projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

7. számú tananyag 1. modul Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.) projekt címe: ÁROP-2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. (ÁROP 2216-2012-2012-0002) projektgazda: Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal készítette: Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság dátum: 2012. november 28.

projekt neve:

ÁROP - 2216 - Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban (regisztrációs szám: ÁROP 2216-2012-2012-0002)

projektgazda:

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal

dokumentum címe:

7. számú tananyag 1. modul Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény módosításáról szóló 2012. évi XVIII. törvény egyes szakaszainak értelmezése az ökológiai termelésre vonatkozó előírások tükrében (Magyar Közlöny 2012/36.)

készítette:

Élelmiszer-és Takarmánybiztonsági Igazgatóság

dátum:

2012. november 28.

verzió:

1.0

A dokumentumot jóváhagyta: Név

dr. Oravecz Márton

Név Dr. Józwiák Ákos

Név dr. Pleva György

Státusz

elnök

Dátum

2012. november 28.

Státusz

Dátum

szakmai irányító

2012. november 28.

Státusz

Dátum

témakör vezető

Aláírás

2012. november 28.

Aláírás

Aláírás

Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal AROP-2216-Jogalkalmazás javítás a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. 7. számú tananyag 1. modul

TARTALOMJEGYZÉK A projekt célja és keretei ......................................................................................................................... 5 Bevezetés................................................................................................................................................. 6 1 Az ökológiai gazdálkodás fogalma, célja, alapelvei ......................................................................... 7 1.1 1.2 1.3 2

Az ökológia gazdálkodás fogalma ............................................................................................. 7 Az ökológiai gazdálkodás célja .................................................................................................. 8 Az ökológiai gazdálkodás alapelvei ........................................................................................... 8

Az ökológiai gazdálkodás jogszabályi háttere ............................................................................... 10 2.1

Közösségi szabályozás ............................................................................................................. 10

2.1.1 2.1.2 2.1.3 2.2

Nemzeti szabályozás ............................................................................................................... 11

2.2.1 3

A Tanács 834/2007/EK rendelete .................................................................................... 10 A Bizottság 889/2008/EK rendelete................................................................................. 11 A Bizottság 1235/2008/EK rendelete .............................................................................. 11 79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései .......................................... 12

Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési rendszere............................................................................ 13 3.1 Tanúsító szervezet – ellenőrző szerv – ellenőrző hatóság – illetékes hatóság ....................... 13 3.2 Tanúsító szervezetek Magyarországon ................................................................................... 13 3.3 A hatósági feladatok megoszlása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a megyei kormányhivatalok között................................................................................................................... 14 3.3.1 3.3.2 3.4

NÉBIH legfontosabb feladatai ......................................................................................... 14 Megyei kormányhivatalok legfontosabb feladatai.......................................................... 15

Az ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés jogosult használatának vizsgálata .......................... 15

3.4.1

Ellenőrzést végző hatóság kijelölése................................................................................ 15

3.5 Jogkövetkezmények alkalmazása az Öko rendelkezések megsértése, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezés jogosulatlan használta esetén ................................................................ 17 3.5.1 A hatóság az ellenőrzése során tudomást szerez arról, hogy a gazdasági szereplő megsértette az Öko rendelkezéseket, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezést jogtalanul használja ........................................................................................................................................ 17 3.5.2 A tanúsító szervezet jogállása a jogszabálysértés gyanúja okán kezdeményezett eljárás során 17 4

Részvétel az ellenőrzési rendszerben ............................................................................................ 19 4.1 4.2 4.3

5 6

Akiknek kötelező ..................................................................................................................... 19 Akik mentesülhetnek .............................................................................................................. 19 Alvállalkozói tevékenység ....................................................................................................... 20

Főbb szabályozások 834/2007/EK rendelet szerint ...................................................................... 21 Az ökológiai növénytermesztésre vonatkozó részletes szabályok ................................................ 22 6.1 6.2 6.3 6.4

Tápanyag-utánpótlás, növényvédelem................................................................................... 22 Az átállási idő .......................................................................................................................... 23 Az átállási idő lerövidítése (korosbítás) .................................................................................. 23 Szaporítóanyag........................................................................................................................ 25

6.4.1 6.4.2

A szaporítóanyag eredete ................................................................................................ 25 A szaporítóanyag eredetének igazolása, nyilvántartása ................................................. 26

3/61


6.5 Párhuzamos termelés ............................................................................................................. 26 6.6. Raktározás, szállítás .................................................................................................................... 27 7

Az ökológiai állattenyésztésre vonatkozó részletes szabályok...................................................... 29 7.1 7.2 7.3 7.4 7.5 7.6 7.7 7.8 7.9

8

A feldolgozott takarmány és élelmiszer előállításának szabályai.................................................. 36 8.1 8.2 8.3

9

Átállási idő állattenyésztés esetén .......................................................................................... 29 Az állatok származása ............................................................................................................. 29 Az állatok nyilvántartása ......................................................................................................... 30 Az állatok kezelése .................................................................................................................. 30 Az ökológiai állatok takarmányozása ...................................................................................... 31 Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelések ............................................................. 33 Az állatok elhelyezése ............................................................................................................. 34 Ökológiai és konvencionális állattartás egy gazdaságon belül ............................................... 34 A növénytermesztés és az állattartás kapcsolata ................................................................... 35 Ökológiai és nem ökológiai termékek készítése ..................................................................... 36 Tisztítás, szárítás ..................................................................................................................... 36 Mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai élelmiszer-összetevők tagállami engedélyezése .... 37

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala és forgalomba hozatala ............. 38 9.1 Engedélyezési eljárás – szükséges vagy nem? ........................................................................ 38 9.2 Döntési fa ................................................................................................................................ 39 9.3 Példa. ...................................................................................................................................... 40 9.4 Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatalához és forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás ........................................................................................................ 42 9.4.1 Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala, a behozatallal és forgalomba hozatallal kapcsolatos egyes követelmények ............................................................ 42

10 Az ökológiai termékek jelölési rendszere ...................................................................................... 43 10.1 Termékek jelölése, értékesítése .......................................................................................... 43 10.2. A közösségi logó használata és a használata esetén jelölendő termesztési vagy tenyésztési hely feltüntetésének módja .............................................................................................................. 43 10.2 Tanúsító szervezet kódszámának jelölése a címkén ........................................................... 44 10.3 Ökológiai termelésre utaló kifejezések használata ............................................................. 45 10.4 A biotermékeken előforduló egyéb jelölések ..................................................................... 48 IV. Engedélyezési eljárások ................................................................................................................. 49 10.5 10.6

Kivételes termelési szabályok engedélyezése ..................................................................... 49 Egyéb, a NÉBIH feladatául megjelölt engedélyezési eljárások ............................................ 50

Konklúzió ............................................................................................................................................... 52 Mellékletek ............................................................................................................................................ 53 Jogszabályi keretek összefoglalása .................................................................................................... 53 Ellenőrző kérdések ............................................................................................................................ 55

4/61


A PROJEKT CÉLJA ÉS KERETEI Az Államreform Operatív Program keretén belül meghirdetett Jogalkalmazás javítása című pályázati konstrukció célja az volt, hogy az elfogadásra, illetve módosításra kerülő jogszabályok gyakorlati alkalmazását elősegítő képzések megvalósulhassanak, ezzel elősegítve az érintett jogterületeken az egységes és hatékony jogalkalmazást. Pályázatot kizárólag egy vagy több, központi szinten elfogadott és kihirdetett jogszabály, vagyis törvény, kormányrendelet és/vagy miniszteri rendelet végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartására lehetett benyújtani. A pályázó Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal a 2011-ben, azonos témában kivitelezett pályázatának tapasztalatait felhasználva és sikeres megvalósításából erőt merítve új, hasonló tematikájú pályázatot nyújtott be 2012. augusztus 3-án Jogalkalmazás javítása a mezőgazdasági szakigazgatásban 2. címmel, amit a közreműködő szervezet támogatásra érdemesnek ítélt. A Projekt megvalósításának tervezett ideje 2012. október 1-től 2013. május 31-ig tart. A projekt első sorban élelmiszerlánc-biztonsági, mezőgazdasági, élelmiszeripari és speciális szakigazgatási jogszabályok végrehajtását közvetlenül szolgáló képzések megtartását célozza. A projekt célcsoportját a NÉBIH vezetői, hatósági tevékenységet végző munkatársai, a kormányhivatalok szakemberei és az érintett ágazatok szereplői alkotják. A projekt fő elemei közé tananyagok elkészítése, képzések-, oktatások megtartása tartozik. A projekt keretében 16 db téma oktatását végezzük el, az általunk készített tananyagok segítségével, összesen 3700 főnek, Ebből a létszámból 2450 főt hagyományos úton tervezünk oktatni (10 téma), előadás keretében és 1250 főt elektronikus távoktatás, ún. e-learning kurzus (7 téma) segítségével Az elkészült tananyagokat és a tananyagokról készült összefoglalókat az oktatásokat követően ingyenesen hozzáférhetővé tesszük a honlapunkon.

5/61


BEVEZETÉS

Az ökológiai mezőgazdasági ágazat részesedése a legtöbb tagállamban növekvőben van. Kifejezetten észrevehető az elmúlt években a fogyasztói kereslet növekedése. A közös agrárpolitika legutóbbi reformja, amely a piacorientáltságra és a fogyasztói igényeket kielégítő minőségi termékek kínálatára helyezi a hangsúlyt, valószínűleg tovább ösztönzi az ökológiai termékek piacát. Ennek tükrében az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályok egyre fontosabb szerepet játszanak az agrárpolitika keretrendszerében, és szorosan kapcsolódnak a mezőgazdasági piacok alakulásához. Az ökológiai termelési ágazatra vonatkozó közösségi jogi keret által követendő célok: a tisztességes verseny és az ökológiai termékek belső piacának megfelelő működése, valamint az ökológiai jelölésű termékek iránti fogyasztói bizalom fenntartása. Továbbá a közösségi szabályozásnak olyan feltételeket kell nyújtania, amelyek mellett ez az ágazat a termelési és piaci fejlődéssel összhangban tud előrelépni. Ennél fogva indokolttá vált az ökológiai termelésre alkalmazandó célkitűzések, elvek és szabályok világosabb meghatározása, az átláthatósághoz és a fogyasztói bizalomhoz, valamint az ökológiai termelés koncepciójának harmonizált felfogásához való hozzájárulás. Az ökológiai termelés egy gazdaságirányításból és élelmiszer-termelésből álló átfogó rendszer, amely ötvözi a legjobb környezetvédelmi gyakorlatokat, a magas szintű biodiverzitást, a természeti erőforrások megőrzését, a magas szintű állatjólléti szabványok alkalmazását és a bizonyos fogyasztók természetes anyagok és eljárások használatával előállított termékek iránti preferenciájával összhangban lévő termelési módszereket. Az ökológiai termelési módszernek így kettős társadalmi szerepe van, egyrészt gondoskodik olyan speciális piacról, amely a fogyasztók ökológiai termékek iránti igényét kielégíti, másrészt olyan közjavakat termel, amelyek hozzájárulnak a környezet védelméhez és az állatjólléthez, valamint a vidékfejlesztéshez. Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok alapot szolgáltatnak az ökológiai termelés fenntartható fejlődéséhez, és eközben biztosítják a belső piac hatékony működését, garantálják a tisztességes versenyt, biztosítják a fogyasztói bizalmat és védik a fogyasztók érdekeit. A fogyasztók védelme és a tisztességes verseny érdekében az ökológiai termékek jelölésére használt kifejezéseket a Közösség egész területén és a használt nyelvtől függetlenül meg kell óvni attól, hogy azokat nem ökológiai termékek esetében használják. E célok elérését teszik lehetővé az uniós illetve hazai ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályokban meghatározott követelmények, melyek részletesen tartalmazzák az ökológiai termelés szabályait, illetve kitérnek a jogszabály sértés esetén alkalmazandó eljárásokra, szankciókra. Ahhoz hogy az ökológiai termékek előállításában részt vevő gazdálkodók kellő ismerettel rendelkezzenek a termelés során betartandó szabályokról, szükségessé vált a jogszabályokat értelmező, a termelési szabályokat összefoglaló, és az előírásokat feldolgozó részletes szakmai tájékoztató anyag kidolgozása, mely elősegíti a jogkövető magatartást. A tananyag célja, hogy az ökológiai termelésben már részt vevő és ezután csatlakozó gazdálkodók a vonatkozó jogszabályok ismeretében, a követelményeknek megfelelve végezzék tevékenységüket. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvénynek az ökológiai gazdálkodás kapcsán nevesített feladatain keresztül a vonatkozó termelési szabályok részletesen bemutatásra kerülnek.

6/61


1 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS FOGALMA, CÉLJA, ALAPELVEI

1.1

Az ökológia gazdálkodás fogalma

Az ökológiai gazdálkodás egy olyan gazdálkodási, élelmiszer előállító rendszer mely tiltja, illetve korlátozza bizonyos növényvédő szerek, műtrágyák, talajjavító szerek, valamint a mesterséges állatgyógyászati készítmények, illetve hozamfokozók használatát. Az ökológiai termelés magas állatjóléti szabványokat alkalmaz, elősegíti a természeti környezet megóvását és a fenntarthatóságot. A gazdasági szereplő a gazdálkodás során elvárt elvek, szabályok betartását fokozott ellenőrzés mellett alkalmazza a termeléstől a feldolgozáson keresztül a kereskedelemig. Az ökológiai gazdálkodás rendszeréből származó termékek megnevezésben az „öko” előtag, valamint szinonimái, a „bio” és az „organic”, azaz organikus gazdálkodás használatosak. A köznyelvben számos hasonlónak tűnő kifejezés fordul elő pl. „vegyszermentes”, „natúr”, „hagyományos”, azonban ezek nem értelmezhetőek az ökológiai gazdálkodás szabályrendszere szerint. A 834/2007/EK tanácsi rendelet (Öko EK rendelet) megfogalmazása szerint az ökológiai gazdálkodás a mezőgazdasági termelés sajátos formája, amely a külső források felhasználásának korlátozásával (pl. tilos a géntechnológiával módosított szervezetek felhasználása) a termelés során a helyi erőforrásokat és a természetes folyamatokat részesíti előnyben. Az Öko EK rendelet fogalom meghatározása szerint az ökológiai gazdálkodás a termelési módszereknek a rendeletben meghatározott szabályoknak megfelelően történő alkalmazása a termelés, a feldolgozás és a forgalmazás valamennyi szakaszában. Ki tekinthető tehát ökológiai gazdálkodónak a jogszabályok szerint? A rendeletben meghatározott termelési módszereket alkalmazó és termelési szabályokat betartó gazdasági szereplő, aki a rendelet szerinti ellenőrző rendszer keretein belül végzi tevékenységét A termelési szabályokat betartó, de a tevékenységét a rendelet szerinti ellenőrző rendszer keretein kívül végző gazdasági szereplő jelölheti termékét az ökológiai gazdálkodásra utaló jelöléssel? Bár az ellenőrző rendszer keretein kívül végző gazdasági szereplő gazdálkodása is megközelítheti, esetleg azonos a vonatkozó rendeletek által szabályozott ökológiai gazdálkodással, azonban termékeiket nem árusíthatják az ökológiai gazdálkodásra utaló jelöléssel.

7/61


1.2

Az ökológiai gazdálkodás célja

Az ökológiai gazdálkodás célja a biodiverzitás megőrzése, a konvencionális és az integrált gazdálkodáshoz képest alacsonyabb környezetterhelés révén a talajok kímélete és a vízbázisok védelme. Az Öko EK rendelet az alábbiak szerint határozza meg az ökológiai gazdálkodás céljait: a) olyan fenntartható mezőgazdasági igazgatási rendszer létrehozása, amely aa) tiszteletben tartja a természeti rendszereket és ciklusokat, valamint fenntartja és erősíti a talaj, a víz, a növények és az állatok egészségét, továbbá a közöttük fennálló egyensúlyt; bb) hozzájárul a magas szintű biológiai sokféleséghez; cc) felelősen használja az energiát és a természeti erőforrásokat, úgymint a vizet, a talajt, a szerves anyagokat és a levegőt; dd) tiszteletben tartja a magas szintű állatjólléti szabványokat, és főként kielégíti az állatok faj specifikus viselkedési igényeit; b) a kiváló minőségű termékek előállítására való törekvés; c) az élelmiszerek és egyéb mezőgazdasági termékek olyan széles skálájának előállítására való törekvés, amely eleget tesz a környezetre, az emberi egészségre, a növények egészségére vagy az állatok egészségére és jóllétére nézve ártalmatlan eljárások alkalmazásával előállított áruk iránti fogyasztói igényeknek.

Az ökológiai gazdálkodás céljai kulcsszavakban fenntartható -- kiváló minőségű -- ártalmatlan eljárások -- fogyasztói igények kielégítése 1.3

Az ökológiai gazdálkodás alapelvei

Az ökológia gazdálkodás alapelvei a következők. a) Rendszeren belüli természeti erőforrásokat felhasználó, zárt gazdálkodási rendszer kialakítása (például: termőföldhöz kapcsolódó növénytermesztés vagy állattartás végzése, a GMO-k, a GMO-kból és a GMO-k felhasználásával előállított termékek alkalmazásának kizárása, kockázatértékelésen, valamint adott esetben óvintézkedések és megelőző intézkedések alkalmazásán alapuló gazdálkodás). b) A külső források felhasználásának korlátozása. Amennyiben mégis szükséges külső források alkalmazása, az kizárólag ökológiai termelésből származó forrás, természetes anyagok vagy természetes anyagokból nyert anyag vagy lassan oldódó, ásványi eredetű tápanyag-utánpótló szer lehet. c) A kémiai úton előállított források alkalmazásának szigorú korlátozása. Kivételt képez, ha a megfelelő gazdálkodási gyakorlat nem létezik és a b) pontban említett külső források a piacon nem állnak rendelkezésre, vagy a b) pontban említett külső források felhasználása elfogadhatatlan környezeti hatásokhoz vezet. 8/61


d) Az ökológiai termelés szabályainak kiigazítása szükség esetén, az egészségügyi helyzet, az éghajlatbeli regionális különbségek és a helyi feltételek, a fejlettségi szint, valamint a speciális állattartási gyakorlatok figyelembevétele érdekében.

9/61


2 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS JOGSZABÁLYI HÁTTERE 2.1

Közösségi szabályozás

Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos alapvető előírásokat az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről és a 2092/91/EGK rendelet hatályon kívül helyezéséről szóló 834/2007/EK rendelete tartalmazza. A részletes termelési, és végrehajtási szabályokat az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló 889/2008/EK rendelete részletezi, Az ökológiai termékek importjával kapcsolatos előírásokat a 834/2007/EK tanácsi rendeletben az ökológiai termékek harmadik országból származó behozatalára előírt szabályozás végrehajtására vonatkozó részletes szabályok meghatározásáról szóló 1235/2008/EK rendelete írja le. alapvető előírások részletes termelési szabályok ökológiai termékek importja 2.1.1

1235/2008/EK rendelet 834/2007/EK rendelete 889/2008/EK rendelete

A Tanács 834/2007/EK rendelete

E rendelet fekteti le az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos alapvető előírásokat, célokat és elveket határoz meg az ökológiai termékek termelésének, feldolgozásának és forgalmazásának valamennyi szakaszára vonatkozóan. A rendelet kitér az előírások ellenőrzésére továbbá az ökológiai termelésre utaló jelölések használatára, a címkézésre és az ökológiai gazdálkodásra utaló kifejezés használatának szabályaira. Az általános fogalmak magyarázata, az ökológiai gazdálkodás célja és elvei is részletezésre kerültek. A jogszabály felépítését tekintve az alábbi témaköröket tartalmazza: 

általános termelési szabályok [3. részének 1. fejezete] - GMO-k és az ionizáló sugárzás alkalmazásának tiltása  mezőgazdasági üzemben folyó termelés [2. fejezet] növénytermesztés tengeri moszat termesztés az állattartás és a tenyésztett víziállatok tartásának szabályai valamint az ökológiai gazdálkodásra történő átállás általános szabályai  a megtermelt ökológiai termékekből feldolgozás útján előállított takarmány, élelmiszer és ökológiai élesztő, valamint a feldolgozás során felhasználható egyes termékekre és anyagokra vonatkozó kritériumok [3. és 4. fejezet]  kivételes termelési szabályok [5. fejezet] az 1-4. fejezetben megállapított termelési szabályoktól eltérő termelési szabályok, melyek engedélyezéséről a Bizottság határozhat.  Az ökológiai termékekre vonatkozó címkézési szabályok [4. cím]  Ellenőrzés, az ellenőrzési rendszer [5. cím] 10/61


 A harmadik országokkal történő kereskedelem általános szabályai [6. cím] 2.1.2

A Bizottság 889/2008/EK rendelete

A Bizottság 889/2008/EK rendelete a 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályait határozza meg. Konkrét előírásokat tartalmaz a növénytermesztésre, az állattartásra, az ökológiai termékek feldolgozására, csomagolására, szállítására és tárolására vonatkozóan. Az állattartással kapcsolatban az állatok származása, az állatállomány elhelyezésének és tartásának gyakorlata, a takarmányozás és az állat-egészségügyi kezelésekkel kapcsolatos tudnivalók is megtalálhatóak a rendeletben. Az alaprendeletnek megfelelően a végrehajtási rendelet is külön fejezetet szentel az ökológiai gazdálkodásra történő átállás szabályainak, valamint a kivételes termelési szabályoknak (éghajlati, földrajzi vagy strukturális kötöttségek, azon esetek, amikor a források ökológiai formában nem állnak rendelkezésre, az állattartás egyedi problémái, katasztrófahelyzetek). Az ökológiai növénytermesztéshez elengedhetetlen vetőmag-adatbázissal kapcsolatos szabályozásokat a 2. cím 7. fejezete tartalmazza. A címkézésre valamint az ellenőrzésre vonatkozó előírások is külön fejezeteket (címeket) kaptak. A címkézés során betartandó követelmények az EU logó használatát, a takarmányok címkézésére vonatkozó egyedi előírásokat és az egyéb egyedi címkézési előírásokat tartalmazzák. Az ellenőrzésre vonatkozó fejezet meghatározza a minimális ellenőrzési intézkedéseket, a növények és növényi termékek ellenőrzésének követelményeit, az állatok és állati termékek ellenőrzésének követelményeit, a termékek előkészítésének ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, az import ellenőrzésére vonatkozó előírásokat, az alvállalkozókkal dolgozó termelőegységek esetében megkövetelt ellenőrzési előírásokat, a takarmány-előállítással foglalkozó termelőegységek ellenőrzésére vonatkozó előírásokat valamint a jogsértésekre és az információcserére vonatkozó előírásokat. 2.1.3

A Bizottság 1235/2008/EK rendelete

A rendelet az ökológiai termékek importjával kapcsolatos, a megfelelőségre és az egyenértékű garanciákat nyújtó termékek behozatalára vonatkozó előírásokat tartalmazza. 2.2

Nemzeti szabályozás

A 2008. évi XLVI. Törvény és a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól szóló 79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet szabályozza hazánkban az ökológiai gazdálkodást és annak ellenőrző és tanúsító rendszerét. Az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos engedélyek kapcsán fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet tartalmazza.

11/61


2.2.1

-

-

-

-

-

-

79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései

az illetékes hatóság feladatkörét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (továbbiakban: NÉBIH) látja el; a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, illetve a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során; a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használata kivételével minden az illetékes hatóság által engedélyezendő kivételes termelési szabályt a NÉBIH engedélyez; (lásd XI. fejezet) a gazdasági szereplő adott tevékenységre, termőterületre, állatállományra vonatkozó ökológiai termelést egyidejűleg csak egy tanúsító szervezet ellenőrzése alatt végezhet, amellyel kapcsolatban a tanúsító szervezet felé történő bejelentkezéskor köteles nyilatkozni; A gazdasági szereplőnek tanúsító szervezet-váltásra - a tanúsító szervezet tanúsítási tevékenysége megszűnésének esetét kivéve - évente egy alkalommal van lehetősége. A gazdasági szereplő a tanúsító szervezet-váltás lehetőségében nem korlátozható; A gazdasági szereplő számára a korábbi tanúsító szervezet a státuszigazolást a kérelem kézhezvételétől számított 20 munkanapon belül köteles kiadni, melynek kiállítását kizárólag a tanúsítási szerződésben meghatározott díjak kiegyenlítésének elmaradása esetén tagadhatja meg; szabályozza az importengedély-kérelem menetét; (lásd XI. fejezet) az ökológiai jelölés használatának korlátozására, visszavonására, illetve az átállási idő újraindítására, bírság kiszabására a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága jogosult.

12/61


3 AZ ÖKOLÓGIAI GAZDÁLKODÁS ELLENŐRZÉSI RENDSZERE 3.1

Tanúsító szervezet – ellenőrző szerv – ellenőrző hatóság – illetékes hatóság

Az ökológiai gazdálkodás területén az illetékes hatóság a NÉBIH, mint kijelölt élelmiszerláncfelügyeleti szerv. Magyarországon azonban nem az illetékes hatóság végzi a tanúsítási tevékenységet, hanem az általa kijelölt ellenőrző szervek, amelyeket Magyarországon tanúsító szervezeteknek nevezünk. A NÉBIH átruházta a tanúsítási tevékenység végzését a tanúsító szervezetekre, de a jogszabályok szerint a tanúsító szerveztek jóváhagyása és ellenőrzése a NÉBIH feladata. Ezáltal biztosítható, hogy a tanúsító szervezetek működése az illetékes hatóságnak megfelelő módon történjék. A tanúsító szervezetek működéséhez a NÉBIH elismerésén kívül a Nemzeti Akkreditációs Testület akkreditációjára is szükség van. A két elismerési folyamat egymással párhuzamos, átfedés nincs közöttük. A NAT akkreditáció biztosítja, hogy a tanúsító szervezet működése átlátható legyen, és minden ügyféllel szemben azonos eljárásokkal hozza meg döntéseit, a NÉBIH pedig a magyar és EU-s öko jogszabályokban foglalt szakmai feltételeknek való megfelelést vizsgálja. Mivel a tanúsító szervezetek Magyarországon olyan független harmadik félként jelennek meg az ökológiai tanúsítás rendszerében, akik nem a közigazgatásba tartoznak, így eljárásaikat, tanúsító tevékenységüket sem a közigazgatási eljárásokra vonatkozó szabályok szerint folytatják le. Pl. tanúsítási döntéseiket sem határozati formában adják ki. 3.2

Tanúsító szervezetek Magyarországon

Magyarországon az Öko EK rendelet által előírt ellenőrzési rendszer keretén belül két tanúsító szervezet ellenőrzése alatt tevékenykedhetnek az ökológiai gazdálkodást folytatni kívánó gazdálkodók. A 79/2009 FVM rendelet alapján az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni, illetve az elismerést visszavonni, vagy tanúsító-tevékenység végzését meghatározott ideig korlátozni. A két tanúsító szervezet: a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft, HU-ÖKO-01 kódszámmal és a Hungária Öko Garancia Kft., HU-ÖKO-02 kódszámmal. A két szervezet működése között az ellenőrzés és tanúsítás szempontjából lényeges különbség nem lehet, hiszen mindkettő ugyanazon törvényi keretek között működik. A tanúsító szervezetek a jogszabályok alapján a következő tevékenységeket ellenőrizhetik és tanúsíthatják: - növénytermesztés, - vadon termő növények gyűjtése, - gombatermesztés, - méhészet, - állattartás - feldolgozott ökológiai takarmányok előállítása, - kis- és nagykereskedelem, ' - élelmiszerfeldolgozás, - raktározás, 13/61


-

import ökobor

A Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. saját feltételrendszer alapján a következő tevékenységeket ellenőrzi és tanúsítja:     

tömegétkeztetés, vadtartás, nyúltartás, fürjtartás, (ökobor – átmeneti jelleggel)

A Hungária Öko Garancia Kft. saját feltételrendszer alapján a következő tevékenységeket ellenőrzi és tanúsítja:  strucc- és emutartás 3.3

3.3.1

A hatósági feladatok megoszlása a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a megyei kormányhivatalok között NÉBIH legfontosabb feladatai

A 79/2009 (VI. 30.) FVM rendelet legfontosabb rendelkezései a hatósági feladatok vonatkozásában - az illetékes hatóság feladatkörét a NÉBIH látja el; - a NÉBIH jogosult tanúsító szervezetet elismerni - a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használata kivételével minden kivételes termelési szabályt a NÉBIH engedélyez; - az Öko EK rendelet végrehajtási rendelete alapján elismert országok listáján nem szereplő harmadik országokból származó ökológiai termékek forgalmazására irányuló engedélyezési eljárást a NÉBIH folytatja le

NÉBIH

illetékes hatóság

Tanúsító szervezet elismerése

Engedélyezési eljárások 

14/61

kivételes termelési szabály alkalmazásának engedélyezése


   

  3.3.2

-

-

harmadik országokból származó ökológiai termékek forgalmazásának engedélyezése párhuzamos termelés engedélyezése megelőző időszak átállási időszak részeként történő engedélyezése (korosbítás) katasztrófahelyzet esetén kérhető engedélyek engedélyezési eljárásának lefolytatása állattartó épületben az előírtnál kisebb férőhely alkalmazásának engedélyezése ökológiai státusz megtartásának engedélyezése Öko EK rendelet alapján

Megyei kormányhivatalok legfontosabb feladatai

a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során; szankciók alkalmazására, mint az ökológiai jelölés használatának korlátozására, visszavonására, illetve az átállási idő újraindítására, bírság kiszabására első fokon a megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága, a megyei kormányhivatal élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatósága jogosult.

megyei kormányhivatalok

Ökológiai jelölés jogosult használatának ellenőrzése 3.4 3.4.1

Szankció alkalmazása jogszabálysértés esetén

Az ökológiai gazdálkodásra utaló jelölés jogosult használatának vizsgálata Ellenőrzést végző hatóság kijelölése

A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóság, illetve az élelmiszerláncbiztonsági és állategészségügyi igazgatóság ellenőrzi az ökológiai jelölés használatának jogszerűségét a gazdasági szereplőnél az előállítás, termelés, feldolgozás és forgalomba hozatal során (79/2009. FVM rendelet 7. § (3)) 15/61


Az egyes megyei kormányhivatalok Szervezeti és Működési Szabályzatában foglaltaktól függően a kerületi hivatalok is kijelölésre kerülhetnek a fenti ellenőrzési feladat végrehajtására.

Az ökológiai jelölés használatának feltétele az Öko EK rendelet és végrehajtási rendeleteinek betartása az ökológiai termelés, feldolgozás, forgalmazás minden szakaszában.

16/61


3.5

3.5.1

Jogkövetkezmények alkalmazása az Öko rendelkezések megsértése, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezés jogosulatlan használta esetén A hatóság az ellenőrzése során tudomást szerez arról, hogy a gazdasági szereplő megsértette az Öko rendelkezéseket, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezést jogtalanul használja

HATÓSÁG által alkalmazható SZANKCIÓK     

figyelmeztetés, bírság kiszabása, forgalmi korlátozás, átállási idő újraindítása, kizárás

A megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóság, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi igazgatóság a hatósági ellenőrzése során, vagy a tanúsító szervezet értesítése alapján tudomást szerez arról, hogy a gazdasági szereplő megsértette az Öko rendelkezéseket, illetve az ökológiai termelésre utaló kifejezést jogosulatlanul használta, a jogsértéssel arányos módon a 79/2009. FVM rendelet 28. § (1) bekezdésében részletezett jogkövetkezményeket alkalmazatja. Ha tehát az öko rendelkezések megsértéséről szerez tudomást a hatóság, akkor köteles eljárni, és a gazdasági szereplővel szemben jogkövetkezményeket alkalmazni (figyelmeztetés, bírság kiszabása, forgalmi korlátozás, átállási idő újraindítása, kizárás). Az Öko rendelkezések megsértése ügyében indult eljárás minden esetben hivatalból indult eljárásnak minősül. Amennyiben a hatósági eljárás eredményeként bebizonyosodik az ökológiai termelésre vonatkozó jogszabályi előírások megsértésének ténye a hatóság a miniszter által vezetett minisztérium hivatalos lapjában, valamint honlapján azt nyilvánosságra hozza az érintett élelmiszer megnevezését, a pontos azonosítására alkalmas adatokat, a feltárt szabálytalanságot, a jogsértést elkövető élelmiszer-vállalkozás cégnevét és címét.

3.5.2

TANÚSÍTÓ SZERVEZET által alkalmazható szankciók  figyelmeztetés,  hibás gyakorlat megszüntetésére való felszólítás  plusz vizsgálatot elrendelése  tanúsítás visszavonása

A tanúsító szervezet jogállása a jogszabálysértés gyanúja okán kezdeményezett eljárás során

Amikor a tanúsító szervezet maga észleli, hogy a gazdasági szereplő megsértette az öko rendelkezéseket, akkor vagy saját hatáskörében jár el a tanúsító szervezet (figyelmeztet, hibás gyakorlat megszüntetésére szólít fel, plusz vizsgálatot rendel el, visszavonja a tanúsítást), vagy az alábbi jogkövetkezmények alkalmazását kezdeményezheti az illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatóságnál, illetve az élelmiszerlánc-biztonsági és állategészségügyi

17/61


igazgatóságnál (79/2009. FVM rendelet 27. § (1) bekezdés e), f) és g) pont): -

az ökológiai jelölés használatának korlátozása; az ökológiai gazdálkodási tevékenység egy része vagy egésze átállási idejének újra indulása; a gazdasági szereplőnek a kizárása az ökológiai termelést ellenőrző rendszerből.

HATÓSÁG

    

TANÚSÍTÓ SZERVEZET

figyelmeztetés, bírság kiszabása, jelölés használat korlátozása, átállási idő újraindítása, kizárás az ökológiai gazdálkodás rendszeréből

18/61

 figyelmeztetés,  hibás gyakorlat megszüntetésére való felszólítás  plusz vizsgálatot elrendelése  tanúsítás visszavonása SÚLYOSABB JOGSZABÁLYSÉRTÉS ESETÉN


4 RÉSZVÉTEL AZ ELLENŐRZÉSI RENDSZERBEN

4.1

Akiknek kötelező

Valamennyi, a mezőgazdaságból – beleértve az akvakultúrát is – származó terméket előállító, feldolgozó, tároló vagy harmadik országból importáló, illetve ilyen terméket forgalomba hozó – beleértve az ökológiai terméket exportáló exportőrt – gazdasági szereplő bármilyen termékének ökológiaiként vagy ökológiaira való átállásban lévőként való forgalomba hozatala előtt köteles ökológiai gazdálkodás vonatkozásában elismert tanúsító szervezethez bejelentkezni, és tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése alatt végezni: a) élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek; b) feldolgozott, élelmiszernek szánt mezőgazdasági termékek; c) takarmányok; d) vegetatív szaporítóanyag és vetőmag. A vadon élő állatok vadászatából vagy halászatából származó termékek nem tekinthetők ökológiai termelésből származónak. 4.2

Akik mentesülhetnek

Azon gazdasági szereplők, akik/amelyek közvetlenül a végső fogyasztó vagy végfelhasználó részére értékesítik, a termékeket mentesülhetnek a bejelentkezési kötelezettség alól, feltéve, hogy ezeket a termékeket:

834/2007/EK rendelet 28. cikk (2) bekezdés

A tagállamok e cikk alkalmazása alól mentesíthetik azon gazdasági szereplőket, akik/amelyek közvetlenül a végső fogyasztó vagy végfelhasználó részére értékesítik a terméket, feltéve, hogy ezeket a termékeket nem maguk állítják elő, dolgozzák fel vagy tárolják az értékesítés helyével nem összefüggő helyen, vagy ezeket a termékeket nem harmadik országból hozzák be, vagy e tevékenységeket nem adták ki harmadik félnek alvállalkozásba.

- nem maguk állítják elő - nem maguk dolgozzák fel - nem tárolják az értékesítés helyével nem összefüggő helyen vagy -

ezeket a termékeket nem harmadik országból hozzák be tevékenységeket nem adtak ki harmadik félnek alvállalkozásba. 19/61


4.3

Alvállalkozói tevékenység

Az alvállalkozó megbízójával kötött szerződés alapján adott tevékenység elvégzéséért felelős, mely során köteles az ökológiai rendelkezéseket betartani. Az alvállalkozó tevékenységét tanúsító szervezet ellenőrzése mellett végzi ugyan, de a tanúsító szervezettel csak alvállalkozói tevékenysége kapcsán áll jogviszonyban, nem minősül a tanúsító szervezet szerződött partnerének, tevékenységéért megbízója felel. Az alvállalkozó az általa előállított termékeket sajátjaként nem jelölheti, és nem forgalmazhatja, ahogy részére a tanúsító szervezet tanúsítványt sem állít ki; a tevékenység a szerződött partnernél kerül tanúsításra.

20/61


5 FŐBB SZABÁLYOZÁSOK 834/2007/EK RENDELET SZERINT

9. cikk A GMO-k alkalmazásának tiltása (1) Ökológiai termelés során GMO-k és GMO-kból vagy azok felhasználásával előállított termékek élelmiszerként, takarmányként, technológiai segédanyagként, növényvédő szerként, műtrágyaként, talajjavító szerként, vetőmagként, vegetatív szaporítóanyagként, mikroorganizmusként és állatként nem használhatók. 10. cikk Az ionizáló sugárzás alkalmazásának tiltása Az ionizáló sugárzás alkalmazása tilos az ökológiai élelmiszerek vagy takarmányok, vagy az ökológiai élelmiszerekben vagy takarmányokban felhasznált nyersanyagok kezelésére. 12. cikk Növénytermesztési szabályok (1) bekezdés d) tápanyag-utánpótló szerek és talajjavító szerek kizárólag akkor alkalmazhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték a 16. cikk szerint; e) ásványi eredetű nitrogén tápanyag-utánpótló szerek nem alkalmazhatók; h) amennyiben a növénykultúrát igazolt veszély fenyegeti, növényvédő szerek kizárólag abban az esetben használhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték a 16. cikk szerint; i) a vetőmagtól és vegetatív szaporítóanyagtól eltérő termékek előállítására kizárólag ökológiai termelés keretében előállított vetőmagot és szaporítóanyagot szabad felhasználni. j) tisztító- és fertőtlenítőszerek kizárólag akkor alkalmazhatók a növénytermesztésben, ha ökológiai termelésben való használatukat engedélyezték a 16. cikk szerint. Engedélyezett tápanyagutánpótló és talajjavító szerek listája: 889/2008/EK rendelet I. melléklet Engedélyezett peszticidek – növényvédő szerek listája: 889/2008/EK rendelet II. melléklet

14. cikk Állattartási szabályok (1) bekezdés c) a tenyésztés vonatkozásában: ii. a szaporodást nem szabad hormonokkal vagy hasonló anyagokkal való kezeléssel befolyásolni, kivéve egyes állatok állatorvosi gyógykezelésének formájaként; iv. nem ökológiai, növényi eredetű takarmány-alapanyagok, állati és ásványi eredetű takarmány-alapanyagok, takarmány-adalékanyagok, egyes, állatélelmezési célra felhasznált termékek és technológiai segédanyagok kizárólag abban az esetben alkalmazhatók, ha ökológiai termelésben való használatukat a 16. cikk szerint engedélyezték; v. növekedésserkentők és szintetikus aminosavak nem használhatók; Engedélyezett takarmány-adalékanyagok és takarmányozási célra használt egyes anyagok listája: 889/2008/EK rendelet VI. melléklet Engedélyezett tisztításra és fertőtlenítésre használt termékek listája: 889/2008/EK rendelet VI. melléklet

21/61


6 AZ ÖKOLÓGIAI NÖVÉNYTERMESZTÉSRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK

Az ökológiai növénytermesztés az ökológiai gazdálkodás egyik legfontosabb ága. A 889/2008/EK rendelet a növénytermesztésre vonatkozóan kevés konkrét előírást határoz meg. A növénytermesztés során igen korlátozott a vetőmag, a növényvédő és a tápanyagutánpótló szerek használata. Az ökológiai gazdálkodásra történő bejelentkezés, szerződéskötés után a területnek át kell állnia ahhoz, hogy a róla lekerülő termék ökológiaiként jelölhető legyen. Míg ez nem történik meg, a termék az átállás első évében konvencionálisként, a második évében pedig átállásiként értékesíthető. Tilos a kertészeti kultúrák esetén a hidropónikus termesztés! 6.1

Tápanyag-utánpótlás, növényvédelem

Az ökológiai növénytermesztés során olyan földművelési és növénytermesztési gyakorlatot kell alkalmazni, amely fenntartja vagy növeli a talaj szervesanyag-tartalmát, fokozza a talajstabilitást és a talaj biodiverzitását, valamint megelőzi a talajtömörödést és a talajeróziót. A talaj termőképességét és biológiai aktivitását többéves vetésforgóval kell fenntartani és növelni, amely magában foglalja a pillangósokat és más zöldtrágyanövényeket, valamint az állati szerves trágya vagy az ökológiai termelésből származó – mindkét esetben lehetőség szerint komposztált – szerves anyagok alkalmazását. A gazdálkodásnak elsősorban a kártevők, betegségek és gyomnövények által okozott károk megelőzésére ezek természetes ellenségeinek védelmére, a fajok és fajták kiválasztására, a vetésforgóra, a termesztési technológiákra és a hőkezelési eljárásokra kell támaszkodnia. Az ökológiai növénytermesztés során a biodinamikus készítmények használata megengedett. Tilos a szervetlen eredetű nitrogén trágya használata! Tápanyag-utánpótlás céljából kizárólag ökológiai illetve extenzív állattartásból származó trágya használható! Amennyiben a növények tápanyagigényét más intézkedéssel nem lehet kielégíteni, kizárólag a 889/2008/EK rendelet I. mellékletében felsorolt egyéb trágyázó és talajjavító szerek használhatók az előírt feltételekkel. A termék használatának szükségességét a gazdálkodónak dokumentációs bizonyítékokkal kell tudni igazolni. Amennyiben a növényeket a fentebb részletezett intézkedésekkel nem lehet megfelelően megvédeni a kártevőktől és a betegségektől, az ökológiai termelésben kizárólag a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében szereplő termékek használhatók.

22/61


6.2

Az átállási idő

Az átállás szabályait a 889/2008/EK rendelet 5. fejezete tartalmazza. Ahhoz hogy a növényeket és növényi termékeket ökológiainak tekintsék, az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó termelési szabályokat kell alkalmazni. Az átállás időtartama a termelt kultúrától függően eltérő. Mezőgazdasági parcellák esetében: vetést megelőzően min. 2 év Legelő vagy évelőtakarmány-termő parcellák esetében: termés felhasználása előtt min. 2 év Takarmánytól eltérő évelő növény: betakarítás előtt min. 3 év Az átállás alatt lévő termelésből származó növényi eredetű termékeken feltüntethető „az ökológiai termelésre való átállásból származó termék” jelölés, feltéve hogy: a) a betakarítás előtt betartották a legalább 12 hónapos átállási időszakot; b) a megjelölést nem lehet a termék kereskedelmi megnevezésénél szembetűnőbb színben, méretben és betűtípussal feltüntetni, a teljes jelölésnek ugyanolyan méretű betűket kell alkalmaznia; c) a termék csak egyetlen mezőgazdasági eredetű növényi összetevőt tartalmaz; d) a jelölés kapcsolódik a tanúsító szervezet kódszámához. 6.3

Az átállási idő lerövidítése (korosbítás)

A 889/2008/EK rendelet szerint kivételes esetekben (figyelembe véve a terület korábbi hasznosítási módját) lehetővé teszi az átállási idő lerövidítését, ehhez azonban az illetékes hatóság (NÉBIH) előzetes jóváhagyása szükséges. Az eljárás elindításának előfeltétele a tanúsító szervezettel létrejött szerződés a korosbítani kívánt területek ellenőrzésére. Milyen esetben lehet az átállási idő lerövidítését kérelmezni? Az átállási idő lerövidítését akkor lehet kérelmezni, ha a) az érintett terület olyan uniós társfinanszírozásban megvalósuló agrár környezetvédelmi programban vett részt, amelyben az ökológiai gazdálkodásban nem engedélyezett tápanyagokat és növényvédő szereket nem használhattak, vagy b) a gazdálkodó az eljárás során hitelt érdemlően bizonyítani tudja, hogy az érintett földterületeken az ökológiai státusz kérelmezett időpontját megelőző 3 évben az ökológiai gazdálkodásban tiltott (a 889/2008/EK r. I. és II. mellékletében nem szereplő) készítményekkel kezelést nem végeztek. Az eljárásrend az ökológiai státusz megadására vonatkozik, az átállási státusz korábbi elérésére nem alkalmazható. Az elismerési eljárást minden esetben írásban kell kérelmezni. A kérelmet a tanúsító szervezethez történt bejelentkezéstől, valamint ellenőrzésben lévő gazdálkodó esetén az új terület bejelentésétől számított 12 hónap letelte után lehet benyújtani. 23/61


Mit kell beadni a korosbítási (átállási idő lerövidítése iránti) kérelemhez? A kérelmet a tanúsító szervezetnek vagy a kérelmet elbíráló NÉBIH-nek kell címezni a következő adatok megadásával: - a kérelmező neve, címe; - a korosbítani kívánt területek parcellaszáma, helyrajzi száma, MePAR-azonosítója, pontos mérete, valamint az előző 3 év főbb termesztési adatai pl: növényfajok, illetve fajták, tápanyag-gazdálkodásra és növényvédelemre vonatkozó adatok. A kérelemhez csatolni kell: a) pont esetén: - az érintett területet tartalmazó támogatási határozat másolatot és a támogatási jogosultság fennállását igazoló nyilatkozatot, - a területről vezetett táblatörzskönyvet, - termesztési és permetezési naplót b) pont esetén: - a táblatörzskönyvet, termesztési valamint permetezési naplót, illetve minden olyan

dokumentumot, mellyel a kérelem alátámasztható; - amennyiben az érintett időszakra vonatkozóan a területileg illetékes megyei kormányhivatal növény- és talajvédelmi igazgatósága által történt szermaradvány-vizsgálat, akkor a vizsgálati jegyzőkönyvet is csatolni szükséges. A tanúsító szervezet a vonatkozó hazai rendelet alapján a kérelemben foglaltakat helyszíni ellenőrzés keretében is felülvizsgálhatja, továbbá ha szakmailag indokolható, kötelezheti a kérelmezőt – a költségek viselése mellett – talaj- és növényminták növényvédőszer-maradék vizsgálatának elvégeztetésére. Ezt követően a beküldött dokumentumok és az esetleges helyszíni ellenőrzés, illetve szermaradvány-vizsgálat eredményei alapján a NÉBIH számára a tanúsító szervezet felterjeszti javaslatát és annak indoklását. A NÉBIH az átállási idő lerövidítése tárgyában határozat formájában döntést hoz. FIGYELEM! A korosbítás (átállási idő lerövidítése) tárgyában lefolytatott engedélyezési eljárás díjköteles.

24/61


6.4 6.4.1

Szaporítóanyag A szaporítóanyag eredete

Az ökológiai gazdálkodás során szaporítóanyagot kell felhasználni.

ökológiai

termelésből

származó

minősített

A mindenkori aktuális ökológiai vetőmag kínálat a NÉBIH honlapján (http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/novterm_ig/szakteruletek/vetomagfel/ jegyzekek/OKO_adatbazis/OKO_vbazis.html ) található. Amennyiben azonban az adott növényből nem szerezhető be ökológiai gazdálkodásból származó szaporítóanyag, a 889/2008/EK rendelet 45. cikke lehetőséget ad a nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag felhasználására. Ennek elfogadását a hazai vonatkozó jogszabály alapján minden esetben írásban előzetesen (a vetést/telepítést megelőzően) a tanúsító szervezettől kell kérelmezni. Az elfogadás alapvető feltételei a következők: - ha a termeszteni kívánt faj egyetlen fajtája sem áll rendelkezésre az ökovetőmag adatbázisban; - ha a termeszteni kívánt fajta nem szerepel az ökovetőmag adatbázisban, és a termelő igazolni tudja, hogy a hivatkozott adatbázisban regisztrált fajták nem felelnek meg a termesztési célnak (pl. csemegekukorica a termesztési cél, de csak takarmánykukorica található az ökovetőmag adatbázisban); - ha egy beszállító sem tudja a vetőmagot vagy a burgonya vetőgumókat a vetés vagy az ültetés előtt leszállítani, noha azt a termelő - igazolhatóan - időben megrendelte - ha kutatáshoz, kisparcellás kísérletekhez és fajtamegőrzési céllal az illetékes hatóság (a hazai vonatkozó hatályos jogszabályok alapján a NÉBIH) jóváhagyja. További feltételek: - nem kezelték olyan növényvédő szerrel, amely nem szerepel a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében kivéve, ha a kezelés a növényvédelmi hatóság előírására történt - a konvencionális vetőmag nem tartalmazhat génmanipulált szervezeteket vagy azok származékait; A nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használatra vonatkozó engedély csak egy termesztési időszakra vonatkozik. FIGYELEM! A tanúsító szervezet előzetes elfogadása nélkül történő konvencionális szaporítóanyag-felhasználás a betakarított növény konvencionális termékké történő visszaminősítését vonja maga után. A NÉBIH által kezelt ökológiai vetőmag adatbázis elősegíti a gazdálkodó által bejelentett szaporítóanyag forgalomba bocsátását. Az adatbázisba történő felvételéhez a Nemzeti 25/61


Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Növénytermesztési és Kertészeti Igazgatóság Vetőmagfelügyeleti Osztályhoz (1024 Budapest, Kisrókus utca 15/A, Fax: 1/336-9096) kell bejelentenie készleteit az erre szolgáló regisztrációs űrlapon, mely a NÉBIH honlapjáról letölthető, vagy telefonon is igényelhető. 6.4.2

A szaporítóanyag eredetének igazolása, nyilvántartása

A szaporítóanyagok eredetét a következő dokumentumokkal kell igazolni: - átállási vagy ökológiai szaporítóanyag esetén a beszállító tanúsítványának másolata; - szállítójegy, számla vagy termeltetési szerződés (ha a termeltetőtől előfinanszírozás során kapta a vetőmagot), amelyen egyértelműen azonosítható a vevő neve, az áru megnevezése (faj, fajta), a vásárolt mennyiség, fel van tüntetve a vetőmag csávázatlan volta, valamint átállási, ill. ökológiai szaporítóanyag esetében a megfelelő jelölés és kódszám; - a vetőmag csomagolásán található címke (fémzár); - saját vetőmag esetén a fentiek szerinti bejelentés és az előző évi ellenőrzés adatai is elegendőek. A szaporítóanyagokról minden évben listát kell készíteni, melyen fel kell tüntetni valamennyi vásárolt és saját előállítású vetőmagot, vegetatív szaporítóanyagot. Meg kell jelölni a szaporítóanyag eredetét (saját vagy vásárolt, beszállító megnevezése), minőségét (öko, konvencionális), meg kell adni az összmennyiségét és a vetőmagnormát. A vetőmagok csomagolásán található címkét (fémzár) minden esetben meg kell őrizni, és ellenőrzéskor be kell mutatni a tanúsító szervezetnek. 6.5

Párhuzamos termelés

Növénytermesztés esetén a legfontosabb előírás, hogy könnyen megkülönböztethető fajtákat kell termeszteni. A NÉBIH jóváhagyásával, a termelő termeszthet nehezen megkülönböztethető fajtákat Milyen esetekben engedélyezhető a nehezen megkülönböztető fajták egy gazdaságon belüli párhozamos termelése? Legalább hároméves termesztési időszakot igénylő évelő növények esetében, ha: - átállási tervet készít, és vállalja, hogy 5 éven belül megkezdi a konvencionális egység utolsó részének átállítását is; - megfelelő intézkedések történtek az egyes érintett termelőegységekből származó termékek tartós elkülönítésének biztosítására; - az ellenőrző szervezetet vagy az ellenőrző hatóságot minden érintett termék betakarítása előtt legalább 48 órával értesítik; - a betakarítás befejezésekor a termelő tájékoztatja a tanúsító szervezetet az érintett termelőegységekben betakarított pontos mennyiségekről, valamint a termékek elkülönítésére tett intézkedésekről; - mezőgazdasági kutatásra vagy hivatalos iskolai oktatásra szánt területek esetében - vetőmagok, vegetatív szaporítóanyagok és palánták előállítása esetén; 26/61


-

kizárólag legeltetésre használt gyepterületek esetében.

Az átállási tervhez az illetékes hatóság jóváhagyása szükséges. A jóváhagyást az engedélyező hatósággal évente meg kell erősíttetni. Az átláthatóság és a nyomonkövethetőség érdekében a gazdálkodónak törekednie kell arra, hogy ne kerüljön sor „párhuzamos növénytermesztésre”, azaz a különböző státuszú (ökológiai/ átállási/ az átállás első évében lévő) területekre ne kerüljenek azonos vagy nehezen megkülönböztethető fajták. 6.6. Raktározás, szállítás A 79/2009. FVM rendelet 4. § (1) bekezdése szerint valamennyi ökológiai termelést, feldolgozást, forgalmazást végző gazdasági szereplő köteles a termelés, feldolgozás és forgalmazás minden szakaszában biztosítani az Öko rendelkezések alá tartozó élelmiszerek, takarmányok, élelmiszertermelésre szánt állatok, valamilyen élelmiszerbe vagy takarmányba bekerülő vagy vélhetően bekerülő egyéb anyagok útjának nyomon követhetőségét oly módon, hogy azoknak az ökológiai gazdálkodásból történő származása igazolható legyen. A 889/2008/EK rendelet 35. cikke rendelkezik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek tárolása során teljesítendő feltételekről: -

-

-

-

-

a termékeket egyértelműen azonosítható módon kell jelölni és kezelni, biztosítva az esetleges keveredés elkerülését, ökológiai és nem ökológiai termékeket csak akkor lehet egyidejűleg gyűjteni, ha a keveredés vagy felcserélődés elkerülése érdekében a megfelelő intézkedések megtétele megtörtént átlátható, pontos és naprakész készletnyilvántartást kell vezetni (termék megnevezése, jelölése, mennyisége, növekedés, csökkenés, beszállító, átvevő) oly módon, hogy abból az aktuális raktárkészlet bármikor megállapítható legyen. A készletnyilvántartásban az esetleges veszteségeket (pl. tisztítás) is fel kell tüntetni, valamint minden esetben szerepelni kell az ellenőrzött termékek státuszának, amennyiben a gazdálkodó nem a saját raktárában tárolja termékeit, raktárbérleti vagy bértárolási szerződést kell kötnie a raktár tulajdonosával, amelyben külön rögzíteni kell az ökológiai gazdálkodás idevonatkozó előírásait (takarítás, elkülönítés, jelölés, tiltott raktárfertőtlenítő és növényvédő szerek használatának mellőzése, és a tanúsító szervezet számára az ellenőrzés lehetőségének biztosítása), ha a raktárban konvencionális terméket is tárolnak, vagy tároltak, a raktárt az ökológiai termékek betárolását megelőzően alaposan ki kell takarítani, melyről jegyzőkönyvet kell készíteni, azokban a létesítményekben (raktárak, kikötők, tisztító üzemek), melyekben GMO kockázatos növényeket (szója, kukorica) is tárolnak, szállítanak, vagy feldolgoznak, különös figyelmet kell fordítani az elkülönítésre, illetve a helyiségek, berendezések tisztítására, 27/61


-

kártevők elleni védekezésre csak a 889/2008/EK rendelet által engedélyezett készítmények használhatók.

Az ökológiai egységben tilos az engedélyezett készítményeken kívül más anyagot tárolni, ez alól az állatorvosi kezelések keretében előírt allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok jelentenek kivételt, amennyiben tárolási helyük felügyelt, és e termékek a mezőgazdasági üzem nyilvántartásában szerepelnek.

A 889/2008/EK rendelet 30-34. cikke rendelkezik az ökológiai gazdálkodásból származó termékek szállítása során teljesítendő feltételekről: az ökológiai termékek szállítása más termelő-, feldolgozó- vagy kereskedelmi egységekbe kizárólag megfelelő zárt csomagolásban, konténerben vagy járműben történhet, amelynek tartalmát nem lehet a csomagolás, plomba, címke vagy zárjegy sérülése nélkül manipulálni - az árukísérő dokumentumokon szerepeltetni kell az ökológiai rendeletre történő utalást, és a tanúsító szervezet kódszámát. A termék illetve tétel pontos beazonosíthatósága érdekében célszerű a termék tételszámát is feltüntetni, - amennyiben a csomagolás nem teszi lehetővé címke elhelyezését (pl. lezárt tehergépkocsi), akkor a kísérő dokumentumoknak – ha az a termék csomagolásához, a tartályhoz vagy a járműves szállításhoz egyértelműen hozzákapcsolható - kötelezően tartalmaznia kell a termékről minden fontos információt (beszállító neve, címe, termék megnevezése, ökológiai eredetre történő utalás, ellenőrző szervezet neve/kódszáma, tételszám), valamint a plomba sorszámát és a szállító/fuvarozó azonosítóját. -

28/61


7 AZ ÖKOLÓGIAI ÁLLATTENYÉSZTÉSRE VONATKOZÓ RÉSZLETES SZABÁLYOK 7.1

Átállási idő állattenyésztés esetén

A 889/2008/EK rendelet II. cím 5. fejezet 38. cikke részletezi az állatállomány és az állati termékekre vonatkozóan az átállás szabályait: 12 hónap, de mindenképpen legalább élettartamuk háromnegyed részében húsként hasznosított lófélék és szarvasmarhafélék (köztük a bivaly- és bölényfajok) esetében; - 6 hónap a kistestű kérődzők, sertések és a tejhasznú állatok esetében; - 10 hét a húshasznú baromfi esetében, ha háromnapos kora előtt állították ökológiai termelésbe; - 6 hét a tojáshasznú baromfi esetében. -

Amennyiben nem ökológiai tartású állatok tartoznak a gazdaságba, van lehetőség a területek és az állatállomány egyidejű átállítására is. Ilyenkor a szerződéskötést, valamint az érintett területek és az állatállomány bejelentését követő 24 hónap elteltével - a vonatkozó előírások betartása esetén - mind az állatállomány, mind pedig a takarmányozásra használt földterületek, legelők ökológiai minősítést nyernek. Ez kizárólag az átállás megkezdésekor bejelentett állományra és annak utódaira, valamint az állatokkal egyidejűleg bejelentett takarmánytermő területekre és legelőkre érvényes, és csak abban az esetben, ha az állatokat túlnyomórészt a bejelentett területeken termett saját takarmánnyal etetik. Méhészeti termékek csak akkor értékesíthetők ökológiai termelési módszerre való utalással ellátva, ha az ökológiai termelési szabályokat legalább egy éven keresztül betartották. Az átállási időszak folyamán a viaszt ökológiai méhészetből származó viaszra kell cserélni. 7.2

Az állatok származása

Az ökológiai állattartás során a gazdálkodónak a fajták vagy tenyészetek kiválasztásakor figyelembe kell venni az állatok alkalmazkodó, illetve ellenálló képességét, valamint az őshonos fajtákat előnyben kell részesíteni. Az állatoknak alapvetően ökológiai gazdálkodásból kell származniuk, de a vonatkozó rendelkezések betartása mellett lehetőség van a gazdaságban már meglévő konvencionális állatállomány ökológiai gazdálkodásba történő bevonására is. A nem ökológiai tartásból származó (konvencionális) állatok gazdaságba történő bevonását a tanúsító szervezet felé mindig írásban jelenteni kell, és a 889/2008/EK rendelet 9. cikk (4) bekezdése illetve 42. cikke által szabályozott esetekben ahhoz az illetékes hatóság (NÉBIH) előzetes engedélye is szükséges. A 889/2008/EK rendelet 47. cikke értelmében az állatok egészségügyi vagy katasztrófahelyzet okozta nagyarányú pusztulása esetén az illetékes hatóság (NÉBIH) engedélyezheti az állomány megújítását vagy újbóli létrehozását konvencionális állatokkal, ha ökológiai tartású állatok nem állnak rendelkezésre. 29/61


Milyen adatok, dokumentumok szükségesek a konvencionális állatok bevonására vonatkozó kérelemhez? 7.3

a bevonni kívánt állat felhasználási célja (pl. hús/tojástermelés) az állatállomány jelenlegi létszáma az ökológiai gazdálkodásba bevonni kívánt állatok azonosító száma a bevonni kívánt állatok kora a gazdaságba történő bevonás tervezett időpontja Az állatok nyilvántartása

Az állatállományról napló formájában nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell az állomány tartási rendszerének részletes leírását, legalább az alábbi információkkal: - a telepre érkező állatok eredete, érkezési időpontja, átállási időszaka, azonosító jele és állatorvosi nyilvántartása; - a telepet elhagyó állatok életkora, darabszáma, vágás esetén testtömege, azonosító jele és célállomása; - az elhullott állatok részletes adatai és az elhullás okai; - takarmányozási napló; - betegség-megelőzés és állategészségügyi kezelések dokumentációja. 7.4

Az állatok kezelése

Az állatok teljes élete során - a levágáskor is - az állatok szenvedését a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az ökológiai állattartásban nem végezhetők rutinszerűen olyan műveletek, mint: -

juhok farkának gumizása, farokkurtítás; fogak lecsípése; csőrkurtítás; szarvtalanítás.

Eseti elbírálás alapján fenti eseteket biztonsági okokból vagy az állatok egészségének, jóllétének és higiéniájának javítása céljából engedélyezhet az illetékes hatóság (NÉBIH). A fizikai kasztráció a hagyományos termelési eljárások (hússertés, ökör, kappan stb.) fenntartása és a termék minőségének biztosítása céljából engedélyezett. Az engedélyezett beavatkozásokat megfelelő érzéstelenítéssel és/vagy fájdalomcsillapítással az állat legmegfelelőbb életkorában szakképzett személynek kell elvégeznie.

30/61


Az állatok szállításának időtartamát a lehető legkisebbre kell csökkenteni. Az állatok felés lehajtását elektromos terelőeszköz igénybevétele nélkül kell elvégezni, az őket érő stresszt minimalizálni kell. Tilos az allopátiás nyugtatók használata szállítás előtt vagy a szállítás során. Tilos a csonkítás, például a méhanyák szárnyainak levágása. Az intenzív termelési módszerek elkerülése érdekében a baromfifajtákat a 889/2008/EK rendelet 12. cikkében meghatározott minimális életkor elérése esetén lehet levágni, kivéve, ha a baromfifajta lassú növekedésű baromfifajtából származik. A lassú növekedésű baromfifajtákra alkalmazandó feltételek, illetve azok listája a NÉBIH honlapján keresztül elérhetőek (1. számú melléklet).

7.5

Az ökológiai állatok takarmányozása

Növényevők esetén a takarmány legalább 60%-ának magából a termelőegységből kell származnia, ha ez nem lehetséges, akkor más ökológiai gazdaságokkal együttműködésben kell előállítani. Az emlősök táplálása során előtérbe kell helyezni az anyatejes táplálást az adott fajra vonatkozóan előírt minimális ideig. Sertés és baromfi esetében a takarmány legalább 20 %-ának magából a mezőgazdasági termelőegységből kell származnia, vagy ha ez nem lehetséges, azt más, ökológiai gazdálkodást folytató mezőgazdasági üzemmel vagy takarmányipari vállalkozóval együttműködve, ugyanazon régióban kell előállítani. A sertés és a baromfi napi takarmányadagjához szálas, friss vagy szárított tömegtakarmányt, illetve szilázst is adagolni kell. Amennyiben a mezőgazdasági termelők nem képesek kizárólag ökológiai termelésből származó fehérjetakarmányt beszerezni, a sertés- és a baromfifajok esetében korlátozott arányban nem ökológiai fehérjetakarmány is használható. Az említett fajok vonatkozásában a nem ökológiai fehérjetakarmány 12 hónapos időszakra engedélyezett maximális aránya a 2012., a 2013. és a 2014. naptári évben 5 %. A megfelelő értékeket évente, a mezőgazdasági eredetű takarmányok szárazanyag-tartalmának százalékában kell kiszámítani. A gazdasági szereplő ezen rendelkezés alkalmazásának szükségességét dokumentumokkal bizonyítja. Tilos az állatokat olyan körülmények között, illetve olyan étrenden tartani, amely vérszegénységet okozhat. A kényszertáplálás tilos. A hízlalási eljárásoknak a tenyésztési folyamat bármely szakaszában visszafordíthatóknak kell lenniük. Ha a takarmánygyártás megszűnt, vagy korlátozásokat vezettek be, különösen, ha rendkívüli időjárási feltételek, járványok, toxikus anyagokkal történt szennyeződés vagy tűz következett be a NÉBIH engedélyezheti a nem ökológiai termelésből származó takarmányok használatát.

31/61


Az engedély egyedi gazdasági szereplő részére, korlátozott ideig, korlátozott területen és korlátozott mértékben adható ki! Milyen adatok, dokumentumok szükségesek a nem ökológiai termelésből származó takarmányok használatára vonatkozó kérelemhez?  káreseményt igazoló dokumentumok  kimutatás: -

tervezett termésmennyiségekről készletnyilvántartás állomány éves takarmányigénye várható hiány mértéke

32/61


7.6

Betegségmegelőzés és állat-egészségügyi kezelések

A betegségmegelőzésnek a fajta- és vonalválasztáson, a tartási-gazdálkodási gyakorlatokon, kiváló minőségű takarmányon és az állatok testmozgásán, megfelelő állománysűrűségen, valamint a megfelelő és kielégítő, higiénikus körülmények közt való tartáson kell alapulnia. Ha az állomány nem ökológiai termelőegységből származik, a helyi körülmények függvényében különleges intézkedéseket lehet alkalmazni, pl. szűrővizsgálatot vagy karantént. Tilos kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás állatgyógyászati készítmények és antibiotikumok megelőző kezelés keretében történő használata. Tilos a növekedés- vagy termelésfokozó anyagok valamint a hormonok és hasonló anyagok szaporodásszabályozásra vagy más célokra történő használata. Az élősködők elleni kezelés és a kötelező mentesítési tervek kivételével, ha egy állat vagy állatok valamely csoportja 12 hónapon belül háromnál több alkalommal (egy évnél rövidebb hasznos élettartamú állat esetében egynél több alkalommal) kap kémiai úton előállított, szintetikus allopátiás készítménnyel vagy antibiotikummal végzett kezelést, az érintett állat és a belőle származó termékek nem értékesíthetők ökológiai termékként, illetve új átállási időszak beiktatására van szükség. Allopátiás állatgyógyászati készítménnyel történő kezelés esetén az ilyen állatból ökológiai termelés keretében a kezelés és az ökológiai élelmiszer előállítása közötti várakozási idő a jogszabályban előírt normál várakozási idő kétszerese, ennek hiányában legalább 48 óra. Az állatgyógyászati készítmények alkalmazására vonatkozó adatokat az állat, illetve az állati termék ökológiai jelöléssel történő értékesítése előtt jelenteni kell a tanúsító szervezet felé. Az épületeket, ólakat, karámokat, berendezéseket és eszközöket megfelelően tisztítani és fertőtleníteni kell az állatok közötti fertőzés és a betegséghordozó szervezetek elszaporodásának elkerülése érdekében. Ezekhez a műveletekhez kizárólag a 889/2008/EK rendelet VII. mellékletében felsorolt termékek használhatók. Az állattartó épületekben és létesítményekben a rovarok és egyéb kártevők irtására csak a 889/2008/EK rendelet II. mellékletében megjelölt készítmények alkalmazhatók. Az épületekből ki kell üríteni az állatállományt minden felnevelt baromficsoport között. Az épületeket és berendezéseket ekkor meg kell tisztítani, ki kell fertőtleníteni. Ezen túlmenően a kifutókat a növényzet pótlódása érdekében és állat-egészségügyi okokból üresen kell hagyni. A kifutó pihentetési időtartamot a NÉBIH négy hétben állapította meg (2. melléklet). A gazdasági szereplő köteles dokumentációs bizonyítékokkal alátámasztani ezen időszak betartását. 33/61


7.7

Az állatok elhelyezése

Az állatok számára hozzáférést kell biztosítani szabadtéri területekhez, legelőhöz, amennyiben az időjárási viszonyok és a talaj állapota ezt megengedi. A szabadban, a karámban és a szabadtéri kifutón szükség szerint megfelelő védelemről kell gondoskodni az esővel, a széllel, a nappal és a szélsőséges hőmérséklettel szemben. Lehetővé kell tenni számukra a takarmányhoz és az ivóvízhez való könnyű hozzáférést. Az állatok elhelyezésére szolgáló épületben biztosítani kell, hogy a légkeringés, a levegő porral való szennyezettsége, a hőmérséklet, a relatív páratartalom és a gázkoncentráció az állatok egészségét ne veszélyeztesse. Az épületekben bőséges természetes szellőzést és fényt kell biztosítani. Az épületeken belüli állománysűrűségnek az állatok fajától, fajtájától és életkorától függően biztosítania kell az állatok kényelmét és jó közérzetét, tekintettel a viselkedési szokásaikra (pl. nyújtózkodás, szárnycsapkodás). A különböző állatfajokra és - kategóriákra vonatkozóan az épületek és a szabadtéri kifutók minimális alapterületét, valamint az elhelyezés egyéb jellemzőit a 889/2008/EK rendelet III. melléklete tartalmazza. Tilos az állatok kötött tartása és elszigetelése, kivéve egyes állatok esetében korlátozott időtartamra és csak a biztonsági, jólléti vagy állat-egészségügyi szempontból indokolt mértékben. Az állatok elhelyezésével kapcsolatos előírásoktól való lehetséges eltéréseket a 889/2008/EK rendelet tartalmazza, melyeket a tanúsító szervezet közreműködésével az illetékes hatóságnak (NÉBIH) kell engedélyeznie.

7.8

Ökológiai és konvencionális állattartás egy gazdaságon belül

A gazdaság egészét az ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell irányítani. Nem ökológiai tartású állatállomány csak abban az esetben lehet jelen a gazdaságban, ha olyan termelőegységben nevelik, ahol az épületek és parcellák teljesen el vannak választva azoktól a termelőegységektől, amelyek az ökológiai termelési szabályok szerint működnek, és feltéve, hogy eltérő fajról van szó. Az egyik legfontosabb előírás, hogy a két egységben ugyanazon állatfajhoz tartozó egyedeket tartani tilos. A közös legelőhasználat feltételeit a 889/2008/EK rendelet résztelesen tartalmazza. Fontos, hogy az ökoállatok nem tartózkodhatnak egyidejűleg azon a legelőn, melyen a konvencionális, extenzív tartású állatok legelnek. A vonatkozó EK rendeletek azonban bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak ugyanazon állatfajhoz tartozó egyedek vonatkozásában a párhuzamos gazdálkodásra. A mezőgazdasági kutatást vagy hivatalos iskolai oktatást végző gazdaságok tarthatnak ugyanazon fajokból ökológiai és nem ökológiai állatállományt a NÉBIH engedélyével.

34/61


Ekkor a tanúsító szervezetek ellenőrzése a gazdaság konvencionális egységére is kiterjed. A két egység elválasztását fizikai szinten (állattartó épületek, legelőterületek, raktárak stb.) és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósítani. 7.9

A növénytermesztés és az állattartás kapcsolata

Az ökológiai állattartás termőföldhöz kapcsolódó tevékenység. Tilos a földterület nélküli állattartás, amelynek során az állattenyésztő nem művel mezőgazdasági földterületet és/vagy az ökológiai termelésből származó többlet trágya elhelyezéséről nem kötött írásos együttműködési megállapodást más gazdaságokkal, vállalkozásokkal. Szem előtt kell tartani, hogy a gazdaságban használt trágya összes mennyisége nem haladhatja meg az évi 170 kg N/ha/év mennyiséget. Ilyenkor a trágyából származó maximális határértéket az együttműködésben részt vevő termelőegységekre együttesen kell figyelembe venni. Kiemelten fontos az állatok takarmányszükségletének fedezése. Az állatállomány nagyságát a termőterületek és a legelők függvényében kell kialakítani. Az irányadó táblázatot a 889/2008/EK rendelet IV. melléklete tartalmazza.

35/61


8 A FELDOLGOZOTT TAKARMÁNY ÉS ÉLELMISZER ELŐÁLLÍTÁSÁNAK SZABÁLYAI

Az üzem által alkalmazott eljárásoknak mindenkor garantálniuk kell, hogy az előállított, feldolgozott termékek megfelelnek az ökológiai termelés szabályainak. 8.1

Ökológiai és nem ökológiai termékek készítése

A mezőgazdasági üzem egészét az ökológiai termelésre vonatkozó követelményeknek megfelelően kell irányítani, az EK rendeletek azonban bizonyos feltételek mellett lehetőséget adnak a párhuzamos gazdálkodás folytatására, mely az egy üzemen belül az ökológiai és a konvencionális termelést jelenti. Ez esetben a tanúsító szervezetek ellenőrzése a konvencionális termékek előállítására is kiterjed. A két üzemegység elválasztását fizikai szinten (területek, raktárak) és a nyilvántartások szintjén is meg kell valósítani. Fontos, hogy az üzemen belüli anyagbeszerzés és felhasználás mindkét egység esetében áttekinthető legyen.

Amennyiben az üzemben ökológiai és nem ökológiai termék készítése vagy tárolása is történik, úgy a gazdasági szereplő köteles:  a műveleteket az ökológiai termékeken végzett hasonló műveletektől térben vagy időben elkülönítve a teljes munkafolyamatsoron elvégezni;  az ökológiai termékeket a műveletek előtt és után a nem ökológiai termékektől térben és időben elkülönítve tárolni;  a tanúsító szervezetet értesíteni erről, valamint minden műveletről és feldolgozott mennyiségről naprakész nyilvántartást vezetni;  megfelelő intézkedéseket foganatosítani a tételek azonosításának biztosítása, valamint a nem ökológiai termékekkel való keveredés vagy felcserélődés megakadályozása érdekében;  ökológiai termékeken műveleteket kizárólag a termelőberendezések megfelelő tisztítása után végezni. 8.2

Tisztítás, szárítás

A tisztítás és a szárítás az Öko EK rendelet értelmében már feldolgozásnak minősülő munkaműveletek. E műveletek során a legfontosabb dolog a termékek azonosíthatósága, valamint a keveredés és a szennyeződés lehetőségének megakadályozása. Ennek megfelelően amennyiben a tisztító és szárító berendezésekben konvencionális termékek is megfordulnak, az ökológiai termékek tisztítása/szárítása előtt mindig gondosan ki kell őket takarítani. Az elvégzett feldolgozási és takarítási műveleteket, valamint az elkülönítésre tett intézkedéseket dokumentálni kell. Kártevők elleni védekezésre jelen esetben is kizárólag a 889/2008/EK rendelet által engedélyezett készítmények használhatóak. Amennyiben nem saját létesítményben történik a tisztítás/szárítás, a raktározással azonos módon, az alvállalkozói szerződésre és az érintett vállalkozás kitöltött adatközlő lapjára is szükség van. 36/61


8.3

Mezőgazdasági eredetű, nem ökológiai élelmiszer-összetevők tagállami engedélyezése

Amennyiben egy mezőgazdasági eredetű összetevő nem található meg a 889/2008/EK rendelet IX. mellékletében, az alábbi feltételek mellett használható:  a gazdasági szereplő benyújtotta a NÉBIH részére az összes előírt bizonyítékot arra nézve, hogy az adott összetevőt a Közösségben nem állítják elő szükséges mennyiségben az ökológiai termelés szabályainak megfelelően, vagy  az más országból nem hozható be; A NÉBIH ideiglenesen, legfeljebb 12 hónapos időtartamra engedélyezheti az összetevő használatát

37/61


9 HARMADIK ORSZÁGBÓL SZÁRMAZÓ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK BEHOZATALA ÉS FORGALOMBA HOZATALA

Harmadik országból származó ökológiai termékek importja vonatkozásában a Közösségi rendelet több pontja által mentesülhetnek az egyébként lefolytatandó engedélyezési eljárás alól. 9.1

Engedélyezési eljárás – szükséges vagy nem?

NEM mentesül az engedélyezési eljárás alól, ha:  a termék származási helye szerinti ország nem szerepel az elismert országok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet III. rendelet), illetve az ország szerepel az elismert országok jegyzékében, de a behozni kívánt termékkategória vagy az ellenőrző szerv nem szerepel az országban elismertek közt  a szóban forgó importtermékek olyan áruk, amelyek tekintetében a harmadik országban, ökológiai termelés útján történő előállítást az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (az 1235/2008/EK rendelet 10. cikknek megfelelően összeállított jegyzékben; IV. melléklet) nem szereplő ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság ellenőrizte, vagy  a szóban forgó importtermékek olyan áruk, amelyek tekintetében a harmadik országban, ökológiai termelés útján történő előállítást az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében szereplő ellenőrző szerv vagy ellenőrző hatóság ellenőrizte, de amelyek az érintett harmadik ország ellenőrző szerve vagy ellenőrző hatósága vonatkozásában a IV. mellékletben (az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzéke, valamint a 10. cikkben említett vonatkozó adatok) felsorolt termékkategóriák egyikébe sem tartoznak.

38/61


9.2

Döntési fa

Szerepel termék származási helye az elismert országok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet III. melléklet)? IGEN

NEM

IGEN

Szerepel termék behozni kívánt termékkategória és a terméket tanúsító ellenőrző szerv az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletében? NEM

A terméket tanúsító ellenőrző hatóság/ellenőrző szerv szerepel-e az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében)? IGEN NEM

Egyenértékűnek tekinthető-e a terméket tanúsító ellenőrző hatóság/ellenőrző szerv által a termék származási helye szerinti országban tanúsított kérdéses termékkategóriájú termék? NEM

IGEN

Szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása

NEM szükséges az engedélyezési eljárás lefolytatása

39/61


9.3

Példa.

Örményországból ökológiai gazdálkodásból származó gyümölcslé behozatalát és forgalomba hozatalát tervezi egy vállalkozó. A terméket az IMO Institut für Marktökologie GmbH tanúsítja. A vállalkozónak ez esetben ellenőriznie kell az 1235/2008/EK rendelet mellékleteit. Meghatározandó:  termék származási helye: Örményország  termékkategória: gyümölcslé  feldolgozott, élelmiszerként való felhasználásra szánt mezőgazdasági termékek (D kategória) Ellenőrzendő:  Örményország szerepel-e az 1235/2008/EK rendelet III. mellékletében (elismert országok jegyzéke)?  NEM Példa.

40/61


 A terméket tanúsító ellenőrző hatóság/ellenőrző szerv szerepel-e az egyenértékűség tekintetében elismert ellenőrző szervek és ellenőrző hatóságok jegyzékében (1235/2008/EK rendelet IV. mellékletében)?  IGEN  Egyenértékűnek tekinthető az IMO Institut für Marktökologie GmbH által Örményországban tanúsított D termékkategóriájú termék?  NEM (csak feldolgozatlan növényi termékek; azaz a termékkategória tanúsítására jogosult)  szükséges engedélyezési eljárás lefolytatása

41/61


9.4

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatalához és forgalomba hozatalához szükséges engedélyezési eljárás

Az eljárást a NÉBIH folytatja le. Amennyiben az 1235/2008/EK rendelet előírásai alapján a behozni kívánt termék nem mentesül az engedélyezési eljárás alól, az eljárás megindításához a kérelem mellé az alábbi dokumentumokat kell becsatolni: a) az importőr érvényes tanúsítványa, b) az exportőrnek, valamint az importálandó termék termelőjének és feldolgozójának a harmadik ország ökológiai tanúsítási rendszerében való részvételét igazoló érvényes tanúsítványa, c) az exportőrt, a termelőt és a feldolgozót tanúsító szervezet elismerésére irányuló igazolás, d) az exportőr, a termelő és a feldolgozó utolsó ellenőrzéséről készült jegyzőkönyvek hiteles másolatai, e) szükség esetén az importálandó termék termelési helyére vonatkozó dokumentumok hiteles másolatai, f) az importőr nyilatkozata, hogy az importálandó terméket továbbértékesíteni, vagy feldolgozni kívánja, g) az importőr nyilatkozata, hogy az importálandó termék behozatalakor az ellenőrzési okirat 17. rovatának hitelesítését melyik tagállami hatóság által fogja elvégeztetni. 9.4.1

Harmadik országból származó ökológiai termékek behozatala, a behozatallal és forgalomba hozatallal kapcsolatos egyes követelmények

A szállítmányok Közösségen belüli behozatalához úgynevezett ellenőrzési tanúsítvány szükséges. Az ellenőrzési tanúsítvány mintadokumentumát az 1235/2008/EK rendelet V. melléklete tartalmazza. Az ellenőrzési tanúsítvány a szállítmány behozatalakor hitelesíteni kell. A szállítmányok Közösségen belüli szabad forgalomba bocsátásának feltétele az ellenőrzési tanúsítvány hitelesítése.

42/61


10 AZ ÖKOLÓGIAI TERMÉKEK JELÖLÉSI RENDSZERE 10.1 Termékek jelölése, értékesítése

Az Öko EK rendelet 23. cikk (1) pontja, valamint a 889/2008/EK rendelet 62. és 66. cikke kimondja, hogy ökológiai gazdálkodásra utaló jelöléssel kizárólag azokat a termékeket lehet ellátni és értékesíteni, amelyek szerepelnek a gazdaság, illetve a vállalkozás részére kiállított érvényes tanúsítványon, melyet a helyszíni ellenőrzést követően a tanúsító szervezet állít ki. Az ökológiai termékek címkéin (az egyéb jogszabályi kötelezettségeken felül) a következőket kell feltüntetnie a gazdálkodónak: - a termék pontos megnevezése; - az előállító vagy forgalmazó neve, címe; - az ökológiai eredetre utaló jelölés (feldolgozatlan mezőgazdasági termékek esetén: ”ökológiai”/„az ökológiai termelésre való átállásból származó termék”); - a legutóbbi termelési vagy feldolgozási műveletet végző gazdasági szereplőnél végzett ellenőrzésekben illetékes ellenőrző hatóságnak vagy ellenőrző szervnek a 834/2007/EK rendelet 27. cikk (10) bekezdése szerinti kódszámát - előre csomagolt élelmiszer esetében a közösségi logót 10.2. A közösségi logó használata és a használata esetén jelölendő termesztési vagy tenyésztési hely feltüntetésének módja - A 834/2004/EK rendelet 24. cikk (1) bekezdés b) pontja kimondja, hogy az előre csomagolt élelmiszer esetében a 25. cikk (1) bekezdésében említett közösségi logót is fel kell tüntetni a csomagoláson. A közösségi logó használata esetén a termék összetevőiként szolgáló mezőgazdasági nyersanyagok termesztési vagy tenyésztési helyét is meg kell jelölni a logóval azonos mezőben és adott esetben az alábbi formák egyikében: - „EU-mezőgazdaság”, amennyiben a nyersanyagot az EU-ban termesztették vagy tenyésztették, - „nem EU-mezőgazdaság”, amennyiben a nyersanyagot harmadik országban termesztették vagy tenyésztették, - „EU-/nem EU-mezőgazdaság”, amennyiben a mezőgazdasági nyersanyagok egy részét a Közösségben, másik részét pedig valamely harmadik országban termesztették vagy 43/61


tenyésztették. A 2092/91/EGK vagy a 834/2007/EK rendeletnek megfelelő csomagolóanyagok 2012. július 1-jéig továbbra is használhatók voltak olyan termékek csomagolására, amelyek forgalomba hozhatók ökológiai termelésre utaló jelöléssel ellátva, amennyiben a termékek egyéb tekintetben megfelelnek a 834/2007/EK rendeletben szereplő követelményeknek. Biobor esetében a logó használata 2012. július 31-óta kötelező. Példa.

Tanúsító szervezet logója (NEM kötelező) Közösségi logó Tanúsító szervezet kódszáma

Termesztési/tenyésztési hely

-

10.2 Tanúsító szervezet kódszámának jelölése a címkén

A tanúsító szervezet ellenőrzési és tanúsítási tevékenység végzésére elismert szervezet. A tanúsító szervezet fogalma azonos az ellenőrző szervezet fogalmával. A Magyarországon tanúsított termék esetében a feltüntetett kódszám lehet: HU-ÖKO-01, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. által végzett tanúsítás esetén, illetve HU-ÖKO-02, a Hungária Öko Garancia Kft. által végzett tanúsítás esetén. Tehát Magyarországon tanúsított termék esetében ökológiai termelésre utaló kifejezéssel („öko”, vagy „bio”) csak olyan termék kerülhet forgalomba, melynek jelölése a fent említett két kódszám valamelyikét tartalmazza. Magyarországhoz hasonlóan számos tagállam tanúsító szervezetet jelölt ki az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó szabályok betartásának ellenőrzésére. A tagállam illetékes hatósága az általa elismert tanúsító szervezet egyedi azonosíthatósága érdekében a szervezet részére minden esetben kódszámot bocsát ki (pl. Austria Bio Garantie GmbH - ATBIO-301). A kereskedelmi forgalomban megtalálható egyes termékek esetében ezért előfordul, hogy azon az Európai Unióban elismert tanúsító szervezet kódszáma kerül feltüntetésre. Az EU-ökológiai logójának használati útmutatója az alábbi linken elérhető: http://ec.europa.eu/agriculture/organic/eu-policy/logo_hu

Az árukísérő dokumentumokon (számla, szállítójegy) utalni kell a termék ökológiai eredetére, és fel kell tüntetni a tanúsító szervezet kódszámát, valamint az ökológiai jelleg azonosításához szükséges egyéb szükséges információkat. A tanúsító szervezet által kiállított érvényes tanúsítványt be kell mutatni a vevőnek, és annak egy másolati példányát a termék egyéb kísérődokumentumaival együtt a vevő rendelkezésére kell bocsátani. Az értékesítésekről, a vállalkozást elhagyó termékekről nyilvántartást kell vezetni, melyen szerepelnie kell a dátumnak, a termék megnevezésének, 44/61


mennyiségének, címzettjének illetve vevőjének. Az értékesítés bizonylatait meg kell őrizni, és a vevőkről listát kell készíteni. 10.3 Ökológiai termelésre utaló kifejezések használata

Egy termék akkor tekintendő ökológiai termelésre utaló kifejezéssel megjelölt terméknek, ha a címkézésen, a reklámanyagokban vagy kereskedelmi okmányokban a termék, az összetevők vagy a takarmány-alapanyagok leírásában olyan kifejezéseket használnak, amelyek a vásárló számára azt sugallják, hogy a termék, az összetevők vagy a takarmányalapanyagok az e rendeletben megállapított szabályokkal összhangban készültek. Különösen, az olyan kifejezéseket vagy rövidítéseket, önmagukban vagy összetételben – például „bio” és „öko” – a Közösség egészében és bármely közösségi nyelven csak olyan termék címkézésére és reklámozására lehet használni, amely az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó előírásoknak eleget tesz. Az élő vagy feldolgozatlan mezőgazdasági termékek címkézésén vagy reklámozásában kizárólag akkor használhatók ökológiai termelésre utaló kifejezések, ha az adott termék valamennyi összetevője is az e rendeletben megállapított követelményekkel összhangban készült. Ökológiai termelésre utaló kifejezéseket nem lehet a Közösség egészében és bármely közösségi nyelven használni olyan termék címkézésére, reklámozására és olyan termékkel összefüggő kereskedelmi anyagban, amely nem tesz eleget az e rendeletben megfogalmazott követelményeknek, kivéve, ha a kifejezések nem élelmiszerben vagy takarmányban található mezőgazdasági termékekre vonatkoznak, vagy egyértelmű módon nem hozhatók összefüggésbe az ökológiai termeléssel. Nem használhatók továbbá a címkézésen vagy reklámban alkalmazott olyan kifejezések – beleértve a védjegyekben használt kifejezéseket is – vagy gyakorlatok, amelyek azt a látszatot keltve, hogy egy termék vagy annak összetevői eleget tesznek az e rendeletben megfogalmazott követelményeknek, a fogyasztót vagy a felhasználót félrevezethetik. Ökológiai termelésre utaló kifejezések nem használhatók olyan termék esetében, amelynek a címkézésén vagy reklámjában a közösségi rendelkezések értelmében fel kell tüntetni, hogy GMO-kat tartalmaz, GMO-kból áll vagy GMO-kból állították elő. Ökológiai termelésre utaló kifejezések használatának formái feldolgozott élelmiszer esetében Ökológiai termelésre utaló kifejezés használatának három formája különböztethető meg: a) a kereskedelmi megnevezésben b) kizárólag az összetevők felsorolásában, c) az összetevők felsorolásában és a kereskedelmi megnevezéssel egy mezőben. 45/61


Az egyes jelölési formák használata meghatározott feltételek teljesülése esetén lehetséges. Kereskedelmi megnevezésben, feltéve, hogy: 1. A mezőgazdasági eredetű összetevők legalább 95 tömegszázaléka ökológiai; 2. a feldolgozott ökológiai élelmiszer előállításának időben vagy térben el kell különülnie a nem ökológiai élelmiszertől; 3. az ökológiai feldolgozott élelmiszerek összetételére a következő feltételek alkalmazandók: a) a terméket főként mezőgazdasági eredetű összetevőkből állítják elő; annak meghatározásához, hogy egy terméket főként mezőgazdasági eredetű összetevőkből állítottak-e elő, a hozzáadott vizet és konyhasót nem kell figyelembe venni; b) kizárólag olyan adalékanyagok, technológiai segédanyagok, ízesítők, víz, só, mikroorganizmus készítmények és enzimek, ásványok, nyomelemek, vitaminok, továbbá aminosavak és más mikrotápanyagok kerülhetnek felhasználásra a speciális élelmezési célokra szánt élelmiszerekben, és csak abban az esetben, ha az ökológiai termelésben való felhasználásukat a 834/2007/EK rendelet 21. cikk szerint engedélyezték; c) nem ökológiai mezőgazdasági összetevőket kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha ökológiai termelésben való használatukat a 21. cikk szerint engedélyezték vagy valamely tagállam ideiglenesen engedélyezte azt; d) ökológiai összetevő nem lehet jelen ugyanazon nem ökológiai formájú vagy átállásból származó összetevővel együtt; e) átállásban lévő növényből előállított élelmiszer csak egyetlen mezőgazdasági eredetű növényi összetevőt tartalmazhat; 4. nem használhatók olyan anyagok és technológiák, amelyek visszaállítják az ökológiai élelmiszerek feldolgozása és tárolása során elveszett tulajdonságokat vagy korrigálják az e termékek feldolgozásakor elkövetett gondatlanság következményeit, vagy más módon félrevezethetnek e termékek valódi jellegét illetően. Kizárólag az összetevők felsorolásában, feltéve, hogy: 1. A feldolgozott ökológiai élelmiszer előállításának időben vagy térben el kell különülnie a nem ökológiai élelmiszertől; 2. az ökológiai feldolgozott élelmiszerek összetételére a következő feltételek alkalmazandók: a) a terméket főként mezőgazdasági eredetű összetevőkből állítják elő; annak meghatározásához, hogy egy terméket főként mezőgazdasági eredetű összetevőkből állítottak-e elő, a hozzáadott vizet és konyhasót nem kell figyelembe venni; b) kizárólag olyan adalékanyagok, technológiai segédanyagok, ízesítők, víz, só, mikroorganizmus készítmények és enzimek, ásványok, nyomelemek, vitaminok, továbbá aminosavak és más mikrotápanyagok kerülhetnek felhasználásra a speciális élelmezési célokra szánt élelmiszerekben, és csak abban az esetben, ha az ökológiai termelésben való felhasználásukat a 834/2007/EK rendelet 21. cikk szerint engedélyezték; c) ökológiai összetevő nem lehet jelen ugyanazon nem ökológiai formájú vagy átállásból származó összetevővel együtt; 46/61


Az összetevők felsorolásában és a kereskedelmi megnevezéssel egy mezőben, feltéve, hogy: 1. a fő összetevő halászati vagy vadászati termék; 2. olyan egyéb mezőgazdasági eredetű összetevőket tartalmaz, amelyek mindegyike ökológiai összetevő; 3. a feldolgozott ökológiai élelmiszer előállításának időben vagy térben el kell különülnie a nem ökológiai élelmiszertől; 4. az ökológiai feldolgozott élelmiszerek összetételére a következő feltételek alkalmazandók: a) a terméket főként mezőgazdasági eredetű összetevőkből állítják elő; annak meghatározásához, hogy egy terméket főként mezőgazdasági eredetű összetevőkből állítottak-e elő, a hozzáadott vizet és konyhasót nem kell figyelembe venni; b) kizárólag olyan adalékanyagok, technológiai segédanyagok, ízesítők, víz, só, mikroorganizmus készítmények és enzimek, ásványok, nyomelemek, vitaminok, továbbá aminosavak és más mikrotápanyagok kerülhetnek felhasználásra a speciális élelmezési célokra szánt élelmiszerekben, és csak abban az esetben, ha az ökológiai termelésben való felhasználásukat a 834/2007/EK rendelet 21. cikk szerint engedélyezték; c) ökológiai összetevő nem lehet jelen ugyanazon nem ökológiai formájú vagy átállásból származó összetevővel együtt. Az összetevők felsorolásában fel kell tüntetni, mely összetevők ökológiai jellegűek. A kizárólag az összetevők felsorolásában, illetve az összetevők felsorolásában és a kereskedelmi megnevezéssel egy mezőben feltüntetett ökológiai termelési módszerre vonatkozó hivatkozások kizárólag az ökológiai összetevőkkel kapcsolatban jelenhetnek meg, és az összetevők felsorolásában fel kell tüntetni az ökológiai összetevők teljes százalékos arányát a mezőgazdasági eredetű összetevők teljes mennyiségéhez képest. A kifejezéseket és az említett százalékos arányt az összetevők felsorolásában szereplő egyéb jelzésekkel megegyező színben, méretben és betűtípussal kell feltüntetni.

47/61


10.4 A biotermékeken előforduló egyéb jelölések

A fogyasztók megítélésében még mindig gyakori a zavar, különösen a kisebb bioboltok értelmezésében („vegyszermentes”, „reform” stb.), így fontos az ökológiai gazdálkodás jogszabályi előírásai alapján előállított, ellenőrzött és tanúsított termékek egyértelmű elkülönítése az egyéb élelmiszerektől. Az egyértelmű felismerhetőséget szolgálja az EU ökologó, mely tekintetében 2010. július 1-től az új ökologót kell feltüntetni a termékeken.

Régi EU ökologó

Új EU ökologó

Az EU ökologón túl, hazai piacon az alábbi logókkal találkozhatunk: A két tanúsító szervezet logója:

A Magyar Biokultúra Egyesület logója:

48/61


IV. Engedélyezési eljárások

A Közösségi szabályozás szigorú előírásai mellett a rendeletek engedményeket is biztosítanak egyes előírások kapcsán. Ezek az engedmények főként egyedi elbírálás alapján és korlátozott mértékben, illetve ideig nyújtanak mentesülési lehetőséget a gazdák számára. Az illetékes hatóság által lefolytatandó engedélyezési eljárásokat – a konvencionális vetőmag engedélyezés kivételével – a NÉBIH folytatja le. Az engedélyezési eljárás díjköteles, melynek mértékét a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal, valamint a megyei kormányhivatalok mezőgazdasági szakigazgatási szervei előtt kezdeményezett eljárásokban fizetendő igazgatási szolgáltatási díjak mértékéről, valamint az igazgatási szolgáltatási díj fizetésének szabályairól szóló 63/2012. (VII. 2.) VM rendelet tartalmazza.

10.5 Kivételes termelési szabályok engedélyezése

A 834/2007/EK rendelet 1-4. fejezete részletezi az ökológiai gazdálkodás során betartandó termelési szabályokat. Egyes esetekben azonban a Közösségi rendeletek lehetőséget nyújtanak a fent említett termelési szabályoktól való eltérésre, azaz a gazdálkodó adott szabály előírásai alól egyes pontokban mentesülhet. Ezen egyedi eltérések számát azonban lehetőség szerint a lehető legalacsonyabbra kell szorítani, és csak az alábbi esetekben nyújthatók:  ha szükségesek az ökológiai termelés megkezdésének vagy fenntartásának biztosításához olyan gazdaságokban, amelyek éghajlati, földrajzi vagy strukturális megkötésekkel szembesülnek;  ha a takarmányhoz, vetőmaghoz és vegetatív szaporítóanyaghoz, élő állatokhoz vagy egyéb gazdálkodási forrásokhoz való hozzáférés biztosítása érdekében szükségesek, amennyiben ilyen források ökológiai formában a kereskedelmi forgalomban nem állnak rendelkezésre;  ha mezőgazdasági eredetű összetevőkhöz való hozzáférés biztosítása érdekében szükségesek, amennyiben az ilyen összetevők ökológiai formában a kereskedelmi forgalomban nem állnak rendelkezésre;  ha szükségesek az ökológiai állatállomány kezelésével kapcsolatos sajátos problémák megoldásához;  ha ideiglenes intézkedésekre van szükség az ökológiai termelés folytatásához vagy újraindításához katasztrófa esetén;  ha különös termékek és anyagok feldolgozás során történő felhasználása jól bejáratott élelmiszertermékek ökológiai formában történő előállításának biztosításához szükségesek;  amennyiben szükséges az élelmiszer-adalékanyagok és egyéb anyagok vagy takarmányadalékanyagok és egyéb anyagok felhasználása és azok a GMO-ok felhasználásával előállított terméken kívül nem lelhetők fel a piacon;  amennyiben a jogszabályban meghatározott élelmiszer-adalékanyagok és egyéb anyagok vagy takarmány-adalékanyagok felhasználását közösségi vagy nemzeti jogszabályok alapján követelik meg.

49/61


Az alábbi kivételes termelési szabályokat kiemelendők az engedélyezés szükségességessége szerint csoportosítva: a) NÉBIH engedélyezi    

Az állatok kötött tartása (lásd 7.4) Párhuzamos termelés (lásd 6.5) Nem ökológiai tartásból származó állatok felhasználása (lásd 7.2) Katasztrófahelyzetek esetén alkalmazható engedmények (lásd 7.2, 7.5)

b) tanúsító szervezet engedélyezi  A nem ökológiai termelési módszerrel előállított vetőmag és vegetatív szaporítóanyag használata (lásd 6.4) c) alkalmazás szükségessége igazolandó  Az ökológiai tartású állatállomány kezelésének sajátos problémái - nem engedélyköteles, de meghatározott esetben és ideig alkalmazható  Nem ökológiai élesztőkivonat használata - nem engedélyköteles, de alkalmazását indokolni és igazolni kell  A beporzás céljára tartott méhészeti termelőegységek vezetése - nem engedélyköteles, de a termelt méz nem adható el ökológiai termékként  Növényi és állati eredetű, nem ökológiai fehérjetakarmány használata az állatállománynál - nem engedélyköteles, de szükségességét dokumentumokkal igazolni kell  Nem ökológiai méhviasz felhasználása - nem engedélyköteles, de szigorú előírások betartása mellett alkalmazható 10.6 Egyéb, a NÉBIH feladatául megjelölt engedélyezési eljárások

 Mezőgazdasági eredetű összetevő tagállami engedélyezése (lásd 8.3)  Megelőző időszak átállási időszak részeként történő engedélyezése (korosbítás) (lásd 6.3)  Állattartó épületben az előírtnál kisebb férőhely alkalmazásának engedélyezése  Piaci értékesítésre szánt főtt tojás héjának hagyományos díszítő színezése céljából természetes színezékek és természetes bevonóanyagok alkalmazásának engedélyezése  A tenyésztett víziállatok egyidejű ökológiai és nem ökológiai termelésével kapcsolatos engedélyek  Állatok kezelésével kapcsolatos – biztonsági, illetve az állatállomány egészségének, jóllétének vagy higiéniájának javítása okán szükséges – engedélyek (lásd 7.4)

50/61


 Az Öko EK rendelet alapján elismert országok listáján nem szereplő harmadik országokból származó ökológiai termékek forgalmazásának engedélyezése (lásd 9. fejezet) Bővebb információ: http://www.nebih.gov.hu/szakteruletek/szakteruletek/elelmiszer_takarmanybiztonsag/koze rdeku_adatok/okologiai_gazdalkodas

51/61


KONKLÚZIÓ

Az ökológiai gazdálkodásra vonatkozó jogszabályok célja a fenntartható mezőgazdasági termelés elérés/biztosítása. A rendelkezések betartásával garantálható tisztességes verseny, biztosítható a fogyasztói bizalom és védhetőek a fogyasztói érdekek. Az ökológiai termelésben részt vevő gazdasági szereplők jogkövető magatartását elősegítheti a szabályokat összefogó tájékoztató anyag, mely segít a gazdálkodóknak a kötelezettségeik és jogszabály adta lehetőségeik közti eligazodásban. A tananyag a következő témakörökkel kapcsolatos jogszabályi értelmezésére tért ki: Joganyag tartalmi elemei

V. VI.

Értelmezett jogszabály címe

2008. évi XLVI. törvény 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelete rendszere 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete Részvétel az ellenőrzési rendszerben 834/2007/EK rendelet Főbb szabályozások 834/2007/EK rendelet 834/2007/EK rendelet szerint Az ökológiai növénytermesztésre vonatkozó 889/2008/EK rendelet részletes szabályok Az ökológiai állattenyésztésre vonatkozó 889/2008/EK rendelet részletes szabályok A feldolgozott takarmány és élelmiszer 889/2008/EK rendelet előállításának szabályai Harmadik országból származó ökológiai 1235/2008/EK termékek behozatala és forgalomba hozatala 79/2009. FVM rendelet 834/2007/EK rendelet Az ökológiai termékek jelölési rendszere 889/2008/EK rendelet 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelete 834/2007/EK rendelet 889/2008/EK rendelet Engedélyezési eljárások 1235/2008/EK A joganyag segít az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos ellenőrzési rendszerben részt vevő szereplők közti eligazodásban, illetve ismerteti azok feladatait. A tananyagban külön hangsúlyt kapott a „tiltó rendelkezések” kiemelése, illetve az engedélyezési eljárást igénylő tevékenységek ismertetése. A tananyagban foglalt ismeretek átadásával jelentősen nő a képzett jogalkalmazók száma.

52/61


MELLÉKLETEK Jogszabályi keretek összefoglalása

Az ökológiai termelési ágazatra vonatkozó közösségi jogi keret célja a tisztességes verseny és az ökológiai termékek megfelelően működő belső piacának biztosítása, valamint az ökológiai jelölésű termékek iránti fogyasztói bizalom fenntartása és indokolttá tétele. Továbbá olyan feltételeket kell nyújtania, amelyek mellett ez az ágazat a termelési és piaci fejlődéssel összhangban tud előrelépni. Ennél fogva indokolttá vált az ökológiai termelésre alkalmazandó célkitűzések, elvek és szabályok világosabb meghatározása, az átláthatósághoz és a fogyasztói bizalomhoz, valamint az ökológiai termelés koncepciójának harmonizált felfogásához való hozzájárulás. Ahhoz hogy az ökológiai termékek előállításában részt vevő gazdálkodók kellő ismerettel rendelkezzenek szükségessé vált a termelés során betartandó szabályokról a jogszabályokat értelmező, a termelési szabályokat összefoglaló, és az előírásokat részletező részletes szakmai tájékoztató anyag kidolgozása. A tananyag célja, hogy az ökológiai termelésben már részt vevő és ezután csatlakozó gazdálkodók a vonatkozó jogszabályok ismeretében, a követelményeknek megfelelve végezzék tevékenységüket. Az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről szóló 2008. évi XLVI. törvény az ökológiai gazdálkodás kapcsán nevesített feladatain keresztül részletesen bemutatásra kerülnek a jogkövető magatartáshoz szükséges termelési szabályok. Témaköröket tekintve a tananyag kitér a növénytermesztés, állattartás, feldolgozási tevékenység, harmadik országból származó ökológiai termékek importját végző tevékenység során betartandó szabályok ismertetésére, kiemelve a tiltó rendelkezéseket, illetve a lehetséges engedélyezési eljárásokat. Az ökológiai termékek jelölésére vonatkozó előírások terén az Uniós rendeletek szintjén lényeges változások történtek. Az EU öko logó használata ma már minden az Európai Unióban előállított termék csomagolásán kötelező. A tananyagban külön részletezésre kerülnek a tanúsítási rendszerben való részvételi kötelezettséggel kapcsolatos előírások, illetve a kötelezettség alóli mentesülés feltételei. A tananyagban ismertetésre kerülnek a magyarországi ökológiai ellenőrzési rendszer szereplői feladatuk és hatáskörük megjelölésével. A tananyag a következő témakörökkel kapcsolatos jogszabályi értelmezésére tért ki: Joganyag tartalmi elemei

VII.

Értelmezett jogszabály címe

2008. évi XLVI. törvény 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet Az ökológiai gazdálkodás ellenőrzési 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelete rendszere 328/2010. (XII. 27.) Korm. rendelete Részvétel az ellenőrzési rendszerben 834/2007/EK rendelet Főbb szabályozások 834/2007/EK rendelet 834/2007/EK rendelet szerint Az ökológiai állattenyésztésre vonatkozó 889/2008/EK rendelet részletes szabályok Az ökológiai állattenyésztésre vonatkozó 889/2008/EK rendelet 53/61


VIII.

részletes szabályok A feldolgozott takarmány és élelmiszer 889/2008/EK rendelet előállításának szabályai Harmadik országból származó ökológiai 1235/2008/EK termékek behozatala és forgalomba hozatala 79/2009. FVM rendelet 834/2007/EK rendelet Az ökológiai termékek jelölési rendszere 889/2008/EK rendelet 79/2009. (VI. 30.) FVM rendelet 22/2012. (II. 29.) Korm. rendelete 834/2007/EK rendelet 889/2008/EK rendelet Engedélyezési eljárások 1235/2008/EK A tananyagban foglalt ismeretek átadásával jelentősen nő a képzett jogalkalmazók száma, ezzel is elősegítve a közösségi jogszabályokban megfogalmazott célok elérését.

54/61


Ellenőrző kérdések 1. Az alábbiak közül melyik képen szerepel az EU-ban előállított előre csomagolt élelmiszereken 2010. július 1-jétől kötelezően feltüntetendő ökológiai logó? (1 jó válasz)

a)

c)

b)

d)

2. A tanúsító szervezet elismeréséért, illetve ökológiai gazdálkodással kapcsolatos engedélyezési eljárások lefolytatásáért melyik szerv/ek felelős/ek (1 jó válasz) ? a) megyei kormányhivatalok b) ökológiai tanúsító szervezetek c) Vidékfejlesztési Minisztérium d) Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal 3. A tanúsító szervezet ……. (1 jó válasz) a) nem a közigazgatásba tartozó harmadik fél, amely az ökológiai termelés területén a rendelet rendelkezéseinek megfelelő ellenőrzést és tanúsítást végzi b) közigazgatásba tartozó harmadik fél, amely az ökológiai termelés területén a rendelet rendelkezéseinek megfelelő ellenőrzést és tanúsítást végzi c) közigazgatásba tartozó harmadik fél, amely hatósági jogkörénél fogva jogszabálysértés esetén bármely szankciót alkalmazhat (pl. kizárja a gazdálkodót az ökológiai gazdálkodás rendszeréből)

55/61


d) nem a közigazgatásba tartozó harmadik fél, amely az illetékes hatóság szerepét tölti be 4. Melyik két szerv került élelmiszerlánc-felügyeleti szervként kijelölésre az ökológiai gazdálkodással kapcsolatos feladatok ellátása céljából? (1 jó válasz) a) b) c) d)

megyei kormányhivatalok és a tanúsító szervezetek megyei kormányhivatalok és a Vidékfejlesztési Minisztérium megyei kormányhivatalok és a Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal és a Vidékfejlesztési Minisztérium

5. Melyik jogszabály tartalmazza az Öko rendelkezések megsértse esetén a hatóság által kiszabható következő jogkövetkezményeket: figyelmeztetés, bírság kiszabása, forgalmi korlátozás, átállási idő újraindítása, kizárás? (1 jó válasz)

a) 2008. évi XLVI törvény az élelmiszerláncról és hatósági felügyeletéről b) 2004. évi CXL törvény a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól c) 244/1998. (XII. 31.) Korm. rendelet az állatvédelmi bírságról d) 79/2009. FVM rendelet a mezőgazdasági termékek és élelmiszerek ökológiai gazdálkodási követelmények szerinti tanúsításának, előállításának, forgalmazásának, jelölésének és ellenőrzésének részletes szabályairól 6. Ökológiai gazdálkodónak a jogszabályok szerint az a rendeletben meghatározott termelési módszereket alkalmazó és termelési szabályokat betartó gazdasági szereplő tekinthető, aki a rendelet szerinti ellenőrző rendszer keretein belül végzi tevékenységét. (1 jó válasz)

a) Igaz b) Hamis 7. Melyik állítás igaz? (1 jó válasz)

a) A csak alvállalkozói tevékenységre szerződött vállalkozó kap Minősítő Tanúsítványt b) Az alvállalkozó az általa előállított termékeket sajátjaként jelölheti c) Az alvállalkozó tevékenységéért a megbízója felel d) Az alvállalkozó az általa előállított termékeket ökológiai termékként forgalmazhatja 8. Igaz-e az alábbi állítás? Az ökológiai állattartásban végezhetők rutinszerűen olyan

műveletek, mint juhok farkának gumizása, farokkurtítás,fogak lecsípése, csőrkurtítás, szarvtalanítás. (1 jó válasz) a) Igaz b) Hamis

56/61


9. Mely esetben lehet ökológiai tartású baromfit a rendeletben meghatározott minimális életkor elérése előtt levágni? (1 jó válasz) a) Ha az állat jól fejlett b) Lassúnövekedésű baromfifajta alkalmazása esetén c) Ha a gazdasági érdekek úgy kívánják d) Ha a napi átlaghőmérséklet eléri a 20 o C hőmérsékletet 10. Mennyi ideig kell a baromficsoport felnevelésének befejeztével a kifutókat a növény pótlódása érdekében és állat-egészségügyi okokból üresen hagyni (kifutó pihentetés)? (1 jó válasz)

a) b) c) d)

Ha a gazdasági érdekek úgy kívánják, nem szükséges üresen hagyni 1 hét 3 hét 4 hét

11. Mentesülhet-e a tanúsító szervezethez történő bejelentkezési kötelezettség alól a termékeket harmadik országból behozni kívánó vállalkozó? (1 jó válasz)

a) Igen b) Nem

57/61


A NÉBIH által kiadott egyes döntések

1. számú melléklet - Baromfifajta felvétele a lassúnövekedésű baromfifaja listára 1. Új baromfifajta fel vétele a lassúnövekedésű bar omfifaja listár a Új baromfifajta felvétele a listára csak egyedi kérelem alapján, és megfelelő állami minősítés birtokában lehetséges. A lassú növekedésű fajták minősítésére vonatkozóan általánosan elfogadott érvényes nemzetközi standard nincsen, ezért a Magyarországi minősítés a tenyésztési hatóság által a „Tyúk és pulyka Teljesítményvizsgálati Kódex VI.” szabadtartású baromfikra vonatkozó előírásai alapján lebonyolított üzemi teszt keretében történhet. Lassú növekedésű fajtának az a fajta minősíthető, melynek a teszt során mért napi súlygyarapodása tyúk faj esetén nem haladja meg a 35 g/nap értéket. Egyéb baromfifajok (lúd, kacsa, pulyka, gyöngyös) esetében határérték meghatározása jelenleg nem áll rendelkezésre.

2. EU-s tagállamban lassú növ ekedésű fajtaként nyilvántartott bar omfifajták felvétel e a lassúnöv ekedésű bar omfifaja listára A magyarországi baromfitartók bármely baromfifajta felvételét kérhetik a magyarországi listára, amely valamely EU-s tagállamban a 889/2008/EK rendelet 12. cikk (5) bekezdése szerinti listán a kérelem beadásakor lassú növekedésű fajtaként szerepel, amennyiben ezt az érintett tagállam hatósága vagy az államilag elismert ellenőrző szervezete által kiadott igazolás becsatolásával bizonyítani tudják. Bármely EU-s tagállamban lassú növekedésű fajtaként nyilvántartott baromfifajta felvétele lehetséges, nyilvántartásba vételi eljárás keretében. A más tag államban lassú növekedésű fajtaként nyilvántar tott bar omfifajták felvétel ére ir ányul ó ké relem benyújtásának módja és tartalmi követelményei: A nyilvántartásba vételre irányuló kérelmet tanúsított magyar ökológiai gazdálkodó nyújthat be. A kérelemhez csatolni kell az érintett EU-s tagállam hatósága vagy az általa elismert ellenőrző szervezet igazolását. A kérelmet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal Központ által elismert azon ellenőrző szervezethez kell benyújtani, melynek a kérelmező az ellenőrzése alatt áll. A kérelmet a Mezőgazdasági Szakigazgatási Hivatal, mint illetékes hatóság egyedileg bírálja el a kérelemben foglaltak, illetve a kapcsolódó szakmai szempontok alapján. Az elbírálás során a hatóság a körülmények figyelembevételével a fajta határozott időre, illetve visszavonásig történő felvételéről is dönthet. A listát az illetékes hatóság a szakmai szervezetek bevonásával évenként felülvizsgálja, és a nemzetközileg elfogadott alapelvek szerint aktualizálja.

58/61


A kérel emben szer epeltetni kell: 1. A kérelmet benyújtó gazdálkodó/cég a. neve b. telefonos és elektronikus elérhetősége c. teljes postai elérhetősége 2. Nyilvántartásba venni kívánt baromfi a. faj megnevezése (tyúk, pulyka, lúd, kacsa, pulyka, gyöngyös) b. fajta megnevezése c. igazolást kiállító tagállam megjelölése d. igazolást kiállító tagállam hatóságának pontos megnevezése és elérhetősége Igazolás nélküli kérelmet az illetékes hatóságnak nem áll módjában elbírálni! A nyilvántartásba vételi eljárás során meghozott döntésről a kérelmező írásos tájékoztatást kap. Kérdés esetén kérem, forduljon a Takarmánybiztonsági Igazgatóságához. Cím: 1024 Budapest, Keleti Károly u. 24. Email: [email protected]

Nemzeti

59/61

Élelmiszerlánc-biztonsági

Hivatal

Élelmiszer-

és


A lassú növekedésű baromfifajták listája (v 20111124) az ökológiai termelés, a címkézés és az ellenőrzés tekintetében az ökológiai termelésről és az ökológiai termékek címkézéséről szóló 834/2007/EK rendelet részletes végrehajtási szabályainak megállapításáról szóló

889/2008/EK rendelet 12. cikke értelmében

Lassú növekedésű bar omfifajtának teki ntendő val amennyi, a Tenyésztési Hatóság által Magy arország on elismert, v édett, őshonos baromfi fajként nyilvántartott fajta, val amint ezen fajták egymás közti , végtermék előállító keresztezéséből származó fajtakombinációi. A 2010. szeptember 1-jei nyilvántartás szerint őshonos kategóriába az alábbi baromfifajták tartoznak: Tyúk: Kendermagos erdélyi kopasznyakú tyúk Fehér erdélyi kopasznyakú tyúk Fekete erdélyi kopasznyakú tyúk Fehér magyar tyúk Sárga magyar tyúk Fogolyszínű magyar tyúk Kendermagos magyar tyúk Gyöngytyúk: Magyar parlagi gyöngytyúk Pulyka: Bronz pulyka Réz pulyka Kacsa: Tarka magyar kacsa Fehér magyar kacsa Lúd: Magyar lúd Fodros tollú magyar lúd Danen-Ganse (jóváhagyva: 2011.11.24) Más tag államban l assú növekedésű fajtaként nyilvántartott és a hatóság által jóváhagyott bar omfifaj ta: Tyúk: Hubbard I 757 (jóváhagyva: 2011.03.23) S 457 (jóváhagyva: 2011.03.23) JA 757 (üzemi teszt alapján jóváhagyva: 2011.05.05)

60/61


2. számú melléklet – kifutó pihentetés időtartama

61/61

projekt címe: projektgazda: készítette: dátum:

Recommend Documents