Római jog XIV.
a házassági fajták Mint a ró mai jog általáb an, úgy a ró mai házassági jog is al apjában véve csupán a római polgárokra vo natko zott Csak polg árok (illetve conubiummal, ius conubiival rendelkező szab adok) kö zött jöhetett létre olyan házast ársi együttélés, amit a ró mai jog teljes jogú házasságként elismert (ma trimonium iustum ma trimonium iuris civilis).
A házasság
• csak ilyen házasságból született gyerekek váltak – jórészt – ró mai polgárrá, illetve kerültek apjuk pa tria potestasa alá; • csak ők tudták apjuk családját annak halála után tov ábbvinni; • ők voltak apjuk született örökösei (sui heredes), azaz házon belüli örökösök , akiket nem kellett külön meghívni az ö röklésre.
a conub ium
a házassági fajták (2) • A ró mai jog természetesen elismerte az idegenek (peregrini) házasság át is, azok helyi joga szerint. - A c sászárkorb an tö rvényi úton rendezték az ilyen házasságból származó gyermekek st átuszát, ha a szülők különböző provinciából származt ak. • A ró mai jog foglalkozott a polgár és peregrinus között létrejött házassággal i s: a lex Minicia a Kr. e. I. századb an ki mondta, hogy az ilyen házasságból származó gyerek mindig az alac sony abb jogállású szülő sta tusat követi. (Hadri anusig) Mindezen házassági formákat a ma trimonia iniusta (non iusta , non legitima ) kifejezéssel jelölték (modern jogi kifejezéssel (ma trimonium iuris gentium)
a conub ium (2) • A római polgárok és polgárjoggal ne m re nde lke ző sze mé lye k között (pere grini) csak különös császári e nge dé llye l jöhe te tt lé tre conubium; e zt többnyire e gye s sze mé lyek kapták me g. • A Kr. u. I. é s II. században a császárok a ve te ránoknak adták me g re ndsze re se n a conubium jogát, hogy e gy pere grinus nőve l házasságra lé phe sse ne k. A Constitutio Antoniniana után a conubium e lveszte tte je le ntősé gé t
A te lje s jogú házasság (m atrim onium iustum ), ne m más, /mint arra jogosult (ius conubii) házastársak /(fé rfi és nő) közti /tartós e gyütté lés /házassági szándé kkal (affectio maritalis). Főszabály: a conubium fe nnállt akkor, ha mindké t fé l római polgár volt. Kivé te lek azonban mindig is lé te zte k e szabály alól: • a patríci usok és plebejuso k kö zötti conubiumot c sak Kr. e. 445-ben vezette be az ún. lex Ca nuleia ; • a szövet séges áll amok polgárai által áb an c sak Kr. e. 80-79-ben kapt ák meg a conubium jog át. • ősi dők ót a létezett a szab ály, hogy szab adon születettek (ingenui) és felszab adítottak (libertini) ne m köthetnek civiljogi házasságot (a közt ársaság végén veszti el hat ály át ez a szabály) . • Aug ust us vezette be a ko rlát ozást újra abb an a fo rmában, hog y szenáto ri rang úak é s felszab adítottak nem léphetnek érvénye sen civiljogi házasság ra.
házassági akadályok abszolút házassági akadályok conubiumm al rende lkez ő sze mélye k se m köthette k sen kive l háza sságot, ha a) se rdületlene k, b) elme bete ge k, c) herélte k, d) má r ház assá gban é lne k
relat ív ház assá gi a kad ályok bizon yos szemé lye kkel ne m köthettek háza sságot a zok, akik közül az e gyik a má sikna k a) egyene s á gi va gy olda lá gi vérr okona (fel- és lemen ők közt korlát lanu l, oldalá gon testvére k e gymá s közt é s te stvér te stvéréne k vérsze rint i leszár maz ója , pl. na gybátya é s unokahú g köz ött), b) az ör ökbef ogadá ssa l kelet kez ett rokon sá g egyene s á gon (pl. örökbef ogad ó é s az ör ökbef ogad ott gyer meke között) – az ör ökbef ogad ási visz on y me gsz űnése után is, c) a sógorság e gyen es ágon kor látlanul (pl. a vő ház assá gán ak me gszűné se után anyósával nem köthetett ház assá got), old alágon p edig oly m ód on je lentett háza ssági a ka dá lyt, h ogy testvé r testvé réne k háza stár sáva l ne m köthetett ház assá got,
1
házassági kényszerintézkedések
házassági akadályok (2) további re latív házassági akadályok d) a Kr. u. II. szá zad ban c sá szá ri rende let tiltotta me g a gyá m é s gyám oltja közt i há zassá gkötést – ez a háza ssá g sem m is, e) a csá sz ár kor ban á lta lá ban me gtiltottá k – a kat onai fegye le m ér dekében – a katoná kn ak a háza sságkötést – Se ptimiu s Severu sig, f) szenát or i r angú libertináva l ill. színé szn őve l nem há zasodh at, g) ing e nuus nem háza sodhat infamis sa l, h) tartomán yi t isztviselő a t artomán y la kosával, i) kere sztén y zsid óval (a p osztkla ssziku s j ogtól), j) kere szt szü lő kere szt gyere kéve l. A hata loma latti sz emé lye k ház assá gkötéséhe z szü kséges v olt a pater familias belee gye zé se – né lkü le sem mis v olt a ház assá g. Az Au gu stus idejé ben ke let kezett lex J ulia de mar itand is or dinib us lehet őséget adott a z a lapta lanu l m egt agad ott be lee gyezé s kikén ysze ríté sére .
• Az Au gu stus alatt hoz ott csa lá djogi törvények, elsősor ban a lex Iuli a de marit andis or dini bus (Kr. e . 18.) és a lex Papi a Poppae a (Kr. u. 9 .) elrend elté k, h ogy mid en férfi r óm ai p olgár 25. é s 6 0., mind en r óm ai n ő 2 0. é s 5 0. é letéve között r óma i ház assá gban kötele s élni ellen ke ző eset ben a ráj uk sz álló ha gyaté kot e gyá ltalá ban ne m, gyer me ktelen h áza ssá g e setén pe dig csa k ré sz le ge sen szere zhették me g. • Ugyanezen cé l sz olgá latá ban e jogsza bályok azt is kim ondtá k, h ogy a z a concub inatus ( ágyassá g), a me lyet valaki olyan r óma i n ővel f olytat, a kive l rangsz erű h áza ssá gban é lhetne, törvén ybe ütköz ő ma gata rtá sna k (st upr um) min ősül. Ettől kezdve concubinatusban r ómai polgár csa k h oz zá r an gban nem illő n őve l élhetett (p l. s e natori r endű fé rfi sz ínésznőve l va gy libert ináva l). (Ezen inté zke dé sek ind oka az v olt, h ogy a róma i ház assá gok szá ma e gyre fogyott a concub inatus ban élé s é s a sza bad os er kölc sök m iatt) Const antinu s császár a kere sztén ysé g befolyá sa f olytán e t örvén ye ket hatályon kívül helye zte – me gnehez ítette a má sodik há za sságot is
az eljegyzés A házasságot kölcsönös házassági ígé re t (e lje gyzé s) e lőzhe ti me g. Az e lje gyzé s formája é s joghatása különbözőké ppe n alakult a római jog fe jlődése folyamán: a)
a ré gi jogban az e lje gyzé s kölcsönös stipulatio formájában te tt házassági ígé re t volt (sponsiones - sponsalia). Az í gé re te t té vő fé l azonban ne m a me nyasszony és a vőle gé ny, hane m azok hatalomfője volt. A stipulatio ke zde tbe n valószínűle g pe resíthe tő igé nyt ke le tke zte te tt.
a római házasság • az ősi római házasság (m atrim onium ) szorosan össze fonódott a fé rji hatalommal (m anus) - a házasság e re de tile g a fé rjne k a fe le sé ge fe le tt valószínűle g te ljes uralmat biztosított • már a XII. t. t. ide jé n kialakul azonban a házasságnak olyan formája is, ame ly ne m kapcsolódott össze a fé rji hatalommal. így a Kr. e. V. századtól a házasságnak ké t változata volt isme re tes:
az eljegyzés (2) a klasszikus kortól az e lje gyzé s formátlan kölcsönös házassági ígé re t, ame lyből a házasság me gköté sé re igé ny ne m származott, • a hatalom alatti gye rme k e lje gyzé sé t mé g sokszor a hatalomfő vé gzi, de szüksé ge s az é rinte tt fé l be lee gye zése . • maguk a házasulandók is te he tnek már e lje gyzé si ígé re te t - az e lje gyzé st szabadon fe l le he te tt bontani; e miatt se mmilye n kárté rítési igé nyt ne m le he te tt é rvé nye síte ni. • mé g a kife je ze tte n me gígé rt sze rződé si bírságot se m le he te tt pe re s úton é rvé nyesíte ni, a jó e rkölcsökbe ütközés miatt. b)
c) a posztklasszikus császári jogban re cipiálták a he lle nisztikus jogi szokást, hogy e gy ún. arra sponsalicia (e lje gyzé si foglaló) adásával vagyonjogi szankcióval kössék a fe le ke t az e lje gyzé si ígé re the z: a házasságtól visszalé pő fé l e lveszti, ille tve ké tsze rese n köte le s visszaadni a foglaló össze gé t.
a római házasság (2) m atrim onium cum m anu a ma nuso s házasságb an a feleség a férj hatal ma al á ke rült : • ha a nő aty ai hat alo m al att állott, úgy férje hat al ma al á ke rült, • ha vi szont előbb önjog ú v olt, úgy a ma nus létreho zása megfo szto tta őt ö njogúság ától. Vagyo njogi helyzete az előbbi esetben ne m v áltozot t, az utóbbi e setben azonb an mi nden vag yona a férj tul ajdonáb a ment át, s a to vábbiakb an c sak neki szerzett. A régi a gna tiójából kivált nő öröklé si jogot i s te rmészetesen új, férji a gna tiójában k apo tt.
2
a római házasság (3) m atrim onium sine manu a ma nus nélküli házasság ninc s férji hat alo m – a feleség ca pitis deminutio minimá t ne m szenvedett: • ha hat alo m alatti volt, tov ább ra i s meg maradt eddigi a gna tiójáb an, • ha önjog ú volt , megt artott a önjogúság át, és ezzel együtt a vag yonát. Gyermekeit azo nb an férje a gna tiójába, tehát annak aty ai hatal ma al á szülte, anélkül , hogy azok vele (az any áv al) a gna t roko nságb a ke rültek volna. (Ezzel együtt j árt, h ogy így a civ ilj og sze rint, se m ő nem ör ökölt gyer me kei után, se m a zok utána a Kr. u. II. szá zad ig.)
matrimonium sine manu - keletkezés Mivel a ma nus má r a XII t. t. e lőtt is létr ejöhetett e lbirtoklás útján - ez me gbont otta a ma nus é s a matr imo nium e gysé gét, mive l leh etővé vá lt, h ogy a há zassá gi szánd ékka l létreh oz ott élet köz össé g önm agában is h áza ssá gna k (matr imo nium) m in ősülj ön. (sőt a XII tá blá s törvén y anna k e lhá rítá sá ra, h ogy az ilyen együtté lé s ma nust hozz on létre, előírta, h ogy az e lbirtoklást me gsza kítja, ha a n ő 3 e gym ást követ ő éj sz akát – tr ino ctium - férje h ázán kívül t ölt) Ezze l lét rejött a z ún. ma nus nélk üli házassá g, a melyet a fele k h áza ssá gi szán dékú (affectio maritalis) me ge gyezé se (co ns ens us) h oz ott létre: • az affectio mar italis n élkü l m egke zdett e gyüttélé s csak á gyassá got (concub inat us) h oz ott létr e, visz ont a z á gya ssá g idej én kelet kezett affe ctio maritalis a co ncubinat ust matrimoniummá e melte - az a ffe ctio maritalis kü lső jele lehetett a n őne k a fé rj ház ába va ló beve zetése, e setle g a ce nsor e lőtti eskü, majd h oz omán yi okirat kiállítá sa • a ma nus os h áza ssá gokat a manus n élkü lie k f okozatosan kiszorít ottá k. Az us us sz al va ló ma nus sze rzé s a köztá rsaság végén, a co nfar reatio é s a coemptio ped ig a Kr. u . IV. szá zad ban eltűnte k • a ma nus os h áza ssá gok e ltűné se a nő be lee gyezé séne k f ontossá gát é s a háza sság h atalm i jelle géne k hátté rbe szorulását jele zte
a házasság megszűnése A r óm ai h áza ssá g a) h alá l, b) capitis d eminutio és c) válá s útján szűnhetett me g. • A vá lás valószín űle g ke zdettől fogva sz a bad on gya korolhat ó volt. (C sa k a sz akrá lis a ktu ssal – confa rreatio – lét rejött h áza ssá g felbontása volt kez detben talán elkép zelh etetlen – de a történ eti időkben má r enné l is me gen gedté k a v álá st.) • Alapelv, hogy minden ház assá g fe lbonthat ó – ma gu k a h áza sfelek se m z árhattá k ki sze rződé ses úton a válást, és n em is nehezíthetté k azt sze rz ődé se s bírság kiköté séve l. • A vá lásh oz ált alá ban nem követelté k me g bizon yos váló okok fenn állá sát. Az e rkölcsi sza bá lyok e lítélté k u gyan a z ok n élkü li vá lá st, s a nőket va gyon i hát rán yok sújt ották ok né lküli válá s e setén. • A császár kor ban ( ke resztény befolyásra) bizon yos válási tila lm akat is bevezette k – mind eze k megsz egése az on ban ne m ér intette a válá s érvén ye ssé gét (de má s szan kciók!).
matrimonium cum manu - keletkezés a ré gi jogban a házasság (m atrim onium ) é s a fé rji hatalom (m anus) szorosan össze tartoztak – manus né lkül ne m volt házasság A m anus (és e zze l e gyütt a házasság) lé trejötté nek módjai: a) a confarreatio ke nyé ráldozattal vé gbe me nő, patriciusok, főké nt papi családok köre ibe n szokásos, manust ke le tke zte tő aktus volt, 10 tanú je le nlé tébe n, ünne pé lyes szóbe li formulák e lmondásával. b) a coem ptio m ancipatióval vé gbe me nő, a fé rj által a nő pater fam iliasával vagy gyámjával (utóbb magával az önjogú nőve l) kötött, e lőbb valóságos, majd színle ge s vé te li sze rződé s. c) ame nnyibe n a m anust ke le tke zte tő aktust a fe le k e lmulasztották, vagy az formahibásan me nt vé gbe, azonban a fe le kbe n me gvolt az állandó házassági e gyütté lés szándéka (affectio m aritalis), s az így folytatott e gyütté lé s e gy é vig tartott, a fé rj me gsze re zte a m anust e lbirtoklás (usus) útján.
házasságszerű együttélési formák bizon yos joghatá sok fűz ődne k h ozz áju k
ugy anc sak nem volt házasság nem minő sült házasság nak az ágy asság (concubina tus), azaz az • a szab ad e mbernek rab szolgával , ak ár házassági a ffectio ma ritalis nélkül folytatott szándékk al v aló egy üttélése, együttélés annak ellenére, ho gy vag y a po sztkl asszik us jog bizo nyo s • a rab szolg ák „házassága” joghat ások at fűzött már ho zzá: (contubernium) , b ár ennek az – csa k az ebből szár maz ó együttélésnek i s volt ak bi zo nyo s gyer me ke k törvényesíthetők; joghat ásai : – a co ncubinatus há za ssá gi aka dá ly alapja lehet; – az a bból szá rm az ó gye rm eke k apjukkal sze m ben bizon yos tartásra tá ma szthatta k igén yt, – sőt e set le g örökölh ettek is utána.
– a cognatio ser vilis, a ra bsz olgasá g idején ke letkezett vér rokonság a felsz a badu lta k között há za ssági aka dá lyt képe zett, – a ké sői c sá szá r kor ban a z így keletke zett ra bsz olgac sa lád tagja ina k ör öklé skor, e lid egenítéskor való szétvá la sztá sát erősen kor látozzá k
a válás A ré gi j og ma nus os h áza ssá gát csa k a fé rj, illetve a hata lomf ő bonthatta fe l. A férji hata lom birt okosa ként felesé gét bá rm ikor e ltaszíthatta, ebben csa k erkölcsi norm ák kor lát oztá k. A ma nus né lküli ház assá got visz ont bár me lyik fél sz a bad on felbonthatta; a hatalomf ő bár m ikor ma gához vehette a lán yát, illetve az önj ogú n ő bár m ikor elh agyhatta férjét. Ez a kölc sön ös vá lá si lehetősé g má r a köztár sa sá gi korban kite rjedt a manus os há zassá gra is. • Manus os h áza ssá gná l a confarreatio útján köt ött ház assá got az e llentétes sza kr ális a ktus, a d iffarreatio útján leh etett felbontan i. A manuso s ház assá g mind ig a ma nus m egsz üntetéséve l volt felbonthat ó, az az a nő „visszaa dása” ( re mancipatio) útj án a hat alom gya kor lój ána k va gy e gy közvetítő sze mélyne k ( coemptio va gy us us útján kelet kezett manus e setén). • A form átlan kü lönválás ma nusná l csak a há za ssági é letköz össéget szüntette meg, de a manus fenn ma radt. A fé rji h atalom me gszünteté séhez szü ksé g volt a r ema ncipatio vé gr ehajtá sár a. A férjet v ona kodá sa e setén erre kén yszer íteni is lehetett. • Ha visz ont a fe leség t agadta me g a ma ncipitió s a ktu sná l az együttmű ködé st, a kkor a ma nus me gszüntetését a fele sé g je len léte nélkü l, 7 tanú e lőtt tett nyilatkoz attal is végre lehetett hajtan i az Au gu stu s á ltal hoz ott lex Julia d e ad ulte riis a lapján .
3
a válás (2) • a ma nus né lküli ház assá gn ál a fele sé g vissza(e l)ad ása nem jöhetett sz óba – a XII t. t. ismert egy f or mátlan vá lá si módot (mikéntje ne m ismert) • a kla ssziku s kor ban már bizt osan ne m volt szü ksé g se m milyen form ális a ktusra, ele gend ő volt a vá lá si szándé k kijelenté se (rep udium) a h áza stár si e gyüttélé s e gyidej ű me gsz üntetéséve l - ha ez e lm ara dt, va gy a háza stár sa k r övid különé lé s után új ra háza stár si élet közössé gre lépte k, akkor a válá si n yilat kozat se mm issé v ált a válá si n yilat kozatot sze mé lyesen , írá sban, vagy követ útj án is me g leh etett tenni; a klassz ikus kor ban külön ösen az ut olsó volt igen nép szer ű. Keleten a poszt kla ssz iku s korban érvénye ssé gi ke llékké v ált e gy ún. válóokirat (libellus r ep udii) kiá llítá sa.
a házassági vagyonjog - cum manu A ház assá gi va gyonj og te kinteté ben is dönt ő kü lön bsé g volt a ma nusos é s a ma nus né lküli há za sság köz ött.
Ha a nő a fé rj ma nusa alá került, akko r mi nden v agy on, amivel a házasság előtt rendelkezett, illetve amit a házasság fennállása alatt sze rzett, mint jogi egész a fé rjére szállt – a feleség nem rendelkezett v ag yonjogi jogképességgel. Ha a nő a házasságköté s előtt apai hat alo m al att állt, ak ko r a pa ter fa milia s által áb an bizo nyo s v agy ont adott a férjnek; a ma nus keletkezésével ugy ani s a nő elvesztette öröklési jog át régi a gna tiójában - ugy anakk or ö röklési jogot szerzett a fé rje után, eg y leány helyén (filia e loco).
a házassági vagyonjog - sine manu
a házassági vagyonjog - sine manu (2)
a ma nus né lküli ház assá g a va gyon-e lkülöníté s e lvén á llt
• A r óm ai j og tiltotta a há za stár sa k közti aj ándé kozá st, kivéve /a kisebb alkalma i aj ándé kokat, /a ha lál eseté re sz óló aj ándé kozá st, illetve /h a az ajándé kozá s még élők között t örtént, de a férj azt ha lá lá ig nem v onta vissza. • A n ő ház assá g a latti szerz emén ye ire Qu. M ucius Scaevola a zt a vé lelmet állította fe l, h ogy az m ind a fé rjtől szá rm azik (p raes umptio M ucia na), hacsa k a nő az e llen ke zőj ét nem tu dja bizon yítani, nehogy a tiszte sségte len út on va ló szerz és gyanúj ába kevere djen. • A m ásik ház ast ár s á ltal ellop ott d olgok vissza követelé sére a ká rosu lt nem kap ott büntetőker esetet (act io poe nalis), mert ez infa miával járt v oln a é s ez ellentéte s lett volna a h áza ssá g er kölc si tarta lm ával. Ehe lyett az infám iáva l ne m já ró ún. actio rer um amotar um volt in díthat ó. • A sza badv agyon hűt len keze lé se e seté ben sem ind íthatott a fele sé g büntetőke re setet férje e llen, csak az a ctio r er um amotar um állt rendelke zé sére. A fé rjet a ju szt iniánuszi j og a rra kötelezte, h ogy ugyan olyan gond osságga l kez elje az n ő va gyon át, m int saját va gyon át (dilige ntia q uam in s uis reb us). • A n ő va gyonj ogi he lyzeténe k biztosít ását sz olgálta az is, h ogy a férj i vagyon ke zelé s e seté ben t örvén ye s zá logj og á llott fenn a nő j avár a a fé rj egé sz va gyonán.
a nő c sa ládj ogi he lyzete n em vá ltozott, me gm ara dt ré gi ag natiójá ban: - ha tová bbra is ap ai h atalom a latt ma radt, a kkor m indent a hata lomfőj ének sze rzett, - ha önj ogú volt, a kkor min den va gyon a, illetve ház assá g a latti sz erze mén ye az ő kiz ár óla gos va gyona ma radt. • A manus n élkü li h áza ssá got kötött önjogú n ő va gyona me gm aradt ún. női szabadvagyonnak (parap her na), ame lyr ől a nő sza bad on r ende lkezhetett. E vagyont a ház assá g fenn állá sa a latt ne mcsak anna k gyüm ölcse i, de az ör öklött vagy ajándé kba kapott va gyontár gya k is gya rap ítottá k. A férj ipso iure se m va gyon ke zelé si, sem h aszoné lvezet i j oggal ne m rendelke zett az önj ogú n ő va gyonán – a n ői sza ba dvagyon férj i keze lé séhez kü lön m egbízá si szerz ődé s kötése volt szü ksé ge s a háza sfele k közt (ma ndat um). • Viszont a n ő se m tá ma szthat ott tartá si igén yt férjéve l sze mben. • Törvén ye s ör öklé si jogot sem ka ptak a há za stár sa k e gym ás után – a civilj ogi ör öklési re nd ben e gyált alán nem, a p raetori és a ju sztin iánu sz i jogban csak az ut olsó he lye n.
dos A h oz omán y a ház assá g te rheine k me gkönn yítése céljá ból a nő csalá dja ( illetve az önj ogú n ő) ált al a férjne k juttat ott vagyon , a mely a ház assá g me gszűné se után a n őnek vagy ör ököséne k vissza adand ó • A h oz omán y le gré ge bbi for máj a, a dos p rofe ctitia, az a pai hatalom alatt állt nőre te kintettel a hata lomf ő á ltal a férjnek ad ott hoz omán y. A manus os há zassá g esetén mind ez a fe le sé g ör ökré szét képvise lte a z apa i vagyon ból, hisz ör öklési j ogát elve sztette a z ag natióból való kivá lássa l. • Az onban a h oz omán yná l ha mar osan d önt ő jelentősé gűvé vá lt az új há ztartá s a lap ítá sáh oz va ló hozz ájáru lá s a nő c sa ládj a ré szé ről, e zért e gyre in ká bb sz okássá vált manus nélkü li háza ssá g e setén is. Ilyen hoz om ányt a /n ő an yj a, /f iúte stvére va gy /ve le rokonságban nem álló szemé ly is adhat ott a n őre tekintettel (dos ad ve ntitia). • A h oz omán ya dá s e gyre in ká bb er kölc si kötele ssé ggé vált; a j ogi kén ysze rt visz ont csa k a p osztkla ssziku s j og ismerte.
a dos sorsa A ho zo mány tárg ya lehetett tulajdonjog, haszonélvezet, de lehetett val amely kö vetelés is. 1. Eleinte a ho zo mány t árgy a a férj v agyo nának ré szévé lett, afelett tehát szab adon rendelkezhetett, kivéve az it áliai ho zo mányi telket (fundus dota lis Ita licus), amely re nézve elidegenítési é s terhelési tilal mat mondott ki az augustusi c sal ádjogi törvényho zás - az elidegenítéshez a nő beleegyezése kellett. 2. Már a kö zt ársaság végén elterjedt azonb an az a né zet, hogy a hozo mány ugy an a férj t ulajdo nába kerül, de mégi s a házasság fennáll ása alatt i s „női v ag yonnak ” ( res uxoria e) számít. Ennek megfelelően elismeré st nyert a férj vi sszaadási kötelezettsége a házasság meg szűné se esetén. Ha a házasság a fé rj halál áv al szűnt meg , akko r a hagy aték áb an a hozo mányi v agyo nt elkülö nítve, egy ségként kezelték. Ha a fé rj a ho zo mány g yümölc seiből tart ás cí mé n a nőnek juttatott , akko r e z a jutt at ás ne m esett a házast ársak kö zti ajándéko zási tilalo m al á, hi sz ez me gfelelt a ho zo mány erkölc si alapelveinek.
4
a dos alapítása A h oz omán yt közvetlen juttatás (tulajd onát ruház ás) v agy köte lez ettsé gválla lá s (jogü gylet) útján lehetett rende lni. a) Első esetben a h oz omán y alapítá sa az e gye s h oz omá nyi va gyontá r gya k közvetlen átadá sa útján történt (datio dotis). A tulaj don átruhá zá s végbemeh etett ma ncipatio, in iure ces sio va gy trad itio útján is; u gyanígy tartoz ás elen ged és is leh etett a hozomán y tá r gya. Ha a datio dotis a ház assá gkötés e lőtt történt, akkor a kla ssz ikus j og sze rint a fé rj a zonn al tu lajd ont szer zett a h oz om ányi va gyontár gya kon , de ha a h áza ssá g ne m j ött létre, az ok j ogala p nélkü li gazd agod ás c ím én vissza követelhet ők volta (co nd ictio ca usa data, ca usa no n s ecuta) . b) A hozomán y a lap ítá sa j ogü gylettel hár omfé le m ód on történhetett: - stip ulatio (p romissio dotis) - á lta lán os és e lterje dt gyakor lat - egyold alú f or má lis kötelez ettsé gválla lá s (dictio dot is) - egyold alú f or mát lan köte lez ettsé gválla lá s (dotis pollicitatio) utóbbi kettő csak korlátozott személyi körben volt alkalmazható: ¤ a nő apja vagy apai felmenője, ¤ maga a nő, ¤ a nő meghatalmazásával a nő adósa tehetett hozományadási nyilatkozatot
a dos visszakövetelése (2) c.
A juszti niánuszi ko difikáció a ho zo mány vi sszak övetelése iránti keresetnek egy sége sen az a ctio ex stipula tu elnevezést adt a. E keresetnek c sak akk or volt helye, ha a nő ne m o k nélk ül v ált el férjétől, vag y annak a v ál ásra okot ne m adott , vi szont a kere set a nő ö rök öseire is á tszá llott. Az elidegenítési és terhelési til alo m mi ndenféle hozo mányi telekre kiterjedt mo st már, s a férj minden vagyonát tö rvénye s zálogjog terhelte a nő jav ára a ho zo mány vi sszaadásának a bizt o sítására. A ho zo mányt a juszti niánuszi jog szeri nt a fé rjnek vagy örö kö seinek retentios jog nélk ül vi ssza kellett adniuk. 3.
A ho zo mányt a juszti niánuszi kodifik áció a feleség t ulajdo náb an levő, bár a férj v agy onáb an elhelyezkedő vagyo nnak tekintette, amit ig azolt az i s, hog y az egyes hozo mányi dolg ok ra a nő tulajdo ni ke resetet ( rei vindica tio) kapott.
a dos visszakövetelése a. b.
a háza ssá g megsz űnésekor a h oz om ány id őve l vissza követe lhet ő lett eredetile g c sa k a kkor volt pe resíthető, ha a visszaad ást stip ulatióva l kikötötté k - act io ex stip ulat u a praetor alakította ki később a z ún. act io re i uxoria e formu láj át, a melyne k se gít sé gével a hozomán y v issz akövete lése stipulatio hiányában is érvénye síthető v olt (bo nae fide i je lle gű ke reset)
Az act io re i uxoria e felp ere se a z önjogú n ő va gy a z ap ai h atalom alatti n ő apj a volt - ha a há za ssá got a n ő h alá la szüntette me g, a hozomán y c sa k a kkor volt visszap ere lhető az apa va gy na gyap a á ltal, ha a z dos profectit ia volt. Alp ere s a fé rj, illetve örökösei lehette k. A kere set tá rgya a h oz om ány tár gyána k te rmé szet ben va ló visszaa dá sa. H a azon ban az te rmé szet ben má r ne m volt me g, anna k é rtékét ke llett me gtéríten i. Az itália i h oz om ányi te lek ter mészetbe n volt visszaa dand ó. A h oz omán y gyü mölcseir e a v issza adá si köte lezett ség nem te rjedt ki. A férjne k az onban biz on yos mé rtékű visszatart ási j oga (ret ent io) volt /gye rme ken ként (1/6), /a nő h áza stár si köte le ssé gsze gé se e setén (1/6), /a nő ré szé re a dott aj ándé k, /a n ő á lta l ellopott dolgok é s /a hoz om ánytá r gyára eszköz ölt beruhá zá sok e rejé ig.
ajándék a házastársak között donatio ante nuptias (a házasság e lőtti ajándé kozás) szorosan kapcsolódott a házassághoz • a vőle gé ny ré szé ről a me nyasszony részé re - a klasszikus korban vált szokásossá • az ajándé kozás általános szabályai alá ese tt, s így a házasság tartama alatt ne m is le he te tt he lye a házastársak közti ajándé kozási tilalom miatt • a posztklasszikus korban a me nyasszony az így kapott ajándé kot re ndsze rint hozományké nt adta vissza, mint fe lesé g a fé rjne k
ajándék a házastársak között (2) donatio propter nuptias • •
• •
•
a férj a dta va gy ígé rte fele sé géne k a ház assá g me gsz űnése e setére cél: a n ő an yagi é letfeltéte leine k a ház assá g me gsz űnése után i bizt osítá sa a ke leti jogokból a p osztkla ssziku s kor ban ke rült a biroda lm i jogba be olva szt otta m agá ba a donatio a nte nuptia st, hisz Justin ianu s e lőírta, hogy a z aján dé kozás nemc sa k a háza sság után, de a há za sság előtt is t örténhet, s ne m vonatkozn a k rá a há za stár sa k közti ajándé kozá s sza bá lya i az aján dé k mé rté ke a h oz omán y m érté kéhez v olt sza bva csa k a kkor já rt a n őne k, ha a ház assá g a férj halá láva l, va gy ne m a n ő h ibájá ból be követke zett válá ssal szűnt me g, s ne m illette me g a nő örököseit ha a há za ssá gból gye rme ke k is sz ár mazta k, a n ő csa k ha sz onélve zeti j ogot ka pott a háza ssá g me gsz űnte után a do nation.
5
