Dr. Kardos Kálmán
Ramazzini 1713-ban már ír a mezőgazdasági munkások gabonapor okozta légzőszervi betegségéről:
„ a torok, a tüdő és a szemek súlyosan károsodottak; a torok kiszárad, a munkás a portól fulladozik, a légutakat porkéreg fedi be, aminek eredménye száraz, makacs köhögés. A szemek erősen gyulladtak és könnyeznek. Majdnem mindenki - aki kenyerét gabonarostálással, -méréssel keresi – nehézlégzéssel küzd, kahexiás és ritkán éli meg az idős kort.”
A mezőgazdaságban bekövetkezett munkabale-setekről, foglalkozási megbetegedésről azonban adataink még hozzávetőlegesnek sem mondha-tók, miután a kis gazdálkodó egységekben a mezőgazdaságban elsősorban családtagok dol-goznak, akik nem tartoznak a munkavédelmi szempontból ellenőrzött és jelentésre kötelezett szervezett munkavégzők körébe. Ungváry, Morvai: Munkaegészségtan
Alkalmazásban állók létszáma a mezőgazdaságban 2000-2008 években (ezer fő) 2850
140
2800
120
2750 100
2700
80
2650
60
2600 2550
40
2500 20 0
2450 4,4 2000
4 2001
3,7 2002
3,5 2003
3,3 2004
3,2 2005
3 2006
2,9 2007
A mezőgazdaságban alkalmazásban állók % Nemzetgazdaságban alkalmazásban állók összesen Eurostat (2009): 2007-ben: 209000 AWUs (annual work units)
2,8 2008
2,8 2400 2009
Bejelentett foglalkozási megbetegedések száma a mezőgazdaság területén 2000-2009 években 70 62 60 50 40 32 30 19
20
15
15 9
10 4
3
10
9 3
2
1
0
0
0
0
0
1
0
2002
2003
2004
2005
2006
2007
2008
2009
0 2000
2001
összes légzőrendszeri megbetegedés
összes foglalkozási megbetegedés
Légzőrendszeri betegség kockázatát rejtő expozíciók a mezőgazdaságban Szerves por Penészgombák és spóráik Baktériumok Atka és exkrétumai Állatszőr, hám Állatok vizelete, széklete Állati takarmány
Szervetlen por Alacsony molekulasúlyú ásványok (szilikát)
Kemikáliák Pesticidek Műtrágyák Festékek Fertőtlenítők
Gázok és füstök -Ammónia, metán, kénhidrogén,
szén-dioxid -Silógázok (nitrogén- oxidok) -Hegesztőfüstök (nitrogén-oxidok, ózon, fémek) -Kipufogógázok (nitrogén-oxidok, szilárd részecskék)
Infekciók Bovin tbc (mycobacterium bovis) Psittacosis (Chlamydia psittaci) Q láz (Coxiella burneti) Brucellózis (B. melitensis B. suis) Anthrax (B. anthracis)
Mezőgazdasági telephelyeken a szállóporban mérhető fontosabb összetevők
Por (total) Organikus és anorganikus por (szilícium-dioxid tartalom) Gombák és aktinomyceták spóraszáma Endotoxinok Baktériumok Aspergillus és Penicillium extracelluláris polisacharyd antigénje Peptidoglikánok Atkák (atka szám/ m3) H2S (hidrogén-szulfid) NH3 (ammónia) W. Eduard. Chest 2009.
A mezőgazdaságban előforduló leggyakoribb légzőszervi megbetegedések Rhinitis allergica Asthma bronchiale Extrinsic allergiás alveolitis (hypersensitiv pneumonitis) Szerves por toxikus szindróma (ODTS) COPD Bronchitis chr. Toxikus gáz inhalatio (NH3, H2S, CO2, N-oxidok, stb.) Légúti fertőző betegségek (psittacosis, brucellosis, tularemia, leptospirosis, stb.)
Toxin láz (ODTS) Az inhalációs láz szerves vagy szervetlen porok, füstök, gázok által előidézet jóindulatú influenza szerű lázzal járó tünetegyüttes mely rendszerint nem jár radiológiai elváltozással. Szerves porok (mikroorganizmus, gram-negatív baktérium-vagy gomba toxin, esetleg enzim) által okozott formáját toxinláznak nevezzük (angol rövidítéssel ODTS Organic Dust Toxic Syndrome).
Toxin láz (ODTS) A szerves por szennyezettség mérésére a munkahelyi levegő peptidoglikan, endotoxin, lipopoliszaharida szintjét mint markereket használják. A peptidoglikan a gram pozitív baktériumok falának alkotó eleme, a lipopoliszaharida a gram negatív baktériumokban fordul elő. Tejfeldolgozó kisüzemben kizárólag a hét eleji sajt oltás kapcsán az ott dolgozó alkalmazottnál hidegrázás, láz, végtagfájdalmak, mellkasi diszkomfort érzés jelentkezett mely másnapra rendeződött.
A foglalkozási asthma felosztása A foglalkozással összefüggő (work-related) asthma
Foglalkozási asthma Immunológiai eredetű Mechanizmus Klinikai kép
IgE mediált
Részben ismeretlen
Latencia periodus Nagy molekula súlyú anyagok által kiváltott
Kis molekula súlyú anyagok által kiváltott
Nem immunológiai eredetű Acut irritánsok által kiváltott (RADS) Nincs latencia
Munkahelyen súlyosbodó (work aggraveted aszthma)
ismeretlen
A foglalkozási aszthma kivizsgálásának menete 1. Anamnézis felvétele - munkaanamnesis (van-e allergizáló anyag a munkahelyen, mi az) - családi és egyéni anamnesisben szereplő allergológiai és légzőszervi betegségek, a jellegzetes klinikai tünetek (conjuctivitis, rhinitis, dyspnoe összefüggése a munkavégzéssel) 2. Fizikális vizsgálat 3. Nyugalmi légzésfunkciós vizsgálat (spirometria, testplethysmographia) 4. Mellkas rtg. 5. Bőrpróba (Prick teszt) általános inhalatív környezeti allergénekkel a meglevő foglalkozási allergénekkel (különböző állatszőrök, gabonafélék, textíliák)
Csak Intézetben végezhető vizsgálatok: 6. Aspecifikus inhalatios provokáció [acetilcholin (metacholin), hisztamin, KCl] 7. Specifikus inhalatios provokáció (Munkahelyi feltételeket imitáló inhalatív provokáció a FEV 1 és a Raw regisztrálása 5-6 órán át.)
Ajánlott vizsgálatok: 8. Orrmelléküreg rtg. 9. Fül- orr- gégészeti vizsgálat 10. Laboratóriumi vizsgálatok (We, teljes vérkép, orrváladék kenet, esetleg specifikus IgE) 11. Szükség esetén pharmacodinamiás teszt elvégzése
Foglalkozási aszthmával bejelentett betegek száma (1997-2013)
A kilégzett nitrogén-monoxid (NO) gyulladásos biomarker, rövidítése FENO (fractioned exhaled nitricoxid) (magyar használatra: forszírozott exspiratonikus NO)
Biomarker: valamely molekula vagy anyag amely tükrözi a betegség aktivitását, progreszióra való hajlamát. Gyulladásos biomarker a gyulladás jellegét, intenzitását jelzi. 1991-ben vált ismerté, hogy a kilégzett levegő tartalmaz NO-t (Gustafson)
A kilégzett összefügg:
levegő
NO
koncentrációja
–a légúti hyperrektivitással –a vér és köpet eozinofil sejtszámával –indukált köpetben az eozinofil kationos protein szintjével –az asztmás légúti gyulladás intenzitásával de nem függ légzésfunkcióval.
össze
a
A kilégzett levegő NO szintjének mérése – 80-90% prediktív értékkel előre jelezheti az asztmás állapot romlását (therápia beállítás) – Tünetmentes állapotban, normál légzésfunkció mellett jelezheti atopiás gyulladás fennállását (szűrővizsgálatok) – Jelzi, hol lehet a steroid therápiát hatékonyan alkalmazni – Steroid therápia jelentősen leukotrién-antagonisták (zafirlukost, montelukast) mérsékelten, B2 adrenerg szerek nem csökkentik a FENO értéket (betegcompliance vizsgálatok) (COPD-nél szteroidok hatékonyságának prognosztizálása).
A kilégzet levegő NO koncentrációja asztmás beteg kezelése elött és után
Extrinsic allergiás alveolitis (Hypersensitiv pneumonitis) Neutrofil leukocytás alveolitis Lymphocytás alveolitis Granulomás pneumonitis
Folytatódó antigén expositio → Progressiv interstitialis fibrosis
Extrinsic allergiás alveolitis Tünetek:
(6-8 órával az expositio után): köhögés, hidegrázás, láz,
nehézlégzés/cyanosis, fejfájás, ízületi panaszok
Fizikális eltérés: crepitatio Labor eltérés: neutrophil leukocytosis, se IgG emelkedett BAL: lymphocytosis (supressor T sejtek) macrophagok Mellkas rtg.: foltos infiltratio Légzésfunkció:
restrictiv ventillációs zavar, diffúziós zavar
Vérgáz: hypoxaemia
Az extrinsic allergiás alveolitis stádiumai Tünetek jelentkezése
Klinikai kép
HRCT lelet
Immunpathologia
Prognózis
akut
4-48 óra
láz, hidegrázás, köhögés, fájdalom, hypoxaemia
„Ground-glass” infiltratumok
alveolitis, immunkomplexek
Jó
szubakut
hetektől 4 hónapig
nehézlégzés, köhögés, időszakos fellobbanások
Micronodularis elváltozások, air trapping
granulomák, bronchiolitis
Jó
krónikus
4 hónaptól évekig
nehézlégzés, köhögés, fáradékonyság, fogyás
emphysema, fibrosis, +/- lépesméz tüdő
lymphocytas infiltratio és fibrosis, neutrofilok medialta restrictiv elváltozások
rossz
R. I., 40 éves komposztüzem zsákoló Anamnézis: 2 éve hypertonia, 1,5 hónapnyi munka után láz, száraz köhögés, nehézlégzés, fáradékonyság
Mellkasröntgen: foltos infiltratum → hospitalizálás (2000. ápr. 17.) Dg.: tüdőgyulladás → javul. Újra dolgozik → panaszok kiújulnak → hospitalizálás (2000. máj. 25.)
Légzésfunkció: Vérgáz:
FVC: 2,94 L, 60,3%,
Tiff: 83%
pO2: 60 Hgmm, pCO2: 35,7 Hgmm
OKK-OMFI ápr. 20.: Bo. Rekesz felett halk crepitatio Spirometria: norm. Diffúzió: (transu faktor: 1,36 mmol/minxkPax1 – 68,3%)
Preventív intézkedések lehetősége a mezőgazdaságban
Jó szellőzés biztosítása Gáz és porképződés csökkentése Megfelelő tárolás (Nedvesség!)
(penészgombák, mikroorganizmusok növekedésének akadályozása) Légszűrővel ellátott zárt kabinú traktorok és munkagépek automata etetőrendszer elszívók alkalmazása Más lehetőség híján egyéni védőeszközök
Összehasonlító vizsgálatok bizonyították, hogy a páratartalom érzékelővel és automata ventillációval ellátott istállókban dolgozóknál jobbak a légzésfunkciós értékek, mint a korszerűtlen, rosszul szellőző állattartó telepek alkalmazottainál. (K. Radon és mtsai Occup. Environ. Med. 2001.)
Köszönöm a Figyelmet!
