1
Regionális gazdaságtan 11. elıadás Turizmus és regionális fejlesztés
2
A TURIZMUS szerepe a regionális fejlesztésben Gazdasági jelentısége: •
A turisztikai ágazatok GDP-je multiplikátor hatásaival nemzetgazdaság egészének 8,5%-a
együtt a
•
Foglalkoztatottak aránya 12%, azaz 100 munkahelybıl közvetlenül, vagy közvetetten kapcsolatban van a turizmussal
12
– Nem lehet kizárólag gazdasági mutatókkal jellemezni, komplex társadalmi – gazdasági jelenség – Hazai erıforrásokra épít
TURIZMUS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI a regionális fejlıdéshez:
3
Turizmus és területfejlesztés Elmaradott térségek felzárkóztatásának eszköze Fejlesztések tovagyőrőzı hatásai Turisztikai adottságokkal rendelkezı térségek részére kitörési pont Alternatív, kiegészítı jövedelemforrás Népesség megtartó hatása van Új vidéki helyszínek bekapcsolása a (turizmus) gazdaságba Térségi együttmőködések elısegítése: turisztikai célterület (desztináció) fejlesztés
Turizmus és önkormányzatok Adóbevétel Munkahelyteremtés Serkenti a helyi vállalkozásokat, elısegíti a településen belüli és települések közötti együttmőködést Turisztikai fejlesztések befektetés ösztönzı hatása Hozzájárul a megırzéséhez
település
és
környezetének
természeti,
kulturális
értékeinek
Településkép javítása Kedvezı imázsformáló hatás
4
TURIZMUS KAPCSOLÓDÁSI PONTJAI / 2: Turizmus és építésügy Turisztika beruházások serkentik az építıipart Turisztikai fejlesztésekhez kapcsolódó addicionális beruházások
Turizmus és sport Sportesemények növelik a turisztikai forgalmat Népszerősítik a fogadó országot, várost Imázsformáló hatás Turisztikai infrastruktúra megléte feltétele a nemzetközi sportesemények elnyeréséhez Sportolás – aktív turizmus
5
Turisztikai desztináció • A desztináció az, amit a turista utazási célul választ és az, amit a szolgáltatók piacra visznek • A vendég perspektívájából meghatározott egész • Legegyszerőbb megfogalmazása: olyan adott földrajzi régió, melyen belül az utazó különbözı utazási élményeket és tapasztalatokat tud szerezni (Ritchie and Crouch, 2003) – adminisztratív terület A vendég számára mi a desztináció? – Az a vendég igényeitıl és észlelésétıl függ – lehet egy golfpálya, de adott esetben egy egész földrész is – A desztináció mint vonzerık és a hozzájuk kapcsolódó szolgáltatások és létesítmények mintázata mint szolgáltatások összessége különbözı vendégek számára eltérı termékként jelenik meg • A desztináció tehát versenyegység, amit stratégiai üzleti egységként kell irányítani
6
A desztináció mint turisztikai versenytényezı • Terméknek azokat a szolgáltatásokat, szolgáltatási csomagokat tekinthetjük, amik képesek a vásárlók bizonyos igényeit kielégíteni, ebbıl következik, hogy a vásárló dönti el, mi a termék • A vásárló/turista igényeit a desztináció egészének termék együttese elégíti ki • Ezt a szolgáltatás csomagot szolgáltatási láncolatnak tekinthetjük • A szolgáltatási láncolat egyes elemei és minıségük gyakran a desztináció egészére vonatkoztatva jelennek meg, ezért a desztinációknak a szolgáltatási lánc minden elemére vonatkoztatva ki kell fejleszteniük egy folyamatorientált perspektívát
7
Célok: • A desztináció céljainak mérésérıl különbözı elképzelések születtek • Manapság a legelfogadottabb és legelterjedtebb célérték a fenntartható fejlıdés kritériuma • Mérésére különbözı indikátorrendszereket használnak: – Gazdasági fenntarthatóság: pl. az infrastruktúra használati költségei; a marketinghatás optimalizálása; tudásgenerálás és megırzés; szakmai hálózatok – Ökológiai fenntarthatóság: pl. infrastruktúra-építésbıl fakadó terhelések; rendezvényekbıl eredı közvetlen terhelés; környezet-menedzsment rendszerek fejlesztése – Társadalmi fenntarthatóság: pl. regionális identitás erısítése; a lakosság bevonása; újfajta közösségtudat; a jövı generációinak cselekvési lehetısége
8
• A desztinációk típusai, szintjei • Makro-regionális szint (pl. Európa, vagy azon belül Skandinávia), mely több országot foglal magában – lehetséges más csoportosítás is, mely átlépi az országhatárokat (Alpok, Riviéra), vagy akár gazdaságikereskedelmi zónákat tükröz (pl. Észak-Amerikai Szabad Kereskedelmi Egyezmény) • Nemzeti, vagy országos szint (pl. Magyarország www.itthon.hu, Finnország www.visitfinland.com, Nagy Britannia www.visitbritain.com) • Provincia, vagy tartomány, állam egy országon belül (pl. Lapland www.laplandfinland.com,USA, Ausztria
9
• Meghatározott régiók országon belül (pl. NyugatDunántúli Régió www.nyugatdunantuliregio.hu, Finwest www.finwest.fi) • Városok, city-k (pl. Budapest www.budapestinfo.hu, Helsinki www.hel.fi./tourism/EN) • Nagyon egyedi helyek, melyek önmagukban is képesek látogatókat vonzani (UKK National Park, Disneyland Paris, Suomenlinna Fortress www.soumenlinna.fi/en
10
Desztinációk csoportosítása • A desztinációk különbözı kategóriák alapján csoportosíthatóak specializációjuknak és fı attrakciójuknak megfelelıen, pl.: – – – – – – – –
Sun Bathing desztinációk www.spain-gancanaria.com Winter Sport desztinációk www.chamonix.com Spa és Wellness desztinációk www.baden-baden.de/tourism Kulturális és történelmi desztinációk www.comune.venezia.it Kongresszusi központok, pl. New York, www.nvcvisit.com Zarándoklat desztinációk www.santiagoturismo.com Játék és szórakozó központok www.lasvegastourism.com Összetett attrakcióval rendelkezı desztinációk www.parisinfo.com (Vuoristo,2002)
11
A versenyelıny megalapozása : •Erıs és egyedi pozicionálás; •„Maradéktalan turisztikai élmény” biztosítása a turistának (magas minıségő szolgáltatások, kitőnı ár/érték arány, kitőnı szervezettségi színvonal); •Kiterjeszti a turizmus elınyeit (hasznát) a közösségi termékekre és élményekre; •Növeli a turizmus bevételeit; •Erıs és élı márka identitást épít a térségnek; •Biztosítja a térség környezeti és gazdasági fenntarthatóságát;
•Pozitívan visszahat a társadalomra.
12
Turizmus az ÚMFT Operatív Programokban Közvetve • A területi infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése • E-közigazgatás • Vállalkozásfejlesztés • Közlekedés fejlesztés • A turizmust támogató képzések erısítése Közvetlenül • A turisztikai vonzerı növelése és a turisztikai infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése Turizmus kapcsolódásai az ÚMFT prioritásaihoz Gazdaságfejlesztés: kis- és középvállalkozások jövedelemtermelı képességének javítása Közlekedésfejlesztés: elérhetıség javítása Társadalmi megújulás: foglalkoztathatóság javítása Környezeti és energetikai fejlesztések: környezetjavító fejlesztések Területfejlesztés: hét regionális operatív program tartalmazza: mintegy 300 mrd Ft támogatás (vonzerőfejlesztésre, desztinációmenedzsment fejlesztésre) Államreform: integrált kistérségi és regionális döntési szintek megerısítése
13
Fenntartható turizmus •
Természeti erıforrások optimális felhasználása, amely egyszerre jelenti a turisztikai kulcstényezık fejlesztését, az alapvetı ökológiai folyamatok fenntartását, és a természeti örökségek és a biodiverzitás megırzését.
•
A helyi közösségek társadalmi és kulturális egyediségének tiszteletbe tartása, amely védelmet jelent az épített és az élı kulturális örökségek, hagyományos értékek számára, valamint hozzájárul a helyi közösség kultúrájának megértéséhez és tolerálásához.
14
• Hosszútávon mőködtethetı gazdasági megoldások létrehozása, amely valamennyi résztvevınek társadalmi és gazdasági elınyöket biztosít, egyenlıen elosztva. Ez magába foglalja a stabil foglalkoztatást, kereseti lehetıségeket, szociális szolgáltatásokat a helyi közösségek számára és hozzájárul a szegénység csillapításához. A fenntartható turizmusfejlesztés feltételezi valamennyi érintett tájékozott részvételét, valamint erıs politikai vezetı szerepet, amely biztosítja a széles részvételt és konszenzusépítést.
Nehézségek a fenntartható turizmus kapcsán
15
– az a vállalati felfogás, miszerint a fenntartható turizmus a kormányok ügye – fenntartható turizmus alkalmazható modelljeinek hiánya – a versenytársak lépéseire való válaszlépések kényszere – hazai szakértık hiánya – érintettek érdeklıdésének hiánya – azok a korlátok, melyek a vállalatok hírnevén nyugszanak – azok a tényezık, melyek fıként a magánszektor által kontrolláltak – árérzékenység
16
Versenyképesség feltétele: • „Az, ami egy turisztikai desztinációt valóban versenyképessé tesz, az a képesség, amely – növelni képes a turisztikai kiadásokat, – folyamatosan növelni képes a desztináció vonzerejét a turisták számára, – kielégíti szükségleteiket, emlékezetes élményeket biztosít számukra – és mindezt jövedelmezı módon teszi, – miközben a desztináció lakosainak jólétét biztosítja, – és megvédi a természeti tıkét a jövı generációi számára.” (Richie and Crouch, 2003)
17
A turizmus versenyképességének növelése 1. 2. 3. 4.
Vonzerıfejlesztés - termékfejlesztés alapja Infrastruktúra - elérhetıség, turizmus kiszolgálása Turisztikai termékfejlesztés Nemzeti stratégia meghatározza a prioritásokat Marketing - turisztikai szolgáltatások piacra vitele
turizmusfejlesztési
A turisztikai fejlesztések fı területei 2007 – 2013: 1.
Termálvagyonunk turisztikai hasznosítása: gyógyhelyek fejlesztése, mőemléki gyógyfürdık felújítása, a fürdıkre épülı egészségügyi szolgáltatások bıvítése 2. Kiemelt turisztikai célterületek fejlesztése: Balaton, a Duna és a Tisza természeti adottságainak turisztikai hasznosítása: kikötık létrehozása, szálláshelyek bıvítése, szabadidıs szolgáltatások kialakítása 3. Kulturális örökségünk megırzése, turisztikai hasznosítása 4. Konferenciaturizmus fejlesztése (új kongresszusi központ a fıvárosban és több nagyvárosban)
18
Turizmus - politika Magyarországon A turizmussal kapcsolatos államigazgatási és koordinációs feladatokat 2005. január elsejétıl, önálló, országos hatáskörő kormányhivatalként a Magyar Turisztikai Hivatal látta el - 296/2004. (X. 28.) Korm. rendelet A 2006-tól kezdıdı kormányzati ciklusban az ágazat felügyeletét az Önkormányzati és Területfejlesztési Minisztérium Turisztikai Szakállamtitkársága látja el.- 149/2006. (VII.21.) Korm. Rendelet A kormány 2005. szeptember 28-ai ülésén megtárgyalta, majd 1100/2005. (X. 7.) Korm. határozatával elfogadta a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiát A rendszerváltoztatás óta hiányzott egy átfogó stratégia, amely hosszú távra, parlamenti ciklusokat átívelıen kijelöli a turizmus fejlesztési irányait Az uniós csatlakozás idıszerővé tette e hiánypótlását,az új típusú fejlesztéspolitika megvalósítását A most elkészült stratégia, kapcsolódva az EU költségvetési ciklusához 2013-ig vázolja a fejlesztési irányokat
Jövıt formáló fejlesztési dokumentumok • Országos Fejlesztéspolitikai Koncepció - OFK • Országos Területfejlesztési Koncepció - OTK • Nemzeti turizmusfejlesztési stratégia – NTS
19
Nemzeti Turizmusfejlesztési Stratégia Új megközelítés: a turizmus nem csupán egy gazdasági ágazatként jelenik meg, hanem az élet részeként Fı cél az életminıség javítása a turizmus által úgy, az ágazat járuljon hozzá a fenntarthatósághoz A turizmus gazdasági jelentıségét továbbra is fontosnak tartva hangsúlyozza a stratégia, hogy a turizmus haszna több, mint a devizabevételek megjelenése a nemzetgazdaságban.
Az NTS kiemelt termékei: • Egészségturizmus • Örökségturizmus • Kongresszusi turizmus
20
Forrásigény 9 évre: 1 178 mrd Ft (EU + hazai állami, helyi és magánfinanszírozás)
A turistafogadás feltételeinek javítása
Emberközpontú és hosszú távon jövedelmezı fejlıdés
•A hazai turizmus versenyképességének növelése •A turizmus életminıségre gyakorolt hatásainak optimalizálása
Attrakciófejlesztés •A turisztikai attrakciók elérhetıségének javítása •A turisták komfortérzetének növelése
Emberi erıforrás fejlesztés
NTS 20052005-2013
•Az oktatási rendszer munkaerı-piaci igényeknek megfelelı átalakítása •Stabil foglalkoztatási környezet kialakítása •Szemléletformálás
•Termékfejlesztés •Desztináció fejlesztés •Kiemelt desztinációk fejlesztése
Hatékony mőködési rendszer kialakítása
•Helyi desztináció menedzsment szervezet kialakítása •Regionális intézményrendszer átalakítása •A turisztikai intézményrendszer piramisának talpra állítása
21
A teljes fejleszté fejlesztési program hatá hatásai az idı idıszak vé végén (Ví (Vízió zió, 20132013-ra) o Turizmus GDP-hez való közvetlen és közvetett hozzájárulása megközelíti a 10%-ot o kereskedelmi vendégéjszakák száma meghaladja a 24 milliót (vendégek száma eléri a 8 milliót) (2011-ben 20,616 millió) o Külföldi vendégek 1 fıre jutó átlagos költése eléri az 500 eurót (2012-ben 1fı/1 nap =17,3 ezer Ft) o Növekszik a foglalkoztatás, javul a turizmusban dolgozók életminısége, átlagkeresete (eléri az országos átlagkeresetet) o Csökken a turizmus térbeli és idıbeli koncentrációja o A jelentıs mértékő turisztikai beruházások komoly építıipari keresletet jelentenek o A mezıgazdaságból élık nagy számának kiegészítı jövedelemforrást jelent a turizmus
22
23
Turisztikai régiók 1. Nyugat-Dunántúl 2. Közép-Dunántúl 3. Balaton 4. Dél-Dunántúl 5. Budapest-Közép-Dunavidék 6. Dél-Alföld 7. Észak-Magyarország 8. Tisza-tó 9. Észak-Alföld
Turizmusfejlesztési stratégia – 2020-ig,
24
(vitairat 2011, turizmusfejlesztési koncepció: 2012.., turizmustörvény: 2013) Jövőkép: 2020-ra Magyarország Európa vezető egészségturisztikai desztinációja • •
Gyógyító Magyarország program: az egészségturizmus két fő húzóágazata: 1. Termálvízre épülő 2. Egészségiparra épülő Versenyképes turisztikai szektor erős helyi és térségi desztinációmenedzsment szervezetekkel
Célkifűzések: 1. Versenyképesség javítása • 1.1 A turizmusra vonatkozó áttekinthető jogi szabályozás • 1.2 Turizmushoz kapcsolódó adózás, vállalkozásbarát közgazdasági környezet kialakítása • 1.3 Turisztikai mikro-, kis- és középvállalkozások piaci pozícióinak erősítése 2. Munkahelyteremtés • 2.1 A turisztikai szolgáltatások (vonzerők, szálláshelyek, vendéglátás....) foglalkoztatási szerepének erősítése • 2.2 Az egészségipari szektorok foglalkoztatási lehetőségeinek fejlesztése • 2.3 Az önkéntes munka feltételeinek és elismertségének kialakítása 3. Fenntarthatóság, társadalmi felelősségvállalás • 3.1 A vállalkozások fogyasztóvédelem iránti elkötelezettsége, a lakosság tudatos turisztikai fogyasztói szemlélete • 3.2 Vállalkozások társadalmi felelősségvállalása (tisztességes üzleti magatartás), turisztikai etikai kódexek • 3.3 Környezettudatos és klímabarát viselkedés (szolgáltatói és turista) erősítése • 3.4 A fogyatékosok, hátrányos helyzetűek egyenlő esélyű részvétel a turizmusban 4. Hatékony érdekérvényesítés a turizmus szektorban rendelkezésre álló források megszerzésére • 4.1 A helyi-, térségi-, regionális és nemzeti turisztikai desztináció menedzsment hálózat kialakítása • 4.2 Az önkormányzatok idegenforgalmi adóbevételének turisztikai célú felhasználása • 4.3 Hazai és európai uniós fejlesztési források optimális felhasználása 5. Piaci kereslet által vezérelt és innováción alapuló kínálatfejlesztés és ennek megfelelő marketing kommunikáció • 5.1 Termék-specifikus célok • 5.2 Szolgáltatások nemzeti védjegy és minőségi díj rendszer • 5.3 Turisztikai országmárka megalkotása, termék-specifikus marketing tevékenység és turistabarát szemléletformálás.”
25
Köszönöm a figyelmet !
