Regionális gazdaságtan 11. elıadás
1
Turizmus és regionális fejlesztés Miért a turizmus? •Dinamikusan fejlıdı •Hazai erıforrásokra épít (általában) Cél: Turizmus az életminıségért vagy fordítva? Szoros kölcsönhatás Végsı cél:életminıség javítása Turizmus ehhez eszköz (GDP növelés) és az életminıség egy eleme is Hogyan/Mit fejlesszünk? •NUTS2 régiók vs turisztikai régiók •Muszáj illeszkedni a NUTS2 régiókhoz (EU források!)
2
A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben Gazdasági jelentısége: •
A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival együtt 1390 milliárd Ft, a nemzetgazdaság egészének 8,5%-a
•
Foglalkoztatottak száma közvetlenül 398, közvetetten 490 ezer fı
•
100 munkahelybıl 12 közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolatban van a turizmussal
Nem lehet kizárólag gazdasági mutatókkal jellemezni, komplex társadalmi – gazdasági jelenség Jellemzık: •1 turistára jutó pénzköltés: európai középmezıny •Területi és idıbeli koncentráltság •Belföldi turizmus növekvı szerepe •KKE országok erıs versenye
1
TURIZMUS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI a regionális fejlıdéshez:
3
Turizmus és területfejlesztés Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze Fejlesztések tovagyőrőzı hatásai Turisztikai adottságokkal rendelkezı térségek részére kitörési pont Alternatív, kiegészítı jövedelemforrás Népesség megtartó hatása van Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba Térségi együttmőködések elısegítése: turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés
Turizmus és önkormányzatok Adóbevétel Munkahelyteremtés Serkenti a helyi vállalkozásokat, elısegíti a településen belüli és települések közötti együttmőködést Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönzı hatása Hozzájárul a megırzéséhez
település
és
környezetének
természeti,
kulturális
értékeinek
Településkép javítása Kedvezı imázsformáló hatás
4
TURIZMUS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI / 2: Turizmus és építésügy Turisztika beruházások serkentik az építıipart Turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó addicionális beruházások
Turizmus és sport Sportesemények növelik a turisztikai forgalmat Népszerősítik a fogadó országot, várost Imázsformáló hatás Turisztikai infrastruktúra megléte feltétele a nemzetközi sportesemények elnyeréséhez Sportolás – aktív turizmus
2
5
Turizmus az ÚMFT Operatív Programokban Közvetve • A területi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • E-közigazgatás • Vállalkozásfejlesztés • Közlekedés fejlesztés • A turizmust támogató képzések erısítése Közvetlenül • A turisztikai vonzerı növelése és a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Turizmus kapcsolódásai az ÚMFT prioritásaihoz Gazdaságfejlesztés: kis- és középvállalkozások jövedelemtermelı képességének javítása Közlekedésfejlesztés: elérhetıség javítása Társadalmi megújulás: foglalkoztathatóság javítása Környezeti és energetikai fejlesztések: környezetjavító fejlesztések Területfejlesztés: hét regionális operatív program tartalmazza Államreform: integrált kistérségi és regionális döntési szintek megerısítése
6
Turisztikai források a Regionális Operatív Programokban Turisztikai fejlesztésekre mintegy 300 mrd Ft-ot fordítanak a régiók, ezen belül elsısorban turisztikai attrakció, kapcsolódó szolgáltatás és desztináció-menedzsment fejlesztésekre. A 10%-os ESZA forrásból: képzések megvalósítása. Régió NYD KDT DDT KMR ÉMO ÉAL DAL Összesen
Arány 27% 22,00% 31,23% < 12,01% 23,26% 28,00% 18,00%
Minimum (mrd Ft) 32,67 29,48 53,09 < 50,20 55,13 71,68 35,28 > 277,33
Maximum (mrd Ft) 35,64 31,9 57,78 < 54,17 60,01 77,56 38,34 > 301,23
3
7
A turizmus versenyképességének növelése 1. 2. 3. 4.
Vonzerıfejlesztés - termékfejlesztés alapja Infrastruktúra - elérhetıség, turizmus kiszolgálása Turisztikai termékfejlesztés Nemzeti stratégia meghatározza a prioritásokat Marketing - turisztikai szolgáltatások piacra vitele
turizmusfejlesztési
A turisztikai fejlesztések fı területei 2007 – 2013: 1.
Termálvagyonunk turisztikai hasznosítása: gyógyhelyek fejlesztése, mőemléki gyógyfürdık felújítása, a fürdıkre épülı egészségügyi szolgáltatások bıvítése 2. Kiemelt turisztikai célterületek fejlesztése: Balaton, a Duna és a Tisza természeti adottságainak turisztikai hasznosítása: kikötık létrehozása, szálláshelyek bıvítése, szabadidıs szolgáltatások kialakítása 3. Kulturális örökségünk megırzése, turisztikai hasznosítása 4. Konferenciaturizmus fejlesztése (új kongresszusi központ a fıvárosban és több nagyvárosban)
8
Turizmus - politika Magyarországon A turizmussal kapcsolatos államigazgatási és koordinációs feladatokat 2005. január elsejétıl, önálló, országos hatáskörő kormányhivatalként a Magyar Turisztikai Hivatal látta el - 296/2004. (X. 28.) Korm. rendelet A 2006-tól kezdıdı kormányzati ciklusban az ágazat felügyeletét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága látja el.- 149/2006. (VII.21.) Korm. Rendelet A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát A rendszerváltoztatás óta hiányzott egy átfogó stratégia, amely hosszú távra, parlamenti ciklusokat átívelıen kijelöli a turizmus fejlesztési irányait Az uniós csatlakozás idıszerővé tette e hiánypótlását,az új típusú fejlesztéspolitika megvalósítását A most elkészült stratégia, kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat
4
Jövıt formáló fejlesztési dokumentumok • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció - OFK • Országos Területfejlesztési Koncepció - OTK • Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia – NTS
9
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia 2005-2013 Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként Fı cél az életminıség javítása a turizmus által úgy, az ágazat járuljon hozzá a fenntarthatósághoz A turizmus gazdasági jelentıségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogy a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban.
Az NTS kiemelt termékei: • Egészségturizmus • Örökségturizmus • Kongresszusi turizmus
10
A turistafogadás feltételeinek javítása
Emberközpontú és hosszú távon jövedelmezı fejlıdés
•A hazai turizmus versenyképességének növelése •A turizmus életminıségre gyakorolt hatásainak optimalizálása
Attrakciófejlesztés •A turisztikai attrakciók elérhetıségének javítása •A turisták komfortérzetének növelése
Emberi erıforrás fejlesztés
NTS 20052005-2013
•Az oktatási rendszer munkaerı-piaci igényeknek megfelelı átalakítása •Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása •Szemléletformálás
•Termékfejlesztés •Desztináció fejlesztés •Kiemelt desztinációk fejlesztése
Hatékony mőködési rendszer kialakítása
•Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása •Regionális intézményrendszer átalakítása •A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása
5
11
A stratégia felépítése
A stratégia felépítése
NTS
12
NTS
6
www.otm.gov.hu
A stratégiát "élı "élı-fejlı fejlıdı dokumentumnak" tekinthetı tekinthetı, amely mindenkori hivatalos változata a Magyar Turisztikai Hivatal honlapján olvasható.
13
14
NTS elemei • Helyzetelemzés: és stratégia – Versenyképesség (vendéglátó és szálláshelyek árminıség összhangja, KKV-k környezete és járulékterhei, negatív hatások a környezetre, pozitív extern hatások) – Kínálat (termálvizek, gyógyturizmus, természeti különlegességek, kulturális és épített örökség, bor és gasztronómia, konferenciaturizmus; + kell: nemzetközileg is vonzó attrakciók) – A turistafogadás feltételei (közlekedés, szállás, éttermek, turista biztonságérzete) – Emberi erıforrás (szakmai ismeretek, elismertség, bérezés, bizonytalanság) – Intézményrendszer (helyi-regionális – országos desztinációmenedzsment szervezetek)
7
15
Intézkedési terv
A Kormány 2006. január 1111-ei ülésén elfogadta az NTS kormányzati intézkedési tervét Az intézkedési terv letölthetı az ÖTM – Turisztikai Szakállamtitkárságának honlapjáról, http://www.oth.gov.hu
Az intézkedési terv a stratégia öt pillére szerint épül fel
Versenyképesség és életminıség – a fı cél a vállalkozások számára kedvezı mőködési környezet biztosítása A turizmus kínálata – a fı cél a kiemelt és regionális termékek, meglevı és új desztinációk fejlesztése ill. kialakítása és menedzselése A turistafogadás feltételei – a fı cél a közlekedés, a komfortérzethez kapcsolódó kérdések, a szálláshely, vendéglátás és más szolgáltatások fejlesztése Emberi erıforrás – a fı cél a munkaerıpiac valós helyzetének feltárása, az oktatás és képzés ehhez igazítása, a szemléletformálás Mőködési rendszer – a fı cél a desztináció menedzsment meghonosítása, az együttmőködések terjesztése, jogszabályi környezet fejlesztése (pl. turizmus törvény)
NTS
16
A teljes fejlesztési program hatásai az idıszak végén (Vízió, 20132013-ra) o Turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása megközelíti a 10%-ot o kereskedelmi vendégéjszakák száma meghaladja a 24 milliót (vendégek száma eléri a 8 milliót) o Külföldi vendégek 1 fıre jutó átlagos költése eléri az 500 eurót o Növekszik a foglalkoztatás (400 ezer fıre), javul a turizmusban dolgozók életminısége, átlagkeresete (eléri az országos átlagkeresetet) o Csökken a turizmus térbeli és idıbeli koncentrációja o A jelentıs mértékő turisztikai beruházások komoly építıipari keresletet jelentenek o A mezıgazdaságból élık nagy számának kiegészítı jövedelemforrást jelent a turizmus
8
17
Turisztikai régiók 1. Nyugat-Dunántúl 2. Közép-Dunántúl 3. Balaton 4. Dél-Dunántúl 5. Budapest-Közép-Dunavidék 6. Dél-Alföld 7. Észak-Magyarország 8. Tisza-tó 9. Észak-Alföld
NTS forrásigénye
18
9
