QOÖOOGODOOÖOÖÖOnODOOöööOOöDOÖOÖOOOOOOOOO U o MÁRIAPÓCSI NAPTÁR AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS. T 3 «rffle» ^ P f e. imlfffflffii.il ^tízmm flrui HIPm

QOÖOOGODOOÖOÖÖOnODOOöööOOöDOÖOÖOOOOOOOOO

• D

U |

•

• • • • • • • • • • • • • • • • • • •

—

—

—

• • • • • o •

• • • 8• • • 3

—

—

MÁRIAPÓCSI NAPTÁR AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS SZÜLETÉSÉTŐL

SZÁMÍTOTT

«rffle»

imlfffflffii.il

0 1

—

Jézus szent Szíve, Jöjjön el a te országod!

T 3

• • • • • g •

—

^tíZmM

^ P f e

flrUi

HIPm

SZÖKŐ ÉVRE, MELYNEK TARTAMA 366 NAP. SZERKESZTETTE:

MOSOLYGÓ

JÓZSEF

SZSZ. TANÁCSOS, TOKAJI GÖR. KATH. LELKÉSZ.

F m T E p T O v r o L Y M v i KIADJA:

A „MAGOSZ" SAJTÓVÁLLALAT R.-T. NYÍREGYHÁZA.

Y7 i B í i ö W * * ^

*

NYÍREGYHÁZA JÓBA ELEK KÖNYVNYOMDÁJA 2619-1927

o

2

Dicsőség Jézus Krisztusnak! Az egyházi év. Böjtök a görög szertartású kath. egyházban. S z á r a z - b ö j t ö k midőn semmiféle zsiradékot nem s z a b a d enni: Vízkereszt vigiliája: január 5. Nagypéntek: április 6. Ker. szent J á n o s fejvétele: aug. 29. Szentkereszt felmagasztalása: szeptember 14. Karácsony vigiliája: december 24. Böjti napok, (jelük két fekete kereszt) mikor olajjal készült eledelekkel élhetünk, de naponként egyszer délben, vagy este szabad teljes jóllakásig ennünk: 1. Vajhagyótól nagypéntekig minden hétfő, kedd, szerda, csütörtök és péntek (február 20-tól április 5-ig). 2. Mindenszentek vasárnapjától szent Péter Pál ünnepéig (június 4-től junius 28-ig), szerda és péntek napokon. 3- Mária böjt (aug. 1-től aug. 14-ig), szerda és péntek napokon. 4. Karácsony böjtje (november 15-től december 24-ig), hétfő, szerda és péntek napokon. Nagyszombat: április 7 Megtartóztatási napok, (jelölve egy fekete kereszttel) midőn bőjtös eledelt többször is ehetünk jóllakásig: 1. Az éven át minden szerda és péntek, melyről valamely pont máskép nem intézkedik. 2. A nagyböjt szombat és vasárnapjai. 3. A Péter Pál, Mária és karácsonyi böjtök fel nem sorolt napjain. V a j a s h é t e n a tej, vaj és tojás élvezete minden nap megvan engedve S z a b a d n a p o k alatt azon szerda és pénteki napokat értjük, midőn a húsevés is megvan engedve. Ilyenek : 1. Triodkezdő vasárnapot követő szerda és p é n t e k : febr. 1. és 3. 2. Húsvét fényes hetének szerda és p é n t e k j e : április 11. és 13. 3. Pünkösd hetében a szerda és r-vái-itolr .

máilis

30.

PS

IJinius

1.

Karácsonytól vízkereszt előestéjéig minden szerda és péntek : dec. 28-, j a n . 2., jan. 4. Ünnepnapi fölmentések. Ha valamely ünnep, vagy nagyobb szentnek emléke esik böjti, vagy megtartóztatási napra, az a böjtöt enyhiti, vagy föl is oldhatja, így vízkereszt, gyertyaszentelő, gyümölcsoltó, Sz. J á n o s születése, Péter és Pál, Urunk színváltozása, Nagyboldogasszony, Kisasszony napja, Szent Fülöp napja (nov. 14.) a szerzeteseknek, (kik ősi szigorú fegyelmök szerint huseledellel c s a k a nagy ünnepeken élnek) megengedik a halevést, a többi ünnepek s a nagyobb szentek emléknapjain a bor és olaj élvezetét. A világiak enyhébb böjti fegyelme egy fokkal többet enged meg, vagyis az emiitett ünnepeken megengedi mindenféle eledel élvezetét, a kisebb ünnepeken pedig a hal, tojás s általában az úgynevezett fehér eledelek használatát. (Horolog. Róma 1872.) F ö l m e n t é s e k a böjt alól. Minden külön kérelem nélkül is föl vannak mentve a böjt és megtartóztatása a l ó l : 1 A hét éven aluli gyermekek. 2. A fekvő betegek, vagy akiknek az orvos húsos eledeleket ir elő. 3. Nehézkes és szoptató anyák. 4. Akik utazás közben bőjtös eledelekhez nem juthatnak. 5. Aki oly családnál étkezik, akár mint munkás, akár mint vendég, hol felmentéssel bírnak, vagy a böjtöt egyéb oknál fogva nem tartják. Huszadik s hatvanadik böjti napokra tetszés szerinti

életévének betöltése előtt évének betöltése után a engedélyezett eledelekkel mennyiségben lehet élni.

Kérelemre fölmenthetők: 1. A gyengélkedők. 2. Akik igen nehéz testi munkát végeznek. 3. Akik nem saját háztartásukban, hanem másnál étkeznek. 4. Akik szegénység, vagy más ok folytán bőjtös eledelekkel magukat kellőleg ellátni nem képesek.

5. Akinek vidékünkön használt napraforgóolaj ártalmas hatásúnak mutatkozik, finomabb étolajat pedig nem tudnak beszerezni. Felmentésért egy-két héttel a böjti idő beállta előtt mindenkinek s a j á t lelkés z é h e z kell fordulnia gyónásban, vagy gyónáson kivül, az oknak megjelölésével, mely miatt a kérelmező a böjtöt megtartani nem képes. Böjti és megtartóztatási napokon zajos mulatságban részt venni tilos. (Böjti napokon mennyegzőt ne tarts !)

Böjtök a róm. kath. egyházban. Az talmazás területén tott meg

apostoli Szentszéktől nyert felhaalapján a magyar egyházmegyék a következő böjti rend állapítta:

B) Minden hústilalom alól — kivéve a nagypénteket, — felmentetnek a) vasúti vonatokon szolgálatot tevő személyek, b) mindazon utasok, kik vasúti vendéglőben vagy gőzhajón kénytelenek étkezni, c) kik egészségük helyreállítása végett fürdőhelyeken tartózkodnak kíséretükkel együtt, d) alamizsnából élő szegények és a cselédek, ha urai böjti eledelt nekik nem adnak.

Jegyzet. 1. Böjti napokon bárminemű zsiradék használata meg van engedve. 2. Nagyszombat délutánján megszűnik a nagyböjt. a) Kántorböjtök. Tavaszi február 29., március 2, 3. Nyári május 30., junius 1., 2 Őszi szép ember 19., 21., 22. Téli december 19., 21., 22.

b) Elöesti böjtök.

I. Szigorú böjti n a p o k (naptárunkban két fekete kereszttel f f ) , vagyis, amelyeken tilos a húsfélék élvezése és csak egyszer szabad jóllakni, a következők: hamvazószerda, a nagyböjt minden péntekje; a kántorbőjtök péntekje; karácsony, pünkösd és nagyboldogasszony vigiliája.

1. Pünkösd vigiliájának május 26. 2. Nagy-Boldogasszony vigiliájának böjtje augusztus 14. 3. Mindszentek vigiliájának böjtje október 31. 4 Nagykarácsony vigiliájának böjtje december 24.

II. Enyhitett b ö j t i napok (két fekete kereszttel t t ) > v a gyis, amelyeken szabad ugyan húst enni, de a többszöri jóllakás tilos: a nagyböjt többi napjai (a nagyböjt vasárnapjain többszöri jóllakás és húsevés mindenkinek meg van engedve); a kántorbőjti szerdák és szombatok; mindszent vigiliája.

c) Más parancsolt böjtök. 1. Nagyböjt (hamvazószerdától húsvétvasárnapig a vasárnapok kivételével, mindennap) február 22 tői április 7. délig. 2. Pénteken tilos a húseledel. (Lasd a böjti rend.)

III. Megtartóztatási napok (egy fekete Kereszttel f ) , melyeken csupán a húsételek élvezése tilos : az évnek minden péntekje.

Csillagászati és kortani tudnivalók.

IV. Kivételes felmentvényben részesülnek a tilalom alól : 1. Az összes hívek valahányszor valamely parancsolt ünnepnap megtartóztatási napra esik a nagyböjti időn kivül. 2. Egyes községek, midőn búcsúnapja vagy országos vásár megtartóztatási napra esik. 3. Egyes személyek : i4) Minden böjti napon — kivéve a nagypénteket, karácsony és pünkösd vigiliáját, — a hústilalom alól : felmentetnek a) gyári munkások és bányászok; b) kik a vendéglőben kénytelenek étkezni, vagy az ételeket a vendéglőből hozatni, amennyiben böjti eledelt — nehezen kapnak.

Télutó ; febr. 24-től márc. 19-ig, tart. Tavasz-, márc. 19-től máj. 16-ig, tart. Nyárelő: máj. 16-tól jun. 8 lg, tart. Nyár : junius 8 tői aug. 20-ig, tart.

Évszakok: dec. 24-től febr, 24-ig, tartama 62 24 58 23 73 Nyárutó-, aug. 20-tól szept. 21-ig, tart. 32 Ősz: szept. 21-től nov. 11-ig, tart. 51 Télelö: nov. 11-től dec. 24-ig, tart. 43 Tél:

nap. nap. n?p. nap. nap. nap. nap, nap,

A Nap é s r e n d s z e r é n e k c s o p o r t j a . Központi test: a Q Nap. Főbolygók : $ Merkúr, középtávolságí a naptői 58 millió km. 88 nap alatt tesz meg körútját. Viszonylagos nagysága a föl dünkéhez 0-053.

4 2 Vénusz, középtávolsága a naptól 108

millió km. 225 nap alatt teszi meg körútját. Viszonylagos nagysága a földünkéhez 0'93. 6 Föld, középtávolság a naptól 149 millió km. 365 nap 5 óra 48 perc és 48 mp. alatt teszi meg körútját. cf Mars, középtávolsága a naptól 227 millió km. 1 év és 322 nap alatt teszi meg körútját. Viszonylagos nagysága a földünkéhez 0-15. 1024 kis bolygó, de még mind g ujabbakat fedeznek fel. Távolságuk a naptól 218 8 5 2 millió km. Körforgásuk IV2—14 év. Átmérőjük 3 0 - 7 6 6 km.

1| Jupiter, középtávolsága a naptól 775

millió km. 11 év és 315 nap alatt teszi meg körútját. A földhöz való viszonylagos nagysága 1318. t i Szaturnusz, középtávolsága a naptól 1424 millió km. 29 év és 166 nap alatt teszi meg a nap körüli útját. Viszonylagos nagysága a földhöz 686.

£

Uránusz,

középtávolsága a naptól

X

Neptun,

középtávolsága a naptól

2864 millió km. 84 év és 6 nap alatt teszi meg körforgását. Viszonylagos nagysága a földünkéhez 62.

4487 millió km. 164 év 286 nap alatt teszi meg körútját. Viszonylagos nagysága a földünkéhez 83. (£) A hold 27 nap 8 óra alatt teszi meg körútját a föld körül, a földtől való távolsága 384.000 km. és 50-szer kisebb, mint a föld. A föld átmérője 12,756 km. Mellékbolygók, vagyis holdak : a Földnek 1, Marsnak 2, Jupiternek 9, Szaturnusznak 10, Uranusznak 4 és Neptunnak 1 holdja van. A hold fényváltozásának jegyei. @ 3

Újhold, Első negyed

Nap- és

® Holdtölte. (£ Utolsó negyed.

holdfogyatkozások.

1928-ban van három napfogyatkozás és két holdfogyatkozás. 1. Teljes napfogyatkozás május 19-én, Nálunk nem látható. 2. Teljes holdfogyatkozás juníus 3-án Nálunk nem látható. 3. Részleges napfogyatkozás junius 17-én. Nálunk nem látható. 4. Részleges napfogyatkozás november 12 én. Nálunk látható. A napfogyatkozás kezdődik általában 8 ó. 33 p., végződik 13 ó. 3 p. A november 12-iki napfogyatkozás Budapesten kezdődik 8 ó. 40 p., közepe 9

ó. 48 p., vége 10 ó. 58 perd. Legnagyobb nagysága az átmérő 0'32 része. 5. Teljes holdfogyatkozás november 27-én. Nálunk az eleje látható. A fogyatkozás kezdődik 8 ó. 23 p. A teljes fogyatkozás 9 ó. 33 perckor veszi kezdetét, de mivel nálunk időközben a hold már leáldozott, nem látható. Csillagászati

évszakok.

Tavasz kezdete: március 20-án, 21 ó. 42 p. Ezen időben a nappal egyenlő az é j j e l ; tavaszi napéjegyenlőség (aequinoctium vernale). Nyár kezdete: junius 21-én, 16 ó. 6 p. A mi földrészünkön leghosszabb ez időtájt a nappal; nyári napfordulás (solstitium aestivale). Ősz kezdete; szept. 23-án, 8 ó. 6 p. A nappal ez időben ismét egyenlő az é j j e l ; őszi napéjegyenlőség (aeqouinoctim autumnale). Tél kezdete-, december 22-én, 3 ó. 6 p. Most a mi földrészünkön leghosszabb az éj ; téli napfordulás (solstitium hiemale). Az á l l a t k ö r

(zodiacus) jegyei.

kos $tp bika ikrek «fg rák l g * oroszlán %f szűz mérleg bököly nyilas vsX bak ^ vízöntő halak Az első három jegy tavaszi, a második három nyári, harmadik három őszi s a negyedik három jegy téli. Farsang

tartania.

A Farsang tart Vízkereszt napjától Húshagyó keddig, vagyis január héttől február 21-ig bezárólag, tehát 46 napig. Az ú g y n e v e z e t t u r a l k o d ó b o l y g ó e z évben a § Merkúr. Valamennyi bolygó közül legközelebb áll Napunkhoz a Merkúr, mely ezt 57 millió 546 ezer 300 kilométernyi pályában futja körül. De e pályának a körtőli meglehetős eltérése miatt 87 nap, 23 óra, 15 perc és 46 másodpercet tartó keringési ideje alatt egyszer 4 5 . 7 1 5 , 0 0 0 kilométernyire közelíti meg a napot s egyszer 69.384,400 kilométernyire marad el tőle Ebből következik, hogy a napot közepes távolságban ó ^ - s z o r , a szélső távolságban ellenben 4 1 ¡2 és 1 Ö t ször nagyobbnak látja, mint mi és ugyanez arányban nyer tőle több fényt és meleget is. Persze más kérdés, vájjon ugyanez arány-

5 ban melegszik is föl e bolygó, mert ez légkörétől is függ. melynek esetleg stirü volta a hősugárzást tetemesen csökkenti. És csakugyan, Merkúr fázisainak megfigyelése, de még jobban Merkúr fényének fonometrika és spektrálanalytikai megvizsgálása ily légkör létezését nemcsak hogy bizonyítja, de annak sürii voltát is kimutatja. Merkúr alakja a legpontosabb mérések szerint nem tér el a gömbtől; átmérője 4979 kilométer, mely 4, illetőleg és másodpercnyi szöglet alatt látszik a földről, ha tőlünk 206.212,000 kilométernyi legnagyobb és 91.120,000 kilométernyi legkisebb távolságban áll. Felületén csak nagyritkán mutatkoznak élesebben határolt foltok, melyek segítségével tengelyforgása megállapítható. Régebben ezt 24 óránál valamivel többre határozták, ujabb megfigyelések amellett szólanak, hogy Holdunk módjára ezen bolygó is egyszer forog tengelye körül, míg egyszer megkerüli a Napot. Tengelyének fekvéséről szintén keveset tudunk s ezért az évszakok ról is csak annyit mondhatunk, hogy mindegyike átlag 22 földi napig tart. Merkúr tömegei közül a Nap tömegének 5 milliomodával egyenlő, sűrűsége tehát az öntött vas és az ón sűrűsége között áll. Ebből következik, hogy a földünkön 100 kilogrammot nyomó test a Merkúron csak 51 kilogrammot nyomna. A Merkúr a Föld és a Nap között állván, az úgynevezett bolygókhoz tartozik s mint ilyen a Nappal felső és alsó együttállásba iöhet, de soha vele szemben nem állhat Legföljebb fokra térhet el a Naptól és ennélfogva csak a szürkületben látható ; ezért különösen nálunk nem minden nehézség nélkül észlelhető, noha fénye igen élénk. Mint a Hold, ugy a Merkúr is mutat fázisokat. Az alsó együttállás alkalmával, ha Merkúr közel áll pályacsomójához, a Nap korongja előtt láthatjuk mint kis, élesen határolt fekete korongocskát. E jelenség, mely jelenleg csak május vagy november hó elejére eshetik, a „Merkur-átmenet" nevét viseli.

V. cim I. fej. 225. § a : Az 1840. évi XV. t.-c. II. r. 210. §-ának intézkedése egyelőre itt is alkalmaztatván, a határidők, tekintet nélkül a közbeeső ünnepekre, az ott megállapított szünnapok alatt is folynak. Ha a határidő végnapja ilyen szünnapokra esnék, az a legközelebbi köznapig terjed. VIII. c. I fej. 375 §. (1881. LX. t.-c. 22. §.). A marasztalt fél vallásának ünnepei a végrehajtásnál is lehetőleg figyelemben tartandók.

Határozatok Magyarország részére az 1883. XXXIII. t.-c. által. 1. §. A bíróságoknál évenkint julius hő 1-ső napjától augusztus hó 31-ik napjáig szünidő tartandó. 2. §. A szünidő által nem érintetnek: sem a törvény, sem a birói határozat által, sem pedig a felek kölcsönös megegyezése által kitűzött határidők és határnapok. A hozott birói határozatok a szünidő alatt is kiadandók és foganatositandók. Izraelitákat az 1840. XV. t.-c. I. cim

3. fejezet 55. § - a értelmében nem szabad törvénybe idézni: Az összes szombati napokon. Purim-napon (március 6., 7.). Passzah- (Húsvét) ünnep 1., 2., 7. és 8. napján (április 3., 6., 11., 12.). Sabuot- (Pünkösd) ünnepen (május 25., 26.).

Jerusalem elpusztulása napján (jul. 26.). Ros Hasanah (Újév) 1. és 2. napján (szeptember 15., 16.). Jom-kippur- (Engesztelés) napon (szeptember 24.) Sukkoth- (Sátoros) ünnepen (szept. 29., 30.). Szimcháth thora (Törvényöröm) napján (okt. 7 ) .

Törvénykezési szünnapok.

Minden

Törvényszünetek iránt az 1868. LIV. t.-c. a következőket rendeli: III. cim I. fejezet 100. § - a : Sürgős eseteket kivéve, senki sem idéztethetik megjelenésre vallásának ünnepein. Ilyen ; dézés elrendelése vagy elhalasztása miatt helye van a perorvoslatnak.

IMAKÖNYVET beszerezhet a „Magosz" Sajtóvállalatnál.

Nyíregyháza, Széchenyi út 6. sz.

Az 1928. év. 7659 a Septuaginta korszámitás szerint. , 7436 a görög egyházi számítás szerint Ádám óta. 6641 a Juliusz-féle korszámitás szerint. 5886 a zsidó korszámitás szerint. 2709 az első olimpiai versenytől. 2679 Róma alapításától. 1928 Jézus Krisztus születésétől 1879 az első jeruzsálemi apostoli zsinat óta. 1876 a pápai szék Rómába helyezése óta. 1863 a Neró-féle első keresztényüldözés kezdete óta. 1861 Szent Péter és Pál halála óta. 1858 Jeruzsálem pusztulása óta. 1615 Nagy Sz. Konstantin császár és a keresztények fegyveres üldözésének megszüntetése óta. 1603 a niceai első zsinat óta. 1602 Sz Miklós halála óta. 1539 Attila hun király uralkodása óta. 1549 Nagy szt. Bazt'l halála óta. 1521 Aranyszájú Szent Jánosnak, mise imádságaink szerzőjének halála óta. 1346 a török évszámítás szerint. 1576 a pápai állam keletkezése óta. 1161 a Photius-féle egyházszakadás óta. 1346 a török évszámítás szerint Mohamednek Mekkába futása óta. 1027 a magyar honfoglalás óta. 927 a magyar királyság megalakulása óta. 874 a görögkeleti egyház elszakadása (a schizma) óta. 836 a Szent László korabeli szabolcsi zsinat óta. 829 az első keresztes hadjárat óta. 706 az aranybulla kibocsátása óta. 689 a tatárjárás óta. 649 a lyoni egyházegyesitő kísérlet óta. 568 a munkács-csernekhegyi bazilita rendház alapítása óta. 489 a görög római egyház egyesülése a flórenci zsinaton. 490 a könyvnyomtatás feltalálása óta. 466 Amerika felfedezése óta. 411 Luther Márton s a hitújítás kezdete óta. 401 a mohácsi vész óta. 400 a Habsburgok magyarországi uralmának állandósulása óta. 384 Erdély kormányzatának önállósulása óta. 382 a tridenti zsinat óta 346 a Gergely féle naptárjavitás óta. 334 a lengyelországi breszti unió óta. 282 a magyarországi ruszinok ungvári uniója óta. 232 a máriapócsi első kép könnyezése óta. 229 a gőzgép feltalálása óta.

228 a magyarországi oláhok a kath. egyházzal való egyesülése óta. 213 a máriapócsi második kép (a jelenlegi kegykép) első könnyezése óta. 205 a Habsburg-család leányági örökösödésének (pragmatika sanctio) törvénybe iktatása óta. 179 a Sz. Bazil-rendnek Máriapócson való megtelepedése óta. 172 a máriapócsi kegytemplom felépítése óta.' 156 a munkácsi gör. kath. püspökség törvényesülése óta. 191 a munkácsi püspökség székhelyének Ungvárra való áthelyezése óta. 151 a körösi gör. kath. püspökség megalapítása óta. 139 a nagy francia forradalom kezdete óta. 121 a vasúti mozdony és a gőzhajó feltalálása óta. 1C2 Vasvári Pál születése óta. 92 az eperjesi püspökség alapítása óta. 90 a távíró feltalálása óta. 77 a magyar szabadságharc kezdete óta. 51 a telefon feltalálása óta. 23 a jelenlegi máriapócsi kegykép második könnyezése óta. 20 a repülőgép feltalálása óta. 16 a hajdudorogi püspökség alapítása óta. 15 Miklósy István első gör. kath. magyar püspök trónfoglalása óta. 14 a hajdudorogi püspökség székhelyének Nyíregyházára helyezése óta. 14 a nagy világháború kezdete óta. 11 a rádió-telefon feltalálása óta. 10 a Károlyi-féle őszirózsás forradalom óta. 9 a 102 napos kommunista uralom'(proletárdiktatura) óta. 8 Magyarország felosztása óta a trianoni gyászos békeszerződés által. 7 a Magyar Görögkatholikusok Országos Szövetségének megalakulása óta.

KEGYSZEREK legolcsóbban a „Magosz" Sajtóvállalatnál szerezhetők b e .

NYÍREGYHÁZA SZÉCHENYI Ú T 6. SZÁM. llllllHIIIIinillllllHHIIMIIlíIIIIIIUIIIIIIIIIIIllliHllHIIiinillHllllllllltlII

Boldogasszony

Napok

hava

Görögkatholikus

Istennel k e z d a z uj é v e t : Sikert a r a t s z s ü d v ö s s é g e t ! Róm.

kath.

¡Protestáns"

T é l h ó , 31

Nap kél

I nyűg-

Hold kél I nyug.

I. Gör. ev. János a pusztában. Márk 1- r. 1. sz. — Kath ev. Minek utána eltelt a nyolcadnap. Luk. II. 21. Prot. ev. ugyanaz ; Gal 3. 23—29.

VasHétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Újév Szilveszter Mala kiás Teoktisztusz Teona Epifánia Iván

A Újév A Újév Jéz. sz. neve Abel Gen. sz. Benjámin Titusz pk. Leona Teleszí., Ár. Simon Vízkereszt Vízker. Lucián vt. Attila

748 748 748 748 747 747 747

nap

1 6 1 9 1231 16 20 1 2 5 4 1621 1222 1622 1 3 5 5 1623 1436 1624 1528 1625 1630

035 153 314 434 550 7 6 810

Hold fényváltozásai.

® Holdtölte 7-én 7 óra 8 p. C Utolsó negyed 14-én 22 óra 14 p. ® Újhold 22. 21 óra 19 p.

I. vas. vízkereszt után. Gör. ev. Jézus elhagyá Názáret városát. Máté 4. r. 8. sz. — Kath. ev. Mikor Jézus 12 esztendős lett. Luk. II. 42—52. — Prot. ev. ugyanaz: olv. Róm. 12. 1—6.

8 Vas.

9 Hétfő 10 Kedd 11 Szerda 12 Csüt. 13 Péntek 14 Szomb.

A György Polyeukt Nissz. Gerg Teodóz ap. Taciána Sztratonik R és Sz. vért.

A1 S z . Csal. A1Szörény Julián vt. Marcel Vilmos pk. Melánia Higin p. vt. Ágota Árkád vt. Ernő B . V e r o n . + Vidor Bódog Hilár pk.

7 47 747 7 47 746 746 745 745

1626 1 7 4 0

1627 1628 1629 1631 1632 1634

1852 20 4 21 14

22 21 2325 000

3 Első negyed 29-én 20 8 5 9 ora 26 P 939 10 9 1 0 3 3 Mit j ö v e n d ö l a 1 0 0 éves naptár ? 1054 11 12 7 - i g m é r s é k e l t hi1 1 3 0 d e g , keleti széllel,

3. II- vas. vízkereszt után. Gör- ev. Jézus meggyógyítja a jerikói vakot. Luk. 18. r. 93. sz. — Kath. evMennyegző lőn galileai Kánában. Ján. II. 1—11. — Prot- ev. ugyanaz: olv. Róm. 12—16.

15 V a s . 16 Hétfő 17 Kedd 18 Szerda 19 Csüt. 20 Péntek 21 Szomb.

A31 Pál rem. Sz. Pét. I. N. Antal ap. N. Atanáz Arzén Eutim Jenő, Ágnes

A2 Pál rem. A2 Lóránt Marc. p. vt. Gusztáv Antal ap. Antal Piroska sz. Piroska Kanut kir. Sára Fáb., Seb. + Fáb., SebÁgnes sz. vt. Ágnes

744 743 743 742 741 741 740

1635 1636 16 38 1639 16 40 1642 1643

029 133 238 343 449 553 652

1148 12 7 1230 1256 1328 14 1 15 4

4. III. vas. vízkereszt után. Gör. ev. Zakeusról. Luk. 19.^r. 94. sz. — Kath. ev. Midőn Jézus lejött a hegyről. Máté VIII. 1—13. — Prot. ev. ugyanaz; olv- Róm. 12. 17—21.

22 V a s .

23 Hétfő 24 Kedd 25 Szerda 26 Gsüt. 27 Péntek 28 Szomb.

A32 Anasztáz Kelemen Babilasz Naz. Gerg Simon Kriz. ereklye Efrém

A3 Vince vt. A3 Artúr P. Raimund Zelma Timót pk. T á d é Pál ford. Pál. ford. Polikárp pk. V a n d a A. sz. J á n . t Lothár Nagy Kár. Károly

7 39 7 38 7 37 736 7 35 734 733

16 45 1646 1648 1649 16 51 16 52 1654

743 825 900 928 954 1015 1036

16 8 1718 1834 1951

21 8

A Triodium Nagy Vazul Cirus, J á n o s

A4 Szal. F. A4 Adél Mártonk. sz. Mártonka Nolaskói P. Virgilia

Időjárás Herschel szerint. A hó elején hó é s e s ő , 7 —14-ig vih a r o s idő, a h ó m á sodik felében kemény hideg egészen 22-ig, a hó vége változó.

1-én a nap 8 ó. 31 p. hosszú, a hó végéig 37 perccel nő.

2226 2343

5. IV. vas. vízkereszt után. Gör ev. A vámos és farizeus. Luk. 18. r- 89. sz. — Kath. ev. Jézus parancsolt a tengernek. Máté VIII. 23—27. — Prot. ev. ugyanaz ; olv. Róm. 13, 8—10.

29 V a s . 30 Hétfő 31 Kedd

15 ig h i d e g , k ö d ö s , 21-ig v i h a r o s h i d e g idő, 2 8 - i g e n y h é b b , b o r ú s idő, a h ó v é g e szép.

7 3 2 1655 1059 731 1656 1124 1 1 7 3 0 1658 1153 2 2 0

Izraelita

naptár.

Thebeth 5688. Január 10. Jeruzs. ol p. 3 14. S. Vajkhi 7 28. S. Vajéra 21 1. Sebat. R. Khod. 23 6. S. Bo.

Bőjtelő

Napok

Szerda' Csüt. Péntek 4| Szomb.

Áll a bál j a v á b a n , mulatsz, m u l a t s z e g y r e , Halandó ! Gondolsz-e közben a lelkedre ?

hava

Görögkatholikus

Róm.

kath.

Protestáns

Ign. pk. vt. Ignác Gysz. B.-A.jKarolin Bal. pk. vt. f Balázs Korz. And. Ráhel

Trifon J é z . tal. S. Sim. és A. Izidor

Nap kél

729 727 726 7 25

nyug.

1659 17 1 17 3 17

Télutó, 29 nap Hold kél_ nyug,

1230 1317 1414 1520

6. Septuagésima. Gör. ev. A tékozló fiúról. Luk- 15. r- 79- sz. — Kath. ev. Hasonló a mennyeknek a családos emberhez. Máté XX. 1—16. — Prot. ev. ugyanaz; olv. Kor. I- 9, 24—10' 5.

5 6 7 8 9 10 11

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

Hetvened vas. Julián Lukács Zakariás t Nicefor vt. Pál vt. t Teodóra

Hetv. vas. A Ágota Dorottya Dorottya Rom. apát Tódor Máthai sz. J. Aranka Alex.Cir.pk. Abigail Skol. sz. t Elvira M. Lur. meg. Bertold

723 7 22 7 20 719 718 716 714

338 452 ® Holdtölte 5 5 7 5-én 21 ó. l l p . 651 <£ Utolsó negyed 13-án 20 országa óra 5 p.

17 6' 1631 17 7 1744 17 9 1 8 5 5 17 10 20 4 1712 21 10 1714 2 2 1 5 1715 2319

® Újhold 21. 733 8 7 10 óra 41 p. 834 3 Első ne8 5 6 gyed 28-án 4 9 1 5 óra 21 p. 9 34 951

7. Sexagésima. Gör. ev. Az Ítéletről. Máté 25. r. 10. 6. sz. -- Kath. ev. Midőn nagy sereg gyűlt egybe. Luk. VIII. 4 - 1 5 . -- Prot, ev- ugyanaz ; olv. Kor. II. 11, 9 - 1 2 , 9.

12 V a s . 13 Hétfő 14 Kedd 15 Szerda 16 Csüt. 17 Péntek 18| Szomb.

A Hush. v. Fortina Máro Onezim Pamfil Marianna Leó pápa

Hatv. vas. A Lidia Ric. Kat. sz. Ella Bálint vt. Bálint t Fausztin vt. Fausztin Jul. sz. vt. Julianna t D. pk. vt. t Donát Simon pk. Konrád

7 1 3 1717 711 1718 7 1 0 17 20 7 8 17 21 7 6 17 23 7 5 17 25 7 3 17 26

023 128 234 338 439 533

1010 1031 10 55 1125 12 2 1250 1348

8. Quinquagesima. Gör. ev. A mennyei kincsről- Máté 6. r. 17. sz. — Kath. ev. Magéhoz vevé Jézus a 12-t. Luk. XVIII. 31—43. — Prot. ev. ugyanaz; olv. Kor. I. 13. 1—13.


A V a j h . v. Leó pk. Eusztáz Eugéniái vt. Polikárp J á n o s feje Taráz

tt tt tt tt tt t

A F a r s a n g v . A Zsuzs. Álmos Aladár Eleonora Eleonóra Hamvsz. t Gerzson D. P. pk. t t Alfréd Szökőn. t t Szökőnap Máty. ap. t t Mátyás

7 1 7 0 658 656 654 652 650

1728 17 29 1731 1732 17 34 1736 1737

6 1 9 1456 6 5 7 16 2 7 29 1 7 3 0 755 1850 818 2010 840 2130 9 3 2250

9. Böjt I. vas. Gör. ev. Natánael kétkedéséről. Ján. l . r . 5. sz. — Kath. ev- Jézus a pusztába vitetik a lélektől. Máté IV. 1—11. — Prot. ev ugyanaz; olv. Kor. II. 6. 1—10.

26 V a s .

G nb. 1. v. 27 Hétfő Prokop 28 Kedd Vazul 29 Szerda Kasszián

G l Inv. v. t t Kort. M. t t t t B. Bát, L. t t t t R. ap. K. t t

G1 Géza Sándor Ákos Elemér

64911739 6 4 7 1740 6 4 5 1741 6 4 3 1743


927 955 o i o 10 29 1 2 9 11 13 2 4 4

Mit j ö v e n d ö l a 1 0 0 éves naptár ? A hó elején szép idő, 5-től hideg szár a z i d ő , 13-tól e s ő s , hűvös idő, a hó vége változó.

Időjárás Herschel szerint. A z idő 21-ig változó, a h ó végén h i d e g , v i h a r o s idő.

1-én a nap 9 ó. 30 p. hosszú, a hó végéig 1 ó. 30 p. nő.

Izraelita

naptár.

Sebat 5688. Február 13. S. Besalakh 4 15. Fák ünnepe 6 20. S. Jitro 11 27. S. Mispotim 18 30. Ros Khodes 21 1. Adar. R. Kh. 22 4. S. Theruma 25

9

„ E m b e r é a m u n k a , Istené a z á l d á s . " így k e z d v e l e s z h a s z n o s a t a v a s z i s z á n t á s .

Böjtmás hava Napok

Görögkatholikus

1 Csüt. Eudócia 2 Péntek Teodót 3 Szomb. Kleón

Róm. kath.

Protestáns

Nap kél

nyűg.

T a v a s z e l ő , 31 n a p Hold

kél

nyug.

Hold fény v á l t o z á s a i .

6 4 1 1 7 4 5 12 6 3 5 1 ® Holdtölte 6 3 9 1 7 4 6 13 8 4 4 7 6 3 7 1 7 4 8 1 4 1 6 5 3 3 6-án 12 óra 27 perc. 10. Böjt. 11. vas. Gör. ev. Az inaszakadtról. Márk. 2. r. 7. sz. - Kath. ev Maga mellé vevé Jézus Pétert, C Utolsó neJakabot és Jánost. Máté. XVII. 1—9. — Prot. ev. Máté X V . 21-28; olv. Tessz. I. 4. 1—7gyed 14-én 16 G Nagyb. 2. v. G2 Remin. G2 Kázm. 6 3 6 1749 15 28 6 9 óra 20 p4 Vas. © Újhold 21 6 3 4 1 7 5 0 16 39 6 3 6 t t Özséb t t Adorján 5 Hétfő Konon 21 óra 29. p. 1 7 4 8 6 5 9 6 3 2 1752 6 Kedd Amori 42 vt. t t Perp. Fel. t t Gottlieb 3> Első ne6 3 0 1753 1856 7 1 9 7 Szerda Vazul és t. t t Aq. Tam. t t T a m á s gyed 28-án 12 6 2 8 1 7 5 5 20 1 7 3 8 Teofilakt Ist. J á n . t t Zoltán 8 Csüt. óra 54 p . 6 2 6 1757 21 5 7 5 5 9 Péntek Szebasztei v t . t t Francisk. t t Franciska 6 2 4 1758 2211 8 1 3 10 Szomb. Kodrát és trs t 40 vért. t t Olimpia t t Albin pk. t t Albin t t Szimplic. t t Lujza t t Kunig, t t Kornélia

11. Böjt. III. vas. Gör. ev. Aki szégyel engem- Márk. 8. r. 37. sz. — Kath. ev- Jézus néma ördögöt üze ki. Luk. XI. 14—28. — Prot. ev. ugyanaz; olv. Efez. 5. 1—9.

11 V a s .

G Nagyb. 3. v. G3 Oculi G3 Aladár t t I.Gerg. p. t t Gergely 12 Hétfő Teofánesz t t Szabin 13 Kedd Nicefor t t Krisztián Mathild t t Matild 14 Szerda Sándor Agáp vt. Long. vt. t t Kristóf 15 Csüt. t t Geréb p k . t t Henriette 16 Péntek Szabinusz t Patr. pk. t t Gertrud 17 Szomb. Elek

622 620 618 616 614 612 610

1759 2316 18 1 0 0 0 18 2 0 2 1 18 4 1 2 6 18 5 2 2 7 18 7 3 2 3 18 8 4 1 2

833 855 9 23 955 1038 1131 1234

12. Böjt. IV. vas. Gör- ev. Az ördöngös némáról- Márk. 9- r. 40 sz. — Kath. ev. Jézus a galileai tengeren túlméne. Ján. VI. 1—15. — Prot. ev. ugyanaz ; olv. Gal. 4. 21—32.

18 V a s .

19 20 21 22 23 24

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

G Nagyb. 4. v. G4 L a e t a r e G 4 S á n . E. Krizsánt D á r . t t József t t József Szabbas B. Cs. M. t t Hubertus J a k a b , az ifj t t Ben. ap. t t Benedek Vazul vt t t G. Sz. K. t t Oktávián Nikon t t Vikt. vt. t t Frumenc Zakariás G. főan. t t Gábor

6 8|l8 9 6 6 1811 6 41812 6 21813 6 01815 558,1816 5 5 6 18 18

4 5 2 1345 5 2 6 15 2 5 5 4 1622 619 1744 6 41 19 5 7 4 20 28 728 2152

13. Böjt. V. vas. Fekete vas- Gör. ev. Jakab és Ján. nagyravágyása- Márk. 10. r. 47. sz- — Kath. ev* Ki fedd meg engem közöletek? Ján. VIII. 46—59. — Prot. ev- ugyanaz; olv. Zsid. 9. 11—15.

G Nagyb. r. 25 V a s . 26 Hétfő Gábor tt 27 Kedd Matrona tt 28 Szerda Hilárion tt Cirill 29 Csüt. tt 30 Péntek Klimák J á n o s + ' t' 31 Szomb. Hipác

G5 j u d i c a G 5 Gyoba. Manó t t Manó D. J á n . t t Hajnalka Kap. Ján. t t Gedeon Auguszta t t Cirill Fájd. Sz. t t Izidor Guidóap. t t Árpád

5541819! 5 5 2 1821 5 50 1822 5 4 8 1823 5 4 6 1825 5 4 4 1826 5421828

755 2315 8 28 0 0 0 9 9 034 959 146 1100 2 4 6 12 7 3 3 4 1318 4 1 2

Mit j ö v e n d ö l a 100 éves naptár ? A hó eleje változó, 5-től szép, enyhe idő, 14-től esős, hűvös idő, 21-től változó a hó végéig.

Időjárás Herschel szerint. 6-áig hóviharok, 6 —14-ig sok eső hóval, 1 4 - 2 1 . szép, kellemes idő, 21 28-ig változó.

1-én a nap 11 ó. 4 p. hosszú, a hó végéig 1 ó. 42 p. nő.

Izraelita

naptár.

Adar 5688. Március U. S. Thezave 3 13. Eszterbőjt 5 14. Purim 6 15. Susan-Purim 7 18 S. Ki Thiéa 10 25. S. Vajakel P. 17 1. Nizan. R. Kh. 22 3. S. Vajikra 24 10. S. Zaw 31

Szent György

Napok

Künn a természet tavasza Lelked kertjében virul-e a

hava

Görögkatholikus

Róm.

kath.

Protestáns

virít, hit? Nap kél

Inyug.

Tavaszhó, 30 Hold kél

¡nvus.

14. Böjt. VI. vas. Virágvas. Gör. ev. Jézus bevonulása Jeruzsálembe. Máté 21. r. 83. sz. — Kath. ev. Midőn Jézus Jeruzsálemhez közeledett. Máté XXI. 1 — 9. — Prot. ev. ugyanaz; olv. Fii. 2. 5—11.

Vas. G Nagyb. 6. v. f G6 P a l m . G 6 Hugó Hétfő Titusz f t P. Fer. t Áron Kedd Nikéta t t Rikárd t f Kereszt R. Szerda György f t Izidor pk. t t Izidor Csüt. Diodor f t N.-csüt. t t Vince N.-pént. t t Nagypén. P é n t e k Nagypéntek Szomb JKallióp f f N.-szom. t t Herman

540 5 38 536 534 532 530 5 28

1829 1428 1 8 3 0 1537 1832 1 6 4 5 1 8 3 3 1751 1834 1 8 5 4 1 8 3 6 20 00 18 38:21 5

442 5 525 542

6

618 637

15. Húsvét vas. Gör. ev. Kezdetben vala az ige- Ján. 1 r. 1. sz — Kath. ev. Mária Magdolna és Mária sirnál. Márk. XVI. 1—7. — Prot ev. ugyanaz ; olv. Kor. I. t>, 6—8-

8 Vas.

9 Hétfő 10 K e d d 11 Szerda 12 Csüt. 13 Péntek 14 Szomb.

G Husvétvasár. Húsvéthétfő Husvétkedd Antipa Vazul Márton Arisztark

GHusvvas. G H u s w a s . Husvhétfő Husvhétfő Zsolt Ezekiel I. Leó pápa Leó Gyula p. Gyula Herrn. t Ida Jusztin Tibor

526 524 522 520 518 516 514

1839 1840 1842 1843 1844 1846 1847

nap

2211 2315 000 018 1 16

658 723 754 830 920 2 6 1017 2 4 8 1124


® Holdtölte 5-én 4 óra 38 p. C Utolsó negyed 13-án 9 óra 9 p. # Újhold 20. 6 óra 25 p. 3 Első negyed 26-án 22 óra 42 p. Mit j ö v e n d ö l a 1 0 0 éves naptár? A hó elején szép tavaszi idő, 6 tói derűs hűvös napok, 12 tői eső. 20-tól változó, szeszélyes tavaszi idő, 25-től

16« Fehér vas. I. vas. husv. után. Gör. ev. a hitetlen Tamásról. Ján- 20. r. 65 sz. — Kath. ev- Midőn este lőn azon nap. Ján XX- 19—31. — Prot ev. ugyanaz ; olv- Ján. I. 5, 4—10.


G l Kreszcens Irén Ákos J á n o s szerz. Pafnuc Teodor hvJanuár

G l Quas. Labr. B. J. Anicét Apollonius Emma Tiv. hv. Anzelm

G l Afala Lambert Anicét Ilma Kocsárd t Tivadar Anzelm

5 1 2 1849 3 2 4 12 36 5 1 0 1850 3 5 4 13 59 5 9 1851 4 1 8 1512 1853 4 4 2 1634 1854 5 4 1756 3! 18 56 5 27 1922 1 1857 5 5 3 2 0 4 8

17. II. vas. husv. ut. Gör. ev. A kenethozó asszonyokról. Márk. '15. r. 69. sz. — Kath. ev. Én vagyok a jó pásztor. Ján. X. 11 — 16 — Prot. ev- ugyanaz ; olv. Pét. I. 2, 21—25.

22 V a s .

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek 28 Szomb. 23 24 25 26 27

G2 Syc Teo György Szaba Márk ev. Vazul pk. Simon 9 vértanú

G2 Miser. B é l a pk. vt. György t J . olt., M. Kilit és M. t K . P . e . t. t Ker. Pál

G 2 Szótér Béla György Márk Ervin Arisztid Valéria

4 59 457 456 454 452 450 448

1859 1900 19 19 19 19 19

6 24 2 2 1 3 7 1 2332 749 000 849 039 9 56 1 3 4 11 7 2 1 5 1218 2 4 7

18. III. vas. husv. ut. Gör. ev. Az inaszakadtról. Ján. 5. r. 14. sz. — Kath. ev. Egy kevéssé és már nem léttok engem. Ján. XVI. 16—22. - Prot. ev. ugyanaz; olv. Pét. I. 2. 1 1 - 2 0 .

29 V a s . 30 Hétfő

G 3 Jázon pk. J a k a b aps.

G3 J u b i l e t a G3 Albert. 4 4 7 19 8 1 4 2 8 3 1 1 S. Katalin Katalin 4 4 5 1910 1336 3 3 3

Időjárás Herschel szerint. A hó 5-ig sok e s ő ; 5—13-ig nedves, s z e l e s ; 13 20-ig változó; 20 —26-ig szeles, sok e s ő ; a h ó v é g é n s z é p idő. 1-én a nap hossza 49 p., a hó végéig 36 p. nő. Izraelita

12 ó. 1 ó.

naptár.

Április Nizan 5688. 15. Passzah I n . 5 16. Passzah 2. n. 6 17. S. Passzah 7 21. Passzah 7. n. 11 22- Passzah 8. n. 12 24. S. 1. P., Sem. 14 [Thas. Mez. 1. liar. S. 2. P., 21 [Kedesim 8. S. 3. P., Akh. 28 10. Seni böjt 30

11

Pünkösd h a v a Napok

Íj Kedd 2, Szerda 3[ Csüt. 4| Péntek 5 Szomb.

Hozzád sir a nemzet, fölzokog a b á n a t : B o l d o g a s s z o n y anyánk, add v i s s z a h a z á n k a t !

Görögkatholikus

Jeremiás N. Atanáz h. Teodor Pelagia sz. Iréné vt.

Róm. kath.

Fülöp J a k a b Atanáz pk. Sz- ker. felt. f Mon., F. t V. Pius p.

Protestáns

Fülöp Zsigmond Irma Flórián Gotthard

19. IV. vas. husv. ut. Gör. ev. a szamariai nőről. Ján. 4. r. 12- sz. — Kath. küldött. Ján. XVI. 5—14. — Prot. ev- ugyanaz ; olv. Jak.

6 Vas. 7 Hétfő 8 Kedd 9 Szerda 10 Csüt. 11 Péntek 12 Szomb.

G4 J ó b Kodrát N Arzén Izaiás pr. Zelot Simon Móc vt. Germán

G4 Cantate fi4 Frida Giz. Szan. Napoleon M. főa. mj. Gizella Naz- Gerg. Gergely Antonin pk. Ármin Mam. pk + Mamertus Pongrác vt. Pongrác

Nap kél

nyug.

444 442 441 439 437

1911 1912 1914 1915 1917

T a v a s z u t ó , 31 n a p Hold

kél

nyug.

350 ® Holdtölte 4 8 4-én 21 óra 12 425 perc. 442 £ Utolsó ne20 2 5 3 gyed 12-én 21 ev. Ahhoz megyek, ki engem óra 50 p. 1. 1 6 - 2 1 . ® Újhold 19. 14 óra 14 p. 4 3 6 1 9 1 8 21 7 5 25 3 Első ne4 3 4 1919 2 2 1 1 5 5 4 4 3 3 1921 2 3 1 1 6 3 0 gyed 26-án 10 4 3 2 19 22 0 0 0 7 1 4 óra 12 p. 15 42 1646 1748 1856

4 3 0 19 23 0 4 8 8 4 2 9 1924 0 4 9 9 1 0 Mit jövendöl a 100 éves naptár ? 42811925 1 2 6 1 0 1 9

20. V. vas. husv. ut. Gör. ev. A vakonszületettről. Ján. 9. r. 34. sz. — Kath. ev. Ha mit kérendetek az Atyától. Ján. XVI. 23—30. — Prot. ev. ugyanaz; olv. Jak. 1. 22-27-

13 14 15 16 17 18 19


G5 R o g a t e G5 Szervác G5 Glicéria Izidor vt. B o n . vt ) I Bonifác Akill S. J á n . /'7 Zsófia Teodor f N. J á n . I | Mózes J é z u s mennyb. Ald.-csüt. Áldozócs. Péter és D é n e s t V e n á n c vt. f Erik Patrik és t- vtk. Cölesztin p. Ivó

427 425 423 422 421 420 419

19 27 19 28 1930 1931 1932 1933 1934

156 221 244 3 6 327 350 418

G6 Exaudi G 6 Bernát G6 Talalé Konst., Ilona Bob. And. Konstantin Kedd Baziliszk Júlia szJúlia Szerda Mihály pk. Dezső pk. Dezső Simeon st. Ker. segíts. Eszter Csüt. Péntek Sz. Iván feje m . t VII. G. p . + Orbán Neri F. f f Fülöp Szomb. iKárpusz Vas.

Hétfő

418 417 416 414 413 412 412

1935 1937 1938 1939 1940 1941 1942

G P ü n k . vas. P ü n k . hétfő Teodózia Izsák Ap. Herma vt-

G Pünkv. Pünkhétfő P. Magd. Szt. J. K . t t Angela

G Pünk. v. P ü n k . hét. Maxim Nándor Petronella

411 410 4 9 4 9 4 8

1943 1944 1946 1947 1948

szép idő, felváltva meleg esővel, 19 — 26-ig változó, a hó végén nagy záporok.

4 2 2 21 6 5 3 6 22 21 1-én a nap 14 ó. 27. p. hosszú, a hó végéig 1 ó. 6 3 2 23 24 13 p. nő. 7 38 0 0 0 8 5 1 0 1 2 Izraelita n a p t á r . 10 5 0 4 9 Ijar 5688. Május 11 17 1 15 13- Khamisi böjt 3

22. Pünkösd vas. Gör. ev. Az ünnep utolsó napján. Ján. 7- r. 27. sz. — Kath. ev. Ha ki engem szeret. Ján. XIV. 23—31. — Prot. ev. ugyanaz; olv. Bp. csel- 2. 1—13.

27 V a s . 28 Hétfő 29 Kedd 30 Szerda 31 Csüt.

E hó 12 ig szép, meleg idő, azután változó, 18 tói eső, a hó végén szép, kellemes idő.

1133 1249 14 6 1528 Időjárás Herschel szerint. 1649 A hó elején szép, 1814 1941 száraz idő, 4—19-ig

21. VI. vas. husv. ut- Gör. ev. Én téged dicsőitettelek. Ján. 17. r. 56. sz. — Kath. ev. Mikor eljövend a Vigasztaló. Ján. XV. 25.—XVI. 4. — Prot. ev. ugyanaz; olv- Pét. I. 4, 7 - 1 1 .

20 21 22 23 24 25 26


1226 1333 1438 1542 1647

139 2 59 216 232 249

15. 17. 18. 22 29. 1. 34. 5. fi. 7.

S. 4. P„ Emor Seni böjt Lag. beomer S. 5. ? . , Behar S. 6. P„ Bam. Rzivan. R. Kh. ) Selosah ) jeme ) hegebalah Sabuoth I. n. S. Sab. 2, n.

5 7 8 12 1« 20 22 23 24 25 26

12

Felderül még n a p j a Á r p á d hű népének, H a ügyünk ajánljuk J é z u s Szent Szivének.

Szent István h a v a Napok

Görögkalholikus

Róm- kath.

1 Péntek Jusztin b. 2 Szomb. Nicefor patr.

Protestáns

Hold

Nap kél

Nyárelő, 30 n a p

nyug. 1 kél

nyug.

Pamf. vt. f f Pamfilius 1 4 7 1949 17 53 3 9 ! 4 6 1950 1859 3 3 1 Eraz. vt- f f Anna

23. I. vas. pünk. ut. Gör. ev. Mindennek elhagyásáról- Máté 10. r. 38. sz. — Kath. ev. Minden hatalom nekem adatott. Máté XXVHI. 18-20. - Prot- ev. Ján. III. 1—15; olv. Róm. 2. 33—36.

3 4 5 6 7 8 9


G l Mindsz. Metrofán Marcián Zsuzsanna t Teodót pk. vt. Teodor er. t Cirill, Atanáz

G l Szenthv. G Szh. v. t l K a r . Ferenc Kerény t Bonifác pk. Bonifác t Norbert pk. Norbert t Űrnapja Róbert t Med. pk- t Medárd t Prim. és Fel. Félix

4 4 4 4 4 4 4

6 5 5 4 4 4 3

19 51 20 3 1952 21 4 1 9 5 3 22 0 1953 2249 1954 2 3 2 7 19 54 2 3 5 9 1955 0 0 0

357 420 512 6 3 7 3 810 921

24. II. vas. pünk- ut. Gör. ev- Az apostolok meghivásáról. Máté 4. r- 9- sz. — Kath- ev. Egy ember nagy vacsorát szerze. Luk. XIV. 16--24. — Prot. ev. Luk. XVI 19—31 ; olv. Ján. I. 4. 16 - 2 1 .

10 11 12 13 14 15 16

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb

G2 Anton. G2 M. kir. G l Margit Bartal és B. i Barn. Jol. Barnabás Onufriusz t F. Ján. hv. Klaudius Aquilina t t Pád- sz. An. Tóbiás Metód t N. sz. Vazul Vazul Amosz pr. t t Jéz. sz. Sz. t Vid Tikon pk. t Rég. sz. Fer. Jusztin

4 4 4 4 4 4 4

3 3 2 2 2 2 2

1956 19 56 19 57 1957 1958 1959 1959

022 049 1 9 129 151 216 245

1034 1149 13 6 1424 1544 17 9 1834

25. III. vas. pünk. ut. Gör. ev. Két úrnak nem lehel szolgálni. Máté 6. r. 18 sz. Kath- ev • Közeledének Jézushoz a vámosok. Luk. XV. 1—10. — Prot ev. Luk. XV. 1 6 - 2 4 ; olv. Ján. I. 3. 13.-18.

17 18 19 20 21 22 23


G3 Izmael Leone Júdás Metód pk. Julián vt Özséb pk. Agrippina

t t tt t tt 1

G3 Rain- hv. G 2 Laura Efrém Arnold Gyárf., Prot. Gyárfás Szilv. pk. vt. Rafael Gönz- Alaj. Alajos Paulin pk. + Paulina Ediltrud sz Zoltán

4 4 4 4 4 4 4

2 1959 2 20 0 2 20 0 2 20 0 2 20 0 3 20 0 3 20 0

324 413 516 627 744 859 1011

1955 21 6 22 0 2244 2317 2342 000

26. IV. vas. pünk. után. Gör. ev. a hivő századosról- Máté 8. r- 25. sz. — Kath. ev. Midőn a sereg Jézusra tódult. Luk V, 1—11. Prot. ev. Luk. XV. 1 - 1 0 ; olv- Pét. I. 5. 6—11.

24 25 26 27 28 29 30


G4 Iván szül. Febronia és is t Dávid rem Sámson pap t t Cirus és J á n o s t P é t e r és P á l 12 apostol

Ö 4 K . . J . sz. G3 Iván Vilmos Vilmos Ján. és Pál J á n o s , Pál László kir László Irenaeus vt. Arszlán P é t . és P á l Pét. és Pál Pál ap. eml Pál

4 4 4 4 4 4 4

3 3 4 4 4 4 5

20 20 20 20 20 20 20

1 1 1 1 1 1 1

1121 1227 1333 1437 1542 1648 1754

0 3 022 038 055 1 14 135 2 0


® Holdtölte 3-án 13 óra 13 perc. (£ Utolsó negyed 11-én 6 óra 51 p. ® Újhold 17. 21 óra 42 p. 3 Első negyed 24-én 23 óra 47 p. Mit jövendöl a 100 éves naptár ? A hó elején szép idő, 4-től jó meleg, száraz idő, 10-től esős, hűvös idő, 18-tól változó, záporokkal, 23-tól meleg napok. Időjárás Herschel szerint A hó eleje nagyon esős, 11—17-ig szeles, nedves, 17— 24-ig változó, a hó végén szép, meleg napok. 1-én a nap '15 ó. 37 p. hosszú, a hó 21-ig 21 p. nő, azután 3 p. fogy.

Izraelita naptár. Szivan 5688. Junius 14. S. 1. P„ Nassa 2 [lotheka 21. S. 1. P., Beha9 [Sl.-Lekha 28. S, 3. P-, 16 30- Ros. Khodes 18 1. Thamus. R. Kh. 19 5. S, 4. P„ Khor. 23 12. S . 5. P„ Balak 30

13

Szent Jakab

Napok

hava

Görögkatholikus

A földnek j a v a i t a z é r t a d j a Isten, H o g y a z e m b e r velük m á s o n is segítsen. Róm.

kath,

Protestáns

Nap

N y á r h ó 31 Hold

k é l [ n y ű g . ¡1 kél

|nyug-

27. V. V. pünk. u. Gör. ev. Jézus ördögöt űz ki. Máté 8. r. 28- sz. — Kath. ev. Hogyha nem tökéletesebb a ti igazságtok. Máté V. 20—24. — Prot. ev. Luk. VI. 36—42; olv. Róm. 8. 18—23.

1 2 3 4 5 6 7


G5 Kozma D. G 5 J. sz. v. G4 Tibold B. Assz. m. S. B.-Assz Ottokár Anatol Sz. páp em. Kornél Ulrik Krétai And. t Ulrik pk. Atanáz Zak. Antal Enese Lucia f Esaiás f Iz próf. Ciriaka Ciril és Met. Cir és Met.

G6 Prokóp Cirill pk. Leone Eufémia sz. Hilarion István József pk.

G6 E. k - n ő G5 Teréz Veronika sz. Lukrécia Amália Amália I. Pius p. vt. Lili Gaulbert J. Izabella An p. vt. t Je eno Bonavent. Eörs

7:20 0 1 9 5 6 20 0 2 0 4 6


ü 7 Henr . cs. G6 Henrik G7Quirik Atenogén Karm. B. A. Valter Elek Margarita Elek hv. Jácint "j" Kamill hv. Frigyes Makrina P. sz. Vince Emilia Illés pr. Jer. hv. t Illés Dániel Simeon és J. Prax.sz

20 0 2128

1959 22 2 1959 2 2 3 0 19591 2 2 5 4

411 412 413 414 415 416 417

1958 1958 1957 1956 1956 1955 1954

2314 2335 2355 000 018 044 1 17

23 24 25 26 27

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek 28 Szomb.

G8 Mária M. G 8 M. és M. G7 M„ M. Apoll. pk. Lenke Ezekiel pr. B. K. Kriszt. Krisztina Dáv-, Rom. Eufrázia f jJ a k a b aps. J a k a b Anna assz. Anna Hermolaus Pantelemón t Pan. vt f Olga Ince p. vt. Ince Nikánor

418 419 420 421 422 423 424

1953 1952 19 52 1951 1950 1949 1948

2 0 1845 2 5 6 19 48 4 3 2037 b 18 21 14 635 2142 7 5 1 22 6 9 3 2225

4 2 5 1947 4 2 6 1946 4 2 8 1944 4 2 9 1943 4 3 0 1942 4 3 1 1941 4321940

1012 2243 11 19 23 0 1225 2318 1330 2 3 3 8 1436 0 0 0 1541 0 0 1646 0 3 0

31« IX. vas. pünk. ut. Gör. ev. Jézus a tengeren jár. Máté 14. r. 59. sz. — Kath. ev. Amint közeledett Jézus Jeruzsálemhez. Luk. XIX. 4 1 - 4 7 . — Prot. ev. Máté VII. 15—23; olv. Róm. 8. 1 2 - 1 7 .

29 V a s . 30 Hétfő 31 Kedd

G9 Teódot J á n o s kat. Eudocim

G9 Márt. sz G8 Márta Judit vt. Judit Loyol Ignác Oszkár

Holdtölte óra 48

3 Első ne9 3 9 gyed 24-én 15 1053 óra 38 p. 12 9 1327 1440 Mit j ö v e n d ö l a 100 éves naptár ? 1610 A h ó e l e j é n forró 1731

30. VIII. vas. pünk. ut. Gör. ev. Jézus a népet táplálja. Máté 14. r. 58. sz. — Kath. ev. Vala egy gazdag ember, kinek sáfáravala- Luk. XVI. 1—9. — Prot. ev. Márk. VIII. 1—9 ; olv. Róm. 6. 19 23.

22 V a s

®

3 9 perc. 357 (£ Utolsó ne4 5 5 gyed 10-én 13 6 1 óra 16 p. 712 8 25 © Újhold 17. 5 óra 36 p. nagy

29. VII. vas. pük- ut. Gör. ev. Jézus két vakot gyógyít. Máté 9. r. 33- sz. — Kath. ev- Óvakodjatok a hamis prófétáktól. Máté VII. 15—21. — Prot ev. Mété 20—26; olv. Róm. 6. 3 11.

15 16 17 18 19 20 21


6 20 1 1856 2 3 0 3-án 3

28. VI. vas. pünk. ut. Gör ev. Jézus a bűnöket megbocsátja. Máté 9. r. 29. sz. — Kath. ev> Midőn sereg volt együtt Jézussal. Máté VIII. 1—9- — Prot. ev. Luk. V. 1—11: olv. Pét. I. 3. 8—15.

8 Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

nap

4 3 4 1939 1 7 4 6 1 3 4 3 5 19 37| 18 41 1 4 9 4 3 6 19 36j 19 26 2 4 b

n y á r i n a p o k , 10-től változó, 16-tól z á p o rok, m e l e g napok, 24-től n a g y meleg.

Időjárás Herschel szerint. A hó eleje hűvös, sok esővel, 10 17-ig n a g y z á p o r o k , 17 2 4 - i g n e d v e s , a hó vége változó.

A hó elején a nap hossza 15 ó. 55 p. ; a hó végéig 55 p. fogy.

Izraelita

naptár.

Thamus 5688. Julius 17. Templ. e. böjt 5 19. S. 6. P., Pinkhasz 7 26. S. 1. P., Mat. 14 1. Ab. R. Kh. 18 4. S. 2. P„ Deb. 21 9. Jeruzs. elp. 26 11. S . 3 . P„ Voetkhan 28

14

Kisasszony hava

Bő istenáldásban elbiôttá n e légy, Lelki szegényeknek v a n Ígérve a z ég.

Napok

Róm. kath.

Görögkatholikus

Protestáns

Hold

kél

nyug.

kél

438 439 440 441

1934 1933 1931 1930

20 3 2033 2058 2120

nyug.

Hold fény változásai.

349 159 Holdtölte 6 1 3 1-én 16 óra 31 7 28 perc. C Utolsó ne32. X vas. pünk. ut. Gör. ev. A holdkóros ifjúról. Máté 17. r. 72. sz. — Kath. ev. Két ember mène fel a templomba. Luk. XVI11. 9 -14. — Prot. ev. Luk. XVI. 1—9 olv. Kor. 1. 10, 6 - 1 3 . gyed 8-án 18 óra 24 p. G10 Fábián G 1 0 H . B . A. G9 Oszv. 4 4 2 1929 2 1 4 0 8 4 4 5 Vas. © Újhold 15. 4 4 3 1927 22 0 10 0 14 óra 49 p. 6 Hétfő Urunk színvált. Ur színvált. Berta 4 4 4 1926 22 21 11 17 t Kajetán hv. Ibolya 7 Kedd István 3 Első ne4 4 5 1925 2 2 4 6 1 2 3 5 gyed f f Cirjék vt. László 8 Szerda Emilián 23-án 9 4 4 7 1 9 2 3 2 3 1 6 1354 óra 21 p. Mátyás apóst, f Román vt Emőd 9 Csüt. f f Lőrinc vt- f Lőrinc 4 4 9 1921 2 3 5 4 1 5 1 5 10 Péntek Lőrinc vt. ® Holdtölte f Zuzsan- vt. Tibor 4 5 0 1919 0 0 0 1631 31-én 3 óra 34 11 Szomb Euplusz vtperc. 77. sz. — Kath. ev. KiSzerda Csüt. Péntek Szomb.

Makkabeus t t Vas- sz. Pét. V a s . Pét. Lig. Aifonz Lehel István er. Fausztusz t t István vt. t Hermina Efezi 7 gyerm. t Domon. hv- Domonkos

Nap

Nyárutó 31 n a p

33. XI. vas. pünk. ut. Gör. ev. Egy királyember számot vet szolgáival- Máté 18. menvén Jézus Tyrus határaiból. Márk. Vli. 31—37. — Prot. ev. Luk. XIX. 41—4 ; olv. Kor. I. 12. 1 - 1 1

12 Vas.

G l l Anicét vt. t 13 Hétfő Maxim hv. f 14 Kedd Marcell 15 S z e r d a Nagy B . Assz. Dioméd vt. 16 Csüt. t 17 Péntek Miron vt 18 Szomb. Laurusz

G l l Klá. sz. G10 Klára Ip. és K. Ipoly Özséb vt- f t Özséb N. B.-Assz. Mária J „ Rók. hv. Ábrahám J ácint hv. t Anasztáz Ilona cs. Ilona

451 453 454 455 456 458 459

191 19161 1915 1913 1911 19 9 19 71

0 4 3 1736 145 1819 2 5 6 1910 41311942 5 29 20 7 6 4 3 2028 754 2047

34. XII. vas. pünk. ut. Gör. ev. A gazdag ifjúról. Máté 19 r. 79. sz. — Kath. ev. Az irgalmas szamarítíánusról. Luk. X. 2 3 - 3 7 . — Prot. ev. Luk. XVIII. 9 - 1 4 ; olv. Kor. I. 15, 1—10.

G12 András vt. G12 Laj. pk. G l l Huba István S z . 1st. kir. István kir. Tádé Ch. Franc- Sámuel Menyhért 22 Szerda Zotik és társai t Timót vt Ben. sz. F- Farkas Kallinik 23 Csüt. t Bertalan t Bert. ap. 24 Péntek Eutik Lajos kir. Lajos 25 Szomb- Bertalan 19 V a s .

19 9 3121 4 19 1010 2 1 2 0 19 2 11 16 2 1 4 0 18 12 22 22 2 1 8 5 9 1 3 2 8 2228 1 8 5 6 1433 23 0 1854 1535 2341

20 Hétfő 21 Kedd

35. XIII. vas. pünk. ut. Gör ev. A gonosz szőlőmívelőkről. Máté 21. r. 87. sz. - - Kath. ev- Midőn Jézus Jeruzsálem felé tartott. Luk. XVII. 11—19. — Prot. ev. Márk. VII. 31—37; olv. Apóst. csel. 10. 24—33.

26 27 28 29 30 31

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek

G13 Natália G 1 3 Zef. p. Libér Kai. Józs. Mózes rem. Ágoston S z . Iván fejv. Ker. J. fejvSándor pk. L. sz. Róza B. Assz. öve t Rajm. hv. f

G12 Izsó Gebhard Ágoston Ernesztin Róza Erika

510 511 512 514 515 517

1853 1851 1849 1847 1845 1843

1632 17 20 1817 1834 19 1 1924

000 031 132 240 355 510

Mit jövendöl a 100 éves naptár ? A hó eleje száraz, meleg idő, 7től nagy forróság, 14-től szép idő, helyenként záporok, 22-től esős idő. Időjárás Herschel szerint. A hó 1 - 8-ig szép, száraz i d ő ; 8 15-ig szép idő, váltakozva délnyugati nedves szelekkel ; a hó másik fele változó. A hó elején a nap hossza 14 ó. 56 p . ; a hó végéig 1 ó 30 p. Fogy.

Izraelita n a p t á r : Ab 5688.

Augusztus

18 S. 4. P„ Ekev. 25 S. 5. P„ Reéh 1 EIul R. Kh. 2 S. 6. P„ Soft. 9. S. 1. 2. P., KiTheze

4 11 17 18 25

15

Szent Mihály

Napok

hava

Görögkatholikus

1 Szomb. 0 - Simon

B e c s ü l i k a jó fát g y ü m ö l c s é é r t , B e c s ü l i k a z e m b e r t jó tettéért. Róm.

kath.

Egyed ap.

Protestáns

Egyed

Nap kél

I nyug.

Őszelő, 30 i a p Hold kél

5 1 8 1 8 4 1 1944

I nyug-

628

36. XIV. vas pünk. ut. Gör. ev. A menyegzőre hívottak vonakodása. Máté 22. r- 89. sz. — Kath. ev. Senki két úrnak nem szolgálhat. Máté VL 2 4 - 3 3 . — Prot. ev. Luk. X. 2 3 - 3 7 ; olv. Gal. 3. 15 22.


G14 Mamánt 0 1 4 Ist. kir. G13 Reb. Teoktisztus Manszv- pk. Hilda Ba'bilasz Vit. Róza Rozália Zakariás pr. f J . , Lőrinc Viktor Mihály csod. Ida Zakariás Szocont vt. t Kas. vért. f Regina Kis B . A. Kis B.-A. Mária

519 521 5 22 5 23 525 526 528

1839 1837 1835 1833 1831 1829 1827

20 5 2025 2049 21 17 2153 2238 2337

746 9 4 1024 1145 13 6 1422 1530

37- XV. vas. pünk. ut. Gör. ev. A főparancsolatról. Máté 22. r. 92. sz. — Kath. ev. Jézus Naim városába méne. Luk. VII. 11-16. — Prot. ev. Luk. XVII 1 1 - 1 9 ; olv. Gal. 5, 1 6 - 2 4


G15 Szeverián Menodóra Teodóra Antonóm 1 Kornél K e r . felm. Filoteusz

G 1 5 KI. P. G14 Ádám Tolent. M- Erik Prot., Jácint Teodóra Mária neve Guidó Notburg sz. Ludovika Sz. ker. fel t Szerénke Hétf. Szűz Nikodém

529 530 531 533 534 535 537

1825 1823 1821 1819 1817 1815 1813

000 042 155 311 425 537 647

1626 1710 1744 18 9 1831 185! 19 8


(£ Utolsó negyed 6-án 23 óra 35 p. © Újhold 14. 2 óra 22 p. 3 Első negyed 22-én 3 óra 58 p. @ Holdtölte 29-én 13 óra 44 perc. Mit j ö v e n d ö l a 100 éves naptár ? A h ó 5-ig s z é p idő, azután esős, hűvös idő, 21-től változó, a hó végén szép őszi idő.

38. XVI. vas. pünk- ut. Gör. ev. Egy em'-er előhivá szolgait. Míté 25. r. 105. sz. — Kath. tv. Bement Jézus egy farizeus há/.ába. Luk. XIV. i - 11. Prot. ev. Máté VI. 24—34; olv. Qal. 5, 25 -b. ,(..

16 V a s .

G16 Ludmilla ü 16 Kor pk. G15 Edit 17 Hétfő Zsófia Sz. F. sebh. Ludmilla 18 Kedd Ariadné Kup. Józs- Titusz 19 Szerda Trofim vt. t J an. pk. Kft Vilhelmina 20 Csüt Teopiszta Euszták vt Friderika 21 Péntek J ó n á s Máté ap t t Máté 22 Szomb Fóka pk. Móric vt. t t Móric

538 539 541 542 544 545 546

1811 18 9 18 7 18 5 18 3

7 55 19 25 9 1 1943 10 9 20 4 11 15 2028 1221 2 0 5 7 1800; 1 3 2 4 2 1 3 3 19 5 8 14 23 2 2 1 8

b9. XVII. vas. pünk. ut. Oör. ev. A kánanai asszonyról, Máté 15. r. 62. sz. — Kath. ev. Jézushoz járulának a farizeusok. Máté XXII. 3»—46 Prot. ev. LUK. Vil. 11—17; olv. Efez. 3, 3—21.


G17 Iván fog. Tekla Eufrozina Nilusz Kallisztratusz Baruch Kiriak rem.

G l 7 T . s z . v t G16 Tekla F- kiv- Mária Gellért Gellért pk. Kleofás Cipr. és J . Jusztina K. és Dem. Adalbert V. kir. vt. t Vencel M. főangy. Mihály

548 549 550 551 552 554 555

17 56 1755 1753 1751 1749 1747 1745

1514 2 3 1 3 1558 0 0 0 1632 0 2 0 17 2 131 17 26 2 4 6 1747 4 4 18 8 5 2 2

40. XVIII. vas. pünk. ut. Gör. ev. A csodás halfogásról. Lukács 5. r. 17. sz. — Kath. ev. Bemenvén Jézus a hajócskába. Mité IX —8. — Prot. ev. Luk. XIV. 1 - 1 1 ; olv. Efez. 4, 1—6.

30 Vas.

G18 Gergely

¡G18 Jerom. [G17 Jer.

527| 1742j 1 8 2 8

643

Időjárás Herschel szerint. A hó eleje hűvös, esős ; 6 14-ig s z é p száraz idő; 14 29-ig hűvös, n e d v e s idő.

1-én a nap 13 ó. 23 p. hosszú, a hő végéig 1 ó. 38 p. fogy.

Izraelita Elul. 5688.

Naptár: Szeptember

23 S. 5. 6. P„ Nezavim 8 i. R.-H 1 Thisri, Újév 15 2 R -Hasanah 16 3 Z Ged. böjt. 17 8 S. Haaszinu 22 10 Jom Kippur 24 15 S. Srukk. 1. n. 16 Szukk. 2. n. 30

16

Mindszentek h a v a Napok

Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek Szomb.

K a m r á d b a élelmet, lelkedbe gyűjts erényt, Boldogabb életre c s a k igy nyerhetsz r e m é n y t !

Görögkatholikus

B . A. védelme Ciprián Ar. Dénes vt. Hierót Mamelta T a m á s aps.

Róm. kath.

Protestáns

Reming pk. Malvin Őrző angy. Petra Kandid vt- Helga Ass. sz. F- Ferenc Piacid vt. t Aurél Brúnó hv Brúnó

Nap kél

nyug. i

Öszhó, 31 n a p Hold

kél

nyűg-

5 5 8 1 7 4 0 1851 6 0 0 1738 1918 6 1 1 7 3 7 19 50 6 2 1735; 2 0 3 4 6 4 1733! 2 1 2 7 6 5 1730 2230


8 4 £ Utolsó ne9 28 1051 gyed 6-án 6 óra 1212 6 perc. ® Újhold 13. 1325 1 4 2 5 16 óra 56 p3 Első ne41. XIX. v. pünk. ut. Gör. ev. Az ellenséf szereteléről. Luk 6. r. 26. sz. — Kath. ev. Hasonló a mennyeknek gyed 21-én 22 országa egy királyeinberhez. Máté XXI . 1—14. — Prot. ev. Maté XXII. 34—46; olv. Kor. I. 1, 4 - 9 . óra 6 p. ® Holdtölte G 1 9 0 B - A . G18 Amál. 6 7 1 7 2 8 2 3 4 4 1512 7 Vas. G 1 9 Bakus 28-án 23 óra M. N. Assz. Etelka Pelágia 6 8 1 7 2 6 0 0 0 1 5 4 8 8 Hétfő Dénes pk. Dénes 6 9 1 7 2 5 0 5 8 1615 43 perc. 9 Kedd J a k a b ap. Borg- Fer. Gedeon 6 1 1 1 7 2 3 2 1 3 1637 10 Szerda Eulamp 6 1 2 1 7 2 1 3 2 4 1657 Mit jövendöl a 100 Piacidia sz. Brigitta Teofánesz 11 Csüt. éves naptár ? 6141719, 4 3 4 1714 M. pk. vt- t Miksa 12 Péntek Andronik 6 1 5 1 7 1 7 5 4 2 1730 E kir-, Kál. Kálmán 13 Szomb. Papil A hó 12-ig hűvös, 42. XX. vas. pünk. ut. Gör ev. Az özvegy fiának feltámasztása. Luk. 7. r. 30. sz. — Kath. ev. egy királyember beteg fiáról, Ján. IV. 45—53. — Prot. ev. Máté IX. 1—8: olv. Efez. 4, 22—28.

Vas. Hétfő Kedd Szerda 18 Csüt. 19 Péntek 20 S z o m b 14 15 16 17

G20 Nazár Lucián Longin Ozeás pr. Lukács ev. Kleopatra Artémiusz

G 2 0 K . p . vt. G19 Helén Teréz sz. Teréz Gál apát Gál Hedv. assz. Hedvig Lukács ev. Lukács Alk. Pét. t Lucius V. K - J á n o s Iréné

6 1 7 1715 6 1 8 1713 6 1 9 1711 621 17 9 9 2 2 17 8 6 2 4 17 6 6 2 5 17 4

6 4 9 1748 7 5 6 18 7 9 3 1829 Időjárás H e r s c h e l 10 9 1 8 5 6 szerint. 11 15 19 29 E hó 6-ig esős 1 2 1 4 2 0 1 1 időjárás, 6—13-ig 13 8 2 1 1 szeles, nedves, 1 3 —

43. XXI. vas. pünk. ut. Gör. ev A magvetőről. Luk. 8. r. 35. sz. — Kath. ev. A királyember, ki számot akar vetni szolgáival. Máté XVIII. . 3 - 3 5 - P.ot. ev. Máté XXII. 1 - 1 4 ; ulv. hfez. 5. 1 5 - 2 1 .

21 22 23 24 25 26 27


G2(f Ors. sz. G20 Ors. G21 Hilárion Kord. sz. vt. Előd Aberc pk. J a k a b apIgnác patr Gyöngy. Arétasz vt. f Ráf. főangy. Salamon Marcián B. M. p. pk. Blanka Demeter vt. t . D ö m . vt. t Dömötör Nesztor vt. [Szabina vt Szabina

627 6 28 630 631 633 634 636

17 2 17 00 16 58 1657 1655 1653 1651

G22 Neonilla 29 Hétfő Ábrahám 30 Kedd Zenobia vt. 31 Szerda Epimak

G22 Kr. k.ü. G21 S., J. Nárcisz pk- Zenó R- sz. Alf. Kolos t Fark. pk. f t Ref. eml.

637 639 640 642

21-ig kellemes szép idő, 21-től a hó végéig hideg, derült idő.

1 3 5 3 22 2 1431 2 3 1 4 1-én a nap 11 ó, 42 p. 15 1 0 0 hosszú, a hó végéig 1 ó. 39 p. fogy. 15 26 0 2 2 1549 137 16 9 2 5 4 Izraelita n a p t á r . 1 6 3 0 4 1 3 Thisri 5688. Október

44. XXII. vas. pünk. ut. Gör. ev. A dúsgazdag és Lázár. Luk. 16. r. 83. sz. — Kath. ev. A farizeusok tanácsot tartanak. Máté XXII. Í J - 2 1 . — Prot. ev. Ján. IV. 47—54; olv. Efez. 6, 1 0 - 1 7 .

28 V a s .

esős idő, azután szeles, száraz idő, 20-tól változó, a hó vége hűvös, szeles idő.

16501651 16 48 1717 1 6 4 7 1 7 47 16451826

535 659 825 952

21. 22. 23. 29, 30. 1. 6. 8. 11. 13. 15.

Hos. Rabbah S. Sem. azer. Sz. thorah S. Beresith Ros Khodes Markh. R. Kh. S. Noakh Seni böjt Kham. bojt S. Lekh-L. Seni böjt

7 13 14 15 20 22 25 27 29

17

Szent A n d r á s

Naook

hava

Görögkatholikus

Csüt. Kozmasz, D Péntek Acindin Szomb. Acepszimasz

Hervadó levelek zizegő Emlékeztessen a biztos Róm.

kath.

Protestáns

Mindszent Marianna Halott, n. T Achill Hubert pk. Győző

hullása elmúlásra! Nap kél

nyűg

Őszutó, 30 Hold kél

nyug.


G23 Hermesz Episzteme Pál pk. Lázár t Sz. Mihály főa. Porfir, Mat. t Olimpa

U23 Bor. K. G22 Kár. Imre herceg Imre Lénárd hv. Lénárd Engelbert Rezső Gottfr. pk. Gottfried Tiv. vt. f Tivadar A. sz. A. L. Márion

648 649 651 652 654 6 55 657

1639 2 2 4 8 1637 0 0 0 16 36 0 3 16 35 1 15 1 6 3 3 2 25 16 32 3 3 2 16 30 4 3 y

4 . XXIV. va •„ pünk. ut. Qör ev. Jairus leányának feltámasztása. Luk. 8 . r. 39. >z. — Kaih. ev vetőmagról. Máté YIII. 24—30. — Prot. ev. Máté XXII. 15—22; olv. F lipp. 3, 17--21.

11 12 13 14 15 16 17


G24 Géza G24 Márton G23 Márt. Alam. J á n o s Márt. p. vt. J ó n á s Ar. sz. J á n o s K. Szanisz. Szaniszló Fülöp ap. Jozafát vt. Klementin Szamónasz Lipót t Lipót Máté ap. f f Ödön pk. t Othmár Csod. Gergely t,Csod. Ger. Hortense

659 700 7 1 7 3 7 4 7 6 7 7

1629 1628 1627 1626 16 25 16 2 4 16 23

545 6 52 7 58 9 4 10 6 11 3 1151

1350 1421 1444 15 4 15 21 15 38 1555 A

jó

1613 1633 1658 17 29 18 8 1855 1951

47. XXV. vas. pünii. ut. Gör. ev. \ szamaritánusról. Luk. X. r. 53. sz. — Kaih. ev Hasonló mennyeknek országa a mustármaghoz Máté XIII. 3 i - 3 5 . - Prot. ev. Máté IX. IS —26;*olv. Kol. , 9 14.

18 19 20 21 22 23 24 4É

25 26 27 28 29 30

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt Péntek Szomb.

G25 Román Barlaám tt D. Gergely t B.-A. f e l a j . Filemon t Amfilok pk. t t Kelemen p. t

0 2 5 P. P. b. G24 Ödön Erzs- assz. Erzsébet Valois Félix Jolán B.-A bem. Olivér Cecilia vt. Cecilia Kel. p. vt. f Kelemen Ker. J á n o s Emma


6 4 3 1 6 4 4 1917 11 11 6 4 5 1642: 2 0 2 0 1219 (£ Utolsó ne6 4 6 1 6 4 0 2 1 3 2 1311 gyed 4-én 15 óra 6 perc

45. XXIII. vas. pünk. ut. Gflr. ev. Az ördögök kiűzése. Luk. 8. r. 38. sz. — Kath. ev. Midőn Jézus a sereghez szólott Máté IX. 18—26. - Prot. ev. Máté XIII. 23—35; olv Filipp 1, 3 - 1 1 .

4 5 6 7 8 9 10

nap

7 8 710 711 713 714 716 717

16 22 1621 16 20 1619 1618 1617 1616

1230 2055 13 2 22 4 13 29 2 3 1 6 1352 0 0 0 1412 0 2 9 1431 1 4 4 1451 3 3

® Újhold 12. 10 óra 35 p. 31 Első negyed 20-án 14 óra 36 p. ® Holdtölte 27-én 10 óra 6 perc. Mit j ö v e n d ő i a 1 0 0 éves naptár ? A h9 elején hűv ö s , e s ő s i d ő , 11-től változó, 20-tól szép idő s o k s z é l l e l , a hó v é g é n kellemes idő. Időjárás Herschel szerint. A hó eleje hideg, 4 - 12-ig s z é p , kellemes ; 12-20-ig hideg, szeles ; 20 — 27-ig szép, enyhe idő; a hó végéig hideg, szeles.

1-én a nap hosszú 10 ó. 1 p., a hó végéig 1 ó. 14 p. fogy.

XXVI. vas. pünk. ut. Görög ev. Az esztelen gazdagról. Luk. 12, r. 66. sz. — Kath. ev. Mldön látjátok a pusztulás utálatosságát. Maté XXIV. 15—35. — Prot. ev. Luk. XIII. 1-- 9 ; olv. Tessz. I. 6. 1 3 - 18,

Vas. Hétfő Kedd Szerda Csüt. Péntek

G26 Kat. vt. G25 Katal G26 Katalin Nikon f f Ber. sz. J á n . Milos P. J a k a b f Érm. sz. M. Virgil Irenark t t István apát Stefánia Párámon vt. f Szaturnin Noé András ap. t t András ap. András

718 7 20 721 7 22 7 24 7 25

1615 1615 1614 1614 1613 1912

1514 1541 1616 17 2 18 2 1913

424 550 715 843 10 0 11 3

Izraelita

naptár.

Mark. 5688. November 20 S. Vajere 27. S. Khaje-Sz. 30. Ros. Khodes 1. Kiszlev. R- Kh. 4. S. Toldoth 11. S Vajeze

2

. , Karacsony hava Napok

tîua l e , h o '

Jó kezdetű évnek hál'adás a v é g e : Istennek d i c s ő s é g , a z e m b e r n e k b é k e !

v

Görögkatholikus

Róm. kath.

Protestáns

Eligiusz pk. Elza

l| Szomb. Ananiász

Nap kél

|

Inyug


G27 Habakuk G1 Bib. vt. G l Aurélia Szofoniasz f f X a v . Fer. Olivia Borbála Borbála t Borb. vt. Szabbasz f f Szab. apát Vilma Miklós pk. _ Miklós Miklós Ambr. pk. t Ambrus Ambrus Patáp t Már. sz. f. Mária

7 28 16 11 20 31 11 48

7 28 16 11 21 48 7 29 1611 23 3 7 30 16 10 0 0 0 7 3 1 16 10 0 1 5 7 32 1 6 1 0 1 23 7 33 1610 2 30 7 34 16 9 3 36

12 23 12 49 13 11 13 28 13 45 14 2 1419

50. Úrjövet II. vas. Gör. ev. Nehéz a gazdagnak üdvözülni. Luk. 18. r. 91. sz. — Kath. ev. Mikor meghallotta János. Máté XI. 2—10. — Prot. ev. Luk. XXI. 25—36; olv. Róm. 15 4—1?.

9 10 11 12 13 14 15


G28 B,-A. fog. G2 Four P. G2 Natália Hermogén t t Melkiades Judit Damáz p Árpád Dániel Gabriella Szpiridion t " ' Ottilia szLuca sz. Luca Eusztrát vt. Tirzus vt. f f Nikáz vt. t Szilárdka Valérián Eleutér pk. Johanna

7 35 736 7 37 738 7 39 7 40 741

16 16 16 16 16 16 16

9 9 9 9 9 9 10

443 5 49 6 55 7 59 858 9 49 1031

14 39 15 2 15 30 16 6 16 50 1745 18 47

51. Úrjövet III. vas. Gör. ev. Egy ember nagy vacsorát szerze. Luk. 14. r. 7 . sz. — Katn. ev. A zsidók papokat és levitákat küldtek Jézushoz. Ján. I. 19 23. — Prot. ev. Máté XI. 2—10: oiv. Kor. I. 1 - 5 .

16 17 18 19 20 21 22


G Teofána Dániel pr. Sebestyén Bonifác vt. Ignác vt. Juliána sz. Anasztázia

G3 Etelka G3 Alb., E. Lázár t f Lázár t Grácián pk. Auguszta t t Pelág. K. t t Viola t Tim. és M. Teofil t t Tam. ap. t t T a m á s t Zénó vt. t t Zénó

7 42 7 42 7 43 7 44 7 44 7 45 745

16 10 11 4 19 55 16 10 1133 21 4 1 6 1 0 11 56 22 16 1611 1216 23 28 16 11 1235 0 0 0 16 11 1254 0 4 1 1612 1314 1 57

52. Úrjövet. IV. vas. Gör. ev. Jézus Krisztus nemzetségkönvve. Máté 1. r. 1. sz. — Kath. ev. Tib?rius császár uralkodásának 1^. esztendejében. Luk. III 1—-. — Prot. ev. Ján. I. 19—28; olv. Filipp. 4, 4—7.

23 24 25 26 27 28 29


G Krétai 10 vt. Eugénia Nagykarács. Istensz. M. István főd. Több ezer vt. Aprószentek

G4 Viktória G4 Viktor. Á.ésÉ. t t Ád. és Év. Nagykar. Nagykar. Istv. l . v t . Istv. 1. vt. Ján- ap. ev. János Aprósz. t Kamilla Tam. pk. vt. Dávid

7 46 7 46 7 47 747 7 47 7 47 7 48

16 12 16 13 16 14 1614 1615 1616 16 17

13 37 14 8 14 46 15 39 (645 18 3 19 24

3 18 4 42 6 8 731 841 9 37 1019

53. Gör. ev. Az Úr angyala megjelenék Józsefnek. Máté 2. r. 4. sz. — Kath. ev. József és Mária, Jézus anyja, csodáikozának. Luk. II. 33—40. - Prot. ev. Luk II. 33—40; olv. Gal. 4, 1 - 7 .

30 V a s . 31 Hétfő

G Anizia sz. Melánia

G Zoárd G Dávid Szilveszt. p. Szilveszt.

„„„

n a p

.

Hold kél jnyug

49. Advent. Úriövet I. vas. Oör. ev. Jézus meggyógyít egy asszonyt. Luk. 13 r. 71. sz. — Kath. ev. Jelen lesznek a napban. Luk. XXI. 2 5 - 3 3 . — Prot. ev. Máté XXI. 1—9; olv. Róm. 13. 11-14.

2 3 4 5 6 7 8

qi

31

7 48 1 6 1 8 2 0 4 4 10 49 7 48 16 19 21 59 11 14


C Utolsó negyed 4-én 3 óra 32 p. © Újhold 12. 6 óra 6 p. 3 Első negyed 20-án 4 óra 43 p. ® Holdtölte 26-án 20 óra 55 percMit jövendöl a 100 eves naptár ? A hó elején helyenként hó, től h a v a s eső, től fagy, 25-től rűs, hideg idő.

eső, 1119de-

Időjárás Herschel szerint. A hó e l e j e hideg, erős szelek; 412-ig sok hó, viharos ; 12 —20-ig vihar o s ; 20—26-ig sok hó, s z e l e s ; a hó vége változó. A hó elején a nap hossza 8 ó. 45 p„ 21-ig 19 p. fogy, a hó végéig 5 p. nő.

Izraelita n a p t á r : Kiszlev 5688.

December

18. S. Vajislakh 24 Khanukk. k 25 S . Vajesev 30 Ros Khodes 1 Tebeth R. Kh 2 S. Mikez 9 S. Vajigas 10 Jer. elf. böjt 16 S. Vajekhi

1 7 8 13 14 15 ¿2 23 29

19

Postai díjszabások. Levélpostai k ü l d e m é n y e k

díjtáblázata.

B e l f ö l d

Ausztria, Németország

A küldemény neme Helyben

Vidéken

20 g-ig 8 40 „ 12 250 „ 16 500 „ 24

Levél Levelezőlap

f f f f

16 24 28 40

g ig

10 50 100 250 500 1000 2000 3000

Nyomtatvány

Üzleti papir

Áruminta

. . . . . . . . . . .. . . ..

„ „ „ „ „ „ „

. 2 . 3 . 6 . 12 . 20 . . 40 . . 70 . . 100

250 g-ig 500 1000 „ 2000 „

..

..

.. ..

.. ..

50 g-ig 250 350 „ 500 „

..

..

Ajánlási dij

16 f

. . . . .

. . . . . . . .

Egyéb külföld

20 g-ig 32 f, 20 g-ig 32 f, 20 g-ig 40 f. további további további 20 g-ként 20 g-ként 20 g-ként 20 f 16 f 20 f

f f f f

8 f

4 f

Cseh-Szlovákország, Lengyelország. Olaszország és gyarmatai, Románia

16 f

20 f

f

f f 50 g-ig 6 f, f 50 g-ig 4 f, 50 g-ig 6 f, további további további f 50 g-ként 50 g-ként 4 f 50 g-ként 6 f f 6 f f f

16 30 60 90

f 50 g-ként 4 f. 50 g-ként 6 f, 50 g-ként 6 f, f de legalább de legalább de legalább f 40 f 40 f 32 f f

6 15 25 30

f 100 g-ig 8 f, 100 g-ig 12 f, 100 g-ig 12 f, f további további további f 50 g-ként 4 f 50 g-ként 6 f 50 g-ként 6 í f 50 f

50 f

50 f

Térti vevény és kifizetési értesítés . .

30 f

50 f

50 f

50 f

Tudakozvány

40 f

80 f

80 f

80 f

50 f

80 f

80 f

80 f

50 f

90 f

90 f

90 f

15 f

Expressdij: Levélpostai küldemény Értéklevelek Utalványok Csomagnál

j > )

|

30 f

Postautalványok. öeitOidre összeg P ig 20 100 500 1000 1200

P #

1 1 2

Kuitoidre

dij | f 15 50 80

összeg P-ig 40 100 200 300 400 500 600 700 800 900 1000 1100 1200

P

1 1 2 2 3 3 4 4 5 5 6

dij |

J e g y z e t f 50 80 30 80 30 80 30 80 30 80 30 80 30

Beiíöldre feladott uiaivanyok legnagyoob összege 1200 P. A postautalványok bérmentesítési készpénzben kell leróni.

diját

2*

20 Értéklevél. S u l y d l j : mint az ajánlott levél. B i z t o s í t á s i d i j : a nyilvánított érték minden 4 0 0 P - j e után 4 0 fillér. B i z t o s í t á s i d i j k ü l f ö l d r e : a nyilvánított érték minden 3 3 6 pengője (300 frank) 5 0 fillér. Belföldi csomagok

díjtáblázata. Értéknyilvónitás nélkül feladott terjedelmes csomagok sulydija

Értéknyilvántartás nélkül feladott nem terjedelmes csomagok sulydija Csomag

50— 100 km

50 km.

Kg.

150 200 km.

100-

150 km.

után

200 km. feljebb

50—

5 0 km.

100

km

100— is,, k m .

.

150— 200 km.

200 kmfeljebb

súlyig d í j ö v b e n

P

1

Bármily tartalommal

1- 5 5-10 10-15 15-20

Terjedelmes csomag:

Utánvételi díj

f

P

f

P

30 40 50

50 70

70

50

60

f

P

f

f

50 70 40 2 3

50 70 20 60

20

P

P

f

45 60

75 90 05

80

P

f

75 05 50 80

25

P

f

75 05 80

40

P

f

P

75 05

f

75 05

10 20

50

1. Amelynek kiterjedése bármely irányban 150 cm-t, 2. amelynek legnagyobb hossza és nem a legnagyobb hosszon át mért kerülete összesen a 3 métert meghaladja, 3. amely alakjánál, térfogatánál vagy törékenységénél fogva egyéb csomagokkal könnyen össze nem rakhatt), vagy amely különös elővigyázatot igényel. 20 P ig — P 25 í 100

„

—

,

500 1000

„ „

1 „ 10 „ 1 „90 „

1200

„

2

Romló élelmiszer-csomagoknál sonka, alma, körte stb.).

„

60

10

„

E x p r e s s - d i j : Belföidr,. Kül'ö'dre

„

a pontos larialom

kiirando

(például : baromfi, kolbász

Távirati díjszabás. Belföld. Közönséges távirat: szódíj 7 fillér, de legalább 70 fillér. 40 Helyi távirat: „ 4 „ „ „ Külföld. Ausztria Csen-Szlovakország Lengyelország Németország Románia Szerb-Horvát Szlovén királyság

50 f 90

szódíj

12 fillér, de legalább 1 P 20 f.

» „

„ 20

„

20

„

18 18

„ ,

21

Okirati illetékek. (Uj

bélyeg-fokozat.).

1. Állandó összegű illeték alá eső okiratok első példányának első íve az alábbi jegyzékben 4. sz. alatt felsorolt kivételektől eltekintve, 160 fillér illeték alá esik. Az első példány többi íve, valamint a második és többi példány minden íve 80 fillér illeték alá esik. 2. Az eddigi f o k o z a t o s illeték a l á e s e t t okiratok (jogügyletek) után, amennyiben azokra az alábbi betüsoros jegyzékben (4. szám. alatt) különös rendelkezés nincsen : a régi bélyegilleték szerint I. fokozat alá eső iratokon 0'3o/o a régi II. fokozat helyett 1 o/o. a régi III. fokozat helyett pedig 2<>/o illetéket kell leróni. 3. V á l t ó k r a nézve az uj illeték alább a betüsoros névjegyzékben (4. szám) láthatd. A kincstári váltóürlapokat értékükre való tekintet nélkül bármilyen összegű váltók kiállítására fel lehet használni. Ha a váltó összege szerint az űrlap bélyegénél magasabb összegű illeték jár, a megfelelő értékű bélveget az űrlap hátsó lapjára kell ragasztani s ezeket a bélyegeket még a váltó kiállítása előtt a postahivatalban felül kell bélyegeztetni. M a g á n váltóiirlap felhasználása esetén az eljárás ugyanaz. 4. Külön f e l s o r o l t f o n t o s a b b o k i r a t o k illetéke b e t ű s o r s z e r i n t : Adásvételi szerződések : a) Ingóadásvételi és áruszállítási szerződések, ideértvén az építkezési szerződéseket is. Az érték után 2<>/o illeték alá esnek. b) Ingatlan adásvételi szerződések után az érték szerint : 800 pengőig 800 pengőn tul 1600 peDgőig 1600 pengőn tul

40 fillér

80

„

160

„

bélyeg jár.

Anyakönyvi kivonatok 80 fillér illeték alá esnek. B é r l e t i é s h a s z o n b é r l e t i szerződések után 0'5o/o illeték j á r . Bizonyítványok: 80 fillér ű) közhatóságok által kiállítottak b) cselédek, segédek, inasok, napszámosok, általában a háztartásban, mezőgazdaságban, kereskedelmi és iparvállalatokban 8 alkalmazottak részére 2 c) iparostanulóknak az iparhatóságoktól adott bizonyítványok d) iskolai, tanulmányi bizonyítványok 160 e) orvosi bizonyítványok 160 K é r v é n y e k r e , közigazgatási beadványokra általában K ö l c s ö n s z e r z ő d é s e k , kötelezvények és adóslevelek az érték után 0-5 o/o illeték alá esnek. Munkakönyvek után a bélyegilleték Nyugták illetéke az érték után O'50/o. Az állammal vagy hatóságokkal kötött ügyletekből származó nyugtákra az illeték összeg 2V2°/o-a. A két pengőt meg nem haladó összegről kiállított nyugták illetékmentesek. S z á m l á k ívenként a következő illeték alá esnek: Ha az azokban kitüntetett érték főösszege; 200 pengőt meg nem halad 200 pengőnél több, de 500 pengőt meg nem halad 500 da 1,000 „ 1,000 de 2,000 „ „ 2,000 de 5,000 „ 5.000 de 7,500 „ 7,500 de 10,000 „

10,000

2 fillér 5 10 20 50 75 100

200

az

T ö r l é s i e n g e d é l y e k illetéke érték után 0-5 o/o. Ú t l e v é l után, ha azt köztisztviselők, ezek hozzátartozói, továbbá cselédek, segédek, inasok, munkások, nspszámo sok részére állítják ki 16 fillér ha más személy részére állítják ki 160 „ illeték jár. Ezenkívül fizetendő útlevélkiállitási-dij cimén mindazok álta! kik 16 f. illetéket fizetnek 109 fillér minden más személv után 840 „ Váltók illetéke: 1. o-l o/o, ha a fizetési határidő — belfödön kiállított váltóknál 6 hónapnál nem későbben, — illetve külföldön kiállított váltóknál 12 hónapnál nem későbben jár le. 2. 0 5 o/o, ha fizetési batáridő — belföldi váltóknál 6 hónapontul, külföldi váltóknál 12 hónapon lul jár le.

Névnapmutató. A zárójelben levő dátumok a római kath

naptárra vonatkoznak, a zár jel nélküli dátumok a gör.

naptárra. A dűlt betűs dátumok mindkét naptárban

Abdiás nov. 19. Abb nov. 15. Ábel jan. 2. Ábrahám (márc. 20., jun. 15., okt. 6.) dec. 11 — 1 7 . közti vas. Ábrám okt. 29. Acepszim nov. 3. Acindin nov. 2. Ádám (dec. 24.) Adél (dec. 24.) Adelheid (dec 2 0 J Adolf febr. 11., máj. 11., jun. 17. Adorján (márc. 4.) aug. 26. Afton (jun. 2.) Agapé ápr. 16. Agápius ápr. 15., szept. 20. Agatangel jan. 23. Agatonik aug. 22. Agatopusz ápr. 4. Agáv ápr. 8. Aggeus dec. 16. Ágnes (jan. 21.. márc. 18., ápr. 20.) Ágota febr. 5. Ágoston (máj. 28., aug. 3., 28.) Agrippina jun. 23. Ajtala szept. 1., nov. 3. Ákos ápr. 17 (jun. 22.) jul. 7.

Akhill máj. 15. Aladár (febr. 15., jun. 29.) Alajos (jun. 21.) Albert (ápr. 7., 23.) Alfonz (aug. 2., okt. 30.) Alfréd (jul. 19., nov. 14.) Alip (nov. 26.) Amália (jul 10., oki. 7., nov. 20.) Ambrus dec. 7. (dec. 20.) Amfilók nov. 23. Ammon szept. 1. Amplius okt. 31. Ámosz jul. 15. Ananíás okt. 1., dec. 17. Anasztáz jan. 22. (ápr. 15., dec. 25.) Anasztázia okt. 29., Anatol jul. 3. András (febr. 4., május 15.) május 18., jul. 4„ aug. 19., okt. 17. (nov.. 10.) nov. 30. Andronik máj. 17., okt 9., okt. 12. Anempodiszt nov. 2. Anicét aug. 12, Anizia dec. 30. Anna febr. 3 (és 19., jun. 2.) jul.

egyeznek.

25, (jul. 26.) szept. 9., dec. 9. Antal jan. 17., (febr. 12., máj. 10., jun. 13., jul. 28., szeptember 2.) Antim szept. 3. Antipász ápr. 11. Antónia ápr. 19., jun. 13. Antonina jun. 10. Aquilas jul. 14. Aquilina jun. 13. Apellesz okt. 31. Apollóniusz dec. 14. Aranka (dec. 2 ) Áretász okt. 24. Arisztark ápr. 14. Arisztobul okt. 31. Arkip máj. 19. Ármin (ápr. 7 dec 28.) Arnold (jul. 18., dec. 1.) Áron (ápr. 16.) Árpád jan. 5. Arrián dec. 14. Artém okt. 20. Artúr (jan. 7.) Arzén jan.. 19., máj. 8. Aszinkrit jul. 8. Athanáz jan. 18., máj. 2., jul. 5. Athénogén jul. 16. Attila (oiárc. 10.)

kath.

Auguszta (márc. 29.) Aukszenc febr. 14. Aurél (jun. 15.) Autonóm szept. 12. Averk okt. 22. Azariás dec. 17. Babilász szept. 4. Bakhusz okt. 7. Balázs (febr. 3.) febr. 11. Bálint jan. 7., február 14. Barlám nov. 19. Barnabás jun. 11. Bazil jan. 1.. jan. 30., febr. 28., ápr. 12. Baziieusz ápr. 26. Baziliszk máj. 22., szept. 2. Béla (ápr. 23.) Benedek márc. 18., (márc. 21.) Benedin máj. 18. Benjámin (márc. 31.) Benő (márc. 31.) Bernardin (máj. 20.) Berta (jul. 23.) Bernát (máj. 20., jun. 16., jul. 15., aug. 21.) Bertalan jul, 11., (aug. 24.) aug. 25. Besszárion jun. 6. Blanka (aug, 10.)

Bódog jan. 14., máj 30., jul. 29., okt. 24., (nov. 20.). Boldizsár (jan. 6.) Bonifác (máj. 14., jun. 5.) dec. 19. B d n a v e n t u r a (jul. 14)

Borbála dec. 4. Bukdl febr. 6. Cecilia (jun. 3„ okt. 21.)

nov. 22.

Celzius okt. 14. Cipríán (szept. 14. és 25.) okt. 2. Cirill jan. 18., tnárc. 13. és 29. Cirják jul. 15., szeptember 29. Cirjáka jul. 7. Cirus jan. 31., jun.28. Dádász ápr. 29. Dalmát aug. 30. Demjén jul. 1., (szép tember 27.) nov. 1 Dániel (február. 16.. jul. 21., nov. 2 3 ) dec. 17. Dávid jun. 26. (dec. 29.) dec. 2 6 — 3 1 . közti vasárnap. Demeter (április 9.) okt. 26., (nov. 7 ) Dénes (ápr. 6.) máj 18., jun. 3., okt. 3., (okt. 9., nov. 27., dec 26.) Dezső (február 11., máj. 23., nov. 15., dec. 18.) Dioddr ápr. 5 Dioméd aug. 16. Domécián jan. 10. Domécíusz aug. 7. Domnika jan. 8. Dorimed szept. 19. Domokos (aug. 4., okt. 14., dec. 20.) Dordt(heus) jun. 5. Dorottya (febr. 6., jun. 5., szept. 9.) Döme jul. 1., (szept, 27.) nov. 1.

Edmund (nov. 16.) Edvárd (március 18. máj. 27., okt. 13. Efrem január 28., márc. 7. Eleázár aug. 1. Elek (febr. 11.) márc. 17. (jul. 17.) Elemér nov. 1. Elizeus jun. 14. Elentér dec. 15. Elpidifor nov. 2. Ella február 10., márc. 24. Elpis szept. 17. Emánuel (márc. 26.) Emil (ápr. 5., máj, 28, nov. 21.) Emilia (április 5., nov. 21.) Emilián julius 18., aug. 9. Emma (ápr. 19., jun. 29., szept. 22.) Epifán máj. 12. Epimák okt. 31. Episztémé nov. 5. Érászt nov. 10. Erény okt. 24. Ernő (jan. 12.) Erzsébet ápr. 24. (jul. 8., nov. 19., dec. 5.) Ervin (augusztus 25., aug. 26.) Eszter (máj. 24.) Etele szeptember 1., nov. 3. Etelka (febr 5., dec.

16.)

Eudocia márc. 1. Eudocim jul. 31. Eufémia jul. 11. Eufrozina szept. 25 Eugén márc. 7., (jul. 13., november 17.) dec. 13. Eugénia dec. 24. Eugráf dec. 10. Eulámp okt. 10. Eulámpia okt. 10. Eumén szept. 18. Euplusz aug. 11. Eupszik ápr. 9. Euszigniusz aug. 3. Eusztát február 21., szept. 20. Eusztrát szept. 20.

Eutikes aug. 24. Eutikius ápr. 6. Eutrdp márc, 3. Euzel jun. 22. Éva (dec. 24.) Evőd szept. 1. Ezekiel jul. 23. Fábián (jan. 20.) Farkas aug. 23., (szept. 1., okt. 31.) Fáni (márc 9., aug. 20., okt. 4.) Fauszt aug, 3. Febrdnca jun. 25. Félix (jan. 14., máj. 21 , nov. 2 0 ) Ferdinánd (máj. 30. Ferenc (jan. 29., ápr. 2., jun. 16., okt. 4., okt. 10., dec. 3. Filemon nov. 22., dec. 14. Filomén nov. 29. Flegón márc. 8. Flóra (jul. 29., nov. 24.)

Flórusz aug. 18. Fóciusz aug. 12. Fókász julius 23., szept. 22. Franciska (márc 9 ) Frigyes (március 6., jul. 18.) Fülöp (máj. 1., máj. 26., aug. 23.) okt. 11., nov. 14. Gabriella (febr. 10.) Gábor (március 24) márc. 26. (ápr. 7.) jul. 13., (nov. 7.) Galaktion febr. 5. Gáspár (jan. 6, aug. 27.) Gellért (szept. 24.) Genovéva (jan. 3.) Gerázim márc 4. Gergely jan. 10., jan. jan. 25. (márc 12., máj. 9.. mái. 25.) szept. 30., nov. 11., nov. 23. Germán máj. 12. Gertrúd (márc. 17.) Qerváz okt. 14. (jun. 19.)

Géza (febr. 25., nov. 23.) Gizella (máj. 7.) Guriás nov. 15. Glicéria máj. 13. Gordius jan. 3. Guidó (március 30., szept. 12.) Gusztáv (ápr. 22., aug. 2.) Gyárfás (jun. 19.) okt. 14. György jan. 8., ápr. 4., 7., 23. (ápr. 24., máj. 5.) nov, 3., (dec. 8.) Győző (febr. 28.) márc. 23., nov. 26. Qyula (ápr. 12., máj. 21.) jun. 21. Habakuk dec. 2. Hadrián aug. 26. (márc 4.) Hajnalka (julius 19.) Hedvig (okt. 17.) Helén máj. 21. (aug. 18) Hellád máj. 27. Henriette (márc. 16.) Henrik (jaD. 16., jul. 12.) Herakliusz mái. 18. Hermann ápr. 7. Hermeas máj. 20. Heimes (ápr. 8.) Hermig jul. 26. Hermin (ápr. 13.) Hermil jan. 13. Hermiusz nov. 4. Hermoláusz jul. 26. Hermogén nov, 1., dec. 10. Hermokrit jul. 26. Herődion ápr. 8. Heteriusz ápr. 7. Hertít okt. 4. Hilár jul. 12. Hilárion márc. 28., jun. 6., okt. 21. Hilda (DOV. 18.) Hildegárd (szept, 17.) Hipát, március 31., jun. 3. Hippolit január 30.. (aug. 13.)

Ida (szept. 4., nov. 3.) Ilka nov. 3. Ignác jan. 29., (febr. 1., jul. 31., dec. 15.) dec. 20. Illés jul. 20, (aug. 9.) Ilona máj. 21., (máj. 22., augusztus 18., nov. 3.) Imre (nov. 5.) Ince (jul. 28.) Ipoly jan. 30. (aug. 13.) Irma (márc. 20.) Irén (márc. 25., ápr. 5., ápr 28.. mái. 17., dec. 15.) Irénark nov. 28. Iréné ápr. 16., máj. 5. István márc. 28., jul. 13., aug.'2., (aug. 3.) aug. 20., (szept. 2.) okt. 28., (nov. 23.) nov. 28., (dec. 26.) dec. 27. Iván jan. 7., febr. 24.. máj. 25., jun. 24., jun. 29., szép'. 23. Izabella jan 4. Izaiás márc. 9. Izidor febr. 4., ápr. 5 ) máj 14., máj. 15.) Izmael jun. 17. Izsák (máj. 15.) máj. 30., aug. 3., (dec. 20) Jácint jul. 3„ (jul. 16., szept. 11.) Jakab március 21., ápr. 30., (máj. 1., jul. 25.) okt. 9., okt. 23., nov. 27. Janka (máj. 6.) János jan. 7., jan. 15., jan. 27., jan. 30., jan. 31., (febr. 8.) febr. 24.. (márc.

8.) márc. 30., ápr.

8., 18., 19., (máj 6 ) máj. 8., (máj. 16., 21.,) máj. 25. (jun 12.) jun. 24., jun. 28., (jul. 12.) juj. 21., jul. 30., aug. 29., szept. 2.,

23 26., (okt. 20., 23.) nov. 12., 13., (nov. 24.) dec. 4., (dec 27.) Január ápr. 21. Jázon ápr. 29. Jenő márc. 7., (iut. 13 , november 17.) dec. 13. Jeremiás máj. 1. Joannik nov. 4. Joákim szept. 9. Jób máj. 6. Joél okt. 19. Jolán (nov. 18.) Jónás (oov. 12.) József (febr.4.,márc. 17., március 19.) ápr. 4., (máj. 8. iun. 20.) jul. 14. (aug. 27., szept. 18.) nov. 3. J ó z s u e s z e p t . 1. Juda jun. 19.

Judit (jul. 30.,

dec.

10.) Júlia, Julianna (febr. 16., máj. 22,, jun. 19.):dec. 21. Julián (jan. 9.) jun 21. Julissza, Julitta julius 15. Junius máj. 17. Jusztin jun 1. Jusztina okt. 2. Kajetán

(aug.

7.)

Kallinik jul. 29. Kalliniké d e c . 1 4 . Kallióp á p r . 7. Kalliszt s z e p t . 1. Kallisztrát s z e p t . 2 7 .

Kálmán (okt. 13.) Kamii (jul. 18.) Kamilia

(jul.

27.)

Kapiton márc. 7. Karalámp febr. 10. Karitina okt. 5. Kariton szept. 28.

Karolina (jun. nov. 4.) Káró y (jan. márc. 2.) ápr. (nov. 4.) Kárpusz máj. okt. 13.

14.,

23., 20 , 20.,

Lóránt aug. 10., Kasszián febr. 29., (szept. 5.) köz. évben 28. Lőrinc 8ug. 10., Katalin (febr. 13.. (szept. 5.) ápr. 30.) nov. 25., Luca, Lucia dec. 13. (dec. 6.) Lucilián ju*. 3. Kázmér (márc 4., Lucián okt. 15. 22. (ápr. 16.) Lukács febr. 7. Kelemen (jan. 23., okt. 18. nov. 23.) nov. 24. Lukrécia jan. 7. Keresztély (mái. 12.) Lupusz aug. 23. Kiüt (ápr. 26.) Kiónia ápr. 16. Klára (aug. 1?. Magdolna jul 22. és 18.) (aug. 3 ) K'eonik iun. 3. Makabeus au
25 Maxim jan. 21., Nimfodóra szept. 10. máj. 3.), jun. 10., Petronella máj. 31. Norbert (jun. 6.j ápr. 29., aug. 13. Pimén aug. 27. aug. 30. Medárd (jun. 8.) Pisztisz szept, 17. Sára (jan 19.), dec. Piusz máj 5 , jul Melánia (jan. 7.), Oktávia (márc. 2 2 ) 11 - 1 7 . közli vas. Olga (jun. 21.) dec. 31. S a r o l t a (jul. 5 . ) Olimpiás nov. 10. Piroska (jan. 18.), Memnon ápr. 28. Sebestyén (jan. 20.), Onezifor nov. 9. jul. 27. Ménasz nov. 11.. márc. 9.. (10.), Onézim febr. 15. Plátó nov. 18, dec. 18., (30.) dec. 13. Polieukt jan. 9. Onufriusz jun. 12. Simeon febr. 3, Ménodóra szept 10. Polikárp febr% 23. Orbán (máj. 2 5 ) ápr. 17. és 27., Menyhért (jan. 6.1 Pompejus ápr. 10. okt. 31. máj. 24., jul, 21., Merkúr nov. 25. Oreszt dec. 13. szept. 1. Pongrác ju!. 9. Metrodora szép'. 10. Orsolya (okt. 2 ' . ) Simon (jan. 5., febr. (febr. 1., máj. 12 ) Metrofán jun. 4. Oszkár (dec. 1.) 18.), máj. 10., Porfir febr. 26. Metód jun. 14., 20., Ottó (márc. 23., (okt. 28.) nov. 9. jul. 7. nov. 18.) Sixtus (márc. 28.) Próbusz okt. 12. Mihály (mái. 8.) Spiridon okt 31 , Ottilia (dec. 13.) Próklusz jul. 12., máj. 23. szept. 6., dec. 12. Ottokár (QOV. 4.) nov. 10. (s'ept. 29.). nov. 8. Prokóp ju). 8. Mikeás aug. 14. Ödön (nov. 16.) Szabbás ápr. 24., dec 5. Prókor ju'. 28. Miklós (márc. 2 3 , Özséb (márc. 5.). S z a b b á c s szept. 9. Protáz okt. 14. szept. 10., szép'. jul. 22., (aug. 14., Szabell jun. 17. Pudesz ápr. 14. 29.), dec. 6. dec. 16.) Szabin márc. 16. Miksa (okt. 12.) Számon nov. 15. Quadrat szept. 21. Miron aug. 17. Pachdm máj. 15. Szaniszló (máj. 7. Quintilián ápr. 29. Mizáel dec. 17. Pafmic ápr. 19. nov. 13.) Mdcius máj. 11, Pál jan. 15., (és 25., Szeréna (jun. 28.) Mór (jan 15 , febr. márc. 7). mái. Ráfael (okt. 24.) Szevér (febr. 21.) Rákhel (jul. 11.) 21) 18., jun. 3., (juo. szept. 9. Rebeka márc. 9 , Móric (febr. 21. 26.), jun. 29., jun. Szidónia (jun. 23.) aug. 30.) szept. 13.) 30., aug. 30., Szidor február 4., Regina (szept. 7.) Mózes aug. 28. szept. 6. máj. 14. Rémig (okt. 1.) szept. 4. Pámfil febr. 16. Szigfried (febr. 15.) Rezső (apr. 17.) Pantalémon, PantáSzilás jul. 30. Rikárd (febr. 7., leon jul. 27. Nadesda szept. 17. Szilván iül. 30. ápr. 2.) Papil okt. 13. Náhum dec. 1. Szilárd (rnarc. 11.) Róbert (ápr. 22., Párámon nov. 29 Nándor (máj. 30., máj. 21. jun. 7.) Paraszkéva jul. 27. okt. 19.) Szilveszter jan. 2., Rókus (aug. 16.) Pármén jul. 28. Napoleon (aug 15.) (dec. 31.) Román okt. 1., nov. Pártén febr. 7 Nárcisz (okt. 29.), Szilvia (nov. 3.) 18) Patáp dec. 8. okt. 31. Szinklétika jan. 5. Róza márc. 8., Patrik máj. 19. Natália aug 26., Szizoész jul. 6. aug. 30. Paula (jan 26., márc. (dec. 1.) Szofóniás dec. 3. Rozália (szept. 4.) 9.). jun. 3. Nazár ok*. 14. Szofron márc. 11. Rudolf (ápr. 8 ) Paulin máj. 13. Neofit jan. 21. Szozipáter ápr. 29. Rufus ápr. 8. Pegáz nov. 2. Neonil okt. 2 1 . Szózon szép . 7. Rupert (márc. 27.) Pelágia máj. 4.. Nesztor (iebr. 26.), okt. 8. okt. 27. Taciána jan. 12. Nicefor, Nikefor febr. Tade jun. 19„ aug. 21. Péter jan. 16., (jan. Salamon (febr. 8.) aug. 1., (okt. 24.) 9., jun. 2. és 13. Találeus máj. 20. 31., febr. 22., Sámson (jul. 28.), Nikander nov. 4. Tamás (márc. 7.) ápr. 16 és 29.), nov. 27. husv. u. 1. v a s , Nikánor ju'. 28. máj. 18. (és 19.), Sámuel aug. 20., jul. 7., (szept. 18. Niki (Nicetás) ápr. 3. iun. 3., jun. 29., (aug. 26.) és 22.) okt. 6 , Nikodém husv. u 2. (aug. 1.), aug. (dec. 21. és 29.) vas. 20., (okt. 19.) Sándor (febr. 26., Tarák okt. 12. nov. 6., (dec. 5.) márc. 10.), márc. Nikon márc. 23., Taráz febr. 25. 14., (márc. 18., Pétrr Pál jun. 29. nov, 2 6 .

26 Tekla szept. (szept. 23.) Teodóz

Tibor (április 14.) nov. 22. Tichon jul. 16. Timon jun. 28. Timót jan. 22., február 21., május 3., jun. 10. Tirzus dec. 14. Titusz ápr. 2. Tivadar (február 6.) febr. 8. és 17., ápr. 20., 21. és 22.. máj. 16., jun. 8., (szept. 19., nov. 9.) Tóbiás (január 13.. szept. 12.) Trifön febr. 1. Trófilm április 14., szept, 19.

14..

11.

jan.

Teodózia máj. 29.

Teodor, Tódor j . Tivadar. Teodóra szept 1 \ (ápr. 30.) Teodót márc. 2., jul, 7 Teodóta jul. 29. Teodul ápr. 4. Teo fán márc. 12., Teofilakt márc. 8. Teoktiszt január 4., szept. 3. Teopemt jan. 5. Teóna jan. 5. Teopiszt szepf. 20. Teopiszta szept. 20. Tereenc április 2 Ubald (máj. 16.) okt. 28. Ulrik (jul. 4.) Terézia (okf. 15.)

Valér (jan. 29.) nov. 22. és (dec. 15.) Varus okt. 19. Vassza aug. 21. Vazul 1. Bazil Vencel (szept. 28.) Vendel (okt. 20.) Veronika (jan. 13., febr. 4., jul. 9.) Vicent

nov.

11.

Viktor (február 26., jul. 2 8 ) n o v . 11. Viktória (dec. 23.) Vilma (okt. 25.) Vilmos

(január

10.,

ápr. 6.. mái. 28., jun. 25.) Vince (jan. 22., > p r . 5 . máj. 24., jul. 19.) nov. 11. Wladimir jul. Wolfram

24.,

(márc.

Xavér (deb. 3.) Xénia (január 12.) jan. 24. Xenophon jan. 26. Zikariás febr. 8., (márc, 15.) március 24.,

szept. 5.

Zenóbia okt. 30. Zenobius okt. 30. Zofoniás dec. 3. Zoltán (márc. 8.) Zotikusz dec. 30. Zsigmond (máj. 2.) Zsófia (május 15.) szept. 17. Zsuzsánna (febr. 19., aug. 11.)

20.)

A magyar trónon ült fejedelmek és királyok időrendben: Fejedelmek. 1,

2 2 4 5

Árpád

889 uraik. 18 évig 907 „ 40 „ 947 „ 25 „ 972 , 25 „ 997 „ 3 ,

.-

Zoltán . . Taksony Géza . . István . .

Királyok. 6

i. Sz. István 1000 ur. 38 évig

7. j\ 1038 7.' Péter P?ter _ I/lo 8. Aba S a m u ) , 0 3 #

9. í. András .. 1046

10. I. Béla ..1061 11. Salamon ,. 1063

12. I. Géza

,.

1074

'3. I. Sz. László 1077

14. Kálmán .. 1095 15. II. István .. iii4 16. II. (vak) Béla 1131

„

88 15 2 11 3

18 19 17 0

17. II. Géza . . 1141 ur. 20 évig 18 20. 111. István, II. László, IV. István ur. 1161 - 1173 ig. 12 évig 21. III. Béla . . 1173 ur. 23 évig Q 22. Imre . . . . 1196 » 17 » 23. II. András . 1205 „ 3 0 „ 24. IV. Béla . . 1235 „ 3 5 „ 25. V. István . . 1270 . 2 „ 26. IV. (kun) László 1272 „ 18 „ 27. III. András 1290 . 11 » 28. Vencel . . 1301 » 3 „ 29. Bajor Ottó 1305 , 4 „ 30. Róbert Károly 1309 . 3 3 , 31. I. Nagy Lajes 1342 . 4 0 „ 32. Mária ) .009 33. II. Károly ) 34. Zsigmond . . 1387 50 3 5 Albert . . 1437 2 4 36. I. Ulászló . . 1440 9 Hunyadi János korm. 1444 4 37. V. László . . 1453

38. I. Mátyás . . 1458 ur 32 évig 39 I. Ulászló 1490 « 26 „ 40. II. Lajos . . 1516 , 10 „ 41. Zápolya János 1527 „ 13 » 42 L Ferdinánd 1540 , 24 „ 43. I. Miksa . . 1564 , 12 „ 44. Rudolf . . 1576 „ 32 , 45. II. Mátyás . . 1608 » 11 * 46. II. Ferdinánd 1619 „ ' 8 „ 47. III. Ferdinánd 1637 , 20 , 48 I. Lipót . . 1658 , 48 , 49. I. József . . 1705 » 6 „ 50. III. Károly 1711 „ 29 „ 51. Mária Terézia 1740 , 4 0 „ 52. II. József . . 1780 , 10 „ 53. II. Lipót . . 1790 2 54. I. Ferenc . . 1792 » 43 „ 55. V.Ferdinánd 1835 » ' 3 „ 56. 1. Ferenc József 1848 » 68 , 57. IV. Károly 1916 , 6 „ Horthy Miklós korm. 1920 óta.

IV. Ferdinánd király még atyja életében megkoronáztatott ugyan, de atyja előtt nem uralkodott.

, *

elhalálozván,

tényleg

•gszebb névnapi ajándék egy szép diszkötésü

imakönyv, vagy egy gyöngyház olvasó. L e g o l c s ó b b a n beszerezhető a „ M A G O S z " Sajtóvállalatnál, Nyíregyházán.

Újesztendő küszöbén. Látszólagos m o z d u l a t l a n s á g b a n múlnak felettünk az évek. Egyházmegyénk a megfelelő intézmények nélkül áll ma is. Még papnevelő intézetünk sincsen, nem is szólva gimnáziumról, internátusról és sok m á s egyebekről, melyek nélkül öncélúságot sem egyházmegyei, sem hitéletünkben kitermelni nem lehet. Ha pusztulásra Ítéltek volna b e n n ü n k e t gör. szert. kath. magyarokat, akkor sem lehetne tökéletesebb m ó d o n elvenni tőlünk azt az éltető levegőt, mint ahogy azt lépten-nyomon tapasztaljuk. Sem az államhatalom, sem a társadalom nem bir, vagy talán nem is akar minket megérteni. Ha keresem az okokat, hogy ilyen körülmények között mi tartotta fenn a magyar görögkatholikusságot egy ezredévnek meg nem értő forgatagában és mire alapítjuk a jövő reménységét, azt a b b a n a fanatikus hitben találom meg, melyet őseinktől megfogyatkozás nélkül örököltünk. Senki emberfia nem tud ugy hinni é s bizni saját igazságának győzedelmes erejében, történelmi hivatásában, mint mi. P e d i g ezt a hitünket nem tudjuk alátámasztani sem hatalmas földi javakkal, sem a néptömegeknek mindent lenyűgöző erejével, sem a született előkelőségek összeköttetéseivel, mert szegények vagyunk, kevesen vagyunk és mágnásosztályunk nincsen. Azt a csodát tehát, hogy élünk, hogy vagyunk, csak törhetetlen hitünknek köszönhetjük. Egykoron igy szól Krisztus a t a n í t v á n y o k h o z : ha hitetek van és azt mondjátok a hegynek, hogy induljon m e g és merüljön a tengerbe, meg lesz nektek. Ezzel a hittel mozgatjuk mi azt a hegyet, melyet a magyar t á r s a d a l o m nak unatkozó közönye és ellenségeinknek féktelen gyűlölete épitett utunkba. Ehez a m u n k á h o z a z o n b a n n e m c s a k kevesen vagyunk, hanem eszközeink is fogyatékosak, épen azért nekünk hosszú időre van szükségünk, hogy egy-egy lépéssel előre haladhassunk. Ami m á s s z e r e n c s é s e b b körülmények között élő népeknek alig munka, nekünk azért körmünkszakadtáig, vérünk hullásáig kell harculnunk. A görög szertartású magyaroknak önálló egyházi életet már árpádházi Imre királyunk akart biztosítani. A római szék a váradi p ü s p ö k ö t és a pilisi apátot bízta m e g ennek a kérdésnek tanulmányozásával. Ezek mit jelentettek Rómába, nem tudjuk, az eredményt a z o n b a n ismerjük. A király kérését nem teljesítették. Nyolc hosszú évszázad múlott el, míg az Imre király által elültetett mag a h a j d u d o r o g i magyar p ü s p ö k s é g b e n kisarjadzott, Ennél h o s s z a b b időre kitolt terminust a világtörténelem nem ismer. A görög szertartás egyes részeinek magyarra való fordítása a XVII-ik században megkezdődik, a szent misét Kricsfalussy György ungvári gimnáziumi tanár a XVIII-ik században elkészíti s ezeknek dacára, sok évtizednek g o n d o s

gyeert es a magyar nyelv jogaiért való küzdelem. Célunkat most is m a j d n e m harminc esztendőnek lankadatlan harcai árán tudjuk elérni. Milyen más a helyzete egyéb nemzetiségű görögkatholikusoknak. A román állam Erdélyben nem is egészen nyolc év alatt egyszerre két gör. szert. kath. püspökség felállítására nyer engedélyt Rómától Bizonyos tényeknek nemcsak bírálatától, de még említésétől is tartózkodni kivánok. Feleljen meg mindenki magának arra a kérdésre, hogv milyen erők közreműködésével tud a román görögkatholikusság Rómában eredményeket elérni, még a róm. kath. egyház rovására is. Ami tehát az egyiknek játszi könnyedséggel megy, azt a másiknak századokra szó'ó nehéz küzdelmekkel lehet elérni. Ez a magyar görögkatholikusoknak a tragédiája, melynek szomorú következményei alól azonban a magyar nemzet egyetemessége sem t u d j a magát kivonni. A hajdudorogi pöspökség felállítását végre is az a felismerés erőszakolta ki, hogy a görög egyház révén nagymérvű elrománosítás folyik Erdélyben. Ennek a folyamatnak feltartóztatására valóban egyetlen eszköz lett volna a magyar gör. kath. püspökség, csakhogy egyelőre végzetesen elkéstünk. De nem ö r ö k r e !

Ezért a nemzet általános érdeke ellen való bün az, hogy egyházmegyénk intézményes tovább fejlődését levették a napirendről.

Mint a mult nehéz küzdelmeiben, ugy ma megint saját erőnkre vagyunk utalva Ezzel azonban ismét nagy időkre van szükségünk, hogy egy-egy lépést előre tehessünk. Látszólagos tehát a mi mozdulatlanságunk. A jövő reménysége érik, nö vekszik, melynek eredményes kisarjadzása attól függ, hogy tudunk e őseink hitével hinni és remélni, tudunk-e fenntartás nélkül csoportosulni egyházmegyénk Főpásztora körül, kinek minden gondolata, törekvése, vágya és óhaja naggyá tenni egyházmegyéjét, a mi egyházmegyénket. A mi Urunk Jézus Krisztus malasztja, az Atya Isten szeretete és a Szentlélek közöltetése legyen mindnyájunkkal és minden munkánkkal mindörökké

Mosolygó József

Szívek. Vásári mézeskalács szivek, Cukorral irott nagy szivek, Tükörrel ékes pirosak, Mint a vér, olyan pirosak.

A lány örömmel néz reá, Piruló arccal néz reá, S cserébe adja a szivét, A forró, eleven szívét.

Nagy tenyérből kis tenyérbe, Fiu kézből lány tenyérbe, Megy a szerelem záloga, Eleven szívnek záloga.

S őrzik ketten a szivet, Mézkalács s eleven szivet, Gyönyörködő kívánsággal, Halványuló kívánsággal.

S egyszer az egyik összetört, Az eleven szív összetört, S a mézkalács szív nevetett, A ravatalnál nevetett.

üariallyné

Stima

Ilona.

j y i •

n i v o

1» w u o ^ i n v í v ;

u

, ) i i i U 5 <

^

viitwiiviiv/n

lllCgliy IlU

beszéde a XVI. Országos Katholikus Nagygyűlés gk. szakosztályán. A M A G O S z 1921 október 1-^n — Nagyboldogasszony oltalmának ünnepén — alakult meg Máriapócson. Nagy nemze.i szerencsétlenségünk idején ugyanis mi, görögkatholikus magyarok is éreztük a szervezkedés szükségességét, mert, mint Prohászka Ottokár, Székesfehérvárnak nemrég elhunyt lánglelkü püspöke, hozzánk intézett máriapócsi üzenetében a k k o r mondta : »Világégésekben, amilyen a mostani is, nemcsak hitre van szükség Istenben, hanem szükség van törhetetlen öszszetartásra és hűséges, kitartó közreműködésre.« Önálló szervezetbe való tömörülésünkkel nem akarluk szeparálni magunkat latin szertartású testvéreinktői; de mégis szükség volt erre a szervezkedésre, mert nekünk drága kincsünk az a görög szerí-artás, amelyet őseink hagytak ránk. Nekem a Gondviselés megadta azt a kivételes kegyet, hogy 1900-ban — a Szentévben — elzarándokolhattam Rómába és X I I I . Leó pápa Öszentségének áldását nyerhettem el mindazokkal együtt, kiket egy közös törekvés v e z e t e t t : a mi görögkaiholikus és magyar érzésünkre várat épiteni. S azóta, a nagy katasztrófa után, újból hatszor egymásután elzarándokoltam Rómába — 1920-tól kezdve egészen 1926-ig. És minden egyes alkalommal éreztem azt a szeretetet, amellyel a mi római Szentatyánk, — aki Keletnek patriarchája — minket, görög-rithusuakat atyailag támogat. Midőn 1925-ben — ismét a Szentévben — a jelenleg uralkodó X I . Pius pápa Őszentségénél, megkoronázása után, külön kihallgatáson jelentem meg, ismét megerősödtem abban a hitemben, hogy mi görögkatholikusok helyes uton, s Róma intenciói szerint járunk el akkor, amidőn ápoljuk ősi rithusunkat, s hitéletünk bensőségén és fejlesztésén dolgozunk. A M A G O S z keretén belül kifejtett ilyen irányú munkásságunkról nem mondhatja senki, hogy az eredménytelen lett volna. Igaz, hogy sok neéhzséggel kellett megküzdenünk, s fényes külső sikereket nem könyvelhetünk el; de — mint erről 1926 szeptember 7-én Máriapócson, a

M A G O S z öt esztendei működéséről beszámolva meg is emlékeztem már vallási és kulturális téren eredményekre mutathatunk rá : Az elmúlt hat esztendő alatt munkásságunk nyomán templomok eme.kedtek, illetve lettek javitva és karbantartva az Isten dicsőségére, s iskolák menekültek meg az elpusztulástól. Szétszórtan élő hiLestvéreinket sikerült közelebb juttatni egymáshoz. Az évenkénti máriapócsi közös zarándoklatokkal is eredményesen ápoltuk az összetartozandóság érzetét. De a legnagyobb eredményt mégis erkölcsi és vallási téren, a hitélet fejlesztése terén értük el. Mert kétségtelen, hogy ugy a MAGOSz, mint az annak mintájára később megalakult MAGNOSz, — egymást támogató, vállvetett közös munkával, jelentékeny szolgálatokat végeztek hitéletünk megerősödése tekintetében Egymás kölcsönös támogatása, a klérus és a világiak érintkezésének bensőségesebbé tétele, s vallás-társadalmi életünknek általános föllendülése határozottan eredménnyek mondható. £ s hogy ma út, az Országos Katholikus Nagygyűlés alkalmából, mi, görög-

katholikusok külön

díszközgyűlés

kereté-

ben dokumentálhatjuk szertartásbeli önállóságunkat, az a római kathodkus testvéreinkkel való együttérzés ünnepi megnyilvánulásán kivül határozottan tanúbizonyság amellett is, hogy szertartásbeli önállóságunk gondolatának a katholikus egység keretein belül yaló elismerését sikerült kivivni. A mi törhetetlen katholikus hitünk, s igaz nemzeti érzésünk ugyanis mindig hűen szolgálva a közös katholikus magyar célt, jelentékeny tényezőjévé vált a katholikus és nemzeti egység eszméjének, amit Prohászka püspök ugy fejez ki : »Mi magyarok és keresztények vagyunk. Akár görög, a k á r latin legyen a rithusunk, testvérek vagyunk, s azok maradunk«. — Most, midőn diszközgyülésünket ünnepélyesen megnyitottnak nyilvánítom, méltóbban nem tehetem ezt, mintha Öszentségének, XI. Pius pápának utolsó kihallgatásom alkalmával, 1926 január havá-

30 ban hozzám — de ugy hiszem, nem kifejezetten csekély személyemhez, hanem rajtam keresztül az egész görögkatholikus magyarsághoz — intézett szavait idézem : »Ön következetesen, évről-évre elzarándokol Rómába. Ön tehát igazán szereti Rómát, s a Szentegyházat- Ezt pedig én mindenekfölött dicséretreméltónak tartom«.

Teremtsünk életerős sajtót! Dr. Szémán József pápai prelátusnak a gör. kath. sajtó érdekében tartott előadása a XIX. Orsz. Kath. Nagygyűlésen.

* A X-ik Országos Kath. Nagygyűlés záró-beszédében, 1910-ben, gróf Majláth Károly, Erdély nagynevű püspöke a magyar katholicizmus uj éietre keltésének utolsó eszközeként jelölte meg a kath. intelligenciának céltudatos összefogását eme szinte jóslatszerűen hangzó szavaival : »Ha katholikus intelligenciánk még idejekorán meg nem embereli magát, ^évszázadok óta gyűjtött anyagi és szellemi tőkéink szét fognak forgácsolódni«. Magunkra, csonka magyar hazánk görögkathoiikusaira vonatkozólag nem tudtam jellemzőbb és riasztóbb igazságot kiáltani mindnyájunk élő lelkiismeretébe e szavaknál, amelyeket még azzal kell megtoldanom, hogy nálunk is már az összefogás ó r á j á n a k utolsó percei peregnek le e történelmi idők homokóráján. Azt kérdezhetné valaki, hogy mit veszíthetnénk m5g, amikör a trianoni nagy katasztrófában puszta létünkön kivül mindenünk elveszett s egyházmegyéink, intézm é n y e i n k elvesztése vagy csonkasága a vérvesztésnek katasztrofális stádiumába döntötte életünket is. Elveszthetjük maradék-létünket, életünket is, mert szertartásunk ismeretének, müvelésének, kiépítésének szomorúan konstatálható hanyatlása, a pusztulás kérlelhetetlen törvényszerűségével sorvasztja életünket is. Ennek a pusztulásnak szépségéről és dicsőségéről is hallunk beszélni, mert sokak szerint ez az anyaszentegyháznak egyetlenegy szertartás fenséges köntösébe való öltözéséhez v e z e t . . . De vájjon van-e joga a ma élő görög szert. kath. nemzedéknek siettetni, vagy felidézni ezt a nem lényegbe vágó beolvadást ? Nincs ! Mert bár a katholikus anyaszentegyház mindnyájunk édesanyja, dajkája, gondos, szerető kalauza és egyetlen

biztos révpartja az üdvösség utján, — S habár a szertartás az üdvösség utján nem lehet öncél, csak eszköz, vagy szivünkhöz közel álló vértezet, — mégis mindaddig amig Anyaszentegyházunk a messze jövőbe néző szemével kívánja és szükségesnek találja létezéssünket s amig a magyar hazának is szüksége van arra, amint ma van, hogy ápolói legyünk a nagy nemzeti reményeknek, — addig nekünk odaadással s nemes büszkeséggel kell teljesítenünk görög szertartású mivoltunkból eredő kötelességeinket, ha méltók akarunk lenni a magyar görögkatholikus névre s ha nem akarjuk azt, hogy néhány évtized múlva a pusztuló trójaik keserű önvádjával kelljen mondanunk : »Fuimus —- voltunk !« H a csak puszta történeti emlék volna is a görög katholicizmus, a k k o r is összekellene fognunk, hogy mint a vallási kultúrának kelet pompázó ege alatt sarjadt, de magyar nemzeti műveltségűnkbe is életerős ágként beoltott szertartásunkat, mint drága szellemi műkincset megmentsük, fennttartsuk, de mi nem történelmi emlék vagyunk, hanem élő organizmus, amelynek egyaránt szerep jutott az anyaszentegyház viiágprogrammjában s magyar hazánk nemzeti traditióinak s jövő reményeinek ápolásában. V á j j o n az Anyaszentegyház világrögkathoiicizmus ? Igen, mert ha nagy Pápáink a múltban számtalanszor dicsérték s az Anyaszentegyház díszének nevezték szertartásunkat, ma a keletre néző s az egy igaz Pásztor útját hirdető egyház is reánk mutat, hogy ime a szent uniókban lefektetett jogaink s kiváltságainknak legféltékenyebb őre R ó m a s a görög szertartás egyenes vonalú fejlődésének is egyetlen utja a kath. anyaszentegyház biztos hittalaja s a Krisztus helytartójával való benső kapcsolat s a kegyelmi életnek ebből fakadó állandó megújhodást jelentő folyamata. M a lat. szert. kath. papokat, szerzeteseket tesz gör. szert. kath. papokká, misszionáriusokká az Anyaszentegyház bölcsesége, hogy a hit, a meggyőzés ereje mellé kezükbe adja ősi szertartásunk meleg vonzó erejét, az egyház törzsétől elszakadt keresztények lelkének évezredes s egyetlen táplálékát. A nemzeti remények ápolására praedestinál és jogosít bennünket az évezredes múlton kivül, amely szinte a magyar nemzet bölcsőjéig nyúlik vissza, — az a földrajzi tény is, hogy ,amerre nemzeti aspirációink szállnak, amerre csak az integer

Magyarországért elrebegett fohászaink repülnek, mindenütt szertartásbeli keresztény testvéreink laknak, akik, hála Istennek, egyre jobban látják és átérzik, hogy fejlődési lehetőségei biztos záloga a feltámadó uj keresztény Magyarország. Ennek a kettős hivatásnak tudatára kell ébrednünk mindnyájunknak s ébresztenünk mindazon testvéreinket, akik alusznak és mindazon tényezőket, akik nem ismernek, vagy félre ismernek bennünket. Ennek az ébresztő munkának sok eszköze lehet, ilyenek a szószék, a társadalmi egyesületek is, de egy eszköz nélkülözhetetlen: ez a sajtó. És nekünk nincs sajtónk ! Pirba borul az arcom, amikor leirom, hogy a mi igazságunkat, érdekeinket, hivatásunkat ma már nem képviseli egyetlen szerénysajtó orgánum sem, mert ami volt, az is elveszett. Tisztelet adassék itt a Mária-

pócsi Virágos Kert-nek, amely hitbuzgalmi

feladatát kitűnően teljesiti, de hivatása nem is lehet az, amit mi a lüktető élet erkölcsi és anyagi Teltételeiért végzendő munka és vívandó harc sajtójától várunk. Egyik kath. nagygyűlésen hallottuk, hogy a kath. sajtó jelentőségéről beszélni annyit jelentene, mint homokot hordani a Szaharára. Ilyen felesleges munkát én sem akarok végezni, csak egy nagy Pápánk, X. Pius szavaira utalok, aki szomorúan állapította meg, hogy »még mindig nem fogják fel eléggé a kath. sajtó fontosságát, nem törődnek vele ugy, mint kellene, — pedig hiába építünk templomokat, tartunk missziókat, alapítunk iskolákat, ha emellett elhanyagoljuk a sajtót« — mondja a nagy pápa. S ez így van, mert az egyház intézményeit is a hívek éltetik s azoknak egységes közvéleményét kialakítani, öntudatukat ébren tartani, közöttük és a világ között való kapcsolatot megteremteni egyedül a sajtó képes. Hogy mit jelent a sajtó-képviselet s hogy egyes társadalmi, gazdasági stb. szervezetek mennyire értékelik azt, — erre nézve talán kissé kiabáló, de tanulságos adatokat iktatok ide. Egyes községek érdekeit, pl. Enying 4800, Ózd 6022, Lénti 1980, Szigetvár 5348 lakosának érdekeit l - l hetilap, Magyaróvár 7100, Kőszeg 8492, Sárospatak 10,408, Sümeg 5341 lakosának érdekeit 2-2 hetilap, Miskolc 60,000 3 napi- s 1 hetilap, Orosháza 24,079 lakosának érdekeit 2 hapi- s 1 hetilap védi és képviseli a folyóiratokon kívül. így említhetném meg Szombathely (34,699 lak.) 3 napi- $ 2

hetilapját, Szeged (119,109 lak.) 4 napi- és 2 hetilapját az illető városokban ezrével olvasott fővárosi lapok mellett. És most állapitsuk meg, hogy Csonkamagyai ország 175,000 görögkatholikusának egyetlen hetilapja sincs, holott pl. Hajdudorog jelentősége s jövője is megérdemelne s a fenti példák szerint könnyen meg is bírna egyet. Az egyes ipari, kereskedelmi, művészeti, stb. érdekek is mind saját orgánumaikra támaszkodnak az országos
Lássuk be, hogy minden lap-alapitásnál elengedhetetlen bizonyos fix tőke, vagy jövedelem, amelyre minden körülmények közölt számitani lehessen s aszerint adj u n k és agitáljunk. Ilyen állandó jövedelemként kínálkozik pl. a nm. püspöki k a r által m á r elrendelt $ minden hivő után beszedendő kulturadó, amely hívőnként évi 4 fillérekben állapíttatott meg. H a csak 1 5 0 0 0 0 hivőt veszek alapul, a k k o r is évi 6 0 0 , 0 0 0 fillér, vagyis 6 0 0 0 pengő állhat s a j t ó n k rendelkezésére, mert a^t fel sem tudom tételezni, hogy s a j á t kultur-adónkat a mi, reánk nézve éieí-kérdést j e l e n t ő s a j tónk megteremtésére ne fordithatnók. A kulturadónak befizetése eleinte talán némi nehézséget okozna itt-ott, de a tapintatos pasztoráció talá ékonysága m a j d módját ejti. Szomorú volna, ha nem tudná.

pok

M á s i k f o r r á s lehetne a

felelevenítése.

.sajtóvasárna-

Főpásztoraink

még

1909-ben elrendelték a sajtó-vasárnapok megtartását. Ezt is csak fel kell elevenitenünk s ezekről is hiszem, hogy kellő előkészítéssel eredményesek lehetnek. H a r m a d i k f o r r á s lehe.ne az

gyüj.ése

és a kolportázs.

előfizetők

Ezekhez is hoz-

záértés es o d a a d ó munka kell. 100 parochiát véve (á 4 előfizetővel) meg lehetne aiapi ani a lap törzs előfizetőineK táborát. A t e m p l o m o k előtt való árusítás megszervezésével pedig egyre bővülne a lap olvasóinak száma. Negyedik f o r r á s lehelne a pasztorális propaganda. A X. kath. nagygyü és elfogadta M a y e r Géza azon indítványát, hogy a s a j t ó t á m o g a t á s a érdekében a s a j t ó vasárnap látogatottabb bucsu helyekre is kiterjesztessék. Az indítványt a szakosztály azzal bővi.ette ki, hogy ezeken a bu-

csu/aró helyeken katholikus népies kiad ványok árusittassanak, a pásztorjátékok és katholikus egyesületek előadási jövedelméből egy hányad a kath. sajtó javára

forditassék. Csupa olyan mód, amelyet még nem véltünk igénybe, vagy nem használtunk ki eléggé. U t o l j á r a hagyom az egyházi és világi hatóságok esetleges támogatását, a lap elterjedésével arányban

növekedő hirdetési

jövedelmet.

S o k munka, sok törődés, s o k szeretet kell mind ehhez s mindnyájunknak meg kell értenünk, hogy az előfizetés lerovásával még nem tettünk eleget a s a j t ó iránt tartozó kötelességünknek. Akinek pénze van, pénzzel, akinek tehetsége van, pen-

n á j á v a l , akinek m ó d j a van hozzá, az agitáiássai siessen s a j t ó n k életrekeitésére, akinek pedig egyiket sem adta meg a Gondse^és: imádkozzék ügyünk diadaláért, mert bármily magasztos is a cél : Isten kegyelme nélkül csak puszta vágy marad. Egy anyagilag is megvalósítható erkölcsi Kötelességről van itt szó, amely elől kárunk nélkül kúérnanK nem lehet. H e n r y Bereng^r m o n d j a a s a j t ó hatalmáról, hogy »hatása olyan, mint egy általános, á d a n d ó népszavazásé. B e i ő e terem a közvélemény. A hir szárnyaira ültet, de el is t e m e t . . . A közszereplés emberei, politikusok, hivatalbeli tényezők, irók, művészek, mind-mind szolgálatkészen á n a n a k e l ő t t e . . . A s a j t ó erősebb, mint az iskola, h a t a l m a s a b b , mint a parlament, az egyikbe is, a m á s i k b a is behatol, sőt oda is elér, ameddig ezek el nem hatnak«. — A mi szerény viszonyainkra értve is áll ez s nekünk is azért kell, m e r t lehet is, hogy legyen alapos nivós és tárgyi.agos s a j t ó n k , nogy szavunk, vágyaink s j o g o s kívánságaink oda is b e h a t o l j a n a k , ahová m a képviselet nélküli szomorú helyzetünkben eddig el nem juthattak. Mélyen átérezve ezen igazságok súlyát s az idő sürgető, riasztó szavát, tisztelettel indítványozom : M o n d j a ki a X I X . Orsz. Kath. Nagygyűlés görögkathoJKUs szakosztálya egy, 1927. évi december 25-én meginduló hetilap megalapításának szükségességét; küldjön ki egy szűkebb körű bizottságot, amely sürgősen megtartandó ülésében a lap m e g j e l e n é s é n e k helyét, szerkesztőit, k i a d ó j á t és részleges p r o g r a m m j á t illetőleg kimerítő j a v a s i a t o t készítsen s mutasson be a M A ü O S z igazgatóságának, illetve választmányának, hogy a lap az örök Ige születésének ünnepén meg is indulhasson. Indi.ványom indokai az e i ő b b felsorakoztatott igazságok és tények, a m e l y e k elől kitérnünk többé nem lehet. Befejezésül megrázóbb szavakat nem tudok találni azoknál, amelyeket P. B u t y k a y Antal, a méltán hires szónok intézett a s a j t ó érdekében a X. Katho.ikus Nagygyü.és közönségéhez, a m i k o r szinte extatikus erővel süvítette a kényelmes szendergésben élő lelkekbe, »hogy a rövidlá ás nem mentség, hogy a gondolkodási nehézkesség visszataszító nyavalya, hogy a türelem csak addig erényamíg felsőbbrendű abszolút értékű, hozzá meg közös szellemi j a v a i n k nem forognak k o c k á n . Sajtóügyben a tétlenséggel k o m -

ROTHERMERE LORD angol főúr, a világ legnagyobb lapjának tulajdonosa, lapjaiban feltárta a trianoni b é k e s z e r z ő d é s igazságtalanságait s követeli a n n a k revízióját.

o"S n

C/3 m

73

z o n X

oC/3

S» -¡L'A ?ñ g2 » £ « s =

Sr ^ 3«

Ci ST m

»> peer* g : p. O

»» » ' (S 3 N g: N3 09 2 ft

*0i 2 e n F

ft< •ftD

L

»

33 binált közönyösség elvitázhatatlan bűn ! . . . Azért ,értsük meg, hogy a sajtóügy fellendítése halaszthatatlan k ö t e l e s s é g ! Sietni kell, mig lehet, mig van mivel és mit mentenünk 1« Nem költői kép, de -¡szomorú valóság, hogy a magyar görögkatholicizmusnak utolsó mohikánjai, az életösztön feltörő erejével f ú j j á k ma itt a harci riadót, amelynek nyomán a betűk rendezett hadseregének, sajtónknak kell "harcvonalba állni létünk, jövőnk, katholikus és nemzeti hivatásunk érdekében ! Ne adj Isten, hogy hiába szóljon ez a riadó, mert sajtó nélkül elveszünk, szerte széledünk s dicső multunk dicstelen sirjára ráirja majd a történelem : »Fűit«, — Létezett, de nem Alkotott s nem töltötte be gondviselésszerű hivatását, — s ezért kellett elpusztulnia.

Párhuzam az ó- és újszövetség között. I. Az ó- és újszövetség lényege. A világtörténelmet általában három főkorszakra szoktuk osztani, u. m. ó-korra, mely a világ kezdetétől a nyugat-római birodalom bukásáig (Kr. u. 476) terjed, középkorra, mely a nyugat-római birodalom bukásától Amerika fölfedezéséig (1492.) tart és uj-korra, mely az Amerika fölfedezésétől egész napjainkig végbement nevezetesebb eseményeket foglalja magábanVallási szempontból, vagyis az embernek Istenhez való viszonyát tekintve, az emberiség történetében két főkorszakot különböztetünk meg, t i. az ó-szövetséget, mely az ember teremtésétől Jézus Krisztusnak eljöveteléig tartott és az újszövetséget, mely Jézus Krisztustól napjainkig, illetve egész a világ végéig terjed. E két főkorszak időtartama felöleli "cehát az emberi nem egész történetét, a múltban, jelenben és majdan a jövőben, a bölcsőtől a sírig. A s z e t i r á s a két főkorszakot jogos alapon nevezi szövetségnek. Isten ugyanis valósággal szövetséget kötött az emberekkel, melynek értelmében különös előnyöket, kiváltságokat, ideiglenes fö'di, vagy földöntúli örök javakat, isteni oltalmat, vagy ,kegyelmet igért teremtményeinek; ezzel szemben azonban teremtményeitől is en-

2

gedelmességet, tiszteletet, szeretetet és Istent megillető hódolatot követelt. Isten az ószövetséget elsősorban a pátriárkákkal, Ábrahám-, Izsák- és ^ Jákobbal kötötte meg, később pedig Mózes közvetítésével kiterjesztette azt az egész Izrael-népre. Az ó-szövetség megkötésére vonatkozólag a szentírásban a következőket olvassuk. Midőn Ábrahám életének 99. esztendejébe lépett, megjelent előtte az U r

és azt mondá neki : ;>£/z vágyok a min-j denható Isten, járj előttem és légy tökéle-, tes«. Ábrahám ez igék hallatára arcra bobérult, az Ur pedig így szólt hozzá :

»Többé

nem lesz a te heved

Ábrahám

(fönséges atya), hanem Ábrahám (sokaság atyja). Ezután e fontos kijelentést tette az

Ur Ábrahámnak : »Megállapítom szövetségemmel közöttem és közötted és ivadékod között, hogy a te Istened legyek, és ivaj

dékodé utánad«• Mikor pedig Ábrahám később Isten iránti határtalan szeretetből kész volt egyszülött fiát, Izsákot is feláldozni, Isten jutalmul és mintegy a már megkötött szövetség kíegészi.éséül, angyala által e nagyjelentőségű Ígéreteket

tette neki : y>Megáldalak téged és megsoi kasitom a te ivadékodat, mint az ég csillagait• És megáldatnak ivadékodban a föld minden nemzetségei«. Az Ábrahámmal kötött szövetséget Isten megújította Izsákkal és Jákobbal. — Isten ugyanis igy szólott Izsákhoz, Ábra-

hám 'fiához : »Megsokasítom ivadékodat, mint az ég csil'.agait és utódaidnak adom mind e tartományokat; és a te ivadékod. ban megáldatnak a föld minden népek. —Hasonlóan Jákobnak, Izsák fiának ezeket

mondotta az Ur : »A földet, melyen aluszol, neked adom és ivadékodn^k. És ivadékod annyi lesz, mint a föld pora. És megáldatnak te benned és ivadékodban a föld minden népei. És őrzöd leszek akár\ hova mégy, és visszahozlak e földre; és el nem hagylak, mig be nem teljesítem mind, amiket mondottam«. A pátriárkákkal kötött e szövetséget Isten később Mózes által teljessé tette és az egész Izrael népre kiterjesztette. Ez a szentírás szerint következőképen történt: Miután Tsten a Sinai hegyen kihirdette Izrael népének a tizparancsolatot, az ó-szövetségi törvényt, Mózes áldozatot mutatott be az Urnák és felolvasá a népnek a szövetség "könyvét. Az izraeliták fiagy. áhítattal hallgatták az igéket és igy kiáltanak

fel : »Mindént megcselekszünk, mit az Ur mondott, és engedelmesek leszünk ! Mózes

pedig vévén az áldozat vérét, a népre hinté e szavak kíséretében : »Ez a szövetség

vére, melyet az Ur szerzett veletek, mindezen igékröU• Ily módon 'kötötte meg Is-

ten Mózes által az «gész Izrael néppel az ó-szövetséget, melyet előbb már a pátriárkákkal megállapított. M o s t már vizsgáljuk, hogy a szövetség értelmében mit igért Isten az izraelitáknak és mit követelt tő ük. Az Úristen mindenekelőtt megígérte a pátriárkáknak, hogy utódaikat megszaporítja, mint az ég csillagait és hogy választott népét, az izraelitákat, minden körülmények között fenntartja. Istennek ez az ígérete valóban beteljesedett az izraelitákon. Mikor J á k o b pátriárka fiaival együtt a Kánaánban dühöngő nagy éhség miatt Egyiptomba költözött —- ahol J ó zsef fia kormányzói tisztet töltött be, —Egyiptomban az izraelitákat csak ő képselte családjával és kíséretével. Idővel azonban utódai annyira elszaporodtak, hogy az egyéptomiak már félni kezdtek a hatalmas nemzetté vált izraelitáktól és emiatt mindenképen sanyargatták őket, sőt azt a parancsot adták ki, hogy az izraelitáknak minden újszülött figyermeke a f>íilus vizébe fojtassék. Ámde ez a rettenetes parancs nem sokáig imaradt érvényben, mert a mindenható Isten másként intézkedett. Mózes, az izraeliták nagy prófétája, aki kisded korában csak Isten különös gondviseléséből szabadult meg a biztos haláltól, tiz kemény csapást mért Egyiptomra, melyek közül legborzasztóbb volt az utolsó, midőn az egyiptomiak Összes elsőszülött gyermekei hirtelenül meghaltak. E nagy csapás után maga a király kérte fel Mózest, hogy az izraelitákkal h a g y j a el Egyiptom földjét. Az Izraeliták tényleg elköltöztek Egyiptomból és megszabadultak az egyiptomi szolgaságból. A megszabadulás csodálatos módon történt. Mózes csodatevő vesszejével megüté a Vöröstenger vizét, a tenger hullámai ketté váltak, és az izraeliták száraz lábbal mentek át a Vöröstengeren. — Mikor pedig az egyiptomiak üldözőbe vették az izraelitákat, a Vöröstenger hullámai összecsaptak az egyiptomiak fölött "és elborittoták őket- Ez időben az izraeliták már oly nagy nemzetséget alkottak, hogy számuk az asszonyokon és gyermekeken kivül meghaladta a hatszázezret. Amint

n e g y v e n évi vándorlás után visszatértek az igéreí földjére, számuk és hatalmuk mindjobban növekedett, úgyannyira, hogy különösen Salamon király idejében már egy tekintélyes, hatalmas és félelmetes nemzet lett belőlük. B á r állandóan harcban állottak a különféle, ellenséges indulatú pogány nemzetekkel, minők voltak a filiszteusok, ammuniták, madianiták, amalekiták, a babiloni fogság után pedig,a perzsák, macedónok, szirusok, egyiptomiak és l. rómaiak, mindmegannyi hatalmas pogány nép — mindazonáltal nem mentek tönkre, nem pusztultak el, mert Isten csodálatosan támogatta és fenntartotta őket az ellenséggél szemben. így váltotta be isten a pátriárkáknak tett ezt az igéretét : »Meg-

sokasítom ivadékodat, mint az ég csilla-, gait... őrződ leszek, bárhova mégy«. Isten továbbá biztosította a pátriárkákat arról is, hogy Kánaánt, az igéret földjét az ő utódaik részére fönntartjaKánaán egy gazdag, termékeny tartomány volt Kisázsiában, a Földközi tenger keleti partján, a Jordán folyó mentében. Az U r gondviselésszerüleg Kánaánt választá ki az izraeliták lakhelyéül, mert ez a föld az akkor ismert három világrésznek, Európa, Ázsia, és Afrikának mintegy középpontján terült el és így nagyon alkalmas volt arra, hogy az ott végbement csodás eseményekről az egész világ műveltebb népei tudomást szerezzenek. T ö b b izben voltak kénytelenek az izraeliták elhagyni az igéret földjét, de végeredményben mégis birtokukba vették azt. J á k o b n a k Egyiptomba való költözése után az ő utódai 4 3 0 évig voltak távol hazájuktól és az egyiptomi fogságban és rabszolgaságban sínylődtek. Mózes azonban, Istentől nyert csodatevő erejével, mint láítuk, kiszabadította őket az egyiptomi fogságból s 40 évi vándorlás után ismét elfoglalták Kánaán földjét. Később midőn az izraeliták már ketté szakadtak és két külön országot alkottak, Izrael és Juda országát, újból elvesztették az Ígéret földjét. Izrael országának lakói ugyanis az assziriai fogságba kerültek és ott öszszevegyültek a polgárokkal, Juda országának lakosai pedig a babiloni "fogságba jutottak, melyben 70. évig szenvedtek. — Cirusz perzsa király uralkodása alatt azonban elhagyhatták Babiloniát, visszatértek Kánaánba és felépitették a jeruzsálemi templomot. Dacára tehát a sok viszontagságnak és hányattatásnak, melyeket az izraeitáknak ell kellett viselniök, Isten

csodálatosan teljesítette Izsák és J á k o b n a k

tett ezt az igéretét: »és utódaidnak adom mind e tartományokat... A főidet, melyen aluszol, neked adom és ivadékaidnak... És őrződ leszek akárhova mégy és visszahozlak e földre«. Az Úristen azonkivül azt a fontos kijelentést tette Ábrahám-, Izsák- és J á k o b nak, hogy az ő utódaikban megáldatnak a földnek minden nemzetiségei, vagyis, hogy az ő utódaikból fog származni a világ Megváltója, Jézus Krisztus. Ez a j ö vendölés szószerint ^beteljesedett, a Messiás, a világ Megváltója valóban Ábrahám, Izsák és J á k o b utódaiból, Juda nemzetségéből született. Erről legkönnyebben és legbiztosabban szerezhetünk meggyőződést, ha figyelemmel olvassuk Máté evangéliumának I. szakaszát, mely a Karácsony előtti vasárnapon a szent misén olvastatik, s mélyben ösmertetve van J é zus Krisztusnak nemzetség-könyve, nemzetség-táblája. E nemzetség-könyvben pontosan és névszerint fel vannak sorolva Jézus Krisztusnak ősei, akiktől ő leszármazott, visszamenőleg egészen Jákob, Izsák és Ábrahámig. C s a k kisérjük figyelemmel annak idején a jelzett evangéliumi szakasznak felolvasását, és hallani fogjuk azoknak a tiszteletreméltó ó-szövetségi ősatyáknak neveit, akiktől testszerint származott a megígért Messiás, Jézus Krisztus. J o g o s a n nevezzük tehát az izraelitákat Isten választott népének, mert Isten a föld összes nemzetei közül lezt a nemzetséget tüntette ki azzal a nagy dicsőséggel, hogy belőle született a világ Megváltója; és emiatt történt, hogy a leghatalmasabb és legellenségesebb pogány nemzetek sem voltak képesek megsemmisíteni az izraelitákat, Istennek választott népét, mert az Ur keze őrködött fölötte és a legnagyobb veszedelmek közepette is megmentette azt a végpusztulástól. A pátriárkákkal és Mózessel kötött szövetség értelmében Isten nemcsak különös kiváltságokat igért az izraelitáknak, hanem viszont tőlük is megkövetelte, hogy hittel és szeretettel, hűséggel és engedelmességgel viseltessenek iránta. Azért parancsokat adott az izraelitáknak, főkép a tízparancsolatot, melyekben kijelentette legszentebb akaratát, megjelölte, hogy mit kell és mit nem szabadd cselekedni, és azok megtartásától tette függővé az ő égi oltalmának és segítségének megadását. Azt mondá ugyanis Isten Mózes által a nép-

nek : »Ha szövetségemet megtartjátok talajdonommá lesnek nekem minden népek

között«. E szavak szerint Isten csak abban az esetben biztosította az izraelitákat az ő jóindulatáról és támogatásáról ha megtartják az ő szövetségét, vagyis' ha hiven teljesitik az ő parancsait. Jói tudták az izraeliták is, hogy kötelezve vannak a szövetségnek, illetve a szövetség .törvényeinek szigorú megtartására és azért a tiz parancsolat kihirdetése után ünnepélyesen felfogadták azoknak teljesítését,

így kiáltván tel : »Mindent megcselekszünk, amit az Ur mondott és engedelme•>.

sek leszünk«. És valóban, ha Izrael népének történetét tanulmányozzuk, azt tapasztaljuk, hogy az izraelitáknak jóléte, vagy mostoha helyzete mindig összefüggésben volt az ő Isten iránti hüségükkel, vagy hűtlenségükkel. Mikor ugyanis az izraelitáK Isten parancsai szerint éltek, Istennek különös áldásaiban és jótéteményeiben részesültek ; ha azonban elpártoltak Istentől és megszegték az ő törvényeit, a k k o r súlyos csapásokkal lettek büntetve: éhség, döghalál, ellenség, fogság és egyéb büntetések nehezedtek rájok.

Amint Izrael néqe betölté azt a foytos hivatást, mely miatt csodálatos módon a föld színén maradt, amint e nemzetségből a próféták által megjövendölt időben és helyen megszületett a világ megváltója, az .izraeliták megszűntek Istennek választott népe lenni", és helyettök a keresztények, akik elfogadták a Messiást. Jiittek és hisznek Jézus Krisztusban, Istennek egyszülött Fiában, lettek e föld liereksésén Istennek fogadott gyermekei és a mennyország boldog örökösei. Jézus Krisztusnak, a világ Megváltójának születésével tehát az emberi nemnek vallási szempontból vett történetében befejezést nyert az első főkorszak, az ószövetség, és kezdetét vette a második főkorszak, az uj-szövetség, mely Jézus Krisztusnak születésétől a világ végéig tart. Hogy az újszövetség lényegileg miként jött létre és miként köttetett meg, erre nézve megfelelő magyarázatot nyerünk a szentírásban. Mikor Jézus Krisztus az utolsó vacsorán az oltári szentséget szerezte, a kenyér megáldása után kezébe vette a borral telt kelyhet, hálát adott és azt mondá tanítvá-

nyainak : »Igyatok ebből mindnyájan, mert ez az én vérem, az újszövetségé, mely éret3*

36 tetek és sokakért

kiotiiatik

d bűnök

bo-

csánatára«<• Üdvözítőnk az utolsó v a c s o r á i saját vérét az újszövetség vérének nevezi, mely kiontatik a bűnök bocsánatára, és ezáltal emlékeztet minket Mózesnek az ószövetség megkötése alkalmával mondott ezen

szavaira : »Ez a szövetség vére, melyet az Ur szerzett veletek«. A két szövetség meg-

kötése közö t a legs emb-tünőbb hasonlatosság van- Valamint az ószövetséget maga Isten kötötte meg Mózes által Izrael népével a Sinai hegyen, mely alkalommal Mózes az áldozati állatok vérével szentelte meg a szövetséget; ugy az újszövetséget is Isten kötötte meg Jézus Krisztus közvetítésével a Golgota hegyén az egész emberi nemmel, és ezt a szövetséget Jézus Krisztus s a j á t legszetebb vérével pecsételte meg. Az újszövetséget tehát akkor kötötte isten a Megváltó által az emberi nemmel, mikor Jézus Krisztus a Golgota hegyén önként feláldozta magát mennyei Atyjának és vérét ontotta az emberiség bűneiért. Hogy pedig szeretett Megváltónk a keresztfán bemutatott véres (áldozatát vérnéiküli módon szüntelenül megújítsa és annak végtelen érdemeiben részesítsen minket, az utolsó vacsorán, mint láttuk, szerezte az oltári szentséget és e szavak-

kal : »ezt cselekedjétek

az én

emiékeze_

temre«, egyszersmind elrendelte az újszövetségi vérnélküli áldozatnak szüntelen bemutatását, ami a szent misében történik, így tehát a szent mise nem egyéb, mint az újszövetség áldozata, melyben szüntelenül megujittatik vérnélküli módon Jézus Krisztusnak a Golgota hegyén bemutatott véres áldozata. Miként az ó-szövetség, ugy a? uj-szövetség is mintegy kétoldalú szerződés, rtielyben Isten biztosítja az embereket bizonyos javak elnyeréséről, de ő is megköveteli az emberektől, hogy az általa megjelölt feltételeket teljesítsék. Igaz ugyan, hogy az uj-szövetség értelmében Isten, Jézus Krisztus kereszthalála által ki lett engesztelve, megbocsátott az emberi nemnek és megnyitotta előtte a mennyei paradicsomnak zárt kapuit; ámde a mennyországba váló tényleges bejutás bizonyos feltételekhez van kötve. Mert a valóságban csak az nyerheti el á mennyei örök javakat, aki elsősorban hisz az egy igaz Istenben és az Ő szent Fiában, Jézus Krisztusban, Üdvözítőnknek e szavai sze-

rint : »Aki hiszt az üdvözül, aki nem hisz,

az elkárhozik«. Egyedül a hit azonban még nem elegendő az üdvösségre, hanem ezenkívül feltétlenül szükséges- még Isten pa-

rancsait is teljesítenünk, mert azt monda Krisztus Urunk az evangéliumi gazdag

ifjúnak: »Ha az éleibe akarsz menni, tartsd

meg a parancsokat«. Miként tehát az ó-szövetségben csak akkor tapasztalták az izraeliták Istennek kegyeit, ha a szövetség törvényeit megtartották; ugy az új-szövetségben is csak akkor nyerhetjük el Istennek szent kegyelmét, az örök üdvösségnek legnélkülözhetetlenebb eszközét, ha az újszövetségi törvények, vagyis a szent'evangéliumok szerint folytatjuk életünket, melyek Jézus Krisztusnak örökbecsű tanítását foglalják magukban. Ösmerve az ó- és uj-szövetség lényegét, mibenlétét, most már párhuzamot vonhatunk közöttük. Lényegileg az ó-szövetséget Isten Mózes által kötötte Izrael népével, az újszövetséget pedig Isten Jézus Krisztus közvetítésével kötötte az egész emberi nemmel. Az időtartamot illetőleg az ó-szövetség az emberi nem eredetétől a világ Megváltójának eljöveteléig tartott. Igaz, ugyan hogy Isten az ó-szövetséget nem az első emberpárral, hanem később, a pátriárkákkal és Mózessel kötötte meg ; dacára ennek, azonban az ó-szövetség tartama kiterjed egész az ősszülők koráig, mert alapjában már az ősszülők is ígéretet nyertek Istentől a világ J\J,essiásának eljövetelére nézve, ami pedig az ószövetségnek leglényegesebb sarkpontja. Az újszövetség ellenben a viiág Megváltójának, Jézus Krisztusnak eljövetelével kezdődik és kiterjed napjainkig, illetve ki fog terjedni egész a világ végezetéig. Az ószövetség a mózesi törvények megtartására kötelezte az izraelitákat, az újszövetségben a Jézus Krisztus által adott parancsok megtartásának kötelezettsége kiterjed az egész emberi nemre. Az ószövetségi törvények megtartásáért Isten jutalmul ideiglenes j a v a k a t ígért választott népének, nevezetesen : az ő oltalmát, áldását és az igéret földjének birtoklását; az újszövetségi parancsok megtartásáért Isten e földön különös isteni kegyelmeket igér az embereknek, a földöntúli életben pedig soha el nem muló mennyei boldogságot. Az ószövetség kötelékébe a körülmetélés által léptek be az izraeliták; az újszövetség "kegyelmi állapotába a keresztség szentségének felvéte-j lével jutunk, melyben először részesülünk Istennek megszentelő malasztjában. Az ószövetség az Istennek áldozatul bemutatott állatok vérével lett megerősitve; még az újszövetség Jézus Krisztus legszentebb vé-

37 révei lett megpecsételve, aki önként f e l á l dozta magát a világ bűneiért.. Végre az ó-szövetségben Isten, mint láttuk ; Ígéretet tett választott népérfek a világ Megváltój á n a k eljövetelére v o n a t k o z ó l a g ; az újszövetségben ez az igéret valóvá vált, Isten és a próféták által megjövendölt M e s s i á s Jézus Krisztus személyében e világra jött, R ó m a v á r o s á n a k alapiíása után 747. esztendőben. Ez a l k a l o m m a l csak általánosan, nagy vonásokban ó h a j t o t t a m lényegileg ö s m e r tetni az ó- és újszövetség közötti viszonyt. Ezzel azonban még távolról sincs kimerítve fölvett tárgyunknak gazdag a n y a g a . Mert bővebben Tehet még tárgyalni az óés újszövetségi templomról, áldozatokról, papságról, ünnepekről és kinyilatkoztatásról. A d j a Isten, hogy sz. kegyelmével a jövőben t o v á b b folytathassuk megkezdett fejtegetésünket.

Bányay Jenő.

Miért kell egységesen megszerveznünk a görögkatholikus magyar nőtársadalmat? Irta:

Dr. Máday Lajosné, a Magnosz országos elnöke.

Ha széttekintünk a keresztény magyar vallásfelekezetek között, azt látjuk, azt tapasztaljuk, hogy mindegyiknek nőtársadalma helyiszervezetek révén egy-egy nagy országos szövetségben van tömörülve. Országos nőszövetségük van a róm. kath. vallású hittestvéreinknek, külön orszá gos szövetség intézi a protestáns nőtársadalom ügyeit, országos közérdekű mozgalmait. Csupán mi vagyunk egyedül a keresztény vallású nők között, akik itt állunk elhagyatva egyedül és kénytelenek vagyunk még ott is, ahol többségben vagyunk a keresztény vallásfelekezetek között, hozzájuk, a helyben lévő nőtársadalmi egyesületekhez csatlakozni, annak társadalmi karitatív munkáját elősegíteni! Nem lehetne ez ellen talán kifogást emelni akkor, hogyha mi magyar görögkatholikusok sokkal jobb körülmények között, lényegesebben jobb anyagi helyzetben lennénk, mint keresztény magyar testvéreink, ha lenne lelkészképző szemináriumunk, lelkész és tanitó árvaházunk és egyes gócpontokon internátusaink!

A szomorú valóság azonban az, h o g y mi mi magyar görögkatholikusok anyagiakban nagyon is szegények vagyunk és kulturális, valamint szociális közintézményeink nincsenek. Különös kötelességünk tehát arra törekedni, hogy a görögkatholikus társadalom minden jótékonycélra szánt filléreit elsősorban is a görögkatholikusok közjavára szolgáló intézmények céljaira ajánlja fel, hogy minden hittestvérünknek öntudatába mélyen bele véssük azt a tudatot, azt a gondolatot, hogy hitfelekezete, egyházával szemben bünt követ el, amidőn közönyösség bői jótékonycélu adományából a görögkatholikus érdekeket nem támogatja ! A hajdudorogi egyházmegyének érdemekben gazdag főpásztora, Miklósy István megyéspüspök ur az idei országos katholikus nagygyűléssel kapcsolatban a „Magosz" és a „Magnosz" által elsőizben rendezett együttes szakosztály ülésen meggyőző és lélekbemarkoló szavakkal figyelmeztette a magyar görögkatholikusságot arra, hogy neki szüksége van a görögkatholikus társadalom erőteljes megmozdulására, szüksége van mindkét országos szervezetünk nagy lendületű munkásságára, mert tapasztalata az, hogy könnyebben tudja a görögkatholikus magyarság egyetemes érdekeit, az egyház erősítését, fejlesztését előmozdítani hivatott intézmények felállítását a kir. kormánynál kieszközölnie, hogyha hittestvéreink nagy tömegei mint egy lélek, egy test állanak háta mögött és országos szövetségeik segítségével erőteljesen elősegítik az egyházi kormányzat törekvéseit. Mi görögkatholikusok nem számithatunk hittestvéreink millióinak erkölcsi és anyagi támogatására. Jegyezzük meg azonban jól kedves hittestvéreim, hogy az egyéneknek a társadalmi szervezetekben kifejezésre jutó erkölcsi ereje nem annyira a számbeli mennyiségtől függ, hanem inkább az erős egységtől, attól, hogy azok, akik kevesen vannak bár, de tudjanak minden egyéni érdeket erős lélekkel és fegyelmezettséggel háttérbe szorítva, állhatatos kitartással közös kitűzött célért dolgozni, azért fáradni, a gyorsan lepergő élet pihenésre jutó óráinak, perceinek egy csekély hányadát az egyetemes érdekek támogatásának szentelni! Mi görögkatholikus vallású magyarok a statisztika kimutatása szerint majdnem leggyöngébbek vagyunk a keresztény vallásfelekezetek között. Azonban erkölcsi

súlyban és tekintélyben a legnagyobbaknál is erösebbek és tekintélyesebbek lehetünk, ha

38 nem becsüljük le kicsinyhitüséggel erőinket és közös egyetemes érdekeinkért készek vagyunk a kibontott zászlók alatt küzdeni /

Jelenlegi kis hazánk területén mintegy ötvenezer a görögkatholikus nőtársadalom száma! Tekintélyes szám ez és rendkívül nagy erkölcsi és anyagi súlyt, jelentőséget adhat Országos Szövetségünknek! Ha hittestvéreinknek csak tizedrésze elhatározza a tél folyamán, hogy megalakítja a Magyar Görög Katbolikus Nők Országos Szövetségének helyi szervezetét, a „Magnősz" erkölcsi és anyagi súlyban máris egy vonalba fog kerülni a többi országos szövetségekkel. S mi következik ebből ? Az, hogy a „Magnosz"-nak a „Magosz"-szal egyet értően a magyar görögkatholikus egyetemes érdekek előmozdítására irányuló előterjesztéseit jobban figyelembe fogják venni és az egyes családoknak, egyéneknek Szövetsé günk által pártfogolt kéréseit, panaszait sokkal eredményesebben fogjuk tudni orvosoltatni az illetékes hatóságoknál, mint jelenleg 1 Napról-napra látjuk, tapasztaljuk azt, hogy a vidéki városokból és falvakból mennyi segélyt kérő kéz nyúlik ki Országos Szövetségünk felé. Mennyi család exisztenciája, mindennapi kenyere függ attól, hogy Országos Szövetségünk beresztül tudja-e vinni, előtudja-e segíteni az illetékes hatóságoknál, minisztériumokban a kérvényezők állásba juttatását és más életbevágó ügyeik kedvező elintézését! Aki e panaszos levelekből felhangzó jajkiáltásokat napról-napra hallja, nem haladhat el érzéketlenül, könnyekig ható meghatottság nélkül hittestvéreinknek az ország sorsával hűen osztozó súlyosan nehéz hely zete mellett 1 Hittestvéreink iránti kötelességünk, hogy mindent elkövessünk arra nézve, hogy hittestvéreinket gyámolitsuk és ne hagyjuk őket magukra, hogy a legtávolabbi faluban is érezzék derék lelkészeikkel és tanítóikkal együtt azt, hogy a magyar görög katholikus nőtársadalom szive megmozdult és mélységes krisztusi szeretettel lehajol a segélyt kérők ezreinek támogatására és Országos Szövetségünk segítségével a megsemmisülés. a kétségbeesés széditő mélységének partjáról visszarántja az elveszni készülők százait! A Magyar Görög Katholikus Nők Országos Szövetsége ujult erővel kezdi meg a tél folyamán a szervezés munkáját. Kitűzött célunk az, hogy e tél folyamán minden népesebb, görögkatholikusok által lakott községben megszervezzük helyi fiókunkat, helyi egyesületeinket!

Különös súlyt helyezünk arra, hogy Abauj, Borsod, Zemplén, Szabolcs és Hajdú, vármegyék görögkatholikus községeiben még e tél folyamán megalakuljanak helyi egyesületeink. Ahol helyi szervezeteink megalakulnak, ott lakó összes hittestvéreink számithatnak Országos Szövetségünk hathatós, önzetlen támogatására, akár egyéni, akár közérdekű ügyről lesz szó. Nemcsak hitfelekezetünk érdeke, nem csupán gyermekeink jövőjének érdeke, a helyi szervezeteink gyors kiépítése, hanem

az igen fontos egyetemes érint 1

nemzeti érdeket is

Nekünk görögkatholikus magyar nőknek ugyanis készen kell várnunk azt a pillanatot, amidőn kezet foghatunk a határon tul élő, tőlünk elszakított hittestvéreinkkel! A békeszerződésben foglalt népszavazás elrendelése után a ruthén föld felé eső trianoni országhatár leomlása előreláthatólag

rövid idő alatt bekövetkezhetik. A ruthén föld visszacsatolásával görögkatholikus nőkre

misszió várakozik 1

mireánk

magyar

igen fontos nemzeti

Mireánk fog várni az a feladat, az a felelősségteljes munka, hogy késedelem nél-

kül megindítsuk a propagandát a ruszinköi hittestvéreink körében és a viszontlátás öröm-

mámorában azonnal megszervezzük egyesületeinket azért, hogy görögkatholikus nő hittestvéreink támogatásával azokat a rathén

hittestvéreinket is megnyerjük a magyar nemzeti gondolatnak és magyar állameszmének, akik az évek óta tartó pénszláv agitáció hatása alatt talán bizonyos tekintetben elidegenedtek tőlünk, magyar hittestvéreiktől, az anyaországtól! Erre az egyetemes nemzeti misszióra Csonka-Magyarország görögkatholikus nőtársadalmának már most készen kell állania! Már most meg kell kezdenünk Országos Szövetségünk nagyarányú szervezkedését, hogy mire a közeljövőben el fog jönni a

történelmi nagy pillanat, erkölcsi és anyagi erőben megerősödve tölthessük be azt a szép és nemes hivatást, amit a magyar sors a mai, a jelenben élő magyar görögkatholikus nőtársadalomra reá hárított! Országos Szövetségünk éveken át kifej tett céltudatos nagy társadalmi tevékenységével máris sikerűit elérni azt, hogy az illetékes minisztériumok és különböző hatóságok, ahol bekopogtatunk észreveszik Szövetségünket és lelkes készséggel támogatják a „MagnoszM céljai elérésében ! Egyházi főpásztoraink, Miklósy István megyéspüspök ur és Papp Antal érsek ur

39 ismételten megmutatták, hogy átérzik és támogatják Szövetségünket, annak céltudatos munkásságát.

Szent István, Krisztus első vértanuja.

Éppen azért most már a görögkatholikus nőkön a sor, hogy az egész országban megmozduljanak és a „Magnosz" helyi egyesületeinek megalakításával maguk részéről is elősegítsék, hathatósan támogassák a „Magnosz" törekvéseit!

Úgy a latin, mint a görög szertartású kathohkussag a szent karácsonyt követő legelső szabad napon Krisztus első vértanuja, Szent István főszerpap tiszteletére szentel ünnepet. A latin szertartású egyházban december 26-ika ez a nap, a görög egyházban december 27-ike, mert bárha a Gergely pápa által javilott időszámításhoz alkalmaztuk is ünnepeinket, egyházunk ősi szokásait föl nem áldoztuk. Egyházunknak pedig beláthatatlan régi időkből fennmaradt szokása, hogy az Ur Jézus és a Boldogságos Szűzanya ünnepeit követő napot azoknak a szenteknek tiszteletére rendeli, akiknek az ünnep tárgyát képező eseménynél közreműködő szerepük volt. Nálunk e törvény szerint karácsony másodnapját az Istensz.üiő Szűz Mária tiszteletére kell szentelnünk. így az első szabad nap, december 27-ike jutott István vértanúnak, míg a latin egyházban, hol ez az ulóünneplő szokás nem áll fenn, már karácsony második uapján meg tudják ünnepelni Sz. Istvánt.*)

Hangsúlyozni kívánom, hogy minden kis falu megmozdulását, csatlakozását legnagyobb örömmel vesszük és minden erőnkből előmozdítjuk! Ne kicsinveljük le falusi hittestvéreinkel, az egyszerű görögkatholikus földmives asszonvokat, mert ő bennük, az ő hitbuzgó családjukban rejlik az őserő, nemzetünk és egyházunk igazi nagy támassza, jövő fejlődésének biztos alapja! Érezze, hassa át minden görögkatholikus hittestvérünk lelkét, szivét az a tudat, hogv támogatásával helyi egyesületük révén közös görögkatholikus célok megvafósitására is felajánlott filléreivel nevét örökre meg örökíti a görögkatholikus magvarság jelenlegi életéről megírandó históriában! Gyermekeink, utódaink büszkeséggel fogják mindenkor olvasni anyáiknak aranybetüvel csillogó neveit a magyar görögkatholikusságról írandó történet pergament lapjain, azoknak a magyar anyáknak neveit, akik áférezik a mî súlyos nehéz megélhetés mellett is azt, hogv magyar nemzettel együtt a magyar görögkatholikusság is történelmi időket él és e tudatban ajánlják fel támogatásukat fiak boldogulása érdekében. Keljenek nemes versenyre hittestvéreink és az ő kiváló vezetőjük, lelkészeik, tanítóik minden faluban, hogv minél előbb megalakuljon a Magyar Görög Katholikus Nők Országos Szövetségének helyi egylete, melyre vonatkozólag elnökségünk azonnal és készséggel nyújt felvilágosítást. Magyar görögkatholikus nők, itt az utolsó ó r a ! Halmokon, rónákon át összecsendülő harangjaink hívó hangja egy közös akaratba, egy közös fohászba olvadjon össze. Mi kibontottuk dicső elődeink, Rákóczi kurucainak szűz Máriás lobogóját. Jertek, csatlakozzatok!

Szent István vértanú életéről keveset jegyzett íöl az egyháztörténeem. Ugy vagyunk igen sok nagy szentünkkel, mint a leányok jó hirével. A közmondás azt tartja, hogy azoknak a leányoknak legjobb a hírük, akiknek nincs hirük. Sz. Józsefről az evangélium csak annyit mond, hogy igaz volt. Sz. Istvánról hasonlóképen igen keveset szól a Szentírás. Értve alatta Sz. István életét, mert halálát aztán mindnyájunk csodálatteljes okulására igen részletesen elbeszéli az Apostolok

*) Az Úr ünnepeinél e törvényszerűség mindenütt észrevehető Karácsony másodnapján Szűz Máriát ünnepeljük, ki Jézust szülte. Vízkereszt másodnapján Keresztelő Sz. Jánost, ki megkeresztelte, Gyertyaszentelő másodnapján Simeont és Annát, ki a templomba hozott kisded Jézüst üdvö zölve fogadták. Húsvét ünnepe egy héten át tart, a nyolcadik napján Tamást ünnepeljük, ki a föltámadás csodájáról érzéki észrevétel utján győződő t meg. Egyedül Urunk színváltozása és mennybemenetele ünnepét nem követi ily k sérő ünnep, mert ezeknek az eseményeknek a jelen volt apostolok csak tanúi voltak, de nem közreműködők. A B. Szűz ünnepeit is hasonló ünnepek kisérik A szeplőtelen fogantatásnak december 8 ra helyezett ünnepét, melyet most kezdenek gyakorolni, szépen kiséri régi dec. 9-iki temp omi ünnepünk : Sz. Anna anyává létele, Szűz Mária születése ünnepét Joákim és Anna napja, az angyali üdvözlet ünnepét Gábor a kangyalé. A többi ünnepelt eseménynek ismét csak tanúi voltak, de nem közreműködői, következőleg nem is kiséri azokat ilyen emléknap.

40 cselekedeteiről irott könyv, melynek szerzője, mint köztudomásu, Sz. Lukács evangélista. Bár az Anyaszentegyház a róla szóló szakaszokat az apostoli levelek helyén a szentmisében fölolvastatja, okulásul itt is elismételjük, amit a szent iró István felől mond. Mennél jobban akadályozták a zsidók Krisztus evangéliumának hirdetését, annál nagyobb volt a siker, amit a Szentlélekkel eltelt apostolok elértek. Mikor pedig az apos tolokat már veréssel is fenyítették, ezerszáma jelentkeztek az uj hívek, kik naponként részt vettek az apostolok által bemutatott szentmisén és a szentmisék után a szegények, árvák, özvegyek részére rendelt agapé n, vagyis szeretetlakornán. A megtértek legnagyobb része zsidó származású volt, de sok görög is megtért. A szeretetlakomán a kiszolgálást kezdetben maguk az apostolok teljesítették, később azonban már nem győzték s igy egyesek segítettek az apostoloknak. Többnyire olyan zsidók, akik már régebben követték őket. Talán nincs is mit csodálkozni, ha ezek szivesebben szolgálták ki a zsidó származásuakat s ezért a görög származásúak békételenkední kezdtek, mert ugy vélték, hogy a közülük való özvegyek nem részesülnek a javakban érdemeik szerint. „Egybehiván tehát a tizenkettő a tanítványok sokaságát — irja Sz. Lukács az Apostolok cselekedetei 6. részében — mondák : Nem illő nekünk elhagynunk az Isten igéjét és az asztaloknál szolgálnunk. Válaszszatok azért atyámfiai, közületek hét jóhirnevü férfit, Szentlélekkel és bölcsességgel teljeseket, kikre e foglalatosságot bizzuk. Mi pedig az imádságban és az ige szolgálatban leszüok foglalatosak. És tetszék e beszéd az egész sokaság előtt és választák Istvánt, hittel és Szentlélekkel teljes férfiút és Fiiepet Prokorust, Nikánort és Timont, Parmenést és Miklóst, az antiochiai jövevényt. Ezeket álliták az apostolok elé, kik imádkozván rájuk tevék kezeiket." (Ap. Cs. 6. 2—6.)

„István pedig teljes lévén malaszttal és erővel, nagy csodákat és jeleket tön a nép között."

íme, ennyit tudunk István életéről. Teljes volt hittel és isteni malaszttal. Soha olyat nem tett, ami Isten parancsaival ellenkezett volna, — ennyit elég tudnunk egy életről, főként ha olyan dicső vértanúság koronázta be ezt az életet, mint Sz. Istváné. De folytassuk halála történetét ismét Sz. Lukács szavaival. A zsinagógák népéből

sokan István ellen támadtak és vitatkozásba bocsátkoztak vele. „De nem állhattak ellene a bölcseségnek és Léleknek, aki szól vala. Akkor alattomban küldének férfiakat, kik majd azt mondják, hogy hallották őt káromló igéket szólani Mózes és az Isten ellen. Fölzenditék tehát a népet és a véneket és az írástudókat (akik a szentírást szokták a nép előtt magyarázni) és összefutván, megragadták őt és a gyülekezetbe vivék. És hamis tanukat állitának, kik mondák: Ez az ember nem szűnik meg a szent hely és a törvény ellen való igéket szólani; mert hallottuk őt mondani, hogy ez a názáreti Jézus lerontja ezt a helyet és elváltoztatja a hagyományokat, melyeket nekünk Mózes adott. És rája nézvén mindnyájan, kik a gyülekezetben ülnek vala, láták, hogy orcája olyan, mint az angyal orcája." (Ap. Cs. 6. 1 0 - 1 5 ) A papifejedelem kérdőre vonta Istvánt, ő pedig hatalmas beszédben védte saját cselekedeteit Végigvonultatta szemeik előtt a zsidó nép történetét, kimutatta, mily sok jót tett Isten velük, hányszor mentette meg őket, mikor már csaknem elkellett volna pusztulniok, ők azonban mindenkor hálátlanok voltak: a békeszerző Mózest menekülésre kényszeritették, a pusztában aranyborjut imádtak s mihelyt egy-egy csapás elmúlt a fejük fölül, már el is pártoltak Istentől. Hogy hivatkozhatnak hát a hagyományokra? „Kemény nyakuak — vágta oda nekik — és körülmetéletlen szívűek és fültiek, ti mindenkor ellene állottok a Szentléleknek, valamint atyáitok, ugy ti i s ! Melyik prófétát nem üldözték atyáitok ? Megölték azokat, kik amaz Igaznak eljövetelét hirdették, kinek ti most árulói és gyilkosai voltatok. Kik a törvényt vétettétek az angyalok szoleálata által, de meg nem tartottátok." Ap. Cs. 7. 51—53.) Több sem kellett. Rettentő lárma támadt. Hogyne, hiszen a gyülekezet főbbjei ugyanazok voltak, akik Jézus keresztrefeszittetését Pilátustól kikövetelték. Megragadták Istvánt s kivonszolták a város kapui elé. Megfosztották a ruháitól s rábízták egy fiatal emberre, Saulra, hogy vigyázzon rá. Aztán köveket ragadtak, hogy agyondobálják a szent férfiút. István az égre tekintett s hangos szóval mondta el látomását, melyben e percekben részesült: „Íme nyitva látom az egeket és az Emberfiát az Islen jobbja felől állani." De a felbőszült zsidók még a füleiket is bedugták, hogy ne hallják a szavát.

41 Irtózatos zúgással hullott Istvánra egyik kő a másik után. Rettentő zúzódások maradtak minden kődobás után a testén. Vér és roncs volt már egészen. Mikor már alig volt benne élet, mégegyszer felsóhajtott: „Uram Jézus, vedd hozzád az én lelkemet." Majd térdrerogyott s nagyott kiáltott: „Uram, ne tulajdonítsd neki e b ű n t ! " (Ap. Cs. 7 58 - 5 9 . ) És kilehelte lelkét. A továbbiakból csak annyit jelent az evangélista feljegyzése, hogy nagy üldözés támadt, mely elől az apostolok, kik még küldetésüknek eleget nem tettek, menekülni voltak kénytelenek, „Istvánt azonban istenfélő férfiak eltemették és nagy sirást tőnek fölötte." (U. o. 8. 2.) Halálának éve gyanánt a Krisztus születésétől számított 34. esztendőt tartják. Sz. Ágoston és Aranyszájú Sz. János azt mondják, hogy Sz. Pált, — ki mint Saul egyetértett az ő megkövezőivel — éppen Sz. István könyörgéseiért ruházta föl Isten az apostolság kegyelmével. Ugyanezt mondja róla Sz. Ambrus is. A Jeruzsálem pusztulása körüli időben megkezdődött háromszázéves keresztényüldözés korszaka nem igen volt alkalmas arra, hogy a szentek ereklyéit fölkutassák és illő tiszteletben részesítsék. Sz. István ereklyéi is rejtve voltak közel négyszáz éven át. Száz évvel a keresztényüldözések megszüntetését rendelő milánói rendelet után, melyet Nagy Konstantin császár adott ki, 415. december 3-án. Honórius és Theodózius császárok idején, egy Lucián nevü pap csodálatos látomás utján megtudta, hogy hol van eltemetve István első vértanú teste. Maga a szentéletü pap igy irja le a dolgot. „Horórius és Teodózius császárok idejében, egy éjtszaka, mikor szokásom szerint a keresztelő helyemen pihentem, hogy bármikor készen lehessek, ha híveimnek rám hirtelen szükségük lenne s hogy a rám bízott Anyaszentegyházra jobban ügyelhessek, az éj első őrváltásakor, vagyis a harmadik órában (szerintünk esti 9 óra) ugy tetszett, mintha elragadtatásban részesült volna a lelkem. Egy tisztes őszhaju aggastyánt láttam papi ruhában, hosszú szakállal. Ruhája fehér volt, de arannyal és drágakövekkel ékesitve, melyek között mindenütt keresztjel látszott; kezében aranyos pálcát tartott. Hozzám jött s jobb oldalamat az aranyos pálcával megérintve, igy szólott háromszor hozzám : Lucián, ide halgass! Aztán görög nyelven ezeket mondta nekem : Eredj Jeruzsálembe s mondd meg János püspök-

nek : Meddig maradunk elzárva ? Miért nem nyitjátok meg nekünk? Mondd meg neki, hogy Isten ugy akarja, hogy mint püspök, ő találjon meg bennünket. Mondd meg neki, hogy igyekezzék mielőbb fölnyitni a koporsót, melyben testünk pihen, hogy imáink által az örök Atyaisten az ő szent Fiával, az Ur Jézus Krisztussal és a Szentlélekkel nyissa meg isteni kegyelmét s jót tegyen e világgal, melyet gonoszságai miatt a pusztulás vésze fenyeget En nem annyira saját testemre gondolok, mint inkább azokra, kik velem egvütt vannak eltemetve s akik min den tiszteletre és megbecsülésre méltók." A jámbor pap megkérdezé a jelenést, ki ő ? A jelenés azt felelte, hogy ő Gamáliel, Sz. Pál apostolnak egykori tanitómestere. Aki velem egy sirban, az ő tetemétől keletre fekszik, az Sz. István első vértanú, kit a Cédron felé vezető kapu előtt agyonköveztek. A jelenés elmondtá Luciánnak Sz. István ereklyéinek történetét is. A megkövezés után a zsidók Sz. István testét nem engedték mindjárt eltemetni. Ott hagyták a város kapuja előtti téren éjtszakára, hogy az ebek és a vadállatok megcsúfítsák. Isten azonban megóvta ettől. Gamáliel aztán néhány bátor keresztény segítségével éjnek idején elhozta István testét és a várostól 2 0 mértföldnyire levő tanyájára vitette, melyei Csafárgamálnak, azaz Gamáliel majorjának nevazelt el a nép. Ott, a majortól keletre eltemették a testet s 70 napig siratták. A jelenéstől azt is megtudta Lucián, hogy ugyanott egy másik sirban Nikodémus van eltemetve, ki előbb titokban hallgatta Jézust éjtszakánként, utóbb azonban nyíltan kereszténnyé lett s Krisztus testének a keresztről való levételénél is segítségére volt Arimateai Józsefnek, Emiatt a zsidók megfosztották rangjától, megátkozták és kitiltották a városból. Gamáliel pártját fogta és menedéket adott neki majorjában, ahol holtáig maradt. Továbbá ott temették el —mint a jelelenés Luciánnal közölte — Abidont, Gamáliel fiát, ki szintén kereszténnyé lett még 20 éves korában s atyjánál előbb halt meg. Etnás pedig. Gamáliel felesége és Szedemiás, a legidősebb fia, kik mint zsidók haltak meg, Gamáliel egy másik tanyáján temettettek el. A jelenés megjelölte a helyet is, ahol a szent tetemek pihennek: a major közelében levő Dellagráb nevü rét közepe táján. Lucián azonnal fölkelt s gondolkozni kezdett azon, amit neki álmában mondott Gamáliel. Ez pénteki napon történt. Arra

határozta magát, hogy nem megy a püspökhöz, hanem imával és böjttel kéri Istent, hogyha valóban az ő akarata az, amit a jelentés vele közlött, ismétlődjék meg másodszor és harmadszor is a jelenés. Egy heti böjt után, a következő pénteken megismétlődött a jelenés, majd a másik heti böjt után ismét pénteki napon harmadszor ís bekövetkezett. A pap most már valóban jelentést tett a püspöknek, aki rábizta a kutatást. Lucián híveivel együtt kiment a jelzett helyre, ásókkal s más szerszámokkal fölkészülve. A mező közepén egy nagy kőhalom állott. A püspök rendelkezése szerint ezt kellett fölásniok, mert János püspök ugy gondolta, hogy ez alatt lesznek a testek. Egy Nugécius nevü ember azonban álmában ugyancsak Gamáliel megjelenéséből megtudta, hogy azt a kőhalmot a Sz. Istvánt 7 0 napig sirató keresztények emlékül hordták össze, de a testek nem ott vannak eltemetve, hanem tovább attól, egy Dabathália nevezetű helyen. Lucián azonban a püspöki parancs szerint járt el s csak mikor a kőhalom alatt semmit sem találtak, ásatott a Nugéciusz megjelölte helyen s rá is talált a koporsókra, melyek kőlappal voltak lefedve. János püspök akkor a liddai Diospolisban volt, honnan két más püspökkel együtt jött Gamáliel majorjába, hogy a koporsókat fölnyissa. A fölnyitott koporsóból kellemes illat áradt. Sok beteg meggyógyult a koporsó érintése által. Gamálielt és társait más helyre temették. A Sz. István ereklyéiből Lucián egy keveset magához vett s küldött belőle Sz. Avitus papnak is. János püspök a vértanú ereklyéit Jeru zsálembe vitette, onnan később Konstantinápolyba vitték, honnan 5 6 0 ban Pelágiusz pápa Rómába vitette át (aug. 2.) és megtalálásának emlékére e napot ünneppé tette. Rómában Veriánus mezején Sz. Lőrinc vértanú ereklyéi mellé helyezték István ereklyéit A legenda azt tartja, hogy mikor a koporsót fölnyitották, hogy a szent testét a másik ereklye mellé helyezzék, a Sz. Lőrinc ereklyéi önmaguktól balra húzódtak, hogy a jobboldali helyre oda lehessen helyezni Sz. István ereklyéit. Sz. Ágoston sok csodát ir le, melyek Sz. István ereklyéi által történtek. Egy püspök néhány részecskét vitt Sz. István ereklyéiből. Útközben egy vak asszony járult hozzá, hogy tiszteletét kifejezze a főpásztor iránt. Alig érintette azonban, visszanyerte szeme világát.

Egy Lucillus nevü püspök nehéz betegségbői gyógyult meg Sz. István ereklyéi által. Egy Eucharius nevü gutaütött spanyol pap szintén a szent vértanú ereklyéi által nyerte vissza testi épségét. Ugyanez a pap még egy másik nagy betegségből is meggyógyult Sz. István ereklyéi által. Egy kis gyermeket szekér gázolt halálra. A holtat az anyja Sz. István templomába vitte s a gyermek föltámadt. Szent István volt az első, kit Krisztusért Ítéltek halálra. Az Anyaszentegyház ezért több megtisztelő névvel illeli. Vértanáság kezde tének, vértanuk fejedelmének, a győzelmes vértanuk vezérének, a vértanuk zsengéjének nevezik. Egyházi szertartási könyveink protomártirnak mondják, azaz első vértanúnak, Tiszteletére sok templom épült. Sz. István első vértanú tiszteletére épült Bécsben az a hatalmas szép székesegyház is, hol a pócsi első könnyező képet őrzik. Sz. István első vértanú a pánfogója a hajdudorogi egyházmegyének is. Nemzetünk történetében is szerepe van. Mikor Géza fejedelmünk felesége, a görög szertartású katholikus Sarolta fejedelemasszony gyermekét szive alatt hordta, álmában megjelent neki Sz. István, szerpapi öltözetben s jóságos arccal rátekintve ezt mondta n e k i : „Örvendj és vigadt Sarolta, mert fiad fog születni s ez királyi méltóságot és koronát (görögül Stephanos = István) fog szerezni házadnak. Mindjárt szüle:ése után a szent keresztségben az én nevemen nevezd 1" így lett első királyunk neve István, hogy e néven két jeles égi pártfogót is tisztelhessünk a többi számos között, kik az ó nevét' viselték és erényeit utánozni törekedtek.

Kozma János.

Oh

gyermekek.

Oh régi édes-kedves — Gyermekszívekben,

gyermekálmok, nyílnak a virágok.

Néznek az édes jó anyára hosszan, . . . és kicsi szívok szeretettől dobban. Az édes apjuk két karjában bíznak, . . . ha kis-bánatok érik őket — sirnak. Ettől lesz nehéz és unott a játék . . . . . . az öröm nekik: élet és ajándék. Oh gyermekek...

de rossz időben

.. • eszembe jutnak, boldog

éltek,

gyermekévek.

Radványi Sándor

43

A görög szertartású egyház tipikonja. Közli:

Lege?a József,

Oros.

A szertartás külső cselekedet, amely át van itatva belső, lelki érzelmekkel. A lelki érzelmek életet öntenek bele, keresik, kutatják a külső szertartás összeállításában az egyháztörténelmi és dogmatikus okokat. Mi telve vagyunk szivünkben Isten iránti mély szeretettel, melyeket külsőleg szavakkal és cselekedetekkel mutatunk ki. Ezen belső, vallásos érzelmünk szoros kapcsolatban van külső megnyilatkozásainkkal. Ha a külsőt lassan-lassan elhagyjuk, a belső érzelem is kialszik szivünkben és ha a belső kiszárad, eredménytelen, gépies a külső. Midőn tehát megállapított rendszer, utmutatás szerint végezzük szertartásainkat, erősen figyelnünk kell belső és külső cselekedeteink véghezvitelére és elrendezésére. Saját egyéni véleményeinket alá kell rendel nünk egyházi legfőbb rendelkezéseknek. A görög szertartás Krisztus Urunknak mennybemenetele után igen egyszerű volt. Tudjuk, hogy maga az Üdvözítő, utána az apostolok és ezek tanításai folytán az első keresztények mindent elvetettek, ami a pogányságra emlékeztetett. A szertartás pár rövid himnusz és zsoltár olvasásából állott. A vallási érzelmek rögtönzött kifejezései voltak azok az apró dicsőítések, melyekben a krisztusi eszmei gazdagság jutott kifejezésre. A vallási érzelmek középpontja az Ur Jézus, annak isteni tanítása, szenvedése, elfogatása még emlékezetében volt a sok üldözést szenvedett első keresztényeknek, kik különböző helyeken egybegyűlvén, lassan-lassan szaporították a szertartások anyagát. A különböző éjféli, reggeli, déli, esteli összejövetelek alkalmával végzett, főképen magasztaló szertartásokban nem volt semmi rendszer. Ki is kelt ezért Szent Pál és figyelmezteti a korinthusi híveket, hogy tartsanak bizonyos rendet a szertartások végzésénél. Keleti szertartásunk liturgikus énekköltészete csak 890. év körül érte el mai tökéletes fejlettségét. Himnografikusaink közül legnevezetesebbek voltak: Damaszkusi sz. János, ki 780-ban halt meg. Szent Kozma mapimai püspök meghalt 781-ben Szent Teofán niceai püspök meghalt 8 5 0 - b e n . Az édes (kellemes) hangú Sz. József, ki a konstantinápolyi egyház gondnoka (kurátora) volt, meghalt 8 8 3 - b a n . Szabaita sz. István (Stefánosz) meghalt 797-ben.

Keleti egyházi költőink * -u« alakultak a görög s z e r t a r f á c Z e m é n y e , b 5 1 choralis könyvei. Előttük nem , U £ y n e v e z e t t szertartásnak nyolchang szerint V a g ö r ö g heti officiumot tartalmazó o k t o e c t í o s S 5 ^ ' toich), nem volt triodionja, m e i y a és húsvéti időszak különböző s z e r t K • fog'alia magában és két részre oszlik bőr és világos triodionra. Fenti sz. költőink idejében lett szerkesztve az év mindennapi szentjének officiuma, a tizenkét hónapra osztott menea. Mindazon szabályok és törvények gyűjteményét, melvek a szertartás rendjét mutatják, tipikonnak, direktóriumnak nevezzük. A görög szertartásnak három tipikonja van. Az első Szent Száva (Szabbás) apátnak a müve A tipikon szerint igazodik általában a skizmatikus kereszténység szertartása. A második studiumi szent Theodor hitvalló szerzeménye; ezt az Olaszországban és Szicíliában élő görög ritusuak használják. (Tipikon Italograecum.) Harmadik a kiewi tipikon, melynek rendelkezéseit egy Márk nevü szerzetes szedte össze. Ezen tipikont használja általában a gör. kath. szláv egyház. Szent Márk tipikonjának rendelkezései szerint van a mi csekély számú magyar liturgikus könyvünk összeállítva. I. Szent Száva tipikonja, mely a jeruzsálemi egyházban szokásos praxist foglalta magában, csak a zsoltárokból, szentírási helyek felolvasásából, a szent atyák imáiból és nagyon kevés énekből állott. Szent Száva 532-ben halt meg, tehát tipikonját akkor állította össze, mikor fent említett egyházi költőink még nem voltak e világon. Ebben az időben a Sz. Száva-féle tipikon elég rövid volt. Körülbelül megfelelt a latin egyház most használatos breviáriumának. Az utókor mit sem változtatva a régi tipikonon, a későbbi szerzeményeket időről-időre hozzátoldotta, miáltal szerfölött hosszadalmassá lett. Egy vasárnapi ortrosz (ntrenye) 3 — 4 óráig is "eltart. II. Studiumi Sz. Theodor tipikonja már sokkal rövidebb. Róla is tudnunk kell, hogy 8 2 6 ban halt meg, így Sz. Teofán és Sz. József igen becses szerzeményei még nem léteztek. A két himnografus ott szereplő termékei, mint Sz. Teofán kánonjai, később vétettek fel. Studiumi Sz. Theodor rövidebbre szabta a zsoltáros részt és általában nagyon praktikusan állapította meg a vezérfonalat. E tipikont használják az egyesült gör. kath. románok. Studiumi Sz. Theodor konstantiná-

44 polyi szerzetes volt. Valósziníi, hogy az ottani szokásos rendszert állította össze tipikonjában. Midőn a képrombolók Konstantinápoly egyházi intézményeit feldúlták, a szerzetesek Szicíliába, Olaszországba szöktek, magukkal hozva a konstantinápolyi egyház tipikonját is. Ez a tulajdonképen igazi gör. kath. tipikon. III. A kiewi tipikont a kiewbarlangi szerzetház egyik tagja, Márk atya állította össze, a monostorban dívott szertartások végzési rendje alapján Ezt a szerzetházat kiewbarlangi Sz. Antal alapította 1063-ban. Ő előbb áthoshegyi szerzetes volt és igy nagyon valószínűnek látszák, hogy a kiewi tipikon tulajdonképen az áthoshegyi monostorban szokásos szertartási rendszert foglalja magában. Főbb szabályaiban ragaszkodik a Sz. Száva tipikonjához, de attól eltér rövidebb pszálmosaciójával és a naptári résszel. Kiewi tipikon van használatban az ősi munkácsi, eperjesi és körösi ü n. ruthén egyházmegyékben. A három egyházmegye 1896-ig a naptári részhez is szigorúan ragaszkodott. 1896-ban, midőn b. e. Fircák Gyula munkácsi és dr. Vályi János eperjesi püspökök hosszú tanácskozások után egy uj Molitrosztor (horologion) kiadását határozták el, a kiewi tipikon naptári előírásait megváltoztatták, a ruthén egyházak propriumainak egyrészét vagy teljesen kihagyták, vagy csak commemoratiót irtak elő, holott a kiewi egyházi könyvekbeu nagy officium szerepel. Szigorúan ragaszkodtak azonban mindahhoz, ami pro universali ecclesia graeca kötelező. Nilles Miklós jezsuita atya egyik munkájában foglalkozik az itologrekusok propriumaival és érdekes, hogy az elsorolt napi szentek officiumai egyáltalában nem szerepelnek a másik két tipikonban, pedig ezek a Congregáció által mint ősi, tiszta katholikus officiumok vannak elismerve és igy föltétlenül pro universali ecclesia graeca kötelezők lennének. Az italogrekusok mindig katolicitásban voltak és igy a mi gör. kath. egyházunk előírásait sértetlenül, épségben tartották fenn. Ezen súlyos okoknál fogva nagyon üdvös lenne, ha a hajdudorogi egyházmegye a Propaganda fidei által kiadott és a római szentszék approbaciójával ellátott görög templomi könyvekre és tipikonra támasz kodna, a ruthén egyház hatalmi köréből teljesen kiválna és módjával elhelyezné uj tipikonjába a magyar katholikus egyház propriumait. A román gör. kath. egyház már a Propaganda fidei által kiadott görög könyvek alapján rendezkedett be.

Na — holnap. Jézus! szivemnek Csak Te vagy elégg, Hozzád, száll minden vágya, Dala, sóhaja Soha a . . . panasza. S ha „ma" köröttem Sikolt az Étet, Hozzád futok Védőszárnyad alá, Vissza se nézve A forgó földre, Csak szállok — szállok Hozzád Mindig csak előre, S Jaj" szóra soha Nem nézek félre, Csakk fel.... az égre. Onnét gyűjtök erői, Tüzes, lelki erőt. Attól lehull tüstént A föld salakja, S beléd fonódva Jobban, újra, Már bátran várok A .. . holnapra. Csányi

Medárd

A keleti egyházból származó római pápák. (Folytatás) Konon. 686—687-ig uralkodott. V- János halála után ismét egy görög bazilíta szerzetes került a pápai székbe, Konon személyében. Megválasztása nem ment minden nehézség nélkül. Két párt küzdött egymással. Az egyik párthoz a római papság, a másikhoz a világi hatalom a katonasággal tartozott. Mindegyik a maga jelöltjét szerette volna látni a pápai trónon, de egyik sem Konont. Az áldatlan korteskedés fölé végre a j o b b belátás került, melynek az volt a következménye, hogy mindkét part beszüntette kortes munk á j á t és a pápa megválasztását v-a Lateránban székelő papságra bizta. A választás Kononra esett, ki nagy tudományánál, kiváló papi erényeinél fogva mindenki előtt nagy tiszteletnek örvendett. Uralkodása rövid volt, mégis nagy esemény fűződik az ő pápaságához. —

45 Ugyanis Gósbeft, a thüringiaiak fejedelme egész népével a pogányságból a keresztény hitre tért át. Hittérítő apostolát Kiliánt püspökké szentelte fel a pápa. Később qgyan a pogányság a keresztényeket majd mind kiirtotta, maga Kilián is vértanúi halált halt, de a keresztény magot "többé a z emberek szivéből kiirtani nem lehetett s nagy Bonifacz, Németország nagy apostola itt már j á r t utakon hirdethette az Isteni igétKonon thraciai származása 'és nagraeciai nevelésű volt. Meghalt szept. 21-én.

/. Szent Sergius 687—70l-ig

mag687.

uralkodott.

Konon után a pápai trónra Szent Sergius került, ki gir származású bazilita szerzetes volt. Megválasztása sok intrika között folyt le, de a versengő pártokat szelid modorával és okosságával később leszerelte és az egyházban békét teremtett. Uralkodását sok nevezetes esemény örökítette meg. Mindjárt a második évben Ceadvalla, a vessexi király, ki harciasságáról és kegyetlenségéről közismert voTt és aki tragikus körülmények között forrón szeretett fivérét elvesztette, ebbeli bánatában lemondott a királyságról és a szent pápához f h e n í l R ó m á b a és arra kérte, ohgy keresztelje meg őt. A pápa telj esitette a király kérését, vendégszeretetébe fogadta "és megkeresztelte. A királyt a pápához Isten különös kegyelme vezérelte, módot akart neki adni, hogy földi életét idejében rendezze, mert alig mult el egy hét, a király meghalt. A pápa a megtért királyt 'a legnagyobb pompával temettette el a Szent Péter bazilikában. Szent Sergiusz alatt tértek meg a germánok, a skótok, az írek. Angliában a kereszténységek egy Theodor nevű bazilita szerzetes szervezte meg és halhatatlan érdemeket szerzett, később canterbury-i érsek lett. Halála után Szergiusz pápa uj érseket küldött és a kereszténységet megszilárdította. Az ő uralkodása alatt folyt le a trullai zsinat. Ezt a zsinatot II. Jusztinianus császár hivta egybe azzal az indokolással, hogy mivel az V és a V I . (egyetemes zsinatok nem hoztak fegyelmi szabályokat, ezek meghozatalára szükségessé vált egy a két zsinatot kiegészítő zsinat megtartása. És mivel ezt a zsinatot a konstantif

nápolyi királyi palota kupolás (trulla) termében tartották meg, a teremről elnevezték a zsinatot trullai zsinatnak. Ezen a zsinaton 211 keleti püspök és a pápa .megbízottai jelentek meg. Sok üdvös határozatot hozott a trullai zsinat, de hozott olyanokat is, amelyek az egyház szellemével nem egyeztek meg. Ezért a pápa ezen utóbbi határozatokat nem hagyta jóvá. II. Jusztinianusz császár emiatt a pápát el akarta fogatni, de a nép megvédte s a császárnak sok csalódás után be kellett látnia, hogy egy egyház f e j e mégis csak a pápa és nem a császár. Ezen a zsinaton hozták azt a törvényt, amely a mi egyházunkban jelenleg is érvényben t a n s amely igy szól : »fölszentelt lektorok és kántorok még megnősülhetnek. Nős férfiak felvehetik az alszerpapi, szerpapi, áldozási és püspöki rendet, de ha valaki püspökké szenteltetik, köteles nejétől megválni és őt valamely távolfekvő kolostorba küldeni«. l. Egész uralkodását á jótékonykodás, a hitterjesztés, a vallásos élet mélyítése jellemzik. Meghalt 701. október 7-én, mely napon egyházunk emlékét üli. A történelem az élet tanítója. Oktasson bennünket is a történelem áz életre, hogy egyházunkhoz hűek, vallásunkhoz tántoríthatatlan hűséggel ragaszkodók legyünk. Jövőre folytatjuk. Budapest.

Dr K:/a]nyák

Gábor.

A párisi gör. kath. templom. Páris kellő közepén a Notré-Dame hatalmas székesegyházzal szemben a Szajna másik partján ódon épülettömbök között ősrégi falakkal körülvett templomot láthatsz -- kedves olvasóm, — mely külsőleg alig látszik s csak kertje fáinak lombjai hivogatólag integetnek feléd. A sok hatalmas, gyönyörű templom között magad sem gondolod, hogy ez a kis templom a többi mellett mégis a legkedvesebb, mert ősi gör. szertartásod szerint hallgathatsz benne szent misét. A templom a párisi gör. katholikusok temploma és az odajövő idegen gör. katholikusok felüdítő oázisa. Ha Parisba visz utad, el ne mulaszd meglátogatni hited, ősi szertartásod e szent helyét. Ez okból ide iktatom rövid ismertetését.

46 A templom legkönnyebben megtalál ható, ha a Notre-Dame székesegyház felől a Petit-Ponton (kishidon) átmegyünk a Szajnán és a szemben levő kis utcák között megkeressük a rue Saint-Julien-le Pauor-t. Az egészen rövid kis utca közepén, Páris legrégibb épülettömbjei között egy széles kapu bejárata fölött olvashatjuk: l'Eglise gr. cath. Saint-Julien-le Pauore. (A szegénységről nevezetes szent Julián gör. kath. templom.) A kapuval szemben a templom bejárata, jobbról a paplak és más lakóházak, balról kis kert lombos fákkal. A templom története szorosan összefügg Páris történetével s talán ez volt Páris legelső keresztény temploma. 580 ban történik róla első emlités. Kezdetben, mint a nagy római ut mentén épült kis kápolna szerepel, melynél a fáradtságtól meggyötört utasok pihentek meg és töltekeztek meg a vallás vigaszával. Később, mint búcsújáróhely s mint Szent Julián mártir bazilikája tünkik fel. Mint ilyen, a szenvedő emberiség vigasztaló helye, az ájtatoskodók kegyelem osztó forrása és az üldözöttek menedékhelye volt. A IX. században a normandok pusztításai következtében a templom leégett. Restaurálva III. Ince pápa alatt a szerzetesek templomává lett és a Cluny-i apátság, mely tőle nem messze a római fürdők területén épült, jogkörébe került. Ebben az időben lett a másodiki: a briondi szent Juliánnak dedikálva, ki mans-i püspök és hitvalló volt. 1 1 6 5 - 7 0 . ujjá épült és a két patrónusához a harmadik járult, ugyancsak Julián néven, kit a „vendégszerető" és a „szegény" mellékszóval illettek. Ennek a nevén szerepel jelenleg. Később az egyetemi összejövetelek temploma lett. Fülöp Ágost király rendelete értelmében Páris prépostja itt vette ki az esküt az egyetemi tanároktól és az egyetemi polgároktól a törvények megtartására. 1 2 8 8 - 1 6 6 0 - i g itt történt a művészetek fakultása és az Almamater rektorának a megválasztása. A templom aranykora a 13. század volt. 50. szerzetes lakott a hozzá tartozó monostorban. Nagy tekintély és tisztelet vette körül s méltán mondhatja róla egyik irója, hogy „az egész kereszténység legtiszteltebb helye" volt. A monostor priorja kardinálisi rangban volt. A nagy fény és virágzás után bekövetkezett a teljes hanyatlás. A XIV. századtól kezdve sorra érik mindenféle csapások. Elvesztette régi fényét, elsőbbségét s mint kis plébánia-templom állt fenn. 1790. kór-

házi raktárul használják. 1824-ben az ágos* tonrendü szerzetesek foglalták el, 1870-ben ismét bezárták. 1886 ban a görögkatholikus melchitók szerezték meg és jelenleg is ők használják. A templom belseje szép ikonosztázionnal van felszerelve. A latin ritus sok emléke is látható a templomban, ilyenek a IX. Szent Lajos, Szent Ágoston, stb. szobrai. Van egy érdekes és kedves görög-melchita Szűzmária kegyképe, amely előtt állandóan ájtatoskodnan. A templom román stílusban épült, de felfedezhetők rajta az ó-keresztény bazilika stilus nyomai is. Az istentisztelet nyelve a görög. Szépen énekelnek. A szentmise kottás könyvét ott mindenki megveheti. A nagy idegen világban fokozottan ked ves a magunké. Budapest.

Dr. Krajnyák Gábor.

Beteg szív. Irta : Tartallyné Stima Ilona. A cselédleány b e r o h a n t : — Verona Fedorcsova ! —- Mit akar itt szegény ? kiléptem az a j t ó elé. Veron csakugyan jött, föl az udvar görbe lépcsőzetén lehorgasztott fejjel. Azok járnak így, akiknek^ nagyon nehéz a szivük. Veron, a k u r á t o r leánya, szép leány és menyasszony is Valami Amerikából jöit derék legény veszi feleségül, akinek hat darab földje van a határban. Verona Fedorcsova boldog leányzó, — mint mondják — csak nem látszik meg rajta. A szivén szegénynek valami gzörnyü betegség rágódik .és az bántja. Az anyját is a szive ölte meg. Az apja a legokosabb ember volt a faluban. Csúf, vén, nagyfejű paraszt, bozontos kis ember, állati ábrázattal. — Dicsértessék a z , U r Jézus Krisztus. — Köszönt. — Mindörökké- No, mi újság, V e r o n ? Veron összezárta a száját és lesütötte a szemét. — Szólj Veronka, mert hiszen csak jöttél valaminek ? — Az a p á m . . . a p á m ^ . . mikor volt itt? — — Tegnap is. Holmi pénzeket h o j zott az egyház kasszájába. — És nem mondta, hogy a . . . hir-* detés ne menjen tovább ?

47 — Nem mondta. Inkább azt mondta, hogy két hét múlva meg lesz az esküvő. Veron sóhajtott : — Mit vétettem, én I s t e n e m . . . — Mi bajod van Veron ? — Én nem akarom a M i h á l t . . . Én az Ondrejnek örök hűséget esküdtem odafenn a Lipove h u r á n . . . A Lipove hurán őriztük a teheneket és Ondrej szamócát szedett, és az én kötőmből ettük a szamócát. .Ondrej csak én rám nézett és senki mást nem akart soha, csak engem— És miért nem mondod ezt az apádnak ? — Az apám nem hallgat meg engem r mert o okosabb nálam- Az Ondrej elment katonának, Mihál meg itthon van. Az Ondrejnek csak négy darab földje van, az is az apjánál van még; Mihálnak meg sem apja, sem anyja, övé a ház s a föld. Azt mondja az apám, hogy nem leszek' a más menye, hanem gazdasszony leszek egyenesen. De nékem igy is csak az Ondrej kellene. — Hát tudod, Veronka, hogy én csak jó tanácsot mernék adni neked és ebben az esetben csak azt mondhatom, hogy tégy a szived Szerint. Nem a ház, a föld s egyéb a fontos, hanem az, hogy kit szeretsz ? H a Ondrejt ? Várjál rá és ne menj Mihálhoz. Veron szépen kezet csókolt' és ment vissza a görbe lépcsőn s én néztem utánaUgy lépegetett, mintha félne, hogy összetör valamit. Verona Fedorcsova a f á j ó szivét vitte s benne az Ondrej képét s félt, hogy összetörik mindakettő. A sziv is, az Ondrej képe is. *

Az öreg megjelent nálunk egy délután. Redves csizmája orrát nézegette, levette a kalapját s hosszú, csapzott haján végig simított a kezével. Széjjel tekintgetett, mintha keresne valamit. Helyet keresett a kunkorodott szélű kalapnak, aztán letette óvatosan a sarokba, a pitvar földjére. — Hej, megkövetem önt, nagyságos urnő, — nagyon kacskaringósan tudott beszélni az öreg — sok baj van a fehér néppel. Különösképen sok baj van azzal, amelyik anya nélkül neveledik. — Maga miért nem nősült meg, hogy lett yolna anyja a leánynak ? ! — Nem akartam- Isten nyugosztalja a megboldogultat, megátkozott, ha a leányt megkárosítom a vagyonban- Anélkül pe-

dig nem megy. H a nem móringolok valamit, senki sem jön hozzám, adni meg csak abból adhatnék, ami van. — Hiszen okos ember maga Fedorcso, maga tudja a legjobban. Csaka zt nem értem, minek adja a lányát ahhoz az amerikáshoz, mikor az azt 'nem szereti ? —• Megkövetem önt, nagyságos urnő, a fehér nép maga sem tudja, hogy kit szeret. Az kellene mindég, aki — nincs ! Beletörődik — mondta az Öreg, mert hiába olyan nagyon okos volt, ő sem tudott ennél az átkozott szónál okosabbat mondani, amelyet már ősidőktől fogva használnak a kegyetlen öregék olyan esetekben, mikor önállóan intézik a fiatalok sorsát. Ez az átko 7 ott szó onnan ered, hogy a fiatal ökör 'rettenetesen lázong, mikor a járom először megszorítja a nyakát; később azonban ő maga dugja bele a járomfába alázatos, cimeres fejét. — Tudja ezt az öreg, hogy a leánnyal is igy lesz. Beletörődik. — B a j lesz a leánnyal, meglássa öreg — mondtam mégegyszer neki. — Ezután már az ura parancsol neki — mondta s már indult is az iroda felé, hogy újra elintézze az egyháznak valami ügyét-baját. Újból redves csizmáját nézte, melyre zománcot rakott az idő porból és penészből. *

Jött a násznép a templomból. A Veron feje most is a föld felé hajlott, mint a hervadt virág. Sápadt volt nagyon, pártája cifra szalagjait lobogtatta a szél. A lányok körülvették és furcsa nótákat énekeltek, hosszan és keservesen elnyújtva a végét:

A templomba piros rózsa; A templomból viasz-virág. — Leány voltál, rózsa voltál, Most nem szabad nézni sem rád. Kicsi és nagy fújta a dalt, rikoltva és ágaskodva, hogy közben mindegyik láthassa a menyasszony arcán a nóta hatását. ,És Veron nem sirt. A vén asszonyok fejüket csóválták, a fiatalok uj nótába kezdtek, amelyikkel talán inkább megríkatják :

A templomból maga, A templomból kette, S most egy esztendőre Lesznek öik már — hárman. Veron még igy sem sirt. Kőszive van Veronnak. Veron pedig arra gondolt, hogy.

48 Iglón, a gyakorlótéren milyen nehéz lehet most a puska Ondrejnek, mert Ondrej tudja, hogy Veron Mihálhoz ment. Ondrejnek eszébe jut a Lipova hura, a szamóca, az esküvés és minden. Ondrej átkot mond erre a nászmenetre. A násznép tovább énekelte a különös értelmű tót nótákat, melyek csupán ilyen alkalmakra valók. A két násznagy felhozta az ajándékot hozzánk, amit ilyenkor adni szokás. Egy nagy kalács, egy üveg bor s egy házi szőttes vászon kendőPirosak voltak a bortól s nagyon csillogott a szemük. Hosszú mondatokba kezdtek és sehogysem tudták befejezni. Végre is elmentek, sallangos kendőjük, a násznagyi disz komikusan lógott az oldalukon. Veront vitték hát, még sókáig hallatszott a zaj. Furcsa szomorúságot éreztem Veron miatt- Mi jogon rendelkezik egyik ember a másik testével —- lelkével ? Utálatos rabszolgasors. Utálatos. Egész este, sőt éjjel is Veronra gondoltam. * Veront megverte az ura, hallottam a cselédleánytól, mert hazajött Ondrej és mézes szivet vett neki a presovi vásáron. A ftiézes szívben kis versike volt :

Szeretlek, szeretlek, Sohasem feledlek, Te is szeretsz engem : Én édes szerelmem. Hallatlan d o l o g ! Veron a szivet a kosárba te te s ott taiá ta meg az ura még a vásárban és egész uton haza felé jövet verte a h á t á t : — Éngem szeretsz-e Veronka ? Vegyek én is szivet neked ? Nesze neked Veronka, itt a sziv a hátadon ! Ez aztán a sziv, mert ezt holnap is cipeled ! Szeretsz-e, Veronka ? Veron nem felelt, csak lehorgasztott f e j j e l ment előre, az uton ott hevert öszszetörve a nagy mézes sziv, akárcsak ha a Veron szive lenne. Ondrej erről mit sem íudott, mert már a vonat vitte Igló felé. *

Veronnak kis fia született, de meg is halt pár nap múlva. Nem életre való az anyja, hát a gyerek sem lehet az — mondogatták — hej, pedig de szép leány v o l t ! Az öreg kurátor jött- Semmi bánat, vagy eféle nem látszott raita, mindig egyforma bozontos és zord. ~

-— No öreg — szólítom —, h^t ¿ni van a Veronkával ? Legyint. Föld felé vágja a fejét s a világért sem nézne rám : — Nem való az, alázatosan kérem, — semmire. Semmire. Nem asszony az. Semmi . . . semmi. B á n t j a az ura. Nem tud 'jó lenni hozzá- Nem ass 7 onynak valóa z. — Talán nem szereti az urát, az a baj? Az öreg csodálkozva veti fel a f e j é t : — Hát épen az ! Az asszonynak kötelessége szeretni az u r á t ! Bár az Isten elvenné már a Veront. Beteg az r nem emberhez való az. Nem életre való. Nem. Egyszerre furcsa, titokzatos lénynek éreztem ezt az öreg parasztot. Különös életbölcsesség az "övé, biztosan igaza van. Hogy Veron nem tudott beletörődni a h á zasságába, feltétlenül Veronban van a hiba, mert a többi tiz, száz, ezer asszony előtte m á r beletörődött- Veronka pedig elpusztul ebben a furcsa betegségben. *

Két hét múlva kitört a háború. Mihált is hivták a többivel, menni kellett. Zúgtak a templom harangjai s az asszonyok sirtak. A pap prédikált az utcán is, a templomban is. Veron is ott ment az urával, mint a többiek. Keskeny, meggyötört arcán végig-folytak a könnyek, kis hajlott teste egészen meggörnyedt a teher alatt. Nagy csomaggal kisérte Mihált. —- V á j j o n mit érez ? Mihált siratja-e, vagy elrontott é l e t é t ? *

AHg p á r hónap telt el, a szomszéd város kórházába került Mihál és a különös sors szeszélyétől sodortatva Ondrej is. Nagy sebeket kaptak. Ondrej azért magához tért egyszer, mielőtt örökre lezárta volna a szemét. Mihál azonban eszméletlen maradt, ugy is halt meg. A gyászhir hamar elterjedt a faluban, aki csak tehette, sietett a temetésre. Hét vitéz katonát temettek egyszerre, Ondrej és Mihál egymás mellé kerültek a kórház udvarán. Amoda jönnek l á m az O n d r e j anyja és Veron. Sötét ruhájukon és arcuk halványságán rajta ül a bánat. Milyen nehéz, milyen görnyesztő; a szemek rájuk tapadnak s ők mennek, mennek lassan, mélységes szomorúságukkal ölelkezve, virággal a kezükben. | ,

Dr. PROHÁSZKA OTTOKÁR mult évben elhunyt s z é k e s f e h é r v á r i m e g y é s püspök emlékbeszédet mond a V a s v á r i Pál emléktábla leleplezésén.

49 Az O n d r e j a n y j a sikoltva borul a halottra, azaz a fekete koporsóra, Veron megáll egy pillanatra, szemében döbbenet és bizonytalanság. Mihál, vagy O n d r e j ? — Egy pillantást vet erre is, arra is, aztán a virágot ráteszi Mihál koporsójára. M é g egyszer nézi a két koporsót, aztán messze, messze n é z . . . V á j j o n az élet valósága ez, hogy ő van, és két halott mellett áll és nem tudja, melyiket sirassa ? Térdre hullott Veron a két koporsó között jgs egy sikoltással egészen földre borult. Mintha elájult volna. Azonban nem lehetett életre kelteni. Megölte a szive. j

Prohászka Ottokár: Vasvári szordinót tett a felséges, tüzes hegedűre . . . Tavasz van, a Nemzeti Muzeum lépcsőin hatalmas koszorúk színesednek, ma avatja fel ez ország Vasvári Pál emlékmüvét. Szabolcsvármegye képviseletében Tóth László főjegyző hozza a szülővármegye büszke babérait, Tiszabüd község küldöttsége ezüstkoszorut helyez áhítattal az emlékműre. Az ünnep szónoka Prohászka Ottokár, a váteszi erejű magyar, a háborgó élethullámok felett az örök eszmék hófehér sirálya, a halhatatlan püspök. Az újságírók körülveszik az ünnepre érkező püspököt, az ünnepi beszéd kéziratát kérdezik. SÍKertelenül. Prohászka lelkében ott zeng a gyujtóbeszéd szimfóniája, szellemiségben ragyogó vonásait ihletetten nézem. Boldog vagyok, hogy itt állok szószéke mellett, é r z e m : egy életre kincsetadó élmény hallani, jegyezni, megírni, mit mond Prohászka a magyar szabadság Qrál-lovagjáról, Vasvári Pálról . . . Akkor nem tudta senki, hogy ez a beszéd az utolsó világi tárgyú beszéde, a végső dal szózatos ajkairól. Ez a testamentumos megnyilatkozás egész terjedelmében sehol nem jelent meg, csak a Nyirvidékben, ¿melynek kiküldötteként jelen voltam a Vasvári Pál ünnepen. Boldog vagyok, hogy a drága kincset megőriztem és a Máriapócsi Naptárban a magyar gör. katholikusság elé

tárhatom. *

A Muzeum lépcsőzetén felzeng a Magyar Hiszekegy. Az Egyetemi Ennekarok adják elő a szabadságért sóvárgó magyar sziv forró hitével. A drapériás szószéken

feltűnik Bakó László imnorá,,* i n ¿e megrendítő drámák d i k c i ó i S ? zengésével adja elő Pei nyaló ódáját Majd áhítatod viharzanak fel a nagy püsnökn«u n . Ottokárnak igéi. l & T s a v a k a t ' ^nond A magyarsag evange ¡urnának, a k ö n és verrel irt magyar tortenelmek gyújtó iáéit Jaj annak a nemzetnek, amely n e m érti meg, nem érzi át ezeket a fenséges ieéket nem méltó az a magyar névre akinek lelkében nem bontakozik az uj hit, U j tavasz amikor Prohászka a márciusi tavasz teremtő fényét és melegét sugároztatja be a szívekbe. P r o h á s z k a Vasváriról. A negyvenés években tavasz járt a magyar erdőkön, magyar mezőkön és ebből a tavaszból egy irraconális ifjúság támadt, hogy 1848 ban a tettek funkciójába lépjen. Ez a lépcső volt az a Kapisztrán fal, ahonnan a szabadság igéit hirdették. V a s vári Pál is közöttük volt, vezérük volt. Fejér Pál volt a családi neve. Pap fia volt! Ugy mondják orosz papé. De ez a papság magyar volt és magyar szellemet sugárzott abba a népbe is, amely a határszélek vármegyéjében talán nem is beszélte a magyar nyelvet. Vasvári felkerül Pestre. Ki k ü l d t e ? A lélek küldte. Rajongó akart lenni? Nem, A rajongás jön, mint az ég fuvallata, mint a tengerek árja író lett. Antennája a szárnyaló gondolatoknak, kisugároztatőja eszméknek, érzéseknek. És tanult 1 Magyar ifjúság ! Hallod ? Érted ? Vasvári Pál tanult, tanult a mozgalmas, lázas 1848-ban nem szűnt meg tanulni. És beszélt. Igaz, sok szertelenség, irreálizmus volt „abban, amiről akkor az ifjúság beszélt. Ő is beszélt egy dicsőséges proletáriátusról, egy szociális forradalomról, de szordinót tett a felséges, tüzes

hegedűre.

Nem egy osztály, egy néptöredék

szabadságát, egész Magyarország felszabadulását hirdette, a hazát akarta felszabadítani. Ifjúság, ifjúság, ifjúság szép Vasvári Pál dacos, tüzes ifjúsága, méltán haragszik az atyákra, akik mindent elhibáztak, annyi mindent tudtak megérteni. Ifjúság, amely hogy nem szabad felednie, ennek a a multat jelenbe olvasztó ifjúságnak állt Vasvári Pál,

álma! amely annyi nem tudta s tüzes, élén

Az Ő ifjúsága, a márciusi ifjúság volt a lelkesedés gyújtó, elementáris energiája. Vasvári h i r d e t t e : jertek ifjak, itt a tettek ideje E szirtfokról hirdette, hogy tiz év előtt, amikor Budapestet elöntötte az árviz, látták a rombolás munkáját, amely megelőzte az uj a l k o t á s o k a t ; j ö j j ö n a romok helyén az uj nemzetépítés munkája. Ő fogadta az első magyar minisztereket a magyar ifjúság nevében és azzal az önérzettel, amely Szilágyi Mihály lelkét eltöltötte, aki tudta, hogy háta mögött a Duna j e g é n a nemzet közakarata áll. Vasvári Pál tudta, hogy mögötte a nemzet forró lelkesedése, ereje van. Nekünk is ez az önérzetes, dacos

a nemzet elementáris életereje,

ifjúság kell, az az ifjúság, amely a jelenben él, a jövőbe néz és a múltból veszi öntudatának hatalmas motivumait. Olyan ifjú

ság, amely nem felejt, nem felejti soha a multat, azok ármánykodását, akik a nemzet érdekeit századokon át háttérbe szorították, (Viharos lelkesedés és taps.) Nem fogalmakra, szavakra van szükségünk. A fogalmi koncepció hideg. A lelkesedés tüze hevít. Nekünk tüzes, lelkes ifjúság kell, amely a mártírok máglyáinak fényénél látja feladatait és készül áldozatokra, odaadásra Ez az ünnep a márciusi ifjúságnak tüzét, lelkesedését ébreszti, szítja. Nem aluszékony, k ö z ö m b ö s közérzület kell nekünk, hanem olyan, mint a pesti márciusi ifjúságé volt. Mikor őket idézzük, a régi eszméket uj tartalommal kell megtöltenünk.

Ez az uj tartalom : az uj fájdalom.

Trianon,

a csonkaország a mi fájdalmunk. Vérveszteségünk fájdalma töltse meg uj tartalommal a magyar öntudatot. Lángolásra, de nem szalmalángra van szükségünk. Arra a szalmalángra, amely mellett ma olyan sokan sütik a maguk kis szalonnájukat, pecsenyéjüket. Nem arra a hazaszeretetre van szükségünk, amely csak önszeretetet, önzést álcázó szólam. Magyar i f j ú s á g : vigyázz, n e h o g y azt m o n d h a s s á k : te nem vagy a régi gyökér hajtása, mert feledted Trianont, az uj magyar fájdalmat . . . Amilyen az élet, olyan a halál. Milyen lehetett vasvári Pál halála ? Hogy végezze 2 3 éves életét hogy a nagy opera szólamából csattanjon a honszerelem magasztos melódiája. A Funtinelli-szorosban az ő mártirvérének piros nefelejcsei nyíltak. Funtinélli! Funtinelli! Idegen szó, itt mégis kongeniális! Ennél a szónál hulljon le a lepel az emlékműről. Nem a falba, hanem

á szivünkbe legyen ÍlIes2tVe. Nem emlékkő, hanem emlékforráskő, amelyből ihlető forrás vize szakadjon a számodra, magyar i f j ú s á g ! Funtinelli: magyarul magas forrásvidék. Igen, számunkra is magas forrás, f e n s é g e s energiák forrása Ha a magyar síkság elposványosodna, frissítse meg, ihlesse Funtinelli magasságának igézete, uj tavaszok igézete. Funtinelli! Vérvirágos magasság. Minden csepp vér, amely pirosra f e s t e t t : tüz, tüz, nem szalmatüz, elementáris tüz, amely rombolni tud, de csak azért, hogy építsen, mert alkotó energiája a nemzetnek, tüz amely egyedül méltó a magyar ifjúsághoz és a vértanuk áldozattételével örök életre hívott nemzetnek. * Elhangzott a püspök magyar tűzben izzó beszéde és ezt a beszédet hallgatnunk kell a Tisza-Duna partján, amíg csak magyar él Az ifjúságnak meg kell hallania a prófétás s z a v a k b ó l : Vasvári Pál akkor is, 1848 ban is, a harcok tüzében is tanult. Az örvényt vetőknek, a társadalom tüzszitóinak meg kell hallaniok: Vasvári szordinót tett a felséges, tüzes hegedűre, mert minden fenntartás nélkül szerette a hazát. A görögkatholikus magyarságnak olyan gazdag inspirációt ad ez a beszéd, mint a Vasvári mártirvérével megszentelt erdélyi bérc az örök magyarságnak. Prohászka püspök a magyar feltámadást hirdette utolsó világi beszedében és az utolsó szó felséges profitizmus Vasvári nemzetének, amelyet a mártírok vere eljegy zett a halhatatlanságra.

Téger Béla.

Ó, Szűzanya. Oh Szűzanya, egek ékessége. Egi szépség . . . földöntúli béke. Hozzád esdünk • • • emlékezzél rólunk, Akik itt lenn bűnökben halódunk Szent szivedben adjál helyet nékünk, Könnyet sírva, bizalommal kérünk Bennünk a szív megretten a bűntől, • . Ments meg minket az örök veszélytől! Egi békénk, légy a mi oltalmunk, Lelkünkben: hit . • . rózsafüzér rajtunk• Óh Szűzanya, egek ékessége. Égi szépség • • . földöntúli béke!

Radványi Sándof

KJ 1

Az anyai szív. írta :

Kiss Andor toicsvai

esperes-lelkész.

Midőn Isten saját jóságát és gyöngédségét akarja velünk megismertetni, isteni szivét az anya szivéhez hasonlítja. Az anyai méltóságban ugyanis van valami isteni, ha tudatával vannak azon méltóságnak, melyre őket az Isten emelte, midőn teremtő hatalmának mintegy részeseivé tette őket, meg engedvén, hogy életet adjanak a legjelesebb teremtménynek, kik szentekké lehessenek a földön s egykor a túlvilági élet örömeiben örökké boldogok. Dupanloup B ó d o g püspök az anyákat igy jellemzi: „Az anya a legtiszteletreméltób, a legnemesebb, a legkedvesebb teremtmény, ami a főidőn létezik." Magasztos hivatás vár reá, de nem kevésbé magasztosak, nagy felelősséggel járók kötelességei is. Nem elég gyermekeiknek életet adniok, hanem nevelniök is kell ő k e t ; fejleszteni, képezni leiköket s a jóra vezetni. Sajnos nem sok anya van, ki e magasztos hivatásának s ebből folyó méltóságának tökéletes tudatával rendelkezne Ne feledjék el az anyák soha, hogy Isten azért áldotta meg őket gyermekekkel, hogy azokat Hozzá emeljék fel, hogy „gyermekeik telkeiben az isteni képmás valódi fényét ragyogtassák." Ez az anyák legszentebb köteiessége s legnemesebb fog Ialkozása. Isten a negyedik parancsban megparancsolja, hogy a gyermekek szeressék és tiszteljék szüleiket; az egyház a hitvesek részéről a kölcsönös szeretet igazolására esküt követel, de hol találjuk azt, hogy az anyának meg volna parancsolva, hogy szeresse gyermekét ? Mily sajátságos az, hogy mig az emberek sok parancsolt dolgot figyelmen kivül hagynak és sok tiltottat véghezvisznek, addig az anyai sziv minden törvény és parancs nélkül teljesiti kötelességeit. Látván a fiatal anyák szorgos figyelmét, aggódó gondoskodását, mellyel gyermeköket körülveszik, csodálattal kell eltelnünk, mert valóban csodának kell mondanunk azt az átalakulást, mélyet Isten a nő lelkében az anyai szeretet hatalmával véghezvisz, mely megváltoztat, megfékez mindent a fiatal anya szivében. Sem szóra kozás, sem társaság, semmisem létezik az anyára, ha kedves gyermekének gondozásáról van sző. Megfoghatatlan az a hatalom, mellyel az anya siró kis gyermekét lecsendesíteni, megvigasztalni képes. Valami

titokteljes édesség van hangjában, mely sohasem marad hatás nélkül. Ha közelebbről tanúi vagyunk ily jelenetnek, önkéntelenül is az a gondolat támad bennünk, hogy Isten jelen van és gyönyörködik e látványban. Igen, a jó Isten jelenléte itt nyilvánvaló. Van még az anyai szeretetnek egy más, nem kevésbé isteni vonása, melyet nem lehet eléggé csodálnunk, tudniillik a mindenttürő s úgyszólván szakadatlan áldozatok szeretete. A szenvedés ugyan közös sorsunk, ezt senki sem kerülheti e l ; a minden nők között legáldottabh a n y a : a Boldogságos Szűz is alá volt vetve e törvénynek, de nincs a földön teremtmény, mely annyi szenvedésnek volna alávetve, mint az anya és különösen ebben rejlik az anyai szeretet nagysága és nemessége. De nemcsak sokat tűrő, önfeláldozó, hanem bátor és harcias is lesz a nő, ha anyai szeretete ezt igy kívánja. A legszelídebb, a leggyöngédebb nő is oroszlánná lesz, ha gyermekeit akarnák tőle elragadni. Egy alkalommal egy anyának oroszlán ragadta el gyermekét. E gyönge teremtés odarohant az oroszlánhoz s az anyai szívből eredt sikoltás megrémítette még a fenevadat is és letette a kis gyermeket. Oh, ha az anyai sziv ily csodálatos erővel van felruházva, ha annak szeretete ily hatalmas, akkor ne essünk kétségbe még századunk romlottsága felett r s e m , mert ha e század hemzseg is az Ágostonoktól, de bővelkedik a Mónikákban is. Ágoston feslett életű ifjú volt; romlottságából édesanyja mentette meg azáltal, hogy szeretetteljes intelmei, könyörgései mellett sohasem szűnt meg fo r ró imái és könnyei záporával ostromolni az eget, hogy tévelygő fiának adná meg az Isten a megtérés kegyelmét. S ez ima meg is lett hallgatva, a jóságos Isten teljesítette ez anyának; szent Mónikának kérelmét, visszaadta neki fiát. És az anyának nagyobb örömet okozott fiának lelki újjászületése, mint mikor őt Isten kegyelme folytán e világra szülte. Emiitettem, hogy az Ágostonok századát éljük. Igen, az erkölcsi ziláltság kétségbeejtő századát! Nincs nap, hogy a napilapok ne hoznának hirt gyilkos merényletről, kettős öngyilkosságról, halálba rohanó könnyelmű egyének meggondolatlan, szomorú tragédiájáról. Ha olvassuk a rém hireket, szomorúság lep meg s önkéntelenül is az a kérdés támad b e n n ü n k : mi is adja

4«

52 hát az alig élt, az életet csak mint színpadot ismert gyermeknek kezébe a hideg puskacsövet, a méreggel telt serleget s t b , ; miért dobja el oly könnyelműen azt, mit Istentől nyert, mivel nem rendelkezik önhatalmúlag s amit önmagától eldobni nincs j o g a ? ! Az ilyenek nem törődnek azzal, hogy vétket követve el lelköket az örök kárhozat borzalmas kínjaiba dobják, nem törődnek a testvérek, a szülők s különösen az anyának szivettépő fájdalmaival. S ha gondolkozunk társadalmunk e szomorú betegségének okáról, csak egyet találok: a vallástalanságot. Szent Ágostonnak élete példát nyújt arra, miként kell nevelniök a keresztény anyáknak gyermekeiket, hogy velők együtt végcéljukat, az örök boldogságot elérjék. Igen, az anyának gyermeke lelkiüdvét inkább kell szeretnie, mint annak akár életét és kell, hogy az anya, ki e név dicsőségére szert akar tenni, szivének gyötrelmét kisebb értékűnek tartsa gyermeke lelkének örök üdvénél, miértis, ha ugy történnék, ne sajnálja felcserélni szivének örömét a fájdalmak óceánjával. A történelem nem szűkölködik az anyai szivek ily dicső példáiban. A szentírás emliti a Makkabeusok hős anyját, ki midőn hat gyermekét a gonosz zsarnok megcsonkítva a serpenyőben megsüttette, legkisebb gyermekének ingadozását látva így kiáltott f e l : „Kérlek fiam! tekints az égre, földre és mindenekre, mik azokban vannak és értsd meg, hogy az Isten semmiből teremtette azokat és az emberi nemet, azért ne iélj a hóhértól." E szent anya inkább óhajtotta fiai halálát, semhogy hitét, Istenét megtagadja. Az antuni szent Symphoriánus anyja, mikor meghallotta, hogy fiát Krisztusért halálra Ítélték s már viszik is a vesztőhelyre, remegve eléje fut s már távolról igy kiált f e l é : „Fiam! nézz az égre, nem veszik el éltedet, hanem jobbal cserélik fel azt." A langresi hármas testvér anyja pedig belép a börtönbe, hol gyermekei hitük miatt fogva vannak, megcsókolja láncaikat s mialatt örömtől sugárzik arca, igy biztatja egyiket is, másikat i s : „Dicső őseink közül egyik sem árasztott oly fényt nevünkre, mint aminő halhatatlan dicsőséggel a ti halálotok övezi azt." Az anyai sziv által felajánlott áldozatot Isten mindig szívesen fogadta. Örömmel fogadta Sz. Mónikáét is és az anyáknak

a nevelés nehéz munkájában hathatós segítségökre van. A Boldogságos Szűz Mária után minden keresztény anyának Sz. Mónika legbensőbb bizalmasa, leghatalmasabb védőszentje és pártfogója. Ha akadnak anyák, kik siratnak egy-egy eltévedt fiút, ne essenek kétségbe, hivják segítségül Sz. Mónikát. Tanuljanak e hitvestől és anyától imádkozni és sirni, szüntelenül remélni és soha el nem csüggedni. Lehetetlen, hogy Sz. Ágoston anyja az ég magasságában vissza ne emlékeznék ama gondjaira, melyek az ő szivét keserítették itt e földön, lehetetlen, hogy rész véttel ne gondolna az ily anyákra s ki ne eszközölje a szeretett fiu részére a megtérés kegyelmét.

A vén fűz. Ott állt mély sodránál a víznek. — Ezüstös lombja, mint valamely ősz fej — Ott állt a vén fűz, dereka odvas, ósdi, De ágai közt két kis madár fészkel A viz előbb szelíd csókokkal félve Ölelgette vén gyökerét a fának, Dalosan bugyborgott, mintha társa volna, A két boldogan röpdöső madárnak. Ott állt a vén fa, bölcs feje lehajlott, S a kék vízben szelíden ringott mása, Mint az ég, a felhők és a virágok, Melyeknek egybefolyt selymes mosolygása. Mosolygott a nap is, de messze — messze, Vad robajjal villámló vihar támadt — Ismeretlen hegyek ormához ütődtek Záport zuhogó sötét fellegszárnyak. S a víz, mely előbb, mint ezüst tükör Tündöklött kéken csodás csöndben úszva, Most zokog, zúg, szennyes áradattal, Mintha benne ezer halott úszna. S egyetlen vad öleléssel lerántja Dult ölébe az ezüstös fűzet — Habzik, kacag, hullám-hullámra táncol, És beléhörögnek az égi tüzek. A vén fűz szennyesen, összetépve Megállt egy messze hídnál holt-meredten S a két kis madár az elhagyott parton Sötét suhogással, némán átallebben. Tartallyné Stima Ilona,

53

Máriapőcson. A csodatevő pőcsi Szűz Máriának, aki gránátok véres földjén, iszonyú galiciai éjszakákon és az ojtozi-szorosban — mikor csontdermesztően zúgott a Nemere — megvédett és aztán az idegenné tett otthoni földön, az istentelenek és gyűlölködők elleni harcok idején is vélem volt, fogadalmat tettem, hogy ha életem nyugvópontra jut, elzarándokolok hozzá, a béke és a jóság szentséges anyjához: imádkozni, hálát adni. Fogadalmamat betöltve, mint a szent város, Mekka felé közelgő buzgó mohamedánnak, nekem is öröm és boldogság áradt szerte a lelkemben, ahogy feltűnt előttem a távolból a Nyirség aranykalászos róná. ján a pócsi monostor öttornyu temploma. Csöndes, szép nyári délután volt. A mezőn napbarnított-arcú dolgos aratók sarlója hatalmas rendeket vágott. Kereszt kereszt mellé sorakozott a búzaföldeken: mintha azt szimbolizálták volna, hogy az élet és az emberi munka is csak a kereszt szent jegyében találhat áldást. Az eső utáni üde légben a béke, a hálaadás és a jóság zsolozsmái zengtek az aratók vidám énekében. Közben megszólalt a monostori templom vecsernyére hívó öreg harangja. És a sík mezőt betöltő érces zengése mindeneket megszentelő istenáldás hangja volt. A kegytemplomban. Mikor megérkeztem a monostori templomhoz, ott a könnyező Szűz Mária csodatevő képe előtt, az aranyos ikonosztázion mellett már égtek a gyertyák s a templomban istenfélő áhítattal zengett a vecsernyések éneke, h o g y : „Igazodjék fel az én imádságom, mint a tömjénfüst a te színed e l é . . . " Dolhy Leontin, az Ur, jámbor szolgája, végezte a szertartást. És én a tömjénfüstös, orgona-zugásos,zsolozsmáktól zengő kis templomban térdreborulva meghajtottam fáradt fejemet az Istenanya előtt. Aztán a papi erényekkel ékes Zsatkovics Dénes atya gyóntatószékében levetve magamról minden földi salakot, tiszta szívvel hálát adtam az Istennek s nagyirgalmu szentséges Anyjának, hogy megérhettem ezt a napot. O l s a v s z k y püspök m o n o s t o r a . Pócsi tartózkodásom idején a rendház vendége voltam. A boltozatos, komor fo-

lyosókon kongó léptekkel barangolva és a monostor minden zegét-zugát bejárva, egy meghitt, szép kis világ tárult e l é m : az Isten igaz szolgáinak e földön is boldog világa. Láttam az ősi monostor megszentelt falai között az Isten félelmében, emberek szeretetébén, irgalmasságok gyakorlásában s a tudomány és hitbuzgalom ápolásában élő Szent Bazil Rendi magyar szerzeteseink életét. Es ez az élet, amely a Bazil Rendnek a közelmúltban történt megreformálása óta a jezsuita atyák életrendjével azonos, a legmélyebb tiszteletet ébresztette bennem. Imádság, kulturtevékenység, a könnyező Szűz Mária tiszteletének ápolása és a hitélet elmélyítésének Isten előtt kedves munkája ez. A monostornak gazdag könyvtára van. Hatalmas polcokon a tudásnak tömérdek kincse van itt felhalmozva. És ezt a sok sok kincset a derék szerzetesek mind igyekeznek a magukévá tenni. Olvasnak és munkálkodnak állandóan. A rend mint tudjuk Zsatkovics Dénes szerkesztésében „Máriapócsi

Virágoskert"

címmel tartalmas hitbuzgalmi folyóiratot ad ki, amely a maga nemében elsőrendű sajtótermék. Dolhy Leontin házfőnök áldozatokat nem kímélve eredeti nagyságban gyönyörű szinnyomásos reprodukciót készíttetett a csodatevő kegyképről, hogy ennek a képmásolatnak minél szélesebb körökben való elterjesztésével is propagálja a könnyező Szűz Mária kultuszát. Amilyen gazdag otthona a rendház a gör. kath. kulturának és a hitbuzgalomnak, annyira a krisztusi szegénység tiszteletreméltó elvei szerint van berendezve a derék bazilita szerzetesek élete. Tiszta, rendes, de egyszerű hajlékuk egyetlen ékessége a feszület s egynéhány szentkép. Dolhy Leontin házfőnök szobájában ezenkívül ott látható a monostor és a kegytemplom építőjének, a boldogemlékü Olsavszky Mánuel XIX. munkácsi püspöknek életnagyságú olajfestménye. Olsavszky püspök különben a templom alatti kriptában van eltemetve, több munkácsi püspökkel és kanonokkal együtt „Ave M á r i a ! " - r a h a r a n g o z t a k . . . mikor búcsút véve a vendégszerető, kedves Szent Bazil rendi atyáktól, átléptem a monostor küszöbét, még egy utolsó búcsú

54 tekintetet vetettem a kegytemplom felé és aztán a rendház kocsija az alkony meghitt csendjében a vasútállomás felé kocogott velem. A gazdag vetések homályos sziluettjei mindjobban egybemosódtak már az űt mentén, mikor megszólalt az esti harangszó. És én lelkem mélyéből fakadó igaz áhítattal sóhajtottam f ö l : „Istennek szent anyja, imádkozzál miérettünk bűnösökért, most és halálunk óráján! Ámen."

Dr. Gulovics Titusz Péter

A munka keresztényi elgondolása. Azt mondják a munka századát éljük. Tagadhatatlan, hogy füstölnek a gyárkémények, a többtermelés jelszavával türkjük a földet és igyekszünk belőle minél több hasznot húzni. Az emberek mindig csak sietnek, azt hozva .okul : »az idő pénz«. A munka századát "éljük és ennek ellenére mégis azt kell mondanom, hogy talán sohasem irtóztak az emberek annyira a munkától, mint épen — ma. Kérdezzük meg akármelyik munkást mit kiván ? A válasz egyformán hangzik : nagyobb fizetés, kevesebb munkaidő, több szórakozás. Tagadhatatlan a munkásságnak vannak jogos követelései, hogy mást ne mondjak, aki dolgozni akar és dolgozik is, megérdemli, hogy emberhez méltó életet éljen, de az is tagadhatatlan, hogy általánosságban nincs meg az emberekben a munka szeretete. Odaadják izmaikat a munkára, de szivük távol áll a munkától, dolgoznak mint a — gép, lélek nélkül. Épen azért azután a munkát gyötrő robotnak, verejtéket sajtoló fáradtságnak nézik, melyet kényszerűségből végzeni kell, mert elvégre mégis csak pénzt, — a mindenkitől annyira sóvárgott pénzt — adnak érte. Ily körülmények közepette gondol-e valaki arra, hogy a munka még örömet is szerezhet és feledteti fáradtságunk a t ? Aligha. Pedig ha a munkába nem csak izmaink e r e j é t állítjuk bele, hanem a lelkünket is, ha szívvel-lélekkel dolgozunk, a k k o r nem lázadoz a szív, nem teher a munka, mert azt nem kényszerűségnek, hanem kötelességnek tartjuk. Egy faluban a templom előtt egy nagyobb vaskeresztet láttam. Körülbelül egy évszázaddal ezelőtt csinálta — a felirás

tanúsága szerint — az odavaló kovács mesterek céhe. Ugy magam elé képzelem azokat a becsületes, bőrkötényes mestereket, menynyire gyöngyözhetett homlokuk az izzó vasnál, de nem törődtek vele, mert szivvellélekkel dolgoztak és azokat a vasdarabokat nemcsak a tüz melegével tették izzóvá, hanem szivük melegével is, mert vágytak emléket állítani vallásosságuknak, amely emléket a megváltói jelben : a szent keresztben váltottak valóvá. Merné-<e valaki állítani, hogy ez a munka robot volt- Merné-e valaki állítani, hogy ez a munka nem szerzett örömet a végzőinek ? Merné-e valaki áliltani, hogy ezek a derék munkás emberek alig várták az időt, hogy elhajíthassák a harapófogót és kalapácsot és mehessenek szórakozni ? Nem tehetek róla, de vugy Tátom, azért teher ma a fnunkaszázadában a munka, mert a munkás Jíezek nem a kereszt felállítására fognak össze, hanem inkább a kereszt ledöntésében értenek egyet, mert a munkás szivek nem a : »Hiszekegy» és a : »Mi Atyánk« elmondásában ^dobbannak össze, hanem Krisztus és Anyaszentegyházának a káromlásában. Pedig a munkát senki más nem becsülte meg anynyira, mint az Ur Jézus, a munkást senki sem védi ugy, mint a krisztusi hit. A pogány világban dolgozni szégyen volt a munkát az állati sorsban tartott rabszolga végezte. És jött az Ur Jézus s dolgozott, hiszen : »ács fiának = (Máté 13- 55) nevezték, miáltal a munkát tiszteltté tette, de ezáltal a munkást is felemelte, mert a szeretet törvénye által testvérré tette a : munkást és munkaadót, a rabszolgát és a szabadgazdasx>kat. A munka megbecsülésével felemelte a munkás embereket. Hiszen kik evangéliumának első hirdetői? Szegény munkás emberek. Egyházának fejévé földi helytartójává is a dolgozó, halászó Simont teszi meg, aki bizalommal csüng az Ur Jézuson, a k i : »élő Isten Fiá«nak nevezi s szilárdan hisz az Ur Jézusban és tanításában. A munka századában teher a munka, mert a gépek zakatolásával zakatol az emberek szive az o r v o s s á g : a krisztusi hit nem igen kell, nem hallják, mert nem a k a r j á k hallani szt. P á l s z a v á t : »akit mint hivott az Ur, ugy j á r j o n = (I. Kor. 7. 17.) Ha mint földmivelőt vagy gyári munkást, gazdag földbirtokost, vagy ki-

55 rályt hivott engem az Ur, j á r j a k ugy és kötelességemet, munkámat becsületesen teljesítsem: »nem szemre szolgálván, mint embereknek kedveskedők, hanem mint Krisztus szolgái, szívből cselekedvén az Isten a k a r a t á t = (Szf. P á l : Ef. 6—6.) Az igy végzett munka: öröm, és könnyű : »mert az én igám gyönyörűséges és az én terhem könnyű = (Máté: 11. 30.) A munka századában teher a munka, mert a hit elohmályosulásával a nyugtalan ember túlvilági jutalmat nem remélve itt a földön a k a r j a munkájának jutalmát élvezi. Anyagi javak, pénz szerzés, testi élvezetek kielégítése a jelszó és ebben a téves célban véli a mai ember kápótolni magát a több-kevesebb hanyagsággal elvégzett munkáért és valahogy meggondolatlanul azt a kommunista álomképet kív á n j a : nem kell mennyország, nem kell túlvilág, csináljuk meg itt a földön a paradicsomot.

dogság, nincs munkakedv. Munka századát éljük, dolgoznak az emberek rogyásig és ott vannak ahol a part szakad- Az ember maga magának jutalmazója nem lehet. Aggódó lélekkel, szorongó szívvel nézem, mint szentségtelenitik meg a vasárés ünnepnapokat még a földmivelők is, abban a hamis vélekedésben, hogy a szorgos munka kényszerét a hétköznapi munkára s mentsük, ami menthető, de arra nem gondolnak, hogy jön egy fagy, szárazság, jégeső s nincs amit menteni lehetne s akkor keservesen felhördülnek, egész éven át dolgoztam s nincs semmi eredmény. Isten nélkül, sőt Isten akarata ellen sikeresen dolgozni nem lehet. A munka századában j á r j u n k — amire az Ur hivott, munkálkodjunk mint az U r szolgái, akkor nemcsak sokat dolgozunk, de nagy eredményt is érünk, mert a csalhatatlan jsten mondja : »Örüljetek és vigadjatok, mert a ti jutalmatok bőséges mennyekben« = (Máté 5- 12.)

Dr. Szuvák

Nincs hit, nincs remény — nincs bol-

József.

Hogyan gyilkolták meg a cseh katonák 1919-ben, pünkösd vasárnapján Jaczkovics Sándor alsódomonyai görög kath. lelkészt ?*) Az alsódomonyai temetőben minden csöndes- A zöldelő sírokra öreg akácfák vetnek borongó árnyékot. A szellő lágyan leng: mintha a meghaltak örök álmai felett őrködne, — elpihentető, csöndes-bus melódiáival. A kis fakeresztekkel megjelölt sirok között az egyik sok-sok' virágból ékes- Az istenfélő, domonyai görögkatholikusok mind nagyobb számban járnak ide, — imádkozni, vezekelni, szent fogadalmakat tenni. A sir, amely a templomtól mintegy száz lépésnyire fekszik, megboldogult ruthén tanáromnak, a j ó Jaczkovics Sándornak örök nyugvóhelye. Én is letérdelek előtte s imát mondok azért a szentéletű emberért, ki mint fiatal diákot éveken át az Isten félelmére és a j ó emberek megbecsülésére tanított engem, — türelemmel, jósággal, szeretettel. Aztán a faluba megyek. Beszélgetni kezdek az arsódomonyaiakkal. Eleinte bizalmatlan idegenkedéssel húzódoznak tőlem. Mikor azonban a megboldogultat idézem az emlékezetükbe, egyszerre közlékenyekké s szeretetteljesekké változnak.

De a szomorúság is hirtelen ránehezedik napbarnitotta szép falusi arcukra. És beszélni kezdenek

a

gyilkosságról,

melynek részletei a következők : 1919 junius 8-án, pünkösd vasárnapján, Jaczkovics Sándor prófétai ihlettségü szép szentbeszédet tartott az alsódomonyai gör. kath. templomban. — Szavainak 1 lángostorával végigsujtott az istentagadás és az erkölcstelenség kóborlovagjainak a bűnein, s tiszta életre, az erkölcsi kötelezettségek mindenkori pontos teljesítésére buzdította hiveit- Egyesek az erős -szavakkal — ugy látszik — találva érezték magukat, s amint hirlik, felbujtottak néhány durvalelkü cseh katonát hogy álljanak bosszút bűneik szigorú biráján, Jaczkovics Sándoron.

A bosszú rettenetes

volt-

Pünkösd vasárnapján este 9 óra t á j ban egy teherautó állt meg a gör. kath. *) A aebreceni pokolgépes merénylet alkalmával mártir-halált halt Jaczkovics Mihály kanonok testvérét. Szerk.

t/u

lelkészi lakás előtt. Az autóból cseh katonák ugráltak ki és zörgetni kezdték a ház ajtaját. Mikor Jaczkovics Sándor nővére megkérdezte a katonáktól, hogy mit kívánnak, azok a^t felelték, hogy a «Jávár»-ral (lelkésszel!) akarnak beszélni. És nyomban be is hatoltak a szob á b a ; fölverték a napi fáradalmai után már álomban pihenő papot. Durván ráparancsoltak, hogy öltözzön fel azonnal Mikor ez megtörtént, kituszkolták a házból, s a teherautóba dobták, mégpedig oly szerencsétlenül, hogy az automobil a j taja becsípte és teljesen leszakította áldozatuk egyik Iába sarkát.

A halál-autó

erre elrobogott Ungvár felé- (Ungvár Alsódomonyától kb. 2 kilométer távolságra fekszik.) A megborzadt hivek, akik látták az elhurcolást, pár perc múlva lövéseket hallottak az Ung-csatorna hidja felől. Mivel pedig papjuk nem tért vissza, másnap reggel küldöttségileg Ungvárra, az egyházmegyei főhatóság elé vonultak, bejelentvén Jaczkovics Sándor eltűnését. Papp Antal püspök erre utasította titkárát, Sztojka Sándort, hogy j á r j o n utána a rejtélyes ügynek. Sztojka azonnal a rendőrségre sietett. Ott jelentette "a dolgot (a z ügyeletes rendőrtisztviselőnek és kérte, hogy a nyomozáshoz adjon neki segtségül egy rendőrt. Az újdonsült »policajni kapitan« (rendőrkapitány) azonban ezt megtagadta, sőt cinikus módon még azzal Válaszolt, hogy »ha Jaczkovics Sándornak valami b a j a történik, akkor az annak a szerencsétlen politikának a következménye lesz, amit az urak folytatnak.«

A

fatelepen.

A püspöki titkár erre egyedül volt kénytelen elindulni a hívekkel Jaczkovics Sándor fölkeresésére. A domonyaiak tanácsára egyenesen a kincstári fatelepre (fluderre!) ment, ahol a szolgálatot tevő erdőtanácsosnál érdeklődött, hogy nem látta-e valahol az eltűnt Jaczkovicsot. A tanácsos azt felelte, hogy* egy papi kalapot éppen most hozott ,le a viz sodra a domonyai híd felől. Kevéssel ezt követőleg — körülbelül délelőtt 10 órára — odaért aztán a megboldogult holtteste is. Teljesen föl volt öltözve reverendába. Sztojka Sándor a nagyszámban egybegyűlt hívekkel együtt letérdelt a holttest mellett, s imát mondott a halott lelki üdvéért. M a j d a városi orvost hivatta oda, aki egy hatósági kiküldöttel együtt rövi-

desen meg is jelent a helyszínen. A hatósági kiküldött csáklyákkal akarta kihúzatni a holttestet a v i z b ő l A domonyaiak ez ellen tiltakoztak, s belegázolva a folyóba, karjaikon hozták ki szeretett lelkészüket.

Hogy nézett ki a holttest ? A vizből kihúzott holttesten rettenetes kegyetlenségek nyomai voltak láthatók. — Mindenekelőtt három bajonett-szurás volt r a j l a , melyek közül az egyik a tüdőt járta át. A szúrásokon kivül az alsóajk táján egy golyólövés ment" b e , mely a szerencsétlen pap állkapcsát és fogait teljesen összezúzta. Az egyik sarka le volt törve. A hatósági orvos kórházba akarta vitetni Jaczkovics Sándor hült tetemét. A hivek azonban vállaikra kapták lelkészükét és zokogva hazaszállították a parochiára, ahonnan másnap ö t pap közreműködése mellett, s az egybegyűlt v gyászoló hivek nagy sokadalma előtt eltemették Jaczkovics Sándort. A temetési menetet lucerna-tolvaj fegyveres cseh katonáknak egy társasága zavarta meg, akik magasan megrakott szekerükkel a halottaskocsi ú t j á b a jöttek, s azt kitérésre kényszeritették. A katonák láttára a gyászoló hivek nagyrésze megrettenve szétfutott.

Mi lett a

gyilkosokkal?

A munkácsi egyházmegye főhatósága és a hivek a borzalmas gyilkosságról nyomban jelentést tettek ugy ,az a k k o r Ungváron parancsnokló francia generálisnak, mint a cseh polgári hatóságoknak. A katonai és polgári hatóságok azonban az egyházmegyei kormánytól a gyilkosság ügyében kapott átiratot — egy lanyhán "lefolytatott s igy természetesen »eredménytelenül« végződő vizsgálat után — válasz nélkül hagyták. Azóta több, mint nyolc esztendő telt el. Nyolc egymást követő tavasz u j és uj zöldelő pázsitot fakasztott a Jaczkovics Jándor sirja fölött, s megujuló pompában virulnak a szeretet .és az emlékezés virágai is az alsódomonyai temető egyszerű fakeresztjének tövében. De a kereszt, a j ó s á g és a szeretet nemes-szivü apostolának cseh gyilkosai még mindig mint »ismeretlen tettesek« vannak elkönyvelve. Szomorú, de jellemző d o l o g !

Dr• Gulovics

Titusz

Péter,

Hónapos rózsa. Egy kislánynak meséli ifj. Marsalkó

Kis leány volt akkor még csak, Mennyországnak Királynéja, Kiről mindjárt elbeszélem, Hogy mi történt vele néha. Kis leány volt kicsi ám, Ha a kertbe' fűbe' járt, Alig tudták a virág közt Megtalálni a kis lányt. Egyszer a kis pici lánynak Nem tudom, mi kedve támad ? Kapja magát odafut, Hol a rózsafának ága Zöld kezével himbálgatja A szép fehér koszorút. Mert akkor még fehér volt ám A rózsa, kis piros rózsám, Mint annak a kis galambnak Mely nézd. épen ideballag, Libegő két szárnya Alem cseppent még akkor a vér, A piros vér rája. Hát mint mondom odafut Eszébe még nem is jut, Hogy a rózsák fája Olyan magas amily kicsi Szent Annának lánya. Körüljárja, körülfutja Kapaszkodik pici ujja De hiába hasztalan, A szép bimbó, a szép virág Messze, messze, messze van Ugy sóvárog, ugy beszélget Hol is talál már egy széket Pedig ha virad A holnapi nap Jó anyjának, szent Annának Nevenapja lészen A koszorú, a koszorú, Mikor lesz még készen. „Édes fehér rózsám Hajolj le én hozzám Nem lesz úgysem szebb halálod, Bár meddig is várod Mintha ezt az én anyámnak Kebelén találod. Édes fehér rózsám, hajolj le én hozzám!" A szép rózsa, fehér rózsa Épen mintha lába fogyna, Lejebb hajlik, ereszkedik Lengedezve a porszemig.

János.*)

Ugy ám mert az égben Kihallgatták szépen S, a parancs szól az angyalnak Olts magadra szárnyat Menj a földre segíteni , Annak a kis lánynak. És az angyal sugár arccal Hajtja le az ágat És az ágak a kis lánynak Lábaihoz szállnak. Két fehér kéz vagy liliom Bizony én már nem is tudom Vagy két fehér lepke A rózsákat a kislánynak Kötényébe szedte. Jaj de amint szedte A két fehér lepke Ujjait a szúró tövis Véresre sebezte Két fehér lepkének Kis leány kezének Piros volt a vére, Odacseppent a rózsának Fehér leveláre. Rózsa, rózsa, rózsa Ilyen édes harmat Tudom hogy nem reszketett még Eleiedben rajtad. „Soha még, de meg is őrzöm Levelemen tartom, Hogy a szine ékesítse Halálomig arcomKicsiny vagyok, az maradok, Azzá tettek az angyalok, De régi nagyságom Sohasem sajnálom, Mert ezután szűz vérétől Piroslik virágom." És a rózsa kicsi maradt Ablakban is elfér, De levelén ott piroslik, A rácseppent szent vér. Vége kislány vége, A mesének vége, Hogyha szeretsz meséltetni, Fizess is meg érte. Nem sokat kivánok, Csak egy rózsaszálat Küldj helyettem ablakodból Az én Szűzanyámnak.

*) Külön érdekessége e versnek, hogy egyszerű falusi gazdálkodó irta, akinek nincs több jvágya, minthogy lakóhelyén, a minden gör• kath. templomtól távol fekvő borsodmegyei Kisgyőrben mielőbb kápolna épülhessen. Szives adományokat kér e naptár tehetősebb olvasóitól e cimre : Gör. kath. lelkészi hivatal Görömböly, u. P- Hejőcsaba.

Baskói kőemlék. Mély csend ül a falun. A nap bíborvörös szinnel vonja be a templom tornyát. Sehol egy lélek ... Az egész falu kihaltnak látszik. A templomból azonban a szt. mise énekek végső akkordjait hozza ki a langyos szellő ... Nemsokára élénkülni kezd a falu. Megilletődött arcú férfiak, asszonyok sietnek haza a vasárnapi szt. miséről. Mások csoportokba verődnek és a plébános ur beszédét kezdik tárgyalgatni. Minden arcon öröm, derű honol. A testet, lelket kimeritő heti munka után oly jól esik egy kissé gondtalanul beszélgetniük, egymás szavaiból vigaszt meritniök. Csak egy férfi megy lehorgasztott fejjel, komoly léptekkel végig a falun. Az ő lelkét nem tudta fölmelegíteni a szent beszéd, a szent mise, az ájtatos hangulat, amely végigömlött az embereken. Elgondolkodva halad az uton. Valamikor jómódú ember volt. Volt háza, földecskéje, szép családja ... Jött a világháború. Elvitt mindent... min dent és ő megfosztva mindenétől, megfosztva hónától távol hordozta az orosz fogság bilincseit Most került haza megrendült hittel, megfertőzött lélekkel. Gondolata visszatér a jelenbe. A templomban van. Érzi azt a vágyat, amely megszállta őt akkor, amikor látta a pap kezében ragyogni a szent kelyhet. A nép hódolattal borult le az isteni titok előtt, őt azonban az arany csillogása kábította el, Ilyen gondolatok cikkáztak át lelkén, miközben megy-megy a romlás felé s távolodik Istenétől. Eközben a nap elsötétül. Az égen felhők tornyosulnak. A légben nyomasztó csend honol, mintha lelkének boruja áradt volna szét. Minden élőlény menedék alá fut. Ember, állat, madár mind-mind az édes otthon meleg karjaiba törekszik. Csak ő nem veszi észre a veszélyt. Pedig már a villámcsapások egymást kergetik s az ég csatornáiból megáradó víztömeg zúgva, tombolva sodor el mindent. Lelkének viharát még ez sem tudja túlharsogni. Ekkor mintegy kérlelő zsolozsma szólal meg a harang. Hangja busán, szomorúan, majd bátorítóan fonódik egybe a vihar tombolásával, mint egy szenvedő, küzködő em beriségnek segélykiáltása. Minden ember keze imába kulcsolódik, csak az övé szorul össze s mogorván suttogja: „Enyém lesz a

kehely!" Visszafordul és sietve megy a templom felé. Beoson az ajtón, amelyet a harangozó hagyott nyitva és ellopja a kelyhet. Arcán ördögi megelégedettség honol, szeme azonban révetegen tekint körül s megakad az oltáron. Az Üdvözítő ártatlan szeme oly szomorún, oly esdve tekint le rá! Nem bírja kiállni e tekintetet, de valami benső erőszak kényszeríti, hogy nézzen az Üdvözítő bánatos szemei közé. Az Ur tekintete, mint valami izzó, tüzes vas járja át lelkét, feje összeszorul, térde meginog. Ugy érzi, mintha valaki szorítaná szivét s ördögi kárörömmel hivná maga után. Kiszalad a templomból, végig fut a falun, elcsúszva a sáros uton, felbukva a kövezeten. Már elhagyta a falut, már a hegyre ért, de csak fut tovább, fuj a szive után, melyet valamely láthatatlan erőszak, a lelkiismeret vádoló szelleme tart fogva. Tüske, bozót összekarcolja, de ő nem veszi észre, csak rohan tovább... tovább, míg végre ereje elhagyja, meginog és összeroskad, miközben a kelyhet egy szikladarabra dobja. Zavart szemeivel ugy látja, hogy a kehely lassan a sziklába merül és maga alatt nyomja vérző, sajgó szivét. Kimondhatatlan fájdalom fut végig testén, remegő ajkát e szó hagyja el kínosan, kétségbeesetten: Isten ! ... Még egy végső erőlködést tesz s leveti magát a mellette tátongó mélységbe. ... A légben fölötte varjúcsapat száll tova. Fekete alakjuk mintha gyászolni akarna egy megtévelyedett lelket, miközben gyászosan károgják: Kár! Kár! *

* *

A kehelyalaku mélyedés még most is ott látható a sziklában, mint egy figyelmeztető j e l : „Ember! Ne kivánd a földi kincseket ott, ahol az isteni kegyelem bőségét élvezheted !"

Ladomerszky

Béla.

iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiwwiro^^

KEGYSZEREK legolcsóbban a „Magosz" Sajtóvállalatnál szerezhetők b e .

NYÍREGYHÁZA SZÉCHENYI Ú T 6. SZÁM. tlliltliE£Í
59

Máriapócs és a ruthének. Az északkeleti Kárpátok vidéke, a kicsi, szomorú „Ruszinszkó", — mint tudjuk — már évek óta a legfékfelenebb vallási izgatás színhelye. A cseh kormány ugyanis a magyar nemzeti gondolathoz hű görögkatholikus papság letörésére s a szláv eszme intézményesebb megerősítése céljából már évek óta uj apostoloknak rontást és békétlenséget hirdető hadával támadja a gör. kath vallást a ruthén Felvidéken. Ezek a prágai kormány által felbérelt „hittéritők" aztán a ruthén népnek az orosz

át, a kicsi verchovinai falvakban, a »gens fidelissima" valami atavisztikus vonzalommal megmaradt a görögkatho'ikus vallás mellett s ahelyett, hogy messze orosz tájak felé kacsintgatott volna, sóvárogva a hitbeli vigasztalódás régi Mekkája, a magyar Máriapócs felé tekint mindig. Az aranykalászos szabolcsi róna minden idegen csábítás és uj prófécia dacára is változatlanul vonzó maradt a ruthének számára. Százan és százan kelnek útra most is a csodatevő kegyhely felé; pedig a határon gyakran sok nehézséggel kell megküzdeniök. De mégis mennek — zsolozsmázó, hosszn sorokban — és mig ajkukról vontatottan

A z álmosdi uj gk, iskola é s a z 1925-ben renovált templom.

szakadárság 1 karjaiba való görnyesztésével ki akarják vonni az Erdőskárpátok vidékét a katholikus nyugat köréből s a minden szlávok számára szent kelet vallási mentalitása felé akarják vinni. A pravoszláv agitátoroknak eszközökben egyáltalán nem válogatós munkája azonban nem járt a remélt sikerrel. Hiába igyekeztek ámítással, Ígéretekkel, majd a középkori vallásháborúkra emlékeztető nagy terrorral hiveket toborozni az uj vallásnak, a ruthén nép zöme hű maradt ősei hitéhez. Hiába prédikáltak a hosszuszakállu pópák éveken

szól az ősi ószláv ének, hogy „Ó Mária milosztiva . . .", addig lelkükben Rákóczi népének elpusztíthatatlan magyarszeretete zeng a szabolcsi mezők felé. A cseh kormány érzi és tudja is, hogy mit jelent Máriapócs a ruthének szemében. Ezért látva, hogy a görögkeleti vallásra való áttérités nem sikerült ugy, ahogy szerették volna, a gör. kath. hiten megmaradt ruthének lekötésére uj kegyhelyről szeretne gondoskodni. Kapóra jött tehát neki, hogy a Pápa a Munkács melletti csernekhegyi Sz. Bazil rendháznak egy régi, hires kegyképet aján-

60 dékozott: az 1453-ból való bizanci-stilusu, úgynevezett „Orosz Szűz Máriát". A szentképet a ruthén Felvidék fővárosában, Ungváron közszemlére tették k i ; majd Gebé Péter gör. kath. püspök (a csehek által kiüldözött Papp Antal érsek utóda!) ünnepélyesen megáldotta azt. A csernekhegyi «Orosz Szűz Mária" azonban mégsem tndja pótolni az Erdőskárpátok népének hitvilágában a magyar Máriapócsot. A jó ruthének vál:ozatlan szeretettel és szinte fanatikus rajongással csüggnek a pócsi kegyhelyen, amelyhez vallási tradíciókon kivül a magyar múlt ezer meg ezer elszakíthatatlan szála s egy lelkük mélyén élő titkos, de erős reménység fűzi őket.


A kegyelem. Szemelvény „Az Egyház az emberiség legnagyobb jótevője" ciniü pályadijat nyert munkámból.

Metz István III. éves theologus. Midőn Isten megteremtette az embert, nem elégedett meg azzal, hogy neki oly állást és méltóságot adott, amely tisztán a természetes rend kifolyása. Jóságától indíttatva, végtelen kegyességgel sokkal magasabb állásra, természetfeletti állapotba helyezte, isteni és természetfeletti célt tűzött eléje: az ember avégre van teremtve, hogy Istent itt a földön megismerje, szeresse, neki szolgáljon és ezáltal kiérdemelje azt, hogy ínykor a mennyben szinről-szinre láthassa, ö t birja s vele örökké boldog legyen. Egy úttal megadta neki mindazokat az eszközöket, melyek e magasztos rendeltetésének megvalósítására szükségesek. Mindjárt a teremtés alkalmával lépett Isten e természetfeletti viszonyba az emberrel. De majdnem ugyanazon pillanatban lázadt fel az ember Teremtője ellen; megszegte Isten pozitív parancsát, mely szerint tiltva volt a jó és gonosz tudás fája gyümölcsből ennie s ezzel széttépte az Istenhez fűzött köteléket. Az ember e miatt halálra ítéltetett s bűnével együtt a büntetés is átszármazott minden utódjára. Isten mindazonáltal megkönyörült rajta és megváltót ígért. E megváltó maga Jézus Krisztus, a második isteni személy, kinek az idők teljének felvirradásakor kellett megjönni. Maga a második isteni személy jött el, hogy a

szétszakadt láncot összekösse, hogy a bűnös emberek sértett Istenével kibékítse és az isteni igazságot kielégítő elégtételt nyújtsa. Eljött a második isteni személy, amikor elérkezett az idők telje, amikor az ókor halálfáradtra gyötörte magát a Sriszyfuszkővel, amelyet nem tudott sem útból eltenni, sem hegytetőre feljuttatni, amikor az önmegváltás lehetőségei kimerültek, a lelki-ínség és megváltást igénylő nyomorúság legmagasabb állását érte el. Eljött a várt óra és a második isteni személy leszállott az égből, mienkhez hasonló természetet öltött magára és érdemszerző életével és halálával a bűnös emberiség helyett és érette eleget tett Isten felségének. Ezzel megszerezte az eredeti bűn bocsánatát és visszaszerezte az elveszett kegyelem állapotát, helyreállította a régi jó viszonyt, a szövetséget, melyet Isten a paradicsomban kötött az emberrel. A megváltás első következménye tehát a bűnbocsánat volt az Isten részéről; ezzel ismét nyitva lett előttünk a mennyország ajtaja, az örök üdvösség kapuja. Második a kegyelemmel való elhalmozás. Az örök élet elnyerése, Isten boldogító látása ugyanis egy valójában természetfeletti cél. Egy valójában természetfeletti célt pedig természetes képességekkel elérni, mint aminőkkel az ember rendelkezik, nem lehet. Szükség van tehát a természetfeletti célnak megfelelő természetfeletti segédeszközre, olyan eszközre, mellyel az örök élet útjában álló akadályokat legyőzhetjük, oly erőre, mely az örök üdvösség elérése érdekében tett cselekedetek értékét természetfeletti, örök értéküekké teszi, mely végleges diadalra juttat az örök élet és ideiglenes élet, az örökkévalóság és mulandóság harcában az előbbi javára. Ez a természetfeletti segédeszköz, ez az e r ő : a kegyelem. Nem volna szükség kegyelemre a jó és rossz harcában, ha mentesek volnánk a földiség minden vonásától. Azonban nem így van. Két elv, két kísértés igyekszik az embert hatalmába keriteni, az egyik fel akarja emelni, a másik iparkodik lehúzni; az egyik a jó, az örökkévalóság után törekszik, míg a másik az aljast, a köznapit és a mulandót hajhássza s az utóbbinak valamennyi érzéki inger segítségére van. A jelen élet gyönyöreiről lemondani, hogy egykor a jövendőnek élhessünk, kezeink közt levő láthatatlan kincsekért feláldozni nemde szinte elviselhetetlen áldozat-e, melyre még a kiváló emberek sem képesek? Ki nem érzi magában a jóra való tehetetlenséget,

61 különösen ha nagy nehézségek árán s az érdemek kizárásával kell uíana törekedni ? E tehetetlenség miatt fakadt sóhajra az apos t o l : „Nem a jót cselekszem, amit akarok, hanem ami rosszat nem akarok, azt művelem." (Róm. 7., 15.) Maguk a pogányok is, anélkül, hogy okát tudták volna adni, ismerték e kétféle törvényt, mely oly hevesen üzi az embert, a két ellentétes irányba, egyik költöjük nem átalotta bevallani, hogy benne a gonosz zsarnok hatalma a jóravaló szándékot legyőzte: „Videa meliora proboque, deteriora auquor.« (Látom a jót és javalom, de azért a rosszat követem.) A pogányok is érezték tehát és tudták, hogy az akarás és tett közt nagy mélység tátong. Ki tudja e mélység két partját összekötni, ki lesz képes bennünket önmagunk és gyöngéink fölé emelni ? Ki segit minket győzelemre a mulandóság és örökkévalóság harcában ? Ki szabadit meg minket a halálnak testéből ? Kérdé Szem Pál. De ugyanez az apostol meg is felel: „Az Isten kegyelme a mi Urunk Jézus által.« (Róm. 7 , 25.) Az Isten kegyelme ez tehát, mely felemeli az embert a mélyből, kirántja a kétségbeesésnek és bűnnek örvényéből és összeköti az aka rás és tett közt tátongó ürt. A kegyelem az tehát, mely a természetfeletti célunknak megfelelő természetfeletti nivóra emel, azaz mely kiszabadit minket a földiség láncából, mely győzelemre segit a mulandóság és az örökkévalóság harcában, hogy a rosszat kerüljük, a jót kövessük és igy egykor a mennyek országába, örök boldogságunkhoz eljussunk. A kegyelem feltárja a természetfeletti jövő és élet végtelen távlatait és a földszagú ember megérik fenséges isteni hivatásának megismerésére és akarására. Felébred szivében a harci kedv és érzi lelkében az erőt a küzdelemre a bűn ellen önmagának alacsonysága és rossz hajlamai ellen. Krisztus megváltásával szétzúzta a bűn láncait és az ember kegyelemben, mint felszabadult Prometheus áll ki az erkölcsi küzdőtérre. Ellensége a bűn, arzenálja a kegyelem, cél Isten országának a megalapítása lelkében és örök boldogságának kivívása. A kegyelem lelkében elhallgattatja az önzés, a büszkeség, a gyűlölet és az érzékiség szavát. A kegyelem ad neki bátorságot, hogy öröm mel veti meg a rangot, a gyönyört és lábbal tapossa mindazt, ami előrehaladását gátolja. Kegyelem az embernek önmagát növelő és léleknek Istenhez való viszonyát mélyítő munka. Kegyelem hatása az a munka, melyet

az egyes erkölcsi énen végez, mikor azt átgyúrja, átformálja, mikor az önző, érzékies embert elnyomja, hogy az evangeliumi örök életet igénylő krisztusi ember lépjen helyébe. A kegyelem képessé teszi az embert arra is, hogy a bűnök és szenvedélyek rabságában sinylődő Ágostonbői szent Ágoston válljék. A kegyelem tehát, összefoglalva a mondottakat, az örök életre segítő természetfeletti segédeszköz, mely nélkül az ember jó harcot harcolni és üdvözülni nem képes. A kegyelem Krisztus Urunk megváltásának eredménye. Első eredmény a bűnbocsánat, utána a kegyelemmel való elhalmozás. A kegyelem a megváltási érdemek nagy kincsesládája, melyből az Egyház osztogat az embereknek, ha nem volna Egyház, nem kapnánk kegyelmet, vagy csak igen kis mértékben. A kegyelmi élet terén tehát rendithetetlen, legszembeszökőbb bizonysággal fog elénk tárulni az Egyház munkássága, jótéteménye jogai hivatalánál fogva.

A feketeruhás asszonyok templomában. Egy messze idegen országban, kanyargó szép szőke folyó mentén csöndes kicsi falu húzódik meg a kopár mezőkön Lakosai Istenhivő, régi tradíciók nyugalmában született emberek. Napbarnitotta szép arcuk évszázadokon át daccal nézett az Idő forgatagos múlásába. De most valami mély szomorúság borult a kis falura. Vasárnap délután van. Három óra. A téli nap bágyadt sugarai fáradtan hullanak a csöndes, ünnepi békében szunnyadozó ház-sorokra. De mintha a közelben valahol egy elrendelt nagy vezeklés folyton erősbödő hangú zsolozsmája hallatszanék. És csakugyan hallatszik 1 A község közepén egy egyszerű, szép fehér ház áll. Onnan szól az ének. A háznak négy piciny ablaka v a n : az ember-puszta sötétségébe bámuló apró mécsesei valami megszentelt nagy szomorúságnak. Egy ismeretlen vallás temploma ez . . . A falai bent is egyszerű fehérre vannak meszelve. A bejárattal szemben két buzakalászos tábla lóg. Rajta jelmondatok: „Nálam nélkül semmit sem cselekedhettek!" és „Én vagyok az élet útja." A jelmondatok előtt egy — szinte alázatosan egyszerű — kicsi pódium. Rajta hatalmas evangéliumos könyv. Felette primitív vaskaron petróleum-lámpa

62 függ, amelyben a hitet szimbolizáló örök világosság lobog. Jobbra és balra nagyon szegényes, festetlen fapadok. A padokban őszhaju emberek ülnek, szemükben egy régi mult eltékozolt időinek nagy-nagy bűnbánata ég. A másik oldalon a nők foglalnak helyet: imádságos-lelkü öreg nénikék, viruló szép asszonyok és serdülő fiatal leányok. De mindeniknek fekete a ruhája. Egy patriarka kinézésű szép öreg ember feláll s szinte bocsánatkérő szerénységgel bejelenti, hogy: „A nyolcadik zsoltár dallamára fotunk énekelni." Aztán előmondja a szent ének szövegét. Es a hivek serege vontatott, mérhetetlen szomorúságtól zokogó hangon utána énekli a vers-sorokat. Könnyes szemű asszonyok és áhitatos-lelkü férfiak egybeolvadó hangján Isten trónja felé száll az ének: „Légy veiünk Árváknak Vigasza!" A zsolozmázás alatt az ismeretlen vallásnak egy uj hive jön a templomba. Gyönyörű arcú, ragyogó szépségű fiatalasszony. Az ő ruhája is fekete s panaszosan nagy bánat honol az ő arcán is. Egy hirtelen előcsukló zokogással letérdel s hangtalan imában, bűnbánó magdolnás hittel könyörög az Istenhez. Valami messziről jövő nehéz szomorúság sír minden mozdulatában. Az ének elhallgat Egy boldog, nyugodt, de mégis nagyon bánatos-arcu fiatal pap a pódiumra lép Testében gyönge és törékeny, de a lelkében erős és égo. S prédikálja a hitet és a jóságot. Alazatosságában óriási rajongás, szemeiben forró ismeretlenség tüze ég. Tompa kalapácsütésként hulló szavai nagyra, erősre formálják az alakját s minden mondása mintegy nehéz beismerés suhog bele az immár alkonyuló napba. A szertartásnak vége. És rám ólomsullyal valami csodálatos nagy szánalom és szomorúság nehezedett, amig láttam és hallottam őket, a bús ismeretleneket, énekelni, imádkozni és prédikálni. Mert a nemrégen még dacos, nyakas embereknek ebben a megtépázott büszkeségében és tévelyegve, kétségbeesetten rimánkopó irgalomkeresésében egy bűnhődést láttam: régi nagy bűnöknek a megfogantatását.

Dr. Gulovics Titusz Péter K ö n y v n y o m d a i é s könyvkötészeti m u n k á k a t j u t á n y o s á n vállal J ó b a Elek könyvnyomdája Nyíregyháza, S z é c h e n y i - ú t 9. T e l e f o n s z á m 139.

Reminiszcenciák a mármarosi schizma-perből. A világháborút megelőző években a fegyverkező nagyhatalmak, igy különösen az ujabb térhódításra törekvő Oroszország, minden eszközzel a bekövetkezendő nagy mérkőzés talajának a megdolgozásán munkálkodtak. Ebből a szempontból. Galicia agitatív megmunkálásán kivül, legfontosabb feladat a ruthén Felvidéknek, mint átvonulási terep nek a pánszláv eszme számára való megnyerése volt. Mármaros, Ugocsa és Bereg vármegyékben — vallási mozgalom ürügye alatt — megindult az orosz cárizmus hatal mas agitációja. Ennek során egyszerű falusi paraszt-gyermekeket (nagyobbára már serdülő ifjakat) kivittek Oroszországba s ott a különböző kolostorokban hamarosan pappá képezve ki őket, visszaküldték szülőföldjükre, pravoszláv, illetve pánszláv agitátoroknak. Imakönyveket osztogattak, amelyeken a „minden oroszok cárjának" képe diszlett s amelyekben ima volt a cár hatalmának megnövekedésért. A mozgalom vezetője Oroszországban gróf Bobrinszky Wladimir, idehaza pedig a ma is oly nagy szerepet játszó Kabalyuk Sándor pópa volt. Kabalyuk ellen meg is indították a magyar hatóságok az eljárást. De az agyafúrt agitátort sokáig nem lehetett kézrekeriteni. Végre hosszas huza vona és sok kutatás után azonban mégis ráakadtak a rejtekhelyére : egy üres szénakazalra, amelynek belsejében ragyogó papiruhákat és rengeteg imakönyvet is találtak a csendőrök. Kabalyuk pópa után rövidesen kézrekerültek a többi agitátorok is, akiket a királyi ügyészség perbe fogott. A bünper, amelynek 150 vádlottja volt, nagy külpolitikai jelentőséggel is birt Az oroszok — ugy látszik — már akkor sejtették, hogy nagyon fontos számukra a felelősség kérdése s ezért mindenáron el akarták hárítani magukról azt a köztudatban élő vádat, hogy tulajdonképen ők a mozgalom szitói. Bobrinszky gróf „salvus conductus" alapján személyesen meg is jelent a törvényszék előtt, hogy tanúságot tegyen arról, miszerint a mozgalom kizárólag csak vallási jellegű és a politikához, vagy pláne az irredentizmushoz nincsen semmi köze. A tárgyaláson elő is adta ezeket. A tárgyalást vezető törvényszéki elnök erre beszólított egy tanút. A tanú nem volt más,

63 ttlint Duliskovich Arnold detektiv felügyelő, egy ruthén-felvidékü gör. kath. lelkész fia, aki a gróf legnagyobb megdöbbenésére előadta, hogy belügyminiszteri megbízatás alap ján az utolsó két esztendőt Oroszországban töltötte. Mint „üldözött szláv" ment ki oda Massaryk ajánlólevelével. Mivel jól beszél ruthénül, rövidesen bizalmasa majd titkára lett Bobrinszky grófnak. Bejáratos lett a leg előkelőbb orosz társadalmi és politikai körökbe is s ott hamarosan sok nagy titkot tudott meg a hazája elleni merényletről. Ezeket a dolgokat aztán Duliskovich egész részletességgel elő is adta s vallomása alapján a vádlottak nagyrészét elitélték. Bobrinszky gróf halálsápadt arccal egy székbe rogyott az előadás alatt s meredten bámulva nézett egykori „titkárára,'' — aztán a legközelebbi vonattal hazautazott. És a következő évben már megindultak az orosz csapatok a Kárpátok felé.


Krisztus az Andokban.*) Irta:

S. C. Hedges.

Pablo Esteban csilei népszónok és száműzött fölfelé haladt a hegyi uton és büszkén mutatott lefelé az alant sorakozó sátrakra, melyek a hegy lejtőin látszottak: — Az én seregem, — mondta íkoro sabb kísérőjének ötezer emberből áll. Ugy fogunk végigsöpörni az argentínai földön, mint a zivatar! — És a b é k e ? — mormogta az kétkedően. — Érzelgősség 1 Bolondság ! — gunyo lódott Esteban. Egész Chile hősként fog ünnepelni, mihelyt az első várost bevesszük. Ezek az argentiniaiak époly őrültek, mint mi voltunk, mikor határainkat védtelenül hagytuk. — Hát a hegyszorosok? — Nyitva vannak! Az ágyúikat beöntötiék valami ostoba emlékműbe. Országuk most teljesen fegyvertelen, védtelen, kitűnő prédául kínálkozik kardjaink számára. Napkelte után a vad horda a hegy lábánál gyülekezett. A vezér beszéde uj lelket öntött a katonákba és újból felszólította az argentiniaiak elleni bősz gyűlöletet. *) Az Andes-hegység, röviden : Andok, a világ leghosszabb hegylánca Deiamerika nyugati részén kuzódik északtol dél felé 7300 km. hosszúságban. Számos tűzhányó hegy van benne.

— Semmi akadály vissza nem tarthat, magyarázta Esteban, mi oroszlánok vagyunk s birkák ellen megyünk és semmi okunk sincsen rá, hogy a birkapásztortól féljünk. Megkezdődött a menet. Maga Pablo egy biztos járású öszvér hátán haladt a csapat élén, mellette Don Karlosz haladt kedvetlenül s minden meggyőződés nélkül. Utánuk egy vad tömeg nyomult előre. \ Egyre feljebb és feljebb másztak. A hegyszoros egyre meredekebb és járhatatlanabb lett. A sziklaóriások és a hegycsúcsok csendes világában a katonák tömege is elhallgatott. Pablo Esteban fütyörészve pödörgette bajuszát. Rablás, zsákmányolás, hadjárat várt rá. — Miféle alak az ott az égen ? — kérdezte hirtelen Don Karlosz, előremutatva. — A békemlékmű, nevetett Pabló. A száműzött mögött dobogó sereg meggyorsította lépteit, mikor meglátták az emlékművet, mely a chilei határt jelezte. Amint felé közeledtek, a magánosan álló alak egyre világosabban tünt eléjük s világosan észre leheteit venni a bal kezében tartott keresztet. A nap ragyogó sugarai valósággal bearanyozták azt. Pablo Esteban köpött egyet: — Ostobaság, — mondotta társának. — Ez a hegyszoros őre, — mondta Don Carlos vontatottan. — Bennünket meg nem állithat semmiféle őrség, mondta Esteban, annál kevésbbé egy fegyvertelen bronzszobor. A toronymagas szobor már egészen közel volt s vakítóan ragyogott a tiszta hegyi levegőben. A sereg egészen elcsendesedett. Néhányan keresztet vetettek magukra s azt szerették volna, ha már túlhaladtak volna ezen az őrhelyen. A vezérük azonban gúnyolódott. Épen a szobor lábánál voltak már. — Jertek, — kiáltott oda az utánajövőknek — vagy talán egy bronz szobortól is féltek már ? Valamikor, ágyú korában még meg állithatott volna benneteket, most azonban . . . Az öszvér félreugrott. Megijedt a bronzkeresztről szemébe villanó erős fénytől. És Esteban földre esett, hanyatt épen a szobor talapzata mellett. Az utána jövők nem titkolt ijedtséggel torpantak meg a hely előtt. Esteban felemelte a fejét, fölkelni azonban nem tudott A déli nap fényében a nagy Krisztus-alak állott felette félelmetes fönségben.

64 Pabló néma mozdulatlanságban tekintett fel rá, mint egykor Szent Pál Es amint felnézett, megpillantotta az emlék talapzatába vésett szavakat, melyeket ifjúkora óta jól ismert: „Előbb omlanak le és mállanak szét e hegyek, semhogy Chile és Argentinia népe elfelejtkeznék arról az ünnepélyes Ígéretről,

melyet egymásnak Krisztus lábainál esküdtek.* , 0 a mi békességünk, ki mind a kettőt eggyé tette." Pablo Esteban hirtelen felszökött s nagyot kiáltott? — Vissza! Vissza! Nem léphetjük át a határt! Fordította: B. S. M.

Megszerttelés. Szentelj meg, szentelj meg, Jézusom szent vére, Mely patakként csorgott a kereszt tövére! Tisztuljon meg lelkem mindentől, mi földi, Tudjon a hit szárnyán föl az égbe törni! . . . . Oh Jézusom, véled egyesüljön lelkem Tiszta, olthatatlan, örök szeretetben! Szemeimből forró könnyek árja csordul . . . Ah, hová ís legyek a nagy fájdalomtul, Midőn megalázva a kereszthalálig, Véred folyni látom, mely patakká válik ? Mégis, ha megakarsz vigasztalni engem, Keresztedhez hivsz csak minden gyötrelemben. Lanyha volt a szivem,, meghűlt buzgósága, Hogy szent tüzét az Ur szine elé tárja, Oly hütelen voltam! . . • s nem lakoltam érte , , . Igazságos az Ür s mégis megkiméle. Oh Jézus, te lakolsz nem a hűtlen gyermek; Mint bűnös rabszolgát ostoroznak vernek. Kísértések percén elmém rosszba tévedt, Sok bűnös gondolat járta át elmémet: A szűzi tisztaság s tűrő alázat Siratok a romlást, mely lelkemre támadt S tövis koszorúval, mely fejedet födte, Mégis te bűnhődtél, Isten egyszülötte !

....

Majd sok szerencsétlen,klázas pillanatban Káromlásra nyilt meg istentelen ajkam; S ah, ki tudja, hányszor lett avval megsértve A nyájas szelídség, szent szeretet béke ? S téged ért gyalázat: megrendülve látom Gonosz kéz nyomait isteni orczádon. Kezet adott az Úr, hogy feléje tárjam Tenger bűneimnek kinzó tudatában,

s» m

;

5"

2

g,

o er ira o a » s N= i

™ 5 f x

!

s. >

ä l

X ><

S1« » ft3 ». CA —^

o

m W

"-s

P E en o 0< N

I * H a •< ». a <-3 r X

a- B ^ g HI SB | s to n §" << o o O" w B> w &

^

o:

TO << C:

X

0). 03 Qu & » ~ •< 5 85 f TO

3

8

57

S »

85

£ - 0Q 09 ^ O: 5 o "S

S?

o:

§* í N ! (I — 3 O:

» g O Ji— CÎ N* -•** s r g-

N

IT » X ~ (t. s X

ü ffl I« ' O N £ N . (Î- "

35, TO 0>. t«*

». —» 3 Oh p r 3 <

uq

»N_

fÍl s & « -ra sr •O "0 S3 01 — t¡

v

-o

3 c o C A ? *W

65

Hogy mellemet verve irgalmat találjak . . . Hajh, büneszköz volt csak a bűnök fiának! S vértől elborítva, iszonyú kereszten, Csodás szent kezeid szenvedtek helyettem. Nem Istent kereste szivem gerjedelme: Tisztátalan vágyak lángja égett benne; Hűtlen érzelemmel csak múlót kívánván, Nem csüggött, nem csüggött mennyei hazáján S mégis szent szivedbe hatolt be a lándsa, Hogy bűnös szivemnek bűneit megváltsa.

•

. . .]

Midőn nekivágtam a zajos világnak, Tévelygő lábaim gonosz uton jártak; Én voltam a balga, én voltam a dőre, Hogy mámoros fővel rohantam előre, S melyek nyomát hála, örömkönny öntözte: \ Szentséges lábaid szegezvék keresztre! Szentelj meg, Jézusom, szentelj meg véreddel, Lelkemnek sebeit irgalmasan fedd el! Tisztuljak meg végre mindentől, mi földi, Tudjak a magasba a hit szárnyán törni; Legyen eggyé véled, legyen eggyé lelkem] Mindent feláldozó, forró szeretetben ! S ha egykor befogad igy az örök élet, Nevednek hangozzék áldás és dicséret I id. Perásóvszky

Fogat fogért. Niemojewky után: B.

S.

M.

A főtanács hetven férfia kőzött legelő" kelőbb pap J essze volt, Melki fia, egy teljesen ősz, kilencven éves aggastyán hajnalpiros arccal, hosszú szemöldökkel, gyöngyfényű szemekkel s a j k á n jóságos mosollyal. Valami csodálatos kedvesség ömlött el rajta. Reggelenként, mikor kiült házának lapos fedélzetére, a galambok egész s o k a s á g a szállott oda s csapongott f e j e körül, karjára, vállára, térdeire repültek s búzaszemeket csipkedtek reszkető tenyeréről. Ő pedig mosolygott a kis szárnyakon: a pajkosabbakat ujjával megfenyegette, a szelídebbek tollazatát megsimogatta, csőrüket megcsókolta s kedves szavakat gügyögött feléjük. M i k o r a galambokkal kimulatta magát, botot fogott s a legközelebbi kapun át a

LeO,

legelőre ment ki- A legelső bárány, amely meglátta, bégetéssel adott jelt a többieknek s hozzá futott, amit a többi is nyomban követett, még a görbe szarvú kosok is, épugy, akárcsak a fehér báránykák. Az öreg hol a közelebb, hol a távolabb levőknek dobott egy-egy darabka sót, mig csak el nem fogyott az utolsó morzsáig, amit magával hozott. Amelyiknek só nem jutott, ahoz lehajolt, megcirógatta a hátukat, megcsókolta a fejüket s nem sajnálta tőlük a becéző szavakat Mikor ezt i s megelégelte, a városba tért vissza, ahol a gyermekek egész csapata ostromolta meg s egész hazáig elkísértékÚtközben Jessze kibékítette a versengőket, mesélgetett Dávid parittyájáról, az édenkert almáiról s még sok egyébről, ami a kicsinyeket érdekelte s amig mesélt hol egyiknek, hol a másiknak szájába adott egy-egy fügét vagy datolyát d o b o t t Mikor a gyermekeknek I s bucsut mon-

dott, á kertjébe ment sétálni, látszólag imádkozva, de sokkal inkább a rózsákat nézegetve,, melyeknek ágai befutották a kerti falat- Élvezte az illatukat és megáldotta őket, megérintette a szőlőindát s beszélgetett hozzájuk, nézegette az olajfákat s ugy társalgott valamennyivel, mintha szülei, testvérei vagy rokonai volnának. Feleségét már tizenöt éve, hogy elvesztette s halála óta annyit sem t ö r ő d ö t t ' . a vagyonával, mint azelőtt. Ahol lakott, annak a városnegyednek szegényei kétszer napjában oly bő ellátásban részesültek nála, hogy egynémelyikük meg is hizott. JesszéneK már a fiai is öreg emberek voltak s a legjobb hírnévnek örvendtek. Ezeknek gyermekeik is már házasok voltak s szintén voltak gyermekeik. Jessze igy napjainak gyönyörű alkonyán negyedik nemzedékében is gyönyörködhetett, ami nagy ritkaság. Az agggastyán m á r sok, sok esztendő ó[a nem vett részt a közügyek intézésében, a főtanács üléseire azonban mindég elsőnek érkezett s bár ott nyomban el is aludt és soha semmit nem tudott arról, hogy mit is tárgyaltak s mi volt a határozat. Csupán csak ha otthon megkérte 'Valaki, akkor szólalt föl időnként a tanácsban, mint megbízott s meg is mentett igy a büntetéstől és nyilvános dorgálástól egy istenkáromolót, két házasságtörő asszonyt, néhány tékozló fiút, egy megesett leányt, több gonosztevőt s egy rabbit, aki ugy vélekedett,. hogy a T ó r a ötödik könyvét nem Mózes irta. Mindezek bűneiket bevallva, megkérték Jess^ét, hogy szóljon mellettük. A védelem könnyű volt, mert Jessze alighogy kinyitotta a száját, az egész főtanács minden szokás és komolyság ellenére legazonnal egyhangúlag , telj esitette a .piros arcú öreg kívánságát s szabadon bocsátotta a bűnösöket. Ilyenkor rendszerint ö r ö m j a j tört ki. A távolabb ülők, akik nem hallották a szavát s nem -tudták, hogy mi is történt s az asztalhoz siettek, hogy megtudják, helyeikre tértek s egymást világosították f ö l : — Jessze pártfogol. S Yalamennyien visszhangozták: — Jessze pártfogol. Erre a kezek fölemelkedtek s mosolyogva nézett az öregre mindenki Jessze általában véve ellensége ^ volt minden büntetésnek. A legnagyobb^ bűnöst js megsajnálta, mikor az ítélet után annak végrehajtására került a sor, mintha tulajdon ő lett volna az atyja.

Évente egyszer ő tanított a templomban s ekkor csupán a fiatal rabbik s azok gyülekeztek köré, akik rabbik akartak lenni. A tömeg nagy volt s minden oldalról körülfogták az aggastyánt, ~ő pedig magyarázta az írást. És ez a magyarázati igen j e l l e m z i volt, tnert \a jólelkű öreg ilyenkor borzasztó kifejezést igyekezett adni az arcának s rettenetes dolgokat beszélt. Évek óta ugyanazt az egy prédikációt mondta, Mózes II. könyvéből meritve. A bűnösök ellen beszélt s föltárta, hogy mi vár r e á j o k ; pokol tüzével fenyegette meg őket, tizediziglen szóló isteni büntetést jósolt nekik s rendesen azzal végezte be, hogy a kiszúrt szemért ugyanolyan szemet kell adniok, a kitört fogért pedig fogat. A bűnös leikjét fog adni a lélekért, kezet a kézért, égetést égetésért, ütleget ütlegért. A szigornak ilyetén elveit hirdette, de az esztendő többi részében másként tett s ezért ugy elvei, mint cselekedetei igen népszerűek lettek. Ezek alatt az évenkénti beszédek alatt az ifjú rabbik egymás háta mögé bújtak s ugy nevettek rajta. Jessze kegyetlensége oly mulattató volt, hogy senki sem tudta megőrizni ^komolyságát. Olyan azonban egysem akadt, aki csak egyetlen gunyszóvai vagy tréfával is illetni merte volna, vagy csak a legcsekélyebb megjegyzést is meg merte volna kockáztatni vagy megbántani az öreget annak kimutatásával, hogy szavai és tettei minő ellentétben "állanak egymással. Jessze egyszerűen csak rá akart ijeszteni a bűnösökre, hogy eltávolítson tőlük minden igazságtalan hajlamot. Ez az elméleti kegyetlenség, párosulva a gyakorlatban példátlanul álló engedékenységgel, azt okozta, hogy Jessze elveiről senki sem beszélt komolyan, tettei miatt azonban szinte imádattal vették őt körül. A főtanács ezt igen j ó l tudta s ezért minden bűnöst szivesen e l b o c s á t o t t , ' ' h a Jessze kérte. Az agggastyán nem vette észre, hogy a főtanacs ezzel voltaképen gúnyt űz belőle. Egyébként ilyenkor, nyomban a fölmentő verdikt után Jessze ott hagyta a gyűlést és sietett, amennyire az ¡öregkor engedte, megvinni az örömhirt a bűnösnekRettenetes kegyetlenségének elméletéből azonban egyetlen szót sem engedett volna törölni.

87 Mikor első ízben történt, hogy az ünnepek után egy tizenkét éves fiúcska, kit szülei elveszítettek, a templomban vitatkozin kezdett az Írástudókkal, Jesszét ez annyira elragadta, hogy térdeire ültette a gyermeket s orcáját cirógatva kérdezte tőle: i — S mit mond erről Dávid? A fiu megfelelt. Az öreg .megcsókolta s újból kérdezte: — Hát Ezekiel mit mond? A fiu idézte a kivánt szöveget- Az öreg magához ölelte s lelkesen ¡kérdezte ismét: — S Dániel mit mond efelől? Végül pedig ezzel fordult hozzá: — És te mit mondasz? A fiúcska elmondta a saját véleményét. Jessze azonban tenyerét a gyermek szájára tapasztotta, mialatt másik kezével szép haját cirógatta és jólelkűen intette: — Te ne mondj -erről semmit! Erről már beszélt p á v i d , beszélt (Ezekiel, beszélt Dániel. Te csak azt mond, amit Dávid, Ezekiel és Dániel ,mondott. Ennyi elég! És évek multán sem tudta elfelejteni, mikor e fiúcska a templomban volt. Hosszú idők multán történt, hogy egy fiatal rabbi, aki valami távoli vidékről jött, megbosszankodott a kereskedők láttára, "kik asztalaikat a templom folyosóin állították föl s pénzváltással, árucikkekkel s galambokkal kereskedtek. Olyan zsibvásárt csaptak ott egész nap, hogy a templomban beszélők szavait sem lehetett tőlük hallani- Emellett gyakran fordultak elő súrlódások, egymás vevőinek elcsábítása, vitatkozások, inzultusok. A ^fiatal rabbi ekkor megbosszankoda á templom ilyetén lebecsülésén, leoldotta derékövét s hozzáfogott, hogy kizavarja onnan az árusokat; székeiket fölforgatta s ebben a rettentő pillanatban olyan volt, hogy mindenkinek menekülnie kellett előle. A folyosók tehát mihamar üresek lettek s Isten házához méltó csend uralkodott mindenütt. Ez az esemény zajongást idézett elő városszerte. A többség annak a pártján állott, aki a templomot az oda nem illő lármától és kereskedéstől megszabadította. A dolog J e s s z e füléhez js eljutott. Mindenki azt hitte, hogy megdicséri érte a jövevényt. Most azonban valami előre nem látott dolog történt: a jámbor öreg rettentően haragudott a fiatal rabbira, kezeivel hadonászott s egy szót sem hagyott annak .védel-

mére szólani. Fölemlítették, högy fiatal tanító, jámbor, magányban élő, ábrándozó, aki azt látta, hogy a nép, ahelyett, hogy « imádkoznék, vásári zajt csap s ez indította szent haragra. Elmondták azt is, hogy a kereskedők semmiféle figyelmeztetésre nem hajtottak. Az öreg csak a fejét rázta, kezével hadonászott és folyton ugyanazt ismételte: i — De miért ütötte okét? Miért ütötte? Sohasem szabad ütni! Azt tanácsolták hát neki, hogy menjen ő maga a templomba s dorgálja meg a messziről jött rabbit. Jessze ezt nem akarta. —' Ingerlékeny ember, aki a törvény elé fog jutni. Majd én akkor beszélek vele. És visszatért a galambjaihoz, bárányaihoz, rózsáihoz és olajfáihoz s az utcákon futkosó gyermekekhez. Nemsokára mindenki elfelejtkezett az egész dologról., Két év múlva messze vidékről való fiatal rabbi ismét eljött s a templomban tanitás közben összekülönbözött a papokkal és írástudókkal. Ez a rabbi nemsokára közfeltünést keltett. Sok rendkívüli dolgot beszéltek felőle. Jessze füléhez azonban nem jutott el minden s ő az ülések alatt mind többet és többet aludt, egyre jobban szerette galambjait, mert lábainak gyöngesége folytán már nem mehetett ki a városból a juhokhoz. Mikor azonban a dolog már az összes néprétegeket mozgásba hozta, s mikor hihetetlen hírek kezdtek keringeni a fiatal rabbi káromkodásáról, Jeszsze i s figyelmessé lett annál is inkább, mert fiai is bosszankodással teltek el az ifjú rabbi iránt, aki képmutatóknak nevezte a legkomolyabb férfiakat, fehérre meszelt sírboltokhoz hasonlította őket és pokolbeli tüzet jósolt számukra. Jessze jólelkűen mosolygott s felizgult fiainak ezt mondotta: Az a rabbi igazat sbeszélt- Ő az igaz uton vezeti a nyelvét. Mert — mondjátok csak kedves fiaim — nem képmutató-e Szalátiel, vagy Manasszes vagy Eliákim? És Sándor, Mattatász, Náthán vagy Eszle nem olyanok-e, mint a fehérre meszelt kripták? És gazdagjaink felerésze meg nem érdemire, hogy a pokolban égjen? Eszle fiai két galambomat dobták agyon kövekkel. Náthán kezes mellett uzsorára ad kölcsön, bár ott ítél a főtanácsban és a nép előtt j á r fénnyel s köztiszteletben övezetten. Mindég s mindenkit megitélnek. — Egész életükön át ítélkeznek s azért őket

5»

68 is megítélik majd- — Ennek a rabbinak a beszéde nekem igen tetszik. H a Jessze a tanácsüléseket rendszerint át nem aludta volna, sokkal fontosabb tiolgok izgatták volna a rabbit illetően, tyihar volt ennek fele felett keletkezőben és villámok gyűltek össze a főtanács tagjainak kezei kőzött ellene. El akarták fogni és a törvényszék elé állitahi. Elrendelték a szavazást s Jesszét föl kellett kelteni, hogy megmagyarázzák neki, ami az ügyre tartozik. Mikor Jessze meghallotta, hogy mit is akarnak határozni, kijelentette, hogy ő ennek rendületlenül ellene van. Egy igen szenvedélyes szócsata következett most: Jessze most első izben talált ellenmondásra, mégpedig igen hevesre. Az öreg azonban, ki ahhoz volt szokva, hogy neki mindenkor csak helyeseljenek, megmakacsodott- A vita nőtt, egyre 'jobban elnyúlt, a szenvedélyek átlépték a szokott határokat. Sokan Jesszéhez ugrottak s korholni kezdték, hogy ő másként beszél és másként cselekszik. J e s s z e mindenkinek megfelelt, óriási önuralmat tanusitott s oly ékesszólást mutatott, hogy végre is kikényszeritette a határozat elhalasztását a j ö v ő ülésig. Közben elment a templomba, âhol a fiatal rabbi tanított. Leült vele szemben s figyelmesen hallgatta. A háta mögé egynéhány tanácstag sorakozott — méltatlankodni és zajt csinálni. A fiatal rabbi rátekintett nagy kék szemeivel s egyenesen feléje intézte szavaitÉs újból ostorozni kezdte a képmutatást és makacsságot, nem takarékoskodott a korholó szavakkal és az írás minden fejezetét rácitálta. — Dicsekesztek — mondotta — j^mborságtokkal, mintha az Ur, ki a mennyekben van, vak volna s nem olvasna szivetekben- A ti jámborságtok csupa fejbólingatás, sziveitekből azonban kigyók bújnak elő s ezek megmarják testvéreiteket. — Testvéreitek csöndben vannak, mert gyeng é k : Az U r a mennyekben szintén hallgat, mert hosszantürő. De eljő az itélet napja s az Ur fölnyitja sziveteket, s megmutatja a benne fészkelő kigyókat s ámulatba ejti az egész világot, mely hitt a ti igazsággotokban. És föl lesz irva minden képmutató fejbólintás, minden mérges felebarát-marás, mert ott más igazság van, mint ti köztetek... Dicsekesztek, hogy ti tárt karokkal várakoztok; a próféták eljöve-

telére, és hogy őseitek napjaiban éltetek volna, ti nem lettetek volna részesek az igazak vérének kiontásában. Álnok nemzedék! Lássátok tetteiteket és tekintsetek szivetek mélyére, amely tele van hamisággal! Szálkát kerestek felebarátaitok szemében s hetven szájjal mondottok fölötte Ítéletet, mikor azonban egy próféta észre veszi szemetekben a gerendát és megfeedd benneteket, ti fölizgatjátok a tömegeket s követ adtok a kezükbe, hogy eltegyék utatokból a prófétát. Igazsággal fehérre meszelt sírboltok vagytok, belül azonban bűzösek az igazságtalanságtól. Viperák f a j zati! Hogy fogtok ti ellenállani az U r haragjának, az itélet napján, mikor majd hamis tanuk és hamis eskük nélkül, csupán aszerint lesznek megítélve az emberek, ami szivökbe van irva? J a j nektek képmutatók! J a j nektek, akik ítélkeztek s a templomban az első helyet foglaljátok el magatoknak! A papok és írástudók 'fogaikat csikorgatták és lármát ütöttek, hogy elhallgattassák szavait- Jessze azonban feléjök fordult s kitárt karokkal szólott: — Nincs igaza? Nem ugy van-e? A z ifjú rabbi igen j ó benyomást tett ráA mester megfélemlítette a bűnösöket és megfenyegette őket- Jessze egész életén át ugyanezt tette. B á r a z ifjú rabbi inkább a magasrangu bűnösök ellen beszélt. Ugyanazért azonban a rabbi, mint J e s s 7 e s e m ; soha magas polcra nem juthatott; Jessze észre sem vette, Jiogy a rabbi ,,a nép főemberei ellen is beszélt, sőt a főtanács ellen Í6. Az öreg szemei előtt kiegyenlítődtek a különbségek, melyeket a vagyon, születés, vagy hivatal hozott létre. Ö csak. egy különbséget ismert az emberek 'között: azt, ami az .igazak és bűnösök között van- Azért meg sem értette azt az elkeseredést, ami a papok és Írástudók lelkében gyökeret vert- Közben ismét az ifjú rabbira fordítottá tekintetét, aki kék szemeiben tűzzel, hangos szóval beszélt: — Ti térdreborultok az Ur előtt, gondolatban azonban a sátánnak és az ő seregeinek szolgáltok. Ti a nép pártfogóinak mutatjátok magatokat, a farkas azonban nem okoz annyi kárt a juhnyájban, mint a népnek a ti pártfogástok. Szátokban bölcs és komoly szavak vannak, kezetek azonban képmutató módon a bűn mezein jár, hogy leszakítson minden gyümölcsöt és magában fogyasszon el- T i f e j e t hajttok

1 69 az U r előtt és az ő parancsai ¡előtt, azok jelenlétében azonban, akik nektek engedelmeskednek, becsmérlőleg biggyesztitek félre ajkatokat s lábbal tapossátok a parancsokat. Bizony mondom nektek: kedvesebb előttem a madár az ágon vagy a bárányka a mezőn, mint a ti kevélységtek! Kedvesebb nekem a virág a ligetben s a falevél, mint ti és a ti alakoskodástok! A madár az Ur dicséretét zengi, a rózsa illatozik neki, a bárányka hallgatagon megy, hogy föláldozza magát. Ti azonban mételyt hintetek a szivekbe és tőrt döftök az emberek lelkébe, kiket az Ur kiválasztott. Jesszét megillették, sőt megzavarták e szavak. Ugyanis az történt, hogy az ifjú rabbi, mig a madarakról és bárányokról beszélt, folyton ráfügggesztette kék szemeit. Jessze visszahúzódott, arcát kezeibe rejtette s szinte szűziesen elpirult — Ti arra oktatjátok fiaitokat — mondotta a rabbi — hogy szüleiknek szót fogadjanak. De hogy is értitek ti ezt? V á j jon a ti képmutatástok meg nem rontja a szivet rögtön a gyermekkorban s nem visz-e be romlást az ifjú házába? íme, az atya meghagyja fiának, hogy akaratát teljesítse. A fiu ellenmond, de egy idő múlva teljesiti atyja akaratát, bár szavát vissza nem vonja. Egy másik fiu pedig hőn igéri, hogy teljesíteni f o g j a , amit atyja parancsol. Azonban tovább menve kezével legyint gs ismét neki adja magát az örömöknek. Mint ítélkeztek ti, jellemszilárd bírák? Ki Sértette ezek közül az Atya fülét és ki sértette a lelkét? Ki a j o b b fiu? Azê, aki látszatra mindent megígér, később azonban legyint egyet és nem teljesiti a parancsokat, vagy az-e, aki szóval bár ellen mond, j ó tetteivel azonban jelzi saját akaratát? Bizony mondom nektek, kedvesebb az U r előtt az, aki a bűnöst megfélemlíti s visszarettenti, ha pedig elesik, szót emel érte, mint az, aki meg nem tudja szánni, habár nagyobb büntetést érdemelne ő maga, mint az elitélt! Óh Perusim, Perusim! Az Ég Ura mindent lát és mindenre vissza emlékszik, minden báránykára, mely mezőin legel, minden virágra, hogy el ne hervadjon s gondol minden fűszálra, hogy el ne hervadjon s minden emberi lélekre is hogy meg ne íjhaljon! Jessze szemei könnyel teltek meg. Ugy tetszett neki, mintha az ifjú rabbi egyenesen ő hozzá szólott volna. Az aggastyán mindkét kezével eltakarta arcát s köny-

nyei sűrűn patakzottak ujjai között. A mellette állók könyökeikkel lökdöstek és suttogtak körülötte. Jessze megilletődöttsége oly hatást tett, hogy a jelenlévők nagy többsége igen nagy tisztelettel tekintett az ifjú mesterre. i Az agggastyán háta mögött álló papok és írástudók azonban s a főtanács tagjai olyan zajt csaptak, hogy a beszélőnek egy szavát sem lehetett érteni. iMost Jessze fölállott, f e l é j ö k fordította könnyázott arcát, remegő kezét háromszor is fölemelte a f e j e fölé és nyugalmat intett. Egy pillanatra használt is. Csönd támadt, mire a beszélő leengedte hangját s az irást kezdte magyarázni. Ilyenféle szavakat mondott: — Halottátok, hogy mondatott: szeresd felebarátodat, de gyűlöld ellenségedet. Tegyetek különbséget a rokon és szülő, a szülő és testvér, a testvér és idegen, idegen és ellenség között. Jessze most gyorsabban kezdett pislogatni- Könnyei fölszikkadtak. Kissé előrehajolt, ugy figyelt. Az ifjú rabbi pedig igy folytatta: — Hallottátok hogy mondatott: Szemet szemért, fogat fogért, kezet kézért, égetést égetésért, verést verésért, lelket lélekért. És büntetés alá esik nemcsak az ember, aki üt, hanem a marha is, mely dühében öklelőzík. De ha szél ellen szél támad, nem a vihar lesz-e nagyobb általa? És ha kemény f e j ű ember támad egy másik hasonló ellen, v á j j o n lehet-e ebből társadalmi béke és törvénytisztelet. \ Mondva van: fogat fogért! Én .azonban azt mondom nektek: Bocsássátok meg tétlenségeitek vétkeit, szeressétek azokat is, akik gyötörnek, tegyetek j ó t gyűlölőitekkel is, ha valaki fogaival belétek harap, viszonozzátok barátságos kézszorítással... Jessze fölugrott a székről, szemeit dörzsölte s ugy nézett a fiatal rabbi felé, kit most egyszerre egészen másnak látott, mint azelőtt. Nem annak, aki fenyegette s megfélemlítette a bűnösöket: nem annak, aki az emberi gyöngeségek ellen harcol, hanem egyszerűen csak egy tanítónak, ki megváltoztatta a szentírás szövegét, aki javitani a k a r j a a tórát, aki javítani a k a r j a Mózest s megtámadta az egyetlen szellemi kincstárt s kötelező alapot, a szentírást. Nem tudta még biztosan, nem az ő öreg fülei csalták-e meg, vagy nem egyszerű tévedése-e ez a beszélőnek. A zaj és fenyegetések azonban, melyek előbb az ő intésére elhallgattak, fölujult. A . zúgás,

70 mint 3 mennydörgés, egyre erősbödött s a vihar kitörése csak pillanatok kérdése volt. De ez mintha még inkább ösztönözte volna a jövevényt, • mert erősebb hangon kezdett beszélni s hangjában nem csak hév, hanem fenyegetés is volt. És nyomban igy folytatta: — Azt j n o n d t á k nektek: Fogat fogért! Azt mondták nektek: Szemért szemet a d j ! Én pedig azt mondom nektek: Ne kívánd bosszúból felebarátod szemét, sőt ha saj á t szemed megbotránkozhatna, vájd ki aztÉs ha kezed rosszra visz, inkább vágd le, semhogy igazságtalanságodban egészen elvessz. Fogat fogért!... V á j j o n a teremtő U r Isten arra alkotott-e, hogy egymást megsebesitsétek, vagy megöljétek?... És ha már egy gyilkosság megtörtént, nem elég baj az már magában is?... — Hazudsz, hazudsz, harmadszor is hazudsz! — kiáltott föl Jessze s öklével fenyegette a fiatal rabbit. óriási kavarodás támadt, miközben Jeszsze elájult, hogy hordágyon kellett hazavinni. Mikor szemeit felnyitotta s valamennyire magához tért, a tetőre vitette magát s mohón szivta magába a friss levegőt, mely a hegyek felől áradt- Fuldoklást érzett, mely azonban mihamar alábbhagyott. A galambsereg mindjárt észrevette, körülröpködték, köréje telepedtek s a tenyereit lesték. Jessze mosolyogni próbált, de csupán csak szája húzódott keserűen félre- Búzát hozatott. Mikor elhozták, gondokba merülten szórta azt a galambok közé- E r e j e visszatért. De visszatért a haragja is- Közben a galambok karjára telepedtek s ő reszkető kézzel cirógatta azokat s csókolgatta fejecskéjüket. Ekkor néhány tudós és pap jött a tetőzetre, hogy egészsége felől tudakozódjanak. Rögtön tanácskozni is kezdtek az ifjú rabbi elfogatásáról is s Jesszéhez fordultak kérdésükk e l : mint is vélekedik a dologról? Jessze megcsókolta egy fehér g a l a m b f e j é t és szárnyait s visszafojtott hangon suttogta: — "Fogat fogért, fogat fogért! Hát e tudósok és papok még tanácskozn a k ? Hát ezek a támadások és káromló beszédek nem méltók-e a halálbüntetésre? És Jesszéhez fordulnak tanácsért? Jessze még buzgóbban cirógatta galambocskáit, melyek ujjai alatt lebegtetni kezdték szárnyaikat és kiszabadulni igyekeztek. Az aggastyán u j j a i görcsösen rángatózni kezdtek- A galambok között is kavarodás

támadt- Jessze borzalmasan félrehúzta a száját s halkan, de szinte sivitó hangon felelt a kérdezőknek: — Fogat fogért! Most hirtelen fölordított, hátrahanyatlott s szemei szélesre nyíltak. Arca elvörösödött. Kapkodni kezdett a levegő után. A többiek nagy ijedelemmel sereglettek köréje. Arca elkékült, kezével valamit intett. Egy pap odahajolt a szájához s Jessze elhaló lehelettel suttogta: — Fogd el... Az írás--. Fogat fogért! És a csodálatosan jószivü embernek ezek voltak az utolsó szavai.

A legfejlettebb népművelés. Kínában három holdon egy nagy család megél. Ázsia közepén terül el a Föld legnagyobb országa, Kína. Ebben az egyetlen országban lakik az emberiségnek csaknem a negyed része, 600 millió lélek, körülbelül ugyanannyi, mint amennyi lakosa Európának vanEz az óriási méretű birodalom azok közé az ázsiai országok közé tartozik, amelyekben legelőször indult meg az emberi művelődés. India, Kina. Mezopotámia, Perzsia a műveltség rendkívül magas fokára jutottak már Krisztus születése előtt. A római viágbirodallom, amely Krisztus születése idején bontakozott ki a maga t e l j e s nagyságában, már csak utolsó, a legfiatalabb volt az ókori nagy és müveit népek államai közöttAz emberi művelődés a földgömbön keletről egyre nyugati irányban halad- A római világbirodalom bukása után a nyugateurópai népek járnak az emberi művelődés élén egészen a legújabb korig, napjainkig. Azok a népek azonban, amelyek egykor az emberiség élén haladtak, nem mindig estek vissza a műveletlenségbe, hanem gyakran megálltak azon a "fokon, amelyre eljutottak, amely legjobban megfelelt vérmérsékletüknek, faji tulajdonságaiknak'. — További életükben azután legföljebb enníek a kiépítésén, fejlesztésén munkálkodtak. H a "Kína műveltségi viszonyai lényegesen különböznek is a nyugateurópai viszonyoktól, nem lehet az állítani, hogy Kina elmaradott ország. A kínai nép műveltsége legalább is hatezer éves múltra tekint vissza. S ha a természettudományok ápolásában és az ezzel szorosan kapcsolatos

71 műszaki alkotások terén el is maradtak, sok tekintetben messze fölülmúlják a Üatal Európát. Egyes előszeretettel űzött iparágon kivül a föld megművelésében is messze túlszárnyalják a kinaiak a nyugati népeket. A kinaiak már legalább 2000 év óta a talaj megművelésének olyan módját alkalmazzák, amely bámulatra ragadja mindazokat a nemzetgazdászokat, akik azzal megismerkedtek. Liebing, a hires német nemzetgazdász azt állítja, hogy a német földmüvelés a kínaiakéhoz viszonyítva ép olyan kezdetleges, mint a gyermek tevésevevése a felnőtt, tapasztalt férfi céltudatos cselekvéseihez képest. A kinaiak évezredes tapasztalataik alatt, amelyhez törhetetlen szívósság és j ó adag szinte öntudatlan rátermettség járult, fölfedezték a földmüvelésben a bölcsek kövét. A földet olyan eredményesen tudják megmunkálni, hogy alig három holdnyi terület el tud tartani egy nagyszámú családot. A kínaiaknak ez a többtermelő eljárása lényegében nagyon egyszerű. Abból áll, hogy az összes szálas növényeket kétszer ültetik el. Először palántának, aztán pedig akkor, amikor erőteljesebb fejlődésnek indulnak a fiatal palánták, kiássák azokat és átültetik más természetű talajba, de most már sokkal mélyebbre. Ezzel az egyszerű, de fáradságos eljárással azt érik el, hogy a gabonanemüek termése négyszer-ötször, s ő t néha nyolcszor nagyobb lesz, mint különben. Természetesen ennek a palántázc módszernek a kivitele, a palántaágyak berendezése és az átültetés mikéntje függ az éghajlattól és az egyes gabonanemüek természetétől és igy nagy jártasságot, hozzáértést kiván. Kinában azonban már 1145-ben jelent meg egy államköltségen kiadott könyv, amely képekben és a fülben könnyen megragadó versekben ismerteti az átültető, plántázó módszert és előnyeit. A talaj gondosabb megművelése, elporhanyitása és a bővebb trágyázás, ahogy Európában igyekeznek többtermelést elérni, végeredményben inkább árt, mint használ a gabonanemüeknek. Az ilyen eljárás azt eredményezte, hogy gabonát adó növényeink évszázadok alatt elkorcsosultak, finnyásakká, ellenállásra képtelenekké íettek. Valósággal belebetegedtek a nagy gondozásba. Gyökérrendszerük meggyöngült, visszafejlődött, mert a puha és bő-

ségesen trágyázott talajból könnyen megkapják mindazt, ami táplálkozásukhoz kjellA gyökérrendszer visszafejlődésének pedig az a következménye, hogy a föld fölött is kevesebb sarjat hajtanak. Bizonyítéka ennek az, hogy vadon termő gabonanövényeink gyökérzete sokkal erősebb, mélyebbre nyúló, mert néhezen szerzi meg a szegényes talajból az ásványi sókat és a bokrosodása is erősebb, jiagyon sokszor tízszerese az ápolt fajtákénak. Ezért van az, hogy a mélyszántás, a rögök porhanyóbbá tevése és a bő trágyázás által sem igen emelkedik a világ gabonatermése, nagyjában változatlan, sőt inkább csökkenő irányt mutat az, kivéve a kínaiakét. A kinaiak palántázó, átültető módszere, amelyre a tapasztalat yezette rá őket, a tudomány szempontjából is a leghelyesebb mód a többtermelésre. Az uj talajba mélyebbre átültetett gabonapalántának az első bütykei ugyanis a földbe kerülnek és azokból gyökerek sarjadzanak ki. A fiatal palánta gyökérzete az n ) talajban igy megerősödik s mivel itt a tápláló sókat más mennyiségben kapja, kutatnia kell utánuk, a gyökerek még jobban megizmosodnakAz erősen kifejlett gyökérzetü növény bokrosodása is erősebb s jóval nagyobb lesz az életereje a fagy és a szárazsággal szemben. Demtsinszky orosz földbirtokos, aki éveken át végzett kísérleteket ezzel a kínai módszerrel, azt állítja, hogy ez Európában is meghonosítható. Azt ajánlja, hogy 22—24 centiméter széles sávokra kell felosztani a gabonaföldet, amelyek között ugyanilyen széles barázdákat kell hagyni, hogy az átültetést majd bármikor végre lehessen hajtani. Igy a földnek a fele kihasználatlanul marad, de a termés mégis bőséges kárpótlást nyújt ezért az áldozatéitA gabonamagvakat már julius végén el lehet vetni az ágyakul szolgáló, jól trágyázott földsávokban, de nem nagyon mélyenA három-négy hét múlva kisarjadt vetést át lehet már ültetni. M o s t két és fél centiméterrel mélyebbre kerülnek a gyökerek, mint ahogy előbb voltak. Minden földsávba három sor palántát lehet ültetni, amelyek igy nyolc centiméter távolságban állnak egymástól. Az egyes palántasorokat is elegendő, rendesen 20 centiméteres távolság választja el egymástól, hogy jól fejlődhessenek.

72 A palánták erős meggyökerezése már ősszel történik, jól áttelelnek és tavasszal erőteljes fejlődésnek indulnak. A termés ötször-hatszor nagyobb lesz, mint a föld rendes megművelése mellett. Természetesen a talajnak a kinai mintára való megművelése csak a kisbirtokokon és ott j ö h e t számba, ahol elegendő olcsó a munkaerő. Igaz, hogy az ilyen könnyű munkát a gyerekek is végezhetik anélkül, hogy ez egészségüknek ártana. Kinában nincsenek nagybirtokok. — A legnaggyobb terület, amelyet valaki birtokolhat, 6 0 — 7 0 hold. így rendelték azt el az ősi kinai törvények. D e még igy sem elegendő az óriási ország földje a rettentő számú népességnek- A kinaiak többtermelő módszerének kifejlődésében nagy része van a szükségnek, a kényszerűségnek is. De még a kinai törpebirtokost is tönkreteszi két egymást követő rossz termés, amit a rendkívüli nagy szárazság vagy a sok eső okoz és ilyenkor tömegesen húzódnak a gyáripart üző, munkátadó városokba, ahol rettenetes módon összezsúfolva élnek apró, egészségtelen, piszkos kunyhóikban.

Kagylópénztől a pengőig. Nemesfémek az emberiség történetében. Régi «pengő» nevezettel uj ércpénz kerül forgalomba Magyarországon és ezzel a nemesércek használatának történetében is uj fejezet kezdődik. Ez a történet viszszanyuük első fejezeteivel az emberi művelődés őskorába és bármilyen messze nyomozzuk is eredetét, az arany és ezüst megbecsülésében minden időn át rábukkanunk. A javak széles birodalmában az aranyé és ezüstté volt a főszerep mindig, erről szólnak a régi mondák, ennek nyomát találjuk a költészetben és intézményekben. Sok nép őskori emlékeiben él az «aranykor» regéje, a görögök, az északi germánok, India lakói mondákban és hőskölteményekben szzólnak erről. Mindez arra vall, hogy az arany csaknem vallásos tisztelet tárgya lehetett egyik-másik helyen. Az aranyért és ezüstért való törekvés később sem szűnt meg, csupán u j alakot öltött. A középkorban, amikor a nemesérc termelése jóval csekélyebb volt és a népvándorlások idején sok nemesérc veszett el, még többet ástak el az ellenséges

támadástól rettegő emberek, a kutatók egész serege kísérelte meg az aranycsinálást- A hiányzó nemesérceket igy akarta pótolni az alchimisták serege- Az aranyat és ezüstöt ekkor nevezték el a fémek királyának és királynőjének, a nemesfémeknek minden betegséget gyógyító, életet meghosszabbító, örök ifjúságot adó erőt tulajdonítottak, mig végül a merész képzelet a bölcsek kövének keresésére indult, hogy ezzel a csodaszerrel változtassa az értéktelen fémet nemessé. A babonaszerü aranytisztelettel ú j r a talákozulnk az ú j k o r elején. M i k o r Kolumbus kikötött Amerikában, helyesebben: Haiti-szigetén, látva a lakosok aranygazdagságát, Izabella spanyol királynéhoz írott levelében azt hangoztatta, hogy aki a látott aranykincset megszerzi, tehet amit akar, a veszendő lelkeket , a paradicsomba viheti, a Szentföldet kiragadhatja a mohamedánok kezéből- Kolumbus felfedezése után támadtak a regék az amerikai aranyvárosokról és Európa hajósainak nagy vándorlása indult meg az óceánokon, hogy uj meg uj aranytelepeket keressenek^ T e l j e s lesz a kép, ha még a mult századbeli nagy aranylázra gondolunk, amikor Kaliforniában, Dél-Ausztráliában és Afrikában aranyat fedeztek fel. A mohó aranyvágy egész népvándorlási mozgalmaakt okozott, vidékek és kerületek népessége költözött el régi lakóhelyéről, hogy valóságos sivatagi területen telepedjék le és ott u j városokat teremtsen. Olyan hite volt mindenkinek az aranybőségben, hogy például Melbourne városában egy alkalommal az utca l<övezetét szedték fel az emberek, mert az a hir terjedt el, hogy arany van a földben. Az Amerikai Sacramento vidékén levő Columa-völgyről pedig széltében híresztelték, hogy minden maroknyi föld tele van aranyszemecskével. A nemes érceket a legrégibb időben minden bizonnyal testi ékitményül használták fel először, később került aztán sor az épületek feldíszítésére, a drága edények és háziszerek készítésére. A legjelentősebb' fokozat volt a nemesércek történetében, amikor fizetési eszközül, pénz gyanánt használták fel. Az áruk minden népnél csere utján kerültek forgalomba először. A házi edényeket vagy fegyvereket gyártó iparos készítményét becserélte a földmivelő gabonájával, vagy az állattenyésztő jószágával. M á r haladást jelentett az, amik o r kagylóhéjat vagy kerek bronz- és vas-

I

73 darabocskát használtak a csere megkönynyitésére fizetési eszközül. A kagyló, bronz, vagy vasdarab eredetileg disz volt, amit értéke szerint cseréltek fel más áruval. Azokon a helyeken, ahol az arany és ezüst hozzáférhető volt, a nemesérceket használták előbb diszül, később cseretárgyul, legvégül fizetési eszköz gyanánt. Nehéz volna megmondani, hogy a cserét megkönnyítő fizetési eszközből mikor változott az arany és ezüst meghatározott értékű pénzzé, aminek súlyát, alakját már megfelelően szabályozták. Némelyek szerint az első nép, amelyik érmek verésével foglalkozott, a babyloni volt. A kérdés eldöntetlen még, csupán annyi .bizonyos, hogy Babylonia adta a mértékrendszeren kivül a pénzrendszert is a perzsáknak, főniciabelieknek és később a görögöknek. A legrégibb történetíró, a görög Herodotos mégsem Babyloniát, hanem Lydiát mondja a pénzverés ősi földjének, ami Lydia közvetítő szerepére vall. Sok jele van annak, hogy Egyiptomban is lehetett ősi pénzverő- Görögországban, Krisztus születése előtt 800 évvel, Pheidon király veretett először ezüstpénzt, mig aranyérmek csak jóval később kerültek forgalomba. Róma csak két és fél századdal Kr- e. ismerkedett meg az ezüstpénzzel, rá egy félszázaddal pedig az aranyéremmel. A kereszténység első századaiban Rómában is, Konstantinápolyban is verték a nemesfémből való pénzt, amikor pedig a Nyugatrómai, a birodalom ura, a gót Odoaker lett, magának tartotta fenn a pénzverés jogát. Egyébként minden állam «uralkodója arra törekedet, hogy a pénz verése, forgalomba hozása és ellenőrzése felségjoga legyen. Könnyen érthető ez a törekvés, hiszen a nemesfémek felhasználása óta minden ország jóléte attól függött, milyen becsülete van . pénzének, mennyi az aranya és ezüstkészlete, nemzeti vagyonának alapja. Ezüstpénzt mindenütt hamarabb vertek, mint aranypérzt- Az ujabbkori államok közül aranypénzt Olaszország csak a tizenharmadik század vége felé veretett Velencében és Firenzében. Angliában III. Eduárd veretett aranypénzt először a tizennegyedik század közepe táján. Franciaországban pedig Szent Lajos idejében kezdődött az aranyérmek készítése. Nálunk a pénz használata terén az első fontos lépést Szent István király tette. Addig nem is tudunk kifejlett pénzrend-

szerről, csak következtethetünk rá, hogy a Keletrómai birodalomban használt bizánci pénz forgott nálunk is- Szent'István a Nagy Károly utódainál használt pénzrendszert fogadta el- Nagy Károly rendelte el, hpgy egy font tiszta ezüstből kétszáznegyven dinárt gyártsanak, egy dinár súlya ekkor másfél gramm volt. Apró, kezdetlegesen gyártott érmek voltak ezek, amiket pem is számoltak, hanem lemértek. Különösen ha ^nagyobb értékű vásárlásra került a sor, veretlenül is lemérték az ezüstöt, aranyat, minthogy ,a vert pénz kevés volt. — A vert érmet pénznek nevezték el már igen régen és hosszú ideig az ezüstdinár bonyolította le a forgalmat, mig Róbert Károly 1335 táján a firenzei arany mintájára gyártott magyar aranyforinttal helyettesi1 tette. Nemcsak nálunk, hanem egész Európában a firenzei aranygyártással kezdődött a forint-rendszer, ami évszázadokig tartott. Firenze városa körülbelül a mi régi huszkoronásunk nagyságában verette aranypénzét, amin liliomot véstek ki díszül. így lett neve «fiorino d'oro», liliomos arany. Az olaszok élénk kereskedelme a liliomos aranyat csakhamar elterjesztette egész Középeurópában és az uj pénz csakhamar hozzánk is eljutott. Róbert Károly aztán Körmöcbányán a firenzei pénz mintájára aranyérmeket gyártott, amik állandóság dolgában századokkal túlélték az eredeti mintát. A «körmöci arany», amit egészen a világháború végéig, a felvidéki Körmöcbánya elvesztéséig vertek, századokon át csaknem változatlanul olyan értékű pénz volt, mint Róbert Károly idejében- Míg az ezüstpénz folytonos .változása, gyors kopása és nagymértékű hamisítása értékét leszállította, az aranypénz — különösen a körmöci arany — értékét végig egyenletesen tarottta meg és igy alapjává lehetett a pénzrendszernek. Ami az uj pengő elnevezést illeti, hajdan minden nemesfémből készült pénzt pengőnek neveztek hangja után. Ez a pengőhang a pénz jóságát, 'arany- és ezüsttartalmának kellő mennyiségét jelezte- Volt azonban külön pengőforintuiik is ezüstből, egészen 1858-ig.

r "'*••••

74

A

D

O

Pázmány Péter és a kolduló barátok. A magyar lángelmék egyik legkiválóbbika volt Pázmány Péter, Esztergom érseke. Egy izben két kolduló barát jelent meg udvarában alamizsnát kérendő. Az érsek más dolgokkal igen el volt foglalva, így csak az e-teli órákban tudta a barátokat fogadni. Midőn ezek megjelentek előtte az érsek asztalon égő két gyergyából az egyiket eloltotta. Ez a takarékosság arra indokolta a barátokat, hogy kérelmüket elő sem terjesztették, hanem kézcsók után indulni akartak Miért sietnek? Kérdi tőlük az érsek. Az egyik barát erre nyíltan megvallotta, hogy a tapasztalt nagy takarékosság mellett nem tartják érdemesnek az időt tovább is itt vesztegetni, mert sokra ugy sem számithatnak. Tévedtek fiaim, — mondá a nagy ember — ha ilyen csekélységre is nem ügyelnék, ugy nem volnék abban a helyzetben, hogy kötelességemet teljesitsem, ami nekem legnagyobb örömömre szolgál. És a barátokat nagy ajándékokkal bocsátotta el.

Káldi György náthás katholikusai. A reformáció idején a jezsuita rendben vitézkedő tudós Káldi György harag jának igazi árját azokra a kék kulacsos emberekre öntötte ki, akik nem merték nyíltan megvallani, hogy katholikusok-e még, vagy már kálvinisták Ezeket a tétovázózakat nevezte ő náthás katholikusoknak. Egy kis mese keretében szokta ostorozni a tétovázó lelkeket, mely szerint egykor az oroszlán, az állatok királya elvénült, és elbetegesedett Már nem volt jártányi ereje sem, hogy élelmét megszerezze, azért a kisebb állatokhoz tartozó alattvalóit berendelte magához és addig kötekedett velük, mig alkalmat nem talált arra, hogy őket felfalhassa.

M

Á

K

.

Egyszer beidézte magához a szamarat és azt kérdi tőle, hogy milyennek találja királyi palotájának levegőjét. A szamár beleszagol a levegőbe, de miután ott régen nem takarítottak, nagy ártatlanul azt feleleli, hogy bizony uram itt igen rossz szagú a levegő. Igen, — mondja erre az oroszlán — te ilyen gorombán mered a királyodat sértegetni ? Ezért meglakolsz. Levágta a szamarat és megette. Nemsokára a macskát hivatja a király és neki is feladja a kérdést: Milyennek találod királyi lakásom levegőjét? A macska okult a szamár példáján, azért megszagolja ő is a levegőt é j igen barátságos pofával hizelkedve kezdi mondanivalóját, hogy ennél kitűnőbb, illatosabb levegő a világon sincsen. Te akasztófa hizelgő, — mordult rá az oroszlán — ilyen vakmerően mersz te velem csúfolkodni. Ezért meglakolsz. Megette a macskát is. Ezután a rókát hivatja magához. Feladja most is a kérdést, hogy milyennek találja palotája levegőjét. A róka okult az előtte póruljártak esetén. Beleszagol tehát ő is a levegőbe, majd ravasz pofával király elé áll és azt mondja : Uram I Életem, halálom kezedben van, de engedj meg nekem, mert nem tudom megmondani, milyen a levegője palotádnak, miután szörnyűségesen náthás vagyok. Sajnos, a róka természetű náthás katholikusok máig sem haltak ki. Vannak, akik csak annnyiban katholikusok, hogy valamelyik egyháznak anyakönyvébe be vannak matrikulálva, cselekedeteikben azonban pogányok.

Laguna érsek. Az ötvenes években első Ferenc József magyar király Magyarországot beutazta. Midőn Nagyváradra érkezett, népes erdélyi küldöttség jelent meg előtte. A küldöttség tagjai között ott volt egész erdély polgári és egyházi előkelősége. Midőn a magyar főúr által elmondott német nyelvű dikció után megkezdődtek a

75 bemutatások, az urak részint német, részint francia nyelven beszéltek a királlyal. Csak Laguna gör. kel. érsek vallotta meg töredelmesen a királynak, hogy ő bizony magyarul beszél, mert sem németül, sem franciául nem ért. A ceremónia végeztével azt mondja egy magyarországi főúr br. Jósika Sámuelnek : Furcsa emberek vagytok ti erdélyiek. Őfelsége azt jegyezte meg rólatok, hogy nem beszéltek magyarul és közöttetek csak egyetlen ember tud és beszél jól magyarul az az egy is oláh.

Ki az ördög beszél itt németül. Az 1741-iki pozsonyi országgyűlésen gróf Erdődy Gábor egri püspök németül szólott hozzá a tárgyhoz. Elfogta erre az indulat Acsády Ádám veszprémi püspököt és magyarul igy kezdte beszédét: Ki az ördög beszél iti németül. A magyar országgyűlésen végül majd franciául is fognak beszélni és huszonöiév múlva minden hazafi tiszteletére méltó magyar nyelv semmi gyülekezetben nem fog hallatszani Van egy másik áldozata is ennek az anekdotának. Ez a dolog 1826-ban történt Stuart Mária jótékonycélu előadásán, melyet a magyar színészek rendeztek a német színházban. Jelen volt az előadáson József nádor is. Valamelyik színházlátogató kedves kutyáját is elvitte magával. Természetes hogy a hosszú előadás alatt a kutya nem bírt egy helyen maradni, hanem ott lézengett a földszinti közönség lábai között. Javában tartolt az előadás, midőn olyan erősen rálépett a farkára az alkalmatlankodó kutyának valaki, hogy az kínjában tele torokkal hozzákezdett üvölteni. Erre feláll a helyéről Bod Pál jurátus és harsány hangon kérdezi: Ki beszél itt németül ?

el kell távolítani a kaszárnyából, hogy az ezredek annál nagyobb parádéval rukkolhassanak. Az eféle parancsteljesiiésében igen leleményes a katonai ész, kitalálták tehát, hogy a selejtes anyagot elküldték gyónni. Mái esedékes a hadtest parancnok megérkezése, a katonák feszes glédában állanak az udvaron, midőn egy kapitánynak szemében tűnik, hogy az egyik újoncnak szerfölött bő a huszárnadrágja. Mérgesen ráordit: ha ilyen bő a nadrágod takarodj te is gyónni A huszár elmegy a többi után s mikor rákerül a sor, ő is oda térdepel a gyóntató szék elébe, azonban a papnak kérdéseiie semmi okos feleletet nem tud adni. A pap erre haragosan kérdezi a fiútól: Hát nem jártál iskolába? De igenis jártam két héten. Noha jártál, akkor csak tudnod kell, mit felelj a gyóntató atyád kérdésére. Kérem alázattal a tisztelendő urat, azt én nem tudhatom, mert nálunk kálvinisták nál nem tanítják az ilyen dolgot. Erre a páter dühbe jön és haraggal förmed a fiúra: Hát ha református vagy miért jöttél ide? Csak azért, feleli a huszár, mert bő a nadrágom.

Kenyér irigység. Székely kerületben látogatja papjait az esperes. Egyik papját sántikálva találja, részvéttel kérdi tőle, hogy mi lelte a lábát. Hja 1 Uram ez bizony a kenyér irigység szomorú eredménye. Nem értem, — válaszolja az esperes. Pedig könnyű érteni. A lovam megérezte rajtam a kepéből sült zabkenyeret, igy irigységből hatalmasan megrúgott

Nehéz kérdés.

A kaszárnyában. A 32 tornyú Maylandban még magyar fiuk ették a császár kenyerét, midőn egyszer gróf Gyulay hadtestparancsok nagy katonai szemlét rendelt el. Volt sürgés-forgás a kaszárnyában. Parancs érkezett a századokhoz, hogy a kisnövésü, rendetlen, rossz ruháju katonákat

kéjét.

Móricka szorgalmasan tanulja

a

lec-

Te tata, — fordul az apjához — mondjál meg nekem, mi az a kolibri. Hagyjál te nekem békét azzal a kolibrival. Móricka tovább tanulgat, de nem sokáig.

76 Tata kérlek! Csakugyan mondjál már nékem, mi az a kolibri ? Hogy mi az a kolibri, hát egy izé ni, egy bolondos hal. Na az nem lehet, okoskodik Móricka, mert a tanitó ur aztat mondta, hogy a kolibri ágról-ágra száll. Na látod te szamár, ez az, ami tüle bolondság.

Negyvenéves hajadon az ördögnek sem kell. A XVIII. század közepe táján Tokaj szépei abban a hirbe keveredtek, hogy éjszakánként a Kopaszhegyre járnak és ott az ördögökkel cimboráskodnak. Zemplén vármegye el is rendelte ellenük a boszorkánypert. A kihallgatások folyamán egy gyanúba vett 4 0 éves hajadon azzal védekezett, hogy

ő már csak azért is ártatlan, mert ilyen tiszteskoru személy nem kell az ördögnek se. Védekezése alapján föl is mentették a vármegye urai a vád és következményei alól

Zavarban. . Először lépett a szószékbe a fiatal papjelölt s mi több, a saját szülőfalujában. Lázba hozta, hogy a jámbor hivek még a szájukkal is nézik. Hiszen igaz, hogy szép fiu, de még sem uj kapu. Szerencsésen feljutott a maga lábán a szószékbe... Ha már ott van, nem is tér vissza, hanem rákezdi... Összeteszi kezeit és egész komolysággal emigyen kéri a segítséget az egekből: Uram segíts, ha Istent ismersz 1

Csonkamagyarország görögkatholikusok lakta vidékein tartani szokolt országos vásárok jegyzéke. Használt rövidítések : á v . = á l l a t v é s á r ; kv.=kirakóvásér ; e . = e l ő t t ; u . = u t á n ; m e g e . = m e g e l ő z ő ; köv.=követő ; m f o g l . = m a g á b e n foglaló ; v . = v a g y ; v m . = v á r m e g y e ; ó-n. sz.==ónaptár szerint.

A b a u j s z á n t ó (Abauj Tornám.) nagycsüt, e. ázerdan, jul. 13., okt. 4. és dec, 6. Apátfalva (Csanádra.) ápr. 4., jul. 26., szept. 8. es nov. 25. u. szomb. áv., vasáru. kv. Apc (Hevesm.) márc. 19 én, aug. 1 -ét és okt. 15 ét mege. hétfőn. Aszaló (\b.-Tornam.) márc. 28., jun. 22., dec. 31. B a l k á n y (Szabolcsm.) ápr. 1., nov. 1 -ét és dec. 25. napját mege. és aug. 20-át míogl. kedden kv. és áv. B a l m a z ú j v á r o s (Hajdúm.) febr. 2., mái. 25., aug. 14., nov. 19., napjait mfogl. szerdán áv. és kv. B á n r é v e (Gömör K.-Hontm.) márc. 18. és szept. 6. B a t t o n y a (Csanádra.) Judica v. feketevas. e., jun. 29. u. nov. 5-ike e. pénteki napokat mege. szombati napon áv. vasárnap kv. B é k é s (Békésm.) márc. 24., jun. 20., szept 29., ha nem vas. esnek, miadig a mege. vas. Ezt megelőző 2 napon áv. B é k é s c s a b a (Békésm.) márc. 1., jul. 1., okt. 26„ dec. 1., mindig 4 napon keresztül. Pénteken a szarvasmarha-, juh- és sertésv., szombaton a lóv., vas. és hétfőn a kv.

Ha a kitűzött határnapok nem vasárnapra esnek, a kv. mege. vas. kezdődik. Évenkint ápr. hó 24. luxuslóvásár. B é l a p á t f a l v a (Borsodra.) márc. 19., máj. 29., auá. 14.. nov. 30. B e r c e l (Szabolcsm.) l á s d T i s z a b e r c e l . B e r e n c (S/aHolcsm.) i. R é t k ö z b e r e n c s . B e r e t t y ó ú j f a l u (Biharm.) apr 24., aug. 15., okt. 9. napjait mege. hét és febr. havának első szerda és csüt. napjain szerdán, a juh- és sertésv., csüt. a ló- és szarvasmarha vásár mindkét napon kv. B i h a r k e r e s z t e s (Biharnü máj. 29-ét és szept. 12-ét m f ogl. hét szerdai napján. B i h a r n a g y b a j o m (B harm.) marc. 4., jun. 4., szept. 27. B o d r o g k e r e s z t u r (Zemplénm.) febr. 24-ét, aug. 24. és nov. 24 ét mfogl. héten csüt. és pünk, u. csüt B o l d o g k ő v á r a l j a (Ab.-Tornám.) febr. 16., mái. 26. aug. 11., nov. 11. B u d a p e s t márc. 2. vas., máj. u. vas., aug. 3. vas., nov. 1. vas. kezdődik s két hétig, azaz a 2 szombatjáig tart, a marhaés lóv. a második vas. és hétfőn tartatnak. A kv. 1. napját mege. szerdai naptól a kv. kedd napjáig bőrirhav. A két kül. lóv. közül az ápr. 24-ét mfogl. hét. vas. e. vas., hét-

77 főn és kedden; a 2. okt. 1. víS., hétfőj. és keddi, tartatik. A kv. tartama alatt borv, Az orsz. magyar gazd. egy. a Tattersalban tavasszal két luxuslóv. és egy teny.-állatv., ősszel egy luxuslőv. és egy hizottállatv., azonkiv. márc. hó 21., 22„ 23., még egy luxuslóv, tart. B ü d s z e n t m i h á l y (Szabolcsm.) jan. sz. Pál napjat nfogl. üetfön, ápr. 23. mfogl. kedden ju). Marg t és okt. 18-át mfogl. hétfőn kv. és áv. C s a n á d p a l o t a (Csanádm.) jun. 11-ét mege és okt. 23 át köv. szombati napon. C s e g e (Hajdúm.) ápr. 12., jul. 1-ét, szept. 20-at és nov. 15. e. hétf. napokon kv. és av. C s e n g e r (Szatmárm.) A dec. kivételével mindm hó 3-ik pént. napj., ha ünnepre esik, akkor előző pénteken. A dec. v. kra. e. pénteken tartatik meg. C s o n g r á d (Csongrád®.) márc. 1., máj. 1„ aug, 25. es dec. 10 ét mege. vas. kv., mege. nap áv. Ha vas. esnek, a vásár e nap tartatik. D e r e c s k e (Biharm.) jan. 15., ápr. 24., aug. 15. és okt. 25-ét mege, hétfői napok e. pént. D o m b r á d (Szabolcsm.) jan. 15., ápr. 28., jul. 8. és okt. 8-át míogl. het. hétfőn. E d e l é n y (Borsodm.) jan. 15., ápr. 15., jul. 15., oki. 15., napj. mege. csüt., ha üt?nepn. mege. kedden. E g e r (Hevesm.) vizk. u. hétfőn, Pongrác nap hetében hétfőn, sarlósboldogassz. u. hétfőn, szept. 2 8 . és 29. marhav., 29. és 30. kv. E g y e k (Hajdúm.) jan, 20-át, ápr, 25 ét aug. 20-at s okt. 20 át mege. hétfőn. E n c s (Bbauj-Toruam.) jan., márc., máj., jul., szept. és nov. hónapok első csüt. napján ha ünnep, következő csüt. E r d ő t e l e k (Hevesm.) ápr. 1—2., okt. 15—16. G e l e j (Borsodm.) ápr. 24., nov , 19-ét mfegl. kedden. G y ö n g y ö s (Hevesm.) febr. 2—3., máj. 25-26., 24—25., nov. 19—20. Ha e hatarn. elseje nem esik vasárnapra, ugy mege. vas. és hétfőn, márc. 25. mege. hétf. tenyészáv. G y u l a (Békésm.) Pál ford. mege. héten szerdatol hétfó délig, tov. „Exaudi" vasárnapot, jul. 22-ét és szept, 8-át mege. hetekben szerdatói hétfő délig. H a j d ú b ö s z ö r m é n y (Hajdúm.) febr. 3., ápr. 1., jun. 26., aug. 25. és dov. 19. napot mfogl. hétfőn. Ha ünn„ a köv. hétfőn.

H a j d u d o r o g (Hajdúm.) febr. 8., u. 29. és uov. 11 et mfogl. csütörtökön kv. és áv. H a j d u h a d h á z (Hajdúm.) márc. 12., jul. 6-át, szept. 21-ét mfogl. csütörtökön kv. és áv. H a j d ú n á n á s (Hajdúm.) márc. 19., jul. 16., szept. 14., dec. 4. naposat mfogl. szerdán kv. és áv. H a j d ú s z o b o s z l ó (Hajdúm.) Virágvas. és áldozocsüt. m'ogl. héten hétfőn, jul. első hétfőjén. Demeter nap hetében hétfőn. H a j d u v á m o s p é r c s (Hajdúm.) jan. K á roly, május Zsigmond, aug. Lajos, nov. Katalin napját mfogl. hetében hétfőn. H e v e s (Hevesm.) jan. 25., ápr. 18., ju'. 18., okt. 24., m'fogl. vas. és hétfő napján. H o s s z u h e t é n y (Baranyam.) máj. 4. Sz. Kereszt napja. K a b a (Hajdúm.) febr. 14-ét, jun. 21-ét. szeptember 8-át és nov. 5-ét mfogl. szerdán kv, és áv. .• K é t e g y h á z a (Bekésm.) ápr., aug. és dec. hónapon ejsejét köv. hétfőn. K i s v á r d a (Szabolcsm.) márc. 17., május 23., jun. 16., szept. 1. és nov. 1-ét mfogl. hétf. és kar. e. hétf. L é n á r d d a r ó c (Borsodm.) jud. 1„ november 6. M á d (Zemplén m.) febr. 15., május 30., oki. 6., dec. kv. M a k l á r (Hevesm.) jan. 19., jun. 14., okt. 14. M á n d o k (Szabolcsm.) Judica vas. köv. hétf., Peter e s Pál napját m f o g l . hét hétf., Advent első v a s . k ö v . hétf. Ha ünnepn., a k k o r a köv. napon.

M á r i a p ó c s (Szabolcsm.) febr. 6., május 3., autr. 21., Márii n„ dec. 8. köv, hétfőn. M á t é s z a l k a (Szatmárm.) jan. 25. és márc. 1 9 , apr. 24., szept. 29. mfogl. hétf , Mária Magdo;na és Erzsébet napot mfogl. hét hétfőjén. Megyaszó

(Zemplénm.) jan. 15., május

10., sz>-pt. 29. M e z ő c s á t (Borsodm.) márc. 4., jun. 6., okt. 10., dec. 30 mege. napon áv. M e z ő k e r e s z t e s (Borsodm.) ápr., aug. első vas. es hétf., szept. 19., dec, 22. mege. vas. és hétf., az első napon az áv,, második nap kv Mezőkövesd jun, 2 7 . , a u g . 2 0 . , mege. vas. áv.

(Borsodm.)

márc.

19.,

okt. 4 . m e g e . hétfőn. A

M i s k o l c Julianna, Orbán, Sámuel, Lukács es Lázár napokat mfogl. hetekben hétfőn, mege. a köv. 3 — 3 nap áv.

78 N á d u d v a r (Hajdúm.) jan., ápr. és aug. első hétfőjén, okt. 25-ét mfogl. héten hétfőn. Ha újévre v. ünnepnapra esnék, a köv. napon. N a g y b a j o m (Biharm.) lásd Biharnagybajom. N a g y e c s e d (Szatmárro.) ftbr., aug., okt. és dec. hónapok első keddjén. N a g y l é t a (Biharra.) jan. 10., ápr. 19. és okt. 2 án mfogl. héten csat. N y i r b a k t a (Szabolcsin.) jan. 27., ápr. 15., jul. 5., aug. 21 és nov. 6. napját mfogl. hétfőn áv. és kv. N y í r b á t o r (Szabolcsm.) márc. 12., jun. 24., oki. 4 , dec. 6. hetében szerdán. N y í r e g y h á z a (Szabolcsra.) Tamás napján (raarc. 7.) mfogl. hétfőn és kedden, Pünk. napját mege. hét hétfőn és kedden és kisasszonyn. és Luca napját mfogl. hétfőn és ke den kv. és áV., Med. napj mfogl. hétfőn lóvásár. N y i r l u g o s (Szabolcsm.) mái. 1. és jul. 31-ét mtogi. szerdán kv. és áv. N y i r m a d a (Szabolcsm.) Virágvas. u. szerdán, Áid. csüt. mfog'. jul. Anna napját, Kisassz. és András napját mfogl. szerd. kv. O l a s z l i s z k a (Zemplénm.) márc. 19-ét, jun. 24 ét, szept. 29-ét, nov. 30-át mfogl. szerda, ha ünnep, a mege. szerdán. Ó n o d (Borsodm.) jan. 2., márc - 19., máj. 10., jul. 3., okt. 4. P á s z t ó (Hevesm.) Vlrágv. u. köv., jun. 29., aug. 10-ét és dec. 24-ét mege. hétfőn és kedden. P é t e r v á s á r a (Hevesm.) jan. 2 ik napja, ha ez péntekre v. szombatra esik, utána való hétfőn és kedden. Pongrác hetében szerdán és csüt., szegt. Cipriánus napján, ha ez pént., szomb. előtti szerd. és csüt. P o í g á r (Szabolcsm.) jan. 4., márc. 15., jun. 14., szept. 20., mfogl. szerdán a köv. napon. P ü s p ö k l a d á n y (Hajdúm.) márc. 19., jul. 13., szept. 29., nov. 11. hetében csüt. és szept. 29. e. csüt. kv. és áv. R a k a m a z (Szabolcsm.) ápr. 25., aug. második és nov. második hetében hétfőn. Ha ünnep, a köv. napon. R é t k ö z b e r e n c s (Szabolcsm) jul. 2,. dec. 18. S a j ó s z e n t p é t e r (Borsodm.) márc. 12., ápr. 24., jun. 29., szept. 2 9 . és dec. 6 át mfogl hétfőn és mege 1 vasárnapon. Ha ünnep, a köv. hétfőn és vasárnapon. Sajóvárkony első héttőjén.

(Borsodm.)

ápr. s okt.

S a r k a d (Biharm.) ápr. 4., jun. 8., okt. 28. és dec. 21. napját mege. szombat és vasárnapon. S á r o s p a t a k (Zemplénm ) márc., május, aug. és okt. hónapok első, dec. hónap második szerdáján. Ha ünn., a köv. szerdán. S z a r v a s (Békésm.) február 24., junius 24., okiőber 19., s dec. 21. mege. pénteken marhavásár, szombaton lóvásár, vasárnap és hé'főn kv, az áv„ a megelőző szombaton. S z e g e d február 17., Szent Donát napját mfogl. héten, május 5., julius 31., október 10., november 30., mfogl. hetekben vasárnaptól vasárnapig, magelőző pénteken és szombaton sertésvásár. S z e g h a l o m (Békésm.) február 10., május 20., jutius 20. és szeptember 20. u. hétfőn és kedden. S z e g v á r (Csongrádra.) március 10., május 19., augusztus 19. és november 19. napokat mege. szombat, vasárnap és hétfőn, első nftpon áv., a következő két n-p kv. S z e m l a k (Aradra.) Judica vasárnap e, két héttel es ó. a. sz. Péter ét Pál e. két héttel vasárnapon és hétfőn, október 3. vasárnapján és hétfőn, vasárnap délelőtt áv. délután és hétfőn kv. S z e n d r ő (Borsodm.) január 22., március 25., augusztus 1. és október 4-ét megelőző hétfőn. S z e n t m i h á l y (Szabolcsm.) lásd B ü d szentmihály. S z e r e n c s (Zemplénm.) jan. 16., ápr. 25., aug. 1 6 , nov. 2. S z i k s z ó (Ab.-Tornam.) febr. 6., máj. 1., jul. 22., szept. 8., nov. 11 -ét mfogl. vas. és hétfő. S z i n (Ab.-Tornam.) márc., máj., szept. és nov. más. pént. napj. Ün. esetén a követk. péeteken. T á l l y a (Zemplénm.) jan. 2., ápr. 4., juo. 7., szept. Kántor el., dec. Kéntor e. hétfőn áv., köv. napon kv. T a r c a l (Zemplénm.) febr. 3., márc. 10., máj. 5., aug. 11., szept. 29. és nov. 17. u. köv. hétf. Ha ünn., a mege. hétf. Tiszabercel (Szabolcsm.) febr. 16., jun. 2., aug. 24. okt. 15. T i s z a d o b (Szabolcsm.) jan. 15., ápr, 17-ét a u í . 7-et és okt. 4-ét mege. hétfőn. T i s z a f ü r e d (Hevesm.) jan. 4., ápr. 15., aug. 4., okt. 3. mfogl. csüt. és pént. kv. febr., márc., máj., jun., jul., szept., nov. és dec. első csütörtök áv. T i s z a l ö k (Szabolcsm.) febr, 14., máj. 15., aug. 21., szept. 25., nov., 27. mfogl. hét csüt. Ha ünn., akkor szerd. kv. és áv.

79 T i s z a l u c (Zemplénm.) jan. 5., ápr. 15., jul. 10.. nov. 5. T i s z a n á n a (Hevesm.) febr. 24., máj. 1., aug. 4. és okt. 15. Ha nem vas., akkor a mege. vas. T i s z a ő r s (Hevesm.) dec., máj., első hétfő. T i s z a p o l g á r (Szabolcsai.) 1. P o l g á r . T i s z a t a r j á n (Borsodm.) ápr. 5., jul. 30., szeptember 10., nov. 30., mege. héttőn. Ha ünn., a köv. nap. mege. nap áv. T o k a j (Zemplénm.) márc. 24., jun. 23., jul. 22.. szcpt. 22., okt. 27., dec. 22-ét mfogl. hétf. Ha ünnep, a köv. hétf. U j f e h é r t ó (Szabolcsm.) Nagy Károiy, Medárd, bamuel és nov. 20-át mfogl. hetek csüt. kv. és áv. V a j a (Szabolcsm.) aug. első hétfőjén kv. és av V á s á r o s n a m é n y (Bere n.) Húshagyó kedd u. e s o ' ö e t . , jun. Medárd napot mfogl. hétf., dec. Luca napot mtogl. hétfőn kv. és áv. V e r p e l é t (Hevesm.) jan. 18., ápr. 24., jul. 27., okt. 31. Ha nem hétfő, a mege. hétfőn. V é s z t ő (Békésm.) febr., máj., aug. és nov. honapok első napját mfogl. szerda és csüt. kv. és áv. III

II

II

llllllllllllll

Illlll

FABIAN

PAL

könyvkereskedése és papiráruháza N y í r e g y h á z a , B e t h l e n - u t c a 5. s z á m . Telefon : 361. A gör. kath. püspöki palotában Fiók : Glück-féle könyvesbolt, Kállói-utca 2. szám 1924-ben aranyéremmel kitüntetve.

Papíráruk, irodaszerek, üzleti könyvek, iskolaszerek, rajzszerek, lestőszerek, divatlapok, műszaki cikkek, gramaphonok, hegedű alkatrészek, zeneművek, stb• stb. legnagyobb választékban.

Gör. kath. iskolakönyvekből állandóan nagy raktár. — Szent István Társulat könyvkiadóhivatalának lerakata. Bélyegzők, pecsétnyomók, dombornyomásu és litograíált névjegyek készítése.

Vidéki megrendelések még az nap elintéztetnek.

Illllllllllllll llillllllllllllllllllll!

HIHIHI

IHllllllllllHlllillHllllilllllillll

! RISZULA ANDRÁ KÁRPITOS ÉS

I

DÍSZÍTŐ

NYÍREGYHÁZA, BOCSKAY-UTCA 53. Kedvező fizetési

Legizlésesebb kivitelben készit mindenféle kárpitos feltételek munkát a legolcsóbb árak mellett. — Elvállalom bőrgarnitúrák átdolgozását és festését felelősség mellett, valamint matracok, díványok, hencserek javítását és átalakítását pontosan eszközlöm. — Kész A n. é. közönség szíves hívására vidékre is kiutazom. munkák raktáron!

Iliiig

80 ^íiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiii iiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiiniiiiiiniiiiiiiiiiiM

1 PAPP LÁSZLÓ I ü |

s Ü

műkelmefestő és vegytisztitó intézete. NYÍREGYHÁZA.

Széchenyi-úti üzlet telefonszáma: 509.

Rákóczi-utcai üzem telefonszáma : 510.

Női és férfiruhát, és tisztit l t ? o l legszebb alatt készül. Ü |

| M §1

kelméket, bármily szinben művésziesen vegyészeti uton a leggyorsabban és a kivitelben. G y á s z r u h á k festése 24 óra Fehérneműt, gallért, kézelőt hófehérre

»v, „ és tükör- _ T „ ^ _ 1 m O S fényesre V a S a 1. Gouvréroz és plisséroz. Vidéki megrendeléseket gyorsan és pontosan eszközöl. — Ü z e m : R á k ó c z i - u t c a 30. sz.

s

F I Ó K Ü Z L E T E K :

1

Széchenyi-út 2. sz.

—

Véső-utca 3. sz.

—

Kiss-tér 2. sz.

1

[»¡IIIIIIIIIIUIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIIH^

KERTÉSZ ISTVÁN

VRABECZ ANDOR ÓRÁS

ÉS

látszerész

ÉKSZERÉSZ

Nyíregyháza, j K O T f S j i J ^ Róm. kath. Bethlen-u. 3. vSiSllllPc' ísk. épület-

NYÍREGYHÁZA, Luther-utca 8. sz. Elsőrangú sveici zsebórák, fali, inga és

ébresztőórák,

valódi arany és ezüst ékszerek,

ezüst

és alpacca-

ezüst evőkészletek és dísztárgyak n a g y v á l a s z t é k ú

és a

legelőnyösebb beszerzési forrása.

Elismert szolid árak 1

\ Kész szemüvegek, orrcsiptetők, lorgnetták, látcsövek, műszernek, autószemüvegek, nagyitok, iránytűk, rajzeszközök, mérőszalagok, logarlécek, hitelesített szeszfokolók, különféle fajsulymérők, ablak-, szoba- és fürdőhőmérők, lázmérők és fényképészeti cikkek raktára. Javításokat szakszerűen és olcsón eszközöl.

Szolid, szabott árak !

HffttltilflIlllfilVtlIfiElifliiff iji#St9lfI(TIIIfIIf Ilf fllíf IÎKIHÍÍIII liif III IMflíffftlí^ffflf f M M M M H i l t l M

I

MAGOSz SAJTÓVÁLLALAT R-T-nál

I

I

NYÍREGYHÁZA, SZÉCHENYI-ÚT 6. SZÁM.

|

(

Kaphatók és megrendelhetők az összes görögkatholikus

és

római

katholikus

1

I IMAKÖNYVEK 1 Ezüstből készült olvasók, nyakláncok, függők és keresztek. Templomi felszerelési cikkek, gyertya, tömjén, füstölőszén. S3t

Rózsafüzérek- és imakönyvekből nagy raktár, fjiiiiiii

mi

^^[IUUIlIIIllIIIIIIIIIII1BffllllIIlIIIIIIIIlIIIIIlIIIlIIIIllIIi:RIIIlIIIEIlI!IIIIIIIIHIIIIIlIIIIllIIIIlIIllII]iIlllIlIIIIIIIlIll IlliflIIIlllIllllllllllIIIIIIIllIIIIllIlinillIlIllllESIlIlIIIIll^^l

I

J Ó B A ELEK KÖNYVNYOMDÁJA

I

ÉS KÖNYVKÖTÉSZETE

KÉSZÍT: folyóiratokat, egyházi, kereskedelmi és gazdasági nyomtatványokat. Állandó nagy raktár községi, közigazgatási és ügyvédi nyomtatványokból. Dus raktár irópapir és mindenféle irodaszerekből. Iskolarendtartási nyomtatványok raktáron!

EGYHÁZI SZERKÖNYVEK és mindennemű könyvek kötését a legegyszerűbbtől a legdíszesebb kivitelig szolid napi áron készit.

SZÉCHENYI-ÚT 9.

NYÍREGYHÁZA

TELEFONSZÁM 139.

SS

SS •i

ü

QOÖOOGODOOÖOÖÖOnODOOöööOOöDOÖOÖOOOOOOOOO U o MÁRIAPÓCSI NAPTÁR AZ ÚR JÉZUS KRISZTUS. T 3 «rffle» ^ P f e. imlfffflffii.il ^tízmm flrui HIPm

Recommend Documents