Regionális időjárási helyzetek és légszennyezettség 1

Regionális időjárási helyzetek és légszennyezettség 1.

Légszennyezettség


Tiszta levegő: az a levegő, melyben a szennyező komponensek koncentrációi nem haladják meg a tapasztalati, kísérleti úton meghatározott határértékeket




A levegőszennyezés: gázok, szilárd részecskék és aeroszolok, melyek megváltoztatják a légkör természetes összetételét. Károsak lehetnek az emberi egészségre, élő szervezetekre, talajra, vízre és a környezet más részeire

Légszennyezettség


A jogi szabályozás alapja az 1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól




A törvényhez kapcsolódó rendeletek (21/2001. Korm. rend., 17/2001. KöM rend., 14/2001. KöM, EüM, FVM együttes rendeletek, 7/2003. KvVM-GKM együttes rend.) az Európai Unió levegőtisztaságvédelmi előírásainak és irányelveinek eleget tesznek

Légszennyező anyagok forrásai


Természetes:







Erdő-, avar-, pampatüzek Vulkáni tevékenység Növény- és állatvilág Pl: H2S, SO2, HCl, CO, CO2, CH4, NH3, O3, por, pollen, baktériumok…




Antropogén:





Gyakorlatilag minden emberi tevékenység Korom, pernye, benzol, dioxin, freon

Légszennyező anyagok


Csoportosítás:











Eredetük szerint: természetes és antropogén; kémiai és biológiai Tartózkodási idő: állandó, változó, erősen változó Képződési mechanizmus: elsődleges és másodlagos Halmazállapot: szilárd, cseppfolyós, légnemű

Légszennyező anyagok hatásai


Kémiai szennyezők:






Hemoglobinnal reakcióba lép (CO, SO2, NO2) Fejfájás, szédülés Kötő- és nyálkahártya irritáció

Légszennyező anyagok hatásai


Biológiai légszennyezők:





Allergia Asztma Ekcéma, csalánkiütés Kötőhártya gyulladás

Légszennyező anyagok mérése


Kémiai légszennyezők:





Álló és mobil állomásokkal Elhelyezés: a város legforgalmasabb pontjára

Légszennyező anyagok mérése


Biológiai légszennyezők:






Pollencsapda: Hirst-típusú csapda Elhelyezését nemzetközi megegyezések szabályozzák Elhelyezés szempontjai: környezetében lévő épületeknél, fáknál magasabban legyen

Légszennyező anyagok


Kémiai (CO, SO2, NOx, O3, PM10):












Ahol légszennyező forrás van, ott megtalálhatóak Legáltalánosabban mértek, megfelelő mennyiségű és minőségű adat Mérésük jól bevált módszerrel, megbízható eredmények Hosszabb ideig megtalálhatóak a légkörben

Biológiai (pollen):



A populáció jelentős százalékát érinti Az egészségi állapotot befolyásolja

Légszennyező anyagok határértéke


Az EU országainak a légköri határértékeit és riasztási küszöbértékeit a 96/62/EC számú tanácsi direktívában 1996. szeptember 27-én fogadták el. (részletek 3 tanácsi direktívában: 1. 1999/30/EC 1999. 04. 22.; 2. 2000/69/EC 2000. 11. 16., és 3. 2002/3/EC 2002. 02. 12.)

Légszennyező anyagok határértéke Magyarország

Európai Unió

EPA

Magyarország

1 órás CO

10.000 µg/m3

SO2

250 µg/m3

NOx

µg/m3

O3

200

Európai Unió

Magyarország

8 órás 10 mg/ m3

35 ppm

EPA

24 órás 9 µg/m3

350 µg/m3

125 µg/m3

200 µg/m3 NO2

125 µg/m3

0.14 ppm

150 µg/m3 0,12 ppm

120 µg/m3

120 µg/m3

PM10 Parlagfő pollen

EPA

Európai Unió

0.08 ppm

50 µg/m3 30 pollenszám/m3[1]

[1]A klinikai tünetek megjelenésének küszöbértéke a Országos Közegészségügyi Intézet szerint

50 µg/m3

150 µg/m3

Riasztási szint




A NO2, a SO2 és az O3-nak van riasztási értéke is. 1 órás átlagos koncentráció értékek. Ha ezeket meghaladja a mért érték, a helyi hatóságnak először tájékoztatni kell a nyilvánosságot erről, és utána végrehajtani egy olyan cselekvési tervet, amelynek révén csökken a levegőben lévő szennyezőanyagok koncentrációja, pl. a közlekedés korlátozása a városban, az ipari termelés csökkentése stb.

Levegőminőségi előrejelző rendszer

Levegőminőségi előrejelző rendszer








Predictor: ADMS-Urban nevű terjedési modellen alapul A városokban előforduló különböző (meghatározóan közlekedési, de ipari és lakossági) forrásokból a légkörbe bocsátott szennyezőanyagok terjedését számítja Olyan statisztikai modell, amely a háttérszennyezettség, illetve az egyes szennyező anyagok valamint a különböző meteorológiai helyzetekben kialakuló levegőminőségi értékek közötti korreláció-számítás eredményeit alkalmazza.

Levegőminőségi előrejelző rendszer












A működési elve: Az előre jelzett meteorológiai adatok és a több évre visszamenőleges monitoring értékek szerint meghatározott korreláció alapján Predictor háttérkoncentrációt számol a különböző szennyező anyagokra vonatkozóan. A háttér-koncentrációhoz hozzáadódnak a különböző források (ipar, közlekedés, stb.) által kibocsátott szennyezőanyagok koncentrációi is, amihez szükséges egy városi emissziós adatbázis. Ezek ismeretében az adott pontokra a modell kiszámolja a várható levegőminőségi értékeket. A meghatározott pontokra és szennyezőkre a nap folyamán számított legmagasabb koncentrációs értéket átkonvertálja egy ún. index értékké, ami egy 1-től 10-ig terjedő skálán mozog.

Levegőminőségi előrejelző rendszer

















A levegőminőség előrejelzési térképen az adott pontokhoz tartozó levegőminőséget egy-egy szám jelöli, ami egy 1, ... 10-ig terjedő skálán változik. A térképen használt ún. indexek nemzetközileg használatosak, amelyek az uniós normákat veszik alapul. Az indexelés során a program az összes pont minden órájára kiszámolja a levegőminőségi koncentrációkat, hozzárendeli a megfelelő számot (indexet) és az adott területre a 24 óra alatt előforduló legmagasabb értéket jeleníti meg. Az 1..2..3 mutatókkal jellemzett index, zöld háttérrel jelenik meg, ez a csoport az "Alacsony" levegőminőségi kategóriára utal. Itt a mutatók, a 14/2001. (V.9.) KöMEüM-FVM rendeletben meghatározott egészségügyi határérték felét érik el. A 4..5..6 index sárga háttérrel jelenik meg, ez a csoport a "Közepes" levegőminőségi kategóriára utal. Itt az indexek a rendeletben meghatározott érték felétől egészen a határértékig terjednek. A 7..8 index narancssárga háttérrel jelenik meg. Ez a csoport a "Magas" levegőminőségi kategóriára utal. Ebben a sávban a mutatók már meghaladják a rendeletben meghatározott határértéket. A 9..10-es index már piros háttérrel jelenik meg. Ez az érték a "Nagyon magas" levegőminőségi kategóriára utal. Itt az index azt mutatja, hogy a 9-es kategóriában az adott szennyező értéke eléri a tájékoztatási, míg a 10-es érték a riasztási küszöbértéket.

Levegőminőségi indexek AQI tartomány

EPA színskála

EPA (Environmental Protection Agency) jellemzés

Clean Air Campaign Egészségügyi tanácsok

0 − 50

zöld

jó

A levegı minısége jó, és egészségi következmények nélkül végezhetı szabadtéri tevékenység.

mérsékelt

A levegı minısége a legtöbb ember számára megfelelı. Bár sok ember szokatlanul érzékenyen reagál az ózonra ebben a tartományban, különösen a magasabb értékek (80-90) esetén. Rendkívül érzékenyek a szív- és légzıszervi megbetegedésekben szenvedık, az asztmások és a gyerekek. A szabadtéri tevékenységet inkább a késı délutáni, kora esti órákban végezzenek, különösen azok, akik ebbe a kategóriába esnek.

érzékeny csoportok számára veszélyes

Ebben a tartományban a levegı valószínőleg egyre több ember számára egészségtelen. A gyerekeknek, az ózonra érzékeny embereknek, és a szív- és légzıszervi megbetegedésben szenvedıknek korlátozniuk kellene a szabadtéri tevékenységek idıtartamát a délután folyamán vagy a koraesti órákban, amikor az ózon koncentráció a legmagasabb.

egészségtelen

Az ózon hatásai még több emberen megjelennek. Lehetıség szerint a reggeli és késı esti órákban tartózkodjanak a szabadban, amikor az ózon koncentrációja alacsony, hogy így elkerülhessék a magas ózonkoncentrációt.

51 − 100

101 − 150

151 − 200

sárga

narancssárga

piros

201 − 300

lila

nagyon egészségtelen

Az ózon mind több emberre fejti ki a hatását. Lehetıség szerint a reggeli és késı esti órákban tartózkodjanak a szabadban, amikor az ózon koncentrációja alacsony, hogy így elkerülhessék a magas ózonkoncentrációt.

300 fölött

fekete

veszélyes

A levegı rendkívül szennyezett, mindenkinek kerülnie kellene a szabadtéri tevékenységeket.

Levegőminőségi indexek








Általános értelemben egy adott földrajzi hely levegőminőségének standardizált értéke Cél: különböző helyek levegőminőségi viszonyai összehasonlíthatóak legyenek A levegőminőségi index közlésforma is

Levegőminőségi indexek








Eleinte a szennyezőanyag koncentráció intervallumokhoz szöveges értékelés AQI (levegőminőségi index): koncentráció határokhoz értéket rendel, ehhez szöveges magyarázat (egyedi értékek emberekre gyakorolt hatása) ASI (levegő stressz index): fontosabb szennyező anyagok együttes hatásának mérőszáma, azok egyedi értékétől eltekintve

Levegőminőségi indexek








Hosszabb időszakra (pl. évi), illetve rövid időszakra (napi, órás) átlagolt légszennyezettség értékekkel képezhetők Hosszabb: a várostervezéshez, területfejlesztéshez Rövid: a mindennapos környezeti levegő értékelésére

Levegőminőségi indexek





Nincsenek egységesítve, nehezen összehasonlíthatóak Különböző komponenseket vesz figyelembe




A szöveges értékelések mögött eltérő tartalom




Együttes hatást kevés index vesz figyelembe




Csak kémiai szennyezőket tartalmaznak

Budapesten ismeretlen a szmogriadó?








2001-ben átültették a hazai jogba a levegőminőséggel kapcsolatos uniós előírásokat 2003-ban elkészül Budapesten a mérőhálózat A belső kerületekben 2004-ben 142, 2005-ben 163 napon át haladta meg a légszennyező anyagok koncentrációja az egészségügyi határértéket

Budapesten ismeretlen a szmogriadó?








A jogszabályok 35 ilyen nap után azonnali intézkedéseket írnak elő (ugyanakkor a hatályos szmogriadó-rendelet nem teszi lehetővé riasztás elrendelését, csupán részecske szennyezés miatt) 2006. február 1.: Budapest levegőjében a részecskék koncentrációja továbbra is az egészségügyi határérték két-háromszorosa. Több vidéki nagyvárosban - Miskolcon, Szegeden, Székesfehérváron, Győrben és Debrecenben – ugyanez a helyzet

Levegőszennyezés és a szívroham








Angliában egy tanulmány a levegőszennyezés szerepét vizsgálta a szívrohamok előfordulásánál. [A cikk az Occupational and Environmental Medicine (Foglalkozási és Környezeti Orvostudomány) című folyóiratban jelent meg)]. Évente hatezer szívrohamot okoz a légszennyezés, amely főleg a közúti közlekedésből származik. Ez azt jelenti, hogy minden évben háromezer ember hal meg így, mivel a szívrohamok fele halálos. A londoni Szent György Klinika kutatói megvizsgálták a keringési problémákkal naponta felvett betegek számát és öt fontos légszennyező anyag (CO, NO2, SO2, O3, szálló por) napi mennyiségét 1987 és 1994 között, és úgy találták, hogy — az ózont kivéve — szoros kapcsolat van az említett káros anyagok napi mennyisége és a következő nap felvett betegek száma között az októbertől márciusig terjedő időszakban.

Teherautók kipufogógázai és a csecsemőhalál








Négymillió, 1989 és 1991 között született csecsemőt vizsgáltak meg 86 amerikai városban, (pl.: Chicagóban, Clevelandben, St. Louisban, Las Vegasban és Detroitban, stb.) → „10 %-kal nagyobb volt a halálozási arány azon csecsemők körében, akik nagy korom- és por szennyezettségű területeken születtek". A kutatás során figyelembe vették és kiszűrték mindazokat a tényezőket, amelyek befolyásolhatták az eredményeket (a családok szociális és gazdasági helyzete, dohányzási szokásai és koraszülés, stb.). A parányi méretű kipufogógáz-szemcsék mélyen behatolhatnak a tüdőbe, és ott fertőzésekhez hasonló folyamatokat indíthatnak el. A tüdőn keresztül áramló vér besűrűsödik, vérrögöket és elzáródásokat okozva. Németországban végzett állatkísérletek is alátámasztották ezt.

Város és kutya









A kutyapiszok eltávolítása nemcsak Magyarországon probléma Nincs ezzel külön foglalkozó EU direktíva Az összegyűjtött ürüléket a települési hulladékkal együtt kezelik Légszennyező hatása:








házikutya fehérjéi allergének (Can f1 kódú – nyálban, testváladékban, szőrzetben) → kutyapiszokban is lehet Biokémiai vizsgálatok: a fehérje termostabil, minden gyakori felületre tapad (ruha, cipıtalp…) → expozíció ott is, ahol nincs állat

Ahol folyamatosan, nagy koncentrációban van jelen → kevesebb az allergiás reakció a gyerekeknél