RÉPCELAK VÁROS CSÁNIG KÖZSÉG NICK KÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

RÉPCELAK VÁROS

CSÁNIG KÖZSÉG

NICK KÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

TARTALOMJEGYZÉK 1. A tervkészítés általános adatai ............................................................................................ 4 1.1. Alapfogalmak és terminológia...................................................................................... 5 Hulladékfajták ........................................................................................................................... 5 Kezelési terminológia ................................................................................................................ 6 1.2. A tervkészítő szervezet adatai ...................................................................................... 6 1.3. A települések bemutatása ............................................................................................. 7 Répcelak ..................................................................................................................................... 7 Csánig ........................................................................................................................................ 8 Nick ............................................................................................................................................ 9 1.5. A térség környezeti jellemzői ..................................................................................... 11 1.6. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai ......................... 11 1.7. Tervezésbe bevont szervezetek, együttműködések formái stb. ............................... 12 2. A Tervezési területen keletkező, hasznosítandó, vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete ............................................................................................................ 13 2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége ................................................. 13 2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége ..................................................... 14 2.3. A településekre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége .......................................................................................................................... 15 2.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása ....................................... 16 2.5. A keletkező hulladékok eredete ................................................................................. 16 3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények ............................. 17 3. 1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények ........................................................................... 21 4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések ...................................... 22 4.1. Szelektív hulladékgyűjtés megoldása ........................................................................ 22 4.2. Jelenlegi hulladéklerakók környezetvédelmi felülvizsgálata .................................. 22 5. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények a kezelésre felhatalmazott vállalkozások ........................................................................................................................... 23 5.1. A hulladékok gyűjtése és szállítása ............................................................................ 23 Nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában .................... 23 A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése ..................................... 26

Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014

2

5.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél túl ismertetendő tényezők ............................................................................................................................... 26 5.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése .................. 28 6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása ............................................... 30 6.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása .............................................. 33 6.2. Csökkentési célok ............................................................................................................ 33 6.3. Hulladékudvar kialakítása ............................................................................................. 34 6.4. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése ................................... 36 Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok: .................................................. 36 Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok: ............................................................... 37 Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok: ............................................................. 38 7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program................ 42 A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program: .................................................................................................................................. 43 A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program: ................................................................................................................. 44 8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek .................................................................................................................................. 46


3

Répcelak Város, Csánig és Nick község Hulladékgazdálkodási Terve Készült a 2000. évi XLIII. törvény és a 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet alapján

1. A tervkészítés általános adatai Bevezetés A 2000. évi XLIII. törvény 35 §-a alapján, az országos és a területi hulladékgazdálkodási tervben foglalt célokkal, feladatokkal és a település rendezési tervével összhangban a települési önkormányzat illetékességi területére helyi hulladékgazdálkodási tervet dolgozott ki. A környezetvédelem minden ember feladata. A föld, a víz, a levegő és az élővilág védelme egyaránt, amit láthatatlanul az általunk keletkezett hulladékkal szennyezzünk és szennyezhetünk, ha nem megfelelően kezeljük, illetve ártalmatlanítjuk. Az újrahasznosítható anyag és energiaforrás környezet körfolyamataiba visszaforgatása a fenntartható fejlődés lényeg, melyet a hulladékokkal való gazdálkodás tart életben. A város önkormányzatának feladata, hogy a hulladékokat a lehető legjobb technológiával kezelje. Ezért a hagyományos (gyűjtés és lerakás) módszere helyett egy új integrált kezelési rendszerbe helyezze át, melyben a hulladék felhasználható részét külön gyűjtve visszavezeti a természeti körfolyamatokba, míg a fennmaradó részt lerakással ártalmatlanítja. Alapvető kérdés, hogy hogyan érvényesíthetők a fenntartható fejlődés három (környezeti, gazdasági és társadalmi) pillérének szempontjai az integrált hulladékgazdálkodásban? Környezeti szempontok: a hulladék kezeletlenül jelentős mértékben, kezelés után kisebb mértékben vagy egyáltalán nem terheli és szennyezi a környezetet. Ezért fontos cél a megelőzés és minimalizálás, illetve a hasznosítás, továbbá az ártalmatlanítás olyan módon, hogy a környezeti teher minimális legyen. Gazdasági szempontok: a hulladékok ártalmatlanítása és a környezeti károk elhárítása költséges, ezért a megelőzés és minimalizálás, valamint a hasznosítás közvetlen költségmegtakarítást jelent. Emellett a hasznosítás az új erőforrások/alapanyagok felhasználását csökkenti, így további közvetett költségcsökkentést jelent. A kárelhárítás költségét az ártalmatlanítás műszaki feltételeinek tökéletesítésével lehet csökkenteni. Társadalmi szempontok: a hulladékok kezelése társadalmi igény, ezért vált közszolgáltatási tevékenységgé. A kommunális hulladékok kezelésének költségeit végső soron a lakosság viseli. Ezért a „társadalmi igazságosság” és „a szennyező fizet” elvek alapján a jelentkező lakossági díjakat differenciálni kell, és meg kell akadályozni, hogy a gazdálkodó szervezetek a települési szilárd hulladékok tekintetében kivonuljanak a hulladékkezelés önkormányzati feladatainak finanszírozásából. Az elkészült helyi hulladékgazdálkodási tervet a települési önkormányzat rendeletben hirdeti ki. A tervezés báziséve a 2011. év.


4

A tervkészítés során felhasznált adatok, tervek 2000. évi XLIII. törvény a hulladékgazdálkodásról 126/2003. (VIII.13) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményeiről 213/2001. (XI. 14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről Répcelak Város Önkormányzata Képviselő-testületének a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról szóló 23/2002. (XII. 20.) rendelete Csánig Község Önkormányzata Képviselő-testületének 14/2002. (XII.13.) rendelete a települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról Nick Község Önkormányzata Képviselőtestületének az Önkormányzat által szervezett települési szilárd hulladék szervezett gyűjtését és elszállítását, valamint ártalommentes elhelyezését biztosító közszolgáltatás kötelező igénybevételéről szóló 9/2004. (VI. 21.) rendelete Vas Megyei Statisztikai évkönyv 2008 Vas Megyei Statisztikai évkönyv 2009 Szolgáltatók által nyújtott adatszolgáltatás 1.1. Alapfogalmak és terminológia Hulladékfajták háztartási hulladék: az emberek mindennapi élete során a lakásokban, valamint a pihenés, üdülés céljára használt helyiségekben és a lakóházak közös használatú helyiségeiben és területein, valamint intézményekben keletkező, közterületi hulladék: közforgalmú és zöldterületen keletkező, háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű hulladék: gazdasági vállalkozásoknál keletkező, veszélyesnek nem minősülő szilárd hulladék. Települési folyékony hulladék: a szennyvízelvezető hálózaton, illetve szennyvíztisztító telepen keresztül el nem vezetett szennyvíz, amely emberi tartózkodásra alkalmas épületek szennyvíztároló létesítményeinek és egyéb helyi közműpótló berendezéseinek ürítéséből, a nem közüzemi csatorna és árokrendszerekből, valamint a gazdasági, de nem termelési, technológiai eredetű tevékenységből származik. Inert hulladék: az a hulladék, amely nem megy át jelentős fizikai, kémiai vagy biológiai átalakuláson. Vízben nem oldódik, nem ég, illetve más fizikai vagy kémiai módon nem reagál, nem bomlik le biológiai úton, vagy nincs kedvezőtlen hatással a vele kapcsolatba kerülő más anyagra oly módon, hogy abból környezetszennyezés vagy emberi egészség károsodása következne be, továbbá csurgaléka és szennyezőanyag tartalma, illetve a csurgalék ökotoxikus hatása jelentéktelen, ezért nem veszélyeztetheti a felszíni vagy felszín alatti vizeket. Biológiailag lebontható hulladék (biohulladék): minden szervesanyag-tartalmú hulladék, ami anaerob, vagy aerob módon (mikroorganizmusok, talajélőlények vagy enzimek segítségével) lebontható. Nem települési hulladék: ipari tevékenység során, a kereskedelemben, szolgáltatásban és a mezőgazdaságban keletkező olyan hulladék, amely nem a háztartási hulladékhoz hasonló jellegű és összetételű. Két fő csoportba osztható: veszélyes hulladék és nem veszélyes hulladék.


5

A veszélyes hulladék: a Hgt. 2. számú mellékletében felsorolt tulajdonságok közül eggyel vagy többel rendelkező, illetve ilyen anyagokat vagy összetevőket tartalmazó, eredete, összetétele, koncentrációja miatt az egészségre, a környezetre kockázatot jelentő hulladék. Kezelési terminológia Hasznosítás: a hulladéknak, vagy valamely összetevőjének a termelésben, vagy szolgáltatásban történő felhasználása. Újrahasználat: a terméknek az eredeti célra történő ismételt felhasználása. Ártalmatlanítás: a hulladék okozta környezetterhelés csökkentése, környezetet veszélyeztető, szennyező, károsító hatásának megszüntetése, kizárása. A különböző ártalmatlanítási és hasznosítási lehetőségeket a Hgt. 3. illetve 4. melléklete sorolja fel. 1.2. A tervkészítő szervezet adatai Répcelak Város Önkormányzata, Csánig Község Önkormányzata és Nick község Önkormányzata elkészíttette a települési szintű, helyi hulladékgazdálkodási tervét. A terv elkészítéséért felelős önkormányzatok adatai: Neve: Répcelak Város Önkormányzata Képviselője: Dr. Németh Kálmán polgármester Címe: 9653 Répcelak, Bartók B. u. 38. Telefon: 06-95/370-101 Neve: Csánig Község Önkormányzata Képviselője: Joó Ferenc polgármester Címe: 9654 Csánig, Petőfi utca 2. Telefon: Neve: Nick Község Önkormányzata Képviselője: Csorba József polgármester Címe: 9652 Nick, Rákóczi utca 14. Telefon: A tervet készítő adatai: Neve: Répcelak Város Polgármesteri Hivatal Címe: 9653 Répcelak, Bartók Béla u. 38. Telefon: 06-95/370-101 Képviselője: Dr. Kiss Julianna jegyző Készítő: Nagy Anita műszaki ügyintéző Tervezés időszaka: 2011-2014. év


6

1.3. A települések bemutatása A tervezési terület Vas megye legkisebb tájegységén a Répce-mentén helyezkedik el amely a megye északi részén, Győr-Moson-Sopron megye szomszédságában fekszik. Közigazgatási szempontból itt a megyehatár a választóvonal, földrajzi szempontból viszont a Sopronihegység utolsó nyúlványai rajzolják ki határát. Nyugaton a Répce síkját a HorvátzsidányTömörd-Acsád vonalon lévő változatos dombság zárja le. A térség keleti oldalán a táj egybeolvad a Rába-völgyével.

Répcelak A Répce folyó közelségének köszönhetően késő vaskori, bronzkori településnyomok tanúskodnak az élet korai létezéséről a településen. Földmunkák során 2000-ben, a Répcétől nem messze újabb leletekre, egy X-XI. századi település maradványaira bukkantak. A helybéliek által most is "Várdomb"-nak nevezett területen találták eddig a legtöbb régészeti emléket, egy, ma már nem látható, XI.-XIV. század környéki kisebb méretű vár maradványait. A mai Répcelak elődjének - Lak néven történő - első említésével egy 1268-as iratban találkozhatunk. Birtokosai között találjuk többek közt a Ják, Héder, Osl, Csák családokat. A XIV-XV. században az Óvári és Laki családok birtokáról tesz említést a krónika. A község, mint jobbágyfalu eredetileg a sárvári várhoz tartozott, majd Luxemburgi Zsigmond a Kisfaludy családnak adományozta. Későbbi számos földesura közül legjelentősebbek az Ajkay, Radó, Barthodeiszky és Vitnyédi családok voltak. A térségi jelentőségű események ritka példájaként a történetírás egy fontosabb történést köt a településhez: 1707-ben gróf Stahremberg osztrák hadvezér itt fogadta a kőszegiek küldöttségét. Egy 1720-as népesség összeírás még csak 21 jobbágyot talált itt, 1780-ban már 545 helyi lakost, majd 1804-ben 44 házat és 137 családot számláltak össze, s innét a lakosság száma egyenletesen növekedett. Az 1848-49-es szabadságharcban részt vett Barthodeiszky István huszárhadnagy is, kinek sírja a helyi temetőben megtalálható. A nagyközség első pecsétje egy 1855-ös levélen található. A XIX. század végére "Répczelak" jelentősebb településsé fejlődött: a millennium évében 134 házban 1025 lakos élt. A település felvirágzása elsősorban a Radó családnak tulajdonítható: 1870-ben megépült a templom, volt vasútállomása, postája, távírója, és körjegyzőségi székhely funkcióját is betöltötte. Fellendülésében fontos szerepe lett Radó Kálmánnak, Vas vármegye egykori főispánjának, akinek 1700 holdas mintagazdasága messze földön híres volt. Az ő tulajdona volt a község legszebb építészeti alkotása, a díszes kastély, melynek alapja egy Mátyás korabeli építmény volt. Megmaradt része, a barokk stílusú, úgynevezett "Kertészlak" Répcelak egyetlen műemléke. A helyi ipar első lépéseként, a külföldi tejipari vállalkozók magyarországi megjelenésének keretében a svájci Stauffer Frigyes és fiai 1905-ben tejüzemet alapítottak, melynek tejbegyűjtési, sajt-és vajgyártási tevékenysége támaszkodhatott a fejlett állattenyésztésre és jó közlekedési lehetőségekre. A helyi gazdaság alapját a két világháború között is az agrárszféra jelentette. 1914-ben tűzvész pusztított, a házak nagy része leégett. A község fejlődése igazán a második világháború után indult meg. Az 1945-46-os évek legfontosabb, a község életét máig meghatározó történésként - a 30-as években megindult


7

geológiai kutatási program folytatása keretében - Mihályi és Vámoscsalád között feltárták azt az MB-5/b szén-dioxid kutat, melyre a Répcelaki Szénsavgyár települt. Az 1956 júniusában beindított üzem azon túl, hogy a helyi és környékbeli foglalkoztatottak kulcsszereplőjévé és a lakosságszám növekedésének motorjává vált, több termékből (pl. szifonpatron) az egész ország kizárólagos ellátását is végezte. A gazdaság korábbi szereplői közül az újrainduló sajtgyárat 1948-ban államosították, a domináns jelentőségű mezőgazdaság pedig a földreformmal és a szövetkezéssel új szereplőket kapott. 1949-ben megalapították a Petőfi Termelőszövetkezetet, utódja az öt település szövetkezeteit tömörítő "Nagymező" lett (196268). A másik helyi nagyüzem, az 1960-ban alapított Répcelaki Állami Gazdaság a háború után létrejött, 1954-ben székhelyet váltott, elsősorban sertéstenyésztésre szakosodott Dénesfai ÁG többször átalakult, átkeresztelt jogutódja. Az ipari üzemek fejlődése, és a munkalehetőségeknek köszönhető bevándorlások az ötvenes évek közepétől teljesen új utcasorok, utak, járdák megépülésével jártak. Törpevízmű, új óvoda (1951), gimnázium (1964), új orvosi rendelő(1965) létesült, majd az 1965-ös árvíz után újabb 209 lakás felépítése, később óvodabővítés(1969), bölcsőde alapítás(1973), iskolai tornateremépítés (1974),ÁFÉSZ-áruház létesítése(1979), gázprogram (1970-es évek) és számos további közcélú beruházás reprezentálja a városiasodás dinamizmusát, melyet az 1969. évi szénsavgyári robbanás sem vetett vissza. A település fejlődésével párhuzamosan közigazgatási helyzete is megváltozott, Répcelak 1971. július 1-jétől nagyközség. 1996-tól a sárvári kistérség tagja, ma a település Csániggal és Nickkel alkot körjegyzőséget. A kilencvenes évek végén átadásra került a szennyvíztisztító rendszer (1995), a szilárd hulladékgyűjtő (1997), megoldódott a telefonellátottság (1996), a háztartásokban kábeltelevíziós szolgálatás (1997) üzemel, partnerkapcsolat felvételére került sor a szlovákiai Lég községgel (1997), s felépült az Egészségház (1999). A Millennium évétől az iskolában önálló művészeti oktatatás indult (2000). Répcelak 2001. július 1-jétől város. E cím kapcsán megkezdte működését az okmányiroda, s még ez évben mentőállomás is létesült (2002). Útjára indult a Répcelaki Fesztivál (2002), amely minden év júniusában kerül megrendezésre. Átalakításra-bővítésre került a könyvtár (2003), a Polgármesteri Hivatal (2004). Felépült, és felszentelésre került a katolikus templom (2004). A város infrastruktúrája hiánytalan. A villany és a víz mellett 1986-ban a gáz kiépítése is befejeződött. Teljes a csatornázottság. A város szennyvíztisztító telepe 1995-ben készült el. A településen van egészségház, házi és gyermekorvosi ellátás, védőnői szolgálat, mentőállomás, bölcsöde, óvoda, általános iskola, művelődési ház. Az óvodát Répcelak, Csánig, Nick és további 5 település önkormányzatai közösen tartják fenn. Az iskolát nyolc község önkormányzata társult formában működteti.

Csánig Csánig, ez a 423 fős kis település Vas megye észak-keleti csücskében található. A terület már a honfoglalás előtt is lakott volt. Ezt bizonyítják azok a leletek, amelyek az itt fellelt - de az évek során ma már nem rekonstruálható körülmények között elpusztult - IX. századi temetőből származnak, és amikből néhány a szombathelyi Savaria Múzeum gyűjteményébe is bekerült. Ezek a darabok: a szép hullámvonalas díszítésű fazekak, vasekék, hosszú keskeny vasládák és a női sírokból származó szőlőfürtös csüngőjű hajkarikák az itt élt IX. századi szláv lakosság emlékanyagát képviselik. A település, melynek elnevezése valószínűleg személynévből származik, kezdetben királyi uradalom volt, a vasvári várispánsághoz tartozott. Később a Ják nemzetség birtokába került II. András adományaként. Innen való a falu első fennmaradt említése 1221-ből (Chenik).


8

Nem csoda, hogy e jeles évszám a település címerében is megjelenik. A későbbiek között találjuk - egyebek mellett - a Niczky, a Vidos, a Garay, a Radó, és Nádasdy családokat. A nemrég műemlékké nyilvánított, Mindszenteknek szentelt templom a reformáció ellenreformáció időszakában előbb az evangélikusoké, majd ismét a katolikusoké lett. Az evangélikus községet a falu közepén álló ikerharangláb nagy- és kisharangjának hangja invitálja a közeli imaházba. Mindkét harang a csánigi gyülekezet egy-egy tagjának az ajándéka. A nagyobbik 1903-ban, a kisebbik 1923-ban - a háborúban elrekvirált helyett készült. Technikai, műszaki érdekesség, hogy az 1901-ben épült Répce árapasztó csatorna (metszés) három vízfolyás felett (Kőris patak, Kis-Rába, Keszeg-ér) vezeti el a Répce vízének egy részét a Rábába. A település határában van két mesterségesen kialakított tó, melyek közül a kisebbik (4,7 ha) a nagyobbik (27 ha) amik kiváló horgászhelyek.

Nick A közel 600 lelkes falu története, nevének kialakulása, eredete nem pontosan tisztázott, de két magyarázat látszik leginkább elfogadhatónak. Az első magyarázat szerint Nick mint egytagú helynév a Nikolaus személynévből származik. Ha ezt hitelesként fogadjuk el, akkor a falu keletkezését a XI-XII. századra tehetjük – a falut alapító Ják nemzetség is ekkor érkezik az országba. A másik magyarázat szájhagyományra épül: eszerint a honfoglalás idején a Rába mentén avarok éltek jelentős számban. A név változásai ezt magyarázzák: Nyiec, Nyiczk, Niczk, Nick. A falu legmagasabb pontján épült 1762-ben a Szent Anna templom barokk stílusban, mely ma műemléki védettséget élvez. Az első templomot 9 település István király idejében építette. A település birtokosai a Niczkyek, a Szelestey és Kőszegi család, 1380-tól a Kanizsai család. A község életében meghatározó szerepet töltött be a Rába folyó és a környező erdőségek. 1932-34-ben épült a duzzasztómű, a Nicki Műgát, melyet 2000-ben újítottak fel. A folyó árterültén, a Műgát mellett egész kis üdülőfalu épült fel, közel 150 hétvégi házzal. A csendes, nyugodt környezetben kora tavasztól késő őszig pihennek, horgásznak az itt lakók és vendégeik. A község infrastruktúrája teljesen kiépített: a 2005. évben elkészült a csatornahálózat, önálló szennyvíztisztító megépítésével együtt.


9

1.4. KSH adatok a településekről (2008, 2009)

Település

Terület km2

Népesség (fő)

Népsűrűség (fő/km2)

Lakások száma (db)

Répcelak Csánig Nick

13,82 8,19 11,4

2396 383 519

173 47 46

1061 173 222

Közüzemi vízhálózattal ellátott lakások (db) 1047 163 213

Közüzemi szennyvízhálózatra csatlakoztatot lakások (db) 966 0 0

Közüzemi szennyvízhálózatra nem csatlakoztatott lakások (db) 95 173 222

Vállalkozások Település

Répcelak Csánig Nick

Egyéni vállalkozás (db) 2008 2009 287 293 38 38 54 56

Bt. (db) 2008 25 1 1

2009 27 1 1


Kft. (db) 2008 35 1 1

2009 35 1 1

Rt. (db) 2008

Szövetkezet

2009 5 2 1

2008 6 2 1

2009 4 -

4 -

10

1.5. A térség környezeti jellemzői Az Alpok vonulatai átnyúlnak az országhatáron, és Ny-ról K-felé egyre mélyebb helyzetben (500- 2000 m) találhatóak, a felszín alatt. Ezek a kőzetek a Rába vonaláig követhetőek. Északon a Soproni-hegység idős paleozoikumi kőzetei találhatóak a mélyben, ami az Alsó Kelet-alpi takarórendszer része. Ezt délen a jóval fiatalabb (jura-kréta időszaki 66-210 millió éves) metamorf palák (csillámpala, fíllit, stb.) határolják, ami a Kőszegi-hegység területén, a felszínen is elterjedt. Kelet felől pedig a Felső Kelet-alpi takaróhoz sorolt devon korú (350405 millió éves) dolomit került elő a Bük környéki fúrásokból. A Répcétől D-re eső csapadékosabb kavicsos dombhátakat agyagbemosódásos barna erdőtalaj fedi, míg a csapadékban szegényebb északi részeken a kisebb mérvű kilúgozódás hatására csernozjombarna erdőtalaj terjedt el. A kavicsrétegekben gyakoriak a pleisztocén kori talajfagy jelenségek, krioturbációs rétegzavarok, fagyzsákok, fagyékek stb. A folyómentén a víz hatására kialakuló réti öntéstalaj az uralkodó. A térség éghajlata lényegében kontinentális jellegű. Közepes páratartalom, enyhén szeles idő jellemzi. Az évi középhőmérséklet 9,7 °C. A csapadék évi középmennyisége 650 mm. A napsütéses órák száma évi 1900, a nyár forró. A legcsapadékosabb hónapok a június, július és november. A szélcsendes napok ritkák, hisz a térség az ország legszelesebb vidékei közé tartozik. A térség fő vízfolyása a Répce, az Alpok keleti lábainál eredő kis folyó vízjárása meglehetősen szeszélyes, a kisvízi vízhozam és a nagyvízi vízhozam közötti különbsége akár 160 szoros is lehet. A pannon korú rétegek és a rájuk települő kavicsos hordalékkúpok is jelentős mennyiségű rétegvizet tárolnak, ezért a Répcét övező vidék kiemelt vízbázisnak tekintett védett terület. A felszíni vízfolyások vízminősége I. osztályba sorolható.

1.6. A helyi tervezés szükségességének bemutatása, a tervezés alapjai A hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. törvény írta elő a hulladékgazdálkodási tervek kidolgozását. Az Országgyűlés a 110/2002. (XII. 12.) határozattal hirdette ki az Országos Hulladékgazdálkodási Tervet (továbbiakban röviden OHT). 2004-ben a Műszaki és Természettudományi Egyesületek Szövetségének Vas Megyei Szervezete elkészítette a “Répcelak, Csánig, Nick, Vámoscsalád, Uraiújfalu községek hulladékgazdálkodási tervét”. A tervet 6 évre készítették el 2004-2010 időszakra. Jelen terv a korábbi terv aktualizálásaként készült, Répcelak, Csánig és Nick települések megbízásából. A terv segítségével meg kell tudni oldani az adott településen élők által legfontosabbnak tekintett helyi hulladékgazdálkodási gondokat. A helyi hulladékgazdálkodási tervek tartalmi követelményeit általánosan a Hgt. 37. § (4) és (5) bekezdései határozzák meg, míg a részletes szabályozást a 126/2003. (VIII. 15.) Korm. rendelet tartalmazza. A helyi terv kidolgozása szakaszos módszerrel történt: Leltárkészítési szakasz: a tervezéshez szükséges információk, adatok összegyűjtése A jogszabályokból és a nemzeti hulladékgazdálkodási politikából ismert célok alapján a település problémáinak és igényeinek meghatározása.


11

A terv kidolgozása, és a megvalósításához szükséges intézkedések és eszközök meghatározása. A cselekvési program elkészítése, amely tartalmazza az időbeli ütemezést, a résztvevők, illetve a felelősök pontos meghatározását, valamint az egyes intézkedések költségkeretét. További feladatok: a megvalósítás (kivitelezés), a monitoring, ellenőrzés és értékelés. A hulladékgazdálkodási törvény kiemelt fontosságú, elérendő célként határozza meg: a képződő hulladék mennyiségének, veszélyességének csökkentését, az újrahasználatot, a keletkező hulladék hasznosítását, a nem hasznosuló, vissza nem forgatható hulladék előírásoknak megfelelő ártalmatlanítását. Mindezek figyelembevételével a terv kidolgozásában a hulladék keletkezésének megakadályozása, a hulladékok hasznosítási arányainak növelése, valamint a vonatkozó jogszabályi előírásoknak való megfelelés kapott kiemelt szerepet. Kiemelt hangsúlyt kapott továbbá a hulladékok közül a települési szilárd hulladék, illetve az azzal együtt kezelhető hulladékok kérdésében a szelektív gyűjtési rendszer tovább fejlesztése, valamint a veszélyes hulladékokra szintén szelektív gyűjtési módszer bevezetésével.

1.7. Tervezésbe bevont szervezetek, együttműködések formái stb. A Hgt. 24. §. (2) bekezdése alapján az önkormányzatok a hulladékgazdálkodási tervet kihirdető rendeletének tervezetét a környezetvédelmi felügyelőségnek megküldte véleményezésre. A beérkezett vélemények a dokumentációba beépítésre kerültek. Ugyancsak lehetőséget teremtettünk a véleményformálásra a lakosság és a civil szervezetek számára lakossági fórum formájában. A tervezési területen lévő települések önkormányzatai együttműködnek a tervkészítés egyes lépéseiben, valamint a szükséges intézkedések elvégzésében. A helyi hulladékgazdálkodási terv megalkotására közösen bízták meg a készítőt, az ehhez szükséges adatokat is közösen szolgáltatták.


12

2. A Tervezési területen keletkező, hasznosítandó, vagy ártalmatlanítandó hulladékok mennyisége és eredete

2.1. A keletkező hulladékok típusa és éves mennyisége Ebben a pontban láthatók a településeken keletkező hulladékáramok mennyiségi adatai. Adatforrást a helyi közszolgáltatók nyilvantartásai, a szennyviztisztitók, a településen keletkező veszélyes hulladékokat kezelő szervezetek valamint a statisztikai évkönyben szereplő adatok jelentettek. A keletkező nem veszélyes hulladékok mennyisége: Megnevezés Települési szilárd hulladék EWC 20 03 01 Kevert települési hulladék Települési szilárd hulladék EWC 20 03 07 Lom hulladék Települési folyékony hulladék EWC 20 03 04 Kommunális szennyvíziszap EWC 19 08 05 Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói veszélyes hulladékok

nem

Répcelak 715 t/év

Csánig 87 t/év

79 t/év

11 t/év

Nick 81 t/év

11 t/év

247000 m3

12000 m3

89000 m3

12000 m3

A lerakás nem a településen belül történik, Vép, Sótony, Vönöck területén lehetséges. A lakosság egyénileg oldja meg a szállítást. Adatok ezért az elszállított mennyiségről ne ismertek. A lerakás nem a településen belül történik. A lakosság egyénileg oldja meg a szállítást. Adatok ezért az elszállított mennyiségről ne ismertek. A lerakás nem a településen belül történik. A lakosság egyénileg oldja meg a szállítást. Adatok ezért az elszállított mennyiségről ne ismertek.

Települési folyékony hulladék mennyisége:

Település

Répcelak Csánig * Nick

Közüzemi szennyvízhálózatra nem csatlakoztatott lakások (db) 95 173 51

Átlag fő/lakás ~ 2,25 ~ 2,21 ~ 2,33

Átlagos szennyvíz keletkezés m3/fő/év ~ 37,14 0 ~ 23,12

Keletkező folyékony hulladék mennyisége m3 247000 12000

* Csánig folyékony hulladékának elszállítását zárt szippantó autóval végzik, a hulladék a répcelaki folyékony hulladék ártalmatlanítóba kerül.


13

Szelektíven gyűjtött kiemelten kezelendő hulladékáramok Hulladék

Veszélyes hulladék

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagoló eszközeik Azbeszt Egyéb hulladék

Csomagolási hulladékok összesen

Nem veszélyes hulladékok

Gumi

Egyéb hulladék (pl. biohulladék)

Répcelak

Mennyiség (t/év) Csánig

A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék elszállítás.


33,81

6,57

A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék elszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék elszállítás.

A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék elszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék elszállítás.

Nick


A vizsgált időszakról nem sikerült adatot begyűjteni. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék elszállítás. A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék elszállítás.

2.2. A felhalmozott hulladékok típusa és mennyisége Az OHT nem sorolja a műszaki védelem nélküli lerakókon és a műszaki védelemmel ellátott lerakókon elhelyezett hulladékokat a felhalmozott hulladékok közé, de ha a településeken található hulladékok valós mennyiségét akarjuk megismerni fontos ezzel is foglalkozni. Nem veszélyes hulladékok Település (hrsz.) Répcelak 0138 hrsz. Répcelak 076/26 hrsz. Répcelak 55 hrsz. Nick 0133/2 hrsz.


Mennyiség (m³) A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék elszállítás.

14

2.3. A településekre beszállított és onnan kiszállított hulladékok típusa és éves mennyisége A településekre beszállított és onnan kiszállított nem veszélyes hulladékok (2010) Hulladék Települési hulladék

szilárd

Települési hulladék

folyékony

Kommunális szennyvíziszap Építési-bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Répcelak Beszállított Kiszállított 802 t/év 0 ebből beszállított 87 t/év 247000 m³/év 0 ebből beszállított 10 m³/év 89000 m³/év 3085 m³/év

Csánig Beszállított Kiszállított 0 87 t/év

A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék be- és kiszállítás.


Nick Beszállított Kiszállított 0 81 t/év

0

10 m³/év

0

10 m³/év

0

0

0

0


A településekre beszállított és onnan kiszállított, kiemelten kezelendő hulladékáramok Hulladék

Veszélyes hulladékok

Nem veszélyes hulladékok

Hulladékolajok Akkumulátorok és szárazelemek Elektromos és elektronikai hulladékok Kiselejtezett gépjárművek Egészségügyi hulladékok Állati eredetű hulladékok Növényvédő-szerek és csomagolóeszközeik Azbeszt Egyéb hulladék Csomagolási hulladékok Gumi Egyéb hulladék (pl biohulladék)

Répcelak Beszállított Kiszállított t/év t/év 0


Csánig Nick Beszállított Kiszállított Beszállított Kiszállított t/év t/év t/év t/év 0 0

0

0

0

0

0

0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

A vizsgált időszakban nem történt ilyen nemű hulladék kiszállítás.

0 0 0 0 0 0 0 0 0


0 0 0 0 0 0 0 0


0

15

2.4. A tervezési terület éves hulladékmérlegének bemutatása Nem veszélyes hulladékok településenkénti bontásban Répcelak Hulladék Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Hasznosítás

2010 Lerakás 802 t/év 95888 m³/év -

Égetés

3085 m³/év -

Egyéb kezelés -

-

-

-

-

-

-

-

-

Csánig Hulladék

Hasznosítás

Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

-

Égetés -

-

2010 Lerakás

Egyéb kezelés -

-

-

-

-

-

-

-

-

-

Égetés -

-

Egyéb kezelés -

-

-

-

-

-

-

-

-

Nick Hulladék Települési szilárd hulladékok Települési folyékony hulladékok Kommunális szennyvíziszapok Építési, bontási hulladékok és egyéb inert hulladékok Mezőgazdasági és élelmiszeripari nem veszélyes hulladékok Ipari és egyéb gazdálkodói nem veszélyes hulladékok

Hasznosítás

2010 Lerakás

2.5. A keletkező hulladékok eredete A második fejezetben feltüntetett hulladékok minden esetben a lakosságtól vagy az önkormányzat felelősségi körébe tartozó intézményektől származnak.


16

3. A hulladékkezeléssel kapcsolatos alapvető műszaki követelmények Ebben a pontban a jogszabályokban meghatározott alapvető, - a települési hulladékgazdálkodást érintő - műszaki követelményekkel, valamint a vizsgált területen folyó hulladékgazdálkodási tevékenységet érintő hatósági szabályozással foglalkozunk. Települési szilárd hulladékok A települési szilárd hulladékok kezelésével kapcsolatban a 2000. évi XLIII. törvény (Hgt.), a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, a 22/2001. (X. 10.) KöM rendelet, a 241/2000. (XII.31.) Korm. rendelet, és az 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. A települési önkormányzatok a kötelezően ellátandó közszolgáltatásként az ingatlan tulajdonosoknál keletkező települési hulladék kezelésére hulladékkezelési közszolgáltatásra kötöttek szerződést két szolgáltatóval. A közszolgáltatás kiterjed a településen alkalmazott gyűjtőedényben összegyűjtött hulladék rendszeres elszállítására, valamint folyékony hulladék esetében az ideiglenes tároló (közműpótló) kiürítésére és elszállítására. A közszolgáltatás kiterjedhet a begyűjtőhelyek (hulladékgyűjtő udvarok, átrakók állomások gyűjtőpontok), előkezelő és hasznosító (válogató, komposztáló, stb.) telepek létesítésére és működtetésére Ez ugyan nem kötelező feladat, de szakmailag kívánatos és hosszabb távon indokolt a településen a közszolgáltatás keretében megoldani. A Hgt. felhatalmazza a települési önkormányzatot, hogy előírhatja a szelektív gyűjtést, a begyűjtés rendjét, valamint meghatározhatja az erre vonatkozó részletes szabályokat azon a településen, ahol az önkormányzat előírja a szelektív gyűjtést, a hulladék összetevők közszolgáltatás keretében történő begyűjtését, ott az ingatlantulajdonosok számára ez kötelezővé válik. Emellett megemlítendő, hogy a közterületen elhagyott hulladék kezelése is közszolgáltatás keretében ellátandó feladat. A települési önkormányzat feladata a közszolgáltatásra vonatkozó helyi rendeleteiben a közszolgáltatási díj kérdését az egységes alkotmányosság követelményeinek megfelelően, a joggyakorlatban alkalmazható módon megállapítani. Az ingatlantulajdonos az ingatlanon keletkező települési szilárd hulladékot a környezet szennyezését megelőző módon köteles gyűjteni. A települési hulladék gyűjtése és tárolása csak megfelelő gyűjtőedényben történhet. A települési szilárd hulladék szállítását zárt konténerben vagy a kiporzást és kiszóródást megakadályozó ideiglenes takarású konténerben, vagy e feltételeket biztosító célgéppel, szállítójárművel, környezetszennyezést kizáró módon kell végezni. Kapcsolódó rendeletek: 1/1986. (II.21.) ÉVM-EüM együttes rendelet a köztisztasággal és a települési szilárd hulladékkal összefüggő tevékenységekről 11/1991. (V.16.) KTM rendelet a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeinek és az azok alkalmazására vonatkozó szabályok megállapításáról 241/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről 242/2000. (XII.23.) Korm. rendelet a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól 4/2001. (II.23.) KöM rendelet a hulladékolajok kezelésének részletes szabályairól 5/2001. (II.23.) KöM rendelet a poliklórozott bifenilek és a poliklórozott terfenilek és az azokat tartalmazó berendezések kezelésének részletes szabályairól


17

213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről 241/2001. (XII.10.) Korm. rendelet a jegyző hulladékgazdálkodási feladat- és hatásköréről 271/2001. (XII.21.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási bírság mértékéről, valamint kiszabásának és megállapításának módjáról 16/2001. (VII.18.) KöM rendelet a hulladékok jegyzékéről 22/2001. (X.10.) KöM rendelet a hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről 8006/2003. (K.Ért.13.) KvVM tájékoztatója a céltámogatással, illetve 1 milliárd forint felett címzett támogatással megvalósuló térségi szilárdhulladék kezelést szolgáló beruházások 2004. évre szóló fajlagos költségéről, valamint műszaki követelményeiről 3/2002. (II.22.) KöM rendelet a hulladékok égetésének műszaki követelményeiről, működési feltételeiről és a hulladékégetés technológiai kibocsátási határértékeiről 94/2002. (V.5.) Korm. rendelet a csomagolásról és a csomagolási hulladék kezelésének részletes szabályairól 5/2002. (X.29.) KvVM rendelet a települési szilárd hulladék kezelésére szolgáló egyes létesítmények kialakításának és üzemeltetésének részletes műszaki szabályairól 71/2003. (VI.27.) FVM rendelet az állati hulladékok kezelésének és a hasznosításukkal készült termékek forgalomba hozatalának állat-egészségügyi szabályairól 126/2003. (VIII.15.) Korm. rendelet a hulladékgazdálkodási tervek részletes tartalmi követelményéről 164/2003. (X.18.) Korm. rendelet a hulladékokkal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségekről 23/2003. (XII.29.) KvVM rendelet a biohulladék kezeléséről és a komposztálás műszaki követelményeiről

Települési folyékony hulladékok és iszapok A települési folyékony hulladékok kezelésével kapcsolatban a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, az 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet, a 174/2003. (X.28.) Korm. rendelet, a 2003. évi LXXXIX. törvény, és a 25/2002. (III.27.) Korm. rendelet tartalmaz alapvető iránymutatásokat. Répcelakon és Nicken a települési folyékony hulladék a Vasivíz Zrt. által üzemeltetett szennyvíz csatornahálózatban kerül. Csánigon az ingatlantulajdonos az ingatlanán keletkező települési folyékony hulladékot műszakilag megfelelő (zárt) tartályban köteles gyűjteni, azt a begyűjtésre jogosult hulladékkezelőnek átadni. Az önkormányzat határozza meg, hogy a települési folyékony hulladék elhelyezésére melyik szennyvíztisztító telep vehető igénybe. A nem veszélyeshulladék-lerakóban, a biológiai, kémiai, illetve hőkezeléssel tartós (legalább 6 hónapig tartó) tárolással vagy más kezeléssel nyert olyan szennyvíztisztításból származó hulladék és csatornaiszap helyezhető el, amelyben a fekal coli és a fekal streptococcus szám ml-ben mért mennyisége a kezelés során az eredeti érték 10%-a alá csökkent. Az önkormányzat köteles közszolgáltatást működtetni a települési folyékony hulladék begyűjtésére, és a közszolgáltatót helyi rendeletben megnevezni. Az önkormányzat felelőssége a kiválasztás során vizsgálni azt, hogy a szükséges engedélyekkel rendelkezik-e a szolgáltató, és csak azt választhatja, amelyik az összes jogszabályi feltételnek megfelel. A hulladékszállítási tevékenység engedélyköteles, mely tevékenységet a környezetvédelmi előírások betartása mellett a hulladék sajátosságait figyelembe vevő speciális szállítójárművel


18

lehet végezni. A tevékenység végzése megfelelő szaktudást és felszereltséget igényel. A szállítást végző felelőssége, hogy a birtokában lévő hulladékot engedéllyel rendelkező kezelőnek adja át további kezelésre. Kapcsolódó rendeletek: 4/1984. (II.1.) ÉVM rendelet a településtisztasági szolgáltatás ellátásáról és a települési folyékony hulladékok ártalmatlanításáról 50/2001. (IV.3.) Korm. rendelet a szennyvizek és szennyvíziszapok mezőgazdasági felhasználásának és kezelésének szabályairól 16/2002. (IV.10.) EüM rendelet a települési szilárd és folyékony hulladékkal kapcsolatos közegészségügyi követelményekről Veszélyes hulladékok A veszélyes hulladékok esetében a 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet határozza meg az alapvető műszaki követelményeket. A hulladéklerakás, valamint a hulladéklerakók lezárásának és utógondozásának szabályairól és egyes feltételeiről szóló 22/2001. (X.10.) KöM rendelet tartalmazza a veszélyes hulladéklerakók létesítésének, üzemeltetésének és felhagyásának előírásait, feltételeit. Kapcsolódó rendeletek: 101/1996. (VII.12.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékok országhatárokat átlépő szállításának ellenőrzéséről és ártalmatlanításáról szóló, Bázelben, 1989. március 22. napján aláírt egyezmény kihirdetéséről. 9/2001. (IV.9.) KöM rendelet az elemek és akkumulátorok, illetve hulladékaik kezelésének részletes szabályairól. 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről. 192/2003. (XI.26.) Korm. Rendelet a veszélyes hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 98/2001. (VI.15.) Korm. rendelet módosításáról. 1/2002. (I.11.) EüM rendelet az egészségügyi intézményekben keletkező hulladék kezeléséről. 103/2003. (IX.11.) FVM rendelet a növényvédő szerrel szennyezett csomagolóeszközhulladékok kezeléséről. 2/2002. (VII.9.) KvVM rendelet a titán-dioxid gyártás hulladékairól. 55/1987. (X.30.) Mt rendelet az emberi környezetre veszélyt jelentő egyes anyagok külföldről történő behozataláról.


19

Önkormányzatok helyi rendeletei: Település

Rendelet száma 34/2004. (IX.28) rendelet 20/2006. (IX.15.) rendelet 29/2004. (VIII.27) rendelet

Répcelak 23/2002. (XII.20.) rendelet 22/2004. (IV.30.) rendelet

Csánig

18/1999.(XII.14.) rendelete 19/2004. (IX.28) rendelet 14/2002. (XII.13.) rendelet 16/2003. (XI.26.) rendelet 13/2004. (IX.28) rendelet 15/2006. (XII.15) rendelet

9/2004. (VI.21) rendelet Nick 3/2007 (III.20) rendelet 4/2007 (III.20) rendelet 10/2010. (V.18.) rendelete


Címe Hulladékgazdálkodási terv A környezet védelméről A helyi vízgazdálkodási hatósági jogkörbe tartozó szennyvízelvezetéshez kapcsolódó talajterhelési díjjal kapcsolatos adatszolgáltatás és eljárási szabályokról szóló A települési szilárd hulladék összegyűjtésére, elszállítására és ártalmatlanítására szervezett kötelező helyi közszolgáltatásról A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról A község kommunális rendjéről Hulladékgazdálkodási terv Hulladékszállítási közszolgáltatásról A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról Hulladékgazdálkodási terv A helyi környezet védelméről és a település tisztaságáról Települési szilárd hulladék szervezett gyűjtését és elszállítását, valamint ártalommentes elhelyezését biztosító közszolgáltatás kötelező igénybevételéről Az önkormányzati tulajdonú közüzemi csatornamű használatáért fizetendő díjakról A talajterhelési díjról és a környezetvédelmi alapról A települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatásról

20

3. 1. A jogszabályokban meghatározott műszaki követelmények és a területen folyó hulladékkezelésre előírt követelmények A tervezési területen, a hulladékgazdálkodással kapcsolatos hatósági feladatokat – az önkormányzat jegyzője, az illetékes környezetvédelmi felügyelőség látja el, (engedélyek kiadása, ellenőrzések) az érintett szakhatóságok bevonásával. A területen folyó, hulladékkezelésre kiadott környezetvédelmi hatósági engedélyesek Engedélyes neve

Cím

Telephelyei

Müllex-Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft.

Körmend, Rákóczi u. 5.

Répcelak, 076/26 hrsz.

Szombathely, Weither Károly u. 4.

Szombathely, Erdei iskola út 0908/2 és 0908/4 hrsz.

Szombathelyi Vagyonhasznosító és Városgazdálkodási Zrt.

Tárgy Begyűjtés, szállítás Egységes környezethasználati engedély Engedélyes környezethasználati engedély Begyűjtés, szállítás előkezelés Nem veszélyes hulladék begyűjtés Komposztálás

Engedély száma

Engedély érvényességi ideje

H-477-4/2009

2014-ig

36-1/14/2010

2032.05.31

641-5/3/2010

2015.07.31

2015.07.30

Szabó Norbert

Sárvár, Cukorgyár u. 8.

Sárvár, Cukorgyár u. 8.

Begyűjtés, szállítás

5324-1/5/2010

Florasca Környezetgazdálkodási Kft.

Sopron, Csányi u. 14.

Körmend, Legény u. 3.

Szállítás

2008-ban szállított utoljára a településről.

Megoldás Kft.

Szombathely, Körmendi u. 92.

Szombathely, Körmendi u. 92.

Budapest, Illatos u. 23.

Győr

Szombathely, Sugár u. 2.

Répcelak

ATEV Zrt. Innowest Kft.


Szállítás, Szállítás, Előkezelés, Ártalmatlanítás Egységes környezethasználati engedély hasznosítás

0521-124/2007

2012.12.20

A településről még nem szállított állati eredetű hulladékot. 27.2/1000811/2011

2015.07.09

21

4. Az egyes hulladéktípusokra vonatkozó speciális intézkedések 4.1. Szelektív hulladékgyűjtés megoldása Település

Répcelak

Csánig

Szelektív sziget elhelyezés hrsz. 458 728/2 216/2 403 299 53/1 53 93

Nick

379

Hulladék frakciók

Papír Műanyag Üveg Papír Műanyag Üveg Papír Műanyag Üveg

Gyűjtő kapacitása (m³) 1.1 m³/konténer 1.1 m³/konténer 1.1 m³/konténer 1.1 m³/konténer 1.1 m³/konténer 1.1 m³/konténer 1.1 m³/konténer 1.1 m³/konténer 1.1 m³/konténer

Szállítási gyakoriság Papír, műanyag hetente Üveg havonta Papír, műagyag hetente Üveg havonta Papír, műanyag, üveg kéthetente

4.2. Jelenlegi hulladéklerakók környezetvédelmi felülvizsgálata Az Észak-dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség mint eljáró hatóság a Müllex Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft.(9900 Körmend, Rákóczi út 5. I/1.) részére a Répcelak Város Önkormányzata tulajdonát képező répcelaki 076/26 hrsz-u ingatlanon lévő 1,4303 ha nagyságú települési kommunális hulladéklerakó üzemeltetésére környezetvédelmi működési és egyben egységes környezethasználati engedélyt adott.


22

5. A hulladékok kezelése, a kezelőtelepek és létesítmények a kezelésre felhatalmazott vállalkozások 5.1. A hulladékok gyűjtése és szállítása Nem veszélyes hulladékokat begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék fajtája Települési szilárd hulladék

Települési folyékony hulladék

Település Répcelak Csánig Nick

Begyűjtő, szállító neve Müllex-Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft.

Répcelak

Szabó Norbert

Csánig

Szabó Norbert

Nick

Szabó Norbert

Székhely (település) Körmend, Rákóczi u. 5. Szombathely, Jászai Mari u. 2. Sárvár, Cukorgyár u. 8. Sárvár, Cukorgyár u. 8. Sárvár, Cukorgyár u. 8.

Begyűjtő kapacitása 42000 tonna a befogadó teljes kapacitása 4200 t/év

18000 t/év

Kezelő megnevezése Müllex- Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft. Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. Vasivíz Zrt. Répcelak, Szombathely vagy Sopron és Környéke Víz és Csatornamű Rt. Lövő

Müllex-Körmend Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft (Körmend, Rákóczi u. 5.) bemutatása: A MÜLLEX-KÖRMEND Hulladékgyűjtő és Hasznosító Kft-t 1992-ben a Műllex Umweltund Sáuberungs-GesmbH és Körmend Város Önkormányzata hozta létre. A Kft. tevékenysége települési szilárd hulladékkezelésből, ipari hulladékok gyűjtéséből, hulladék újrahasznosításából, nemzetközi áruszállításból tevődik össze. A cég hulladékszállítást szolgáló eszközei: 2 db MAN típusú présfelépítményű hulladékszállító tehergépkocsi 1 db MAN típusú forgódobos felépítményű hulladékszállító tehergépkocsi 2 db MAN típusú konténerszállító tehergépkocsi 2 db MAN típusú kis méretű teherszállító gépjármű 2 db VW típusú teherszállító gépjármű A települési szilárd hulladékok gyűjtésére a Kft a lakosság részére 110-120 literes gyűjtőtartályokat, illetve gyűjtőzsákokat biztosít. A települési szilárd hulladékot hetente (városias részen heti kétszer) illetve kéthetente szállítják el a településekről, évente 1-2 alkalommal lomtalanítást szerveznek. A hulladék ártalmatlanítása a Kft. Üzemeltetésében lévő répcelaki (Répcelak 076/26 hrsz) hulladéklerakón történik. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft tevékenységének bemutatása: A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. tulajdonosa Szombathely Megyei Jogú város Önkormányzata. A Szombathelyi Városgazdálkodási Kft. a tulajdonát képező (Szombathely Erdei iskola út) és az üzemeltetésében lévő hulladéklerakón kb. 60.000 tonna hulladékot gyűjt és ártalmatlanít évente. A társaság 2001 tavaszán új korszerűen szigetelt lerakó nyitott 2 ha-os területen és kezdte meg a lerakási munkákat. A harmadik évezred környezetvédelmi igényeit is kielégítő lerakó, várhatóan 20 évig megoldja a települések hulladékának elhelyezését.


23

A lakosság 12 fajta edényzetből 50 literestől 1100 literesig választhat. A közterületeken pedig a hagyományos edényzeten kívül 3 m³ -től 30 m³ -es edényig bármely űrtartalmút választhatja az önkormányzat. Szolgáltatásukat 13 db öntömörítős, univerzális hátfalú, hulladékgyűjtő, 5 db emelőkaros, konténeres és 4 db emelőhorgos, pótkocsis nagy konténeres gépkocsival látják el. Szabó Norbert (Sárvár, Cukorgyár u. 8.) tevékenységének bemutatása: A vállalkozó a települési folyékony és szilárd hulladék elszállításával kapcsolatos közszolgáltatást végez. A vállalkozó rendelkezik települési folyékony és települési szilárd hulladék begyűjtésére és szállítására, a települési hulladékkal kapcsolatos tevékenységek végzésének feltételeiről szóló 213/2001. (XI.14.) Korm rendelet alapján kiadott érvényes engedélyekkel: Szabó Norbert hulladékszállító eszközei: 2 db IFA W 50 LA/F iszapszippantó 6560 cm3 hengerűrtartalom 1 db RÁBA U 26 230 DFA tehergépkocsi 10349 cm3 hengerűrtartalom.

A területen működő, egyéb hulladékot begyűjtő szervezetek a tervezés időpontjában Hulladék fajtája Egészségügyi hulladék Állati eredetű hulladék Egyéb hulladékok (étolaj, zsír, ételmaradékok)

Település Répcelak Csánig Nick Répcelak Csánig Nick Répcelak Csánig Nick

Begyűjtő, szállító neve

Székhely (település)

Begyűjtő kapacitása (t/év)

Kezelő megnevezése

A vizsgált időszakban nem történt ilyen hulladék szállítása.

ATEV RT.

Budapest

A vizsgált időszakban nem történt ilyen hulladék szállítása.

Florasca Környezetgazdálkodási Kft.

Osli

A vizsgált időszakban nem történt ilyen hulladék szállítása

ATEV Rt (1097 Budapest Illatos u. 23) bemutatása Az ország egész területén keletkező állati eredetű hulladékok, melléktermékek összegyűjtésével és ártalmatlanításával foglalkozik. A hulladékokból húslisztet állít elő, komposztálja, illetve ártalmatlanítja. Telephelyei működési engedéllyel rendelkeznek az illetékes Megyei Állategészségügyi és Élelmiszer Ellenőrző Állomásoktól. Korábban az ATEV Rt. Sárvári Gyára végezte a hasznosítást, a megszűnést követően az ATEV Rt. Győri Gyárába szállítják az állati eredetű hulladékokat.

FLORASCA Környezetgazdálkodási Kft. (Osli, Tőzegüzem hrsz. 035/6.) bemutatása Győr-Moson-Sopron megye területén közszolgáltatói szerződések alapján végzi a települési folyékony hulladék, valamint technológiai szennyvizek és folyékony veszélyes hulladékok gyűjtését, szállítását. A társaság rendelkezik a Környezetvédelmi Felügyelőség által kiadott, a veszélyes hulladékok illetve nem veszélyes hulladékok begyűjtésére és szállítására vonatkozó, érvényes engedélyekkel. A Florasca Kft. egész tevékenységét áthatja a minőségi munkavégzésre való törekvés a cég rendelkezik az MSZ EN ISO 9001:2009 és MSZ EN ISO 14001:2005 minősítéssel.


24

A tervezés időpontjában működő hasznosító szervezetek Üzemeltető neve, címe

Telephely Mezőgazdasági területek

Innowest Kft.

Hasznosítási kód

Kezelt hulladék

Létesítmény kapacitása (t/év)

Kezelt hulladék mennyisége (m3/év)

R10

Kommunális szennyvíziszap

n.a.

3085 m³/év

Engedélyezett, illetve hosszabb távon működő lerakók bemutatása

Telephely

Lerakó típusa

Répcelak 076/26 hrsz

Nem veszélyes hulladéklerakó

Gyűjtési körzet Répcelak, Csánig

Lerakott hulladék Települési szilárd hulladék

Lerakott hulladék mennyisége (m3/év)

Engedélyezett kapacitás (t)

Potenciális szabad kapacitás (t)

3000

42000

n.a.

Építési engedély száma: 179-2/1993., 304-4/1996 A répcelaki lerakó 1998-ban épült. A hulladéklerakó aljzatszigetelésének rétegrendje a jogszabályi előírásoknak megfelel. Az elvezetett csurgalékvíz szigetelt gyűjtőmedencékbe jut, majd locsolással visszaforgatásra kerül a hulladékfelületre. Biztosított a keletkező biogázok elvezetése, a hulladék kompaktorral történő tömörítése. A telephelyre beérkező hulladékok hídmérlegen kerülnek mérlegelésre. A répcelaki hulladéklerakóra három település kb. 3.300 lakosának hulladéka kerül beszállításra.


25

A felhalmozott hulladékok tárolásának, helyzetének ismertetése Belátható időn belül fel kell számolni az engedély nélküli, illegális (vad), használaton kívüli vagy nem rendszeresen használt lerakókat. Ezért számba kell venni azokat a telepeket, helyszíneket, ahol ilyen hulladék található a településeken. Engedély nélküli, illegális (vad) lerakók, használaton kívüli vagy nem megfelelő műszaki védelemmel rendelkező lerakók és az ott lévő hulladékok mennyisége Helyszín

Koordináták

Terület tulajdonosa

Répcelak 076/28

-

Önkormányzat

Csánig 110/8 és 056

-

Önkormányzat

Csánig 032 és 026

-

Önkormányzat

Lerakott hulladék megnevezése Építési/bontási törmelék, zöldhulladék Építési/bontási törmelék, zöldhulladék Építési/bontási törmelék zöldhulladék

Lerakott hulladék mennyisége Pontos mennyiség nem ismert Pontos mennyiség nem ismert

Eljárás indult ismeretlen elkövető ellen

~ 50 m³

Elszállítás alatt

Pontos mennyiség nem ismert Pontos mennyiség nem ismert

Nick 380/1

E497192 – N230879

Önkormányzat

Építési/bontási törmelék

Nick 379

E497217 – N230883

Magánszemély

Építési/bontási törmelék

Nick 096/15

E495715 – N229459

Cég

Építési/bontási törmelék elektronikai és háztartási hulladék

Pontos mennyiség nem ismert

Állapota





5.2. A települési szilárd hulladékgazdálkodás helyzetelemzésénél túl ismertetendő tényezők A területen a települési hulladék részeként keletkező biológiailag lebomló szerves hulladék mennyisége, és ebből a lerakásra kerülő mennyiség, a jelenlegi komposztáló- és egyéb kezelőkapacitás. Települési szilárd hulladék becsült biológiailag lebontható anyagtartalmát a következő táblázatban és diagramon mutatjuk be. Hulladék

Répcelak

Települési szilárd hulladék mennyisége Ebből: Papír 17% Szerves anyag 38% Összes biológiailag lebontható A tervezési területen keletkező települési anyagtartalma.


715

Mennyiség t/év Csánig Nick 87

121 14 271 33 392 47 szilárd hulladék becsült

81

Összesen 883

13 148 31 335 44 483 biológiailag lebontható

26

A biohulladékokat kezelő telephelyek adatai: A településeken nincs biohulladékot kezelő telep. A következő táblázat tartalmazza az állati hulladékot elszállító céget, a konyhai hulladékot elszállító céget és a településekről elérhető komposztáló telepeket.

Telephely

ATEV Rt. Győr

SZOVA Kft. Szombathely 10427/4 hrsz. 10442/3 hrsz. Kőszegi Városgondnokság Kőszeg 0117/3 hrsz. Müllex Kft. Harasztifalu, Nyárfa sor 053/1 hrsz. 053/2 hrsz.

Kezelés módja

Kezelt hulladék

Létesítmény kapacitása t/év

Keletkező termék

Anyagában történő hasznosítás, hőkezeléses komposztálás

Állati eredetű hulladék

Komposztálás

Települési biológiailag lebomló hulladék

6000 Komposzt

Komposztálás

Biológiailag lebomló hulladék

1722 Komposzt

komposztálás

Biológiailag lebomló hulladék, települési szennyvíz tisztításából származó iszapok

Komposzt Hulladéklerakón 6000 takaróföldként való hasznosítása

12000

Húsliszt, komposzt

Az ingatlanok tulajdonosait az önkormányzat évente közmeghallgatáson tájékoztatja a házi komposztálás előnyeiről, alkalmazási lehetőségeiről, a hulladéklerakó tehermetnesítése érdekében.


27

5.3. A települési folyékony hulladékkal való gazdálkodás helyzetelemzése A településeken keletkező települési folyékony hulladék mennyisége A szakértők szerint az országos átlagos vízfogyasztás 100 liter/fő naponta és a fogyasztott vízmennyiségből mintegy 80%-ban lesz szennyvíz. Az alkalomszerű szippantás miatt, - mivel nem a keletkezés időpontjában kerül szippantásra és elszállításra a tárolóeszközök zárt építése esetén is van veszteség a párolgás miatt, illetőleg a hosszabb idejű tárolás ideje alatt meginduló biológiai folyamatok következtében végbemenő természetes sűrűsödésből eredően. Az elszállítandó mennyiségnél számolni kell azzal, hogy a szennyvíz tárolására szolgáló tárolók nem zártak, aminek következtében további veszteség jelentkezik, vagyis a tengelyen elszállítandó hulladékmennyiség kevesebb lesz. Amennyiben a tárolók zártak a tárolás során adódó párolgás miatt a keletkező nyers szennyvíznél 20%-kal kevesebb szennyvízmennyiség kezeléséről kell gondoskodni. Amennyiben a tároló nem zárt, a keletkező nyers szennyvíznek csak kb. a tizenketted része (8-9 %) marad a tárolóban.

A településeken keletkező és a begyűjtött települési folyékony hulladék mennyisége: Keletkező Közcsatornán Átlagos szennyvíz el nem Település Népesség szennyvízmennyisé vezetett keletkezés ge mennyiség fő m³/fő/év m³/év m³ % Répcelak 2396 25,55 61218 27782 31 Csánig 383 25,55 9786 9786 100 Nick 519 25,55 13260 -

A települési folyékony hulladék kezelése:

Származási hely Répcelak Csánig Nick

Begyűjtő neve Szabó Norbert Szabó Norbert Szabó Norbert

Begyűjtők, szállítók Kapacitás, engedélyezett Székhely mennyiség m³/év Sárvár, Cukorgyár u. 8 Sárvár, 18 000 Cukorgyár u. 8 Sárvár, Cukorgyár u. 8


Gyűjtött mennyiség 2010-ben m³

Kezelési mód

60

szennyvíztisztító

10


10


28

Származási hely Répcelak Csánig Nick

Begyűjtött mennyiség 70 m³ 10 m³

Kezelés módja

Kezelőtelep üzemeltetője

Szennyvíztisztító

Vasivíz Rt Répcelak


5. 4. A települési szennyvíziszappal való gazdálkodás helyzetelemzése A szennyvíztisztító közműveiben keletkezett iszap mennyisége 2010-ben: Szennyvíztisztító Összes Összes mennyiség mű telephelye mennyiség m³/év szárazanyag t/év * Répcelak 732 hrsz. 1670 83,5 Nick 0207 hrsz. n.a. n.a. * 5%-os szárazanyag tartalommal számolva A tervezési terület szennyvíziszap-kezelési jellemzői, hasznosítási módjai, hasznosított mennyiség és aránya, további hasznosítási lehetőségek, ártalmatlanított mennyiség (lerakás) és aránya. A települési szennyvíziszap hasznosítása: Szennyvíziszap hasznosítás Hasznosítási Hasznosítást Hasznosítás Alkalmazott terület végző neve módja technológia nagysága (ha) mezőgazdasági Innowest Kft. Szombathely, *RIO 45 elhelyezés Sugár u. 2. injektálással

Települé s hrsz

Engedélyezett mennyiség (t)

Répcelak 076/23

1035

* Talajban történő hasznosítás, amely mezőgazdasági vagy ökológiai szempontból előnyös (Hgt) Vas Megyei Víz és Csatornamű Rt (Szombathely, Rákóczi F u. 19.) által üzemeltetett répcelaki szennyvíztisztító (Répcelak 732 hrsz) 3 x 200 m³/nap kapacitású. Típusa Purator KBA eleveniszapos berendezés mechanikai és biológiai fokozattal. A tisztítóra csak Répcelak város csatornája van rákötve. A tisztított víz befogadója a Répce patak. Az Innowest Kft. Répcelak Város és a Pannontej Zrt. Répcelaki Üzemének biológiai szenyvíztisztítójában keletkező kommunális szennyvíziszapot helyezi ki az előzetesen engedélyezett mezőgazdasági művelés alatti területekre. A kommunális szennyvíziszap kiszállítását a szennyvíztisztítókból az elhelyezési területek és hulladéklerakó melleti tárolómedencékbe az üzemeltetők intézik. A tárolómedencékből a homogenizált iszapot Terra Gator 2104 és 2204 típusú önjáró injektálógépekkel viszik ki az elhelyezési területekre. A tárolómedencékben gyűjtött és tárolt kommunális szennyvíziszapot annak homogenizálása után középmély talajlazítással egymenetben beinjektálják a talajba. A Vasivíz Zrt. által üzemeltett 2 db, darabonként 800 m³ térfogatú műszaki védelemmel (szigeteléssel) ellátott tárolómedencékben gyűjtik a szennyvíziszapot.


29

6. Az elérendő hulladékgazdálkodási célok meghatározása Nemzeti Hulladékgazdálkodási Stratégia A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium 2006-ban készítette el a 2006-2015 időszakra vonatkozó települési szilárd hulladékgazdálkodás stratégiját, illetve a program támogatási stratégiáját. 6.1. A tervidőszak alatt prioritást kell, hogy kapjanak az alábbi teendők: A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtési és kezelési rendszereinek tovább fejlesztése a csomagolási, valamint a biológiailag bontható hulladékok előírt hasznosítási arányainak teljesítése érdekében. Az építési és bontási hulladékok hasznosítást elősegítő kezelésének tervezett mértékű megoldása. A veszélyes hulladékok begyűjtési arányának növelése, különös tekintettel a hulladékolajokra, az akkumulátor és elem hulladékokra, valamint az állati eredetű hulladékokra. A szennyvíziszapok és a települési zöld- és biohulladékok komposztálással történő hasznosításának közös létesítményekben történő teljes körű megvalósítása. A felszámolandó, illetve rekultiválandó hulladéklerakókkal kapcsolatos feladatok végrehajtása. A gumi, az autóroncs és az elektronikai hulladékok hasznosítási követelményeinek teljesítése érdekében a tervidőszak alatt ki kell dolgozni ezek elkülönített begyűjtési és kezelési rendszereit, meg kell kezdeni a jelzett hulladékok hasznosítását lehetővé tevő kezelési rendszerek kiépítését. Hulladékudvar kialakítása Répcelak területén.

A települési szilárd hulladékok szelektív gyűjtésének és begyűjtésének szükségessége Az Európai Uniónak a lerakásra kerülő hulladék biológiailag lebomló szervesanyagtartalmának csökkentését előíró 99/3l/EK irányelvének, valamint a csomagolóanyagokról, a csomagolási hulladékok kezeléséről szóló 94/62/EK irányelvének való megfeleléshez szükséges a szelektív gyűjtés fokozatos fejlesztése. A törvényi előírások teljesítéséhez szükséges a települési szilárd hulladékból elkülönítetten gyűjteni a bio (konyhai és étkezdei) és zöld hulladékot, a papírt és az egyéb (műanyag, fém, üveg, textília, stb.) hasznosítható hulladékokat. Szükséges a házi komposztálás kialakítása, motiválása. A papír és az egyéb hasznosítható hulladékok jelentős része csomagolási hulladék. Az egyéb forrásból (gazdálkodói) származó csomagolási hulladék arány kevés a hasznosítási követelmények teljesítéshez. A tervezési terület települései közül Répcelak, Csánig, települési hulladéka a répcelaki lerakóba kerül beszállításra, Nick település hulladéka a szombathelyi hulladéklerakóba kerül. A lerakókat több település közösen használja, így a biohulladék lerakási korlátozásnak a lerakón kell érvényesülni. A cél elérése érdekében egy minden szempontra (költségek, lakossági részvételi hajlandóság, elkülönítetten gyűjtött hulladékok hasznosítási, értékesítési lehetőségei, stb.) kiterjedő vizsgálatnak kell megelőzni az önkormányzatok ezirányú döntését.


30

Építési és bontási hulladékok A terv készítésének időszakában nem álltak és nem is voltak előállíthatóak az építési és bontási hulladékok keletkezési adatai, ami elsősorban az adatszolgáltatásra és nyilvántartásra vonatkozó jogszabályi előírások hiányának tudható be. Az nyilvánvaló, hogy a településeken évről-évre változó mennyiségben, de keletkezik ilyen hulladék. Jelenleg a településeken ilyen nemű hulladék lerakására nincs lehetőség. Megyén belül: Vép, Sótony és Vönöck településeken lehet építési és bontási hulladékot lerakni. A terv keretében csak az önkormányzati kompetenciába tartozó, építési és bontási munkákból, valamint a lakosság ezirányú tevékenységéből származó hulladékok kezelésével indokolt foglalkozni. Az OHT és a területi terv is rögzíti az építési és bontási hulladékok 50 %-os hasznosítási arányának a tervidőszak végére történő elérését. Ennek a folyamatába kell a tervezési terület településeinek is részt venni, de a konkrét módja részleteiben egyelőre nem határozható meg. Veszélyes hulladékok Az önkormányzati felelősségi körébe sorolható veszélyes hulladékok két csoportját különböztethetjük meg. Az egyik önállóan megjelenik. Ide tartoznak az Önkormányzat fenntartásában lévő egészségügyi szolgáltatás hulladékai és a közterületen elhullott állatok tetemei. A másik keveredve jelentkezik a települési szilárd hulladék részét képezve. Nehezen kezelhető problémát jelent a települési szilárd hulladékkal együtt gyűjtött és keverten begyűjtött, majd kommunális lerakóban elhelyezett veszélyes hulladékok kérdése. A háztartásokban számos veszélyes hulladék képződik. Ilyenek az elemek, akkumulátorok, festékek, növényvédő szerek és göngyölegeik, olaj hulladékok és göngyölegeik, lejárt szavatosságú gyógyszerek, stb. Egyéb megoldás hiányában a felsorolt hulladékok a háztartási hulladékokat gyűjtő edényzetbe kerülnek. Egyedül a használt akkumulátorok jutnak el részben a kezelőkhöz, döntően azért, mivel az átvevők fizetnek a hulladékért, míg minden más esetben a hulladék termelőjének kell a kezelés költségét állnia. A szelektív begyűjtésük különböző módokon lehetséges. Házhoz menő begyűjtő járat alkalmazásával, vagy hulladékgyűjtő udvar létesítésével oldható meg a hulladékok összeszedése. A közszolgáltatás körében évente egykét alkalommal megtartott lomtalanításhoz kapcsolódóan is meg lehet szervezni a begyűjtésüket. Csak gyűjtő szigetekből álló szelektív begyűjtési módszerrel a háztartási veszélyes hulladék alkotók elkülönített összeszedése nem lehetséges, mivel a folyamatos felügyelet, őrzés hiányában a gyűjtő szigeten tilos az elhelyezésük. Szennyvíziszapok és a települési zöld- és biohulladékok együttkezelése A közüzemi szennyvíztisztító telepen képződő fölösiszap és a települési hulladékból elkülönítetten gyűjtött zöld- és biohulladék komposztálással történő hasznosítása egy jól bevált kezelését jelenti a hulladékoknak. Technológiai szempontból is előnyös a két anyag keverése, mivel általa a kívánatos C : N arányt a komposztálandó anyagban biztosítani lehet. Számos komposztálási technológia létezik. Mind a technológiával mind pedig a telep kialakításával kapcsolatos környezetvédelmi követelményeket miniszteri rendelet szabályozza. Amint az az előzőekből már kitűnik, Répcelak szennyvíztisztítóján képződő iszapot kb. 5 % szárazanyag-tartalommal mezőgazdasági területre helyezik ki injektálásos technológiával. E kezelési mód környezetvédelmi megítélését tekintve nem esik kifogás alá, így az eddigi gyakorlat a jövőben is folytatható.


31

A felszámolandó, illetve rekultiválandó hulladéklerakók tennivalói A lerakókon a lakosság huzamos időn keresztül, rendszeresen helyezett el hulladékot. Az engedéllyel nem rendelkező lerakókon a viszonylag nagy mennyiségű és közelebbről nem ismert összetételű hulladékot műszaki védelem nélkül helyezték el, ezáltal környezetveszélyeztetés, esetleg károsítás állhatott elő. A gumi, az autóroncs és az elektronikai hulladékok Mindhárom hulladékfajta - az egyéb források mellett - a lakosságnál is képződik. További közös jellemzőjük, hogy méretüknél fogva a szokásosan használt gyűjtőedényzetekben nem helyezhetők el, így a begyűjtésük speciálisan oldható meg. Az eddigi gyakorlat szerint a veszélyesnek nem minősülő autógumiktól és a veszélyes és nem veszélyes formában is jelentkező elektronikai hulladékoktól a lakosság a lomtalanítási akciók alkalmával vált meg, illetve az autógumit térítés nélkül vagy díj ellenében otthagyhatta a szerelőműhelyben. A túlnyomórészt szintén veszélyes hulladéknak tekintendő kiselejtezett járművek autóbontást is végző gépjárműjavítást, alkatrész kereskedelmet folytató szervezetekhez kerültek. A terv készítéséhez a hulladékok keletkezéséről konkrét adatok nem álltak rendelkezésre.


32

6. A hulladékkeletkezés csökkentési célkitűzései a tervezési területen, a tervidőszak végére várhatóan keletkező hulladékok mennyisége és összetétele 6.1. A képződő hulladék mennyiségének várható alakulása A nem veszélyes hulladékok keletkezésének tervezett mennyisége: A települési szilárd hulladékok várhatóan kb. 1,5 %-kal keletkeznek nagyobb mennyiségben évente. A kis fajsúlyú csomagolási hulladékok (műanyag palackok) növekvő képződése miatt térfogatában még nagyobb ütemű hulladékképződéssel kell számolni (évente kb. 3 %-kal). A települési folyékony hulladék a tervidőszakban végrehajtandó csatornázás, illetve a csatornával rendelkező, de rá nem kötött ingatlanok csatlakoztatása révén és ezek mértékében csökkenni fog. Répcelak szennyvíztisztítóján képződő fölösiszap mennyisége, a tisztítóra csatlakozó települések és így a tisztításra kerülő szennyvíz növekedésének arányában nőni fog. Mivel az építési és bontási hulladékok tényleges keletkezéséről nem állnak rendelkezésre kiindulási adatok, ezért a jövőre nézve konkrét, számszerűsített becslésekbe indokolatlan bocsátkozni. Az életszínvonal emelkedése következtében vélhetően növekedni fog a képződött mennyiség. A képződő települési szilárd hulladékból szelektíven gyűjtött hulladékáramok tervezett mennyisége A települési szilárd hulladék szelektív gyűjtéséről rögzítettek alapján az önkormányzatok döntési kompetenciájába tartozik az, hogy a településen mikor és milyen módon vezetik be a szelektív hulladékgyűjtést. A vizsgált önkormányzatok területén részben megvalósulásra került a szelektív hulladékgyűjtés. Nick község külterültén a Műgáti üdülőövezetbe tervezik szelektív sziget kihelyezését, hogy csökkenjen az önkormányzat konténerében történő nagy mértékű lakossági hulladék lerakás. Vissza kell utalni azon korábbi megállapításra, miszerint, ha csak gyűjtő szigetből áll a szelektív gyűjtési rendszer, akkor a hasznosítható veszélyesnek nem minősülő frakciók elkülöníthetők, de a háztartások veszélyes hulladéka a vegyesen gyűjtött részben marad vissza. 6.2. Csökkentési célok A csökkentési célok kétféleképpen értelmezhetők. Egyrészt célként lehet előirányozni a hulladékok abszolút mennyiségének a csökkentését. Másrészt a célok korlátozhatók az ártalmatlanítást jelentő kezelések arányának a csökkentésére. Mindezek figyelembevételével az egyes hulladék fajták esetében a helyzet várhatóan az alábbiak szerint alakul a tervidőszak végére: Nem veszélyes hulladékok helyzete Települési szilárd: Összességében a képződő mennyiség a tervezési időszak végére csökken, mivel a szelektív gyűjtés bevezetése után a szelektíven gyűjthető hulladékok nem kerülnek bele a szilárd háztartási hulladékok közé. Települési folyékony: A képződött mennyiség csökken, de az ártalmatlanítás aránya növekedni fog, amennyiben a szennyvízgyűjtő aknákat zárttá, szivárgásmentessé alakítják át, és valamennyi keletkezett és begyűjtött hulladék a szennyvíztisztítóban kerül kezelésre. Kommunális szennyvíziszap: A mennyisége nő és várhatóan 100 %-ban hasznosításra kerül.


33

Építési és bontási hulladékok: Az életszínvonal várható emelkedése a képződő hulladékok mennyiségének növekedésével fog járni. Az ártalmatlanítás aránya a jelenlegihez képest csökken, nő a hasznosított mennyiség. A kiemelten kezelendő hulladékáramok helyzete Egészségügyi hulladékok: Az ellátás javulásával a képződött mennyiség nő, az ártalmatlanítás aránya változatlan marad. Állati eredetű hulladékok: Vélhetően a közterületen elhullott állatok száma stagnálni fog. Az ártalmatlanítás arányában sem várható változás. Hulladék olajok: A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése esetén (hulladékudvar) a kezelendő mennyiség egyre nő. Elektromos és elektronikai berendezések: Hulladékgyűjtő udvar esetén egyre nő a kezelendő hulladék mennyisége. A hasznosítás feltételeinek javulása, a gyártók visszavételi kötelezettségének egyre jobb színvonalú teljesítése esetén nő a hasznosítás aránya. Kiselejtezett gépjárművek: A keletkezésben enyhe növekedés várható. A hasznosítás arányának az ide vonatkozó EU irányelv szerint 2006-ra 85 %-ra kell emelkedni. Csomagolási hulladékok: A szelektív gyűjtés arányaitól függően nő a hasznosítás mértéke. Gumi hulladék: A képződött mennyiség növekedésével kell számolni. A begyűjtés hatékonyságának a növekedésével nő a hasznosított mennyiség.

6.3. Hulladékudvar kialakítása Vas megye 127 településén példa értékű összefogással Répcelakon is az Európai Unió Kohéziós Alapjának támogatásával újul meg a szelektív hulladékgyűjtés rendszere. A sikeres KEOP pályázat két fordulós. Az első forduló XXI. Századi követelményeknek megfelelő hulladékgazdálkodási program előkészítését és tervezését, a második forduló a megvalósítását támogatja. A létesítmények kivitelezésére, a szükséges gépek beszerzésére a 2. fordulós pályázat elbítálását követően 2012-2014 között kerül sor. A rendszer üzemeltetése várhatóan 2014-ben kezdődik. Répcelakon létesülő hulladékudvaron a lakosság térítésmentesen elhelyezheti a háztartásában keletkező nagyobb tömegű papír – ez lehet nagyobb doboz is, ami nem fér a szelektív gyűjtő konténerbe műanyag – PET palack, vagy bármilyen műanyag tárgy üveg – befőttes, szörpös, pezsgős vgy bármilyen más nem visszaváltható palack, sőt még ablaküveg is fém – italos dobozoktól a rozsdás vasig minden fémhulladék zöldhulladékot – ha a komposztáló láda otthon kicsinek bizonyol a hulladékudvarban is leadható különféle lomok – bútor, lakástextil, rossz ruha veszélyes hulladékok – vegyszer, festék, elem, akkumulátor, izzók, fénycsövek, olaj, zsír, gumi, elektromos és elektronikai berendezések Minden településre bevezetésre kerül a házhoz menő zsákos szelektív hulladékgyűjtés. A zsákok kizárólag a hasznosítható csomagolási hulladék szelektív gyűjtésére használhatók. A szolgáltató bizonyos időszakonként, a lakosság előzetes tájékoztatásával az ingatlan elől szállítja el a kihelyezett zsákokat. Az üvegeet a gyűjtő pontokon felállított edényekben lehet a továbbiakban is elhelyezni.


34

A háztartásokban kelezkező komposztálható hulladék humusszá alakítására a lakosság komposztáló ládákat igényelhet, azok szakszerű használatához pedig képzést kap. A háztartási hulladékok egyharmada hasznosítható szerves anyag, amelyből összegyűjtve értékes komposzt nyerhető. A legtöbb zöldség, gyümölcs fel nem használt része, héja, a tojáshéz, a kávézacc, a kerti zöldhulladék, a fű a levél, a gally komposztálható. A komposztáló ládák segítségével ezek ásványi anyagokban igen gazdag humusszá alakíthatók. A komposztálás lehetőséget ad arra, hogy valamit tegyünk a környezetünk azon kis darabjáért, amellyel nap mint nap találkozunk. A szelektíven gyűjtött hulladék a kialakításra kerülő hulladék válogató műbe kerül Szombathelyre. Itt zárt csarnokban történik a beszállított hulladékok átmeneti tárolása, tisztító válogatása, tömörítése és bálázása, majd a bálák tárolás. Ezután a bálákat feldolgozó üzemekbe szállítják, ahol másodnyersanyagként újrahasznosítják különböző termékek gyártására.


35

6.4. Hulladékhasznosítási, ártalmatlanítási célkitűzések tervezése Az OHT-II -ben 2014-ig megfogalmazott általános célkitűzések Önkormányzati felelősségi körbe tartozó hulladékáramok: Hulladékáram

Települési szilárd hulladék

Települési folyékony hulladék és kommunáli s zsennyvízi szap

Megelőzés

A képződő települési szilárd hulladék 2014-ben sem haladhatja meg az 500 kg/fő/év, ezen belül a háztartásokban a napi 1 kg/fő mennyiséget.

Szükséges a fajlagos vízhasználat mérséklése.

Hasznosítás

Ártalmatlanítás

A szelektív gyűjtés infrastruktúrájának biztosítása a lakosság 80%-a számára. A képződő települési szilárd hulladék hasznosításának 40% fölé emelése. A települési szilárd hulladék újrafeldolgozható papír, műanyag, fém, üveg és zerves frakciói esetében az újrafeldolgozás arányának 40% fölé emelése. A papír, üveg, fém és műanyag hulladékok 35%-os újrafeldogozása 2020-ig 50%. A biológiailag lebomló összetevők elkülönített kezelésének emgoldása oly módon, hogy 2016-ban legfeljebb 820 ezer tonna biológialig lebomló szervesanyag tartalmú települési hulladék kerüljön lerakásra.

Szennyvíziszapok hasznosításának teljes biztosítása.


körű

A lerakással történő ártalmatlanítás arányá nak 60% alá kcsökkentése. A bezárt lerakók rekultiválása, lerakótelepek komplex kezelőtelepekké fejlesztése. A vegyes települési hulladék biztonságos ártalmatlanításhoz, illetve energetikai hasznosításához szüksgées hazai kapacitások folyamatos biztosítása.

A csatornán el nem vezetett szennyvizek kezelése, a szennyvíztisztítókban , illetve egyedi szennyvízkezelő, csatornapótló, természetközeli megoldásokkal.

36

Gyártói felelősségi körbe tartozó hulladékáramok: Hulladékáram

Megelőzés

Hasznosítás

Ártalmatlanítás

Csomagolás

A felhasznált csomagolás fajlagos mennyiségének csökkentése, összmennyiségének 101 millió tonna/év alatt tartása. Az újrahasználati rendsezrek minél szélesebb körű használata Néhézfém-tartalmi korlátozások betartása

2012-ben a képződő csomagolási hulladékok 60%-os hasznosítása, ezen belül 55%-os újrafeldolgozása úgy, hogy papírra-kartonra és üvegre 60%-os, fémre 50%-os, műanyagra 22,5%-os, fára 15%-os újrafeldolgozás teljesüljön, 2014-ben a hasznosítás és az ájrafeldogozás további 5%kal növekedjen. A 2008/98/EK irányelv 2020-ra vonatkozó célkitűzéseinek teljesítésére való felkészülés.

A hasznosítható összetevők lerakásának korlátozása

Gumiabroncs

Az arra alkalmas gumiabroncsok újrafutózása. A hosszabb hasznos élettartamú gumiabroncsok preferálása.

A hulladékká vált gumiabroncsik teljes körú begyűjtése és hasznosítása.

A lerakási tilalmak folyamatos teljesítése.

Elemek, akkumulátorok

Újratölthető és tartós elemek preferálása. Hoszabb hasznos élettartamú és hatékonyabb akkumulátorok preferálása. Nehézfém-tartalmi korlátozások betartása

Hordozható elekek és akkumulátorok 25%-os visszagyűjtése 2012-ben, 2014-ben 35 %, 2016-ban 45%, újrafeldolgozás Ipari és gépjármú elekem és akkumulátorok teljes körű visszavétele és újrafeldogozása Az ólom-tartalmú elemek és akkumulátorok 75%-os egyebek 50%-os újrafeldolgozása

A lerakási tilalmak folyamatos teljesítése.

Ekektromos és elektronikai berendezések

Nehézfém-tartalmi korlátozások betartása Szervízés garanciális szolgáltatások bővítése Használt készülékek és alkatrészek

2014-ben 45%-os 2016-ban 65% visszagyűjtés A begyűjtött berendezések 85%-os hasznosítása, 80%os újrafeldolgozása, illetve újrahasználara előkészítése

A nem hasznosuló hányad megfelelő ártalmatlanítása


37

Gépjárművek

újrahasználatának ösztönzése Hoszabb hasznos élettartamú berendezések preferálása Nehézfém-tartalmi korlátozási betartása Szervíz és garanciális szolgáltatások bővítése Használt alkatrészek újrahasználatának ösztönzése Közösségi közlekedés preferálása

A hulladékká vált M1, N1 gépjárművek teljes körű visszavétele és szakszerű bontása. A visszavett, forgalomból véglegesen kivont M1, N1 gépjárművek 95%-os hasznosítása, 90%-os újrafeldolgozása, illetve újrahasználatra előkészítése

A nem hasznosuló hányad megfelelő ártalmatlanítása

Termelői felelősségi körbe tartozó hulladékáramok: Hulladékáram

Veszélyes hulladék

Megelőzés A képződő veszélyes hulladék mennyisége A kármentesítésből származó hulladékokkal együtt se – ne haladja meg az évi 1 millió tonnát A képződő veszélyes hulladék mennyiségének az összes hulladék 5%-a alá szorítása A veszélyes anyag felhasználás, illetve a termékek veszélyes anyag tartalmának csökkentése, a veszélyes anyag tartalmi korlátozások betartatása A háztartások veszélyes hulladék „termelésének” csökkentése


Hasznosítás

Ártalmatlanítás

a hulladékként veszélyesnek számító termékek javításával, szervizelésével törekedni kell azok újrahasználatra alkalmassá tételére a hasznosítás arányát 35% fölé kell emelni A használat során veszélyes szennyeződött anyagok regenerálásának preferálása A kisvállalkozások és háztartások veszélyes hulladékai elkülönített begyűjtésének és újrafeldolgozásának fejlesztése

A biztonságos ártalmatlanításhoz szükséges hazai kapacitások folyamatos biztosítása Az égethető és hasznosítható veszélyes hulladékok lerakásának korlátozása A tovább nem használható veszélyes anyagok hulladékkénti összegyűjtése és szakszerű ártalmatlanítása A termikus ártalmatlanítás során hő képződő hasznosításának növelése

38

Azbeszt

A gyártási, forgalmazási és A hasznosítási betartatása újrahasználati tilalmak betartatása

Egészségügyi hulladék

A fertőzőképes és potenciálisan fertőző hulladékok elkülönített gyűjtése az egyéb nemveszélyes hulladékoktól

Növényvédősz er hulladék és növényvédősz errel szennyezett cosmagolóeszk öz hulladék

A hatóanyag korlátozások és tilalmak betartatása A hasznosítási A bio- betartatása növényvédelem preferálása

Hulladékolajo k

gyűjtés Az olajok Elkülönített biztosítása kiömlésének, A begyűjtés hatékonyságának szivárgásának növelése elkerülése A begyűjtött olajok halogén


tilalom

A garantáltan nem fertőző, hasznosítható hulladékfajták szelektív gyűjtése és hasznosításra történő átadása

tilalom

A bontás egészségügyi feltételeinek betartatása Az illegális lerakás elkerülése Az ártalmatlanítási kapacitások területi sűrítése Törekedni kell arra, hogy az egészségügyi veszélyes hulladék ártalmatlanítása égetéssel történjék, ezzel egyben a lerakókon elhelyezett hulladékok biológiailag bontható része is csökken A termikus ártalmatlanítás során képződő hő hasznosításának növelése A fertőző egészségügyi hulladék lerakásának megakadályozása Az egészségügyi hulladék kezelési rendszerek bevezetése a szociális intézményekben A történelmi hulladék kezelésének megoldása A képződő hulladék begyűjtési rendszerének fejlesztése A hulladékok előírásszerű, elsősorban égetéssel történő ártalmatlanítása A biológia ártalmatlanítási módszerek fejlesztése A termikus ártalmatlanítás során

39

PCB/PCT

Egyéb, gazdasági tevékenységek ből származó, nem veszélyes hulladék

Építési-bontási hulladék

hő A veszélyes (klór) tartalma mérésének képződő biztosítása hasznosításának adalékanyagok Az olajjal szennyeződött növelése kiváltása anyagok lehetőség szerinti megtisztítása, újrahasználatra előkészítése A regenerálás preferálása Az energetikai hasznosítás feltételeinek egyértelművé tétele A PCB tartalmú berendezések A gyártási, megtisztítása, illetve forgalmazási és A hasznosítási tilalom lecserélése, az betartatása eltávolított PCB-k és újrahasználati tilalom lecserélt berendezések betartatása ártalmatlanítása 2010. december 31-ig 2014-ben a gazdasági tevékenységből A képződő hulladék 50%A lerakás 40% alá származó nem ának hasznosítása veszélyes hulladékok Ezen belül az újrahasználatra szorítása A hasznosítható és és az mennyisége – a előkészítés magas fűtőértékű szennyvíziszapot is újrafeldolgozás érje el a 40%- hulladékok beleértve – ne ot lerakásának Az energetikai hasznosítás korlátozása haladja meg a 14 feltételeinek egyértelművé A biztonságos millió tonnát tétele ártalmatlanításhoz Ezen belül az ipari Az elkülönített gyűjtés és szükséges hazai hulladékok újrafeldolgozás fejlesztése, kapacitások különösen a KKV-k mennyisége folyamatos biztosítása csökkenjen 6 millió hulladékai terén tonna alá Lerakás 50% alá csökkentése Inert hulladékok Az építési-bontási hulladékok lerakó hálózatának legalább 50%-os hasznosítása bővítése, egyben 2014-ben (70% 2020-ban) kezelő, hasznosító A bontott Elkülönített gyűjtés és bontás telepként történő bővítése építőanyagok kiépítése és Elsődleges építőanyagok működtetése újrahasználatának hulladékból előállított Inert hulladék növelése alapanyagokkal történő lerakásának helyettesítése korlátozása a Előkészítő és hasznosító települési kapacitások fejlesztése hulladéklerakókon Veszélyes és bomló szerves összetevők


40

elkülönítése és külön kezelése Mezőgazdaság i és élelmiszeripari mellékterméke k és hulladékok

Állati eredegű mellékterméke k és hulladékok

Növényi maradékok, melléktermékek talajerőpótlásra történő Komposztálás, biogázvisszaforgatása előállítás és energetikai hasznosítás preferálása Háztartási élelmiszerhulladék képződésének csökkentése Az állati eredetű melléktermékekre vonatkozó A fertőzőképes és szabályozásnak megfelelő potenciálisan fertőző begyűjtő és kezelő hulladékok kapacitások hálózatának elkülönített gyűjtése igény szerinti fejlesztése az egyéb nem- Sütő-főző zsiradékok begyűjtő rendszerének és veszélyes hulladékoktól hasznosító kapacitásainak Trágya fejlesztése talajerőpótlásra Az állati melléktermékekből történő (is) készült komposzt visszaforgatása a mezőgazdasági talajvédelmi felhasználásának növelése előírások betartásával Az előkezelt, kockázatos anyagok termikus hasznosítása


A biológiai úton lebontható hulladék lerakásának korlátozása, megszüntetése

A bezárt, még nem rekultivált dögkutak rekultivációja Az állategészségügyi hulladékok gyűjtési és kezelési rendszerének fejlesztése, közelítése a humán-egészségügyi rendszerhez

41

7. A kijelölt célok elérését, illetve megvalósítását szolgáló cselekvési program 7.1. Módszerfejlesztési, intézményfejlesztési, ismeretterjesztő, szemlélet-formáló, tájékoztató, oktatási és kutatási-fejlesztési programok Módszerfejlesztéssel, intézményfejlesztéssel, ismeretterjesztéssel, szemlélet-formálással, tájékoztatással, oktatással, képzéssel, kutatás-fejlesztéssel és hulladék keletkezés csökkentésével foglalkozó programok: Program célja Tudatformálás, ismeretterjeszt és Helyi lapban Lakossági fórumokon Helyi TV-ben Iskolákban Óvodákban

Határidő 2016-ig folyamatos

Felelős Önkormányzat Iskola Óvoda

Költség (eFt) 150-500 településenként évente

Forrás Saját + pályázat

A tudatformálás és ismeretterjesztés körében kiemelt feladatok: A szelektív begyűjtési rendszer népszerűsítése, ingyenesen hozzáférhetővé tételének biztosítása a vonatkozó jogszabályi előírások szerint. A települési hulladék közé kevert veszélyes hulladékok arányának csökkenése érdekében annak a környezetre tett káros hatásainak, veszélyeinek ismertetése. Újrahasználható, betétdíjas termékek használatának ösztönzése. Környezetbarát termékek ill. csomagolóanyagok használatának ösztönzése. A felesleges, többszörös csomagolás visszautasítására, takarékosságra való ösztönzés. Az illegális hulladéklerakás megszüntetése érdekében ellenőrzések a veszélyeztetett területeken, bírságolás. A tanterv részeként az iskolákban (elkezdhető már az óvodákban) kiemelt feladat a hulladék keletkezés megelőzésének, csökkentésének és a hulladékok hasznosítási módszereinek megismertetése. Az ingatlantulajdonosokat tájékoztatni kell a házi komposztálás előnyeiről, alkalmazási lehetőségeiről, szorgalmazni kell ezen módszerek bevezetését a hulladéklerakó tehermentesítése érdekében. Az önkormányzatnál hulladékfelelős, tanácsadó kijelölése, képzése. Mértéktelen mennyiségű szórólap kiadásának megakadályozása.

7.2. Hulladékgazdálkodási cselekvési program Az elszállított települési szilárd és folyékony hulladék mennyiségéről (beleértve a szelektíven gyűjtött települési szilárd hulladékokat) nyilvántartást kell vezetni. A települési szilárd hulladék elszállított mennyiségéről ugyan eddig is voltak adatok, de az összetételéről nem. A szelektív hulladékgyűjtés bevezetése előkészítéseként a szolgáltató közreműködésével hulladékanalízis elvégzése kívánatos. Hulladékgazdálkodási Terv 2011-2014

42

A tengelyen elszállított folyékony hulladék mennyisége után megszerezhető állami támogatás realizálása érdekében az önkormányzatoknak szoros együttműködést kell fenntartani a szolgáltatóval. A háztartásokban képződő veszélyes hulladékok elkülönített gyűjtését biztosító hulladékudvar esetleges megvalósítása esetén, az oda került hulladékokról az udvar üzemeltetőjének a vonatkozó jogszabály szerint kell nyilvántartást vezetni. A nem veszélyes hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program: Települési szilárd hulladék Cselekvési program

Erintettek köre

Határidő

Költség (eFt) + forrás

Lakosság Önkormányzatok Iskolák Vállalkozók Hatóság Minisztérium Országos hatáskörű szervek Civil szervezetek Kulturális intézmények

2014-ig

n.a.

2014-ig

n.a.

2014-ig

n.a.

Felelős

A keletkező hulladék mennyiségének csökkentése Tudatformálás, ismeretterjesztés Hosszabb életciklusú fogyasztási eszközök Önkormányzatok használata Termékdíjas és betétdíjas rendszer alkalmazása Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése A környezetvédelmi szempontból nem Önkormányzatok lerakók megfelelő felülvizsgálata A települési hulladéklerakóban Önkormányzatok lerakott biológiailag Közszolgáltatók lebomló szervesanyagtartalom csökkenése.

Önkormányzatok Lerakók fekvése szerinti terület tulajdonos Lakosság Önkormányzatok Közszolgáltatók szervezet Hatóságok Vállalkozók

Települési folyékony hulladék Cselekvési program

Felelős

Erintettek köre

Határidő


Csatornahálózat kialakítása, rákötés a répcelaki szennyvíztisztítóra (Csánig) Új szennyvíztisztító rákötési arányának növelése (Nick)

Önkormányzatok

Lakosság Önkormányzatok Hatóság

2014-ig

n.a.


43

Kommunális szennyvíziszap Cselekvési Felelős program Szennyvíziszap jelenlegi Szolgáltató hasznosítás szervezetek arányának szinten tartása

Érintettek köre

Határidő


Önkormányzatok Hulladékkezelő szervezetek Hatóság

2014-ig

n.a.

A kiemelten kezelendő hulladékáramok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program:

Cselekvési Felelős program Begyűjtési Önkormányzato rendszer k korszerűsítése, Közszolgáltatók lomtalanításkor veszélyes hulladékok átvételének biztosítása A forgalmazási helyeken a csereés visszavételi kötelezettség bevezetése Gyártói és forgalmazói felelősség kikényszerítése

Cselekvési program Begyűjtő hálózat kiépítése Szelektív hulladékgyűjté s bevezetése, Gyűjtőszigetek kiépítése

Veszélyes hulladékok Erintettek köre Lakosság Vállalkozók (Gyártók, Forgalmazók) Hatóságok

Csomagolási hulladékok Felelős Érintettek köre Önkormányzatok Közszolgáltatók


Lakosság Önkormányzatok Hatóságok Közszolgáltatók szervezetek

Határidő 2014-ig

Határidő 2014-ig

Költség (eFt) + forrás n.a.

Költség (eFt) + forrás n.a.

44

7.3. A tervezett intézkedések végrehajtásának sorrendje A lakosság tudatformálás, ismeretterjesztés Csatornahálózat kialakítása Csánig településen, bővítése, szennyvíztisztító létesítése, szennyvízgyűjtők zárttá tétele Elkülönített gyűjtési rendszerek bevezetése Hulladékudvar kialakításával Répcelakon Régi lerakók felülvizsgálata, szükség szerint rekultiválása Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, komposztáló kialakítása a háztartásokban


45

8. A hulladékgazdálkodási tervben foglaltak megvalósításához szükséges becsült költségek Becsült fejlesztési költség A hulladék keletkezés csökkentésével foglalkozó program Tudatformálás, ismeretterjesztés 100-500e Ft/település/év Biológiailag lebomló szerves hulladék elkülönített kezelése, a házi Pályázati forrásból komposztálás népszerűsítése Komposztáló kialakítása Répcelakon Részben a Hulladékudvar kialakításának keretein belül Települési folyékony hulladék: A meglévő csatornahálózatra rákötési arány növelése (Répcelak, Pályázati forrás, lakosság Nick) ösztönzése Csatornahálózat kialakítása: (Csánig) Rákötés a répcelaki szennyvíztisztítóra: (Csánig) A hulladékok hasznosításával, ártalmatlanításával kapcsolatos cselekvési program Hulladékudvar kialakítása Répcelakon 60000 e Ft Lomtalanításkor a lakosságtól a veszélyes hulladékok begyűjtése, engedéllyel rendelkező átvevőhöz történő átadása

Hulladékudvar kialakításának keretein belül

A lakosság települési folyékony hulladék ideiglenes gyűjtőinek Lakosság ösztönzése zártá, szivárgásmentessé tételére kötelezés Környezetvédelmileg nem megfelelő és illegális lerakótelepek felszámolásának feladatai Régi, műszaki védelem nélküli lerakók teljes körű környezetvédelmi felülvizsgálata és kapcsolódó tevékenységek költségei (Lerakó felmérése, meglévő adatok összegyűjtése, számítások elvégzése, talajminták és talajvízminták kiértékelése, tervezési költségek, szakvélemények költségei, egyeztetési feladatok elvégzése) A felülvizsgálat eredményeitől függően a lerakók tájbaillesztését vagy rekultivációját kell elvégezni. Az összeg nem tartalmazza az esetleg szükségessé váló kármentesítés költségeit. Utógondozás, biogáz monitoring, talajvíz monitoring, karbantartási költségek, kaszálás, növénygondozás


~ 2 000e Ft/lerakó

~ 30 000 e Ft/ha

~ 500 – 1000e Ft/év

46

RÉPCELAK VÁROS CSÁNIG KÖZSÉG NICK KÖZSÉG HULLADÉKGAZDÁLKODÁSI TERVE

Recommend Documents