2016.06.30.
A SECALE NEMZETSÉG RENDSZEREZÉSE
Jellemzők
Faj/alfaj
életforma
ROZSTERMESZTÉS Seres Emese Növényvédő szakmérnök
kultúrfok
I. szekció: Agrestes Secale silvestre Host.
egyéves
törékeny
vad növény
Secale montanum Guss.
évelő
törékeny
vad és gyomnövény
Secale montanum var. vavilovii Grossh.
egyéves
törékeny
vad növény
évelő
törékeny
vad növény
Secale africanum Stapf.
2016. február 10 NTP-SZKOLL-15-0017 Tormay Béla Szakkollégium programja az egészséges életmód és a funkcionális élelmiszerek jegyében
kalászorsó
II. szekció: Cerealia Secale ancertrale Zhuk.
egyéves
törékeny
vad növény
Secale cereale L.
egyéves
törékeny
gyomnövény
Kultúrrozs (Secale cereale) (2n és 4n)
egyéves
nem törékeny
kultúrnövény
A ROZSTERMESZTÉS JELENTŐSÉGE Takarmányozás – meghatározó jelentőségű – abraktakarmány (a megtermelt termés 75-80 %-a) – zöldtakarmány (önmagában, őszi takarmánykeverékek [repce, szöszös bükköny]) Humán táplálkozás – északi területek kenyérgabonája – rozsliszt, rozskenyér (önmagában ritkán, búzaliszttel gyakran) – megtermelt termés 15 %-a (Hu) – 30 % (EU 15) – rostban, ásványi anyagokban gazdag, kevés sikérfehérje, fehérjetartalom 10-14 % Melléktermék (szalma) – hatalmas tömeg (1 : 1,5-1,7 HI) – almozás – tetőfedő anyag (zsup) Talajvédelem – zöldtrágya (catch-crop) ültetvényekben – évelő rozs – legeltetés + magfogás
Rozs jelentősége I. • •
•
•
•
Alárendelt szerepe van a gabona termesztésben A világ rozstermelése 29,5 millió tonna: – Európa 94% (Oroszország, Lengyelország, Németország,Belorusszia, Ukrajna, a Rajnától az Ural hegységig) – 2 % Észak Amerika – 4 % Egyéb Világon: – vetésterülete 1945 -1999 között 36 millió hektárról 8,5 millió hektárra csökkent – a termésátlag 1945 -1999 között 1,1 t/ha-ról 2,7 t/ha-ra nőtt Magyarországon: – a XX. század elején jelentős volt a rozs termesztés (600-700 ezer hektár termőterület 700-750 ezer t össztermés) – napjainkban 30-40 ezer ha termőterület, 80-100 ezer tonna össztermés, oka az intenzifikáció miatt a gyengébb termőterületekre (homok) kényszerült (búza triticale)! A homokhasznosításban jelentős szerepet tölt be
Rozs jelentősége II. • Felhasználása: – a megtermelt rozs 80 %-át takarmányozásra használják fel – a kenyérgabonakénti felhasználása 20 % (kb. 20 ezer tonna)
• Európában kenyérgabonakénti felhasználása jelentősebb: – egészségre gyakorolt jótékony hatás – 10-12 % fel nem szívódó emészthetetlen szénhidrát (zsírsavak, cukrok felszívódását gátolja) – B1, B12 vitamin tartalma magasabb mint a búzakenyéré – lizinben gazdagabb mint a búzakenyér
• Termésmennyiség: • laza és homoktalajon • sekély termőrétegű talajon
1,8-3,5 t/ha 2,0-3,2 t/ha
1
2016.06.30.
Rozstermesztés világviszonylatban
Rozstermesztés világviszonylatban
Forrás: FAO Stat
Termőterület rangsor a világon 2014 Sorrend 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18
Ország Oroszország Lengyelország Németország Belarus Kína Ukrajna Spanyolország Törökország Dánia USA Kanada Korea Ausztrália Ausztria Egyiptom Kazahsztán Litvánia Magyarország
Termőterület (ha) 1 858 404 886 443 629 900 319 628 200 000 185 100 133 900 115 080 106 500 104 410 82 100 57 660 53 940 48 241 45 000 43 600 37 900 33 600
Forrás: FAO Stat
Rozs termőterülete Magyarországon
Termésátlag (t/ha) 1,76 3,15 6,12 2,71 3,5 2,58 1,71 2,61 6,36 1,75 2,37 1,46 0,6 4,82 1,97 1,39 2,25 2,85
Forrás: KSH
Forrás: FAO Stat
Rozs termésátlaga Magyarországon
Forrás: KSH
Termőterület megoszlás Magyarországon 2014 Pest megye Csongrád megye Bács-Kiskun megye Szabolcs-Szatmár-Bereg megye Somogy megye Győr-Moson-Sopron megye Veszprém megye Borsod-Abaúj-Zemplén megye Hajdú-Bihar megye Fajér megye Vas megye Nógrád megye Jász-Nagykun-Szolnok megye Tolna megye Baranya megye Budapest Békés megye Komárom-Esztergom megye Heves megye Zala megye
Termőterület (ha) 7892 6144 5633 3182 1904 1552 1468 825 733 698 534 519 513 439 410 406 239 200 158 152
Termésátlag (t/ha) 2,56 2,31 2,41 2,58 3,79 5,42 3,87 2,83 2,70 3,30 4,64 2,77 2,32 3,60 4,71 1,93 3,08 3,63 3,78 2,39
Forrás: KSH
2
2016.06.30.
Az anyarozs • Az anyarozs (Claviceps purpurea) nevű gomba áttelelő struktúrája a sclerotium • A középkorban falvakat néptelenített el ez a gomba • A scelortiomokkal fertőzött lisztből készült kenyér halálosan mérgezővé válik • Az áldozat úgy érzi, mintha elevenen elégne („Szent Antal tüze”), miközben félelmetes hallucinációk kínozzák, így elődeink a sátánnal hozták összefüggésbe a jelenséget • Az anyarozs-mérgezés betegségének neve ergotizmus égő fájdalmakkal kezdődik, amit az egyik típusában az ujjak, a kéz- és lábfejek elhalása követ, és a megfeketedett, mumifikálódott végtag vérzés nélkül letörik. A másik formáját bizserkór-nak is nevezik, mert a fájdalom mellé bizsergés társul, majd epilepsziaszerű görcsök következnek. • csak az 1770–1771-es nagy járvány idején ismerték fel a fertőzött gabona és a megbetegedés közti összefüggést. A korszerű malomipar fejlődésével a tömeges mérgezések megszűntek, azonban a Szent Antal tüze név megmaradt, és már majdnem kizárólag csak az orbánc jelölésére szolgál • Később kiderült, hogy kis mennyiségben anyaméh-összehúzó hatású • Az anyarozsban található liszergsav nevű anyagból Albert Hoffmann svájci kémikus létrehozta a liszergsav-dimetilésztert, röviden LSD
Rozs biológiája - A rozs egyedfejlődése hasonló a többi gabonaféléhez
- Jarovizációs szakasza hosszabb a búzáénál - Csírázása, kelése: - alacsonyabb hőmérsékleten és gyorsabban csírázik, mint a búza. - A csírázás már 0 oC-on megindul, a legkedvezőbb csírázási hőmérséklet 10-35 oC között - A rozs e tulajdonságával elkésett vetés (nov. 10-15.) esetén a tél folyamán, a hótakaró alatt is kikel, és tavasszal a hóolvadás után sorol - Bokrosodása: - Bokrosodása során nemcsak hajtásszáma alakul ki, hanem kezdetét veszi a kalászkezdemények differenciálódása is - Mind a produktív bokrosodás mértékét, mind a kalász differenciálódás folyamatát jelentősen befolyásolja az őszi időjárás
- Kisebb mérvű bokrosodás tavasszal is előfordulhat
3
2016.06.30.
Rozs biológiája •
Szárbaindulása: –
•
Rozs biológiája •
Kalászolás, virágzás, termékenyülés:
a vetésidőtől és a tavaszi időjárástól fiiggően általában április eleje közepe közötti időszakra tehető
–
a virágzást nagyban meghatározza a hőmérséklet és a levegő páratartalma
–
a virágzás zöme a kora délelőtti órákban van, 12 oC feletti hőmérsékleten
–
a számövekedés időszakában intenzív a szervesanyag-képződés
–
–
a kalászkezdemények differenciálódása tovább folytatódik, mialatt a virágszervek kialakulása is végbemegy
a virágzás a kalász középső harmadában kezdődik, ettől fölfelé és lefelé terjed, 4-5 nap alatt fejeződik be
–
egy tábla virágzása 8-10 napig is eltart
–
a portokokból kiürült pollen zöme viszonylag kis távolságban (10-20 m) lerakódik, de elenyésző hányadát a szél akár 500 m távolságra is elsodorja
–
a termékenyültség hiánya, az ún. "ablakosság"
–
a ma forgalomban lévő rozsfajták fő erőssége a tökéletes termékenyültség.
Kalászolás, virágzás, termékenyülés: –
hazai viszonyok között a rozs május első felében kalászol és május 15-25. között virágzik
–
a rozs idegentermékenyülő, a kalász szerkezete és virágzás biológiája jelentősen eltér a többi kalászosokétól.
–
az öntermékenyítés megakadályozását szolgálja virágnyíláskor először a portokok teljes kifordulása a virágból
–
ezt követően repednek fel és szórják ki pollenjeiket.
–
egy-egy kalászkában csak két virág termékenyül, amelyből két szem fejlődik ki
•
Érés, betakarítás: –
a rozsot teljes érésben kell aratni
–
érésideje július közepe
–
érés után a szem csíranyugalmi állapota jóval rövidebb a búzáénál, ezért csapadékos években, különösen a dőlt vetésekben, gyakori veszélyt jelent a kalászban való kicsírázás
A ROZS ÉGHAJLAT IGÉNYE
A ROZS TALAJIGÉNYE
Hőmérséklet igény Tenyészidőbeli hasznos hőigény 1600-2000 oC Ősz – enyhe, hosszú, csapadékos (egyenletes kelés, kezdeti fejlődés, erőteljes őszi bokrosodás, a rozs tavasszal kevésbé bokrosodik) Tél – kiváló télállóság (hó nélkül -20 – -25 oC, hóval -25 – -32 oC) Tavasz – hűvös, lassan melegedő gyors felmelegedésre hamar szárbaszökken virágzáskor fagymentes idő Nyárelő –mérsékelt meleg Vízigény Tenyészidőbeli vízigény 380-450 mm Transpirációs koefficiens 320-380 l/1 kg sz.a. Jó szárazságtűrés – kiterjedt, erőteljes gyökérzet Fényigény Rövid-hosszúnappalos megvilágítás
Fontosabb szempontok – Gyökérzete hatalmas kiterjedésű, kiváló víz- és tápanyaghasznosító – Kiváló adaptációs képesség a talajokhoz – Átlagos, jobb talajokon megdőlés (gyenge szárszilárdság) Jellemző talajtípusok - Laza szerkezetű – homok talajok Hu = 0,6-0,8 % → átlagos, jobb termések (intenzívebb fajták, hibridek) Hu = 0,4-0,6 % → átlagosnál gyengébb termések (fajták) Hu = < 0,4 % → talajvédelem (évelő rozs) savanyú (Nyírség, Somogy) – lúgos (Duna-Tisza köze) - Kötött szerkezetű – erodált domb és hegyvidéki talajok (gyengébb erdőtalajok, váztalajok)
Rozs biológiai alapjai •
A rozsnemesítés a XVIII. század végén kezdődött Németországban
•
Rimpau az első német rozsnemesítő 1867-ben kezdte munkáját és tájfajtából előállított Schlanstedti fajta volt a világon az első tudatos nemesítésű rozsfajta
•
Lochow 1881-ben tájfajtából állította elő a világszerte ismert és még 1960-ig Európa-szerte a legnagyobb területen termesztett Petkusi rozsot
•
A hazai rozsnemesítésben a múlt század végén volt köztermesztésben a Nyíri tájfajta, szárazságtűréséért és jó minőségéért a János-napi tájfajtát elsősorban legeltetés céljára vetették.
•
A korszerü rozsnemesítés hazánkban több nemesítőtelepen párhuzamosan indult a XX. században az első világháború előtt és után. Ezek közül a legjelentősebbek: –
Magyaróvári Országos Növénynemesítő Intézet a Nyíri tájfajtával,
–
Hatvani Nemesítő Telep a Hatvani rozzsal kezdte el nemesítést.
Rozs biológiai alapjai - Az első és a második világháború között állította elő Fleischmann Rudolf Kompolton az "F" rozsot - Hom Miklós állította elő a Lovászpatonai rozsot a Lovászpatonai Növénynemesítő Telepen. - A Petkusi fajta hazai hasznosítását Papp Zsigmond 1926-ban kezdte, majd ennek anyagát Teichmann Vilmos a Kisvárdai Nemesítő Telepen tovább javította és Kisvárdai rozs néven 1951-ben kapott állami elismerést. - A Bauer Ferenc által előállított Kecskeméti-H rozs I 959-ben kapott elismerést. A rozs fajtatípusai: - szabadelvirágzású - hibrid - évelő - A rozsfajtákat szármagasság szerint három csoportba sorolják: - magas - középmagas - alacsony
150-180 cm 120-150 cm 80-120 cm
4
2016.06.30.
A ROZSTERMESZTÉS BIOLÓGIAI ALAPJAI Genetikai alapok → Egyéves rozs (Secale cereale L.) - fajták - hibridek → Évelő rozs (Secale cereanum) - fajkeresztezés (S. cereale x S. montanum) → Értékmérő tulajdonságok - termőképesség - termésbiztonság (kiváló éghajlati és talajbeli adaptáció, télállóság, szárazságtűrés, jobb dormancia) - termésminőség - takarmány (nagyobb fehérjetartalom, jobb aminosav összetétel) - liszt (nagyobb sikér, kisebb amilázaktivitás) Vetőmagtermesztés Idegentermékenyülő növény – izolációs távolság → Szabadelvirágzású fajták Homok és erodált talajokon Izolációs távolság: 200-500 m (szaporulati foktól függően) → Hibrid rozsok Jó humuszos homok, barna erdő talajok Izolációs távolság: 500-1000 m (hibrid, szülői komponens) → Évelő rozs Gyenge homok és erodált talajok Izolációs távolság: 100-500 m (szaporulati foktól függően)
A ROZS TALAJMŰVELÉSI RENDSZERE • Biológiai igénye - sekély – közepes művelési mélység (15-20 cm) - ülepedett, jól elmunkált magágy • A talajművelés speciális feladatai - homok talaj → defláció elleni védelem - domb-hegyvidéki talajok → erózió elleni védelem • Alapművelés lehetséges megoldásai - tárcsás - szántásos - lazításos + tárcsás - minimum tillage • A talajművelés gyakorlata - Homok talajok (laza) korán lekerülő elővetemények után későn lekerülő elővetemények után - Domb-hegyvidéki talajok (kötött) korán lekerülő elővetemények után későn lekerülő elővetemények után
A ROZS TÁPANYAGELLÁTÁSA •
•
•
•
Általános szempontok ▪ Tápanyagigényt csökkentő feltételek - hatalmas, kiterjedt gyökérzet, agresszív gyökérsavak, kiváló tápanyagfeltáró képesség - gyenge szárszilárdság, megdőlt állomány „lábon” kicsírázik ▪ Tápanyagigényt növelő feltételek - gyenge tápanyagtőkéjű és –szolgáltató talajokon termesztjük - hibridrozsok tápanyagigénye nagyobb – intenzívebb típusok Fajlagos tápanyagigény (100 kg fő- és melléktermékre) N 2,6-2,8 kg P2O5 1,2-1,6 kg K2O 2,5-2,8 kg CaO 0,8 kg MgO 0,2 kg Területi trágyaigény N 60-90 ( hibrid 120) kg/ha P2O5 60-120 kg/ha K2O 80-140 kg/ha A trágyázás gyakorlata Döntően műtrágyával P és K műtrágyák → ősszel 100 % N műtrágyák → ősszel 0-20 % télvége 60-80 % szárbaind. 0-15 % Meszezés (mészkő, dolomit) → télvégén 2-5 t/ha Feltételesen → utána zöldtrágyanövények vetése savanyú homok: csillagfürt, olajretek, szöszös bükköny meszes homok: somkóró, olajretek, szöszös bükköny
A ROZS VETÉSVÁLTÁSA •
•
Általános szempontok - nem igényes az előveteménnyel szemben - részleges monokultúrát bírja, monokultúrát elviseli (Hallei örökrozs) - jó előveteményértékű - szűk az elővetemény választéka (gyenge talajok) Elővetemények csoportosítása Jó elővetemények - hüvelyes növények (csillagfürt, homoki borsó) - pillangós takarmánynövények (homoki lucerna, bíborhere) - ipari és kapás növények (dohány, burgonya) - olajretek - takarmánykeverékek Közepes elővetemények - napraforgó - silókukorica - korai szemes kukorica - cirokfélék - kalászos gabonák (beleértve önmagát) Rossz elővetemények - késői (szeptember 20. utáni) lekerülésű növények - 4-5. évnél hosszabb önmaga utáni termesztés
A ROZS TALAJELŐKÉSZÍTÉSI RENDSZERE a., Homok és laza talajon a/1. Nyári elővet., kevés szárm. -tarlóhántás + hengerezés -tarlóápolás + hengerezés (fokozatos mélyítés!) (tárcsa v. nehézkultivátor) -magágykészítés a/2. Késői elővet., sok szárm. -tárcsázás + hengerezés -szántás (20-25 cm) -tárcsázás -szántáselmunkálás - magágykészítés
b., Sekély termőrétegű és erodált talajon b/1. Nyári elővet., kevés szárm. -tarlóhántás + hengerezés -tarlóápolás + hengerezés (fokozatos mélyítés!) (tárcsa v. nehézkultivátor) [-középmély lazítás] -magágykészítés b/2. Késői elővet., sok szárm. -tárcsázás + hengerezés -tárcsázás -szántás (mélység: a talaj tulajdonságtól függően) -szántáselmunkálás - magágykészítés
A ROZS VETÉSE • Vetésidő optimális: szeptember vége – október közepe - fajták: 09. 25. – 10. 15. - hibridek: 09. 20. – 10. 05. (- évelő rozs: 09. 10. – 09. 20.) • Csíraszám megfelelő időjárási és talajtani feltételek mellett ↓ kiváló bokrosodás optimális: 3,5-5,2 millió/ha - fajták: 4,0-4,5 millió/ha - hibridek: 4,7-5,2 millió/ha (- évelő rozs: 3,5-4,0 millió/ha) • Vetésmélység nem szabad túl mélyre vetni (gyengébb csírázóképesség, kisebb ESzT) optimális: 3-6 cm - fajták: 4-6 cm - hibridek: 3-5 cm (- évelő rozs: 3-4 cm)
5
2016.06.30.
A ROZS GYOMNÖVÉNYEI
A ROZS GYOMIRTÁSA
T1-es gyomok *Tyúkhúr (Stellaria media) *Veronikafélék (Veronica spp.) *Árvacsalánfélék (Lamium spp.) T2-es gyomok Pipacs (Papaver rhoeas) Búzavirág (Centaurea cyanus) *Parlagi szikárka (Scleranthus annuus) *Mezei árvácska (Viola arvensis) *Pipitérfélék (Anthemis spp.) *Galajfélék (Galium spp.) *Ebszékfű (Matricaria chamomilla) *Poloskafű (Bifora radians) Hélazab (Avena fatua) T3-as gyomok Vadrepce (Sinapis arvensis) Repcsényretek (Raphanus raphanistrum) *Füstikefélék (Fumaria spp.) Tarló tisztesfű (Stachys annua)
A gyomirtás szükségessége:
- általában elhagyható - vagy táblarészek kezelése
Tipikus gyomok:
-T2 -T1, T3 -évelő egy- és kétszikűek (őszi búzához hasonló, termőhely módosító hatás)
Gyomirtás ideje:
-posztemergens (tavasz)
Fontosabb herbicidek:
-hormonbázisú herbicidek (MCPA, 2,4D) -kombinált hatóanyagú herbicidek -szulfonilurea készítmények -egyéb
A ROZS BETAKARÍTÁSA
A ROZS LEGFONTOSABB BETEGSÉGEI * Fusariumos megbetegedés, hópenész (Fusarium nivale) Fekete rozsda (Puccinia graminis f. sp. secalis) * Barna rozsda (Puccinia dispersa) Szártőgomba (Ophiobolus graminis) Anyarozs (Claviceps purpurea) Porüszög (Ustilago tritici) Kőüszög (Tilletia foetida, Tilletia caries) Csíkos mozaikvírus
Ideje: Érettség: Módja: Problémák:
Vetőmagtermesztés
Vetőmagtermesztés •
•
A szabad elvirágzású fajtákat vetőmagnak jó kultúrállapotú, homogén talajon, 20%kal kevesebb csíraszámmal célszerű vetni, mint a takarmány vagy a malomipari célú rozsot
•
Előveteménye rozs és egyéb kalászos nem lehet
•
A szuperelit-előállítás szigetelőtávolsága legalább 500 m, az elité 300 m, az 1. fokúé 250 m, a II. fokúé 200 m kell legyen. Elválasztósáv egyéb gabonától 2 m
•
Veszélyes gyomok a galajfajok és a vadzab, nehezen tisztíthatók a repcsényretek, a csormolyafajok, a konkoly és az apró szulák
•
Az anyarozsot tartalmazó kalászok száma szaporítási foktól függően mintaterenként 5, 7, 10, 20 db lehet. Szántófóldi szemlére egy alkalommal, a rozs sárguló kalászú, de még zöldszalmás állapotában kerül sor.
július közepe, második fele teljes érettségben egymenetes, kombájn - megdőlés - erőteljes amiláz-aktivitás, intenzív folyamatok a szemtermésben - nincs csíranyugalmi állapot (dormancia) - „lábon” csírázás - „megizzad” a szemtermés – 14-15 %-nál nagyobb nedvességtartalom esetén azonnal szárítani kell – erőteljes légzés
Hibrid rozs vetőmagot csak homogén középkötött talajban lehet szaporítani. EIőveteménye sem rozs, sem egyéb kalászos nem lehet. Hibrid rozs és szülőkomponenseinek szaporításakor az izolációs követelmények a következők: – – –
• • •
Elit fokú anyai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelőtávolság 1000 méter Elit fokú apai szülőkomponens vetőmag-előállítás esetén a szigetelő távolság 600 méter 1. fokú (hibrid Fl) vetőmag-előállítás esetén 500 méter ugyanazon faj szülőkomponensétől, vagy más fajtától, vagy ugyanazon fajtától, mely fajtatisztaságra erős heterogenitást mutat
A káros és nehezen tisztítható gyomok azonosak a szabad elvirágzásúnál leírtakkal Szántóföldi szemle háromszor: – – –
virágzás kezdete előtt virágzáskor érés idején
6
2016.06.30.
Évelő rozs
Rozs fajták
•
Fajta név
Bejelentés éve
Bejelentő
Fugato
2007
Hybro
Gamet
2004
Hybro
Kisvárdai alacsony
1993
Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság
Kisvárdai legelő
1988
Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság
Lovászpatonai
1941
Pannon Egyetem
Matador
2001
P.H. Petersen
Ryefood
2005
Dr. Kruppa József
Varda
1975
Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság
Wibro
1998
Hadowka Roslin Smalice
• • • • • • • • • • • •
Interspecifikus hibrid - az évelő rozs és a Secale cereale x Secale montanum fajkeresztezésből (Secale cereanum) Élettartama 3-4 év Júliusban érik és beállt állománya legeltethető Termése 2,0-2,5 t/ha szem és legeltetve 3,5-4,0 t/ha zöldtakarmány A lejtős domb- és hegyvidék az északi és dunántúli erdőtalaj, valamint a laza talajok növénye Jó kultúrállapotú talajon 4 évig ad termést Elővetemény-igénye és talaj-előkészítése és tápanyag-ellátása azonos a rozs fajták igényével A számított alaptrágyák 3-4-szeresét adjuk vetése előtt a talajba bemunkálva A nitrogén első évi adagja legyen azonos az egyéves rozs adagjával, a második év től kapjon 40-50 kg/ha fejtrágyát kora tavasszal, egyszeri kijuttatásban. Ápolása megegyezik a hagyományos rozséval, gyomirtást az első évben igényel, s ha jól beállt, gyakorlatilag gyomelnyomó Július 2. dekádjában érik, aratáskor 15 cm-es tarlót kell hagyni, a jó sarjadás elősegítésére. Szalmája a szemtermés 1-1,5-szerese
Nemzeti fajtajegyzék, 2015
Évelő rozs fajták Fajta név
Bejelentés éve
Bejelentő
Kriszta
1998
Debreceni Egyetem Agrár Kutatóintézet és Tangazdaság
Perenne
1998
KRF Gyöngyös „Fleischmann Rudolf” Kutatóintézet
Gergő
2009
Dr. Farkas Béla
Nemzeti fajtajegyzék, 2015
Kisvárdai alacsony
https://portal.agr.unideb.hu/kutatointezetek/nyki/kutatas/fajtaink/index.html
7
2016.06.30.
Kisvárdai legelő
https://portal.agr.unideb.hu/kutatointezetek/nyki/kutatas/fajtaink/index.html
Varda
https://portal.agr.unideb.hu/kutatointezetek/nyki/kutatas/fajtaink/index.html
Kriszta
Köszönöm a megtisztelő figyelmet!
https://portal.agr.unideb.hu/kutatointezetek/nyki/kutatas/fajtaink/index.html
8
