Riporter: - A Bélapátfalván működő Tometh Fémtechnika Kft. tizenöt éve gyárt alkatrészeket - mutatja Tóth Péter tulajdonos ügyvezető

IMEDIA Kft. 1027 Budapest, Frankel Leó út 18. Tel.: (1) 315 1704 - Internet: www.imedia.hu

Kossuth Rádió - 180 perc 06.38.11-06.42.09 Járműipar Bálint István (műsorvezető): - Járműipari beszállítói napot szerveztek Egerben. Ilyen beszállítói napra még nem volt példa hazánkban. Pilisi Csenge riportja. Pilisi Csenge (riporter): - Ezen az új gyártósoron hidraulikus helyett már a legmodernebb elektromos kormányművek készülnek a ZF Lenksysteme gyárában. Kormánymű előszerelés történik ezen a részen. A munkafolyamat az elég egyszerű, javarészt mi csak betöltjük az anyagot, igazából a gép megcsinálja. Riporter: - A Bélapátfalván működő Tometh Fémtechnika Kft. tizenöt éve gyárt alkatrészeket - mutatja Tóth Péter tulajdonos ügyvezető. Tóth Péter (tulajdonos ügyvezető, Tometh Fémtechnika Kft.): - Alkatrészek gyártásával indult a cég tevékenysége, aztán későbbiekben saját készülékek gyártásához szükséges készülékek tervezése is elindult és egy másik vonalon szereltettségek gyártása. Szerencsés helyzetben voltunk, mert több vevői kapcsolatot is ki tudtunk alakítani és neves cégekkel tudtunk üzleteket kötni. Folyamatosan küzdöttünk azért, hogy minél nagyobb bonyolultságú eszközöket, egységeket tudjunk gyártani, mert ezeknél azért a termékek stabilitása jóval nagyobb, mint egy egyszerű forgácsolt alkatrésznél. Riporter: - Gondolom, hogy folyamatos kutatásfejlesztést és termékfejlesztést is jelent ez? Tóth Péter: - Gyakorlatilag ez a Zeppelinnek szállított szelepek területén most is megnyilvánul, hogy egy új szelepkonstrukciónak a tervezése van folyamatban és már prototípus gyártás szintjén egy elektromos és egy pneumatikus verzió. Volt egy kutatásfejlesztési projektünk is, ahol erdészeti kötélcsörlőket fejlesztettünk ki, amit Ausztriába a mai napig is szállítunk, közel tizenegynéhány féle típust, amit konkrétan kész szereltettségként jut el egy osztrák partneren keresztül a vevőkhöz. A technológia, a magyar cégeknek a gyártóképessége, a felkészültsége az rengeteget fejlődött az elmúlt 10-15 évben. Egyre nagyobb az a tehetséges magyar vállalat, aki ügyes mérnökökkel, ügyes szakemberekkel felvértezve megküzd a különböző projektekért. Riporter: - A Magyar Kereskedelmi és Iparkamara integrátori programot indít, amelyben egy nagy nemzetközi vállalat és a beszállítói lánca szerepelne egy közös fejlesztési programban emelte ki Bánhidy Péter a Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara elnöke. Bánhidy Péter (elnök, Heves Megyei Kereskedelmi és Iparkamara): - Heves megye Top 50 vállalkozásából 18 közvetlenül kapcsolódik a járműiparhoz. Kamaránk úgy gondolta, hogy meg kell teremteni a lehetőséget, hogy az integrátorcégek és a magyar kis- és középvállalkozások egymásra találjanak és egy eredményes kapcsolat tudjon kialakulni. Riporter: - Gaál József a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara ipari alelnöke hangsúlyozta, hazánkban még mindig 10-20 százalék között mozog a magyarországi beszállítók aránya, holott ennél jóval többen lennének képesek a döntően német ipar elvárásainak megfelelni. -1-


Gaál József (ipari alelnök, Magyar Kereskedelmi és Iparkamara): - Kitűzte célul az Európai Unió lisszaboni stratégiája, hogy Európa legyen a legversenyképesebb, legdinamikusabban fejlődő térség 2010-re. Szép a célkitűzés és természetes, de utólag értékelve azt kell mondani, hogy bizonyos tekintetben Amerika gyorsabban fejlődött, de leginkább a távol-keleti régió az, ami 2010-re sokkal dinamikusabban tudott fejlődni. Ott néhány területen értelemszerűen Kína leginkább, ami 10 százalék körüli növekedést volt képes produkálni. A mai konferencia témája az autóipar, amelyben azért meg kell állapítani, hogy Európa még tartja a pozícióit, legalábbis a prémium kategóriákban. Az olcsóbb autóknál ott azért már nagyobb a verseny és nem olyan egyértelmű, de a vezető európai márkák mindenképpen sikeresek maradtak a válság időszakában is. Kidolgozás alatt van egy program a kamarában, egy komplex beszállító, fejlesztő program, ami több területre koncentrál. Egyrészt ezekre a még nem beszállító vagy már beszállító cégekre, akiknek a fejlesztését szeretnénk elősegíteni. Riporter: - A hazai járműipar 115 ezer embernek ad munkát, 5 300 milliárd forintnyi értéket állítanak elő, ez a teljes magyar termékexport 18 százaléka.

Kossuth Rádió - Déli Krónika Műsorvezető: - Egyre több Európai Unión kívüli, főleg keleti országgal erősíti gazdasági kapcsolatát a kormány. Több fővárosban nyitottak magyar kereskedőházat, a Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál pedig legutóbb török tagozat alakult. Marx András. Riporter: - Algéria az egyik olyan ország, ahol ma már magyar kereskedőház működik. Erről Szijjártó Péter beszélt korábban. Szijjártó Péter (külügyi és külgazdasági államtitkár): - Kereskedőházat nyitottunk itt Algírban, hogy a kis és közepes cégekkel minél hatékonyabban tudják itt felvenni a versenyt. Riporter: - A külügyi és külgazdasági államtitkár külföldi látogatásain hangsúlyozta, a magyar kormány célja, hogy olyan piacokat nyissanak meg a hazai vállalkozások előtt, ahol eddig nem volt jellemző a magyar cégek jelenléte. Ezért nyitottak például magyar kereskedőházat a többi között Moszkvában, Bakuban és Algírban, de emellett a magyar kormány számos gazdaságélénkítő megállapodást kötött stratégiai partnereivel. A tavaly alakult Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt. legfontosabb célja is az, hogy a magyar vállalkozások helyt tudjanak állni a számukra még kevésbé ismert, de számos lehetőséget tartogató piacokon, ezért rendezték a huszonhárom helyszínből álló rendezvénysorozatukat is, mondta Kerekes György, a társaság vezérigazgatója. Kerekes György (vezérigazgató, Magyar Nemzeti Kereskedőház Zrt.): - Az Európai Unión kívül olyan országokban szeretnénk megjelenni, ahol nagy a gazdasági növekedés általában, ezen belül a fogyasztási cikkek is érdemben növekednek. Például Észak-Afrika, volt szovjet tagköztársaságok vagy a közel-kelet ilyen. Riporter: - Magyarország fontos partnernek tekinti Törökországot is, ezt jelzi, hogy a kereskedőház munkáját partnerként segítő Magyar Kereskedelmi és Iparkamaránál török

-2-


tagozat kezdte meg munkáját. Ettől azt várják, hogy tovább erősítse az üzleti kapcsolatot Törökországgal. Kerekes György hozzátette azt is, hogy a magyar cégek jelenleg a minőségi fogyasztási cikkekkel és a városfejlesztéshez kapcsolódó szolgáltatásokkal lehetnek a legsikeresebbek a keleti piacokon.

MTI

MKIK: huszonkét magyar fiatal a szakmák versenyének európai döntőjében Budapest, 2014. március 11., kedd (MTI) - Huszonkét 24 évesnél fiatalabb magyar szakember jutott be az európai szakmák versenyének döntőjébe - tájékoztatta a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara az MTI-t. Tizenkettőt a napokban zárult SkillsHungary döntőjén választották ki hegesztő, villanyszerelő, asztalos, ács, fodrász, ápolás és gondozás, karbantartás, felülettisztító specialista szakmában, a többiek a korábbi kőműves, mechatronikai, szépségápolási és virágkötő világversenyeken elért eredményükkel vívták ki az indulás jogát. Ők alkotják majd a magyar csapatot a EuroSkills Lille 2014 rendezvényen, a szakmák európai bajnokságán októberben - írták. Az MKIK közölte azt is, hogy a SkillsHungary döntőjéből két fiatal jutott tovább rendszeradminisztrátor, valamint festő-díszítő szakmában a szakmák olimpiájának is nevezett WorldSkills verseny döntőjébe, amelyet 2015 augusztusában tartanak Sao Paulóban. A kamara közleményében emlékeztet arra, hogy a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatásával március 5-6-án rendezték meg a EuroSkills és WorldSkills nemzetközi szakmai verseny nemzeti döntőjét, az I. SkillsHungaryt. A Hungexpo Budapesti Vásárközpontban 12 versenyszámban megrendezett válogatóra több mint 300 versenyző jelentkezett, a döntőben 49 fiatal jutott.

-3-


Heves megyei Hírlap Szakiskola lenne, vagy birkaiskola? Oktatási gondok a szakképzésben 2014.03.11 - 1,2. oldal - [6016445] Tanulás Egy esztergomi középiskolában egyosztálynyi gyerek bukott meg több tantárgyból is. A botrányos eredmény egy szülő panasza nyomán látott napvilágot, pedig a probléma nem egyedi. Megyénk nagyobb szakképző intézményeiben 40-50 százalékos volt a bukási arány. Az új szakiskolai kerettantervben minimálisra csökkentették a közismereti tantárgyak számát, holott az ide került gyerekek nagy része se írni, se olvasni nem tud. A pedagógusok állítják, a tankötelezettség 16 évre csökkentésével arra sincs lehetőség, hogy az alapkészségeket valaha is elsajátítsák a fiatalok. Szakiskola, avagy birkaiskola? *SZAKKÉPZÉS Megyénkben is elég tragikus félévi eredményeket produkáltak a diákok Az egész ország elképedt azon, hogy félévkor egy esztergomi középiskola kilencedikes osztályában mindenki megbukott. A tanárok szerint nincs mit csodálkozni. A hazai sajtóban napok óta próbálnak választ találni arra a kérdésre, hogyan fordulhatott elő, hogy egy esztergomi középiskolában egyosztálynyi gyerek bukott meg több tantárgyból is. A botrányos eredmény egy szülő panasza nyomán látott napvilágot, pedig a probléma nem egyedi. Megyénk szakképző intézményeiben évek óta kongatják a vészharangot a pedagógusok, ám érveik nem jutnak el a döntéshozókhoz, s ha mégis, süket fülekre találnak. Több szakiskola igazgatóját is megkérdeztük, hogyan teljesítettek diákjaik az első félévben. Ám mivel senki nem akarta rossz hírét kelteni saját iskolájának, annyit mondhatunk, az általunk megkérdezett szakképzőkben átlagosan 40-50 százalékos volt a bukási arány, s ennek rengeteg oka van. Már tavaly cikkeztünk arról, hogy az új szakiskolai kerettantervben minimálisra csökkentették a közismereti tantárgyak számát, dacára annak, hogy az általános iskolából ide került gyerekek jelentős része se írni, se olvasni nem tud, azaz funkcionális analfabéta. A pedagógusok állítják, a tankötelezettség 16 évre csökkentésével a jövőben arra sincs lehetőség, hogy ezeket az alapkészségeket valaha is elsajátítsák az egyébként is motiválatlan fiatalok. Karnis Pálné, a Pétervásárai Mezőgazdaság Szakközépiskola igazgatója többször is hangot adott szakmai fórumokon az aggályainak. Csak ismételni tudja azon véleményét, hogy a szakképzésbe már eddig is rendkívül alacsony kompetenciákkal érkeztek a diákok. Sokan se írni, se számolni, se olvasni nem tudnak, sőt, egyeseket például az angol WC vagy az evőeszközök használatára is itt kell megtanítani. A 2+2 éves képzésben az előképzés során legalább e hátrányokból sikerült valamennyit lefaragni. A hároméves oktatás azonban erre semmilyen módot nem ad. A szakember szerint az általános iskolák 8. osztályaiban már évekkel ezelőtt be kellett volna vezetni azt a mérőrendszert, ami alapján objektíven megállapítható, milyen felkészültségű egy-egy tanuló. Enélkül a szakképző intézetekre hárul az alulképzett, rosszul motivált tömegek tanítása, ami enyhén szólva is megkérdőjelezi az itteni oktatás hatékonyságát. A tanulói ösztöndíj bevezetése szépített valamelyest a helyzeten, hiszen egy jobban teljesítő szakmunkástanuló esetében ez elérheti a havi 30-50 ezer forintot is. Ezért már megéri tanulni. Az iskolai hiányzások aránya azonban változatlanul magas, s ezen a legnehezebb változtatni. Általában csak akkor kapnak észbe a szülők, ha szembesülnek azzal, hogy nemcsak a családi pótlékot vonják meg tőlük, de a


közmunkaprogramban sem vehetnek részt. Dr. Vasas Joachim, az Egri Kereskedelmi és Vendéglátóipari Szakközépiskola igazgatója is állítja: esetükben is rengeteg az igazolatlan hiányzás, az iskolaelhagyó. A baj a családoknál keresendő. Az otthonról hozott hátrányokat az iskola csak részben tudja kompenzálni. Dr. Vasasnak markáns a véleménye a hiányszakmákról is. Úgy gondolja, azokat mindig az adott évben kell kezelni. Ehhez a munkanélkülieket és a segélyezetteket kellene bevonni a felnőtt képzésbe. Jelenleg képtelenség évekre előre megjósolni, mire lesz szüksége a munkaerő- piacnak, amikor egy-egy tanuló végez. A tervezéshez kiszámítható prognózisok kellenének. Ebben a helyzetben nem konkrét szakmákat, hanem egy-egy szakmacsoport alapjait kellene oktatni. Úgy véli, a mostani tragikus helyzethez az álliberialista hozzá nem értés vezetett. Hangsúlyozta azt is, jelenleg írni, olvasni nem tudó, alacsony képzettségű, a kor kihívásaihoz alkalmazkodni képtelen, buta tömegeket képeznek a szakiskolákban. Ahhoz, hogy minőségi, versenyképes árutermelést és szolgáltatást tudjunk nyújtani, sokoldalúan képzett, minőségi szakemberek szükségesek. Félő, hogy saját munkaerő-piacunkról is kiszorul a magyar munkaerő. A 2012-es PISA-vizsgálat is azt mutatta, mindhárom vizsgált területen romlott a magyar diákok átlagteljesítménye, és - ami különösen aggasztó - éppen a legrosszabbul teljesítők aránya nőtt meg. Már születéskor eldől manapság a gyermek sorsa A statisztikák szerint ma 127 ezren járnak hazánkban szakiskolába. Ebben az iskolatípusban a legnagyobb a lemorzsolódás (20-23 százalék), és itt vannak a "legproblémásabb" gyerekek. Szinte valamennyien halmozottan hátrányos helyzetűek, 43 százalékuk sajátos nevelési igényű tanuló, többségük cigány. Óriási tudásdeficittel érkeznek, olyan családi környezetből, amely szinte behozhatatlan hátrányt jelent - összegzi az ezen iskolatípusba járók jellemzőit az osztályfőnökök szakmai egyesülete vitaindító tanulmánya. Az, hogy a szakiskolások szinte mindegyike hátrányos helyzetű, azt jelenti, gyakorlatilag születésükkor eldől e gyerekek sorsa. Parragh László szerint árufeltöltésre jók lesznek A szak iskolai reformot a kereskedelmi és iparkamara szorgalmazta. Azt is elérték, hogy kikerült a közoktatásból, s átvette a nemzetgazdasági minisztérium. Parragh László elnök úgy fogalmazott, hogy "szakiskolába nyilván nem azért megy a gyerek, hogy József Attilát és Babitsot olvasson", ezért a képzés időtartamát 4 évről 3-ra csökkentették, és gyakorlatilag lenullázták a közismereti képzést. Vállalkozók előtt Parragh így érvelt: "Ha valaki ügyesen foglalkoztat tanulót a saját cégében, már az versenyelőnyt jelenthet, hiszen egy tanulót fel tud használni vagy alkalmazni árufeltöltésre, polcfeltöltésre, ami mindenkinek hasznos." Sokan se írni, se számolni, se olvasni nem tudnak a szakképzésre felvett gyerekek közül. Egy piacképes szakma elsajátításához biztos alapismeretek szükségesek - ezt rég hangoztatják a szakképzésben oktatók, ám a helyzet nem javult *Barta Katalin

==***==

Riporter: - A Bélapátfalván működő Tometh Fémtechnika Kft. tizenöt éve gyárt alkatrészeket - mutatja Tóth Péter tulajdonos ügyvezető

Recommend Documents