Rendszeresen végzett környezetvédelmi tevékenység az iskolánkban A környezeti nevelés tartalma – világszerte, így Magyarországon is – kiszélesedett, a fenntarthatóságra, az emberiség jövőjének biztosítására irányul. Meg kell alapoznunk tanítványaink személyiségében és közösségeiben a jövő nemzedék környezeti erkölcsét, formálnunk kell a mai gyerekek alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, meg kell szilárdítanunk személyes és közös felelősségtudatukat. Cselekedni megtanulni csak közös cselekvések által, a helyes döntések meghozatalát megtanulni csak igazi döntési helyzetekben lehet. A környezeti értékek felismeréséhez, megbecsüléséhez vezető utat az azokkal való személyes élményű találkozás, illetve a létrehozásukban való tevékeny közreműködés mutatja meg. Kifejezett célunk pozitív és meghatározó érzelmi kapcsolatot kialakítani a környezetünk szépségeivel, értékeivel, sokféleségével, harmóniájával. A minket körülvevő világ megismerésének módszereit elsajátítani, eszközeit, eljárásait használni, alkalmazni azok kipróbálásának, gyakorlásának mellőzésével aligha lehet. Ezért fontosnak tartjuk, hogy a tanári közlést, ismeretnyújtást egészítse ki a tanulók önálló vagy csoportos megismerő tevékenysége: adatgyűjtés és feldolgozás, információforrások értékelése, megfigyelések, vizsgálatok, méréses gyakorlatok, tanulói kísérletek. Meg kell értetnünk tanulóinkkal, hogy az ember a természet része, csak akkor van esélye a boldogulásra, ha együttműködik a környezetével és nem uralkodni akar felette. Ez pedig a természet törvényeinek megértését, az élet minden formájának elismerését feltételezi. Fel kell fedeztetnünk, hogy biológiai sokféleség nélkül nincs emberi létezés sem. Alapvető annak beláttatása, hogy az ember történelme során nemcsak szembefordult környezetével, hanem számos esetben tudott azzal harmóniában is élni. Pedagógiai programunk sarkalatos pontja, hogy tanulóink tevékenységük során a következőket sajátítsák el: • Tudják az egyszeri és rendszeres észlelés, megfigyelés vizsgálatát, egyszerű mérések és kísérletek önálló elvégzését és eredményeik értelmezését. Tudják köznapi ismereteiket tudományos szemléletűvé bővíteni és rendszerezni • Tudják a szöveges és képi információkat értelmezni, rendszerezni, egyszerű következtetéseket megfogalmazni. • Tudják konkrét egyedi és általános képzetek, fogalmak kialakítását konkrét jelenségek, folyamatok megértését, az egyszerű jelenségek okszerű magyarázatát. Célunk a környezettudatos magatartás, a környezetért felelős életvitel elősegítése, a természet, az épített és társadalmi környezet. az embert tisztelő szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Gondot fordítunk arra, hogy diákjaink a mindennapi életvitelükben képesek legyenek a bonyolultabb természeti, társadalmi, gazdasági és politikai konfliktusokat kezelni, megoldani. Megpróbáljuk megalapozni tanítványaink környezeti erkölcsét, társadalmi-természeti felelősségét, formáljuk alakuló értéktudatát, együttműködési képességeit, a személyes és a közös felelősségtudat alapjait. Ezért a pedagógiában arra törekszünk, hogy a környezetért
felelős, aktív kiscsoportokat és tágabb közösségeket alakítsunk ki, előtérbe emelve azokat a tanulásszervezési módszereket, amelyekben felerősödhet a társas részvétel. Ennek megvalósítása érdekében, új tanítási és tanulási stratégiát dolgozunk ki, amely figyelembe veszi az egyéni különbségeket, esélyt teremt minden gyermek számára a környezeti kultúra és az ezzel összefüggő kompetenciák elsajátításában. A környezeti nevelési programunk kiterjed az emberi együttélés, az embertermészet kapcsolat bemutatására és formálására, egyben elősegíti a környezeti- és egészségtudatosság erősödését. Fontosnak tartjuk a tantárgyak közötti integrációt, a különböző tantárgyak ismeretanyagát összekapcsoló, harmonizáló pedagógiai törekvést. Iskolánkban a helyi pedagógiai programunk egyik meghatározó elemévé vált a környezeti nevelés. Kiemelt feladatként kezeljük a tanórán kívüli környezeti nevelés fontosságát. Számos lehetőség van, mindenek előtt az iskolai szabadidős helyzetekben, a tanulók művészeti, sport, játék és közéleti tevékenységeinek során. • A napközis foglalkozások alkalmával a tanulók életviteli kultúrájának, szokásaik alakításának közvetlen nevelési lehetőségei tárulnak fel. Ezeken a foglakozásokon törekszünk a környezetfeltáró, megőrző programokat és ezzel kapcsolatos játékokat, manuális tevékenységeket szervezni. A játszóudvaron tanulóink összegyűjtik a száraz falevelet és a virágágyások gondozásában, öntözésében is részt vesznek. • Az iskolai tehetséggondozás terén is teret kap a környezeti nevelés: legfogékonyabb tanulóink számára versenyeket, vetélkedőket rendezünk, amelyekre egyénileg vagy csoportosan készülnek. Ebben segítségünkre van az iskolánkban fontos szerepet játszó Diák Önkormányzat (későbbiekben: DÖK). A versenyeket ők hirdetik meg, és a levezetésében is számíthatunk rájuk. • Helyi közösségi akcióink a környezetvédelem jeles napjainak családias megünneplése. Kerületi rendezvény a „Fuss egy fáért” mozgalom. Hatalmas megmozdulás: futás, kerékpározás, közös torna. Itt van a kerület apraja-nagyja, ovisok, általános és középiskolások. Nagymama, nagypapa, unoka, nagytestvér. • Iskolán kívüli programok szervezésekor is fontos szempontnak tartjuk a környezeti nevelést: tanulmányi kirándulások szervezését, tervezését. Alsósokkal közelebbi közművelődési intézményeket, múzeumokat, növény- és állatkertet, vadasparkokat, környezetvédelmi oktatóközpontokat tervezünk meglátogatni. Felsősökkel már a távolabbi magyarországi nevezetességeket, Nemzeti Parkokat szeretnénk bejárni. • Szakkörök: külön környezetvédelmi szakkör iskolánkban nincsen, de az egyes környezeti kérdésköröket integráljuk különböző tantárgyi szakkörökhöz. • Terepgyakorlat 5-6. osztályban egy tanórányi időtartamú, 7-8. osztályban már tömbösítjük: biológia-földrajz-technika-rajz. Iskolánkban a környezeti nevelés helye a helyi tantervünkben: • Az osztályfőnöki órák témái között az ember és környezete kapcsolata. • Egészségtan tantervi modul környezeti szemléletű megvalósítása. • Hon- és népismeret tantervi modul környezeti szemléletű megvalósítása.
• A hagyományos tanórai foglalkozásoktól eltérő, környezethez illeszkedő tanulásszervezési módok kialakítása: múzeumi, állatkerti órák. • Olyan módszerek, amelyek segítik a tanulók együttműködő tanulását, amelyek tevékeny és örömteli megismerést kínálnak: madárbarát kert, bio-, gyógynövényés zöldségeskert kialakítása, fásítás. Nevelői tevékenységünk során szakítani szeretnénk a passzív befogadás, a konvergens gondolkodás egyeduralma, a beszűkítés, az uniformizálás rossz gyakorlatával. Az értékmegőrzésre, az értékteremtésre és értékátadására vállalkozunk, a tanulók teljes személyiségét akarjuk fejleszteni. • Arra törekszünk, hogy a szabály, összefüggés, megállapítás napi élethelyzetekben megjelenő példáit és a szükségszerűségeit ismerjék föl. • Olyan lehetőségeket biztosítunk, hogy a tananyag legyen természetes valóságban tanulmányozható és élményt nyújtson. • Biztosítjuk a differenciálás lehetőségeit a képességek fejlesztésének folyamatában. • Rendszerszemléletű gondolkodás kialakítását célozzuk meg. A tevékenység szervezése és koordinálása során biztosítjuk: • A tanulói kíváncsiság megőrzését. • Az aktivitás fenntartását és megerősítését. • Az általános és különleges adottságok felismerését, fejlesztését. • A tanuló jogát véleményének megfogalmazására, a tévedésre, elgondolásainak módosítására, új utak keresésére. • Az igények kialakulását a gondolatmenetek elemzésére, a problémamegoldás folyamatának tudatos tervezésére, megvalósítására és a szükséges következmények számbavételére is. Iskolánkban a tantárgyi munkaközösségek összehangolják a tantárgyak adta környezeti nevelés tartalmát. Ez a munka az egyes évfolyamokon az összetartozó tantárgyi tartalmak kijelölését, a módszerek elrendezését, az értékelési eljárások meghatározását jelenti. Ezáltal hatékonyabbá és intenzívebbé válik a tanítás – tanulási folyamat, a tanulók környezetképe egységesebb lesz. A természettudományos tárgyakat és a humán tárgyak tartalmait is összekapcsoljuk. PROGRAMTERVEZET Növénytermesztés az iskolaudvaron: • Veteményeskert létesítése, ápolása, földművelés. • Biokertészet (környezetvédelem: vegyszereket nem használunk. Megpróbáljuk a kártévők természetes ellenségeit elszaporítani. Rovarcsapdákat alkalmazni.) • Gyógynövény termesztés. • „Madárbarát” kert kialakítása.
Itt máris alkalmazzuk a tantárgyi koncentrációt: technika órán madárodúk készítése, kerítés készítése, kihelyezése. Szélrózsa, szélkakas készítése. Fásítás az iskola udvarán: az első osztályosok az ősz folyamán egy fát ültetnek. Ezt nyolc éven keresztül gondozzák, ápolják. Többször le is fényképezik, ezeket a fotókat tablóba rendezik, így nyomon követhetik fejlődését. Párhuzamot vonhatunk tanulóink fejlődésével. Szelektív hulladékgyűjtés: tanórákon többször is szóba kerül. Szomszédos iskolában – tőlünk nem messze – az udvaron, a különböző hulladékoknak megfelelően konténerek találhatók csak a lakosság számára. Ide sétákat is szervezünk, felhívja erre tanulóink figyelmét. Otthonról is vihetik ide a szemetet. Iskolánkban elemgyűjtő található. Földünkért Világnap, Föld Napja alkalmából papír és veszélyes hulladékgyűjtést szervezünk. Szakkörök: Kémia szakkör:
Vízkémiai mérések. Csapvíz és élővíz kémhatásának mérése. Csomagolási eljárások vizsgálata, csomagolóanyagok számbavétele: környezetbarát-e? Mit eszünk? A címkén megnézzük mi a termék összetétele, megpróbáljuk megfejteni mit tartalmaz. Van benne tartósítószer?
Földrajz szakkör:
Időjárási megfigyelések: terepgyakorlat. Csapadékmérés, talaj vizsgálat, talaj pH mérése. Szélirány megfigyelés, szélirány mérése.
Fotó szakkör:
Fotózás a lakóhelyünkön. Legtisztább, virágosabb utca, legelhanyagoltabb, piszkos, gazos utca. A fotókból időszakos kiállítást rendezünk iskolánkban. Fotó pályázatot hirdetünk: „Nem bántja a szemét?”
Film klub:
A videó kamerával rögzített felvételeket megismertetjük a többi tanulóval. A látottakról vitadélutánt rendezünk.
Zöld stúdió:
Önkéntesek, akik a környezetvédelmi problémákkal foglalkoznak. Tudósítanak, felhívásaikkal expedícióra hívják a jeles napokon a tanulókat. A kerületben működő üzemeket, gyárakat feltérképezik, és előkészítik a riporterek munkáját.
Iskola rádió:
Riport készítése: a kerület polgármesterével, környezetvédelmi feladatokról, mit tehetnek az iskolák, mit vár az önkormányzat a tanulóktól? Riport készítése a kerületben működő üzemek, gyárak vezetőivel környezetvédelmi feladataikról. A riportok rövidített közlése.
Iskola újság:
Ami az iskola rádióból kimaradt, hosszabb terjedelmű riportok közlése, természetvédelmi rejtvények, pályázatok, felhívások közzététele. Az elkészült fotók megjelenítése, az expedíciók eredményének hírül adása. Tömbösített órák keretében az iskolánkhoz közeli Farkaserdőbe látogatunk. (Természetvédelmi terület.) Tanösvényein feladatokat oldunk meg, megfigyeléseket végzünk. Hüllők, kétéltűek, madarak megfigyelése. Itt található egyedül a homoktövis nevű védett növény, melyre joggal vagyunk büszkék. Fotózás, videófelvétel készítése. Madárhangok rögzítése magnóra. Állatkerti látogatás, Természettudományi Múzeumi óra, Mezőgazdasági Múzeumi látogatás, fotókiállítás, mozi látogatás: Vándormadarak tervezése,. A Víz Világnapja alkalmából meghívjuk a „vizibusz”-t,,látogatást szervezünk a Gellérthegyi Víztározóba, tanulókat toborzunk a Szilas-patak környékének megtisztítására. Honismeret órán az időjáráshoz kapcsolódva népi hiedelmek, hagyományok, szólások gyűjtése. Képeslapok, képek gyűjtése magyar városokról, tájakról. Napköziben játékosan tanulunk: memória kártya segítségével ország ismereti játék Magyarországról. Társasjáték, puzzle Magyarország tájairól, fontosabb városairól, nevezetességeiről. Élősarok készítése: akvárium, terrárium: ékszerteknőssel, növény sarok: szobanövények, kaktuszok, pozsgások. Továbbiakban feladatuk ezeknek a gondozása. Témahét: környezetvédelmi keretjáték „Barangolás Magyarország tájain”. A gyerekek felkészülnek egy-egy tájegység élővilágából, gazdasági és kulturális életéből, természeti értékeiből. A „Megyeri Nap”-on kielőadást, videó filmet, diákat, könyveket mutatnak be társaiknak a választott területről, játékos feladatokat adnak a többieknek az elhangzottakkal kapcsolatban. Miközben a gyerekek végigjárják a különböző helyszíneket, „bebarangolják” Magyarországot. Pályázatot hirdetünk a Dráva-Ipoly Nemzeti Park megismerésére a „Megyeri Verseny” keretében. Szintén a DÖK-kel karöltve. Közelsége miatt családi, csoportos kirándulásokat tehetnek tanulóink a természetvédelmi területre. Előre meghatározott feladatuk, hogy fotózzanak, és tablót, gyűjtőmunkát készítsenek. Osztálykirándulások tervezése, szervezése: alsó tagozaton Budapest és környéke megismerése. Felső tagozatosok: távolabbi Nemzeti Parkok megismerése. Évfolyamonként felosztják maguk között az osztályok Magyarország területét. Erről számolnak be a témahéten a tanulók.
Saját környezetvédelmi projekt „Az ember ősi szerződését a Természettel megszegőn, bűnétől iszonyodva néz szét megrontott erdőn és mezőn.” /Jékely Zoltán/
A tiszta és egészséges környezet alapszükséglet, alapvető emberi jog. Ennek eléréséhez és fenntartásához szükséges a környezetvédelem alapelveinek betartása. Oktató, nevelő munkánkban ezeket az alapelveket próbáljuk meg elfogadtatni, elsajátíttatni tanulóinkkal, elméleti és gyakorlati síkon is. Pedagógiai alapgondolatunk, hogyha tanulóink aktívan részt vesznek, és hatással vannak az oktatási helyzetre, akkor lelkesedést és cselekvőkészséget mutatnak a mindennapi életben az iskolán kívül is. •
•
• •
•
Elméleti síkon a következőket szeretnénk elfogadtatni tanulóinkkal: A környezeti gondok jelentős része abból ered, hogy az ember történelme során hitt a termelés folyamatos növekedésében, soha nem számolt a természeti kincsek kimerülésével. Ma már tudjuk, hogy a földi készletek végesek. A szennyezett környezet korlátozza a gazdasági fejlődést, és veszélyezteti az emberiséget. A környezeti károsodás megelőzése hatékonyabb, mint maguknak a károknak a kiküszöbölése. A környezet szennyezőinek kell viselniük a károk okozta költségeket. A környezet szennyezés nem áll meg az országok határainál. Tovább terjed a szennyezés a széljárásnak megfelelően, vagy a vízszennyezés hatása a folyók révén. Ezért a környezetszennyezés okozta károk elhárításában, vagy inkább azok megelőzésére az országoknak együtt kell működniük. Magyarország a Kárpát-medence közepén fekszik. Szinte minden, a szomszédos országban történő környezetszennyezés érint minket. Ezért ennek a megelőzésére fokozottan együtt kell működnünk a szomszédos országokkal. A környezet védelme nemcsak az állam feladata, hanem az önkormányzatok, sőt minden ember részvételét megkívánja. Minden embernek meg kell tennie mindent környezete védelmében.
Az emberiség történelme folyamán teremtett magának egy új, mesterséges környezetet, amelyből a természetet megpróbálta száműzni. E civilizációs folyamat napjainkra oda jutott, hogy ma a legnagyobb gondunk a környezeti válság. Szembe kell néznünk azzal a felismeréssel, hogy létünket önmagunk veszélyeztetjük. Előttünk áll a feladat: újra végig kell gondolnunk a természet és az ember viszonyát. Ugyan mit ér a természet- és környezetvédelmi törvény, vagy egy-egy rendelet, ha az állampolgárok nem támogatják? Tudomásul kell vennünk, hogy a természeti világról alkotott régi képünk, amelyben az ember viszonylag csekély szerepet játszott, elavult és tarthatatlanná vált. Teljesen hamis az az elképzelés, miszerint az ember élőhelyén és befolyásán túl
elterülő végtelenül gazdag természet mindig mindennel el fog látni bennünket. Elvehetünk tőle mindent, amire csak szükségünk van, akármilyen mostohán bánjunk is vele. Ám az ember most olyan gyors változtatásokat eszközöl, amelyekhez az élő szervezeteknek ritkán van idejük alkalmazkodni. Újabb és újabb technikáinkkal, újabb és újabb vegyszereinkkel néhány hónap leforgása alatt már nemcsak egy-egy folyószakaszt vagy az erdő egyes területeit tudjuk teljesen átalakítani, hanem akár egy égész folyamrendszert vagy egy teljes erdőséget. A továbbiakban a nemzetközi szervezetek összefogására, együttműködésére hívjuk fel tanulóink figyelmét. Három iránymutatóul szolgáló alapelv alapján: • Nem szabad olyan intenzíven kizsákmányolnunk a természetes állat- és növényállományokat, hogy képtelenné váljanak a megújulásra, és végső soron eltűnjenek. • Nem szabad olyan durván megváltoztatnunk a Föld arculatát, hogy megzavarjuk azokat az alapvető folyamatokat – a levegő oxigéntartalmának alakulását, a tengerek termékenységét-, amelyek az életet fenntartják. Márpedig ez megtörténhet, ha továbbra is mérgeink szemétlerakó helyéül használjuk az óceánokat. • Meg kell őrizzük a Föld állatainak és növényeinek sokféleségét. Nincs rá erkölcsi jogunk, hogy mindörökre kiirtsunk élőlényeket, amelyekkel osztoznunk kell ezen a Földön. A fentiekben felsorolt szempontokat figyelembe véve, iskolánkban a környezetvédelmi oktatást úgy értelmezzük, mint „oktatás-nevelés, amely sokoldalúan foglalkozik az emberiségnek a természethez fűződő összetett és problematikus viszonyával, azaz a környezetkárosítás, a környezet kihasználása és a természeti erőforrások elosztása, a népesedés növekedése, a növényi és állati fajok kipusztulása kapcsán felmerülő gondokkal, hogy jól tájékozott és cselekvőképes embereket neveljen.” Ez azt jelenti, hogy helyi pedagógiai programunkban a környezetvédelmi problémakör a környezetvédelmi oktatás központi téma. Szükséges részének tekintjük még: kinek mi a „jó” a környezetvédelmi problémák különféle megoldásánál. Mi a helyes megoldás? Mi egyénileg mit tartunk helyes megoldásnak? Ez teljes mértékben attól függ, szerintünk mi a fontos és mi a helyes, azaz milyen az értékítéletünk. Éppen ezért arra is fordítunk időt, hogy az osztályokban vitatkozni lehessen, miként vélekednek egyes tanulóink a különféle megoldásokról. Kidolgoztuk – megpróbáltuk beilleszteni az egyes tantárgyak témájához – ezeket a kérdéseket: természetismeret, technika, biológia, kémia, földrajz, történelem tantárgyakhoz, illetve osztályfőnöki órákon és külön szakköri foglalkozásokon, melynek tematikáját külön ismertetem. Fontosnak tartjuk az iskolai diákönkormányzat munkaprogramjába is beépíteni a környezetvédelem alapelemeit. A DÖK keretén belül működik iskolánkban az Újságíró szakkör. Rendszeresen jelennek meg iskolaújságunkban a lakókörnyezetünkkel kapcsolatos hírek. Fontosnak tartjuk tanulóinkkal megértetni, elfogadtatni, hogy ahol élünk, függőségben vagyunk a kerületi, területi intézményektől és annak közigazgatási rendszerétől. Ahhoz, hogy a rendszer önkormányzati szinten jól működjön, nem elég a fentről jövő törvénykezési és igazgatási irányítás, ugyanolyan fontos, az, hogy az állampolgárok a demokrácia eszközeivel hozzájáruljanak ahhoz, hogy a rendszer az aktuális és a jövőbeli
igényeinek megfelelően fejlődjön. Ezért a szakkör tagjai felfedezőútra indulnak a kerületben, a lakóterületükön, hogy a felvetett problémákat a saját tapasztalataik alapján vizsgálják meg. Környezetoktatásunk fontos részének tartjuk, hogy a tanulóink ismerjék közvetlen környezetüket, alapvetően tudatában legyenek annak, hogy ki és hogyan működteti a lakóterületük szolgáltatásait. A felvetett kérdések - amelyekre a tanulóinktól várunk vizsgálódásaik után választ, természetesen tanári segédlettel -: Felkutatni környezeti intézményeket, amelyek önkormányzati szinten működnek. Milyen közös ügyet, közös érdekeket képviselnek, s a hatékonyságuk hogyan növelhető; Hol van hulladékgyűjtő sziget; Hol lehet veszélyes hulladékot leadni; Szennyvíztisztítás hol történik; Milyen fűtési rendszerek fordulnak elő a lakóhelyünkön; Honnan származik a földgáz, a fűtőolaj, az elektromos áram, a melegvíz. Felvenni a kapcsolatot a Műszaki Osztállyal, és riportot készíteni az ott dolgozó szakemberekkel, megismerkedni a munkájukkal. Lakóterületünkről beszerzett régi térképek összehasonlítása a jelenlegi állapottal. Milyen változások következtek be? Mi ezeknek a következménye? A megszerzett információkról az iskolaújságban tájékoztatják tanulótársaikat. Az iskolarádióban szintén beszámolnak az iskolai akciókról, hírekről, amelyek a környezeti neveléshez tartoznak, természetesen rövidebb terjedelemben. Az iskolánkban működő környezetvédelmi szakkör programja a következő: Környezetbarát, energia- és anyagtakarékos életmód elsajátítását elősegítő módszerek. • A hulladék és újrahasznosítás következetes összekapcsolása-a szemléletváltás kulcsa-a mindennapi feladatok megoldásában, amely a napi élet kérdéseivel foglalkozik, a család, az önkormányzatok, az iskolák együttműködésével. • A jelen döntéshozatalainak jövőbeli következményei Ahogyan már korábban is említettem, diákjainkat cselekvésre szeretnénk ösztönözni, a környezeti problémák megoldására, megelőzésére. Mindez sajátos módszertani feladatok megoldását jelenti. • Kiindulási pontunk: környezetünk anyagainak vizsgálata: talaj, víz levegő. • Következő feladataink: tanulóink közvetlen környezetében- otthon, iskolában- „termelt” hulladék osztályozása. • Konkrét foglalkozásokon keresztül megvizsgáljuk a különféle hulladékkategóriákat. Azzal a céllal, hogy megértsük, milyen lehetőség kínálkozik a hulladékmennyiség és az ebből következő gondok csökkentésére. Hulladéktól az újrahasznosításig: „Újra papír” készítése saját kezűleg. Elbomlik-e a műanyag? Földdel teli ládába különböző anyagú tárgyakat teszünk. Mi történik velük 2 hónap múlva?
Üvegek és palackok. Visszaváltható, vagy eldobható? Melyik jobb, miért? Mérgező, veszélyes hulladék. Szárazelemgyűjtők már vannak, de mi lesz a háztartási vegyszeres, tisztítószeres tárolóedények sorsa? Gilisztás láda az osztályban. A komposztgiliszták „munkájának” tanulmányozása. Hulladéktól a talajig. Az iskolában konyhakertet, veteményeskertet létesítettünk, melyet a tanulóink művelnek, így lehetőségünk van a szerves anyagok lebontásának és a komposztálási folyamatnak a megismerésére. Így a diákjaink saját tapasztalatokat szereznek arról, hogy a szerves hulladék hasznos nyersanyag, és nem gondot okozó hulladék. Körforgás a természetben. Eddigi tapasztalataink összegzése. Újrahasznosítás a lakóterületünkön. Hulladékkezelés és a kerületi Önkormányzatunk. Vizsgálódásra és látogatásra buzdítjuk diákjainkat. Látogatást szervezünk a kerületünkben működő szelektív hulladékgyűjtő udvarra, a szomszédos /XV./ kerületi szemétégető műbe. Az emberek viselkedése a hulladékkal kapcsolatban. /A vásárlási szokások miatt a gazdag országokban több hulladék termelődik./ Iskolánk tantestülete elkötelezett híve a környezeti nevelés fontosságának. Egyhangúlag valljuk, hogy cselekvőképes ifjúságot kell nevelnünk. Szakítanunk kell a hagyományos szemlélettel, nem elegendő a viselkedés megváltoztatása, cselekvőképességre kell nevelnünk az új generációt. „Amennyire tudjuk, a mi bolygónk az egyetlen hely az egész mérhetetlen, nagy, fekete Világegyetemben, ahol élet van. Egyedül vagyunk az űrben. És az élet további folyamatos létezése a mi kezünkben van.” /David Attenborough: Az élő bolygó/
A KÖRNYEZET-TUDATOSSÁGRA NEVELŐ OKTATÁS A MEGYERI ÚTI ÁLTALÁNOS ISKOLÁBAN “Érezd! Élvezd! Szeresd! Légy boldog általa!” Lehoczky János
Intézményünk Budapest IV. kerületében található, kertvárosi környezetben 400 tanuló jár iskolánkba, melynek fő profilja az informatika tagozat. Tanulóink a kerületi és a budapesti versenyeken is előkelő helyezést értek el az elmúlt években. Mindehhez szükség van 3 szaktanteremre. melyekben korszerű gépeken tanulhatnak diákjaink. Ezekben a termekben egyéb tanórákat is tartunk: angol nyelvi órákat, természettudományos órákat. Évek óta folyamatosan, kiemelkedően foglalkozunk tanulóink környezettudatos gondolkodás módjának fejlesztésével. Az átdolgozott és a fenntartó által elfogadott Helyi Pedagógiai Programunkban is központi helyet foglal el ez a feladat. Tanórai keretek között és azon kívül is évek óta környezet- és természetvédelmi szemléletformálást elősegítő programokat szervezünk tanulóinknak – ez már hagyománynak tekinthető. Az elkészült tanulmányokat archiváljuk, hogy az iskola életében több szintéren felhasználhatóvá tegyük. A tantárgyi koncentráció és korunk követelményei szerint szeretnénk korszerű eszközökkel segíteni az oktatást. Informatika tagozatos iskolánk nem rendelkezik projektorral. A pályázott projektor lehetővé teszi, hogy a már meglévő, rendszerezett demonstrációs anyagot a tanulók széles csoportja megismerhesse. Rendszeresen ismertetjük a szülőkkel az intézményben folyó munkát, ehhez szeretnénk korszerű eszközöket biztosítani. A 2004/2005. tanévben is szeretnénk ezt folytatni, részben összekapcsolva aktuális feladatunkkal: iskolánk ebben a tanévben ünnepli fennállásának 90. évfordulóját. Ebből az alkalomból az egész tanévet átfogó programsorozatot tervezünk a diákokkal, és családjuk bevonásával. Mindenképpen fontosnak tartjuk azt a kutatómunkát, amelyben iskolánk múltját tárjuk fel, és ismertetjük meg tanulóinkkal, családjukkal, a környezetükben élő lakosokkal kiállítás keretében, valamint évkönyv megjelentetésével. Erősítjük ezzel tanulóinkban a hagyománytiszteletet, a múlt ismeretének fontosságát, az elődök tiszteletét. Azonban a múlt feltárása mellett nagyon fontos a jelenünk és a jövőnk. Ezért ebben a tanévben a hagyományunknak megfelelően a jeles napok kapcsán próbáljuk meg alakítani tanulónk értékrendjét és viselkedésformáját. A tanulókat képessé kell tenni arra, hogy a tanórán szerzett ismereteket össze tudják kapcsolni az élet valós ügyeivel, hogy önmaguk lássák meg a problémákat, azok összefüggéseit, és önmaguk keressék az arra adható válaszokat. Ennek során el kell jutni odáig, hogy a tanulók képesek legyenek megérteni a fejlődés és környezet kérdéseinek összefüggő rendszerét. Tantestületünk az alábbi módszereket kívánja használni a környezeti nevelés során: (Kiemelt jelentőségű kell, hogy legyen az élményalapú, tevékenységközpontú, érzékenyítő, interaktív módszerek alkalmazása.)
a tanulói aktivitást igénylő módszerek előtérbe helyezése érzelmi minták közvetítése élménygazdag helyzetek megteremtésével viselkedési minták közvetítése, példamutatás önismeret fejlesztése döntési helyzetek biztosítása ismeretek, tapasztalatok közvetítése az egyéni, kiscsoportos és nagycsoportos, tömeges hatás megfelelő alkalmazása a nevelői tevékenység mellett adekvát módon alkalmazandó a tanulói és együttes tevékenységek kombinálása o akciók o irodalmi, képzőművészeti pályázatok, kiállítások o terepi formák o o o o o o o o
A nevelés, oktatás második szakaszában, 5—8. évfolyamban, a megismerési módszerek további fejlesztése, a szemléletes képi gondolkodás nyomán kialakuló képzetek, ismeretek, elsajátított tanulási szokások fejlesztése a cél. Előtérbe kerül a verbális szint, de differenciált módon jelen van a manipulációs, és a képi szint is. Új elemként jelentkezik a belépő tevékenységformák megfogalmazása Ezek jelzések arra vonatkozólag, hogy milyen tanulási szituációkat kell létrehozni a kívánt fejlődés eléréséhez, a különböző képességcsoportok kialakításához, korrigálásához. Célunk a környezeti nevelés szempontjából kiemelkedő jelentőségű élmény- és, tevékenységalapú, érzékenyítő, interaktív módszerek minél sokoldalúbb alkalmazása. Játékok • érzékelést fejlesztő • ráhangolást segítő • bizalomerősítő • kapcsolatteremtést segítő Riport módszer • direkt riportok • fotóriport Terepgyakorlati módszerek • terepgyakorlatok • egyszerű megfigyelések • célzott megfigyelések, mérések Aktív, kreatív munka • természetvédelmi és fenntartási munkák • madárvédelmi feladatok • szelektív hulladékgyűjtés • rend- és tisztasági verseny Közösségépítés • csoportszervezés a környezeti nevelés érdekében
Művészi kifejezés • vizuális művészet a környezeti nevelésben • fotóművészet • esztétikai érzékenység és élmény fejlesztése • a tanulók önkifejezése a művészetek nyelvén A jeles napokhoz kapcsolódó programsorozat: Február 2. A vizes élőhelyek világnapja Mint minden zöld jeles nap, úgy e világnap megünneplésére is a terepgyakorlat a legjobb módszer, de február eleje sajnos nem a legjobb időpont arra, hogy kimenjünk a szabad természetbe, s ott vizsgáljuk az élővizeket. Nem a hideg miatt, hanem elsősorban azért, mert ilyenkor az élővilág még rejtőzködik, nyugalomban (vagy legalábbis látszólagos nyugalomban) van. Életközösség térkép Az életközösség térképet kezdjétek akár ma, a vizes élőhelyek világnapján megrajzolni, de egészen a tanév végéig lehetőleg minden hónapban legalább egyszer menjetek ki ugyanoda, s folytassátok a megkezdett rajzot. Válasszátok ki a patak vagy tó partjának akkora szakaszát, vagy a vizenyős rét akkora területét, amelyet egy helyen állva be lehet látni. Készítsetek térképet erről a területről, s arra jelöljétek be kicsi jelekkel hogy milyen növények élnek ott. Minden fajt másképpen jelöljetek, s a jelek sűrűségével érzékeltessétek, hogy milyen gyakori az az élőlény. próbáljátok meg a megfigyelt állatokat is jelölni a készülő térképen. Milyen állatok élnek ott? Mindent jegyezzetek fel, ami csak a vizes élőhellyel, vagy környezetével kapcsolatos. Figyelmetek terjedjen ki az élettelen természetre és az emberi beavatkozásokra is. A vízi élővilág parányai Ez a vizsgálat elkezdhető akár a vizes élőhelyek világnapján is. A vizsgált vizes élőhely (tó, patak, pocsolya vagy vizenyős rét) vizét kicsit keverjétek fel, majd merítsetek belőle egy befőttes üvegbe. A vízmintát rakjátok meleg helyre (pl. napra). Néhány óra múlva szabad szemmel, majd nagyító segítségével figyeljétek, hogy mozog-e benne valami. Még jobb, ha mikroszkóp alá tesztek a vízből egy cseppentővel kevés mintát, s azt vizsgáljátok meg alaposan. Hagyjátok a vizet akár egy hétig is melegen, s utána is figyeljétek meg a benne kifejlődött élővilágot. A vizes élőhelyünk bemutatása az osztályterem falán Ezt a feladatot bármikor el lehet kezdeni. Készítsétek el a vizes élőhelyetek vázlatos térképét.
Erre ragasszátok fel a megfigyelt növények és állatok képeit. Március 22. A víz világnapja Ennek a napnak méltó megrendezését a diákönkormányzattal közösen tervezzük. A felső tagozatosok a közeli csónakházba mennek, és itt töltenek el egy délutánt. A csónakház vezetője vállalta, hogy a vízi sportokkal ismertet meg közelebbről minket, végül evezni viszi el a felsősöket. Az alsó tagozat a közeli Káposztásmegyeri Vízmű telepre megy, ahol egy kiállítás keretében ismerkednek meg a vízmű történetével, kerületünk vízellátásával. Április 22. A Föld napja – Téma hét rendezvénysorozat A tiszta levegő napja Bizonyos növények, pl. a zuzmó megjelenése is a levegő tisztaságára utal. Minél szennyezettebb a levegő, annál kevesebb a zuzmó. Nézzétek meg az iskola/óvoda udvarán, ill. az iskola /óvoda előtti fák törzsén a zuzmókat! Legalább 5 öregebb, de egészséges fát vizsgáljatok! Figyeljétek meg, egyformák-e ezek a zuzmók! Mennyire borítják be a fákat? Rajzoljátok le a talált zuzmófajtákat! (A zuzmók csoportba sorolását megadtuk.) A Föld napja Búvárkodás a szabadban. Öltözzetek zöldbe! Menjetek el sétálni, figyeljétek meg az ébredő természetet! Rajzoljátok le, amit láttatok! Tudjátok-e, hol vannak településünkön gólyafészkek? Érdeklődjetek, nézzetek utána! Mikor érkeztek idén a gólyáink? Tudjatok meg minél többet ezekről a kedves madarakról! A víz napja Ezen a napon takarékoskodjatok a vízzel, zárjátok el a csöpögő csapot, ne igyatok kólát vagy egyéb hasonló üdítőt! Ha tehetitek, látogassátok meg a közeli tavat (folyót)! Nézzetek szét! Mi okoz örömöt, bánatot? Látogassatok el ma délután a könyvtárba, … órakor kezdődik egy szép, filmvetítéssel egybekötött előadás! A barátok napja Legyetek kedvesek ma mindenkihez! Keressétek fel barátaitokat, sétáljatok, játsszatok, beszélgessetek velük vagy írjatok levelet nekik! Délután „Zöldköznapi praktikák” címmel gyakorlati foglalkozásokat tartunk. Ha ráértek, látogassatok meg bennünket! Kínálat: saláta- és gyümölcstál készítése, sógyurmázás, kavicsfestés, papírhajtogatás, füzetborítók újrapapírból, tésztalánc, bőrből kulcstartók, csuhébabák.
A rend napja Ezen a napon tegyetek rendet magatok körül (iskolában, óvodában, szobában, udvaron)! Gyűjtsétek össze a papír- és fémhulladékot, a használt szárazelemeket és adjátok le azokat a gyűjtőhelyeken! Készítsetek posztereket a hét eseményeiről, s tegyétek ki azokat iskolátok folyosójának falára, hogy a hozzátok érkező vendégek mind lássák, mi mindent csináltatok a környezetetekért! Május 10. Madarak és fák napja Célunk olyan „Madarak és fák napja” rendezvény szervezése, ahol a résztvevők természethez való pozitív hozzáállása és felelősségérzete tovább fejlődik, és mindenkinek természetessé váljon, hogy a fenntartható élethez minden élőlényre egyaránt szükség van. A „Madarak és fák napja” projekt eredményeképpen a tanulók: • képesek lesznek a növényeket és állatokat természetes életközösségeikben észrevenni és megfigyelni, anélkül hogy kárt tennének bennük • részletesen megismerik a településünk szomszédságában lévő erdő három fásszárú növényének és három madarának jellemzőit • képesek lesznek közvetlen környezetük szépségeit és problémáit feltárni, feltérképezni, jobbító terveket megfogalmazni
• megtanulják a természetben kirándulók viselkedési normáit • képesek lesznek kisebb természetvédelmi munkák elvégzésére. Erdei randi: Május 10-én egész napos program az erdőben Tevékenységek: forgószínpados terepgyakorlat, természeti akadályverseny, ökoháború (számháború növénynevekkel), paprikás krumpli főzés Élmény-nyomozó: Az 5.-6. osztályosok projektmunkában dolgozzák fel a szüleiktől, nagyszüleiktől és más idősebb emberektől gyűjtött élményeket, kiállítást készítenek május 10-én az aulában. (Az élmények tárgya: a) hogyan ünnepelték meg az idősebbek iskoláiban a „Madarak és fák” napját, b) milyen madarakkal kapcsolatos élményeik vannak). Kiállítások szervezése Mi mindig ötleteket gyűjtünk a kiállítás témáját illetően, érleljük egy kicsit, majd meghirdetjük (helyi újságban, plakátokon, szórólapokon, osztályfőnököknek névre szólóan). A téma választásánál fő szempontunk, hogy a helyi szépségekre, gondokra irányítsuk a figyelmet, sok ember fantáziáját megmozgassuk. Sikere volt annak, amikor felnőtt- és gyerekmunkákat együtt állítottunk ki azonos témában, vagy amikor természetfotókat, helyi amatőr festők képeit, s gyerekeink rajzait láthatták együtt az érdeklődők településünk értékeiről. A zsűrizés lélekemelő tevékenység, sokan jövünk
össze, hogy a mosoly-jeleket rátegyük minden érdekes, szép munkára. Nem adunk ki első, második… helyezést, hanem együtt gyönyörködünk. Minden képet kiállítunk, sokakat díjazunk valami aprósággal, emléklappal. Egyéb progamok: Ami még kapcsolódik tanulóink és szüleink környezettudatos gondolkodásának alakításához, és már a tanév kezdete óta folyik. Családi napot tartottunk szeptember 24-én, melyen diákjaink és szüleik együtt versenyeztek szellemiekben, sportban, saláta készítésben. Nagyon jó volt látni, a szülők milyen jól bevonhatók az iskola életébe. Szeptember 25-én Családi Futó- és kerékpáros nap volt a kerületben, melyen együtt futottak, kerékpároztak diákok, tanárok, szülők, testvérek, nagyszülők. Tavasszal a jobb idő beálltával, részben önkormányzati segítséggel, részben szponzorok támogatásával, és sok szülői segítséggel az iskola 90. évfordulójára a játszó udvart újítjuk fel. Gumitéglákat rakunk le, régi játékokat újítunk fel, újakat helyezünk el az udvaron. Növényeket, fákat ültetünk. Tanulóinkkal terveket készítettünk, milyennek szeretnék látni iskolánkat? Ezeket is kiállítjuk. Feladatunk tehát van bőven, terveink megvalósításához azonban külső segítségre is szükségünk van. Reméljük véghez tudjuk vinni elképzeléseinket. “…Nem a Föld tartozik az emberhez, hanem az ember a Földhöz. Minden mindennel összefügg, mint a vér, amely egyesíti a családot. Minden mindennel összefügg. Ami a Föld sorsa, az a fiainak is a sorsa…..” Seattle indián tőrzsfőnök
Tervezett környezet-tudatosságra nevelő oktatási terv Tervezzük az elkövetkező tanévben, hogy részt veszünk a „zöld iskola” és az „ökoiskola” programokban. Keressük azokat a környezetkímélő ötleteket, eszközöket, megoldásokat, amelyek alkalmazhatók iskolánk életében a környezetvédelem érdekében, vagyis megpróbáljuk csökkenteni az intézmény környezetre gyakorolt káros hatásait. Első körben felmérést végzünk mennyi papírt használunk, mennyi ebből az elengedhetetlenül szükséges, mennyi a felesleges papírhasználat. Megoldást keresünk a csökkentésre. Újra hasznosított papír használatát javasoljuk, majd bevezetjük irodai használatra. Felmérjük, hogy az intézmény világítási rendszerét hogyan lehetne energia takarékosabbá tenni. Majd elkészítjük a tervezetet, az energia takarékos világítás kialakítására. Ugyanez az elképzelésünk a víztakarékos WC-tartályokkal. Az iskolai kerti komposztálás folyamatosan működik, korábbi pályázaton nyert pénzből vásároltunk komposztálót, melyet használunk. Az iskolakert, biokert, madárkert kialakítása megtörtént, folyamatos gondozás, felügyelet mellett működik. Az iskola büfét vezető munkatársunkkal már folynak a tárgyalások, az egészséges táplálkozásra hangsúlyt fektető büfé kialakításáról. Közösen keressük a megoldást, javaslatot készítettünk a tanulókkal közösen, milyen egészséges ételeket szeretnének a büfében vásárolni.
Több éve részt veszünk a „NUTRIKID”, „Egészséges táplálkozási programban”, melybe már a szülőket, családokat is bevontuk. Felmérés végzését tervezzük: mennyi csomagoló anyagot használunk, mi lesz a sorsuk! Próbáljuk bevezetni a „csomagolás mentesebb” termékeket árusító iskola büfét. Tudjuk, hogy a tervek megvalósítása nemcsak tőlünk függ, de törekszünk a megvalósításra. Mindenképpen hasznosnak, fontosnak tartjuk, hogy foglalkozzunk környezet-tudatosságra neveléssel. Tanulóinkkal megismertetjük a problémákat, és használható javaslatokat, terveket várunk tőlük, az együttműködésen túl.
