Rólunk szól Kisrigó-Fészek Alapítvány ingyenes óvodai kiadványa
IV. évfolyam, 3.szám 2011. december 22. A tartalomból: Jó játék a csodaház
4
A zene, mint a gyógyítás eszköze
8
Zenemű hallgatás az óvodában
11
Mi mozgatja az embert?
14
Segélyakció a Tisza-parti Óvodában
19
Gyerekszáj „- Ki tudja, mi az a toboz? - A toboz fának a termése!”
1
A szerkesztő ajánlása A Kisrigó-Fészek Alapítvány óvodapedagógiai szakmai lapját tartjátok kezetekben, a mely szándékunk szerint rólunk, óvodában dolgozókról– és nekünk szól. Évente három alkalommal jelenik meg e kiadvány, következő számot tavaszra tervezzük. Ebben a számban a Gedói óvoda pedagógusa Iván Magdaléna az általa kifejlesztett Csoda ház játékról ír, kipróbálásra ösztönözi a kollégákat. A zenéről Csamangóné Hégely Mariann fejlesztőpedagógus írt, a sorozat első részében a zene gyógyító hatásáról olvashattok, majd Havlikné Rácz Andrea írásában gyakorlati segítséget kaphattok a zenemű hallgatás óvodai megszervezéséhez. Pálházi Regina filozófikus írása ünnepi kikapcsolódás valamennyi pedagógusnak. A Tisza-parti óvodából Lakatos Katalin és Fülöpné Bodnár Ria segítséget kér bajbajutott óvodásuk családjának.
Gyerekszáj „- Már olyan gyorsan szedem a lábamat, ahogy csak a torkomon kifér!”
Kiadja a Kisrigófészek-Alapítvány kuratóriuma A kiadásért felel: Pozsár Éva 6722 Szeged, Attila u. 14
[email protected] Felelős szerkesztő: Pozsár Éva 2011
2
Alapítványunkról Alapítványunk elkötelezett a Csongrád megyei és határon túli óvodák támogatásában. E munka fontos állomása volt a „Tág teret a tehetségnek” II. Óvodapedagógiai Szakmai Találkozó, melyet 2011 szeptember 1-4 között rendeztünk Szegeden. A találkozóra Erdélyből, Kézdivásárhelyről hívtunk óvodapedagógusokat. A 20 fős delegáció szakmai, és szabadidős programját kb. 20 fős önkéntes csoport szervezte. A programsorozatot úgy szerveztük meg, hogy az számos szakmai találkozóra, óvodalátogatásra, konferenciára, kapcsolatépítésre, közös élmények átélésére, töltekezésre adott lehetőséget. Szeptember 2.-án a Vedres Utcai Óvodában rendezett szakmai konferencián 19 óvoda mintegy 60 pedagógusa vett részt: Erélyből, Szegedről és Szeged kistérségi óvodákból voltak vendégeink. A konferenciát Kardos János a SZMJV Oktatási, Kulturális és Sport Iroda vezetője nyitotta meg. A konferencián valamennyi előadó a szegedi óvodák kiváló pedagógusa volt. Tehetséggondozás és inklúzív nevelés terén cseréltünk tapasztalatot. Ezen a rendezvényen képzéseken túl, eszközökkel is támogatjuk a résztvevő óvodákat, 19 óvoda 90 óvodai csoportnak 600 készlet játékot adtunk át. Az eszközök óvodai nevelésben, az egyéni fejlesztésben reményeink szerint nagy segítséget jelentenek majd. A programsorosat nem csak a vendégeknek, hanem nekünk vendéglátóknak is nagy élmény volt. Helyszínei: Gábor
Áron Utcai, a Vedres Utcai, a Hajnóczy Utcai, a Temesvári Körúti, és a Toldy Utcai Óvoda. Együttműködő partnerünk volt az SZMJVÖ Óvodák Igazgatósága, a Szeged Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szeged Város Közösségéért Közalapítvány, önkormányzati képviselők, Bálint Sándor Művelődési ház, Mórahalmi Erzsébet Fürdő, és számos civil segítő. Az eseményről hírt adott a szegedi körzeti rádió 2011. szeptember 1.-én, a Rádió 88 szeptember 2.-án, és a szegedi városi televízió. „Hat hengeres” pályázat 2011. október 14. Pályázatot írtunk ki a Csongrád megyei óvodapedagógusok részére „Hat hengeres” címmel. A társas és egyéb szabályjátékok a „Tág teret a tehetségnek” szakmai napon átadott játékeszközökből, vagy a mintacsomagban található eszközök felhasználásával készültek. A pályázatra beérkezett 114 pályamunka, ebből 76 készült kiállításra, 87 pedagógus, 67 óvodai csoport, és 28 óvoda vett részt a pályázaton. A játékszabályokból egy 28 játékot tartalmazó válogatás készült, melyet a díjátadáson a megnyert játék készletekkel együtt valamennyi óvoda megkapott. A játékeszközöket - 300 doboz játék (dobozonként 6 készlet)- a Bruder játékgyár felajánlását a németországi Johannita Segítő Szolgálat közreműködésével kaptuk. A két óvodáknak szervezett projekten szétosztott játékeszközök értéke 7500 Euró volt. (Tág teret és hat hengeres)
3
Jó játék
Csodaház és a Csodatábla Nagyon sok óvónőhöz és szakemberhez hasonlóan én is azokhoz tartozom, akik szerint minden játék fejlesztő játék, minden azzá tehető. Gyakorló óvónőként viszont tudom, hogy a magas csoportlétszámok, a számos adminisztratív teendő mellet sokszor igen kevés idő jut a „jó játék” elkészítésére. Sokéves óvónői tapasztalatom alapján születtek meg ezek a játékok, amelyek kiscsoporttól az iskolakezdésig folyamatosan használhatóak. Megkönnyítik az óvónők szakmai munkáját, jól fejlesztik a gyermekek figyelem összpontosítását, fogalomalkotását, nyelvi kifejezőkészségüket, auditív észlelésüket, akusztikus figyelmüket is. Ezekkel a játékokkal gyakorolhatják a sorszámneveket, a több szempont egyidejű figyelembevételét (logikus mátrix), rendszerezhetik meglévő ismereteiket, és nagymértékben megalapozódik az olvasási készség kialakulása is. Ugyanis a gyermekek akkor tanulnak meg helyesen olvasni (és írni), ha nem csak globálisan érzékelik a szót, hanem hallási figyelmüket annak elemeire, a beszédhangokra is összpontosítani tudják, és képesek a hangsor analizálására. A beszédhanghallás fejlesztése némileg eszközigényes (hívóképek, képsorozatok
4
stb.), és ezt az eszközigényt biztosítaná a Csodaház és a Csodatábla. Igaz, hogy ezek a játékok két különböző dobozban találhatóak, de a hozzájuk tartozó kártyákat mindkét játékhoz használhatjuk. A kártyák (10-10) a következő témakörökhöz készültek: házi- és erdei állatok, gyümölcsök, zöldségek, virágok, évszakok, tárgyak és meseszereplők. Minden kártyacsomaghoz tartozik +5 db – ezek valamilyen összetartozást jelölnek (pl.: „Melyik gyümölcs félbevágott párja?”, „Melyik állat lába?”, „Melyik meseszereplőhöz tartozik?” stb.).
Mi minden lehet a Csodaház? RITMUSHÁZ – az összes kártyacsomaggal játszható! Ennél a játéknál a szótagszám határozza meg hova, melyik emeletre költöztetjük az adott képet. A szavakat szótagoljuk, minden szótag egy taps (letapsoljuk). Megbeszéljük, hányat tapsoltunk. Amennyit
tapsoltunk, annak megfelelő emeleten lakik a szó. Pl.: alma, al-ma=2.emelet, beköltöztetjük.
SZÍNEK-, ÉVSZAKOK-, HANGOK HÁZA – az emeleteket jelölő számokat kicseréljük színekre, szimbólumokra – ezek határozzák meg a játék menetét.
Néhány játékötlet: SZÍNEK HÁZA – az emeletek színe (1.em.=piros; 2.em.=zöld; 3.em.=sárga; 4.em.=kék) határozza meg a kártyák elrendezését. „Költöztesd a képeket (NÖVÉNYEK) színük szerint!” Pl.: meggy=1.-piros emelet; borsó=2.-zöld emelet stb. „Költöztesd a képeket (ÁLLATOK) aszerint, hány lábuk van! A kétlábúak költözzenek a piros emeletre, a négylábúak a zöldre (elvont gondolkodás). „Gondoltam valamire a piros emeleten, a 4. ablakban van, mi az?” (sorszámnevekmátrix) „Melyik emeleten, hányadik ablakban van a …?” ÉVSZAKOK HÁZA – minden emelet más évszakot jelöl, pl.:1.=tavasz; 2.=nyár; 3.=ősz; 4.=tél „Költöztesd a képeket arra az emeletre, amely évszakra jellemzőek!” Pl.: hóember=4.em.-tél; hóvirág=1.em.-tavasz stb. (évszakok és növények kártyacsomagokkal)
„Gondoltam valamire, ami csak télen van, a második ablakban van, mi az?” „Melyik emeleten, hányadik ablakban van a…”
HANGOK HÁZA – az emeleteket a hívóképek jelölik (mozdony=s; kígyó=sz; repülő=r; kakas=k) „Elbújt a hang”- a kártyákat egyesével letakarjuk egy papírral. Fokozatosan húzzuk le a papírt. A felismerés jele a hívóképnek megfelelő hang hangoztatása lesz. Akinek sikerül, felrakhatja a képet a hangok házára. „Gondoltam (pl.) egy állatra. Erdőben él, a nevében benne van a mozdony (s) hangja, tüskés a háta – SÜN.” Aki kitalálja, hangoztatja az adott hangot, felrakhatja a képet, újabb feladványt találhat ki. „Gondoltam egy tárgyra. A nevében benne van a kígyó hangja (sz), minden lakásban van, ülni szoktunk rajta - SZÉK.” Ugyan az a szabály: aki kitalálja, hangoztatja az adott hangot, beköltözteti a képet, újabb feladványt találhat ki. „Van-e olyan kép, amelyik egyszerre kettő emelet lakója is lehet (pl.:sárgarépa, karfiol)?”Jó fonémahallású nagycsoportosoknál. Mindegyik „házas” játéknál játszható:
5
„Kakukktojás” – fölrakni a ritmus-, színek -, évszakok vagy hangok házára néhány képet. Először csak kettőt, majd a képek száma növelhető. Ezek közül valamelyik nem illik oda (nem megfelelő emeleten van), azaz „kakukktojás”. A játékban résztvevőknek meg kell találni, melyik az. A leggyorsabban kitaláló új feladványt rakhat fel.
Meseszereplők: „Melyik a párja, kihez tartozik?” Vízszintesen elhelyezzük pl. az egész gyümölcsöket (SOR), függőlegesen pedig a félbevágottakat (OSZLOP) és korongokkal az adott négyzetben az összetartozást.
EGYÉB JÁTÉKLEHETŐSÉGEK
Bármely kártyacsomaggal: VÁLOGATÁS – különböző szempontok szerint. Pl.: kis- és középső csoportban kettő kártyacsomagot összekeverni, ezeket szétválogatni; míg nagycsoportban azonos kártyacsomagon belül szempontok felállítása (kétlábú-négylábú; mi fedi a testüket; őszi-tavaszi stb.)
CSODATÁBLA – mátrix Az összes kártyacsomaggal és a hozzájuk tartozó +5db kártyával játszható. Ehhez a játékhoz szükségesek a korongok is, amelyekkel az összetartozást jelöljük. Pl.: Háziállatok: „Kinek a lába?” Erdei állatok: „Kinek az ennivalója?” Virágok: „Melyik virág része?” Zöldségek-gyümölcsök: „Melyik félbevágott párja?” Tárgyak: „Mihez tartozik?” Évszakok: „Kihez-mihez tartozik?”
6
egész
„HOL HALLOD?” – fonéma hallás (szó elején, közepén, végén) „TITKOS NYELV” – a szavak (képek) magánhangzóit hangoztatjuk. Pl.: aa=alma; ö-e=körte stb. „ÉN LÁTOM, TI NEM LÁTJÁTOK” – egy kártyacsomagot lefordítunk az asztalon, pl.: állatok. Az óvónő (majd egy-egy gyerek) bemutatja az adott állatot, a többiek próbálják kitalálni. Eleinte keveset, majd minél több információt árulunk el a kitalálandóról. Pl.: négy lába van. Szőr fedi a testét. Erdőben él. Fán lakik. Szereti a mogyorót.- MÓKUS-
„KUPACOLJUNK” – egy évszak képét kitesszük az asztalra, majd három kupac kártyából (virágok, gyümölcsök, zöldségek) kell kiválogatni azokat, amelyek az adott évszakra jellemzőek. Nehezített változata, amikor az évszakkép a ritmusházra kerül fel és a három kupac kártyából kiválasztott megfelelőt szótagszám alapján költöztetjük a megfelelő emeletre. Pl.: TAVASZ hó-vi-rág=3.emelet; vi-rág-zó fa=4.emelet stb. Ezek a játéklehetőségek tovább bővíthetőek a játékosok kreativitásától függően.
Gyerekszáj „- Óvoda után, amikor apa is hazaér a munkából, társasozni szoktunk. Apa a legügyesebb, sokszor legyőz minket, lányokat. Egyszer az oviban az óvó néni megkérdezte a lányomat, mit szoktak otthon csinálni. Tündi válasza: "Apa hazajön, és jól megver minket."
Fontos, hogy mindig legyen idő a „jóízű” játékra, amely a pedagógiai munka nélkülözhetetlen eszköze lehet. JÓ JÁTÉKOT! A játékokat a Novum Könyvklub Kft. Forgalmazza Iván Magdaléna Gedói Óvoda Szeged
7
A zene, mint a gyógyítás eszköze
A hang lehet igéző, elbűvölő szirének éneke, Orfeusz lantja, de rombolhat is Jerikó falainak leomlása Jozsué serege csatakiáltásának hangjára. A világot létrehozó isteni hang a hindu vallásban. A hangzás ismétlése, vagy folyamatos zengetése teremtő erővel tölti fel
.„…a tudomány, művészet gyökere egy. Mindegyik a világot tükrözi a maga módján. Alapfeltétele: éles megfigyelőképesség, pontos, visszaadása, és magasabb szintézisbe emelése, a megfigyelt életnek.” Kodály :A zene, gyógyító hatalma
az embert (meditációs hang). A guru által megsúgott szent szó - mantra, jelképesen isteni energiahordozó. A Biblia, teremtésről szóló könyve szerint, az élet a kietlen puszta, sötét földön, akkor jelent meg, amikor mondá Isten: legyen világosság: és lőn világosság (Mózes l,3). Kezdetben vala az ige mely testé lett, tanítja a Biblia.
A 2002-ben zajlott „Hang és lélek” zenei
A hang és a szó teremtő erejének, mági-
nevelési konferencián az előadók több,
kus hatalmának hite ebből az ősforrásból
számomra érdekes dologra világítottak rá.
ered a tudatunk mélyében.
Fontana D. szerint a hang az emberi kul-
E. Williems szerint a zenei nevelés pszi-
túrák történetében a mitológia, a monda-
chológiai alapokon nyugvó folytatása a
világ és legendakincs közös „élet- jelzé-
zeneterápia.
se”.
Ennél részletesebb definíciót a Zeneterá-
Az a hiedelem tükröződött ebben, hogy
piás Világszövetség Klinikai Gyakorlati,
az istenek, vagy a természet erőin át a
Bizottsága az l996-ban Hamburgban meg-
mennydörgés, szél, víz, állatok hangján,
rendezett Zeneterápiás
vagy hangszerek üzenetével szólnak az emberhez.
8
Világkongresszuson „zeneterápia során a
A modern zeneterápiai mozgalom a követ-
képzett zeneterapeuta egy tervezett folya-
kező koncepcióra alapozva kezdődött az
matban használja a zenét, vagy zenei ele-
ötvenes évek végén.
meket hang, ritmus, dallam, harmónia an-
fontossága, kiemelve a zenehallgatást, mint
nak érdekében, hogy elősegítse a kommu-
cselekedetet, a befogadó, gyógyító beavat-
nikációt, kapcsolatokat, tanulást, kifeje-
kozások közül. Az eredmény nemcsak a
A zenei élmények
zést, mobilizációt, szervezést, szerveződést. Ezek mellett pedig terápiás hatást gyakoroljon fizikai, emocionális, mentális, szociális és kognitív területeken hang. A zene lelki jelenségeket vált ki, tehát gyógypedagógiai és pszichoterápiás eszközzé váltható.
Ezért világszerte egyre
nagyobb érdeklődés van a zeneterápia iránt különböző egészségi problémák kezelésekor. A zeneterápia zenei gyökerei összefonódnak az adott ország lakosságának kultúrájával, eredetével. A l6. század után a zenének a gyógyító
zenei képességek fejlődésében mutatko-
tevékenységének helye használatának tör-
zott, hanem a tanulási személyiség és szo-
ténete, szinte összeolvad Európa történeté-
ciális fejlődés terén is. A 1999 novemberé-
vel.
ben Washingtonban rendezett Világkong-
Argentínában Mária Laura Nardelli zene-
resszuson 5 zeneterápiai modellt mutattak
pedagógus zeneterápiáját elsőként hivata-
be külön tanulmányozására. A zeneterápia
losan elismerték l948-ban.
új információt hoz a már ismert lelki fejlődés elméletein belül. Lassan, de biztosan, szisztematikusan és tudományosan ad fele-
9
leteket a személyiség kialakulásának értel-
Bevezetése,
mezésére. A zene – ember komplexum
egyéni érdeklődésének, lehetőségeik bő-
tanulmányozásával próbálja áthidalni e
vülésének volt függvénye, s csak a 80’-as
teóriák hiányait. Segít átértelmezni a zené-
évektől lehetünk tanúi lassú fejlődésnek.
lés lehetőségeit a gyermeklélektan szem-
A gyógypedagógia területén is felismerik
pontjából, a „zene – gyermek” és a „zene
a zenetanítás jelentőségét, 1875 óta előír-
– fiatal” viszony felismerését és kiértéke-
ják oktatását az iskolákban -, de személyi-
lését az általános és a gyógypedagógia
ségkorrekcióra pszichoszomatikus terápi-
tanulmányok terén. A gyermek zenei meg-
ák és szocioterápiás eljárások keretében
nyilvánulásait és befogadóképességének
zeneterápiát a gyógypedagógia területén
lehetőségeit. Segíti felismerni, hogy ki-
jóval később kezdenek alkalmazni.
használatlanul maradnak a zenélés akciós,
Először
technikai, kognitív, koncentratív, szemé-
inadaptált, látás-, hallássérült gyerekek
lyes, kapcsolati és érzelmi, illetve kom-
esetében kezdeményezik.
munikációs lehetőségei, a zenélést, mint
Személyiségformálásra, frusztráció oldá-
cselekményt, annak elismerését a kulturá-
sára, önkifejezésre. Kokas Klára a 70’-es
lis gyökerek kifejlesztésére és átadására
évek közepétől alkalmazza egyéni mód-
ebben az egyre jobban globalizálódó vi-
szerét egészséges, illetve sérült gyerekek-
lágban.
nél egyaránt.
A zeneterápia Magyarországon:
Kihangsúlyoznám itt, hogy nemcsak sé-
Urbánné V. Katalin zeneterápiás munka c.
rült, hanem egészséges gyermekeknél is
cikkében így ír erről:
használható a módszer, mely úgy gondo-
Magyarországon
a
zeneterápia,
mint
gyógymód az 1960 – as évektől jelenik
a
terjedése
dadogók,
a
szakemberek
majd
később
lom, hogy óriási előre lépés volt, a zenei nevelés területén hazánkban. .
meg. Elsősorban pszichiátriai osztályokon alkalmazzák a szocioterápiás szemlélet meghonosodása jeleként, de csak elszigetelten, néhány intézményben.
10
Csamangóné Hégely Mariann fejlesztő óvodapedagógus
Zenemű hallgatás az óvodában
3.
Különböző eszközöket készítettem: színezőt,- képkártyákat a hangszerekről és a szereplőkről,- labirintust: kismadár keresi a hangszerét,- párosítót: a szereplők keresik a hangszerüket.
A zenemű feldolgozását egy hétre terveztem:
Szergej Szergejevics Prokofjev: Péter és a farkas
Hétfő : 1. Ráhangolódás: - Mimetikus játék A gyerekek sétálnak a játéktérben, jelre átváltoznak, és eljátsszák a kért állat mozgását. A játék során a mese szereplőit jelenítjük meg.
Résztvevők életkora: 4-5 év
2. A mese előadása
Helyszín: Gábor Áron Utcai Óvoda
A zeneműben található narrációnak megfelelően a mese feszültséggel, érzelemmel teli előadása. A cél, hogy a mese fordulatai, eseményei világosan, érethetően táruljanak a gyerekek elé.
Cél: A komolyzene megszerettetése, befogadásra való képességek megalapozása. Feladat: 1.
Zenehallgatásra való nevelés
2.
Hangszerek hangjának megfigyelése, azonosítása
Felkészülés lépései: 1. A CD-t készítettem, ami a szereplőket jellemző rövid zenei motívumokat, valamint a zenemű kulcsfontosságú részleteinek bemutatást teszi lehetővé. 2.
Kutató munka során adatokat gyűjtöttem a zeneszerzőről, a mű keletkezéséről
Bemutatom a műből a „Kiskacsa a farkas hasában” részletet 3. Lezárás: Elmondom, hogy ez egy zenés mese, bemutatom a műből az ünnepi menetet. Rövid történettel teszem ismerté a zeneszerzőt. Kedd: 1. Szobros játék: ráhangolódás: - feszültség oldás.
11
a gyerekek a játéktérben a zenemű szereplőit bemutató zeni részletre sétálnak. A zene elhangzása után alkossák meg a szereplő szobrát. Előveszem a varázspálcám, akit megérintek, megmondja, hogy milyen szoborrá változott, kit formált meg a meséből. A legkifejezőbb alakítást valamenynyien utánozzuk. Milyen hangszer hangját hallottátok? A hangszer képét azonosítjuk, a szerepélő képe mellé tesszük. A résztvevők érdeklődésének megfelelően újabb szereplővel megismételjük a játékot. - Történet a zeneszerzőről 2. A mese bemutatása
- Ráhangolódás, feszültség oldás, érzelmek-metakommunikáció 1,2,3,4- a gyerekek a lépéseiket számolva sétálnak a játéktérben – alakítsanak előre meghatározott szobrot, kapcsolódunk a meséhez Pl.: vidám kiskacsa, szomorú kiskacsa, ijedt kismadár stb. Megnézzük az elkészült szobrokat, megérintek valakit a varázspálcával, akit így kihangosítottam, elmondhatja, hogy mit érez, és miért. 1,2,3,4 – találkozás: a barátok találkoznak a réten A játékot kétszer, háromszor ismétlem. - Történet a zeneszerzőről 2. A mese bemutatása:
A mese bemutatása a zenei részletek történetbe illesztésével. A zenei elemek a következők: szereplők zenei motívumai, valamit a történet „bekapás” részlete.
A teljes mű kerül bemutatásra, a megértést rögtönzött kendő bábokkal segítem, és a narrátorral együtt mondom a mesét.
3. Lezárás:
3. Lezárás:
Eljátsszuk az ünnepi menetet, a gyerekek szerepbe léphetnek és a zene hangjaira megelevenedik a nagy esemény. Lehetőséget kínálok a gyerekeknek a szereplőket és a hangszereket ábrázoló kártyákkal való játékra: párosítás. Az érdeklődők számára újra játszom a kívánt zenei részletet, közben aki kedvet érez az ünnepi menetről készült színezőt színezheti.
Az előző napi lehetőségeket a gyerekek igényihez igazítva variálom. Kiegészítem a labirintus játék lehetőségével: a kismadár keresi a hangszerét, segíts megtalálni a helyes utat. A délutáni pihenő előtt, meghallgatjuk a gyerekek által kért zenei részleteket.
Szerda: 1.Geleger játék változata:
12
Csütörtök: 1.
Ráhangolódás:
Geleger játék változata: a játékhoz a zenemű szereplőit és a hangszereket ábrázoló nyakba akasztható kártyák
közül választhatnak a gyerekek maguknak.
ve arra, hogy a gyerekek ötleteinek teret kapjanak.
1,2,3,4- szobor: mindenki az általa választott szereplőt jeleníti meg. Nehezebb annak, aki hangszer kártyát kapott, neki a hangszerhez kapcsolódó szereplő megjelenítése a feladata.
Számunkra nagy élmény volt a közös zenehallgatás. Jó szórakozást kívánok ehhez mindenkinek!
2. Párosító: A gyerekek körbe ülnek, a szereplőket megjelenítő zenei motívumokat hallgatjuk, aki felismerte a kártyáján lévő szereplőt vagy hangszert álljon fel, a párok üljenek egymás mellé.
Havlikné Rácz Andrea Gábor Áron Utcai Óvoda Szeged
3.A mese feldolgozása: A gyerekek szerepbe lépnek, a kendőket használjuk a szereplők megjelenítésére. A játékot narrációval és az ehhez illeszkedő zenei részletek bejátszásával segítem. 4. Lezárás: A kívánt zenei részletek újra játszása, zenehallgatás közben igény szerint színezhetnek, labirintus játékot játszhatnak. Keresd a párját!- játék: „Kösd össze a szereplőt a hangszerével!”- A kártyajátékok: képkártyák párosításának lehetőségei (hangszer-szereplő) memória játék formában, hagyományos kártyajátékként. Péntek: Az előző napi játékot ismételjük meg az érdeklődő gyerekekkel, fokozottan figyel-
Gyerekszáj „- Tudod, melyik a két kedvenc virágom? Hát a rózsa, meg a bimbó!”
13
Mi mozgatja az embert?
A kérdés nem a mozgás anatómiájára vonatkozik, éppen ezért talán pontosabb lenne, ha úgy tenném fel, mi hajtja az embert. Ha e-kérdést igazán meg akarnám válaszolni, akkor vagy a filozófia magasságaiba, vagy a lélek mélységeibe kellene utazást tennem. De nem vállalkozom ekkora útra. Éppen csak a felszínt borzolgatom meg. A kérdést úgy nagy általánosságban teszem fel újra és újra…mégis!?Mi mozgatja az embert? Miért teszi, amit tesz, miért gondolja, amit gondol, miért érzi, amit érez? Miért? Talán úgy lehetne megfogalmazni, ahány ember – annyiféle válasz létezik, vagyis mindenkit valami más hajt, mert hirtelenjében lehetetlennek látszik összegyűjteni azt a rengetegféle dolgot, amik mozgatórugóink hajtóanyagát képezik. Biztos ez? Természetesen igen, mert az ember működése igen szerteágazó, sok könyvet megtöltő nagyszerűség, és természetesen nem. Mert valóban minden embert más hajt, azonban e-más, egy szóval nagyon is jellemezhető, gyűjtőneve a következő: vágy. Persze a világ nagy, lehetnek benne kivételek, de jó esetben már a földre érkezésünk is egy vágy következménye, az anya 14
-apa gyermek utáni vágyáé, a családi öszszetartozás vágyáé. És miután megszülettünk, a gyermekből felnőtté, majd öreggé válunk, számtalan vágyat élünk meg, elégítünk ki és viseljük következményeit annak is, ha megkaptuk, és annak is, ha nem. Vágytalan ember nincs. Mindenkinek kevés, sok, vagy tengernyi vágya van. Némelyik jól megfogalmazható és körülírható; a másik olyan kóborló – hol van, hol nincs; megint másik rejtett, nem is tudjuk, hogy létezik, csak ha valami ráébreszt bennünket; és akkor még nem is beszéltem az elérhetetlen vágyakról. Az ember azt hiszi, irányítója vágyainak, mert arra használja, hogy kiválaszt belőlük egyet, kettőt, akármennyit és megy,… és egyszer csak eléri. Valószínűleg sokan megfigyelték már, hogy a vágyak kielégülése csak ideigóráig okoz megelégedettséget és örömöt, egy idő után, bármennyire is igyekszünk megtartani, és szeretettel dédelgetni, valahogy elmúlik a jó érzés. Amikor elérjük epontot, egy egész pillanatnyi időt szentelünk arra (többet persze nem, mert örökké versenyt futunk az idővel, de egy pillanatnyit talán), hogy megkérdezzük: hova lett? Az előbb még itt volt! Az előbb,… tegnap,…a múlt héten még elégedett voltam! Boldog voltam! Jókedvű voltam! Hova tűnt az érzés? Szeretném, hogy itt legyen velem örökkön örökké, hisz megszereztem! A birtokomban volt! És az nem járja, hogy ami az enyém, azt csak úgy elveszítsem! De aztán jön egy új
vágy, és arra kezdünk el figyelni. - Nem is szólva arról, hogy az élet is folyton produkál olyan megoldandó feladatokat, amelyekkel akarunk vagy sem, de foglalkoznunk kell. /Például jön a szomszédaszszony, és közli veled, hogy a közös falatok repedésein át (hangsúlyozom, a repedés az ő oldalán van, nem az tiéden), átszivárog hozzá annak a vegyszernek a szaga, amivel te permetezed a lakást azért, hogy őt bosszantsd (?!)./ Szóval vágyunk rengeteg van és ez olykor jó, máskor nem. Ki ne került volna már életében legalább egyszer olyan helyzetbe, hogy annyira fogva tartotta valaminek a hiánya, hogy szinte alig tudott mással foglakozni. Most is eszembe jut néha, menynyire szerettem volna magaménak tudni óvónőségem hajnalán azt a citromsárga szandált, és micsoda óriási gondolatfolyam mennyiséget pazaroltam arra, hogy csekély fizetésemből vajon megfizessem az árát, vagy ne; mígnem valaki elhalászta az orrom elől és én hetekig bánkódtam, amiért a végén mégsem lehetett az enyém és ostoroztam magam miért nem voltam bátrabb a pénzköltésben, mint az óvatoskodásban. Olykor egy tárgy, máskor egy pozíció elérése mozgatja az embert, de mondhattam volna példaképpen egy utazás megvalósítását is, vagy a házunk felépítését, vagy a megfelelés iránti igényünket. Legerőteljesebben talán a szerelemben tapasztalja meg az ember, milyen - szinte az akaratán kívüli erőteljes sóvárgást érezni, amelytől egyszerűen nem tud szabadulni, akkor sem, ha szeretne. Úrrá lehet lenni
a vágyakon? És úrrá kell lenni rajtuk? Hiszen olyan ez a késztetés bennünk, mint a vulkán mélyén lévő hatalmas magmatikus erő. Elfojthatatlan. Mindenesetre, aki azt hiszi ura ennek a rejtett, belülről jövő valaminek, próbálja meg egyszer, hogy mondjuk hét napig, vagyis csak egy hétig kontrolálja a gondolatait és érzéseit, és ne akarjon semmi mást, mint ami van. Ne vágyjon arra, hogy házastársa megértse, vagy gyermekének bárcsak sikerülne valami, ne vágyja, hogy jöjjön már végre az a számítógép szerelő, bárcsak ne felejtette volna el a boltban megvenni a tejfölt, és felejtse el azt is, hogy jó idő legyen a rossz helyett, vagy valahova odaérjen időre, szóval a mit szeretnék gondolatok helyett figyeljen a mi van gondolatokra. Meg tudja tenni? Meg tudja tenni, hogy ne vágyjon semmire? Kétlem. Nemrégiben olvastam egy könyvet, mely arról világosított fel, hogy az embernek kilenc mély vágya van. Ezek sorrendben a következők: szerencse, hatalom, varázslat, tudás, kaland, szabadság, halhatatlanság, szex, szerelem. És még egy van, valamiért külön, a tizedik, melynek neve névtelen szenvedély. Mindenki bátran kapargassa meg saját, külön bejáratú vágyait, és hátha kiderül, hogy minden mögött, amit valójában szeretne önmagának, ezek a titokzatosan meghúzódó, mélyen rögzült esszenciák vannak. Furcsa dolog ugye? Gondoljunk csak bele, mi áll például a Maslowi piramis szerinti alapvető vágyunk, a biztonság mögött. A hatalomé? – hatalmam van az 15
életem fölött! És mi van a szakmai előmenetel vágya mögött? Esetleg a halhatatlanságé? – ha ezt vagy azt létrehozok, az utókor emlékezni fog rám, és beírom magam az ország, a város, az óvoda, történelmébe, vagy egy ember életébe! Mi van a harmónia, a szeressenek engem vágya mögött? Van mögötte valami? Mert ha igen, és igaz a tíz mély vágy megléte, akkor örömmel jelenthetem be, hogy rengeteg különbözőségünk dacára egyformák vagyunk valamennyien; egyformák abban, amit szeretnénk, és egy kis túlzással azt is mondhatnám, mivel mindig mindannyian ugyanazt szeretnénk, egyáltalán nem is csoda, ha út közben, a nagy tülekedésben, jó alaposan rálépünk egymás tyúkszemére. Ráadásul, ha valahol mélyen, belül minden ember egyforma, akkor kikívánkozik belőlem egy ebből eredő kérdés: egy tőről fakadunk? Tényleg úgy lenne, hogy volt valaha régen egy első emberpár, vagy emberkolónia és mindannyian tőlük származunk? És itt megérkeztünk a filozófia, vagy a spiritualitás magasságaiba, kinek mi tetszik jobban. Bár ki tudja? Biztosan hallottatok már róla, a genetikusok is keresik a választ erre a felvetésre és lassú munkával, világméretű kutatásokkal próbálják leszűkíteni a kört és megtalálni az ősgént. Mindenesetre, ha egyformák is vagyunk, abban jelentős különbség van közöttünk, hogy kinél hol kezdődik és végződik a mértékletesség. Az a bűvös határ, amit a
16
mai életben egyre nehezebb megtalálni, hiszen az emberek egy jelentős része egyetlen élet alatt akar elérni és megvalósítani mindent. Ezért aztán a világ, amiben élünk, olykor hiába csodálatos. A sok szép és jó dolog dacára, ami körülvesz minket, a világ csúnya is tud lenni, betegesen abnormális, vagy éppen durva. A világ szót egy másikkal helyettesítve azt mondom az élet. Az élet lényege és nagyszerűsége, mely mondjuk úgy, elég magas frekvencián rezeg, olykor mintha átcsúszna egy deviáns, hedonista, ítélkező, infantilis, vagyis rendkívül alacsony rezgéstartományba, amit meglehetős nehéz elfogadni. Az egyéni elképzelések és célok, a megvalósítás közben, nagyon sok esetben akadályokkal találkoznak, és sokszor fordul elő az is, hogy egy saját eredmény megszületéséhez, szükség van a másik emberre, aki nem enged. Vegyük például azt a helyzetet, amikor az első szülői értekezleten az anyukák összevesznek, és parázs vitát folytatnak azon, mi legyen a gyermekek jele. Tényleg nem lehet elviselni, hogy a pillangó helyett katica, vagy a tulipán helyett masni? Harcolni kell apróságokon, akkor is amikor ezzel felsérti az ember a Mindenség szövetét! Valóban annyira fontos az önérvényesítés amekkora fontosságot tulajdonítunk neki? Valóban minden vágyat meg kell valósítani?
És tényleg mindig a másik tehet arról, ha az egyén korlátozva érzi magát? De mondhatnék másik példát is, olyan példát, amikor az ember zsarnoki módon uralma alá hajt másokat csak azért, hogy hatalmát megélhesse. Ez működik kicsiben is, nagyban is. Ha a háborúkra, és birodalomépítésekre gondolunk, akkor kellőképpen felnagyított vágyak között találjuk magunkat, amelyek miatt, világunk történetében oly sokszor, emberek tízezrei haltak meg. Meg kell valósítani a vágyakat akkor is, ha akárhány emberen, rendszeren, írott vagy íratlan erkölcsi és szereteten alapuló szabályon taposunk keresztül? És most térjünk vissza egy rövid időre ahhoz a gondolathoz, hogy vágyaink elérése csak ideig-óráig hoz megnyugvást. Sokféle „neve” van a vágyakozásnak: cél, sóvárgás, ábrándozás, fantáziálás, szándék, akarat, álmodozás, hogy csak néhányat említsek. Vajon vágyaink szolgálnak minket, vagy mi szolgáljuk vágyainkat? Ha eleget éltünk és tapasztaltunk, rájövünk a folyamat ciklikus voltára, Azzal kezdődik, hogy van valami érzetünk, amivel kapcsolatban 1. eszünkbe jut valami, és elkezdünk gondolkodni rajta, addig-addig agyalunk, míg a végén 2. elkezdjük érezni: meg kell próbálnunk megvalósítani, aztán 3. elkezdünk tenni érte, és 4. egyszer csak megvalósul. Abban az esetben, ha megvalósult, következik egy megkönnyebbüléses, örömteli szakasz,
amikor gyönyörködünk az elért eredményben és ünnepeljük magunkat, megéljük a siker érzését, esetleg a fellegekben járunk. Majd a mindennapok közepette, fokozatosan elhalványodik a boldogság, és helyette beáll egy olyan állapot, amelyben azért munkálkodunk, hogy amit megvalósítottunk, ne vesszék el. Aztán ez is kopik, miközben kialakul a rutin, és egy idő után, új dolog jut eszünkbe azon kezdünk el gondolkodni, majd ismét rálépünk a megvalósítás útjára. Eltérések persze lehetnek, de többé-kevésbé hasonló módon zajlik a folyamat akkor is, ha otthonunk szépítéséről van szó, emberi kapcsolatok alakításáról, vagy valamilyen munkáról. Ezt a folyamatot éljük végig akkor is, ha kudarcra van ítélve amit szeretnénk, csak akkor a végén a siker helyett harag, kétségbeesés, csalódás vár ránk, ami ugyanúgy vágyakat szül, mint a pozitív érzelem. A folyamat nem áll meg csak a célok módosulnak folyton. Csak futunk előre újabb és újabb feladatok felé, néha jól el is fáradunk, és azt érezzük: „Állítsátok meg a világot! Ki akarok szállni!” (Murphy). De nem tudunk kiszállni. Mert ez az erő hajtja, egyre hajtja az embert…….úgy hiszi előre. Pedig körbe-körbe. Némely dologban, mint a mókus a kerékben, tényleg csak egy tengely körül forogva körbekörbe folyton ugyanazokkal a helyzetekkel szembesülve, de más dologban mint a rugó tekervényei, spirálisan, mindig kicsit feljebb emelkedve körbe-körbe. Vágyink fogva tartanak minket. Benne tartanak ebben a körforgásban, ami a szü17
letésünkkel elkezdődik, és halálunkkal befejeződik. Kicsit tágabb látókörhöz hozzájuttatnak, de ki nem, vagy csak hosszúhosszú emberöltők alatt – már ha valaki hisz a lélekvándorlásban. Buddha, aki nem hitt benne, hanem tudomása volt az ember többszöri születéséről, nem kevesebbet állított erről a körforgásról, mint hogy szenvedés. Azt tartotta, amíg vágy van, nem lehet kilépni a szenvedéskörforgásból.
Márpedig a szív mélyén ott van egy emelkedettebb életminőség ideája, még akkor is, ha nem ismerjük be; és akkor is, ha elfogadjuk a jelenlegi világot és önmagunkat, minden pozitívummal és szükséges rosszal, mi több élvezettel veszünk részt alakításában.
Pálházi Regina Toldy Utcai Óvoda Szeged
Szerinte tehát, a vágyakon úrrá lenni nem azt jelenti, hogy életünk szolgálatába állítjuk azokat, hanem hogy nem vágyunk. Hogy miért? Hát azért, hogy megszűnjék a szenvedés. Mert azt Ő is látta – különösen megvilágosodása előtt, amikor királyi palotájából kilépett -, hogy a szenvedés valahogy többnek tűnik a földön, mint a szenvedésnélküliség, még akkor is, ha kozmikus törvény az, hogy minden „rossz” dolgot ugyanannyi „jó” egyensúlyoz ki. Ez az egyensúly valahogy nem látszik olyan egyértelműen. Ki kell lépni a vágyak világából? Természetesen semmit sem kell. Mindenki azt tesz, amit akar. Egyébként sem olyan könnyű elhagyni a berögzült sztereotípiákat egy olyan korban, amelyben a létvágy enynyire erős és ilyen csábító. Azt azonban nem árt tudni, hogy azon az ösvényen, amin megyünk, soha nem fogjuk tudni elérni a valódi, állapotszerűen jelenlévő megelégedettséget, boldogságot, harmóniát, beteljesülést, mindössze megérinteni vagyunk képesek, mielőtt elszáll.
18
Gyerekszáj „Tomi gondterhelten ücsörög a sarokban. Miután nem vesznek róla tudomást meg is szólal: - Csak növök, csak növök, de sosem leszek már iskolás?”
Kedves Kolléganők! Segítségeteket szeretnénk kérni egy óvodásunk bajbajutott családjának. Röviden a család tragédiájáról: Csoportunkba jár Farkas Tibike. Négy testvére van: Tomi és Viki középiskolások, Peti 4. osztályos, és a legkisebb Áronka 3 hónapja született. Édesanyjuk a szülést követően egy fertőzés miatt szinte teljesen mozgásképtelenné vált. A család nehéz körülmények között élt eddig is, de ezzel a tragédiával még bizonytalanabbá vált a létfenntartásuk. Az édesapa, már régóta munka nélkül van. Pénzkereseti lehetőség miatt Németországba utazott a koraszülött kisbaba születése előtt egy nappal, de szinte azonnal vissza kellett jönnie az édesanya tragédiája miatt. A család pillanatnyilag csupán szociális segélyekből él, hiszen az apa gondozza a kisbabát és a többi gyermeket is. Hosszú távú segítségre van szükségük.
Arra kérünk Benneteket, ha bármi módon tudtok ti, vagy a csoportjaitokba járó szülők segíteni nekik, nyújtsatok segítséget! Amire szükségük van:
· Tartós élelmiszer, mosószer, tisztálkodó szerek, pelenka, meleg ruhanemű, cipő · Pénzadomány. Magánszemélyek, cégek felajánlásait a Kisrigó-Fészek Alapítvány fogadja és továbbítja. Számlaszáma: OTP BANK 11735005-20495343 Megjegyzésként fel kell tüntetni: Farkas Tibor Tisza-parti óvodás családjának. Körülményeik ellenére szeretetben, és békességben élnek, számláikat eddig tudták fizetni, tartozásuk nincs. Reméljük, sokfelől sokféle segítség érkezik számukra, bízunk a szervezőkészségetekben, és jó szándékotokban. A tárgyi felajánlásokat a Tiszaparti óvodába juttassátok el, mi onnan továbbítjuk a családnak. Lakatos Katalin és Bodnárné Fülöp Ria Tisza-parti Óvoda Kippkopp csoportja Szeged
· Apának munkalehetőség. Képzettségei: villanyszerelő. Esetleg olyan munka, amit ebben a helyzetben be tud vállalni az édesapa. 19
Segítsük együtt Farkas Tibi Tisza-parti óvodás családját!
OTP BANK 1173500520495343 20
