NÖVÉNYTERMESZTÉSI TECHNOLÓGIÁK Búza, Rozs, Árpa, Zab, Triticale
Sáringer-Kenyeres Tamás Növényvédelmi és agrokémiai szakmérnök
GABONAFÉLÉK TERMESZTÉSE
A gabonafélék a legnagyobb területen termesztett szántóföldi növényeink. Ebbe a csoportba tartozik a búza és a kukorica. kukorica Hazánkban vetésterületük közel azonos: 1-1,2 millió hektár. (2,2) A búza értékét lisztjének magas keményítı és fehérje tartalma adja, amelybıl könnyen emészthetı táplálék készíthetı. A lisztkészítés mellékterméke a korpa, amelyet takarmányozásra használunk. A búzatermesztés során nagymennyiségő szalmát nyerünk, amely almozásra vagy cellulózgyártásra használható. Jó alkalmazkodó képességénél fogva az egész ország területén termeszthetı. Elınye, hogy termesztése jól gépesíthetı, kevés kézi munkaerıt igényel. A búzának sok változata ismert. Hazánkban a közönséges búzát és a keményszemő durum búzát termesztjük. A közönséges búzából kenyér, a keményszemő búzából nagy fehérje tartalma miatt inkább tojás nélküli száraztészta készül.
İszi búza termesztése
İszi búza termesztése
Talajelıkészítés
A jó búzatermés egyik alapfeltétele a gondos talaj-elıkészítés. A talaj-elıkészítést az elıvetemény betakarításának ideje, a visszahagyott tarló- és gyökérmaradványok mennyisége, a talaj kötöttsége és nedvességtartalma határozza meg. Az ıszi vetéső növények talajmővelési rendszerénél tanultak alapján a búza talajelıkészítését a következıkben foglalhatjuk össze:
İszi búza termesztése 1.
2. 3.
4. 5.
A nyár közepéig lekerülı elıvetemények után sekélyen tarlót hántunk. Ha kevés a tarló- és gyökérmaradvány, erre a célra tárcsát vagy kultivátort használhatunk, utána azonnal hengerezünk. A hántott tarlót a nyár folyamán a tömıdöttségtıl és gyomosodástól függıen fogasoljuk vagy kultivátorozzuk. Augusztus második felében keverıszántást végzünk, amelyet fogassal elmunkálunk és győrős hengerrel lezárunk. A vetés elıtt kombinátorral magágyat készítünk, amelynek mélysége 8-10 cm. Amennyiben nem szükséges a vetés utáni hengerezés, hagyjuk a talajt kissé rögös állapotban, mert a hó a rögös talajon jobban megmarad és megvédi a vetést a fagytól.
TARLÓ
tarlóhántás tarlóhántás alapmővelés (szántás)
elmunkálás magágykészítés vetés vetés utáni elmunkálás
İszi búza termesztése
Tápanyagellátás
A búza bıséges tápanyagellátást igényel. Talajaink a jelenleg köztermesztésben lévı búzafajtákat nem tudják a szükséges tápanyagokkal ellátni. A búza alá közvetlenül - annak gyomosító hatása és egyoldalú nitrogénbısége miatt - istállótrágyát nem adunk,
Helyette mőtrágyákat használunk. Korábbi ismereteink alapján a szükséges trágya mennyiségét a tervezett terméshozam, az elı vetemény és az elızı istállótrágyázás ismeretében határozzuk meg.
Eltérı tápanyagellátás hatása a búza fejlıdésére
Búza mőtrágyázása NPK
İszi búza termesztése
A nitrogén felvétele a tenyészidıben a keléstıl az érésig tartó folyamat. A nitrogén azonban könnyen kimosódik a talajból, ezért nem lehet abban felhalmozni. A búzának több nitrogénre van szüksége a kezdeti fejlıdéshez és a tavaszi bokrosodáshoz. A nitrogén felét alaptrágya-ként, a fennmaradó részét a növény fejlettségétıl függıen fejtrágyaként adjuk. A foszfor és kálium felvétele sem egyenletes. Ezek azonban nehezebben mosódnak ki a talajból, ezért alaptrágyaként adhatók. A hektáronkénti 4 tonna búza termés 100 kg nitrogén, 40 kg foszfor és 72 kg kálium hatóanyagot von ki a talajból.
BÚZA
Nitrogén
Foszfor
Kálium
27 % pétisó
1
t/ha termés
25
10
18
92,6
kg/ha
0,9
q/ha
4
t/ha termés
100
40
72
370,4
kg/ha
3,7
q/ha
6
t/ha termés
150
60
108
555,6
kg/ha
5,6
q/ha
ROZS
1
t/ha termés
26
12
26
96,3
kg/ha
1
q/ha
2
t/ha termés
52
24
52
192,6
kg/ha
1,9
q/ha
4
t/ha termés
104
48
104
385,2
kg/ha
3,9
q/ha
İ ÁRPA
1
t/ha termés
27
10
26
100
kg/ha
1
q/ha
4
t/ha termés
108
40
104
400
kg/ha
4
q/ha
6
t/ha termés
162
60
156
600
kg/ha
6
q/ha
T. ÁRPA
Nitrogén
Foszfor
Kálium
1
t/ha termés
23
9
21
85,2
kg/ha
0,9
q/ha
4
t/ha termés
92
36
84
340,7
kg/ha
3,4
q/ha
6
t/ha termés
138
54
126
511,1
kg/ha
5,1
q/ha
KUKORICA
1
t/ha termés
25
11
22
92,6
kg/ha
0,9
q/ha
4
t/ha termés
100
40
72
370,4
kg/ha
3,7
q/ha
6
t/ha termés
150
66
132
555,6
kg/ha
5,6
q/ha
Átlagtermés
İszi búza vetés
Vetés A terméseredmények meghatározó tényezıje a jó vetımag. Csakis fémzárolt magot vessünk, amely garantálja a jó minıséget. A vetés ideje
A vetés idejét úgy válasszuk meg, hogy a növény a tél beálltáig kellıképpen megerısödhessen. Hazai éghajlatunk alatt a búza vetésének optimális ideje október 10-20 között van. A túl korai vetés buján fejlıdik, a növényzet a hó alatt könnyen kipállik, romlik a növény télállósága.
A megkésett vetés egyenetlenül kel, a tél beálltáig nem tud megerısödni, könnyen kifagy. Az így megritkult vetések elgyomosodhatnak.
İszi búza vetés
A vetés módja A búzát kellıképpen ülepedett magágyba 5-6 cm mélyre vetjük. Ha mélyebbre vetünk, a kelés egyenetlen és gyenge lesz, a búza kevésbé bokrosodik, a vetés ritka marad. A vetési mélység a magágy készítéssel és a vetıgép csoroszlyáinak terhelésévei szabályozható. Hazánkban általánosan elterjedt a 12 cm-es gabonasortávolságra történı vetés. A fejtrágyázással és a növényvédelemmel kapcsolatos taposási károk elkerülésére a mővelı utas vetést is alkalmazzák. A mővelı utak egymás-tól való távolsága a munkagépekhez igazodik, általában 18 méter. A mővelı út azt is lehetıvé teszi, hogy a munkákat átfedés nélkül végezzük.
İszi búza vetés
A vetımag mennyisége A fajtára jellemzı tıszámot biztosítjuk. A kevésbé bokrosodó fajtákból 5,5-6 millió csiraszám szükséges hek-táronként. A jól bokrosodóknál 4,5-5 millió is elegendı. A túl sőrő állomány könnyebben megdıl, a betegségekre fogékonyabb lesz. A fentiek alapján egy m2-re 500 db csíraképes mag jut, amely folyóméterenként 70-80 db magot jelent és hektáronként 250-280 kg vetımagnak felel meg.
İszi búza télen
Télen elıfordul, hogy a hó felületén jégpáncél keletkezik, amely alatt a növény megfullad. A tél végén, a kora tavaszi hóolvadás megindulásával keletkezett belvizek alatt ki-pusztulhat a vetés. A koratavasszal jelentkezı felfagyás felismerhetı arról, hogy fıként a délelıtti órákban a növények ellankadtak és fakó színőek lettek. Ilyen esetben, amikor a talaj felszikkadt, sima hengerrel hengerezzük le a területet. Télvégi teendı a fej trágyázás. Tavasszal, március végén, április elején megjelennek a búzavetésekben az ısszel kikelt áttelelı gyomok, mint a tyúkhúr, pásztortáska, árvacsalán, majd késıbb a tavaszi gyomok, pl. a vadrepce, repcsényretek, hélazab.
İszi búza tavasszal
Kártevık
Gabonafutrinka (Zabrus tenebrioides)
1n/L
Gabonafutrinka lárvája
Gabonafutrinka kártétele
Búzafonálféreg (Anguina tritici)
1n/L
Fritlégy (Oscinella frit)
3n/L
Csíkoshátú búzalégy (Chlorops pumilionis)
2n/L
Ugarlégy (Delia coarctata)
1n/T
İszi fekete búzalégy (Phorbia securis)
2n/B
Citromsárga búzagubacsszúnyog (Contarinia tritici)
1n/ L
Üvegszárnyú kabóca (Javesella pellucida)
Gabonakabóca (Macrosteles sp.)
Szárfonálféreg (Ditylenchus dipsaci)
Szárfonálféreg kártétele
Közönséges gyökér-fonálféreg (Pratylenchus pratensis)
Zöld gabona levéltető (Schizaphis graminum)
Zselnicemeggy-levéltető (Rhopalosiphum padi)
8-10n/ T
Vetési fésős bagolylepke (Euxoa temera)
1n/T
Kalászrágó bagolylepke (Apamea sordens)
1n/ L
Osztrák poloska (Eurygaster austriaca)
1n/ I
Mór poloska (Eurygaster maura)
1n/ I
Közönséges szipolypoloska (Aelia acuminata)
1n/ I
Gabonapoloskák
Gabonaszipolyok
Az imágó a kalászokat pusztítja, az érésben lévı szemeket fejjel lefelé rágja. A legnagyobb veszteséget a magok kitúrásával okozza. A rágott szemeken barázdák, gödröcskék látható. A lárva (pajor) polifág, talajlakó kártevı, kezdetben humusszal táplálkoznak, késıbb növények gyökereivel. a lárvák, fıleg az utóveteményt, répát és kukoricát veszélyeztetik.
Veresnyakú zabbogár (Oulema cyanipennis)
1n/ I
Kéknyakú árpabogár (Oulema gallaeciana)
1n/ I
Veresnyakú árpabogár (Oulema melanopus)
1n/ I
Közönséges szalmadarázs (Cephus pygmaeus) 1n/L
Csak a lárva károsít. A gabonaszár belsejét rágja, lefelé haladva → a termés kifehéredik, léha szemek. A gabona megdıl, a szára elszárad és eltörik. Akár 20 %os terméscsökkenést is okoz, nehezíti a betakarítást.
Gabonafutrinka ellen használható inszekticidek: Név
Hatóanyag
Dózis
Banvel 50WP
50% benszultap
1,25 kg/ha
Dimilin 25 WP
25% diflubenzron
0,3 kg/ha
Fendona 10 EC
10 alfametrin
0,15 l/ha
Force 5 EC
5% teflutrin
1 kg/ha
Nomolt 15 SC
150 g/l
0,5 l/ha
Padan 50 SP
50% kartap
1-1,5 kg/ha
Pyrinex 48 EC
480 g/l klorpirifosz
1,5 l/ha
Rovlinka 50 NP
50% dioxikarb
2 kg/ha
Thiodan 35 EC
35% endoszulfán
1,5 l/ha
Vetésfehérítı ellen alkalmazható inszekticidek: Név
Hatóanyag
Dózis
Bancol 50 WP
50% benszultap
0,75-1 kg/ha
Chinmix 5 EC
50 g/l ß-cipermetrin
0,25-0,35 l/ha
Decis 2,5 EC
25 g/l deltametrin
0,4 l/ha
Fendona 10 EC
10% alfametrin
0,1 l/ha
Karate 2,5 WG
2,5% λ-cihalotrin
0,3 kd/ha
Padan 50SP
50% kartap
1,5 kg/ha
Regent 80 WG
80% fipronil
15 g/ha
Rovlina 50 WP
50% dioxikarb
1 kg/ha
Sherpa 25 EC
250g/l cipermetrin
0,15 l/ha
Sumi-alfa 5 EC
5% eszfenvalerát
0,2 l/ha
Trebon 10 F
10 % etofenprox
1 l/ha
Poloskák ellen alkalmazható inszekticidek: Név
Hatóanyag
Dózis
Banvel 500 SC
50% benszultap
1 l/ha
Dimecron 50
50% foszfamidon
0,05-0,1 l/ha
Padan 50 SP
50% kartap
1,0-1,5 kg/ha
Parashoot 45 SC
450 g/l metil-paration
1,0-1,5 l/ha
Madárkár elleni szerek: Név
Hatóanyag
Dózis
Avistop-Agro
20% ziram
25-30 kg/t mag
Mesurol 50 WP
50% merkaptodimetur
10 kg/t mag
Búza vörösrozsda
Búza kalászfuzárium
Fuzáriumos szemek
A fuzárium toxinok hatása a gazdasági haszonállatok termelésére és egészségére
Gabona fuzariózist elısegítı kukorica szár maradványok ıszibúzában
Lisztharmat
Lisztharmat
http://www.agr.unideb.hu/novved/Oktatas/tantargyaksegedletek/integralt/Gombabetegsegek/
İszi búza ısszel kikelt áttelelı gyomok
tyúkhúr,
pásztortáska,
árvacsalán,
İszi búza majd késıbb a tavaszi
gyomok, pl. a
vadrepce,
repcsényretek,
hélazab.
acat
İszi búza Betakarítás
A búza betakarítását a teljes érés elején kezdjük, amikor a szem nedvességtartalma 14% körüli. Amennyiben ennél nagyobb víztartalommal aratunk, a búzát szárítani kell, mert csak így tárolható. Az érés ideje július hónap. Az aratás gondos munkaszervezést kíván. A kisebb területen gazdálkodók nem rendelkeznek kombájnnal, bérkombájnra vannak utalva ami az aratás elhúzódásával jár, ez pedig mennyiségi és minıségi veszteséget okoz. A betakarítás legfontosabb követelménye a veszteségek csökkentése. A veszteség teljes mértékben soha nem küszöbölhetı ki, de lehetıleg 4% alatt legyen.
İszi búza szalma
A szalma betakarításának több módja ismert. A kombájn által rendre rakott szalma külön menetben bálázható, a petrencébe rakott keretes szalmalehúzóval takarítható be. A szalma elszállításáról - a talajmunkák végzése érdekében mielıbb gondoskodni kell. A szalma tarlón való elégetése környezetvédelmi okokból tilos. Elégetni csak növényvédelmi okokból és külön engedéllyel szabad. Az ıszi búza hektáronkénti termése 4-5 tonna szem és kb. ugyanannyi szalma.
Tilos!
Köszönöm a figyelmüket!
Rozs termesztési technológiája
Ea: Sáringer-Kenyeres Tamás
Rozs
A rozs és búza szemek
A rozs
hővösebb, csapadékosabb éghajlat növénye. jobban bírja a téli hideget. Fejlıdési ritmusa különbözik az egyéb gabonákétól. A rozs idegen megtermékenyülı növény. Virágzás idején a portokok kilógnak a kalászból, amelybıl a szél a virágport a szomszéd kalász bibéjére viszi.
Amennyiben virágzás idején esıs, ködös az idıjárás, a virágpor összetapad és a talajra hull. Ennek következtében a kalász hiányosan termékenyül meg, a rozs "ablakos" marad.
Jó termést akkor várhatunk, ha a május hővös és a júniusi meleg nem köszönt be túl korán. Hazánk rozstermı tájai a Nyírség, a Duna-Tisza köze és az ország nyugati peremvidékei.
A rozs Talajigény A rozs gyökérzetének jó tápanyagfeltáróképessége következtében a gyengébb termıképességő talajokon is sikerrel termeszthetı. Elsısorban a homoktalajok és a savanyú kémhatású erdıtalajok növénye. A jobb termıképességő talajokról kiszorította az ıszi búza és az árpa, mert a rozs terméshozama alacsonyabb.
A rozs Tápanyagellátás
A rozs élelmes gyökérzetévei a talaj nyers tápanyagait is jól hasznosítja. Mőtrágyákat alkalmazunk.
A foszfor és kálium mőtrágyákat a talajelıkészítés során alaptrágyaként adjuk. A nitrogén mőtrágyával óvatosabban kell bánnunk, mert a rozs szárszilárdsága gyengébb mint a búzáé. Akkor járunk el helyesen, ha egyharmadát a vetés elıtt alaptrágyaként, a fennmaradó részét tavasszal fejtrágyaként adjuk.
Egy tonna termés elıállításához szükséges hatóanyag: N = 26 kg, P= 12 kg, K= 26 kg.
A rozs
TARLÓ
Talajelıkészítés A rozs talajelıkészítése igénytelen az elıvetemény lekerülésének ideje határozza meg a talajelıkészítés módját. Általános szabály, hogy olyan tarlóhántás nedvességtartalmú és ülepedett magágyba vessünk, tarlóhántás amelyben a gyorsan kikelı növény megerısödve kerül a télbe. Talajelıkészítése hasonló a búzáéhoz. alapmővelés 1. tarlóhántás, (szántás) 2. majd annak ápolása következik. 3. Vetés elıtt néhány héttel keverı szántást végzünk, hengerrel lezárunk. elmunkálás 4. Közvetlenül vetés elıtt magágyat készítünk. 5. Mélységére ügyeljünk, mert a rozs nem szereti a mély vetést. 4-6 cm mélységő magágyat készítünk. magágykészítés vetés Laza homoktalajokon a többször meglazított homokot a szél könnyen kikezdi. Amennyiben a talaj kigyomosodna, a gyomosodás mértékétıl függıen fogasoljunk vagy vetés utáni kultivátorozzunk és utána azonnal hengerezzünk. elmunkálás
A rozs Vetés
A rozs vetésideje szeptember hónap. A gyengébb termıképességő talajokon szeptember közepéig, a jobb talajokon szeptember végéig kell vetnünk. A vetés sortávolsága 12 cm, mélysége a talajtóI függıen 4-6 cm. A mélyen vetett rozs kevésbé bokrosodik, a túlságos sekély vetés a téli hıingadozás hatására könnyen felfagy. A vetımag mennyisége hektáronként 4,5 - 5 millió csírával számolva 150-170 kg. Megkésett vetés esetén a csíraszám 8-10%-kal növelhetı. Vetés után könnyő magtakaró fogast és hengert használhatunk.
A rozs Növényápolás, növényvédelem A rozs ritkán szorul ıszi ápolásra. A jól bokrosodó sőrő állomány az ısszel kelı gyomokat elnyomja. Télen a jégpáncél megtörésére kerülhet sor. Tavasszal csak a ritka vetésben számolhatunk gyomosodással. Gombabetegségei közül a rozsüszög, kıüszög és az anyarozs a gyakoribbak. A betegségek csávázott vetımag használatával megelızhetık. A talajlakó kártevık ellen talajfertıtlenítéssel védekezhetünk.
A rozs Betakarítás
A rozs a búzánál néhány nappal korábban - június végén, július elején - aratható. Teljes érésben kell betakarítani, mert korábbi aratáskor a szemek nem telnek ki, késıi aratás esetén nagyobb lesz a szemveszteség. Az aratás kombájnnal egy menetben történik. A nagyobb tömegő szalma lassítja a kombájn munkáját. Aratás után a szemet tisztítani, majd szárítani kell, mert biztonságosan csak 14% nedvességtartalommal tárolható. Termése hektáronként 1,5-1,7 t szem és kétszeres mennyiségő szalma.
Az ıszi árpa termesztéstechnológiája
Az ıszi árpa
Az ıszi árpa Talajigény Hazánkban az árpának két változatát termesztjük; az ıszi és a tavaszi árpát. Az ıszi árpát takarmányozásra, a tavaszi árpát ugyancsak takarmányozásra és a sörgyártás alap anyagaként hasznosítják. Az ıszi árpa környezeti igényei Éghajlatigény
Az ıszi árpa éghajlatigénye hasonló az ıszi búzáéhoz, télállósága azonban gyengébb. Az ıszi búzánál korábban érik. Hó nélküli teleken a fagyokat megsínyli. Termesztése olyan talajokon indokolt, ahol az ıszi árpával a gyengébb termıképességő talajok is jól hasznosíthatók. Legalkalmasabbak a mérsékelt nitrogénszolgáltató képességő középkötött, homokos vályogtalajok. A tápanyagokban, fıleg nitrogénben gazdag talajokon buján fejlıdik és hajlamos a megdılésre.
Az ıszi árpa Tápanyagellátás
A kezdetben gyorsan fejlıdı, gyökérzetét gyorsan kifejlesztı ıszi árpa jól hasznosítja a talaj tápanyagait. A foszfor és kálium mőtrágyákat a talaj elıkészítés során alaptrágyaként juttatjuk ki. A szükséges nitrogénnek csak harmadát adjuk vetéskor, a fennmaradó részt a növényállomány fejlettségétıl és az átteleléstıl függıen fejtrágyaként adjuk. A jól áttelelt és fejlett vetésekre felesleges a mőtrágyát kiszórni. Tápanyagigénye tonnánként: N = 27 kg, P = 10 kg, K = 26 kg hatóanyag.
Az ıszi árpa
TARLÓ Talajelıkészítés Talajmővelési rendszere megegyezik az ıszi búzáéval. A korán lekerülı elıvetemények (repce, borsó, tarlóhántás keveréktakarmányok) után van elegendı idı a tarlóhántás talaj elıkészítésre. Az elıvetemény lekerülése után mielıbb hántsunk tarlót. Erre a célra a visszamaradó tarló- és gyökér alapmővelés maradványoktól függıen tárcsát, nehéz kultivátort, (szántás) ásóboronát használhatunk. A meghántott tarlón a nyár folyamán irtsuk a gyomokat. elmunkálás Az alapmőtrágyákat a nyári talaj munkákkal juttassuk a talajba. magágykészítés Az ıszi árpa nem igényli a mélymővelést, de vetés igényes a talaj ülepedettségére. vetés utáni A 8 cm körüli magágyat legcélszerőbb elmunkálás kombinátorral vagy fogas boronával és hengerrel elıkészíteni.
Az ıszi árpa
Vetés
Az ıszi árpa vetésideje szeptember második fele. Az elsietett vetés buja fejlıdést eredményez, a megkésett vetést a téli fagyok károsíthatják. Az idıbeni vetés azért is lényeges, mert az árpának a rozshoz hasonlóan még az ısz folyamán el kell bokrosodnia. Ellenkezı esetben tavasszal jó idı esetén gyorsan szárba indul és ritka marad. A vetımag mennyisége 5-6 millió csíra hektáronként, amely átlagos ezermagtömeg esetén megfelel 190-200 kg vetımagnak. A vetés mélysége 4-6 cm. Vetésre csak jó csírázóképességő és az üszögbetegségek ellen csávázott vetımagot használjunk.
Az ıszi árpa Növényápolás, növényvédelem Azt ıszi árpa vetés után talaj ápolásra nem szorul. Lényeges azonban a gyomok és kártevık elleni védekezés.
Vegyszeres gyomirtásra akkor kerül sor, amikor az ısszel kelı, áttelelı egyéves gyomok (csibehúr, pásztortáska, árvacsalán) a télen át megritkult vetésekben nagyobb mennyiségben jelentkeznek.
A jól fejlıdı állomány elnyomja a gyomokat. Az árpa hiányos kelését a vetési hibákon kivül elsısorban a gombabetegségek okozzák. Ilyenek pl. a fuzáriumos fertızések. Erre utalnak a talajból kiemelt elvékonyodott és megcsavarodott csírák. Hosszú, meleg ıszön a lisztharmat jelentkezik. A hó alatt a rozsda is támadhat ja a vetést. A betegségek ellen csávázott vetımaggal és gombaölı szerekkel védekezhetünk. A kártevık közül a vetési bagolypille hernyója, a mocskospajor, a gabonafutrinka lárvája a csócsároló és a pattanóbogár lárvája, a drótféreg okozhat károkat. Kártételük a helyesen megválasztott elıveteménnyel (gabona ne következzék gabona után), a gyomok irtásával megelızhetı.
Az ıszi árpa Betakarítás Az ıszi árpát június második felében aratjuk. A legkorábban betakarítható gabonaféle. A gyors betakarítással elkerülhetık a megdılésbıl adódó veszteségek. A nedves talajra került mag csírázásnak indulhat. Megkésett aratás es esetén az árpa kalásza törékennyé válik, nı a betakarítási veszteség. A veszteségek a kombájn helyes beállításával és a haladás sebességének megválasztásával csökkenthetık. Az ıszi árpa szalmája takarmányozási célra nem használható. A szemtermés hektáronként 2-3 tonna. A szalma a szem 1,2-1,5szöröse.
A tavaszi árpa termesztéstechnológiája
A tavaszi árpa
A tavaszi árpa
A tavaszi árpa
Éghajlatigény
A tavaszi árpát részben takarmányozásra, részben sörgyártásra használjuk. A takarmány- és a sörárpa éghajlatigénye eltérı. A takarmányárpa szárazabb, melegebb idıjárást kíván, amely elısegíti a magvak fehérjetartalmának növekedését. Ezzel ellentétben a sörárpa a keményítı képzıdéshez a kissé csapadékosabb, hővösebb éghajlatot igényli. Ilyen éghajlat alatt fehérjében szegény, lisztes magvú termést ad. Az ország északi, északnyugati tájain inkább sörárpát, a déli melegebb vidékein takarmányárpát termesztenek.
A tavaszi árpa
A tavaszi árpa fejlıdésének kedvez a korai kitavaszodás. Az érés idején beköszöntı nagy meleg megszorulást okozhat. A túlzott csapadék hatására az árpa könnyen megdıl, és a már virágzó árpa oldalhajtásai is kalászt fejlesztenek. (Kettıs növés.) (A sörgyártásnál az árpacsírából malátát készítenek.)
A tavaszi árpa
Talajigény
A tavaszi árpa termesztésére legalkalmasabbak a mélyrétegő, tápanyagokban gazdag mezıségi talajok. Mindenütt, ahol cukorrépa sikerrel termeszthetı, a tavaszi árpa is jó termést ad. A rövid tenyészidejő, gyengén fejlett gyökérzető tavaszi árpa az ilyen talajokon jól érzi magát.
A nitrogénben egyoldalúan gazdag talajokon nı a sörárpa fehérjetartalma és könnyebben megdıl. A mészben gazdag, gyengén lúgos talajokon jó minıségő, vékony pelyvájú sörárpa terem.
A tavaszi árpa
Tápanyagellátás
Tápanyagszükségletét mőtrágyákkal elégítjük ki.
A mőtrágyázás nemcsak a termés mennyiségét, de annak minıségét is befolyásolja. Különösen a sörárpa mőtrágyázása kíván alapos megfontolást.
A tápanyagellátás legnehezebb kérdése a nitrogén mőtrágyázás. a takarmány, mind a sörárpa megdılhet. A sörárpánál a minıség is romlik. Minél nagyobb a talaj humusztartalma, annál kevesebb nitrogén mőtrágya szükséges.
sok könnyen felvehetı tápanyagot igényel.
A tavaszi árpa foszfor mőtrágyázása egyszerőbb. A foszfor jó hatással van a gyökérképzıdésre, a kezdeti fejlıdésre, elısegíti az érést és a szemképzıdést, javítja a minıséget. A sörárpa káliumigénye nagy. Megfelelı kálium ellátottság mellett a mag beltartalma lisztesebb lesz, amely a malátagyártás elıfeltétele.
A foszfor és kálium mőtrágyákat, valamint a nitrogén kisebb részét az ıszi mélyszántással keverjük a talajba. A tavaszi árpa tonnánkénti tápanyag igénye: N = 23 kg, P = 9 kg, K = 21 kg hatóanyag.
A tavaszi árpa
Talaj elıkészítés
A talajmővelés ideje és módja az elıveteménytıl és a talajtól függ. Bármely növény után készítjük elı a talajt, alapvetı munka az ıszi mélyszántás.
A tavaszi árpát gyommentes, érett magágyba korán tavasszal kell elvetni.
Legfontosabb célja az ıszi és a téli csapadék raktározása. Ezért a korán lekerülı elıvetemények után szeptemberben, a késıbb lekerülık után október végéig szántsuk meg a talajt. Az ısszel meg szántott talaj felsı rétege tavasszal korábban felszikkad,
Elsı teendı a simítózás. Kerüljük a tárcsás mővelést, mert a talaj a vetés mélységéig kiszárad. Helyette fogast használjunk. Magágyat kombinátorral készítsünk. A korán vetendı tavaszi árpának csak akkora területet készítsünk elı vetésre, amelyet még azon a napon be is vetünk.
A tavaszi árpa Vetés A tavaszi árpa az egyik legkorábban vethetı növényünk. Az optimális vetésidı március elsı fele. A vetés mélysége 4-5 cm. Ennél sekélyebbre ne vessünk, mert a sekélyen vetett árpa rosszul bokrosodik. A sortávolság 12 cm, a hektáronként vetendı csiraszám 4-4,5 millió. A gyengébben sikerült magágyba 5-6 millió csírát vethetünk. A magmennyiség 160-200 kg hektáronként. A sörárpát a takarmányárpánál sőrőbbre vetjük, hogy kevésbé bokrosodjon, kevesebb mellékhajtást neveljen.
A kiegyenlített magvak értékesebbek, egyöntetőbben csíráznak.
Elıfordul, hogy az árpával együtt pillangósvirágú növényt (pl vörösherét) is vetünk. Takarónövénynek csak takarmányárpát hasznáIjunk. A csiraszámot ilyenkor 30-40%-kal csökkentjük, hogy a sőrő állomány ne nyomhassa el a védett növényt. Amennyiben a mag szárazabb magágyba kerül, vetés után hengerezzünk.
A tavaszi árpa Növényápolás, növényvédelem
A kikelt árpát cserepesedés esetén ajánlatos sima hengerrel vagy hengerboronával megjáratni. A gyorsan fejlıdı árpa egyéb talaj ápolási munkára nem szorul. Amennyiben talajlakó kártevık jelenlétével számolunk, a vetéssel egy idıben ajánlatos rovarölı szerek kijuttatása. Az árpa igen érzékeny a gyomnövényekre. Gondot inkább az árpával együtt csírázó kora tavaszi gyomok (vadrepce, repcsényretek, aprószulák, vadzab) jelentenek. Ellenük a szárbaindulás kezdetén vegyszeres gyomirtókkal védekezhetünk. Sörárpában a felszívódó gyomirtók helyett perzselı hatásúakat használjunk, mert a felszívódó hatásúak rontják a minıséget. Bokrosodás idején jelentkezik a vetésfehérítı bogár, amelynek lárvái hosszanti csíkokban hámozzák a leveleket. A kártevı rovarirtó szerekkel pusztítható. Kalászolás idején már láthatók az üszögspórákkal fertızött kalászok, amelyek spórái terjesztik a betegséget. Megelızésre csávázott vetımagot használjunk.
A tavaszi árpa
Betakarítás
A tavaszi árpát az ıszi búza betakarítása után, július közepén aratjuk.
A sörárpa aratásával meg kell várnunk a teljes érést, mert csak akkor kapunk jó minıségő, keményítıben gazdag, fehérjében szegény, vékony héjú, telt szemeket.
Két menetben azért sem célszerő aratni, mert ha a rendre vágott sörárpa megázik, a szemek megbarnulnak, csirázó képességük romlik. A kombájn beállításakor óvakodni kell a túlzott mértékő toklászolastól, mert a csíra könnyen megsérül, amely a malátagyártást károsan befolyásolja.
A tavaszi árpa
A magot aratás után tisztítani kell. Amennyiben víztartalma 16%nál nagyobb, szárítani szükséges. A szárítási hımérséklet a 40 °C-ot ne haladja meg, mert az ennél nagyobb hımérséklet veszélyezteti a csírázóképességet. A tavaszi árpa szalmája értékes takarmány. A szalmát minél elıbb győjtsük össze és szállítsuk el a tábláról. Különösen vonatkozik ez a takarónövényként vetett árpára, hogy utána a pillangós növény zavartalanul fejlıdhessen. Az árpa a rozshoz hasonlóan a tárolás alatt is élénk élettevékenységet folytat, amelynek következtében könnyen bemelegszik és penészedik. A halomba rakott terményt átlapátolással szellıztethetjük. A tavaszi árpa átlagtermése 3-4 tlha, a szalma a szem 1-1,2szerese.
Zab termesztés technológiája
Ea: Sáringer-Kenyeres Tamás
Zab
Zab Eredete
A zab tipikusan az északi országokra jellemzı növény. Sikerét energia tartalmának és annak köszönheti, hogy segít elviselni a hideg éghajlatot.
Élettani hatása
A zab nagyon értékes takarmánygabona. A legtöbb zabot Észak-Amerikában és Oroszországban termesztik. A zab azonban nem csak értékes abraktakarmány, emberi táplálkozás céljára és élelmiszeripari feldolgozásra is termesztik a sajátos kémiai összetétele miatt. A zab az egyik legnagyobb fehérje- és zsírtartamú gabonaféle. Telítetlen zsírsavakban és ásványi sókban igen gazdag. Nagyon jó hatással van az idegrendszerre. Nagyon tápláló; rendszeres fogyasztása mellett magas cellulóz tartalma segít megtisztítani és szabályozni a belek mőködését, hozzájárul a koleszterinszint, valamint a vérben található lipidek mennyiségének csökkentéséhez. Fogyasztása minden évszakban, különösen a hideg idıszakokban tanácsos. Különösen javasolt a növésben lévı gyermekek, sportolók, lábadozó betegek számára, valamint fizikai és szellemi megterhelés idején. 0% koleszterin 0% laktóz
Vetésváltás
A zab nem kényes az elıveteményekre sem, ezért gyakran visszaélnek igénytelenségével, mert sovány talajokon, és rossz elıvetemények után vetik. A zab is meghálálja a jó elıveteményeket. Legjobb elıveteményei az istállótrágyázott kapások, valamint az évelı pillangósok és füvesherék, de önmaga után ne következzen, mert erre érzékeny.
Vetésváltás
Talajmővelés
Vetés
Nagyon fontos a jól elıkészített vetımag. A zabot a fedett és porüszög ellen csávázni kell. Vetési idı azonos a tavaszi árpa vetésidejével, kora tavasz - az idıjárástól függıen március eleje, közepe -, vagyis minél korábban vessük el, mert csak a korán vetett zabtól várható bı és jó minıségő termés. A zabot is gabona-sortávolságra vetjük. Vetési mélység: 4-5 cm. A vetımag mennyiség: 4,5-5 millió csíra/ha; 55-60 szem folyóméterenként, /ez 130-150 kg/ha vetımagnak felel meg./
Tápanyagellátás és trágyázás
Sovány talajokon kedvezıen reagál az istállótrágyára is. A foszfor- és káliummőtrágyákat ısszel, az alapmővelés elıtt juttatjuk ki. A zabtermesztésben a nitrogén megosztott kiadása indokolt: a teljes mennyiség 0–30%-át ısszel, 70–100%-át tavasszal, vetés elıtt szórjuk ki. A mőtrágyák közül a zab a nitrogénre a legigényesebb, ezért a zab nitrogénigényes növénynek tekinthetı. A foszfor és kálium igénye - gyökérzetének jó tápanyagfeltáró képessége miatt - kisebb, mint a többi gabonaféléé. A foszfor és kálium-mőtrágyázás pedig csak megfelelı nitrogénellátottság esetén gazdaságos. A zab fajlagos tápanyagigénye 100 kg termésre vonatkoztatva: 2,5 kg N, 1,5 kg P2O5, 1,8 kg K2O, vagyis 5,8 kg vegyes - NPK hatóanyag. A zab nitrogénfelvétele a tenyészidı kezdeti szakaszától egészen a virágzásig élénk. A többi kalászosokhoz képest asszimiláló képességét hosszabb ideig megtartja.
Ápolás
A zab ápolása mindenben azonos a tavaszi árpáéval.
Gyomok, Gombabetegségek, Rovarok Gyomok T3 gyomok
T4 gyomok
parlagfő kakaslábfő muharfajok
T2 gyomok
vadrepce repcsényretek vadzab füstikefajok
ragadós galaj ebszékfő
G3 gyomok
mezei acat apró szulák
Betegségek
zab fedett üszög zab porüszög lisztharmat zab koronás rozsda zab feketerozsdája
Rovarok
vetésfehérítı bogár gabona-levéltetvek gabonapoloskák gabonalegyek gabonaszipolyok
Gyomirtás
A zab állományában – a kultúrnövény fejlıdési ritmusával megegyezıen – az egyéves gyomok közül elsısorban a T3 gyomok, kisebb mértékben pedig a T2 és T4 (betakarítás ideje) gyomok fordulnak elı. Egyenletes, beállt zabállománynak kedvezı a gyomversengı képessége. Ha az integrált gyomszabályozás keretében gyomirtó szer használatra kerülne sor, azt gyomfelvételezésnek kell megelıznie. A zab gyomirtása poszt-emergensen történik, a herbicidek közül a hormonbázisú (elsısorban MCPA), kombinált és szulfonil-karbamid készítmények egyaránt eredményesen alkalmazhatók.
Betakarítás és tárolás
A zab a legkésıbben érı gabonaféle, általában július közepén érik. Mivel a szemek egyenlıtlenül érnek, az aratás idejének a megállapítása nagy figyelmet kíván. Akkor arassunk, amikor a buga hegyén már kemények, a buga közepén viaszérésben, a buga alján pedig viaszérés elején vannak a szemek. A zab szára ilyenkor még nedves, színe sárga, a szárcsomók még zöldek. A zab aratására legmegfelelıbb a kétmenetes kombájnos aratás, amikor a zabot 1-2 napig a tarlón hagyjuk száradni és csak azután szedjük fel és csépeljük el rendfelszedı kombájnnal. Az egymenetes kombájnos aratás esetén meg kell várni, amíg a buga közepén lévı szemek is a teljes érés kezdetén vannak. A learatott és elcsépelt termés kezelése, esetleges szárítása és tárolása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal. A zab szalmatermése a szemtermés 1,5-2-szerese. A zabszalma - amely értékes takarmányszalma - betakarítása, kazlazása mindenben azonos a többi gabonaféléknél leírtakkal, fıleg a tavaszi árpaszalma betakarításával
Triticale
búza,
rozs,
triticale
Triticale
A Triticale a búza és rozs keresztezésébıl származó állandósult jellegő köztes típusú hibrid, amelynek a jelentısége világviszonylatban egyre jobban növekszik; jelenleg több mint 400 ezer ha-on termesztik. Jelentısége nem csak átmeneti jellegében van, hanem beltartalma miatt is jelentıs gabonaféle. A beltartalmi értékét tekintve elsô helyen a Triticale fehérjetartalma említhetı meg. A szem fehérjetartalma a környezettıl, évjárattól és a talajtól is függ, általában 14-18% között ingadozik. Vetésterülete a termsztésbe vonása idején növekvô tendenciát mutatott, 70-es évek végén erôsen lecsökkent; az utóbbi években újból növekszik.
Triticale
A Triticale éghajlatigénye nagyobbrészt a rozséhoz hasonló. Ezért elsısorban a rozstermelı körzetekben termeszthetı. De csak a jobb homoktalajokon és a közepes búzatalajokon termeszthetı gazdaságosan. Gyenge talajokon a rozs többet terem, jobb talajokon pedig a búza terem többet. /Ez is gátolta a Triticale nagyobb arányú elterjedését nálunk./ A Triticale, mint átmeneti növény, igényeit tekintve általában a rozshoz áll közelebb, nem a búzához.
Vetés
A Triticale- vetımag elıkészítésére és vetésére is nagy gondot kell fordítani a vetımag gyenge csírázóképessége /85-88%/ miatt. Nagyon fontos a korai vetés, általában a rozzsal egy idıben vethetı. Kenyér- és takarmánygabona céljára szeptember közepétıl szeptember végéig vessük; Gabona-sortávolságra, 4-5 cm mélyre vessük. A szükséges vetımagmennyiség: 4,9-5,1 millió csíra/ha. /Ez a csíraszám - a gyenge csírázás, vagyis a több vetımag miatt - kb. 230-260 kg/ha körüli vetımagnak felel meg./ Ezerszemtömeg 43-45 g.
Betakarítás és tárolás
A rozs és a búza után érik. Aratása - hosszú szalmája miatt - inkább a rozshoz hasonlít. Egyébként nem pereg, de cséplése nehézkesebb, mint a többi gabonaféléé, mert a kalászorsó erısen töredezik. Tárolása mindenben azonos a többi kalászos gabonaféle tárolásával.
Köszönöm a figyelmet!
