RÖVIDÍTÉSEK A kutatópontok nevének rövidítése* A Asz B Be Bh Bi Bl Bt C Ct Cţ D Dr E F Fi Fsz
Gy Gym Gyv It J Jt K Kb Kd Kf
Agîrbiciu – Egerbegy Alszeg: Sztána, Kispetri, Nagypetri, Váralmás, Bábony, Farnas, Zsobok, Ketesd Bábony – Băbiu Bedeciu – Bedecs Bánffyhunyad – Huedin Bica – Románbikal Bălceşti Bogártelke – Băgara Corneşti – Somtelke Călata – Kalota Călăţele – Kelecel (Kiskalota) Dîngău – Dongó Dretea – Derite Egeres – Aghireşu Farnas – Sfăraş Finciu – Kalotaújfalu Felszeg: Magyarbikal, Bánffyhunyad, Mogyorókereke, Kalotaszentkirály – Zentelke, Jákótelke, Kalotadamos, Nyárszó, Sárvásár, Körösfő, Gyerőmonostor, Magyarvalkó Gyalu – Gilău Gyerőmonostor – Mănăstireni Gyerăvásárhely – Dumbrava Inaktelke – Inucu Jegenye – Leghia Jákótelke – Horlacea Ketesd – Tetişu Kisbács – Baciu Kalotadamos – Domoşu Körösfő – Izvora Crişului
KK Km Kp Kszt–Zt Mb Mé Mf Mi Mk Ml Mó Mv Nd Nk Nm Np Nş Ny P S Sd St Sz Szu Ş T Tl V Va Zs
Kiskapus – Căpuşu Mic Kapus mente: Gyerővásárhely, Kiskapus, Nagykapus Kispetri – Petrinzel Kalotaszentkirály – Zentelke – Zamsîncrai Magyarbikal – Bicalatu Méra – Mera Magyarfenes – Vlaha Mihăieşti – Nádasszentmihály Mogyorókereke – Aluniş Magyarléta – Liteni Makó – Macău Magyarvalkó – Văleni Nádasdaróc – Dorolţu Nagykapus – Căpuşu Mare Nádas mente: Kisbács, Szucság, Vista, Türe, Bogártelke, Nádasdaróc, Makó, Inaktelke, Egeres, Jegenye Nagypetri – Fetrindu Nadăşu – Nádas Nyárszó – Nearsova Păniceni – Pányik (Gyerőfalva) Sárvásár – Şaula Sumurducu – Szomordok Straja – Gesztrágy Sztána – Stana Szucság – Suceagu Şardu – Sárd Türe – Turea Tordaszentlászló – Săvădisla Vista – Viştea Váralmás – Almaşu Zsobok – Jebucu
Egyéb rövidítések és jelek Adv Afr agg Al., al. Alp Am Ams as., ass. As Atl auct. Ausz Balk C cf. Ch
circumpoláris, az északi mérsékelt hideg égövben elterjedt cv. cultivar, termesztett fajta D Dél Dc dacikus, a romániai Kárpátok és a Balkán térségében elteriedt DK Délkelet É Észak Ec középeurópai em. kiemelve (emendavit) End endemikus, erdélyi bennszülött Ep epifiton, fán lakó et és et al. és munkatársai Eu Európa Eua Eurázsia f. forma CLA fac. facies G geofiton, hagymás, gumós convar. H hemikriptofiton, évelő Cosm, Kozm HH hidatofiton és amfifiton, vízi, vízparti, mocsári *Ahonnan csak román anyagot gyűjtöttnk, a román helységnév áll elöl. adventív, behurcolt Afrika species agglomeratum kis társuláscsoport (aliance) alpesi, az Alpok vidékére jellemző Amerika Dél-Amerika növénytársulás, asszociáció ázsiai atlanti különböző szerzők (auctores) Ausztrália balkáni közép (central) vesd össze kamefiton, áttelelő fásodó szárú, heverő a kolozsvári mezőgazdasági főiskola herbáriumának jele convarietas, nagy fajtacsoport kozmopolita
Cp
351
h.l. incl. K Kárp Kauk Kozm, Cosm Kt, Kont Kz l. l.c. Med Mg = MM Ms = M N n.c. nm n.n. N nom. nov. Nr. Nt. Ny
hoc loco, itt használva először beleértve Kelet kárpáti kaukázusi kozmopolita kontinentális (Délnyugat-Ázsia, Délkelet-Európa) Közép rendszertani egységként: lusus, színváltozat; egyébként: lásd ! idézett hely mediterrán, a Földközi-tenger medencéjében elterjedt megafanerofiton, magas termetű fa mezofanerofiton, közepes termetű fa mikrofanerofiton, bokor, cserje nomen confusum, zavaros tartalmú név notomorpha, hibridalak nomen nudum, leírás nélküli név észak (nord) – világrészek neve mellett nomen novum, új elnevezés néprajzi adatok népi terminológia Nyugat
Oc Off Pan Pont p.p. provar. Ro. S s.l. sp. sp. ag. sp. col. spp. ssp. sspd. s.str. subass Szib syn. term. Th TH X ! + * ●
Óceánia hivatalos gyógynövény pannon pontikus, délnyugat-ázsiai pro parte, részben provarietas, kis fajtacsoport román népi nevek Dél (Sud) sensu lato, tág értelemben species, faj species agglomeratum, gyűjtőfaj species collectiva, gyűjtőfaj fajok subspecies, alfaj subspecoid, termesztett alfaj sensu stricto, szűk értelemben subasszociáció szibériai szinonima, azonos értelmű név termesztett therofiton, egyéves hemiterofiton, kétéves hibrid kérdőívben szerepelt kihalt a területről termesztett v. (*) esetlegesen termesztelt kereskedelemből ismert
társ-
IRODALOM Anderson 1960: Anderson, E., The Evolution of Domestication. Taxon 1960. 67–84. Andrásfalvy 1969: Andrásfalvy Bertalan, Wald-Viehaltung in Südost-Transdanubien. Bedeutung der Waldweide im ungarischen Hirtenwesen. In: Földes L. (Ed.), Viewirtschaft und Hirtenkultur. Budapest. Anghel et al. 1972: Anghel, Ch. – Chirilă, C. – Ciocîrlan, V. – Ullinici, A., Buruienile culturilor agricole şi combaterea lor. Bucureşti. Árvay 1942: Árvay József, A térszíni formák nevei Kalotaszegen. Magyar Népnyelv IV, 3–89. Bakos 1976: Bakos Ferenc, A magyar romanisztika etimológiai problémái: Nyelvtudományi Értekezések 89. sz. 51–7. Bakos 1982: Bakos Ferenc, A magyar szókészlet román elemeinek története. Budapest. Balassa 1960: Balassa Iván, A magyar kukorica. Budapest. Balassa 1973/a: Balassa Iván, Az eke és a szántás története Magyarországon. Budapest. Balassa 1973/b: Balassa Iván, A magyar temetők néprajzi kutatása. Ethnographia LXXXIV, 225–42. Balassa 1975: Balassa Iván, Jankó János (1868–1902). Budapest. Balassa–Ortutay 1979: Balassa Iván–Ortutay Gyula, Magyar néprajz. Budapest. Balatova-Tulackova 1984: Balatova-Tulackova, E., Hochstaudengesellschaften des Landschaftsschutzgebietes Jizerské hory. Folia geobot. phytotax., 19, 1. 5–28. Balázs 1941: Balázs Ferenc, Vegetációtanulmányok a Meszes hegységben. Acta Geobot. Hung. IV, 1, 119–82. Balogh 1929: Balogh Ernő, Tulipán ornamentikánk eredete: Emlékkönyv a Székely Nemzeti Múzeum ötvenéves jubileumára. Sepsiszentgyörgy. Bárczi 1958: Bárczi Géza, A magyar szókincs eredete2. Budapest. Beguin et al. 1979: Beguin, C. – Gehu J. – M. – Hegg, O., La symphyto-sociologie – une approche nouvelle des paysages végétaux. Documents phytosocioloques, N.S., IV, 49–68. Benkő 1783: Benkő József, Nomina Vegetabilium ... : Magyar Könyv-ház II. szakasz. Pozsony. 407–32. Bodor 1963: Bodor Kálmán, Vadon termő gyógynövények. Bukarest.
352
Bokdam–Droogers 1975: Bokdani, J. – Droogers, A.F., Conlribution à l'étude ethnobotanique des Wagenia de Kisangani, Zaire. Med. Land. Wag. Xederland. Bologa 1970: Bologa, L. V., Etnoiatrie – iatrosofie: Despre medicina populară românească. Bucureşti. 9–15. Borza 1910: Borza, Al., Numiri populare de plante. Transilvania XII. Borza 1918: Borza, Al., Grădinile ţărăneşti din Munţii Apuseni. Convorbiri ştiinţifice II, 25–39. Orăştie. Borza 1938: Borza, Al., Proiect pentru explorarea melodică a florei şi vegetaţiei României. Bul. Grad. Bot. Muz. Bot. Univ. Cluj 18, 1–4: 8–19. Borza 1945: Borza, Al., Alacul (Triticum monococcum) la români. Bul. Grad. Bot. Muz. Bot. Univ. Cluj 26, 1–2; 93–119. L.'„alac” (Engrain, Triticum monococcum) chez les Roumains. Étude botanique d' histoire culturelle. Bibl. Rerum Transsilvaniae XVI. Sibiu. Borza 1966: Borza, Al., Cercetări etnobotanice în ţara Oaşului. An. Muz. Etnografic al Transilvaniei pe anii 1961–1964. Cluj. Borza 1968: Borza, Al., Dicţionar etnobotanic cuprinzînd denumirile populare româneşti şi în alte limbi ale plantelor din România. Bucureşti. Boşcaiu 1971: Boşcaiu, X., Flora şi vegetaţia din munţii Ţarcu-Godeanu şi Cernei. Bucureşti. Brassay–Fränkel 1979: Brassay S. – Fränkel E., Talajvédelem, területrendezés, földmérés. Bukarest. Bretandeau é.n.: Bretandeau J., Arbres. Le petit guide. Paris. Butură 1971: Butură, V., Der Terrassen-Ackerbau in den Hochzonen der rumänischen Karpaten: VII-e Congrès international de sciences antropologiques et ethnologiques de Moscou XI, 414–9 Butură 1978: Butură, V., Etnografia poporului român. Cluj-Napoca. Butură 1979: Butură, V., Enciclopedie de etnobotanică românească. Bucureşti. Carr–Carr 1981: Carr, D.J. – Carr, S.G.M. (Ed.). People and Plants in Australia. Sydney. – Plants and Man in Australia. Sydney. Ceapoiu 1972: Ceapoiu, N., Citogenetica aplicată în ameliorarea grîului. Bucureşti. Chandler et al. 1982: Chandler, R.F. – Hooper, S.N. – Harvey, M. J., Ethnobotany and Phytochemistry of Yarrow, Achillea millefolium, Compositae. Econ. Bot 36, 203–23 Chircă – Coldea 1967: Chircă, E. – Coldea. Gh., Contribuţii la cunoaşterea vegetaţiei bazinului superior al Văii Căpuşului. Not. bot. bort. agrob., Cluj., 101–10. Coldea 1975: Coldea, Gh., Geobotanische Studium der Hainbuchenwalder des rumänischen WestGebirges. Feddes Repertorium, 86. 1–2. Berlin. Conklin 1980: Conklin, H.C., Folk Classification: A Topically Arranged Bibliography of Contemporary and Background References through 1971. New Haven, Connecticut. Coons 1982: Coons, M.P., Relationships of Amaranthus caudatus. Ecou. Bot. 36(2): 129–46. Czihák–Szabó 1863: Czihák J. – Szabó J., Heil- und Nahrungsmittel, Farbstoffe, Nutz- und Hausgeräte, welche die Ostromanen, Moldauer und Walachen aus dem Pfalzenreich gewinnen. Flora, Regensburg. Czimmer 1943: G. Czimmer A., Orvosi vonatkozású néprajzi adatok a Kalotaszegről. EME Orvostud. Szakoszt. Ért. 58 Suppi. Csapó–Szabó 1976: Csapó M. József – Szabó (T.E.) Attila, Kalotaszegi kirándulások III. A talaj. Művelődés XXIX, 12. sz.. 50–54. Csapody–Priszter 1966: Csapody Vera – Priszter Szaniszló, Magyar növénynevek szótára. Budapest. Csedő 1980: Csedő Károly (szerk.), Hargita megye gyógy- és fűszernövényei. H.n. Csűrös 1947: Csűrös I., Contribution a l'étude du complex mosaique de l'Arrhenatheretum elatioris et Festucetum pseudovinae dans la vallée du Someş (Szamos). Acta Bolyaiana I, 138–46. Csűrös 1964: Csűrös Şt., Ober die ,,Nardo-Callunetea” aus Siebenbürgen (Rumänien). Archiv f. Naturschutz 4, 3: 145–51. Csűrös 1981: Csűrös István, A Nyugati-Szigethegység élővilága. Bukarest. Csűrös et al. 1967: Csűrös Şt. – Csűrös K. M. – Resmeriţă I., Die Ökostruktur der Arrhenatherum elatius – Wiesen aus dem Huedin Becken. StUBB Ser. Biol., fasc. 2. Csűrös – Resmeriţă 1960: Csűrös Şt. – Resmeriţă I., Studii asupra pajiştilor de Festuca rubra L. din Transilvania. Contrib. bot. 149–73. Csűrös et al. 1969: Csűrös Şt. – Resmeriţă I. – Csűrös K. M., Cercetări de vegetaţie în bazinul Huedinului. Contrib. bot. 211–11. Csűrös-Káptalan 1971/a: Csűrös-Káptalan M., Despre Agrosteto-Festucetum sulcatae şi încadrarea ei taxonomică. Contrib. bot. 193–201. Csűrös-Káptalan 1971/b: Csűrös-Káptalan M., Aspecte din vegetaţia Horaiţelor (Huedin). StUBB. Ser. Biol., fasc. 2, 29–34.
353
Dankó 1971: Dankó Imre, A virág a magyar népéletben. Múzeumi Kurír. Davis–Bye 1982: Davis, T. – Bye, B_. A. jr., Ethnobotany and Progressive Domestication of Jaltomata (Solanaceae) in Mexico and Central America, Econ. Bot. 36(2): 225–41. Dihoru 1975: Dihoru, Gh., Învelişul vegetal din Muntele Siriu. Bucureşti. Duke 1972: Duke, J. A., Isthmian Ethnobotanical Dictionary. Baltimore. Duke 1981: Duke, J. A., Handbook of Legumes of World Economic Importance. New York – London. Ehrendorfer 1973: Enrendorfer, Fr. (Herausg.), Liste der Gefässpffanzen Mitteleuropas. Stuttgart. Eshbaugh 1982: Eshbaugh, W. H., The Society for Economic Botany. Constitution. Econ. Bot. 36(2). Faragó 1946: Faragó József, Magyarkiskapusi gyermekhangszerek. Erdélyi Múzeum LI, 59–63. Ferenczi 1960: Ferenczi Imre, Az animizmus világa és a magyar erdőkultusz. Műveltség és Hagyomány 1–2. sz. 5–31. Frazer 1965: Frazer, J. G., Az aranyág. Budapest. Fuss 1847: Fuss, M., Alphabetarische zusammenstellung der sächsischen, ungarischeu, walachischen und deutschen Trivialnamen. Arch. d. Vereins f. Siebenb. Vaterlandskunde III. Gaál 1978: Gaál László, A magyar növénytermesztés múltja. Budapest. Gálffy 1944: Gálffy Mózes, Szalmakalapkészités a kalotaszegi Jákótelkén. Erdélyi Múzeum XLIX, 184–91. Gálffy–Márton 1965: Gálffy Mózes – Márton Gyula, Tájszók Kalotaszegről és környékéről. Studii de lexicologie. Cluj. Galgóczy 1855: Galgóczy Károly, Magyarország, a Szerb-vajdaság, a Temesi Bánság mezőgazdasági statisztikája. Pest. Gáti 1795: Gáti István, A természet históriája. Pozsony. Gergely, 1960: Gergely I., Relaţii cenologice şi date noi asupra răspîndirii stejarului pufos (Quercus pubescens Willd.) în regiunea Cluj. Contrib. Bot. 221–9. Gergely 1969: Gergely I., Pajişti mezofile din partea nordică a Munţilor Trascăului. Contrib. bot. 191–209. Goosens 1969: Goosens, J., Strukturelle Sprachgeographie (Eine Einführung in Methodik und Ergebnissc ). Heidelberg. Gráfik–Voigt 1980: Gráfik Imre – Voigt Vilmos (Szerk.), Kultúra és szemiotika. Budapest. Gregor 1973: Gregor Ferenc, Magyar népi gombanevek. Nyelvtudományi Értekezések 80.sz. Budapest. Grüll 1974: Grüll, F., Chaerophylletum aromatici (Tx. 67), Neuh. Hejny im Moravsku kras. Preslia 46: 350–8. Praha. Grüll 1980: Grüll, F., Vorkommen und Charakterístik des Chaenorrino-Chenopodietum botrys und Plantaginetum indicae im Gebiet der stadt Brno. FGPT, 15: 363–8. Grüll 1982: Grüll, P., Die wenig bekannten Pionier-gesellschaften auf entbösten Böden der Baustellen der Stadt Brno. Presila, 54: 149–66. Gunda 1948: Gunda Béla, A magyar gyűjtögető és zsákmányoló gazdálkodás kutatása. Budapest. Gunda 1966: Gunda Béla, Ethnographica Carpathica. Budapest. Gunda 1984: Gunda Béla, Cultural Ecology of Old Cultivated plants in the Carpathian Area. Budapest. Györffy 1935: Györffy István, Bokréta erdélyi növénynevekből. Szegedi Füzetek Tom. VIII/a, Sect. Philol. 64–9, 158–68. Györffy 1937: Györffy István, Viricselés a Székelyföldön. Ethnographia. Hadaő–Sofron 1980: Hadáé, E. – Sofron, J., Notes on Syntaxonomy of Cultural Porest Communities. FGPT, 15, 3: 245–58. Hammer et al. 1977: Hammer, K. – Hanelt, P. – Tittel, C, Sammlung autochtoner Kulturpflanzen auf dem Gebiet der DDR. Die Kulturpílanze XXV, 89–99. Hartyányi–Nováki 1975: Hartyányi B.P. – Nováki Gy., Samen und Fruchtfunde in Ungarn von der Neusteinzeit bis zum 18. Jahrhundert. Agrártörténeti Szemle XVII. Supplementum. Hawkes et a. 1983: Hawkes, J.G. – Williams, J.T. – Croston, R.P., A Bibliography of Crop Genetic Resources. IBPGR, Rome. Hegyi 1978: Hegyi Imre, A népi erdőkiélés történeti formái. (Az Északkelet-Bakony erdőgazdálkodása az utolsó kétszáz évben). Budapest. Heiser 1965: Heiser, C.B., Cultivated Plants and Cultural Diffusion in Nuclear America. Am. Antropol. 67: 930–49. Heltai 1981: Heltai Pál, Poliszémia a terminológiában. Magyar Nyelvőr CV, 4.sz., 451–64. Henning 1972: Henning, B., Taschenbuch für Pilzfreunde. Jena.
354
Hiepko–Schultze-Motel 1981: Hiepko, P. – Schultze-Motel, W., Floristische und ethnobotanische Forschungen im Eipomek-Tal, Irian Jaya (West-Neuguinea), Indonesien. Mensch-Kultur und Umwelt im zentralen Bergland von West-Neuguinea. Berlin. Hilbig 1980: Hilbig, W., Übersicht über die Pflanzengesellschaften des südlichen Teils der DDR. Bibliographie pflanzensoziologischer und vegetationsökologischer Arbeiten aus dem Unterschungsgebiet. Hercynia 17, 4: 375–435. Hilbig 1982: Hilbig, W., Pflanzengeographische Landschaftsgliederung aus der Grundlage der Ackerunkrautsvegetation. Archiv f. N.u.L. 22, 2: 131–44. Hilbig et al. 1982: Hilbig; W. – Knapp, H.D. – Reichhoff, L., Übersicht über die Pflanzengesellschaften des südlichen Teils der DDR. XIV., Die thermophilen, mesophilen und acidophilen Saumgesellschaften. Hercynia 19, 2: 212–48. Hofer 1980: Hofer Tamás, A regionális tagoltság különböző megközelítési lehetőségeiről. Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához 7. Budapest. Hoffmann 1979 : Hoffman Tamás, Kertművelés és szántógazdálkodás a Mediterráneumban. Agrártörténeti Szemle 3–4. sz. 289–318. Holló 1981: Holló László, Népi növény– és kertkultúra. Szentendre. Hoppál–Törő 1975: Hoppál Mihály – Törő László, Ethnomedicine in Hungary. Orvostörténeti Közlemények. Budapest. Horeanu 1973: Horeanu, Cl, Contribuţie la cunoaşterea vegetaţiei antropofile din podişul Casimcea. PEUCE III. Studü şi comunicări de şt. nat., Muz. Deltei Dunării Tulcea, 103–108. Hovorka–Kronfeld 1909: Hovorka, D.V. – Kronfeld, A., Vergleichende Volksmedizin. Stuttgart. Inczefi 1970: Inczefi Géza, Földrajzi nevek névtudományi vizsgálata (Makó környékének földrajzi nevei alapján). Budapest. Inczefi 1975 : Inczefi László, Ízek, zamatok, illatok. Fűszernövényeink és felhasználásuk. KolozsvárNapoca. Iversen 1949: Iversen, J., The Influence of Prehistoric Man on Vegetation. Danmarks Geol. Unders., IV. Raekke 3, 6, 1–25. Jain 1981: Jain, S.K., Glimpses of Indian Ethnobotany. New Delhi. Jain–Borthakur 1980: Jain, S.K. – Borthakur, S.K., Ethnobotany of the Mikirs of India. Econ. Bot. 34(3): 264–72. Jakucs 1972: Jakucs P., Dynamische Verbindung der Wälder und Rasen (Quantitative und qualitative Untersuchungen über die synökologischen, phytozönologischen und strukturellen Verhältnissen der Waldsäume). Budapest. Jankó 1891: Jankó János, Kalotaszegi babonák. Ethnographia II. Jankó 1892: Jankó János, Kalotaszeg magyar népe. Budapest. Jávorka–Csapody 1958: Jávorka Sándor – Csapody Vera, Erdő-mező virágai3. Budapest. Jávorka–Csapody 1962: Jávorka Sándor – Csapody Vera, Kerti virágaink. Közép-európai dísznövények színes atlasza. Budapest. Kakas 1973: Kakas Zoltán, A „nagyerejű fű” a felső háromszéki néphitben. Folklór-Archívum I, 91–97. KalTsz 1. Gálffy – Márton 1965 Károly 1968: Károly Sándor, A szóösszetételek és velük kapcsolatos lexikológiai egységek. A főnévi összetételek. Általános Nyelvészeti Tanulmányok VI, 271–328. Károly 1970: Károly Sándor, Általános és magyar jelentéstan. Budapest. Kasahara–Takaeda 1982 : Kasahara, Y. – Takaeda, M., Studies on Seed Remains at the Tsushima Site of Okayama Prefecture. Comparisons with Seed Remains at other Sites in Japan, the Estimation of Dissemination and Form of Farming. Ber. Ohara Inst., 18: A–17. Keszi-Harmath 1980: Keszi-Harmath Sándor, Élelmiszertermelés és -szükséglet Kalotaszegen, I–III. Korunk, XXXIX., 9–11. KHn.: Kalotaszeg helynevei I. Adatok. Bevezetéssel és jegyzetekkel közzéteszi Szabó T. Attila. Kolozsvár, 1942. Kóczián et al. 1977 : Kóczián Géza – Szabó István – Dr. Szabó László, Kalotaszegi népgyógyászati adatok. Gyógyszerészet 21. 5–17. Kopecky 1978: Kopecky, K., Die sirassenbegleitenden Rasengesellschaften im Gebirge Orlicki hory und seinem Vorlande. Praha. Kopecky 1984: Kopecky, K., Der Apophytisierung und die Apophytengesellschaflen der GalioUrticetea. Fol. Geobot. Phytotax., 19,2. Ifj. Kós 1947: Ifj. Kós Károly, A kalotaszegi kosarazó juhászat. Miscellanea Ethnographica I. Kolozsvár. Kós 1968: Kós Károly, Mihez kezdjünk a természetben? Bukarest. Dr. Kós 1979 : Dr. Kós Károly, Eszköz, munka, néphagyomány. Bukarest. Kósa 1980: Kósa László, A burgonya Magyarországon. Budapest.
355
Kosmale 1981: Kosmale, G., Die Wechselbeziehungen zwischen Gärten, Parkanlagen und der Flora der Umgebung im westlichen Erzgebirgsvorland. Hercynia 18, 4: 441–52. Kovács 1943: Kovács Ágnes, Kalotaszegi népmesék I–II. Budapest. Kovács 1980: Kovács A. J., Indicii ecologici şi economici ai speciilor de interes pratologic din România. Bucureşti. Kovács–Coldea 1967: Kovács A. – Coldea, Gh., Cercetări fitocenologice din împrejurimile comunei Mănăstireni (jud. Cluj). Contribuţii Botanice, Cluj. K. Kovács 1948: K. Kovács László, A magyar földművelő gazdálkodás kutatása. Eudapest. Kovács 1976: Kovács Soma, Kalotaszegi népi gyógymódok. Folklór-archívum V, 93–113. Krauss 1943: Krauss, Fl., Nösnerländische Pflanzennamen. Ein Beitrag zum Wortschatz der Siebenbürger Sachsen. Beszterce – Bistritz. Kühin–Hammer 1979: Künn, F. – Hammer, K., Das Ausklingen der Brandrodungskultur in Zentraleuropa. Kulturpflanze 27: 165–73. Lakó Elemér, 1983. Bornemisza Anna szakácskönyve 1680–ból. Kriterion, Bukarest. Lange 1979: Bange, F., Zum Stand und einigen Ergebnissen paläo-ethnobotanischer Arbeiten in Brandenburg. Gleditschia 7: 187–96. Lelley–Mándy 1963: Belley János – Mándy György, A búza – Triticum aestivum E. Magyarország kultúrflórája VIII. 13. Budapest. Lőrincze 1947/1967: Lőrincze Bajos, Földrajzi neveink élete. Magyar Nyelvjárások XIII, 3–27. Lupşa 1971: Lupşa, V., Mlaştinile de turbă de la Bălceşti-Călăţele (Munţii Apuseni). Flora, vegetaţia şi istoricul vegetaţiei. (Teză de doctorat.) Cluj. Lupşa 1973: Lupşa, V., Analiza sporo-polinică a mlaştinilor de turbă de pe Dîmbul Negru (Mt. Apuseni). Studia Biol., nr. 2. Lupşa 1979: Lupşa, V., Corologia speciei Andromeda polifolia L. în Carpaţii Româneşti. Contrib. Bot. 61–4. A Magyarság Néprajza2 I–IV. Budapest, 1941. Magyary-Kossa 1929–1940: Magyary-Kossa Gyula: Magyar orvosi emlékek I–IV. Budapest. Maier 1970: Maier, O.R., Prelucrarea lemnului în munţii Apuseni. „Apulum” VII, nr. 2. Mándy 1971: Mándy György, Hogyan jöttek létre kultúrnövényeink? Budapest. Mándy – Csák 1965: Mándy György – Csák Zoltán, A burgonya – Solanum tuberosum L. Magyarország kultúrflórája V. Budapest. Markuš 1941: Markuš Michal, Gyűjtögetés Csermosnya völgyében. Néprajzi Értesítő. Markuš 1979: Markuš Michal, A Kárpát-medence etnobotanikai problémái. Orvostörténeti Közlemények Suppl. 11–12. 113–23. Máthé–Priszter 1981: Máthé Imre – Priszter Szaniszló, Magyarország Kultúrflórája 1–50. füzet, Budapest. Mayer 1980: Meyer, F.G., Carbonized Food Plants of Pompei Herculaneum and the Villa at Torre Annunziata. Econ. Bot., 34(4): 401–37. Miclăuş – Szabó 1983: Miclăuş, V. – Szabó T. A., Contribuţii la cunoaşterea rendzinelor gipsice. Buletin IACN, A–37, Cluj. Miklóssy 1980: Miklóssy Vilmos: Csíki népi sebtapaszok; Népismereti Dolgozatok, Bukarest. 60–3. MNyjRKsz.: Márton Gyula – Péntek János – Vöő István, A magyar nyelvjárások román kölcsönszavai. Bukarest, 1977. Moldovan et. al. 1969: Moldovan I., Sanda V., Şerbănescu Gh., Entwurf einer Übersicht über die hydrophilen und teiweise mesophilen Planzengesellsckaften Rumäniens. Bul. şt., Ser. B, I., 43–53, Baia Mare. Molnár 1961: Dr. Molnár Nándor, A magyar mezőgazdasági növénynevek történetéből. Agrártörténeti Tanulmányok 4. Gödöllő–Budapest. Mucina–Jarolimek 1980: Mucina, L. – Jarolimek, I., Das Anthriscetum sylvestris in der Slowakei. FGPT., 15, 2: 13–112. Murádin 1967: Murádin László, Adatok a muskátli elnevezéseinek szóföldrajzához. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XI, 275–9. Murádin 1975: Murádin László, A 'burgonya, és a 'csicsóka' erdélyi elnevezéseinek szóföldrajzi és jelentésbeli összefüggéseikez. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XIX, 7–16. Nagy 1938: Nagy Jenő, A népi kendermunka műszókincse Magyarvalkón. Debrecen. Nagy 1943: Nagy Rózsa, Adatok a baranyamegyei Nagyváty növényekkel kapcsolatos szokásaihoz és néphagyományaihoz. Kolozsvár. Nbha: Notulae botanice horti agrobotanici, Cluj., 1970–1985. Tipo Agronomia. Norton 1981: Norton, H.E., Plant Use in Kaigani Haida Culture: Correctíon of an Ethnohistorical Oversight. Fcon. Bot. 35(4): 434–49. Nováki 1978: Nováki Gy., Régi szántóföldeit maradványai a Börzsönyben Magy. Mezőgazd. Múz. Közi. 1975–77. 53–79.
356
Nyárády 1941–44: Nyárády E. Gy., Kolozsvár és környékének flórája. Kolozsvár. Nyárády et al. 1966: Nyárády A. – Lupşa, V. – Boşcaiu, N., Studiul geobotanic şi palinologic a mlaştinilor de la Izvorul Crişului Repede. Stud. cercet. biol., 18. 4: 331–9. Nyárády et al. 1975: Nyárády A. – Pázmány D. – Florica, J., – Chirehă, E., – Szabó (T.E.) A., Wiesen und Wälder aus dem Agrij-Almaş Becken. Not. bot. hort. agrobot., Cluj. VIII, 77–81. Nyárády–Vicol 1969: Nyárády A. – Vicol. E. C. Contribuţie la un proiect pentru cartarea florei din Republica Socialistă România. Lucr. St. Inst. Agr. „Dr. P. Groza” Cluj. Ser. Agr., 25, 142–52. Nyárády–Vicol 1973: Nyárády A. – Vicol, E. C., O nouă contribuţie metodologică la cartarea florei României. Not. bot. hort agrobot. Cluj, 7: 35–7. Paládi-Kovács 1979: Paládi-Kovács Attila, A magyar parasztság rétgazdálkodása (Praxis rusticorum Hungariae in oeconomia pratorum). Budapest. Paládi-Kovács 1980: Paládi-Kovács Attila (Szerk.) Néprajzi csoportok kutatási módszere (Sárospatak, 1977. nov. 15–16,). Előmunkálatok a Magyarság Néprajzához. Budapest. Pamfilie 1913: Pamfilie. T.. Agricultura la români. Bucureşti. Panţu 1906: Panţu, Z.. Plantele cunoscute de poporul român. Bucureşti. Papp 1967: Papp Ferenc. Néhány fontosabb adat szókincsünk szófaj (ezen belül hosszúság és jelentésszám) szerinti megoszlásáról. Nyelvfeldolgozás és dokumentáció. OMKDK. 11. sz. 104–16. Pauca 1941: Pauca. A., Studiu fitosociologic în munţii Codru şi Muma. Studii şi Cercet. Acad. Româna, vol. LI. Pázmány 1964: Pázmány Dénes. Contribuţii la studiul fitocenologic al pajiştilor naturale din bazinul pîrîului Vlaha (reg. Cluj). Lucr. şt., Ser. Agr., Inst. Agr. Cluj XX, 79–83. Pázmány 1966: Pázmány Dénes, Asociaţia Salicetum triandrae in Lunca Someşului. Not. bot. hort. agrobot., Cluj. 99–107. Pázmány 1971: Pázmány Dénes, Flora si vegetaţia văii Sălătrucului (jud. Cluj). Teză de doctorat. Cluj. Péntek 1971: Péntek János, A kalotaszegi nyelvjárás kutatásának története. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XV, 5–20. Péntek 1978: Péntek János, Rendszerszerűség és produktivitás a Phaseolus népi terminológiájában. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XXII, 175–90. Péntek 1979: Péntek János, A kalotaszegi népi hímzés és szókincse. Bukarest. Péntek 1981: Péntek János, A román-magyar nyelvi kölcsönhatás néhány szemantikai vonatkozása. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XXV, 77–81. Péntek–Szabó 1976/a: Péntek János – Szabó T. E. Attila, Tájékoztató mutatvány egy népi növényismereti gyűjtésből. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények XX, 52–60. Péntek–Szabó 1976/b: Péntek János – Szabó T. E. Attila, Egy háromszéki falu népi növényismerete. Ethnographia LXXXVII, 203–35. Péntek–Szabó 1980: Péntek János– Szabó (T. E.) Attila, A régi növényvilág és változásai a kalotaszegi földrajzi nevek tükrében: Nyelvészeti Tanulmányok. Bukarest. 131–72. Péntek–Szabó 1981: Péntek János – Szabó (T. E.) Attila, Az alakor (Triticum monococcum) Erdélyben. Ethnographia XCII, 259–77. Petrescu 1974: Petrescu, P., Arhitectura ţărănească de lemn din România. Bucureşti. Polunin 1981: Polunin, O., Európa fái és bokrai. Budapest. Pop 1960: Pop, E., Mlaştinile de turbă din Republica Populară Română. Bucureşti. Pop 1971: Pop, E. (Red. resp.). Progrese în palinologia românească. Simpozionul de palinologie. Cluj, 14 mai 1970. Bucureşti. Pop–Petrescu 1971: Pop, Gh. – Petrescu. I., Cercetări palinologice asupra eocenului de la Morlaca – Huedin, cu privire specială asupra condiţiilor paleoclimatice. In: Pop 1971. 163–9. Pop 1968: Pop, I., Conspectul asociaţiilor ierboase de pe masivele calcaroase din cuprinsul Carpaţilor Româneşti. Contrib. Bot. Cluj. Preda–Boşcaiu 1982: Preda, V. – Boşcaiu. N. (Red.) Făgetele carpatine. Semnificaţia lor bioistorică şi ecoprotectivă. Acad. R.S.R., Filiala Cluj. Priszter 1947: Priszter Szaniszló. A Szamospart hordaléknövényzete Gyalu és Apahida között (Adatok Kolozsvár flórájához). Acta Geobot. Hung. Priszter 1960: Priszter Szaniszló, Adventiv gyomnövényeink terjedése. Keszt. Mezőg. Akad. kiadványai 7. sz. Puia et al. 1980: Puia, I. – Bărbulescu, C. – Pavel, C. – Oprin, C, Producerea şi păstrarea furajelor. Bucureşti. Rab et al. 1981: Rab János – Tankó Péter – Tankó Magdolna, Népi növényismeret Gyímesbükkön: Népismereti Dolgozatok. Bukarest. 23–38.
357
Rácz–Füzi 1973: Rácz Gábor – Füzi József (Szerk.), Kovászna megye gyógynövényei. Sepsiszentgyörgy. Rácz et al. 1984: Rácz Gábor – Rácz-Kotilla Erzsébet – Laza Aristide, Gyógynövényismeret. Bukarest. Rao 1981: Rao, R.R., Ethnobotany of Meghalaya: Medicinal Plants Used by Khasi and Garo Tribes. Econ. Bot. 35(1): 4–9. Rao–Jamir 1982: Rao, R.R. – Jatnir, N. S., Ethnobotanical Studies in Nagaland. I Medicinal Plants. Econ. Bot. 36(2): 176–81. Rapaics 1932: Rapaics Raymund, A magyarság virágai. Budapest. Rapaics 1934: Rapaics Raymund, A kenyér és a táplálékot szolgáltató növények története. Budapest. Rapaics 1940/a: Rapaics Raymund, A magyar gyümölcs. Budapest. Rapaics 1940/b: Magyar kertek. Budapest. Rápóti–Romváry 1972: Rápóti Jenő – Romváry Vilmos, Gyógyító növények3. Budapest. Raţiu et al. 1966: Raţiu, O. – Gergely I. – Boşcaiu, N. (Ed.), Flora şi vegetaţia rezervaţiei naturale Defileul Grisului Repede. Contrib. bot. Cluj, I. Raţiu–Gergely 1970: Raţiu, O. – Gergely I., Fitocenoze caracteristice vegetaţiei lemnoase din bazinul Văii Zîrnei (Munţii Vlădeasa) III. Contribuţii Botanice 230–45. Resmeriţă–Csűrös 1966: Resmeriţă, I. – Csűrös Şt., Cartarea geobotanică şi agrotehnică a corpului de păşune „Cionca-Huedin”. Contrib. bot., 91–102. Reuter 1965/a: Reuter Camillo, Milyen fa a cserefa? Magyar Nyelvjárások XI, 35–42. Reuter 1965/b: Reuter Camillo, Tölgy és haraszt. Magyar Nyelv LXI, 80–9. Reuter 1969: Reuter Camillo, Gyűrű(fa) és sörgye(fa). Magyar Nyelvjárások XV, 99–111. Reuter 1976: Reuter Camillo, Cserfa. Magyar Nyelv LXXII, 340–3. Róheim 1925: Róheim Géza, Magyar néphit és népszokások. Budapest. Sakamoto 1980: Sakamoto, S., Variation of Cultivated Plants and. their Wild. Relatives in Rumania. Preliminary Report of Field Survey on the Agrico-pastoral Peoples in South-Western Eurasia. Ed. byY. Tani. Research Institute for the Humanistic Studies. Kyoto University. 87–94. Sakamoto–Kobayashi 1982/1: Sakamoto, S. – Kobayashi, H., Variation and Geographical Distribution of Cultivated Plants, their Wild Relatives and Weeds Native to Turkey, Greece and Romania: Preliminary Report... II, 41–104. Sakamoto–Kobayashi 1982/b: Sakamoto, S. – Kobayashi, II., Variation and Distribution of Some Cultivated Triticeae and Associated Weeds Collected in Romania. Not. bot. hort. agrobot. Cluj., XII, 3–14. Sanda et al 1980: Sanda, V. – Popescu, A. – Doltu, M. L, Cenotaxonomia şi corologia grupărilor vegetale din România. Muzeul Brukenthal, Studii şi comunicări 24. Supliment. Săvulescu et al. 1952–1976: Săvulescu, T. – Nyárády, E. I. – Pop, E. (Ed.), Flora Republicii (Populare) Socialiste România I–XIII. Bucureşti. N. Sebestyén 1943: N. Sebestyén Irén, Fák és fás helyek nevei az uráli nyelvekben. Budapest. Schneider-Binder 1972: Schneider-Binder, E., Gebüsche und Hecken (Prunion fructicosae Tx. 1952 und Prunion spinosae Soó 1930 n.n., 1940) lm Hügelgebiet um die Zibinssenke in Siebenbürgen. Muzeul Brukenthal. Studii şi comunicări 17. 183–267. Schneider-Binder 1975: Schneider-Binder, E., Pajiştile xeroterme din Ord. Festucetalia valesiacae Br. Bl. et Tx. 1943 în zona colinelor marginale ale Depresiunii Sibiului. Muzeul Brukenthal. Studii şi comunicări 19: 95–120. Schubert 1969: Schubert, R., Die Pflanzengesellschaften der Elster-Luppe-Aue und ihre voraussichtliche Strukturanderungen bei Grundwasserabsenkung. Wiss. Z. Univ. Halle XVIII, 3: 125–62. Schubert 1973: Schubert, R., Probleme der natürlichen Wiederbewaldung von Naturschutzgebieten mit Xerotermstandorten im südlichen Teil der DDR. Acta Bot. Acad. Sci. Hung. 19, 1–4: 217–327. Schubert–Mahn 1968: Schubert, R. – Mahn, E.-G., Übersicht über die Ackerunkraut-gesellschaften Mitteldeutschlands. Feddes Repertarium 80, 2–3: 133–304. Schultze-Motel 1975: Schultze-Motel, J., Literatur über archäologische Kulturpflanzenreste (1973/ 1974). Kulturpflanze 33, 189–205. Schultze-Motel 1976: Schultze-Motel, J., Probleme bei der Zusammenstellung der Paleoethnobotanischen Bibliographie. Folia Quaternaria 47, Krakow, 105–10. Sheldon 1980: Sheldon, S., Ethnobotany of Agave lecheguilla and Yucca carnerosana in Mexico's Zona Ixtlera. Econ. Bot. 34(4): 376–90. Simmonds 1976: Simmonds, N. W., Evolution of Crop Plants. London–New York. Smith–Tolstoy 1981: Smith, E. C. – Tolstoy, P., Vegetation and Man in the Basin of Mexico. Econ. Bot. 35(4): 415–33. Soó 1927: Soó Rezső, Geobotanische Monographie von Kolozsvár (Klausenburg). Budapest.
358
Soó 1949: Soó Rezső, Les associations végétales de la Moyenne-Transylvanie II. Acta geobot. hung. 6, 2: 3–107. Soó 1964–1980: Soó Rezső, A magyar flóra és vegetáció rendszertani-növényföldrajzi kézikönyve I–VI. Budapest. Soran 1962: Soran, V., Cercetări asupra buruienilor şi asocierii lor în Munţii Apuseni: Probleme de biologie. Bucureşti. Spanikova 1982: Spanikova, A. (Ed.), Vegelation der Innerkarpatischen Becken. Referate aus Symposium (24–30. 6. 1979) Bratislava. Ustav. Exp. Biol. a Ekol. SAV. Szabó 1971: Szabó (T. E.) Attila. Flora şi vegetaţia regiunii Săraţel–Chiraleş–Lechinţa cu privire specială asupra fitocenozelor degradate. (Teză de doctorat.) Cluj. Szabó 1976: Szabó (T.E.) Attila, A természettudományok és a néprajz határán: Népismereti Dolgozatok. 36–40. Szabó 1981: Szabó (T. E.) Attila, Problems of Genetic Erosion in Transylvania, Romania. Kuíturpflanze XXIX, 47–62. Szabó 1983/a: Szabó (T. E.) Attila, Alkalmazott biológia a termesztett növények fejlődéstörténetében. Bukarest. Szabó 1983/b: Szabó (T. E.) Attila, Vegetaţia gipsofilă din sudvestul Podişului Someşean. Ocrot. nat. med. inc, 27, 2, 103–11. Szabó 1985: Szabó (T. E.) Attila, Regional variability in Phaseolus vulgaris L. II. Not. bot. hort. agrobot. Cluj. XV, 21–28. Szabó L. 1978: Szabó László Gy., Újabb adatok termesztett növényeink népgyógyászati felhasználásához. Herba Hung. 17, 8: 81–96. Szabó T. 1933/1972: Szabó T. Attila, A helynévgyűjtés jelentősége és módszere: Nyelv és múlt. Bukarest. Szabó T. 1934/1968: Szabó T. Attila, Sulyom: sólyom: Anyanyelvünk életéből. Bukarest. 440–3. Szabó T. 1940/1968: Szabó T. Attila, Kálna: Gálna: Anyanyelvünk életéből. 408–11. Szabó T. 1940/1968: Szabó T. Attila, Ordományos: Zordomdnyos: Anyanyelvünk életéből. 462–3. Szabó T. 1944/1968: Szabó T. Attila, A Zimola helynév eredetéhez: Anyanyelvünk életéből. 457–9. Szabó T. 1945/a: Szabó T. Attila, Nyárszó, Vársza: Anyanyelvünk életéből. 428–30. Szabó T. 1945/b: Szabó T. Attila, Ríszeg: Anyanyelvünk életéből. 438–9. Szabó T. 1962: Szabó T. Attila, Előzetes jegyzetek román eredetű kölcsönszavaink középmagyarkori rétegéhez. StUBB Series Philologia 2, 13–30. Szabó–Dankanits 1978: Szabó (T. E.) A. – Dankanits V., Regional variability in Phaseolus vulgaris L. I. Not. bot. hort. agrobot. Cluj, IX, 73–78. Szabó–Márton 1984: Szabó (T. E.) Attila – Márton Anna, Táplálkozási szokások Nagykapuson. Művelődés, 37, 5, 161–162. Szabó–Péntek 1976: Szabó (T. E.) Attila – Péntek János, Ezerjófű. Bukarest. Szabó–Péntek 1980: Szabó (T.E.) Attila – Péntek János, Kerti virágok és dísznövények Kalotaszegen: Népismereti Dolgozatok. 100–14. Szabó–Tövissi 1976/a, b: Szabó (T.E.) Attila – Tövissi József, Kalotaszegi kirándulások 1. ősföldrajzi kép, 2. Tájrajz. Művelődés XXIX, 10. sz., 34–40; 11. sz., 38–41. SzT: Erdélyi Magyar Szótörténeti Tár I–IV. Szerk. Szabó T. Attila. Bukarest, 1976–1984. Takács 1964: Takács Lajos, A dohánytermesztés Magyarországon. Budapest. Takács 1976: Takács Lajos, Egy irtásfalu földművelése. Budapest. Takács 1980: Takács Lajos, Irtásgazdálkodásunk emlékei. Irtásföldek, irtásmódok. Budapest. TESZ: A magyarnyelv történeti-etimológiai szótára I–III. Budapest, 1967–1976. Ţopa 1982: Ţopa, E., Rolul făgetelor în existenţa poporului român: Făgetele carpatine. Bucureşti. Touw 1982: Touw, K., Roses in the Middle Age. Econ. Bot. 36(1): 71–83. Tulogdy 1944: Tulogdv János, Kalotaszeg földrajza. Kolozsvári Szemle Könyvtára 18. Kolozsvár. 1–11. Turner 1964: Turner, J., The Anthropogenic Factor in Vegetational History. New Phytol 63, 1, 73–90. Turner–Kuhnlein 1982: Turner, N. J. – Kuhnlein, V. H., Two Important „Root” Foods of the Northwest Coast Indians: Springbank Clover (Trifolium wormskioldii) and Pacific Silverweed (Potentilla anserina ssp. pacifica). Econ. Bot. 36(4): 411–32. Ujvárosi 1944: Ujvárosi M., Vázlatok a Lonka-völgy (Gyalui Havasok) növényzetéről. Scripta Bot. Mus. Transsilv. III, 1–5. Ujvárosi 1947: Ujvárosi M., Pflanzensoziologische Skizzen aus der Umgebung vom Sztána in Siebenbürgen. Borbásia 7, 1–6.
359
Ujvary 1957: Ujváry Zoltáti, A vadontermő növények szerepe a táplálkozásban az abaúj-zempléni hegyvidéken. Néprajzi Értesítő XXXIX, 231–44. Ujváry 1964: Ujváry Zoltán, A magyar agrárrítusok zoomorf démonaihoz. Műveltség és Hagyomány 6. évf. 129–50. Ujváry 1966: Ujváry Zoltán, Antropomorf mitikus lények a magyar és európai agrárhagyományban. Műveltség és Hagyomány 8. évf. 5–62. Ujváry 1972: Ujváry Zoltán, Virág a magyar népi kultúrában: Ej-haj gyöngyvirág. Debrecen. 7–56. Váczy 1974: Váczy Coloman, Cod internaţional de nomenclatură botanică şi Cod internaţional pentru nomenclatura plantelor cultivate. Bucureşti. Váczy 1980: Váczy Coloman, Dicţionar botanic poliglot. Bucureşti. Vajkai 1943: Vajkai Aurél, Népi orvoslás a Borsa völgyében. Kolozsvár. Vajkai 1948/a: Vajkai Aurél, A magyar népi orvoslás kutatása. Budapest. Vajkai 1948/b: Vajkai Aurél, A magyar népi táplálkozás kutatása. Budapest. Vajkai 1948/c: Vajkai Aurél, Népünk természetismerete. Budapest. Van Gils–Kovács 1977: Van Gils, H. – Kovács A. J., Geranion Sanguinei comunities in Transsylvania. Vegetatio 33, 2/3: 175–86. Varjas 1943: XVI. századi magyar orvosi könyv. Bevezetéssel ellátva közzéteszi Varjas Béla. Kolozsvár. Vasas 1985: Vasas Samu, Népi gyógyászat. Kalotaszegi gyűjtés. Bukarest. Vickery 1981: Vickery, A. R., Tradiţional Uses and Folklore of Hypericum in the British Isles. Econ. Bot. 35(3): 289–95. Vida 1963: Vida G., Die zonalen Buchenwälder des Ostkarpatischen Florenbezirkes ( Transsilvanicum) auf Grund von Untersuchungen im Parîng-Gebirge. Acta botanica Acad. Sci. Hung. IX, 177–196. Vigh 1957: Vigh Károly, Bihari, érmelléki, szatmári és szilágysági növénynevek. Nyelv- és Irodalomtudományi Közlemények I, 149–56. Vlăduţiu 1973: Vlăduţiu, I., Etnografia românească. Bucureşti. Voigt 1977: Voigt Vilmos, Bevezetés a szemiotikába. Budapest. Vuorela 1972: Vuorela, I, Human Influence on the Vegetation of Katinhanta bog, Vhiti, S. Finland. Acta Bot. Fennica 98: 1–21. Vuorela 1975: Vuorela, I., Pollen Analysis as a Mean of Tracing Settlement History in SW Finland. Acta Bot. Fennica 104: 1–48. Vuorela 1976: Vuorela, I., An Instance of Slask and Bum Cultivation in Southern Finland Investigated by Pollen Analysis of a Mineral Soil. Memoranda Soc. Fauna Flora Fennica 52: 29–46. Vuorela – Aalto 1982: Vuorela, I. – Aalto, M., Paleobotanical Investigations at a Neolithic Dwelling Site in Southern Finland, with Special Reference to Trapa natans. An. Bot. Fenn. 19; 2: 81–92. Wilson 1981: Wilson, H. D., Domesticated Chenopodium of the Ozark Bluff Dwellers. Econ. Bot. 35(2): 233–9. Wlislockiné 1892: Wlislockiné Dörfler F. Anna, A kalotaszegi néphit köréből. Ethnographia III, 362–7. Zeven et al. 1975: Zeven, A. C. – Zhukovsky, P. M., Dictionary of Cultivated Plants and their Centres of Diversity. Wageningen. Zündorf 1980: Zündorf, H-J., Vegetationskundliche Untersuchungen im oberen Werrtal bei Themar T.l. Warmegetönte Gebüsche und Säume, Trocken– und Halbtrockenrassen und Pioniergesellschaften auf Schotter oder Felsenstanderten. Hercynia N F. 17, 1: 4–42. Zsemlyei 1974: Zsemlyei János, A Kis-Szamos vidéke (Kolozs megye) magyar tájszólásának román kölcsönszavai II. Kolozsvár (kéziratos doktori értekezés).
