19 óra 17 óra
19 óra
21 óra 21 óra
18.30 7 Cs 8P Ragadozók Fehér szalag 9 Sz 10 V Michael Haneke, 2009 Antal Nimród, 2010 A történelem utáni Lanczkor Gábor estje 11 H nemzedék – felolvasás Fehér László – Pósfai Györ‡ írói estje 12 K Szörényi felolvasás szalag Tamás – Darvasi mesék – 13 Sz Pavlovits Michael Haneke, 2009 könyvbemutató felolvasás Hajtûkanyar – 14 Cs 15.30 Radírfej Szellemíró irodalmi est Vendég: Alek Popov bolgár író, 15 P a Londoni küldetés szerzõje 20.30 Londoni küldetés 16 Sz Szellemíró 17 V 18 H Made in India – táncest Roman Polanski, 2010 21.30 Dr. Strangelove 19 K Szo lidaritás-nap 20 Sz 21 Cs 19.00 Holmi est 22 P 23 Sz Hét perc 24 V a mennyországban 25 H 26 K Omri Givon, 2008 27 Sz 28 Cs Az út Baaria 29 P John Hillcoat, 2009 Jazzmozdony 30 Sz Giuseppe Tornatore, 2009 Halloween-parti 31 V Az út 18.30 1H Baaria Az út 2K Giuseppe Tornatore, 2009 3 Sz Gran Torino John Hillcoat, 2009
Grand Café végállomás Október 11., hétfõ, 17 óra
Lanczkor Gábor regényének bemutatója A mindennapit ma (Kalligram, 2010)
Lanckor Gábor Faludy-, Gérecz Attila- és Príma Junior-díjas díjas költõ, a szegedi bölcsészkar PhD hallgatója. Nevezték már ¯atal Poeta Doctusnak is a mûveiben fellelhetõ súlyosan na‡ mûveltséganyag miatt, de ez alkotói szemléletmódjának csak e‡ik szegmensét képviseli. „Az 1989 után felnövõ huszonévesek szelíd, ám hajthatatlan továbblépése, másfelé tekintése, a nyelvhez való élesen eltérõ viszonyulása ¯‡elhetõ meg... Illetve az erõs minõségérzék, a szövegalakítás biztonsága, a ha‡ományhoz való erõs hozzányúlás, és a választásban rejlõ csendes ítéletmondás. A ma‡ar irodalom eddig ismert kánona, tessék ¯‡elni, most változik meg és sokkal radikálisabban, mint ’89 után bárki is gondolta...” Borbély Szilárd •Mûvei: A tiszta ész (JAK/L’Harmattan K., 2005), Fehér Daloskönyv (L’Harmattan K., 2007), Vissza Londonba. Tizene‡ hónap a National Galleryben és a Tate Modernben (Kalligram K., 2008) •Regénye: A mindennapit ma (Kalligram K., 2010) www.lanczkor.hu Beszélgetõtársa: Len‡el Zoltán költõ, a szegedi e‡etem bölcsészkarának PhD hallgatója. •Verseskötete: Csillagbörtön (Fiatal Írók Szövetsége, 2010)
1
Október 11., hétfõ, 19 óra
A történelem utáni nemzedék Dunajcsik Mátyással, Krusovszky Dénessel, Lázár Bence Andrással és Nemes Z. Márióval Gaborják Ádám (SZTE), Sinkovicz László (SZTE) és Szabó István Zoltán (SZTE) beszélgetnek Az SZTE Kulturális Iroda szervezésében Dunajcsik Mátyás
Krusovszky Dénes
Lázár Bence András
Nemes Z. Márió
2
Dunajcsik Mátyás (1983, Budapest) költõ, író, mûfordító és kritikus. Az ezredforduló környékén kezdett el publikálni, azóta versei, novellái, fordításai és kritikái az összes vezetõ irodalmi folyóiratban megjelentek. 2006-ban költõi tevékenységéért elnyerte a Ma‡ar Rádió Petõ¯ Sándor Ösztöndíját. A JAK, a Ma‡ar PEN Club és a Mûfordítók E‡esületének tagja. 2005 és 2009 között részt vett a tizene‡ ¯atal lírikust tömörítõ Telep Csoport munkájában. Elsõ kötete, a Repülési kézikönyv 2007-ben jelent meg a JAK-füzetek sorozatban a L’Harmattan kiadó gondozásában, kedvese, Korai Zsolt illusztrációival. Fordítóként fõleg klasszikus és kortárs francia és belga szerzõk mûveit ülteti át ma‡arra, például Charles Baudelaire, Arthur Rimbaud, Marguerite Duras, Maurice Blanchot, William CliŸ, Carl Norac, Laurent de Graeve és mások írásait. 2005-tõl kezdve ír kritikákat a kortárs ma‡ar irodalomról, és esszéket Marcel Proust és Thomas Mann mûveirõl. Jelenleg az ELTE BTK esztétika-francia szakos, végzõs hallgatója. Krusovszky Dénes (1982, Debrecen) költõ, kritikus, a Puskin Utca és az Ex Symposion folyóiratok valamint a József Attila Kör Világirodalmi Sorozatának szerkesztõje. Versei, kritikái és fordításai számos irodalmi folyóiratban hetilapban és antológiában olvashatók. Alapító tagja volt 2005 és 2009 között a Telep Csoportnak. Tagja a JAK-nak és a Szépírók Társaságának. Mûvei: Az Összes nevem (versek), Széphalom Könyvmûhely, 2006, Elromlani milyen (versek), Kalligram, 2009. Lázár Bence András (1989, Szeged) 2005-ben a Szegedi Írók Társasága által kiírt „Szögedi Szép Szó” vers- és prózaíró pályázaton bronz fokozatot, majd az „Író-Deák” vers- és prózaíró pályázaton 14–18 éves kategóriában szintén bronz fokozatot nyert, meghívást kapott a Kárpátmedencei diákírók, diákköltõk sárvári találkozójára. Írásait a Vigilia és a Szegedi Szép Szó publikálta, interneten elsõ alkalommal 2007 õszén jelent meg. 2008-ban a Kárpát-medencei diákírók, diákköltõk országos találkozóján vers kategóriában arany minõsítést kapott, az Író-Deák és a Deákpoézis-2008 országos verspályázatokon elsõ helyezést ért el. Írásai legutóbb a Szegedi E‡etem, Megint Nyugat, Ma‡ar Napló, Esõ folyóiratokban jelentek meg. A Ho‡Öt antológia szerzõje. Nemes Z. Márió (1982, Ajka) 2001-ben a pápai Petõ¯ Sándor Gimnáziumban szerzett érettségit. Jelenleg az ELTE BTK esztétika¯lozó¯a szakán folytat tanulmányokat. Verseket és prózát 1996 óta ír. Publikált már a Parnasszus, Új Forrás, Új Horizont, Hitel, Prae, Napút, Új Holnap, Szépirodalmi Fi‡elõ címû folyóiratokban. 2005 óta a JAK és a FISZ tagja. Képzõmûvészeti kritikákat és ¯lmesztétikai írásokat készít a Balkon, Filmvilág, Ma‡ar Építõmûvészet és a Sokkmagazin számára.
3
Október 12. kedd, 17 óra
Na‡követi rémtörténetek Szörényi László, az SZTE Neolatin Tanszékének professzora, s e‡ben az MTA Irodalomtudományi Intézetének igazgatója, 1973 óta tanít a szegedi Bölcsészkaron ma‡ar- és világirodalmat. Az antikvitástól a kortárs ma‡ar prózáig ívelõ lenyûgözõ mûveltsége rendkívüli humorérzékkel és mesélõkedvvel párosul. 1991 és 1995 között hazánk na‡követe volt Olaszországban – az ekkor szerzett nem mindennapi élményeit idén kezdte anekdotikus kisprózai szövegekben megírni. E valós és megdöbbentõ „rémtörténetekbõl” hallhatunk néhány fejezetet.
Közremûködik Borovics Tamás, a Szegedi Nemzeti Színház mûvésze
4
Október 12. kedd, 19 óra
Pósfai Györ‡ írói estje
Pósfai Györ‡ természettudós, az SZBK Biokémiai Intézetének igazgatója. Széles körben elismert, nemzetközi jelentõségû tudományos tevékenysége mellett szépírói munkássága is ¯‡elmet érdemel. Elsõsorban kisprózai mûveket ír sajátosan fanyar humorral átszõtt, Örkényre, olykor Kafkára emlékeztetõ hangütéssel. Tudósi és szépírói érzékenység is ihlette a Ma‡arország legna‡obb fáinak pontos helyét és földrajzi koordinátáit meghatározó reprezentatív képeskönyvét, melyhez Nádas Péter írt utószót. Legutóbbi prózai kötetének kiadói ajánlása: ...valóság és absztrakció, légiesség és tenyeres-talpasság mindig í‡, e‡üttesen, kéz a kézben járnak ezekben az írásokban – e‡ik sem törekszik semmiféle kizárólagosságra. Tull úr történetei nem elmesélhetõ történetek – mindig, minden pillanatában valami egészen váratlan esemény beiktatásával dramaturgiai csavarodás képes bekövetkezni. Hol a valóság válik mesévé, hol egész fordítva, a mese valósággá, hol a legszebb, legabsztraktabb képességekkel rendelkezik az ember, hol a legsötétebb gonoszságokkal. •Mûvei: Friss Cipó – történetek (Kortárs K., 1999), Vadakrul (Kortárs K., 2002), Ma‡arország legna‡obb fái – Dendrománia (Alexandra K., 2005), Tull úr intenzív élete (Kortárs K., 2010)
5
Október 13., szerda, 17 óra
Pavlovits Tamás könyvének bemutatója Blaise Pascal – A természettudománytól a vallási apológiáig (Attraktor, 2010) A hazánkban is rendkívül népszerû francia ¯lozófus bölcseletérõl szóló elsõ átfogó, ma‡ar nyelvû monográ¯a, amely részletesen ismerteti Pascal életét és életmûvét, a matematikai, természettudományos mûveitõl a vallási iratokon át a Gondolatok-ig, s a társadalmi-szellemi környezetet, amelyben alkotott. A kötet záró fejezete a fõmû, a Gondolatok újszerû megközelítését és elemzését adja. A szerzõvel Sutyák Tibor beszélget. Pavlovits Tamás ¯lozó¯a, ma‡ar és francia szakon végzett Szegeden, a Sorbonne-on doktorált, az SZTE BTK Filozó¯a Tanszékének munkatársa. Fõ kutatási területe Pascal ¯lozó¯ája és a klaszszikus francia ¯lozó¯a. Filozó¯ai gondolkodását különösen a meta¯zikai és a morális problémák valamint a kulturális tradíciók iránti nyitottság jellemzi. Számos publikációja jelent meg ma‡ar és francia nyelven. •További mûve: Blaise Pascal, Írások a szerelem szenvedélyérõl, a geometriai gondolkodásról és a ke‡elemrõl, fordítás, ¯lológiai bevezetõ, je‡zetek, kísérõ tanulmány, Budapest, OSIRIS, 1999 Sutyák Tibor az ELTÉ-n végezte el a ¯lozó¯a szakot, majd a debreceni e‡etem doktori iskoláján szerzett PhD fokozatot Vajda Mihály tanítványaként. Az SZTE BTK Filozó¯a Tanszékének oktatója. Fõ kutatási területe a huszadik századi francia ¯lozó¯a, de foglalkozik emellett az angolszász analitikus ¯lozó¯ával és Friedrich Nietzschével is. Monográ¯át írt Michel Foucault ¯lozó¯ájáról. Filozó¯ai irányultságát elsõsorban a tudat¯lozó¯a, a freudi pszichoanalízis (fõleg annak francia, lacan-i recepciója) és a strukturalizmus határozza meg. •Mûvei: Michel Foucault gondolkodása (Attraktor, 2007.), A Freudelv. A pszichoanalízis mint lélek¯lozó¯a (Kalligram, 2008.)
6
Október 13., szerda, 19 óra
Darvasi mesék
Darvasi Lászlónak az elmúlt évben mutattuk be Virágzabálók címû na‡regényét, hovatovább e‡ konferenciát is kanyarítottunk köré. Ez alkalommal a szerzõ készülõ meséskönyvébõl olvas fel részleteket, melyek nem kevésbé szólnak felnõtteknek is. A mesék e‡szerre barangolnak a ‡ermeki fantázia, a humor, a történelem, a horror, az emberi esendõségek tartományában, s talán nem járunk messze az igazságtól, ha azt mondjuk, új mese-mûfaj van születõben. • Mûvei: Horger Antal Párisban (versek), 1991, A portugálok (versek és elbeszélések), 1992, A veinhageni rózsabokrok (elbeszélések), 1993, A vonal alatt (Szív Ernõ néven; tárcák), 1994, A Borgognoni-féle szomorúság (elbeszélések), 1994, A Kleofás-képregény (históriák, legendák és képregények), 1995, Ho‡an csábítsuk el a könyvtáros kisasszonyt? (tárcák; Szív Ernõ néven), 1997, Szerelmem, Dumumba elvtársnõ (elbeszélések), 1998, A könnymutatványosok legendája (regény), 1999, Szerezni e‡ nõt (háborús novellák), 2000, A lojangi kutyavadászok. Kínai novellák, 2002, Trapiti, ava‡ a na‡ tökfõzelékháború (meseregény), 2002, Trapiti és a borzasztó nyúl (meseregény) 2004, A világ legboldogabb zenekara (válogatott novellák) 2006, A titokzatos világválogatott (rövidprózák) 2006, Virágzabálók (regény) 2009
7
Október 14., csütörtök, 19 óra
Hajtûkanyar Somo‡i Arankával, Tallér Edinával és Zilahi Annával Milián Orsolya (SZTE) és Gyön‡ösi Nikolett (SZTE) beszélgetnek Az SZTE Kulturális Iroda szervezésében
Somo‡i Aranka programozó matematikus, vállalkozó. Két éve publikál irodalmi folyóiratokban, szabadversei és prózái jelentek meg a Parnasszusban, az Ex Symposionban, az Új Dunatájban, a Mozgó Világban, a Kalligramban. Alapító tagja a Hajtûkanyarnak és az Irodalmi Sátor E‡esületnek.
Tallér Edina újságíró, televíziós mûsorvezetõ. A Hajtûjanyar és az Irodalmi Sátor E‡esület alapító tagja. 2007 óta publikál szépirodalmi szövegeket, többek között az ÉS-ben, a Mûútban, a Holmiban, az Alföldben, a Mozgó Világban. Idén jelent meg elsõ regénye a Kalligram Kiadónál A húsevõ címmel, illetve e‡felvonásos drámája E‡ perccel tovább címmel a Mozgó Világban.
Zilahi Anna a Budapesti Corvinus E‡etem és az ELTE hallgatója. A Hajtûkanyar és a Körhinta Kör irodalmi csoportok tagja. Eddig a Mûútban, az Új Forrásban, az Irodalmi Jelenben és a Váradban jelentek meg versei és prózái.
8
Október 15., péntek
VI. Szegedi Bolgár Kulturális Napok 19 óra • Vendég: Alek Popov bolgár író, a Londoni küldetés címû regény szerzõje. Beszélgetõtársak: Bagi Ibolya és Farkas Baráthi Mónika (SZTE BTK Szláv Intézet)
Alek Popov próza- és drámaíró 1966-ban született Szófiában. Hét novelláskötet és két regény szerzõje. Elsõ regényébõl a közelmúltban készült nagy sikerû film.
20.30 óra • Londoni küldetés (Mission London) – 2010, bolgár– magyar–angol ¯lm, rendezte: Dimitar Mitovski, forgatókönyv: Alek Popov regénye nyomán, kép: Nenad Boroevich, szereplõk: Julian Vergov, Ana Papadopulu, Lyubomir Neikov, Georgij Staikov, Ernestina Shinova, Alan Ford, Ralph Brown Hogy minek köszönheti Popov rendkívüli népszerûségét a hazájában, arra több lehetséges válasz is elképzelhetõ. Ismert, hogy az olvasók kedvelik a klasszikus elbeszélésmódot, élvezik, ha a történetek a magukfajta hétköznapi emberekrõl szólnak, akik abszurd helyzetbe kerülnek, ha a próza szellemes és szórakoztató. És az is biztos, hogy a szerzõ egy jottányit sem enged a tömegigénynek, azaz soha sem nyúl olcsó fogásokhoz. Londoni küldetés címû regényét, mely már magyarul is olvasható, több európai kritikus is a „kelet-európai rendszerváltás regényeként” emlegeti. Tény, hogy a Londoni küldetésen kívül térségünkben kevés színvonalas irodalmi mû született az átmenet idõszakáról, talán még Kertész Imre Jegyzõkönyv címû kisregényérõl mondható még el ugyanez. (Krasztev Péter [in.www.kultura.hu])
9
Október 18., hétfõ, 19 óra
„Made in India” Len‡el Katalin kortárs táncmûvész és koreográfus estje
Kata két hónapot töltött idén Észak-Indiában, ahová e‡ utazó nemzetközi mûvészeti fesztiválra hívták meg. Dolgozott e‡ütt helyi mûvészekkel, táncolt a legkülönbözõbb helyszíneken, vonaton, kis falvak utcáin, va‡ éppen e‡ nyomorne‡edben is. A fesztivál ideje alatt létrehozott munkáit mutatja be ezen az estén a szegedi közönségnek. Az est két részbõl áll: az elsõ részben három tánc¯lm kerül bemutatásra, amelyek közül a Blue címû alkotás bekerült az EDIT2010 VI. Nemzetközi Tánc¯lm Fesztivál programjába. Az est második részében e‡ táncelõadásra kerül sor. Az est kísérõprogramjaként e‡ fotóprojektbõl készült kiállítást is megtekinthetõ.
Len‡el Katalin, mielõtt tánccal foglalkozott volna, a Szegedi E‡etemen ma‡ar-angol és összehasonlító irodalomtudomány szakon tanult. 3 évet elvégzett az ausztriai Linzben kortárs tánc illetve pedagógus szakon, ahol BA e‡etemi diplomát szerzett, majd e‡ évig az írországi Daghdha Dance Company rezidens mûvésze volt. 2008-ban megkapta a danceWEB ösztöndíjat. Munkáit hívták többek között mexikói, indiai, len‡el, horvát és osztrák táncfesztiválokra. Az estre a belépõdíj 1 000 Ft
10
Október 19–20.
„mert a szó nem veszhet el”
Emléknap a len‡el Szolidaritás mozgalom 30. évfordulója alkalmából Az SZTE Kulturális Iroda szervezésében 1980. augusztus 31-én a gdanski Lenin hajó‡árban az országos sztrájkhullám után megállapodást írt alá az akkori len‡el kormány és a sztrájkbizottság, e lépéssel jött létre a Szolidaritás Szakszervezet. A mozgalom 30 éves évfordulója alkalmából a konferencia emléket állít a Szolidaritásnak. Teszi ezt e‡részt ú‡, ho‡ körképet ad a korabeli len‡elországi eseményekrõl és ennek hazai vonatkozásairól e‡korú résztvevõk segítségével, valamint megpróbál számot vetni azzal, ho‡ az e‡-két évtizeddel késõbb felnövõ generáció számára milyen tanulságokkal, tapasztalatokkal járhat a mozgalom és célkitûzéseinek ismerete. Október 19., kedd 13.00–14.00 • Szép Tibor elõadása a Szolidaritásról 14.00–16.45 • Andrzej Wajda: A márványember címû ¯lmje 17.00–17.15 • Hancsók Barnabás (ELTE) elõadása: A márványember 17.30–18.00 • Gaborják Ádám (SZTE) elõadása 18.15–19.30 • Beats of freedom 19.45–20.15 • Erõs Gábor (ELTE) elõadása a Beats of freedomról 20.30–21.30 • Kerekasztal beszélgetés; résztvevõk: Balázs Mihály, Galamb Györ‡, Molnár Imre, Takáts József, moderátor: Jankó Attila. A beszélgetés résztvevõi 1980–81-ben a JATE BTK diákjai voltak, és aktívan részt vettek a ma‡arországi eseményekben, illetve reakciókban. Október 20., szerda 13.00–15.30 • Andrzej Wajda: A vasember 15.45–16.15 • Sinkovicz László (SZTE) elõadása A vasemberrõl 16.30–17.00 • Gyön‡ösi Nikolett (SZTE) elõadása 17.15–18.15 • Beszélgetés Andrzej Celinskivel 18.15–20.45 • Karol – az ember, aki pápa lett 21.00–21.30 • Szabó István (SZTE) elõadása Karol Wojtyláról
11
Október 21., csütörtök, 19 óra
A Holmi folyóirat estje
A Holmi címû folyóirat 1989 óta meghatározó szerepet játszik a kortárs ma‡ar irodalomban és bölcseletben. Az évek óta változatlan, decens külsõ garantáltan minõségi tartalmat és nem kevésbé izgalmas diskurzusokat rejt mûvekrõl, alkotói folyamatokról, a ha‡ományhoz való viszonyról. A kortárs ma‡ar irodalmi kánon megteremtésében meghatározó szerepet játszik. Szerkesztõi ‡akorlatának fontos jellemzõje, ho‡ a ma‡ar kultúra és mûvészetelmélet meghatározó trendjei mellett e‡aránt reÏektál az érdemes nemzetközi jelenségekre is. Vendégek: Radnóti Sándor, Várady Szabolcs, Závada Pál, Kõrizs Imre, Mesterházi Mónika, Szabó T. Anna
Radnóti Sándor esztéta, kritikus, az ELTE Esztétika Tanszékének munkatársa. Számos ma‡ar és idegen nyelvû könyv szerzõje, kutatásainak legna‡obb része a mûvészet¯lozó¯a határterületeihez kapcsolódik. A ma‡ar kultúrkritika e‡ik meghatározó, mértékadó személyisége. A Holmi folyóirat e‡ik alapítója. Fõbb mûvei: Mi az, ho‡ beszélgetés? (Magvetõ, 1988), Tisztelt közönség, kulcsot te találj! (Gondolat, 1990), Recrudescunt Vulnera (Cserépfalvi,1990), Hamisítás (Magvetõ, 1995), Mûhelymunka (Csokonai, 2004), Az E‡ és a Sok. Bírálatok és méltatások (Jelenkor, 2010), Jöjj és láss! – a modern mûvészetfogalom keletkezése – Wincelman és következményei (Atlantisz, 2010)
12
Várady Szabolcs író, költõ, mûfordító, a Holmi szerkesztõje. Az Európa Könyvkiadónál dolgozik mint felelõs szerkesztõ, emellett 1989 óta a Holmi versrovatát szerkeszti. Az angolszász irodalomból és bölcseletbõl fordít, ír tanulmányt, kritikát és számos színpadi produkcióhoz dalbetéteket. Költészete az élõbeszéd ironikusra hangolt, játékos-¯lozo¯kus nyelvén szólal meg. Új verseket ritkán publikál, mégis markánsan jelen van a kortárs ma‡ar költészetben. Mûvei: Ha már itt va‡ (versek) Kozmosz, 1981, Hátha nem ú‡ van (versek) Magvetõ, 1988, A rejtett kijárat (Versek, fordítások, próza, e‡ebek) Európa, 2003
Závada Pál író, a Holmi szerkesztõje. Pályáját szociológusként kezdte, majd a Jadviga párnája címû regényének kirobbanó szakmai és közönség sikere azóta is az egyik legtöbbet olvasott szépíróvá avatta. Azóta három regénye, több színpadi mûve jelent meg. A ma‡ar történelmi múlt kibeszéletlen traumái, a ma‡arországi szlovákság sorsa jelentik mûvei mélyáramát, mely fölött lehelet¯nom érzékenységgel ábrázol emberi kapcsolatokat, szenvedélyeket. Fõbb mûvei: Kulákprés (Család- és falutörténeti szociográ¯a, Tótkomlós 1945–1956), Mûvelkut. Int., 1986, Szépirodalmi–Széphalom, 1999, Mielõtt elsötétül (regény, elbeszélések), Jelenkor, 1996, Jadviga párnája (regény), Magvetõ, 1997, Milota (regény), Magvetõ, 2002, A fényképész utókora (regény), Magvetõ, 2004, Idegen testünk (regény), Magvetõ, 2008, 33 szlovák népmes,. 2010, Magvetõ K. Filmjei: Jadviga párnája (forgatókönyv Deák Krisztinával), 2000, Ma‡ar szépség (forgatókönyv Gothár Péterrel), 2003
Kõrizs Imre költõ, tanár, szerkesztõ az ELTE-n klasszika-¯lológiai és magyar szakos tanulmányokat folytatott Doktori dolgozatát a Debreceni Egyetemen klasszika-¯lológiából írta 2008-ban. Versei, fordításai, kritikái és esszéi 1993 óta jelennek meg, fõként a Holmiban. Önálló kötete 2009-ben látott napvilágot Ez az egész címmel. Fõ érdeklõdési területe a Horatius-, a Berzsenyi- és az Ottlik-¯lológia, illetve a római irodalom továbbélése.
13
Mesterházi Mónika költõ, mûfordító 1990-ben végzett az ELTE-n, magyar-angol szakon. Rendszeresen fordít magyarra angol és ír irodalmi szövegeket, elsõ sorban verset, tanulmányokat ír a kortárs magyar költészet alakjairól. 2002-ben védte meg PhD disszertációját Irányzatok a kortárs észak-ír költészetben címmel. Verseskötetekkel ritkán jelentkezik. Nõi érzékenységgel, ¯nom iróniával átitatott tûpontos gondolati költészete egyszerre távolságtartó és szenvedélyes. Költõi munkásságát számos díjjal ismerték el. A Széchenyi Irodalmi és Mûvészeti Akadémia az elmúlt évben tagjai közé választotta. Mûvei: Visszafagyó táblák, Cserépfalvi, 1992, Hol nem volt, Cserépfalvi, 1995, Nem hittem volna, Belvárosi, 1999, Sors bona, Osiris, 2007.
Szabó T. Anna író, költõ, mûfordító Kolozsváron született, 1987-ben települt át Magyarországra, tanulmányait már itt végezte. Jelenleg Budapesten él családjával, férje Dragomán Györ‡ író. Egyetemi évei alatt kezdett publikálni, rendszeresen közöl verseket, esszéket, rövidprózát. PhD disszertációját Szabó Lõrinc Shakespeare-szonettfordításairól írta. Fordította többek között James Joyce, Sylvia Plath, W. B. Yeats, John Updike, Stuart Parker írásait. Gyerekverseket is ír. A nõi létrõl, szerelemrõl, testiségrõl, anyaságról, a hétköznapok tompa fényeirõl, a látható és a látomásos világról szóló, ¯nomra hangolt költészete a kortárs líra értékes, elismert része. Verseskötetei: A madárlépte hó, Belvárosi Könyvkiadó, 1995, Nehézkedés, Magvetõ,1998, Fény, Magvetõ, 2002, Rögzített mozgás, Magvetõ, 2004, Elhagy, Magvetõ, 2006, Villany, Magvetõ,2010
A beszélgetést Mikola Gyöngyi irodalomkritikus vezeti Mikola Gyöngyi kritikus, irodalomtörténész Gyõrött született, a JATE magyar-orosz szakán szerzett diplomát. Szegeden él. A kortárs magyar irodalom folyamatairól, alkotóiról tanulmányokat, kritikákat jelentet meg. A vajdasági irodalom és kultúra egyik legavatottabb hazai ismerõje és közvetítõje. Írásaiban gyakran reflektál a kortárs színház, ¯lm és képzõmûvészet jelenségeire is. Mûvei: A Nagy Konstelláció (Kommentárok Tolnai Ottó poétikájához) Alexandra, Pécs, 2005, A vésõ nyoma (esszék, kommentárok) Kijárat, 2010
14
Egy ember Missoulából… David Lynch Filmklub
…David Lynch így jellemzi magát. Úgy, mintha semmi különleges nem fûzõdne a nevéhez, pedig gyakran úgy tûnik, hogy csak és kizárólag furcsaságokkal, szokatlansággal lehet körülírni mindazt, ami eddig az életmûvét jelentette. Sokféleképpen értékelték már: a posztmodern szürrealistától kezdve a misztikus alkotón át a blöŸmesterig. Tíz egész estés mozifilmmel, több kísérleti rövidfilmmel, reklámspotokkal, sorozatokkal – amelyek közül egyértelmûen kiemelkedik a sorozatok történek legnagyobb fordulópontját jelentõ Twin Peaks – a háta mögött a most 64 éves amerikai rendezõ (és forgatókönyvíró és zeneszerzõ) részben egy a meditáción alapuló stresszmentes oktatást szervezõ alapítványra, részben pedig meteorológiai jelentésekre áldozza idejét. Lynch olyan, mint az osztriga. Van, aki megõrül érte, van, aki rágondolni sem szeret. Egy biztos: aki látta akár egyetlen filmjét is, közömbös biztosan nem maradt iránta. Az év során (2010/11) havonta egyszer idõrendi sorrendben láthatjuk majd együtt az egészestés filmjeit. Két film maradt ki a sorból: az egyik a sorozathoz köthetõ Twin Peaks – Tûzz, jöjj velem!, a másik pedig az Igaz történet (Straight story). Minden film vetítése elõtt olvasható lesz majd rövid ismertetõ, ízelítõ az aktuális filmrõl, ezzel is segítve a tájékozódást. Szeretettel várunk minden érdeklõdõt! Novotny Katalin 2010. október 14. • Radírfej (Eraserhead) – 1977 2010. november 18. • Az elefántember (The Elephant Man) – 1980 2010. december 16. • Dûne (Dune) – 1984 2011. január 20. • Kék bársony (Blue Velvet) – 1986 2011. február 17. • Veszett a világ (Wilde at Heart) – 1990 2011. március 24. • Útvesztõben (Lost Highway) – 1997 2011. április 21. • Mulholland drive – 2001 2011. május 19. • Inland Empire – 2006 A vetítések rövid elõadással és beszélgetéssel a Grand Café mozi és kávézóban havonta egyszer, csütörtökönként 15.30 órakor kezdõdnek. A beszélgetést vezeti: Novotny Katalin Éves bérlet (8 film): 1000 Ft Egy elõadás látogatásának ára: 350 Ft
15
Befogadók és kirekesztõk Juhász Gyula Filmklub 16 éven felülieknek A ¯lmklub témája bonyolult, olyan kérdéseket érint – rasszizmus, szegénység, bevándorlók helyzete, idegenek, más kultúrák, nemi identitások elfogadása – mely minden korosztályt jelentõs mértékben érint és foglalkoztat.
2010. október 6., 19 óra • Amerikai história X – amerikai, 1999, 117Î, rendezte: Tony Kaye „Az én Mein Kampfom” – ezzel a dolgozattal sokkolja tanárait Danny Vinyard (Edward Furlong), aki e‡ébként kiváló tanuló. Talán ez az iromány adta a végsõ lökést, ho‡ bálványozott bátya, Derek (Edward Norton), aki apjuk meg‡ilkolása óta csak a ‡ûlölet ¯lozó¯ája és ‡akorlata szerint él, e‡ hihetetlenül ke‡etlen faji ‡ilkosságot kövessen el, amely „példaértékû” lesz a neonácik, skinhead bandák és a hatóságok elõtt is. A rácsok mögött Derek fokozatosan ráébred az erõszak kétarcúságára. A felkavaró, döbbenetes színészi alakításokkal megtûzdelt ¯lm a rasszizmus súlyos problematikáját próbálja értelmezni.
2010. november 3., 19 óra • Gran Torino – amerikai, 2008, 116Î, rendezte: Clint Eastwood Walt Kowalski (Clint Eastwood), a nyugdíjas autószerelõ csendesen éli mindennapjait. E‡kori szomszédai elköltöztek va‡ meghaltak, helyükbe délkelet-ázsiai bevándorlók költöztek, akiket a koreai háborút megjárt veterán mélységesen lenéz. Elégedetlen mindazzal, amit maga körül lát: saját, elidegenedett ‡erekeivel; a céltalanul lézengõ bandákkal; a latin és afroamerikai tinédzserekkel, akik azt hiszik, övék a környék. Ám e‡ napon olyasmi történik, ami felrázza és megváltoztatja az életét... A ¯lmet a kortárs ¯lmmûvészet emblematikus alakjának, Clint Eastwoodnak zseniális jelenléte teszi felejthetetlenné.
16
2010. november 10., 19 óra • Isten hozott mögött – francia, 208, 106Î, rendezte: Dany Boon
az isten háta
Fõhõsünk e‡ kedves, dél-franciaországi posta alkalmazottja. Felesége e‡ idõ óta rosszkedvû, ú‡ gondolják, ho‡ e‡ riviérai állomáshely jót tenne romló kedélyének. E‡ ostobaság miatt azonban nem délen, hanem a távoli északon kap munkát. Rettenetesen elkeseredik, mert a közvélekedés szerint északon elviselhetetlen az élet, az ott élõk érthetetlenül beszélnek, furcsa szokásaik vannak, e‡szóval az északi kiküldetés valóságos számûzetésnek számít. Munkába állása után azonban fokozatosan szertefoszlanak az elõítéletek... A szeretetteljes iróniával átszõtt ¯lm minden idõk e‡ik legnépszerûbb ¯lmje hazájában. 20 millió francia nézte meg.
2010. november 17., 19 óra • Libanoni keringõ – izraeli–német, 2008, 90Î, rendezte: Ari Folman Az animációs technikával készült megrendítõ ¯lm fõhõse maga az írórendezõ, aki 1982-ben Bejrútban teljesített katonai szolgálatot, a város izraeli megszállása idején. A kibogozhatatlan bonyolultságú közel-keleti konÏiktus vidékén járunk, és kétségünk sem lehet arról, ho‡ bizton megítélhetjük, kinek van igaza. A ¯lm valós történetében az újonnan megválasztott Bashir elnököt felrobbantották a palesztinok, emiatt a fallangisták lemészároltak háromezer embert, amit Izrael közelrõl nézett. A rendezõ utólag próbálja rekonstruálni, mi is történt akkor, ott abban a pár napban, mert valami furcsa amnézia révén nem emlékszik szinte semmire. A ¯lm na‡ erénye, ho‡ a holokausztban elhunyt szülõk ‡ermekeként Folman azt ¯rtatja, ho‡an lehet kérdéseket tisztázni, amikor az identitás a holokauszt történelmi traumájára épül...
17
2010. november 24., 18. óra • rendezte: Jean Marc Wallée
C.R.A.Z.Y.
– kanadai, 2005, 127Î,
A számos tekintélyes díjjal jutalmazott ¯lm hõse e‡ átlagos kanadai családban élõ kamasz¯ú. A hetvenes években járunk, a lázadó tinédzser világához Pink Floyd, Rolling Stones, David Bowie zenéje csakú‡ hozzátartozik, mint a drogok, a szex és a folytonos küzdelem önmagával és apja elvárásaival. Az átlagosnál érzékenyebb ¯ú útkeresésérõl szól ez a ¯lmes családregény, vá‡ainak, nemi identitásának megtalálásáról, s mindez olyan õszintén és hitelesen szólal meg, ho‡ a ¯lm méltán vált kultikussá az elmúlt években.
2010. december 1., 19 óra • Meddõ – ma‡ar dokumentum¯lm, 1995, 73Î, rendezte: Almási Tamás A rendszerváltás utáni ma‡ar ¯lmmûvészet e‡ik legmegrázóbb darabja, amely az ózdi na‡ipar volt munkásainak életét mutatja be: munkanélküliség, szegénység, vashulladék ‡ûjtés, kriminalizáció, rasszizmus és kilakoltatás. A rendezõt a ¯lm elkészülte után arról kérdezték, mit vár a ¯lm bemutatásától, mire azt felelte: „Azt gondoltam, ho‡ megáll a nap, nem lesz holnap, visszafelé repülnek a madarak. Tévedtem. Mindent elképzeltem, csak e‡et nem: ho‡ semmi nem történik majd.”
18
2010. december 8., 19 óra • Papírsárkányok – amerikai, 2007, 122Î, rendezte: Marc Foster Khaled Hosseini na‡ sikerû könyve alapján készült ez a mélyen megrendítõ ¯lm barátságról, pusztító erejû hibákról és a megváltó szeretetrõl. A háború szélén álló, kettészakadt országban ‡önyörû délután van Kabulban – ártatlan sárkányeregetõ verseny – két ‡ermekkori jó barát, Amír és Hasszán is résztvevõ. A ‡õzelem keserû következményeként az e‡ik ¯ú ‡áván elárulja a másikat, és ez tragikus események sorát indítja el. Elszakadnak e‡mástól, és 20 évvel késõbb a már Amerikában élõ Amír visszatér a tálibok által uralt, veszedelmes Afganisztánba, ho‡ szembenézzen a sötét titkokkal, melyek még mindig kísértik õt...
2010. december 15., 18 óra • Cigányok ideje – jugoszláv–angol–olasz, 1998, 140Î, rendezte: Emir Kusturica Szürreális, groteszk balkáni mese a Cigányok ideje, a bosnyák rendezõ e‡ik legtöbbet emlegetett világsikerû alkotása. Hõsei – melyeket többnyire remek amatõr színészek játszanak – jugoszláv, va‡is szerb, szlovén és bosnyák romák, akik a többségi civilizáció határán felhúzott cigánytelepen élik a maguk öntörvényû életét. Ebben a meseországban nem létezik faji diszkrimináció, nincsenek se ‡árak, se földek, ahol robotra fognák õket. A ¯lm ¯atal hõsei azonban kilépnek ebbõl a környezetbõl, és elmennek szerencsét próbálni a na‡világba, ahol minden másképpen mûködik.
19
2010. január 5., 19 óra • Welcome – francia, 2009, 110Î, rendezte: Philippe Lioret A Berlini Filmfesztiválról két díjat is hazavitt francia ¯lmdráma fõszereplõje Bilal (Firat Ayverdi), e‡ 17 éves kurd menekült srác, aki utóbbi három hónapját azzal töltötte, ho‡ keresztülutazta Európát, ho‡ újra e‡ütt lehessen barátnõjével, aki Angliába emigrált. Az utazás végén már Franciaország északi partján jár, szinte karnyújtásnyi távolságra kedvesétõl, amikor kiderül, ho‡ nincs tovább: a bevándorlási törvények értelmében nem juthat át a túlsó partra. A ¯ú elhatározza, ho‡ ha másképp nem me‡, átússza a csatorna jéghideg vizét... „A ¯lm olyan hatást ‡akorolt a francia társadalomra, amely engem is megváltoztatott. Filmkészítõkként kezdtük és polgárokká váltunk” – nyilatkozta a rendezõ.
2010. január 12., 19 óra • rendezte: Andrew Nicol
Gattaca
– amerikai sci-¯, 1997, 102Î,
A Gattaca az eugenetika által kasztokba sorolt emberi társadalomban játszódó sci-¯. Címe a DNS-t alkotó nitrogén tartalmú szerves bázisok (guanin, adenin, timin, citozin) kezdõbetûibõl alkotott szó. A kultusz¯lmnek számító Gattaca fõszereplõje azon kevés emberek e‡ike, akik még „természetes úton” születnek e‡ új, genetikailag megtervezett világban, ahol már a születéskor meg tudják adni a várható élettartamot és betegségeket. Hõsünk a diagnózis szerint nem tökéletes, és elõreláthatólag csupán 30 éves koráig fog élni, ezért nincs esélye arra, ho‡ karriert csináljon – ûrhajós szeretne lenni – e‡ olyan társadalomban, ahol elfogadott a gének meghatározta diszkrimináció. Az õ viszontagságos történetérõl szól a ¯lm Ethan Hawke, Jude Law és Uma Thurman na‡szerû alakításával.
20
2011. január 19., 19 óra • Monsieur Ibrahim és a Korán – francia–török ¯lmdráma, 2003, 94Î, rendezte: François Dupeyron
virágai
A 13 éves Momo (Pierre Boulanger) szomorú sorsú párizsi zsidó kis¯ú. Anyja régen elha‡ta, és aztán az apja is odébbáll. Kiszolgáltatott, e‡edül érzi magát, s csak a Kék utca prostituáltjai nyújtanak neki némi vigaszt. E‡ igaz barátja mégis akad, Monsieur Ibrahim (Omar Sharif), az öreg muzulmán fûszeres, aki még azt is elnézi neki, ho‡ olykor lop a boltjából. Miközben Monsieur Ibrahim kevés szóval, csendes bölcsességgel az életre tanítja Momót, gondoskodó ¯‡elme megváltoztatja a ¯ú életét... A nézõk kedvencének számító ¯lmben nyújtott alakításáért Omar Sharif számos nemzetközi díjban részesült.
2011. január 26., 19 óra • Szabad spanyol, 2007, 96Î, rendezte: Ken Loach
világ – angol–olasz–német–
A társadalomkritikai érzékenységû, az európai ¯lm élvonalához tartozó angol rendezõ, Ken Loach ¯lmjében a szabad világ valójában a rabság világa, angolnak, len‡elnek, ukránnak e‡aránt. Angie-t elbocsátják az állásából, barátnõjével, Rose-zal elhatározzák, ho‡ saját munkaközvetítõ ü‡nökséget alapítanak: bevándorlókat segítenek hamis papírokhoz és munkához jutni. Az üzlet rövidesen jövedelmezõnek bizonyul, és a két lány hamarosan ráérez a siker ízére. Azonban e‡ olyan világban, ahol a kiszolgáltatott munkaerõt aprópénzzel ¯zetik ki, és a törvények azért vannak, ho‡ megszegjék õket, a két lány hamarosan rádöbben, ho‡ a ‡ors meggazdagodásért talán túlságosan na‡ árat kell ¯zetni… E‡ bérlet ára: 1000 Ft E‡ je‡ ára: 350 Ft
21
Októberi ¯lmjeink Úgy esett, hogy ebben a hónapban nehéz fajsúlyú ¯lmek kerülnek nálunk vászonra, ám ez ne vegye el senki kedvét a mozizástól. Mindegyik nagyszerû, a maga nemében hiteles alkotás, van köztük echte ,,mûvész¯lm" (Fehér szalag), hollywoodi mozi (Ragadozók), egy kicsit édeskés Tornatore (Baaria), közel-keleti témát lélektani aspektusból feldolgozó opusz, (Hét perc a mennyországban), házi õrizetbõl rendezett ¯lm noir (Szellemíró), kultregénybõl készített antiutópia (Az út).
7–10. • Ragadozók (Predators) – 2010, amerikai, 107Î, rendezõ: Antal Nimród, forgatókönyv: Alex Litvak, Michael Finch, operatõr: Pados Gyula, zene: John Debney, szereplõk: Adrien Brody (Royce), Laurence Fishburne (Noland), Alice Braga (Isabelle), Danny Trejo (Cuchillo), Topher Grace (Edwin) Mostanában mintha reneszánszokat élnék a nyolcvanas, kilencvenes évek macsó akció¯lmjeinek utánhallásai, folytatásai, remake-jei. Nehéz megmondani, pontosan ki is indította el az oldszkúl hullámot, de az biztos, hogy a Tarantino-Rodriguez párosnak igen nagy szerep jutott benne. Mostanra pedig ott tartunk, hogy Rodriguez saját produkciós cégével készítette el a VHS korszak egyik meghatározó, máig jó szívvel emlegetett ¯lmjének, a Ragadozónak a folytatását – ha a méltatlan és a rajongók által jogosan megvetett Aliens vs. Predators ¯lmeket nem számoljuk, akkor sorrendben a harmadikat. És bár ez a fegyvertény már önmagában elég volna, hogy becsábítson a moziba, a magyar nézõknek van még két különösen jó okuk pénzük mozipénztárnál való elköltésére: a rendezõ és az operatõr. Rodriguez ugyanis személyesen kérte fel Antal Nimródot a ¯lm rendezésére, aki hozta magával hûséges operatõrét, Pados Gyulát. Antal ráadásul annyira élvezte a mexikói fenegyerek bizalmát, hogy teljesen szabad kezet kapott a rendezés során, ami az amerikai stúdiórendszerben igencsak ritka.
22
7–13. • Fehér szalag (Das weisse Band – Eine deutsche Kindergeschichte) – 2009, német–osztrák–francia–olasz, Ÿ., 144Î, rendezõ: Michael Haneke, forgatókönyvíró: Michael Haneke, operatõr: Christian Berger, szereplõk: Christian Friedel (tanár), Leonie Benesch (Eva), Maria-Victoria Dragus (Klara), Leonard Proxauf (Martin), Levin Henning (Adolf), Johanna Busse (Margarete), Thibault Sérié (Gustav), Janina Fautz (Erna) Cannes (2009) – FIPRESCI-díj, Cannes (2009) – Arany Pálma, Európai Filmakadémia (2009) – legjobb ¯lm, legjobb rendezõ, legjobb forgatókönyv, Golden Globe díj (2010) – legjobb idegennyelvû ¯lm, Torontói Nemzetközi Filmfesztivál (2009) – legjobb idegennyelvû ¯lm A német születésû, de Ausztriában nevelkedett Michael Haneke korunk egyik legizgalmasabb rendezõje, akirõl sok fesztiválkedvenc ¯lmje után sem mondhatjuk el, hogy kiszámítható. Rendezett már minimalista drámát éppúgy, mint erõszakos média-kritikát, rejtély-¯lmet vagy épp misztikus áthallásokkal terhes darabot. Legújabb ¯lmjében pedig egy történelmi tabló kereteibe bújtatott társadalmi-pszichológia drámát tár a nézõ elõ, amirõl bátran mondható, hogy eddig is stabilan felfelé ívelõ karrierjének talán legjobb darabjáról van szó. Haneke kizárólag az elsõ világháború elõtti hónapokra és hetekre ¯‡el, e‡ kis falu mindennapi életét követi nyomon, s azokat a szeizmogra¯kus mozgásokat rögzíti, amelyekbõl sok mindenre lehet következtetni, anélkül, ho‡ pontos jóslásokba lehetne bocsátkozni. Ezzel nem azt akarom sugallni, ho‡ Haneke a Fehér szalaggal a nácizmus pszichológiai ‡ökereit akarta bemutatni – ha ez lett volna a szándéka, akkor bizonyára direktebb és e‡értelmûbb lett volna. De e‡ pillanatig sem kérdéses, ho‡ miközben e‡ kívülrõl idillinek tetszõ falu belsõ remegéseit, útvesztõit, va‡ akár örvényeit feltérképezte, e‡szersmind azt is bemutatta, ho‡an ért véget az a sok évszázados ha‡omány, amelyben a dolgok na‡jából még rendben voltak, s miként váltotta fel ezt e‡ másik, ma is érvényes világ, amelyrõl ez már korántsem mondható el. S ho‡ ez a váltás ho‡an csapódott le az emberek lelkületében és viselkedésében. (Földényi F. László in: Filmvilág, 2010/02)
23
14., 16–17. • Szellemíró (The Ghost Writer) – 2010, színes, feliratos, francia–német–angol ¯lmdráma, 128Î, rendezõ: Roman Polanski, író: Robert Harris, forgatókönyvíró: Robert Harris, Roman Polanski, zeneszerzõ: Alexandre Desplat, operatõr: Pawel Edelman, szereplõk: Ewan McGregor (Szellemíró), Pierce Brosnan (Adam Lang), Kim Cattrall (Amelia Bly), Jon Bernthal (Rick Ricardelli), James Belushi (John Maddox), Olivia Williams (Ruth Lang), Timothy Hutton (Sidney Kroll), Tom Wilkinson (Paul Emmett) Sajnos Polanskival is többet foglalkozott a sajtó mondvacsinált pedo¯lügye miatt, mint ¯lmmûvészete okán, a rendezõ azért szerencsére a munkájára koncentrált, és szép csendben elkészített egy egyszerre aktuális és nagyon is cinikus, visszafogottan elegáns ¯lm noir-t. A címszereplõ, jelen esetben egy névtelen író, Adam Lang, a brit miniszterelnök frissen elhalálozott memoárírójának szerepét veszi át, hogy a közszereplõ nevében megírja emlékiratait. Mind a munka természete, mind a születõ mû teljesen hidegen hagyná bértollnokunkat, ha nem robbanna ki közben nemzetközi botrány a miniszterelnök személye körül (nem nehéz felfedezni a Blair-párhuzamot...) A politikai aktualitás ellenére mégsem politikai thrillerrõl beszélünk, az írónknál nem az az elsõdleges kérdés, hogy bûnös-e Adam Lang az ellene felhozott vádpontokban, vagy az, hogyan és miért halt meg az elõdje. Nem igazán érdekli, hogy a jók elnyerjék jutalmukat, a rosszakat pedig megbüntessék. Csak azt tudja, hogy kiszolgáltatott helyzetben van, amelynek összefüggéseit nem látja át, ezért ha felszínen akar maradni, meg kell próbálnia kifürkészni a titkokat. Ugyanakkor tisztában van azzal is, hogy minél több információhoz jut, annál nagyobb veszélybe kerülhet. Polanski tehát egy igazán kesernyés, fanyar humorú, pro¯ mozit készített, melyben elõre megfosztja a ¯lmet az érzelmi vonatkozásoktól, és ezzel együtt a morális alapú katarzis lehetõségétõl is. Amibe, ha akarjuk, beleláthatjuk akár saját véleményét arról a világról, melyben a lakosság nagy része a nevét maximum a bulvárlapok címoldaláról ismeri.
24
22–27. • Hét perc a mennyországban (Seven Minutes in Heaven) – 2008, izraeli–francia–ma‡ar, 94Î, rendezõ: Omri Givon, forgatókönyvíró: Omri Givon, zeneszerzõ: Adrien Blaise, operatõr: Nitai Netze, szereplõk: Reymond Amsalem (Galia), Nadav Netz (Oren), Eldad Fribas (Boaz), Ronit Yudkevitz (Dr. Talia) Az izraeli–francia–ma‡ar ¯lmdráma fõszereplõi, Galia és Oren e‡ reggel felszállnak e‡ tömött jeruzsálemi buszra, melyen az e‡ik utas ön‡ilkos merénylõ. A robbanást Galia túléli bár, de szörnyen megég, és a sokk hatására kialakult amnézia miatt úgy tûnik, sosem lesz képes visszaemlékezni a tragédia napjára. Barátja, Oren kómába esik, majd e‡ évvel késõbb meghal. Galia testi és lelki terápiának veti alá magát, ami által lassan képes lesz összeilleszteni széthullott életének mozaikdarabjait, ám amikor e‡ Orentõl kapott nyaklánc elõkerül, a fájdalmas emlékek is e‡re ‡orsuló ütemben törnek elõ… „Régen láttam már ennyire érzékeny és ennyire nyomasztó ¯lmet. Sok töprengenivalót ad az idõfelbontásos szerkezettel, a múlt és e‡ lehetséges jövõ, a valóság és képzelet határának folyamatos átlépésével, a látszólag nyitott befejezéssel, a különbözõ olvasatokkal, s e‡általán a végsõ kérdések – élet és halál, a megváltás és az újrakezdés lehetõsége – feltevésével. Elszoktunk már attól, ho‡ ilyesmivel cseszegessenek minket a moziban.” (Bori Erzsébet in: Mancs, 2010. 08. 26.)
25
28–30., 1–3. • Baaria – 2009.olasz–francia, 150Î, rendezõ: Giuseppe Tornatore, forgatókönyvíró: Giuseppe Tornatore, zeneszerzõ: Ennio Morricone, operatõr: Enrico Lucidi, szereplõk: Gaetano Aronica (Ciccio), Francesco Scianna (Peppino Torrenuova), Marco Iermano (Pietro), Margareth Made (Mannina), Giorgio Faletti (Corteccia), Leo Gullotta (Liborio), Ángela Molina (Sarina), Nicole Grimaudo (Sarina), Raoul Bova (a római újságíró) A cselekmény e‡ Szicíliai család három generációjának története: Ciccótól a ¯án, Peppinón keresztül az unokáig, Pietróig. Az õk és családjaik magánéletén keresztül a ¯lm felidézi e‡ palermói, vidéki közösség szerelmeit, álmait és csalódásait az 1930-as évektõl egészen a 1980-as évekig. A fasizmus idején Cicco e‡ e‡szerû pásztor, aki ennek ellenére az olvasás szenvedélyének hódol és habzsolja a könyveket, verseket, romantikus regényeket. Az éhezés idején és a második világháború alatt ¯a, Peppino látva az igazságtalanságokat, szenvedélyesen politizál, majd a háború után találkozik élete szerelmével. Kettõjük viharos kapcsolatát többen ellenzik Peppino politikai szerepvállalásai miatt. Ám a két ¯atal mindent megtesz, ho‡ beteljesítsék álmaikat.
26
28–29., 31–3. • Az út – 2009, amerikai, 109Î, rendezõ: John Hillcoat, forgatókönyvíró: Cormac McCarthy, Joe Penhall, operatõr: Javier Guirresarob, zene: Nick Cave, Warren Ellis, szereplõk: Viggo Mortensen (fér¯), Kodi Smit-McPhee (¯ú), Robert Duvall (öregember), Guy Pearce (veterán), Molly Parker (anyáskodó nõ), Michael K. Williams (tolvaj), Garret Dillahunt (bandatag), Charlize Theron (nõ) Cormac McCarthy Pulitzer-díjas regénye világsikert aratott, s valóban csak idõ kérdése volt, mikor kerül a ¯lmesek karmai közé. Amerika (a világ?) megsemmisült. Semmi sem mozdul a kietlen vidéken, csak szél kavarja fel a port. Csontrepesztõ a hideg, ha havazik, szürke hó hull alá. Az ég sötét. Nukleáris tél van. E‡ apa (Viggo Mortensen) és a ¯a vándorol keresztül a kontinensen, céljuk a partvidék – bár fogalmuk sincs róla vár-e rájuk ott valami (vö. 2001 Ûrodüsszeia záróképe). Nincs semmijük, csak e‡ pisztoly, ho‡ megvédjék magukat az utakon fosztogató bandáktól, a ruhájuk, amit viselnek és némi szemétbõl összeszedett étel. De e‡ütt vannak. Ajánlott olvasmány: Cormac McCarthy: Nem vénnek való vidék. Magvetõ Kiadó, 2008., Az út. Magvetõ Kiadó, 2010.
27
A KÉP-SZÍN-HÁZ Mûvészmozi Alapítvány a Nemzeti Fejlesztési ܇nökség Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program Nevelési-oktatási intézmények tanórai, tanórán kívüli és szabadidõs tevékenységeinek támogatására kiírt TÁMOP–3.2.11/10/1 kódszámú pályázatán 8 835 260 Ft-ot nyert el. Az elnyert pályázat címe, tartalma
A vizuális kultúra és a mûvészetek kreatív – ¯lmkészítõ, 3D animációs, diák alkotói – mûhelyei, nemzeti kultúrák és a szabadság témanapjai, tematikus ¯lmklubok A képi fordulat a kulturális fo‡asztás új módszereit és szokásait hozta felszínre, melyek e‡felõl biztosítják a korlátlan hozzáférést a kulturális értékekhez, másfelõl a mozgóképek áradatában meg is nehezítik az eligazodást. A kultúra hozzáférhetõségének demokratizálódása e‡szersmind a valós (és nem virtuális) közösségi terek iránti érdeklõdés csökkenését is eredményezte. Az alapítványunk által mûködtetett art mozi széleskörû programjaival, melyek között e‡aránt helyet kapnak a tudományos, mûvészeti és szórakoztató jellegû események, e‡ olyan kulturális közeget hozott létre, mely vonzó a látogatók számára, akik között na‡ számban vannak iskoláskorúak is. A pályázat generálta új tevékenységi formák – ¯lmklubok, havi szakkörök, ¯lmes mûhelyek és táborok – megvalósulása ebben az „iskolán kívüli”, kulturális ingerekben gazdag közösségi térben élvezetes és inspiráló lehet a tanulók számára. Alapítványunk hat intézménnyel kötött e‡üttmûködési szerzõdést: Deák Ferenc Gimnázium (Szeged) Tömörkény István Gimnázium és Mûvészeti Szakközépiskola (Szeged) Dózsa Györ‡ Általános Iskola (Szeged) Mars téri Óvoda (Szeged) Pápay Endre Óvoda, Általános Iskola, Alapfokú Mûvészetoktatási Intézmény (Makó) Baka István Általános Iskola (Szekszárd)
28
Mezítelenül Kiss Attila Etele kiállítása Megnyitó: 2010. október 8-án 19.30 órakor E‡ kis zenei csemegével...
