Rendelet. Önkormányzati Rendeletek Tára

Rendelet Önkormányzati Rendeletek Tára

Dokumentumazonosító információk Rendelet száma: Rendelet típusa: Rendelet címe: Módosított rendelet azonosítója: Rendelet tárgykódja: Tárgykód megnevezése: Kihirdetés dátuma: Hatályba lépés dátuma: Dokumentum készült:

39/2009.(VIII.28.) Alap (Egységes szerkezet) Hatvan város helyi építési szabályzatáról és szabályozási tervéről – egységes szerkezet 39/2009.(VIII.28.) (2012. november 24-ig hatályos egységes) D2 Helyi építési szabályzat és szabályozási terv 2012. november 14. 2012. november 25. 2012. november 14.

ÖNKORMÁNYZATI RENDELETEK ADATFELVÉTELI LAPJA Megye neve: H E V E S

Település neve: H A T V AN város

A rendelet címe: HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 21/2010. (VIII. 27.), 26/2010. (IX. 17.), 37/2011. (VIII.26.), 3/2012. (I. 27.), 61/2012. (X. 26.), 64/2012. (XI. 14.) RENDELETEKKEL MÓDOSÍTOTT

39/2009. (VIII. 28.) RENDELETE HATVAN VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL

EGYSÉGES SZERKEZET Sorszáma: 39/2009. (VIII. 28.) Kihirdetés ideje: 2012. XI. 14. A rendeletet kibocsátó önkormányzat neve:

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

A rendelet tárgykódja: D2 Tárgykód megnevezése: Helyi építési szabályzat és szabályozási terv

KAPCSOLÓDÓ JOGSZABÁLYOK: Kibocsátó: - 1997. évi LXXVIII. tv. 6. § (3) a) Országgyűlés - 45/2005. (X. 28.) Önkormányzat - 60/2007. (XII. 14.) Önkormányzat - 44/2008. (VI. 27.) Önkormányzat - 39/2009. (VIII. 28.) Önkormányzat - 21/2010. (VIII. 27.) Önkormányzat rendelet - 26/2010. (IX. 17.) Önkormányzat rendelet - 37/2011. (VIII. 26.) Önkormányzat rendelet - 3/2012. (I. 27.) Önkormányzat rendelet - 61/2012. (X. 26.) Önkormányzat rendelet - 64/2012. (XI. 14.) Önkormányzat rendelet

Jogsz. típusa: Kapcsolódás oka: törvény felhatalmazás rendeletet hat. kív. helyezte rendeletet hat. kív. Helyezte rendeletet hat. kív. Helyezte rendelet alaprendelet módosító (2010.X.27-én hatályát veszti!) módosító (2010.X.18-án hatályát veszti!) módosító (2011.IX.26-án hatályát veszti!) módosító (2012.I.29-én hatályát veszti!) módosító (2012.XI.26-án hatályát veszti!) módosító (2012.XI.26-án hatályát veszti!)

/A VASTAGON SZEDETT RENDELETEK EGYSÉGES SZERKEZETBEN!/ Az adatlapot kitöltötte: Lukács László Hatvan, 2009.VIII.28., VIII. 27., IX. 17.; 2011.VIII.26.; 2012.I.27., X.26., XI.14.

HATVAN VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK 39/2009. (VIII. 28.) SZÁMÚ RENDELETE1 HATVAN VÁROS HELYI ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL ÉS SZABÁLYOZÁSI TERVÉRŐL EGYSÉGES SZERKEZET Hatvan Város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (a továbbiakban: Étv.) 6. § (3) bekezdésének a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Kormányrendelet (a továbbiakban: OTÉK) figyelembe vétele mellett az alábbi rendeletet alkotja: I. FEJEZET ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. § (1) (2)

(3) (4)2

(5)3

1

Jelen rendelet Hatvan város közigazgatási területére terjed ki. Az (1) bekezdésben lehatárolt területen területet felhasználni, telket kialakítani, építményt elhelyezni az OTÉK, továbbá a hatályos jogszabályok megtartása mellett, jelen rendeletben foglaltak szerint szabad. Jelen rendeletben helyrajzi számmal (továbbiakban: hrsz.) hivatkozott ingatlanokra vonatkozó szabályozása a hrsz. megváltoztatása esetén, a korábbi ingatlanból keletkezett új ingatlan(ok)ra, illetve azok meghatározott részeire is irányadó. Jelen rendelet az alábbi mellékleteket tartalmazza: 1. melléklet: Szabályozási Terv 1/a. Hatvan város belterületi Szabályozási Terve M=1:4000 1/b. Hatvan város külterületi Szabályozási Terve M=1:10 000 (a továbbiakban együtt: Szabályozási terv); 1/A. melléklet: Hatvan építési övezetei / övezetei 2. melléklet: Sajátos jogintézménnyel érintett ingatlanok jegyzéke 2/a. Építési és telekalakítási tilalommal érintett ingatlanok; 2/b. Elővásárlási joggal érintett ingatlanok; 2/c. Kisajátítással érintett ingatlanok; 2/d. Helyi közút céljára történő lejegyzéssel érintett ingatlanok; 2/e. Településrendezési kötelezettséggel érintett ingatlanok; 3. melléklet: 4. melléklet: Lakótelep-egységek lehatárolása; 5. melléklet: Közlekedési területek; 6. melléklet: Közmű létesítmények. Jelen rendelet az alábbi függelékeket tartalmazza: 1. függelék: Országos jelentőségű objektumok (műemlékek, műemléki környezet, régészeti lelőhelyek, természeti értékek); 2. függelék: Helyi jelentőségű objektumok (művi és természeti értékek); 2/A. függelék: Tervtanácsi kötelezettségű területek; 3. függelék: Közhasználat céljára szolgáló területek; 4. függelék: Közmű ágazati szabványok kivonata; 5. függelék: Hatályos jogszabályok tájékoztató jegyzéke; 6. függelék: Magyarországon őshonos fa és cserjefajok tájékoztató jegyzéke

A 21/2010. (VIII. 27.), 26/2010. (IX. 17.), 37/2011. (VIII. 26.), 1/2012. (I. 27.), 61/2012. (X. 26.), 64/2012. (XI. 14.) önkormányzati rendeletekkel módosított egységes szerkezet. 2 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

Értelmező rendelkezések 2. §1 Jelen rendelet alkalmazásában: 1. Beültetési kötelezettségű terület: A telken belül kijelölt (szabályozási terven ábrázolt) kötelezően zöldfelületként tartandó terület, amelyet növényzettel fedetten kell kialakítani. 2. Egyedi telek: Az úszótelek és a tömbtelek kivételével valamennyi telek; 3. Építési védő/reklámháló: Az építési állványzaton élet-, baleset-, munka- és környezetvédelmi célt szolgáló építési védőháló, amelyen a homlokzat felújítás idején, ideiglenesen hirdetést, reklámot, tájékoztatást lehet szerepeltetni; 4. Gazdasági tevékenységi célú épület: A telepengedély, illetve a telep létesítésének bejelentése alapján gyakorolható egyes termelő és egyes szolgáltató tevékenységekről, valamint a telepengedélyezés rendjéről és a bejelentés szabályairól szóló 358/2008. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. és 2. mellékletében felsorolt tevékenységeknek részben, vagy egészében helyet biztosító épület; 5. Haszonállat: Minden olyan állat, amelyet fogyasztás vagy jövedelem-szerzés céljából tartanak, illetve tenyésztenek; 6. Homlokzatmagasság: Az építmény egyetlen vetületi síkjára számított építménymagasság; 7. Illeszkedés elve: A környező meglévő építmények paramétereit, elhelyezkedését figyelembe vevő, a település egészének arányrendszerét szem előtt tartó, anyaghasználatában és színezésében a környezetéhez alkalmazkodó tervezői metódus; 8. Kedvtelésből tartott állat: Minden olyan állat, amely nem minősül haszon-állatnak, illetve veszélyes állatnak. E rendelet alkalmazásában elsősorban az eb, a macska, valamint a díszállat értendő ide; 9. Keretes beépítés: Zártsorú beépítési módú, belső kertre, zöldfelületre, vagy udvarra szervezett beépítés, ahol az épületek a szabályozási vonalon, vagy attól eltérően meghatározott építési vonalon állnak; 10. Kialakult állapot: Az építési tevékenység által létrehozott építmény(ek) és tel(k)ek paraméterei; 11. Kortörténeti jelentőséggel bíró épületek: Azok az épületek, amelyek kiemelkedő építészeti értékkel nem rendelkeznek, ám egy adott korszakot jól szimbolizálnak,. Hatvan helytörténetének elemei, ezért lebontásuk csak teljes körű felmérési-, valamint fotódokumentáció készítése után engedélyezhető; 12. Kötelező legkisebb zöldfelület: A burkolt felületek nélküli, gyeppel, virágfelülettel, cserjékkel, fákkal betelepített, vagy természetszerűen kialakított vízfelülettel fedett biológiailag aktív felület; 13. Kötött funkciójú telekrész: Adott területfelhasználási kategórián belül azt a területrészt jelöli, amelyik kizárólag az előírt funkcióra használható; 14. Közhasználat céljára szolgáló terület, időbeli korlátozással: Telek gyalogosforgalom számára közhasználatra megnyitott része, amelynél biztonsági okokból időben korlátozott a használat; 15. Köztárgy: Közfunkciót ellátó tárgy, például utcabútor, telefonfülke, árusító automata, segélyhívó stb.; 16. Külterületi út: Külterületen elhelyezkedő, tulajdoni formától függetlenül útként nyilvántartott ingatlan; 17. Lakótelep-egység: A lakótelep úszótelkeinek és az ezekhez közvetlenül kapcsolódó tömbteleknek az 4. számú mellékletben lehatárolt, építési jogokkal rendelkező legkisebb egysége; 1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

18.

19.

20. 21. 22.

23.

24. 25.

26.

27. 28. 29.

Lehetséges csomóponti hely: A szabályozási tervlapon jelölt helyek az adott útszakaszon létrehozható csomópontokat jelölik. Két kijelölt csomópont között sem közút, sem magánút csatlakozására (kikötésére) nincs lehetőség; Lovas turizmus építményei: Lótartáshoz kapcsolódó (karám, állatkifutó, istálló, takarmány- és trágyatároló, szín) és lovassportot űzők kiszolgálásához kapcsolódó építmények (öltöző, szállásépület, szolgálati lakás, vendéglátó épület); Magánút: Közterületnek nem minősülő, önálló helyrajzi számon nyilvántartott telek; Megszüntető jel: A jel a megszüntetendő vonalakat jelöli. A jel azonos függetlenül attól, hogy a megszüntetendő vonal telekhatárt, épületet vagy egyéb lehatárolást jelent; Nem zavaró hatású tevékenység: Nem zavaró hatású tevékenységnek minősül valamennyi tevékenység, amely mind a tevékenység végzése, mind a tevékenységhez szükséges áru- és személyszállítás során a környezetére külön jogszabályokban előírt zaj-, rezgés-, valamint levegővédelmi határértékeket betartja; Teljes közművesítés: Az OTÉK-ban ekként meghatározott közművesítettségi szint, amelyet a fenntarthatóság elvét követő szennyvízkezelés (például kompakt biológiai szennyvíztisztító), továbbá az alternatív energiahasznosítás megléte is – az előírt további közművek rendelkezésre állása esetén – teljesít; Tömbtelek: A lakótelepi épületek úszótelkeinek helyet adó, közterületként nyilvántartott, építési teleknek nem minősülő telek; Történeti települési térség: Az országos jelentőségű értékek (műemlék, régészeti lelőhely, Natura 2000, országos ökológiai hálózat, természeti terület), valamint a helyi jelentőségű értékek (művi és természeti) által érintett – szabályozási terven lehatárolt – összefüggő területi egység; Új beépítés számára kijelölt terület: A lakótelep-egységeken belül kijelölt azon területrész, ahol – az építési paramétereknek a lakótelep-egység egészére való teljesülése esetén – új építmény elhelyezése megengedett; Úszótelek: Lakótelepi épületek számára a társasházi lakásszám limitálása céljából létrehozott, lehatárolásában az épület kontúrját követő telek; Utcabútor: Térrács, lugas, pergola, pad, szék, asztal, hulladékgyűjtő, hirdetőtábla és – eszköz, világítótest, ivókút, szökőkút, csobogó, fali rács, óra, napóra, növényláda stb.; Városközpont: Az Iskola utca – Hunyadi tér – Nádasdy Tamás utca – Horváth Mihály utca által határolt a Kossuth tér teljes területét magában foglaló terület. A rendelet szabályozási elemei 3. §1

(1)

(2)

1

Jelen rendelet kötelező szabályozási elemei az alábbiak: a) tervezett szabályozási vonal, szabályozási szélesség, b) övezet/építési övezet besorolása, övezet/építési övezet határa, övezeti/építési övezeti paraméterek, c) építési vonal helye, d) építési hely, e) lehetséges csomópontok helye, f) beültetési kötelezettséggel terhelt terület, g) tilalommal terhelt terület, h) kötött funkciójú telekrész, i) feltöltendő terület, valamint j) elővásárlási joggal terhelt terület. Jelen rendelet kötelező határelemei az alábbiak: a) közigazgatási határ, b) meglévő / tervezett belterületi határ, valamint c) meglévő / tervezett beépítésre szánt terület határa,

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 2. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

(3)

A kötelező elemek kizárólag a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosításával változtathatók meg. (4) A tervezett belterületi határt, a terület-felhasználást, valamint egyéb szerkezeti szintű elemeket érintő változtatások esetében a szabályozási terv és a helyi építési szabályzat módosítását megelőzően a településszerkezeti tervet is módosítani kell. (5) Jelen rendelet irányadó szabályozási elemei: a) irányadó tervezett telekhatár, b) bontásra javasolt épület, építmény, c) megszüntető jel, d) korlátozott használatú telekrész, e) kerítés építésre nem javasolt telekhatár, f) tervezett kerékpárút, g) magánút területe, h) reklámtorony elhelyezésére igénybe vehető terület, valamint i) tervezett jelentős befogadóképességű parkoló / garázs. (6) Az irányadó szabályozási elemektől a vonatkozó jogszabályok és jelen rendelet betartása mellett rendeletmódosítás nélkül el lehet térni. (7) Jelen rendelet tájékoztató elemei: a) szintvonal, b) geodéziailag nem bemért épület, c) geodéziailag nem bemért partvonal, d) lebontott épület, e) szolgalmi joggal terhelt terület, f) közhasználat céljára átadott terület, g) helyi védelem tárgykörébe tartozó objektum, h) telekrendezéshez kötődő műemléki besorolás, i) töltésláb, j) bejáratok helye /tűzoltó, egyéb/, k) meglévő kerékpárút, l) úttengely, m) külterületi út, n) meglévő jelentős befogadóképességű parkoló, o) közművezeték nyomvonala, közműlétesítmény helye, p) tanyaként nyilvántartott ingatlan, valamint q) anyagbányaként nyilvántartott ingatlan. (8) A tájékoztató elemek pontosítása rendeletmódosítás nélkül elvégezhető. (9) Jelen rendelet vonatkozó jogszabályok által meghatározott elemei: a) védőterület, védőhatár, védősáv határa, b) műemlék telke, műemléki környezet határa, c) régészeti terület határa, d) üzemtervezett tagerdő határa, e) országos ökológiai hálózat területe, f) nyomvonalas közlekedési és közmű elemek kezelői hozzájárulásának határa, g) bányatelek határa, h) földtani veszélyforrás határa, valamint i) széleróziónak kitett terület. (10) Hatvan Város Önkormányzata (a továbbiakban: önkormányzat) hatáskörébe nem tartozó szabályozási elemek (pl. utak, vezetékek védőtávolsága) módosítására csak a vonatkozó jogszabályok megváltozása esetén, azokkal összhangban kerülhet sor. Ettől eltérő módosításukra csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságok egyetértő állásfoglalásával kerülhet sor.

II. FEJEZET TERÜLETFELHASZNÁLÁS 1. cím BEÉPÍTÉSRE SZÁNT TERÜLETEK Területfelhasználási egységek 4. §1 Lakóterület 5. §2 A lakótelek terepszint alatti építményeinek alapterülete a telekre vonatkozó beépítési százalék szerint számított értéknek legfeljebb kétszerese, de legfeljebb a telekterület 75%-a lehet.” Nagyvárosias lakóterület [Ln]3 6. § (1)4 (2) Nagyvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület; b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; d) sportépítmény; e) szálláshely szolgáltató épület; f) igazgatási épület és irodaház; (3) Nagyvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el: a) gazdasági építmény; valamint b) üzemanyagtöltő állomás. (4) Nagyvárosias lakóterületen a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, építmény; b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, víz- és fürdőmedence, szökőkút, lugas, épített tűzrakóhely, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy); c) hulladéktartály-tároló; valamint d) kerti szabadlépcső és lejtő. (5) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte. (6) Az építési övezetben új épület építésére, meglévő épület bővítésére, átalakítására építési engedély csak a lehatárolt lakótelep-egység [4. számú melléklet] egészére teljesülő parkolási-, zöldfelületi-beépítettségi mérleg igazolásával adható. (7)5 (8)6 A kialakult úszótelek határa utólagos hőszigetelés, akadálymentesítés, felvonóépítés, vagy bejárati egység műszakilag indokolt legkisebb méretű bővítése esetén módosítható. (9)7 1

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 3. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 6 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 5. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

Kisvárosias lakóterület [LK]1 7. § (1)2 (2) Kisvárosias lakóterületen elhelyezhető: a) lakóépület; b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; d) sportépítmény; e) szálláshely szolgáltató épület; f) igazgatási épület és irodaház; valamint g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (3) Kisvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás. (4) Kisvárosias lakóterületen a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, építmény; b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, víz- és fürdőmedence, szökőkút, lugas, épített tűzrakóhely, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy); c) hulladéktartály-tároló; valamint d) kerti szabadlépcső és lejtő. (5) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte. (6)3 Lehatárolt lakótelep-egység esetén [4. melléklet], új épület építésére, meglévő épület bővítésére, átalakítására építési engedély csak a lakótelep-egység egészére teljesülő parkolási-, zöldfelületi- beépítettségi mérleg igazolásával adható. (7)4 A kialakult úszótelek határa utólagos hőszigetelés, akadálymentesítés, felvonóépítés, vagy bejárati egység műszakilag indokolt legkisebb méretű bővítése esetén módosítható. (8) Lakótelepen magastetős ráépítés egységes építészeti koncepció alapján valósítható meg. (9)5 Kisvárosias lakóterület sajátos előírásai6 7/A. § (1)

(2)7

1

Volt téglagyár és környéke szabályozási terv területén az Lk/1.3 jelű építési övezetben a beépítés megkezdésének feltétele: a) a telek beépítendő területén olyan rendezett terepszint kialakítása, amely a területet feltáró út szintjétől maximum 1,5 m-rel tér el; b) a teljes közművesítés megléte. A volt téglagyár és környéke szabályozási terv területén az építészeti-műszaki dokumentáció kötelező része: a) a tervezett épületek egymáshoz, illetve a tájhoz való illeszkedését igazoló látványterv az M3 autópálya felől, b) részletes talajmechanikai vizsgálat, és erre alapozott építés-alkalmassági feltételrendszer (tömörítés mértéke, alapozási mód, mélység, vízelvezetési

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 6. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 7. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 6 Kiegészítette: 26/2010. (IX. 17.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2010. október 17-től. 7 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 8. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(3)1

megoldás stb.) kidolgozása, amelynek során a téglagyári területen túl a szomszédos területek meglévő, illetve tervezett építményeinek állékonysága is elemzés tárgyát kell képezze, valamint c) forgalmi csúcsidőszakra is kiterjedő nappali és éjszakai zajmérésekkel igazolt zajterhelési határérték betartása. Csúszásveszély fennállása esetén szükséges támfalat talajmechanikai vizsgálatot követően, statikailag méretezett módon, mindenkor környezetéhez illeszkedően, 2,0 mnél magasabb épített elemrész szükségessége esetén növényzettel takartan kell kialakítani. Kertvárosias lakóterület [LKe]2 8. §

(1)3 (2) Kertvárosias lakóterületen elhelyezhető: a)4 250 m2 telekterületenként 1 db lakás, de legfeljebb háromlakásos lakóépület, kivéve a szociális bérlakásépítést; b) a helyi lakosság ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; c) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; d) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény; e) sportépítmény; valamint f) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény. (3) Kertvárosias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el: a) szálláshely szolgáltató épület; valamint b) üzemanyagtöltő állomás. (4) Kertvárosias lakóterületen a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, építmény; b) közműpótló műtárgy; c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, víz- és fürdőmedence, szökőkút, lugas, épített tűzrakóhely, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy); d) hulladéktartály-tároló; valamint e) kerti szabadlépcső és lejtő. (5) Az építési övezetben a beépítés feltétele a legalább részleges közművesítés megléte. (5a)5 Kertvárosias lakóterületen az utcai / magánúti telekhatártól számított 40,0 m-es sávon túl lakóépület, valamint lakófunkciót magába foglaló épület nem helyezhető el. (6) Az utcai telekhatártól számított 15,0 méteren belül a fő rendeltetést kiszolgáló önálló épület nem helyezhető el. (7)6 Az utcai telekhatártól számított 15,0-20,0 méterek között a fő rendeltetést kiszolgáló épületek csak a fő rendeltetésű épülettel egybeépítve létesíthetők. (8) Az utcai telekhatártól számított 20,0 méteren túli gazdasági sávban a fő rendeltetést kiszolgáló épületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett elhelyezhetők. (9)7

1

Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 8. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 9. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 26/2010. (IX. 17.) önkormányzati rendelet 2. § (1). Hatályos: 2010. október 17-től. 5 Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 10. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. 6 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 10. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

Kertvárosias lakóterület sajátos előírásai 9. §1 (1)

(2)

(3)

(4) (5) (6)

(7)

1

A Zagyva-folyó – vasút – Balassi B. út – autópálya által határolt Lke.1.1* -jelű övezetben: a) 5,0 m-es kötelező előkertet kell biztosítani; b) a földszinti padlóvonalat a 118,1 - 119,2 mBf szintek között északi irányba emelkedően a meglévő terepszinthez képest + min. 60 cm-en kell kialakítani; c) pinceszint és önálló terepszint alatti építmény nem alakítható ki; d) a töltéslábtól 50,0 m-re új épület nem helyezhető el; e) 1,0 m-nél mélyebb fektetésű közművet, műtárgyat, meszesgödröt kialakítani nem lehet. A vasút – Árpád u. – Klapka u. által határolt Lke.1.1-jelű övezetekben: a) 5,0 m-es kötelező előkertet kell biztosítani; b) pinceszint és önálló terepszint alatti építmény nem alakítható ki; c) a terület beépíthetőségéhez a meglévő terepszintet 117,3-117,54 mBf-i szintre kell feltölteni, a földszinti padlóvonalat ehhez képest + min. 50 cm-en kell kialakítani. A vasút – Klapka u. – Báthory u. által határolt Lke.1.1.-jelű övezetben: a) 5,0 m-es kötelező előkertet kell biztosítani; b) pinceszint és önálló terepszint alatti építmény nem alakítható ki; c) a terület beépíthetőségéhez a meglévő terepszintet 117,0-117,3 mBf-i szintre kell feltölteni, a földszinti padlóvonalat ehhez képest + min. 50 cm-en kell kialakítani. A szabályozási tervlapon meghatározott feltöltendő terület határán belül a feltöltés megvalósítása és a vízrendezés kiépítése az építés feltétele. A Peresi úttól délkeletre lévő új lakóterületen a lejtő felőli maximális homlokzatmagasság 6,5 m. (6 jel a szabályozási tervlapon) Volt téglagyár és környéke szabályozási terv területére vonatkozó előírások: a) Lke/3.3 jelű építési övezetben a beépítés megkezdésének feltétele: aa) a talaj homok depóniáinak megszüntetése; ab) a telek beépítendő területén olyan rendezett terepszint kialakítása, amely a területet feltáró út szintjétől maximum 1,5 m-rel tér el; ac) a telek egészének tereprendezése után – megfelelően tömörített – alapozásra alkalmas telekállapot létrehozása. b) Az Lke/3.3 és Lke/3.4 jelű építési övezetekben a beépítés megkezdésének feltétele a teljes közművesítés megléte. c) Az építészeti-műszaki dokumentáció kötelező része: ca) a tervezett épületek egymáshoz, illetve a tájhoz való illeszkedését igazoló látványterv az M3 autópálya felől, cb) részletes talajmechanikai vizsgálat, és erre alapozott építés-alkalmassági feltételrendszer (tömörítés mértéke, alapozási mód, mélység, vízelvezetési megoldás stb.) kidolgozása, amelynek során a téglagyári területen túl a szomszédos területek meglévő, illetve tervezett építményeinek állékonysága is elemzés tárgyát kell képezze, valamint cc) forgalmi csúcsidőszakra is kiterjedő nappali és éjszakai zajmérésekkel igazolt zajterhelési határérték betartása. d) Csúszásveszély fennállása esetén szükséges támfalat talajmechanikai vizsgálatot követően, statikailag méretezett módon, mindenkor környezetéhez illeszkedően, 2,0 m-nél magasabb épített elemrész szükségessége esetén növényzettel takartan kell kialakítani. A Szőlőhegy Lke/1.1-jelű, valamint Lke/1.2-jelű övezetére vonatkozó sajátos előírások: a) Az építészeti-műszaki dokumentáció kötelező része: aa) talajmechanikai szakvélemény,

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 11. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

b) c)

ab) statikus által méretezett alapozás, valamint ac) szivárgó rendszer terve. Telekosztást legalább telektömbre kiterjedően kell készíteni. A szivárgó rendszer létesítésének elhagyását egyértelműen alátámasztó részletes talajmechanikai szakvélemény, valamint az ennek alapján adott tervezői nyilatkozat esetén a szivárgó rendszer létesítése elhagyható. Falusias lakóterület [Lf]1 10. §

(1)2 (2) Falusias lakóterületen elhelyezhető: a) legfeljebb háromlakásos lakóépület; b) mező- és erdőgazdasági (üzemi) építmény; c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület; d) szálláshely szolgáltató épület; e) helyi igazgatási, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; f) sportépítmény; g) a terület rendeltetésszerű használatát nem zavaró hatású egyéb – nem nagyüzemi – gazdasági tevékenység céljára szolgáló építmény. (3) Falusias lakóterületen kivételesen sem helyezhető el üzemanyagtöltő állomás. (4) Falusias lakóterületen a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, építmény; b) közműpótló műtárgy; c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, víz- és fürdőmedence, szökőkút, lugas, épített tűzrakóhely, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy); d) hulladéktartály-tároló; valamint e) kerti szabadlépcső és lejtő. (5) Az építési övezetben a beépítés feltétele a legalább részleges közművesítés megléte. (6) Az utcai telekhatártól számított 15,0 méteren belül a fő rendeltetést kiszolgáló önálló épület nem helyezhető el. (7) Az utcai telekhatártól számított 15,0-20,0 méterek között a fő rendeltetést kiszolgáló épületek csak a fő rendeltetésű épülettel egybeépítve létesíthetők. (8) Az utcai telekhatártól számított 20,0 m túli gazdasági sávban a fő rendeltetést kiszolgáló épületek a kötelező oldalkerti és hátsókerti méretek betartása mellett elhelyezhetők. (9)3 Vegyes terület 11. §4 Településközpont vegyes terület [Vt]5 12. § (1)6 A településközpont vegyes terület kizárólag olyan helyi települési szintű igazgatási-, kereskedelmi-, szolgáltató-, vendéglátó-, szálláshely-szolgáltató, egyházi-, oktatási-, 1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 12. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 13. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 6 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 14. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(2)

(3)

(4)

(5) (6)1

egészségügyi-, szociális épületek, valamint sportépítmények helyezhetők el, melyek nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Településközpont vegyes területen elhelyezhető: a) lakóépület; b) közigazgatási épület; c) irodaépület; d) kereskedelmi (pl. vásárcsarnok, piac, vásártér), szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület; e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület; f) sportépítmény, sportlétesítmény; g) parkolóház, illetve közcélú mélygarázs; valamint h) kulturális, művelődési célú épület. A településközpont vegyes területen kivételesen sem helyezhető el: a) önálló raktárépület; b) logisztikai központ; c) nagykereskedelmi funkciójú épület; d) termelő kertészeti építmény; valamint e) üzemanyagtöltő állomás sem önállóan, sem más rendeltetésű épületben. Településközpont vegyes területen a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, építmény; b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, víz- és fürdőmedence, szökőkút, lugas, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy); c) hulladéktartály-tároló; d) önálló – épülettől különálló – kirakatszekrény; e) kerti szabadlépcső és lejtő; valamint f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte. Településközpont vegyes terület sajátos előírásai 13. §2

(1) (2)

(3)

(4)

1 2

Az 5191/2 hrsz.-ú telek északi határán egy 5,0 m széles, egyirányú, közforgalmú áthajtót kell biztosítani. (1 jel a szabályozási tervlapon) A 2629 hrsz.-ú (3 jel a szabályozási tervlapon) telekre vonatkozó speciális előírások: a) előkert a telek déli telekhatáránál 0,0 m; b) a telken egy térfalat alkotó, a vasúti átjáró felé a városképet lezáró, reprezentatív épület építendő, döntően nem lakó funkcióval. A Bástya u-i 2685/4 hrsz-ú telek Bástya utcai, valamint déli telekhatára esetén az előkert mélysége 0,0 m, míg a további telekhatárok esetén az előkert mélysége nincs rögzítve, a tervezett épület függvényében változhat. (5 jel a szabályozási tervlapon) A Városközpont területére vonatkozó előírások: a) a Vt/V-1-jelű, Vt/V-2-jelű, Vt/V-3-jelű, Vt/V-4-jelű övezetbe sorolt telkeken meglévő épület tetőtéri beépítése, új tetőzet, vagy új épület létesítése esetén a tetőzet közterületről is látható bármely homlokzatán csak fekvő nyílászáró létesíthető; b) Telekhatáron álló, szomszédos, magánútként lejegyzett, közhasználatra átadott területsáv felé néző határfalban nyílászáró létesíthető, a tűzvédelmi szakhatóság állásfoglalásának figyelembevételével.

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

c)

(5)

(6)

(7)

(8)

a Vt/V-jellel kezdődő építési övezetben árkád legalább a keresztirányú közterületek, vagy magánutak közé eső utcaszakasz valamennyi ingatlanára kiterjedően, az építési vonal mentén létesíthető; d) Magánúttal szomszédos épületeket a magánút felé nyílászáróval ellátott homlokzattal kell kialakítani; e) vezeték-szolgalmi jogot kell telepíteni: ea) a 3015 és 3016 hrsz telek 3010 hrsz felőli határán a meglévő szennyvízcsatorna számára; eb) a 3011/1 és 3011/2 hrsz telket érintő meglévő szennyvízcsatorna számára; ec) a 3029 és 3030 hrsz telek szabályozási terven jelölt sávjában csapadékcsatorna létesítése céljából; f) Közhasználat céljára bármelyik telekrész kialakítható. Volt cukorgyári lakótelep Vt/C jelű építési övezetére vonatkozó előírások: a) a terület beépítésénél különös figyelmet kell fordítani a Radnóti térre néző épülethomlokzat színvonalas építészeti kialakítására. Új beépítés esetén a Radnóti tér felé néző épület tömegének, építési vonalának és homlokzatmagasságának igazodnia kell a már meglévő építési vonalhoz és a kialakult (min. 11,0 m, max. 15,0 m) homlokzat-magassághoz, illetve a „Kristály kastély” által meghatározott tetőgerinc magassághoz; b) a terület beépítését, az építési helyek kialakítását beépítési, építészeti koncepció kidolgozásával kell megalapozni, melyről ki kell kérni az illetékes tervtanács állásfoglalását. A közterületről nem látható építmények kivételével tervtanácsi vélemény szükséges az 500 m2 szintterületet meghaladó új épület elhelyezéséhez, építészeti kialakításához, valamint a 300 m2-nél nagyobb földszinti alapterületű, meglévő épület bővítéséhez, emeletráépítéséhez, illetve beépítéséhez. Sárkány közre vonatkozó előírások (8 jel a szabályozási tervlapon): a) A kiszabályozott gyalogos – kerékpáros utca mentén épületet az út tengelyétől 55 m-re kell elhelyezni. b) A Széchenyi utca felé 0,0 m-es előkertet kell kialakítani. c) Az 5143/2 hrsz-ú közterületen kerékpártároló elhelyezhető. A 178/6, 757/1, 757/4, 757/8, 893/27, 893/28, 893/50, 893/51, 893/52 hrsz.-ú – gazdasági övezettel szomszédos – telkeken lakó funkció nem létesíthető (9 jel a szabályozási tervlapon). A 757/4 hrsz.-ú telken a terület és az egyes helyiségek funkciójának megfelelő, a gazdasági területre előírt mértéknél szigorúbb zaj- és rezgésvédelmi határértékeinek betartásáról a terület tulajdonosának kell gondoskodnia. Grassalkovich-kastélyra és parkjára vonatkozó előírások (10 jel a szabályozási tervlapon): a) a Grassalkovich-kastély 2713/4 hrsz-ú telkén kizárólag az alábbi építmények helyezhetők el: aa) a történeti állapotnak megfeleltetett bármely építmény (pl. parter, spalír, treillage, szökőkút, szobor, kerti lépcső, támfal stb.), ab) a kert használatához/fenntartásához kötődő kerti építmény/kerti berendezés (pl. kerti világítás, hulladék-gyűjtő, pad, információs tábla stb.), valamint ac) közművezeték és műtárgy. b) a Grassalkovich-kastély 2713/6 hrsz-ú telkén elhelyezhető: ba) labirintushoz kötődő mobil installáció, bb) meglévő épületek (pl. volt kazánház, volt mosoda) bővítése, bc) meglévő kémény – kilátóvá alakításához szükséges – bővítése, bd) portaépület, jegypénztár be) kerti építmény (pl. pergola, szaletli, ivókút-ház, szökőkút, szobor, kerti lépcső, támfal, korlát, napkollektor, kerti világítás, hulladék-gyűjtő, zászlótartó stb.) bf) kerti berendezés (pl. pad, információs tábla stb.),

bg) bh)

c)

d)

e)

közművezeték és műtárgy, valamint a történeti állapotnak megfeleltetett bármely építmény (pl. lugas, parter, spalír, treillage stb.). a Grassalkovich-kastély 2713/6 hrsz-ú telkén nem helyezhető el: ca) lakóépület, cb) igazgatási épület, cc) egészségügyi épület, cd) parkolóház, üzemanyagtöltő, valamint ce) gazdasági tevékenység céljára szolgáló épület. A 2712 hrsz-ú teleknek a meglévő támfalhoz kötődő, 2713/6 hrsz-ú telek javára történő telekhatár-rendezése után kialakuló déli telekhatárán – a szabályozási tervlapon jelölt szakaszon – kerítés létesítése nem javasolt. A telkek területén parkoló – a mozgássérültek, valamint a személyzet számára szolgáló parkoló helyek kivételével – nem létesíthető. Gazdasági terület 14. §1

(1) (2)

(3)

Hatvan közigazgatási területén lévő gazdasági területen kizárólag a nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek helyezhetők el. Gazdasági terület megjelölt övezeteiben, amennyiben a különleges technológiájú épület az övezetre előírt maximális építmény magasságnak megfelelőn nem helyezhető el, úgy a technológiával indokolt mértékig – a főépítész ajánlásával – a magasság túlléphető. Gazdasági területen minden 300 m2 alapterületet elérő, vagy meghaladó építményhez méretezett záportározót kell építeni. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület [Gksz]2 15. §

(1)3 (2) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen elhelyezhető: a) gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, c) közigazgatási épület, d) irodaépület, e) parkolóház, üzemanyagtöltő, f) sportépítmény, g) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és szolgáltató épület, valamint h) egyéb közösségi szórakoztató épület. (3) Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területen a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, építmény, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, e) kerti szabadlépcső és lejtő, valamint f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. (4) Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte. 1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 15. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 16. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(5) (6)

Az övezetben a fő rendeltetés szerinti funkció több épületben is elhelyezhető. Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület építési területének megközelítésére – a feltétlenül szükséges mértéken túl – a szomszédos lakóterületi feltáró utcák nem vehetők igénybe.

(7)1 Kereskedelmi, szolgáltató gazdasági terület sajátos előírásai 16. § (1)

(2)

(3)2

(4)3

A 2637/1-6 hrsz-ú vagy az azokból kialakuló telkeken a terület közúti kapacitására (vasúti felüljáró, körforgalom) tekintettel, nagy forgalmú bevásárlóközpont nem létesíthető. (4 jel a szabályozási tervlapon) Újhatvan – Bevásárlóközpont (hrsz: 0361/2, 0361/3, 0363/13, 0363/17, 0363/18, 0363/19, 0363/20) területére vonatkozó előírások: a) az épületek elhelyezésénél az északi tehermentesítő út felőli látvány az elsődleges, az észak-keleti homlokzati síkok meghatározásánál az illeszkedés szabályai az irányadók; b) a telkeknek az északi tehermentesítő út, valamint a 0362 hrsz.-ú út csomópontja felőli megközelíthetőségét – a 0361/2 hrsz.-ú telek kivételével – biztosítani kell, a tehermentesítő úttól való közvetlen behajtás a telkekre nem engedélyezhető. Bevásárlóközpont és környékére (21. sz. főút – 0369/5 hrsz.-ú út – 0368/1 hrsz.-ú árok – M3-as autópálya által határolt terület) vonatkozó előírás: a tervezett közúti, vasúti felüljáróhoz tartozó úthálózat területének közterületbe vonására. Addig az időpontig az érintett területet zöldterületként kell kialakítani és gondozni. Volt Cukorgyári, valamint Konzervgyári területre vonatkozó sajátos előírások: a) a terület beépítésénél különös figyelmet kell fordítani a Radnóti térre néző épülethomlokzat színvonalas építészeti kialakítására. Új beépítés esetén a Radnóti tér felé néző épület tömegének, építési vonalának és homlokzatmagasságának igazodnia kell a már meglévő építési vonalhoz és a kialakult (min. 11,0 m, max. 15,0 m) homlokzat-magassághoz, illetve a „Kristály kastély” által meghatározott tetőgerinc magassághoz. A Radnóti tér felé néző beépítés homlokzati síkja előtti térséget közhasználatú gyalogos-, illetve zöld területként kell kialakítani; b) a terület beépítését, az építési helyek kialakítását beépítési, építészeti koncepció kidolgozásával kell megalapozni, melyről ki kell kérni az illetékes tervtanács állásfoglalását. A közterületről nem látható építmények kivételével tervtanácsi vélemény szükséges az 500 m2 szintterületet meghaladó új épület elhelyezéséhez, építészeti kialakításához, valamint a 300 m2-nél nagyobb földszinti alapterületű, meglévő épület bővítéséhez, emeletráépítéséhez, illetve beépítéséhez. Ipari gazdasági terület [Ge]4 17. §

(1)5 (2) Ipari gazdasági területen elhelyezhető: 1

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 17. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 17. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 18. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

a)

(3)

(4)

(5)

gazdasági tevékenységi célú ipari, energiaszolgáltatási és településgazdálkodási épület, b) közigazgatási épület, c) irodaépület, d) a gazdasági célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások, e) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális és szolgáltató épület, valamint f) parkolóház, üzemanyagtöltő állomás. Ipari gazdasági területen a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, építmény, b) hulladéktartály-tároló, c) kerti építmény, d) siló, ömlesztett anyag-, folyadék- és gáztároló, e) kerti szabadlépcső és lejtő, valamint f) szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antenna oszlop, zászlótartó oszlop. Az építési övezetben a beépítés feltétele a teljes közművesítés megléte, valamint a technológiához kapcsolódó helyi környezetvédelmi berendezések tulajdonos, illetve építtető általi megvalósítása. Az iparterületen új tevékenység megvalósításához minden esetben zajkibocsátási határérték megállapítását kell kérni az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóságtól.

(6)1

Ipari gazdasági terület sajátos előírásai 18.§ (1)

(2)

A Kölcsey utca észak-keleti oldalán elhelyezkedő iparterületen új terület beépítése, illetve a meglévő vállalkozások bővítése esetén, - mindazokban az esetekben, amikor azt a szabályozási terv lehetővé teszi – meg kell oldani a gazdasági- és a fő személyforgalom Kölcsey utcától való elkülönítését, annak érdekében, hogy a Kölcsey utcai lakóterületek környezeti terhelése ne növekedjék. Az ipari gazdasági területeket, minden a szabályozási terven jelölt esetben, védő zöldsávval kell elválasztani a környező, lakófunkciót is lehetővé tevő övezetektől. Üdülőterületek sajátos előírásai2 19. §3

A Görbeéri üdülőterületen a beépítés feltétele: a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint b) a keletkező szennyvíz: ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy bb) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása.” Üdülőházas üdülőterület [Üü]4 20. § (1)5 1

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 19. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 20. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(2)

(3)

(4)

Üdülőházas üdülőterületen elhelyezhető: a) üdülőépület, b) az üdülőterület lakosságának ellátását szolgáló kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, kiszolgáló épület (pl. zuhanyzó, wc-blokk), valamint c) sportépítmény. Üdülőházas üdülőterületen nem helyezhető el közösségi szórakoztató épület, valamint önálló garázsépület és parkolóterület a 3,5 t. önsúlynál nehezebb tehergépjárművek számára. Üdülőházas üdülőterületen a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, építmény, b) közműpótló műtárgy, c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, víz- és fürdőmedence, szökőkút, lugas, épített tűzrakóhely, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy), d) hulladéktartály-tároló, valamint e) kerti szabadlépcső és lejtő.

(5)1 (6)2 Az építési övezetben a beépítés feltétele: a) a keletkező szennyvíz: aa) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, ab) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy ac) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása., valamint b) a legalább részleges közművesítés megléte. 3 (7) Hétvégi házas üdülőterület [Üh]4 21. § (1)5 (2) Hétvégi házas üdülőterületen elhelyezhető: a) legfeljebb kétegységes üdülőépület, b) az üdülőterület lakosságának ellátását szolgáló kiskereskedelmi, szolgáltató, épület, valamint c) sportépítmény. (3) Hétvégi házas üdülőterületen közösségi szórakoztató épület, valamint önálló garázsépület nem helyezhető el. (4) Hétvégi házas üdülőterületen a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, építmény, b) közműpótló műtárgy, c) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, víz- és fürdőmedence, szökőkút, lugas, épített tűzrakóhely, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy), d) hulladéktartály-tároló, valamint e) kerti szabadlépcső és lejtő. (5)6 Az építési övezetben a beépítés feltétele: a) a keletkező szennyvíz: aa) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, ab) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy 1

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 21. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 22. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 6 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 23. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

b)

ac) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása, valamint a legalább részleges közművesítés megléte.

(6)1 Különleges terület 22. § (1)2 (2) Különleges területen kizárólag a következő szakaszban részletezett, a sajátos használathoz kapcsolódó vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el. (3) Az építési övezetben a beépítés feltétele: a) a legalább részleges közművesítés megléte, valamint b) a keletkező szennyvíz ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése vagy bc) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása. (4)3 Különleges terület sajátos használatú területeinek előírásai [K/ap, K/hk, K/mg], [K/ng], [K/sp], [K/st], [K/szk], [K/szv], [K/te], [K/to], [K/er], [K/vü]4 23. § (1)

Az autóbusz pályaudvar területen elhelyezhető: a) közlekedési és utasforgalmi célokat szolgáló pályaudvari, irányítási, szociális és irodaépület, valamint b) a közúti közlekedés céljait szolgáló mérnöki műtárgyak.

(2)5 (3) A kórházterületen elhelyezhető: a) egészségügyi létesítmények (kórház, szanatórium, rendelő stb.), b) az egészségügyi létesítményeket kiszolgáló (szociális épület, iroda, raktár) épületek. (4) A mezőgazdasági üzemi területen elhelyezhető: a) mezőgazdasági üzemi építmények, b) mezőgazdasági termeléssel összefüggő kereskedelmi, szolgáltató, tároló építmények, c) lovasturisztikai célú építmények, valamint d) a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakások. Új épület a telekhatártól számított 5,0 m távolságon belül nem létesíthető. A telekhatárok mentén – a minimális zöldfelület mértékéig – fa- és cserjesor ültetendő. (5) A nagygombosi műemlék-major területen elhelyezhető: a) idegenforgalmi célokat szolgáló (szálláshely-szolgáltató, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, sportépítmény stb.) épület, b) lakóépület, valamint c) nem zavaró hatású, egyéb gazdasági tevékenységi célú épület. (6) A sportterületen elhelyezhető: a) sport- és rekreációs létesítmény, b) sportlétesítményt kiszolgáló építmény, 1

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 24. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

c) d)

(7)

(8)

(9)

(10)

(11)

(12)1

(13)2

(14)3

1

a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmény, valamint a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár). A strandterületen elhelyezhető: a) strand- és rekreációs létesítmény, b) strandlétesítményt kiszolgáló építmény, c) szálláshely-szolgáltató épület, d) a területet használók ellátását szolgáló vendéglátó létesítmény, valamint e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár). A szabadidőközpont területen elhelyezhető: a) szabadidős, sport és rekreációs létesítmény, b) szabadidős és rekreációs létesítményeket kiszolgáló építmény, c) idegenforgalmi, kereskedelmi, vendéglátó létesítmény, d) szálláshely-szolgáltató épület, valamint e) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár). A szennyvíztisztító területén elhelyezhető: a) a szennyvizek kezelését biztosító mérnöki létesítmények, műtárgyak, valamint b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épületek (szociális épület, iroda, raktár). A temető területén elhelyezhető: a) egyházi és világi kegyeleti épület, b) ravatalozó, c) iroda és szociális épület, d) sírbolt, emlékmű, e) urnafal, f) kereszt, harangláb, emlékoszlop, g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges építmény, valamint h) portaépület. A tűzoltóság területén elhelyezhető: a) a tűzoltóság működéséhez szükséges létesítmények, műtárgyak, valamint b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épületek (szociális épület, iroda, raktár). Az egészségügyi - rekreációs területén [K/er] elhelyezhető: a) egészségügyi létesítmények (kórház, szanatórium, rendelő stb.), b) rekreációs szolgáltatást nyújtó létesítmények (gyógyfürdő, tornaterem, konditerem, masszázs stb.), c) az egészségügyi létesítményeket, vagy a rekreációs létesítményeket kiszolgáló épületek (szociális épület, iroda, raktár, portaépület), d) szálláshely szolgáltató épület, valamint e) garázsépület. A városüzemeltetési területén [K/vü] elhelyezhető: a) a település köztereinek, továbbá az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanoknak a fenntartásához kötődő, gazdasági tevékenységi célú épületek, valamint b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épületek (szociális épület, iroda, raktár). Az 5331/3 és az 5331/13 ingatlan egészéből, valamint az 5332 hrsz-ú ingatlan egy részéből kialakuló szennyvíztisztító telep területére érvényes előírások (2 jel a szabályozási tervlapon):

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 25. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 25. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 25. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 2

a)

b) c)

a korlátozott használatú terület sem a szennyvízkezeléssel összefüggő, szaghatást kibocsátó műtárgy, létesítmény, sem szennyvíziszap tárolására nem vehető igénybe. a telephely szabályozási tervlapon jelölt védőtávolságán belül létesítményelhelyezési korlátozást kell figyelembe venni. a telephely területének igénybevételével kijelölt gyalogos út – kerékpárút mentén, a korlátozott használatú területen min. 5,0 m-es háromszintes növényállományú zöldsáv alakítandó ki. 2. cím BEÉPÍTÉSRE NEM SZÁNT TERÜLETEK Területfelhasználási egységek 24. §1 Közlekedési és közműterület 25.§2

A szintbeni közúti csomópontokban, valamint az út-vasút keresztezések környezetében a látóháromszögek területén a szakági előírások a mértékadók. Közutak 26. §3 (1)

(2) (3)

(4)

(5)

(6)

1

Közlekedési területen elhelyezhető: a) közlekedési létesítmény (beleértve a gépjárművek, valamint a kerékpárok parkolását / tárolását szolgáló építményeket is), b) közúti berendezés, valamint c) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület. Közlekedési területen belüli építményelhelyezés, növénytelepítés esetében a közút kezelőjének előírásai az irányadóak. A közutak szabályozási szélességén belül bármely létesítmény kialakítása csak az adott ügyben feladatkörrel rendelkező közútkezelő, valamint az adott ügyben hatáskörrel rendelkező közúti hatóság hozzájárulásával lehetséges. Hatvan közigazgatási területén: a) mind közforgalom számára megnyitott, korlátlan használatú, b) mind közforgalom számára meg nem nyitott, korlátozott használatú magánút létesíthető. A közforgalom számára megnyitott magánút műszaki paraméterei és szabályozási szélessége a közúti jellemzőkkel azonosak. A közművesítés a közúti státuszú utcákhoz hasonlóan biztosítandó, a közművezetéshez a tulajdonosnak hozzá kell járulnia. A közforgalom számára megnyitott magánúton a forgalom lehetőségét bármely napszakban és mindenki számára biztosítani kell, a használatot korlátozni nem lehet. A közforgalom számára meg nem nyitott magánútról önálló hrsz.-ú telek csak külterületen és csak akkor nyitható, ha az út használatára vonatkozóan a felek szerződésben megegyeznek. Az út használatára vonatkozó szolgalmi jogot az ingatlan-nyilvántartásba be kell jegyezni. A közforgalom számára meg nem nyitott magánút forgalma korlátozható, a közforgalom elől elzárható. Használatára csak azok jogosultak, akik szerződés alapján az ingatlan-nyilvántartásban biztosított szolgalmi

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 26. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 26. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

joggal rendelkeznek. A közforgalom számára meg nem nyitott magánút minimális szélessége 6,0 m. (7) Közforgalom elől elzárt magánút belterületen nem létesíthető. (8) A szabályozási tervlapon feltűntetett magánút sávjában épület nem építhető. Műtárgy az, adott útkeresztmetszet kialakítását nem veszélyeztető módon helyezhető el. (9) Az építési, használatbavételi stb. engedély kiadásakor az építési hatóságoknak az előírt számú parkoló kiépítését elő kell írnia, és számon kell kérnie. (10) Ha az előírt parkoló kialakítására saját telken belül nincs lehetőség az építésügyi hatóság az építmény elhelyezésének feltételeit meghatározhatja az építési engedélyezési eljárás időszakában a parkolóhelyek megváltására vonatkozó önkormányzati rendelet alapján is. Ebben az esetben az építtető és az önkormányzat között létrejött külön megállapodás szerint kell eljárni. (11) Bármely felszíni parkoló kialakítását minden megkezdett negyedik parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát nevelő, környezettűrő lombos fa telepítésével kell megoldani. (12) Gyalogos utcában és kiemelt szerepű gyalogosfelületen – amennyiben a határos ingatlanok megközelítése más közterületről nem biztosítható – a célforgalom időszakosan megengedett. Közutak sajátos előírásai 27. §1 (1)

(2)

(3)

A Városközpont területére vonatkozó előírások: a) a gyalogosfelületeket díszburkolattal vagy egyéb igényes térkőburkolattal kell kialakítani; b) a vegyes forgalmú közterületet gépjárművel is járható gyalogosfelületként kell kialakítani, díszburkolattal vagy egyéb igényes térkőburkolattal; c) gyalogosfelület – külön önkormányzati rendeletben megszabott időkorlátozással – az áruszállító járművek számára igénybe vehető; d) Az Iskola utca – Hunyadi tér – Kossuth Lajos utca – volt Stahrenberg utca által határolt terület mélygarázs építésére igénybe vehető. A tervezett északi tehermentesítő út közúti, vasúti felüljárójához tartozó úthálózat területének közterületbe vonásának időpontjáig az érintett területet zöldterületként kell kialakítani és gondozni. A 21-es sz. főút korszerűsítésekor a nyomvonalat lapos rézsűk kialakításával szükséges tervezni, a kapcsolódó növénytelepítéseknél tájba illő, őshonos fajokat kell alkalmazni, a nagygombosi úti külön szintű csomópont kialakítását a helyi jelentőségű természeti értéket képviselő nagygombosi gesztenyefasor minimális károsításával és a kivágásra kerülő fák tájképi értéket képviselő pótlásával szükséges megoldani. Kötöttpályás közlekedési terület [KÖk]2 28. §3

(1)

(2)

1

A KÖk-jelű övezetben a vasúti, illetve az ahhoz kapcsolódó építmények, berendezések, valamint az utazóközönséget kiszolgáló létesítmények (vendéglátás, kereskedelem, váróterem stb.) építményei helyezhetők el. Országos közforgalmú vasútvonal mentén a szélső közforgalmú vágánytól számított 50,0 m-es védőtávolságot kell figyelembe venni. Ezen belül csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező vasúti hatóság hozzájárulásával lehet építményt elhelyezni. Beépített területen levő beépítetlen telek esetében ez a távolság az ott általában

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 26. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 27. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 28. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(3)

kialakult beépítésnek megfelelően csökkenthető a vasúti hatóság hozzájárulása alapján. A vasúti fejlesztésekhez kötődő, a szabályozási tervlapon sraffozással ábrázolt területek esetén a telekalakítást – magasabb szintű jogszabályok alapján – kötelezőnek kell tekinteni. Zöldterület [Z]1 29. §2

(1)

(2) (3)

Zöldterület övezetében a vonatkozó előírások megtartásával az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) kerti építmény (hinta, csúszda, homokozó, vízmedence, szökőkút, lugas, pihenés és játék céljait szolgáló műtárgy), valamint c) kerti szabadlépcső és lejtő. Zöldterület övezetében telekalakítás, építmény-elhelyezés, növényzettelepítés csak kertépítészeti munkarészt tartalmazó terv alapján engedélyezhető. Zöldterület övezetében közhasználat elől elzárt terület nem alakítható ki. Közpark területe 30. §3 Zöldterület sajátos előírásai4 31. §5

A Kossuth téri közpark övezetben a köztárgyak, utcabútorok elhelyezését, a kertépítészeti kialakítást – beleértve a zöldfelületek és gyalogosfelületek kialakítását, burkolathatárait, anyagokat stb. – a zöldterület legalább egybefüggő területére vonatkozó engedélyezési tervben kell meghatározni. Fásított köztér területe 32.§6 Erdőterület 33.§ (1)-(2)7 (3) Erdőterületen, amennyiben az elhelyezendő épület(ek) összes beépített alapterülete meghaladja a 300 m2-t elvi építési engedélyt kell kérni. (4) Üzemtervezett erdőterületen építmény csak az adott ügyben hatáskörrel rendelkező erdészeti hatóság engedélyével létesíthető. (5) Az övezetben a beépítés feltétele a keletkező szennyvíz a) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, vagy b) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy c) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása. 1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 29. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 30. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 31. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 32. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 6 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(6)1 Védelmi rendeltetésű erdőterület [Ev]2 34. §3 A védelmi rendeltetésű erdő területén a valamennyi területfelhasználási egységen elhelyezhető építmények is csak akkor helyezhetők el, ha az erdőt védelmi rendeltetésének betöltésében nem akadályozzák. Épület a védelmi erdőben nem helyezhető el. Gazdasági rendeltetésű erdőterület [Eg]4 35. §5 (1)

(2)

Gazdasági rendeltetésű erdőterületen elhelyezhető: a) az erdő rendeltetésének megfelelő üzemi építmény, b) szolgálati lakó- és szállásépületek, őrházak és ezek melléképületei, melléképítményei (pl. erdészház, munkásház stb.), c) vadászház, d) oktatási-kutatási építmény, e) közlekedési és szállítási építmény, valamint f) állattartó építmény. Ha a speciális és szükségszerű erdészeti üzemi technológia feltétlenül szükségessé teszi, az építménymagasság max. 7,5 m. Egészségügyi-szociális, turisztikai rendeltetésű erdőterület [Ee]6 36. §

(1) (2)

Egészségügyi-szociális, turisztikai elsődleges rendeltetésű erdők területe csak közjóléti rendeltetésű építmények elhelyezésére szolgál. A területen elhelyezhető: a) közlekedési létesítmény, b) erdészház, vadászház, őrház, c) a szabadidő eltöltését és a testedzést szolgáló építmény (erdei tornapálya, kerékpárút, turistaút, pihenőhely, esőbeálló, egyéb sportpálya stb.), d) a turizmust szolgáló szállásépület (turistaház, menedékház, üdülőtábor, kemping stb.) építményei. Mezőgazdasági terület [Má, Mk, Mko]7 37. §8

(1)

(2) (3) 1

Az általános és kertes mezőgazdasági terület övezetében a növénytermesztés, az állattartás, az állattenyésztés és a halászat, az ezekkel kapcsolatos termékfeldolgozás, tárolás továbbá a mezőgazdasági termeléssel összefüggő szolgáltatás, kereskedelem, turizmus építményei és lakóépület, lakás létesíthető. A terület Mko jelű övezete területén sem új épület, sem terepszint alatti építmény, sem kerítés nem létesíthető. Az övezetben lakóépület létesítésének feltétele:

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 33. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 34. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 35. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 36. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 6 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 37. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 7 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 38. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 8 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 39. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

a) b)

(4) (5) (6)

a legalább részleges közművesítés megléte, valamint a keletkező szennyvíz: ba) szennyvízcsatorna-hálózatba kötése, bb) szivárgásmentes, zárt szennyvíztárolóban történő elhelyezése, vagy bc) egyedi szennyvíztisztítóban történő megtisztítása. Mezőgazdasági rendeltetésű övezetek területén csak a helyi építési hagyományoknak megfelelő, tájbaillő épületek létesíthetők. Kertes és korlátozott használatú mezőgazdasági területen birtokközpont nem létesíthető. Kertes mezőgazdasági terület övezetében legfeljebb 1,6 m magas áttört kerítés létesíthető, a feltáró utak tengelyétől számított min. 5,0 m-re. Általános mezőgazdasági terület 38. §1 Kertes mezőgazdasági terület 39. §2

Korlátozott használatú mezőgazdasági terület 40. §3

Vízgazdálkodási terület 41. §4 Építmények elhelyezésére a vízügyi előírások az irányadóak. Folyó- és állóvizek medre, parti sávja és árvízvédelmi töltése [V/1]5 42. §6 (1)

(2)

1

Az övezet területén elhelyezhető: a) az árvízvédelem létesítményei és műtárgyai, b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmények, valamint c) hídpillér. Állóvizek parti sávjában – a (1) pontban részletezetteken túl – elhelyezhetők: a) a vízgazdálkodással, a vízi sportokkal és a horgászsporttal összefüggő műtárgyak, építmények és az ezekhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló létesítmények (például fogadóépület, maximum 1 db szolgálati lakás a kiszolgáló létesítményen belül, csónakraktár, vizesblokk stb), valamint b) horgászstégek.

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 40. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 41. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 6 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 42. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

Közcélú nyílt csatornák medre és parti sávja [V/2]1 43. §2 Az övezet területén elhelyezhető: a) a felszíni vízrendezés létesítményei és műtárgyai, b) a meder használatával, fenntartásával összefüggő vízi létesítmények, valamint c) hídpillér. Vízművek, vízbeszerzési területek [V/3]3 44. §4 Az övezet területén elhelyezhető: a) a tevékenységet kiszolgáló műtárgy, b) műszaki-technológiai létesítmény, valamint c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár).” Különleges beépítésre nem szánt területek 45. §5 Különleges beépítésre nem szánt területen kizárólag a következő szakaszban részletezett, a sajátos használathoz kapcsolódó vagy azt kiegészítő funkciójú épületek és építmények helyezhetők el. Különleges beépítésre nem szánt temetőterület 46. § (1)6 (2) Az övezet területén elhelyezhető: a) egyházi és világi kegyeleti épület, b) ravatalozó, c) iroda és szociális épület, d) sírbolt, emlékmű, e) urnafal, f) kereszt, harangláb, emlékoszlop, g) virág és kegyeleti kellék árusításához szükséges építmény, valamint h) portaépület. Különleges beépítésre nem szánt bányaterület 47. § (1)7 (2) Az övezet területén elhelyezhető: a) a nyersanyag kitermeléséhez szükséges létesítmény, műtárgy, b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár).

1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 43. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 44. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 45. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 46. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 46. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 6 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 7 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(3)

A külszíni anyagnyerő helyek területét a bányászat megszüntetése után a tulajdonos, üzemeltető köteles újrahasznosításra előkészíteni, a terv szerinti rekultivációt végrehajtani. Különleges beépítésre nem szánt kertészeti terület1 47/A. §2

(1)

(2)

Az övezet területén elhelyezhető: a) a kertészeti tevékenységhez szükséges létesítmény, műtárgy, b) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár). A különleges beépítésre nem szánt kertészeti területen bármely építmény építése kizárólag rendezett telekre engedélyezhető.” Különleges beépítésre nem szánt városüzemeltetési terület3 47/B. §4

(1)

(2)

Az övezet területén elhelyezhető: a) a település köztereinek, továbbá az önkormányzat tulajdonában álló ingatlanoknak a fenntartásához kötődő, gazdasági tevékenységi célú épület, műtárgy, b) az Önkormányzat feladatainak ellátását szolgáló épület, műtárgy, így különösen: aa) hulladékátrakó építménye, ab) állattartó épület, valamint c) a tevékenységhez szorosan kapcsolódó kiszolgáló épület (szociális épület, iroda, raktár). A városüzemeltetési területen lakás nem létesíthető.

III. FEJEZET TELEKALAKÍTÁSRA, ÉPÍTMÉNYELHELYEZÉSRE VONATKOZÓ ELŐÍRÁSOK Telekalakításra vonatkozó rendelkezések 48. § (1)

(2)

(3) (4)5

1

A telekalakítási eljárás során a kialakuló új, vagy módosuló telkek paramétereinek meg kell felelnie az övezeti előírásoknak és jelen rendelet vonatkozó rendelkezéseinek a (2)-(4) bekezdésekben szereplő esetek kivételével. Kisajátítási vázrajzo(ko)n alapuló telekalakítások közbenső telekállapota nem kell, hogy az előírásoknak megfeleljen, nem minősül azonban építési telekké egy földrészlet az átvezetést követő kötelező ingatlan-összevonás megtörténtéig. A közterület-alakítás során kialakuló maradvány telek csak további telekalakítási eljárás után válik beépíthetővé. Telekterület, telekszélesség 10%-kal csökkenthető telekmegosztásnál és telekhatárrendezésnél. Új fejlesztési területeknél a kedvezmény nem érvényesíthető. A beépítésre szánt területek építési övezeteiben az előírt legkisebb telekméretnél kisebb telkek is kialakíthatók a több telek ellátását biztosító közműépítmények

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 47. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 47. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 48. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 48. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 49. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(5)

(6) (7) (8) (9) (10) (11)1 (12) (13)2

elhelyezése érdekében (pl.: szennyvízátemelő, transzformátorház, vízgépház stb.), továbbá magánút számára. Új építési telkek minimális telekszélessége: a) oldalhatáron álló beépítés esetén: 16,0 m, b) szabadon álló beépítés esetén: 20,0 m, c) hézagosan zártsorú, zártsorú beépítés esetén: 10,0 m. Új lakóterületi telektömb kialakítása esetén a telekmélység min. 25,0 m. A telkek kialakításánál törekedni kell az egyszerű körvonalú, könnyen beépíthető telkek kialakítására. Új nyúlványos (nyeles) telek Hatvan közigazgatási területén nem alakítható ki. Új úszótelek Hatvan közigazgatási területén nem alakítható ki. A közforgalom elől el nem zárt magánút a közterületekre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével alakítandó ki. Belterületi magánút csak közforgalom számára megnyitottan alakítható ki. Ha az épület(ek) lebontásra kerül(nek), a telket beépítetlen teleknek kell tekinteni, és a rá vonatkozó, jelen rendelet szerinti előírásokat kell alkalmazni. Nem minősül nyeles teleknek a nem közterületi/magánúti kapcsolat biztosítására szolgáló teleknyúlvánnyal rendelkező telek. Telkek beépítési módjára vonatkozó rendelkezések 49. §

(1) (2)3 (3)

(4)

(5)

(6)4

(7)

1

A telek elő-, oldal- és hátsókertjének mérete a (3)-(5) bekezdésekben szereplő érték, kivéve, ha jelen rendeletben ettől eltérő előírás szerepel. Az előkert 5,0 m vagy az utcában jellemzően kialakult állapotnak megfelelő. Az oldalkert: a) oldalhatáron álló beépítés esetén: min. 6,0 m/4,0 m; amennyiben a telek kialakult beépítési viszonyai és telekszélessége miatt a telek a 6,0 méteres oldalkerti méretének a betartása esetén használhatóan nem építhető be (6,0 m-nél keskenyebb épületszélesség esetén), vagy az előírt építmények közötti legkisebb távolság nem tartható be a szomszédos telkek között, úgy az újonnan épülő, vagy felújításra kerülő épület esetében a tényleges építménymagasság értékét figyelembe véve a telepítési távolság, illetve a tűztávolság alapján kell meghatározni az oldalkerti méretet, mely azonban ebben az esetben sem lehet kevesebb 4,0 méternél; b) szabadon álló beépítés esetén: legalább az övezetre előírt max. építménymagasság fele. A hátsókert: min. 6,0 m vagy a kialakult állapotnak megfelelő. Kialakult állapot szerinti szabályozás esetén sem lehet azonban kisebb a hátsókertre néző tényleges építménymagasság értékénél. Az előkert, az oldalkert, valamint a hátsókert legkisebb méretének meghatározásánál a kialakult állapot szerinti értéket a telepítési távolság betartása, a benapozás biztosítása, valamint az utcakép védelme módosíthatja. Kérdéses esetben az építési határvonalak helye elvi engedély keretében tisztázandó. Az oldalhatáron álló beépítés esetén az épületeket az építési helyen belül, a környezetében kialakult beépítési ritmus figyelembevételével kell elhelyezni, betartva az oldalkertre előírt legkisebb távolságot. Zártsorú beépítés előírásai: a) a teljes zártsorúsítás nem kötelező, helyette a hézagosan zártsorú beépítési módot is lehet alkalmazni;

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 49. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. Kiegészítette: 3/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet 4. §. Hatályos: 2012. január 28-tól. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 50. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 50. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 2

b)

teljes zártsorúsítás esetén kapuáthajtóval szükséges biztosítani a telkek hátsókertjének megközelítését. (8) A szomszédos telkek zavarásának elkerülése, benapozásának biztosítása érdekében: a) az épületszárnyak szélessége – új beépítések esetén – az utcai szárny esetében utcára merőlegesen max. 12,0 méter lehet; b) a kialakuló oldalszárnyak szomszédos telekhatártól 3,0 m-en belül eső homlokzatának építménymagassága a megengedett építménymagasságot legfeljebb 1,0 m-rel haladhatja meg; c) amennyiben a telektömbben nincsenek szomszédos telkek (pl.: 2685/4 hrsz-ú telek), úgy az a) és b) pontban foglalt korlátozások nem érvényesek. (9) Az építési telken – a telek beépített területébe beszámításra nem kerülően – az alábbi melléképítmények helyezhetők el: a) elő- és oldalkertben: aa) közműbecsatlakozási műtárgy; ab) hulladéktartály tároló (legfeljebb 1,50 m-es magassággal); ac) kirakatszekrény (legfeljebb 0,40 m-es szélességgel); b) oldal- és hátsókertben: ba) kerti építmény (hinta, csúszda, szökőkút, a terepszintnél 1 m-nél nem magasabbra emelkedő lefedés nélküli terasz); bb) kerti víz- és fürdőmedence, napkollektor; bc) kerti épített tűzrakó hely, lugas; bd) kerti tető legfeljebb 20 m2 vízszintes vetülettel; be) kerti szabadlépcső és lejtő; bf)1 szabadon álló és legfeljebb 6,0 m magas szélkerék, antennaoszlop. 6,0 méternél magasabb szélkerék engedélyezésére látványtervekkel kell igazolni a településkép törésének elkerülését, vizsgálni kell a dőléshatáron belüli építményeket, az állékonyság teljesülését, valamint a tervtanács szakmai véleményét kell csatolni; bg) növényház (üvegház) és fóliasátor. (10) Meglévő épület használati módját az övezetre vonatkozó építési, egészségügyi, tűzrendészeti és környezetvédelmi előírások betartása mellett szabad megváltoztatni. Telkek beépítési módjára vonatkozó sajátos előírások 50. §2 A Városközpont területére vonatkozó előírások: a) közterület vagy közhasználat céljára átadott terület feletti épületátkötés az emeleti szinten csak az utcai telekhatártól számított 12,0 m telekmélységig létesíthető.; b) a Tanács utca és Nádasdy Tamás utca közötti tömb telkeinek építési helyén belül legfeljebb 6,0 m széles épülethézag alakítható ki az alábbi feltételekkel: aa) épülethézag a telek déli oldalán létesíthető, ab) szomszédos tűzfalas kialakítású épület felé az épülethézag legkisebb mérete 2,0 m, ac) az épülethézag a terepszint alatt beépíthető. Építmények elhelyezésére vonatkozó rendelkezések 51. § (1)

1 2

Építési telken és területen építmény akkor helyezhető el, ha: a) mind az építmény, mind a szomszédos ingatlanok rendeltetésszerű és biztonságos használata biztosított;

és

építmények

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 50. § (3). Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 51. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

b)1

(2)

(3) (4)

(5)

a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek, gépjármű- és kerékpártárolók; c) a rendeltetésszerű használathoz szükséges infrastruktúra – energia, ivóvíz (szükség esetén technológiai víz) – ellátás biztosítható, és használatával az ellátó rendszer működésében zavart nem okoz; d) a keletkező szennyvíz ártalommentes elvezetése vagy elhelyezése és a csapadékvíz elvezetése biztonságosan megoldható; e) a használat során keletkező nem veszélyes hulladékok elszállításának vagy ártalommentes elhelyezésének, illetve helyi komposztálásának lehetősége biztosítható, és a veszélyes hulladék elhelyezése, tárolása stb. a vonatkozó jogszabályok alapján megoldható; f) az építmény: fa) nem befolyásolja károsan a föld alatti vizek szintjét, mozgását és tisztaságát, fb) a levegő minőségét, fc) a zajvédelmi rendeletekben előírt határértékeknél nagyobb zajterhelést nem okoz. Valamennyi területfelhasználási egységen – hacsak az előírások nem tiltják – elhelyezhetők: a) köztárgyak; b) a területfelhasználási egységhez tartozó közutak (kiszolgáló utak, kerékpár- és gyalogutak), közterek; c) a kutatás és ismeretterjesztés építményei (az üzemi jellegűek kivételével); d) közművek és közműpótlók (a szennyvíztisztító- és komposztálótelep a szeméttelep és a szemétégető kivételével) a szakági előírások szerint; e) nyomvonal jellegű vezetékek (a külön jogszabályok keretei között); f) a vízgazdálkodás (vízkárelhárítás, vízhasznosítás) építményei; g) geodéziai jelek; valamint h) nyilvános illemhelyek. Az illeszkedés szabályait alkalmazni kell minden – jelen rendeletben nem körülírt – esetben. Az építési vonal – ha jelen rendelet előírásai másképp nem rendelkeznek – kialakult beépítés esetén a kialakult állapot és az illeszkedési szabályok szerint határozandó meg. Sarokbeépítésnél mindkét építési vonal figyelembeveendő. A meglévő épület használati módját csak úgy szabad megváltoztatni, ha a használati mód megváltoztatása után nem jön létre olyan állapot, amely az Étv., az OTÉK és jelen rendelet előírásaival ellentétes. Járművek elhelyezése 52. §

(1)

(2) (3)2

1 2

Hatvan területén minden 10 férőhelyet elérő parkolót szilárd burkolattal kell kiépíteni. A szilárd burkolatú parkolók felszíni csapadékvíz-elvezetéséhez hordalék- és olajfogó beépítése szükséges. Kivételt képez a nem közterületen lévő, ideiglenesen használt parkoló, melynek burkolata a várható terhelésnek megfelelően lehet gyephézagos vagy murva burkolat. Hatvan területén a járművek várakozására szolgáló legalább 5 férőhelyes parkoló csak fásítva alakítható ki: 4 parkolóhelyenként min. 1 db lombos fa ültetendő. Új épület építése, épület rendeltetésmódjának megváltoztatása vagy meglévő épület új, önálló egységgel való bővítése esetén az előírt mennyiségű gépjármű tárolását telken belül kell megoldani. Ha az OTÉK, vagy a vonatkozó önkormányzati parkolási rendelet szerint előírt parkoló kialakítására saját telken belül nincs lehetőség, akkor a

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 52. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 3/2012. (I. 27.) önkormányzati rendelet 7. § (1). Hatályos: 2012. január 28-tól.

(4)

vonatkozó önkormányzati rendelet alapján, az önkormányzat hozzájárulása esetén, a hiányzó parkolószám közterületen is pótolható. Ebben az esetben az építtető és az önkormányzat között külön megállapodást kell kötni. Hatvan meglévő, közcélokat szolgáló intézményei esetében a létesítmény telkéhez kapcsolódó közterületek a szükséges parkolók elhelyezésére igénybe vehetők. Járművek elhelyezésére vonatkozó sajátos előírások 53. §1

A Városközpont területére vonatkozó előírás: a Hunyadi tér közterületén a parkolókat fásítva kell kialakítani, 3 parkolónként egy-egy előnevelt fa ültetésével. A terület zöldfelületi arányának legalább 30% kell lennie. Tervek engedélyezésére vonatkozó rendelkezések 54. § (1)2 A közterületi szabályozással érintett ingatlanok esetén – 55. § (4) bekezdés, valamint (5) bekezdésében szereplő esetek kivételével – új építmény építésére, meglévő épület bővítésére vonatkozó építési engedély, illetve telekalakítási hatósági engedély mindaddig nem adható ki, míg a szabályozási tervnek megfelelő közterületi határrendezést az érintettek végre nem hajtják. (2)3 Új építmény építése, meglévő épület bővítése esetén építési engedély – 51. § (1) bekezdésében foglaltakat is figyelembe véve – csak olyan telekre adható ki: a) amely a szabályozási tervben szereplő építési szabályoknak, előírásoknak megfelelően van kialakítva (a tervezett szabályozási vonalak által előírt közterület céljára való területlejegyzést, feltöltést, felszíni vízelvezető rendszer kialakítást stb. elvégezték); b) amelynek gépjárművel történő közvetlen megközelítése min. 3,0 m szélességben közútról vagy önálló helyrajzi számon útként nyilvántartott magánútról biztosított; c) a villamos energia és a vezetékes ivóvíz kiépítése, a keletkező szennyvíz és a csapadékvíz elvezetése, a hulladék elszállítása vagy ártalommentes elhelyezése biztosítható. (3) A beépítésre szánt terület építési övezeteiben használatbavételi engedély csak az övezetben előírt részleges,vagy teljes közművesítettség, valamint útalap szintig (murva) elkészült feltáró út megléte esetén adható. (4) Ahol az építés feltételei (terület-előkészítés, vízrendezés stb. hiánya miatt) nem biztosítottak, építési munka csak a szükséges teendők elvégzése után, az építési feltételek rendelkezésre állását követően engedélyezhető, végezhető. (5)4 Amennyiben egy telek egynél több övezetbe/építési övezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál a beépítési feltételek meghatározásánál az övezeti határvonalat úgy kell tekinteni, mintha az telekhatár lenne. A rendelkezést építési hely meghatározásánál nem kell alkalmazni. 5 (6) Lakóterület és településközpont vegyes terület-felhasználási egységű telek esetén a beépítés engedélyezésének feltétele a telek belterületben léte. (7) Belterületbe vonásra csak folyamatosan, meglévő belterülethez kapcsolódóan kerülhet sor. Belterületbe vonás során zárvány külterület nem alakulhat ki. (8) Meglévő, tanyaként nyilvántartott beépítésre nem szánt ingatlanokon – övezeti besorolástól függetlenül – kerítés építése, valamint meglévő épület felújítása, tetőtérbeépítése engedélyezhető. 1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 53. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 54. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 26/2010. (IX. 17.) önkormányzati rendelet 6. § (2). Hatályos: 2010. október 17-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 54. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 5 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 54. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(9) (10) (11)1

(12)

(13)

(14) (15)

(16) (17)

(18)

(19)

(20)

(21) (22)2

Anyaggödör, anyagbánya művelési ágú ingatlanokon az építési tevékenység engedélyezésének feltétele a rekultiváció megtörténte. Csak abban az esetben engedélyezhető nyeles telken a beépítés, ha az a szomszédos telkek használatát nem korlátozza. Az építési helyen kívül eső, továbbá beültetési kötelezettséggel érintett területen elhelyezkedő, meglévő épületek felújíthatók, tetőterük beépíthető, de szintszámnöveléssel együtt járó, illetve beépítettséget növelő bővítésük nem engedélyezhető. Ha a telek jelenlegi beépítettsége – a korábbi előírásoknak megfelelően, illetve jogerős építési engedély vagy fennmaradási engedély alapján – a jelen rendelet előírásai szerinti értéket meghaladja, a meglévő épület(ek) felújítható(k), átalakítható(k), de a telek beépítettségét növelő bővítés(ük) nem engedélyezhető. Azokon a kialakult beépített telkeken, ahol a meglevő beépítettség meghaladja az építési övezetben megengedhető maximumot, a főfunkciójú épület egy részének bontása után a lebontott rész 50%-a visszaépíthető akkor is, ha ez meghaladja az építési övezetre megengedhető maximális beépítettséget. A telket érintő bármely szolgalmi jogot, illetve védőtávolságot az építési engedély kiadásakor figyelembe kell venni. A szabályozási tervlapon szereplő bármely védőtávolságon belül építkezés csak a szakági előírások által korlátozott formában, külön szakhatósági hozzájárulással engedélyezhető. 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén, valamint feltöltött területen az építési engedélykérelemhez minden esetben talajmechanikai szakvéleményt kell mellékelni. 10%-nál meredekebb tereplejtés esetén az építési hatóság – talajmechanikai szakvélemény alapján – előírhatja drénszivárgók megépítését a rétegvizek elvezetésére. Zártsorú beépítésű területen alápincézett épület esetén talajmechanikai szakvélemény készítendő, és az engedélyezési terv mellékleteként az építési hatósághoz benyújtandó. A közcsatornával ellátott beépítésre szánt területeken használatbavételi engedély az ingatlan csatornahálózatra történő rákötését követően, a meglévő közműpótló berendezés elbontása után adható. Terepszint alatti építmény – a közművek és közműépítmények kivételével – a legnagyobb beépítés nagyságát meghaladó mértékben csak az építési hely határain belül engedélyezhető. Külterületi utak mentén az út tengelyétől számított 10,0-10,0 m-es sávon belül épület nem létesíthető. Az engedélyezési dokumentáció részeként fotókon kell dokumentálni az épület utcafronti megjelenését, az áttervezés előtti állapot rögzítésével, különös tekintettel a vízelvezető árkokra és kapubehajtókra. Tervek engedélyezésére vonatkozó sajátos előírások 55. §3

(1)

(2)

1

Újhatvanban a Móricz Zs. utcával párhuzamos, attól déli irányban tervezett 12,0 m szélességű utca esetében az utca északi oldalán építési, telekalakítási engedély kiadható akkor is, ha az utca legalább 8,0 m szélességben kialakításra kerül. A tervezett végleges, 12,0 m-es szélessége a déli területek beépülése esetében válik kötelezővé. (7 jel a szabályozási tervlapon) Nagyteleken a Teleki út – strand – vasútvonal – közigazgatási határ által határolt területen a kialakított vagy kialakítandó telkek akkor válnak építési telekké, ha a feltáró

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 54. § (3). Hatályos: 2012. november 25-től. Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 54. § (4). Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 55. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(3)

(4)

(5)

magánút legalább útalap szintig (murva) elkészült, a telek ellátását biztosító gerincközművek (víz, csatorna, gáz, villany) kiépítésre kerülnek. A Kerekharaszt község légisport centrumának – a leszállópályák 500 m meghosszabbításában kijelölt – magassági korlátozásával érintett területén szélkerék, illetve 10,0 m-nél magasabb építmény nem helyezhető el. 4,5 m-nél magasabb építmények elhelyezésére csak e tárgykörben hatáskörrel rendelkező szakhatóság hozzájárulása esetén kerülhet sor. Belterületbe vonásra tervezett területek belterületbe vonásáig alkalmazható sajátos előírások: a) Belterületbe vonásig alkalmazhatók a telek művelési ágának megfelelő övezetek előírásai a következők szerint: aa) szántó > Má; ab) kert, gyümölcsös > Mk; ac) rét, legelő, vízállás > Mko, kivéve lakófunkció létesítését, melynél a belterületbe vonás az építés feltétele. b) Tervezett lakóterületek, valamint vegyes területek belterületbe vonásáig a telket érintő szabályozás végrehajtása nem feltétele a fenti pont szerinti övezeti paraméterek szerinti építésnek. A kijelölt út sávja azonban nem építhető el, műtárgy elhelyezésre nem vehető igénybe. Ez az előírás belterületbe vonásra tervezett gazdasági területekre nem alkalmazható. c) Épület a kiszabályozott közterület szabályozási vonalától számított min. 5,0 m-re létesíthető. Külterületen lévő, belterületbe vonásra nem tervezett, beépítésre nem szánt területek szabályozással érintett telkeinek sajátos előírásai: a) A telket érintő szabályozás végrehajtása – a megvalósítás távlatosságára tekintettel – nem feltétele az övezeti paraméterek szerinti építésnek. A kijelölt út sávja azonban nem építhető el, műtárgy elhelyezésre nem vehető igénybe. b) Fenti előírás megléte miatt a tervezett új út kiszabályozásával, vagy a meglévő út szélesítésével érintett telekdarab lejegyzése, valamint a lejegyzést követő kártalanítás az út megvalósításakor igényelhető. c) Épület a kiszabályozott közterület szabályozási vonalától számított min. 5,0 m-re létesíthető. Tervek véleményezésére vonatkozó rendelkezések 56. §1

A tervek véleményezésére a Hatvani Önkormányzati Tervtanácsról szóló helyi tervtanácsi rendelet előírásai az irányadóak. Közterületek kialakítására vonatkozó rendelkezések 57. § (1)

(2)

1

A közterületek eredeti rendeltetésétől eltérő használatának időtartamát, a közterülethasználat egyéb feltételeit, illetőleg a használat díját külön önkormányzati rendelet szabályozza. A település közterületein engedélyezhető eltérő használat az alábbi lehet: a) hirdető (reklám) berendezés elhelyezése, b) közúti közlekedéssel kapcsolatos építmények létesítése, c) köztisztasággal kapcsolatos építmények (tárgyak) elhelyezése, d) szobor, díszkút, egyéb műalkotások elhelyezése e) közművek felépítményei, telefonfülke elhelyezése, f) építési munkával kapcsolatos létesítmények (állványok elhelyezése),

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 55. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

(3)

(4)

(5)

(6) (7)1

(8)2

(9)3

1

g) építőanyag-tárolás, h) zöldfelületek, fasorok kialakítása i) egyéb, a vonatkozó önkormányzati rendeletben engedélyezett funkciók. Közterületen, közhasználatú magánterületen kereskedelmi, szolgáltató, valamint vendéglátó tevékenység céljára építmény, pavilon, vontatható lakókocsi vagy utánfutó csak a szabályozási terv által kijelölt területen létesíthető. Ideiglenes pavilon, lakókocsi, utánfutó, és sátor rendezvények idején, korlátozott időre (ha jogszabály másként nem rendelkezik, legfeljebb a rendezvények időtartamára és a karácsonyi vásár – december 1-től december 31-ig terjedő – időszakára) létesíthető. Közterületen, illetve közhasználat céljára átadott területen (a továbbiakban: közterület) elhelyezett építményeket (pl. pavilon, buszváró) és köztárgyakat úgy kell elhelyezni, hogy azok ne akadályozzák a jármű és gyalogos közlekedést. Közterületen építmény, berendezés, köztárgy csak abban az esetben helyezhető el, ha a közlekedésre és a közterületre vonatkozó jogszabályok teljesülnek, valamint az út és a járda meglévő és tervezett vízszintes és magassági viszonyaihoz illeszkedik. A közterületrendezési, valamint a kertépítészeti tervnek a helyszínrajzi kialakítást, az elrendezést, a terület kertészeti kialakítását, a magassági méreteket, a keresztmetszeteket, a városképi megjelenést, a berendezések, az utcabútorzat, a burkolatok, a közműhálózatok, a köz- és díszvilágítás, a műtárgynak nem minősülő építmények, a parkolók elhelyezését és műszaki megoldását, összehangoltan kell tartalmaznia. Közterület-rendezési Terv (KöRT) készítésére vonatkozó rendelkezések: a) Közterület-rendezési Tervet kell készíteni: aa) a Belváros helyi tervtanácsi kötelezettségű területének, ab) a 3. sz. főút Arany János utca és Ratkó József utcák közé eső belterületi szakaszának, valamint ac) a Balassi Bálint út Petőfi Sándor utca és Kossuth tér közé eső szakaszának közterületeire, azok kialakítása, felújítása, vagy átalakítása esetén. b) A KöRT keretein belül meg kell határozni a közterület: ba) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését, bb) morfológiai viszonyait, keresztmetszeteit, bc) közműhálózatának kialakítását, bd) műtárgynak nem minősülő építményeivel kapcsolatos követelményeket, be) berendezéseit, utcabútorzatát, bf) burkolatait, bg) köz- és díszkivilágítását, bh) kertépítészeti kialakítását, bi) közlekedési és parkolási rendszerét, bj) egyéb, városképi követelményeit, bk) környezeti állapotát, bl) gyalogos úthálózatának rendszerét, valamint bm) kerékpáros úthálózatának rendszerét. c) A KöRT M=1:500, illetve indokolt esetben M=1:100 méretarányban kell, hogy készüljön. Kertépítészeti Terv (KertTerv) készítésére vonatkozó rendelkezések: a) Kertépítészeti Tervet kell készíteni: aa) a zöldterületek [Z], ab) a lakótelepek, valamint ac) a településkép szempontjából jelentős kerttel rendelkező létesítmények zöldfelületeire, azok kialakítása, felújítása, vagy átalakítása esetén. b) A KertTerv keretein belül meg kell határozni a zöldfelület:

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 56. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 56. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 56. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 2

ba)

meglévő, megőrzendő zöldfelületi- és dendrológiai értékeit és azok védelmének módját, bb) helyszínrajzi kialakítását, elrendezését, bc) magassági méreteit, terepviszonyait, a humuszvédelmet is biztosító tervezett terepalakítását, bd) út- és közműhálózati kapcsolatainak, kialakítását, be) területén a parkolási szükségletek biztosításának műszaki megoldását, bf) műtárgynak nem minősülő építményekkel kapcsolatos követelményeit, bg) kerti berendezéseit és utcabútorzatát, bh) köztéri– és kerti burkolatait, bi) kertépítészeti kialakítását, bj) területén a növénykiültetés módját, az alkalmazott növények listáját, valamint bk) egyéb, városképi követelményeit. c) A KertTerv M=1:500, illetve indokolt esetben M=1:100 méretarányban kell, hogy készüljön. (10)1 Pavilon jellegű építmény elhelyezésére vonatkozó rendelkezések: a) Pavilon jellegű építmény csak meghatározott időre, kizárólag KöRT alapján, létesíthető. b) Funkciója kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, valamint nyilvános WC és turisztikai információellátás lehet. c) Kereskedelmi, vendéglátó funkció csak külső árusítással létesíthető, illetve üzemeltethető. Közterületek kialakítására vonatkozó sajátos előírások 58. §2 (1)

(2)

A Városközpont területére vonatkozó előírás: Közterületeken vendéglátó helyiségekhez terasz úgy létesíthető, hogy a visszamaradó gyalogosfelület legalább 1,5 m kell, hogy legyen. A 21.sz. főút-a 0369/5 hrsz-ú út-a 0368/1 hrsz-ú árok – az M3-as autópálya által határolt, bevásárló központ területére vonatkozó előírás: A Tesco és a Family Center bevásárló központ parkolói, gyalogos-, és zöldterületei közhasználatot szolgáló magánterületek, ahol a városi közterületekhez igazodó módon kell biztosítani a területek kulturált használatát, szabályozni az utcai árusítást és reklámozást. Ennek megfelelően ezeken a területeken a szabadtéri árusítás, árubemutatás, szolgáltatás, sátor, pavilon vagy mozgóbolt elhelyezése maximum évi egy hónap időtartamra engedélyezhető. Szabadtéri raktározás nem lehetséges.”

Közterületek arculatára, városkép- és látványvédelemre vonatkozó rendelkezések3 59. §4 (1)

(2)

1

Hatvan belterületén elhelyezhető és felújításra kerülő építményeket a város építési hagyományainak megfelelő tömegformálással, kiegyensúlyozott színezéssel, illeszkedő megjelenéssel és a környezetükkel összhangban kell kialakítani. Közterületen műtárgyat, utcabútort a Város történelmi és természeti környezetébe, hangulatába illeszkedően kell elhelyezni. Hatvan területén tetőtérbeépítés esetén csak egy hasznos tetőtéri építményszint létesíthető.

Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 56. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. Kiegészítette: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 57. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 58. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 59. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(3) (4)

(5)

(6)

(7)

(8) (9) (10)

(11)

(12)

(13)

(14)

(15)

Új épületeknél a tető hajlásszögét – amennyiben azt a szabályozási terv nem rögzíti – a szomszédos beépítésekhez igazodó értékkel kell meghatározni. Az épületek homlokzatfelújításának a közterületről látható épülethomlokzat egészére ki kell terjednie. Földszinti üzletek, irodák felújítása esetén – a fenti előírástól eltérően – egyes építészetileg elkülönülő épületrészek felújítása is lehetséges. Ahol jelen rendelet övezeti előírásai másként nem rendelkeznek, ott a közterületre néző kerítés maximum 1,80 m magas lehet, áttört kivitelben építhető maximum 40 cm magas tömör lábazattal. Az anyag használat és színezés az egységes városképhez illeszkedő legyen. Forgalmi utak (3-as út, 21-es út, 32-es út, Balassi Bálint út Hegyalja útig terjedő szakasza) mentén, valamint településközpont vegyes építési övezetben lévő épületek közterületről látható homlokzatain épületgépészeti elemek nem helyezhetők el. Ezalól kivételt képeznek azok az ingatlanok, amelyekben a fűtési rendszer átalakítása – jogerős építési engedély alapján – 2007. év november 1-ig megindult. Új közutak, utcák kialakításánál, ill. meglévő közutak, utcák közműveinek felújítása, átépítése, során 22,0 m közterület szélességtől egyoldali 2,0 m-es növénytelepítési sávot kell kialakítani, amelyet sem földben, sem föld felett vezetett közmű, illetve annak fatelepítésre vonatkozó védőtávolsága nem érinthet. A területhasználat során biztosítani kell a táj jellegzetességeinek, a tájra jellemző természeti rendszereknek és egyedi tájértékeknek megóvását. A terület, illetve területrészek helyi karakterének megőrzése érdekében a környezettől idegen formai, szerkezeti, anyaghasználati, szín megoldások nem alkalmazhatók. A zártsorú beépítésű lakó- és vegyes területeken, kivéve a helyi védettségű területeket, építési telkenként, utcafronton legfeljebb két, max. 4,5 m széles, 3 magas bejárat (kapuáthajtó, garázs be- és kijárata) létesíthető a tároló helyiségek (személygépkocsi tároló) megközelítésére. Tetőkre vonatkozó előírások: a) A tetők tömegének (idomának) kialakításakor egyszerű formákat kell alkalmazni. b) A tetőterek beépítése esetén, utcafronton a tetőfelépítmény nem haladhatja meg a tetőzet hosszirányú méretének egyharmadát. c) A magastetők fedési anyaga cserép, vagy hasonló esztétikai értékű fedőanyag lehet – a terület karakterétől, hagyományaitól idegen héjazati anyag nem alkalmazható. Védelem alatt álló területen bármilyen, a meglevő épületek külső megjelenését érintő beavatkozás csak az eredeti tervek felhasználásával végezhető – amennyiben azok rendelkezésre állnak. A beavatkozás keretében biztosítani kell korábbi átalakítási hibák, eltérések korrekcióját. Színezésre vonatkozó előírások: a) Azokban az esetekben, amelyeknél a színezési munka nincs építési engedélyhez kötve, a színterveket a főépítésszel egyeztetni kell. b) Színtervek egyeztetésének elmaradása esetén, ha a színezés nem felel meg a városképi-, környezeti-, építészeti hagyományokkal kapcsolatos követelményeknek, az építésügyi hatóság az építmény átszínezésére kötelezi a kivitelezőt, illetve az telektulajdonost. Meglévő épület külső megjelenését érintő beavatkozás során az engedély megadásának feltétele a meglevő városképbe, vagy környezetbe nem illő épületrészek, berendezések, vezetékek eltávolítása. A város belterületein átfeszítés, illetve az épületekre kihelyezett transzparens csak idegenforgalmi, tudományos, vallási, továbbá kulturális, illetve nemzeti és városi események alkalmából, ideiglenesen és meghatározott időre helyezhető ki. A kihelyezéshez az érintett szakhatóság, illetve a főépítész szakmai véleményt ad.

Közterületek arculatára vonatkozó sajátos előírások 60. §1 A Városközpont területére vonatkozó előírások: a) a gyalogos vagy vegyes használatú közterületeket azonos stílusú utcabútorozással és kertépítészeti elemekkel kell kialakítani; b) a városháza tömbben létesülő új beépítésnél a közterületek és intézménykertek kialakítását, az azokon létesítendő köztárgyak, utcabútorok elrendezését és azok fajtáját, a zöldfelületek kialakítását, a burkolatok terveit stb. a terület egészét együtt kezelő kertépítészeti koncepciótervben kell meghatározni, melyet az egyes épületek tervezésénél és engedélyeztetésénél is figyelembe kell venni azok kertépítészeti terveinél. Az egybefüggő koncepcióterv minimális területi lehatárolása: Iskola utca – Hunyadi tér északi oldal beépítési vonala – Tanács utca – Horváth Mihály utca északi járdaszél – a Kossuth teret keresztező volt Stahremberg utca déli határvonala. Az ezen lehatároláson belül az egyes építési ütemeknek megfelelően a koncepcióterv figyelembevételével kell a közterületre vonatkozó térrendezési és kertépítészeti terveket kidolgozni a 57 § (7) bekezdés szerinti tartalommal. Reklám, hirdetőtábla elhelyezésére vonatkozó rendelkezések 61. § (1)

(2)

(3)

(4)

(5)2

1 2

Hatvan területén hirdetőtábla, illetve reklámfelület mérete az M3-as autópálya mentén maximum 60 m2, egyéb külterületen, belterületi közterületen vagy közhasználatú magánterületen 3x5=15 m2 illetve közvilágítási oszlopon elhelyezve 0,8 m2, belterületi magántelken, és épületen/építményen legfeljebb 3 m2 lehet. Az egymással összefüggően elhelyezett vagy egy szerkezeti elemen megjelenő reklámfelületeket együttesen kell számításba venni. Az országos közúthálózatba tartozó utak és a települési főutak [5. számú melléklet] mellett elhelyezkedő reklámoknál figyelembe kell venni az illeszkedés követelményét, azaz a hirdetőfelületeket mérettípusonként azonos formában és magasságban, az úttól azonos távolságban elhelyezve kell kialakítani. A hirdetések egymástól való minimális távolsága autópálya mellett 1,0 km, az országos közúthálózat egyéb útjai és a települési főutak [5. számú melléklet]mellett elhelyezett 15 m2-es táblák esetén minimálisan 250,0 m lehet. Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérni csak a szabályozási tervben vagy jelen rendeletben meghatározott helyen kialakítható reklámtoronnyal, illetve az építési területek kerítésein, állványzatán és építési védőhálóján – az építés ideje alatt elhelyezhető reklámokkal szabad. A reklámtorony legfeljebb 18,0x4,5 m befoglaló méretű lehet, és áttört szerkezettel kell kialakítani. A reklámtorony hirdető felülete legfeljebb 2x30 m2 lehet. A reklámtorony elhelyezésére kijelölt területen belül egy reklámtorony építhető. Ha jogszabály másként nem rendelkezik, Hatvan teljes területén építményen vagy attól különállóan a 2 m2-es felületnagyságot meghaladó reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény építése, elhelyezése, létesítése bejelentés alapján végezhető. Az egymással összefüggően elhelyezett vagy egy szerkezeti elemen megjelenő reklámfelületeket együttesen kell számításba venni. A bejelentési kötelezettség alól kivételt képeznek a kulturális rendezvényt, műsort hirdető plakátok az arra állandósított vagy meghatározott időre kihelyezett hirdető berendezéseken (mozi, múzeumi, közösségi házi programok stb.), valamint a választási kampánnyal kapcsolatos hirdetmények, az azokra vonatkozó külön jogszabály szerint. A bejelentési dokumentációhoz csatolni kell: a) a környezetet bemutató helyszíni fotót,

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 59. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 60. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

b)

(6)

(7)

a tervezett reklám illetve hirdetőtábla, cégér kialakítását, elhelyezését bemutató M=1:10, vagy M=1:20 méretarányú tervet, illetve látványtervet, c) a hirdetőtábla, cégér vagy reklám műszaki paramétereit tartalmazó leírást, d) hivatalos helyszínrajzot, valamint e) a tulajdonos hozzájárulását. Új épület létesítése, meglévő épület átalakítása, épület rendeltetésének megváltoztatása vagy homlokzati felújítása esetén – ha jogszabály másként nem rendelkezik – a reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény méretét és helyét a homlokzattal együtt kell megtervezni és az, bejelentés alapján – a városképi szempontok figyelembe vételével – helyezhető el. Utólagosan reklám-, cég-, címtábla vagy fényreklám, hirdetési vagy reklámcélú építmény, kirakatszekrény a már kialakított homlokzati architektúra figyelembe vételével, bejelentés alapján helyezhető el. Hatvan területén a magastetős épületek tetőzetén hirdetési berendezések, fényreklámok nem helyezhetők el. Reklám, hirdetőtábla elhelyezésére vonatkozó sajátos előírások 62. §1

(1)

(2)

(3)

(4)

1

A Városközpont területére vonatkozó előírások: a) Az egyes üzletekhez csatlakozó közterületeken kívül tilos a kereskedelmi célú árubemutatás, árusítás, kivéve a piaccsarnokhoz kapcsolódó közterületeket, illetve a szervezett vásárok, rendezvények idejét. Az árubemutatás céljára üzletek előtti, legfeljebb 4 m2-es közterület vehető igénybe úgy, hogy a gyalogosközlekedés számára legalább 1,5 m-es gyalogosfelület biztosított legyen. Önkormányzati rendelet az igénybe vehető felület nagyságát korlátozhatja, vagy árubemutatás lehetőségét megtilthatja; b) A cégfeliratok helyét a kirakatportálokkal együtt kell megtervezni. A 21.sz. főút-a 0369/5 hrsz-ú út-a 0368/1 hrsz-ú árok – az M3-as autópálya által határolt, bevásárló központ területére vonatkozó előírások: a) Az épületeken, a főhomlokzat tetőzetén és a határoló utak felé eső oldalhomlokzatokon 1-1 db max. 80 m2-es felirat helyezhető el, továbbá a TESCO áruház főhomlokzatának keleti felén egy max. 60 m2-es reklámfelület alakítható ki; b) A reklámok mennyisége áruházanként max. 5 db, 2-10 m2–nyi felületű reklámtábla lehet. A reklámberendezések száma nem növelhető, kivéve a villanyoszlopokon elhelyezhető, egységes kialakítású és max. 0,8 m2 felületű reklámtáblákat; c) A reklámozás csak az áruházak tevékenységéhez kapcsolódhat. A Csányi út - a 32-es sz. főút - a 0226/3 hrsz - a 0224/7 hrsz - és a 0231/6 hrsz által határolt, üzleti park területére vonatkozó előírások: a) Az üzleti park területén 1 db maximum 18,0 x 4,5 m befoglaló méretű reklámtorony helyezhető el; b) A 0231/52 hrsz-ú telken épülő logisztikai központ épületén a Tervtanács által elfogadott tervnek megfelelő reklámfeliratok elhelyezhetők. Az épület ütemezett megépítése miatt létrejövő ideiglenes keleti homlokzaton további, maximum 5 db 8,5x11,0 m-es reklámfelület kialakítható. Az M3-as autópályától délre eső, 0331/50, 0335/19, 0353/4 hrsz-ú, gazdasági-ipari övezetbe tartozó telkek területén 1 db maximum 18,0 x 4,5 m befoglaló méretű reklámtorony helyezhető el.

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 61. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

Zöldfelületek kialakítására vonatkozó rendelkezések 63. § (1)

(2)1

(3) (4)

(5)

A tervezett zöldfelületeket háromszintűen kell kialakítani. Háromszintűnek akkor minősül a zöldfelület, ha a beültetési kötelezettségű, illetve a fásításra kijelölt legfeljebb 10,0 m széles telekrészen kívüli zöldfelület minden 150 m2-ére a) legalább 1 db nagy vagy közepes lombtömeget növesztő lombosfa, b) legalább 20 db cserje, valamint c) a nem burkolt teljes telek területen gyep vagy bármilyen talajtakaró növényzet telepítése megtörtént. A területfelhasználási egységek építési övezeteiben a zöldfelületeket (beleértve a beültetési kötelezettséget is) az építésügyi hatósági eljárásról, valamint a telekalakítási és az építészeti-műszaki dokumentáció tartalmáról szóló rendelet szerint, legkésőbb a használatbavételi engedély megadásáig meg kell valósítani. Kertvárosias és falusias lakóterületen a gyep vagy talajtakaró növényzetet konyhakerti haszon-növények termesztése is pótolhatja. Az építési övezetek telekhatára mentén a különböző funkciók közötti elválasztó zónát – különösen a lakó, a településközpont vegyes és a vízgazdálkodási funkciók, illetve a gazdasági funkciók között – a szabályozási terven kijelölt beültetési kötelezettségű területtel kell megteremteni. A beültetési kötelezettség 10,0 m szélességig két sor 6×6 m-es kötésben telepített előnevelt (legalább egyszer iskolázott) fákból álló fasort és egy cserjesort jelent, minden további 10,0 m szélesség esetén további egy fasort és cserjesort kell ültetni. A beültetési kötelezettség szerinti növénytelepítést kertépítészeti terv alapján kell megvalósítani.

(6)2 (7)3 A telek beültetési kötelezettségű területe a kötelező zöldfelületi arányba beszámít. (8) A szabályozási terven feltüntetett fasorok, utcafásítások telepítését, a beültetési kötelezettséget az épületek, utak engedélyezése során elő kell írni, illetve használatbavételi engedély kiadásának feltétele a megvalósulásuk. (9) Közlekedési célú közterületen levő zöldfelületen a biológiailag aktív felület csak gyalogjárda, kerékpárút és köztárgyak kialakítása céljából burkolható le. (10) Közterületen fásítás elsősorban honos fafajokkal történhet [6. számú függelék]. (11) Meglevő fasorok hiányainak pótlása a) településesztétikai okok, a baleset elhárítás, a fák egészségi állapota miatt a fasor teljes cseréje esetén a tervezett fasor szerinti fafajokkal; b) egyéb esetben a fasort meghatározó fafajokkal történhet. (12) Új közutak, utcák kialakításánál a) 16,0 m közterület szélességig legalább egyoldali fasort kell telepíteni;. b) 16,0 m közterület szélességtől kétoldali fasort kell telepíteni; c) 22,0 m közterület szélességtől kétoldali, 2,0 m-es növénytelepítési sávot kell kialakítani, amelyet sem földben, sem föld felett vezetett közmű, illetve annak fatelepítésre vonatkozó védőtávolsága nem érinthet. (13) Fasor telepítésénél nem engedélyezhető a gyorsan öregedő, törékeny, allergiakeltő pollenű vagy termésű fák telepítése. A fafajok kiválasztásánál előnyben kell részesíteni a levegőszennyezést tűrő fafajokat. (14) Közterületen fásítás elsősorban honos, faiskolai minőségű, legalább kétszer iskolázott, 12/14-es törzsátmérőjű fafajokkal történhet. (15) Gyümölcsfák utcai fasorként csak a kis forgalmú lakóutcákban ültethetők. Nem alkalmazhatók azonban a tűzelhalás fertőzésére fogékony gyümölcsfa fajok, fajták. 1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 62. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 62. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(16) Légvezeték alatt csak olyan kis növésű fák ültethetők, amelyek rendszeres csonkolása nem szükséges. (17) Telken belül fák és cserjék a szomszédos telek határától legalább a következő távolságok betartásával ültethetők: a) 3,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék legalább 1,0 m-re; b) 10,0 m-nél magasabbra nem növő cserjék és fák legalább 3,0 m-re. c) 10,0 m-nél magasabbra növő fák legalább 6,0 m-re. (18)1 Közterületen lévő fák csak növény-egészségügyi károsodás esetén, kertészeti szakvélemény alapján vághatók ki. (19) Kivágott fák – kivéve gyümölcsfák – pótlásáról mindenkor gondoskodni kell. (20) A kivágott fák – kivéve gyümölcsfák – pótlására a kivágott fák 1 m magasságban mért törzskerülete 1,5-szeresének megfelelő összes törzskerületű előnevelt fákat kell telepíteni. (21) A telepítést annak kell elvégeznie, akinek az érdekében a fák kivágása megtörtént, vagy a polgármesteri hivatal telepítteti az érdekelt költségére. Zöldfelületek kialakítására vonatkozó sajátos előírások 64. §2 (1) (2)

A Városközpont területére vonatkozó előírás: A városháza tömbben kialakuló, legalább 10,0 m széles közterületeken kétszer iskolázott fákból álló fasort kell telepíteni. A volt cukorgyári területre vonatkozó előírás: A cukorgyári kis tónál a beültetési kötelezettségnek extenzív fenntartású természetközeli ligeterdővel kell eleget tenni, minimum 50%-ban honos, a vízparthoz illeszkedő, fás állománnyal, ahol a ligeterdőn olyan növényállomány értendő, amelyben a fák idős korára várható korona vetülete legalább 40%-os fedettséget biztosít. Műemléki értékek védelmére vonatkozó rendelkezések 65. §

(1)-(2)3 (3) A Kossuth téri műemléki környezetben a közterületek tervezésekor az alábbi szempontok szerint kell eljárni: a) a mikroarchitektúra elemei és az utcabútorok egy tárgyegyüttest alkossanak, egyedi tervezésű, iparművészeti minőségű, időtálló kivitelűek legyenek, b) a védett területeken el kell kerülni a stíluskeveredést, az épített környezethez és a terek, közterületek karakteréhez nem illő tárgyak elhelyezését, c) a védett közterületekre kerülő tárgy önmagában is a tér, a közterület karakteréhez illeszkedő legyen, összhangban a mikroarchitektúra elemeivel és a többi tárggyal; d) a közterületre kihelyezett tárgyegyüttes, utcabútor család terveinek része kell legyen az egyes épületekre elhelyezett feliratok, reklámhordozók, arculatterve is, e) a közterület rendezési tervének készítésébe városrendezőkön túl szaktervezőket, iparművészeket, zöldterület rendezőket, közműtervezőket is be kell vonni. (4) A Kossuth téri műemléki környezetben az egyes épületek kialakításánál (védett és nem védett épületek esetében is) az alábbi szempontokat szükséges kötelező jelleggel figyelembe venni és az építtető tudomására hozni: a) Építési anyaghasználat aa) Lábazatképzés kő, műkő, vagy egyéb igényes anyag, fém kivételével; ab) Falfelületek:

1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 62. § (3). Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 63. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(5)1

aba) vakolt, vagy falburkolattal ellátott falfelület, tégla, mészhomok tégla, kőburkolat, vagy ezek kombinációja, plasztikus, igényes, tagolt homlokzatképzéssel, a helyi építési hagyományok szerint; abb) nagy felületen nem alkalmazható fém homlokzatburkolat, eternit jellegű homlokzat-burkolat, mázas kerámiaburkolat (csempe), függönyfalszerű üveg és fémszerkezet; ac) Tető: aca) a tetőfedés anyaga cserép, pala, eternit pala (amennyiben a meglévő környezethez illeszkedik) lehet; acb) nem alkalmazható fém tetőhéjalás, (kivételt képez a nem teljes felületen alkalmazott rézlemez, horgany, cink az egyes tetőrészletek kiegészítő fedéseként), hullámpala, műanyag hullámlemez, műanyag síklemez, bitumen zsindely. b) Homlokzati arányrendszer és építészeti térarányok, utcaképek védelme: ba) a műemléki környezetben és műemléki jelentőségű területeken az egyes épületek homlokzatain nagy, összefüggő nyílásfelületek nem jelenhetnek meg pl. szalagablak, erkélysor; bb) a nyílás és falfelületek aránya a műemléki épületekhez és védett értékekhez hasonló arányrendszerrel és tagozati gazdagsággal jelenjen meg, a földszinten is a portálok esetében; bc) a meglévő kortörténeti dokumentumok alapján az egyes épületek eredeti homlokzat kialakítása rekonstruálandó legalább jellegében, anyaghasználatában, tetőformájában. A Városközpont területén lévő volt kolostorfalat meg kell tartani, melyen belül szakaszonként legfeljebb egy-egy falnyílás létesíthető, maximum 1,5 m-es szélességgel a gyalogosforgalom átvezetése érdekében, amennyiben az szükségessé válik. Helyi művi értékek védelmére vonatkozó rendelkezések 66. §2

A helyi művi értékek védelmére vonatkozóan az épített környezet értékeinek védelméről szóló önkormányzati rendelet előírásai az irányadóak. Régészeti értékek védelmére vonatkozó rendelkezések 67. § (1)3 (2) Hatvan területén nyilvántartott, a szabályozási terven megjelölt régészeti lelőhelyek területén az 1,0 m mélységet meghaladó földmunkákkal járó tevékenységek építési engedélyezési eljárásai során a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal szakhatóságként jár el. (3) A régészeti örökség védelme érdekében a területen bármilyen felszínről végzett, földmunkával járó építkezés, beruházás esetén a vonatkozó előírások szerint kell eljárni, szükség esetén az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóság régészeti szakfelügyeletét kell biztosítani. (4)4 (5) A városháza telektömbjén belül bármilyen földmunka megkezdése előtt régészeti próbafeltárást kell végezni. A terület további két tömbjében a földmunkák idejére régészeti megfigyelést kell kérni a területileg az adott ügyben hatáskörrel rendelkező 1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 64. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 65. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

múzeumi szervezettől. Az előkerülő leletek helyben való bemutatását – amennyiben az indokolttá válik – az építmények garázs vagy pinceszintjén lehetővé kell tenni. Táji- és természeti értékek védelmére vonatkozó rendelkezések 68. §1 (1) (2) (3) (4)

(5)

(6)

Az általános tájvédelem érdekében a külterületi utak menti fasorok, mezsgyék, vízfolyások, csatornák menti galérianövényzet védelméről gondoskodni kell. Külterületi közutak és jelentősebb külterületi dűlőutak mentén a hiányzó fasorokat pótolni kell. Védett természeti területen új adótorony, távközlési magasépítmény, magasfeszültségű villamos távvezeték nem létesíthető. Országos és helyi jelentőségű természeti terület állapotának, jellegének megváltoztatása csak a természetvédelmi célokkal összhangban történhet, a természet védelméről szóló jogszabályoknak, a helyi rendeletnek és a természetvédelmi kezelési terveknek megfelelően. Természetvédelmi szempontból értékes területen (erdő, gyep, mocsár, nádas, extenzív közpark) jelölt önálló gyalogutat, kerékpárutat stabilizált (nem vízzáró) burkolattal kell ellátni. A telekalakítás, az építés és a használat során kiemelt figyelmet kell fordítani az egyedi tájértékek megőrzésére. Az egyedi tájértékekkel kapcsolatos eljárásokban az adott ügyben hatáskörrel rendelkező nemzeti park igazgatósága [Bükki Nemzeti Park Igazgatósága] szakhatóságként működik közre. Közművekre vonatkozó általános rendelkezések 69. §

(1)

(2)

(3)

(4) (5)

(6)

1

A közüzemi közműhálózatok és közműlétesítmények: a) az ivóvízellátás, b) a szennyvíz-elvezetés, c) a csapadékvíz-elvezetés, d) a földgázellátás, e) a villamos energia ellátás, valamint f) az elektronikus hírközlés hálózatait és létesítményeit közterületen, közforgalom számára megnyitott magánúton vagy a közmű-üzemeltető telkén belül kell elhelyezni. Ettől eltérő esetben – ha az ágazati előírások azt megengedik – szolgalmi jogi bejegyzéssel kell a hálózat és létesítményei számára területet biztosítani. Az elhelyezésnél a hatályos jogszabályok, valamint az érvényben lévő ágazati szabványok [4. számú függelék] előírásait be kell tartani. A közműhálózatok és -létesítmények számára az előírások szerinti védőtávolságot, a megépítéshez és a karbantartáshoz szükséges hozzáférhetőséget mindenkor biztosítani kell. A védőtávolságon belül – a meghatározott korlátozások és tilalmak figyelembe vételével – mindennemű tevékenység csak az adott ügyben feladatkörrel rendelkező üzemeltető hozzájárulásával engedélyezhető. Mindennemű építési tevékenységnél az érintett meglévő és megmaradó közművezetékek és közműlétesítmények védelméről gondoskodni kell. Útépítésnél vagy útrekonstrukciónál a tervezett közművek egyidejű kiépítéséről, a csapadékvizek elvezetéséről, a közvilágítás kiépítéséről és a meglévő többi közmű szükséges egyidejű rekonstrukciójáról gondoskodni kell. Utak alatt a közművek elrendezésénél a távlati összes közmű elhelyezési lehetőségét biztosítani kell. A közművek elrendezésénél az utcák fásítási lehetőségét is biztosítani kell.

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 66. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

(7)

A meglévő közművek rekonstrukciójánál, átépítésénél vagy egyéb építési tevékenységnél szükségszerű közműkiváltás miatt felhagyott vezetékeket el kell bontani, vagy az esetleg indokoltan földben maradó vezeték eltömedékeléséről szakszerűen gondoskodni kell. (8) Új létesítményeknél vagy felújításra kerülő felszíni műtárgyak esetében biztosítani kell az igényes kivitelt, a környezetbarát és természetes anyagok felhasználását, a vagyonbiztonság és a balesetmentesség figyelembe vétele mellett. Közmű létesítmények elhelyezésénél mind a településképi megjelenésre, mind a környezetvédelmi előírásokra (zaj-, rezgés-, szaghatás), mind a közterület használatra fokozott figyelmet kell fordítani. (9) A közművesítésre kerülő telkeket önálló bekötésekkel és mérési helyekkel kell a közüzemi hálózathoz csatlakoztatni. Közművesítésüket közterületről vagy közforgalom számára megnyitott magánútról kell megoldani. Kialakult állapot esetén, a magántelken történő közművezetékek nyomvonalára szolgalmi jogot kell bejegyezni. (10) Tereprendezési és feltárási munkát, kutató fúrásokat csak a közmű üzemeltetői nyilatkozatok beszerzése után, hatósági engedély alapján szabad végezni. (11)1 A szabályozási tervlapon szolgalmi joggal érintett területként feltüntetett, közművezetékekkel érintett ingatlanokra szolgalmi jogot kell bejegyezni.

Vezetékes vízellátásra vonatkozó rendelkezések 70. § (1)2 (2) A védőtávolságon belül épület, építmény elhelyezése nem vagy csak a vezeték tulajdonosa/kezelője hozzájárulásával engedélyezhető. (3) Házi vízbekötés csak elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés vagy közműpótló berendezés egyidejű megépítése mellett engedélyezhető. (4) Az ivóvízhálózaton föld feletti tűzcsapokat kell telepíteni új vezetéken vagy a régi vezeték rekonstrukciója alkalmával. (5) A közterületi ivóvízhálózatot körvezetékes hálózatként kell kiépíteni, és az ágak folyamatos megszüntetésével törekedni kell a kétoldali megtáplálás biztosítására. Felszíni vízelvezetésre, árvízvédelemre vonatkozó rendelkezések 71. § (1) (2)

(3)

Csapadékvizet a szennyvízcsatornába bevezetni szigorúan tilos. Benzinkutak, valamint a kiemelt szegéllyel építendő, 20 személygépkocsi befogadóképességnél nagyobb parkolók felületéről és a szennyezettséggel veszélyeztetett gazdasági területek belső útjairól összegyűlő a csapadékvizeket csak környezetvédelmi műtárgyon (homok- és olajfogón) átvezetve lehet közcsatornába engedni. A parkolókban összefolyó csapadékvíz zöldfelületre nem vezethető. A csapadékvíz befogadóba történő bevezetése előtt a vizek összegyűjtése, előtisztítása szükséges a vízszennyezés megelőzése érdekében. Új fejlesztési terület, valamint bármely közterület kialakítása csak a tereprendezéssel és a csapadékvíz-elvezetéssel összehangolt tervezés alapján valósítható meg, térségi összefüggésben méretezett, vízjogi engedélyes elvezető hálózat kialakításával.

(4)3 (5)4 Korlátozások, jogok a parti sávban [a nagyvízi medrek, a parti sávok, a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról, 1

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 67. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 68. § (1). Hatályos: 2012. november 25-től. 2

valamint a nyári gátak által védett területek értékének csökkentésével kapcsolatos eljárásokról szóló 21/2006. (I. 31.) Korm. rendelet alapján]: a) a parti sávban épületet, építményt csak kivételesen, az adott ügyben hatáskörrel rendelkező vízügyi és természetvédelmi hatóság hozzájárulásával lehet elhelyezni; b) külterületeken a parti sávban általában csak gyepgazdálkodás folytatható. Ha a rendeltetésszerű használatot nem akadályozza, az adott ügyben hatáskörrel rendelkező vízügyi hatóság előzetes hozzájárulásának megszerzése után az adott ügyben hatáskörrel rendelkező hatóság engedélyezheti szántó vagy egyéb művelési ág használatát. (6) A parti sáv jogának gyakorlásáért külön kártalanítás nem jár. (7) A vízfolyások felújítása és karbantartása során keletkező kotrási iszap elhelyezése vizsgálatokra alapozott engedélyhez kötött. (8) A külterületről érkező felszíni víz elleni védelem érdekében a beépített területek fölött övárok hálózatot kell kiépíteni a felszíni vízrendezés tervében foglaltaknak megfelelően. (9) Az övároknak a települési vízelvezető rendszerbe, illetve a nyílt árkoknak a zárt csapadékcsatornába való bekötése előtt hordalékfogó műtárgyat kell építeni. (10)1 A mederfenntartási munkák folytatásához felvonulási területet szükséges biztosítani a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a csatorna medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából. (11) A Nógrádi-patak partvonalától mindkét oldalon, valamint a Zagyva-folyó árvízvédelmi töltése mellett – a mentett oldali rézsű lábától – 10,0 m széles sávot szabadon kell hagyni karbantartás céljára. A szabályozási terven jelölt fenntartó sávban közműveket fektetni, fásítani vagy bármilyen vonalas létesítményt, felépítményt elhelyezni nem szabad. Kivételt képeznek ez alól a meglévő beépítésű telkek, melyek újbóli beépítése esetén – magas talajvízszint miatt – pince, mélygarázs nem létesíthető. A fenntartó sávban ez esetben létesítendő építmény építésügyi hatósági engedélyezése során az illetékes környezetvédelmi, természetvédelmi és vízügyi felügyelőség szakhatósági közreműködését kell kérni. (12) A Zagyva-folyó, a Nógrádi-patak és a miskolci vasútvonal által bezárt terület hullámtér. Hasznosítása a vízjárta, valamint a fakadó vizek által veszélyeztetett területek használatáról és hasznosításáról szóló rendeletnek megfelelően történhet. (13) A vizek természetes befolyását, illetve áramlását csak a vízügyi hatóság engedélyével az általa meghatározott előírások megtartása mellett szabad megváltoztatni. (14) A vízfolyás partjától számított 10,0-10,0 méteren belül trágya, műtrágya nem juttatható ki. A 10,0-10,0 méteres védőtávolságon belül természetkímélő (integrált növénytermesztés, biogazdálkodás) mezőgazdasági gyakorlatot kell folytatni. (15)2 Szennyvízelvezetésre vonatkozó rendelkezések 72. §3 (1)

1

A meglévő szennyvízelvezető hálózat mentén fekvő ingatlanok tulajdonosait a vonatkozó önkormányzati rendelet előírásait is figyelembe véve kötelezni kell a

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 68. § (2). Hatályos: 2012. november 25-től. Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 69. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(2)

(3)

(4)

csatornára való rákötésre és ezzel egyidejűleg a meglévő közműpótló berendezéseik (zárt rendszerű szennyvíztároló, valamint szikkasztó) elbontására. A vízműkutak hidrogeológiai védőterületén belül és a görbeéri bányató környezetében a szennyvizek talajban történő elszikkasztása a vízbázis és a környezet védelme érdekében szigorúan tilos. A közcsatornával ellátott, valamint a (2) bekezdésben szereplő területek kivételével, ahol a talaj szerkezete és a talajvíz helyzete megengedi, hatósági engedéllyel 500 m3/év kapacitásig, egyedi szennyvíztisztító kisberendezés alkalmazásával a tisztított szennyvíz saját telken belül a kibocsátási határértékek betartásával elszikkasztható. Az ipari szennyvizeket a közcsatornákba csak megfelelő előtisztítás után szabad bevezetni. A szükséges előtisztítást a keletkezés telkén belül, a hatóságok által előírt mértékben kell elvégezni. Elektromos ellátásra vonatkozó rendelkezések 73. §1

(1)

(2)

(3)

(4) (5)

(6)

1

Nagy-, közép- és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági zónájában tilos: a) épület, építmény elhelyezése; b) oszlop, torony, önálló tartószerkezet, daru, állványzat elhelyezése; c) robbanás és tűzveszélyes anyag tárolására alkalmas tartály elhelyezése; d) 4,0 m-nél magasabb mezőgazdasági kultúrák, gémeskút, sorompó, magasles, lőtér létesítése; e) robbantás; f) anyagok tárolása és felhalmozása oly módon, hogy az, az oszlop járművel való megközelítését akadályozza; g) olyan munkavégzés (pl.: gépjármű üzemanyaggal való feltöltése), mely veszélyes; h) tűzveszélyes anyagok elégetése; i) a föld felszínétől mért 3,0 m-nél magasabb idegen létesítményhez tartozó fémhuzal, sodrony, lánc ki- vagy átfeszítése; j) 3,0 m-nél magasabb kerítés létesítése; k) komló vagy egyéb magasnövésű futónövény termesztése. Földben elhelyezett vezeték (kábel) biztonsági zónájában tilos: a) bármilyen végleges épületet, építményt, berendezést – kivéve a nyomvonalas létesítmények szabvány szerinti keresztezését, illetve megközelítését – a vezeték fölé építeni; b) korróziós veszélyt okozó anyagokat a földre kiönteni; c) fokozottan tűz és robbanásveszélyes anyagokat tárolni, éghető anyagokat nagy tömegben elégetni; d) az üzembentartó engedélye nélkül árkot vagy gödröt ásni, útburkolatot felbontani; e) fém rudakat szondázás céljából leverni vagy fúrást mélyíteni. Korlátozások nagy-, közép- és kisfeszültségű föld feletti vezeték biztonsági zónájában: a) épületre szerelt TV vagy egyéb antenna, villámhárító 3,0 m-nél közelebb még feldőlés esetén sem lehet, b) tetőteraszon és erkélyen csak szigetelő anyagú zsinór feszíthető ki. Az erdős területen áthaladó villamos vezeték tartóoszlopainak dőléstávolságát figyelembe vevő erdőirtást kell fenntartani. Belterületen, beépítésre szánt területen, illetve annak határától 20,0 m-en belül nagyés középfeszültségű elektromos hálózat felújításánál, létesítésénél a földkábeles kiépítést kell előnyben részesíteni. Belterületen, beépítésre szánt területen átvezető fő közlekedési utakon (Köu/1-jelű, Köu/2-jelű övezetekben), közparkok, játszóterek területén, illetve a velük határos útszakaszokon, a Városközpont területén és a „Bevásárlóközpont” területén

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 70. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

(7)

(8) (9)

kisfeszültségű elektromos hálózat felújításánál, létesítésénél a földkábeles kiépítést kell előnyben részesíteni. Belterületen, beépítésre szánt területen átvezető fő közlekedési utakon (Köu/1-jelű, Köu/2-jelű, Köu/3-jelű övezetekben), településközpont vegyes terület-felhasználású területeken, közparkok, játszóterek területén, illetve a velük határos útszakaszokon, Városközpont területén, a „Népkert” és a „Bevásárlóközpont” területén transzformátor állomás felújításánál, létesítésénél előnyben kell részesíteni az építményben elhelyezett változatot. Azokon a területeken, ahol a hálózatok föld felett vezethetők, a hálózatokat közös oszlopsorra kell elhelyezni, lehetőleg a közvilágítási lámpatesteket tartó oszlopokra. Felújításra kerülő közterületi szakaszokon egységes megjelenésű, energiatakarékos közvilágítási hálózat építendő ki. Vezetékes gázellátásra vonatkozó rendelkezések 74. §1

(1)

(2)

A hatvani gázátadó állomás biztonsági zónájaként a létesítmény telekhatárától, illetve a kisajátított terület szélétől vízszintesen 15,0 m-t, az átadó építési tilalmi sávjaként borítható szerelvényeitől 26,0 m-t kell figyelembe venni. Nagyközép-nyomású földgázellátás esetén körzeti vagy egyedi, középnyomású földgázellátású területeken telkenként egyedi nyomásszabályozókat kell elhelyezni. A tervezett gáznyomás-szabályozók az épületek utcai homlokzatára nem helyezhetők el. A berendezések a telkek előkertjében, udvarán helyezhetők el, vagy az épület alárendeltebb homlokzatára szerelhetők. Elektronikus hírközlési ellátásra vonatkozó rendelkezések 75. §

(1) (2)

(3) (4)2 (5)

Hírközlési és kábel TV vezeték homlokzatra szerelve nem vezethető. Városképvédelmi szempontból hírközlési és kábel TV hálózatokat a település értékvédelmi zónáin belül csak földkábelbe vagy alépítménybe helyezve szabad létesíteni. Azokon a területeken, ahol a vezetékes hírközlési hálózatok föld felett vezethetők, a 0,4 kV-os, a közvilágítási és a hírközlési szabadvezetékeket közös oszlopsoron kell vezetni. Hatvan belterületén, a szabályozási tervben belterületbe vonásra kijelölt területeken, további önálló mobiltelefon hírközlési célú adótorony elhelyezése tilos. Hírközlési antennák létesítéséhez az engedély kiadásának feltétele, hogy előzetesen az önkormányzattal egyeztetett helykijelölési eljárás lefolytatásra kerüljön, melynek sikeressége esetén adhatja meg az építési hatóság a szakhatósági hozzájárulást. Környezetvédelemre vonatkozó általános rendelkezések 76. §

(1) (2)

1 2

Valamennyi területfelhasználás, létesítés, beavatkozás tervezése során érvényre kell jutatni a környezetvédelemi jogi előírásokat. A környezethasználatot úgy kell megszervezni, hogy a) a legkisebb mértékű környezetterhelést és igénybevételt idézze elő, b) megelőzze a környezetszennyezést, továbbá c) kizárja a környezetkárosítást.

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 70. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 71. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

(3)

(4)

Az építmények és használatuk külön-külön és együttesen sem eredményezhetnek a jogszabályokban és más hatósági előírásokban megállapított terhelési határértékeket meghaladó mértékű káros hatást a környezetre. A terhelési határértékeket az építési engedély megkérésekor hatályos jogszabályok alapján kell meghatározni. Környezetvédelemre vonatkozó sajátos előírások1 76/A. §2 Talaj- és földvédelem 77. §

(1)

A mezőgazdasági termőföldek minőségének megóvása, a termőképesség fenntartása, rendeltetésszerű használata a földtulajdonosok, illetve a használók kötelessége. (2) Termőföldön történő beruházások esetében a beruházó köteles az adott ügyben hatáskörrel rendelkező földvédelmi hatósági engedélyét beszerezni és a termőréteg mentéséről gondoskodni. Mezőgazdasági célú tereprendezésnél a vonatkozó jogszabályok szerint a talajvédelmi hatóság engedélyét kell kérni. (3) Építmények létesítése, illetve az építési terület előkészítése során a termőföld védelméről, összegyűjtéséről, megfelelő tárolásáról, kezeléséről és újrahasznosításáról az engedélyt kérőnek kell gondoskodnia. (4) A földmozgatással járó tevékenységek (tereprendezés, alapozás előkészítése stb.) során biztosítani kell: a) a kitermelt (megmozgatott) föld területen belüli ártalommentes elhelyezését; b) a földmozgatás, majd a végleges elhelyezés során a kiporzás elleni védelmet; c) a vízerózió elleni védelmet; d) a felső humuszos réteg (min. 20 cm) deponálását és kezelését. (5) Az új, illetve a meglévő, de átalakuló (elsősorban az ipari- és különleges területfelhasználású) területeken belül – ahol a talajszennyezés lehetősége fennáll – részletes környezetvédelmi feltárásra alapozott környezetvédelmi tervet kell készíteni, és az elkészült terv alapján el kell végezni a szükséges kármentesítési munkálatokat. (6)-(7)3 (8) Területfeltöltés csak szennyeződésmentes anyaggal történhet. (9) A tereprendezési munkákat úgy kell végezni, hogy lefolyástalan területek ne keletkezzenek. (10) Talajszennyezés veszélyével járó tevékenység kizárólag a szennyezést kizáró (a tevékenységtől függően víz-, szénhidrogén-záró stb.) aljzaton végezhetők. (11) A telek beépítetlen, illetve burkolatlan felületeit termőtalajjal és növényzettel kell fedni. Biztosítani kell a terület gyommentesítését, gyommentesen tartását, különös tekintettel az allergén hatású növényekre. Vízvédelem 78. §4 (1) (2)

1

Fokozottan kell védeni a település területét érintő vízfolyások vízminőségét. A terület-felhasználás és az építmények elhelyezése során biztosítani kell, hogy szennyeződés az élővizekbe ne juthasson, továbbá a vizek mennyisége, minősége és szintje kedvezőtlenül ne változzon.

Kiegészítette: 21/2010. (VIII. 27.) önkormányzati rendelet 1. §. Hatályos: 2010. október 26-tól. Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 3 Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 4 Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 72. §. Hatályos: 2012. november 25-től. 2

(3)

(4) (5)

(6)

(7) (8)

Élővízfolyásokba, csapadékcsatornákba, felhagyott kutakba bármely hulladékot, szennyvizet vezetni tilos, a meglévő szennyvízbekötéseket meg kell szüntetni. A károkozókat közigazgatási, illetve büntetőeljárás keretében felelősségre kell vonni. Beépítésre nem szánt területeken élővizek partjától számított 30 m védőtávolságon belül épület, gazdasági célú építmény nem létesíthető. Vízfolyások mederrendezése csak természetszerűen történhet, a partjuk mentén levő természeti területek, növényállományok károsítása nélkül. A vízfolyásokat kísérő növényállomány telepítésekor és fenntartásakor őshonos fajokat kell alkalmazni. A mederfenntartási munkák folytatásához belterületen szükséges a partéltől számított felvonulási terület biztosítása a munka- és szállítógépek szabad közlekedési útvonala számára. Ahol a kataszteri birtokhatár a partél közelében van, csak mobil kerítés építhető, amely szükség esetén árvédekezéskor elbontható. A fenntartási területre semmiféle építési engedély nem adható ki. A parti birtokosok sem évelő, sem évszakos növényeket nem telepíthetnek a szabályozási területre, nem foglalhatják el a csatorna medrét, rézsűjét, a földműveket (töltéseket) időszakosan sem kerti művelés céljából. A vízfolyások műtárgyait védeni kell, a fagy okozta károkat felújítással el kell hárítani. A vízfolyások medrében a cserje és fanövéseket el kell távolítani, a nád és gaznövéseket a parti birtokosok kötelesek kaszálni, vagy kaszáltatni. Levegőtisztaság-védelem 79. §1

(1)

(2)

(3)

A védelmi övezetben állandó emberi tartózkodásra szolgáló épület, valamint időszakos vagy átmeneti emberi tartózkodásra szolgáló létesítmény (a továbbiakban: létesítmény) – így különösen oktatási, egészségügyi, közigazgatási, üdülési célt szolgáló létesítmény, zöldfelületi intézményi funkció területén – levegőterhelésre érzékeny, élelmezési célt szolgáló növényi kultúra nem telepíthető, kivéve a telepítésre kerülő, illetve a már működő légszennyező források működéséhez kapcsolódó építményeket. A mezőgazdasági termelés során keletkező növényi hulladék nyílttéri, valamint hagyományos energiatermelő berendezésben történő égetése, a nem védett, illetve a helyi védelem alatt álló területeken a nádas és más vízi növények égetése, a tarlóégetés csak a külön önkormányzati rendeletben szabályozott keretek között lehetséges. Közutak külterületi szakaszának védőtávolságán belül beépítésre nem szánt területen a levegőszennyezés és zajhatás miatt lakóépület akkor sem létesíthető, ha épület létrehozását a szakhatóság megengedi. Zaj- és rezgés elleni védelem 80. §2

Hatvan belterületének zaj és rezgés elleni védelméről a külön jogszabály és a szakhatóságok által meghatározott határértékek betartásával kell gondoskodni. Zaj- és rezgés elleni védelem sajátos előírásai 81. §3 A Liszt Ferenc, a Bartók Béla és a Kandó Kálmán utcák menti lakóterületekre vonatkozó előírások: a) A zaj elleni védelmet az elkerülő út mentén létesítendő zajvédő fallal kell biztosítani.

1 2 3

Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 72. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 72. §. Hatályos: 2012. november 25-től. Módosította: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 72. §. Hatályos: 2012. november 25-től.

b) c) d)

Zajvédő falként természetes anyagú, farács- vagy faléc- burkolatú elemeket kell alkalmazni. A zajvédő fal és a lakóházak között – a légszennyezés mérséklésére – többszintes növényállomány betelepítése szükséges. A védelmi célú műszaki és ökológiai rendszerek telepítését akkor, és olyan szinten kell elvégezni, amit a tervezett beruházásokból adódó, számított forgalmi terhelés indokol. Hulladékgazdálkodás 82. §1

IV. FEJEZET ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

83. § (1) (2) (3)

(4) (5)

Jelen rendelet a (2) bekezdésben foglaltak kivételével -2009. szeptember 1-jén lép hatályba. Jelen rendelet előírásait a 0310/22-26, 0450/1, 0450/13 hrsz-ú területek vonatkozásában 2010. január 1-jétől kell alkalmazni. Jelen rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Hatvan város Helyi Építési Szabályzatáról és Szabályozási tervéről szóló 45/2005.(X.28.) Ökr., valamint az e rendeletet módosító 60/2007.(XII.14.), valamint 44/2008.(VI.27.) hatályát veszti. Jelen rendelet kihirdetéséről a jegyző a helyben szokásos módon gondoskodik. Jelen rendelet előírásait a hatálybalépése napját követően indult építési hatósági ügyekben kell alkalmazni.

Hatvan, 2009. augusztus 27. dr. Bóta Julianna jegyző

1

Érsek Zsolt polgármester

Hatályon kívül helyezte: 61/2012. (X. 26.) önkormányzati rendelet 74. §. Hatályos: 2012. november 25-től.