FÖLDM Ű VELÉSÜGYI ÉS VIDÉKFEJLESZTÉS! MINISZTE R
Qr$z432Siés Hivatala ~SZÁM :
k I kO .(/.1
8694/2/2007 .
2007 OKT 2 4. Kárpáti Tibor úr
országgyűlési képvisel ő Bedő Tamás úr
országgyűlési képvisel ő Herbály Imre úr
országgyűlési képviselő Godó Lajos úr
országgyűlési képviselő Vécsi István úr országgy ű lési képvisel ő Magyar Szocialista Párt Országgy űlési Képvisel őcsoportja Országgyűlés Irodaház a BUDAPEST Széchenyi rkp . 19 . 1358
Tisztelt Képviselő Úr! A házszabály 91 . §-a alapján K/4051 . számon hozzám, valamint K/4052. számon Dr. Fodor Gábor környezetvédelmi és vízügyi miniszter úrho z benyújtott, „Hogyan tervezhetik a jöv őjüket a Vásárhelyi Tervben megvalósul t tározók területén gazdálkodók és az érintett terület önkormányzatai?” cím ű írásbeli kérdésére illetékességb ől a következ ő választ adom miniszter társammal egyeztetve .
Az Országgyűlés a Vásárhelyi-terv továbbfejlesztésének megvalósítás a érdekében megalkotta a Tisza-völgy árvízi biztonságának növelését, valamint a z érintett térség terület- és vidékfejlesztését szolgáló program (a Vásárhelyi-ter v továbbfejlesztése) közérdekűségérő l és megvalósulásáról szóló 2004 . évi LXVII. törvényt (továbbiakban VTT-törvény), melynek módosítása a 2006 . évi árvíz tapasztalatai, valamint a finanszírozási feltételek 2007-t ől való megváltozása miatt folyamatban van . A Vásárhelyi-terv továbbfejlesztése program az árvízi biztonság megteremtésé n túlmenően kiterjed az érintett térség terület- és vidékfejlesztésére, új típus ú tájgazdálkodás meghonosítására és alkalmazására az árapasztó tározók területén , valamint a kapcsolódó Tisza-menti települések infrastruktúrájának fejlesztésér e is . A VTT tervezése során szerzett tapasztalatok azt mutatják, a szabályozot t vízkivezetéssel megvalósuló ártér-reaktiválás legfontosabb akadálya ma is a jelenlegi tájhasználat. A tavaszi vízb ő időszak és a Kárpátokból lefutó vize k mind teljesebb elvezetését ugyanis az egykori ártereken folytatott teljese n ésszerútleri és gazdasági szempontokból sem indokolhatótájhasználat követeli meg. A tájhasználat váltást el ő segítő támogatási rendszer beindításához ugyanakko r elengedhetetlenül szükséges a tározók megépítése, melynek következtébe n kialakulnak a bels ő vízrendszer megépítése miatt azon, új vízhez köt ődő környezeti körülmények, melyekre az új tájhasználat épül . Hogyan, milyen módon tudnak majd gazdálkodni az – esetleges elárasztás után i időkben ? A Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium (KvVM) tájékoztatása szerint a z eddig mért adatokon nyugvó statisztikára, a tervezett kiépítésre és üzemrendr e alapuló szakmai becslések szerint – figyelemmel a klímaváltozásból adód ó időjárási szélsőségekre is – csak kb . 15 évente kerül majd sor elárasztásra . A tározók árvízi célú elárasztása esetén a számítások szerint a feltölt ődés, a tartózkodás és a leeresztés együttesen mintegy 2 hónapot vesz igénybe . A vízkárelhárítási érdekb ől történő elárasztásssal okozott zöldkár a gazdálkodók részére minden esetben megtérítésre kerül . A VTT tározók vízbeereszt ő műtárgyai – éppen a tározók területei n gazdálkodók érdekében – úgy lettek megtervezve, hogy már a folyó középvíz i medréből kilépő árhullámokból is lehessen szabályozott módon bevezetni a tározó belső vízhálózatába vizet. Így nem csak elárasztások idején lesz víz a tározóban, hanem a tájgazdálkodási célú tározással az új típusú gazdálkodá s feltételeit megteremtő vízmennyiség is rendelkezésre áll majd .
Milyen támogatási lehetőségek állnak majd rendelkezésre az új típus ú gazdálkodásra való átálláshoz ? Ahogy a Nemzeti Vidékfejlesztési Tervben (NVT), úgy az Új Magyarorszá g Vidékfejlesztési Programban (ÚMVP) és azon belül is a II . tengely mentén , kulcsfontosságú jelentőséggel bír a környezetkímél ő gazdálkodási módo k támogatása, a tájhasználat váltás ösztönzése, melynek egyik fontos eszköze az agrár-környezetgazdálkodási támogatás . Kiemelten kezeli az intézkedés a tájhasználat váltás kérdését, biztosítva ezze l olyan gazdálkodási lehető ségekre való áttérést, melyek összhangban vannak a z érintett térségek megváltozott jellemzőivel, és összeegyeztethet ők a víz jelenlétével, s őt kifejezetten igénylik a víz jelenlétét . Továbbra is lesznek horizontális és zonális célprogramok, melyek közül a korábbi természetvédelmi célú célprogramok kiegészülnek a vízvédelmi é s talajvédelmi célú zonális célprogramokkal is . A célprogramok közöt t szerepelnek a VTT-hez kapcsolható tevékenységek, úgymint vizes él őhelyek fenntartása és kialakítása célprogram, illetve a hagyományos ártéri gyümölcsö s célprogram, valamint a szántó gyep konverzió (gyeptelepítés) és fenntartás a nem termelő beruházások intézkedéssel szoros összhangban . A támogatási összegek szorosan összefüggnek az el őírásokkal és várhatóan a szántóterületeken felvehető célprogramoknál 110-330 euró/ha, a gyepe n felvehetőknél 60-170 euró/ha, ültetvények esetében 300-900 euró/ha, vize s élő helyeken pedig 60-160 euró/ha mérték űek lesznek a választott célprogramtó l függően. A beérkezett támogatási kérelmek mindegyike részletes pontozáson esi k keresztül, hogy kiválasztásra kerüljenek az els ődlegesen támogatandó területek . A pontozás célprogramonként történik, és egyes célprogramok esetében, melye k szerepet játszanak a VTT területek tájhasználat váltásában, el őnyt élveznek a VTT területeken gazdálkodók kérelmei . Az alábbi horizontális célprogramokná l élveznek prioritást a VTT területek : tanyás gazdálkodás, ökológiai szántóföld i gazdálkodás, extenzív vagy ökológiai gyepgazdálkodás, ökológiai gyümölcs é s szőlő termesztés, vizes él őhelyen történ ő gazdálkodás, valamint az alábbi zonáli s célprogramoknál : tájgazdálkodási célú gyeptelepítés és hasznosítás célprogram , vizes élőhelyek kialakítása célprogram és hagyományos ültetvény célprogram . Az új konstrukciók megjelenésére és az agrár-környezetgazdálkodási program egyes elemeinek indítására 2008-ban kerülhet sor, amikor is a következő célprogramok kerülhetnek bevezetésre : szántóföldi erózióvédelmi célprogra m (szél- és vízerózió), környezet- és természetvédelmi célú földhasználat váltá s (gyep), vizes élőhelyek létrehozása és fenntartása (vizes él őhelyek). A több i célprogram 2009-ben kerül megnyitásra, miután a jelenleg futó NV T célprogramok befejeződtek.
A tájgazdálkodás szempontjából is jelent ős veszélyeztetett és őshonos állatok tartása a genetikai er ő források meg őrzése intézkedés keretében lesz támogathat ó várhatóan 2009-től. A nem termel ő beruházások támogatásának keretében a sövény és mez ővédő fasor telepítése, illetve a gyeptelepítés is megoldható, mel y szintén elősegíti a tájhasználat váltást . Ez az intézkedés várhatóan 2008-ba n indul. Segítenek-e a környezetvédelmi és a földm űvelésügyi tárca tanácsadói a felkészülésben ? Tárcánk az ÚMVP végrehajtásán keresztül kívánja segíteni a területe n gazdálkodók tájékoztatását, képzését . Tekintve, hogy a tájhasználat váltást első sorban az agrár-környezetgazdálkodási intézkedésekkel szándékozzuk ösztönözni, a képzések is ehhez az intézkedéshez kapcsolódnak . Az intézkedésben résztvev ő gazdálkodóknak a program teljes időtartama alatt legalább kétszer részt kell venniük az FVM által szervezett AKG képzésen, aho l kellő tájékoztatást kapnak az adott területre vonatkozóan . Ezek a kötelez ő -jellegű képzések természetesen ingyenesek a-támogatási- határozattal_re_ndelkez ő gazdák részére . További önkéntesen igénybe vehet ő képzések állnak még a kedvezményezettek rendelkezésére a fenntartható gazdálkodás, a megújuló energia és számos egyé b témakörben, a jogosult költségek 10%-ának befizetése ellenében. Ez a támogatási forma várhatóan jövő év elején indul . A gazdálkodók szaktanácsadók szolgáltatásait is igénybe vehetik például vízgazdálkodási témakörben, melyr e vonatkozóan már most igényelhető támogatás az általuk igénybevett szaktanácsadás díjához . További lehet ő ségként felmerülhet, hogy a nemrég létrehozott helyi vidékfejlesztési irodák közül, az érintett vidékfejlesztési irodá k felvállalnák a VTT által érintett kistérségekben él ő k, gazdálkodók tájékoztatását az esetleges pályázati lehetőségekről . Amennyiben a VTT területen él ők nem érzik elegendő nek a fenti keretek között kapható tájékoztatást és képzést, elegend ő igény esetén tárcánk elképzelhet őnek tartja egy speciálisan a VTT területekre vonatkozó, szakmailag kell ően kidolgozott képzés megszervezését . A munkákhoz kapcsolódó infrastrukturális fejlesztések elérhet őségéről milyen módon tájékoztatják az érintett önkormányzatokat ? A KvVM tájékoztatása szerint a tározók által területileg érintet t önkormányzatok körében – már a tervezés fázisában – megtörtént a z infrastrukturális fejlesztési igények felmérése, melyet a beruházó egyeztetett az önkormányzatokkal . Ezt követ ően – a Vásárhelyi-terv forrásai terhére elkészültek és az önkormányzatok részére átadásra kerültek az adot t infrastruktúra fejlesztésére kidolgozott engedélyezési tervek .
Egyes információk szerint vannak olyan önkormányzatok, amelyek már be i s adták pályázataikat a Regionális Operatív Programok pályázati felhívásaira . Az elbírálásnál a VTT-hez való kapcsolódás el ő nyt jelent . Tervezik-e az egyszeri értékcsökkenési díj (6000 .-Ft) valorizálását ? A beruházás időbeli megvalósítását tekintve a kérdés felvetése, illetve az érintett tulajdonosok igénye jogos. A 6000Ft/AK egyszeri térítési díj 2004-ben került törvényileg meghatározásra. A VTT-törvény módosítási javaslatát jelenleg az Országgyűlés bizottságai tárgyalják. A KvVM tájékoztatása szerint a javaslat nem tartalmazza a 2004-ben meghatározott összeg módosítását. Itt kell megjegyezni, hogy a 2007-től uniós forrásokból megvalósuló VTT ilye n jellegű költségeit az Unió nem fizeti, tehát az ezek után kijelölésre kerül ő tározók esetében e költség forrását a Magyar Köztársaság éve s költségvetéseiben kell biztosítani . Kérem fenti válaszom szíves elfogadását. Budapest, 2007 . október ,,/
