Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára

Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: Kihirdetés dátuma: Hatályba lépés dátuma: Dokumentum készült:

5/2009.(III.04.) Alap A helyi építési szabályokról D0 Építésügyi rendelet - egyéb 2009. március 4. 2009. április 1. 2009. március 31.

Önkormányzati Rendeletek Tára – Rendelet

TISZAUG KÖZSÉG ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETE 5/2009.(III. 4.) rendelete a helyi építési szabályokról Tiszaug Község Önkormányzat Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 6.§ (3) bekezdés a) pontja alapján biztosított jogkörében a következő helyi építési szabályokat állapítja meg:

A RENDELET HATÁLYA 1. § (1) E rendelet Tiszaug közigazgatási területére terjed ki. (2) a) A rendelet hatálya alá tartozó területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt, építményrészt, épületegyüttest építeni, átalakítani, bővíteni, felújítani, helyreállítani, korszerűsíteni és lebontani, elmozdítani, a rendeltetését megváltoztatni (a továbbiakban együtt: építési munka) valamint zöldfelületet alakítani és ezekre hatósági engedélyt adni e rendelet és a hozzá tartozó alábbi szabályozási tervek szerint lehet: aa) Igazgatási terület m=1: 10 000 méretarányú (SZ-1) ab) Belterület m=1: 2 000 méretarányú (SZ-2a,b) szabályozási terve b) E rendeletben nem szabályozott kérdésekben az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: az OTÉK), valamint egyéb jogszabályok és a hatósági előírások az érvényesek.

SZABÁLYOZÁSI ELEMEK 2. § (1) Az alábbi kötelező szabályozási elemek és az azokhoz meghatározott szabályok csak a szabályozási tervek felülvizsgálatával és módosításával változhatnak: -beépítésre szánt területek lehatárolása és azok építési övezeti besorolása, -beépítésre nem szánt területek lehatárolása és azok övezeti besorolása, -közterületek (utak) szabályozása (2) Az alábbi irányadó szabályozási elemek az övezeti előírások betartásával, a helyi védettségre vonatkozó önkormányzati rendelet figyelembevételével e rendelet 1.§ (2) bekezdés b) pontjának figyelembevételével módosulhatnak: -telekhatár, - építészeti értékvédelemben részesülő épületek (3) A meglévő telkek méretei (hossz, szélesség, terület) és beépítése (beépítettségi % és telepítési távolság) a már kialakult tömbben eltérhetnek az egyes övezetekre előírtaktól, de (új) telket alakítani, (telket megosztani) csak az övezetre előírt telekméretnek megfelelően lehet és új beépítés is csak az övezeti előírások szerint engedhető. (4) A korábbi szabályok szerint kialakított, illetve fennmaradási engedéllyel rendelkező épület szerkezetei és nyílásai adottságnak tekinthetők, amelyeket új építési munkánál figyelembe lehet venni amennyiben az nem jár rendeltetésváltozással.

2 / 22


BEÉPÍTÉSRE SZÁNT ÉS BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Építésügyi engedélyezéssel kapcsolatos általános előírások 3.§ (1) A rendelet hatálya alá tartozó területen egy reklámtábla legfeljebb 2 m2 nagyságú lehet. (2) Építési övezeti határ meglévő tömbön belül a mindenkori telekhatárral megegyezik.

A természetvédelemi oltalom alatt álló (KNP, Közép Tiszai TK) és a természetvédelmi nyilvántartásában lévő („ex lege”, NATURA 2000) határvonala egyúttal övezeti határvonal is. (3) A legkisebb ültetési (telepítési) távolság az ingatlan határaitól: a) beépítésre szánt területen: - 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 1,00 méter, - 3 méternél magasabbra nem növő gyümölcs és egyéb fa esetében 3,00 méter, - 3 méternél magasabbra növő gyümölcs- és egyéb fa, valamint gyümölcs- és egyéb bokor (élősövény) esetében 5,00 m éter b) külterületeken mezőgazdasági területen: - gyümölcsfaiskolai nevelés alatt álló növény, továbbá , köszméte, ribizke- és málnabokor esetében 0,80 méter, - minden egyéb gyümölcsbokor (mogyoró stb.) esetében 2,00 méter - birs, naspolya, birsalanyra oltott körtefa esetében 2,50 méter - törpealanyra oltott almafa, továbbá meggy-, szilva- és mandulafa esetében 3,50 méter, - vadalanyra oltott alma- és körtefa, továbbá kajszifa esetében 4,00 méter, - cseresznyefa esetében 5,00 méter - dió- és gesztenyefa továbbá minden fel nem sorolt gyümölcsfa esetében 8,00 méter. c) külterületnek az általános mezőgazdasági területen, amennyiben a szomszédos földterület szőlő, gyümölcsös vagy zártkert, és gyümölcsfát a b) pontban foglalt ültetési távolságok megtartásával, egyéb bokrot, vagy fát az alábbi ültetési távolságok megtartásával lehet ültetni: -1 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 0,80 méter, -2 méternél magasabbra nem növő bokor (élősövény) esetében 1,2 méter, -2 méternél magasabbra növő bokor (élősövény) esetében 2,00 méter, -fa esetében 8,00 méter. BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEKRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 4.§ Általános előírások (1) A beépítésre szánt területek építési használatuk általános jellege valamint sajátos építési használatuk szerint az alábbi területfelhasználási egységekbe soroltak: a) Lakóterület, amely, falusias lakóterület b) Üdülőterület, amely hétvégiházas terület c) Vegyes terület, amely településközpont vegyes terület d) Gazdasági terület da) Kereskedelmi szolgáltató terület db) Ipari terület e) Különleges terület (2) A községi parkolási rendelet megállapításáig a gépkocsik elhelyezésére az alábbi vonatkozik: Az építési telekhez kapcsolódó közterületen tulajdonosi hozzájárulás mellett akkor helyezhető el gépkocsi, ha a telken igazolt módon: -ki és behajtás forgalmi okokból nem megoldható -a már meglévő épület illetve telek méretei a telken belüli parkolást nem teszik lehetővé. (3) Beépítettség mértékére és az építési telek méretére vonatkozó értékek eltérhetnek az övezetre megadottól a beépítettség növelésével nem járó átalakításnál

3 / 22


(4) Az építési munka feltétele a közüzemi gázszolgáltatás kivételével a teljes közművesítés, a közüzemű ivóvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen a fúrt kutas ivóvízellátás, a szennyvízhálózat kiépítéséig ideiglenesen szigetelt, zárt medencés gyűjtés vagy egyéb vízjogi engedéllyel rendelkező megoldás lehetséges. (5) Terepszint alatti önálló létesítmény: a) a töltéstől mért 100 m-en belül nem létesíthető. b) a gazdasági terület kivételével csak földtakarásban növényzettel fedve valósítható meg. (6) Megengedett igénybevételi, kibocsátási, szennyezettségi határértékként a területfelhasználásra előírt általános előírások tartandók. (7) Gazdasági terület kivételével nyúlványos telek nem alakítható. (8) A mellékleten az övezetet leíró kiegészítő jel az adott területre vonatkozóan az alábbiakat tartalmazza: Területfelhasználás jele

Beépítési mód Max építménymag (m)

max beépítettség % min telekterület (m2)

Falusias lakóterület 5.§ (1) Falusias lakóterületbe tartozik a község teljes lakóterülete. (2) Falusias lakóterületen az építési övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető: -lakóépület, -kereskedelmi , szolgáltató és vendéglátó épület, -szálláshely szolgáltató épület, -kézműipari épület, -mező-, és erdőgazdasági építmény. (3) A (2) bekezdés szerintiek az (Lf-3*) övezet kivételével egy épületben helyezendők el, a lakóépületben legfeljebb 2 lakás lehet, a háztartással kapcsolatos helyiségek kerülhetnek önálló épületbe is. (4) A falusias lakóterület a beépítési sajátosságok alapján a szabályozási terv szerint az alábbi építési övezetekre tagolódik: (Lf-1) Halmazos szerkezet övezete (Lf-2) Középtelkes övezet (Lf-3) Nagytelkes övezet (5) (Lf-1) Halmazos szerkezet övezete a) Kialakítható telek: min 14 m széles, max 28 m, területe: min 360 m2 b) A beépítés módja: ba) utcafrontos-, bb) oldalhatáron álló bc) meglévő építési hely bd) a kialakult helyzet szerint, a szomszédsági illeszkedés alapján a beépítés a hátsó telekhatárig terjedhet. c) Beépítettség: max. 30 % d) Telkenként egy épület helyezhető el, a háztartási helyiségek egy további max 3,6 m-es építménymagasságú épületben is elhelyezhetők. e) Építménymagasság: max 3,6 m f) Zöldfelület: min 50 % g) Közterület az övezetben külön jel nélkül alakítható. h) Elbontott épület helyére az eredeti épület nagyságában új épület építhető.

i) az utcafronton csak zárt kerítés és kapuzat létesíthető. (6) (Lf-2) Középtelkes övezet a) Kialakítható telek: szélessége: min 16 m, területe: min. 550m2 b) Beépítés: oldalhatáros építési hely szerint a kialakult beépítési vonalra c) Beépítettség: max. 30 %.

4 / 22


d) Építménymagasság: max 4,5 m e) Zöldfelület min 50%. (7) (Lf-3) Nagytelkes övezet a) Kialakítható telek: szélessége új osztásban: min 18 m területe: min. 900m2 b) Beépítés: oldalhatáros a kialakult beépítési vonalra vagy 5m-es előkerttel meghatározott építési hely szerint. c) Beépítettség: max. 30 %. d) Építménymagasság: max 4,5 m, e) Zöldfelület min 50%. Vegyes terület Településközpont vegyes terület 6.§ (1) A településközpont vegyes terület a község szorosan vett településközponti beépítésének területe. (2) A településközpont vegyes terület (Vt-1) községközpont övezetekbe sorolt. (3) (Vt-1) községközpont övezete a) Az övezeti előírások figyelembevételével: -lakóépület -igazgatási épület -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület -egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület -sportépítmény -nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény b) Kialakítható telek min 500m2 c) Amennyiben csak lakás van a telken: telkenként egy épület helyezhető el, ez esetben még egy további max 3,6 m-es építménymagasságú háztartással kapcsolatos épület építhető. d) A beépítés módja: oldalhatáros e) Beépítettség: max 40% f) Építménymagasság: max:7,5 m g) Zöldfelület min 30 % h) csak lakóépületet tartalmazó beépítés külön előírása: telek max 28 m széles, kialakítható : telek területe: max 900 m2 Üdülőterületek 7.§

(1) Az üdülőterület hétvégi házas terület. (2) Hétvégi házas terület (Üh-1) övezetbe tartozik. (3) (Üh-1) övezet a) Kialakítható telek: min. 500 m2 b) Beépítés: oldalhatáros 5 m-es előkerttel meghatározott építési hely szerint. hátsókert: 6 m előkert: 5m c) Beépítettség: max. 20 %. d) Építménymagasság: max 3,6 m, e) Zöldfelület: min 60%

Gazdasági területek 8.§

(1) Gazdasági területbe a gazdasági célú építmények elhelyezésére szolgáló területek soroltak. (2) A gazdasági terület :

kereskedelmi, szolgáltató terület ipari gazdasági terület

5 / 22


(3) A területen belül külön szabályozás nélkül kialakítható közutakra vonatkozó előírások az irányadó szabályozási vonalak figyelembevételével a következők: -szabályozási szélesség min. 14,0 m -min. 12m-es fordulási sugár az útburkolatoknál Kereskedelmi, szolgáltató terület 9.§ (1) Kereskedelmi, szolgáltató terület a község nem zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületekkel beépített illetve beépíthető területe. (2) A területen az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető: -mindenfajta nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület és az azokhoz kapcsolódó szociális ellátás és szórakoztatás építményei -szolgálati lakás -iroda,

-üzemanyagtöltő (3) A kereskedelmi, szolgáltató terület (Gksz-1) övezetbe sorolt. (4) (Gksz-1) övezet a) Kialakítható telek: min 30 m széles , min 30,0 m hosszú, min 900m2 b) Beépítés szabadonálló: legalább az adott oldal szerinti homlokzatmagasság1 szerinti oldal-, elő-, és hátsó kerttel c) Beépítettség max 40%. d) Építménymagasság min 3,0 m, max 7,5 m, ami a technológia függvényében változhat, de kémény max 20m. e) Zöldfelület min 20%. f) (Gksz-1*) övezet külön előírásai fa) Beépítés csak a szabályozási terv szerinti erdősítések arányában a biológiai aktivitásérték változatlansága mellett engedélyezhető. fb) Közúti kapcsolat a falhagyott vasút nyomvonalán keresztül biztosítandó g) (Gksz-1**) övezet beépítése csak a bányatelek megszüntetését követően lehetséges a természetvédelmi érdek-sérelem kizárásának bizonyítása mellett. Ipari terület 10.§ (1) Az ipari terület termelő gazdasági tevékenységi és településgazdálkodási célú építmények elhelyezésére szolgál. (2) A területen az övezeti előírások figyelembevételével elhelyezhető: -mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület és a tevékenységhez kötődő ellátási intézmények, -gazdasági célú épületen belül szolgálati lakás, -az ágazati előírásoknak megfelelő energia-, (elektromos energia és földgáz) vízi-, és távközlési közművek valamint a településgondozás épületei elhelyezhetők. (3) Az ipari terület az alábbi építési övezetekre tagolódik: (Gip-1) majorsági övezet (Gip-2) településgazdálkodási övezet (4) (Gip-1) majorsági építési övezetben a) Elhelyezhető: -szolgálati lakás -iroda -üzemanyagtöltő -mindenfajta gazdasági tevékenységi célú épület, beleértve a nagylétszámú állattartás építményeit is b) Kialakítható telek: min 900m2 c) Beépítés módja: oldalhatáronálló d) Beépítettség: max 30% 1

Ld fogalommagyarázat 6 / 22


e) Építménymagasság max 7,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat. f) A közművesítettség szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével határozandó meg. g) Zöldfelület: min 40%, a telekhatár mentén az ültetési távolságok figyelembevételével kötelező a fásítással f) (Gksz-1*) övezet beépítése csak a szabályozási terv szerinti erdősítések arányában a biológiai aktivitásérték változatlansága mellett engedélyezhető. (5) (Gip-2) településgazdálkodási építési övezet a) Elhelyezhető: a település közműves ellátását biztosító területigényes létesítmény b) Kialakítható telek: min 300m2 c) Beépítés módja: szabadon álló d) Beépítettség: max 20% e) Építménymagasság max 4,5m, ami technológiai szükségszerűségből változhat. g) Zöldfelület: min 40% Különleges területek

11.§

Különleges területek az alábbiak: (Ksp) Sportterület (Kt) Temető (Kk) Kegyeleti park (Ksz) Humán szolgáltatás területe (Ksp) Strand Sportterület

12.§ (1) (Ksp) Sportterület a község sport-, szabadidős-, pihenés-, és a testedzés céljára szolgáló területe. (2) A területen – sportépítmény és szociális helyiségei, az alaprendeltetéshez kapcsolódó

kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátó épület elhelyezhető. (3) Beépítettség: max. 15 % (4) Építménymagasság: min. 3,5 m, max. 10,5 m (5) Zöldfelület: min. 40% (6) A területen lévő értékes idős faállomány védendő. Temető 13.§ (1) (Kt) Temető a szabályozási tervben lehatárolt. (2) A területen ravatalozó, kápolna és síremlék helyezhető el. (3) Beépítettség: max. 10 % (4) Építménymagasság: max. 7,5 m (5) Zöldfelület: min. 60% (6) A temető kerítéssel határolandó és az ültetési távolságok figyelembevételével körbefásítandó. (7) Új parcellázásnál előfásítás szükséges (Kk) Kegyeleti park 14.§ (1) (Kk) Kegyeleti park a szabályozási terven lehatárolt. (2) A terület kerítéssel körbehatárolandó. (3) A sírjelek megtartása mellett kertépítészeti eszközökkel rendezendő. (4) Az övezetben épület nem helyezhető el.

(Ksz) Humán szolgáltatás területe

7 / 22


15.§ (1) (Ksz) a szabályozási terven lehatárolt. (2) elhelyezhető -kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület -egyházi, oktatási, egészségügyi , szociális épület -sportépítmény -kézműipari épület -szolgálati lakás (3) Kialakítható telek min 500m2 (4) A beépítés módja: oldalhatáros (5) Beépítettség: max 40% (6) Építménymagasság: max:7,5 m (7) Zöldfelület min 40 % (8) A közművesítettség teljes, a szennyvízhálózat kiépítéséig a zárt medencés gyűjtés megengedett. (9) Az egykori kúria kertjének értékes idős faállománya védendő.

(Kst) Strand területe 16.§ (1) (Kst) Strand a 637/5 hrsz-ú telek, amelyen az alaprendeltetésnek megfelelő közösségi létesítmények helyezhetők el. (2) a meglévő telek nem osztható (3) beépítés módja: szabadon álló (4) beépítettség: max 10% (5) építménymagasság max 3,6m. (6) A közművesítettség teljes, a szennyvízhálózat kiépítéséig a zárt medencés gyűjtés megengedett. (7) zöldfelület: min 40% (8) környezetterhelési határértékként az üdülőterületre vonatkozó hatályos rendelet szerintiek tartandók be. (9) A területen lévő vadkörtefa védendő

TISZAUG BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEIRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK 17.§ (1)A beépítésre nem szánt területek az alábbi területfelhasználási egységbe soroltak: a) közlekedési, hírközlési és közmű-elhelyezési területek b) zöldterületek c) erdőterületek d) mezőgazdasági területek e) vízgazdálkodási területek (2) A beépítésre nem szánt területen elhelyezett épületek esetén az épülethez szükséges közművek kiépítése és a hulladékkezelés megoldása az építtető feladata. Közlekedési -, hírközlési és közmű-elhelyezési területek 18.§ (1) A közlekedési-, hírközlési és közmű-elhelyezési területek az országos és a helyi közutak, kerékpárutak, a közterületi gépjármű várakozóhelyek, a járdák és gyalogutak mindezek csomópontjai, vízelvezetési rendszere és környezetvédelmi létesítményei, a továbbá a közművek építményeinek elhelyezésére szolgálnak. (2) Területen az OTÉK 26.§ (3) bekezdésben felsorolt építmények helyezhetők el. (3) A védett szerkezetű közlekedési területen új légvezeték nem létesíthető. (4) A területek szerepkörük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: 8 / 22


(KÖu-1) országos fő-. és mellékút övezete (KÖu-2) községi gyűjtő-, és lakóutak övezete (KÖu-3) egyéb utak övezete (5) (KÖu-1) országos fő-, és mellékút övezet a) az övezetbe tartozik: aa) 44. sz. Kecskemét-Béléscsaba-Gyula-országhatár országos főforgalmi út ab) 4511. jelű Tiszaug-Kunszentmárton országos összekötőút ac) 45111. jelű Tiszaugi bekötőút b) Gépjármű forgalomra min 6m-es burkolati szélesség alakítandó ki. c) Kerékpárút alakítandó ki. (6) (KÖu-2) községi gyűjtő-, és lakóút övezet a) Szabályozási szélessége: min 12 m illetve a kialakult érték b) Gépjármű forgalomra min 4m-es burkolati szélesség alakítandó ki. c) Legalább egyoldali járda építendő. (7) (KÖu-3) egyéb utak övezete a) Az övezetbe tartozik minden egyéb külön jel nélküli út. b) Szabályozási szélessége min 6 m az alábbi kivételekkel: legfeljebb 3 db telek kiszolgálására szolgáló út: min 4,0 m, hálózati jelentőségű dűlőút: min 12m (8) a) A közüzemi közműhálózatokat és közműlétesítményeket közút építési területén, közterületen, vagy közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a helyet biztosítani. Az elhelyezésnél az OTÉK előírásait, valamint a megfelelő ágazati szabványokat és előírásokat be kell tartani. Közút építési területén elhelyezendő közművek esetében az érintett útkezelő hozzájárulását minden esetben meg kell szerezni. b) A közműhálózatok és létesítmények ágazati előírások szerinti biztonsági övezetének is közterületre kell esni, ettől eltérő esetben szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a területi igényt biztosítani. Közművek számára szolgalmi jogot új beépítésű területen csak olyan telekrészre szabad bejegyezni, ahol az építési korlátozást nem okoz. A védőtávolságon belül mindennemű tevékenység csak az illetékes üzemeltető hozzájárulása esetén engedélyezhető. c) Új közművezetékek létesítésekor és egyéb építési tevékenység (útépítés, építmény- épület, műtárgyépítés, stb.) esetén a kivitelezés során a meglévő közművezeték nyomvonalával, vagy közműlétesítmény telepítési helyével ütköző építéseknél a meglévő közművezetékek, vagy közműlétesítmények kiváltását, vagy szabványos keresztezését ágazati előírások szerint kell kivitelezni. d) Új útépítésnél, útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről illetve a meglévő közművek szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. Zöldterületek 19.§ (1) A zöldterületek jellegük alapján a szabályozási terv szerint az alábbi övezetekre tagolódnak: (Z-1) községközponti park övezet (Z-2) védelmi zöldterület (Z-3) szabadidős zöldterület (2) A (Z-1) községi park a községi szintű zöldfelületi ellátás övezete, amelyet a településközponti elhelyezkedés, az intenzív használat és jelentős településképi érték jellemez. Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszóhely, pihenést szolgáló köztéri berendezések elhelyezhetők. (3) (Z-2) védelmi zöldterület természetes növényállománya és terepalakulata megtartandó. (4) (Z-3) szabadidős zöldterület összetett funkciójú terület. Az övezetben sétaút, pihenőhely, játszótér, sportpálya és egyéb szabadidős létesítmények a csapadékvíz gyűjtő vízfelülettel együtt elhelyezhetők. Erdőterület 20.§ (1) Az erdő céljára szolgáló terület a szabályozási tervben lehatárolt, amelyekre nézve az erdőtörvény rendelkezéseit is alkalmazni kell. 9 / 22


(2) Az (Eg) gazdasági erdőövezet elsődlegesen az erdőgazdálkodás céljaira szolgáló terület. a) A terület határa a mezőgazdasági területbe sorolt telkek erdészeti hasznosításával értelemszerűen változik. b) A területen az erdő-, és vadgazdálkodáshoz kapcsolódó üzemviteli épületek az általános előírások szerint helyezhetők el. Mezőgazdasági terület 21.§ (1) Mezőgazdasági területbe sorolt a község teljes beépítésre nem szánt területe az erdő -, a közlekedési-, és közmű valamint az egyéb területek kivételével. (2) Mezőgazdasági terület a táji és beépítési sajátosságok alapján az (SZ-1) terv szerint a következő övezetekre tagolt: a) (Má-1) általános övezet b) (Má-2) Természetvédelmi övezet c) (Má-3) Sziget övezet d) Mk kertes övezet (3) A természetes gyep és nádas művelési ágban nyilvántartott telkeken építmények nem helyezhetők el. Kivételt a természeti kutatást szolgáló, építmények, nyomvonalas létesítmények- a külön előírások szerinti köztárgyak, honvédelmet és belbiztonságot szolgáló építmények képeznek. Mezőgazdasági terület övezeti előírásai 22.§ (1) (Má-1) előírásai a) Elhelyezhető az övezeti előírások figyelembevételével: aa) mezőgazdasági termeléshez kapcsolódó üzemi jellegű építmények - különböző szolgáltatások (javító műhelyek, feldolgozók) - termény-, és állatfelvásárlás, tejbegyűjtő, zöldség-, gyümölcsfelvásárlás -élelmiszeripari feldolgozás , sütöde, savanyítóüzem, pince , hűtőház, -vágóhíd -élelmiszerraktárak ab) mezőgazdasági építmények -állattartó épületek -növénytermesztés épületei ac) Lakóépület és háztartással kapcsolatos építmények c) Az övezetben építési törmeléklerakó, gyepmesteri telep, hulladékudvar és szennyvíztisztító elhelyezésének elvi lehetősége a szakhatósági állásfoglalások figyelembevételével megvan. d) Az (Má-1*) jelű alövezetben a deflációt megakadályozó ültetvényeket váltó művelési ágnál mezővédő erdősávok telepítendők. (2) (Má-2) előírásai A vízügyi és természetvédelmi kezeléshez és kutatáshoz kötődő létesítmények helyezhetők el. (3) (Má-3) előírásai Az övezetre vonatkozó külön előírások: a) Kialakítható telek: min 5 ha. b) Építmény az általános előírások szerint 2 csak az 5 ha-nál nagyobb telken helyezhető el. (4) (Mk) előírásai A kertes mezőgazdasági terület általános előírásai a következők betartásával alkalmazandók: a) Az övezetben szennyvízgyűjtő felúszás elleni védelme biztosítandó. b) Pince nem létesíthető 2

Telek mérete kivételével az OTÉK 29.§ alkalmazható 10 / 22


Vízgazdálkodási területek 23.§ Vízgazdálkodási területre az általános rendelkezések vonatkoznak és az alábbi övezetekre tagolódik: (V) Általános övezet (Vt) Védgát övezet Vk) Közösségi övezet (Vmg) Mezőgazdasági művelésű (Ve) Erdőművelésű (1) Az övezetekben a tájképvédelmi szempontok és a vízügyi érdekek összhangja biztosítandó. (2) (V) Általános övezet a) Az övezetbe a Tisza , a holtág és a csatornák medre és partja tartozik. b) Az övezetben csónakkikötő és viziállás kivételével építmény nem helyezhető el. (3) (Vt) Védgát övezet Az övezetben árvízvédelmi építmény és kerékpárút helyezhető el. (4) (Vk) Közösségi övezet a) Telekalakítás akkor végezhető, ha a jogszerűen álló építmény fennmaradási engedélyéhez szükséges. b) Csak a jogszerűen álló, engedéllyel rendelkező építmények használatbavétele engedélyezhető, egyéb építési munka nem végezhető. c) A vízügyi és természetvédelmi célú építmény kivételével építmény nem helyezhető el, a tájképi illeszkedés javítását szolgáló visszabontás ill. kubatúrán belüli építési munka a jogszerűen álló építményen végezhető (5) (Vmg) Mezőgazdasági művelésű övezet a) Az övezetben kizárólag árvízvédelmi építmény helyezhető el. b) Az övezet mezőgazdasági művelésben tartható. (6) (Ve) Erdőgazdasági övezet a) Az övezetben kizárólag árvízvédelmi építmény helyezhető el. b) Az övezet erdőgazdasági művelésben tartható.

KÖZTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 24.§ (1) A közterületek lehatárolását a szabályozási terv tartalmazza: azt területfelhasználási határvonalként vagy szabályozási vonalként ábrázolja. (2) Közterületekre vonatkozó építési, környezetalakítási előírások az egyes övezeti illetve építési övezeti leírásban megtalálhatók. (3) Közterületen új létesítményt elhelyezni, meglévőt átépíteni vagy használatban tartani csak elvi építési engedély alapján a közterülethasználatra vonatkozó külön önkormányzati rendelet, jelen rendelet övezeti előírásainak együttes figyelembevételével lehet. ÉRTÉKVÉDELEM ELŐÍRÁSAI Régészeti értékek védelme 25.§ (1) A következő régészeti lelőhelyek a szabályozási és az övezeti terveken lehatároltak, amelyen belül építési munka csak a kulturális örökségvédelmi szakhatósági közreműködéssel végezhető. 1. Hajdú tanya (hrsz: 046/10, 047(csatorna), 048/24) 2. I. homokbánya (hrsz: 055/1, 052/7) 3. Nyárfa-dűlő (hrsz: 0137/5) 4. Holt-Tisza- Belső part (hrsz: 078/13-15) 5. 44. sz. műút mellett (hrsz: 048/38, 048/40-42,) 11 / 22


6. 44. sz. műút mellett II. (hrsz: 048/21, 048/30, 048/34,) 7. Kis-ér partja (hrsz: 026(töltés), 024, 023/2) 8. Ságh puszta (hrsz: 054/3-4, 055/1) 9. Holt-Tisza mellett I. (hrsz: 089/8) 10. Holt-Tisza mellett II. (hrsz: 054/5) 11. Bundaszárító I. (hrsz: 097/8-10, 097/12-15) 12. Bundaszárító II. (hrsz: 0197/7, 0198/2(út), 097/1, 097/2-3) 13. Bundaszárító III (hrsz: 0120/1-2, 0120/12) 14. Bundaszárító IV. (hrsz: 099/8) 15. Homokrét partja (hrsz: 0121/2, 0127/3, 084/7-8, 084/15, 084/23(út), 085/7-8,) 16. Böcs-part I. (hrsz: 0144/20, 0144/39, 339) 17. Böcs part II. (hrsz: 0143/3, 0144/21, 0144/39) 18. Iskola (hrsz: 22(út), 30, 33/2-3) 19. Szociális otthon (hrsz: 0148/39, 0148/40(töltés), 520/1) 20. Tópart (hrsz: 0148/58, 0150, 0151) 21 Fechtigtelep (hrsz: 507/9-13, 507/16-21) 22. Ság-Böszöri főcsatorna mellett (hrsz: 046/9) 23. Sziget (hrsz: 0156/1, 0184/12-13, 0187) 24. Kisrétpart (hrsz: 0148/56, 0148/57, 0148/59, 0149/1, 0148/19-21,) 125. Kéménytető (hrsz: 0148/11, 0148/17) 26. Akasztó-hegy (hrsz: 01164) 27. Akasztó-hegy II (hrsz: 0116/4) 28. Legyes tanya (hrsz: 055/1) (2) A település teljes közigazgatási területén a nyilvántartott régészeti lelőhelyek esetében az általános érvényű előírások alkalmazandók. (3) A település területén található természetes vízfolyások magas partvonulatai régészeti érdekű területek. (4) Művelési ág váltásánál továbbá minden szántási mélységet meghaladó földmunkával járó fejlesztésnél, új beépítésnél a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal véleményét ki kell kérni mindaddig, amíg a település teljes közigazgatási területének régészeti topográfiája elkészül, s a nyilvántartott adatok Tiszaug Helyi Építési Szabályzatában rögzítésre nem kerülnek.

Építészeti értékek védelme 26.§

(1) Helyi értékvédelemben részesülnek a külön önkormányzati rendeletben dokumentált épületek. (2) A helyi építészeti értékvédelemben részesülő beépítésekre és építményekre vonatkozó rendelkezések önálló önkormányzati rendeletben szabályozottak. Természetvédelem 27.§ Országos természet és tájvédelem alatt a szabályozási terv szerinti a Kiskunsági Nemzeti Park, a Közép-Tiszai TK, az „ex lege”, a NATURA 2000. területek tartoznak. Környezetvédelem 28.§ (1) A jogszabályban előírt zajvédelmi határértékek alkalmazásánál a következők szerint kell eljárni. a) érzékeny területbe tartozó övezetek: üdülőterületi övezet különleges terület: Ksp, Kt, Kk, Ksz övezetek zöldterületek: (Z-1), (Z-2), (Z-3)övezetek mezőgazdasági terület: (Má-2), (Má-3) övezet vízgazdálkodási terület övezetei

12 / 22


b) átlagos érzékenységű területek: lakóterület valamennyi övezete településközpont vegyes terület: (Vt-1) övezet kereskedelmi szolgáltató terület: (Gksz-1) övezet mezőgazdasági terület: (Má-1) övezet erdőgazdasági terüet: (Eg) övezet c) nem érzékeny területek: ipari gazdasági terület övezetei (2) A jogszabályban előírt levegőtisztaság-védelemi határértékek alkalmazásánál a következők szerint kell eljárni: a) ökológiai határértékek biztosítandó: minden legalább 500 ha nagyságú erdőterületen különleges terület Ksz övezetében b) egészségügyi határérték biztosítandó a (2) bekezdés a) pontján kívüli valamennyi területen. (3) A vízvédelem érdekében a) Átmeneti megoldásként a szennyvízcsatorna hálózat megépítéséig csak szigorúan vízzáró szennyvízgyűjtő-tároló építhető. A szennyvíz rendszeres szállítását igazolni kell. A szennyvízcsatorna hálózat megépítését követően az ingatlanokat be kell kötni a szennyvízcsatorna hálózatba. b) A beépített területektől távol eső, a gazdaságosan nem csatornázható, laza, szétszórt beépítésű területeken, tanyák és egyedül álló épületek, épületegyüttesek szennyvízkezelési módja talajmechanikai szakvéleményre alapozva határozandó meg.

VÉDETT ÉS VÉDŐTERÜLETEK ELŐÍRÁSAI 29.§ (1) A védett területek övezeti előírásai az építési korlátozásokat tartalmazzák. (2) Az egyes vonalas létesítmények védősávjait a szabályozási és övezeti terv „védőterület határa” jellel ábrázolja. A védőterületen belül építés csak az illetékes szakhatóság hozzájárulásával lehetséges: a) vízügyi közvetlen védőterületek, amelyen belül vízügyi érdekből az építés korlátozott: állami csatornáknál partéltől: 10 m szabadon hagyandó, állandó épület min.15 m-re, társulati csatornánál partéltől: 4 m szabadon hagyandó, állandó épület min.10 m-re, b) közlekedési védőterület, amelyen belül az adott övezet, építési övezet szerinti beépítés csak közlekedési szakhatósági közreműködéssel lehetséges: országos főút tengelyétől külterületen 100-100 m, c) távvezeték hálózati energiaellátó és közműlétesítmények védőterületi az illető szabványnak megfelelően: -20 kV-os légvezeték védőtávolsága belterületen oszloptól 4-4 m, szélső vezetéktől 2,5-2,5 m külterületen oszloptól 6,5-6,5 m, szélső vezetéktől 5-5 -120 kV-os légvezeték védőtávolsága oszloptól 18 m, szélső vezetéktől 13 m d) közművek védőtávolságai: vízvezeték MSZ 7482/2-80 szerint gázvezeték MSZ 7048 szerint e) természetvédelmi védőterület: vízgazdálkodási terület határától mért 100m. (3) A szükséges védőterület saját telken belül biztosítandó, védőterület kialakítása érdekében a beépítésre szánt terület határa értelemszerűen növelhető. TELEPÜLÉSRENDEZÉSI FELADATOK MEGVALÓSULÁSÁT BIZTOSÍTÓ SAJÁTOS JOGINTÉZMÉNYEK 30.§ (1) Jelen rendeletben foglaltak megvalósítása érdekében Tiszaug Képviselő-testülete az alábbi sajátos jogintézményekkel él: -Közútlejegyzések 13 / 22


-Beültetési kötelezettség (2) Közútlejegyzés vonatkozik a szabályozási terv szerint jelölt telekrészekre. (3) Beültetési kötelezettség vonatkozik a szabályozási terv szerinti telekrészekre.

ZÁRÓRENDELKEZÉSEK 31.§ (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő hónap 1-jén lép hatályba és a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazható, amennyiben az nem kedvezőtlen az építtetőnek. (2) Jelen rendelet alkalmazása tekintetében: a) kialakult állapot: az építési övezeti előírásoktól különböző, a korábbi szabályoknak megfelelően kialakult beépítés b) meglévő épület: Jogerős építési ill. használatbavételi engedéllyel rendelkező ill. több mint 10 éve használatba vett épület c) háztartással kapcsolatos épület: nyárikonyha, mosókonyha, szárító, barkácsműhely, tárolóépítmények (tüzelőanyag, szerszámkamra, szín, fészer,magtár, góré, csűr, pajta és más tároló) állattartó épületek, jármű tároló (gépkocsi, motorkerékpár, munkagép stb.), műhely d) homlokzatmagasság: a rendezett terepszinttől a fal és a tetőszerkezet metszéspontja között mért függőleges távolság, amely e rendelet függeléke szerint számítandó e) kézműipari épület: legfeljebb 30 fős foglalkoztatási létszámmal rendelkező, legfeljebb 3,5 tonna kiszolgáló (teher) forgalommal rendelkező vállalkozás folytatására alkalmas építmény. f) kerti építmény: hinta, homokozó, növénytámasz, a pihenést és játékot szolgáló műtárgy, a terepszintnél 1m-nél nem magasabb lefedés nélküli terasz g) szálláshely szolgáltató épület: kizárólag vagy túlnyomórészt átmeneti otthon (szállás) céljára szolgáló szobaegységeket, valamint közös vagy egyéni használatú helyiségeket tartalmazó épület (gyermek, diák, nevelőotthon, szociális otthon, panzió, szálloda…stb) h) szolgálati lakás: a tulajdonos-, használó-, és a személyzet számára lakás, amelyhez önálló telek nem tartozhat. (3) E rendelet kihirdetéséről és a rendelet alapján szükséges ingatlanbejegyzésekről a jegyző gondoskodik.

Sinka Ferenc s.k. polgármester

Tombácz Ferenc s.k. jegyző

Kihirdetési záradék: A rendelet kihirdetésre került: 2009. március 4. napján ………………………. Tombácz Ferenc jegyző

14 / 22

HÉSZ 1. számú függeléke ÖVEZETI ÖSSZESÍTŐ BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK ÉPÍTÉSI ÖVEZETEI Lakóterület Falusias lakóterület

Halmazos szerkezet övezete Középtelkes övezet Nagytelkes övezet

3*

Üdülőterület Hétvégi házas terület

Hétvégiházas terület általános övezete Községközpont övezet Településközpont vegyes terület

Vt-1

Gazdasági terület Általános

Gksz-1

Gksz-1*

Majorsági övezet

Gip-1

Gip-1*

Településgazdálkodási Sportterület

Gip-2 Ksp

Temető Kegyeleti park Humán szolgáltatás területe Strand

Kt Kk Ksz Kst

Kereskedelmi szolgáltató terület Ipari terület Különleges terület

Gksz-1**


BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK ÖVEZETEI Országos fő és mellékút övezete Közlekedési területek Községi gyűjtő-, és lakóutak Egyéb utak Vasút övezet Községközponti park övezet Zöldterület Védelmi zöldterület Szabadidős zöldterület Gazdasági erdő Erdőterület Általános Mezőgazdaság terület Természetvédelmi övezet Sziget övezet Kertes övezet Általános övezet Vízgazdálkodási terület Védgát övezet Közösségi övezet Mezőgazdasági művelésű Erdőművelésű d) (VE) Erdőövezet

16 / 22

KÖu-1 KÖu-2 KÖu-3 KÖk Z-1 Z-2 Z-3 Eg Má-1 Má-2 Má-3 Mk V Vt Vk Vmg Ve

Má-1*

HÉSZ 3.számú függeléke Utcafásítás

Hely Keskeny (14m-nél kisebb szabályozási szélességű) utcában vagy légvezeték alá

Min 14 m-es szabályozási szélességű utcában Beépítetlen telekoldalon és külterületen

Fafaj ill. fafajta magyar név gömbjuhar gömbakác gömbkőris gömbszivarfa gömbszilva csörgőfa vérszilva ezüst hárs oszlopos tölgy magas kőris

latin név ACER PLATANOIDES „GLOBOSUM” ROBINIA PSEUDOACACIA „UMBRACULIFERA” FRAXINUS ORNUS „MECSEK” CATALPA BIGNOIDES „NANA” PRUNUS FRUTICOSA „GLOBOSA” KOELREUTERIA PANICULATA PRUNUS CERASIFERA „WOODII” TILIA TOMENTOSA QUERCUS ROBUR „FASTIGIATA” FRAXINUS EXCELISIOR


19 / 22


20 / 22


21 / 22


22 / 22

Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Recommend Documents