Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után Homoki Zsolt1, Kövendiné Kónyi Júlia1, Ugron Ágota1, Fülöp Nándor1, Szabó Gyula1, Adamecz Pál2, Déri Zsolt3, Jobbágy Benedek4, Kelemen Mária5, Madarász István6, Ormosiné Laca Éva7, Turai István1 Országos ”FJC” Sugárbiológiai és Sugáregészségügyi Kutató Intézet, Budapest 2 Csongrád Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Szeged 3 Borsod-Abaúj-Zemplén Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Miskolc 4 Budapest Főváros Kormányhivatala NSZSZ SD, Budapest 5 Tolna Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Szekszárd 6 Hajdú-Bihar Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Debrecen 7 Győr-Moson-Sopron Megyei Kormányhivatal NSZSZ SD, Győr 1

Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2012. ápr. 24-26.

1

Kronológia Dátum

Eltelt idő

2011. márc.11.

Esemény Japán ÉK-i partjánál 9,0 m erősségű földrengés  szökőár

2011. márc. 12.

0. nap

Első robbanás a Fukushima Dai-ichi erőműben

2011. márc. 18.

6. nap

Kaliforniát (USA, nyugati part) eléri a radioaktív felhő

2011. márc. 21.

9. nap

Newfoundland szigetet (USA, keleti part) eléri a felhő

2011. márc. 24.

12. nap

Európa legtöbb országában kimutatható a

2011. márc. 30.

18. nap

Közép-Európában a radioizotópok aktivitáskoncentrációja eléri a maximumot

2011. máj. 10.

2 hónap

A radioaktív felhő elvonul Magyarország fölül.

131

I radioizotóp


2

A baleset következtében a környezetbe kikerült izotópok aktivitásai A Fukushimai reaktorbaleset során kikerült izotópok összaktivitások a Japán Nukleáris Biztonságtechnikai Bizottság (NSC) 2011.04.12-i jelentése alapján:  emisszió

Izotóp

Kibocsátott összaktivitás

133Xe

1,0·1018 Bq

131I

1,5·1017 Bq

137Cs

6,5·1015 Bq

 ERMAH

Környezet radiológiai monitorozásának kiemelt területei: •

Aeroszol és fallout minták

•

Növényi minták (fű, leveles zöldségfélék)

•

Állati minták (tehén- és kecske tej)

•

Egyéb mérések (gamma-dózisteljesítmény, in-situ gamma-spektrometria) Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2012. ápr. 24-26.

3

Légköri aeroszol mérések az OSSKI és az ERMAH hálózatában

Aeroszol mintavevő

Közepes légforgalmú

Kis légforgalmú

Típusa

HUNTER JL-150

KFKI NA-204

Mintagyűjtési idő

3-7 nap

1 nap

Motor teljesítménye

150 m3/h

3 m3/h

Mintázott légtérfogat

10-27000 m3

70-80 m3

Vizsgálati irány

gammaspektrometria

összes béta-aktivitás

Kimutatási határ

µBq/m3

mBq/m3

üvegszálas szűrő

nitrocellulóz membrán szűrő

Szűrő típus

(Whatman GF/A)

(Millipore RAWP 047)


4

131I

aktivitáskoncentrációk aeroszol mintákban az ERMAH laboratóriumaiban


5

134Cs, 137Cs

aktivitáskoncentrációk aeroszol mintákban Laboratórium

134Cs/137Cs

134Cs/137Cs

Miskolc

0,83

Győr

0,83

Budapest

0,82

Szekszárd

0,83

arány

arány Európában ~ 1,00


6

134Cs, 137Cs

és 131I aktivitáskoncentrációinak időbeli változása


7

131I és 137Cs

aktivitáskoncentrációjának időbeli változása aeroszol mintákban országos adatok alapján I.

10000 131I

µ Bq· m

-3

1000

y = 4250 e -0,1465x

eff.TT = 4,8 eff. = 4,8 napnap ½½

100

10

eff.TT½½==8,18,1 nap eff. nap

1

137Cs

0,1 0

10

y = 142 e -0,0834x 20

30

40

50

Az első észlelés óta eltelt idő [nap] Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2012. ápr. 24-26.

8

131I és 137Cs

137Cs

aktivitáskoncentráció arányok aeroszol mintákban II.

(T½ =30 év)

• a vizsgált időszak alatt a radioaktív bomlás elhanyagolható • az aktivitáskoncentráció 8,1 nap „effektív” felezési idővel csökken, ez a szennyezett felhő átvonulásának sebességéről ad tájékoztatást 131I

(T½ = 8,0 nap)

• együtt érvényesült a felhő átvonulása és a radioaktív bomlás hatása VÁRHATÓ 4,0 nap „effektív” felezési idő MÉRÉSEK alapján 4,8 nap „effektív” felezési idő > 4,0 nap Következtetés

• két radioaktív felhő érte el az ország területét • a második hullám elsődlegesen 131I tartalmú Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2012. ápr. 24-26.

9

131I és 137Cs

aktivitáskoncentráció arányok aeroszol mintákban III. 131 131II

TT½½ == 8,02 8,02 nap nap

131 131I/ 137Cs I/137 Cs

TT½½ ==10,5 10,5nap nap

• két radioaktív felhő érte el az ország területét • a második hullám elsődlegesen 131I tartalmú Sugárvédelmi Továbbképző Tanfolyam - Hajdúszoboszló, 2012. ápr. 24-26.

10

Növényi és állati eredetű minták GSP eredményei 134Cs

137Cs

Egység

Minta

131I

Frissen nyírt fű

0,6 - 3,0

<0,8

0,5 - 0,7

Bq/kg

0,2 - 1,0

<0,6

<0,7

Bq/kg

<0,7

<0,6

<0,6

Bq/l

Zöldleveles növény (sóska, spenót, zöldhagyma)

Friss tej (tehén, kecske)

Egyéb mérések Aeroszol összes béta-aktivitás Külső gamma-dózisteljesítmény In-situ gamma-spektrometria



nincs kimutatható változás


11

Dózisbecslés Sugárterhelés becslése: a 131I, 134Cs és 137Cs radioizotópok belégzéséből

származó lekötött effektív dózis alapján a 2011.03.17-05.09.

Korcsoport

Felnőtt ( >17 év )

Csecsemő (1-2 év )

légzési sebesség: 22,2 (m3·nap-1)

légzési sebesség: 5,16 (m3·nap-1)

Radioizotóp

131I

134Cs

137Cs

131I

134Cs

137Cs

Dóziskonverziós tényező* D (Sv·Bq-1)

7,4×10-9

2,0×10-8

3,9×10-8

7,2×10-8

6,3×10-8

1,0×10-7

Belélegzett összaktivitás (Bq)

0,53

0,04

0,05

0,12

0,01

0,01

Lekötött effektív dózis, LEK (nSv)

3,90

0,88

1,81

8,82

0,64

1,08

* Konzervatív becslés érdekében minden korcsoportban a legmagasabb dóziskonverziós tényezővel volt számolva.


12

Köszönöm a figyelmet!


13

Radiológiai helyzet Magyarországon a Fukushima-i atomerőmű balesete után

Recommend Documents