Sx*»»bat,
1920.
Január
24,
ROMI L
K O M Á R O M M E G Y E I ílilieiétl ár belybto ét vidékrt: feta <*TT* 32 K Félédre 16 K N«nyedé?r* 8 K KgyM Mára ára: 40 fillér. Ü6||el«nik windwi szerdán ét szombaton.
A z
o l v a s ó
k ö z ö n s é g h e z .
A Komátomi Lapok m i n t társadalmi Jap lép 1920. j a n u á r , havában negyven egyedik é v f o l y a m á b a . A h e l y i érdekek ez orgánuma m i n denkor h i v e n és becsületlel szolgálta az olvasóközönséget és felmentve érzi magát minden felesleges önreklámtól Kérjük eddigi t. előfizetőinket és az olvasóközönséget az előfizetéseknek a k i adóhivatalnál (Nádor-utca 29.) leendő szives megújítására.
A Komáromi
Lapok
hetenként két
szer: szerdán és szombalon jelenik meg. E "fizetési ára egész évre 32 K, félévre 16 I\\ negyedévre 3 K. Tiszteletlel a KomdRomi lapok kiadóhivatala.
N T
ftlatkczat.
K Ö Z t Ö N Y
Városi ú megyei éídeltö társaúcimí I F ő s z e r k e s z t ő : GAÁL
GTDLA
| A Komáromi Lapok rövid, múló szendergés után újból meg jelenik olvasói asztalán. Életre hívja a kötelességteljesítés. Közönsége megérezte m e g h i t t bizal mas lapjának hiányát. Ür maradt utána, megszűnt vele az összekötő kapocs, mely a magyarság bontattál] sorait az oldott kéve szomorú tégtete ellen oltalmazza. Hiszen a magyarság önfentartó érdeke, melyet négy évtizedes pályáján törheUen becsülettel szolgált, i változóit viszonyok közt még kevésbé nélkülözheti irányit'*, útmutató munkásságát. A Komáromi Lapok megértette közönsége a város és vármegye színmagyar társadalmának bivó s z a v a i : nem Álmo dozók dolgoznia kell J S a közérzés p a r a n csoló óhajára folytalja másfél honapja megszakadt pályafutását, hogy társadalmi, közművelődési és gazdasági életünk törek vései és szükség elei képviseli lének hosszú évtizedeken 11 ^ i w z q ^ Q j l . hűsége* sailószt-rvt? s a kö/.érdck e ré i kipróbál! harcosa ne hiányozzék a nyilvánosság porondján! Lényegében nem változik, m a i a d a mi volt: a magyar lélek hü tükre, a m a gya i rzés igaz tolmácsa s i magyar szellemben ápolt közérdeknek bátor Uttö rője, hogy ameddig a magyar szó elér, a magyar szív vertes egy érzésbe dob banjon ÖSSsé: magyarok Vagyunk, ma gyarok m a r a d u n k I Csak politikával nem fog foglalkozni. A magyar Smfeef mo.M ne is politizálod, hanem dolgozzék és várjon I A napi politika kérdései öl elzáriíóZva, a magyarság szolgálatának fog d irmát irja zászlajára a Komáromi Lapok^ ki édes hangu, lángszivfí régi zásZli tartó — a volt EBsxerkeszlOnek hosszas betegség legyengítette kezéből s könyörtelen ha'ál |p< savarta s zászlót: mosl én melem fe . én lobogtatom azt gyenge erővet, de azéal az elhatározássá , h o f l szűzi fehérségéi szenny, mocsok az én kezemben sem fogja érni !
A pán-kormánybiztosi hivatal 8 6 9 3 1 9 ! 9 . sz felhívására az alábbi n y i latkozatot t e s s z ü k : A Komaromi Lapok, m i n t társadalmi lap, politikával nem f o g l a l k o z i k ; működé sét kizárólag a helyi érdekek szolgálatá nak szenteli é s az, az ezen területen élő magyarság kulturális é s gazdasági é r d e keinek v é d e l m é r e irányul. A m i a c s e h - s z l o v á k egységet illeti, azt e két n é p b e l ü g y é n e k t e k i n t i és k i jelenti, h o g y a városi törvényhatóság 1919 július 2-i-én m e g t a r t o t t alakuló közgyű lésén hozott e g y h a n g ú határozatában f o g laltakat tartva szem eló t, a m e n n y i b e n az adott t é n y l e g e s állapottal számolnunk kell, — az i t t lakó tót testvéreinkkel szemben, k i k a m a g y a r s á g g a l együtt a közös haza j ó - é s b a l s o r s á b a n egy év ezreden m i n d i g o J a a d ó hűséggel osztoz tak, úgyszintén az újonnan alakított cseh szlovák k ö z t á r s a s á g többi nemzeteivel szemben, m e l y e k k e l a m a g y a r nemzet évszázadokon át á l l a m i kapcsolatban állt, az e g y m á s t m e g é r t ő k ö l c s ö n ö s jóindulat Dr. Oáál Gyula. létrehozását előmozdítani kívánjuk. Viszont azonban a k ö l c s ö n ö s m e g é r t é s kölcsönös előfeltételének tekintjük, h o g y az itt lakó m a g y a r s á g n a k u g y tót testvéreinkkel, m i n t B e k ö s z ö n t ő a köztársaság t ö b b i nemzeteivel való e g y e n j o g ú s á g a m i n d e n téren intézménye Hamarabb, mint hittük volna, bekö sen b i z t o s i t t a s s é k . vetkezett: a közönség, melyet négy éV« A t é n y l e g e s helyzettel számolva a , tizede szolgálunk, lettre biv bennünk. I . lap m ű k ö d é s é t az ezen területen m i n t a | Az aláírók százai kívánják, követelik a c s e h - s z l o v á k á l l a m területén érvényben helyi sajtó, a közélet eleven lelkiismere levő törvények k e r e t e i n belül kivánja tének újból való megszólalását. Parancs nak tekintjük ezt, amelynek katonás fe folytatni. gyelemmel engedelmeskedünk. A Komáromi Lapok szerkesztősége.
A Komáromi Lapok új n y o m o k o n ,
St*rkf*it6§*g kiadóhivatal: Nádor-u. 29.. •vá ugy a lap mUiBIJ r»'s/>t illető közien ények, miu bir4*U«*k, elrtlizetósi és hirdetési dijak stb. klIdeadok Kéziratokat nem adunk fissza. u j csapáson i n d u l ismét uljára. A közön ség o l y a n lapot kíván, mely e város és vidéke, az itt lakó magyarság kizárólagos érdekeinek szentelje hasábjait; ne álljon egy cél, egy politikai gondolat, egy osz tály szolgálatában, de szószólója legyen az egész lakosság hangulatának, jogos kívánságainak és érzéseinek. Ezt a célt akarjuk híven és becsü leltel szolgálni, mint társadalmi lap, amely ezentúl polilikával nem foglalkozik és s politika eseményeiről legfeljebb csak a krónikás utólagos feljegyzéseiben emlé kezik meg. Nagy társadalmi átalakulás előestéjén al i i i n k . Modern eszmeáramlatok mérkő zése folyik körülöttünk, amellyel szá molnia kell a halad is minden hívének. A társadalmi evolúciót eddig ismeretlen, ui erők intézik, amelyekkel meg kell ismerkednünk P r o g r a m u n k első pontja az egészsé ge- közéleti Szellemnek megteremtése, mely hassa át mindazokat, akik abban résiIvesznek. Minden dolgozó társadalmi osztály jogot vall munkájával ahhoz, hogy a közélet terén érvényesüljön és abba s működésbe, amely sorsunkat, helyi életünket intézi, magái belekapcsoija. A m u n k á s s á g n a k , a kispolgárságnak, s szellemi étel mutikásaftiak, az ipar és k*resk< de em tonlos érdekeltségének, a gazda kn Önségnet van egy közöd kapcsa, egy közös működési területe; az önkorntá»\/;iti élet, ahol m i n d e n a lakosságot érintő ügy t á f g y a h s , megvitatás alá ke n i . Közigazgatás, közegészségügy, városfejlesztés és szabályozás, a mezőgazdaságj lerinelés és munkádkérdés, pénzügyi dolgok, s tisztviselők helyzete, népjóléti intéz ények^ s tüd (vész elleni küzdelem, a/. an\a es c s e c s e m ő védelem, M isko'ák, ku l u r a i i - ügyek, szociális kérdések, m i n t a közellátás ügye, 8 munkanélküliség problémája^ közmunkák v é g z é s e : m i n d e n társadalmi ósztályl egyaránt érdekelnek. Ezeket a helyi ügyeket lesz h i v a t v a botf/á^zoiásekkal meg\ iiágitani, helyes mederbe terelni és a közvélemény szám ra előkészíteni a m i feladatunk. E r r e B célra szfíkképz'tt, szociális érzékkel és látókörrel rendelkező munkatársak egén* séregS támogatását sikerült meg nyernünk, olyan neveket, akik eddigi munkájukkal j«>got váltottak ahhoz, hogy a i ' g . a g y o b b b i z a l o m m a l lehet m ű k ö d é sük iránt az olvasó közönség. Pártatlan és magánérdekektől telje sen független lapot a k a r u n k írni, tollún kat elvedül es kizárólag a közérdek fogja irányítani és egy célnak, az i t t élő lakos ság egy egységben, megértő összhangban való működésének szolgálatába lép.
»Kono^rorni
2. oldal
l npok •
„Lehullott a mi fejünk koronáj sóhajtunk f d a zsoltárossal, a k i k vele együtt j ó b a n és rosszban egybeforrva g y a k o r o l tuk a/ írás mesterségéi e lapok szer kesztőségében és a (Qnő évek örömeit meg< tsztva, bánatai felett i íseregve. v e t é s e alatt szolgáltuk az i Ivas közönséget és ezt a nagy folyó átszelte szép rónaság nagy I . . . nyoktól mej szentelt, magyar rögét. E l S rög szült, táplál és m a j d a n eltakar bennünket, akik itt élőnk s a k i k nek szent és megáldott m i n d e n kis d a rabja. Mától kezave még gazdagabb és tennőbbnefc kell lennie e földnek, mert benne nyugszik a m i felejthetlenül k e d ves halottunk, d r . Kiss G y u l a , a Koma romi Lapok közel négy évtizeden át h ű s é g e s munkatársa és i I majd negyedg B B a d o n munkás szerkesztője. Sok re ménységet, gazdag tudást, magyar szivet é s hűséget, erős hitet, izzó szeretetei áldoztunk benne ma F ö l d a n y á n k n a k . Kiss Gyulával a sirba szállt m i n d a z , a m i embert embertársai b e c s ü l é s é r e , sze retetnie, ragaszkodására méltóvá tehet. Nagy és ritka j e l l e m b e l i tulajdonságok, erös és m e l e g érzések, ragyogó c i n i . mélyen szántó műveltség párosult benne a közéleti férfiú agilitásával, az in> k é s z ségéi E kiváló tulajdonságok h a r m o n i k u s e g y s é g e adta nekünk Kiss Gyulát, aki mint QgyVéd vagyonokat szerezhetett v o l n a , de sohasem nyújtotta k i utána k e zét, mint p o l i t i k u s nagy szerepre lett v o l n a elhivatva, de s z e m é r m e s és f i n o m lelke irtózott a p i a c i l á r m á t " ! es a p o l i tika cselszövényei tői. E helyett inkább az újságírásnak élt es a hetük millióit vetélte p a p i r r a négy évtizeden át. M a r a d t a helyi közélet csen des krónikása, a k i éles, meglátó szem mel f i g y e l e m m e l kiséri az eseményeket, é s azok szereplőit, akiken k r i t i k a i e l m é j e keresztül tudott világítani. Szerette ezt a várost, a régi házakat, a Dunát, a s é t a teret, a szigetet é s dalos madarait, a g a l a m b o k a t , élt a barátságnak, a j ó ötle teknek, m i g kedélye derűs egén m e g n e m jelentek a felhők a reánk mért nagy m e g p r ó b á l t a t á s o k kezdetén. M a g y a r lelke, bizakodó é s r e m é n y s é g e k k e l gazdag lelke rendületlenül hitt a m a g y a r j ö v e n d ő b e n , súlyos b e t e g s é g é b e n is remélt, gyönyörű terveket szőtt, irói álmokat, a m i k e t most elvitt magával m i n d - m i n d az a k á c o s , csendes t e m e t ő b e .
A Komáromi Lapok méltán gyászolja öt, mert a legtöbbet vesztette
elmulásá-
jartSür
24.
Budapesten hallgatta a jogot és ugvanrm szolgálja önkéntest évét a 24-es vadászzáSK aljnál több komáromi társával. Azután ügyvéd jelölt Komáromban és Tatán, bohém kédélv" vidám társaságok középpontja. A Komáromi Lapok évfolyamaiban sürö egymásutánban jelennek meg a nyolcvanas években szép versek Kárpáthy Zoltán név alatt ezek Kiss üyula versei: gyönyörűen megverseli zsoltárok, lirai költemények. Ir prózát is : eleve;! fordulatok egyéni és magyaros zamat árad belőle j A vidám, bohém életnek azonban házas* ságával bucsul mondott. Feleségével, Spitzet Paulával meghitt, benső és boldog családi éle tet élt. 1911-ben veszítette el szerető és gondos élettársát, akit igaz kegyelettel gyászolt minden kor. Gyöngéd leikére jellemző, hogy lakása bútorai evek hosszu során át es ma is ugyan on helyen maradlak, ahogyan azl fel elrendezte. E rendet híven öriztf és megboly gatni soha nem engedte. 1890-ben jelent meg elsőkön; Fájdalomtnal éreztük hiányát már teményekt 1919 ben — bármin >i !;< napok ó t a : az ő helyét nem is t u d j u k a második: a Komáromk Almanach, az 6 i ,t betölteni talán soha. A k i m i n d e n k i v e l jót gyogó irodalmi síremléke. Akarminc u temérdek hirlapi cikk és irói tevékenység t »iti tett, m i n d e n k i h e a j ó v o l t , akinek szelíd ki, sok, sok kötélre való, érdemes, értékes anyag, lelke senkit se gyűlölt, csak szeretni t u de belőle minden jó tulajdonság mellett a dott, a k i soha senkinek szomorúságot, Ság, a feltűrni vágyás teljesen hiányzott, Az bánatot nem okozott, a m i g élt, csak d e Almanachot is ugy kellett íróasztalából I len rűs, vidám p e r c e k b e n nyújtotta, szórta szakoini. Ebben az Íróasztalban sok becses kéziratnak kellett maradnia . . . szét két kézzel, pazarul az élet s a v á t : most ez egyszer okozott végfelen b á n a tot, s z o m o r ú s á g o t nekünk, barátainak, A Komáromi Lapok szerkesztéséi ] 897m i k o r örökre e l h a g y o t t bennünket ben vette át Átlapozhatjuk ezt a buszonkél év folyamot és azl találjuk, hogy a jó stílus soha Mikor utoljára megszorítottam kezet a se hagyta cserbe. Még a politika hullámverései szerkesztőségben! — szeptember utolsó napjai ben is meg tudta őrizni higgadtságai és n l i ban történt, — ugy találtam, hogy at igen forró gáimat, amikor a hevesebb vérmérsékletű poli és kértem, beszéljen orvossal. Egy id ig huzta- tikai ellenfelek vérben forgó szemekkel, epébe halasztotta ezt, — nem akart beteg ;enni, — mártott tollal kezdtek d o i g w n i . A politika azonban kevésbé érdek;! e őt, de még se kerülhette t i : az orvosa, légi jó inkább a városi közélet felé vonzód 41 és i ói barátja, szigorúan ráparancsolt, hogy ne moz tevékenységével teljes ménekben a város fejlő duljon ki a lakásáról. Előzőleg napokon át lázasan járt-kelt a dését szolgálta. Szaz és száz cikke tehet arról hivatalában, a Komárom Lapok hyomdájában, t a n n a l i hogy v-irostnak milyen hűséges és ragaszkodó Da volt. sehol se találva helyét, nem is tudva, milyen De nem volt a helyi közéletnek egy mozsniyos beteg Mi már akkor is sejtettük, hogy szervezete nehezen fog megküzdeni a kór alat zanata sem. amely figyelmét elkerülte volna; tomos és s • • 08 t M ü-r.d/j.-aíVc'l. Sebeseink szo az egyesületi élet, a kulturális ügyek, a színé szet, a vallásfelekezetek harmonikus együttmű morú valósággá váltak: Kiss Gyula nincs többé, és a Komáromi Lapok, melynek több mini ne ködése: mind mind csak az öt jellemző gond gyedszázad óta dohogó szive, gyöngéd és ér dal kerültek a tollára, amelyet a megbecsülés zékeny lelkiismerete, s a köre csoportosuló és az egyéni munka nagyszerű értékelése irá fiatal írói generáció mestere volt. méltán ölthet nyított. gyászt, siratva a pótolhatlant, akinek csónakja Soha személyeskedő cikket nem irt a a pihenés csendes vizein elindult az örökké hirlapi polémiái nem kareste. Mindig sziveseb valóság felé . . . ben irt fnindenkiről jót, mim rosszat Híreit gondosan kicsiszolta es a formára mindenkor Ki Oyula 1864. április 28-án született nagy súlyt helyezett. Komáromban Kiss Zsigmond és Bibary Ágnes Vezeti, cikkeinek kristályos gondolatai szü!ókt«"i. régi nemesi famíliából. Édes apja a nagyvonalú áttekintésről és a tárgy teljes is városnál viseli hivatalt, alkapitány volt, a város meretéről tanúskodnak, a vonal a!a;t szelemes ismert és tiszteiéiben álló pofára. HOSSZÚ, csevegő és szelíd, finom humora roppant rokon ezüstös szakállára sokan emlékezünk még a szenvessé teszi irói egyéniségét még az őt nem nyolcvanas évekből, ott volí a hivatnia a város ismerő Idegen előli is. haza földszintjén a bejárattól jobbra és ott ho/.ta Legkedvesebbek es legnépszerűbb Írásai a kikágási ítéleteket Jólelkű, derék ember volt. az Ő karcolatai, egy egyanekdotta irodalmi félemberséges ember. dolgozása művészi alakban, humoros leírásai, A: Sreg Szinnyeí leírja naplójában ba tréfás és mindig találó jellemzései gazdag és rátja, Kiss Zsiga lakodalmát. Ebből a házas csillogó Ötletek tarka köntösébe öltöznek tolla sági születeti Kiss Oyula, aki legfiatalabb alatt, amely finoman kiélezi a témának csat I testvérei között. Bátyja, Ernő a város al tanó pointjét. jegyzője volt, SOk reménységre jogosító tehet- " A Komáromi Lapok szerkesztésé* mindig i g, aki korán sirba vitte a hozzá fűzött re nagy mfigonnddal intézte, gondos kezének si ménységeket, a másik bátyja, Zsigmond, ma is mításai meglátszottak a lapon, amely elterjedé hivatalnok a városnál. sét és népszerűségéi javarészét ennek a kéznek Kiss Oyula itt nőtt fel Komáromban, itt köszönhette. járta az iskolákat a kollégium falai között és a gimnázium négy osztályát is itt végezte a kisgimnáziumban, a mai kultúrpalota helyén. Dr. Kiss Gyula, mint kriminalista, első Szerető szülők gyöngédsége nevelte, ideális lelkű rangú nevet vivott ki magának tudásával és nővére, Idrányi Gáborné mellett megtanulta a főleg kiváló szónoki képességével, amelyben a szép szeretetét. Ezekkel a kiváló tulajdonságok meggyőző erő és lendület mellett a vaslogika kal indul a kis diák Pápára tanulmányait foly érvényesült leginkább. tatni. A kisebb, apró-cseprő ügyeket nem sze Ajkán az édes anya csókjával s az édes rette. A tulajdonképpeni hasznot hajtó, kisebb apa intelmeivel lelkében megy idegenbe, a pá polgári peres ügyektől egyenesen irtózott, eze pai ősi főiskola nagy tradícióinak légkörébe, ket nem is igen vállalta. Gyanús, vagy kétség hol Petőfi és Jókai Mór szelleme élt a diákság beesett ügy vitelére pedig sohasem volt kap között. Nem is hozott szégyent soha a komá ható, kényes izlése ezeket mindig ridegen elu romi névre. Már hatodik gimnazista korában tasította magától. több verse az önképzőkör érdemkönyvébe ke- I Megelégedett, mint az Alsócsallóközi A r rül, mely Petőfi és Jókai írásait is őrzi. roentesitő Társulat ügyésze és titkára a szerény
Minden társadalmi kérdés, IDtodeQ , hiven fejezze ki a közhangta, ulato ko társadalmi osztály egyaránt és egyenlően í zöriség oromét és bánatát, szószólója leérdekel bennünket, a m i M m zárja ki az ' gyen jbgo* igényeinek, vigasztalója szén* f g l n a é f a i és jogos kritikái minden k " védései közepette. Ehhez kérjiik a m i lelkes, régi, ed ögybea, halóságok és egyesületekkel széniben is. Azt a k a r j u k , hogy a ko/.vé- dlg is h ven és mereteitől szolgált, meg lemény csakugyan éló lelki isme rétének ért- közönségünk támogatását. tekintsen, amely megérezzen m i o d e o l -
—|aa 19.
»»20
a
|M0
itnoár 24.
tisztviselői fizetéssel és peres ügyek ulán nem törtelett: inkább a bibliát olvasta. A biblia olvasás szinte szenvedélyévé vált. Azt hmné az ember, hogy ez pietista életkejél)t vitt volna be egyéniségébe, pedig belőle ezt sohasem lehetett kiérezni. A bibliából inkább a filozófiái szűrte le lelkébe, ezért társalkodott oly szívesen a könyvek könyvévei. Roppant türelmes vallási felfogású, igazán liberális elme volt, aki fel tudott emelkedni a felekezetieskedés kicsinyes horizontja fölé. Tagja volt a komáromi r« formátus egyháztanácsnak, a komáromi egyházmegye világi tanácsbirája és az egyházkerület aljegyzői tisztét viselte. Biblia-tudásán egy hirlapi polémiája igen jellemző fényt vetett. A polémiában ellenfele történetesen egy református pap volt, akinek $supa bibliai idézettel válaszolt és bibliával b i zonyította rá álláspontjának tarthatlanságát. En nek a hírlapi csemegének az ize sokáig a kon án mi olvasó közönség szájában maradt, mely nek ajkára hornéri kacajt csalt ez a cikk. Igen előkeld és kivételes szetepet vili a városi közéletben, mint városi bizottsági tag a gyűlések szorgalmas látogatója volt. Szónoki tehetsége tulajdonképpen itt, a zöld asztal mel lett bontotta ki szárnyait. A törvényhatóság ké relmére elmondott alkalmi szónoklatainak tar talmi és formai szépségei megvesztegették a hallgatóságot. Két évtizeden át tevékeny tagja v« It a városi törvényhatóságnak. A Jókai Egyesület 1917-ben irodalmi osz tályának elnökévé választotta meg, Székfoglaló ját a háború, majd a forradalom és végül belegsége akadályozta meg, ezl Őszre tervezte és az ősz döntötte öt ágynak, melynek nyolc he ten át volt bus lakója. A Komáromi Kaszinó volt áz ő kedves és intimus szórakozó helye: a megszokott kártya parti, a játék csendes és hangos kibiceivel, az ötletek es a vidámság gazdagon buzgó forrá sává vált, melynek Kiss Gyula volt a közép pontja. A fejedelem — ez Völl az ö becéző neve — minden kaszinó-tag előtt szeretetben és be csülésben állott, meieg és meghitt légkör vette körül, ahol szerették és társaságát mindenki szivesen kereste Mikor a kaszinóban barátai tréfás koro názási ünneptl rendeztek tiszteleteié, ezt a TI ckeray ioi'áia meló vidám estél maga fű szerezte ötleteinek kiapadhattan gazdagságával. A hódoló küldöttségeknek adott válaszaiban a királyi és udvari külsőségek oly sol humorral és az annak mélyén fecsillanó szelíd iróniával vannak travesztáiva, hogy ez méltán vetekednék a legnagyobb humoristái aikotá uval, ha nem volna kizárólag helyi vonatkozású es nem egy szük kör számára készül. Utóbb vi-szavoi ul;, csendes életet k e d élni: a háború szenvedései az 8 gyö géd tel kében mély barázdákéi SZÍ ntotfc k, nem tudott víg lenni, amikor annyian szenvedtek. Csak 2z újságírásnak szentelj idejét és munkásságát; 02 1919 év nehéz in-napjai alán is ott áll lopja élén, mint a kapitány a vihar sodraim keiült hajó hídján. Szeptember végen, (1 Ikor még nyíltak a keni virágok, fáradtan, láztól borzongva letelte kezéből s tollat és sohs se is vette többé a kezt ne. Könnyebb tífuszt hordozott a láb n e^ az is döntötte ágybi A legyöngüli s/erve/etet ;
Komáromi
Lap***
3
Oldal
Vargha Sándor ref leikész mondott rava gyászát ecsetelte és utolsó üdvözletének adott
tala felett megindítóan szép gyászbeszédet, ösz- meleg hangokat beszédében. szefoglalva az elhunyt közéleti tevékenységét, ecsetelve a varos, a társadalom, az
: én ravata ómnál. szóval életüket boldogabba tegyek. Legjobb, leghűbb barátomat, lelkem A célnak 1 yetén meghatározás iba bele jobbik felel siratom Benned. Es bár lelkem tartozik tehát nemcsak a hivatás folytatásával, mélységes fájdalmához inkább csendes zoko a keresettel összefüggő kérdések tömege, hanem gás illenék: fölkérés és szivein parancsa a mindennapi életnek minden nagy és szólásra készt. részlete is a lakaitól az egészség I írdésétt Az én egyéni gyászom eltörpült annak keresztül a leik-, tzULn »zflka tekig, az az általános gyásznak nagyságához képest, egyéni és feji sajátságok kifejlesztéséig, sőt a mely megrendítő haláloddal varosunk egész kényelmi és szórakozási igények kielégítéséig közéletéi és társadalmát sújtotta. Hiszen minden. mindazon egye 0 etekben, társaságokban Most né/zük mi a szocializmus? Itt me és körökben, melyekbe hivatás, kötelesség, gint előre kell bocsátanunk, hogy nem a Marx vagy bizalom hívott Téged által megalapított történelmi materializmusban Fen es tehetséged, széleskörű tudásod, gyökerező szoeialisztikus vagy jobban mondva rokonszenves egyéniséged, emelkedett lelked, szociáldemokrata programot érijük a „szocializ aranyos k déljed, ékesszólásod varázsa, mus szó alatt, mert a szociatdemokratikus szeplőtlen jellemed a közbecsülés, szeretet törekvéseket élesen meg kell különböztetni a és önzetlen népszerűség glóriáját vonták hom szocializmus egészétol. A szociáldemokrácia lokod körül csak egyik alakja, politikai pártként való meg Komárom város törvényhatósága soha jelenési Fórmája a szocialisztikus követeléseknek, sem feledhet, hogy hü. igaz fia voltai szülő amely politikai téren, politikai eszközökkel városodnak. Toltad súlyával, szavad hatal akarja elérni célját, amely mindig harcol, még mával szolgáltad annak közjavát. pedig csak egy osztályért, a munkásságért. Mm n gyászol magyarságunk végvára Itt a szocializmus! abban a tágabb e/te a Jókai Egyesület .is, melynek irodalmi osz lemben vesszük kiindulási alapul, amely az tálya étéről epen akkor ragadott el a halai, összes osztályokat magában foglaló, illetve midén legnagyobb Szükségünk leit volna osztályokra nem is tagolt egész társadalom Reád, hogy Irói magyar lelked, lángoló lelke jobb, igazságosabb berendezésére irányuló tö* sedésed világító szövétnekünk lett volna, ha rekvést, fokúzatas fejlődést hirdető tudományos netán reánk viharos éjjel borul. rendszeri jelenti A társadalmi (szosiális) gazda A Komáron i Lapok elárvult szerkesz gtannak azt az irányát, smely olyan társa tősége Is itt kesereg sírodnál, s/ivedhez dalmi rendel tart kívánatosnak, mely a köZÖS nőtt e lap Vezére, éltető lelke voltál több (kollektív) termelésen épül tel és végcélját nem mint két évtizeden át telkednek veteményes a magántulajdon eltörlésében, hanem csak a kertje vol; a/ melynek beiü barázdáiban termelési eszközök kollektivizálásában s a tö nagy tervek, fényes eszmék, csillogó Vágyak megjóléti intézmények kiépítésében találja és és szép ..írnok magvait pazarul hinted szét, jelöli meg. újból művelés alá vesszük azl és rajta le Ebben az értelemben általánosan elfogad szünk, hogy munkánk verejtéke éleire hivja, ható az az állítás hogy a szocializmusé a jövő lelkesedésünk napstlga a megérlelje az álta és hogy a társadalmi fejlődés a szociatízmus lad elhinteti magvakat és hogy lelked onnét irányában halad, mert hiszen ez a szocializmus a magasból, a csillagok hónából láthassa megnyilvánult a fokozatos fejlődésben már jó majdan a te általad álmodott boldog, magyar idővel magának a szocializmus szónak feltalá Komáromot lása előtt. Olyan szerepe volt, van és kell, És most bucsut veszünk tőled. Pihenj hogy legyen a társadalmi fejlődésben, mint a békén az anyaföld ölén. Ez a mai világ már kőszénnek a lokomotivban, mely állandó tüzével vizgőzt fejleszt és duzzasztva annak feszítő ugy sem volt a te világod. Ki tudja nem megváltás volt e Rád nézve a halál. Mi öre- j erejét, mozgatja, hajtja a gépezetet előre. Nél gek valóban nem tudjuk: gyászoljunk-e vagy külözhettem de jaj, ha egyedül, fék nélkül, kormány nélkül működik s ha lesiklik az előre irigyeljünk inkább ? Áldás emlékedre kedves jó Gyulánk, elkészített sínekről, fölborul az egész mű. Ez a szocializmus működött már évszá Isten veled, Isten veledl Végül dr. Aranyossy László, a Komáromi zadok óta az emberi haladásban és ez sokkal mélyebben gyökerezik, sokkal elterjedtebb a Kaszinó elnöke a helyi ügyvédi kar és a kaszinó 44
f
1
4
„Kaanárunn
üldal
társadalom minden rétegében, mint a SZOCiál- Hpnysi e szerint lUkult ki, középpontja voll demokratizmos, hiszen miként Riiskff] mondja : messze nagv vidéknek él ez a középponl nemcsak földrajzi, de közigazgatási, igazság p f t r t t t f t m mutatlak a llSgStahtl osztályok annyi s/eretcteit él rokonszenvet az alacsonyabb szolgáltatási, pénzügyi és kulturális kőzeppontOl is jelenteti. osztálvokkal szemben, mint napjainkban*. Nem Szükséges bővebben kifejtenünk, NOÍ tebát ai így értelmezeti szocializmus 1. g« mii jelent egy városra, különösen Ko olyan társadalmi rendet kiváa a foto rak i tejmaromra aézve a megyei székhely elvesztése; lödes Utján elémt! amely a közöl termelésen lassú, de biztos dekadenciát, a forgalom csök épül fel, amelyben .1 termelési eszközök k kenéséi és ezek velejár • • az ipar es kereske tulajdonban vannak, ahol a termi és kollekth delem hanyatlását, atn< yek a város M ütőerei, Ha na | ::'ekir:t;ük i^s várOfl | lasági iniiki.dt sét. a/t latjuk I g) ' M : a Vál ti vérkeringésének csatornái. Ez a kormányterv még az országgyűlési vizvezetékef tart fenn, világításról gond isk< dik, éieinus/cr és egyéb ellát tsi cikkekre üzemeket tárgyaláson — nem ment Keresztül. Talán még nincs kimondva az utolsó sró J é t c r u t a k a t ke^/it. közlekedési javil stb., akkor mindig U-rnnl, n cg pedig haianzoitan ebben a kérdésben A halálra ítéltei is meghallgatják, hogy és igaiéfl kollektív termelést folytat, amely kél Irányban is a kötnek basánál egyrészről a la védelmére mii akar felhozni, Komárommegye kosság egyeteme részere termet, a termelés törvényhatósága sem szólalt meg ez ügyben és eredménye, a termék a köz tulajdona és I köl nem (erjesztette elő a felosztás elleni erveit. A múl* év december elején megtartott használatára szolgál, másrészről a terjnelés haszna, a jövedelem szintén a közé, közjöve- városi közgyűlésen a zsupánhoz Intézett inter pellációra a varmegye felosztása tárgyába:: dr. delmet, közhasznot képez. jamniczky Ottokár azt a kijelentést lette, hogy A városnak egyéb működése is, Win( közegés/ségi, kulturális, li/a nsági, Jóléli intéz a kormány foglalkozik egyes nagy megyék ményei és^ funkciói, amelyek első pillanatra létesítése.iek gondolat ival. de ez pár éven be nem" látszanak materiális termelésnek, mégis a lül meg nem valósítható a tervbe vett uj szék termelés fogalma alá s rolhatók. még pedig helyek közlekedési viszonyainak gyökeres meg szintén a kollektív termelés fogalmába, mert változtatása nélkül. azzal, h gy p! iskolát, kerhazat tart fent, Kívánatos volna, ha ezzel sz üggyel a olyan közszükségei elégit ki, ai egyén részére törvényhatóságnak is mielőbb alkalma lenne olyan helyzetet teremt, tehát oly értéket termel, foglalkozni. amelyei az egyen vagy egyáltalán nem vagj BÍZ. csak nehezen, sokkal költségesebbon érne el s amely intézmények szintén a tágabb értelemben K ö d f o ^ z l á n y . vett szocializmus követelményei közi tartoznak. . Látjuk ime, hogy a város minden műköKépzeletemben élt egy hajadon. Gyönyö désc ál van szőve szociális tartab rnnial, min rűség VOll egészséges fejlődését, viruló életét den téren szociális irányban működik, termeM ; ^eíni. Sudár alakja olyan volt, mint messze tevékenysége pedig épen azt a koiiektiv terme Csikország jegenyéi. Szeme villogott, mint lést vaiósiij i meg," amely felé a szocializmus magas Tátráról aiákömpolygő hegyi patak. irányvonala mutat Ajka tüzes volt, mint Tokaj aszúja, haja hullá Nyitott kaput döngel tehát, aki a vár >si mos, mint Csallóköz aranykalászos táblái; politikába most akar szociális tartalmat bele arca pedig hunvas, mint Baranyában az őszi vinni, mert az benne vari és az nem is lehet barack. más. Ellenkező eg, a tais.id dom mas alakulatába Ir'gyei — bámulói voltak, csodájára jártak és a politikába (még pedig a szocialista a szép magyar földnek. pártokéba is) keit betevteni a városi tártaimat. Egyszer azonban, hirtelen megingott lelki a város erdekeinek szem előtt tartását, a varos egyensúlya. Szíve, ott a Duna menten kuíáiránti ragaszkodás politikáját, meri ez egyben lokra hallgatott és az ta alakja megrokkant. a koiiektiV termelés fejlesztését s a közérdek Azóta szeme fakó, ajka verteién, haja használ jelenti, tehát szociális ci ; szolgál. kuszáit. A város nem egy osztály és nem osztá A mérhetetlen fájdalomtól pedig szép arca lyok számira cs javára termet, hanem minden eltorzult. kinek, aki ott lakik, a közönségnek erdekében. Ezért nem helyes a város lakosainál különb De azért nem hallik, csak séget tenni polgár cs munkás szavak közt, k ínye hull. amelyek ma osstálykülötfbséget jelentenek A városi polgárnak fogalmához t rtozik az, hogy És a könnyektől megáradt vizeken, tépett, szellemi vagy testi munkája (eredményéből keil ..• ti dfoszlányok, mint gyászfátylak úsznak megélnie s a városban lakó munkás keli. hogy le a szomorú Dunán. a város polgárának érezze cs tekintse magát a Harmos. munkában, a kötességben . Ez«'*rt r.e gyűlöletre es irigységre neveljük a város lakossságát és ne azt keressük, ami elválasztja hanem ami egyesíti okét. A v á r o s o k é l e l m e z é s é t A VarOS lakóira ig ,an elmondható a hires Irta: Alapi Gáspár, szocialista irò, Saint Simon formulája: ..MinA vidéki városok élelmezése a háborút denki képességei arányában dolgozzék es mindenki munkája mértéke szerint részesedjék megelőző időkben aránylag nagyon kevés gon dot okozott a hatóságoknak. Különösen azok jutalomban . a váfOSOk, amelyek jómodu falvak között, Úr, Szi/J Ferenc. termékeny vidéken terültek el, bőven el voltak látva élelmiszerékkel. Abban-az időben a liszt beszerzés nem járt nehézségekkel. Olcsó áron K o m á r o n i m e g y e f e l o s z t á s a . lehetett hízott sertést kapni, akinek pedig nem állott módjában sertés! vásárolni és igy zslr— jan. 20. szükség . t hosszabb időre biztosítani, rendel Teljes csöndben hangzóit ei a vármegyei kezésére állottak a hentesboltok, amelyek állan közigazgatási bizottság legutóbbi gyűlésén dr. dóan tömve voltak szalonnával, olvasztott disz Folkmann zsupán kijelentése, amely szerint a nózsírral és egyéb sertéstermékekkel. A vidéki kormány Komárommegye dunabalparti 1 észéi lakosság behozta az élelmicikkeket a piacra, ba nek, a csallóközi es udvardi járásoknak Po romfi, tejföl, turó, vaj, tojás és zöld főzelékféle bő zsony és Nyitramegyéhez való csatolását elha ségesen volt kapható. Mindennapi látvány volt, tározta és ez a tény már az idén, vagy a jövő hogy a falusi közönség a piacra behozott áruit évben bc is fog következni. a piacon nem tudta mind értékesíteni s a E kijelentesnek a sajtóban semmi vissz falusiak az élelmiszerekkel házról-házra jártak hangja se támadt, pedig ez igen nagy hord és kínálgatták azokat megvételre. erejű és jelentőségű kérdés, hiszen évszázados A világháború mindezt megváltoztatta. régi gyakorlatot, szerzett jogokat dönt meg. Már a háború első hónapjaiban voltak beszer Komárom vármegye kialakulása, már az zési nehézségek és ezek a világháború későbbi Árpádok alatt történt és a várszerkezet nyomai folyamán mindinkább és mindinkább foko e területen feltalálhatók. Mindenesetre egyike a zódtak. legrégibb magyar vármegyéknek. A legelső bajok a lísztellátás terén jelent Komárom város tehát szintén évszázadok keztek, ugy, hogy a kormány már az 1915 év óta megyei székhely, fejlődése, közlekedési v i - végén kénytelen volt elrendelni, hogy liszt és 44
x
1920
Lapok*
januir
24,
kenvér csak jegy ellenében hozható forgalomba (4586. 1915. sz. M. E. r.). A lisztjegy, illetőiig a kenyérjegy volt az első éleim szerjegy, ame lyei később — sajnos — még a többi jegyek hOSSZU sorozata követett. A közellátás irányítása uj és fontos fela datot rótt a hatóságokra, mert ezentúl a közigazgatási hatóságok teendői közé tartozott az egyes lörvénybatóságok részére kiutalt élelmi szerek egyenlő és igazságos szétosztásáról való gondoskodás. Ennen a feladatnak a megoldása amelyre a közigazgatási hatóságok nem voltak fölkészülve természetesen nem ment simán. A közöl ség - egész énhetőleg — nagy ellen, szenvvel fogadta as élelmiszerjegyekel es azok a hatósági közegek, amelyek az éleluutzerjegyek kiosztásával foglalkoziak, a legnépszerotlenebbek voltak 9 2 egész világháború folyamán. A magyar nép nem szokta meg a szüköiKödést 1 1 most, amidőn meg volt szabva, hogy a legfontosabb élelmicikkekből memt) it szabad Elfogyasztani, a hatóságokban kereste a hibát és az élelmiszerekkel vató ellátás terén beállott minden fönnakadást a helyi hatóságok szám lájára irt. A közélelmezési hivatalok megszervezése nagy gondol okozóit minden városnak. Ez alól az általános igazság aíól természetesen Koma rom sem volt kivéteti A közélelmezési hivatal megszervezése terén igen nagy erdemei vannak Ivánfi Qáaa közélelmezési előadónak, aki ezt a népszerűtlen, nagy körültekintést és vas ideg zetet kivánó munkát nagy ambícióval végezte. A közélelmezési hivatalok szorosabb ér telemben ven feladata C S A K a hatósági élelmi szerek forgalomba hozatalának szabályozására terjed ki. A mindinkábo és mindinkább növe kedő drágaság azonban arra indította a ható ságokat, hogy a közélelmezési hivatalok ügy* körét kibővítsék és a közélelmezési hivatalokat lassanként közellátási hivatalokká formálják at. Az első számottevő hatósági üzem, amelyet Komárom városa fölállított, a hatósági sertés* üzem, 'amellyel lehetővé tette, hogy Oveusent mintegy 7—800 drb. IH ott sertés kerül ebben a városban kimérésre es pedig jóval olcsóbb árakon, mint a mindenkori maximális ár. Sajnos nem aüi'.íttank meg a hatóra^i sertésüzem felállításánál, mert az egyes köz* szükségieii cikkékben jelentkező tnany arra kényszeríti a batóságpt, hogy még igen 1 K közszükségleti cikk szétosztásánál is irányit ként szerepeljen. A városok gazdasági éleiében a közellá tási hivataloknak mind jetentékenyekb és jelen tékenyebb szerep fog jutni és a varosok ez irányú tevékenységüket csak a közgazdasági viszony >k konszolidálódásával szüntethetik meg. Ettől azonban — sajnos—még nagyon messze vagyunk. Még hosszú, keserves evek fognak elmúlni, air.iga termelés újból a rendes medrébe terelődik, a kínálat és a kereslet kívánatos összhangja és a szabad versenytől fogja men teni a hatóságot azon súlyos és terhes feladna alól, hogy a közellátás terén irányító szerepet látsszék. Adja az Isten, hogy ez a boldog idő mi nél előbb bekövetkezzék.
A z
á r v i z .
Veszélyben Csallóköz termese. — A védelmi Intézkedések Óriási víztömegek lepték el a vármegye területét és rettenetes aggodalomban tartják a lakosságot. A Csallóköz egy tenger és az ud vardi járás talán még ennél is szomorúbb képet nyujt. Az abnormisan csapadékos időjárás Auszt riában és a Felvidéken megduzzasztották a Duna és a Vág Mellékfolyóit és január eleje óta állandóan árad ez a két folyó. Január IS körül már aggasztó mérvet kezdett ölteni a víz magassága, ugy hogy tartani kellett az Erzsé betsziget elöntésétől is. Ez január 17-én szombaton reggel 5 óra kor be is következett. A lakókat már előző na pon kilakoltatta a rendőrség. Ma a szigetet egyméternél magasabb viz borítja. Védő töltése 620 cm. vizet tud megtartani. A városban is súlyos aggodalmat keltett ez a szerencsétlenség, amely, agy látszik, még nem ért véget. A viz egyre árad és január 2 J-án, kedden elérte a 1899. évi kulminációt is ^
1920.
január
24
• Komáromi Lapok
c m ) , amikor a csicsói emlékezetes gátszakadás történt. A dunai védőtöltések az eddig észlelt legmagasabb vízállásn876-ban 72) cm.) fölött egy méterrel vannak kiépítve es icy a töltések még 1 4 0 - 1 6 0 cm. vizet bírnának el. Meg va lamely áradásra kilátás is van, de annak nagyBágáról nem lehet pontos kepe: alkotnunk. onási baj, hogy a dunai védekezés nem egységes Ausztriával nincsen közveüen távirati összeköttetés; a békében Passau, Schflrding, Wien egy óra alatt értesítette az itteni folyam mérnöki hivatalt, mekkora árhullám hömpölyög lefelé és igy a budapesti hidrográfiai i n : évtizedes tapasztalatai és számítás ti alapján pontos prognózis! tudott adni a vízállás vár ható emelkedéséről mar napokkal előbb Most a folyammérnöki hivatalnak mindez nem a!! rendelkezésére és azért nem lud ideje korán intézkedni sem. Óriási bai, hogy az slsócssllóközi ármeulesitő társulat 70 kilométeres védelmi szakaszá nak a telefon szolgáfatol a katonai diktatúra megszűntette. Nincs hírszolgálat es igy az iníntézked seke! — mint száz évvel ezelőtt küldöncök utján továbbítják) Csallóközben a baj*:!; karácsonykor kez dődtek, amikor a roppant hótömeg egy nap alatt elolvadj és a belvizlevezető csatornákat szinig megtöltötte L: viz kiemelése lett volna a szivattyútelepek feladata, de ezek szénbiány folytán nem tudnak működni. Összesen C három szivattyú telep van üzemben a komá romi, szőllősi és aszódi (Keszegfalva mellett,) ezek másotipercenkint 5000 liter vizet tudnak kiemelni, de ezek is csak pár napra való szénkészlet feleit rendelkeznek. Az ármenlesitő társulat rendelkezésére 200 vaggon szén helyeit csak 50 vaggon ál lott, ez i> jórészben az előző évekből megtakaritotl készlet volt. A belvizek ellen igy lehe tetlen védekezni. Inszialan kér: és könyörgő I 3 társulal szénért, nem tudott hozzájutni. Su lyos felelős ég terheli a kormányt Csallóköz termésének e kockázatiért. A vármegyei hatóság a védelmi vonalra kiküldte a védőmunkák irányítására tisztviselőit: a Duna vonalara Dúvidházy J.ii:o« tcS/.og;birót, a Vág vonalára Mészáros Károly és a Csilizközbe Czike Imre árvaszéki ülnököket, Martosra MarkovitS István árvaszéki jegyzőt, A város részéről dr. Szijj Ferenc polgár mester tette meg az intézkedéseket és Ato/ • Gáspár főjegyző Bálint István igazgató-müsza .itanácsossal naponta bejárja a tölt Beket. Igen nagy a veszedelem az udvardi i rásban, ahol a belvizektől a Zsiiva hihetetlenül megáradt. A Vágbalparti Ármentesitő Társulat i Nyitra (öltést Martos határában átvágatta de a viz igy is elöntötte Martos Község alacso nyát)!) részeit, Szeszélyes, Zöldállás pusztái e. sőt a viz Ugyalla alá is elért, amire még példa nem volt. Veszélyben van a Várföld puszta és Gyula major, amelyet a megáradt viz teljesen elöntött. Épületekben igen nagy a kar, mert azok egy része hosszú ideig nem lesz lakható. De sokká! nagyobb csapás ez a jövő termésre, meri az őszi vetés legnagyobb része khoiha.i a sok viz következtében, ugy hogy ez a vidék katasztrofálisan rossz termés elé tekinthet. A veszedelmet talán sikerül elhárítani e vidék sokat szenvedeti népének feje felöl de az Óriási károkat nem lehet pótolni semmivel. Dr. Folkman István zsupán-kormánybiztos az árvízről személyesen teu jelentési a kot Hiánynak, ahova kedden felutazott. Létérdekünk az, hogy az árvédekezés céljaira szükséges szénmennyiséget sürgősen rendelkezésére bo csássak a szivattyútelepeknek. Lapunk zártakor némi apadást jelentenek agy a Duna, mint a Vág felsőbb szakaszairól, a helyzet azonban változatlanul komoly.
Régi
és
mai
Komárom.
A minap Pozsonyban jártam. Dolgom nagyon kevés volt, kifutotta hát az időből, hogy bejárjam az egész várost, hol éppen 25 esztendővel ezelőtt diákoskodtam. Örömmel állapítottam meg, hogy Pozsony e negyedszázad alatt lényeges külső változáson nem ment keresztül s ma is az a gyönyörű stílusos város, mint annak előtte s nem esett Áldozatul annak az ádáz építési dühnek, mely
5
Budapestet majdnem tönkre tette. Valaha, nem IS olyan régen - még Komárom épületen is volt bizonvos stílus s ma — Inába keressük! Mi v.ri szép, nyugalmas látvány volt a Szcit András templom a régi csonka tornyaival I Ezl a t i7ta barokk templomot borzal masan elcsúfítja az a ket kihegyezett torony, mely talán felekezeti v télkedés szüleménye, (hogy t. i . ne a kálvinistái é legyen a magasabb!) A franciskánusok egykori temploma is il vesztett a renováláskor i ennek a toronyfödelét is fölhúzták vagy két méterrel, el éktelenítve a különben pompás tornyot. Csotos, hogy mig régente olyan stílusokban, mondhatnám igazi művészi érzékkel építettek, [ ujabban senki föl nem emelte a szavát eme barbárságok ellen. Ugy-e mindenki furcsának találná, ha i i ikinek eszébe jutna szekeresgazdáink közül, 1 . . az ezüstös mente fölé cilindert tegyen a fejere t Pedig pont ez az eset a Szent András I m pl ómmal. Voll valaha egy kastély is Komáromban. A Szarka kastély, Egy darab a régi, az igazán ősi Komá romból; tanuja annyi vidám napnak, annyi mulattató ötletnek . . . S lebontották. Leb intották, mert útjában volt a napsu gárnak s a lőle vetett árnyék miatt nem nőhetett ven g a pulutyka! A városháza előli volt valaha egy gyo. >iü kút, ezt is csak egy kis fényképről tudjuk, I ;v volt A régi református kollégiumra is rátette kezét a pallér, alaposan kivéve a formá ból ^ . de nem sorolom fel tovább e szomorú enséget, melyek élénken demonstrálják, hogy szu időn keresztül nem voll egyetlen müv ú érzésű ember sem a fórumokon s mit nk szépen stílusosait építettek, azt az utódok i lós nélkül totdozták-foltozták Talán csak felvirrad már a béke napja egyszer I Talán a rombolás munkája után elkövet kezik az építés, az alkotás munkája is! A Szent András templom elcsúfított, meglöV Idözöt) orgonáját most javítják s nemsokára bei n utatja azon a mi zseniális orgonamüvészünk, ..a..! !i i!;r Lajas fölényes tudását, szinte tökéletesnek mondható művészetét Vajha eikezd >dnék az egyéb javítás is, de csak stiiu osan! Mert csal; gondoljunk az ezüst csattos nu ntére. meg a cilinderre! f
Komáromi Koc: Endre. E ? v h á z i
közffvüléfl.
cPda!
- Megdicsőült egyházkerületi f gondnokunk vértana halála évfordulójára Budapesten meg tartott országos gyaszílnnepelven a gvász istenitiszteletet egyházkerületünk püspöke, egyházunk lelkésze végezte: mi pedig e közgyűlésünkön az egyház iránt szivünkben lob gó szeretetünk láng|ánál gyújtsunk orökiüzet bölcs egyházkormányxónk halhatatlan emlékezetének! — Ugyancsak mély fájdalommal jelentem azt a súlyos veszteséget, mely egyházunkat dr. Kiss Gyula ügyvéd, egyházi üg>es/, egytiIzmegyei aljegyző és tanácsbiró halálával érte. A meg boldogult ml y \ lÜáSOSSágtf, bibliai műveltsége, puritán élete éles jogászi elméié, ékesszólása es fényes Írói talentuma egyházi és közéletünk vezető férfiainak sorában Sz elsők közé emették öt. Közti zlelet B népszerűség s lelkének derflj • tett k él tél ver fényessé Egyházát hí ven, ;: igj tud iái s , i. egyházi tisztét, ] >gOí önérdeket u i v gtdö Önzeüen< ggel i itta el. Hosszú sorvasztó betegség u in bekövetke zett halála a társadalom minden rétegében a fájdalom érzését váltotta ki. Felkérem a köz gyűlést, hogy elvesztése fölött érzett fájdal munkat jegyzökönyvünkbe iktatva emlékezetet örökitse meg . . . Konkoly Thegc Béla volt főgondnoknak három évtizedes főgondnoki tevékenységéért, az egyház szolgálatában kifejtett fáradhatatlan buz galmáért s az alapítványok rendezéséért mon dott aztán kiérdemelt, hálás köszönetet a köz gyűlés mely végül sz eddigi adókulcs megvál toztatása iránt előterjeszteti javaslat alapján akkép határozott, hogy az egyházi adót az adó zók jövedelmének i teherbírási képességének meg'í elően s fokozatosan eraelkcdőleg minden egyes adózó meghallgatásával, egy az adózók nagyobb kitérje lésü foglalkozási ágaiból össze állttól! bi» tts g állapítja meg A kivetendő adó befi setési h i dején tul késedelmes adózók adóját pedig a fizettet elmulasztott felek költ ségére az egyházi adószedő által szedik be.
Carmen triste. h M : KOf.KA
A komáromi ref. egyház vasárnap e hó is-án tartotta évi rendes közgyűléséi Vargha Sándor leikési és dr. Oadl Qyula főgondnok elnöklete alatt, mely az ez evi költségvetést llapito! a meg, l határozott az adórendszerről, Szép ászt esten kicsi szobámba a kivetés s beszedjs módjairól. Bedöbben valami bánatos vendég A főgondnok megnyitó beszédében egyS fekete fátylakat tereget széjjel . . . hangu megválasztatásáéit mondott köszönetets az egyház megtisztelő bizalmáért erős kötelesS mintha már nem is a régi magam lennél., ségttldást 8 vallásos lelkesedést kivan a maga Rámzuhan valami könnyjeles emlék. részéről sz egyházi ügyek szolgálatába bevinni. Közöljük beszédének azt a részét, mely az egyBánatos órákat kaid rám az éjiel, házal sújtó veszteségekről, gróf Tisza István S valaki halkan su a szobámba . . . egyházkerületi főgondnok és dr. Kiss Qyula — Szép hzi esten — ép ilyen tájba egyházi ügyész elvesztéséről emlékezik meg. Lettem én árva ! — Szomorú kötelességet kell teljesítenem, úgymond a főgondnok. Egy országos gyász mélységes fájdalmának kell fájó hangot adnom. Nemcsak egyházunk tagjait, de minden ma A f e j e d e l e m . gyart megrendítő, egy országot létében meg — Emlékezés Kiss Gyulára. — rázó gyász súlyát hordozzák szavaim. E gyász ] sötétsége ott ül a lelkek csüggetegségében, otl * A gyászlobogók között, melyeket néhány ül egy ország tragikus végzetében. frssa Ist komáromi középület ormán szaggat a siró téli ván halt megl Nem természetes halállal. Nem szél, van egy, mely nem Kiss Gyulának, a vá i> ellenség kardjától Otl kint a csatatéren, ahol ros kiváló polgárának szól. Ennek a zászlónak hazája földjét védelmezte fegyverrel a kezében ezúttal, hogy ugy mondjam, kissé arisztokratiakkor, mikor mint vezető államférfi hazája sza kusebb lengése van, mint páskor: a komáromi badsagát az ország határain bel il már nem j társasélet klubjának s jóformán az egész komá szolgálhatta. Maiivar emberek — felbérelt go romi társaságnak fejedelmét búcsúztatja Kiss nosztevők orgyilka oitotta ki nemes életét, me Gyulában. lyet a Gondviselés talán nemzete megmentésére A fejedelem — több mint egy évtizede óvott meg a csaták vérmezején. Meghalt élete . már, hogy ez volt az ö neve abban a baráti és nemzete igazságainak mártírjaként az isteni körben, melyben sokféle napi munkája után elvégezés felismerésének ez utolsó szavaival elcsevegett, tréfálgatott s szórakozott. Valahogy ajakán. Ennek igy kellett történnie! Kidólésével önként adódott rá ez az elnevezés, mely olyan romokba dőlt egy egész világ, mely a mi vilá frappánsul találó volt, hogy itt is, ott is a tárgunk, a mi hazánk volt! saságban — még a hölgyek körében is — . a 1
I
6
Kumtrumi
oMv|.
fejedelem* néven isan rték, becézték — és él vezték. Mert valóban fejedelme volt ö az ó tár saságának Tiszta agy, étet, biztos szem, az emberek gyors kiismcrtsi képessége, nagy él alapos Olvasottság, k tflnd memória, szipor kázó ötletesség predesztinálták erre, csakhogy ehhez meg egy kissé költőnek, egy kissé s/ó noknak, no meg egy kissé bohémnek is kellett lenni, hogy elöltünk álljon az l valóban első rangú causeur, amilyen 0 volt Az a páratlanul derűs, tiszta életfilozófia (a hamisítatlan, igazi humornak talán ez az egyedül helyes meghatározása} mely — sajnos, kevésszámú — hatramaradt Írás iban is fÖlfölcsillan. bőségesen áradt belőle Akik ebben gyönyörködtek — s mindazok gyönyörködtek, akik csak egy kissé ismerték — mindnyájan érzik, tudják s most. az elmnlás szomorú al kalmából széltében hangoztatják is, hogy más, kedvezőbb, megfelelőbb körülmények között Igen nagy karriert futhatott volna be a komá romi .fejedelem Mái körülmények közötti Ebhez a más kOrülményhei tartozik elsősorban az, hogy se szerette légyen a fejedelem annyira K« máromot, mmt ahogyan szerette* Mái pedig akkor mindfán ki kei ett volra 61 cserélni: nem láttam nng embert, ki városát ugy ismerte és szerette volna, mjnt ő. A múltját, a fejlődését, a földjét, a ke\et, utcait és házait, az embe reit (.1 hi Itakal és sí í ket), a l Ij i sétahelyeit, a sáncait, a hídjait . . . Nem voll bota nikus, de a sétatér virág iiól, fáiról órák hosszán át tudott — borongásaink kó/t — előadási tartani, nem volt ornroligus, de a komáromi Madárvilág egyik legavatottabb ismerőjjt s egy ben a komáromi sárgarigó k, fülemülék, pintyő kék egyik legrajongóbb hívüket vesztenék el fcr.ne; ká!\;nista volt, de a katolikus temető fái!, halmait, köveit szinte szinte „betéve" tudta. Mint minden b h m, kedveit.ugyan a cigányokat, de ezek Ke*? ÍÜ I S persze első sorbsn a komáromi romá-*kat, kiknek egész genealógiáját szegiöl-végre ismerte. Rajongott a magyai nótáért, de ezek között is Komárom nótái: az ács-induló meg a megyercsi-utcai nóta nyerlek el a pálmát az ő szemében . . . Szerette, igazán szerette ez a vén komáromi fiu a szülőföldjét, ugy. ahogy az van, szerette, becézte, mindenei SJ mon tartotta, neki ős Ko marom, de s i egész Komárom valóban szűkebb hazája voll s ö v . k b a n otthon voll I enne. Ta lán ezért is nem ment neki a világnak — karriert keresni Műveltségének a fundamentuma kettós Volt: a biblia és a klasszikusok. Csak ritka nagv szel temeknél lehet lámi, hogy egv életen át annyira tanulja a azrntirás! s oly hü marad jon a klasszikusokhoz, mint ez az Lg)szerű koma omi f i k lis A bibliát, a könyvek könyvét végtelenül szt rette, — Egy hegyi beszédben több bölcsesség van. mint száj filozófiai munkában — szokta mondi g. M I I . A biblikus stílus — ez volt az eleme. Nem egy frappáns (nemcsak Írásbeli, de szó beli) sikere fűződik hozza. Ismerte annak min den csii j ,:-b-nj-ii. hogy la an maga a jó Karoli Oaspát sem különben. E mellett a bibliából veit Stílszerű alkalmi idézetekből kifog) hatatlan volt Éppen a bibliáról volt szó egy nagyobb Ián ságban, a furcsaságokról, melyek kétségteknüi tata hatók benne s egyes nehézségekről, M l y e k annak az ifjú generáció fejébe való átszármaztatásánál mindenesetre lenforognak, m i kor valaki előadta a következő, kissé triviális s mint látni fogjuk, soha meg nem történt esetet: * — A nebuló az iskolában olvSSSS I bib liából tz Ábrahámról szóló fejezetei imigyen: Ábrahám pedig el< híva feleségét Sárát — es befcené I neker szurokkal . . . A nebuló ugyanis a mondat közepén a lap végére jutván, ket lapot fordított egyszerre i igy éppen a Noé bár kájának fenekéről szóló részben találta meg a furcsa folytatást. A hallgatóságnak íöbbé-kcvésbbé tetszett a „vicc", csak a fejedelem jegyezte meg a kö vetkezőket : — Az eset csak ugy érthető, ha az o l vasó diák megbolo dult. — Hogy-hogy? kérdik többen. — Nagyon egyszerű. Ahelyett, hogy hát u
t
! ;
1
1
W
1920.
Lapok'
rafelé fordított volna a diák a könyvben, ebre lapozott, no mert az Ábrahámról szóló fejeze tek hátrább vannak Mózesnek azon bizony** első könyvéből, mint a Noé bárkája . . . Hát az ilyesmik nyomban eszébe szoktak jutni a fejedelemnek. Ri ppantul szeretlc a latin klasszikusokat, s egyáltalán a latint. A Páriz-Pápai volt egyik legkedvesebb könyve, de nem is volt ám az a modern SZÓ, fogalom vagy kifejezés, melyet haladéktalanul át ne tudott volna — esetleg kis^é körülírva ültetni ékes latin nyelvre. Ismétlem, kálvinista létére is, ha jo kedvében volt, a szent mise egyes részed s egyéb kato likus cerimoniálil énekeket hibátlanul el tudta recitálni zengő baritonján. Kitűnően ismerte a középkori latinságot, a magyar latinságot; a „curialis stílus" nak pedig valóságos mestere volt, Remek kópiája ennek a régi hivatalos nyelvezetnek az a többrendbeli „fejedelmi orámelyeket egy, az 0 liszteletére rendezett farsangi tréfa alkalmával olvasott lel, trónusán ülve, — alattvalói előír. Ott nyugszan k ezek az írások is íróasz tala fiókjában, sok más írással, verssel egye temben, melyeknek finom kristályu attikai sava baráti lakomák, meghitt társaságok ritka, be cses fűszere volt. A nagy háborút, annak sok, hozzá is el ható k,!'e;: étien hullámverését Stoikus nyuga lommal tűrte. Bizott, a mig bizhatott, de derűs humora soha el nem hagyta Csak a dohánynemüekben beköszöntött kritikus állapotok bán tották szörnyen. — Ha valaha valaki azt jósol; \ volna — mondta egy Ízben — hogy öreg kor mra csupa barmit c krajcáros szivart szívok, de e mellett kifordított kábátokban jártk, bizony furcsán néztem volna! Fiskális volt és mégis poéta volt (valami Csokonaiból és valami Reviczkybői), poéta volt és mégis véfbeli prózaíró és ujságiró. Szerette a virágot s az állatokat és szerelte az embe reket. Ínyenc volt, de nemcsak a s/ó prózai, hanem átvitt értelmében is. Enffl gá készttette ragyogó ötletesscgíi vidám versezeteit enniaga szavalta el az ugyancsak enmaga által készített fölséges halászlé mellett. . . Törékeny teste ott nyugszik immár a kaknkfüves komáromi temetőben; jól érzi ő ott magát — fönt fütyül a sárgarigó, a föld pedig, mely körülveszi, komáromi föld Nekünk a a-iiKm. kik ismertük s kik most mar őnélküle maradtunk komáron iáknak, ne künk, ha valami szép muzsikát hallunjc, abból mindig fog hiányozni egv akkord, ha ragyogó tájat látunk, abból mindig fog hiányozni egy szín: a fejedelem nincs többé.
Tomanóczy József dr. IHsgyar Nemzeti Párt. A választói név jegyzékek sürgős elkészítésévé! kapcsolatban, mely január 15 óta közszemlére van kitéve, i:ugmduh a pártok szervezkedése Komáromban. A szociáldemokrata párt lépeti legelőbb akcióba, melyet nyomon követett skeresztény szocialista párt szervezkedése Ezek a készülődések érlel ték meg az elhatározást egy uj párt, a Magyar Nemzeti Part létesítésére, ameivnek szombaton folyt le az előértekezletc Szabó György ügyvéd elnöklete alatt, aki lendületes és emelkedett szellemű szavakkal vezette be a tanácskozást röviden vázolva a pártalakitás lélektani rugói nak fontosságát A párt rövid progiain terve zete a magyarság kulturális és gazdasági hely zetének intézményes biztosítása mellett, a ma gyar nyelv jogainak elismerését és a magyar autonómiái követeli, ameivnek keretén belül a magyarság, mint nemzeti kisebbség békésen i fej i dhetnék. A program a teljes felekezeti egyen jogúság és egyenlőség elve alapján áll és gaz dag szociális tartalom tölt' ki kereteit A prog ram felett beható eszmecsere indult meg. \i elöértekezlet 200 lagu végrehajtó bizottságot kíván megválasztatni a párt megszervezésére és mgyg) ülést hív egybe. Ennek előkészítése cél jából dr. Kannás József törvényszéki bíró el nöklete alatt tizenöt tagu albizottság t küldött ki amely a nagygyűlés összehívása liánt is intéz kedik. A rendőrhatóságot az értekezleten Nagy Jenő és Mihola János főkapitányok képviselték. fl uálositók néüjeggzéke közszemlére van kitéve, jan. 23 ig a városházánál; ez alatt a névjegyzék megtekinthető és az esetleges felszólamlások beadhatók.
január
24
H Í R E K . Kiss
Gyula
emléke.
Még friss a hant, mely ellakarja és mari* készül az emlék Kiss Gyula nevének. A virágot melvet kop ásójára szántak igen sokan, néni tudtak beszerezni, koszorúikat megváltják. A virágok elhervadtak volna a tél hidegében, de így emléket állítunk Kiss Gyulának, irodáimé emléket, mely örökké élni fog. A Jókai Egyesület, melynek irodalmi osztálya élén állott a megboldogult, Kiss Gyula emlékalapot létesít a befolyó összegekből, amely nek kamataiból magyar irók pályaműveit jutal mazza ma d meg. E nemes célra adakoztak : Egy kávéházi asztaltársaság 970.— K Komárom Vidéki Takarékpénztár 300.- K Komárom thjf. város 200.— K Spitzer Béla és csaladja 200.- K Alsócsallóközi Ármentesitő Társulat 100.— K Fried Jenő 100.— K Dr. Aiapr Gyula 60- « SoÓS Károiy 50. K Tuba János á0. - K Dr. Konkoly Thege Balázs 50.— K Alapi Gáspár 50.— K Kiss Zsigmond 50 — « Konkoly Thege Kálmán 20 — K Dr. líezey János 80.— K özv. Bischitz Károlyné 20.— K összesen 2 2 5 0 — K Szives adományokat
a
kegyeletes célra
köszönettel fog id n Komáromi Lapok szerkesz tősége és kiadóhivatala.
A Komáromi
I apók
szerkesztősé
g é n e k , k i a d ó h i v a t a l á n a k és n y o m d a i s i mélyzetének t a g i i i m é l y s é g e s fájdalommal j e l e n t i k , hogy n a g y r a b e c s ü l t é s szeretett főszerkesztőjük d r .
K i s s
G y u l a ,
akihez évtizedeken át a m e g é r t é s , tisztelet é s r a g a s z k o d á s m e l e g szálai Ű z t é k , 1920. j a n u á r 1 7 - é n délután 5 /, ó m k o r csen desen e l h u n y t Hosszú s z e n v e d é s e i r e hozott m; váltást a halál és m i m é g i s siratva gyászoljuk m e g öt a jókat, igazakat és nemeseket megillető könnyekkel E m l é k e telelt virraszt m u n k a - éj pályatársainak h á l á s kegyelete. Komárom,
1920.
január
20.
— Uj zsupán-kormánybiztos. Dr. JamnicI j Ottokár lemondása folytán a kormány .a Oyör, Komarom és Esztergommegyék, valamint Ko málom törvényhatósági város részére dr. Folfa mann István zsolnai főszolgabírót nevezte ki zsupán kormánybiztossá, aki hivatalát a mult év utolsó napján foglalta el. Beköszöntőjében hangsúlyozta, h »gy előde ny mdokain haladva a megértés politikáját kívánja folytatni. Az Uj zsupán most tesz bemutatkozó látogatásokat a városban ^s a vármegyében. — Orqoritíhanguerseny. A Sz.-András tem plom nagyszerű orgonájának kijavítása sok költségbe kerül, erre a célra a városi kegyura ság elnöke, Alapi Gáspár főjegyző felkérésére
Schmidíhauer Lajos világhírű orgonaművész-
földink ha landónak nyilatkozott egy jótékonyCélu hangverseny megtartására, mely február len vasárnap d. u. 5 órakor lesz a Sz.-And rás tempiomban. A hangversenyen a más val lású művészet barátok megjelenését is kéri a rendezőség. A nagyszerűnek Ígérkező művészi esemény iránt igen nagy az érdeklődés. A hang verseny műsora a következő: 1. Bach. J. S. Toccata et Fuga (D. moll) 2. Bach J. S: Praeludium et Fuga (G dur) 3. Bach J. S.: Praeludium et Fuga (D. dur) 4. Bach. a) Prelude (E Jur), b) Gavottc en rondeau. 5. Schmidí hauer: Pastorale. 6. Dubois T h . : Toccata. 7. Guilmont A . : Allegro. 8. Guilmont A . : Choraí et Fugue.
1990.
január 2 1 .
, . K >m4rot»t
— fl Komáromi hapok. Negyvenegyedik évfolyamába lép a Komáromi Lapok jelen szá mával, mely uj ösvényen, mmt társadalmi lap «olytatja működését a magyar társadalom, a város és vármegye érdekeinek szolgalatában. Erre a munkára a kiváló munkatársak lelkes csapatát nyerte meg állandó dolgozótársak gyanánt, de meghívunk ide mindenkit, aki |< Ml dolgozni tud, hogy legyen hasznára e gy célnak, amelynek minden erőt egyesítenie Mini főszerkesztő dr. QaálGyula nyugal mazott polgármester áil a lap elén, akit ~ - .erve kiváló egyéni egét és magvar érzését híven fogunk követni. Állandó dolgozótárs ik gyanánt megnyertük Tuba János iakaikpénztári elnököt, a Komáromi Lapok megpitóját, dr. Szijj Ferenc polgármestert, dr. A api Gyulát, a Jókai Egyesület főtitkárát, a • régi dolgozótársát, Kenessey Be!a mint- i osztálytanácsost, dr. Kamrás József lörnyszéki birót, dr. Tomanóczy József Ügyvédet, A tpi Oispár városi főjegyzőt"Harmos Kái nfivészt, Gosztonyi Nándor főgimn. tanárt, ton Mii • a I iazdasági Egyesület titka.. dr. Mezey János vármegyei tiszti főorvost, igyel Béla banktisztviselőt és másokat, -liez csatlakozni fog a helyi irodalmi kulturális élet minden számottevő munkása és igy a munkatársak egész gárdája fog mí.I síikkel támogatni Az olvasó közönség ipa regi, megbízható ismerősével találkozik e hasábokon, akik a helyi viszonyok teljes is-
I apok •
•
~ HáíassAgok. Szabó Sándor honvédtüzér — fl uárosl gfizlflrdí, mely január elején főhadnagy és Gergelyt Bella úrhölgy, (jergelyi megnyílt, és hétfőn, csütörtökön d. e. 8—12 József ítélő táblai bíró leánya január hó 20-au óráig a férfi, szerdán d. e. 8-től d. u. 5 óráig esküdtek örök hűséget Komaromujvaiosb in. Az és szombaton d. u. 12—5 óráig a női közön Ifjú párt Németh István ref. püspök eskette, ség rendelkezésre áll. A kádfürdők kedd és tanuk voltak Zsindely Ferenc törvényszéki el péntek kivételével reggel 8-tól d. u 5 óráig és nök é> dr. Rethy Lajos ^yógvs/eresz. Az es vasárnap d. e. 7 - 1 2 közt vannak nyitva. A küvő urán Budapestre, uj otthonába utazott a munká-os^ály szerdán es szombaton d. u . fiatal par. 5 - 7 óra közt használhatja a gőzfürdőt kedNagy Nándor nemesócsai földbirtokos és vezményes árban. Dávidhoz) bonka, urhölgj Dávidházy János — felhiuás az druiz etleni uédekezésre. g tbiró es Kacz Ilonka leánya, január 22-én Tekintettel a közelgő árvizveszedelemre, m i eskfl Itek egymásnak Örök hűseget Nemesócsán. heztartás es tájékozódás végett a követKezóket — fílcscd^luián. A Komáromi Gyermekvédő közlöm a váfOS lakosságával A városi tanács i ^egylet mesedélutánl tart január 24-én d. a város területén található ö.s/es védanyag es u .'"» órakoi a kultúrház nagytermében. közerő fölötti rend .kezes jogát reám ruházta £1 jegyzés. Tama.sc!, Antal eljegyezte — a védelmi intézkedésnek hatósági fogana Hctmann Mariskát, Kocián Ignác nevelt leányát tosításával, a dunai töltésszakaszon Mihola ¡1 lyben. Minden külön értesítés helyett. János tb. főkapitányt, a vágdunai töltéssza — nieas/ü t hajójárat, A Budapest—Wien kaszon pedig Igó Aladár rendőrségi fogalmazói vi - tylatban a gőzhajójáratokat beszüntette a rendelte ki, — ebből kifolyói \ a következő intézkedéseket teszem; s í igás kézi közerő M, F. r. K., melynek utolsó hajója, vasárnap tagjai tartoznak a hajógyári szirén háromszori Uir 18-án indult lefele. A D ü . T. hajó jelzés nnal a gyülekezésre kijelölt helyen mindennap közlekednek d. u b árikor Budapest a Kossuth-téren megjelenni, és a kézi közerő : •.: íl 4 órakor Wien felé. tagjai Lovasser Géza polgári 'biztosnál, az igás — fl LuHjénijegy'.rt táncé télye. A Katolikus közerő tagjaj pedig Ziskay Rezső rendőrségi Leg nyegylet január 25-én saját helyiségében fogalmazónál jelentkezni, a már előre kézbesévii. L postával egybekötött szigorúan zártkörű le 1 pi >s -: , tpp ti Együtt il t irtóznak tánccstélyt rendez, mely 8 oiakor kezdődik. magukkal hozni a birtokukban levő kéziszer — ti sfocialislak s a uáhisztósok. A sí számokat. Ssót, kapát és lapátot A közerő tagja* föld SZOCiáldemokrata szervereiéinek kikül étével végzik munkájukat. A Komáromi Lapok döttei páríülest tartona*, melyen a választások szigorúan katonai fegyelem alatt állanak, a számukra kijelölt munkát tirto/mk pontosan re hetenként kétszer: szerdán és szómbaban való részvétel tárgyában hoztak határoza és lelkiismeretesen teljesíteni. A féri napszám jcicnik. Kéziratokat, előfizetéseket és hír ta I A párt Komarom és vidékére ffacker Richárd nappal 15, éjjel 20 k a >nában, az egyes fogat eket a szerkesztőség illetve a kiadóhivatal munkáspánztári igazgatóra bízta a szervezés o^iji 45, a 1 ttős fogat dija pedig 7ó koroná (I lor utca 29 vesz át Az előfizetési feltételek etők iszttését ban ár tpittatotl meg. I920január 20. Nagy rend p homlokzatán olvashatók. Egy sz'im ára 40 f. — Uj lapok. Mig a h v i sajtó működése őrfők ipitán. s. k teteit, uj lapok keletkeztek varosunkban. — HflrmGS festészeti tanfolyama január hó — (\ iHzuczetékl uizszokjálíatí-, korlátozása. •varian nyill meg a művésznek a ffigimná- Megindult a Munkáslap, a helyi szociáldemokA nyersolaj csekély volta és a közlekedési um i ! emeletén lévő műtermében, örömmel r iU.;>arí közlönye, az Őrálló, a keresztény szonehézs gek miau a váiosí vizmfl ismét kény kilapítjuk meg a jelentke/ők számából, hogy a . ihsta párt lapja. Az elsőt Ébei József párti n \. az Utóbbit Otgyai István szerke-zti dr. telen a vízszolgáltatást erősen c ckenteni. pzőmüvészetek ez ágának mily sok hive van tyogh lerenc főmunkatárssal. Januu 15-én Mint értesülünk, január hó 2t-kétől kezdve trombaft Kívánatos volna, ha a mester a vízmű I naponként csak reggel t>—11-ig ind - kei etőhaladásukal a nyilvánosságnak pedig uj szépirodalmi lap kelt szárnyra: a és d. u. 3 - 6 ig fognak Ql I ti, szerda S .unk, melyet dr. Baranyay Józsel könyv .- b mutatnák, szombat kivételevei, amikor éggel 0 I J I esii — tt Jókai tuue*üiet klasszikus hanojv - taros, a helyi sajtó c regi munkása szerkeszt. 8 ig állandóan íog működni a vizműtelep. ... mely (attuái 18 án Farkas Málta beteg : i :atársai között a helyi írdi *Uág Bzine-java Amennyiben a közönség láicaiéb tn fog b&uiii sége miatt nem volt megtartható, vasárnap, van felemlítve. | a vízvezetéki vízzel, agép k csökkentett :..»r* — ítz áruáknak A Komáromi V;dek; Taka- ereje mellett is egész napon a? i ;e " viz ír 25 én este ^> órakor lesz a kultúrpalota ínztár régi szokásához híven ezúttal is fog rend Ikezésre állani. előadó termében. A nagyszerű program, mely K-at adományozóit a várost árvahá/nak, id< közben ki is bővült, amennyiben Berzsenyi — 13; . i ors/ácios uásfírui B^orkeszi fanosits József zongoraművész Beethoven Waid« melyért hálás köszönetét nyilvánítja Szijj Ferenc nagyköz országos vasarai az idea január 26, • szonátája I . telelőt játsza önálló szám | i yírmester. — tii clhaguolt gyermekek gondozása. A cseh- május 3. ju í :s 0, szeptember K-J, november 8. ánt. Egyébként a hangverseny műsora a k< vetkező; 1. Händel: Largiiettö (Farkas Márta szl< vák kormány rendelkezése szerint az elha tesznek megtartva, A község minden szerdán gy ott gyermekek komáromi telepet, am.ty eddig hetivásárt tan. hegedűn, Berzsenyi-Jánosi's kíséretével), 2 veszprémi áll. gyermekmenhelyhez tartozott, ihoven: Kreutzer szonáta (hegedűn és zon* v a nagyszombati gyermekmenhelyhez csatolta I * n Farkas .Márti. B.'r/.senyi-J aiosds Jó sei), flpró krónikák. A menhely már megkezdte a tápszülók részére 3. Beethoven: Waldstein szonáta, í. tétel (zo:v :u!oz isi dijak kifizetését. gorán Berzsenyi Janosits József), 4, Bach: a) ;'.>ga«< kérdés. Molnár Ádám éi \ \tik i.-iu'i k^t b) Prelúdium (hegedQfl Farkas Márta .'óktl'' ^•»/.l.•iru.•^ •ketbdCfQléttieB álló v»'z*Tr"rlia volt — Ktreszíéníjszociálista jJflOlés. Nagyon iátá.g »a ínini xn IN jo pét t*vtire«i ifi r/.»»16t'. senyi-Janosits József kíséretével), 5. Bach: tog rótt gyűlést tartott vasárnap délután a Le•t\di* l>áen (jgy szólitoita r- D J>zerínt őt a üata... hegedűverseny két hegedűre D moll (he génj^egyesületben a keresztényszocialista .part. labb nemiedéa) ÜgjwÜ volt, n ajd kir. ügyósz let . gedt : i Farkas Márta és Komáromi Kscz Endre, Szúnyogh ár. megnyitó beszedj ut ín Ónody rós a 1» a Komaromi f i'akart'kpifnz/>/.-• rongorakisei «•': Berzsenyi Janosits József). A Géza fejtegette az antiszemitizmus lényeget. — tár tatti-lelki j«'»barátok ifjiiüáguklól fu.va. liangverseny iránt oly óriási volt az érdeklődés, Majd a pozsonyi kiküldött, dr. Schiff IV ev ta /\rind"ii t*'hat a h»*iwim* i-v«.-k <1 jt'-n >.\di l»ácsi« ^>ogv a/. összes ülőhelyek két nap alatt elkeltek. nár fejtegette a szellemi es fizikai munkások Hétfőn, az elővétel első napján 1(50 ülőhelyei iordu>"i i-aráti k'-rben, napy ilándoval unnopelte meg, isztalan helyzetét. Meggyőzően mutatta ki, arról Vttrös H«-nő g^m hiányolhatott. v. ' *t a közönség, mely e nagyszerű zenei v az állapotokon csak a tömörülés segíthet. Vidám, r •/ rótt a hangulat A bátígsaiAI í • zetről elmaradni nem akar A hangverseny .\ hallgatóság állandó tetszés nyilvánítása k i Qnnep 0 konolr d kc ók után - r-g; j<» í»zi»káa .>/.»*r]nt szombaton falragaszokom is értesül a közön- se te a szónokok szavait. — A\jjci megalakítot megen tt • rad tostat »k álja is, Sieuemetnél-aaatlMM" . állóhelyeket a hangverseny napján a/. ták a pártol es a központi választmányt. Tagjai •ebbek, kacagtatok voltak Biiodannyian. A taláradó vim bangu al laótásn SaztSaé t i né| a kttISnbcn tiallPénztárnál lehet kork:;- II számban váltani. i a ffi Imívesek részéről Pűssy Kálmán, a/ d fatag Vöröi Benőt JS. — Párosí közgyűlés. A vároí törvényható iparosokéról Lenhardl Mihály, az iparos ifjak Rövid rott feliiólaiáaa, dt rttfft t t tfattanéa, t f | resz ről ifj. Windisch Károly, a szellemi mun r<>vid mondatból átlait csupán: sága január 28-án, szerdán d. U. 3 órakor közÁdámkáml f.M csak azt sstvstnésj tiidniamai H liest tart, mely többek kÖZÖtl a város 1920. kásokéról Vaskó Imre, a kereskedőkéről Ver '/fYwt e.att elhaladva, bizony elf^.gyűlés a felkapaszkodott egyházi ügyeket iniakola helyiségében. b'jtett keresztet vetni magára. lézi el. Az /les szemű plébános észrevette ezt. Magános — táncmu'atságok. A komáromi vas- és — fl uagyontorgalmi. munkacselekményi és intette a nebulót: %yűzésl adók behozataláról hirdetmény jelent fémmunkások szakszervezete január hó 17-én, Hogy hivnak kis fiam ? szombaton, sikerült tánccstélyt rendezett a V i — Lakatos Jóska V * g falragaszokon. Az uj adónemek megadóz — Muyen vallású vagy ? gadó helyiségében. — A komáromi kávéházi és tatják földmivelőket, iparosokat, kereskedő — Katolikus. i t , gyárosokat, orvosokat, ügyvédeket jövedel éttermi alkalmazottak pedig vasárnap, január — Jársz már iskolába ? 18-án rendeztek szerpentin, konfetti és szépség m i k után. Ezenkívül a felsorolt fényűzési — Igen, járok. versennyel egybekötött táncmulatságot, amely — Hát kis haszontalan, nem tudsz te keretstt*. tikkeket a vételár 10 százalékának megfelelő vetni magadra P szépen sikerűit. Sdé terheli. c
J
t
,
r
f
a
8
1980
. K u m A M "n-i J J 11 " k
o l .
január 21.
A tói folyamán kell megtisztítanunk fáinI torti u f i ív rttefl « k l M n . fegato! Un ráff#H már r>»r» tenni a gvfirkek. malat : kat a hernyó fészkektől. Ne törjön még i gazda gyümölcsfáján egj száiai levelet sem, mert az — kft***:* atta ; '^<#f rrt«# n#i ta4oa boktf ki a vlJa.*tt avoaiban bukíenc*'c?e *»| u • -#oat. ártatlannak láta . ej • i r f l szál u levél ta M E G H Í V Ó . nyája lehel a t i levélzetét nyáron lönkrc tevő Beöthy L.1CJ. ai Otiwm i t a ! kttfinf» haiati» • apró galagonya hernyó százainak, vagy a kü A Munkások R o k k a n t é s Nyugdi egylete tája (taOJŐhafál emletUàla jalSti a Kostuth-t*-r?B' usa* lönböző levettető léll pet inek A hernyófészekcjaà K- m»romtan at0 fitti, hant m év«ken ker^-HGl iie- szedéa februái hó végéig f*vetlenül elvégzendő, 161 uimu helybeli fiókpénztára 192.), Jalwiìtj i * N aiSadaStt, afarfcetatettaa bérti *Papea«-ai V« in » i nerette n inni avia- mert ha március hő nagyon meleg napokkal február 2-án, hétfőn délelőtl 10 órakor köszönt be akkor a fészkekben elevenen át | i J.* tataiéi HuidumoàkaJ jfyetawnnee az ipartestületi helyiségében tartja — : u y n bátyái k« • i i l jegyi ati teleli apróhernyó szertemászik a hajtások rüai^/int Ai eiiórrj do boaaai l i ni tagadéi: nagj kor- gyeire és hiába szedjük le az üresen maradi hejy volt. TArsiTi ndégi mindtn akkori ita - h.vn.nk fészkeket állandó alakja Komi • éjjeli lénél Tél folyamán, ha Dincsenek erős fagyok, Birta i ... i ati : T átég gyakran aveg«ir», hogy 6t i * legySrto a »aaJaai • k 1«aiatélyei sikerrel űzhetjük a v^rtetfl irtási is Atmafátnkagtai i a me'jre az alapszabályok 64. é s ' 6 5 . § a alap Bgfazei ilye* groaru »bteeudalkoioU« állapotban nak ezen rettenetes kártevője már annyira ej egyik kfmuran tótéi fjjal hajnali áfájában magáoyoeaa van terjedve nálunk, hegy egyes nemesebb ján a fiókpénztár tagjai ezennel meghivatnak botorkált hara ífie 4 mde M h« gy tv4o t bál• találni almafajták termelésével maholnap teljesen fel TÁRGYSOROZAT: Blattacaétn eároenal akkati «JJHI SruSpáaalora' kell hagynunk Vértetfi irtására legjobb sikerrel a bakter, kftiel*len iei4ett rá nélal a danájára 1. A fiókpénztar vezetőségének jelentése használhatjuk a mai viszonyok között is meg »Kjfél után óra bárom'* az elmúlt 1919. évről, Hirataloi fenkeiéjál tégezvt ,na Iboi » - <»íitotta szerezhető kőszén, kátrány, amelyet gyenge 2. Ellenőrök jelentése és a felmentvény Ct l-ici. Iflzön egy óráig főzünk és azután kihűlve má— Tisxttli barátom, nem tuütiá mt-gn oiulaM, hogy iolunk a vértelves foltokra. megadása. boi bèli Baòtky Lad 1 3. A vezetőség kiegészítése. A gyümölcsfák elsűrűsödOtl koronájának A bakter bottá lép, i-*r a hun? i> igmCfOl volt 4. Az évi küldött közgyűlésre a küldött •lőne, Jé te j« i bicoayofág uetaéi oiábol láinpájáTal kirítkitására, va amint az elszáradt ágrészek el távolítására is nagyon alkalmas Idő a tél.Sűrü és helyettes választása. arcéba világit 5 Netáni indítványok és kérdések, melyek — lluzen a tekintetes urniaga ac' koronájú fa keveset terem, mert a sűrűségben — Marha Nem azt klrde», h Mm bOff — W nem fejlődik a termő rügy, azért a korona időn 8 nappal a közgyűlés előtt a vezetőségnél belaH kén! okvetlenül ritkítandó. Ezen munkánál, kű- jelentendők. Mát partati hu^y baialitfria Komárom, 1920. évi január 18. lönösen az almafa koronájának a ritkításánál, Ori n leki itcttel a vértetüre, nagyon vigyázni kell, Tagtársi üdvözletel azonnal be kell fedni a fentebb említeti módon a fiúkpénztár választmánya nevében: elkészíteti kátránnyal a visszamaradó sebet. S P O R T íllunka f e r e n c üdrga Bálint Az idősebb fák derekát befedő repedezett jegyző. einök. középrészek fis a kérgei borító mohákat a t<íl Még csend honol i ftilball pályákon, azonban a bajnokság lavaszj fordulójának sor folyamán le kelt dörzsölni részint azért, hogy solásai már megejtették. A K. Y. C-t<^ követ- a? alattuk meghúzódó számtalan rovar ellen S K A B O P séget elpusztítsuk, részint azért, hogy a fa kezó terminusok érdeklik : V.. Március 14. K F, C~Qalánta, Komáromban^ kérgének kipárolgásai elősegítsük. m e g i n t A gyümölcsfák tt?!i gondozásihoz 'irtózik Cli t ó 28 K. p. C - N Tapolcsány, a trágyázás. E célra I Imasabb a jó érett vii>i gyógyszer* 18 K P. C -Nyílra, Nyitrán, o voJiaj 23. K. Y Érsekújvár Érsekújváron és hasznot hajtóan keresztül vihető, h a a - j ó l f e i - ) tárban a már közismerten bevált ajánlott *_ K, F C — N gysurány, Kom.-ban, ásott területre egyenletesen elborítjuk a trágyát ! M és engedjük, hogy a téli csapadék azl a talajba \} K l ^ o p K fr^lí* prPílpfi 9 K F C.—Szene, berugozza, a fenmaradt szerves részt tavasszal j * i ^ o ^ i* I L I C V ^ I V : U C U 16. a talajba beássuk. i c i ^i I TI í ~ 777 K. F. —DK E teg, .Vuijus 23 i n a „Steiner Sándor"~féle u Ágost, mkiös. ezflst vjrieg vándordíj eiódóntój 24 én pedig a — N-írti piszkít, naia fe-.?. szagaién. dóntömérkozés lesz a komáromi pályán. K laerkeasi a fSaserkassti a fel Bekenes u-.^n ajánlatos Az ezflsl serleg tándordij alapszabályai! * \x\ K -^d gpllasf H» 1 . lapunk legközelebbi számában fogjuk kö ö ; i . SvoaMMnH >. Naar "éntk* k«n»vvnvuaidájábaa KoMáren ,< A tavaszi szezonra még néhány nemzet közi mérkőzési ii felvett programjába ;i K Y. ; Kapható minden grógyszertárbaa, három nagy C. s igy a sportkedvelő közönségre b ő é i Kel ságban: (próbatégely, tiagj tégely, é v a d i a d i g ) lemes szói koi v Vezérképviselet Cieb Sslová-i\ res> re: K rovat alatt Vö?Irttt* k- rt Beaa vállal felelÓaégat a Apotheke ..zűri! Karl I V Prag-Ziskov, Bseti eiitflaéf. W Jh V. B i s a k . 101 A • agyi i CB bérnek vek K l el ti o*$> N Y I L A T K O Z A T . tulajdonsága, bogy a la szaporításával, nevelé Alulírott mozgalmai indítottam A sével t% gendoa tával nea szeret foglalkozni. Ha ei 15* ültet egy-két gyOmölofál háza Hírek c i m f l napilap bizonyos irányú megund tájékára, vagy kölsö kénjében, azzal cfak ak. váltoatatása iráni és e célból február koi Ittcdik rmtkora Ni n ndei \ izontagfágol 2-ára rendki\ ü;i közgyűlés összehívását kiáltva termőre h>\du\ a lermést kell leferner sicdmc L / t n vai az, hogj a magyar közsé- e n k ö z ö i l -m k i . A k fegyfl és megtartását a hatóságok f t k 1 áza 1 Sl ttdVl rí: h | ; \, CM k egj két kény szeri I v í s í , r< van k ésegyél kártékonj ál nem engedélyezték. d i . Kupfer, Roiguss, ITIebsing u n d flltilatik által ígyen rongált F>timMc$faval tkeaEz okból a közgyOlés megtartása el kedik m i n i u m . auch neue Abfälle dieser Sorten, marad 6s mindazoknak, akik a kifejtett Pedig szereti a gyfimi csöta magyar em benötigt, A l l e i n e i n k a u l dieser Rohmate« ber i s ! Micfida ü:(n van a falusi ház gyer mozgalomban támogatni szívesek v o l t a k , rialien w u r d e der F i r m a mekeinél mikor anyjuk a szcms?éd várof* piacán — köszönetei mondok. VisároH BttHt-veteti gydmi csöl visz haza. A Hírek napilappal pedig minden Ott, c M r é g i s n tétünk a ^xinőcsfát, érintke/r \ n u ^ y a k i I o M a m . neues Telefon 247. rjcn^ részesitik szí kellő gondorásban. Osazetetl kézzel Bézik, b( {Uh/ el I i DSl ( n bjái Komárom, 1920. j a n u á r 2 0 . übergeben, an welche ersuch! w i r d , gefl. a hernyó, hogytA torzítja el ági :t és hajtásait Pestanbote m i t Preis- u n d Ouantumana urttiü < ? s I Olt i k le |, jzstt D Dr. fno^úc5y János. gäbe z u r i c h t e n , s í 11 • •' I » f a l gei lozáa cs i i értevők pnsztttási munkájának jő részes lék időszakra esik. ekkor reá legjobban a gazda és ekkor puszii hai • el rgk! ni yebben i legtl l b györr.olcsfa-t. t as4 ^. M i A g)űmi csfák téli gt m ozásv sí I kez dődik, hogy a gazda jő ásónyom i m< vségre M a o feiős^.i vagy későn öiszel, vag) ha a föld fagya engedi, a léi folyamán, a fa koronája által be fedett talajt Ezen Itlaj kiásással nemcsak a téli nedvesség cs (sgi behi tMaál ^ i^.y az ihnállás U lyán való talajjavítást segítjük elő, de felszínre hozva elpuastitiuüi rengete( a léi el^l a talajba huzCdó káros rovart ts iivar álcát.
HIRDETÉSEK.
(
f
x
;
:
r
C
I ,>Skabotorm a
kenőcsöt
„Skaboform
púder.
NYILTTER.
v
Maschinengussbruch Kommerzgussbruch, Altmetalle
G . Karpfen, Olmuetz 2