Mélységi diagnosztika A Bosch KTS 340 készülék a KRAFTHAND folyóirat professzionális körülmények között végzett gyakorlati tesztelésén
Tisztán és világosan: a vezérlőegységek tényleges értékei (egyszerre akár nyolc különböző paraméter) a 8,4“ méretű kijelzőnek köszönhetően áttekinthetően jeleníthetők meg. Amennyiben valamelyiket részletesen szeretnénk megtekinteni, egy listából lehet kiválasztani a kívánt értéket. Fotók: Schmidt
A Bosch a 2008-as Automechanika vásáron bemutatott KTS 340 készülékkel egészítette ki kézi diagnosztikai készülékeinek kínálatát. A KTS 200 alapmodellnél nagyobb teljesítményű, a KTS 670 high-end készüléknél viszont kompaktabb kialakítású 340-es készülék a mobil diagnosztikában, illetve a mélységi hibafeltárásban egyaránt kiválóan alkalmazható. A KRAFTHAND professzionális műhelyében utánajártunk, mi lehet igaz mindabból, amit a készülék gyártója ígér. Az már felületes ránézésre is látszik, hogy a KTS 340 külső megjelenésre és tapintásra egyaránt tökéletesen illeszkedik a mobil Bosch készülékek családjába. A műhelyhasználatra tervezett műanyag ház mellett a kisebb testvéréhez hasonlóan két gumírozott felületű fogófelületet is találunk rajta. Ez a kialakítás kimondottan jó fogást kölcsönöz a készüléknek – s ez még akkor is igaz, ha a külsejéhez képest kissé súlyosnak érzi, aki először veszi kézbe. 2 kilogrammos tömege ugyanakkor a mobil használathoz elfogadható.
Mint ahogyan a nagyobb méretű KTS 670 esetében megszoktuk, a ház itt is zöld-fekete színkombinációban készült, a kezelést pedig érintőképernyő teszi kényelmesebbé. Ez utóbbi 8,4“ méretű, amit tapasztalatunk szerint jól választottak meg az alkalmazási területhez. Ahhoz elegendően nagy, hogy a szükséges információt olvasható méretű betűkkel, áttekinthetően lehessen rajta ábrázolni, ugyanakkor elegendően kicsi ahhoz, hogy a készülék teljes méretét ne kelljen miatta megnövelni, így az akár egy próbaút során is kényelmesen kézben tartható. Mielőtt azonban jobban belemélyednénk a kezelés ismertetésébe, a kezelő szoftver érdekes részleteinek boncolgatásába, vagy a külső kialakítás elemzésébe, lássuk milyen tapasztalataink voltak a diagnosztika mélységével és a készülék teljesítményével kapcsolatban. A diagnosztikai mélység elemzése Ennek meghatározása során a KTS 340 készüléknek a következő gépkocsikkal kellett megbirkóznia: Golf V 1,9 DTI, Opel Meriva 1,6 i 16 V, Renault Espace IV 2,2 DCI, illetve Mercedes-Benz S 320. A felsorolt gépkocsiknál tulajdonképpen szinte minden beépített rendszer hibatárolóját ki lehetett olvasni, illetve a tényleges értékek közül is jelentős számú paraméter megjeleníthető volt. Ugyanígy el lehetett végezni az inicializálások, alapbeállítások, illetve egyéb funkciók egy részét, mint amilyenek például a kormányzási szögérzékelő vagy az esőérzékelő betanítása, a részecskeszűrő regenerálása, vagy éppen a xenon fényszórók alapbeállítása. A Renault esetében az elektromos parkolóféket is szerviz-üzemmódra tudtuk állítani. A Ford S Max 1,8 DTCI gépkocsi esetében ugyanakkor az ABS rendszerrel egyáltalán nem, a motor-vezérlőegységgel pedig csak az OBD-n keresztül lehetett kapcsolatba lépni. Következő tesztautónk a Toyota RAV 4 volt, ennél a teszter gond nélkül kommunikált a motorelektronikával és az ABS-sel egyaránt. Más rendszert azonban a japán gépkocsi esetében nem lehetett kiválasztani. Egy Selespeedváltóval szerelt Alfa Romeo (156 2.0 16 V) nem jelentett gondot, a készülék kielégítő vizsgálati mélységgel és rendszerlefedettséggel vizsgázott. A fentiek mellett még egy 2008as Lancia Delta 1,4 i, valamint egy 2009-es modellévű BMW 116 állt rendelkezésünkre. Várakozásainknak megfelelően az olasz gépkocsinál csak az OBD diagnosztika volt elvégezhető, erre elfogadható magyarázat lehet a gépkocsi viszonylag fiatal kora, illetve az, hogy viszonylag kicsi az elterjedtsége. Egyelőre a BMW esetében sem volt kielégítő a rendszerlefedettség, ez azonban a gépkocsi évjáratának ismeretében nem számít rendkívüli dolognak. Az előzőekben felsoroltak alapján a készülékkel elérhető diagnosztikai mélység jó benyomást keltett bennünk - annál is inkább, mert a kipróbált gépkocsik korántsem jelentettek reprezentatív mintát a német autópiac szempontjából.
Diagnosztika, és még azon is túl...
Hatósugár: A berendezéssel alapfelszerelésként szállított, három méter hosszú diagnosztikai kábel akár azt is lehetővé teszi, hogy a motortér előtt állva dolgozhassunk, ami hasznos segítség a rendszerazonosítás, illetve a vezérlőegységek keresése során, amikor a tényleges értékeket szeretnénk kiolvasni, vagy éppen a végrehajtó elemeket kívánjuk működtetni.
Hibakeresés dokumentálása: ‚Hibakeresés’ üzemmódban a munka során kapott adatokból vizsgálati jegyzőkönyvet lehet készíteni. Ehhez a vizsgálatot végző szakember például összehasonlíthatja a tényleges értékeket a megadott előírt értékekkel (nyilakkal), az előbbieket kiolvashatja közvetlenül a vezérlőegységből, illetve megmérheti a berendezés beépített multiméterével is.
Ahhoz, hogy valaki ezeket a teszteket elvégezhesse, egyáltalán nincs szükség a KTS 340 hosszas tanulmányozására. A készülékhez tartozó rövid leírás elolvasása után az áttekinthetően elrendezett és logikusan felépített diagnosztikai szoftvernek köszönhetően bárki gyorsan elsajátíthatja annak kezelését. A mi példányunkon a teljes verziót próbálhattuk ki, amelyben 4 főmenü állt rendelkezésünkre: ‚Járműinformációk’, ‚Diagnosztika’, ‚Hibakeresés’, illetve a ‚Karbantartás’, amelyek közül a két utolsó opcionális (ezeket tehát az alapváltozat nem tartalmazza). Az egyes menük között egyszerűen lehet ide-oda kapcsolgatni. Ennek köszönhetően például a felhasználó beléphet közvetlenül a tényleges értékek menüpontjába, majd onnan válthat a hibakeresésre, illetve vissza. Ezzel kapcsolatban jegyezzük meg, hogy rendkívül gyakorlatias megoldásként az előző lépésben használt menüből megnyitott ablak egyetlen gombnyomással újra előhívható. A tényleges értékeken kívül a ‚Diagnosztika’ menü tartalmazza a hibatároló kiolvasását és törlését is, valamint itt találhatók az állítóművek vezérlése, valamint a különböző részegységek inicializálása, illesztése és alapbeállítása menüpontok - már amennyiben az adott gépkocsihoz és rendszerhez léteznek ilyen lehetőségek. Ugyanez érvényes a „vezérlőegység adatainak tükrözése” funkcióra is. Ezzel a funkcióval egy adott vezérlőegységben tárolt információkat lehet kiolvasni és elmenteni, amivel aztán egy másik vezérlőegységet lehet felprogramozni. Egy másik gyakorlatias lehetőség a ‚Rendszerkeresés’. Ennek segítségével a gépkocsiba épített összes vezérlőegységből lehet
egyetlen lépésben kiolvasni a hibatárolók tartalmát. Annak érdekében, hogy próbaút során egy hibajelenséget egy tényleges érték folyamatos megfigyelésével lehessen felderíteni, a készülékben egy gyűrűbe kapcsolt memóriarészt alakítottak ki, amely aktiválás után az utolsó eltelt 5 perc tényleges értékeit tartalmazza. A ‚Hibakeresés’ menüben a szakember számos almenüt talál. Itt vannak például a rendszerleírások, az elektromos kapcsolási rajzok, valamint az alkatrészek, relék és biztosítók beépítési helyei. Az itt található információk az általános érvényességű, illetve az adott rendszerhez tartozó útmutatókból állnak. Különösen jó segítséget nyújtanak az esetenként nagyon részletes hibakeresési útmutatók. Ennek segítségével a szakember már nem csak azt tudhatja meg, melyik alkatrészt kell megvizsgálnia az adott rendszerből, hanem az ellenőrzés mikéntjét is elolvashatja. Ilyen vizsgálatok lehetnek például a tápfeszültség, egy ellenállásérték, vagy egy áramerősség meghatározása, amit a felhasználó a beépített multiméterrel is megtehet. Ennek az eljárásnak az a nagy előnye, hogy a kapott mérési értékeket azonnal összehasonlíthatja az előírt értékkel, majd átemelheti a vizsgálati jegyzőkönyvbe. Ezt a digitális formátumú jegyzőkönyvet később át lehet másolni a műhely telepített számítógépére, majd akár papírra is nyomtatható. Az előző lépés azért fontos, mert a műhely számára lehetőséget ad arra, hogy a hibakeresés összes lépését dokumentálhassa az ügyfél számára. A "Hibakeresés" menüpont fentebb említett funkciói, illetve a diagnosztikai információk a felhasználhatóság és a hasznosság fontos jellemzői. Az a tény, hogy a használati útmutatók illetve a leírások nem teljes körűek - mint ahogyan nem is lehetnek azok - semmit sem von le ezek értékéből. Súgó a karbantartáshoz: A 'Karbantartás’ menüpont alatt számos ellenőrzési listát találhatunk, amelyek alapján a munka elvégezhető, illetve amelyet a gépben való kitöltés után szintén a műhely számítógépén keresztül lehet papírra nyomtatni. Az átvitelre a WLAN (wifi) hálózat, illetve a hagyományos USB kábeles kapcsolat egyaránt használható.
Alapkivitel: A KTS 340 alaptartozékai többek között egy OBD-diagnosztikai kábel, valamint a multiméterfunkciókhoz használható különféle mérőzsinórok és mérőcsúcsok.
A Bosch-teszter azonban nem csak az eddig felsorolt tulajdonságai miatt volt meggyőző. ‚Karbantartás’ moduljának segítségével a készülék a rendszeres karbantartások elvégzésénél is jól alkalmazható. Ennél a menüpontnál olyan ellenőrző listákat találunk, amelyek alapján a munkálatok könnyen elvégezhetők, majd az adott művelet a képernyőn kipipálható, végül a teljes munkafolyamat tárolható, illetve nyomtatható. Ugyanitt találjuk meg a feltöltési mennyiségeket, meghúzási nyomatékokat, illetve egyéb, a karbantartáshoz szükséges adatokat. A negyedik részben, a ‚Gépkocsi információk’ menüpontban tekinthetjük át a kiválasztott gépkocsihoz tartozó műszaki adatokat. KRAFTHAND professzionális ellenőrzés Torsten Schmidt, a KRAFTHAND szerkesztője: ,Egyszerű külső megjelenése ellenére a funkcionalitás és a teljesítmény szempontjából ez a készülék egyaránt nagyon magasra helyezi a mércét, amelyhez a versenytársaknak kell majd igazodniuk.’ – így hangzik a KRAFTHAND Profi-Check (vagyis professzionális ellenőrzése) során vizsgált KTS 340 készülék tesztelésének rövid összefoglalója. A berendezés nem csak kialakításával, illetve az opcionálisan nyújtott hibakeresési útmutatójával győzött meg minket. A diagnosztikai mélység szintén kiváltotta az elismerésünket, még így is, hogy nem minden rendelkezésünkre álló gépkocsival, illetve rendszerrel sikerült teljes mértékben együttműködnie. - Egyszerű vonalvezetésű, robosztus felépítésű készülék, amelyet a viszonylag nagyméretű képernyő ellenére is könnyű kezelni, a mobil használat céljaira kifogástalan. - Jól áttekinthető, világosan strukturált diagnosztikai szoftver, amely az opcionálisan rendelhető ‚Hibakeresés’ modul segítségével nagyszámú ötletet és használati útmutatót nyújt a felhasználó számára. - A WLAN-adapteren keresztül drótnélküli kapcsolat alakítható ki a műhelyben lévő asztali számítógéppel, illetve nyomtatóval.
- Tesztsorozataink alatt kétszer fordult elő olyan állapot, amikor a készülék nem reagált többé a parancsokra, ezért teljesen újra kellett indítanunk. - Kézi készülékhez mérten kissé nehéznek tűnt. Kivitel A konstruktőrök a jó kezelhetőség mellett a kielégítő hatósugarat is prioritásként kezelték. A három méter hosszú OBD diagnosztikai kábelnek köszönhetően a gépkocsi farrészénél vagy a motortérnél egyaránt kényelmesen lehet dolgozni. A teszter tápellátását alaphelyezetben a gépkocsi OBD csatlakozó aljzata biztosítja. A készülékbe épített, hagyományos, kereskedelemben kapható akkumulátorok hozzávetőleg kétórányi használatot tesznek lehetővé. A beépített WLAN-adapternek köszönhetően a KTS 340 korszerű koncepciót valósít meg – ezen keresztül drót nélkül köthető össze egy asztali számítógéppel, amin keresztül kinyomtathatók a vizsgálati jegyzőkönyvek, a karbantartási listák, illetve a tárolt hibakódok jegyzéke. A készülék az alaptartozékként szállított USB kábellel hagyományosan is csatlakoztatható – a diagnosztikai szoftver frissítéséhez egyébként a gyártó ezt a kapcsolati módot javasolja. A frissítés egy asztali számítógép közvetítésével az interneten keresztül, illetve DVD-ről történhet, amelyre először az úgynevezett ‚Startcenter’ programot kell telepíteni. A Linux operációs rendszeren alapuló, integrált multiplexerrel ellátott berendezés sebesség tekintetében teljesen megfelel a technika jelenlegi állásának. Amit a tesztelések során hiányoltunk, az a műhelykocsira való állítás lehetősége. Ehhez hasznos lenne a készülék hátoldalára épített kihajtható tartó. A készülék alaptartozékai közé tartozik a már említett Startcenter szoftver, az USB és a diagnosztikai kábel, valamint a hálózati tápegység, illetve a különféle mérőcsúcsok a multiméter üzemmódhoz. Ezt még kiegészíti a használati útmutató, valamint a műanyag műszertáska. Opcionálisan rendelhető egy töltőállomás, valamint az OBD-csatlakozó nélküli régebbi gépkocsi modellekhez használható márkaspecifikus adapterkábelek. Végül, de nem utolsósorban a KTS 340 már most kielégíti az Euro-5 követelményeit, így a vezérlőegységek flashmemóriájának átírását akár független autószervizek is elvégezhetik a Pass Thru funkción keresztül (ezzel kapcsolatban lásd a KRAFTHAND 1-2/2010, 16. oldalán megjelent írást). Ez utóbbi funkció egyébként előreláthatólag a jövőben még fontos szerephez fog jutni. Torsten Schmidt
