Roncsolás-mentes diagnosztika Nagyszámú vasbeton műtárgy készült eddig a XX. század első felétől kezdve, a XX. században épült vasbeton szerkezetek esetében eltérő volt a szabvány, mások voltak a technológiai megkötések. Az építés óta a szerkezetek folyamatos környezeti és üzemeltetési hatásoknak vannak kitéve, a felújítás vagy nem teljes körű vagy nem történt/történik meg – a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függően. A felújítási munkálatok elmaradása miatt a romlási folyamatok gyorsabb ütemben mentek végbe és a hátralévő használati élettartam lerövidül. Ahhoz, hogy a szerkezetek állapotáról kellő biztonsággal véleményt lehessen alkotni, diagnosztikára van szükség
1. Vasbetonszerkezetek korróziója A korrózió kialakulását (1. ábra) elősegítő tényezők a kivitelezési hibák, bedolgozási, technológiai problémák és az utókezelési problémák.
1. ábra: Vasbetonszerkezetek tönkremenetele korrózió hatására
2. A helyszíni roncsolás-mentes diagnosztika eszközei, módszerei Ultrahangos vizsgálat (betonoszkóp) Fizikai jellemzők meghatározására alkalmas vizsgálati módszer, az ultrahang-impulzus két anyag határrétegén visszaverődik, így a szerkezeti inhomogenitás (repedések, fészkek, kisebbnagyobb tárgyak) helyei megállapíthatók. Az ultrahangos vizsgálatok alkalmasak a szilárdság, beton tömörség, belső üregek felderítésére és repedésmélység meghatározására (3. ábra).
2. ábra – Ultrahangos vizsgálóberendezés
3. ábra – Balról jobbra: üregek, tömörség meghatározása, repedésmélység meghatározása
Schmidt-kalapács – nyomószilárdság meghatározása A legelterjedtebb vizsgáló eszköz, egyszerű, olcsó és gyors, a vizsgálat a rugalmas visszapattanás elvén alapul.
4. ábra – Schmidt-kalapács
A vizsgálat végrehajtásának lépései: A vizsgálat végrehajtása előtt a felületet elő kell készíteni, le kell csiszolni Kb. 15 cm átmérőjű körben 10 db-ot kell ütni a felületre Az eszköz nem képes a beton mélyebb rétegek állapotát meghatározni, csak limitált területre és kb. 20 – 30 mm mélységre ad értéket Leszakító vizsgálat – tapadó-húzószilárdság vizsgálata Elve: egy korongot ragasztunk a felületre és azt egy hidraulikus berendezéssel felszakítjuk. A beton húzószilárdságának és a felvitt réteg (pl. lőttbeton, festékek) tapadószilárdságának mérésére alkalmas.
5. ábra – Leszakító készülék
Elektromágneses vaskereső – acélbetétek helyének meghatározása Elve: a műszer által gerjesztett térbe kerülő ferromágneses anyagokban áram indukálódik. A vizsgálattal az acélbetétek átmérője és elhelyezkedése, ezáltal a betonfedés is mérhető. Az eszköz arra lett kifejlesztve, hogy a felület közelben elhelyezkedő acélbetéteket, feszítőbetéteket képes legyen megtalálni (6. ábra).
6. ábra – Az elektromágneses vaskereső működés közben
3. A roncsolás-mentes diagnosztikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban - Esettanulmányok 3.1. Felüljáró felhajtóágának vizsgálata Építés éve: 1973, 9 nyílású, Gerber-csuklós, monolit vasbeton híd. Támaszköz: 15,22 m, útpálya szélessége: 0,50+6,36+0,50 m, a műtárgy teljes hossza: 136,88 m.
7. ábra – Felhajtóág nézete
A felhajtóág fontos szerepet játszik a városi közlekedésben, mely szerkezet felújításához 2009-ben felújítási tervdokumentáció készült. Az állapotvizsgálat célja volt a felújítási koncepció felülvizsgálata, a teljes hídszerkezet jelenlegi állapotának felmérése. A pillérek károsodásai
8. ábra - Pillér oldalnézete
A károsodott területeken ugyanolyan típusú károsodásokat lehetett megfigyelni, a betonfedés a pillérek víz által áztatott részeiről táblákban levált, bedolgozási hibák is megfigyelhetőek voltak (8. ábra, 9. ábra).
9. ábra – Tapadószilárdság vizsgálata, pillérek károsodásai
Megállapítások A tartósságot biztosító betonfedés elvált/levált, az acélbetétek védelem nélkül ki vannak téve az ártalmas károsító tényezőknek. A felújítási tervezés folyamán globális, a csatlakozó szerkezetekre, rendszerekre kiterjedő tervezést kell elvégezni.
3.2. Hengeres víztorony állapotvizsgálata A csúszózsalus technológiát tekintve a legrégebbiek és legegyszerűbbek a hengeres toronytörzsű víztornyok. 1966. év végén a Kelet-magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) megbízást adott a MÉLYÉPTERV-nek 10 db különböző fenékmagasságú víztorony tanulmánytervének elkészítésére (10. ábra). A hengeres víztornyok az alföldi és a dél-dunántúli régiókban találhatóak meg.
10. ábra – KEVIÉP víztoronycsalád
Ebből a családból származó hengeres kialakítású csúszózsalus technológiával épített víztornyok tartószerkezeti rendszere egy vasbeton körlemez alapra befogott monolit vasbeton hengerpalást, melybe a felső zónában kezelőfödém tárcsa, e fölött egy külön beépített monolit vasbeton víztartály, majd zárószerkezetként egy monolit vasbeton lemezfödém van beépítve. A víztartály a toronytörzstől függetlenített monolit vasbeton hengertartály, és minden kapcsolat monolitikus kialakítású.
11. ábra – Víztorony rajza és nézete
A csúszózsalus kivitelezési technológiából adódóan a csúszózsaluzat mozgatása során keletkező erők a frissbetont fellazították, így oda a csapadékvíz könnyen be tudott hatolni, később a környezeti hatások a károsodás mértékét súlyosbították. A kivitelezési technológia során nem fordítottak elegendő figyelmet a betonfedés biztosítására, valamint a beton bedolgozása helyenként nem volt megfelelő. A technológiai repedéseken behatoló csapadékvíz a betonacél korrózióját segítette elő és a repedésekben megfagyott víz a betonfedés helyenkénti leválásához vezetett (12. ábra).
12. ábra – Hengeres toronytörzs károsodásai
Víztartály falának vizsgálata A víztartály falának vizsgálatát ultrahangos vizsgálóberendezéssel végeztük el. A vizsgálat célja volt a repedések vizsgálata a belső vasbeton falon a repedések mélységének meghatározása (13. ábra). A repedések mélysége határozza meg a felújítás módját, teljes átrepedés esetén más technológia alkalmazandó, mint kis repedésmélység esetén.
13. ábra - Tartályfal vizsgálata ultrahanggal
3.3. Műemlék víztorony állapotvizsgálata
14. ábra – A műemlék víztorony nézete
A víztorony jelenleg használaton kívüli állapotban van és az ivóvízhálózatnak már régóta nem része. Balesetveszély miatt el van kerítve és a lehulló betondarabok miatt szükségessé vált az építmény állagvizsgálata. A torony további sorsa kérdéses.
Főbb problémák A betontakarás az elvárható mértékűnek nem felel meg és a betonacélok korrózió ellen védtelenek. A pilléreken megfigyelhetőek voltak saroklepattogzások, csorbulások, függőleges repedések (15. ábra).
15. ábra - Pillérek és a tartály burkolatának károsodásai, a tartály vasbeton tartószerkezete ép
Helyszíni diagnosztika
16. ábra – Helyszíni diagnosztika – tapadószilárdság, szilárdság, vaskeresés
Megállapítások A vasbetonszerkezet legnagyobb mértékű károsodásai a túlságosan alacsony betonfedésből és az ebből következő betonfedés-leválásból és korrózióból adódnak. A szerkezet legnagyobb akut problémája a betonfedés valamint a vakolati réteg leválása és leesése, ami az épület alatt tartózkodók számára életveszélyt jelent.
Hivatkozások • • •
http://www.canin-concrete-corrosion.com/corrosion-control.html http://www.proceq.com/en/non-destructive-test-equipment/concretetesting.html?pqr=2 http://www.dombovari-vizmu.hu/hir/hir_200809_01.htm
2012.11.12.
Balogh Tamás
Bevezető – diagnosztika alkalmazása
okl. építőmérnök tanszéki mérnök
Nagy számú vasbeton műtárgy készült eddig a XX. század első felétől kezdve A XX. században épült vasbeton szerkezetek esetében eltérő volt a szabvány, mások voltak a technológiai megkötések
Roncsolás‐mentes diagnosztika
Az építés óta a szerkezetek folyamatos környezeti és üzemeltetési hatásoknak vannak kitéve A felújítás vagy nem teljes körű vagy nem történt/történik meg – a rendelkezésre álló pénzügyi forrásoktól függően
Tartószerkezeti károsodások és vizsgálatuk
Kitéti osztály X0 XC-1 XC-2 XC-3 XC-4 XS-1 XS-2 XS-3 XD-1 XD-2 XD-3 XF-1 XF-2 XF-3 XF-4 XA-1 XA-2 XA-3 XK-1 XK-2 XK-3 XK-4 XV-1 XV-2 XV-3
Követelmények a kitéti osztályokra Maximális Minimális Minimális vízcementtartalom szilárdsági cement kg/m3 osztály tényező C12/15 260 0,65 C20/25 280 0,6 C25/30 280 0,55 C30/37 300 0,5 C30/37 300 0,5 C30/37 320 0,45 C35/45 340 0,45 C35/45 300 0,55 C30/37 300 0,55 , C30/37 320 0,45 C35/45 300 0,55 C30/37 300 0,55 C25/30 320 0,5 C30/37 340 0,45 C30/37 300 0,55 C30/37 320 0,5 C30/37 360 0,45 C35/45 300 0,55 C30/37 320 0,5 C30/37 340 0,45 C35/45 360 0,4 C40/50 300 0,55 C30/37 330 0,5 C30/37 360 0,45 C35/45
A felújítási munkálatok elmaradása miatt a romlási folyamatok gyorsabb ütemben mentek végbe és a hátralévő használati élettartam lerövidül
Ahhoz, hogy a szerkezetek állapotáról kellő biztonsággal véleményt lehessen alkotni, diagnosztikára van szükség
Környezeti osztályok X0 – nincs korróziós kockázat XC – karbonátosodás okozta korrózió XS – tengervízből származó klorid okozta korrózió XD – nem tengervízből származó kloridok okozta korrózió XF – fagyási‐olvadási korrózió XA – kémiai korrózió XK – koptatóhatás okozta korrózió
Vasbetonszerkezetek tönkremenetele korrózió hatására
XV – igénybevétel víznyomás hatására
Kémiai jellemzők SO42- mg/l pH CO2
mg/l
NH4+
mg/l
Mg2+ mg/l
Kitéti (környezeti) osztályok XA1 XA2 XA3 > 200 és > 600 és > 3000 és 600 3000 6000 < 6,5 és < 5,5 és < 4,5 és > 5,5 > 4,5 > 4,0 > 15 és > 40 és > 100 < 40 < 100 telítésig > 15 és > 30 és > 60 és < 30 < 60 < 100 > 300 és > 1000 és < 1000 < 3000
A korrózió kialakulását elősegítő tényezők kivitelezési hibák bedolgozási, technológiai problémák utókezelési problémák
> 3000 telítésig
Beton struktúrájának elemzése Leírás: A minta betonanyaga nem tartalmaz sérüléseket, homogén szerkezetű A minta nem tartalmaz homok, cement illetve agyag agglomerátumokat A minta helyenként 5 mm‐nél nagyobb átmérőjű légpórusokat, üregeket tartalmaz Értékelés: A minta betonstruktúrája megfelelő, de a üregek jelenléte bedolgozási hibára utal.
légpórusok,
Mi ő é i Minőségi osztály: (3) közepes tál (3) kö Leírás: A minta betonanyaga nem tartalmaz rétegződéseket, homogén szerkezetű A minta nem tartalmaz homok, cement, illetve agyag agglomerátumokat A minta 1‐2 mm‐nél nagyobb átmérőjű légpórusokat, üregeket nem tartalmaz Értékelés: A minta betonstruktúrája megfelelő. Minőségi osztály: (5) kiváló
1
2012.11.12.
Ultrahangos vizsgálat (betonoszkóp)
Fizikai jellemzők meghatározására alkalmas vizsgálati módszer Az ultrahang‐impulzus két anyag határrétegén visszaverődik, így a szerkezeti inhomogenitás (repedések, fészkek, kisebb‐nagyobb tárgyak) helyei megállapíthatók
Üregek, anomáliák meghatározása
Repedésmélység megállapítása
Az ultrahangos vizsgálatok a következők megállapítására alkalmasak: – Szilárdság – Beton tömörsége, belső üregek felderítése – Repedésmélység
Schmidt‐kalapács A legelterjedtebb vizsgáló eszköz Egyszerű, olcsó és gyors A vizsgálat a rugalmas visszapattanás elvén alapul
A Schmidt‐kalapács működés közben
A vizsgálat végrehajtása előtt a felületet elő kell készíteni, le kell csiszolni Kb. 15 cm átmérőjű körben 10 db‐ot kell ütni a felületre Az eszköz nem képes a beton mélyebb rétegek állapotát meghatározni, csak limitált területre és kb. 20 – 30 mm y g mélységre ad értéket
Leszakító vizsgálat Elve: egy korongot ragasztunk a felületre és azt egy hidraulikus berendezéssel felszakítjuk A beton húzószilárdságának és a felvitt réteg (pl. lőttbeton, festékek) tapadószilárdságának mérésére alkalmas
A beton állapota befolyásolni fogja a visszapattanás értékét – egyenetlen, magas porozitású, fészkes részek csökkentik a visszapattanási értéket – karbonátosodott területekre történő mérés növeli a kapott értéket
2
2012.11.12.
Elektromágneses vaskereső
Elve: a műszer által gerjesztett térbe kerülő ferromágneses anyagokban áram indukálódik A vizsgálattal az acélbetétek átmérője és elhelyezkedése ezáltal a betonfedés is mérhető
A vizsgálat végrehajtása
Az eszköz arra lett kifejlesztve, hogy a felületközelben elhelyezkedő acélbetéteket, feszítőbetéteket képes legyen megtalálni
A vaskereső bizonytalanságai
Csoportosan vagy egymáshoz közel elhelyezett acélbetétek
Merev acélbetétek detektálása Merev acélbetétek detektálása
Két irányban futó betonacélok esete
A vaskereső használat közben
Mágneses leárnyékolás hatása
A roncsolás‐mentes diagnosztikai eszközök alkalmazása a gyakorlatban Esettanulmányok Épületbővítés vasbeton szerkezeteinek szerkezeteinek vizsgálata
Hengeres víztorony állapotvizsgálata
Felüljáró felhajtóágának vizsgálata
Felüljáró felhajtóágának vizsgálata − Építés éve: 1973 − 9 nyílású, Gerber‐csuklós, monolit vasbeton híd − Támaszköz: 15,22 m − Útpálya szélessége: 0,50+6,36+0,50 m − A műtárgy teljes hossza: 136,88 m
Műemlék víztorony állapotvizsgálata
3
2012.11.12.
nem megfelelő tömítés
Előzmények, az állapotvizsgálat célja •
A felhajtóág fontos szerepet játszik a városi közlekedésben
•
2009‐ben felújítási tervdokumentáció készült
•
Helyi javítások megfigyelhetőek voltak
levált betonfedés
Helyszíni megfigyelések Az állapotvizsgálat célja: • a felújítási koncepció felülvizsgálata • szükséges módosítások kiegészítések megállapítása • a teljes hídszerkezet jelenlegi állapotának felmérése
porral feltelt dilatációs hézag
vasbeton szerkezet károsodása
Károsodások kiváltó okainak kiderítése
Vizsgált szerkezeti részek, területek
A károsodás okozója egyértelműen az útpályáról lejutó csapadék és csurgalékvíz A régi vízelvezető rendszer víznyelőit beaszfaltozták
pályaburkolat és a dilatációs szerkezetek vizsgálata szegélyek károsodásainak szemrevételezése pályalemez és a csatlakozási pontok vizsgálata konzolos pillérek vizsgálata térszín alatti szerkezeti részek felülvizsgálata (alapozás, csatornák)
víznyelő és dilatációs szerkezet feltárása
víznyelő akna
− A dilatációs szerkezet gumi profilja kimozdult − A letakart víznyelő működőképes − A vasbeton pályalemez ép, karbonátosodástól mentes
feltárt dilatáció és víznyelő
endoszkópos vizsgálat
ejtőcső
? beaszfaltozott víznyelő
A szegély és a pályaburkolat közötti öntöttaszfalt kiöntés alá beépített perforált alumínium burkolatszivárgó az esetleges kis mennyiségű nedvesség kivezetésére alkalmas − A feltárt alumínium szivárgó melletti gyöngykavics szűrőréteg vizes volt − A bekerülő nagymennyiségű víz a kis keresztmetszet miatt feltorlódott, feliszapolódást okozott feliszapolódást okozott
vizes szűrőréteg
4
2012.11.12.
aszfaltozás
áztatás
− A hibák további kiváltó okait a nem megfelelő hossz‐ és keresztesésben kerestük
leázás a pályalemez alsó felületén
− Az áztatásos próba igazolta, hogy az esésviszonyok megfelelőek − Az áztatásos próba után közvetlenül átáztak és friss leázási foltok jelentek meg a pályalemez alsó felületén
A pillérek károsodásai
Alaptestek és csatornaaknák, bekötések feltárása
A károsodott területeken ugyanolyan típusú károsodásokat lehetett megfigyelni
Az alaptestek károsodásoktól mentes, ép állapotúak voltak
A betonfedés a pillérek víz által áztatott részeiről táblákban levált
A pályaszintről lejutó csapadék megfelelő elvezetésének céljából szükség volt a csatornák felkutatására
Kloridion jelenléte nem volt kimutatható, a levált betonfedés alatt a beton kemény és tömör volt
Az aknák és a csapadékcsatorna‐rendszerhez csatlakozó csatornaszakaszok megfelelő állapotúnak bizonyultak
Bedolgozási hibák is megfigyelhetőek voltak
pillérláb
pillérkonzol
pályalemez
feltárt csatorna
feltárt alaptest
Megállapítások
Hengeres víztorony állapotvizsgálata
A pályaszintről leszivárgó vizek (esetlegesen agresszív vizek) fokozatosan kifejtve degradáló hatásukat az alépítményt károsították
A csúszózsalus technológiát tekintve a legrégebbiek és legegyszerűbbek a hengeres toronytörzsű víztornyok
A meglévő eredetileg betervezett rendszerek megszüntetése, új rendszer beépítése megfelelő körültekintés nélkül komoly, a szerkezet tartósságát nagymértékben csökkentő hatást okozhat
1966. év végén a Kelet‐magyarországi Vízügyi Építő Vállalat (KEVIÉP) megbízást adott a MÉLYÉPTERV‐nek 10 db különböző fenékmagasságú víztorony tanulmánytervének elkészítésére
A tartósságot biztosító betonfedés elvált/levált, az acélbetétek védelem nélkül ki vannak téve az ártalmas károsító tényezőknek é á l ká í ó é ők k A felújítási tervezés folyamán globális, a csatlakozó szerkezetekre, rendszerekre kiterjedő tervezést kell elvégezni
A hengeres víztornyok az alföldi és a dél‐dunántúli régiókban A h í k lföldi é dél d á úli é iókb találhatóak
Ezen körülmények mellett a szerkezet üzemképes állapota csak időleges a károsodások nagyobb mértékben fognak jelentkezni
5
2012.11.12.
A torony szerkezeti rendszere
Az állapotvizsgálat célja
A tartószerkezeti rendszer egy vasbeton körlemez alapra befogott monolit vasbeton hengerpalást, melybe a felső zónában kezelőfödém tárcsa, e fölött egy külön beépített monolit vasbeton víztartály, majd zárószerkezetként egy monolit vasbeton lemezfödém van beépítve
javaslat a felújítási technológiára
az aktuális állapot felmérése
a torony szerepe kettős, víztároló‐ és adótorony
A víztartály a toronytörzstől függetlenített monolit vasbeton hengertartály Minden kapcsolat monolitikus kialakítású
A kezelőtér állapota
Helyszíni tapasztalatok A csúszózsalus kivitelezési technológiából adódóan a csúszózsaluzat mozgatása során keletkező erők a frissbetont fellazították, így oda a csapadékvíz könnyen be tudott hatolni, később a környezeti hatások a károsodás mértékét súlyosbították
A torony legkritikusabb része a kezelőtér és a kezelőtér pillérei A pillérekre támaszkodik a gerendarács és a teljes felső tartály A korrózió előrehaladtával a teherviselési funkció is veszélybe kerülhet
A kivitelezési technológia során nem fordítottak elegendő figyelmet a betonfedés biztosítására, valamint a beton bedolgozása helyenként nem volt megfelelő A technológiai repedéseken behatoló csapadékvíz a betonacél korrózióját segítette elő és a repedésekben megfagyott víz a betonfedés helyenkénti leválásához vezetett
technológiai repedések a toronytörzsön
repedésmélység meghatározás
péphiány, kilátszó betonacél
a kezelőtér állapota
Víztartály falának vizsgálata
Alpintechnika alkalmazása az állapotvizsgálat során
− repedések vizsgálata a belső vasbeton falon
A toronytörzs vizsgálata kötéltechnikával történt meg
− repedések mélységének meghatározása
Az elérhetetlen pontok megközelítése viszonylag egyszerű volt, mely más technika esetén csak magas költség‐ és időráfordítással és időráfordítással valósulhatott volna meg
− a repedések mélysége határozza meg a felújítás módját
Közelről megfigyelhetővé váltak: • a toronytörzs hibái, • a kezelőtér pilléreinek és • az ablakok csomópontjai‐ nak állapota
6
2012.11.12.
A toronytörzs külső oldalának károsodásai
technológiai hiba
fészkes beton
hornyok a toronytörzsön – betonfedés hiánya
acél ablakok körül kilátszó betonacélok
csúszózsalu vezetőrúdjainak helye
repedés
Megállapítások A szemrevételezés és az elvégzett vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a víztorony vasbeton tartószerkezetének jelenlegi állapota leromlott, viszont a károsodás mértéke nem akkora, hogy a szerkezet funkciójának megfelelő teherviselő képességét és stabilitását jelentősen veszélyeztetné A folyamatos leázás‐megfagyás jelensége miatt a károsodások egyre sűrűbben és egyre nagyobb mértékben fognak a jövőben jelentkezni A nehezen elérhető helyek vizsgálatához az alpintechnika megfelelő eszköz, amelynek alkalmazása esetén biztonságos, gyors és hatékony diagnosztikai munka elvégzése lehetséges
Műemlék víztorony állapotvizsgálata „Egy olyan új közösségi teret kívántunk létrehozni a város centrumában, ahol szinte minden korosztály talál magának elfoglaltságot ‐ emelte ki a szeptember 4‐i avatóünnepségen Szabó Loránd polgármester. A találkozóhelyen a gyerekek játszhatnak, a fiatalok használhatják az ott elérhető szabad hozzáférésű
probléma jelenleg elsősorban a tartóssággal és használhatósággal kapcsolatban van, mely idővel teherbírási problémát okozhat
internetet, a felnőttek pedig beszélgethetnek. A beruházás azért került 6,6 millió forintba, mert az új funkció
biztonságos
megvalósítása
érdekében
a
víztorony aljának műszaki részrekonstrukcióját is el kellett végeztetni.” (2008) http://www.dombovari‐vizmu.hu/hir/hir_200809_01.htm
A víztorony jelenlegi állapota A víztorony jelenleg használaton kívüli állapotban van (2010) Az ivóvízhálózatnak már régóta nem része Balesetveszély miatt el van kerítve A lehulló betondarabok miatt szükségessé vált az építmény állagvizsgálata A torony további sorsa kérdéses
7
2012.11.12.
Főbb problémák
Tartópillérek károsodásai
Alépítmény – alagsor károsodásai A betontakarás az elvárható mértékűnek nem felel meg
A pilléreken megfigyelhetők: saroklepattogzások csorbulások függőleges repedések
A betonacélok korrózió ellen védtelenek
Tartópillérek károsodásai a burkolat alatt
Az íves gerendák károsodása Az íves gerendák betonfedése nem elegendő Erős korróziós károsodás látható, a betonacélok itt is védtelenek A gerendák alsó felülete a A gerendák alsó felülete a leginkább károsodott
Csorbulás a műkő burkolaton
Megbontott műkő burkolat – a betonacél ép, sértetlen
A lépcsőfeljáró állapota
Csorbulás helyén a műkő burkolat alatt korrodált, sérült betonacél
A kétkamrás vasbeton tartály külső oldal
A hengeres kialakítású lépcsőfeljáró vasbeton‐ szerkezetének jellemző károsodásai: külső bevonati réteg leválása betonfedés leválása acélbetétek korróziója
A vasbeton tartály külső oldalán a műkő panelburkolat több helyen letört, csorbult
8
2012.11.12.
A vasbeton tartály belső oldal
Csatlakozó, kiegészítő másodlagos szerkezetek
A tartály vasbeton tartószerkezete ép
A csapadékvizet elvezető szerkezetek elöregedtek, eresztenek A vizsgálólétrák erős korrózió miatt cserére, felújításra szorulnak
Helyszíni diagnosztika
Vizsgálati tapasztalatok endoszkóp
Teherhordó szerkezet: – A vasbetonszerkezet legnagyobb mértékű károsodásai a túlságosan alacsony betonfedésből és az ebből következő betonfedés‐leválásból és korrózióból adódnak – A vasbeton pillérek műkő burkolata több helyen repedezett, elválik – A burkolat elválása további károsodáshoz vezet/vezetett, amely már a tartószerkezetet veszélyeztetheti jelenleg a tartópillérek állapota jó tartószerkezetet veszélyeztetheti, jelenleg a tartópillérek állapota jó
tapadószilárdság
– Legkritikusabb az íves gerendák állapota, a betonacélok felületén leveles rozsdásodás látható – A hengeres kialakítású lépcsőfeljáró oldalfalán hasonlóak a problémák, mint az íves gerendákon
Csatlakozó szerkezetek: – A csapadékvíz‐elvezető csatornák elrozsdásodtak, emiatt a víztorony belső terébe csapadékvíz beszivárgás történik nyomószilárdság
vaskeresés
– A vizsgálólétrák túlnyomó részt elrozsdásodtak, felújítás vagy csere nélkül további használatuk balesetveszélyes
Következtetések A szemrevételezéses és a műszeres diagnosztikai vizsgálatok alapján megállapítható, hogy a víztorony vasbeton szerkezetének állapota jelentősen leromlott A károsodás mértéke nem akkora, hogy az építmény stabilitását és teherbírását veszélyeztetné (az ivóvízhálózatból történt kivonás miatt az építmény gyakorlatilag csak önsúllyal terhelt) A szerkezet legnagyobb akut problémája a betonfedés valamint a vakolati réteg leválása és leesése, ami az épület alatt tartózkodók számára életveszélyt jelent
Épület‐ bővítés vasbeton szerkeze‐ tének vizsgálata
9