Rejtett gazdaság és adózási magatartás Magyar közepes és nagy cégek adózási magatartásának változása 1996 – 2001
Egy nemrég lefolytatott empirikus vizsgálat keretében az MTA Közgazdaságtudományi Kutatóközpont kutatói a rejtett gazdaság súlyának és a cégek adózási magatartásának alakulását vizsgálták a közepes és nagy vállalkozások körében. A kutatás során három idõpontban (1996, 1998, 2001) végzett felmérés eredményeit hasonlították össze. Az eredmények azt mutatták, hogy Magyarországon érezhetõen javult a közepes és nagy cégek adózási fegyelme 1998 és 2001 között, valamint jelentõsen csökkent e cégek körében a rejtett gazdaság különbözõ megnyilvánulásainak súlya és elterjedtsége. Ez a tendencia egyrészt illeszkedik korábbi – 1994 és 1998 közötti – idõszakban megfigyelt folyamatokhoz, másrészt aláhúzza azokat az empirikus és elméleti kutatások eredményeit, amelyek szerint a poszt-kommunista országokban a transzformációs visszaesés lezáródásával csökkenni kezdett a rejtett gazdaság – korábban növekvõ – súlya. Ezt a folyamatot a kedvezõ konjunkturális kilátások, a vállalati szférán belül a külföldi tõke térhódítása, a vállalatok üzleti kapcsolatainak átalakulása, valamint a kormányzati szabályozási hibák ritkulása és az adóigazgatás ellenõrzési hatékonyságának növekedése segítették elõ. Az üzleti kilátások javulása csökkenti a cégek rejtett gazdaságba való involváltságát. Egyfelõl csökkenti azokat az ösztönzõket, amelyek vonzóvá teszik a rejtett gazdaságot, másfelõl egy stabilizálódó gazdaságban, ahol a cégek kezdik hosszabb távra is tervezni üzleti életüket és ennek megfelelõen elõtérbe kerül a stabil üzleti kapcsolatok kiépítésének szükségessége, kifejezetten növeli a cég kockázatát és hátrányos az üzleti kilátásokra nézve, ha az adott cég részt vesz a rejtett gazdaságban. Harmadrészt pedig egy prosperáló gazdaságban több erõforrás is jut az adóigazgatás fenntartására, ami pedig az ellenõrzési valószínûség növekedése, valamint az adóhivatal professzionalizálódásában is testet ölthet.
A minta összetétele
%
1. ábra: A kiválasz tott sokaság és a válaszadók megoszlása ágazat és létszám szerint 2001-ben, %
80 70
70 68,4
60 49,1 46,2
50 40
31
32,1
30 18,6 18,6 20
11,4
19,9
22,6
13
10
Kiválasztott sokaság
249 felett
100-249
51-99 fõ
Kereskedelem
Építõipar
0
Feldolgozóipar
A felvételek mintakiválasztásánál két fõ szempontot érvényesült: az összehasonlíthatóság lehetõségének megtartása a korábbi felvételekkel, valamint az, hogy a felvételek jól reprezentálják a közepes és nagy vállalatok sokaságát. A lekérdezett vállalati minták gazdasági ág és vállalati nagyság szerint reprezentatívnak tekinthetõk. A felvételek során a versenyszektor alábbi ágazatiba tartozó, több mint 50 fõt foglalkoztató vállalatok kerültek megkérdezésre: feldolgozóipar, építõipar és kereskedelem. (1. ábra) A vizsgált idõszakban két szembetûnõ szerkezeti változás volt megfigyelhetõ. Egyrészt számottevõen megnõtt azon vállalatok száma, amelyek kizárólagos, vagy többségi tulajdonosa külföldi vállalat vagy magánszemély. Arányuk az összes árbevételen, valamint az exportra történõ értékesítésen számítva még magasabb. Másrészt megnõtt a gazdaságban az exportáló vállalatok aránya, valamint az exportáló vállalatok árbevételén belül a külföldi értékesítés aránya.
Válaszadók
Az elõfizetõk jogosultak az MKIK-GVI magyar és nemzetközi adatokat tartalmazó gazdasági adatbázisának használatára. A kívánt adatok lekérhetõk mailen, faxon, telefonon vagy levélben. MKIK Gazdaság- és Vállalkozáselemzési KHT 1055 Budapest, Kossuth Lajos tér 6-8. V. 522. Tel: (1) 474-51-31. Fax: (1) 474-51-29, E-mail:
[email protected] Internet: www.gvi.hu Ügyvezetõ igazgató: Tóth I. János
A számla nélküli értékesítés elterjedtsége A kutatók a számla nélküli értékesítés gyakoriságát három féleképpen vizsgálták : a magyar gazdaság egészére, a versenytársakra és az üzletfelekre vonatkozóan. A vizsgálatok eredményei a számla nélküli értékesítés (a rejtett gazdaság egyik fontos megnyilvánulási formája) jelentõs visszaszorulását mutatják mindhárom vizsgálati körben az 1996 és 2001 között. A magyar gazdaság egészére vonatkozóan ugyan még mindig elég magas a számla nélküli értékesítést “gyakori”-nak mondó válaszok aránya: 2001 -ben a megkérdezettek 65% -a válaszolt így. Az összehasonlító elemzés azonban egyértelmûen a negatív vélekedés elterjedtégének jelentõs gyengülésére mutat: 1996 -ban ugyanis még a vállalatvezetõk 89% -a, 1998-ban pedig 81% -a állította ugyanezt. (2. ábra) Versenytársaik vonatkozásában a jogkövetõ gazdasági magatartást mindhárom idõpontban jóval elterjedtebbnek tartották a válaszadók, mint a gazdaság egészére. Hasonlóan a gazdaság egészére vonatkozó válaszok összehasonlításából kapott eredményekhez, a rejtett gazdaság erõteljes visszaszorulására utal a versenytársak számla nélküli értékesítéssel kapcsolatos viselk edésérõl adott vélemények idõbeli összehasonlítása is. Míg 1996 -ban a megkérdezett cégek 43% -a vélte azt, hogy versenytársai között a számla nélküli értékesítés egyáltalán nem f ordul elõ, addig 1998 -ban már 45%uk, 2001-ben pedig 58,5% -uk volt ezen a véleményen. Ennek megfelelõen 33,3% -ról 21,2%-ra csökkent a versenytársak rejtett gazdaságban való részvételét “gyakori”-nak mondó válaszok aránya. (3. ábra) Üzleti partnereik körébe n a vállalatvezetõk a számla nélküli értékesítés elterjedtégét meglehetõsen alacsonyra becsülik. Ebben az esetben feltételezhetõ, hogy választorzítással van dolgunk. Ezt valószínûsíti az is, hogy az aggregált adatok alapján a versenytársakról rajzolt kép j óval kedvezõtlenebb, mint a cégek saját üzleti partnereirõl kialakított vélemény. Így e lsõdlegesen nem az adatok konkrét értéke hordozza a fontos információt, hanem az itt is egyértelmûen kira jzolódó idõbeli tendencia. 2001 -ben az üzleti partnerek esetében is a korábbiaknál kevésbé érzékelték a kérd ezettek azt, hogy “gyakori” lenne körükben a rejtett gazdaság itt vizsgált megnyilvánulási formája, a szá mla nélküli értékesítés. (4. ábra) A külföldi tulajdonban lévõ cégek fenti kérdésekre adott válaszai jóval kedvezõbbek, mint a többi cégé: különösen versenytársaik rejtett gazdasággal kapcsolatos magatartásáról rajzoltak a minta egészéhez képest jóval pozitívabb képet. Miközben a megkérdezett cégek 21% -a mondta, hogy a versenytársak körében gyakori a számla nél küli értékesítés, addig a külföldi tulajdonban lévõ cégek mindössze 9% -a vélekedett így. Ugyancsak jelentõs eltérések figyelhetõk meg az egyes ágazatok vállalatinak válaszai között ezen a területen. A válaszok alapján a kereskedelemben a számla nélküli
értékesítés sokkal elterjedtebb lehet, mint a másik két vizsgált ágazatban.
% 95
2. Ábra: A számla nélküli értékesítés elterjedtsége a magyar gazdaságban, a "gyakori" válaszok arányának alakulása 1996-2001
90 85 80 75 70 65 60 1996
% 60
1998
2001
3, ábra: A számla nélküli értékesítés elterjedsége a cégek versenytársainak körében, a "ritka" és "gyakori", valamint az "egyáltalán nem fordul elõ" válaszok arányának alakulása, 1996-2001
55 50 45 40 35 1996
1998
egyáltalán nem fordul elõ
%
2001 ritka+gyakori
4. Ábra: A számla nélküli értékesítés elterjedsége a cégek üzleti partnerei körében, a "ritka" és "gyakori", valamint az "egyáltalán nem fordul elõ" válaszok arányának alakulása, 1996-2001
84
30
82
25
80 20
78 76
15
74
10
72 5
70 68
0 1994 1996 1998 2001 egyáltalán nem fordul elõ ritka+gyakori
Vélemény az adórendszerrõl és az adóigazgatásról A cégek adózási magatartását, illetve a rejtett gazdasággal kapcsolatos döntéseiket nem csak annak fényében határozzák meg, hog y hogyan döntött, illetve várhatóan, hogyan dönt a többi piaci szereplõ, hanem annak figyelembe vételével is, hogy milyen volt és várhatóan milyen lesz a kormányzat rejtett gazdasággal és általában az adózással kapcsolatos magatartása. A kormányzat magatar tása esetünkben az adópolitika, adózási jogszabályok vállalati megítélésén keresztül került megvizsgálásra. A feltett kérdések az adóren dszerre, az adóigazgatás mûködésére vonatkoztak. Az eredmények alapján megállapítható, hogy lényegesen javult a vállalko zásoknak a kormányzat adópolitikájával és az adóigazgatással kapcsolatos véleménye. Az adózási jogszabályok áttekinthetõbbé, világosabbá váltak, javult az APEH megítélése és némileg vissz aszorult az adóigazgatási apparátussal kapcsolatosan a “személyes kap csolatok” szerepe. Ebbõl pedig az adóigazgatással, adóellenõrzéssel kapcsolatos korrupció visszaszorulására lehet következtetni. A vállalk ozók rejtett gazdaságban való részvételének visszasz orulásával párhuzamosan kiszámíthatóbbá és professz ionálisabbá vált az adóigazgatás és áttekinthetõbbé az adórendszer. A megkérdezett vállalatvezetõk szerint jelentõsen nõtt a magyar adórendszer stabilitása és javult átláthatósága is. Míg 1996 -ban 97%-uk szerint az adózási jogszabályuk gyakran és 3%-uk szerint a szükséges idõközönként változtak, addig 2001 -ben a megkérdeze ttek 86%-a van az elõbbi és 13%-a az utóbbi véleményen. Ezzel párhuzamosan, nagymértékben (71% -ról 36%-ra) csökkent annak a vélekedésnek az elfogadot tsága, hogy az “adórendszer változásának mértéke vesz élyezteti a cégnél az üzleti kalkuláció biztons ágát.” (7. ábra) Pozitív irányba változott az adózási szabályok megítélése is. A korábbinál kevesebben vélekednek úgy, hogy az adózási szabályok rendkívül bonyolultak, illetve, hogy az adózási nyomtatványok nehezen elé rhetõk. Míg 1996 -ban a megkérdezettek 76%-a és 57%-a szerint voltak “teljesen igaz” -ak ezek az állítások, addig 2001-ben 67%, illetve 49% osztotta ezt a véleményt.(5. és 6. ábra) Javult az APEH tevékenységérõl alkotott vélemény is. Többen látják úgy, hogy az APEH idõben és jól informál az adózási szabályokkal kapcsolatosan: az “egyáltalán nem igaz” választ adók aránya 56% -ról 38%-ra csökkent. Némileg csökkent annak a véleménynek az elfogadottsága is, hogy az “APEH ben egy-egy vitás ügy elintézésénél sok múli k a személyes kapcsolatokon”. A “teljes mértékben igaz” választ adók aránya 1996 és 2001 között 52% -ról 42%-ra csökkent. Ez arra utal, hogy a személyes kapcsolatok (ezzel összefüggésben a látens korrupció) szerepe még mindig jelentõs. A “személyes kapcsolatok” fontosságának érezhetõ csökkenése arra is utal, hogy az APEH-nél a vitás adóügyek elintézésében csökkenh etett a korrupció jelentõsége 1996 és 2001 között. (5. és 6. ábra)
5. ábra: Az adórendszer és az adóigazgatás megítélése 1996-2001; a "teljes mértékben igaz" válaszok alakulása % 90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 1996
1998
2001
az adójogszabályok rendkívül bonyolultak sok nyomtatvány nehezen elérhetõ vitás ügy az APEH-nél: sok múlik a személyes kapcsolatokon APEH idõben és jól informál
6. Ábra: Az adórendszer és az adóigazgatás megítélése 1996-2001, %; a "teljes mértékben igaz" és az "egyáltalán nem igaz" válaszok különbsége % 50 30 10 -10 -30 -50 1996
1998
2001
sok nyomtatvány nehezen elérhetõ vitás ügy az APEH-nél: sok múlik a személyes kapcsolatokon APEH idõben és jól informál
% 75 70 65 60 55 50 45 40 35 30
7. Ábra: Az adórendszer változásainak hatása a cég üzleti helyzetére 1996-2001, % 71,2
51,5
35,6 1996 1998 2001 az adórendszer változása: veszélyezteti az üzleti kalkuláció biztonságát
Az adózási és szerzõdéses fegyelem A cégek adózási és szerzõdéses fegye lmére vonatkozó adatok alapján megállapítható, hogy bár a közepes és nagy vállalatok körében folytatódott a szerzõdéses és az adózási fegyelem javulása, az utóbbiban mérséklõdött a javulás üteme, a tb -járulék befizetésének ponto ssága pedig romlott. (8. ábr a) Az 1996-os 2001-re drasztikusan, 17% -ról 5%-ra csökkent azon cégek aránya, amelyek – saját bevallásuk szerint – az elmúlt évben legalább egyszer nem tudtak eleget tenni szerzõdéses kötelezettségüknek. A kés edelmesen szállítók arány ellenben elég magas: a megkérdezett cégek 22% -nál fordult elõ, hogy nem a me gszabott határidõn belül szállított, 2%-uk pedig egyált alán nem tudott szállítani. A késõ cégek 35% -a több mint tíz alkalommal késett a szállítással. A tb-járulék késedelmes befizetése némileg kevésbé jellemzõ a külföldi többségi tulajdonban lévõ vállalatokra, mint a többi cégre (6,1% szemben a mintára jellemzõ 13,8% -kal). Hasonló összefüggés mutatható ki, ha az adók és tb -járulékok befizetésének pontosságát együtt vizsgáljuk: a külföldi tulajdonú cégek fizetési fegyelme jobb az átlagosnál a közterhek vonatkozásában. Ugyancsak megfigyelhetõ, hogy a kisebb cégek (100 fõ alatti) adózási fegyelme némileg rosszabb, mint a nagyobbaké. Ezek a megfigyelések azonban statisztikailag nem elég erõsek. A 2001. évi felmérést során a pénzügyi fegyelem (illetve annak megsértése) mérésére a kutatók egy olyan mutatót képeztek, amelynek értéke 1 volt, ha a cég az elmúlt 12 hónapban legalább egyszer késett más vállalatokkal szembeni fizetési kötelezettségének kiegyenl ítésével, vagy késett a tb-járulékok, vagy adók befizetésével; és nulla értéket vett fel más esetben. E mutató me glehetõsen durva: csak a fegyelem megsértésének elterjedtségét mutatja, intenzitását és “átlagos” mértékét nem méri. E mutató szerint a vállalatok 46,5 % -a szegte meg valamilyen mértékig a pénzügyi fegyelmet. Az eredmények alátámasztották azt a korábbi megfigyelést, hogy a külföldi tulajdonban lévõ vállalatok pénzügyi fegyelme szignifikánsan jobb, mint a hazai tulajdo nban lévõké. Miközben a hazai cégek többségi tulajdonában lévõ vállalkozások 60,3% -nál, a magyar magánszem élyek többségi tulajdonában lévõ vállalkozások 48,8%-nál fordult elõ a pénzügyi fegyelem me gszegése, addig a többségi külföldi tulajdonban lévõ vállalkozásoknak csupán 33,7 -a számolt be a pénzügyi fegyelem me gszegésérõl. Emellett, a mutató alapján a késedelmesen teljesítés inkább jellemzõ az építõipar cégekre (66,7%), mint a feldolgozóiparban, vagy kereskedelemben tevékenykedõkre (42,9% és 46,4%). A kisebb cégekre ugyancsak inkább jellemzõ a pénzügyi fegyelem megsért ésének elõfordulása, mint a nagyobbakra.
% 45
8. Ábra: Szerzõdéses kötelezettségeit megszegõ, illetve az adó- és járulékfizetést késedelmesen teljesítõ cégek aránya, 1996-2001
40 35 30 25 20 15 10 5 0 1996 1998 2001 szerzõdéses kötelezettség megszegése késés a tb járulék befizetésével elmúlt 2 évben késedelmes adófizetés
9. Ábra: A versenytársak rejtett gazdaságban való tevékenységének hatása a cég versenyhelyzetére % 15 10 5 0 -5 -10 -15 -20 -25 -30 -35 1996
1998
2001
A versenytársak rejtett gazdaságban való tevékenységének hatása a cég versenyhelyzetére A kutatás eredményei szerint a rejtett gazdaság okozta negatív hatások kevésbé érintik a cégeket 2001-ben, mint 3 vagy 5 évvel korábban. 2001 -ben lényegesen kevesebbe n állították, hogy a cég versenyhel yzetét nagymértékben befolyásolja, hogy a cég versenytársai vevõként, vagy eladóként kapcsolatban állnak a fekete gazdasággal. (9. ábra) A rejtett gazdaság elterjedtségével kapcsolatos vélemények változásai reális folyamatokról tudósítanak. Azt mutatják, hogy a vizsgált idõszakban csökkent azoknak a jele nségeknek gyakorisága és gazdasági jelentõsége, melyeket a rejtett gazdaságba sorolhatunk. Másrészt ezen jelenségeknek az adott cég üzleti hel yzetére gyakorolt hatása sem olyan jelentõs mint rége bben.
Az ismertetett tanulmány teljes terjedelmében elérhe tõ: http://www.ktk -ie.hu/~tothij
