1%
Rólunk szól Kisrigó-Fészek Alapítvány ingyenes óvodai kiadványa
VI. évfolyam, 1.szám 2013. március 1.
A tartalomból:
18468108-1-06
20
Beszámoló projektzáró konferenciáról
3
Medo Brundo kalandozásai Délvidéken és DélErdélyben
6
Hogyan nyerte el Józsi az aranyhajú tündér királykisasszony kezét?
6
Adj király koronát
10
Kedvcsináló
12
Kormos volt a kemence, beleesett kis Bence
17
Üveghegyen innen és túl
18
Gyerekszáj „Azért nem szabad a hóvirágot leszedni, mert az sok pénzbe kerül, mert az védekezővirág!”
1
„Üveghegyen innen és túl” A szerkesztő ajánlása A Kisrigó-Fészek Alapítvány óvodapedagógiai szakmai lapját tartják kezükben, amely szándékunk szerint rólunk, óvodában dolgozókról– és nekünk szól. Évente három alkalommal jelenik meg e kiadvány. Ebben a számban a 2013 február 21.-én megrendezett „Üveghegyen innen és túl” című projektzáró konferencián szerzett élményeinkről olvashatnak. Az előadók beszámolói ízelítőt adnak az általuk megvalósított kitűnő projektekből. A jó példa követésre méltó, bátorítunk minél több pedagógust, hogy kezdeményezzen, keressen projektpartnert határon innen és túl. Köszönjük a konferencia támogatóinak és szervezőinek önzetlenségét.
Gyerekszáj „Miért van vajon az, hogy nyáron melegebben süt a Napocska, mint télen? - Mert amikor nálunk nyár van, máshol tél. - De vajon miért? - Mert úgy igazságos!
Kiadja a Kisrigófészek-Alapítvány kuratóriuma A kiadásért felel: Pozsár Éva
Készült
6722 Szeged, Attila u. 14
a Nemzeti Együttműködési Alap támogatásával.
[email protected] Felelős szerkesztő: Pozsár Éva 2013
2
„Az "Üveghegyen innen és túl"című program, záró rendezvénye annak a határon túli magyar óvodákkal közösen megvalósuló együttműködésnek, amelyet 2012-ben a "Határon túli magyar óvodák évében" indítottunk. Önkénteseink júniusban Bácska Topolyán az ottani magyar óvodapedagógusoknak tartottak szakmai előadásokat, és felkínáltak olyan együttműködési lehetőséget, amelyben vajdasági és Csongrád megyei óvodai csoportok közös magyar nyelv ápolását segítő projekteket indítottak szeptembertől. 2012 júniusában tanulmányutat szerveztünk Erdélybe, ahol a kézdivásárhelyi Manócska Napköziotthon pedagógusaival rendezzük meg a III. Óvodapedagógiai Szakmai találkozót. A szakmai munka a kisebbségi nyelv ápolása, a magyar anyanyelv megőrzése jegyében zajlott. Ezen a találkozón szegedi óvodapedagógusok 5 óvodából projekt ötletekkel érkeztek Erdélybe, és partnert kerestek. Szeptembertől a testvércsoportok közös projekteket indítottak, amelynek célja a magyar nyelv ápolása, a népmesék és a mai magyar gyermekirodalom segítségével. A testvércsoportokban indított projektek - határon innen és túl (üveghegyen innen és túl) - öt hónapon keresztül közös feladatokkal, mesékkel, játékokkal összekötötték a magyarországi, a vajdasági és az erdélyi résztvevőket: gyerekeket, pedagógusokat és szülőket.
Hat óvodai kisprojektet indult el végül, több, mint 250 kisgyerek, ugyanennyi család, és 20 pedagógus vett részt a munkában. Az együttműködés célja a közös élményeken keresztül megtapasztani azt, hogy nyelvünk, múltunk, értékeink összekötnek bennünket, felelősséggel tartozunk minden magyar kisgyermek neveléséért, éljenek, ők bármerre a Kárpátmedencében. A közös játék, mese, tevékenység a családok számára is tartogatott közös élményeket. A határon túli, és magyarországi résztvevők számára egyaránt lehetőség nyílt a magyar nemzeti azonosságtudat megerősítésére. A pedagógusok a rendszeres kapcsolat során megosztották egymással tapasztalataikat, gondjaikat, segítették egymás munkáját, visszajelzést, megerősítést, szakmai inspirációt kaptak egymástól. A projektek fontos feladata volt, hogy a gyerekek és azok szülei is megtapasztalhatták, hogy a távolban is élnek testvér óvodában magyar gyerekek, akikről hírt kapni, feladatot adni számukra, nagyszerű élmény. A projektek során a résztvevők e-mailban, levélben, csomagok küldésével, vagy az eTwinning netes felületén tartották a kapcsolatot, zárásként közös képes beszámolót készítettek. (…) A program sikeressége a benne részt vevők elhivatottságán múlik. A jó példa követésre méltó. (…)” (Részlet a rendezvény megnyitóján elhangzottakból.) Pozsár Éva kuratóriumi elnök
19
termésekből bábokat, képeket készítettünk, a kreatív gondolatok ötletes dolgokat szültek. Az igazi izgalmak sötétedés után kezdődtek, amikor zseblámpákkal felszerelkezve közös libakeresésre indultunk! Az avarban megtalált liba-figurákat édességekre válthatták a gyerekek. A hangulatot népzenével és közös szabadtéri táncházzal fokoztuk. A mozgás után jól esett a nagy üstökben a szabadban megfőzött citromos tea és a lilahagymás zsíros kenyér.
Maci velünk töltötte az adventi időszakot és az újévet is. Reméljük, hogy mi is sok élményt adtunk neki, hiszen a projekt a végéhez közeledik, és hamarosan visszamegy a topolyai gyerekek közé.
A következő napokban hazaérkezett Bence, aki magával hozta topolyai barátját, Macit is, valamint fényképeket, beszámolókat a kint töltött időről.
Dohar Magdolna
Élmény volt ez a különleges játék! Színesebbé tette a mindennapjainkat, tartalmas szórakozást, sok örömet, közösen átélt tapasztalatot és komoly érzelmi töltést adott mindannyiunknak.
SZKTT Óvodái Szatymazi Óvoda
Alapítványunkról 2012 június: A Kézdivásárhelyi Manócska Napköziotthon meghívására 21 szegedi és szeged környéki óvodapedagógus, és 12 önkéntes segítő 6 napot töltött Erdélyben. Az út során közös óvodapedagógiai szakmai napot tartottunk anyanyelvi nevelés témakörében. A vendéglátóink a Hármas számú Napköziotthonban egy olyan kiváló mezőségi gyermektánc műsorral vártak bennünket, amelyhez hasonló megtekintésére ritkán adódik lehetőségünk. A műsor után lehetőségünk volt a koreográfia részletes megbeszélésére, a zenei anyag, és a tánctanítás elemzésére is. Az Erdélyi program kapcsán előzetesen adományokat gyűjtöttünk számos szegedi óvodában (Gábor Áron utcai Óvoda, Temesvári Körúti Óvoda, Hajnóczy Utcai Óvoda, Toldy Utcai Óvoda, Földmíves Utcai Óvoda, Jerney Utcai Óvoda, Cső Utcai Óvoda, Klebelsberg Telepi Óvoda, Dr. Boros József Utcai Óvoda, Móra Ferenc Csicsergő Óvoda Deszk), ahol a Manócska Óvodának, a Hármas számú Napköziotthonnak és a Kurtapataki óvodának Papírszínházat, játékokat, rajzeszközöket, számítógépet, nyomtatót vittünk. Az Esztelneki Szent Rita ház lakóinak iskolaszereket, táskákat, könyveket, társasjátékokat, tisztítószert, a Kurtapataki Iskolának szintetizátort, számítógépet, tankönyveket, írószert, és az iskola tornácának felújításához szükséges festéket, festőszerszámokat vittünk. Az adományok eszmei értéke mintegy másfél millió forint
18
volt. A program kapcsán közvetlen támogatásban 4 intézmény, mintegy 300 kisgyermek részesült, az adományok 30 pedagógus munkáját segítik. Ugyanakkor a vendéglátóink felkérésére Kész Ferenc népi iparművész készített egy csodálatos kopjafát, amelyet közösen állítottunk fel Nyergestetőn. Az erdélyi Manócska pedagógusai és dolgozói kiváló szervezéssel, határtalan vendégszeretettel fogadtak bennünket. 2012 december: „Jó tett helyébe…” esszé pályázatot hirdettünk gyermekcsoport és felnőtt kategóriában. Gyermekcsoport kategóriában olyan óvodai történeteket vártunk, ami arról szól, hogy jó tett helyébe jót adtak vagy kaptak a gyerekek. Felnőtt kategóriában a fogalmazás óvodai/ főiskolai közösséghez kapcsolható megtörtént esetet dolgozott fel, amelyben felnőttek segítették egymást. Eredményhirdetés: 2012. december 14. péntök délután az SZTE JGYPK Dísztermében volt. A pályázatra 22 pályamunka érkezett be: 9 pályázat felnőtt kategóriában, és 13 pályázat gyermekcsoport kategóriában. 15 óvodából és a SZTE JGYPK óvóképző hallgatói küldtek pályamunkát. A pályázatokat Dr. Nagy János az Alkalmazott nyelvészeti tanszék egyetemi tanára zsűrizte. Valamennyi résztvevő pályázatot megjutalmaztunk, karácsonyi dekorációt nyertek. Az első három helyezett kategóriánként játékcsomagot, fődíjként egy kerékpárt és egy matracot adtunk át a pedagógusoknak. Az adományok értéke mintegy 100 ezer forint volt.
3
Beszámoló projektzáró konferenciáról
2012. júniusában a Kisrigó-Fészek Alapítvány önkénteseiként szakmai találkozón vehettünk részt a kézdivásárhelyi Manócska Óvodában. Ezen a találkozón igyekeztünk mi alföldi pedagógusok testvércsoportokat találni Erdélyben. Itt mutattuk be a közös projektek nyújtotta lehetőségeket és itt találtak egymásra a projekt-partnerek is, akik szeptembertől együtt dolgoztak óvodás csoportjaikkal. Elindult valami… valami új… határon innen… és túl… Közös játék, munka, élmény kötött bennünket össze hónapokon keresztül. Végül februárban nemzetközi projektzáró konferencián találkoztunk ismét, mely az Üveghegyen innen…és túl… elnevezéssel került megrendezésre, az újonnan felavatott Szent-Györgyi Albert Agorában. A konferencia gazdag tematikájának legfeljebb érzékeltetésére vállalkozhatok, e rövid beszámolómban. Befejeződött több, fél évig tartó, határokat átívelő, közös szakmai projekt. Már a kiadott programfüzet is sejtetni engedte, hogy tartalmas nap elé nézünk. A kuratórium elnöke megnyitó beszédében köszöntötte a résztvevőket, majd sor került a közös projektek bemutatására.
4
Elsőként Szitás Eszter adott betekintést az eTwinning rejtelmeibe. Mire használható, mennyire segíti a munkánkat ez a program. Ezt követően bemutatta a közös meseszövés eredményét /KézdivásárhelySzeged / „ A vándorkirályfiak meséje” c. igazi mesekönyvet, amelyet a gyerekek írtak. Ezután Dohar Magdolna és Fekete Edit közös / Topolya és Szeged / közös, néphagyományokra épülő programját ismertette. Csicsergő és Tekergő kismadarak / Kézdivásárhely és Mindszent közötti/ kalandos útjáról Pataki Sándorné és Molnár Dalma tájékoztatta a résztvevőket. „Az aranyhajú tündérkisasszony” párkeresését, viszontagságait humorral fűszerezve, Pálházi Regina és Skultéti Angéla mutatta be. A párok végül egymásra találtak, és nagy lakodalmat csaptak Kézdivásárhelyen és Szegeden. Francia Ida úti beszámolójában, Medo Bruno mackó kalandozásait /Dél-Vidéken és Dél-Erdélyben/ ismerhettük meg. Az „Adj király katonát!” című közös projektben, 7 próbát kellett teljesíteni a gyermekeknek. A megpróbáltatásokról Havlikné Rácz Andrea Szegedről és Deszke Enikő Kézdivásárhelyről, mesélt. A tartalmas, élményekkel teli délelőttöt, Kész Ildikó, a kézdivásárhelyi Manócska Óvoda vezetője koronázta meg azzal, hogy átadta az alapítvány képviselőjének
„Kormos volt a kemence, beleesett kis Bence…”
népdal egyik szereplőjét személyesítettük meg. A kemencébe esett kis Bence mindannyiunk kedves barátja lett. Igyekeztünk neki megmutatni, hogy milyen munkákba, hagyományokba tudunk bekapcsolódni.
Új, izgalmas kezdeményezés részese lehettem egy júniusi napon.
A népi kalendáriumhoz igazodva együtt látogattuk meg szeptemberben, Szent Mihály havában a környező kiskerteket. Falusi óvoda lévén kivételes adottságaink vannak, hiszen mindent a maga természetes környezetében, a falusi emberek mindennapi munkájába bekapcsolódva élhettünk át.
A Kisrigó-fészek Alapítvány kezdeményezésére projektmunkában vehettem részt, mely határainkon túlra nyúlik. Az előre megírt projektterv egy topolyai kolleganő érdeklődését keltette fel. A nyáron már tudtuk, hogy együtt fogunk dolgozni, így volt időnk tervezni, gyűjtögetni. A projektünk célja a magyar nyelv ápolása, a szülőföldhöz, a néphez fűződő érzelmi viszony erősítése, érzelmi kötődés formálása volt. Fontos volt a népünkre jellemző érzelemvilág, a gondolkodásmód átadása népdalokon, népmeséken túl népszokások, néphagyományok megőrzésével, átörökítésével. A gyerekeket szerettük volna rávezetni arra, hogy minden tevékenység kapcsolatban áll egymással, a munkáknak sorrendje, a mesék cselekményének felépítése van. A munka az emberi élet szerves része, hozzá sok-sok örömteli tevékenység kapcsolódik népünk értékes nyelvi kincseivel díszítve, melynek megőrzése, továbbadása kötődést ad határokat átívelve. Ahhoz, hogy a kiválasztott témákat közel tudjuk vinni a gyerekekhez egy magyar
Közösen vettünk részt a lepotyogott almák összegyűjtésében, a kevéske dió összeszedésében és a finom szőlő szüretelésében. A szőlőt együtt préseltük, megkóstolhattuk a friss mustot, de a legszebb élmény mégis az volt, amikor a jól végzett munka jutalmául előkerült a citera és a szőlőlugasban közös éneklésbe kezdhettünk a kedves Józsi bácsival. Sok-sok élménnyel gazdagodva elérkezett a nap, amikor Bence és barátja Bori útnak indult, hogy élményeiket megosszák a topolyai gyerekekkel. Tarisznyájukba népmeséket, mondókákat, népdalokat is tettünk. Amíg Bence Topolyán volt, addig sem tétlenkedtünk, hiszen Szent András hava is sok meglepetést tartogatott számunkra. A „Márton-napi ludasságok” óvodánk hagyományőrző rendezvényei közé tartozik. Ezen a délutánon a szülők is aktívan részt vesznek. A betakarított terményekből, 17
És azzal, hogy a két királyfi egymásra talált az ezeréves tölgy alatt, megszületett a projekt, a négyhavi munka kézzelfogható produktuma: EGY IGAZI MESEKÖNYV!!! A rajzokat, illusztrációkat is a gyerekek készítették, újra-élve a történetet, elraktározva a mondanivalóját. Ezek után az igazán színes és pezsdítő élmények után, csak bíztatni tudok mindenkit, bátran vágjon bele egy-egy közös
16
projekt lebonyolításába (nagy óvodákban, akár csoportok között is működhet) mert annyi új fénnyel tölti meg a csoport életét, amennyit gondolni sem merünk! Szitás Eszter Temesvári Körúti Óvoda Szeged
az ajándékba hozott székely zászlót. Szem nem maradt szárazon. A délutáni program során Dr. Zsolnai Anikó egyetemi docens előadását hallgattuk, melynek a következő címet adta: Az agresszió és a segítő viselkedés alakulása az óvodáskorban.
Kiváló projektzáró konferencián vehettünk részt. Nagyon sok olyan hasznos információt hallottunk, ami a munkánkat a jövőben segíti. A bemutatott projektek, az óvodapedagógusok nyitottságát az új irányzatok iránti nagyfokú érdeklődését mutatják. Megújították, felrázták szakmai tudásunkat, e mellett számos új ismeretet is hozott.
Egyszer egy királyfi…verses- mesét nagy sikerrel a Pedagógusképző Kar Óvóképzős hallgatói mutatták be, majd bemutatkozott a három szegedi referencia óvoda:
Köszönetünket fejezzük ki a résztvevő óvodáknak, az ott dolgozó óvodapedagógusoknak, akik vállalták a megmérettetést, és ilyen nagyszerű dologra vállalkoztak.
Kovácsné Elek Katalin tagóvoda vezető, a Petresi u. Óvodát, Vargáné Börcsök Katalin tagóvoda vezető, a Katona József u. Óvodát, Havlikné Rácz Andrea tagóvoda vezető pedig a Gábor Áron u. Óvodát mutatta be. A tartalmas szakmai napot a Szeghy Endre Pedagógus Női Kar színvonalas műsora zárta.
Jó lenne, ha még sok óvoda követné példájukat! Monostoriné Való Gabriella Temesvári Körúti Óvoda Szeged
5
Medo Brundo kalandozásai Délvidéken és Dél-Erdélyben
A Kisrigó-fészek Alapítvány, mint már eddig oly sokszor, most is egy zseniális ötlettel állt elő. Határokon átnyúló projektet indított, melyben Kézdivásárhely, Topolya, Szeged, Szatymaz , Mindszent és jómagam, mint az Újszentiváni óvoda szerb csoportjának óvodapedagógusa vehettünk részt. Topolyai kolleganőmmel lelkes készülődésbe fogtunk, de sajnos, rajtunk kívülálló okok miatt a projekt megvalósítása nem jött létre. Viszont, szeptemberben alkalmam nyílt egy öt napos kiránduláson részt venni Szerbiában és Romániában, ahová magammal vittem Medo Brundót, a csoportom kabalamaciját. A gyerekek könnyes szemmel búcsúztak el kis barátjuktól, aki megígérte, mindent jól megfigyel és lefényképez, hogy hazatérve elmesélje élményeit. Célunk az
Hogyan nyerte el Józsi az aranyhajú tündér királykisasszony kezét? Avagy közös élményeink az erdélyi óvodásokkal
6
volt, hogy hitelesen bemutassuk óvodásainknak a velünk szomszédos országok embereinek életét, történelmét. A kirándulás jó hangulatban telt el, kellemesen elfáradtunk. Hazatérve elmeséltük mi mindent láttunk, amit a gyerekek nagy érdeklődéssel figyeltek. A képeket többször is végig néztünk, és nagyon jó kis beszélgetések alakultak ki. Igaz, hogy nem sikerült végigvinni az öt hónapos projektet, de ami megvalósult belőle, is azt igazolja, hogy érdemes időt és energiát nem kímélve dolgozni, mert óvodásaink hálás szívvel köszönnek meg minden olyan dolgot, amitől gazdagabbak, ügyesebbek, okosabbak lesznek. Köszönjük, hogy részesei lehettünk ennek a nem mindennapi kezdeményezésnek. Francia Ida SZKTT Óvodái Újszentiváni Óvoda
A határon átívelő projektet azért szerettük volna kipróbálni, mert nagyon izgalmasnak, és érdekesnek gondoltuk azt a kihívást, hogy együtt dolgozzunk fel egy mesét, a tőlünk több száz km-re Kézdivásárhelyen lakó gyerekekkel és óvónőkkel. Célunk az volt, hogy az anyanyelvi játékok és feladatok, amelyek az egész félévet átszövik, egyfajta plusz töltést adjanak a gyerekek mindennapjainak. Egy személyes találkozásunk volt Antó-
és másokat elfogadó módszereket megtalálni. A projekt feldolgozásának előzményeként, meg kell említenem, hogy mi évek óta használjuk a drámapedagógia eszköztárát; a gyermekeink magabiztosan és bátran játszanak a hangjukkal, a mozdulataikkal, mimikájukkal, merészen engedik szabadjára a fantáziájukat és nagyon kreatívak. A FELDOLGOZÁS MENETE, címszavakban: TÖRZSTÖRTÉNET – több szálon bemutatva, eljátszva…(zenéket kerestünk hozzá, kendőkkel játszottuk el, csak a sárkány szemszögéből vizsgáltuk a történetet…) KIRÁLYFI MEGTEREMTÉSE - külsőleg (kipróbáltunk mindent, bajuszos-hosszú hajú, görbe hátú, csámpás, sudár…) belső tulajdonságait (történeteken keresztül választottuk ki „Találkoztam tegnap Marcival a piacon, éppen egy öreg néninek segített vinni a kosarát.”…) NÉVKERESÉS – családokat bevontuk a gyűjtőmunkába; magyar név legyen…mit jelentenek a nevek, befolyásolja-e a név, hogy milyen emberek vagyunk, milyen névhez milyen tulajdonságokat társítunk…) ELINDULT A KIRÁLYFINK – merre menjen? – egy árvácska mutatja neki az utat (egy gyermek ötlete volt – lecsaptunk rá, elkészítettük kartonból – rengeteget játszottunk vele!)
A NAPOCSKA CSOPORT – hasonlóképpen megalkotta Attila királyfit / elküldtük egymásnak és megismerkedtünk a másik hőssel is… Marci első akadálya a kormos üveghegy – gyerekek bújtak a tárgy szerepébe, hogyan válik csillogóvá, fényessé, a sötét kormosból a törölgetés (simogatás) hatására. Az erdélyi FARAGOTT PÁLCÁVAL változtatta vissza végül a hegyet Marci. Addig Attila a medvével harcolt, a szegedi CSÍPŐS PAPRIKÁT használta fel a meneküléshez. A HAPCIMANÓK birodalma volt Marci királyfi második akadálya. (egészségvédelem projektünket teljes egészében meg tudtuk valósítani ebben a részben: zsebkendő-használat, köhögés, öltözködés, edzettség, vitaminok, helyes táplálkozás… ) Marci egy szem csodás MAKKot elropogtatva újra egészségessé vált, egészség-birodalom lett a fagyos barlangból és zöldség-gyümölcs termesztő, jóságos kismanók lettek a hapcimanókból, a gyerekek egészségének őrzői. Ezalatt Attila a boszorkánnyal kelt birokra, de a KAVICS, amely a Tiszából került hozzá, megmentette szorult helyzetéből. LÁTHATATLANNÁ TÉVŐ KALAP mentette meg Marcinkat az utolsó szorult helyzetéből. (Kalapgyűjtés, mindenféle különös fejfedőket kértünk a szülőktől. Játszottunk láthatatlan fogót, grimaszjátékokat és még sok-sok mindent a kalapokkal.) 15
2012. június 25.-30. között, ahol részt vettünk a Kézdivásárhelyi Manócska Napköziotthon óvodapedagógusaival szervezett szakmai találkozón. A pedagógiai anyag az anyanyelvi nevelés köré csoportosult. Valamint itt mutattuk be a közös projektek nyújtotta lehetőségeket és itt találtak egymásra a projektpartnerek is. A Temesvári Körúti Óvoda Mocorgó csoportja a Manócska Napköziotthon Napocska csoportjával talált egymásra. ÍGY SZÜLETETT MEG EGY RÉGI ÁLMOMBÓL, A VÁNDORKIRÁLYFIAK MESÉJE. Egy mesetörzs továbbgondolása volt a feladat mindkét partner részéről. ( Az öreg király országát kettéharapta a nagy és félelmetes sárkány. Két fia az ország két ellentétes sarkában rekedt. Elindulnak egymás keresésére, és ha minden jól megy, az ország közepén, az ezeréves tölgy alatt találkozhatnak.) A gyerekek saját maguk alkotják meg a hősüket, és a projekt folyamán 3-3 varázslatos tárgyat küldenek a testvér-hősnek, hogy sikerüljön a találkozás. A két királyfi történetének kalandos fordulatait a gyerekek alakítják, így a történet befejezésével egy olyan közös mese születik, amelyet mindenki magáénak érezhet. Alapötlet: közös meseszövés – törzsrészek: eleje és a befejezése Ismerkedés egymással, királyfiak megalkotása, három segítő tárgy küldése a másik hősnek 14
A projekt indokoltsága: A népmesék sokszínű lehetőséget kínálnak a pedagógiai gyakorlatban a teljes személyiség fejlesztésére. Kiemelt célként fogalmazódik meg a teljes személyiség fejlesztése mellett, az anyanyelv ápolása is, betekintést nyújtva a különböző tájnyelvek és szófordulatok használatába. A gyerekek, a közös munka ebben a projektben nagyon sokat jelentett mindkét ország pedagógusainak személyes és szakmai szempontból egyaránt. Alkalmazott technikáink, módszereink: Mindig más-más összetételű csoportokat alakítottunk, különböző drámajátékokkal, hogy a gyerekeknek minden alkalommal új és új utakat kelljen keresniük egymáshoz. (Kártyák húzása –bajuszos vagy nem, nyílvessző, vagy íj…)
niával, az erdélyi óvónővel, megbeszéltük a legfontosabbakat és azt, hogy majd email-en tartjuk a kapcsolatot. A mesét mi választottuk, és ez jó lehetőség volt arra, hogy olyan mesével ismertessük meg és gazdagítsuk az erdélyi és a mi gyermekeinket is, amely nem nagyon ismert népmese. Az egyik óvodásunk nagypapájának a szerkesztésében 2012-ben megjelent egy mesegyűjtemény, amely Hódmezővásárhelyen gyűjtött meséket tartalmaz. A nagypapa amikor megtudta, hogy ebből a könyvből választottuk a mesét, az erdélyi óvodásokat is megajándékozta egy kötettel. Arra kért minket, hogy az újabb kiadásba rajzoltassunk a gyerekekkel képeket. Örömmel megígértük és ez lett az egyik próbatétel. A projekt indításaként Józsi a főszereplő, báb formájában megjelent a két óvodában.
A királyfi útját projekt-rendszerben dolgoztuk fel: a négy hónap alatt, szinte csoporttársunkká vált Marci királyfi. A nevelésünk legtöbb területén megjelent az épp aktuális történetrészhez kapcsolódó motívum. (énekes játéknál – a hapcimanók kedvenc táncát tanultuk, kiválasztottuk Marci versét, festettünk, rajzoltunk róluk, sőt testnevelés foglalkozásokon is gyakran volt a kerettörténet a mese anyaga…) A kooperatív technikákat pedig folyamatosan alkalmaztuk annak érdekében, hogy megérezzék a gyerekek, hogy mekkora erő van az együttmunkálkodásban, és hogy képesek legyenek az önérvényesítő
székely ruhás fakanálbáb „Józsi” vitte el Kézdivásárhelyre a 3-as számú Óvoda Katica csoportjának a mesét, és Szegedre a Toldy Utcai Óvoda 6-os sz. nagycsoportjának egy barna kalapos tarisznyás kesztyűbáb „Józsi” mesélt. Nem egyforma technikával készítettük el a bábokat, később a királylányok megtalálásakor ennek nagy szerepe lett, mert ki-ki a párját kellett, hogy megtalálja. A mi Józsink Meseországból érkezett, elmondta, egy táltos ember azt jósolta neki, ha eljön Szegedre, és megkeresi a Toldy utcai óvodában a 6-os számú nagycsoportot, akkor teljesül a szíve vágya, megtalálja a szép királykisasszonyt akit feleségül vehet. Azt is elmesélte, hogy csak akkor leli meg párját, ha a gyerekek hét próbát teljesítenek! A legizgalmasabb kérdés: milyen feladatokat találjunk ki, amivel megmozgatjuk fantáziájukat? Megfelel-e amit kiötlünk, a hat és hét éves gyerekeknek? Hogyan tegyük Józsit élővé, illetve hogyan kapcsolódjon be a csoport életébe? A gyerekek nagyon lelkesen jelentkeztek a próbatételek teljesítésére, és így elindulhattunk a nagy kalandra határon innen, s túl. Józsi unokatestvére székelyföldön szintén királylányt keresett magának!
A bábokat a pedagógusok készítették. A
A gyerekeknek tetszett Józsink szegedi tájszólásban ő-ző, néha zárt e-ket használó beszéde (amit eleinte meg-meg kuncogtak). Ezután elfoglalta törzshelyét a meseládika mellett a polcon „ahunnét mindönt jól mögfigyel. Gyakran lejött, akkor is, ha nem volt próbatétel, csak úgy 7
latunkba állíthatjuk a technikát, ezzel izgalmasabbá téve a nevelést, felnőtt és gyermek számára egyaránt új színekkel gazdagítva. A kooperatív technikák alkalmazása is azt segíti elő, hogy a gyerekek érdekeltté váljanak a tanulásban, megtanuljanak együttműködni és együtt gondolkodni, kerüljenek döntés-helyzetekbe és váljanak a tanulási folyamat aktív szereplőivé.
„kíváncsiskodni”. Egy-egy verset memorizálni, mert pl. ő is szerette volna megtanulni az újévi köszöntőt, vagy a sorszámnevek gyakorlásakor tudni szerette volna hányadik kismadár repül el magocskáért. Igyekeztünk a gyerekek mindennapjaiba bevonni a bábot, de nem túl sűrűn, hogy megmaradjon a varázsa, és mindig élményt jelentsen számukra. Nagyon megszerették Józsit, otthon meséltek róla. A szülők reggelente bekéredzkedtek a csoportba, hogy ők is láthassák és telefonjukkal lefényképezhessék a Meseországból érkezett legényt. Ha egy pár napig nem kapcsolódott be a csoport életébe, unszolva kérték jöjjön le hozzájuk. Következetesen tájszólással beszélt, és olyan ismeretlen szavakat is használt, amiket azután megbeszéltünk. Például táltos embör, kas, ángyomasszony, druszám... Miután játékba hívtuk a Katicákat, a határon túli gyerekeket, elkezdődött a próbák teljesítése. A próbák feldolgozását az óvónőkre bíztuk, hiszen ők ismerik a gyerekek képességeit, és a helyi adottságokat. Bíztunk leleményességükben, segítettük egymást. A próbatételek a következőek voltak. A mesében szereplő ismeretlen szavak jelentésének kitalálása. A gyerekek lakóhelyén olyan kis ház keresése, amely illik egy szegény legényhez. Az aranyhajú királylány, küllemének kitalálása. Amikor ezt a próbát teljesítették a gyerekek leveleket váltottunk, ugyanis a gyerekek által elképzelt királylányt el kel8
lett készítenünk egymásnak, hogy egy következő próbatétel során rátalálhassunk. A mesében szereplő állatok felsorolása, és élőhelyük megtalálása. Állatos nyelvtörő tanulása. A mese jellegzetes képeinek hangoztatása és szótagolása. A királylány megtalálása. A mese kedvenc jeleneteinek lerajzolása. Nagy katarzis volt a gyerekek számára a királykisasszony meglelése. Mi egy kisebb fakanálbábot találtunk, ami nem igazán illett a mi kesztyűbáb Józsinkhoz. Hamarosan az is kiderült, nem lettek szerelmesek egymásba (a gyerekek legnagyobb meglepetésére és bánatára). Hoszszasan tanakodtak, most mi legyen? Végül kitalálták, hogy kérdezzük meg az erdélyi óvodásokat hátha náluk van a mi királylányunk? Ők diktálták a számítógépbe a levelet, és minden nap várták a választ. Nagy volt az öröm mikor kiderült, hogy Erdélyben is találtak egy királylányt. Azonnal eldöntötték, hogy az a királylány csak a „miénk” lehet. Mivel az összes próbát teljesítették, nem maradt más hátra, mint királylányt cserél-
DE MIRE IS HASZNÁLHATÓ AZ eTWINNING IGAZÁN? ð Kapcsolatokat építeni európai kollegákkal ð Szakmai kérdéseket megvitatni ð Közös projekteket megvalósítani ð Megismerkedni más népek szokásaival, hagyományaival ð Tapasztalatokat szerezni, megosztani ð Intenzív és izgalmas élményekhez juttatni a gyerekeket ð Jobban bevonni a szülőket a nevelőmunkánkba… Tehát, aki felregisztrál a www.etwinning.net oldalra, beszélgethet, levelezhet európai pedagógusokkal, indíthatnak közös projekteket, sőt ezen a felületen végig is vihetik azokat. Ezen felül INGYENES KÉPZÉSEKET biztosítanak , ahol renget új és hasznos tudást szerezhetünk, igazán jó hangulatban.
…az biztos, ha valaki egyszer belekóstol ebbe a világba, nem igen akaródzik majd lemondani róla! Mivel csoportommal már túl vagyunk egy sikeres és sok-sok élményt adó projekt lebonyolításán, így szívesen beszélek róla: A mi projektünk egy kicsit rendhagyó módon indult, hiszen mi nem internetes felületen találtunk egymásra a partnereinkkel, hanem a Kisrigó-fészek Alapítvány elnöke, Pozsár Évi és a kézdiváráhelyi Manócska Napköziotthon igazgatónője, Kész Ildikó elhivatottsága és szakmaszeretete hozott össze bennünket. Pozsár Évi egy erdélyi útja során betévedt a gyönyörű óvodába, ahol rögtön nagy szeretettel fogadták…és ebből egy olyan gyümölcsöző kapcsolat alakult ki, ami mindkét fél szakmai és emberi épülését szolgálja. 2010 márciusában felejthetetlen szakmai úton vehetett részt 18 szegedi pedagógus, ahol kompetencia alapú óvodai nevelésről tartottunk előadást és ehhez kapcsolódó szakmai anyagokat, szakkönyveket vittünk, valamint az Erdélyi óvónéniktől és óvodásoktól hagyományápolást tanultunk. 2011. szeptember 1.-4.-ig négy napos szakmai találkozót szerveztünk Szegeden, a kézdivásárhelyi óvodapedagógusok részvételével, „Tág teret a tehetségnek” címmel. Ahogyan Rákosné Szilágyi Éva, igazgató asszonyunk fogalmazta meg: „Figyelemmel tanultunk hitet, akaratot, tisztességet és kitartást” Székely Földön 13
KEDVCSINÁLÓ az európai, szakmai együttműködésekhez, egy konkrét projekt bemutatásával
Szitás Eszter vagyok, 16 éve óvónő. Azon ritka szerencsések közé tartozom, akiknek a hobbija egyben a hivatása is. De ennek a pályának is vannak hátulütői: gondolok itt arra, hogy nekünk a teljes személyiségünkkel kell nevelnünk, a teljes személyiségünk a munkaeszközünk, tehát könnyen „elkophat”, kiszürkülhet”. Tudatosan kell óvnunk, vigyáznunk rá, hiszen a nevelésben is csak akkor lehetünk eredményesek, ha mi magunk is rendben vagyunk… DE EZ NEM MINDIG VAN ÍGY! Mindannyiunkkal előfordul, hogy elvesztjük a lendületünket, lelkesedésünket. Néha azt érezzük, hogy a múló évek monotóniája és az egymást követő feladatok súlya felőröl. Néha nagyon hiányzik az elismerés a kollegáktól, vezetőnktől. Néha jó lenne azt érezni, hogy a szülők látják mennyit dolgozunk. Jól jönne, ha néha megoszthatnánk ötleteinket, nehézségeinket kollegákkal és betekintést kaphatnánk mások munkájába is…de a szürke hétköznapok során nehéz mindezt megvalósítani. MINDERRE AZ EGYIK LEHETSÉGES MEGOLDÁS AZ eTWINNING LEHET! 12
Mi is ez? Egy európai program, európai pedagógusoknak. „Az eTwinning az európai iskolák közössége. Olyan felületet biztosít a részt vevő európai országokban működő iskolák munkatársai (óvodapedagógusok, tanárok, igazgatók, könyvtárosok stb.) számára, ahol kommunikálhatnak és együttműködhetnek egymással, közös projekteket indíthatnak, továbbá megoszthatják egymással ismereteiket, azaz röviden: átélhetik, milyen Európa legérdekesebb oktatási közösségének a tagja lenni, és részt vehetnek annak életében.”
ni, csomagolni, és várni. Végre megérkezett. A gyerekek ujjongtak alig lehetett velük bírni! Megjött a mi Józsink királylánya, gyönyörű volt, úgyhogy „szerelem lett első látásra”. Ki is tűztük az esküvő napját. Megszerveztük ki lesz a pap, aki összeadja a párt, a fiúk a kardjukkal sorfalat álltak, a lányok mind koszorúslányok akartak lenni, virágszirmokat szórtak mindenki lába elé, ketten vitték a fátylát, volt menyasszonyi torta, gyűrű, pezsgőspohár, tánc, - minden, ahogy egy lagzihoz illik!
Pár nap múlva ismét csoda történt, üresen állt a polc. Józsi és Alida helyén egy szép búcsúlevél fogadta a csoportot, amiben tudtukra adták, hogy visszatértek Meseországba! A gyerekek a levél hatására el tudták engedni a párt, akik tovább élik életüket „odaát” a fantázia világában. Jeneiné Skultéti Angéla Toldy Utcai Óvoda Szeged
Maga a program a XXI. század pedagógiai alapvetéseire épül. (Gondolok itt az élethosszig tartó tanulásra, a számítógéppel támogatott tanulásra és a kooperatív technikák alkalmazására a nevelésben.) Az élethosszig tartó tanulás és a folyamatos fejlődés jelentőségét nem kell hangsúlyoznom, pláne így szakmai körben, viszont a számítástechnika sokrétű alkalmazási lehetőségeinek kihasználásában – véleményem szerint - nagyon el van maradva az óvodapedagógus társadalom. (Káros hatásai miatt, eddig inkább az elzárkózás volt a jellemző.) Úgy gondolom, hogy a mai modern világunk elképzelhetetlen és működésképtelen lenne a modern technika vívmányai nélkül. (De le kell szögeznem, hogy NEM ARRÓL BESZÉLEK, HOGY SZÁMÍTÓGÉP LEGYEN A CSOPORTSZOBÁKBAN! – hiszen otthon elég időt töltenek előtte. Viszont a nevelési céljaink eléréséhez a saját szolgá9
Adj Király koronát!
Az ember életének első éveiben tanul a legtöbbet, és ebben a folyamatban a mese szerepe felbecsülhetetlen. Hatással van a gyermek képzeletének alakulására, beszédének, gondolkodásának, szociális kompetenciáinak fejlődésére. A mesehallgatás a kisgyermek számára legtöbbször olyan örömforrás, ami az együttlét örömét is biztosítja, így a mesék egy fajta mentálhigiénés szerepet látnak el.. A mesék, mesélés kiemelkedően fontos fejlődést segítő szerepet töltenek be a gyerekek életében. Ennek megértését teszik lehetővé azok a lélektani elgondolások, melyek a mesék elemzésén keresztül adnak értelmezési keretet. Projektünk kialakításakor ezekből az elgondolásokból és abból a lehetőségből indultunk ki, amit a kooperatív technikák alkalmazási lehetőségei biztosítanak. A projekt keretét a varázsmeséknek az az alapmotívuma adja, amiben a hős különböző próbák teljesítése után elnyeri jutalmát. A játék során gyerekek egyrészt az öreg király legkisebb lánya és fia szerepébe lépve teljesítették az erdélyi óvodásoktól érkezett feladatokat. Másrészt gyermekeink alkották meg azokat a próbákat, amelyeket aztán elküldtünk projekt partnereink számára. A kooperatív módszerek felhasználásával alakítottuk ki azt a forgató könyvet, amit követve a gyerekek ötleteire, döntéseire építve dolgoztunk. A játékok 10
feladatot először mindenki magában értelmezi, majd a csoporttagok egyezetés után közös véleményt alakítanak ki. A javaslataikat lerajzolják. A csoportszerepek kialakítását, a csoport működését segítettük azzal, hogy a tagok szerepeket vállalhattak. Ezek a következők voltak:
többsége több napon át tartott, lehetőséget biztosított az elmélyülésre, az egyéni elgondolások megvalósítására. A következő menetet követtük: 1.
2.
3.
4.
Ráhangoló játék: a drámapedagógiából került be a játékok közé azzal a céllal, hogy felkeltse a gyerekek érdeklődését a tevékenységbe való részvétel iránt. A feszültség oldást, kapcsolatteremtést is segítette. Pl.: szobor játék, geleger játék Csoportok kialakítására – „Keresd a párját”módszer: A társak megkeresése a játék során úgy történt, hogy a csoportok számának megfelelően egy fogalomhoz, színekhez, vagy képhez tartozó kártyákat húznak véletlenszerűen a gyerekek. Majd megkeresik az összetartozó részeket. Így kialakítják a magukban a csoportokat, majd megbeszéljük a csoport alkotás szempontját. Amikor képkirakót választottam ehhez a játékhoz, a képek témája előre vetítette a gyerekek számára a tevékenység tartalmát. Probléma felvetés során– a projekt soron következő elemét megoldandó problémaként tártuk a gyerekek elé, ösztönözve a kreatív ötleteket, az egyedi megoldásokat. Megoldáskeresés csoport munkában „Gondolkozz, beszéld meg, kupactanács” módszer: A tudatos, átgondolt véleményalkotást fejleszti. A kapott
-
szóvivő kapitány: az ő feladata volt a csoport által létrehozott eredmény bemutatása
-
eszköz mester: a feladat megoldásához eszközöket biztosította a csoport számára
-
-
5.
együttműködési mester: ösztönzi a többieket egymás ötleteinek figyelembe vételére
8.
A közös tevékenység értékelése beszélgető körben: mindenki egy gondolattal elmondhatta a véleményét a játékról az elkészült alkotásokról.
Mind a feladatok összeállítása, mind pedig a küldemények fogadása olyan hosszan tartó, örömteli játék lehetőséget biztosított számunkra, ami színesítette óvodai életünket, gazdagította a közös élményeink sorát. Számomra hasznos módszertani tapasztalatokat adott, arról, hogy a kooperatív módszereket hogyan alkalmazhatók az óvodai csoportban. Havlikné Rácz Andrea Gábor Áron Utcai Óvoda Szeged
írnok mester: lerajzolja, amit a csoport kitalált
A tervek bemutatása a többi csoportnak: a szóvivő kapitány ismertette a csoport elgondolásait a megvalósításról. A tervezésnek fontos eleme volt, annak az átgondolása, hogy milyen anyagokra, eszközökre lesz szükségünk, ahhoz hogy jutunk hozzá.
6.
Közös döntést hoztunk a megvalósításról.
7.
A megvalósításhoz szükséges eszközök összegyűjtése, elkészítése: mindenki az általa vállalt tevékenységgel járult hozzá ahhoz, hogy a játékok elkészüljenek.
Gyerekszáj „Én bátor vagyok! Ha dörög az ég, el kell bújnunk…”
„Képzeld el, voltunk apával tegnap a folyosón és fogtunk halat!”
11
