REHABILITACIJA GRADOVA I ISKUSTVA IZ RAZVOJA GRADOVA U MAĐARSKOJ VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁGON URBAN

1

REHABILITACIJA GRADOVA I ISKUSTVA IZ RAZVOJA GRADOVA U MAĐARSKOJ VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁGON URBAN REHABILITATION AND URBAN DEVELOPMENT EXPERIENCES IN HUNGARY

5

EU COMPASS 5

2

Sadržaj / Tartalom / Table of contents – 5 Rehabilitacija gradova i iskustva iz razvoja gradova u Mađarskoj...........3 Tipovi gradskog razvoja....................................................................................6 Očekivane smjernice razvoja grada u kohezijskoj politici od 2014-2020.....................................................................................................11 Városrehabilitáció és városfejlesztési tapasztalatok Magyarországon...............................................................................................12 A városfejlesztés típusai.................................................................................15 Városfejlesztés várható irányai a 2014-20-as kohéziós politikában......20 Urban Rehabilitation and Urban Development Experiences in Hungary..................................................................................22 Types of urban development.........................................................................25 Prospective directions of urban development in the 2014-2020 Cohesion Policy................................................................................................30

IMPRESSZUM: Információs füzetek – EU Compass Kiadás éve: 2012. Kiadó: Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány

Cím: 8900 Zalaegerszeg, Köztársaság útja 17. Szerkesztő: Tóth Viktor szakértő ISSN szám: ISSN 2063-2797

REHABILITACIJA GRADOVA I ISKUSTVA IZ RAZVOJA GRADOVA U MAĐARSKOJ

Rehabilitacija gradova i iskustva iz razvoja gradova u Mađarskoj U Mađarskoj zadnjih 70 godina nije bilo zaslužne mogućnosti na sveobuhvatne obnove većih, a niti manjih županijskih gradova, dapače u godinama komunizma sistematsko uništavanje je karakteriziralo arhitektualnu baštinu, povjesne i kulturološke vrijednosti. Nakon mjenjanje političkog i društvenog sustava došlo je do značajnih razlika između naselja sa industrijom i razvijenom sposobnošću za privlačenje kapitala, i između onih naselja koja su zaostale, usporedba financijskih mogućnosti je bila nemoguća. Nakon priključenja Europskoj Uniji i u proračunskom periodu od 2007-2013 istaknuti naglasak je dobio ruralni razvoj, i unutar toga održivi razvoj gradova i tretiranje gradskih dimenzija. Za nove zemlje članice to je značilo istaknutu veliku mogućnost, zbog jako slabih financijskih okolnosti. Pri kraju procesa priključenja zemalja članice, Republika Hrvatska – pogotovo voditelji gradova – neophodno moraju upoznati direktna mađarska iskustva, kao i buduće smjernice zajednice u interesu razvoja gradova. U procesu planiranja programa za razvoj gradova trebalo je strogo pratiti ranije povelje zajednice i spozarume među zemalja članice (npr. Leipzig Charter). Nacionalna strategija se pojavila unutar Referencijskih fondova, a među ovima Europska Komisija je odrijedila očekivanja iz područja razvoja gradova, kako slijedi:

3

• jačanje uloge gradova, kao motora regionalnog razvoja i lokacije regionalne unutarnje konkurentnosti, gdje je poželjno izvršiti promjenu strukture u gospodarstvu, tretiranje devastiranih područja, podupiranje socijalne integracije, zaštita okoliša, razvoj prometa, i sl. • izrada koherencije i integrirajuće razvojne koncepcije gradova, a koja se izgrađuje na sinergiji i u skaldu je sa programom regionalnog razvoja • uključenje lokalnih učesnika (uprave, samouprave) u izradu programa • izrada dugotrajnih razvojnih planova na temelju principa partnerstava • jačanje razmjene iskustava i formiranje mreža između gradova Glavniji aspekti strategije za razvoj gradova: • integrirajući pristup (uvaživanje principa koncentracije, to jest na mala područja – koja su u jednom i razvojna akcijska područja - koncentrirano spojene mjere u svrhu maksimalizacije dejstva) • mobilizacija doprinosa zajednice (EU i državni) i privatnika • prozirnost odabira razvojnih akcijskih područja • čvrsto lokalno partnerstvo, za građane osigurati transparentne akcija U Mađarskoj programiranje na nacionalnoj razini i sadržaj stručne politike u skaldu su sa prijedlozima Leipzig Charter-a, i uzeta su u obzir objašnjenja iz istog za integrirani gradski razvoj.

4

EU COMPASS 5

LEIPZIG CHARTER o održivim europskim gradovima „O održivim europskim gradovima izrađen LEIPZIG CHARTER” je dokument zemalja članica, koji je izrađen sa brojnim i transparentnim i ključnim europskim učesnicima. U svijesti izazova i mogućnosti europskih gradova ministri odgovorni za razvoj gradova prihvaćaju zajedničke principe razvojne politike i strategije, na temelju različitih povjesnih, ekonomskih, društvenih i ekoloških mehanizma. U većoj mjeri iskorištena integrirajuća razvojna gradska politika Integrirana razvojna gradska politika za nas znači, da uzimamo u obzir istovremeno važne aspekte problematike iz gradskog razvoja i interesa, na pravedan način. Cijeli postupak

integrirane razvojne gradske politike je takav proces, u kojem se koordiniraju prostorni, sektorski i vremenski aspekti centralne gradske politike. Ekonomski učesnici, zainteresirani i pučanstvo zajedno su uklječini u postupak. Integrirana razvojna gradska politika je ključni preduvjet ostvarene i održive razvojne strategije. Realiziranje je dužnost u europskim dimenzijama, gdje se lakše i efikasnije koordiniraju javne i privatne investicije. Integrirana razvojna gradska politika uključuje i učesnike van javnog sektora i omogućava građanima, da sa aktivnim učešćem doprinosu formiranju neposredne sredine u kojoj živiju. Ove mjere istodobno mogu osigurati veću sigurnost planiranja i investicije.


Aspekti održivosti Prema originalnim vizijama za razvoj mogu se koristiti ne samo nepovratna sredstva, nego i potpore iz fondova povratnih sredstava. To je moguće već samo u slijedećem proračunskom periodu (od 2014-2020.). A potpuno je potvrđena i poželjna upotreba povratnih sredstava, jer su razvojne potrebe daleko premašile raspolagajuće potpore, to jest gradovi su zainteresirani i u mobilizaciji privatnog kapitala, da bi postigli odgovarajuće rezultate u održivom gradskom razvoju. Podjednaka su bila očekivanja od strategija za gradski razvoj i rehabilitacijske akcije, a koje su sastavni dio strategije, da budu sposobni mobilizirati i uskladiti doprinose zajednice (EU, EIB, CEB, državne, općinske), i privatne doprinose, a pomoću toga i ekonomski, i društveno i ekološki osiguraju i realiziraju održive razvoje. Akcije za gradske rehabilitacije realiziraju se na bazi strategije za integrirani gradski razvoj (SIGR). Očekivanja

5

su prema strategiji, da sadrži koherentne sadržaje istodobno iz aspekta svojega položaja u mreži gradova, iz svojih uloga, kao i u gradu ili nekim djelovima grada postojećim problemima. To je preduvjet da se realiziraju stvarno integrirani razvoji u ciljanom području. Odabranje akcijskih područja grada i koncipiranje razvojnog sadržaja radi se sa uključenjem gradskih učesnika (uprave, općine, ekonomsko društveni partneri), služujući se principima koncentracije, to jest u jednom području sa zajedno upotrebljivim intervencijama doprinijeti razvoju. Intervencije gradskog razvoja pojavile su se u Regionalnom operativnom programu uz jedinstvene tematike, ali sa malo drugačijim granicama potpora. U manje razvijenim regijama iz čega proizlazi da su fondovi za njih nudili više sredstava, za jedan Projekt za gradsku rehabailitaciju veći je iznos bio odobren. Općenita tematika je imala sadržaj tipova gradskog razvoja, kako slijedi.

EU COMPASS 5

6 Tipovi gradskog razvoja

1. tip: Razvoji za proširenje funkcija U centrima gradova ili nekim područjima gradova u svrhu proširenja funkcije, ili ojačanje funkcije je cilj, da bi grad mogao pružiti za stara i nova poduzetništva i za građane povoljnije životne uvjete. Rezultat rehabilitacijske djelatnosti je da grad učinkovitije, svrsishodnije i cjelokrugno može zadovoljiti centralnu ulogu u gradskoj hijerarhiji. Ciljevi razvoja su: • Kompleksni i velikim dohvatom ostvarene rehabilitacije u centrima grada i u centralnim mjestima drugih okruga sa proširenjem dosadašnjih funkcija i razvojima za ojačanje, s druge strane devastirane ili zaostale okruge, pomoću socijalne rehabilitacije intervenirati prednostima ekonomske veličine i sa mobilizacijom privatnog kapitala. • Sa povećanjem privlačnosti grada i razvojom centralnih područja drugih okruga proširiti funkcionalne sadržaje (prednsot imaju središta mikro regija i gradovi koji se raspolažu sa kompetencijom prostornih funkcija) • U gradovima, koji se ne raspolažu sa centralnim površinama, izgradnjom centra grada unaprijediti urbanizaciju • U gradovima, čiji su okruzi prepoznatljivi prema povjesnim naslijeđima, i arhitektualan baština je zaštićena, te funkcionalno su dio gradskog života, revitalizacija za očuvanje vrijednosti. • Nova upotreba površina, takozvanih smeđih gardskih zemljišta, sa promjenom funkcije uljučivši iste u funk-

cioniranje grada U okviru konstrukcije na jednom –jednom području akcija može se podupirati integriranim programima gradskog razvoja, a koji usred fizičke obnove koncentrira i na razvoj ljudskih potencijala u dotaknutom prostoru, kao i na uključivanje poduzetništva, u ciljanom akcijskom području. Samo takva aktivnost se može podupirati, koje ne uključuju isključivo društvene prostore i fizičke obnove javnih nekretnina, nego uključuje i lokalne poduzetnike i u sadržaj su uključeni dodatni tipovi akcije, „soft” akcije (npr. marketing, formiranje zajednice, izgradnja partnerstava, i sl.). 2. tip: Socijalni tip rehabilitacije U interesu integracije stanovnika u segregiranim područjima i uključenje istih u normalan gradski život, cilj rehabilitacije je uključenje devastiranih ili zaostalih gradskih okruga u razvoj grada, pomoću obnovljene fizičke sredine i tretiranjem socijalnih problema, dakle na ciljanoj akcijskoj teritoriji ukloniti devastirajuće čimbenike, zaustaviti i u kontra smjer postaviti procese, sa devastiranjem ugrožene gradske okruge (npr. panelski stambeni kvart) rehabilitirati na temelju akcijskih prostora. Konstrukcije sufinanciranja iz regionalnih akcijskih planova: • Rehabilitacija stabenih kvartova u kojima je devastiranje nastalo zbog nepovoljnih industrijskih tehnologija – cjelokupna rehabilitacija kompleksa stambenih kvartova – društvena, fizička obnova • Rehabilitacija tradicionalne arhitekture u kriznim djelovima grada, gdje su naseljeni retardirani i margi-


7

nalni stanovnici sa neodgovarajućom infrastrukturom

gradova (gdje je broj stanovnika najmanje 5000)

U okviru konstrukcije podupiraju se obnove takvih kompleksnih akcijski prostora gdje su panelski stambeni kvartovi i/ili gdje žive retardirani i marginalni stanovnici i ne u stambenim objektima, a koje pored fizičke obnove naglašeno fokusiraju i na razvoj ljudskih potencijala, to jest cilj konstrukcije je, da se poboljšaju životne šanse i životni standardi građana. U ovim razvojima potrebno je iniciranjem uključiti i poduzetnike, da sa ulaganjem u akcijska područja doprinesu kompleksnom razvoju.

Kod izrade netječajske konstrukcije važni aspekt je bio, da se gradovi, naselja raspolažu sa realnom mjerom svojih sredstava, ovako općenito uz 20% svojeg udjela, dobili su 80% nepovratna sredstva za potporu (od 50-800 milijuna Ft sufinancirana sredstva).

Prvenstveno privilegizirani projekti, uvjeti konstrukcije Sa pogramima mogli su se kandidirati gradovi sa pravom županije, manjim gradovi, kao i naselja bez ranga

Partnerstvo Jedan od osnovnih očekivanja programa je kompleksitet i široko partnerstvo. Iz ovoga proizlazi da realizacija projekta zahtjevala je uključivanje takvih gospodarskih i društvenih učesnika, koji su za svoj razvoj isto dobili potporu. Tako podupirani partneri mogli su biti, kako slijedi: • Županijske samouprave i njegove ustanove, ustanove općina sa pravom

8

EU COMPASS 5

izrada projekata, asocijacije naselja (mikro regije, ili udruženja naselja) i njihove ustanove • Centralne državne proračunske institucije i organizacije • Neprofitabilne organizacije (crkva, fondovi, javna tjela, neprofitna društva za javnu djelatnost) • Gospodarska društva • Mala i srednja poduzeća • Državne proračunske organizacije (npr. Državna tvrtka) Realizacija natječaja mogla se ostvariti od strane raznih organizacija oformiranom konzorciju. Razvoj sa proširenjem funkcija Važno je iz aspekta komleksiteta projekta da u jednom razvojnom projektu grada najmanje dva elementa je potrebno uključiti i realizirati u datom akcijskom prostoru, od dolje navedenih: Djelatnosti za ojačanje gospodarske funkcije: • Obnova tržnice ili građevine hale, preuređenje, ekspanzija, izgradnja unutarnjih prostorija, prostora, u opravdanoj situaciji izgradnja novog objekta, za osnovno funkcioniranje nabava i/ili • Vanjska obnova, modernizacija (preuređenje, ekspanzija), preuređenje unutarnjih prostora, u opravdanoj situaciji izgradnja novog objekta od strane MSP posjedovanih i/ili funkcionirajućih objekata kao maloprodajne jedinice i objekta ili dio zgrade za uslužnu djelatnost. Samostalna zgrada samo u onom slučaju se sufinancira, ukoliko ima 3-5 poslovnog prostora (zgrade lagane konstrukcije se ne sufinanciraju) i/ili • Objekti trgovačkih centara u ko-

jima se nalaze MSP-a i izgrađeni su prije 1995. godine (maksimalno do 500m2 , tj. do 20 trgovina), u „trgovačkim ulicama”, ili na korzu otvorene poslovne prostorije, obnova za specijalan izgled, preuređenje, ekspanzija (nova izgradnja, nabava, zgrade lagane konstrukcije se ne sufinanciraju), i/ ili • Vanjska obnova objekata i dio zgrade, modernizacija (preuređenje, ekspanzija), izgradnja unutarnjih prostora (nova izgradnja i nabava se ne sufinancira) u objektima koji su u upotrebi MSP-a a funkcioniraju u svrhu ugostiteljstva. Zgrade lagane konstrukcije se ne sufinanciraju, i/ili • Vanjska obnova konferencijskih centara i objekata za priredbe (preuređenje, ekspanzija), izgradnja unutarnjih prostora, nabava sredstava za funkcioniranje, u opravdanoj situaciji izgradnja novog objekta do 500 m 2, i/ili • Vanjska obnova kina, modernizacija (preuređenje, ekspanzija), izgradnja unutarnjih prostora, prostorija, nabava sredstava za funkcioniranje, (nova izgradnja se ne sufinancira) i/ili • Vanjska obnova gospodarske uslužne kuće do 500 m2 (preuređenje, ekspanzija), izgradnja unutarnjih prostora, nabava sredstava za funkcioniranje, • U svrhu ublažavanje prometa izgradnja i razvijanje dubinskih garaža, izgradnja unutarnjih prostora, opremljenje (sufinancira se do 500 parkingnih mjesta, i/ili • Izgradnja parkinga sa naplatom • Nabava vezan gore navedenim funkcijama maksimalno do 20% od cjelokupnih troškova za gospodarsku funkciju


Ne financira se opstanak ili zamjenska investicija, s izuzetkom vanjska obnova objekta. Djelatnosti koje jačaju društvene funkcije: Ukoliko se radi o ekspanziji funkcija • Obnova, preuređenje, ekspanzija, nova izgradnja, izgradnja unutarnjih prostora, prostorija, općinskih knjižnica i čitaonica, nabava sredstava u mjeri osnovnog funkcioniranja • Obnova, preuređenje, ekspanzija kulturnih centara, izgradnja prostorija i unutarnjih drugih prostora, u opravdanoj situaciji nova izgradnja, nabava sredstava potrebna za funkcioniranje • Obnova objekta kazališta, art-kina, preuređenje, ekspanzija, izgradnja unutarnjih prostora, prostorija • Obnova objekta muzeja, preuređenje, ekspanzija, izgradnja unutarnjih prostora, prostorija • Obnova sportskih objekata u vlasništvu općina, preuređenje, ekspanzija, izgradnja unutarnjih prostora, prostorija • Nabava vezana gore navedenim funkcijama maksimalno do 20% od cjelokupnih troškova za gospodarsku funkciju U slučaju razvoja društvene funkcije nakon procjenjene potrebe, potrebno je bilo izraditi i elaborat o korištenju i za potvrđivanje detalja iz planova akcijskog prostora! Djelatnosti koje jačaju funkciju gradova: Za ostvarenje podnošljivog centra grada, razvijanje urbanske arhitekture i kakvoće arhitektualne sredine. • Obnova trgova, parkova, igrališta,

9

javnih prostora, zelenih površina, ekspanzija, postavljenje kvalitetnih uličnih namještaja. • Usavršavanje javne rasvjete u svrhu energetske učinkovitosti • Ugradnja kablova električne struje i telekomunikacije ispod prostorne površine • Razvoji prometa - Izgradnja pješačkih zoni, korza, zone za ublažavanje prometa; - Izgradnja i obnova pješačkih staza i mostova za pješake; - Izgradnja autobusnih postaja sa kolničkim zalivama; - Ekspanzija i izgradnja parkirališta - Izgradnja biciklističkih staza, biciklističkih traka, spremnika za bicikle; - Ugradnja kolničke obloge na unutarnjim cestama, razvoj cestovne mreže unutar akcijskog prostora - Cestovni razvoj, usavršavanje i razvoj uličnih obloga i na trgovima, izgradnja potrebne infastrukture vezano zelenim površinama (javna vodoopskrbna mreža, zatvorena mreža kanalizacije, odvod oborinskih i podzemnih voda, snabdjevanje plinom i električnom energijom) • Izgradnja manjkajućih unutarnjih cesti (isključivo u akcijskom prostoru): izgradnja novih cesta radi lakšeg pristupa centru grada, ili radi rasteretiranja centralnog dijela naselja, aktivnosti u svrhu dodanih funkcija na postojećim cestama • Izgradnja infrastruktualnih okolnosti u svrhu prikupljanja selektivnog otpada, izrada otoka za prikupljanje otpada • Izgradnja videonadzornih sustava • Prostorno uređenje na devastiranim površinama (površina eventualnih ilegalnih odlagališta, otpada ili zbog šita), otklanjanje istih • Obnova i razvoj građenih, arhitek-

10

EU COMPASS 5

tualnih vrijednosti, kao i zaštićenih objekata koje su značajne u životu naselja i javnom su vlasništvu, sa dodavanje (novih) funkcija, te izrada odgovarajućih okolnosti koje su podesne povjesnim znamenitostima (okolni objekti, izrada javnih površina), kao i obnova povjesnih parkova, vrtova. Razvoj u svrhu ojačanja funkcije javnog sektora Podupirajući razvoji za efikasno primanje klijenta u uslužnoj djelatnosti javne sfere. • rekonstrukcija objekata javne administracije (općine, matični uredi, teritorijalne javne ustanove), obnavljanje objekata, preuređenje, ekspanzija, izgradnja unutarnjih prostora i prostorija, u opravdanoj situaciji nova izgradnja (nabava se ne podupira) • rekonstrukcija objekata uprave, vanjska obnova objekata organizacija za javni red i mir: policija, sud, tužiteljstvo, usluge pravosuđa (nova izgradnja i nabava se ne podupira) • Vanjska obnova objekata civilne

straže, nabava sredstava za funkcioniranje (nova izgradnje se ne podupira) • unutar jaslica, vrtića, osnovne škole preuređenje i izgradnja novih prostorija za nove funkcije, ekspanzija samo u minimalnoj mjeri, što je neophodno važno novo uvedenim funkcijama. Prostorni razvoj smeđih površina Prostorni razvoj smeđih površina unutar akcijskih prostora, ukoliko rezultira ekspanziju funkcija. Prostorni razvoj smeđih površina nije samostalni cilj, a nije niti vezana funkcija, nego realizacija mora biti u skladu gore navedenim ciljevima i funkcijama. • Među smeđim površinama podrazumjevamo napuštene i devastirane industrijske površine, koje se pretvaraju razvojom u zelene površine, parkove • Za okolišnu sanaciju potrebno je istražiti površinu, tehničkom intervencijom sanirati kvarove i oštećenja • Unutarnja i vanjska obnova napuštenih objekata u svrhu gore navedenih funkcija (ekonomska, društvena,


gradska i javna sfera) • U svrhu novo uvedenih funkcija i njima vezana nabava ne može biti veća od 20% od sveukupnih sredstava za investicju razvoja smeđih površina. Infrastruktualnim i investicijskim razvojima obavezno se moraju dodati tzv. elementi malih („soft”) mjera, na primjer: • Akcije za dotaknute građane u svrhu jačanja lokalpatriotizma i ponosa, razvoj sadržaja i širenje informacija, pogotovo za mlađe generacije (izrada edukativnih programa) • Izgradnja lokalnih zajednica, podupiranje općenite i volonterske programe (služba za korisnike, osposobljavanje građana, općinski menadžment) • Akcije za svijesno življenje u lokalnoj ekološkoj sredini i razne akcije za pružanje informacija • Inicijative zapošljavanja sa infrastruktualnim investicijama, kao i podupiranje takvih usluga u konkretnoj životnoj sredini, a sa kojima se otvaraju nova radna mjesta (npr. socijalna gospodarstava) Očekivane smjernice razvoja grada u kohezijskoj politici od 20142020. • Potvrđena uloga u izradi programa i realizaciji • ITI (Integral Territorial Investment): Nije zaseban Operativni program za gradski razvoj, nego delegira izvore tematskih Opretivnih programa (ERFA=Europski regionalni razvoj fond, ESZA=Europski socijalni fond, kohezijski fond) • Isključivo se podupiraju integracij-

11

ske akcije, a koje služe održivim gradskom razvoju • Ugovor partnerstva: lista o gradovima, gdje se realiziraju gradski razvoji, sa godišnjom alokacijom na nacionalnoj razini • Proširenje lokalnih razvojnih Leader tipova, na gradska područja • Oblažiti umjetnu izoliranost (ITI) funkcionalnih područja (aglomeracije, relacije okolice gradova) ITI – Integral Territorial Investment ITI je sredstvo za realizaciju integriranih razvojnih programa • Upotrebljava izvore jednog ili više fondova prema prioritetima • U savkom dotaknutom OP-u mora se imenovati svaki ITI i u njima alokirane mjere izvora • Ciljana područja: djelovi grada, grad, prostorna jedinica unutar regije, prekoregionalne jedinice • Menadžment: razvojne organizacije grada i regije, nevladine organizacije kao posredničke organizacije • od ERFE min. 5% obavezno se troši na gradske razvojne ciljeve preko od strane gradova menadžiranog ITI-a Vidljivo je, da gradski razvoj može dostići značajne izvore u slijedećem periodu, a istodobno potrebno je odgovarajuće integrirano planiranje i trajna priprema. Radi toga isplati se i poželjno je već sada započeti strateško planiranje i konzultiranje sa mađarskim gradovima u svrhu uspješnih projekata, kao što su Sombathelj (Szombathely), Zalaegerseg (Zalaegerszeg), Kesthelj (Keszthely), Zalasentgrot (Zalaszentgrót), Kiseg (Kőszeg), i sl.

12

EU COMPASS 5

Városrehabilitáció és városfejlesztési tapasztalatok Magyarországon Magyarországon az elmúlt 70 évben nem volt érdemi lehetőség akár a nagyobb megyei jogú városok, akár a kisvárosok átfogó megújítására, sőt – a kommunizmus évei alatt – sokkal inkább az épített örökség, a történelmi és kulturális értékek általános pusztítása volt jellemző. A rendszerváltást követően jelentős különbségek alakultak ki az iparosodott, jó tőkevonzó képességgel rendelkező települések és a leszakadó térségekben lévő települések között, pénzügyi lehetőségeik összehasonlíthatatlanok voltak. Az Európai Unióhoz való csatlakozás után, a 2007-2013 közötti költségvetési periódusban kiemelt hangsúlyt kapott a területfejlesztés, azon belül a fenntartható városfejlesztés és a városi dimenzió kezelése. Ez az újonnan csatlakozó tagországok számára – a szűkös pénzügyi lehetőségek miatt – különösen nagy jelentőséggel bírt. A csatlakozási folyamat vége felé járó Horvát Köztársaság, különösen a városi döntéshozók számára rendkívül fontos megismerni a közvetlen magyar tapasztalatokat és a városfejlesztés jövőbeni közösségi irányait. A városfejlesztési programok tervezése során számos korábbi közösségi szintű egyezményt és tagállami megállapodást (Pl. Lipcsei Charta) kellett figyelembe venni. A Nemzeti Stratégiai Referencia Keretben történő megjelenítése során az Európai Bizottság a városfejlesztés területén az alábbi főbb elvárásokat támasztotta:

• városok szerepének erősítése, mint a regionális versenyképesség motorjai, valamint mint a belső problémák helyszíne, ahol kívánatos a gazdasági szerkezetváltás, a leromlott területek kezelése, a szociális beilleszkedés segítése, a környezetvédelem, a közlekedés fejlesztése, stb. • koherensebb és szinergiára épülő integrált városfejlesztési koncepció kidolgozása, mely szervesen illeszkedik a regionális programba • a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat) bevonása a program-készítésbe • hosszabb távú fejlesztési tervek kidolgozása a partnerség elvén • a tapasztalatcsere erősítése és hálózatépítés a városok között A főbb szempontok a városfejlesztési stratégia vonatkozásában: • integrált megközelítés (koncentráció elvének érvényesítése, azaz kis területre – fejlesztési akcióterületre – több intézkedés összekapcsolása a hatás maximalizálása érdekében) • a közösségi (EU és állami) és privát hozzájárulások mobilizálása • a fejlesztési akcióterületek kiválasztásának átláthatósága • erős helyi partnerség, a lakosság számára az átláthatóság biztosítása Magyarországon a nemzeti szintű programalkotás szakpolitikai tartalma összhangban készült a Lipcsei Charta által megfogalmazott ajánlásokkal, és figyelembe vett az abban megfogalmazott integrált városfejlesztés értelmezését.

VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁGON

LIPCSEI CHARTA a fenntartható európai városokról „A fenntartható európai városokról szóló LIPCSEI CHARTA” a tagállamok dokumentuma, melyet az európai kulcsszereplők széles körű és átlátható részvételével dolgoztak ki. Az európai városok kihívásainak és esélyeinek, valamint eltérő történelmi, gazdasági, társadalmi és környezeti hátterének tudatában a tagállamok városfejlesztésért felelős miniszterei közös városfejlesztés-politikai elvekben és stratégiákban állapodnak meg. Az integrált városfejlesztési politika nagyobb mértékű hasznosítása Az integrált városfejlesztési politika számunkra azt jelenti, hogy a vá-

13

rosfejlesztés szempontjából fontos problémákat és érdekeket egyidejűleg és méltányos módon tekintetbe vesszük. Az integrált városfejlesztési politika kialakítása olyan folyamat, melynek során a várospolitika központi területeinek térbeli, ágazati és időbeli szempontjait koordinálják. A gazdasági szereplők, az érdekeltek és a lakosság együttes bevonása lényeges. Az integrált városfejlesztési politika a közösségi fenntartható fejlesztési stratégia végrehajtásának kulcsfontosságú előfeltétele. Megvalósítása európai dimenziójú feladat, ahol a köz- és magánberuházások jobban koordinálhatók. Az integrált városfejlesztési politika bevonja a közigazgatáson kívüli szereplőket, és lehetővé teszi a polgárok számára, hogy tevékeny szerepet játsszanak

14

EU COMPASS 5

közvetlen lakókörnyezetük formálásában. Ezek az intézkedések egyidejűleg biztosíthatják a nagyobb fokú tervezési és beruházási biztonságot is. Fenntarthatósági szempontok Az eredeti elképzelés szerint a fejlesztésekhez a későbbiekben nem csupán vissza nem térítendő, hanem visszatérítendő támogatások is igénybe vehetők. Ez már csak a következő ciklusban (201420) lesz lehetséges. A visszatérítendő források alkalmazása viszont teljes mértékben indokolt és kívánatos, hiszen a fejlesztési szükséglet messze meghaladja a rendelkezésre álló támogatási kereteket, illetve a városok érdekeltek a magántőke mobilizálásában is a fenntartható városfejlesztési eredmények eléréséhez. A városfejlesztési stratégiákkal és az ezek részét képező rehabilitációs akciókkal kapcsolatban egyaránt elvárás volt, hogy képesek legyenek mobilizálni és összehangolni mind a közösségi (EU, EIB, CEB, állami, önkormányzati) mind privát hozzájárulásokat, ennél fogva mind gazdasági, mind társadalmi és környezeti értelemben fenntartható fejlesztéseket valósítsanak meg.

A városrehabilitációs akciókat integrált városfejlesztési stratégiára (IVS) alapozva kell megvalósítani. A stratégiákkal szemben követelmény, hogy a város jövőképével és a városhálózatban elfoglalt helyével, szerepével, illetve a városban és az egyes városrészben meglévő problémákkal egyaránt koherens beavatkozásokat tartalmazzanak. Ez az előfeltétele annak, hogy valóban integrált fejlesztések valósulhassanak meg. A városi akcióterületek kiválasztása és a fejlesztések megfogalmazása a helyi szereplők (hatóságok, önkormányzat, gazdasági-társadalmi partnerek) bevonásával történik, a koncentráció elvének alkalmazásával, azaz egy területen több beavatkozás együttes alkalmazásával. A Városfejlesztési intézkedések a Regionális Operatív Programokban jelentek meg egységes tematika mellett, de némileg eltérő támogatási korlátokkal. A kevésbé fejlett, ennél fogva nagyobb regionális keretösszeggel rendelkező régiókban egy adott Városrehabilitációs projekthez nagyobb összegű támogatás volt nyújtható. Az általános tematika az alábbi városfejlesztési típusokat tartalmazta.


A városfejlesztés típusai 1. típus: Funkcióbővítő fejlesztések A városok, ill. városrészek központi területeinek funkcióbővítése, vagy funkcióerősítése a cél, mely hozzájárul ahhoz, hogy a város kedvezőbb környezetet tudjon biztosítani mind a lakosság, mind a betelepülő vállalkozások számára. A rehabilitációs tevékenység eredményeként a város városhierarchiában betöltött szerepének megfelelő városi funkcióit teljes körűen és hatékonyabban tudja ellátni. A fejlesztés céljai: • A megyei jogú városok komplex, nagyléptékű rehabilitációja egyrészt város(rész) központi területek funkcióbővítő és erősítő fejlesztései, másrészt a leromló, vagy leromlott városrészek szociális célú rehabilitációja révén a méretgazdaságosság előnyeit kihasználva, a magántőke mobilizálhatóságára építve • A városi vonzerő növelése a városi és városrész központi területek fenntartható funkcióbővítő fejlesztésével (előnyt élveznek a kistérségi székhelyek és térségszervező funkciókkal rendelkező városok) • Központi térrel nem rendelkező városok esetén központi tér kialakítása a városi jelleg fokozása érdekében • A város életében meghatározó városszervező funkcióval rendelkező történelmi városrészek, és az épített örökség részét képező városrészek érték-megőrző revitalizációja • városi barnamezős területek funkcióváltással történő újrahasznosítása a város működésébe való bekapcsolásával

15

A konstrukció keretében egy-egy kijelölt akcióterületen integrált városfejlesztési programok megvalósítását lehet támogatni, amely a fizikai megújítás mellett hangsúlyt fektet az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, valamint a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonására is. Csak olyan tevékenység támogatható, amely nem csak közösségi terek és köztulajdonban álló ingatlanok fizikai megújítását célozza, bevonja a helyi vállalkozásokat és tartalmaz kiegészítő-típusú „soft” akciókat (pl. marketing, közösségépítés, partnerség építés, stb.). 2. típus: Szociális típusú rehabilitáció A rehabilitáció célja a leromlott vagy leszakadó városrészek bekapcsolása a város fejlődésébe a fizikai környezet megújítása és a szociális problémák kezelése révén, a szegregált településrészeken élőknek a társadalomba történő visszaintegrálása érdekében, a kijelölt akcióterület leromlását okozó tényezők megváltoztatása, folyamatok megállítása és megfordítása, leromlással fenyegetett városi lakótelepek (pl. panel lakótelepek) integrált akcióterületen alapuló rehabilitációja. A regionális akciótervben megjelenő támogatási konstrukció: • Iparosított technológiával készült épületek által alkotott leromló állapotban levő lakótelepi akcióterületi rehabilitáció – lakótelep komplex – társadalmi, fizikai megújítása • Hagyományos építésű városi krízisterületek rehabilitációja, hátrányos helyzetűek által lakott rossz infrastruktúrájú leromlott területek rehabilitációja

16

EU COMPASS 5

A konstrukció keretében olyan, lakótelepeket és/vagy halmozottan hátrányos helyzetűek lakta nem lakótelepi beépítésű területeket magában foglaló akcióterület komplex megújítása támogatható, amely a fizikai megújítás mellett hangsúlyt fektet az érintett közösségek erőforrásainak fejlesztésére, vagyis a konstrukció célja, hogy a terület lakosságának életesélyei, életkörülményei javuljanak. A fejlesztésekben ösztönzendő a kijelölt akcióterületen működő vállalkozások bevonása is. A projekt első számú kedvezményezettjei, konstrukciós feltételek A programban pályázhattak a megyei jogú városok, a városi jogállású

települések, valamint a nem városi rangú települések (lakosságszámuk legalább 5000 fő). A pályázati konstrukciók megalkotásánál fontos szempont volt, hogy a városok, települések elvárt önereje reális mértékű legyen, így végül általában 20% önerő mellett, 80%-os mértékű vissza nem térítendő támogatás volt elérhető (50-800M Ft közötti támogatási összeggel). Partnerség A program egyik alapvető elvárása volt a komplexitás és széleskörű partnerség. Ennél fogva a projekt megvalósításába olyan gazdasági és társadalmi szereplőket kellett bevonni,


akik fejlesztéseikhez szintén támogatásban részesülnek. Ilyen támogatásban részesülő partnerek lehettek: • Megyei önkormányzatok és intézményeik, pályázatra jogosult önkormányzatok intézményei, kistérségi társulások és intézményeik • Központi költségvetési szervek és intézményeik • Non-profit szervezetek, (Egyház; alapítvány köztestület Közhasznú társaság, stb.) • Gazdasági társaságok • Kis- és középvállalkozások • Állami gazdálkodó szervezet (pl. Állami vállalat) A pályázat megvalósítás a történhetett a szervezetek által alkotott konzorcium keretében is. Funkcióbővítő fejlesztés A projektek komplexitása szempontjából fontos, hogy egy városfejlesztési projektnek legalább kettő funkcióbővítést kell végrehajtani az adott akcióterületen az alábbiak közül: Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek: • Piac, piaccsarnok épületének felújítása, átalakítása, bővítése; helyiségek, belső terek kialakítása, indokolt esetben új építése, az alapműködéshez szükséges eszközbeszerzés és/ vagy • KKV-k által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett kiskereskedelmi egységek és szolgáltatók által használt épület, épületrész külső felújítása, korszerűsítése (átalakítása, bővítése); helyiségek, belső terek átalakítása, indokolt esetben új építés. Önálló épület akkor támogatható, amenynyiben maximum 3-5 üzlethelyiség alkotja (Könnyűszerkezetes épületek

17

nem támogathatók ) és/vagy • KKV-k által igénybevett 1995 előtt épült kereskedelmi központ, (maximum 500 m2-ig illetve 20 üzletig), „bevásárló utca”, sétálóutca mentén megjelenő üzlethelyiség, mint speciális megjelenési forma felújítása, átalakítása, bővítése, (új építés, eszközbeszerzés, könnyűszerkezetes épületek nem támogatható) és/vagy • KKV-k által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett vendéglátó egységek által használt épület, épületrész külső felújítása, korszerűsítése (átalakítása, bővítése); helyiségek, belső terek átalakítása (új építés és eszközbeszerzés nem támogatható). Könnyűszerkezetes épületek nem támogathatók..és/vagy • Rendezvény- és konferenciaközpont külső felújítása (átalakítása, bővítése), helyiségek, belső terek kialakítása, a működtetéshez szükséges eszközök beszerzése, indokolt esetben új építés 500 m2–ig támogatható és/vagy • Mozi épületének külső felújítása, korszerűsítése (átalakítása, bővítése); helyiségek, belső terek kialakítása, a működtetéshez szükséges eszközök beszerzése (új építés nem támogatható) és/vagy • 500 m 2 alapterületig gazdasági szolgáltatóház külső felújítása (átalakítása, bővítése), helyiségek, belső terek kialakítása, a működtetéshez szükséges eszközök beszerzése. • Forgalomcsillapítás érdekében mélygarázsok kialakítása, építése, belső terek kialakítása és felszerelése (500 férőhelyes parkolónagyságig támogatható) és/vagy • Díjfizető parkoló kialakítása • A fenti gazdasági funkciókhoz kapcsolódó eszközök beszerzése, maximum a gazdasági funkcióhoz kapcso-

18

EU COMPASS 5

lódó tevékenység elszámolható költségének 20%-áig Szintentartó és helyettesítő beruházás nem támogatható, kivétel az épületek külső felújítása. Közösségi funkciókat erősítő tevékenységek: Amennyiben azok funkcióbővüléssel járnak • Önkormányzati közművelődési könyvtár épületének felújítása, átalakítása, bővítése, új építése, helyiségek, belső terek kialakítása, alapműködéshez szükséges eszközbeszerzés • Kulturális központ épületének felújítása, átalakítása, bővítése; helyiségek, belső terek kialakítása, indokolt esetben új építése, a működéshez szükséges eszközök beszerzése • Színház, art-mozi épületének felújítása, átalakítása, bővítése; helyiségek, belső terek kialakítása

• Múzeum épületének felújítása, átalakítása, bővítése, helyiségek, belső terek kialakítása • Önkormányzati tulajdonú sport infrastruktúra épületének felújítása, átalakítása, bővítése helyiségek, belső terek kialakítása, sportpályák, terek kialakítása • A fenti közösségi funkciókhoz kapcsolódó eszközök beszerzése, maximum a közösségi funkcióhoz kapcsolódó tevékenység elszámolható költségének 20%-áig A közösségi funkciókat erősítő fejlesztések esetében igényfelmérés és kihasználtsági terv készítése is szükséges volt az alátámasztáshoz az akcióterületi tervben részletezve! Városi funkciókat erősítő tevékenységek: Az élhető belváros megteremtése, a városépítészet és az épített környezet


minőségének fejlesztése. • Közterek, parkok, játszóterek, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése. • Energiatakarékos közvilágítás korszerűsítése. • Elektromos hálózat és távközlési légvezetékek rendezett terepszint alá helyezése. • Közlekedési fejlesztések: - Gyalogos zónák, sétálóutcák, forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása; - Járdák, gyaloghidak felújítása, kialakítása; - Buszöblök és buszvárók kialakítása; - Parkolók bővítése és kialakítása - Kerékpár utak, kerékpársávok, kerékpártározók kialakítása; - Belterületi utak pormentesítése érdekében burkolattal ellátása, akcióterületre eső belterületi közúthálózat felújítása. - Az útfejlesztésekhez, az utca- és térburkolat valamint a zöldfelületek kialakításához kapcsolódó vonalas infrastruktúra (közüzemi vízhálózat, zárt köz-csatornahálózat, belterületi bel- és csapadékvíz-elvezetés, gáz- és elektromos energia ellátás) korszerűsítése és fejlesztése. • Hiányzó belterületi közúti kapcsolatok kialakítása (csak az akcióterületen belül): új utak kialakítása a települési központok megközelíthetőségének javítása, illetve tehermentesítése érdekében, meglévő utak többfunkcióssá tételéhez kapcsolódó tevékenységek • Az akcióterületen a szelektív hulladékgyűjtés infrastrukturális feltételeinek kiépítése, gyűjtőszigetek kialakítása. • Térfigyelő rendszerek kiépítése.

19

• Roncsolt (esetleg illegális szemét vagy törmelék lerakására igénybevett) területek rendezése, ezek felszámolása. • Az akcióterületen található a település életében meghatározó, köztulajdonban lévő tárgyi, építészeti, műemléki értékek értékmegőrző felújítása, fejlesztése, (új) funkcióval történő felruházása, a műemlékhez méltó épített környezet kialakítása (környező épületek, közterületek átalakítása), védett történeti parkok, kertek felújítása Közszféra funkcióinak megerősítését szolgáló fejlesztések A közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítését támogató fejlesztések. • közigazgatási funkciót ellátó épületek rekonstrukciója (önkormányzat, okmányiroda, területi hatósági intézmények), épület-felújítás, átalakítás, bővítés, helyiségek, belső terek kialakítása, indokolt esetben új építése (eszközbeszerzés nem támogatható) • igazgatási és rendészeti szervek épületeinek rekonstrukciója: rendőrség, bíróság, ügyészség, igazságügyi szolgáltatás épületeinek külső felújítása, (új építés és eszközbeszerzés nem támogatható) • Polgárőrség épületeinek külső felújítása, a működéshez szükséges eszközbeszerzés (új építés nem támogatható). • bölcsőde, óvoda, általános iskola, középiskola épületén belül, új közösségi funkciónak helyet adó helyiségekhez kapcsolódó átalakítás, bővítés, csak az ehhez szükséges minimális mértékben Barnamezős területek fejlesztése Az akcióterületen lévő barname-

20

EU COMPASS 5

zős területek fejlesztése, amennyiben funkcióbővülést illetve funkcióváltást eredményez. A barnamezős területek fejlesztése nem önálló célként és funkcióként jelenik meg, hanem illeszkednie kell a fentiekben bemutatott célok és funkciók megvalósításához. • Barnamezős területeken felhagyott és roncsolt ipari területek zöldfelületté való átalakítása, jóléti parkosítása • Környezeti kármentesítéshez kapcsolódó tényfeltárás, műszaki beavatkozás, kármentesítés végrehajtása • Elhagyott épületek külső és belső felújítása a fenti funkciók (gazdasági, közösségi, városi és közszféra) bővítése kialakítása céljából • A kialakítandó új funkció(k)hoz közvetlenül kapcsolódó eszközbeszerzés, maximum a barnamezős fejlesztés keretében elszámolható költségek 20%-áig

zó akciók, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra (képzési anyagok készítése) • Közösségépítés, a lakosság általános, önkéntes képzési programjainak támogatása (ügyfélszolgálat, lakosság képzése, önkormányzati menedzsment) • Helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformálási akciók • Az infrastrukturális fejlesztésekhez közvetlenül kapcsolódó helyi foglalkoztatási kezdeményezések, valamint olyan lakókörnyezeti szolgáltatások támogatása, amelyek új munkalehetőségeket teremtenek (pl. szociális gazdaság)

Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kötelező ún. kiegészítő kisléptékű („soft”) elemekkel kiegészíteni, például: • Az érintett lakosság bevonását cél-

• Megerősített szerep a programalkotásban és végrehajtásban • ITI (Integral Territorial Investment): Nem különálló városfejlesztés Operatív Program hanem tematikus Opera-

Városfejlesztés várható irányai a 2014-20-as kohéziós politikában


tív Programok forrásainak delegálása városi szintre (ERFA, ESZA, Kohéziós Alap) • Csak integrált akciók támogathatóak, amelyek a fenntartható városfejlesztést szolgálják • Partnerségi szerződés: lista a városokról, ahol integrált városfejlesztést valósítanak meg, éves allokációval nemzeti szinten • Leader típusú helyi fejlesztések kiterjesztése városi térségekre • Funkcionális területek (agglomerációk, város-környéke relációk) mesterséges elkülönítésének oldása (ITI) ITI – Integral Territorial Investment Az ITI az integrált fejlesztési programok végrehajtási eszköze • Egy vagy több alap prioritásainak forrásait használja • Érintett OP-kben meg kell nevezni minden egyes ITI-t és az azokba allo-

21

kált források nagyságát • Célterület: városrész, város, régión belüli területi egység, régiókon átívelő területi egység • Menedzsment: városi, regionális fejlesztési szervek, nem kormányzati szervezetek, mint közreműködő szervezetek • az ERFA min. 5%-át a városok által menedzselt ITI-n keresztül városfejlesztési célokra kell fordítani Látható, hogy a városfejlesztés jelentős közösségi forrásokhoz juthat a következő időszakban, ugyanakkor megfelelően integrált tervezés és hosszas előkészítés szükséges hozzá. Ennek tükrében, érdemes már most megkezdeni a stratégiai szintű tervezést és konzultálni a sikeres projekteket megvalósító magyar városokkal, mint például Szombathely, Zalaegerszeg, Keszthely, Zalaszentgrót, Kőszeg, stb.

22

EU COMPASS 5

Urban Rehabilitation and Urban Development Experiences in Hungary During the last 70 years there were no real possibilities to renew either major towns of county rank, or small ones, moreover – in the communist era – general devastation of the architectural assets, the historic and cultural heritage was a typical occurrence. After the democratic transformation, significant disparities emerged between industrialized habitations with good attract capital features and habitations in the fallbehind area; their financial opportunities were incomparable. After joining the European Union, in the 2007-2013 period, regional development has been emphasised, including sustainable urban development and managing urban dimensions. It has been of great importance especially for the newly joined countries because of their tight financial opportunities. It might also be very useful for joining Croatia, particularly for urban principals to get acquainted with immediate Hungarian experiences and our common future directions of urban development. In the course of planning urbandevelopment programmes, several community level agreements and member state arrangements (e.g. the Leipzig Charter) had to be taken into consideration. The European Commission formulated the following main expectations in the area of urban development, described in the National

Strategic Reference Framework: • Improve role of towns, as engines of regional competitiveness and as the scenes of interior problems, where change of economic structure, managing of deteriorated areas, support of social integration, environment protection, transport development, etc. is desirable. • Elaborate a more coherent and synergic integrated urban development conception, which fits in regional programmes organically. • Involve local actors (authorities, local government) in programme construction. • Elaborate long-range development plans on partnership principles. • Improve experience transfer and networking among towns. Main principles concerning urbandevelopment strategies: • integrated approach (enforcement of concentration, i.e. connecting several measures to small areas – development action-areas – in order to maximize effectiveness) • mobilize common (EU and national) and private contributions • transparency in selection of developmental action-areas • strong local partnership; provide transparency for citizens Policy contents of the national programme-construction in Hungary were carried out in accordance with the recommendations drafted by the Leipzig Charter. The Charter’s interpretation of integrated urban development was also taken into consideration.

URBAN REHABILITATION AND URBAN DEVELOPMENT EXPERIENCES IN HUNGARY

The “LEIPZIG CHARTER on Sustainable European Cities” A document of the Member States, which has been drawn up with the broad and transparent participation of European Stakeholders. In the knowledge of the challenges and opportunities as well as the different historical, economical, social and environmental backgrounds of European cities, the Member States’ Ministers responsible for Urban Development agree upon common principles and strategies for urban development policy. Making greater use of integrated urban development policy approaches For us, integrated urban development policy means simultaneous and

23

fair consideration of the concerns and interests which are relevant to urban development. Integrated urban development policy is a process in which the spatial, sectoral and temporal aspects of key areas of urban policy are co-ordinated. The involvement of economic actors, stakeholders and the general public is essential. Integrated urban development policy is a key prerequisite for implementing the EU Sustainable Development Strategy. Its implementation is a task of European scale, but it is one which must take account of local conditions and needs as well as subsidiarity. The reconciliation of interests facilitated by an integrated urban development policy forms a viable basis for a consensus between the state, regions, cities, citizens and

24

EU COMPASS 5

economic actors. By pooling knowledge and financial resources, scarce public funds can be more effectively used. Public and private investments will be better coordinated. Integrated urban development policy involves actors outside the administration and enables citizens to play an active role in shaping their immediate living environment. At the same time, these measures can provide more planning and investment certainty. Sustainability aspects According to the original conception, in times to come, refundable supports will be available as well as non-refundable supports. This will only be possible in the next period (2014-2020). Again, application of refundable resources is completely reasonable and desirable, since developmental demands greatly exceed available support funds; moreover towns are also interested in mobilizing private capital to achieve sustainable urban development results. Urban development strategies, including rehabilitation actions, were expected to be capable of mobilizing and synchronize both the community (EU, EIB, CEB, national and local governmental) and the private contribu-

tions, thus realizing sustainable developments in economical, social and environmental relations. Urban rehabilitation actions must be based on the Integrated Urban Development Strategy (IUDS). Strategies are expected to include coherent interventions related to the town’s prospects for the future, its position and role in the urban network and existing problems in the whole or in some neighbourhoods of the town. This is a prerequisite to realize integrated developments. The selection of urban action areas and the drafts of developments are carried out by involving local actors (authorities, local government, economic-social partners) and by application of concentration principals, i.e. by application of several interventions in one area. Urban development initiatives appear in Regional Operative Programmes in uniform themes but different support limits to some extent. In less developed regions, possessing larger regional financial frame, a larger support was given for an urban rehabilitation project. General themes included the following urban development types.


Types of urban development Type 1: Function extension developments The aim is to extend or reinforce function of town or neighbourhood centres, which contributes to providing citizens and resident enterprises with a more favourable environment. Due to the rehabilitation activities, towns can manage their functions completely and more effectively, accordingly to their role in urban hierarchy. Aims of development: • Complex and extensive rehabilitation of towns of county rank through function-extending and -reinforcing developments of town or neighbourhood centres and rehabilitation of declining or devastated neighbourhoods of social purpose, exploiting economies of scale, building upon mobility of private capital. • Increase town attraction by sustainable function-extending developments of town or neighbourhood centres (favourably main towns in small regions) • Forming central squares in towns lacking them, in order to increase urban characteristics. • Asset-preserving revitalization of historic districts and areas with a building heritage having important prospects in urban life. • Redevelopment of urban brown field areas by change of function and by connecting them to the operation of the town. In the scope of construction, in some action areas, realization of integrated urban development programmes can be supported, which, besides physical renewal, lays emphasis on

25

improvement of the community’s resources and participation of local enterprises. Only those activities can be supported, which do not only aim at physical renewal of communal space and buildings of community ownership but involve local enterprises and include complementary ‘soft actions’ (e.g. marketing, collectivism, partnership, etc.). Type 2: Social type rehabilitation The aim of the rehabilitation is to join devastated or fall-behind neighbourhoods in the development of the town by the renewal of physical environment and by managing social difficulties in order to integrate citizens living in segregated neighbourhoods. Making a change in factors causing devastation of the area, stopping and reversing processes, integrated rehabilitation of housing estates (panel blocks of flats) are further aims. Support construction appearing in the regional action plan: • Social and physical renewal of declining housing estates built by industrial technology – rehabilitation of block-of-flats complexes • Rehabilitation of traditionally built urban crisis areas, rehabilitation of devastated areas with poor infrastructure, inhabited by disadvantaged people. In the scope of construction, a complex renewal of action areas including blocks of flats and/or neighbourhoods inhabited by disadvantaged citizens can be supported, which, besides reconstruction, lays emphasis on development of the concerned community’s resources. The aim of

26

EU COMPASS 5

the construction, namely, is to improve opportunities and living conditions of people living in the area. Involvement of local enterprises should be facilitated. Primary beneficiaries of the project, construction conditions Towns of county rank, towns and other habitations (with a population of at least 5,000) could apply for the programme. At the creation of application constructions, it was an important standpoint to determine the expected own resources of the habitations in realistic measures, so finally for 20% own resources 80% non-refundable support was available in general (up to HUF 50-800 million).

Partnership Basic expectations of the programme were complexity and partnership. For this reason those economic and social actors could be involved in the realization of the project who also gained support for their developments. Such supported partners could be: • County governments and their institutions, local governments and their institutions, small region associations and their institutions • Central organizations financed by state budget and their institutions • Non-profit organizations (the Church, foundations, companies in the public interest, etc.) • Economic associations


• Small and middle enterprises • Public economic organizations (e.g. national enterprise) Realization of the application could be carried out in the scope of a consortium compounded by the organizations. Function-extending development For the complexity of projects, it is important that one urban development project should accomplish at least two of the following functionextensions in the action area: Activities reinforcing economic function: • Renovation, reconstruction or extension of markets or market halls; shaping up interiors, construction of new ones if necessary, acquisition of appliances and/or • Exterior renovation, modernization (reconstruction or extension) of small trade units owned or run by SMEs and of buildings used by services; shaping up interiors, construction of new ones if necessary. Construction of a new building can only be supported if it includes no more than 3-5 business premises (lightweight structural buildings are not supported) and/or • Renovation, reconstruction or extension of emporia (for up to 500 m2 and 20 premises) and shops in shopping streets or walking streets (as of special outward shape), if they were built before 1995 and are used by SMEs (new constructions and lightweight structural buildings are not supported) and/or • Exterior renovation, modernization (reconstruction or extension) of host units owned or run by SMEs; shap-

27

ing up interiors (new constructions, lightweight structural buildings and acquisition of appliances are not supported) and/or • Exterior renovation, modernization (reconstruction or extension) of programme and conference centres; shaping up interiors and acquisition of appliances required for operation; if necessary, new constructions can be supported for up to 500 m2 and/or • Exterior renovation, modernization (reconstruction or extension) of cinemas; shaping up interiors and acquisition of appliances, required for operation (new constructions are not supported) and/or • Exterior renovation, modernization (reconstruction or extension) of economic services buildings for up to 500 m2; shaping up interiors and acquisition of appliances required for operation and/or • Construction of underground car parks in order to ease traffic, shaping up and equip interiors (can be supported for up to a 500 car capacity) and/or • Establishment of paying car parks and • Acquisition of appliances related to all the forward mentioned economic functions for the maximum of 20% of the accounted costs related to these activities. Preserving and substituting investments are not supported, except renovation of building exteriors. Actions reinforcing community functions: (If they are associated with function extension) • Renovation, reconstruction, extension or new construction of public

28

EU COMPASS 5

libraries maintained by local governments; shaping up interiors and acquisition of appliances, required for operation • Renovation, reconstruction or extension of cultural centres; shaping up interiors, construction of new ones, if necessary and acquisition of appliances • Renovation, reconstruction or extension of theatres and art cinemas; shaping up interiors • Renovation, reconstruction or extension of museums; shaping up interiors • Renovation, reconstruction or extension of sport infrastructures maintained by local government; shaping up interiors, development of sports grounds • Acquisition of appliances related to all the forward mentioned economic functions for the maximum of 20% of the accounted costs related to community activities. In case of investments reinforcing community functions demand-surveys and exploitation plans had to be made and detailed in the action plans! Activities reinforcing urban functions: Formation of convenient town-centres, improvement of architectural plans of towns and the quality of architectural environment are the aims of these activities. • Formation, renovation and extension of public places, parks, playgrounds, community areas and green areas as well as installation of street furniture. • Upgrading energy-saving streetlighting.

• Laying electric networks and telecommunication aerial wires underground. • Traffic developments: - Formation of pedestrian zones, walking streets, low-speed traffic zones; - Formation or reconstruction of pavements or foot-bridges; - Formation of bus-bays and busstops; - Formation and extension of car parks; - Formation cycle tracks, cycle lanes and cycle stores; - Furnishing streets with paving for dust-free surroundings, renewal of road networks in the action areas; - Update and development of networked infrastructures (public water supply, drainage, rainwater drainage, gas and electricity supply) connected with the formation of road developments, street and square paving and green areas. • Formation of lacking traffic joints in the city-area (only in the action area): construction of new roads to improve the accessibility of town centres and also to release them; activities aiming making existing roads multifunctional. • Establishment of infrastructural conditions for selective waste collection in the action area, formation of collecting enclaves. • Development of surveillance systems. • Managing and elimination of devastated areas (e.g. areas used for illegal dumping of garbage or debris). • Value-preserving renovation, development and use of artistic, architectural and historic assets of public property, important in the town’s life; formation of architectural environment worthy of the historic buildings


29

(reconstruction of surrounding buildings and public areas); renovation of protected historic parks and gardens. Developments serving for the reinforcement of public sphere: Developments supporting reinforcement of client-friendly servicing function of public sphere. • Reconstruction, renovation, rebuilding and extension of buildings of administrative function (local government and regional authorities) shaping up interiors, construction of new ones if necessary (acquisition of appliances is not supported). • Reconstruction of administrative and security authorities: exterior renovation of buildings of the police, law-courts, the prosecution and the attorney’s services (new constructions and acquisition of appliances are not supported). • Exterior reconstruction of the buildings of home guard and acquisition of appliances (new constructions are not supported). • Reconstructions, extensions concerning (new) rooms with community functions at infant’s nurseries, kindergartens, primary and secondary schools only to a necessary extent. Development of brown field areas Development of brown field areas in the action area is supported if it results in function extension or change of functions. Development of brown field areas is not an aim in itself; it has to be synchronized with the realization of the forward mentioned objectives and functions. • Conversion of desolated and devastated industrial brown fields into green areas or welfare parks. • Collecting facts for environmental

damage release, technical intervention and realization of damage release. • External and internal renovation of desolated buildings for the forward mentioned functions (economic, collective, urban and public sphere). • Acquisition of appliances related to the new functions for the maximum of 20% of the accounted costs of brown field development. Infrastructural, investment-type developments must be supplemented by so-called complementary small-scale (’soft’) elements, such as: • Actions aiming inclusion of citizens, features strengthening local links and pride, spreading information especially for new generations (making teaching material). • Community development, supporting general, voluntary learning programmes for citizens (customer service, trainings, local government management). • Informative actions aiming attitude and observation, facilitating local environment-consciousness • Employment initiations connected with infrastructural developments as well as supporting local services,

30

EU COMPASS 5

which raise new workplaces (e.g. social economy) Prospective directions of urban development in the 2014-2020 Cohesion Policy • Reinforced role in programmeconstruction and -realization • ITI (Integral Territorial Investment): not independent urban development Operative Programme, but delegation of resources of thematic Operative Programmes to urban level (ERDF, ESF, Cohesion Fund) • Only integrated actions will be supported, which serve for sustainable urban development • Partnership contracts: lists of towns where integrated urban development is carried out, with annual allocation, on national level • Extension of Leader-type local developments to urban regions • Loosening artificial isolation of functional areas (conurbation, citysurroundings relations)

ITI – Integral Territorial Investment ITI is an executive instrument of integrated developments. • Utilizes resources of priorities of one or more funds • In the OPs every ITI and the amount of allocated resources must be specified • Target area: neighbourhoods, towns, intraregional units, interregional units • Management: urban development regional organizations, non-governmental organizations as contributors • At least 5% of ERDF must be spent on urban development objectives through ITIs managed by towns It is apparent that urban development may gain significant common resources in the next period. However, it requires efficiently integrated planning and careful preparations. With this knowledge, it seems sensible to start strategic drafting right now and consult Hungarian towns that carried out successful projects, such as Szombathely, Zalaegerszeg, Keszthely, Zalaszentgrót, Kőszeg, etc.

EU INFO TOČKA

EU INFO PONTOK

EU INFO POINTS

31

Forrás: Városrehabilitáció 2007-2013-ban, Kézikönyv a városok számára (2007)

EU Compass project Vodeći partner/ Vezető partner/ Lead Partner Zaklada za razvoj poduzetništva županije Zala Zala Megyei Vállalkozásfejlesztési Alapítvány Zala County Foundation for Enterprise Promotion Partneri/Partnerek/Partners 1. Poduzetnički razvojni centar županije Šomođ Somogy Megyei Vállalkozói Központ Közalapítvány Somogy County Foundation for Enterprise Promotion 2. Trgovačka i industrijska komora županije Zala Zala Megyei Kereskedelmi és Ipar Kamara Chamber of Commerce and Industry of Zala County

3. Hrvatska gospodarska komora - Županijska komora Varaždin Horvát Gazdasági Kamara - Varasd Megyei Kamara Varaždinska County Chamber of Economy 4. PORA Razvojna agencija Podravine i Prigorja za promicanje i provedbu razvojnih aktivnosti u Koprivničko-križevačkoj županiji, Podravina és Prigorje Regionalis Fejlesztési Ügynöksége Koprivnica és Križevci megye fejlesztéseinek a megvalósításáért és népszerűsítéséért Regional development agency of Podravina and Prigorje for promotion and implementation of development activities in Koprivnica Križevci County 5. VIDRA - agencija za regionalni razvoj Virovitičko-podravske županije Verőce-Podrovske Megyei Regionális Fejlesztési Ügynökség Regional development agency of Virovitičko-podravske county

EU INFO TOČKA: HRVATSKA GOSPODARSKA KOMORA -Županijska komora Varaždin P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Hrvatska T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: [email protected] Web: www.hgk.hr

PORA Razvojna agencija Podravine i Prigorja Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Hrvatska T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: [email protected] Web: www.pora.com.hr

VIDRA – agencija za regionalni razvoj Virovitičko-podravske županije Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Hrvatska T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: [email protected] Web: www.ravidra.hr

HORVÁT GAZDASÁGI KAMARA – Varasd Megyei Kamara P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Horvátország T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: [email protected] Web: www.hgk.hr

PORA Drávamente és Prigorje Regionalis Fejlesztési Ügynöksége Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Horvátország T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: [email protected] Web: www.pora.com.hr

VIDRA–Verőce-Drávamente Megye Regionális Fejélesztési Ügynökség Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Horvátország T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: [email protected] Web: www.ravidra.hr

CROATIAN CHAMBER OF ECONOMY -County Chamber Varaždin P. Preradovića 17, 42000 Varaždin Croatia T: +385 (0)42 405 490 F: +385 (0)42 405 401 E-mail: [email protected] Web: www.hgk.hr

PORA Regional Development Agency of Podravina and Prigorje Braće Radić 2/1, 48000 Koprivnica Croatia T: +385 (0)48 621 978 F: +385 (0)48 621 957 E-mail: [email protected] Web: www.pora.com.hr

VIDRA – Virovitica-Podravina County’s Development Regional Agency Augusta Šenoe 1, 33000 Virovitica Croatia T: +385 (0)33 800 207 F: +385 (0)33 722 060 E-mail: [email protected] Web: www.ravidra.hr

Varaždin Koprivnica Virovitica

REHABILITACIJA GRADOVA I ISKUSTVA IZ RAZVOJA GRADOVA U MAĐARSKOJ VÁROSREHABILITÁCIÓ ÉS VÁROSFEJLESZTÉSI TAPASZTALATOK MAGYARORSZÁGON URBAN

Recommend Documents