Roncsolás-mentes diagnosztika

Roncsolás-mentes diagnosztika Nagyszámú vasbeton műtárgy készült eddig a XX. század első felétől kezdve, a XX. században épült vasbeton szerkezetek esetében eltérő volt a szabvány, mások voltak a technológiai megkötések. Az építés óta a szerkezetek folyamatos környezeti és üzemeltetési hatásoknak vannak kitéve, a felújítás vagy nem teljes körű vagy nem történt/történik meg – a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függően. A felújítási munkálatok elmaradása miatt a romlási folyamatok gyorsabb ütemben mentek végbe és a hátralévő használati élettartam lerövidül. Ahhoz, hogy a szerkezetek állapotáról kellő biztonsággal véleményt lehessen alkotni, diagnosztikára van szükség

1. Vasbetonszerkezetek korróziója A korrózió kialakulását (1. ábra) elősegítő tényezők a kivitelezési hibák, bedolgozási, technológiai problémák és az utókezelési problémák.

1. ábra: Vasbetonszerkezetek tönkremenetele korrózió hatására

2. A helyszíni roncsolás-mentes diagnosztika eszközei, módszerei Ultrahangos vizsgálat (betonoszkóp) Fizikai jellemzők meghatározására alkalmas vizsgálati módszer, az ultrahang-impulzus két anyag határrétegén visszaverődik, így a szerkezeti inhomogenitás (repedések, fészkek, kisebbnagyobb tárgyak) helyei megállapíthatók. Az ultrahangos vizsgálatok alkalmasak a szilárdság, beton tömörség, belső üregek felderítésére és repedésmélység meghatározására (3. ábra).

2. ábra – Ultrahangos vizsgálóberendezés

3. ábra – Balról jobbra: üregek, tömörség meghatározása, repedésmélység meghatározása

Schmidt-kalapács – nyomószilárdság meghatározása A legelterjedtebb vizsgáló eszköz, egyszerű, olcsó és gyors, a vizsgálat a rugalmas visszapattanás elvén alapul.

4. ábra – Schmidt-kalapács

A vizsgálat végrehajtásának lépései:  A vizsgálat végrehajtása előtt a felületet elő kell készíteni, le kell csiszolni  Kb. 15 cm átmérőjű körben 10 db-ot kell ütni a felületre  Az eszköz nem képes a beton mélyebb rétegek állapotát meghatározni, csak limitált területre és kb. 20 – 30 mm mélységre ad értéket Leszakító vizsgálat – tapadó-húzószilárdság vizsgálata Elve: egy korongot ragasztunk a felületre és azt egy hidraulikus berendezéssel felszakítjuk. A beton húzószilárdságának és a felvitt réteg (pl. lőttbeton, festékek) tapadószilárdságának mérésére alkalmas.

5. ábra – Leszakító készülék

Elektromágneses vaskereső – acélbetétek helyének meghatározása Elve: a műszer által gerjesztett térbe kerülő ferromágneses anyagokban áram indukálódik. A vizsgálattal az acélbetétek átmérője és elhelyezkedése, ezáltal a betonfedés is mérhető. Az eszköz arra lett kifejlesztve, hogy a felület közelben elhelyezkedő acélbetéteket, feszítőbetéteket képes legyen megtalálni (6. ábra).

6. ábra – Az elektromágneses vaskereső működés közben

3. A roncsolás-mentes diagnosztikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban - Esettanulmányok 3.1. Felüljáró felhajtóágának vizsgálata Építés éve: 1973, 9 nyílású, Gerber-csuklós, monolit vasbeton híd. Támaszköz: 15,22 m, útpálya szélessége: 0,50+6,36+0,50 m, a műtárgy teljes hossza: 136,88 m.

7. ábra – Felhajtóág nézete

A felhajtóág fontos szerepet játszik a városi közlekedésben, mely szerkezet felújításához 2009-ben felújítási tervdokumentáció készült. Az állapotvizsgálat célja volt a felújítási koncepció felülvizsgálata, a teljes hídszerkezet jelenlegi állapotának felmérése. A pillérek károsodásai

8. ábra - Pillér oldalnézete

A károsodott területeken ugyanolyan típusú károsodásokat lehetett megfigyelni, a betonfedés a pillérek víz által áztatott részeiről táblákban levált, bedolgozási hibák is megfigyelhetőek voltak (8. ábra, 9. ábra).

9. ábra – Tapadószilárdság vizsgálata, pillérek károsodásai

Megállapítások A tartósságot biztosító betonfedés elvált/levált, az acélbetétek védelem nélkül ki vannak téve az ártalmas károsító tényezőknek. A felújítási tervezés folyamán globális, a csatlakozó szerkezetekre, rendszerekre kiterjedő tervezést kell elvégezni.

3.2. Hengeres víztorony állapotvizsgálata A csúszózsalus technológiát tekintve a legrégebbiek és legegyszerűbbek a hengeres toronytörzsű víztornyok. 1966. év végén a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) megbízást adott a MÉLYÉPTERV-nek 10 db különböző fenékmagasságú víztorony tanulmánytervének elkészítésére (10. ábra). A hengeres víztornyok az alföldi és a dél-dunántúli régiókban találhatóak meg.

10. ábra – KEVIÉP víztoronycsalád

Ebből a családból származó hengeres kialakítású csúszózsalus technológiával épített víztornyok tartószerkezeti rendszere egy vasbeton körlemez alapra befogott monolit vasbeton hengerpalást, melybe a felső zónában kezelőfödém tárcsa, e fölött egy külön beépített monolit vasbeton víztartály, majd zárószerkezetként egy monolit vasbeton lemezfödém van beépítve. A víztartály a toronytörzstől függetlenített monolit vasbeton hengertartály, és minden kapcsolat monolitikus kialakítású.

11. ábra – Víztorony rajza és nézete

A csúszózsalus kivitelezési technológiából adódóan a csúszózsaluzat mozgatása során keletkező erők a frissbetont fellazították, így oda a csapadékvíz könnyen be tudott hatolni, később a környezeti hatások a károsodás mértékét súlyosbították. A kivitelezési technológia során nem fordítottak elegendő figyelmet a betonfedés biztosítására, valamint a beton bedolgozása helyenként nem volt megfelelő. A technológiai repedéseken behatoló csapadékvíz a betonacél korrózióját segítette elő és a repedésekben megfagyott víz a betonfedés helyenkénti leválásához vezetett (12. ábra).

12. ábra – Hengeres toronytörzs károsodásai

Víztartály falának vizsgálata A víztartály falának vizsgálatát ultrahangos vizsgálóberendezéssel végeztük el. A vizsgálat célja volt a repedések vizsgálata a belső vasbeton falon a repedések mélységének meghatározása (13. ábra). A repedések mélysége határozza meg a felújítás módját, teljes átrepedés esetén más technológia alkalmazandó, mint kis repedésmélység esetén.

13. ábra - Tartályfal vizsgálata ultrahanggal

3.3. Műemlék víztorony állapotvizsgálata

14. ábra – A műemlék víztorony nézete

A víztorony jelenleg használaton kívüli állapotban van és az ivóvízhálózatnak már régóta nem része. Balesetveszély miatt el van kerítve és a lehulló betondarabok miatt szükségessé vált az építmény állagvizsgálata. A torony további sorsa kérdéses.

Főbb problémák A betontakarás az elvárható mértékűnek nem felel meg és a betonacélok korrózió ellen védtelenek. A pilléreken megfigyelhetőek voltak saroklepattogzások, csorbulások, függőleges repedések (15. ábra).

15. ábra - Pillérek és a tartály burkolatának károsodásai, a tartály vasbeton tartószerkezete ép

Helyszíni diagnosztika

16. ábra – Helyszíni diagnosztika – tapadószilárdság, szilárdság, vaskeresés

Megállapítások A vasbetonszerkezet legnagyobb mértékű károsodásai a túlságosan alacsony betonfedésből és az ebből következő betonfedés-leválásból és korrózióból adódnak. A szerkezet legnagyobb akut problémája a betonfedés valamint a vakolati réteg leválása és leesése, ami az épület alatt tartózkodók számára életveszélyt jelent.

Hivatkozások • • •

http://www.canin-concrete-corrosion.com/corrosion-control.html http://www.proceq.com/en/non-destructive-test-equipment/concretetesting.html?pqr=2 http://www.dombovari-vizmu.hu/hir/hir_200809_01.htm

2012.11.12.

Balogh Tamás

Bevezető – diagnosztika alkalmazása

okl. építőmérnök tanszéki mérnök

Nagy számú vasbeton műtárgy készült eddig a XX. század első felétől kezdve A XX. században épült vasbeton szerkezetek esetében eltérő volt a szabvány, mások  voltak a technológiai megkötések

Roncsolás‐mentes  diagnosztika

Az építés óta a szerkezetek folyamatos környezeti és üzemeltetési hatásoknak  vannak kitéve A felújítás vagy nem teljes körű vagy nem történt/történik meg – a rendelkezésre  álló pénzügyi forrásoktól függően

Tartószerkezeti károsodások és  vizsgálatuk

Kitéti osztály X0 XC-1 XC-2 XC-3 XC-4 XS-1 XS-2 XS-3 XD-1 XD-2 XD-3 XF-1 XF-2 XF-3 XF-4 XA-1 XA-2 XA-3 XK-1 XK-2 XK-3 XK-4 XV-1 XV-2 XV-3

Követelmények a kitéti osztályokra Maximális Minimális Minimális vízcementtartalom szilárdsági cement kg/m3 osztály tényező C12/15 260 0,65 C20/25 280 0,6 C25/30 280 0,55 C30/37 300 0,5 C30/37 300 0,5 C30/37 320 0,45 C35/45 340 0,45 C35/45 300 0,55 C30/37 300 0,55 , C30/37 320 0,45 C35/45 300 0,55 C30/37 300 0,55 C25/30 320 0,5 C30/37 340 0,45 C30/37 300 0,55 C30/37 320 0,5 C30/37 360 0,45 C35/45 300 0,55 C30/37 320 0,5 C30/37 340 0,45 C35/45 360 0,4 C40/50 300 0,55 C30/37 330 0,5 C30/37 360 0,45 C35/45

A felújítási munkálatok elmaradása miatt a romlási folyamatok gyorsabb ütemben  mentek végbe és a hátralévő használati élettartam lerövidül

Ahhoz, hogy a szerkezetek állapotáról kellő  biztonsággal véleményt lehessen alkotni,  diagnosztikára van szükség

Környezeti osztályok X0 – nincs korróziós kockázat XC – karbonátosodás okozta korrózió XS – tengervízből származó klorid okozta korrózió XD – nem tengervízből származó kloridok okozta korrózió XF – fagyási‐olvadási korrózió XA – kémiai korrózió XK – koptatóhatás okozta korrózió

Vasbetonszerkezetek  tönkremenetele  korrózió hatására

XV – igénybevétel víznyomás hatására

Kémiai jellemzők SO42- mg/l pH CO2

mg/l

NH4+

mg/l

Mg2+ mg/l

Kitéti (környezeti) osztályok XA1 XA2 XA3 > 200 és > 600 és > 3000 és 600 3000 6000 < 6,5 és < 5,5 és < 4,5 és > 5,5 > 4,5 > 4,0 > 15 és > 40 és > 100 < 40 < 100 telítésig > 15 és > 30 és > 60 és < 30 < 60 < 100 > 300 és > 1000 és < 1000 < 3000

A korrózió kialakulását elősegítő tényezők kivitelezési hibák bedolgozási, technológiai problémák utókezelési problémák

> 3000 telítésig

Beton struktúrájának elemzése Leírás: A minta betonanyaga nem tartalmaz sérüléseket,  homogén szerkezetű A minta nem tartalmaz homok, cement illetve  agyag agglomerátumokat A minta helyenként 5 mm‐nél nagyobb átmérőjű  légpórusokat, üregeket tartalmaz Értékelés: A minta betonstruktúrája megfelelő, de a  üregek jelenléte bedolgozási hibára utal.

légpórusok, 

Mi ő é i Minőségi osztály: (3) közepes tál (3) kö Leírás: A minta betonanyaga nem tartalmaz rétegződéseket,  homogén szerkezetű A minta nem tartalmaz homok, cement, illetve agyag  agglomerátumokat A minta 1‐2 mm‐nél nagyobb átmérőjű légpórusokat,  üregeket nem tartalmaz Értékelés: A minta betonstruktúrája megfelelő. Minőségi osztály: (5) kiváló

1

2012.11.12.

Ultrahangos vizsgálat (betonoszkóp)

Fizikai jellemzők meghatározására alkalmas vizsgálati módszer Az ultrahang‐impulzus két anyag határrétegén visszaverődik, így a szerkezeti inhomogenitás  (repedések, fészkek, kisebb‐nagyobb tárgyak) helyei megállapíthatók

Üregek, anomáliák  meghatározása

Repedésmélység megállapítása

Az ultrahangos vizsgálatok a következők megállapítására alkalmasak: – Szilárdság – Beton tömörsége, belső üregek felderítése – Repedésmélység

Schmidt‐kalapács A legelterjedtebb vizsgáló eszköz Egyszerű, olcsó és gyors A vizsgálat a rugalmas visszapattanás elvén  alapul

A Schmidt‐kalapács működés közben

A vizsgálat végrehajtása előtt a felületet elő  kell készíteni, le kell csiszolni Kb. 15 cm átmérőjű körben 10 db‐ot kell  ütni a felületre Az eszköz nem képes a beton mélyebb  rétegek állapotát meghatározni, csak  limitált területre és kb. 20 – 30 mm  y g mélységre ad értéket

Leszakító vizsgálat Elve: egy korongot ragasztunk a felületre és azt egy hidraulikus  berendezéssel felszakítjuk A beton húzószilárdságának és a felvitt réteg (pl. lőttbeton,  festékek) tapadószilárdságának mérésére alkalmas

A beton állapota befolyásolni fogja a  visszapattanás értékét – egyenetlen, magas porozitású, fészkes  részek csökkentik a visszapattanási  értéket  – karbonátosodott területekre történő  mérés növeli a kapott értéket 

2

2012.11.12.

Elektromágneses vaskereső

Elve: a műszer által gerjesztett térbe kerülő  ferromágneses anyagokban áram indukálódik A vizsgálattal az acélbetétek átmérője és  elhelyezkedése ezáltal a betonfedés is mérhető

A vizsgálat  végrehajtása

Az eszköz arra lett kifejlesztve, hogy a felületközelben elhelyezkedő acélbetéteket, feszítőbetéteket képes  legyen megtalálni

A vaskereső bizonytalanságai

Csoportosan vagy egymáshoz közel elhelyezett acélbetétek 

Merev acélbetétek detektálása  Merev acélbetétek detektálása

Két irányban futó betonacélok esete 

A vaskereső  használat közben

Mágneses leárnyékolás hatása 

A roncsolás‐mentes diagnosztikai eszközök  alkalmazása a gyakorlatban Esettanulmányok Épületbővítés  vasbeton  szerkezeteinek  szerkezeteinek vizsgálata

Hengeres víztorony  állapotvizsgálata

Felüljáró  felhajtóágának  vizsgálata

Felüljáró felhajtóágának vizsgálata − Építés éve: 1973 − 9 nyílású, Gerber‐csuklós, monolit  vasbeton híd − Támaszköz: 15,22 m − Útpálya szélessége: 0,50+6,36+0,50 m − A műtárgy teljes hossza: 136,88 m

Műemlék  víztorony  állapotvizsgálata

3

2012.11.12.

nem megfelelő tömítés

Előzmények, az állapotvizsgálat célja •

A felhajtóág fontos szerepet játszik a városi  közlekedésben

•

2009‐ben felújítási tervdokumentáció  készült

•

Helyi javítások megfigyelhetőek voltak

levált betonfedés

Helyszíni megfigyelések Az állapotvizsgálat célja:  • a felújítási koncepció felülvizsgálata  • szükséges módosítások kiegészítések  megállapítása • a teljes hídszerkezet jelenlegi állapotának  felmérése

porral feltelt  dilatációs hézag

vasbeton szerkezet  károsodása

Károsodások kiváltó okainak kiderítése

Vizsgált szerkezeti részek,  területek

A károsodás okozója egyértelműen az útpályáról lejutó  csapadék és csurgalékvíz A régi vízelvezető rendszer víznyelőit beaszfaltozták

pályaburkolat és a dilatációs  szerkezetek vizsgálata szegélyek károsodásainak  szemrevételezése  pályalemez és a csatlakozási  pontok vizsgálata konzolos pillérek vizsgálata térszín alatti szerkezeti részek  felülvizsgálata (alapozás, csatornák)

víznyelő és dilatációs  szerkezet feltárása

víznyelő akna

− A dilatációs    szerkezet gumi  profilja kimozdult − A letakart víznyelő  működőképes − A vasbeton  pályalemez ép,  karbonátosodástól  mentes

feltárt dilatáció és  víznyelő

endoszkópos vizsgálat

ejtőcső

? beaszfaltozott  víznyelő

A szegély és a pályaburkolat közötti  öntöttaszfalt kiöntés alá beépített perforált  alumínium burkolatszivárgó az esetleges kis  mennyiségű nedvesség kivezetésére alkalmas − A feltárt alumínium szivárgó melletti  gyöngykavics szűrőréteg vizes volt − A bekerülő nagymennyiségű víz a kis  keresztmetszet miatt feltorlódott,  feliszapolódást okozott feliszapolódást okozott

vizes szűrőréteg

4

2012.11.12.

aszfaltozás

áztatás

− A hibák további kiváltó okait a nem  megfelelő  hossz‐ és keresztesésben  kerestük

leázás a pályalemez alsó felületén

− Az áztatásos próba igazolta, hogy az  esésviszonyok megfelelőek − Az áztatásos próba után közvetlenül  átáztak és friss leázási foltok jelentek  meg a pályalemez alsó felületén

A pillérek károsodásai

Alaptestek és csatornaaknák, bekötések feltárása

A károsodott területeken ugyanolyan típusú  károsodásokat lehetett megfigyelni

Az alaptestek károsodásoktól mentes, ép állapotúak voltak

A betonfedés a pillérek víz által áztatott részeiről  táblákban levált

A pályaszintről lejutó csapadék megfelelő elvezetésének céljából szükség volt a  csatornák felkutatására

Kloridion jelenléte nem volt kimutatható, a levált  betonfedés alatt a beton kemény és tömör volt

Az aknák és a csapadékcsatorna‐rendszerhez csatlakozó csatornaszakaszok megfelelő  állapotúnak bizonyultak

Bedolgozási hibák is megfigyelhetőek voltak

pillérláb

pillérkonzol

pályalemez

feltárt csatorna

feltárt alaptest

Megállapítások

Hengeres víztorony állapotvizsgálata

A pályaszintről leszivárgó vizek (esetlegesen agresszív vizek) fokozatosan kifejtve  degradáló hatásukat az alépítményt károsították

A csúszózsalus technológiát tekintve a legrégebbiek és  legegyszerűbbek a hengeres toronytörzsű víztornyok

A meglévő eredetileg betervezett rendszerek megszüntetése, új rendszer beépítése  megfelelő körültekintés nélkül komoly, a szerkezet tartósságát nagymértékben  csökkentő hatást okozhat

1966. év végén a Kelet‐magyarországi Vízügyi Építő Vállalat  (KEVIÉP) megbízást adott a MÉLYÉPTERV‐nek 10 db  különböző fenékmagasságú víztorony tanulmánytervének  elkészítésére

A tartósságot biztosító betonfedés elvált/levált, az acélbetétek védelem nélkül ki vannak  téve az ártalmas károsító tényezőknek é á l ká í ó é ők k A felújítási tervezés folyamán globális, a csatlakozó szerkezetekre, rendszerekre kiterjedő  tervezést kell elvégezni

A hengeres víztornyok az alföldi és a dél‐dunántúli régiókban  A h í k lföldi é dél d á úli é iókb találhatóak

Ezen körülmények mellett a szerkezet  üzemképes állapota csak időleges a károsodások nagyobb mértékben fognak  jelentkezni

5

2012.11.12.

A torony szerkezeti rendszere

Az állapotvizsgálat célja

A tartószerkezeti rendszer egy vasbeton körlemez alapra  befogott monolit vasbeton hengerpalást, melybe a felső  zónában kezelőfödém tárcsa, e fölött egy külön beépített  monolit vasbeton víztartály, majd zárószerkezetként egy  monolit vasbeton lemezfödém van beépítve

javaslat a felújítási technológiára

az aktuális állapot felmérése

a torony szerepe kettős, víztároló‐ és  adótorony

A víztartály a toronytörzstől függetlenített monolit  vasbeton hengertartály Minden kapcsolat monolitikus kialakítású

A kezelőtér állapota

Helyszíni tapasztalatok A csúszózsalus kivitelezési technológiából adódóan a csúszózsaluzat mozgatása során  keletkező erők a frissbetont fellazították, így oda a csapadékvíz könnyen be tudott hatolni,  később a környezeti hatások a károsodás mértékét súlyosbították 

A torony legkritikusabb része a kezelőtér és a kezelőtér pillérei A pillérekre támaszkodik a gerendarács és a teljes felső tartály A korrózió előrehaladtával a teherviselési funkció is veszélybe kerülhet

A kivitelezési technológia során nem fordítottak elegendő figyelmet a betonfedés  biztosítására, valamint a beton bedolgozása helyenként nem volt megfelelő A technológiai repedéseken behatoló csapadékvíz a betonacél korrózióját segítette elő és  a repedésekben megfagyott víz a betonfedés helyenkénti leválásához vezetett

technológiai repedések a  toronytörzsön

repedésmélység  meghatározás

péphiány, kilátszó betonacél

a kezelőtér állapota

Víztartály falának  vizsgálata

Alpintechnika alkalmazása az  állapotvizsgálat során

− repedések vizsgálata a  belső vasbeton falon

A toronytörzs vizsgálata  kötéltechnikával történt meg

− repedések mélységének  meghatározása

Az elérhetetlen pontok  megközelítése viszonylag  egyszerű volt, mely más  technika esetén csak magas  költség‐ és időráfordítással  és időráfordítással valósulhatott volna meg

− a repedések mélysége  határozza meg a felújítás  módját

Közelről megfigyelhetővé váltak: • a toronytörzs hibái,  • a kezelőtér pilléreinek és  • az ablakok csomópontjai‐ nak állapota

6

2012.11.12.

A toronytörzs külső oldalának károsodásai

technológiai hiba

fészkes beton

hornyok a toronytörzsön – betonfedés hiánya

acél ablakok körül kilátszó  betonacélok

csúszózsalu vezetőrúdjainak helye

repedés

Megállapítások A szemrevételezés és az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a  víztorony vasbeton tartószerkezetének jelenlegi állapota leromlott, viszont a  károsodás mértéke nem akkora, hogy a szerkezet funkciójának megfelelő teherviselő  képességét és stabilitását jelentősen veszélyeztetné A folyamatos leázás‐megfagyás jelensége miatt a károsodások egyre sűrűbben és  egyre nagyobb mértékben fognak a jövőben jelentkezni A nehezen elérhető helyek vizsgálatához az alpintechnika megfelelő eszköz,  amelynek alkalmazása esetén biztonságos, gyors és hatékony diagnosztikai munka  elvégzése lehetséges

Műemlék víztorony  állapotvizsgálata „Egy olyan új közösségi teret kívántunk létrehozni a város centrumában, ahol szinte minden korosztály talál magának elfoglaltságot ‐ emelte ki a szeptember 4‐i avatóünnepségen Szabó Loránd polgármester. A találkozóhelyen a gyerekek játszhatnak, a fiatalok használhatják az ott elérhető szabad hozzáférésű

probléma jelenleg elsősorban a tartóssággal és  használhatósággal kapcsolatban van, mely idővel  teherbírási problémát okozhat

internetet, a felnőttek pedig beszélgethetnek. A beruházás azért került 6,6 millió forintba, mert az új funkció

biztonságos

megvalósítása

érdekében

a

víztorony aljának műszaki részrekonstrukcióját is el kellett végeztetni.” (2008) http://www.dombovari‐vizmu.hu/hir/hir_200809_01.htm

A víztorony jelenlegi  állapota A víztorony jelenleg használaton  kívüli állapotban van (2010) Az ivóvízhálózatnak már régóta nem  része Balesetveszély miatt el van kerítve A lehulló betondarabok miatt  szükségessé vált az építmény  állagvizsgálata A torony további sorsa kérdéses

7

2012.11.12.

Főbb problémák

Tartópillérek károsodásai

Alépítmény – alagsor károsodásai A betontakarás az elvárható mértékűnek  nem felel meg

A pilléreken megfigyelhetők: saroklepattogzások csorbulások függőleges repedések

A betonacélok korrózió ellen védtelenek

Tartópillérek károsodásai a  burkolat alatt

Az íves gerendák károsodása Az íves gerendák betonfedése  nem elegendő Erős korróziós károsodás  látható, a betonacélok itt is  védtelenek A gerendák alsó felülete a  A gerendák alsó felülete a leginkább károsodott

Csorbulás a műkő  burkolaton

Megbontott műkő burkolat – a  betonacél ép, sértetlen

A lépcsőfeljáró állapota

Csorbulás helyén a műkő  burkolat alatt korrodált,  sérült betonacél

A kétkamrás vasbeton tartály  külső oldal

A hengeres kialakítású lépcsőfeljáró vasbeton‐ szerkezetének jellemző károsodásai: külső bevonati réteg leválása betonfedés leválása acélbetétek korróziója

A vasbeton tartály külső oldalán a műkő panelburkolat több helyen letört, csorbult

8

2012.11.12.

A vasbeton tartály   belső oldal

Csatlakozó, kiegészítő  másodlagos szerkezetek

A tartály vasbeton tartószerkezete ép

A csapadékvizet elvezető szerkezetek  elöregedtek, eresztenek A vizsgálólétrák erős korrózió miatt cserére, felújításra szorulnak

Helyszíni diagnosztika

Vizsgálati tapasztalatok endoszkóp

Teherhordó szerkezet: – A vasbetonszerkezet legnagyobb mértékű károsodásai a túlságosan  alacsony betonfedésből és az ebből következő betonfedés‐leválásból és  korrózióból adódnak – A vasbeton pillérek műkő burkolata több helyen repedezett, elválik – A burkolat elválása további károsodáshoz vezet/vezetett, amely már a  tartószerkezetet veszélyeztetheti jelenleg a tartópillérek állapota jó tartószerkezetet veszélyeztetheti, jelenleg a tartópillérek állapota jó

tapadószilárdság

– Legkritikusabb az íves gerendák állapota, a betonacélok felületén leveles  rozsdásodás látható – A hengeres kialakítású lépcsőfeljáró oldalfalán hasonlóak a problémák,  mint az íves gerendákon

Csatlakozó szerkezetek: – A csapadékvíz‐elvezető csatornák elrozsdásodtak, emiatt a víztorony belső  terébe csapadékvíz beszivárgás történik nyomószilárdság

vaskeresés

– A vizsgálólétrák túlnyomó részt elrozsdásodtak, felújítás vagy csere nélkül  további használatuk balesetveszélyes

Következtetések A szemrevételezéses és a műszeres diagnosztikai vizsgálatok alapján  megállapítható, hogy a víztorony vasbeton szerkezetének állapota  jelentősen leromlott A károsodás mértéke nem akkora, hogy az építmény stabilitását és  teherbírását veszélyeztetné  (az ivóvízhálózatból történt kivonás miatt az építmény gyakorlatilag  csak önsúllyal terhelt) A szerkezet legnagyobb akut problémája a betonfedés valamint a  vakolati réteg leválása és leesése, ami az épület alatt tartózkodók  számára életveszélyt jelent

Épület‐ bővítés  vasbeton  szerkeze‐ tének vizsgálata

9