vannay F e re n c z 1883/84 -188 5/8 6.
T e l e g d y László 18 7 8 / 7 9 - 1 8 8 1 / 8 2 .
Varga Imre 1892/93 I.
T elkessy Valéria 18 8 7 / 8 8 - 18 9 5/96.
Vargha Andor 1893/94.
820. T e l i é r G y u la 1 8 7 1 / 7 2 — 1873/74,
Varjú T ivada r 1894/95.
1885/86— 1887/88. T e ö k e Andor 1890/91 — 18 9 1/9 2 .
860. Vaskovits 1887/88,
Erzsébet
1885/86—
1 8 9 1 / 9 2 — 1895/96 I.
T hein M ik s a 1889/90— 1891/92.
Vaskovits Zoltán 1888/89 I.
Treitz Péterné 1895/96.
Vass B é la 1 8 9 1 / 9 2 — 1894/95.
Till Karolina 18 7 3 / 7 4 II.
Vastagh G y ö r g y 1885/86.
82 5 . T i n a y r e G y u la 18 7 7 /7 8 -18 7 8 /7 9 . T in a y r e Lajos 1 8 7 7 / 7 8 — 1878/79.
Vaszary G á b o r 1892/93. 865. Vaszary J á n o s 1 8 8 5 / 8 6 — 1886/87.
; ?5
Vladár Ernő
1893/94— 189^/96.
Vlasits Mihály 1875/76.
W eber Ilka 1879/80 — 1883/84. W eber Ilona 1891/92.
Vágó Pál 1893/94.
900. Weinreb Bernát 1878/79.
Vándory Emil 1 8 7 1 / 7 2 .
Weisz Emil 1 8 9 0 / 9 1 — 1891/92.
870. Váralyai G é za 1873/74 II. Vecsery Imre 189^/96.
1877/78, 1880/81 I.
Veisse Izabella 1873/74 II. Velits Ottmár 1892/93.
Weisz Zsigmond
1876/77 —
1881/82.
Vendrey László 1880/81-1883/84. 875. Verdenstätter Szilárd
Weisz Lajos 1 8 7 2 / 7 3 — 1874/75,
1871/72 —
1875/76.
Weixelgártner Ármin 1884/85 — 1890/91. 905. Wellmann
Veres Pál 1872/73 I.
Róbert
1885/86—
1887/88 I.
Versényi G á b o r 1 8 7 1 / 7 2 - 1 8 7 4 / 7 5 .
Wessel J e n ő 1895/96,
Vesztróczy
W eyde Vilmos 1875/76.
Manó
1892/93 —
1895/96.
Widder B ó d o g 1892/93 —1895/96.
Vetró Sándor 1887/88— 1891/92. 880. V éb e r
Ernő
1887/88 — 1890/91.
V ég István 1880/81. Végh
Endre 1885/86— 1888/89.
Wielnberger (Lóránfi)
Antal
1876/77— 1878/79. 9 1 0 . Wilich Károly 1877/78. Wittich K ároly 1890/91.
Végh G yula 1 8 8 1 / 8 2 — 1882/83 I-
Zacherl Ágost 1885/86— 1889/90.
Vogel Ferencz 1874/75.
Zanyiczky G áb o r 1895/96.
885. Vogel Ilona 1891/92 — 1895/96. Vogel Rezső 1886/87. Volf Irma 1889/90— 1893/94. Vödrös Mihály 1875/76. Vörös Erzsi 1879/80— 1884/85. 890. Vörös Juliska 18 7 3/7 4 — 1876/77. W a g e Jó z s e f 1 8 8 1 / 8 2 — 1883/84. W agner Ferenczné 1895/96.
Zvarinyi Lajos 1889/90 -1802/93. 9 1 5 . Zeller Mihály 1892/93 — 1895/96. Zemplenyi
Tivadar
18 8 3 /8 4 —
1885/86. Zvér Ferencz 1872/73 — 1875/76. Zofahl Pál 1884/85 — 1888/89. Zorkóczy Gyula 1892/93-1895/96. 920. Zubriczky Lóránt 1886/87.
Waisz Ignácz 18 7 6 / 7 7 — 1878/79.
Zucker Frida 1 8 9 0 9 1 .
Walbacher K ár. 1875/76-1878/79.
Zsebők János 1 8 9 1 / 9 2 — 1895/96.
895. Wamzer J ó z s e f 1881/82. Watzke Rezső 18 9 1 / 9 2 — 1894/95. Wäscher Jó z sef 18 7 Í/ 7 6 .
Zsidó Domokos 1872/73. Zsitvay János 1888/89— 1891/92. 925. Zsoldos Gyula 1890/91.
AZ I N T É Z E T C Z É L J A ÉS FELADATA
Az országos magyar királyi mintarajziskolának és rajztanárkép zőnek feladata a jelenkor igényeinek és az ország szükségeinek m egfelelő rajztanárok szakszerű kiképzése, valamint tehetséges ifjaknak, kik a képzőművészetek valamely ágára, különösen pedig a festészetre v ag y szobrászatra
szánják magukat, a hivatásukra
szükséges ismeretek alapos megszerzésére alkalmat nyújtani. Ezen czéljainál fogva az intézet oktatást nyújt a képzőm űvé szeteknek, alábbi tantervébe foglalt ágaiban, gyakorlati utmutatás és elméleti tanfolyamok segélyével.
TANTERV. I. A L A K - R A J Z E S F E S T É S .
(Figurális.)
I. OSZTÁLY.
D o m b o rú fősz- és élő fejminták után való rajzolás. T é le n 10, nyáron 1 5 heti órában. I I . OSZTÁLY.
É lő fejminták után való rajzolás. T é le n órában.
10, nyáron
15 heti
II I. OSZTÁLY.
Antik szoborminták és egész alakú élő mintákról való rajzolás (akt).
E
tanulmányok kiegészítéséül szolgálnak a bonczalaktani
előadások és a gyors vázolás gyakorlása. IV. OSZTÁLY.
Az élő fejminta festése.
Elemi compositio-gyakorlatok stb.
T é le n heti 10, nyáron 15 órában. Ezen tanulmányokhoz csatla kozik : A gyakorló festészeti szakosztály,* melyben
csupán művész
n öven dékek számára és külön tanár vezetése mellett az alakrajz és
festészet
nagyobb
terjedelemben,
hetenkint
3 0 — 3$
óráig
taníttatik; úgyszintén: A női festészeti osztály** művész n ö ven d ék ek számára, melyben alak- tájkép- és csendélet festés gyakoroltatik körülbelül heti 10 órában. II. É K I T M É N Y E S
R A JZ ÉS F E S T É S .
(Ornamentika.)
I. OSZTÁLY.
Dom ború ékítmények rajzolása, különös tekintettel a forma érzék és a kézbeli ügyesség fejlesztésére. A különböző rajzszerek kezelésében, valamint a külön előadási módokban való gyakorlatok. Hetenkint 6 óra.
I I . OSZTÁLY.
Ékítm ény elem ek rajzolása, különös tekintettel a stílek tanul mányozására, s ezzel kapcsolatban tervezési gyakorlatok. F o ly t a tása a rajzgyakorlatoknak domború mintákról. G eom etriai síkékít mények. Vázolgatás. Hetenkint 6 óra. * Az epresketben (Bajza u.) e czélra emelt külön épületben. ** Ideiglenesen a budai várbazárban.
III.
ES IV. OSZTÁLY
E lm élk ed ések a művészeti formák fejlődéséről a különböző nemzeteknél különböző korszakokban. Az intézet föszöntvény-, fénykép-, metszet- és könyvtárában őrzött művek ékítményes motívumainak tanulmányozása és vázolgatása. Az országos iparművészeti muzeumbeli és e g y é b eredeti műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítményes részletekre és ilyenek #
•
összetételére terjedő com positio-gyakorlatok. Ónálló tervezgetés az iparművészet külömböző ágai s a dekorativ építészet köréből, u. m. szövetek, bútorok, sgraffitó, keramikai művek, fémöntvények és e g y é b műtárgyak. H etenkint 8 óra. Ezenkívül a IV. osztály növendékei heti két órában ismétlés képen domború minták után való rajzolást is. gyakorolnak.
III. É P Í T É S Z É T .
Az építészeti rajz- és stiltanulmányok, heti 8 órában, csak a III. osztályban kezdődnek. Szükséges előzményöket képezi a m e g előző két osztályban szerzendő geometriai ismeret és rajzbeli g y a korlottság. I I I . OSZTÁLY.
Műszaki rajzgyakorlatok, előkészítésül a műépítészeti alaktanra. Árnyékszerkesztés, intensitási gyakorlatok.
a) Elmélet. A műépítészeti stilek fejlődésének ism ertetése; azok elemzése és összehasonlítása.
b) Gyakorlat. Részletes tanulmányok rajzolása, különösen az ókori remek építészet köréből válogatott minták nyomán.
IV. OSZTÁLY.
a)
Elmélet. A műépítészeti stilek folytatólagos Ismertetése.
K ö z é p - és ujabbkori építészet.
39
b)
Gyakorlat.
Tanulm ányok
rajzolása a középkori
góthi és ujabbkori (renaissance, bárok) építészet
köréből
(román, vett
jeles példák nyomán.
ff
IV.
M UHELYI
R A JZ O LA S.
Hetenkint két órában a III. és IV. osztály részére. Ipari vagy építészeti tárgyak kivitelének alapjául szolgáló raj zok készítése, egy tized, egy ötöd, fél, vagy valódi nagyságban, és p e d ig : elő- és oldalnézetben, alaprajzban, vízszintes és függélyes metszésekkel, a különböző anyagok szerkesztésének feltüntetésé vel.
Részletrajzok valódi nagyságban, az alakok és prophilok
ábrázolásával. A III. osztályban a példák a bútor- és épület asz talosság, — a IV. osztályban az épitészet köréből vétetnek.
V. V I Z F E S T E S Z E T . Csupán nők részére, heti 8 órában
Edénynem üek, csendéleti tárgyak, virágok, különböző növé nyek s ilyenekből összetett c s o p o r t o k ; himzési s szövet minták, iparművészeti tárgyak természet utáni megfestése, valamint tanulmányok élő mintáról. kirándulások pontjából. VI. M I N T Á Z Á S . A) R A J Z T A N Á R J E L Ö L T E K
R É SZ É R E .*
I. OSZTÁLY.
Mintázási gyakorlatok, különösen domború ékítményes minták, valamint az emberi test egyes részeit ábrázoló föszminták nyomán, ezek nagyságának megfelelő mérvekben. Hetenkint 6 óra.
* Az Eötvös-utcza ó. sz. a. bérelt ideiglenes helyiségben.
40
I I . OSZTÁLY.
Ékítm ényes mintázási gyakorlatok lapminták után és d o m b o r művű
mintázási gyakorlatok
teljes idomú föszminták
nyomán,
adott m érvek szerint. Hetenkint 6 óra.
B) S Z O B R Á S Z N Ö V E N D É K E K . R É S Z É R E . *
Antik, élő minta után fej és egész alak (akti, valamint állat tanulmányok, önálló compositiók.
VII. G E O M E T R I A .
i. Elem i geometria. Bevezetés. I.
PLAN IM ETRIA.
Heti 4 óra előadás és 2 óra rajzolás az I. osztály számára.
1. A térelemek (pont, egyenes) helyzeti vonatkozásai és az egyen esvonalú idomok képzése általában. 2. Az alapidomok (véges egyenes, kör, szög, öv) helyzeti és metri kus vonatkozásai. 3. A főidomok, és p e d ig : a) az egyenes vonalnak (pont- és sugársor, tört egyenes, három-, négy- és sokszög) alkotó részei, projectivitása (congruentia, affinitás és axialis symmetria, hasonlóság és centrikus symmetria, collineatió és involutió), transversálisai és területe. ¡5) a görbe és vegyes vonaluak, és p e d i g :
a) A k ö r; vonatkozások a térelem ek- és az előb b tárgyalt idomokra (projectivikus,
potentiális,
polárikus
monikus tulajdonságok), kerület és terület.
* Az e p r e s k e r t b e n . Baj za u.) levő külön épületben.
és
har
4i
b) A kúpszeletek elemei. c) A cycloisok, evolvensek és az alkalmazott csigavonalak leírása és szerkesztése. Constructiv föladatok az egész tárgykörből.
II . S T E R E O M E T R I A .
A stereometria az orthogonális ábrázolás előadásával van e g y e sítve és esetről-esetre tárgyaltatik.
f
2. Ábrázoló geometria. A) S T E R E O M E T R I A É S O R T H O G O N Á L I S Á B R Á Z O L Á S . Heti 4 és 2 óra előadás és 2 óra rajzolás a II. és III. osztály számára,
I . S T E R E O M E T R IA .
1. A térelemek (pont, egyenes, sík) helyzeti vonatkozásai és az egyenes vonalú és sík lapu idomok képzése általában. 2.
alapidomok (kitérő [torz] egyenespár, pont és sík, egyenes és sík, lapszög, réteg, testszög) helyzeti és metrikus vonat kozásai.
3. A főidomok , és p e d i g : a) a síklapúak (szögletes testek) [hasáb,
gúla
és általános
polyeder] alkotó részei, transversális síkjai, congruentiája és axiális symmetriája, hasonlósága és centrikus symmetriája, felülete és köbtartalma, p) a görbe- és vegyeslapúak (gömbölyű testek) [henger, kúp, gömb] alkotórészei, transversális síkjai, stb. — mint előbb, Constructiv feladatok az egész tárgykörből.
II. ORTHOGONALI S ABRAZOLAS
1 . Bevezetés. 2. A térelem ek ábrázolása két és több képsíkon. 3. A térelemek relatív vonatkozásai, különösen metszések, távol ságok és szögek. 4. A sík idomok ábrázolása.
y A testek (hasáb, gúla, henger, kúp, forgástestek) ábrázolása; relativ vonatkozásaik a térelem ekre és egymásra. 6. Megvilágítási viszonyok, u. m. vetett, saját árnyék és a m e g világítás intensitása. 7. Idomok helyzettransformátiói; képsíktransformátiók. 8. Az orthogonális és klinogonális axonometria elemei. 9. Constructiv feladatok az egész tárgykörből. Jegyzet. A 6. és 7. pontban foglaltak alkalmilag tárgyaltatnak.
B) C E N T R Á L I S Á B R Á Z O L Á S (P E R S P E C T IV A , L Á T S Z A T T A N .)
Heti 2 óra előadás és 2— 8 óra rajzolás, a III. és IV. osztály számára.
B e v e z e t é s ü l: látszati k é p e k szerkesztése az orthogonális á b r á zolási mód alapján. I. E L M E L E T I RÉSZ.
1 . A térelem ek (pont, e g y e n e s és sík) centrális ábrázolása és hely
zeti megállapítása e g y síkon. 2. A térelemek helyzeti vonatkozásai: metsző e g y e n e se k , két sík metszése. V e g y e s helyzeti feladatok. 3. A térelem ek méretes vonatkozásai: szöghajlásuk a képsík iránt, síkban fekvő elem ek forgatása, valódi nagyságok megállapítása, e g y e n e se k osztása, adott osztás átvitele osztó e g y e n e se k által, az osztási k ö r ; az e g y e n e sn e k és a síknak szög szerinti vonat kozása, S ík o k hajlási szögei, síkok elhelyezése adatok szerint.
4?
4. Segédm íveletek alkalmazása,
korlátolt
összevont
k é p s ík o n : összevonási seg é d k ép ,
egyenlőközű
középpont egyenesek
képeinek szerkesztése iránypont használása nélkül. ¡5. K ü lö n féle m értékegységek és lépték rendszerek alkalmazása, hálók. 6. Az elnyulások és visszás helyzetek határai. 7. A kör és más sík görbék centrális ábrázolása.
II. G Y A K O R L A T I RÉSZ.
Heti 2 —8 óra rajzolás leginkább a IV. osztály számára.
1. Ékített síkok centrális ábrázolása. 2. S ík o k
által
határolt
testek,
forgási
testek,
testcsoportok
ábrázolása. 3. Az építészet köréből vett tárgyak. /
#
4. Arnyékszerkesztés természetes és mesterséges világítás feltétele mellett.
y T ü k ö r k é p e k a tükör síkjának különböző állásai mellett. 6. Adott látszati k é p e k kifejtése (visszafejtése) és hibáinak javítása. 7. Látszati k é p e k tervezete.
3. Geometriai módszertan. Heti 2 óra előadás a IV. osztály számára.
1. A rajzoló geom etria tananyagának módszeres kezelése a közép iskola 4 alsó
osztályában
és a polgári
iskolában,
különös
tekintettel az előadási k ép esség fejlesztésére. 3. A geod ásia és a situatio-rajzolás elemei egyb ek ötve gyakorlati mérésekkel a mezőn. 4. A legszokásosabb geographiai fokhálózatok szerkesztése,
44
V III. F E S T E S Z E T I
BONCZALAKTAN.
I. ES II. OSZTÁLY. Hetenkint i óra.
Az emberi test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, kölcsönös aránya és mozgása törvényeinek magyarázata és rajzolása, fali ábrák,
boncztani készülékek és az élő természet
ből vett minták nyomán.
9
f
IX . M U V E S Z E T E K
TORTENETE
II., III. ES IV. OSZTÁLY. Hetenkint
2 óra előadás
Ö sszefoglaló k ép e a művészileg szép eszményének, a mint az a különböző
népeknél;
különböző korszakokban
az építészet,
festészet és szobrászat, valamint a m agasabb műipar term ékeiben nyilvánult. A régi keleti népek, valamint G ö r ö g o r s z á g és R ó m a , utóbb a középkor és a renaissance művészetének története.
X. N EVE LES
ES
O KTATASTAN.
A) Á L T A L Á N O S N E V E L É S T A N A III. OSZTÁLYÚ RAJZTANARJELOLTEK SZAMARA Heti 1 — 2 órában.
A nevelés fogalma és a neveléstan felosztása. A testi nevelés k ö réb en
szem
előtt tartandó szabályok, különös tekintettel az
iskolai egészségtanra. ismertetése,
értelmi nevelés körében k ö v eten d ő főbb kapcsolatban a szemlélődő, képzetalkotó.
gondolkozó, emlékező és képzelődő lelki tehetségeknek tüzetes leírásával, a logika tételeinek ismertetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésben a különféle érzelmek, hangulatok és indulatok leírásával, különös tekintettel a szépízlés fejlesztésének szabályaira.
erkölcsi nevelés
körében
érvényesítendő
szabályok,
az
ösztönöknek, vágyaknak, hajlamoknak, szenvedélyeknek, a vérmérsékletnek és az egyéni jellemvonásoknak ismertetésével k a p csolatban.
Az iskolai
nevelés és
fegyelemtartás
tételei
kellő
tekintettel az egyes iskolák növendékeinek erkölcsi fejlettségére és a nemzeti
nevelés követelményeire. Az iskolai nevelésre és
fegyelemtartásra vonatkozó irodalomnak rövid áttekintése és a közoktatásügyi kormány által kiadott s ezen teendőkre vonatkozó rendeletek ismertetése.
B) Á L T A L Á N O S O K T A T Á S T A N A IV. OSZTÁLYÚ RAJZTANÁRJELÖLTEK SZÁMÁRA. Heti i — 2 órában.
Az oktatástan fogalma és felosztása. Az oktatás körében szem előtt tartandó főelvek és az ezekből származó szabályok ismer tetése.
A\ iskolai oktatás czélja tekintettel az egyes tanintézetek fel adatára. A tananyag megállapítására vonatkozó általános oktatás tani szabályok ismertetése, különös tekintettel az egyes iskolák számára készült tantervek
azon
részleteire, a melyek a rajzolás
tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására vonatkozó általános szabályok. A tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy előadó
tanalaknak,
az előmutató,
a
kikérdező,
a
kifejtő,
az
önoktató és az em lékeltető tanalaknak ismertetése és az ezekre vonatkozó oktatástani tételek. Az egyes tanítási órák helyes fölhasználására vonatkozó
oktatástani szabályok.
Az oktatástanra
vonatkozó irodalom ismertetése, különös tekintettel a rajztanítás
40
módszerének fejlődését feltüntető művekre. —
A magyar köz-
oktatásügy feljődésének rövid története, kapcsolatban az általános neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által kibocsátott módszertani utasítások ismertetése.
X I. M A G Y A R
N Y E L V ES IR O D A LO M . II. OSZTÁLY. /Heti i — 2 óra.)
I. Teli félév. B e v e z e té s az ir o d a lo m b a ; a magyar nyelv jellemző sajá tsá g a i; prózai írásművek. Aesthetikai a la p fo g a lm a k ; a költői írásművek elmélete.
9
II. Nyári félév. U jabbkori magyar költők magyarázata. (Aes thetikai fejtegetéssel, különös tekintettel a leíró, festői és plasz tikus helyek feltüntetésére.) — Stílusgyakorlatok.
III. OSZTÁLY. (Heti i - 2 óra.)
Irodalomtörténet. B e v e z e té sü l: a régibb magyar irodalom rövid áttekintése, különös tekintettel a középkori könyvfestés- és díszí tésre. Az ujabbkori m agyar irodalom tüzetes ismertetése, különös tekintettel a szerkesztés és nyelvbeli előadás művészibb kivite lére. — Stílusgyakorlatok. A fentebbiekben ismertetett tanterv, kivéve a vízfestést, egész terjedelm ében az intézetnek csakis rajztanárjelölt finövendékeire nézve irányadó. A rajztanítónőjelöltek; úgyszintén mindkét nem beli m űvésznövendékek különleges igényeiknek m egfelelő o k ta tásban részesülnek.
KIVONAT AZ
INTEZET
ALA P S Z A B ALYA I B O L
••
•
ES K U L O N
H A T A R O Z A T A I BO L.
Az intézeti tanulók, külön czéljaikhoz képest vagy rajztanár jelöltekül, vagy művésznövendékekül iratnak be. A rajztanárképzőnek teljes tanfolyama 4 évre terjed. A művésznövendékek tanfolyama nincs az évek bizonyos szá mához k ö tv e ; a mennyiben azonban valamely művésztanuló három éven túl akarná az intézetet látogatni, annak m egengedése a tanári kar határozatától függ. A rajztanárjelöltek befogadásának föltételeire nézve az alább közölt rajztanárvizgálati szabályzat 5 §-a irányadó. A művésznövendék fölvételére megkivántatik, hogy a teljes polgári iskolát
vagy
a
középiskolának
legalább
hat osztályát
végezte légyen. O ly jelentkezők, a kik felötlő hivatást tanúsítanak, az igaz gatóság javaslata alapján, miniszteri engedélylyel a rendes növen d ék ek
közé
fölvehetők
akkor
is,
ha
a közép-
vagy
polgári
iskolának csupán négy osztályát, de jó sikerrel, végezték. Mind a rajztanárjelöltek, mind a művésznövendékek fölvéte lének közös fö ltéte le i:
a) a 16 -ik korév betölte; b) ép látérzék; c) némi gyakorlottság a szabadkézi rajzolásban, melynek kellő foka esetleg külön fölvételi vizsgálat útján igazolandó.
A fölvétel általában ideiglenes jellegű, s csak félévi látogatás és ezalatt
kitüntetett szorgalom
és tehetség alapján
történik a
v é g le g e s fölvétel. Az intézet tanfolyamaiban, a rendelkezésre álló tanhelyiségek által korlátozott számban, nők is vehetnek részt, ha a szabadkézi rajzolásból kivánt előkészültséget igazolták.* A tanulók fölvétele
minden
tanfélév
kezdetén,
szeptem ber
illetőleg február hó elején eszközöltetik. A tanfélév folyam ában a fölvétel csak igen méltányolandó
okok
alapján
és kivételesen
engedélyeztetik. Az ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálatnak m agu kat alávetni kötelesek. A
rajztanárvizsgálatok
rendjét
és
módját
külön
szabályzat
állapítja m eg, m elynek teljes szövege alább olvasható. Az intézeti n ö ven d ék ek művei időnkint közszemlére kiállít tatnak az iskola helyiségeiben. A tanév szeptem ber hó elején kezdődik s junius hóban v é g ződik. Junius hava közepétől annak v é g é ig a képesítő vizsgálatok tartatnak. Az intézet minden tanítványa minden
tanév elején beiratási
díjul 2 forintot fizet az intézeti könyvtár gyarapítására. A rendes n ö ven d ék ek egész évi tandíja 1 0 forint. A v e n d é g látogatók tandíja m agasabb, s időről időre a viszonyokhoz k ép est állapíttatik m e g . * * A nők közül azok, kik rajztanítónői kép esítésre készülnek, évi
10
frt, —
a
m űvésznövendékek
a
m indenkori
vendéglátogatói tandíjat fizetik. Szegén y sorsú, tehetséges és szorgalmas n ö ve n d ék e k a tan íj fizetése alól fölmentethetnek. A tandíjak az állampénztárba folynak. Az intézet szegényebb sorsú teh etség eseb b növendékei, külö-
* A rajztanítónőjelöltekre nézve 1. a rajztanárvizsgálati szabályzat 5. §-át. ** Az 1886—87-ik tanévtől kezdve — további intézkedésig — a v e n d é g l á t o g a t ó k egész évi tandíja ministeri rendelettel 40 forintban állapíttatott meg.
49
nősen pedig a rajztanárjelöltek számára rendelt állami ösztöndíjak elnyerésére évenkint nyilvános pályázat hirdettetik. A pályázati föltételek rendszerint a k ö v e t k e z ő k : 1. Hitelesen igazolandó:
a) hogy a pályázó ép látérzékű s legalább 16 éves korát már b etö ltö tte;
b) hogy készültség tekintetében az intézetbe fogadás fen tebb jelzett általános 2. A készültség
kellő foka
föltételeinek eshetőleg
megfelelni
képes.
külön vizsgálat utján
igazolandó. 3. Az ösztöndíj csak e g y évre adom ányoztatik; tovább é lv e zete a tanév
folyamában s az évi
vizsgálatok utján kitüntetett
haladástól függ. 4. A kellően
fölszerelt kérvények,
rajzmunkálatok m ellék
letével, a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszterhez czímezve, az évenkint szabályszerűen kihirdetett határidőig a m. kir. rajz tanárképző igazgatójához nyújtandók be. (Budapest, VI. kerület, Andrássy-út 7 1 . A pályázat eredményét indokolt javaslata alapján
a tanártestület bírálja meg s ennek a vallás- és közoktatásügyi
m. kir.
miniszter határoz. Itt megjegyeztetik, hogy az intézetbe belépő uj növendék az első
évben
sem
tandíjelengedésre,
sem
ösztöndíjra
nem
szá
míthat. Az állami ösztöndíjas rajztanárjelölt, mielőtt az ösztöndíj szá mára folyóvá tétetnék, térítvényt ír alá, melyben az államsegély kedvezményével kapcsolatos kötelezettségek hű teljesítése iránt fogadást tesz. Az állami ösztöndíjas
rajztanárjelöltek
a képesítő vizsgálat
kiállása s az oklevél kinyerése után nem tarthatnak már ennél fogva jogot valamely állami tanintézetnél leendő alkalmaztatásra; ha ellenben
valamely
nyilvános
iskolához
rajztanárokul
vagy
rajztanítókul a vallás- és közoktatásügyi minister részéről kinevez tetnek, a kinevezést elfogadni s a rájuk bízott tanszéket a rendes Értesíti
1 8 9 5 — 96
4
?
0
illetmények élvezete mellett legalább három évig ellátni kötelesek, különben az ösztöndíjat visszafizetni tartoznak. A szorgalom élesztése és a haladás kitüntetése végett minden tanév végével jutalomdíjak osztatnak ki a legjelesebb n ö ven d ék ek között. M ű vésznövendékek, vagyis olyanok részére, kik csupán vala mely művészeti ágban (festészetben, szobrászatban) óhajtják magu kat kiképezni, szintén — évenkint összesen i ^ o o frtra menő — ösztöndíjak a d o m á n y o z t a la k .
AZ I N T É Z E T TAN- ES S E G E D S Z E ME L Y Z E T E . AZ
18 9 5/9 6 -IK I
TANÉVBEN.
Igazgató: K e l e t i G u s z t á v , akadémiai képiró, királyi tanácsos, a M . T u d .
Akadém ia és a Kisfaludy-társaság tagja, a III. oszt. vaskoronarend, a Ferencz József-rend és a porosz IJI-ik osztályú vörös sas-rend lovagja, Officier de l ’instruction publique, a m. kir. iparművészeti iskola igazgatója, az orsz. képzőművészeti tanács, valamint a szerzői jogi állandó szakértő bizottság tagja, a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság elnöke, az orsz. képzőművészeti társulat alapító tagja.
Tanárok : 1. L o t z
K á ro ly ,
akad. képiró, a gyakorló festészeti szak
osztály tanára, a Ferencz József-rend és a Ill-ad oszt. vaskorona rend lovagja, a bécsi cs. kir. művészeti akadémia tiszteleti tagja, az országos képzőművészeti tanács tagja. 2. S z é k e l y B e r t a l a n , akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és festészet rendes
tanára, valamint a fest. boncztan előadója, a
F ere n cz József-rend és a franczia becsületrend lovagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság alelnöke. 3. S c h u l e k
F r i g y e s , kir. tanácsos, akad. építész és építő
mester, a M .T u d . Akadém ia tagja, az építészeti rajz és stiltan rendes tanára, valamint a látszattannak előadója, a Ferencz József-rend lovagja, a hazai műemlékek országos bizottságának építésze, a M . T u d . Akadém ia archaeologiai bizottságának tagja, a bécsi «Bauhütte», a magyar mérnök- és építész-egylet, valamint a nemzeti torna egylet alapító tagja, a budapesti épitő iparosok testületének,
a m. r é g é s z e t i é s a n t h r o p o l o g i a i
t á r s u l a t n a k , az orsz. k é p z ő m ű v é
szeti t á r s u l a t n a k t a g ja , t ö b b d i s z o k l e v é l é s e g y é b k i t ü n t e t é s t u l a j donosa, a budavári
f ő e g y h á z v e z é r é p í t é s z e , a m.
k ir.
rajztanár
vizsgáló bizottság tagja. 4. E
L a j o s a k a d . k é p i r ó , a női m ű v é s z n ö v e n d é k e k t a n
bner
fo ly a m á n a k re n d e s tanára. 5. N
R
adler
óbert,
m ű é p í t é s z - f e s t é s z , az é k í t m é n y e s é s i p a r -
m ű v é s z e t i rajz r e n d e s t a n á r a , a m. k ir. r a j z t a n á r v i z s g á l ó
bizott
s á g ta g ja . 6. Ifj. V
ardai
S z i l á r d , o k i . rajz ta n á r, az é k í t m é n y e s
r a jz o l á s
r e n d e s t a n á r a , a s z e m l é l e t i látszattan e l ő a d ó j a , s e. i. sz. az in té z e ti k ö n y v - és m etszettár őre. 7. B
alló
E
de,
a k a d . k é p í r ó , o k i . rajz ta n á r, az a l a k r a j z k e z d ő
ta n fo ly a m á n a k vezetője. 8. S t r ó b l A tulajdonosa, a
la jo s,
m in t á z á s
akad. szobrász, a kor. aran y é r d e m k e r e s z t r.
k. t a n á r a , a m.
kir. r a j z t a n á r v i z s g á l ó
b i z o t t s á g t a g ja , az orsz. k é p z ő m ű v é s z e t i t á r s u l a t v á l a s z t m á n y i t a g j a . 9. N
eogrády
A n t a l , a k a d . k é p író , a vízfestészet re n d e s tanára. Kültanárok : *
•
f
1 0 . Dr. B a d i c s F e r e n c z , a M . T u d . A k ad ém ia tagja, a b u d a
pesti I. kér. állami főgymnasiúm igazgatója, a magyar nyelv és /
i r o d a l o m e l ő a d ó j a , a m. k ir. r a j z t a n á r v i z s g á l ó b i z o t t s á g t a g j a stb . 1 1. B
enczúr
B
éla
m ű é p í t é s z , a m. k ir . i p a r m ű v é s z e t i i s k o l a
r e n d e s t a n á r a , a m. kir. r a j z t a n á r v i z s g á l ó b i z o t t s á g t a g j a , a m ű h e l y i rajzolás vezető je. 12. K
ovách
Géza,
oki.
rajz ta n á r,
a
m. kir.
iparm űvészeti
iskola re n d e s tanára, a n ő k szám ára szervezett g e o m e tria i tan folyam e l ő a d ó j a , e g y ú t t a l az é k í t m é n y e s r a j z o l á s é s a s z e m l é l e t i lá t s z a tt a n k ise g ítő tanára. 1 3 . L o r á n f i A n t a l , akad. szobrász és oki. rajztanár, a m. kir.
iparművészeti iskola rendes tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja, oktatja a rajztanárjelölteket a mintázásban. 1 4 . Dr. P a s t e i n e r
G y u l a , kir. m. tud. egyetem i ny. rendes
tanár, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb. Előadja a mű vészetek történetét. 15. P é t e r f y S á n d o r , kir. tanácsos, a budapesti áll. polg. tanítónőképezde r. tanára, az «Eötvös» segély-egylet elnöke, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság póttagja stb., a nevelés- és o k ta tástan előadója. 16. P ó r s z á s z J ó z s e f , oki. mérnök és m. kir. főreáliskolai r. tanár, az orsz. közoktatási tanács bíráló tagja, és a m. kir. rajz tanárvizsgáló bizottság tagja; — az elemi és ábrázoló geometria és a geometriai módszertan előadója. Kisegítő tanerő: ••
Ozv. K o m ó c s y J ó z s e f n é okleveles rajztanítónő az alak- és ékítményes rajzolási osztályokban. S^olgas^emcly^et:
1. F 2. H
eje s
J
ózsef,
K
er sitz
egyúttal kapus.
ároly.
]. B e d e c s A n t a l . 4. G
yarmati
A
ndrás.
5. K
lem ent
A ntal.
6. C
söpfü
Is t v á n .
7. R
ein iss
A
ndrás,
AZ
gépész-íütő.
IN T E Z E T
T A N E SZ K Ö Z E I.
Cl) L A P M I N T Á K .
1. Az egyes szakosztályok tanárai által készült ékítményes és stiltani, építészeti, távlati és boneztani fali táblák. 2. Építészeti műemlékek, iparművészeti tervrajzok,
s z o b o r
művek és a régi és ujabb mesterek jelesebb compositióinak rézmetszetű és fényképmásolatai (nem másolás, hanem csupán tanul mányozás czéljára).
b) D O M B O R Ú MINTÁK
1. R é g i és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint egyes testrészek természet után készült föszöntvényei. 2. R é g i és ujabbkori jeles ékítm ények és építészeti részletek föszöntvényei. 3. Az élő (fej- vagy alak-) minta. É lő férfiak és nők, kik e lő zetes alku szerint naponként több órán át, meghatározott díjazás fejében mintául állanak és ülnek a növendékek előtt. (Az intézet nek élő minták díjazására fordított évi költsége kétezer forint.
c) V E G Y E S T A N E S Z K Ö Z Ö K ÉS K É S Z Ü L É K E K .
Ide tartoznak a távlati készülékek, geometriai testminták, boncztani praeparatumok s az iskolával szomszédos «műcsarnok»-bán elhelyezett országos iparművészeti muzeumból tanulmány czéljaira időnkint kiszemelt és átengedett műtárgyak stb.
dj A KÖNYVTÁR
tartalmazza: i . a
kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok főbb
jeit; 2. a képzőművészet és magasabb műipar, valamint a sokszo rosító művészetek történelmére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra, valamint a képzőművészet különböző ágainak segédtudom ányaira vonatkozó forrásműveket és kézikönyveket, mely szakművek k ö r é ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez képest foly vást gyarapíttatik. A könyvtárban 1896. január hó i-én 4 8 $ 1 kötet és 4 1 , 1 5 4 drb műlap volt, összesen 6 6 , 7 1 4 frt 74 kr. értékben. A könyvtár olvasótermét az intézet növendékei
— e czélra
kijelölt órákban — ismereteik gyarapítása végett sűrűn látogatták.
SZABÁLYZAT A RAJZTANÍTÁSRA KÉPESÍTŐ VIZSGÁLATOKRÓL.
A vallás- és közoktatásügyi magyar kir. minister úr ő nagy méltóságának
kezdeményéből
a
rajztanárképzés
és
képesítés
újabb rendezése
ügyében egybehívott szaktanácskozmány által
a
rajztanító-képesítésre
rajztanár-
és
vonatkozólag
szabályzat a nevezett minister úrnak 1894. évi junius 1 1 4 6 . sz. alatt kelt
magas
rendeletével
elkészített hó 6-án
életbeléptetés végett
leküldetvén, a vizsgálatok ezentúl e szabályzat szerint tartatnak meg. A fenti rendelet intézkedéseiből tájékozásul
közöltetnek
a
következők: Az uj szabályzatot illetőleg a vallás-és közoktatásügyi minister úr fentartja magának a jogot, hogy a vizsgáló bizottság javaslatára oly alapos szakképzettségű egyén ekn ek is megengedje a vizsgára bocsáttatást, kik a szabályzat 5. §-ában megállapított tanulmányi előfeltételeknek csak részben feleltek m e g ; —
a rajztanítónő
jelöltekre nézve ugyancsak a vizsgáló bizottság javaslatára szintén fentartja magának a nevezett minister úr az előirt tanulmányi elő feltételeknek részbeni elengedését, nevezetesen pedig a magán úton szerzett megfelelő előképzettség esetében az attól való eltekintést, hogy az illetők előismereteiket nyilvános tanintézetekben szerezték légyen meg. Az orsz. mintarajziskola- és rajztanárképző tananyagának az uj szabályzat életbe léptetése folytán szükséges kiegészitéseül a követ kező uj tantárgyak rendszeresittettek:
>6
í . A vizfestés e g y uj tanerővel a női osztályb an ; 2. a magyar nyelv- és irodalom mindkét nembeli tanár- és tanítójelölt n öven dékek számára; 3. a szép- és rondirás mindkét nembeli tanár- és tanítójelölt
n ö ven d ék ek számára, és 4. a mértani szakok a tanítójelölt nőnövendékek számára. A vizsgáló bizottság jegyzőjéül dr. R a d n a y R e zső vallás- és közoktatásügyi ministeri fogalmazó neveztetett ki. A szabályzat szövege a k ö v e t k e z ő : 1. §. N yilvános középiskolánál, tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál, felsőbb leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár v ag y rajztanítóúl (rajztanítónőül) rendszeresített minőségben csak szabályszerűen képesített egyén ek alkalmazhatók. 2. §. A vizsgáló bizottság, a) A rajztanításra képesítő vizsgála tok külön országos bizottság előtt tartatnak meg.
b) Ezen bizottság áll: az elnökből, az alelnökből, a tudományegyetem , a kir. József-m űegyetem , az orsz. m. kir. rajztanárképző intézet, az állami
polgári
iskolai
tanítóképző
intézet, valamint
a különböző iskolák és az érdekelt szakkörök m egfelelő számú képviselőiből. A bizottság elnökét, alelnökét és tagjait öt-öt évi időtartamra a vallás- és közoktatásügyi minister nevezi ki.
c) A vizsgáló bizottság a szükséghez képest csoportokban működik.
d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon e l n ö k ö l ; a bizottság ügykezelesét vezeti. Szavazatok e g y en lő ség e esetén az elnök szava dönt.
e) A vizsgáló bizottság hivatalos pecsétjén
M a g y aro rsz á g
koronás czímere látható ezzel a k ö rira tta l: «A m. kir. rajztanár vizsgáló bizottság pecsétje 18 7 8 .» 3. §.
A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet sz e re z n i:
a) K ö z é p is k o lá k és középfokú ipariskolák számára, m ég ped ig a) szabadkézi rajz és rajzoló geom etriából, vagy ezen tantárgyaknak c sa k egyikéből.
b) Tanítóképzők, polgári iskolák és ipartanmú'helyek számára. c) Iparos tanoncziskolák számára. Végre
d) Rajztanítónői képesítést tanítónőképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A képesítő vizsgálatra jelentke zésnek határideje rendszerint márczius hava 15-ik e . A k i h i r d e t é s évenkint a
B u d a p e s t i ' Közlönyben, a vallás- és közoktatásügyi
ministerium Hivatalos K özlönyében, a K özépiskolai T a n á r e g y e sület K özlön yéb en és a Néptanítók Lapjában történik meg. A rajztanításra képesítő vizsgálathoz
bocsátásért a szabály
szerűen bélyegeit és fölszerelt folyamodványt a bizottság e ln ö k é nél kell benyújtani. A folyamodványhoz m elléklendők:
a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen kiképeztetésének
főirányát,
menetét
és az arra fordított
időt kell
jele z n ie ;
b) keresztlevele, illetőleg születési bizonyítványa, melylyel iga zolja, hogy legalább 2 1 - i k életévét betöltötte;
c) tanulmányi és az előirt általános műveltséget igazoló egyéb bizonyitványok;
d) hatósági orvos által kiállított bizonyítvány jelentkezőnek a rajztanitóságra testileg alkalmas voltáról;
e) a geometriai, épitészeti, szabadkézi, esetleg műipari rajz köréből való d o lg o zatai;
j ) ha a jelentkező közszolgálatban áll, elöljárósága, különben pedig közhatóság által kiállított erkölcsi bizonyítvány; végre
g)
esetleg valamely tanintézetnél rajztanítói minőségben foly
tatott működésről szóló bizonyítványok. A folyamodványban a jelentkezőnek ki kell jelentenie, hogy a képesítésnek a 3. §-ban felsorolt nemei melyikét kívánja m eg szerezni.
előképzettség mértéke, a) A középiskolai és közép fokú ipariskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz (3. §. a) az 5. §.
érettségi bizonyítvány és a rajztanárképzo tanfolyamának elvégzése kívántatik.
b) A tanítóképzői, polgári iskolai és ipartanmühelyi rajztanítói b
álathoz (3. §. b) az érettségi tókép
rajztanítói szakcsoportjának elvégzése kívántatik. E vizsgálathoz felötlő tehetség, m egfelelő általános míveltség és szakképzettség mellett, a vizsgáló bizottság meghallgatása után kivételesen külön miniszteri engedélylyel olyanok is bocsáthatók, kik érettségi vagy tanítói képesítő vizsgálatot nem tettek, de legalább hat közép vagy polgári iskolai osztályt végeztek.
c)
Az iparos tanoncziskolai rajztanításra képesítő vizsgálathoz
(3. §. c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola, vagy hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói oklevél kívántatik. F e lö tlő tehetség, m egfelelő általános műveltség és sz a k k é p zettség mellett a vizsgáló ministeri
bizottság
meghallgatása
után
külön
engedélylyel ezen vizsgálathoz olyanok is bocsáthatók,
a kik a fentebb elősorolt iskolákat nem végezték.
cl) Tanítónőképzői, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanító női képesítő vizsgálatra a kellő rajzi
szakképzettséggel és elemi
népiskolai tanítónői oklevéllel biró nőket lehet bocsátani. Felötlő tehetség, m egfelelő általános műveltség és sz a k k é p zettség
mellett a vizsgáló
bizottság
meghallgatása után külön
miniszteri engedélylyel ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáthatók, kik legalább négy polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6.
§. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra képesítő vizs
gálatok az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út
71.
sz.) évenként
rendszerint
felében tartatnak meg. A képesítő vizsgálat két részből á l l :
a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból.
junius hó
második
A zárthelyi vizsgálat alkalmával tankönyvek vagy jegyzetek hasz nálata m eg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e végre kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra csak oly jelöltek bocsáthatók, kiknek zárt helyi dolgozatait a bizottság elfogadhatónak találta.
I. K Ö Z É P I S K O L A I
ES
KÖZÉPFOKÚ
TANÁROK
IP A R ISK O LA I
R A JZ
V IZSG Á LA T A .
A)
Kik mind a s\abadké\i rajiból, mind a rajtoló geometriá ból nyernek képesítést. i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai :
a) Alakrajzolás, egész élő alakról (akt); rendelkezésre álló idő 3 óra.
b) Ékítm ényes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és a feladat egy részének teljes k id o lg o zá sa ); idő io óra.
c) Iparművészeti rajzolás és tervezés : színes ékítménynek vagy valamely iparművészeti tárgynak t e r v e z é s e ; idő
óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült ség kim utatására; idő 5 óra.
e) Ábrázoló geom etria és perspectiva : valamely geometriai testcsoport vagy egyszerű műszaki tárgy derékszögű és perspectiv k é p é n e k és megvilágítási viszonyainak ábrázolása különböző vilá gítás feltétele mellett, rövid írásbeli m agyarázattal; idő 6 óra. Szemléleti
p e r s p e c t i v a : geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás^ s a l ; idő 2 óra.
6o
) Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, cS e g y részletnek teljes k id o lg o z á s á v a l; idő ^ óra.
h)
M agyar
nyelvi
Írásbeli
dolgozat
a
műtörténelemből,
nevelés-oktatástanból, vagy irodalomból vett valam ely tárgyró l; idő 5 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a) Elemi geometria. A p la n im e t n á b ó l: a térelem ek viszony lagos vonatkozásai; az egyenesvonalú idomok alkotó részei, projectivitása, transversalisai és t e r ü le t e ; a kör és vonatkozásai a té re le m e k re ; kerülete és területe; kúpszeletek e le m e i; czikloisok, evolvensek és csigavonalok. A stereo m etriá b ó l; a térelem ek viszony lagos vo n a tk o z á sa i; a szögletes testek, henger, kúp és g ö m b szár maztatása, e g y b e v ág ó ság a, szimmetriája és hasonlósága, felülete és köbtartalma. Szerkesztési feladatok.
b) Ábrázoló geometria. Ábrázolás e g y és több képsíkon ; a tér elem ek viszonylagos v o n a tk o z á sa i; a síkidom ok á b r á z o lá s a ; a szög letes testek,
henger, kúp és forgási testek ábrázolása;
relativ
vonatkozásaik a térelem ekre és e g y m á sra ; megvilágítási viszonyok á b rá z o lá sa ; a derékszögű és ferdeszögű axo n o m etria elemei.
c) P e rsp e c tiv a . P e rs p e c tiv k é p e k szerkesztése az átmetszés módszere alapján. A térelem ek czentrális ábrázolása, viszonylagos vonatkozásai.
S e g é d m ív e le te k
korlátolt
képsíkon.
S ík id o m o k
czentrális ábrázolása. Szögletes testek, henger, kúp és forgási testek, testcsoportozatok ábrázolása. Árnyékszerkesztés.
d) Anatómiai alaktan. Az emberi test külalakját m eghatározó csontok,
inak, izmok
idomai,
k ö lcsö n ö s
aránya
és
mozgása
törvényei.
c)
M űtörténelem és stiltan. A régi keleti népek, G ö r ö g o r s z á g
és R ó m a , a k ö zép k o r és renaissance műtörténelme.
f)
N e v e lé s - és oktatástan kapcsolatban a p sv c h o lo g ia és a
logika elem eivel.
Az általános elvek és szabályok ism erete és
ezeknek alkalmazása a rajz és szépírás oktatása körében. A k ö z é p iskola s z e r v e z e t e ; rajzi segédeszközei.
és
szépírási
tanterve
és ezen
oktatás
A rajz- és szépírásoktatás irodalma, a jeleseb b
különös tekintettel a középiskolára.
g)
M a g y a r nyelv és irodalom. Az ujabbkori magyar irodalom
áttekintése. B)
Csupán szabadkézi rajz tanítására képesítő vizsgálat. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai :
a) Elemi geom etria: a planimetría és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös figyelemmel a szerkesztésre
b) c) d) e)
Anatómiai alaktan. Műtörténelem és stiltan. N e v e lé s- és oktatástan. M a g y a r nyelv és irodalom.
Az utóbbi négy tantárgy az A) alatt követelt mértékben.
C)
Csupán rajzoló geometria tanítására képesítő vizsgálat. i. Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő $ óra. b) Ékítményes rajzolás: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és e g y részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.
c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak
főbb
m éretekkel jelölt vázlata nyomán műhelyi részletrajz kívánt nagy ságban ; idő 5 óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készültség kimutatására; idő $ óra. e) Ábrázoló geom etria és p e r s p e c t iv a : valamely geometriai testcsoport
vagy egyszerű
műszaki tárgy
derékszögű és
per
spectiv képének és megvilágítási viszonyainak ábrázolása, külön
62 böző világítás feltétele mellett, rövid Írásbeli m agyarázattal; idő 6 óra. Szemléleti
perspectiva ; geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabad kézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
g) M intázás: féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes k id o lg o zásával; idő 5 óra.
h)
M a g y a r n y e l v i Í r á s b e li d o l g o z a t a m ű t ö r t é n e l e m b ő l , n e v e l é s
o k ta tá sta n b ó l v a g y iro d a lo m b ó l vett v a la m e ly t á r g y r ó l ; idő 5 óra.
2. Szóbeli vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.
Megjegyzés. A B) és C) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek, ha az A j
alatti
képesítést m eg akarják szerezni, a tananyag-
különbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
II.
T A N ÍT Ó K É P Z Ő ISK O LA I
IN T É Z E T I
V A LA M IN T
R A JZ T A N Á R O K
IP A R T A N M Ű H ELYI
K E P E SIT O
ÉS
POLGÁRI
R A JZ T A N ÍT Ó K
V IZSG Á LA T A .
I . Zárthelyi vizsgálat tárgyai.
a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő 5 óra. bj Ékítm ényes ra jz o lá s: domború mintáról árnyékolással (az egésznek felvázolása és e g y részlet teljes kid olgozása); idő 1 0 óra.
c)
Iparm űvészeti r a jz o lá s : v a la m e ly m űipari tá rg y n a k fő b b m é r e
tekkel
j e l ö l t v á z l a t a n y o m á n , m ű h e l y i ré s z le tra jz , k í v á n t n a g y s á g
ban ; idő 5 óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült ség kim utatására; idő 5 óra. ^ Á b rá z o ló
g e o m e t r ia és p e r s p e c t i v a :
test v a g y t e s t c s o p o r t
derékszögű
valam ely
és p e rsp e c tiv
geom etriai
képének
ábrá
z o lá s a , r ö v i d í r á s b e l i m a g y a r á z a t t a l .
A derékszögű ábrázolásnál az esetleg előforduló áthatások és az árnyék Idő 6 óra.
szerkesztése
is kívántatik; a rajz tussal kihúzandó.
Szemléleti
p ersp ectiva:
geometriai
testek
csoportjának
puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
g) Mintázás : féldomború ékítmény előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes k id o lg o z á sá v a l; idő ^ óra.
h) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, nevelés oktatástanból, vagy irodalomból vett valamely t á r g y r ó l; idő 5 óra
i) Szépírás: próbaírás magyar és német folyó- és ron de-irással; idő i óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a) Elemi g eo m etria: a planimetria és stereometria ismerete bebizonyító alap o n ; különös figyelemmel a szerkesztésre.
b) Ábrázoló geom etria: az egy és több képsíkon való d e r é k szögű ábrázolás elvei, (pont, vonal, sík és síkidomok ábrázolása, egymáshoz való helyzetűk, valódi nagyság és hajlás): a szögletes testek ábrázolása, síkmetszetei, áthatása, árnyékuk szerkesztése; ugyanezen feladatok megoldása a kúp, henger, göm b- és forgási testeknél a gyakorlatban előforduló egyszerűbb helyzetekben.
c) P e rsp e c tiv a : az átmetszés módszere; aczentrális vetítés elvei (pont, vonal, sík ábrázolása; iránypontok, irányvonalak; síkbeli idomok ábrázolása); a rövidített distáncz és az osztópontok elm é lete ; egyszerű tárgyak perspectiv ábrázolása ; a perspectiv árnyék szerkesztés elemei.
d) Műtörténelem és stiltan; a régi keleti népek, G ö rö go rszág, R ó m a , a középkor és a renaissance műtörténelmének a la p v o n a la i; az itten fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.
e) N e v e lé s és oktatástan, kapcsolatban a psychologia és logika e le m e i v e l : az általános elvek és szabályok ismerete és ezeknek alkalmazása a rajz- és szépírás oktatása körében. A tanítóképezde és polgári iskola czélja és szervezete; ezen intézetek rajz-és szépirási tantervei és ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szépírás oktatás irodalma, oktatásügy
a jelesebb
fejlődése
művek ismerete. A magyar nép
története,
iskolára és tanítóképezdére.
különös
tekintettel
a
polgári
<->4
f)
M a g y a r nyelv és irodalom. Az ujabbkori m agyar irodalom
áttekintése.
Megjegyzés. Az A) alatti képesítő vizsgálatot tett jelöltek a II., III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak. A II. alatti képesítő vizs gálatot tett jelöltek a III. és IV. alatti képesítéssel is bírnak, de ha %
az I. alatti képesítést m eg akarják szerezni, a tananyagkülönbözetből kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
III.
IP A R O S
T A N O N C Z ISK O LA I
R A JZ T A N ÍT Ó K
K É P E SÍT Ő
V IZSG Á LA T A .
1 . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a)
Ékítm ényes
rajzolás
féldomború
mintáról
á rn y é k o lá s s a l;
idő 10 óra.
h)
Műhelyi rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb m ére
tekkel jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt nagyság ban ; idő 5 óra. f
c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árnyékszerkesztéssel; idő 1 0 óra. f
d) Ábrázoló geom etria és p ersp ectiva: egyszerű geometriai testek
derékszögű
ábrázolása á rn yék szerk esztéssel;
ugyanezen
testek perspectiv k ép én ek ábrázolása ; idő 6 óra.
e) Szemléleti p e r s p e c t i v a : geom etriai testek csoportjának szemlélet alapján szabad kézzel való
ábrázolása
á r n y é k o lá s s a l;
idő 2 óra.
f) M a g y a r nyelvi Írásbeli vizsgálat az oktatástanból vagy az irodalomból vett valamely tárgyró l; idő <$ óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a)
Elemi g e o m e tria : A térm ennyiségek általában; a vonalok
helyzetei a sík b an ; idomok k e le tk e z é se ; egyenesvonalú síkidom ok e g y b e v á g ó s á g a , hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis, tojás-, kosár- és csigavonalak szerkesztése. Az egyenesvonalú síkidom ok és a kör területének meghatározása. T e s t e k ismertetése ; ezek felü lete és térfogatának kiszámítása.
b) Ábrázoló g e o m e t r i a : A vetítés fogalm a; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. H asáb, henger, gúla, kúp, göm b és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és önárnyékuk szerkesztése.
c) P e r s p e c tiv a : A lap fo galm ak ; egyszerű geometriai testek és testcsoportok
perspectiv
képeinek
szerkesztése
hozzáférhető
iránypontok és alaprajz segítségével.
d) Oktatástan kapcsolatban a psychologia és logika elem ei vel : Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, ta n te rv e ; tanesz közök, vezérkönyvek ismerete. A rajzoktatás módszere.
e) M a g y a r nyelv és iro d a lo m : Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése.
IV .T A N ÍT Ó N Ő K É P Z Ő I, P O LG Á R I ÉS F E L S Ő B B L E Á N Y ISK O L Á I R A JZ T A N ÍT Ó N Ő K K É P E S Í T Ő V IZSG Á LA TA .
i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) A lak rajzo lás: fej domború m intáról; idő $ óra. b) Ékítményes rajzolás: a) Ékítmény rajzolása domború mintáról árnyékolással; az egésznek felvázolása, a feladat e g y részének teljes ki dolgozása; idő 10 óra.
/?) Színes síkékítmény tervezése, különös tekintettel a női kézimunkára; idő 5 óra.
c) Aquarell-festés: élő növényről vagy csendéleti mintáról; i d ő 5 ó ra.
d) Ábrázoló geometria és perspectiva: egyszerű geometriai testek derékszögű ábrázolása; árnyékszerkesztéssel; ugyanezek perspectiv
képén ek
á b r á z o lá s a ;
rövid
Írásbeli magyarázattal ;
idő 6 óra.
e) Szemléleti p e r s p e c t iv a : geometriai testek csoportjának puszta szemlélet alapján szabadkézzel való ábrázolása árnyékolás sal ; idő 2 óra.
f) M ag y ar nyelvi Írásbeli dolgozat a műtörténelemből, neve9
Értesítő 189 5 — 96.
&
)
66
lés-oktatástanból vagy irodalomból vett valamely
tárgyró l;
idő
3 óra.
g) S z é p ír á s : próbaírás magyar, német és ro n d e-írással; idő i óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a) Elemi g e o m e tria : a planimetria és stereometria ismerete bebizonyító alapon, különös tekintettel a szerkesztésre.
b) Műtörténelem és stiltan : a régi keleti népek, G ö rö g o rsz á g , R ó m a , a középkor és a renaissance műtörténelmének a la p v o n a la i; az ezekben fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.
c) N e v e lé s- és oktatástan kapcsolatban a p sych o lo gia és logika e le m e iv e l: az általános elvek és szabályok és ezeknek alkalmazása a rajz- és szépírás-oktatás körében. A polgári és felsőbb leán y iskolák czéljai és szerv eze te ; ezen intézetek rajz- és szépírás-tant e r v e i ; ezen
oktatás segédeszközei.
A rajz- és szépírásoktatás
irodalm a; a jelesebb művek ismerete.
d) M a g y a r nyelv és irodalom : Az ujabbkori magyar irodalom áttekintése. 8. §. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából.
O ly jelöltek,
kik önálló művészi vagy irodalmi dolgozatok, avagy előlegesen szerzett
egyenlőértékű
hazai
képesítő
o k levelek k el
m egfelelő
k é p e ssé g ö k e t a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgáló bizottság ajánlatára ama tárgyakból teendő vizsgálat a ló la vallás- és közoktatásügyi miniszter által fölmenthetők. 9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt, m egfelelő o k le velet kap, melyet az elnök és a vizsgáló bizottságnak legalább két tagja ír alá. felsorolandók a vizsgálat tárgya (kitűnő, dicséretes, jó, elégséges)
jelzésével, melyet a jelölt az
e g y e s tárgyakból kiérdemelt. Ezenkívül az oklevélben m eg kell említeni, vájjon halig
edm énynyel a rajz-
tanárképző tanfolyamán előadott számtant és módszertanát. 10.
§. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem elégítő e r e d
m énye esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához képest egy, esetleg két év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, illetőleg ismételheti.
67
A ki második ízben megkisérlett vizsgálaton sem képes ki elégítő eredményt felmutatni, azt csak legalább egy évi újabb tanulmány után lehet ismét vizsgálatra bocsátani. A vizsgálat sikertelensége esetén a jelölt bizonyítványt kap, melyben ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére avagy csak javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csak bizonyos időre avagy vég k ép vettetett-e vissza, megemlítendő. 1 1 . §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi minister külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt vizsgálat megkezdése előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól fölmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha ez legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. K iegészítő vizsgálatért fél díj jár. ••
12 . §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az elnök rendes anya- és jegyzőkönyveket vezettet, melyeket a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai aláírnak, s melyeknek hiteles másolatát az elnök a vizsgálati időszak végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi : terjeszti fel, eredetijét pedi; i
Külföldi oklevelek. Külföldön slek M aevarorszás területén c
sekké, ha a vallás- és közoktatásügyi minister azokat, a vizsgáló bizottság javaslata alapján honosítja. Ennek föltételei a vizsgáló bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.
A M A G Y A R KIR. R A J Z T A N Á R - V I Z S G Á L Ó BIZOTTSÁG.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. minister az 18 9 4 -b e n tar tandó rajztanárvizsgálattól számított öt év tartalmára az 1 8 9 3 . évi 5 8 , 0 4 1 . számú rendelettel a m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság eln ökévé Keleti Gusztávot, azorsz. mintarajziskola és rajztanárképző intézet igazgatóját, alelnökeivé Gyertyánffy Istvánt, a budapesti áll. elemi és polg. tanítóképző igazgatóját és Székely Bertalant, a mintarajziskola és rajztanárképző tanárát, tagjaivá pedig a m. tud. egyetem, a József-m űegyetem , a mintarajziskola és rajztanárképző-, a polg. isk. tanító-, valamint tanítónőképző, az iparművészeti iskola, az áll. ipariskola, a középiskolák, a műv. k ö rö k , s végre az iparosok képviseletéül Dr. Pasteiner Gyulát, Fölser Istvánt, Rauscher Lajost,
Schulek Frigyest, Nádler Robertet, Gyulai Lászlót, Rucsins^ky Lajost, Péterfy Sándort, Hollós Károlyi, Hegedűs Károlyt, Kolbenheyer Gyulát, Benczúr Bélát, Loránfi Antalt, Balló Edét, Dr. Badics Ferenccel, Pórs'ás^ Józsefet, Volf Györgyöt, Fes\ty Árpádot, Stróbl Alajost, Thék Endrét és Zsolnay Vilmost, a rajztanár-vizsgáló bizott ság jegyzőjévé ped ig az 1 8 9 3 . évi 4 4 ,2 0 8 . sz. rendelettel Dr. Radnai Re^so min. fogalmazót nevezte ki.
AZ I N T E Z E T R E N D E S N O V E N D E K E I N E K E G Y É V E S Ö N K É N T E S I KEDVEZMÉNYE.
Az intézet azon növendékeire nézve, kik az intézetbe való b e lépésük előtt érettségi vizsgálaton át nem estek, életbe vágó jelen tőséggel bír a vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő N a g y méltóságának
1888. évi február hó
1 3- án 6 0 5 1 . sz. alatt kelt
leirata, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése eredményeül — tudomására hozatott, hogy az orsz. m. kir. mintarajziskolának, és rajztanárképzőnek az egy évi önkéntességi k e d vezm ény
tekintetében a főgymnasiumokkal és főreáliskolákkal
való egyenjogúsítása a m. kir. honvédelmi minisztérium részéről a cs. és kir. közös hadügyminisztériummal egyetértőleg elismer tetett. Miután a fenti egyenjogúsítás
magyarázata körül
könnyen
félreértések merülhetnének föl, szükségesnek mutatkozik az inté zeti növendékek szempontjából itt a következőket megjegyezni. 1. Az egyévi önkéntesség kedvezménye csakis az intézet rendes
növendékeit illeti m e g : minélfogva a vendéglátogatók arra igényt nem tarthatnak. 2. Azok, kik csak az intézet elhagyása után lépnek a hadköte les korba, amennyiben az előbbi pontban említett föltételnek m eg felelnek, igazolni tartoznak, hogy az intézet teljes tanfolyamát szabályszerűen elvégezték. 3.
H a az intézet növendékét még a tanfolyam elvégzése előtt
éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, hogy midőn az első
"O 1
korosztályba
lép, legalább
az utolsó
évfolyam, (a
IV. osztály)
tanulója legyen, mert ellenkező esetben, (ha például m ég csak a III. osztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó bizottság elé állania) az egyévi önkéntesi kedvezm ényre igényt nem tarthat.
M egjegyzendő, hogy azok is, kik
az intézet le g
felsőbb évfolyam ába járnak, az első korosztályba való belépésük alkalmával, hitelesen igazolni tartoznak, hogy tanulmányaik b e f e jezésével nem önhibájokból késtek el. 4. A 4. pontban említett növendékek, amennyiben minden fel tételnek eleget tettek, egyévi önkéntesek gyanánt csakis feltéte lesen és a végleges határozatnak a tanulmányok befejezéseig való függőben tartása mellett, vétetnek fel. M iből következik, hogy azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak kellő eredm énynyel történt bevégzését a maga idejében nem k é pesek igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a hon
védséghez tartoznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra utólagosa 11 beh iva tna k. 5. A tanulmányok szabályszerű bevégzését a rajztanár- és rajztanító jelöltekre nézve a négy évi tanfolyam végén államvizsgálat útján szerzendő rajztanári, illetve rajztanítói képesítő oklevél, — a m űvésznövendékekre nézve pedig legalább három évi tanfolyam nak látogatását tanúsító jó bizonyítvány igazolja, mely okm ány az egyévi önkéntesek gyanánt feltételesen befogadott n ö ven d ék ek által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a ki k nek pótvizsgát kell tenniök, le g k é ső b b a tanfolyam utolsó évének o k tó b er 1. napjáig az illető csapattest
parancsnokságához ter
jesztendő be. 6. Az intézet azon növendékeit, kik érettségi bizonyítvány alap ján vétettek fel, a fenti intézkedések természetesen nem érintik.
AZ I N T É Z E T N Ö V E N D É K E I N E K N É V S O R A AZ
18 9 5/9 6 -IK I
TANÉVBEN.
I. OSZTÁLY.
a) rajilanárjelölteh:
9
Nyári f<
Téli félév: Baranszky Emil
Baranszky Emil
B e h r Dezső
Behr Dezső
Bellák Vincze
Bellák Vincze
C sergő Lajos
C sergő Lajos
t
9
< D e á k Géza
5 D e á k Géza Dienes Károly
Dienes Károly
Diviaczky Rezső
Diviaczky Rezső
Hariss Béla
Hariss Béla
Király Lajos
Király Lajos 10 K o ó s Lajos
10 Koós Lajos Lehotzky Pál
Lehotzky Pál
Magi E le k
Löschinger Béla
Mátrai Vilmos
Mátray Vilmos
Mészáros Károly
Mészáros Károly
f
r
15 Ocsvár Rezső
15 Ocsvár Rezső
Vecsery Imre
Vecsery Imre 17 Wessel Jen ő
1 7 Wessel Je n ő
b) rendes müvés^növendékek : Téli f é l é v :
Nyári felev :
J ä g e r István
Jä g e r István
Lőrinczy G éza
Lőrinczy Géza
Fironcsák Antal
Pironcsák Antal
Rózsaffy Dezső
Rózsaffy Dezső
5 Szentmiklóssy Zoltán
5 Szentmiklóssy Zoltán
II. OSZTÁLY.
a) rajztanárje l öltek :
Té li f é l é v :
Nyári f é l é v :
Bugáth Imre
Bugáth Imre
Busitia Ján o s ^
Busitia Ján o s
Halász Jó z s e f
Halász Jó z s e f
Löschinger Béla
Hídvégi G éza 5 N a g y István
N a g y István Németh Imre
Németh Imre
Oszwald Lajos
Oszwald Lajos
Reinfuss E d e
Reinfuss E d e
Schablik Károly
Schablik Károly
IO Spanyár Pál
10 Spanyár Pál
Szontagh T ib or
Szontagh T ib or
T e le g d y Árpád
T e le g d y Árpád
Varjú Tivadar
13 Wladár E rnő
14 Wladár Ernő b) rendes művésznő vendékek : Téli félév:
Nyári félév
B uday Lajos
B u d a y Lajos
Hrabetz Nándor
Hrabetz Nándor
K ru sp ér István
K r u s p é r István
Milutinovics Lyubisa
K . Biasini D om okos
Sebestyén Károly
5 Milutinovics Lynbisa
Spitzer Vilmos
Sebestyén Károly
T a r r Rezső
Spitzer Vilmos
Tóth László
T a r r Rezső 9 Tóth László III. OSZTÁLY.
raj\tanárjelöltek: Té li fclcv :
Nyári félcv :
G lü c k K ároly
G lü c k Károly
Haberditzl K ároly
Haberditzl Károly
Hídvégi G éza
Illetskó Béla
Illetskó Béla
J á n k y Sándor
J á n k y Sándor
5 K ra jn a Ján o s
Kálóczy János
Králik Gusztáv
K ra jn a Ján o s
Küm m erle Pál
Nyári félév :
Té li f é l é v :
K rálik Gusztáv
Löschinger H ugó
Küm merle Pál
Olofson Gusztáv
10 Löschinger H u gó
io
Percea Pál 'J
Olofson Gusztáv
R eider Béla
Percea Pál ^
Simon Tivadar '
R eid er Béla
13 Szabó Vladimír
Simon Tivadar 'J 1 5 Szabó Vladimír
b) rendes m\üvés\növendckck : Té li félév :
Nyári félév :
D em eter Róbert
Demeter Róbert
Juszkó B éla
Juszkó Béla
3 Kovács László
3 Kovács László
IV. OSZTÁLY. Té li félév :
Nyári félév
Barajevácz Szvetozár
Barajevácz Szvetozár
C s ik y István
C siky István
D o b y Samu
D ob y Samu
Fleischer Mihály
Fleischer Mihály
5 Gáli Jó z se f
5 Gáli Jó z se f
Gasparik János
Gasparik János
Gulyás Károly
Gulyás Károly
Handmann Adolf
Handmann Adolf
Hölszky Sándor
Hölszky Sándor
i o Keményfi Je n ő
10 Keményfi Je n ő
K ö lb e r Dezső
Kölber Dezső
Lammel Antal
Lammel Antal
Neubrunn Tóbiás
Neubrunn Tóbiás
Oszter István
Oszter István
15 Vesztróczy M anó
15 Vesztróczy M anó
Widder Bódog
Widder Bódog
Zorkóczy Gyula i8 Zsebők János
17 Zorkóczy Gyula
4
G Y A K O R L O FESTESZETI OSZTÁLY.
Téli félév :
Nyári félév :
B acsa András
Bacsa András
B arsy Adolf
Barsy Adolf
Bellony László
Bellony László
Jindrich H u g ó (vendéglátogató)
Jindrich H u g ó (vendég)
r
í Juhász Árpád
5 Juhász Árpád
K re n n e r Viktor
Kriesch Aladár
Kriesch Aladár
K ru csay Ferencz
K ru csay Ferencz
M aly Jó z s e f
Lenauel Arthur
N a g y Lajos (vendég) io N a g y Vilmos
10 M endlik Oszkár N agy Lajos (vendég)
Papp Sándor
N a g y Vilmos
Philipp István
P a p p Sándor
Reinhard Károly
Paw las E d e
Reitz Ottó (vendég) 1 5 Székely Árpád
1 5 Philipp István Reinhard Károly Reitz Ottó (vendéglátogató) Székely Árpád U d v a ry G éza 20 Zeller Mihály
GY AKO RL Ó SZOBRÁSZATI OSZTÁLY. Teli félév :
Nyári félév :
Abt Sándor
Abt Sándor
B u rg e r J ó z s e f
B u rg e r J ó z s e f
Dam kó József
Damkó József
F ü h r e r Richárd
F ü h r e r Richárd
5 M a r k u p Béla Morgenstern E d e 7 Tóth András
5 M a rk u p Béla 6 Morgenstern E d e
NŐI OSZTÁLY.
a) rendes raj^lanilónöjelöltck : I . OSZTÁLY.
Té li f é l é v :
Nyári félév
Gerdenich Claudine
Gerdenich Claudine
Kalivoda Kata
Kalivoda Kata
Kriesch Laura
Kriesch Laura
Springholz Mariska
Springholz Mariska
Treitz Péterné
5 Treitz Péterné
II. OSZTÁLY.
Gemziczky Irma
Kubesch Mariska
Kubesch Mariska
Moesz Etelka
Moesz Etelka
N a g y Jolán
N a g y Jolán
Scholtz Margit
5 Scholtz Margit Tóth Mariska
5 Tóth Mariska 6 W ágner Ferenczné
7 W ágner Ferenczné
III. OSZTÁLY.
Eisert Margit
Eisert Mariska
Fehérváry Etelka
Fehérváry Etelka
5 Szentiványi Margit
3 Szentiványi Margit
IV. OSZTÁLY.
B . Vaskovics Erzsi
D o b y Irma
D o b y Irma
Heinrich Etelka
Heinrich Etelka
Ludmann Paula
Ludmann Paula 5 M ach ik Ilona
4 M achik Ilona
-6 { NŐI FESTÉSZETI OSZTÁLY. Té li félév :
B e n k ő Ilonka
Nyári félév :
B e n k ö Ilonka
(vendég)
(vendég)
Br. B raunecker Stina «
B r. B rau n ecker Stina «
B r u c k Hermina
«
B r u c k Hermina
«
D rescher Eugénia
«
D resch er Eugénia
«
5 D r . F o d o r Árminné
«
5 D r. F o d o r Árminné
«
F o d o r Róza
F o d o r Róza
özv. Gerhard Alajosné
özv. Gerhard Alajosné
Giffing Ida
Giffing Ida
Klam arik B runa (vendég)
Klamarik B runa (vendég)
10 Klam m er M ariska
«
1 0 Klam m er M ariska
«
Láczay O lga
«
Láczay Olga
«
Mandl Stefánia
«
Mandl Stefánia
«
M ikár Paula
«
M ikár Paula
«
Nikolics Ilona
«
Nikolics Ilona
«
15 Róthfeld Samuné
«
15 Reichart M ariska
«
Reichart Mariska
«
Szigyártó L e n k e
«
S. Zsólnay Julia
«
Schlosser Alice
«
Szigyártó L en k e
«
Stark T e r é z
Schloesser Alice
«
Szegfy Erzsi
20 Stark Terézia Szegíy Erzsi
(vendég)
20 T e lk e ssy Valéria (vendég)
T e lk e ssy Valéria 2} Vogel Ilona
(vendég) VEN DEGLATOGATOK.
T é l i félév :
Nyári félév :
Belányi Viktor
B ran d egger Lajos
K . Biasini Dom okos
C z a p e k Bruno
C z a p e k Brúnó
D em jén Zoltán
Isoz de Chatean d’ O e x Emil
Jankovits István
5 K e u le r J ó z s e f
5
K e u le r József
Nichold Sándor
Keviczky Pál
Szilvay Vilmos
Mihalik G yula
8 Zanyiczky G áb o r
Schmidt W alter* Schwarzenberg Henrik io Szilvay Vilmos
Összesen : a téli félévben 1 58, a nyári félévben 146 növendék. * N e w jelentkezett.
S T A T I S Z T I K A I ADATOK.
Az intézet növendékei közül v o l t : I-■ső félév : Rajztanító és rajztanárjelölt
...
...
...
Műkedvelő és müvésznövendék... Képesített rajztanító és rajztanár N ő ..
K orra
...
...
...
63
59 48
i
1
43
38
158
140
___ ...
___
... ... ... •• Összesen ...
...
2-ik félév
nézve v o lt a k : i-■ső félév :
1 6 és 20 év között 20 éven felül
...
... ...
._. ...
.... ...
•• Ö ssz e se n . . .
...
2-ik félév
45 •13 158
43 103
I--ső félév : 62 ...
2-ik félév ✓— )/
... ...
146
E lőkészü ltségi fo k ra nézve : Érettségi vizsgálaton átesett
__
...
Előzetesen felsőbb körű tanulmányokat v é g z e t t __
__
__
...
__
__
...
Előzetesen középtanodát látogattak Előzetesen tanítóképezdét v é g e z te k . Előzetesen alsóbb fokú iskolába jártak. •• Ö sszesen . . . . . .
2
2
60
9
59 8
2?
20
158 *
146
V allásra n ézve: -ső félév : Római katholikus
...
...
Ev. ref. hitvallású... Ágostai hitvallású
... __
G ö rö g katholikus...
Unitárius . . .
__
.... ...
... ...
...
G ö rö g keleti hitvallású Izraelita...
.... ...
...
___
••
...
...
...
...
...
...
... ...
... ...
...
Ö s s z e s e n ...
... __
—
... ...
79
72
16
...
...
... ....
...
2-ik félév
24
22
6
6
3
3
28
26
2
2
•)8
I46
Anyanyelvre n é z v e : Magyar ... ... ...
félév;
,-ső
...
...
...
...
IJO 10
J M é m e t __ . . . . . . . . . . . . . . . . . . Román .......... . ... ... ... ... ... T ó t . . . . . . . . .... . . . . . . . . . ... S z e rb ... *
2-ik f é l é v ; •
128
9 4 4
5 6 1
1
•
Összesen
158
146
Állami rajztanár- és rajztanítójelölti ösztöndíjt élvezett ... Kisebb államsegélyben részesült . . . . . . .... . . . . . . Művészi ösztöndíjban részesült
...
...
...
...
...
...
27 növendék « 5 <( 6
Kiszolgáltatott ösztöndíjak és segélyek összege 7200 írt.
Beiratási és tandíjban befolyt az 18 9 5-96-iki tanév téli felében . . . .... . . . . . . 1 2 2 6 írt — kr. « nyári felében ... ... ... 873 « Összesen
...
. . . 2099 frt — kr
...
...
A tandíj alól fölm entetett: a téli tanfélévben a nyári tanfélévben
... ...
...
37
növendék
50
«
A tanévi zárünnepély alkalmával alább nevezett összesen 18 n ö v e n d é k k ö z ö t t k i s e b b j u t a l o m d í j a k o s z t a t t a k ki. A j u t a l m a z o t t a k a következők: Név :
Tárgy:
Baránszki Emil . . . D a m k ó J ó z s e f ...
... .
Alakrajz és ékitményrajzból. Szobrászatból. /
D é n e s Károly . . . . . . Ekitményes rajz, szemléleti látszattan és mintázás. Haberditzl K ároly . . . Ábrázoló Geometria. Halász József . . . . . . Alakrajz. Ludmann Paula ... Alakrajz. M achick Ilona . . . . . . M a g y a r nyelv és irodalom. M orgenstern E d e _ Szobrászat. f
/
O csvár Rezső
............. ..Ekitményes rajz és szemléleti látszattan. /
Oszwald LajoS... . . . Ekitményes rajz. Schablik K áro ly . . . . . . Ekitményes rajz. Sebestyén K ároly Simon T ivadar
_
...
Ekitményes rajz. . . . Építészeti rajz, látszattan és mühelyi rajz.
Szilvay Vilmos .... ... Alakrajz. Szontagh T i b o r ............ ... Alakrajz. Tóth László
...
Wladár Ernő Wessel J e n ő
... ...
...
Alakrajz. r
... ...
Ekitm ényes rajz. /
Ekitményes rajz, szemléleti látszattan és mintázás.
KÉPESÍTŐ VIZSGÁLATOK EREDMÉNYE AZ
18 9 5 / 9 6 - !KI TA N ÉV R Ő L.
Vizsgálatra jelentkezett: 4 7 jelölt. Bocsáttatott
szabályszerű előképzettség alapján :
20.
ministeri (26,295. sz.) e n g e d é ly ly e l: 27. •
•
Ö sszesen: 47. A vizsgálatra nem jelent m e g : 5 jelölt; vizsgálatot tett tehát 42 jelölt ezek közül képesítést nyert 33 jelölt és p e d ig : I. K özépiskolai és középfokú ipariskolai k é p e s ít é s t : Barajevácz Szvetozár «jó»
Keményffi Je n ő «jó»
Bencze Jó z s e f «elégséges»
K ölber Dezső «dicséretes»
Bencze Zsigmond «elégséges»
Lammel Antal «jó»
D o b y Samu «dicséretes»
Myskovszky Ernő «elégséges*
Gáli Jó z s e f «dicséretes»
Papp Sándor «jó»
Gasparik János «dicséretes»
Pásztor Jó z s e f «elégséges»
Gulyás Károly «elégséges»
Sidlovits Kálmán «elégséges»
Handmann Adolf «jó»
Simon Tivadar «jó»
Hoffmann János «jó»
Widder B ó d o g «jó»
Hölszky Sándor «dicséretes»
Veber Ernő «jó»
Jancsó Lajos «jó»
Vesztróczy M anó «dicséretes» ál
Keleti G áb o r «jó»
II.
talános osztályzattal.
T anítóképző intézeti rajztanári, polgári iskolai, valamint
ipartanműhelyi rajztanítói képesítést szerzett: Bicanic László «jó» C sik y István «jó» G á l János «jó» Koótz Károly «jó» Neubrunn Tóbiás «jó» Zorkóczy Gyula «jó» ált. osztályzattal.
tío
IV. Rajztanítónői képesítést szerzett: D o b y Irma «jó» Heinrich Etel «jó» Ludmann Paula «dicséretes» M achik Ilona «dicséretes» ált. osztályzattal. 8 jelölt dicséretes eredménynyel i9
«
jó
«
6
«
elégséges
«
Ja v ító vizsgálatra utasíttatott: 7 jelölt. Ismétlő
«
V é g k é p elutasíttatott
«
i
«
1
«
T U D N I V A L Ó K A J Ö V Ő T A NÉ V R E .
A beiratkozás az 1 8 9 6 — 97-iki tanévre f. évi szeptember hó 28., 29. és 30-ik napjain d. e. 9 — 12 óráig az intézet igazgatósága által fog eszközöltetni. A
beiratási,
80 krnyi
valamint a félévi
tandíj, úgy nemkülönben a
«Értesítői» díj is a beiratkozás
alkalmával előzetesen
lefizetendő. A beiratási és «Értesítői» díj lefizetése alól senki sem mentetik fel. U g y a n e k k o r nyújtandók be a tandíjelengedés iránt, vagyontalansági és tanbizonyítványokkal fölszerelt kérvények is. Újonnan belépő növendékek, valamint a vendéglátogatók az első félévi tandíj alól föl nem mentetnek. A felvételi vizsgálatok (próbarajzok készítése) októb er hó első napjaiban fognak megejtetni. Budapest, 1896. junius hóban.
Keleti Gusztáv ga zgato.
É r t e s í t ő 1 8 9 5 — 96
.
0
AZ M.
K IR . az
O RSZÁGO S
M IN T A R A JZ ISK O L Á N A K ÉS R A JZ T A N Á R K É P Z Ő N E K i
8 9 5 /9 6 - i k i
t a n é v r e
tanóra
m e g á l l a p ít o t t
r en d je
.
A) A raj\tcinár- és rajztanító-jelöltek
részére.
'SD be7 f
•O *0
« vo
« Inc' k.
CO
TARTALOM. Lapszám
Művészeti iskoláink Magyarország
ennállásának ezredik évében
___
...
___
...
?
Az intézet történetéből Az orsz. m. kir. mintarajziskola- és rajztanárképző növendékei Az intézet czélja és feladata . . .
___
___
22
__
Ta n t er v : I. Alakrajz és f es té s..
_
II. Ékítményes rajz és festés.
.
III. Építészet ___
V. V íz f es t és ze t . . . VI. Mintázás ___
___ ___
___
___
___
___
.
.
___
.
.
—
.
.
—
—
...
—
___
___ ___
___ —
___
___ .
__
.
.
...
___
—
___
__
?9
...
—
8
3
—
__
___
9
40
44
IX. Művészetek t ö r t é n e t e ___
___
___
___
...
...
___
44
44
X . Nevelés- és oktatástan ___
....
...
Kivonat az intézet alapszabályaiból és külön határozataiból Az intézet tan- és s e g é d s z e m é l y z e t e . . .
J
?9
___
VIII. Festészeti bonczalaktan
X I . Magyar nyelv és irodalom
6
?7
___
__
?
—
—
—
___
__
—
—
___
___ ___
—
—
...
___
___
__
—
...
___
__
.
.
—
___
__ ___
.
...
___
__
_
.
_.
IV. Műhelyi rajz
VII. Geometria
.
_
___
...
___
___
___
___
...
___
...
___
___
___ ...
_..
.....
...
...
46 47
—
51
Az intézet taneszközei Új szabályzat a rajztanításra képesítő vizsgálatokról _ A m. kir. rajztanár-vizsgáló bizottság
___
...
___
...
Az intézet rendes növendékeinek egyéves önkéntesi k e d v e z m é n y e . . Az intézet növendékeinek névsora az 1895/9O. tanévben Statisztikai adatok
...
___
...
... ...
...
55 ...
... ...
...
68 69
___
71
77
_
81
Tudnivalók a jövő tanévre T a n ó r a rend
___
_
.
8
?
*
*
< ■
;
Sí :
\ ,
A F
•
'
Y*S
•> s V
>*
'W -t *1 4 v ; *
-I-;
v
■“* Lm *
$ v » í*s
r:
^
*V
V* f «
; f
Ÿ
% >* I
*
i
7> ' >
f
*t y
.1
f
V-i
'W»
f
# v .
4 .J
* ? r #7
■
¥ I Hr *‘-Gpr*
V ,
íy ? ^
- T N ^
A Æ
' Î * 1
*
I« «
»
V
**wr-.
V mF'
4
!ft!
S*
» %
* V** trt-
> /
*
V
p. ’* y ¿-i
rJ
t T. A< N *
i>
I
*
\ •"> '
«**> 4
,
‘ #Vi 4- * f
‘ m *J5 £ * Z:<■ a i¿* f V. <
* - r! 4«,
• / *■%
•V
I
i,Ü
:m
%
?> V *
»£>*- «I
•V *
\*
