i'p
I
».
.a
K
A
*11 »
#j¿ m
v'
>x>*
4 ':
,
I: X
»
t
ó
' .
rat
Lvj iT
J
3
%
f i
:U
.
*
'■ *
3
w ¥i
i* 4r
/•
*
W )Vu
••
ss:
rJ
V t-
• *7:
•i
ít
.\
Á f <
r.
TV-;
»
.
■v PÍ?.
*
<.1
V i‘<•
Ï& 4
lV
1*3
V
•
.r . ti V-
T
1
¥ « ä » v » «& í # % | j p &4 '.
U * wV
.
4
»El 5
i*«. ÏÎS’fLè?? ¡SÖ« Ä ; r “ t *
f ;
» u
1*1
AA JiaAl
/ • ' . t ó ' # : - « i : A ví*
3W
»i
i ■ f c* ■ “ #-. * ja3 *■ S, # g .• * • #«» hV»,
kf W c T
,/jlb
jT a!
n> ? :
%
r T
«H
r.v .t ,iX •> ^
K P.V L
v i|
»1
< ** -J
íPi,
«
m J A •f -s Vi. 1
ttH A* .
kT
'
5SS
.
’
,
“.L
«
4Ji
A'
%
wM
« Î/Ï
;r ‘
* áj s. K m •« C ^
-I.,v
?
•:?
■Jl
■ ■ * ■
-
■
«>
IX
4
m 1
7 ,V * •
fc j '
a
V
'M r
'r \ 1 -f
S'
f;.
fe*
J ?
4 lL
n
A
J
cv ^
:i
m
aíflLí
I
Hím
A’^
1 4>
WUd
/ 4
TS"
BP \ »i T
O
;î< t ‘. . >J
N
*
m
V /*
I t
' • »j r .
“ fr
/•
i r
Ü.
$
Stt
Ivi
iß A ^
I
«E& a
Kfl
s
:
I-
tóid
vB -S '.
I s
ÄJr vT iy/l± FŰ« ^ K.SiP
a* V
-
l
r
Sri:
*
M
i
•Vs
;>
?*}
IX -
T»4I
M . *1 rV
■ AM i
*1
.
-f
«>
w-
SP
fc * \
.'.
*
% \
? *
Ir a
i
LA,
.»
•< ,
cv SX
*
. I
L 1
kV
•
^ r ‘- .-i «
i
r
.
r V
**
9 ja: LÉ
30 a
Aa ,
t
i
* * .
%
.«i
%
rf> _v;
■
k.^ ■V
«
%
JyU
h
. u
.« *
aj.
í
*
p
V
¿■Jf
Æ
P8fW
n
k Rü l-.iî
*
í
- p
/ i.» —
A
\
’
;
‘
¿4
L/C -ü’ * V r .
A MAGYAR KIR. ORSZÁGOS M I N T A R A J Z I S K O L Á N A K ÉS
RAJZTANÁRKÉPZÖNEK rr
f
AZ 1 8 9 0 / 9 1 . T A N É V R Ő L .
AZ
IN T É ZE T
C ZÉ LJA , S Z E R V E Z E T E ÉS T A N T E R V É N E K , VALAMINT
A
R A JZT A N Á R V IZSG Á LA TI
SZABÁLYZAT
K IV O N A TÁ V A L
KÖZLI
K E L E T I GUSZTÁV IGAZGATÓ.
BUDAPEST. f r a n k l i n
-t á r s u l a t
<89(.
n y o m d á j a
.
TARTALOM
Lapszám
A z intézet czélja és feladatai.
...
...
...
. ..
...
__
_
___
...
5
Tanterv : I. Alakrajz és festés
...
...
___
II. É k í t m é n y e s rajz és festés . . . III. É pí té sz e t . . .
...
IV. Szobrászat
...
...
V. Ge ome tr i a i tanszak ___
I X . Franczia nyelvtan ___
...
...
...
... ___ __
...
...
...
...
...
...
___
___ ...
___ ... ...
___
...
... ...
...
A z intézet t a n e s z k ö z e i .
...
...
... ...
__ ...
...
...
...
...
___
Új szabályzat a rajztanításra k é p e s í t ő v i z s g á l a t o k r ó l . .
...
__ ... ...
—
...
__
...
N ö v e n d é k e k névs or a az 1890/91. t an é vb en Statisztikai adatok __
...
T u d n i v a l ó k a j ö v ő tanévre
...
... ...
... ...
... ...
... ... ... ...
... ___ __ __
... ... ... ...
—
___ ...
... ...
...
... __
... ...
...
...
__ ... __
... ...
...
...
...
.... ...
6 7 8 9 i? 1} 1? 15
...
___
— ...
...
...
... ...
___
___
... ...
___
...
___
...
... ...
... ...
...
___
___
...
...
__
___
___
...
___
__
___
...
__ ...
5
___
__
...
A z intézet r e nd es n ö v e n d é k e i n e k e g y é v e s önkéntesi k e d v e z m é n y e Az év történetéből.
...
___ ...
__
__
...
___
... ___
__
__
Kivonat az intézet alapszabályaiból és külön határozataiból __ A z intézet tan- és s e g é d s z e m é l y z e t e . . .
...
...
___
...
...
__
___
___
___
__
___ ...
___
___
...
___
__
...
...
...
___ __
___
...
__
...
__
VIII. N e v e l é s - és o k t a t á s t a n . . X . Rézkarcz
...
__
VI. Fe s t é s ze t i bonczalaktan. VII. M ű t ö r t é n e l e m . . .
__
...
___
___
15 16 20 22 24 $6 ?8
... ... ___
41 45 48
MAGYAR
KIRÁLYI
O R S Z Á G O S M I N TA RAJ Z I S KO L A ÉS R A J Z T A N Á R K É P Z Ő B u d a p e s t e n , V I . , A n d r á s s y út 71. sz.
AZ IN T É Z E T
CZÉLJA
ÉS F E L A D A T A .
A magyar királyi országos mintarajziskolának és rajztanárkép ző n ek feladata a jelen k o r igényeinek és az ország szü kségein ek m e g fe le lő rajztanárok szakszerű kiképzése,
valamint teh e tség e s
ifjaknak, kik a képzőm űvészetek valamely ágára, különösen p e d ig a festészetre vagy szobrászatra
szánják magukat, a hivatásukra
szükséges ismeretek alapos megszerzésére alkalmat nyújtani. Ezen czéljainál fogva az intézet oktatást nyújt a k é p z ő m ű v é szeteknek, alábbi tantervébe foglalt ágaiban, gyakorlati utmutatás és elméleti tanfolyamok segélyével. 0
TANTERV. A M. K IR . O R S Z . M I N T A R A J Z I S K O L A FOGLALVÁK
A KÖVETKEZŐ
ÉS R A J Z T A N Á R K É P Z Ő
TANTÁRGYAK
I. A L A K - R A J Z ÉS F E S T É S .
KERETÉBE
ÉS G Y A K O R L A T O K .
(Figurális.)
I. O SZ T Á L Y .
V á lo g a t o t t lapminták másolása. D o m b o r ú föszminták rajzolása. H e t e n k in t 10 órában.
6
II. O S Z T Á L Y .
D o m b o r ú föszminták (fők) festése. Élő fejmintákról való rajzó lás. T é l e n 10. nyáron
ií
heti órában.
III. OSZTÁLY.
Antik szoborminták és egész alakú élő mintákról való rajzolás akt).
E
tanulmányok
kiegészítéséül szolgálnak a bonczalaktani
e l ő a d á s o k és a g y o rs vázolás gyakorlása.
•
IV. OSZTÁLY.
A z é lő fejminta festése. T é l e n heti
Elemi c o m p o s it io - g y a k o r la t o k stb.
10, nyáron i ó r á b a n .
Ezen tanulm ányokhoz csa tla
kozik : v . OSZTÁLY.
A gyakorló festészeti szakosztály,
m elyb en
csupán művész
n ö v e n d é k e k számára és külön tanár ve ze tése mellett az alakrajz és
festészet
nagyobb
terje d ele m b e n ,
hetenkint
30— 35
óráig
taníttatik.
II. É K Í T M É N Y E S
R AJZ ÉS F E S T E S .
(Ornamentika.)
I. OSZTÁLY.
M intaszerű
sík és
d om b orú
ékítm ények
rajzolása,
különös
tekintettel a fo rm a é rzé k és a k ézb eli ü g y e s s é g fejlesztésére. A k ü lö n b ö z ő rajzszerek k e z e lé s é b e n , valamint a külön előadási m ó d o k b a n való g y a k o r la t o k . H e t e n k i n t 10 óra.
7
II. OSZTÁLY.
a) Elmélet. A díszítő e le m e k fejtegetése. Az ékítm én y elm élete és összehasonlító alaktan.
b) Gyakorlat. Folytatása a rajzgyakorlatoknak dom ború min tákról,
különös tekintettel a gyorsabban kezelhető, egyszerű b b
előadási m ódokra. Vázolgatás. H ete n k in t 10 óra.
III. OSZTÁLY.
a) Elmélet. Előadásszerű tárgyalással: a stil. E lm é lk e d é s e k a korszakokban. T e k t o n i k a . K e r a m ik a . Szövés-fonás művészete.
b)
Gyakorlat. Az intézet föszöntvény-, fénykép-, metszet- és
könyvtárában őrzött művek ékítm ényes motívumainak tanulmányozása
és
vázolgatása.
Az
országos
iparmuzeumbeli
eredeti
műtárgyak felvétele. Egyszerűbb ékítm ényes részletekre és ilyenek összetételére terjedő com p o sitio -gyako rlato k. H e te n k in t 8 óra. #
IV. OSZTÁLY.
a) Elmélet. F o ly ta tó la g o s stiltani előadások. *
, b) Gyakorlat.
•
D iszítm ényes
feladatok
kidolgozása.
•
Ó n á lló
tervezgetés az iparművészet k ü lö m b ö z ő ágai s a d e k o rativ é p í tészet
köréből,
ú.
m.
szövetek,
bútorok,
sgraffito,
keram ikai
művek, fém öntvények és e g y é b műtárgyak. H e te n k in t 10 óra.
III. É P Í T É S Z E T .
Az építészeti rajz- és stiltanulmányok, heti 8 órában, c s a k a III. osztályban k ezd ő d n ek. Szükséges e lő zm é n y ö k e t képezi a m e g előző két osztályban szerzendő geom etriai ismeret és ra;zbeli g y a korlottság.
8 III. OSZTÁLY.
M űszaki rajzgyakorlatok. előkészítésül a műépítészeti alaktanra. 9
A rn yékszerkesztés, intensitási gyakorlatok.
a) Elmeid. A műépítészeti stilek fejlődésén ek ism ertetése; azok e le m zé se és összehasonlítása.
b) Gyakorlat. R észletes tanulmányok rajzolása, különösen az ó k o ri rem ek építészet k ö r é b ő l válogatott minták nyomán.
IV. OSZTÁLY.
a) Elmélet. A műépítészeti stilek
folytatólagos
ismertetése.
K ö z é p - és ujabbkori építészet.
b) Gyakorlat.
T a n u lm á n y o k
rajzolása a k ö zé p k o ri
góth) és ujabbkori (renaissance, bárok)
építészet
(román,
köréből
vett
jeles p éld ák nyomán. %
IV. S Z O B R Á S Z A T . I. OSZTÁLY.
Mintázási g y a k o r la to k , k ü lön ösen d om b orú ékítm ényes min ták, valamint az emberi nyomán,
e ze k
test e g y e s részeit ábrázoló föszminták
nagyságának
m e g f e le lő
m é rvek b en .
H e te n k in t
6 óra. i i . OSZTÁLY.
É k ítm é n y e s mintázási g y a k o r la t o k lapminták után és d o m b o r művű
mintázási
g y a k o r la t o k
teljes idomú
föszminták
nyomán,
adott m é r v e k szerint. H e t e n k in t 6 óra.
III. OSZTÁLY.
É k ítm é n y e s mintázatok összetetteb b rajzok szerint. M intázás
antik v a g y
idomú végrehajtással.
é lő
fejmintáról
féld om b orú
és
teljes
9 Antik szoborm űvekről v a g y természet után való mintázása az e g é sz emberi alaknak, kisebbített mérvben. Bonczalaktani mintá zatok. H e te n k in t 4 óra. í v . OSZTÁLY.
A d o t t stílben tervezett ékítm én yek dom ború k i v i t e l e ; az élő alaknak természet után való mintázása féldomború és teljes alakú . A föszöntés és a g y a g é g e t é s körüli eljárás. H e t e n kint 4 óra, csupán oly n ö v e n d é k e k számára, kik a plasztikában a lap o sab b készültséget kívánnak szerezni.*
V. G E O M E T R I A .
i. Elem i geometria. Bevezetés. I.
PLAN IM ETRIA.
Heti 4 óra e l ő a d á s és 2 óra rajzolás az I. osztály számára.
1. A térelemek (pont, egyenes) helyzeti v onatkozásai és az id om ok k ép zése általában. 2. Az alapidomok (véges egyenes, kör, szög, öv) helyzeti és metri kus vonatkozásai. 3. A főidomok, és p e d ig : a) az egyenes vonalnak (pont- és sugársor, tört e g y e n e s, három-, n égy- és sokszög) alkotó részei, projectivitása (congruentia, affinitás és axialis symmetria, hasonlóság és centrikus symmetria, collineatió és involutió), transversálisai és területe. ¡5) a görbe és vegyes vonalua.k, és p e d i g :
a) A kör; v o n a tk o z á s o k a té r e le m e k - és az e l ő b b tárgyalt idom okra (projectivikus,
potentiális,
polárikus
monikus tulajdonságok), kerület és terület.
* A rajztanárjelöltek a mintázást csak két é v i g g y a k o r o l j á k
és
har
IO
b) A k ú p szele tek elemei. c) A c y c l o i s o k , e v o lv e n s e k és az alkalmazott csigavon alak leirása. C o n s t r u c t iv fö la d a to k az egész tárgykörből.
II. S T E R E O M E T R I A .
A stereom etria az orthogonális ábrázolás előadásával van e g y e sítve és esetről-esetre tárgyaltatik.
t
2. Ábrázoló geometria. A) S T E R E O M E T R I A
ÉS O R T H O G O N Á L I S Á B R Á Z O L Á S .
H e t i 4 és 2 óra e l ő a d á s és 2 óra rajzolás a II. és III. osztály számára
I . STEREOMETRIA.
1. A térelemek (pont, e g y e n e s , sík) helyzeti vonatkozásai és az id o m o k k é p z é s e általában. 2.
alapidomok (kitérő jtorzl egyen esp ár, pont és sík, e g y e n e s és sík, lapszög, réteg,
testszög') helyzeti és metrikus vonat
kozásai. 3. A főidom ok , és p e d ig :
a) a síklapúak (szögletes testek)
[hasáb,
gúla
és
általános
p o lyed er] a lk o tó részei, transversális síkjai, congruentiája és axiális symmetriája, hasonlósága és centrikus symmetriája, felülete és köbtartalma. ¡3) a görbe és vegyeslapúak (göm bölyű testek) [henger,
kúp,
g ö m b i alkotórészei, transversális síkjai, stb. — mint előbb. C o n s t r u c t i v fe la d a to k az eg é sz tárgykörből. .
II. O R T H O G O N Á L I S Á B R Á Z O L Á S
1. Bevezetés. 2. A té r e le m e k ábrázolása két és tö b b képsíkon. 3. A térelem ek relativ vonatkozása, különösen metszések, távo l s á g o k és szögek. 4. A sík id o m o k ábrázolása. A testek (hasáb, gúla, henger, kúp, forgástestek) ábrázolása; relativ vonatkozásaik a térelem ekre és egymásra. 6. M egvilágítási viszonyok, u. m. vetett, saját árnyék és a m e g világítás intensitása. 7. Id o m o k helyzettransformátiói; képsíktransformátiók. 8. Az orthogonális és klinogonális axonom etria elemei. 9. C o n s tru c tiv feladatok az egész tárgykörből. Jegyzet. A 6. és 7. pontban foglaltak alkalmilag tárgyaltatnak.
B) C E N T R Á L I S Á B R Á Z O L Á S ( P E R S P E C T I V A , L Á T S Z A T T A N .) %
*
4
H e t i 2 ó r a előadás és 2— 8 ó r a rajzolás, a III. és IV. osztály számára.
B e v e z e t é s ü l : látszati k é p e k szerkesztése az orthogonális á brá zolási mód alapján. I. ELMÉ LETI RÉSZ.
1. A té r e le m e k (pont, e g y e n e s és sík) centrális ábrázolása és hely
zeti megállapítása e g y síkon. 2. A té re le m e k helyzeti vonatkozásai: metsző e g y e n e s e k , k é t sík metszése. V e g y e s helyzeti feladatok. 3. A té re le m e k méretes vonatkozásai: szöghajlásuk a k é p s ík iránt, síkban fe k v ő e le m e k forgatása, valódi nagyságok megállapítása, e g y e n e s e k osztása, adott osztás átvitele osztó e g y e n e s e k által, az osztási k ö r ; az e g y e n e s n e k és a síknak szög szerinti vonat kozása. S ík o k hajlási szögei, síkok elhelyezése a d a to k szerint.
I2 4- S e g é d m í v e l e t e k alkalmazása,
k o r lá t o k
összevont
k é p s ík o n : segédkép,
összevonási
középpont
e g y e n lő k ö z ű
egyenesek
k é p e i n e k szerkesztése e n y é s z ő p o n t használása nélkül. 15. K ü l ö n f é l e m é r t é k e g y s é g e k és lé p té k rendszerek alkalmazása, hálók. 6. Az elnyu lások és visszás helyzetek határai. 7.
A k ö r és más sík g ö r b é k centrális ábrázolása.
II. G Y A K O R L A T I RÉSZ. H eti 2—
8 óra rajzolás legin k áb b a IV. osztály számára.
1. É kített s ík o k centrális ábrázolása. 2. S í k o k
által
határolt
testek,
forgási
testek,
te s tc s o p o rto k
ábrázolása. 3. Az építészet k ö r é b ő l vett tárgyak. 9
4. A rn y é k sz e rk e szté s természetes és m esterséges világítás feltétele mellett.
y T ü k ö r k é p e k a tü kör síkjának k ü lö n b ö z ő állásai mellett. 6. A d o t t látszati k é p e k kifej
visszafejtése) és hibáinak javítása
7. Látszati k é p e k tervezete.
3. Geometriai módszertan. H e t i 2 ó r a e l ő a d á s a I V . o s z t á l y* s z á m á r a .
1. A rajzoló g e o m e t r ia tan an yagán ak módszeres k e z e lé se a k ö z é p iskola 4 alsó
osztályában
és
a polgári
iskolában,
külön ös
tekintettel az előadási k é p e s s é g fejlesztésére. 2. P r ó b a e l ő a d á s o k . 3. A g e o d á s i a és a situatio-rajzolás e le m e i e g y b e k ö t v e gyakorlati m é r é s e k k e l a mezőn. 4. A le g s z o k á s o s a b b g e o g r a p h ia i fo k h á ló za to k szerkesztése.
VI. F E ST ÉSZETI
BONCZALAKTAN
I. ÉS II. OSZTÁLY.
Hetenki nt i óra.
A z em beri test külalakját meghatározó csontok, inak, izmok idomai, k ö lc s ö n ö s aránya és mozgása tö rv é n ye in e k magyarázata és rajzolása, fali ábrák,
boncztani k é s z ü lé k e k és az élő természet
ből vett minták nyomán.
9
t_
V II. M U T O R T E N E L E M . I I . , III. ES IV. OSZTÁLY.
H e t e n ki nt ?— 4 ó r a e l ő ad á s és 2 órában az o r s z á g o s k é p t ár a k és g y ű j t e m é n y e k láto gatása a szaktanár v e z e t é s e és magyarázata mellett.
Ö s s z e fo g la ló k é p e a művészileg szép eszményének, a mint az a k ü lö n b ö ző
népeknél,,
különböző korszakokban
az építészet,
festészet és szobrászat, valamint a magasabb műipar term ék eib en nyilvánult. A régi keleti népek, valamint G ö r ö g o r s z á g és R ó m a , utóbb a k ö z é p k o r és a renaissance műtörténelme.
VIII. N E V E L E S
ES
OKTATASTAN.
'I A
A) Á L T A L Á N O S N E V E L É S T A N A III. O S Z T Á L Y Ú
RAJZTANÁRJELÖLTEK
SZÁMÁRA.
Heti 1— 2 órában.
A nevelés fogalma és a neveléstan felosztása. A testi nevelés körében
szem
előtt tartandó szabályok,
iskolai egészségtanra.
különös tekintettel az
A\ értelmi nevelés körében k ö v e t e n d ő fő b b 9
szabályok ismertetése,
kap cso latb an a szemlélődő, k é p ze ta lk o tó ,
14 g o n d o lk o z ó , e m lé k e z ő
és k é p z e l ő d ő lelki t e h e t s é g e k n e k tüzetes
leirásával, a lo g ik a tételein ek ismertetésével. A kedély-neveléstan föltételei, összeköttetésb en a különféle érzelmek, indulatok leirásával,
hangulatok és
külön ös tekintettel a szépízlés fejlesztésére
v o n a tk o z ó szabályokra. A^
erkölcsi nevelés
körében
é rvén y esíten d ő
szabályok,
az
ö s z tö n ö k n e k , v á g y a k n a k , hajlam oknak, s z e n v e d é ly e k n e k , a vérm é r s é k le tn e k és az e g y é n i jellem von ásokn ak ismertetésével k a p csolatban.
Az
iskolai
egyes és a nemzeti
nevelés
és
fesrvelemtartás
tételei
kellő
iskolák n ö v e n d é k e in e k erkölcsi fejlett
nevelés k ö v e te lm é n y e ire . Az iskolai nevelésre és
fegyelem tartásra
v o n a tk o zó
irodalom nak rövid áttekintése és a
k ö zo k ta tásü g y i korm ány által kiadott s ezen t e e n d ő k r e von atkozó r e n d e le t e k ismertetése.
B) Á L T A L Á N O S O K T A T Á S T A N A
IV. O S Z T Á L Y Ú
RAJZTANÁRJELÖLTEK
SZÁMÁRA.
H eti i — 2 órában. 9 %
.
.
.
.
« .
-
i .
A z oktatástan fogalm a és felosztása. Az oktatás k ö r é b e n szem előtt tartandó fő e lv e k és az e z e k b ő l származó szab ályo k isftier-í tetése.
A % iskolai oktatás czélja tekintettel az e g y e s tanintézetek fel adatára. A tananyag megállapítására v o n a tk o z ó általános o k ta tá s tani szab ályo k ismertetése, k ü lö n ö s tekintettel az e g y e s iskolák számára készült tantervek
azon
részleteire, a m e ly e k a rajzolás
tanítására vonatkoznak. A tanmenetek megállapítására v o n a tk o zó általános szabályok.
A
tanalakoknak, nevezetesen a közlő vagy
e lő a d ó
az
előm utató,
tanalaknak,
a
k ik é r d e z ő ,
a
kifejtő,
az
ö n o k t a t ó és az e m l é k e l t e t ő tanalaknak ismertetése és az e z e k r e v o n a t k o z ó oktatástani tételek. Az e g y e s tanítási ó rá k h e lyes ;fölJ használására v o n a t k o z ó v o n a tk o z ó
oktatástani
szabályok.
Az
oktatástanra,
irodalom ismertetése, külön ös tekintettel a rajztanítás
•5 m ódszerének fejlődését feltüntető művekre.
—
A magyar köz-
oktatásügy feljődésének rövid története, kapcsolatban az általános neveléstörténet főrészleteinek ismertetésével. — A kormány által kib ocsátott módszertani utasítások ismertetése.
IX. F R A N C Z I A
NYELVTAN.
A l s ó b b tanfolyam, k e z d ő k számára. H e t e n k i n t l e g a l á b b 2 órában. F e l s ő b b tanfolyam, h a l ad ot ta bb
Ezen
n ö v e n d é k e k számára.
franczia tanfolyamban —
mely
H e t e nk i nt l e g a l á b b
minden
nélkül az 188 5— 86. tanévben nyilt m e g — iskola és a m. kir.
2 órában.
k ö te le z e tts é g
a m. kir. mintarajz-
iparművészeti iskola n öven d ékei, ismereteik
foka szerint két csop ortra oszolva, közösen vesznek részt.
X. RÉZKARCZ.
R e n d k ív ü li tanfolyam oly festészn ö ven d ék e k részére, kik ma g u k a t grafikai tanulmányaik mellett a sokszorosító művészet ezen ágában is gyakorolni óhajtják.
*
K IV O N A T AZ
IN TÉ ZE T
A LA PSZA B Á LYA IB Ó L
ÉS
KÜLÖN
(Az intézet czéljait és feladatait lásd az
H A TÁ R O ZA TA IBÓ L.
lapon.)
Az intézeti tanulók, külön czéljaikhoz k é p e s t v a g y a rajztanár képző, v a g y a mintarajziskola n ö v e n d é k e iü l iratnak be. A rajztanárképzőnek teljes tanfolyama 4 é v re terjed. A m ű v é s z n ö v e n d é k e k tanfolyama nincs az é v e k bizonyos szá mához kötve. A mennyiben valam ely művésztanuló három éven túl akarná az intézetet látogatni, annak m e g e n g e d é s e a tanári kar határozatától függ. A közép iskolai rajztanárjelöltekre nézve a b e f o g a d á s föltétele a középiskolai érettségi bizonyítvány felmutatása. Az alsób b fokú rajztanítójelöltek fö lv é te lé re szükséges, h o g y valam ely középiskolai v a g y polgári iskola hat osztályát v é g e z t é k lé g ye n , v a g y az elemi tanítói o k l e v e l e t előmutassák. A polgári
m ű v é sz n ö v e n d é k iskolát
vagy
fö lv é te lé re a
megkivántatik, h o g y a teljes
k ö z é p is k o lá n a k
legalább
hat
osztályát
v é g e z t e légyen. O l y je le n tk e ző k , a kik felötlő hivatást tanúsítanak, az igaz g a t ó s á g v é le m é n y e z é s e alapján, miniszteri e n g e d é ly ly e l fö lv e h e t ő k a k k o r is, ha a k ö z é p - v a g y polgári iskolának csupán n ég y osztályát, d e jó sikerrel, v é g e zté k . M in d a rajztanárjelöltek, mind a m ű v é s z n ö v e n d é k e k fö lv é t e lé n e k k ö z ö s f ö l t é t e l e i :
a) a 16 ik k o r é v b e t ö l t e ; b) é p lá té r z é k ;
17 ' 1 * * > • * némi g y a k o rlo ttsá g a szabadkézi rajzolásban, m elynek kellő
c)
fo k a külön fölvételi vizsgálat útján igazolandó. A fölvétel általában ideiglenes jellegű, s csak félévi látogatás és ezalatt
kitüntetett szorgalom
és tehetség alapján történik a
v é g le g e s fölvétel. A gyakorlati szakok tanfolyamaiban, míg a helyiség engedi, nők is ve h e tn e k részt,
ha a szabadkézi
rajzolásból
kivánt elő-
készültséget fölvételi vizsgálat útján igazolták. Az uj tanulók fölvétele minden tanév kezdetén, szeptem ber hó elején eszközöltetik. A tanév folyamában a fölvétel csak igen méltányolandó o k o k alapján és kivételesen engedélyeztetik. A rajztanárjelöltek a képzőben v é g ze n d ő tanfolyamok b e fe jezése után képesítő vizsgálatra bocsáttatván, annak sikere szerint rajztanári vagy rajztanítói o k le v e le t nyernek. Az ösztöndíjas rajztanárjelöltek a képesítő vizsgálatnak m a g u kat alávetni k ö te le sek . A
rajztanárvizsgálatok
rendjét
és
módját
külön
szabályzat
állapítja meg. 0
%
Az intézeti n ö v e n d é k e k művei k é t- k é t évenkint közszemlére kiállíttatnak az iskola helyiségeiben. A tanév szeptem ber hó elején kezd őd ik s junius hóban v é g ződik. Junius hava k ö ze p étő l annak v é g é i g a képesítő g y a k o r lati és zárt irás- és szóbeli vizsgálatok tartatnak. Az intézet minden tanítványa minden
tanév elején beiratási
díjul 2 forintot fizet az intézeti könyvtár gyarapítására. A rendes n ö v e n d é k e k egész évi tandíja i o forint. A v e n d é g láto g ató k tandíja magasabb, s időről időre a viszonyokhoz kép est állapíttatik meg.* Szűk körülményű, tehetséges és szorgalmas n ö v e n d é k e k a tan díj fizetése alól fölmentethetnek. A tandíjak az állampénztárba folynak.
*
Az
1886 — 87-ik tanévtől
k e z d v e — t ov á bbi i nt ézkedés ig — a v e n d é g l á t o g a t ó k
e g é s z évi tandíja miniszteri r e n d e l e t utján 40 forintban állapíttatott ir.eg. É r t e s í t ő 1 8 9 0 — 91
i8 Az intézet s z e g é n y e b b sorsú t e h e ts é g e s e b b n öven d ékei, k ü l ö nösen p e d ig a rajztanárjelöltek számára rendelt állami ösztöndíjak e ln y e r é s é r e éven kin t nyilvános pályázat hirdettetik. A pályázati fö lté te le k rendszerint a k ö v e t k e z ő k : 1. H itelesen igazolandó:
a) h o g y a pályázó é p látérzékű s leg alá b b 16 éves korát már b e t ö l t ö t t e ;
b) h o g y készültség te k in te té b e n az intézetbe fogadás fen te b b jelzett általános
föltételeinek
megfelelni
képes.
2. A rajztanárjelöltek közül e lő jo g g a l birnak az oly pályázók, k ik már érettségi vizsgálatot tettek, v a g y netalán m agasabb körű tanulm ányokat végeztek. A készültség
k ellő foka
e s h e t ő le g
külön vizsgálat utján
igazolandó. 4. Az ösztöndíj (rendszerint 300 frt) c s a k e g y é v re ad om án yozt a t i k ; to vá b b élve ze te a tanév folyamában s az évi vizsgálatok utján kitüntetett haladástól függ. 5. A k e llő e n
fölszerelt
k é rv é n y e k ,
rajzmunkálatok
m e llé k
letével, a vallás- és közoktatásü gyi m. kir. miniszterhez czímezve, az éven k in t szabályszerűen kihirdetett határidőig a m. kir. rajztanár k é p z ő igazgatójához nyújtandók be. (B udapest,V I., Andrássy-út 7 A pályázat e r e d m é n y é t in d o k o lt
javaslata
alapján
a tanártestület birálja m e g s e n n e k a
vallás-
és k ö zo k ta tásü g y i
m. kir.
miniszter határoz. Itt m eg je g ye zte tik , h o g y az intézetbe b e l é p ő uj n ö v e n d é k az e ls ő é v b e n sem tandíjelengedésre, sem ösztöndíjra nem számíthat. A z állami ösztöndíjas rajztanárjelölt, mielőtt az ösztöndíj szá mára fo ly ó v á tétetn ék, térítvényt ír alá, mely által az á lla m seg é ly k e d v e z m é n y é v e l k a p c s o la t o s k ö t e le z e t t s é g e k hű teljesítése iránt fo g ad ást tesz. Az
állami
ösztöndíjas
rajztanárjelöltek
a k é p e s ítő
vizsgálat
kiállása s az o k le v é l kin yerése után nem tarthatnak már e n n é l fo g v a jo g o t valam ely állami tanintézetnél le e n d ő alkalm aztatásra; ha
e lle n b e n
v a la m e ly
nyilvános
iskolához
rajztanárokul
vagy
«9 rajztanítókul a vallás- és közoktatásügyi miniszter részéről k in e v e z tetnek, a kinevezést elfogadni s a rájuk bízott tanszéket a rendes illetmények élvezete mellett legalább három é v ig ellátni k ö te le s e k , különben p ed ig az ösztöndíjat visszafizetni tartoznak. A szorgalom élesztése és a haladás kitüntetése v é g e tt minden tanév v é g é v e l jutalomdíjak osztatnak ki a leg jeleseb b n ö v e n d é k e k között. Mú'vésznövendékek, vagyis o ly a n o k részére, kik csupán vala mely művészeti ágban (festészetben, szobrászatban) óhajtják m agu kat kiképezni, szintén — évenkint összesen ösztöndíjak adományoztatnak.
i $ o o frtra menő
AZ I N T É Z E T AZ
T A N - ÉS S E G É D S Z E M É L Y Z E T E 18 9 0 — IÖ O I-IKI
TANÉVBEN.
Igazgató:
K eleti
G u s z t á v , királyi tanácsos, a m. tud. a k a d é m ia és a
K is fa lu d y -tá r s a s á g tagja, a F e r e n c z József-rend lovagja, O f f i c i e r d e l ’instruction publique, a m. kir. iparművészeti iskola igazgatója, az orsz.
közoktatási és az orsz. képzőm űvészeti tanács, valamint
a szerzői jogi állandó szakértő bizottság tagja, a m. kir. rajztanár vizsgáló bizottság e ln ö k e , az orsz. kép zőm ű vészeti társulat alapítóés választmányi tagja, e. i. egyúttal igazgatója.
Tanárok:
1. L o t z
K á ro ly ,
akad. képiró, a g y a k o r l ó
festészeti szak
osztály tanára, a F e r e n c z József-rend és a Ill-ad oszt. vasko ro n arend lovagja, a bécsi cs. kir. művészeti a k a d é m ia tiszteleti tagja, az országos k é p ző m ű vészeti tanács és a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 2. S z é k e l y B festészet
rendes
ertalan,
tanára,
akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és
valamint a fest. boncztan
előadója, a
F e r e n c z József-rend és a franczia b ecsületrend lovagja, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja. 3. G r e g u s s J á n o s , akad. képiró, az alaki (figurális) rajz és
festészet rendes tanára.*
* Az tásának
intézet
e z e n j el es tanára a lefolyt t a né vb en d e c z e m b e r hótól k e z d v e hiva
gyakorlásában
betegség
által
g átol va
lévén, őt
tanszakában
a
tanév
végéig
A gghá-v G yula akad. festész, a in. kir. iparművészeti iskola r e n d e s tanára he ly e tt e s í t e t t e , f e l s ő b b i n t é z k e d é s alapján.
21 4- S c h ü l e k F r i g y e s , akad. építész és építőmester, az építészeti
rajz és stiltan rendes tanára, valamint a látszattannak előadója, a F e r e n c z József-rend lovagja, a hazai m ű e m lé k e k országos bizottsá gán ak
építésze, a magyar
tudományos ak a d é m ia archasologiai
bizottságának tagja, a bécsi «Bauhiitte», a m. m é rn ö k - és é p íté sz e gy let, valamint a nemzeti torna egylet alapító tagja, a budapesti épitő iparosok testületének, a m. régészeti és anthropologiai tár sulatnak, az orsz. képzőművészeti társulatnak tagja, több díszoklevél és e g y é b kitüntetés tulajdonosa, a budavári főegyház vezérépítésze, a m. kir. rajztanárrvizsgáló bizottság tagja. <$. N a d l e r R ó b e r t , műépítész-festész az ékítm ényes és ipar-
művészeti rajz rendes tanára. 6. líj. V a r d a i S z i l á r d , oki. rajztanár, a m. kir. iparművészeti iskola rendes tanára, az ékítm én yes rajzolás r. k. tanára, a szem léleti látszattan (mint előkészítő tanf.) előadója, s e. i. sz. az inté zeti könyv- és metszettár őre. 7. S t r ó b l A l a j o s , akad. szobrász, a kor. arany érdem kereszt
tulajdonosa, a mintázás r. k. tanára, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság póttagja, az orsz. képzőművészeti társulat választmányi tagja. Kültanárok :
8.
Dr. P a s t e in e r G
yula,
kir. m. tud. e gyetem i ny. rendes
tanár, a magyar iparművészeti társulat titkára, a «Művészi Ipar» czímű folyóirat szerkesztője, a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja stb. Előadója a művészetek történetét. 10. P
órszász
J ó z s e f , oki.
m érnök és m. kir. főreáliskolai
r. tanár, az orsz. közoktatási tanács biráló tagja, a középtanodai tanáregylet és a m. kir. rajztanárvizsgáló bizottság tagja; — mint az elemi és ábrázoló g e o m etria és a geometriai módszertan előadója. 1 1 . P é t e r f y S á n d o r , a budapesti áll. polg. tan ító n ő k é p e zd e
r. tanára, az «Eötvös» s e g é ly -e g y le t e ln ö k e , a m. kir. rajztanár vizsgáló előadója.
bizottság
póttagja
stb., mint a nevelés- és
oktatástan
i 2. L o r á n f i A n t a l , a k a d . szobrász és oki. rajztanár, a m. kir. ip a rm ű v é sze ti i s k o la r e n d e s tanára, o k t a t j a a rajztan árjelölteket a mintázásban. i
3. K
G éza,
ovách
oki.
rajztanár,
a
m. kir.
ip a r m ű v é s z e t i
i s k o l a tanára, a n ő k s z á m á r a sz e r v e z e t t g e o m e t r i a i t a n f o l y a m e l ő a d ó tanára.
14. A r á n y i M i k s a , bölcsészeti és jogtudor, « O f f i c i e r d e l ’A c a -
dem ie», közép tanodai oki. tanár, a franczia nyelvtan előadója.
S ^ o lg a s^ em cly ^ ct:
1. H e r s i t z K á r o l y , e g y ú t t a l házi g o n d n o k . 2. H e n l e F e r e n c z . 3. F e j e s J ó z s e f .
4. B e d e c s A n t a l . 15. R e i n i s s A n d r á s , g é p é s z - f ü t ő .
AZ
IN T É ZE T
TA N E SZK Ö ZE I.
a) L A P M IN T Á K .
1. Az e g y e s szakosztályok tanárai által készült é k ítm é n y e s és stiltani, építészeti, távlati és boncztani fali táblák. 2.
Építészeti
m ű e m lé k e k ,
iparművészeti tervrajzok,
szobor
m ű vek és a régi és ujabb m e ste re k je le s e b b c o m p o s itió in a k rézmetszetű és fé n y k é p m á so la ta i (nem másolás, hanem csupán tanul mányozás czéljára).
bj D O M B O R Ú
M IN TÁK .
1. R é g i és ujabbkori jeles szoborminták és fejminták, valamint e g y e s testrészek természet után készült föszöntvényei. 2. R é g i és ujabbkori jeles é k ít m é n y e k és építészeti részletek
föszöntvényei.
3.
A z é lő (fej- v a g y alak-) minta. Élő férfiak és nők, kik e l ő
zetes alku szerint n ap o n k én t több órán át, meghatározott díja/ás i e j é t e n mintául állanak és ülnek a n ö v e n d é k ek előtt. (Az intézet n ek é lő minták díjazására fordított évi k ö ltsége kétezer forint.)
C) V E G Y E S T A N E S Z K Ö Z Ö K
ÉS K É S Z Ü L É K E K .
Ide tartoznak a távlati k észü lékek , geometriai testminták, boncztani praeparatumok s az iskolával szomszédos «műcsarnok»-bán e lh e ly e ze tt országos iparművészeti muzeumból tanulmány czéljaira időnkint kiszemelt és áte n g e d e tt műtárgyak stb.
d) A K Ö N Y V T Á R
tartalmazza: i. a kül- és belföldi jelesebb szakfolyóiratok t ö b b jeit; 2. a képzőm űvészet és m agasabb műipar, valamint a so k szo r o s ító m ű v é s z e te k történelm ére, fejlődésére, a műszaki eljárásokra, valamint a k ép ző m ű v é sze t k ü lö n b ö ző ágainak segédtudom ányaira v o n a t k o z ó forrásm ű veket és k é zik ö n yve k e t, mely szakművek k ö r é ből az intézet évi javadalmazásához és szükségletéhez k é p e st foly vást gyarapíttatik. A könyvtárról készült s az 1890. d e c z e m b e r 3 i-iki állapotot feltüntető alapleltár adatai szerint a könyvtárban je le n le g
3793
k ö te t
és
30,479
db
műlap
őriztetik,
összesen
52,897 frt 58 kr. értékben. A könyvtár olvasóterm ét az intézet n ö v e n d é k e i
—
e czélra
kijelölt órákban — ismereteik gyarapítása végett sűrűn látogatták.
UJ S Z A B Á L Y Z A T
A R A JZTA N ITÁ SR A
K É PE SÍTŐ
V IZSG Á LA T O K R Ó L.
A vallás- és közoktatásügyi m. kir. miniszter úr ő n a g ym é ltó sá g á nak k e z d e m é n y é b ő l a rajztanárképzés és képesítés újabb rendezése ü g y é b e n m ű k ö d ő szaktanácskozm ány a rajztanár- és rajztanítókép zésre v o n a tk o z ó szabályzat tervezetével
elkészült
s azt
felsőbb
jóváh agyás alá terjesztette. M i n t h o g y a szabálytervezet alig fo g lé n y e g e s változást szen vedni, annak teljes s z ö v e g e — tekintettel arra, h o g y a jó vá h a g ya n d ó szabályzat minden valószínűség szerint már a le g k ö z e le b b i k é p e sítő vizsgálatoknál alkalmaztatni fog — tájékozásul már ezúttal közöltetik. A szabálytervezet szö ve g e a k ö v e t k e z ő : 1. §.
N y ilv á n o s
középiskolán ál,
m ag asab b
fokú
tanintézeteknél,
úgymint
tanítóképzőnél, felső nép- és polgári iskolánál,
fe ls ő b b leányiskolánál és ipariskolánál rajztanár v a g y rajztanítóúl (rajztanítónőül)
rendszeresített
m inőségben
csak
szabályszerűen
k ép esített e g y é n e k alkalmazhatók. 2. §. A vizsgáló bizottság, a) A rajztanításra k é p e s ít ő vizsgála to k külön országos bizottság előtt tartatnak meg.
b)
Ezen bizottság áll: az e ln ö k b ő l, az a le ln ö k b ő l, a tudomány-
e g y e t e m , a kir. J ó zs e f-m ű e g y e te m , az orsz. magy. kir. rajztanár k é p z ő intézet, az állami polgári iskolai tan ító k ép ző intézet, vala mint a k ü lö n b ö z ő iskolák számú
k é p v ise lő ib ő l.
A
és
az
é r d e k e lt s z a k k ö r ö k m e g fe le lő
bizottság e ln ök ét,
a le ln ö k é t és tagjait
25 öt-öt
évi
időtartamra
a
vallás-
és
közoktatásügyi
miniszter
nevezi ki.
c) A vizsgáló bizottság két csop ortb an m ű k ö d ik ; az első c s o port hatáskörébe a k ö zé p isk o lá k ra és k ö zép fo kú ipariskolákra, a m á so d ik é b a a nép- és alsófokú iparoktatási intézetekre s ipar tanm űhelyekre szóló képesítés tartozik.
d) Az elnök, akadályoztatása esetén az alelnök, a bizottság mindennemű értekezletein és tanácskozásain és a vizsgálatokon e l n ö k ö l ; a bizottság ügykezelesét vezeti. Szavazatok e g y e n l ő s é g e esetén az elnök szava dönt.
e) A vizsgáló bizottság hivatalos pecséttel él, melyen M a g y a r ország koronás czímere látható ezzel a k ö r í r a t t a l : «A m. kir. rajz tanárvizsgáló bizottság pecsétje 1878.» 3. §. A képesítés nemei. Rajztanításra képesítést lehet szerezni:
a) K ö z é p i s k o l á k és k ö zé p fo k ú ipariskolák számára, m é g p ed ig a) szabadkézi rajz és rajzoló geom etriából, vagy ezen tantárgyaknak csa k e g y ik é b ő l.
b) T a n i t ó k é p z ő k , polgári iskolák és ipartanműhelyek számára. c) A lsó fo k ú ipariskolák számára. V é g r e d) Rajztanítónői képesítést tanítóképző intézetek, polgári és felsőbb leányiskolák számára. 4. §. Jelentkezés a vizsgálatra. A képesítő vizsgálatra jelen tk e zésnek határideje rendszerint határideje
rendszerint minden év
márczius hava 1 5-ike. A kihirdetés évenkint a Budapesti K ö z l ö n y ben, a K ö z é p i s k o l a i T a n á r e g y e s ü le t K ö z l ö n y é b e n és a N é p t a n í tók Lapjában történik meg. A rajztanításra k é p e sítő vizsgálathoz
bocsátásért a szabály
szerűen b é ly e g e it és fölszerelt folyam odványt a bizottság e l n ö k é nél kell benyújtani. A folyamodványhoz m e llé k le n d ő k :
a) a jelentkező rövid életrajza, melyben különösen k ik é p e z te tésének főirányát, menetét és az arra fordított időt kell jeleznie;
b) születési bizonyítványa, 2 1-ik életévét betöltötte;
melylyel
igazolja,
h o g y legalább
26
c)
tanúimén'
bizonyitványok; bizonyítvány je le n tk e z ő n e k a
■V
rajztanitóságra testijeg alkalmas voltáról;
e)
a geom etriai,
építészeti, szabadkézi,
e s e tle g míiipari rajz
k ö r é b ő l való d o l g o z a t a i ; különben ped
§) a netalán
valam ely
tanintézetnél
rajztanítói
m inőségben
folytatott m ű köd ésről szóló bizonyítványok. A 'f o ly a m o d v á n y b a n a je le n tk e z ő n e k ki kell jelentenie, h o g y a k é p e s ít é s n e k a 3. $-ban felsorolt nemei m elyikét kívánja m e g szerezni. §. A 7 előképzettség mértéke, a) A középiskolai és k ö z é p fo k ú ipariskolai rajztanításra k é p e s ítő vizsgálathoz (3. §. a) az érettségi bizonyítványon,
—
a
tanítóképzői,
polgári iskolai
és
ipartan
műhelyi rajztanításra k é p e sítő vizsgálathoz (3. §. b) az érettségi bizonyítványon v a g y elemi iskolai tanítói o k le v é le n kívül a rajz tan árképző tanfolyamának elvégzése, v a g y e n n e k m e g f e le lő szakk é p z e t t s é g kívántatik. A tanítóképzői, polgári vizsgálathoz felötlő
iskolai és ipartanműhelyi
tehetség,
s z a k k é p z e tts é g mellett,
m e g fe le lő általános
rajztanítói
m íveltség
és
a vizsgáló bizottság meghallgatása után
k iv é te le sen külön miniszteri e n g e d é ly ly el o ly a n o k is b o csá th a tó k , kik le g a lá b b hat k ö z é p - v a g y polgári iskolai osztályt v é g e zte k .
b) Az alsófokú ipariskolai rajztanításra k é p e s ítő vizsgálathoz 13.
c) a m. kir. iparművészeti iskola, a középipariskola, v a g y
hasonló irányú szakiskola jó sikerű elvégzése, avagy elemi iskolai tanítói o k le vél, v a g y p e d i g oly bizonyítványok és sajátkezű rajzok kivántatnak, m e ly e k alapján lehet tenni, h o g y a jelen tkező a vizs gálat k ö v e t e lm é n y e i n e k m e g fo g felelhetni.
c) T a n ít ó k é p z ő i, polgári és felsőbb leányiskolái rajztanítónői k é p e s ít ő vizsgálatra a k ellő rajzi s z a k k é p z e tts é g g e l és elemi n é p iskolai tanítónői o k le v é lle l biró n ő k e t lehet bocsátani.
27 F e lö t lő tehetség, m e g fe le lő általános műveltség és s z a k k é p zettség
mellett
a vizsgáló
bizottság
meghallgatása után külön
miniszteri en g e d é ly ly el ezen vizsgálathoz kivételesen oly nők is bocsáth atók, kik legalább n ég y polgári vagy felsőbb leányiskolái osztályt végeztek. 6. §. A vizsgálat helye és alakja. A rajztanításra k é p e s ít ő v iz s g ála to k az orsz. magyar kir. rajztanárképző intézetben (Budapest, Andrássy-út 7 1 . sz. a.) é v e n k é n t rendszerint junius hó m ásodik felében tartatnak meg. A k é p e sítő vizsgálat két részből á l l :
a) zárthelyi és b) szóbeli vizsgálatból. A zárthelyi vizsgálat alkalmával tankönyvek v a g y jegyzetek hasz nálata m eg van tiltva. A felügyeletet a vizsgáló bizottságnak e v é g r e kiküldött tagjai gyakorolják. Szóbeli vizsgálatra c sa k oly jelöltek bocsáthatók, k ik n e k zárt helyi dolgozatait a bizottság e lfo g ad h a tó n ak találta. 7. §. A képesítő vizsgálatok tárgyai és a? ebekből követelt mérték.
I. K Ö Z É P I S K O L A I
ES
KÖZÉPFOKÚ
TANÁROK .
IPA R ISK O LA I
RAJZ
VIZSG ÁLATA. A)
.
K ik mind a szabadkézi rajzbólmind a rajzoló geometriá ból nyernek képesítést. 1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai :
a) A lakrajzo lás, e g é s z é l ő a l a k r ó l (akt); r e n d e l k e z é s r e álló idő ) óra. b) É k í t m é n y e s rajzolás: d o m b o r ú mintáról á r n y é k o l á s s a l (az e g é s z n e k felvázolása és a feladat e g y r é s z é n e k teljes k i d o l g o z á s a ) ; i d ő 10 óra.
c) Ip arm ű vés ze ti rajzolás és t e r v e z é s : színes é k í t m é n y n e k v a g y v a l a m e l y iparművészeti t á r g y n a k t e r v e z é s e ; id ő 5 óra.
28
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készült s é g kimutatásra; idő 5 óra.
e) Á brázoló g e o m e tr ia és látszattan : valamely g eo m e tria i test cso p o rt v a g y egyszerű műszaki tárgy d e ré kszö g ű és látszati k é p é nek és megvilágítási viszonyainak ábrázolása k ü lö n b ö ző világítás feltétele mellett, rövid írásbeli m a g y a rá z a tta l; idő 6 óra.
f) Szemléleti látszattan : geom etriai testek csop ortjának puszta szemlélet alapján szabad
kézzel
való
ábrázolása á rn yék o lással;
idő 2 óra.
°) Mintázás : féldom ború é k ítm é n y előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes k i d o l g o z á s á v a l : idő ¡5 óra.
h) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat a szakkörből vett valam ely
«
tá rg y ró l; idő 3 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai,:
a) Elemi geometria. A p la n im e t r iá b ó l: a térelem ek viszony lagos v o n a t k o z á s a i ; az egyenesvonalú id om ok a lk o tó részei, projectivitása, transversalisai és terü lete ;
a k ö r és vonatkozásai a
t é r e le m e k h e z ; kerülete és t e r ü l e t e ; kúpszeletek e l e m e i ; czikloisok, e v o lv e n s e k és csigavonalok. A s te r e o m e tr iá b ó l: a térele m e k viszony lagos v o n a t k o z á s a i ; a szögletes testek, henger, kúp és g ö m b szár maztatása, e g y b e v á g ó s á g a , szimmetriája és hasonlósága, felülete és köbtartalma. Szerkesztési feladatok. t
f
b) Á b rá zo ló geom etria. Ábrázolás e g y és tö b b kép síkon ; a tér e le m e k viszonylagos v o n a t k o z á s a i ; a síkid om ok ábrázolása; a szö g letes testek,
henger,
kúp és forgási testek ábrázolása;
relativ
vonatkozásaik a té r e le m e k r e és e g y m á s ra ; megvilágítási viszonyok ábrázolása; a d e r é k s z ö g ű és ferdeszögű a x o n o m e tria elemei.
c) Látszattan. Látszati k é p e k szerkesztése az átmetszés m ó d szere
alapján.
vonatkozásai.
A
té re le m e k
czentrális
Segédm íveletek
korlátolt
ábrázolása, képsíkon.
viszonylagos S ík id o m o k
czentrális ábrázolása. S zö g letes testek, henger, kúp és forgási testek, 9
t e s t c s o p o r t o z a t o k ábrázolása. Arnyékszerkesztés.
d) B o n czalak tan . Az em beri test külalakját m eghatározó c s o n tok, inak, izmok idomai, k ö l c s ö n ö s aránya és mozgása törvényei.
29
e)
M ű tö rtén elem és stiltan. A régi keleti népek, G ö r ö g o r s z á g
és R ó m a , a k ö z é p k o r és renaissance műtörténelme. N e v e lé s - és oktatástan. Az általános e lv e k és szabályok ismerete és e z e k n e k alkalmazása a rajz és szépírás oktatása kö réb en . A közép iskola s z e r v e z e t e : rajzi és szépírási tanterve és ezen o k t a tás segédeszközei.: A rajz- ési szépírásoktatás irodalma, a jelesebb m űvek ismerete. A magyar közoktatásügy fejlődésének története, különös tekintettel a középiskolára. i
g) M a g y a r nyelv és irodalom.
B)
Csupán szabadkézi rajz tanítására képesítő vizsgálat i
. Zárthelyi vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.
2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a) Elemi g e o m e tria : a planimetria és stereometria ismerete bebizonyító alapon, azonban újabb geometriai e lm é le te k kizárásá val ; különös figyelemmel a szerkesztésre.
b) Bonczalaktan. c) M űtörténelem és stiltan. J#
d) N e v e lé s - és oktatástan. c) M a g y a r nyelv és irodalom. Az utóbbi négy tantárgy az A) alatt követelt mértékben.
C)
Csupán rajzoló geometria tanítására képesítő vizsgálat.
a) Alakrajzolás: fej domború mintáról; idő 5 óra. b) Ékítm ényes rajzolás: dom ború mintáról árnyékolással (az e g é s z n e k felvázolása és e g y részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.
c) Iparművészeti ra jzo lá s: valamely
műipari
tárgynak
főbb
30 m é r e t e k k e l jelölt vázlata nyomán műhely! részletrajz kivánt n ag y ságban ; idő 5 óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készültség kim utatására; idő ¡5 óra. f
e) Á b r á z o ló g e o m e tr ia és látszattan: valam ely geom etriai testc s o p o rto z a t vagy egyszerű műszaki tárgy d eré k szö g ű
és látszati
k é p é n e k és megvilágítási viszonyainak ábrázolása, k ü lö n b ö ző vilá gítás feltétele mellett, rövid Írásbeli m a g y a rá za tta l; idő 6 óra.
f ) Szemléleti látszattan; geom etriai testek csoportjának puszta szem lélet
alapján szabad kézzel való ábrázolása
á r n y é k o l á s s a l;
idő 2 óra.
g) M intázás: féldomború ékítm én y előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes k id o l g o z á s á v a l ; idő 5 óra.
h) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat a szakkörből vett valam ely t á r g y r ó l ; idő 3 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai ugyanazok mint A) alatt.
Megjegyzés. A B) és C) alatti k é p e s ít ő vizsgálatot tett jelöltek, ha
az
A) alatti
k é p esítést m e g akarják szerezni, a tananyag-
k ü lö n b ö z e tb ő l kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
II.
TA N ÍTÓ K É PZŐ ISK O LA I
IN TÉ ZE TI
V A LA M IN T
RAJZTANÁROK
IPA R TA N M Ű H E LYI
K É P E SÍT Ő
ÉS
POLGÁRI
R A JZTA N ÍTÓ K
VIZSG ÁLATA .
1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai.
a) A lakrajzolás; fej d om b orú mintáról; idő 5 óra. b) É kítm én yes r a j z o l á s : dom ború mintáról árnyékolással (az e g é s z n e k felvázolása és e g y részlet teljes kidolgozása); idő 10 óra.
c) Iparművészeti rajzolás: valamely műipari tárgynak főbb m é r e t e k k e l jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz, kivánt n a g y sá g ban ; idő $ óra.
d) Építészeti (műszaki) rajzolás, az alaktanból szerzett készü lt s é g k im u t a t á s á r a ; idő c óra.
e) Ábrázoló g e o m e tr ia és látszattan: valamely g eo m e tria i test vagy testcsoport derékszögű és látszati k é p é n e k ábrázolása, rövid Írásbeli magyarázattal. A derékszögű ábrázolásnál az e se tle g előforduló áthatások és az árnyék
szerkesztése
is k ív á n t a tik ; a rajz
tussal kihúzandó.
Idő 6 óra.
f) Szemléleti látszattan: geometriai testek csoportjának puszta szemlélet
alapján
szabadkézzel
való
ábrázolása
á r n y é k o lá s s a l;
idő 2 óra.
g) Mintázás : féldomború ékítm ény előállítása grafikai mintáról, e g y részletnek teljes k id o l g o z á s á v a l ; idő <5 óra.
h) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat a szakkörből vett valam ely t á r g y r ó l ; idő 3 óra.
i) Szépírás: próbaírás magyar és német folyó- és ro n d e -irá ss a l; idő 1 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai :
a) Elemi g e o m e t r ia : a planimetria és stereometria ismerete bebizonyító alapon, azonban az újabb geom etriai elm éle tek kizárá sával ; különös figyelemmel a szerkesztésre.
b) Á b rázo ló g e o m e tr ia : az e gy és több kép síkon való d e r é k szögű ábrázolás elvei, (pont, vonal, sík és s ík id o m o k ábrázolása, egym áshoz való helyzetűk, valódi nagyság és hajlás): a szögletes testek ábrázolása, síkmetszetei, áthatása, árnyékuk szerkesztése; ugyanezen feladatok m egoldása a kúp, henger, g ö m b és forgási testeknél a gyakorlatban előforduló egyszerűbb helyzetekben.
c) Látszattan: az átmetszés m ódszere; a czentrális vetítés elvei (pont, vonai, sík ábrázolása; iránypontok,
irányvonalak; síkbeli
id o m o k ábrázolása); a rövidített distáncz és az osztópontok e lm é lete ; egyszerű tárgyak látszati á b r á z o l á s a ; a látszati árnyékszerkesz tés elemei.
d) M ű tö rté n e le m és stiltan; a régi keleti népek, G ö r ö g o r s z á g , R ó m a , a k ö z é p k o r és a renaissance m űtörténelm ének a la p v o n a la i; az itten fellépő stíleket jellemző főbb vonások ismerete.
e) N e v e l é s és oktatástan : az általános elvek és szabályok isme-
retc és e z e k n e k alkalmazása a rajz- és szépírás oktatása k ö ré b e n . A ta n ító k é p czd e és polgári iskola czélja és sze rve ze te ; ezen inté zetek rajz- és szépírási tantervei és ezen oktatás seg éd e szk ö zei. A rajz- és szépírásoktatás irodalma, a jelesebb m ü vek
ismerete.
A magyar n ép oktatásü gy fejlődése története, különös tekintettel a polgári iskolára és tanítóképezdére.
f) M a g y a r nyelv és irodalom. Megjegyzés. Az A) alatt kép esítő vizsgálatot tett jelöltek a II. vagy IV. alatti képesítéssel is bírnak. A II. alatti k é p e s ítő vizsképesítéssel is bítnak, de
ö
képes bői kiegészítő vizsgálatot tartoznak tenni.
t9
III.
ALSOFOKU
IPA R ISK O LA I
R A JZTA N ITO K
K E PE SIT O
VIZSG ÁLATA.
1. Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) É kítm én yes
rajzolas
féldomború
mintáról
árn yékolással;
idő 10 óra.
b) M ű h e ly i rajzolás: valam ely műipari tárgynak főbb m é r e te k k e l jelölt vázlata nyomán, műhelyi részletrajz kivánt n ag ysá g ban ; idő 5 óra.
c) Építészeti rajzolás: egyszerű építészeti tárgy rajzolása tömör minta után árn yékszerk esztéssel; idő 10 óra.
d) Á b rá zo ló g e o m e t r ia és látszattan : egyszerű geom etriai testek d e ré k s z ö g ű
ábrázolása
á r n y é k s z e r k e s z t é s s e l;
ugyanezen
testek
látszati k é p é n e k ábrázolása ; idő 6 óra.
c)
G e o m e t r i a i testek csoportjának szemlélet alapján szabad
kézzel való ábrázolása á r n y é k o l á s s a l ; idő 2 óra.
f) M a g y a r nyelvi Írásbeli vizsgálat a szak kö rb ő l vett valamely t á r g y r ó l ; idő } óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai:
a)
Elemi g e o m e t r i a : A t é r m e n n y is é g e k ; általában; a vonalok
helyzetei a s ík b a n ; id o m o k k e l e t k e z é s e ; egyencsvonalii s ík id o m o k
?y összevágósága, hasonlósága, szimmetriája. A kör, ellipszis^ tojás-, kosár- és c s ig a v o n a lo k szerkesztése. Az egyenesvon alú s ík id o m o k és a k ö r területének meghatározása. T e s t e k is m e r t e t é s e ; e ze k felü lete és térfogatának kiszámítása.
b) Á b rázo ló g e o m e t r i a : A vetítés fogalm a; a pont, vonal és sík derékszögű ábrázolása és viszonylagos vonatkozásaik. H a s á b , henger, gúla, kúp, g ö m b és ezek összetételeinek ábrázolása, vetett és önárnyékuk szerkesztése.
c) L átszattan: A la p fo g a lm a k ; egyszerű geom etriai testek és testcsoportok látszati k é p e in e k szerkesztése hozzáférhető irány pontok és alaprajz segítségével.
d) O k t a tá s ta n : Az alsófokú ipariskolai rajzoktatás czélja, tan terve ; taneszközök, v e zé rk ö n y v e k ismerete. A rajzoktatás módszere.
e) M a g y a r nyelv és irodalom.
IV. T A N I T O N O K É P Z Ő I , P O L G Á R I E S F E L S Ő B B L E Á N Y I S K O L Á I t f
f
r
99
R A J Z T A N I T O N O K K E P E S 1T O V I Z S G Á L A T A .
i . Zárthelyi vizsgálat tárgyai:
a) A lakrajzolás: fej domború mintáról; idő
óra.
b) Ékítm ényes rajzolás: a) ékítm ény rajzolása domború mintáról á r n y é k o lá s s a l; az egészn ek felvázolása, a feladat ö d o lg o z á s a ; idő tekintettel a női
P) k ézim u n kára; idő 5 óra.
c) A q u a r e l l - f e s t é s : élő növényről vagy csendéleti mintáról; idő
d) Á brázoló derékszögű
á b r á z o l á s a ; á rn yékszerkesztéssel; ugyanezek látszati
k é p é n e k ábrázolása; rövid Írásbeli magyarázattal; idő 6 óra.
e)
Szem léleti látszattan: geometriai testek csoportjának puszta
szemlélet
alapján
idő 2 óra. É r t e f i t ^ 1890— 91
szabadkézzel
való
ábrázolása
árnyékolással ;
?4
f ) M a g y a r nyelvi Írásbeli dolgozat a szak k ö rb ő l vett valamely t á r g y r ó l ; idő 3 óra
g) S z é p í r á s : próbaírás magyar, német és ro n d e -írá s s a l; idő 1 óra. 2. Szóbeli vizsgálat tárgyai: a) Elemi g e o m e t r ia : a planimetria és stereometria ismerete b ebizon yító alapon, az újabb geom etriai
e lm é le t e k kizárásával,
külön ös tekintettel a szerkesztésre.
b) M ű tö rté n e le m és stiltan: a régi keleti népek, G ö r ö g o r s z á g , R ó m a , a k ö z é p k o r és a renaissance m ű történ elm én ek alapvonalai: az e z e k b e n fellépő stíleket jellemző főbb von ások ismerete.
c) N e v e l é s - és oktatástan; az általános e l v e k és szabályok és e z e k n e k alkalmazása a rajz- és szépírás-oktatás k ö ré b e n . A polgári és felsőbb leányiskolák czéljai és s z e r v e z e t e ; ezen intézetek rajz és s z é p ír á s -ta n te rv e i; ezen oktatás segédeszközei. A rajz- és szép írásoktatás i r o d a l m a ; a jelesebb művek ismerete.
d) M a g y a r nyelv és irodalom. 8. §. Fölmentés a vizsgálat valamely tárgyából. k ik önálló szerzett
O l y jelöltek,
művészi vagy irodalmi d o lg o z a to k , avagy e lő le g e s e n
e g y e n lő é r té k ű
hazai
képesítő
oklevelekkel
m e g fe le lő
k é p e s s é g ü k e t a vizsgálat valamely tárgyából hitelesen igazolják, a vizsgáló bizottság előtt ama tárgyakb ól te e n d ő vizsgálat alól a vallásés k ö zo k ta tásü g y i miniszter által fölm enthetők. 9. §. Oklevél. A vizsgálatot sikerrel letett jelölt, m e g fe le lő o k l e v e le t kap, melyet az e ln ö k és a vizsgáló bizottságnak le g a lá b b két tagja ír alá. Ezen o k le v é lb e n felsorolandók a vizsgálat tárgyai ^zon fokozat (jeles, jó, elégséges) jelzésével, melyet a jelölt az e g y e s tá rg y a k b ó l k iérd em elt. 10. §. A vizsgálat ismétlése. A vizsgálat ki nem e lé g ít ő e r e d m é n y e esetén a jelölt a vizsgáló bizottság határozatához k é p e s t e g y , e s e t l e g k é t év múlva a vizsgálatot kijavíthatja, illetőleg ismé telheti. A ki
harmadik ízben m egkisérlett vizsgálaton sem k é p e s k i
e lé g ít ő e r e d m é n y t felmutatni, az t ö b b é vizsgálatra nem bocsátható.
A vizsgálat sikertelen sége esetén a jelölt bizonyítványt kap, m elyben
ama körülmény, vájjon az egész vizsgálat ismétlésére
a v a g y c s a k javításra utasíttatott-e, továbbá vájjon csa k bizonyos időre avag y v é g k é p vettetett-e vissza, megem lítendő. 11. §. Vizsgálati díjak. A vizsgálati díj összegét a vallás- és közoktatásügyi miniszter külön rendelettel állapítja meg. Ezt a díjat a jelölt vizsgálat m e g k e z d é s e előtt az elnök nyugtájára fizeti le. A díj alól fölmentésnek nincsen helye. Ismétlő vizsgálat alkalmával, ha ez legfeljebb három tárgyra terjed ki, a díjnak felét, máskülönben az egész díjat kell fizetni. K ie g é s z ít ő vizsgálatért fél díj jár. • #
12. §. Ügykezelés. A vizsgálatokról az e ln ö k rendes anya- és je g y z ő k ö n y v e k e t vezettet, m e ly e k e t a vizsgáló bizottság jelen volt tagjai aláírnak, s m e ly e k n e k hiteles másolatát az elnök a vizsgálat végeztével jelentésével együtt a vallás- és közoktatásügyi minisz terhez terjeszti fel. 13. §. Külföldi oklevelek. K ü lfö ld ö n nyert rajztanári és rajzta nítói o k l e v e l e k M agyaro rszág területén csak a k k o r válnak é r v é n y e s e k k é , ha a vallás- és közoktatásügyi miniszter azokat, a vizsgáló bizottság javaslata alapján honosítja. E nnek föltételei a vizsgáló bizottság javaslata alapján esetről-esetre állapíttatnak meg.
AZ I N T É Z E T
RENDES
NÖVENDÉKEINEK
ÖNKÉNTESI
EGYÉVES
KEDVEZMÉNYE.
Az intézet azon n ö v e n d é k e ire nézve, kik az intézetbe való b e lép ésü k előtt é rettség i vizsgálaton át nem estek, é le tb e v á g ó jelen t ő s é g g e l bír a vallás- és közoktatásü gyi m. kir. miniszter úr ő n ag y m éltó ság án ak
1888. évi
február hó
13-án
6 05 1 . sz. alatt kelt
leirata, melylyel az igazgatóságnak — e tárgyban tett felterjesztése e r e d m é n y e ü l — tudomására hozatik, h o g y az orsz. m. kir. mintarajziskolának, és rajztanárképzőnek, valamint a m. kir. iparm űvé szeti iskolának az e g y évi ö n k é n te ssé g i k e d v e z m é n y tek in te téb e n a főgym nasium okkal és főreáliskolákkal való egyenjogú sítása a m. kir. honvédelm i minisztérium részéről a cs. és kir. közös had%
ügyminiszteriummal e g y e t é r t ő l e g elismertetett. M iután a fenti egyenjogúsítás
magyarázata
körül
k ö n n yen
fé lre é rté se k m erü lh e tn é n e k föl, s z ü k s é g e s n e k mutatkozik az inté zeti n ö v e n d é k e k szempontjából itt a k ö v e t k e z ő k e t m egjegyezni. 1. Az e g y é v i ö n k é n t e s s é g k e d v e z m é n y e csakis az intézet rendes
növendékeit illeti m e g : minélfogva a v e n d é g lá t o g a t ó k arra igényt nem tarthatnak. 2. Az intézet rendes n ö v e n d é k e i közül is c s a k azok részesül n ek az e g y é v i ö n k é n te s s é g k e d v e z m é n y é b e n , k ik az intézetbe való b e lé p é s ü k előtt le g a lá b b 4 k ö z é p - v a g y polgári iskolai osztályt a le g k ö z e l e b b i felsőbb osztályba átlépésre feljogosító, tehát le g a lá b b is «elégséges») sikerrel v é g e zte k . 3. A z o k , kik csa k az intézet elhagyása után lé p n e k a h a d k ö t e
37 les korba, amennyiben az előbbi pontban említett föltételnek m e g felelnek,
igazolni tartoznak,
h o g y az intézet teljes tanfolyamát
szabályszerűen elvégezték. 4.
H a az intézet n ö v e n d é k é t m é g két tanfolyam e lv é g zé se előtt
éri utói a hadkötelesség, ez esetben szükséges, h o g y midőn az első korosztályba lép, legalább az utolsó előtti évfolyam, (a III. osztály tanulója legyen, mert e lle n k e ző esetben, (ha például m é g csak a II. osztály tanulója volna a növendék, midőn először kell a sorozó bizottság elé állania) az e g y é v i önkéntesi
k e d v e zm é n y re
igényt
nem tarthat. M e g je g y z e n d ő , h o g y azok is, kik az intézet két l e g felsőbb évfolyam ába já r n a k , az első korosztályba való b e lé p é sü k alkalmával, h ite le se n 'ig a zo ln i tartoznak, h o gy tanulmányaik b e f e jezésével nem önhibájokból késtek el. 15.
A 4. pontban említett n ö v e n d é k e k , amennyiben minden fel
tételnek e le ge t tettek, egyévi ö n k é n te s e k gyanánt csakis feltéte lesen és a v é g le g e s határozatnak a tanulmányok befejezéseig való fü ggőben tartása mellett, vétetnek fel. M ib ő l k ö v etk e zik , h o g y azok, kik abban hagyják tanulmányaikat, avagy tanulmányaiknak k e llő eredm énynyel történt b e v é g zé s é t a maga idejében nem k é p e s e k igazolni: a három évi tényleges szolgálatra, illetőleg, ha a hon
védséghez taiioznak, a honvédségi törvényszabta tényleges szolgálatra utólagosan behívatnak. 6. A tanulmányok szabályszerű b e v é g z é s é t a rajztanár- és rajz tanító jelöltekre nézve a négy évi tanfolyam v é g é n államvizsgálat útján szerzendő rajztanári, illetve rajztanítói kép esítő oklevél, — a m ű vé szn ö ve n d é k e k re nézve p e d ig le g a lá b b három évi tanfolyam nak látogatását tanúsító jó bizonyítvány igazolja, mely o k m á n y az e gy é v i ö n k é n te se k gyanánt feltételesen
befogadott növendékek
által közvetlenül a tanfolyam befejezése után, azok részéről, a k i k nek pótvizsgát kell tenniök, l e g k é s ő b b a tanfolyam utolsó é v é n e k o k t ó b e r 15. napjáig az illető csapattest parancsnokságához ter jesztendő be. 7. A z intézet azon n öven d ékeit, kik érettségi bizonyítvány a lap ján v é te tte k fel, a fenti in tézked ések természetesen nem érintik.
AZ
ÉV
TÖRTÉNETÉBŐL.
A le fo ly tanév elején az intézet tanári kara és n ö v e n d é k e i a k e g y e l e t adóját rótták le az intézet első szobrász-tanára, Izsó M i k *
lós, a hazai művészet és a művészeti tanügy nagy v e s z te s é g é r e 1 8 7 5 - b e n elhunyt jeles tehetségű művész e m l é k e iránt, azon a lk a lo m b ó l, h o g y k ö za d a k o z á sb ó l em elt sírem lék e a budapesti k e r e pesi-uti k ö z t e m e t ő b e n m. évi o k t ó b e r hó 26-án lelepleztetett. A kartársak k e g y e l e t e az igazgató ünnepi b eszéd é b en , a n ö v e n d é k e k é T a k s o n y i J ó z s e f n ö v e n d é k sikerült k ö l t e m é n y é b e n nyert kifejezést. *
A z intézet tanárainak száma e tanévben k e ttő v e l szaporodott. A női osztály ig én yeih ez szabott g eo m etriai tanfolyam ugyanis a tanév nyári feléb en
m egnyilt s v e ze té sév e l e l ő b b
id eig len esen ,
u tó b b — a vallás- és kö zo ktatásü gyi m. kir. Miniszter úr ő n a g y m é ltó sá g á n a k f. évi junius hó 2-án 24, 334, sz. a. kelt magas ren d e le té v e l — állandóan K
ovách
G
éza,
o k le v e le s k ö zé p isk o la i rajz
tanár, a m. kir. iparművészeti iskola tanára bízatott meg. Ezenkívül szükségesnek
mutatkozott a rajztanár-jelölteknek
a mintázásban
való oktatását a m ű v é s z n ö v e n d é k e k szobrásztanulmányaitól e l k ü l ö níteni,
a
k ü lö n b ö z ő
tanczélnak
m e g fe le lő e n .
M iután
azonban
Stróbl A lajo s tanárt, a szobrászati osztály vezetőjét, a m ű vé szn ö ve n dékek a
állandó
és
tervszerű
rajztanárjelöltek mintázási
oktatása
teljesen
g y a k o rla ta in a k
ig é n y b e
állandó
veszi,
v e z e té s é r e
L o r á n f i A n t a l o k l e v e l e s k ö zép isk o la i rajztanár, a m. kir. ipar
39 m ű v é sze ti iskolán
a k isp lasztik a r e n d e s
tanára,
nyert m e g b í z á s t
u g y a n c s a k a fenti k o r m á n y r e n d e l e t t e l . E z e n k í v ü l G r e g u s s JÁNOst az alakrajzolás k it ű n ő tanárát, t ö b b h ó n a p r a t e r j e d t b e t e g s é g e alatt A g g h á z y G y u l a a k a d é m i a i festész, a m. kir. ip a rm ű v é sz e ti i s k o la r e n d e s tanára helyette sítette. *
A rajztanárképzés és képesítés ügye, m elyet a múlt évi é r t e sítőben tárgyalás alatt le v ő n e k jeleztünk, mint fen tebb is említtetett, a kidolgozott szabálytervezet felsőbb jóváhagyásával immár rövid idő alatt fo g v é g le g e s m egoldást nyerni. Az új szabályzat alapján alakítandó új vizsgáló-bizottság szervezete k é s ő b b i felsőbb elhatározások tárgya leend. Iskolánk működési k ö rére kiváló fontossággal bir a vallás- és közoktatásügyi m. kir. Miniszter úr ő
nagym éltóságának f. évi
julius hó 17-én 9339. sz. a. kelt magas rendelete, m e ly n e k értel m é b e n a fennállott női festészeti tanfolyam tanév elején —
túlnyomó részben —
n ö v e n d é k e i a jövő
az orsz.
mintarajziskolába
fognak beosztatni. M iután p ed ig ezen intézkedés folytán iskolánk h elyisé g ein ek e lé g te le n volta, illetőleg az épület
k ib ő v íté sé n e k
k é rd é s e most
már elodázhatatlan szü kségkén t lépett elő térb e, öröm m el értesül tünk az idézett magas rendeletből ama szándékról, h o g y az intézeti é p ü le t mellett az Izabella-utczában fekvő, már tö b b év előtt m e g vásárolt telken, a tan h elyiségek kiegészítésére hivatott építkezés e lő re lá th a tó la g már két év múlva m e g k e z d e ss é k . Ezzel az intézet oly helyzetbe jut, mely le h e tő v é fogja tenni, h o g y a k e d v e z ő tle n világításból e r e d ő bajoktól szabadúlva, hivatásának azontúl min den a k a d á ly nél kül teljes sikerrel m egfelelhessen. * V é g ü l m egem lítend ő, h o g y az intézet, alapszabályai értelm ében, a n ö v e n d é k e k utolsó k é t évi munkálataiból a lefolyt tanév v é g é n kiállítást rendezett, a k ö v e t k e z ő programmal:
A FŐÉPÜLETBEN I.
EMELETEN.
A) Alakrajzi t anul mány ok:
Szaktanárok :
1. Alakrajzok fószmintáról. 2. Festm énygyakorlatok.
Lotz Károly,
Alakrajzok élő fejmintárúl.
S z é k e l y Bertalan,
4. Alakrajzok egész alakú élő min áról. (Akt.)
G r e g u s s János és A g g h á z y G y ul a.
5. Festészeti tanulmányok. 6. Bonczalaktani rajztanulmányok. f
B ) Építészeti rajztanulmányok, látszattani szerkesztések. Schuiek Frigyes C)
P ó r s zá sz József.
ö II.
EMELETEN.
D ) Rajztanárjelöltek mintázási tanulmányai.
Loráníi Antal.
E) É kitm én yes ra jzta n u lm á n y o k : 1. Föszmintáról. 2. Stiltanulmányok. Eredeti fölvételek.
Várdai Szilárd é s
4. É k ítm é n y e k és iparművészeti tervezetek.
Nádler Róbert.
Aquarell-tanulmányok. 6. V ázlatkönyvek.
F) Szemléleti látszattani rajzok. A SZOBRÁSZATI
SZAKOSZTÁLY
Várdai Szilárd.
KÜLÖN
M ű v é s z n ö v e n d é k e k mintázási munkálatai.
ÉPÜLETÉBEN.
S t r ó b l Alajos.
A kiállítás iránt, — m elyet ő n ag ym éltó sága a vallás- és közoktatásügyi M iniszter úr is k e g y e s volt magas látogatásával m e g tisztelni — a k ö z ö n s é g e l é g é r d e k lő d é s t tanúsított s felőle úgy a fővárosi sajtó, mint a szakférfiak elismeréssel nyilatkoztak.
AZ I N T É Z E T N Ö V E N D É K E I N E K NÉVSORA az 1890— 91-iki tanévben.
1.
Téli félév:
OSZTÁLY.
N y á r i félév
Abt Sándor
Abt Sándor
Bacsa András
B acsa András
Balló Aurél
Balló Aurél
Bizám E ndre
Bizám E n d re
5 D e á k M iklós
5 D e á k M iklós
Erdőssy Béla
Erdőssy Béla
Hermann G yu la
H e c h t Béla
Hidvégi G é z a
H erm ann G yu la
Hollós Béla
H ollcs Béla
10 K lo p fe r M iksa
10 K u n Lajos
K u n Lajos
Löw y Mór
Löwy Mór
M a r k u p Béla
M a r k u p Bé!a
M en d lik O s z k á r
M e n d lik O s z k á r
M é r ő István
15 M é r ő István
15 N e u b ru n n T ó b iá s
N e u b ru n n Tóbiás
Pawlas Ede
Pawlas E d e
Philipp István
Philipp István
Schacherls G é z a
Réti István
Schlumbrecht G y u la
20 Schacherls G é z a
20 Strohofer Béla
Schlumbrecht G y u la
Szittner D e z s ő
Spitzer Hermann
T e ö k e Andor
Strohofer Béla
U fe r b a c h Jenő
Szittner D e z s ő 25 T e ö k e Andor U fe r b a c h Jenő 27 Zsoldos G y u la
24 Zsoldos G y u la
42 II.
OSZTÁLY.
Téli félév:
Nyári f elev :
A u erb a ch Lipót
Auerbach Lipót
B u r g e r Jó zsef
B u r g e r Jó zsef
Felsmann Alfréd
Felsmann Alfréd
H o lló Barnabás
H olló Barnabás
5 M ajo ro s K á r o ly
5 M ajo ro s K á ro ly
Mittelmann Jakab
Mittelmann Jakab
P a u e r Vilmos
P a u e r Vilmos
Stoklász J ó z s e f
Stoklász József
S zu lczb e rg e r M ik sa
S zu lczb erger M ik sa
i o Zvarinyi Lajos
i o Zvarinyi Lajos
III.
O SZ T Á L Y .
T é l i f élév :
N y á r i f élév :
B é c s e r János
B é c s e r János
Bülch K á ro ly
B ü lch K á r o ly
Hoffm ann János
Hoffmann János
Edvi Illés Aladár
Edvi Illés Aladár
5 Krisztiáni István
Krisztiáni István
Papp József
Papp József
P a p p Sándor ^
P a p p Sándor x /
R e d lich J ó z s e f
R e d lich J ó z s e f
Steiner András
Steiner András
i o Zsitvay János
i o Zsitvay János IV.
Teli fe le v :
OSZTÁLY.
Nyári f é l é v :
Bakos Tibor
Bakos Tibor
Baumgartl Boldizsár
Baumgartl Boldizsár
Bencze József
Bencze József
Bosznai István
Bosznai István
G a b a r a V in cze ) H azslinszky Kálmán w
) G a b a r a V in cze Hazslinszky Kálm án
K e le ti G á b o r
K eleti G á b o r
K e m e n c z k y Árpád
K e m e n c z k y Árpád
Kiss Lajos
K iss Lajos
i o M ü h l b e c k K á ro lv
i o M ü h l b e c k K á r o ly
Pásztor J ó z s e f
Pásztor J ó z s e f
N y á r i félév :
T é l i f élév :
Scharscher Dániel
Scharscher Dániel
Stigliczy Jenő
Stigliczy Jenő
Taksonyi József
Taksonyi József 15 V éb er Ernő
1 5 V é b e r Ernő
16 Vetró Sándor
V etró Sándor 17 W eixlgártner Ármin
G Y A K O R L Ó FESTÉSZETI OSZTÁLY. Téli félév:
Nyári felev :
Barsy Adolf
Barsy Adolf
Juhász Árpád
Juhász Árpád
Kutner G é z a
Krenner Viktor
M ajor Jenő
K u tn er G é z a
5 O lgyay Ferencz
5 M ajor Jenő
Reinhard Károly
O lgyay Ferencz
Stern Fülöp
Reinhard Károly
8 Szlányi Lajos
Stern Fülöp 9 Szlányi Lajos
NŐI OSZTÁLY. T é l i f élév :
Nyári f é l é v :
Agorasztó Melanie
Agorasztó Melanie
Bertalan Sarolta
Bertalan Sarolta
Br. B othm erSán dorné
Br. B o th m erS án d o rn é
E leöd Judit
E leöd Judit
) E leö d Karola
5
E leöd Karola
G a n o v s zk y Ilona
K irc z Ráchel
H e c k e n a s t Mária
K o m ó c s y Józsefné
K ir c z Ráchel
K o r o m p a y Irma
K o m ó c s y Józsefné
M adarász Adelina
Madarász Adelina
10
Mariin M olly
Mariin M olly
P ic k Juliska
R igó Mária
R ig ó Mária
Schamorzil Antonia
Schamorzil Antonia
Svetschine G eorgina
Svetschine G e o rg in a
1 ) T e l k e s y Valéria
T e l k e s y Valéria
9r
V o l f Irma Z u c k e r Frida
V o l f Irma 17
Z u c k e r Frida
44 VENDÉGLÁTOGATÓK.
Nyári íclév :
T e l i f élév :
í
Adlmann G u sztáv
Adlmann G u sztáv
Bacsák G yörgy
B a u e r Mihály
B a u e r M ih ály
B e llo n y László
B e llo n y László
Gillem ot Ö d ö n
Ehrenstein Zsigmond
Gindrich H u g ó
Gillem ot Ö d ö n
G y ö r f íy István
G in d ric h H u g ó
Ivanecz J ó z s e f
GyöríTy István
K a lm á r Jenő
H e c h t B é la
K e n d e István
10 H orváth Barnabás
•5
20
25
10 K lics Albert
Junga Sebő
K lö s z G y ö r g y
K e n d e István
Kohányi Róbert
K lics Albert
K ölber Dezső
Klösz G yö rgy
Krucsay Ferencz
K ob án yi Róbert
>5
L ö w y Alfréd
K ölber D ezső
M a r s o v s z k y K álm án
K r e n n e r V ikto r
M ih alik D án iel
Krucsay Ferencz
M u s z é ly G y u la
L ö w y Alfréd
B r. N y á r y Albert
M ih a lik D á n ie l
20 R ichter Aurél
M uszély G yula
Scherling Antal
Br. N y á r y Albert
Schiff B e n ő
P o s n e r Lajos
Sidlovics Kálm án
R ich te r Aurél
Spitzer H e rm a n n
S ch e rlin g Antal Sidlovics K á lm á n
25
Stern Áron Szűk Endre
f
Stern Áron
T e g y e y Lajos
S tö g e r R u d o l f
T h e i n M ik sa
T e g y e y Lajos
W e i s z Emil
30 T h e i n M i k s a
30 Wittich K á r o ly
Wittich K á r o ly J
••
Összesen
:a
téli félévben 120, a nyári félévben 1 l ó n ö v e n d é k .
E z e k közül kimaradt a téli félévben : 6, m eghalt : i.
STATISZTIKAI
ADATOK
Az intézet növendékei közül v o l t : I-ső félév : Rajztanító és rajztanárjelölt
_
...
M űkedvelő és míivésznövendék_ Képesített rajztanító és rajztanár N ő ..
...
...
...
...
57
52 45
...
45 i
17
17 116 s
...
...
... ... ... ... *• Összesen .... . . .
2
I 20
•
K o r r a nézve v o l t a k :
i--ső. félév : •
2-ik félév
i ó és .18 év között ... ... ... ... ' »« • 1 18 és 20 év között• . .... . . . . . . ... 20 éven felül . . . . . . . . . . . . . . . . . . ••# Összesen... ...
2-ik félév
15
15
34 71
31 70
120
116 •
Előkészültségi fokra n é z v e :
1«-ső félév :
2-ik f é l é v
28
27
3
2
Előzetesen középtanodát látogattak . . .
53
48
Előzetesen tanítóképezdét v é g e z t e k .
7 20
8
Érettségi vizsgálaton átesett Előzetesen
................... .
felsőbb körű tanulmányokat
végzett . . .
...
_
...
_
...
_
Előzetesen alsóbb tokú iskolába jártak. Magánoktatásban részesült _ ... . _ •• Ö sszesen... ...
28
3 120
3
116
Vallásra n é z v e : ■ Római katholikus
...
Helvét hitvallású ... , Ágostai hitvallású
.... ...
G ö r ö g katholikus__ G ö r ö g keleti hitvallású Izraelita...
...
...
....
f— ... ...
.... ...
...
... ...
...
I -ső
félév
i7° *12
10 • 11
... ...
... ... — . — •• Összesen . . . ...
t22 120
... ...
... ...
... ...
2-ik f é l é v
70
1 2
...
:
I
2 22 I ló
46 A n y a n y e lv re nézve: i-ső félév :
Magyar
—
N ém et_
...
...
.
...
___
...
R om án T ó t..
... ...
...
.
.
.
.
.
.
no
.
... .
.
108
8
...
_
•• Ö s sz e se n .
...
2-ik f élév :
i
i
i
i
120
116
.
___
6
Állami rajztanár- és rajztanítójelölti ösztöndíjt é l v e z e t t _ K is e b b államsegélyben részesü lt... M ű vészi ösztöndíjban részesült.
... ...
... _
.... ...
7
...
13
_
Kiszolgáltatott ösztöndíjak és se g é ly e k ö s s z e g e .. .
... _
6 6200 írt.
Ezenkívül az intézet női osztályának két n ö v e n d é k é t N s g o s Brassai Sámuel nyug. e g y e t, tanár úr 500 illetve 400 seg élyezte, to v á b b á a III. osztály e g y
növendéke
gör. kath. p ü s p ö k s é g t ő l 250 frt ösztöndíjat, d é k a szepesi e g y le ttő l
forinttal
a nagyváradi
e g y művésznöven-
100 frtot, s e g y másik m ű v é sz n ö v e n d é k
a pesti izr. h itközségtől havi 4 frt, végül e g y m ű vészn öven d ék V e s z p r é m v á r m e g y e k ö z ö n s é g é t ő l 50 frt segélyt élvezett. T a n d íjb a n befolyt az 18 9 0 — 9 1 - i k i tanév téli felében
_
nyári felében
...
..............
_. . .
...
Összesen
_
w
897 frt 50 kr.
800
«
w
...
1697 frt 50 kr.
A tandíj alól fö lm e n te tte k : a téli tanfélévben a nyári t a n f é lé v b e n .
.......................................... ...
Ezenkívül a téli tan félévb en
34
.......................
4,
a
nyári
35
tanfélévben
p e d ig
2 n ö v e n d é k n e k a tandíj fele része ele n g e d te tett. A múlt tanévi zárünnepély alkalmával jutalomdíjt n yertek és pedig: az alakrajzolásból
6 n ö ven d ék ;
az ékítm én yes rajzolás- és szemléleti látszattanból
5
«
az ékítm ényes ra jz o lá sb ó l. .
1
«
...
...................... .
a mintázásból a mértani s z a k o k b ó l . . .
..................... .
...
...
? 2
47 az iparművészeti rajz- és tervezésből . . .
2 növendék;
a festészeti gyakorló osztályból..
i
a m ű történ elem b ől. aquarellfestésből. látszattanból_
... ...
...
...
_ ...
...
.............
.............
....
...
i i
...
A kiadott jutalomdíjak összege
4 300 frt.
Rajztanán és rajztanítói képesítő vizsgálatra jelentkezett az 1890— 9 1 . tanév alatt 23 jelölt. Vizsgálatra bocsáttatott 20. E z e k közül felső fokú képesítést nyert
4 növendék,
nevszerint : Tibor, ^ B a y jn g a r tl Boldizsár, ■^Bo^zflai ai István Istvai és
T^is^J-ajos, miindannyian « Alsó fokú képesítést n y e r t .
»általános osztályzattal 12 n ö v e n d é k ,
nevszerint:
; Bpncze József, j K p l e t i Gábor, » Kgtfnócsyné Röszner Adél, I M ü hlbeck Károly, ¡ T e l kesy Valéria és ? y é b er Ernő
«jó»,
jM arlin Molly, /P ^ z t o r J ózsef, £ ^ g ó Mária, ; $ebarscher Dániel, Stjgliczy Jenő és "^f T a k s onyi József pedig « K é t évre visszautasíttatott_ Egy
«
V is s z a lé p e tt. .
«
» általános osztályzattal 1 jelölt
4
«
2
«
T U D N IV A LÓ K
A J O V O T A N E V R E .|
•
t
■
A beiratkozás az 1 8 9 1 — 92-iki tanévre f. évi sz e p te m b e r hó 9., 10. és 1 i -i k napján d. e. 9 — 12 ó ráig az intézet igazgatósága által fo g eszközöltetni. A félévi tandíj a beiratkozás alkalmával előzetesen lefizetendő. U g y a n e k k o r nyújtandók be a tandíj-elengedés iránt, vag yo n talan sági és tan bizonyítványokkal fölszerelt k é r v é n y e k is. Ú jonnan b e l é p ő n ö v e n d é k e k , valamint a v e n d é g l á t o g a t ó k az első félévi tandíj alól föl nem mentetnek. A felvételi vizsgálatok (próbarajzok készítése) szep tem b er hó 1 2-én fognak megejtetni. B u d a p e s t , 1 89 1 . junius hóban.
Keleti Gusztáv
