TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A PROJEKTGAZDA KORÁBBI FEJLESZTÉSEI A PROJEKT ELHELYEZÉSE

„Megvalósíthatósági tanulmány” Körmend Batthyány-Strattmann várkastély értéknövelő megújítása I. ütem „Kapuprojektek”

2009

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ........................................................................................................3 2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA ........................................................................................18 2.1 A PROJEKTGAZDA KORÁBBI FEJLESZTÉSEI ....................................................................20 2.2 A PROJEKT ELHELYEZÉSE A PROJEKTGAZDA STRATÉGIÁJÁBAN................................41 2.3 AZ EGYÜTTMÜKÖDŐ PARTNEREK ÉS AZ EGYÜTTM. FORMÁJÁNAK BEMUTATÁSA..44 2.4 PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA .....................................................45 3. A PROJEKT HÁTTERE ..............................................................................................................51 3.1 GAZDASÁGI-TÁRSADALMI-KÖRNYEZETI ALAPADATOK .............................................51 3.2 SZAKTERÜLET BEMUTATÁSA.............................................................................................64 4. FEJLESZTÉSI IGÉNY MEGALAPOZÁS .....................................................................................78 4.1 HELYZETÉRTÉKELÉS............................................................................................................78 4.2 KERESLET-KÍNÁLAT ELEMZÉSE ..........................................................................................84 4.3 PROJEKT CÉLKITŰZÉSEI, ELVÁRT EREDMÉNYEK, HATÁSOK........................................108 4.4 CÉLCSOPORT BEMUTATÁSA.........................................................................................126 4.5 KORLÁTOZÓ TÉNYEZŐK FELMÉRÉSE ............................................................................135 5. MEGOLDÁSI ALTERNATÍVÁK FELVÁZOLÁSA ÉS ELEMZÉSE .............................................137 5.1 A MEGFELELŐ ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSI MÓDSZERE ÉS 5.2 MEGVALÓSÍTHATÓ VÁLTOZATOK MEGHATÁROZÁSA ......................................................................................137 5.3 „0” MEGOLDÁS – PROJEKT MEGVALÓSÍTÁSA NÉLKÜLI VÁLTOZAT.........................139 5.4 „A” MEGOLDÁS.............................................................................................................141 5.5 „B” MEGOLDÁS .............................................................................................................144 5.6 LEGMEGFELELŐBB ALTERNATÍVA KIVÁLASZTÁSA......................................................164 6. MEGVALÓSÍTÁSI JAVASLAT KIDOLGOZÁSA....................................................................165 6.1 MŰSZAKI TARTALOM RÉSZLETES LEÍRÁSA ....................................................................165 6.2 RÉSZLETES MŰKÖDÉSI, MŰKÖDTETÉSI JAVASLAT .......................................................170 6.3 MARKETING TERV...........................................................................................................172 6.4 CSELEKVÉSI ÜTEMTERV ..................................................................................................177 6.5 A PROJEKT KÖRNYEZETI HATÁSAINAK ELEMZÉSE ......................................................180 6.6 ESÉLYEGYENLŐSÉGI SZEMPONTOK ÉRVÉNYESÍTÉSE ..................................................181 7. PÉNZÜGYI ELEMZÉS..............................................................................................................183 8. KÖZGAZDASÁGI KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS.................................................................195 9. ÉRZÉKENYSÉG ÉS KOCKÁZATELEMZÉS ..............................................................................197 9.1 ÉRZÉKENYSÉGVIZSGÁLAT..............................................................................................197 9.2 KOCKÁZATELEMZÉS .......................................................................................................198 10. KOMMUNIKÁCIÓS TERV ...................................................................................................200 10.1 CÉLCSOPORTOK KOMMUNIKÁCIÓS SZEMPONTÚ ELEMZÉSE ................................200 10.2 TÁJÉKOZTATÁS ÉS NYILVÁNOSSÁG...........................................................................202 10.3 PR ÉS 10.4 IMAGE, KÜLSŐ MEGJELENÉS...................................................................203 10.5 KOMMUNIKÁCIÓS ÜTEMTERV ....................................................................................205 10.6 KOMMUNIKÁCIÓS KÖLTSÉGEK .................................................................................206

2

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A projekt jól előkészített, részletes megvalósíthatósági tanulmánnyal rendelkezik. A „Gazdag örökség – értékes jövő” koncepció keretében megvalósítandó Kapuprojekt jelenlegi létesítményei jelenlegi állapota nem elégítik ki a hazai és nemzetközi turizmus igényét. Az újdonság és a történelmi tradíciók adta lehetőségek országos szinten lassan kiaknázódnak, azonban a körmendi kastélyegyüttes, park és Óváros felújítása nélkül és a szolgáltatások hiányában (szolgáltatási háló, hivatás/konferencia turizmus lehetősége, rendezvény – és eseményszervezés lehetősége, kiállítási területek és attrakciók korlátozott száma stb.) az eddig befektetett tőke és szellemi erő kárba veszhet. (A körmendi főtér rehabilitációja témájában beadott pályázat nyertes lett.) A Projektgazda a kastély vagyonkezelői jogát még nem kapta meg, ennek egyik feltétele a Kapuprojektek támogatási pályázatának elnyerése. A szerződéskötés a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő (MNV) Zrt. és a Város között folyamatban van. A körmendi Batthyány kastély kiemelt többszörös védettséget (örökségvédelmi és természetvédelmi) élvez, és ugyanakkor az állami tulajdonból ki nem adható kategóriába is tartozik. A Batthyány kastély, mely 11 épület együtteséből és a kapcsolódó összesen 40 ha kiterjedésű természetvédelmileg egyedülálló parkból áll, az elmúlt tíz esztendőben állami támogatást nem kapott (lásd az 1. sz. Mellékletekben), így sürgős beavatkozásra van szükség úgy az épületek helyreállítása, hasznosítása, mint a park megmentése érdekében. 2004-2005-ben készült az első olyan átfogó megvalósíthatósági tanulmány, ami a kastélyegyüttes hasznosítására és a helyreállítására vonatkozik, amely komplexen kezeli a kastélyfelújítási programot a park revitalizációjával és a kapcsolódó Óváros rehabilitációs programjával együtt. Az épületegyüttes különösen jó megközelítéssel és helyszíni adottságokkal rendelkezik. A 12.000 lakosú Körmend belvárosban a 8-as számú főközlekedési út határolja a kastélyegyüttes és park területét északról. Nyugatról az épületegyüttest a város Óvárosa és a középkorról fennmaradt néhai piactere, délről a Rába folyó, keletről pedig a 86-os főközlekedési út melletti szabadidős sportlétesítmények, illetve kereskedelmi – gazdasági övezet zárja le. A kastélyegyüttes és park komplex, együttes rehabilitációjának kényszerét és szükségességét az érintett szaktárcák, az Oktatási és Kulturális Minisztérium, illetve a természetvédelmi hatóság, KvVM, valamint a Kulturális Örökségvédelmi Hivatal legmagasabb szintű vezetői is jóváhagyták. A finanszírozási pályázat készítése során az eredetileg tervezett támogatási igény csökkentése vált szükségessé 2 milliárd Ft-ra, mely a jövedelemtermelő jelleg miatt 1,853 milliárd Ft-ra redukálódott, melyhez a projektgazda városnak megközelítőleg 353 millió Ft önrészét hozzáadva a projekt bruttó beruházási összege 2 205 882 188 Ft-ra redukálódott. A komplex helyreállítási programot a támogatási igénynek megfelelően több szakaszra osztottuk. A műemléki épületek helyreállítása több alprojektből áll. A megjelölt támogatási keret célprojektjeként az ún. „kapuprojekteket” a 8-as út felöli „Északi Kapuprojektet” (a Narancsházak és környezetének helyreállítási

3

programját), illetve a „Nyugati Kapuprojektet”, az Óváros főtere felöl történő kastélymegközelítési programot, a színházat céloztuk meg. A két „Kapuprojekt” feladata az, hogy az eddig ismeretlen körmendi kastélylétesítményeket a szó fizikai értelmében is bevezesse a napi fogalomba. Itt gondolunk elsősorban a 8-as főközlekedési úton naponta regisztrált éves átlagban mért kb. 12.000 db gépjárműre. A két megközelítési, kapcsolódási pont két különböző célcsoportot céloz meg (Lásd a 2. sz. Mellékletekben): 1. A családi pihenőhelyeként is szolgáló Narancsházak létesítményei olyan egyedi környezetet biztosítanak a 8-as úton közlekedő hazai vagy külhoni polgároknak, átmenő forgalom által generált-kastély turizmus megállóhelyeként, mely egyedülálló attrakciót jelent felnőttnek és gyereknek egyaránt. A Narancsházak évtizedek óta kihasználatlanok rossz állaguk miatt. Az épületek félnyeregtetős födém- és tetőszerkezete gyakorlatilag teljes cserére szorul. A falak átáztak, a padlószerkezetek tönkrementek, így jelenleg semmilyen használatra nem alkalmas. (Lásd a 3. sz. Mellékletekben). Az Örökségvédelmi Hivatal a Narancsházak új hasznosítási programját 2006 januárjában már jóváhagyta és gyakorlatilag az épületben és környezetében elvégzett régészeti és művészettörténeti kutatások befejeződtek, így a Narancsházak új funkcióval történő ellátása különösebb nehézséget nem okoz. A további kutatásokra az északi kerten és a parkolók területén szükséges. A XIX. században visszabontott üvegházak helyreállításával a Narancsházak (két egymás mellett álló épületről van szó) területe 2.000 nm födémterületről kb. 3.000 nm-re növelhető. A megnövelt alapterületeken az átmenő forgalom által generált-kastély és kulturális turizmus legmagasabb szintű és legmodernebb kiszolgálásra alkalmas vendéglátóipari, kereskedelmi és egyéb szolgáltatásokat tervezünk létrehozni. Ugyanakkor ebben a barokk – klasszicista környezetben a látogatók megtalálják azokat a hangulatokat és élményeket is, amelyek egyedivé teszik a rövid vagy hosszabb idejű ott-tartózkodást. Az üvegházakban tervezett pálmaház, virágkertészet, látványkertészet és az ezzel a hangulattal összekapcsolt kávézó, teázó, időszaki kiállítások, éttermi szolgáltatások maradandó élményként viszik tovább a kastélyegyüttes hírét. A létesítmény tulajdonképpen nagy reklámértéket képvisel. A Narancsházak melletti parkoló és látogatóközpont a fejlesztés első ütemében mintegy 50 személygépkocsira és 5 autóbuszra tervezett. A forgalom felfutásával arányosan ez a kapacitás később tovább növelhető. A Narancsház létesítmény üzemeltetése magában hordozza az újabb munkahelyek megteremtésének lehetőségét. Az első felfutó időszakban 20 fővel számolunk, ezt követően remélhetőleg ez a létszám megduplázódik. Az elvégzett gazdaságossági számítások alapján a létesítmény önfenntartó lesz, és így saját maga tudja ellátni a helyreállított műemlék épületegyüttes és környezete önfenntartását, sőt fejlesztését is. A felújítási program részét képezi az üvegházak déli homlokzata előtti teraszok és a kastély főépületének északi homlokzata közötti északi kert helyreállítása. Az

4

északi kerten keresztül említett második célcsoport egyidejű fogadására alkalmas (Lásd a 4. sz. Mellékletekben) 2. A színházépület, mely a néhai Lovarda átalakításával jött létre, klasszicista homlokzatával Körmend Óvárosának főterét keletről zárja le. A színház (Lásd az 5.sz. Mellékletekben) mint térfal mindig is a vásárváros arculatképző eleme volt. Az 1960-as években a Lovarda épületéből a mai színházépületet építették. A 450 fős nézőtérrel rendelkező színház véleményünk szerint túlméretezett (az elképzelések szerint befogadóképessége 370 főre csökkenne), fenntartása a Várost érinti, mivel a Magyar Nemzeti Vagyonkezelőtől átvett kezelési és használati jog kizárólag a Várost fogja terhelni. A kastély főépületének és a környező melléképületeknek komplex, összehangolt hasznosítását vizsgáltuk a 2004-ben készült kastélyhasznosítási tanulmány kidolgozása során és az azt követő években is. Az elvégzett piackutatások alapján megállapítható, hogy a kb. 400 fős kapacitással rendelkező konferenciaközpontokból (Lásd a 6 sz. Mellékletekben) hiány mutatkozik NyugatMagyarországon Körmend 100 km-es körzetében. A körmendi kastélyegyüttes kívánja kielégíteni ezt a piaci igényt. A Magyar Turizmus Zrt. 2002-2004 között végzett vizsgálatai igazolják ezt a piaci keresletet. A jelzett konferenciakapacitáshoz szükséges kiegészítő szekciótermi kapacitásokat, illetve kiállító termeket a kastélyegyüttes különböző melléképületei biztosítják. A színházi funkciókkal összeegyeztethető a konferencia- és rendezvényturizmus plenáris üléstermi igénye. A színházépület korszerűsítése azonnali megoldást kíván. A színház jelenlegi üzemeltetése évről-évre nagyobb üzemeltetési és fenntartási költséghányadot jelent az önkormányzati költségvetésben. Az épület korszerűsítése új célcsoportok, a konferenciaturizmus és a rendezvényturizmus valamint az ún. hivatásturizmus vendégkörét célozza meg, és kibővíti a városba látogatók körét. Fontosnak tartjuk azt, hogy a „Nyugati Kapuprojekt” célcsoportját képező vendégek jól érezzék magukat a kastély falain kívül is az Óváros főterén és annak környezetében. Ezért feltétlenül szükség van a körmendi főtér rehabilitációjára és az Óváros rehabilitációs programjának lehetőleg pályázati forrásokból történő támogatására kapcsolódó projekt formájában. A színház – konferenciatermi kettős funkció lehetővé teszi olyan nagy rendezvények tartását, amelyre ez idáig a városnak nem volt lehetősége. A korszerűsíteni kívánjuk a plenáris ülésterem technikai felszereltségét. A színházépület hiányzó gépészeti (klíma) és kihangosító valamint belsőépítészeti berendezését magas színvonalra kívánjuk emelni. Ezáltal lehetővé válik, hogy a város a kastélyfejlesztési projektek első szakaszában is nagy rendezvényeket szervezzen még akkor is, ha a szükséges szállodai kapacitásokat a helyszínen még nem lehet biztosítani. Természetesen az egynapos konferenciák és nagy rendezvények száma korlátozott. A nagyobb nagyságrendű konferencia rendezvények és MICE rendezvények igénylik a többnapos ottlétet, a különleges helyszíni adottságok és a környezet, egyedülálló rendezvényekké teszik ezeket a megmozdulásokat.

5

A két „Kapuprojekt” tehát reklámhordozó szerepet töltenek be – hírnök szerepet játszanak a körmendi kastély komplexum fejlesztése céljából. A két létesítmény egymással szoros egységet alkot: A Narancsházakban kialakított különleges vendéglátóhely, mely egyúttal az átmenő forgalom által generált kastélyturizmus és a városi turizmus vendégeinek a bázisa, egyben a színház és konferencia projekt vendégeit is képes lesz kiszolgálni. A második és következő ütemekben a főépület és melléképületek fejlesztésén át eljutunk a befektetői tőkével tervezett zöldmezős 200 szobás konferenciaszálloda beruházásáig. (Lásd a 7. sz. Mellékletekben) A tervezett további ütemezések: -

II. projekt – Múzeum projekt a főépületben

-

III. projekt – Főépületi exkluzív kastélyszálló 48 szobával

-

IV. projekt – A Díszudvar körüli melléképületek helyreállítása

-

V. projekt – Konferenciaszálloda beruházás

-

VI. projekt – a Kastélypark teljes körű revitalizációja

A projekt főbb adatai A projekt címe: Batthyány-Strattmann Várkastély értéknövelő megújítása I. ütem „Kapuprojekt” A projekt helyszíne: Körmend Dr. Batthyány-Strattmann László utca 3. Hrsz.: 1., Batthyány-Strattmann László utca 5-7. Hrsz.: 2/1., Batthyány-Strattmann László utca 11-13. Hrsz.: 4., Batthyány-Strattmann László utca 15-17. Hrsz.: 1. A projekt gazdája: Körmend Város Önkormányzata Projektgazda székhelye: Körmend Szabadság tér 7. A projekt megvalósítási felelőse: Bebes István polgármester A projekt kezdete: 2010. január 1. A projekt befejezése: 2011. december 31. A projekt tartalma Pénzügyi szempontból a bemutatott két alternatíva került elemzésre, összehasonlításra a költség-hatékonyság elemzés segítségével. A módszerválasztást az indokolja, hogy a két változat közti különbség műszakiépítészeti szempontból minimálisan jelentkezik, csak pénzügyi szempontból jelentkezik eltérés (olcsóbb üvegfelületek és parkoló-burkolati anyagok, valamint hagyományos, s ezáltal ugyancsak olcsóbb kerti öntözőrendszer kialakítása). Mivel a „B” változat összköltsége (2 205 882 ezer Ft) az „A” változat összköltségénél (2 558 884 ezer Ft) bő 350 millió Ft-tal kevesebb, ezért a „B” változat kerül kiválasztásra és elemzésre. Az I. sz. ütemben a kastélyegyüttes a Kapuprojekt részeként történő részleges felújítása, a Narancsház – Pálmaház és látványkertészet rekonstrukciója látogatóközpont parkoló kapacitással, az északi kert (Barokk várkert) részleges

6

helyreállításával pedig az I/1 sz. projektként (Északi Kapuprojekt) valósulnak meg: I/2-es számú projektben szerepelnek a Színházépület és a konferenciaterem rekonstrukció az északi kerthez kapcsolódóan. (Lásd a 7. sz. Mellékletekben) •

A II. sz. ütemben megvalósuló helyreállítások

A kastélyegyüttes helyreállítása további kapcsolódó projektek formájában valósul meg, melynek részei: Levéltár és melléképületek Várkastélyszálloda, Konferencia és központjaként új szállodaépület.

rekonstrukciója, Kastélymúzeum és incentív turizmus (MICE) regionális

- A védett kastélypark rekonstrukciója, Rába védőgát melletti területen további beruházások (vízimalom, vízi műtárgyak) – különálló Szlovén-Magyar Interreg projekt tárgyát képezik. - A projekt különálló része az Óváros rehabilitációja, a történelmi városközpont Piactér és környékének rekonstrukciója és hasznosítása a Kastéllyal összhangban. A helyreállított műemlék együttes közcélt fog szolgálni. Az infrastruktúra biztosításával lehetőség adódik színvonalas kulturális, oktatási, szabadidős programok megtartására, amely által interregionális turisztikai attrakcióvá, konferencia és szabadidő központtá fejleszthető a várkastély és környéke, ideértve az Óvárost. Jelen projekt I. üteme a jövőbeli kastély és városfejlesztés kiinduló pontjaként szolgáló kastélyegyüttes komplex fejlesztése. Az épület eredeti funkciójának figyelembe vételével, a mai igényeknek megfelelő, racionális funkcióval egészül ki és ezeket a szempontokat a több változatban kidolgozott hasznosítási tervi szaktárcák (NKÖN, KvVM) és a KÖH által elfogadott változata is figyelembe veszik. Fő szempont a közfunkciók és közcélok kiszolgálása, a regionális és interregionális szerepkör betöltése a kultúra, és a turizmus különböző területein. A pályázó A pályázó Körmend Város Önkormányzata, aki a feladatait az Önkormányzati Törvény alapján látja el: egyrészt jórészt jegyzői hatáskörbe utaltan államigazgatási feladatok ellátása zajlik (pl. építéshatóság, lakcímnyilvántartás, anyakönyvezetés, működési engedélyek kiadása, okmányirodai tevékenység stb.), másrészt pedig a Hivatal az Önkormányzat végrehajtó szerve is, azaz az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában is részt vesz (előterjesztések készítése, végrehajtása, átruházott bizottsági hatáskörök gyakorlásának előkészítése, végrehajtása, projektek irányítása, költségvetési szervek munkájának pénzügyi-szakmai koordinációja stb.). Városunk fejlesztése során fő alapelvnek tekintjük, hogy meg kell őrizni természeti kincseinket, épített és természeti környezetünk szépségét, levegőnk tisztaságát. Megalapozott és a város hosszú távú fejlődését elősegítő beruházásokat indítunk el. A városfejlesztés stratégiájának meghatározó

7

alappilléreként az Óváros – Kastély – Rába együttes rehabilitációja egymással elválaszthatatlanul összefüggnek. Indokoltságát az épületállomány progresszív állagromlása, kihasználatlansága és az elkészült örökségvédelmi programtervek megalapozzák. Továbbá az önkormányzat kezdeményező szerepet kíván betölteni terveiben és támogat illetve szorgalmaz minden olyan programot, amely a város turizmus fejlesztési koncepciójával összhangban gazdagítja az idegenforgalmi kínálatot, munkahelymegtartásra illetve új munkahelyek teremtésére törekszik. Ezen célokat az önkormányzat több, egymásra épülő projektek megvalósításával kívánja elérni: - Várkert revitalizációja: Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program 2007-2013 ( SLO-HU pályázat )

Határon

Átnyúló

A projekt célja, hogy a várkert szerves egységként való kezelésével Vas megye legnagyobb és legszebb kastélyának építészeti-kulturális-történelmi-szakrális értékének megfelelő helyet biztosítsunk a város, a megye és a határtérség életében. - Körmend belvárosának komplex, funkcióbővítő megújítása: NYDOP2007-3.1.1/A Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban. A tervezett várofejlesztési projekt révén jelentősen javul a városkép, a város gazdasági-társadalmi megítélése, mind a lakosság, mind a gazdaság és az idegenforgalom szemszögéből. Részletes leírás a későbbi fejezetben található. A Kapu-projekt rövid, lényegi összefoglalása Fejlesztendő tevékenység: Műemlék helyreállítási épületberuházás a kastély I-es sz. ütemében megvalósuló, önfenntartó Kapuprojektek Projektjavaslat célja: Körmend Batthyány kastély értékmegőrző megújítása I. ütem Projektjavaslat indokoltsága: A város fejlődését történelmileg is meghatározó állami tulajdona maradó kastély épületegyüttese, annak kisugárzása,- mely érvényes minden kastély alprojektre – a hagyományos értékek közvetítése, alapvető fontosságú a fejlesztések és a jövő szempontjából. A projekt tevékenységei Az alábbi táblázat a projekt fő tevékenységeit tartalmazza funkcionális bontásban. Az itt felsorolt funkcionális elemekhez köthetőek a legjobban az egyes projekteredmények és hatások, azaz a projekt eredmények és hatások jól vizsgálhatóak és bemutathatóak ezen elemek mentén. Tevékenység megnevezése Előkészítés 06. 30

Tevékenység leírása

- 2010. A projekt előkészítése 2004-ben indult az igények felmérésével, piackutatással. Régészeti feltárások indultak ezzel egy időben. Előtanulmányok, megalapozó koncepciók készültek. Elkészült a hasznosítási tanulmány. További kutatási munkák (régészet,

8

művészettörténet) is folyamatban vannak. Kertkutatás, tervezési munka, koncepciók kialakítása is zajlik. Tervezési munkák + Engedélyezési, kivitelezési tervdokumentációk Engedélyeztetés – elkészítése, engedélyeztetése folyamatban van. 2009. 11. 01. Közbeszerzés kiírása A projektmenedzser, tervezők kivitelezők, könyvvizsgáló – 2009. 12. 31. kiválasztása közbeszerzési eljárással történik. Kivitelezési munkák - Narancs házak rekonstrukciója – 2011. 10. 31. - Északi kert rekonstrukciója és parkoló építése - Színházépület korszerűsítése Projektmenedzsment Teljes körű projektirányítás, koncepciótól, kutatástól és támogató kulcsátadásig. Beruházás előkészítés, közbeszerzés, szolgáltatások pályáztatások, lebonyolítás terveztetés, szerződésmenedzselés, műszaki ellenőrzés, projekt monitoring és értékelés, külső szakértők projekttámogatása. A Kapuprojektek mint a kastély-helyreállítási program I. üteme és a „Konferencia- és rendezvényturizmus” II. üteme által kifejlett kölcsönös turisztikai alátámasztó hatás •

1./ A Kapuprojektek reklámhordozó hatása

Meghatározó az ún. „preopening” és a termék bevezetési időszak a turisztikai/vendégforgalommal közvetlenül összefüggő termékek bevezetésénél. Bár elsősorban kulturális termékről van szó, azonban a szállodaipartól kölcsönzött kifejezés: - a „preopening” ciklus alatt magát a Kapuprojekteket, annak megvalósítását és beüzemelését értjük. A kastélykomplexum és parkja együttesen a kulturális-turisztikai „Termék”, így az I. ütemben megvalósuló Alprojekt a Termék főpróbája. A kapuprojektek viszonylagosan a legkisebb közösségi legnagyobb hatékonyságú reklámhordozói a Terméknek.

beruházással

a

Helytelen az a megközelítés, mely a kastély-helyreállítást a Főépülettel és környezetével kezdi: - régészeti, kutatási, tervezési előkészítése olyan stádiumban van, mely nem „fér bele” a jelenlegi OP támogatási ciklusok átfutási idejébe, - a közszféra beruházásaként tervezett Múzeumprojekt + a Főépület részleges felújításának költsége 2,4 Mrd HUF - a Főépületben a kastélymúzeum megvalósításával párhuzamosan tervezett Kastélyszálloda (PPP) beruházás azonos ráfordítással és jelentős előkészítési időszükséglettel számol - a Levéltár és melléképületek, valamint a Konferencia- és rendezvényszálloda beruházásai (4,6 Mrd HUF) zárják a sort, végül - a Kastélypark revitalizációjával (3 Mrd HUF)

9

A Kapuprojektek segítségével a kulturális, örökség- és kastélyturizmus valamint átmenő forgalom által generált turizmus célcsoportjai a konferencia- és rendezvényturizmus vendégkörével együttesen ismerik meg a Batthyány kastélyt mint Terméket. A ”bevezetési időszak” lehetővé teszi a Projektgazda és az Állam számára a II. ütem, konkrét tapasztalatokon alapuló előkészítését, a befektető és a legkedvezőbb finanszírozási forma megkeresését, az előírások szerinti szakmai feltételek teljes körű teljesítését. •

2./ A II. Ütem tárgyát képező Kastélyszálló, Múzeum, Konferencia- és rendezvényközpont termékek turisztikai hatása (A II. ütem további 5 db projektből áll (II. – VI. sz. projektek).)

A kastély és parkja hasznosítási alternatíváinak kidolgozására a Projektgazda Város 2004-ben közbeszerzési pályázatot írt ki. A 6. sz. Mellékletekben bemutatjuk a dunántúli régióban – a kastélyszálloda valamint a konferencia- és rendezvényszálloda szegmensekben – 2005-ben elvégzett piackutatás kivonatos eredményét, melyet a forrásmunkaként is szolgáló tanulmányból idézünk. A turisztikai hatást elmélyíti a kastély programmal, Körmenddel közvetlenül összefüggő Boldog Batthyány-Strattmann László kultusz. A vallási turizmus témakörével a 8. sz. Mellékletekben foglalkozunk. A turisztikai hatás további részleteit tartalmazza a „A körmendi Batthyány kastély és park hasznosítási alternatívái I. + II. kötet”. A kastélyegyüttes hasznosítási programjának kidolgozásához, melyet 20042005-ben készítettünk. A szakértői munkacsoport megvizsgálta a dunántúli, illetve azon belül nyugat-dunántúli régió általános piaci kereslet-kínálati adottságait. A felhasznált adatok több forrásból származnak; egyrészt a térség turisztikai koncepcióiból, illetve a Nyugat-dunántúli Regionális Fejlesztési Ügynökség valamint Magyar Turizmus Zrt. által készíttetett, illetve a KSH által publikált dokumentációkból, adatokból valamint helyszíni gyűjtésekből. A szálloda- és konferenciaturizmus megállapításokra jutottunk:

vizsgálata

alapján

a

következő

- Nyugat-Magyarországon és hangsúlyozottan a nyugat-dunántúli régió középső részén, Körmend körzetében Soprontól Keszthelyig bezárólag nincs egyetlen olyan kastélyszálloda sem, mely olyan adottságokkal rendelkezik, mint a jó elhelyezkedés; városi környezet belterületén nagy kiterjedésű védett parkban, ugyanakkor főközlekedési útvonal mellett, s melynek kastélyszállodai kapacitása 40 kulcsegység feletti. A körmendi Batthyány kastély rendelkezik ezekkel a paraméterekkel, sőt, a kastélyparkot határoló Rába és a kastély épületegyüttesét határoló Óváros a maga középkori városszerkezetével és épületállományával további egyedi arculatot kölcsönöz a kastélyturizmus fejlesztéséhez. - A piackutatás tárgya volt továbbá a konferenciára érkezők szállodában történő elhelyezésének kapacitásvizsgálata a térségben. Egyértelműen megállapítottuk, hogy hiány található ezen régióban a 250 fő feletti kapacitású

10

konferenciaszállodákból, melyek a konferencia és rendezvényturizmus elvárásainak maradéktalanul eleget tudnak tenni /kiállítóterek, szekció termek, plenáris üléstermek és kapcsolódó hotelkapacitás/. A kastély épületegyüttese /Színház – Konferenciaterem 370 fős, Levéltár szekciótermek, lobby, rendezvény és kiállítóterek + új 200 szobás konferenciahotel/ minden feltételt kielégít. - A jövőbeni hasznosításra kidolgozott javaslatunk tehát egy olyan konferenciaés rendezvényközpont kialakítása a kastély együttes területén – és a kapcsolódó Óvárost is beleértjük – amelynek szerves része, arculatformáló eleme maga a főépület és az abban található különlegesség, a mintegy 40-50 szoba közötti luxus kastélyszálloda dísztermével, rendezvénytermeivel és a Batthyány családdal. A konferencia- és rendezvényközpont kapacitását 370 főben állapítottuk meg. Mivel a plenáris üléstermek befogadóképessége a meghatározó, az ehhez kapcsolódó új szállodai szobák megépítésére több helyszín is kínálkozik. A különböző építészalternatívák, melyek „A”, „B”, „C”, és „D” változatban dolgoztunk fel, az elhelyezési lehetőségeket és funkciókat tartalmazzák. A tervezett 200 szobás konferenciahotel telepítését a KÖH a kastély D-i főbejáratától keletre megfelelőnek tartja (Molnár S. u.). A kastélyegyüttes előbb felsorolt fizikai előnyei mellett Körmend a Batthyány birodalom központjának szellemi örökségét tudhatja magáénak. A Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes szellemi örökségének kisugárzásáról a múzeumi és kultúrtörténeti kiállítások és a műemléki épületegyüttes megfelelő rekonstrukciója gondoskodik. Turisztikai és vendégcsalogató tény, hogy a Batthyány család élő utódjainak, Dr. Batthyány-Strattmann László herceg úr leszármazottainak lakhatási lehetőséget nyújtunk a főépület II. emeletén. A Batthyány lakosztály a Díszterem és a szomszédos DK-i toronyszoba – a Batthyány Szalon – különleges egyedi megoldás turisztikai, kultúrtörténeti, társadalmi, politikai, marketing szempontból. A projekt kapcsolódása az Operatív Programhoz (Nyugat-Dunántúli Régió Stratégiai Tervéhez 2. prioritás - Turizmusfejlesztés) A régió sajátos természeti, történelmi és kulturális örökségének értéktudatos és komplex megőrzése és védelme, valamint ezen vonzerőinek klaszter jellegű együttműködésben megvalósuló új, egyedi arculatú, magas minőségű fejlesztése, amely magában foglalja: -

a történelmi emlékek és kulturális értékek egymásra épülő, egymást kiegészítő integrált fejlesztési láncolatát;

-

a tájegységekre jellemző ökoturisztikai, kistérségi alapon szervezett tematikus programok, szolgáltatások támogatását;

-

a régió turisztikai intézményrendszerének menedzsment szervezetek felállítását).

megújítását

(desztinációs

Ebből adódóan a Nyugat-Dunántúli Régió Stratégiai Terve szerint a turizmus és szabadidő-gazdaság szolgáltatásainak mennyiségi és minőségi fejlesztésére szükség van, beleértve a jelentős kulturális- és örökségkincsünkre épülő programok széles választékát.

11

Fentiekkel összhangban a körmendi kastély fejlesztésének tervezett tevékenységei hozzájárulnak a kiemelt célkitűzésekhez, turizmusra gyakorolt pozitív hatása révén segíti a Stratégiában foglaltak megvalósulását. A projekt illeszkedése a nyugat-dunántúli operatív program turizmusfejlesztés – Pannon Örökség megújítása prioritási tengelyhez, illetve a projekt illeszkedik az alábbi egyéb fejlesztési programokhoz: 1. Turizmusfejlesztés, Pannon Örökség Megújítása 2. Pannon Kulturális Út, kapcsolódás az Új Magyarország Vidékfejlesztési Programhoz 3. Regionális gazdaságfejlesztés, Komplex befektetés-ösztönzés, a befektetői környezet fejlesztése 4. Kapcsolódás a Környezet- és Energiagazdálkodási Operatív Programhoz A Batthyány-Strattmann várkastély értékmegőrző, állagmegóvó felújításának turisztikai potenciálja Főbb irányvonal: •

A Kapu-projektek városfejlesztéshez igazodnak

•

A Kapu-projektek beilleszkednek a helyi közösség életébe

•

A Kapu-projektek komplex szolgáltatást tud nyújtani, több lábon áll a projekt

•

A Kapu-projektek esélyegyenlőséget teremtenek

•

A Kapu-projektek a turizmus széles skáláját lefedik (vallási, tudományos, kulturális), így kevésbé van kitéve szektorális ingadozásnak.

•

Komplexitása miatt lehetséges a progresszív látogatószám növekedés.

A projekt a helyi közösség értékeire, örökségére épülve biztos alapot tudhat maga mögött, mely jobban védi a külső változások ellen. A projekt komplexitásából adódóan az egymást erősítő és kiegészítő programok, látványosságok az átlagnál nagyobb növekedési potenciált rejtenek magukban. I.

Helyzetértékelés (részletesebben a 4.1-es fejezetben)

II.

Turisztikai potenciál (részletesebben a 4.2-es fejezetben)

III.

Alternatív stratégiák (részletesebben a 4.2-es fejezetben)

IV.

A Kapu-projektek Körmend város életében (részletesebben a 4.4-es fejezetben)

V.

Régiós szerepvállalás (részletesebben a 6.2-es fejezetben)

VI.

Idegenforgalmi megfontolások (az alábbiakban)

Idegenforgalmi megfontolások A felújított épületek funkcióit úgy kell megválasztani, hogy azok együttesen tudjanak fennmaradni. A fenntartás anyagi bázisát a profit orientált részek, és az idegenforgalmi bevételek biztosíthatják.

12

•

A Kapu-projektek egyértelműen biztosítják az összhangot a városi fejlesztésekkel, végre valódi része lehet a terület egy közösségi életnek. Mindemellett a turisták számára vonzó, kívülről már figyelemfelkeltő épületek keletkeznek. A tájékoztatás és marketing sokat jelent egy város és emlékművei látogatottsága szempontjából, de a legtöbbet talán az összkép, és az átmenő tömegek megállítása jelent.

•

A Kapu-projektek kiterjesztik a kastély jelenlegi funkcióját, és még több turista fogadását teszik lehetővé úgy, hogy a szálláshely szűkössége nem jelent egyelőre problémát.

•

A Kapu-projektek megvalósításával lehetővé válik a kastély felújítása úgy, hogy a terület nem esik ki a turisztikai forgalomból, tehát nem kell komolyabb visszaesésre számítani a turistaforgalomban.

•

A Kapu-projektek bázisa ugyan nem csak a turistaforgalom, de a potenciális növekedést ezt biztosítja, míg a biztos működést a helyi és regionális közösségi élet. Így a komplexum kevésbé kitett külső változásoknak. Az idegenforgalom növekedéséből nagyobb hasznot tud húzni, mint általában a pusztán idegenforgalmi látványosságként működő helyszínek, míg az idegenforgalom visszaesésekor is biztosítva van a terület és épületek működése.

Indikátorok, mutatók A projektre vonatkozó indikátorokat az alábbi táblázat foglalja össze. Típus (output / hatás/ eredmény)

Mértékegység

Kiindulási érték

Célérték

Célérték elérésének időpontja

Támogatásból felújított épületnagyság

Output

nm

0

3 776

2011. december

projekt zárásakor

Műszaki dokumentáció

Támogatásból felújított épületek száma

Output

db

0

5

2011. december

projekt zárásakor


Output

nm

0

15 000

2011. december

projekt zárásakor


Output

db

0

1 (8 000 nm)

2011. december

projekt zárásakor


projekt zárásakor

Használatbavét eli engedély

évente

Látogatóközpont nyilvántartása

Mutató neve

Északi kert revitalizációja Támogatásból felújított zöldterület száma Létrehozott parkolókapacitá s Támogatásból fejlesztett vonzerők

Output Eredmény

db

0

55

2011. december

fő/ év

27 500

52 000

2018. december

13

Mutató mérésének gyakorisága

Mutató forrása

látogatóinak száma Támogatott turisztikai attrakciók látogatottságán ak növekedése

Eredmény

%

100

190

2018. december

évente


Támogatott turisztikai attrakciók árbevételének növekedése

Eredmény

eFt

0

601 028

2018. december

évente


Eredmény

db

1

6

2015. december

évente


Konferencia turizmus szervezése kapcsán látogatók száma

Eredmény

fő

0

1 600

2015. december

évente


Teremtett új munkahelyek száma

Eredmény

fő

6

47

2013. december

évente


Teremtett új munkahelyek száma – nők

Eredmény

fő

3

32

2013. december

évente


Teremtett új munkahelyek száma – hátrányos helyzetűek

Eredmény

fő

0

1

2013. december

évente


Új kiállítások száma

A tanulmány eredményeinek rövid, lényegi összefoglalása Az megvalósíthatósági Tanulmány alapján a jelen dokumentumba tárgyalt Batthyány Strattmann kastély rekonstrukció I. ütem „Kapuprojektek” kiemelt projektje megvalósításra javasolt. A megvalósíthatósági tanulmány során megvizsgált javaslatok és ezek hatásainak elemzése alapján az alábbi felsorolásban lévő következtetéseket állapítottuk meg. - Céljai konkrétak, illeszkedik az ágazati (OKM), regionális (NyDOP), kormányzati (ÚMFT), EU és intézményei célrendszerekbe. A célok az egyes funkcionális elemekhez jól köthetőek – azaz az infrastrukturális fejlesztések részét képező funkcionális elemek és a célok megfeleltetése adott. - A projekt logikailag alátámasztott strukturált infrastruktúrafejlesztési projekt, melynek az infrastruktúra fejlesztés csak követett célját képezi. A költségvetés több mint 90%-át a beruházási tevékenységek teszik ki. - A projekt költségszerkezete átlátható, költség-hatékony, arányos. 14

A projekt kontextusa, előkészített, módszertanilag együttműködésekkel alátámasztott, teljes körű.

és

operatív

- A projekt megteremti az örökség és kulturális turizmus, kultúra, oktatás, konferenciarendezvény turizmus, versenyképesség-fejlesztés szinergiáját, e mellett a horizontális elveknek megfelel, körültekintően kezeli azokat is. - A megvalósítás értékelése, mérhetősége biztosított az indikátor rendszerrel. - A Projektterv részletesen kidolgozott, költségvetés ütemezése reális. A költségvetés közbeszerzési kötelezettség megállapítására, ütemezésére alkalmas. - A projekt már elnevezésében (Kapu) is tervezett nyilvánosságot biztosít, disszeminációt nagymértékű társadalmasítást, figyelemfelkeltést tud elérni. - A projektszervezet és a tevékenységek jól kidolgozottak, hatékonyak, vezetők szakmai felkészültsége megfelelően előírt. - A projekt megvalósíthatóságát és finanszírozhatóságát alátámasztja a Projekt eredményszámítása, Üzemeltetés Cash Flow, mely az önfenntartó üzemeltethetőséget igazolja. - Ütemterve áttekinthető, megvalósítható, jól strukturált. Ütemterve termék alapú tervezés szerint készült. - A projektfinanszírozási konstrukció tervezett, támogatási jogosultságok megfelelőek, önerő az előírt mértékben biztosított (16,00%), kötvénykibocsátás formájában megtörtént. - Kockázatok értékelése, kezelésük tervezése felső szinten megtörtént. A projekt költségvetése Tevékenység Projekt előkészítés költségei

Nettó költség (eFt)

ÁFA (eFt)

Bruttó költség (eFt)

47 328

11 832

59 160

1 510 750

377 687

1 888 437

106 344

26 586

132 930

Szakmai szolgáltatások

23 220

5 805

29 025

Tervek, tanulmányok

36 000

9 000

45 000

Tájékoztatás, nyilvánosság, jog

11 434

2 858

14 292

Projektmenedzsment

29 630

7 408

37 038

1 764 706

441 176

2 205 882

Építés Eszközbeszerzések

Összesen A projekt finanszírozása Megnevezés

Összeg HUF

15

Az összes (pénzügyi) hozzájárulás

%-ában A pályázatot benyújtó szervezet és partnereinek pénzügyi hozzájárulása (partnerenként és forrásonként – saját forrás, hitel stb.)

352 941 150

16,00

Főkedvezményezett pénzügyi hozzájárulása

352 941 150

16,00

352 941 150

16,00

Egyéb

0

0,00

Partneri hozzájárulások összesen

0

0,00

Saját forrás

0

0,00

Egyéb

0

0,00

1 852 941 038

84,00

1 852 941 038

84,00

2 205 882 188

100,00

Saját forrás

Igényelt támogatás Igényelt támogatás Projekt forrásai összesen

A saját forrást önerőként az önkormányzat kötvénykibocsátásból rendelkezésre álló tartalék terhére biztosítja. A projekt költséghatékonyságának biztosítása a közbeszerzési eljárásokon keresztül valósul meg. A legkedvezőbb ajánlat kiválasztása nem kizárólag az ár, hanem a referenciák és a minőség figyelembevételével is történik. Az anyagok kiválasztásánál a minőség és az ár optimális összhangja a szempont, a kivitelezésnél pedig elsőbbséget élveznek a költséghatékony technológiák. A kezelői jogok MNV-től történő átvétele esetén az önkormányzat által létrehozott non-profit üzemeltető szervezet (városfejlesztési gazdasági társaság többségi önkormányzati tulajdonlásban) feladata az elkészült létesítmények átvétele, üzemeltetése valamint fejlesztése a mindenkori kapcsolódó projekteket is beleértve. Az üzemeltetés során keletkező bevételeket a város a kastélyra fordítja vissza, közösségi célok megvalósítására. A kumulált pénzügyi nettó jelenérték a vizsgált 10 éves időtartam alatt nagyjából -1,057 milliárd Ft, a pénzügyi belső megtérülési ráta pedig -6,34% (negatív), ami indokolja a megpályázott támogatás igénylését. A beruházás nem kizárólag a projektgazda részére termel hasznosságot, hanem adó – és járulékfizetés révén, valamint a környékbeli kisvállalkozások megnövekedett forgalmán keresztül közvetett módon a társadalom számára is. A projekt közgazdasági nettó jelenértékét és belső megtérülési rátáját meghatározva (ENPV = 405,9 millió Ft; ERR = 13,15%) szintén arra a következtetésre jutunk, hogy indokolt a támogatás igénylése. A költségvetés tervezésénél maximálisan figyelemben vettük a pályázati felhívás által meghatározott számbeli és százalékos korlátokat. A projekt illeszkedik az útmutató által meghatározott, önállóan támogatható tevékenységei közül a „a régió nemzetközi jelentőségű kulturális és világörökségi

16

helyszíneinek fenntartható turisztikai célú fejlesztése” ponthoz, azon belül pedig a fejlesztés keretein belül valamennyi felsorolt tevékenység megvalósul. Támogatottság a helyi lakosság részéről •

Közvélemény kutatatás

2006. évben az Önkormányzat a Körmendi Híradó című lapban egy szavazólapot tett közzé, amelyben arról tájékoztatta a lakosságot, hogy elsődlegesen milyen nagyberuházásokat kíván az elkövetkezendő 4 évben elvégezni, illetve ezekhez milyen pályázati forrásokat kíván igénybe venni. Ezen a felmérésen szerepelt a Fő tér rehabilitáció, a Batthyány – Kastély-együttes értéknövelő megújítása, valamint közműberuházások. A szavazás során azt kértük a lakosságtól, hogy nyilatkozzon azon vonatkozásban, - egyetért-e az elképzelésekkel, illetve melyek esetében nem tartja fontosnak a megvalósítást. A beérkezett szavazatok 98 %-a elsődlegesen fontosnak tartotta a Kastély értéknövelő beruházását, valamint a Fő tér rehabilitációt. •

Lakossági fórumok, közmeghallgatások

Az önkormányzat minden évben egy alkalommal közmeghallgatást tart, amelynek témája 2006. évtől kezdődően két alkalommal (2006; 2008.) és várhatóan 2009. októberében tartandó közmeghallgatásnak is – a Kastély projekt aktualitásai voltak és lesz. A lakosságot elsődlegesen a projekt tartalmi elemei érdeklik, tehát milyen funkciókat fog kapni, mi kerül felújításra és mindez mikor fog aktualizálódni. Lakossági fórumokra évente általában egy alkalommal kerül sor választókerületenként, amelyen a választókerület önkormányzati képviselője, valamint a polgármester tájékoztatja a lakosságot az aktuális feladatokról, így a nagy projektekről is. •

Polgármesteri tájékoztatók

Polgármester Úr a Képviselő-testület ülésein (havonta egy alkalommal) a két ülés közötti munkájáról szóló beszámolóban rendszeresen tájékoztatja a Képviselőtestület tagjait, a lakosságot (nyilvános ülés, tévéfelvétel) az egyes projektek aktualitásairól. Ezen túlmenően együttműködési megállapodás kötettett az önkormányzat és egy vállalkozás között, melynek értelmében Körmend Rákóczi u. 154. szám alatti ingatlanon „Termál komplexum” építése valósul meg, amely magában foglal 200 férőhelyes szálloda, uszoda, welness, disco elemeket. A partnerek konferencia és – rendezvényturizmus, valamint megfelelő minőségű és mennyiségű kereskedelmi szálláshely, és megfelelő egyéb turisztikai infrastruktúra biztosítása terén működnek együtt. Együttműködő partnerek megállapodnak abban, hogy projektjeik előre haladtával – 2010. első félévében – részletesen meghatározzák azokat a feladatokat, amelyek a marketing tervekben és a Megvalósítási Tanulmányban rögzítettek végrehajtását szolgálják. Ezen túlmenően 2009. júliusában 25 ágyas szálloda és étterem (Gőzmalom névvel) nyílt Körmenden.

17

2. A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA Az önkormányzat szerteágazó, az élet minden területére kiterjedő politikát folytat, komplex gazdasági programot valósít meg, főbb tevékenységei az alábbiakban foglalhatóak össze a 2010-ig terjedő időszakra: Pénzügypolitika (beleértve a vagyongazdálkodást, adópolitikát, forrásbővítési lehetőségeket): Elsődleges feladatunk az önkormányzat kötelező feladatainak finanszírozása. Gazdálkodó (gondoskodó-fejlesztő) önkormányzat programjához illeszkedő költségvetési politikát dolgozunk ki. A biztonságos és megalapozott fejlődés érdekében szükségesnek látjuk a költségvetés folyamatos és dinamikus bővítését. Továbbra is célunk ezért a város vagyonának gyarapításához külső forrásként pályázati támogatásokat is bevonni. Városfejlesztés (beleértve a műemlékvédelmet, beruházás-politikát): Városunk fejlesztése során fő alapelvnek tekintjük, hogy meg kell őrizni természeti kincseinket, épített és természeti környezetünk szépségét, levegőnk tisztaságát. Megalapozott és a város hosszú távú fejlődését elősegítő beruházásokat indítunk el. A városfejlesztés stratégiájának meghatározó alappilléreként az Óváros – Kastély – Rába együttes rehabilitációja egymással elválaszthatatlanul összefüggnek. Indokoltságát az épületállomány progresszív állagromlása, kihasználatlansága és az elkészült örökségvédelmi programtervek megalapozzák. Továbbá az önkormányzat kezdeményező szerepet kíván betölteni terveiben és támogat illetve szorgalmaz minden olyan programot, amely a város turizmus fejlesztési koncepciójával összhangban gazdagítja az idegenforgalmi kínálatot, munkahelymegtartásra illetve új munkahelyek teremtésére törekszik. Ezen célokat az önkormányzat több, egymásra épülő projektek megvalósításával kívánja elérni: - Várkert revitalizációja: Szlovénia-Magyarország Együttműködési Program 2007-2013 ( SLO-HU pályázat )

Határon

Átnyúló

A projekt célja, hogy a várkert szerves egységként való kezelésével Vas megye legnagyobb és legszebb kastélyának építészeti-kulturális-történelmi-szakrális értékének megfelelő helyet biztosítsunk a város, a megye és a határtérség életében. - Körmend belvárosának komplex, funkcióbővítő megújítása: NYDOP2007-3.1.1/A Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban. A tervezett várofejlesztési projekt révén jelentősen javul a városkép, a város gazdasági-társadalmi megítélése, mind a lakosság, mind a gazdaság és az idegenforgalom szemszögéből. Gazdaságfejlesztés (beleértve városmarketinget, turizmust, környezetvédelmet): Az önkormányzat alapvető feladata, hogy a helyi közszolgáltatások működtetése mellett felvállalja a helyi gazdaságfejlesztési feladatokat is. Városunk elsősorban a gazdasági növekedéssel biztosíthatja az itt élők életminőségének javítását, az önkormányzat költségvetési forrásainak növelését, valamint a városfejlesztési elképzelések megvalósítását. A város környezetvédelmi szempontból kedvező megítélését továbbra is meg kell őrizni, és el kell mozdulni a "zöld város"-sá

18

válás irányába. A fenntartható turizmus szempontjainak figyelembe vétele. Együttműködés kialakítása a városon belül, valamint a város turizmusban érintett szereplői és a környék turisztikai szereplői között. Az önkormányzat Integrált Városfejlesztési Stratégiájában ezen területhez kapcsolódik a Batthyány-Strattmann kastélyegyüttes teljes körű felújítása és hasznosítása. Városüzemeltetés (beleértve közlekedést, ivóvízellátást, szennyvízkezelést): Alapvető törekvésünk, a hogy a közüzemi szolgáltatások mindenki számára elérhető legyen, és a minősége javuljon. Humánszolgáltatások (beleértve egészségügyi ellátást, közoktatást, szociálpolitikát, közművelődést, közbiztonságot, sportot): A helyiek egészségügyi állapotának és életkilátásainak a helyzetének javulásához a városban fejleszteni kell az alapellátás és szakellátás működési feltételeit, hatékonyabb prevenciós munkát kell végezni. Kiemelt feladat a közoktatási intézmények szakmai, tárgyi, személyi feltételeinek javítása. Nagyobb figyelmet fordítunk a helyiek és az ideérkező turisták biztonságának megteremtéséhez, támogatjuk a polgárőrség munkáját. Városunkban több sport- és sport jellegű civil szervezet működik, ezért is fontos, hogy mint az egyetemes kultúra része, a sport legyen támogatott a városban. Kapcsolati rendszerek, nemzetközi kapcsolatok: Fontosnak tartjuk a működő fórumrendszer fenntartását, elemeinek bővítését, számítunk a civil szervezetek véleményre, szerepvállalásukra az önkormányzati feladatok megoldásában. Kiterjedt testvérvárosi kapcsolatrendszerrel rendelkezünk. Polgármesteri Hivatal A Polgármesteri Hivatalban alapvetően kettős feladat ellátása folyik: egyrészt jórészt jegyzői hatáskörbe utaltan államigazgatási feladatok ellátása zajlik (pl. építéshatóság, lakcímnyilvántartás, anyakönyvezetés, működési engedélyek kiadása, okmányirodai tevékenység stb.), másrészt pedig a Hivatal az Önkormányzat végrehajtó szerve is, azaz az önkormányzati döntések előkészítésében és végrehajtásában is részt vesz (előterjesztések készítése, végrehajtása, átruházott bizottsági hatáskörök gyakorlásának előkészítése, végrehajtása stb, projektek irányítása, költségvetési szervek munkájának pénzügyi-szakmai koordinációja stb.) A Polgármesteri Hivatal költségvetési státusa – polgármestert is ide számítva – 54 fő. A Hivatalban a Testület által jóváhagyottan, 2008. szeptember 1-től 4 iroda működik az alábbiak szerint: 1. Közszolgálati Iroda 2. Hatósági Iroda és Gyámhivatal 3. Pénzügyi Iroda 4. Városfejlesztési és Építéshatósági Iroda. Az átszervezéstől egyrészt nagyobb hatékonyságot várunk, hiszen az aljegyző feladatainak csökkentésével több idő áll majd rendelkezésre hivatalon belüli feladatok ellátására (pl. szabályzatok folyamatos felülvizsgálata), másrészt pedig egy fennálló összeférhetetlenség is megszüntetésre kerül ezzel az intézkedéssel.

19

Nemenkénti megoszlásban a Hivatal dolgozói körében a nők aránya van túlsúlyban (41 fő). 12 fő férfi kolléga dolgozik a Hivatalban –polgármestert is beleértve. Ez az arány nem szerencsés, de általános jelenség a közigazgatás ezen területén. A Hivatal dolgozóinak átlagéletkora 44,32 év, ami mutatja, hogy tapasztalt munkaerők dolgoznak a Hivatalban. Az egyes Irodákon dolgozók átlagéletkora a következő: Pénzügyi Iroda 48,94 év, Városfejlesztési és Építéshatósági Iroda: 37,45 év, Közszolgálati Iroda és Gyámhivatal 49,61 év, Jegyzői titkárság 40,51 év. A Hivatal dolgozói közül 16 fő rendelkezik nyelvvizsgával, 8-an németből, 4-en angolból, 1fő franciából, 2 fő lovári nyelvből tett nyelvvizsgát. A Hivatalban 22 fő felsőfokú és 26 fő középfokú végzettséggel bír, a középfokúak közül 7 fő felsőfokú szakképesítéssel rendelkezik. 2007-ben 13.715 ügy került főszámon iktatásra a Hivatalban, amely kapcsán 32.436 alszám is keletkezett. Mindez a nagy ügyiratszám és e mögötti munka a település körzetközponti jellegéből adódódik elsődlegesen, hiszen Körmenden nem csak körmendiek ügyeit intézi a Hivatal.

2.1 A PROJEKTGAZDA KORÁBBI FEJLESZTÉSEI Korábban megvalósult fejlesztések 1. Vida J. u. értéknövelő felújítása: Az Önkormányzat célja volt, hogy a Vida utcai térnek valóban belvárosi funkciót adjon. Ennek révén került sor zöldterületek, sétálóövezetek kialakítására, utcabútorok, köztéri alkotásként szereplő csobogó létesítésére. A Rákóczi út (8.sz.főút), Olcsai-tér, Bástya utca által határolt területen teljes közműcsere valósult meg, tér-, és közvilágítás teljes új kiépítésével, térkőburkolattal. A régészeti feltárásokat követően a régi várfal- vizesárok és városkapu egykori helyén felállított kapu, és kék színű térburkolat jelzi az elfedett múlt nyomait. A régi Olcsai téren lévő utcabútorok elbontásával, és az új bútorok, csobogó elhelyezésével új teresedés vált valóra, a pihenők, nézelődők kedvére. A régi találkozóhely felújult. A beruházás teljes költségvetése 91.627.-eFt volt, amelyet támogatás hiányában a város önerőből állt. (2006-2007) 2. Belvárosi szennyvíz-elvezetés (Óvárosi rész) Önkormányzat kiemelt feladatai között tartja számon a szennyvíz-elvezetés megvalósítását az egész város területére vonatkozóan. Erre 6 éves ütemtervet fogadott el a Képviselő-testület, amely végrehajtását – önerőből hajtja végre. Az óvárosi városrész csatornázását 2006-és 2007-es években építettük ki, 1300 fm gerincvezetékkel, (9 utca) 2 db szennyvízátemelővel, közel 100 millió Ft értékben. A csatornára történő rákötések száma egyre növekszik, cél: az óváros környezetvédelmi szempontból történő fejlesztése, a keletkezett szennyvizek szakszerű elvezetése. A csatornázási feladatokat követően folyamatosan irányozzuk elő az utak felújítását, csapadékvíz-elvezetését. 3. Batthyányak az Őrvidéken Körmend Város Önkormányzata a *Szlovénia-Magyarország-Horvátország INTERREG IIIA program 2004-2006* támogatásával a "Batthyányak és az Őrvidék a lélek fényében" elnevezésű projektet valósította meg.

20

Partnerek: Vakok és Gyengénlátók Közép-Magyarországi Regionális Egyesülete, Budapest; Vakok és Gyengénlátók Vas Megyei Egyesülete, Szombathely; Kercaszomor Község Önkormányzata, Kercaszomor; Vas Megyei Múzeumok Igazgatósága, Szombathely; Medobčinsko Društvo Slepih in Slabovidnih Murska Sobota Association for the sightless and weak-sighted people, Murska Sobota, Slovenia; Raziskovalno-izobraževalno središče Dvorec Rakičan Research and Education Centre Manor Rakican, Slovenia; Turistično-informativni center Moravske Toplice Tourist information Centre of Moravske Toplice, Slovenia. A projekt összefoglalása: A projekt egy speciális határon átnyúló turisztikai zónát kíván létrehozni a körmendi Batthyány várkastélytól Muraszombatig, illetve Rakican-ig, (ahol a másik Batthyány kastély található) amelyben a kulturális turizmus, az ökoturizmus, a vallási turizmus, a kastélyturizmus iránt elkötelezettek, valamint a látáskárosultak, fogyatékosok köre egyaránt megismerheti a múlt jellegzetes életmód paradigmáit a főúri kastélytól a falusi portáig. A 2003-ban boldoggá avatott dr. Batthyány-Strattmann László szemészorvos emléke és példája nyomán a hagyományos bemutatási formák mellett különleges tapintásra készült installációk, hangzós anyagok, az érzékelés számára megtervezett programok teszik lehetővé, hogy olyan szabadidős program-lehetőség jöjjön létre, amely a toleranciára, a másság (legyen az nyelvi vagy fizikai) elfogadására ad lehetőséget a közös élményszerzés keretei között. A program tervezési elemei (akadálymentesítés, kert-tervezés az útvonal állomáshelyein) egy hosszú távú fejlesztés előmunkálatait jelentik, amelynek megvalósulása a térség egyik legfontosabb célállomásává teszi Körmendet és körzetét. A program koordinálására létrehozunk egy információs irodát, amely szlovén partnerirodáival közösen a modern elektronika eszközeivel segíti, szervezi ennek az egyedi kínálati csomagnak az eljuttatását a célközönséghez. Az információs anyagok magyar és szlovén nyelven, valamint speciális Braille (domború nyomás a látáskárosultak számára) írással is készülnek, célunk a program ismertté tétele az egész Unióban. Költségvetés fő számai: teljes költség: eFt; önerő: 1.839.-eFt

28.988.-eFt;

támogatás:

27.149.-

További lezárt projektek felsorolásszinten: 4.

Megújuló energiaforrások know-how transzfere Környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok, Ausztria projekt, Projektméret: 55.000e Ft (2004-2005)

5.

A körmendi Batthyány várkastély és várkert hasznosítási alternatívái: PHARE CBC Ausztria – Magyarország program 2002 évi kisprojekt alap, 2002/000-317-03A025

6.

Szociális bérlakások építése 2 x 2 lakás 1999-2002 SZTLA projekt, projekt összege: 106.782.134 és 103.399.622 Ft.

7.

PHARE CBC biomassza tüzelésű fűtőművek létesítése Phare 00015-15 1999-2001 számú projekt, projektösszeg 385.591.000 Ft.

8.

Körmend – Güssing mikrorégió közlekedéshálózatának fejlesztése Ausztria – Magyarország INTERREG IIIA Program Pinkai út korszerűsítése 2004-2006. Projekt, projektösszeg 481.059.963 Ft.

21

– PHARE CBC – Magyarország

Folyamatban lévő nagyobb projektek: 1. Körmend-Güssing projekt: A Megújuló Energiák Európai Központja (EEE GmbH) kezdeményezése alapján az önkormányzat előkészített egy, a Körmendi várkastély fejlesztésére irányuló osztrák-magyar interreg pályázatot. A pályázat a „Határon Átnyúló Együttműködés Ausztria-Magyarország 2007-2013” céljai között került kiírásra, a kulturális-turisztikai vonzerő fejlesztése érdekében. A program alapján a város a körmendi kastély közösségi tereinek (múzeum) felújítását célozta meg, a Güssingi vár ezzel történő párhuzamos felújításával egyidejűleg. A közös pályázat gesztora az osztrák fél, a pályázatot is ők készítették el, és nyújtották be. Benyújtási határidő: 2009. március 24 volt. A pályázati támogatás 85%-ban EU-finanszírozású, amihez 10% automatikus magyar társfinanszírozás kerül hozzá, így a pályázói önrész 5%-os mértékű lesz. Önkormányzat felvette a kapcsolatot a Körmendi Batthyány Strattmann László Múzeummal, illetve a Vas Megyei Múzeumok Igazgatóságával, tekintettel arra, hogy a pályázat elsősorban közösségi- múzeumi célú felújításokat helyez előtérbe. Támogatásáról biztosította a projektet a Vas Megyei Közgyűlés Elnöke is, aki e kezdeményezést partnerként üdvözölte, és jelezte, hogy sikeres pályázatot követően a Megyei Önkormányzat lehetőséget keres a projekt támogatását illetően. Az érintett területek: a nyugati szárnyban a délnyugati toronytól a kápolnáig a földszinti és az 1. emeleti termek, valamint a 2. emeleten a díszteremből megközelítendő Batthyány szalon, a délkeleti saroktorony terme. A kastély főépületében lévő múzeumi termek felújítását a következő tervezési és kivitelezési lépésekkel lehet megvalósítani: Falkutatás, régészeti feltárás szükséges, tekintettel arra, hogy ezen terület csak részlegesen került korábban kutatásra. Tartalmazza: főépület falkutatását a délnyugati toronytól a kápolnáig elhelyezkedő terekben, (földszint és 1. emelet), valamint régészet a a főépülettől nyugatra eső kert területen, (középkori kaputorony, várárok, fahíd, elővár és annak építményeinek feltárása). A kutatók helyszíni munkája, és a szükséges fizikai munkás segéderő alkalmazása. Építészeti munkák: építészeti tervek elkészítése, engedélyeztetés, fűtési tanulmányterv építőmesteri munkák (bontás, gombakezelés, vakolatok, szigetelések, burkolatok, nyílászárók, felületképzések), gépészeti munkák (víz, csatorna szerelés, szellőzés, klimatizálás, fűtésszerelés, erősáramú munkák, riasztás), tűzjelző rendszer kiépítése, akadálymentesített lift kiépítése. Installáció: földszinti időszakos kiállítóterek (vitrinek, tárolók, paraván, világítás), emeleti állandó kiállítás (egyedi tervezésű installáció, beépített világítás szereléssel), kiállításrendezés: szerelési anyagok, nyomdai költségek, belsőépítész, szakkonzulens, szerkesztés, kivitelezés, tapintható műtárgymásolatok készítése. Berendezési tárgyak, állandó kiállítási tárgyak, korhű bútorzat, eszközök beszerzése.

22

Nyilvánosság biztosítása, marketing, kommunikáció: webdesing, katalógus, szórólap, kiállításvezető, belépőjegy, foglalkoztató füzet, közterületi reklám, információs táblák. Tárlat megnyitása. Szolgáltatások, járulékos költségek: közbeszerzés, műszaki menedzsment, könyvvizsgálat, nyomdai, és banki költségek. Mindösszesen:

ellenőrzés,

bruttó 200.144.100.-Ft

Szükséges 5% önerő mértéke: bruttó 10.007.400 Ft 2. Fő tér projekt: A NYD Operatív Program keretében megjelent NYDOP-2007-3.1.1/A Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban pályázati felhívásra önkormányzat benyújtotta támogatási igényét 2008. június 16-ig. A beruházás teljes bruttó költségvetése: 804.790.818.-Ft A pályázat megújítása”.

elnevezése:

"Körmend

belvárosának

komplex

funkcióbővítő

Városi funkciót erősítő tevékenységek: A városi funkció célja az élhető városrész megteremtése az épített és természeti környezet minőségi fejlesztésével, megóvásával. •

Szabadság tér rekonstrukciója

A jelenleg parkolóként üzemelő Szabadság tér a város főtere. Az Önkormányzat célja, hogy a térnek valóban belvárosi funkciót adjon. Ennek révén kerül sor zöldterületek, sétálóövezetek, kialakítására, utcabútorok, köztéri alkotások, szökőkút kihelyezésére. A Szabadság tér átalakításához kapcsolódóan az átépítési munkák során érintett közvilágítási kandeláberek eltávolításra kerülnek és helyükre a városképbe illeszkedő, energiatakarékos közvilágítási rendszer kerül kiépítésre. Az esélyegyenlőség érdekében a világítás a gyengén látóknak is segíteni fog a tájékozódásban. A tér átalakításnál szem előtt tartják a mozgáskorlátozottak érdekeit, valamint a kivitelezési munkáknál kiemelt hangsúlyt fordítanak a hátrányos helyzetűek bevonására. A rekonstrukció során Körmend fő terének közterületi zöldfelületek és járófelületek, szökőkutak, és a rendezvény tér funkcióját ellátó közterületi teresedés, az utcabútorok, a közvilágítás és a szelektív hulladékgyűjtő pontok, valamint a gyalogos közterületkehez kapcsolódóan a közterületi parkolók kerülnek kialakításra. Az új kialakítás lehetővé teszi a közpark, és a díszburkolattal ellátott felület aktív közösségi használatát, rendezvény térként való hasznosítását, és a Mária-szobor méltóbb környezetben való megmutatkozását. Akadálymentesen lesz megközelíthető a térről az összes épület. •

Városháza mögötti térrész rendezése

A városháza mögötti térrész rendezésének a célja a közterület zöldfelületeinek és közlekedési felületeinek felújítása és szerves összekapcsolása a Szabadság térrel. Itt kerül kialakításra a város nyilvános illemhelye is. A Szabadság tér és a Városháza mögötti térrész rendezése révén gyalogoszónák kerülnek kialakításra. A zónák kiépítése nem okoz zöldfelület csökkenést. 23

Gazdasági funkciót erősítő tevékenységek: A gazdasági funkciók fejlesztésének célja a gazdasági szereplők bevonásával olyan új vagy meglévő kereskedelmi és szolgáltatási egységek létesítése, illetve minőségi javulása, amelynek révén a városhasználók a már meglévő szolgáltatások mellett újabb szolgáltatásokat vehetnek igénybe. Fölérendelt cél a fenntarthatóság, részére minőségi szolgáltatások elérését teszi lehetővé. Körmend belvárosában az alábbi gazdasági funkciót erősítő tevékenységek valósulnak meg jelen pályázat keretében: •

régi Városháza épületének külső felújítása

A Kölcsey Ferenc és Vida utca sarkán található, elhanyagolt állapotú szolgáltatóház külső felújítása, a bérlemény bérlőinek bevonásával. A felújítás révén a sétálóutca mentén a Szabadság tér megújított épített környezetében lévő kereskedelmi és szolgáltatóegységek arculatváltása várható. Közszféra funkcióit erősítő tevékenységek: •

Polgárőrség épületrészének külső felújítása (régi városházában)

A Kölcsey Ferenc és Vida utca sarkán található, elhanyagolt állapotú szolgáltatóház külső rekonstrukciója, a bérlemény bérlőinek bevonásával és a Polgárőrség épületrészének felújítása. A felújítás révén a sétálóutca mentén a Szabadság tér megújított épített környezetében lévő kereskedelmi és szolgáltatóegységek arculatváltása várható. •

Polgármesteri Hivatal épületének külső felújítása I.ütem

A Polgármesteri Hivatal tömbjének felújítása, mely első szakaszában az épület külső felújítására terjed ki. A felújítás célja, hogy a megújított térhez megfelelő épített és városképileg rendezett környezetben működjön a város egyik legnagyobb közforgalmat és látogatószámot elérő közigazgatási egysége. Az Önkormányzat az akcióterületi terv keretében un. „soft” jellegű tevékenységeket is meg kíván valósítani. Ezek a tevékenységek a városfejlesztési projekt kapcsán a lakosság, a civil szféra részére segítséget nyújtanak a közösségformálásban, környezettudatosság erősödésében és a helyi identitás erősödésében. Az ilyen jellegű közösségi tevékenységek hozzájárulhatnak a városfejlesztés eredményeinek hosszú távon történő társadalmi környezeti fenntarthatóságához. A Fő tér projekt eredményesen jutott túl az első fordulón, az elfogadott útvonalterv alapján 2009. október 15.-ig kell teljesíteni a mérföldköveket. Ezt követően benyújtásra kerülhet a 2. fordulós pályázati anyag.

24

Körmend Kastély Kapuprojekt és Körmend belvárosa komplex funkcióbővítő megújítása projektek egymást segítő hatása Körmend város Önkormányzata Képviselő-testülete elfogadta az Integrált Városfejlesztési Stratégia dokumentációját. Az ÖTM javasolta az európai uniós finanszírozásokhoz csatlakozó, abban részt venni kívánó települések részére az integrált városfejlesztési stratégia elkészítését, és az akcióterületi terv kidolgozását is. 2009-es kiírások alapján az IVS készítése kötelező elem a pályázatoknál. Egy város fejlesztésénél az ütemezés, és előre tervezés fontos szerepet játszik. Gazdag örökség – értékes jövő: A város jövőképe: a gazdaságfejlesztés meghatározó a város életében, e köré építi fel a városvezetés a teljes városirányítási, tervezési stratégiáját. Ezen túl komoly szerepet kap a kultúra és a jövőre nézve a turisztika, mint megcélzott ágazat. Vannak olyan városok, amelyek kizárólag a turizmusból élnek; Körmend nem csupán a gazdag örökségére épít, hanem arra is, hogy az örökségtől függetlenül is életben kell maradnia. Ugyanakkor nem hanyagolja el azt az örökséget, amit a Batthyány család a városnak és a térségnek adott. A fejlesztési források tekintetében a város elsősorban központi, regionális, állami költségvetési és uniós forrásokra kíván támaszkodni. A projektek elindítása egyúttal katalizálja a befektetői és szélesebb körű részvételt is.

25

Az IVS által érintett területek egyike a Kastély, Óváros, és a város főtere, a Szabadság tér és környékének fejlesztési elképzelései. Fontos, a projektek egymásra épülése, a szomszédos területek egymásra hatása, a különböző funkciók, mint városi- gazdasági-kereskedelmi-, és közfunkciók egymás mellettisége, és egymásra hatása. A 2007-2013. programozási időszakban a település-rehabilitációs fejlesztések területén egyrészről a regionális operatív programoknak az igénybevételével lesz lehetősége a városoknak forrásokat bevonni, másrészről egyre erősebben kell hogy építsenek a városi fejlesztések a magántőke által megvalósuló projektekre. A városfejlesztési stratégia szolgálja az alapját a magánberuházásoknak, magánfejlesztések elindulásának. Hiszen ha a magáncégek, magánbefektetők ismerik a városfejlesztési elképzeléseket, akkor ezekhez alkalmazkodva fogják a saját projektjeiket megvalósítani és tervezni. A település-rehabilitáció arra irányul, hogy a településrésznek értékkel bíró részeit megmentse, amit érdemes továbbfejlesszen, illetve újabb funkciókkal egészítse ki. Vagyis az úthálózat, épületállomány egyes részeit megmentse és ezeket kiegészítse olyan infrastrukturális fejlesztésekkel, amelyek egy új közösségi tér, funkció kialakítására adnak lehetőséget. Az európai uniós programok logikájában nagyon fontos, hogy bizonyos feltételeknek megfeleljenek a pályázatok és a fejlesztési projektek. Egyrészről az integrált megközelítést részesíti előnyben a program, ami azt jelenti, hogy minél kisebb területre minél több funkciót lehessen koncentrálni annak érdekében, hogy a megvalósítandó funkciók egymást erősítsék és ezáltal a projekt hatásait maximalizálni lehessen. Előnyben részesülnek azok a programok, amelyek széles társadalmi egyeztetés, partnerség létrejöttével valósulnak meg. A színház épületének rekonstrukciója, és többlet-funkcióval történő ellátása elengedhetetlen a mai igényeknek való megfelelés biztosítására. A vár, és egykori lovarda, mely jelenleg is, átépített formában a színháznak ad otthont, valamint a város egykori piacterének, a mai főtérnek a kapcsolata már a középkor óta fennáll. A vár 1700-as évektől történő folyamatos átalakításaival, kastély- jelleget kapva a kistelepüléssel együtt folyamatosan fejlődött. Az egykori nemesi tulajdonosok segítségével a kastély és piactér kapcsolata megmaradt, sőt, újabb középületek, közhivatalok megépítése révén harmonikus és városisa képet öltött. A műemlékegyüttes a II. Világháborút viszonylag szerencsésen átvészelte, értékes gyűjteményei viszont csaknem egészen elpusztultak. Laktanya is volt, majd gazdátlan lett. A lovarda tekintetében 1974-ben döntött úgy az akkori Megyei Tanács, hogy a lovardát felújítja, és kulturális funkcióval tölti meg. A színház tervei 1975-ben készültek el, és 1976-79 között építették át. A tanácsi döntés akkor azért volt jelentős, nemcsak műemlékvédelmi szempontból volt előnyös, gazdaságos, hanem mert lehetővé tette az akkoriban divatos új városközpont, vagy a semmiképpen nem előnyös 2 városközpont (régi és egy új) kialakítása helyett a történelmi piactér- főtér – szerepének megtartását. A kastély színházterméneképületének és a városközponti térnek szinergikus hatását továbbra is célszerű fenntartani és arra törekedni, hogy a kapcsolat fennmaradjon, és mind turisztikai, mind kulturális vonatkozásban egymást erősítve fejlődjenek. A színház, és a város fő terének egymásra hatása kézenfekvő, mind építészeti, látványelemként, a turisztikai vonzása megemelkedik, a látogató turistákat, 26

színház- és konferencia-résztvevőket jó érzéssel tölti el az igényes, szép környezet, amit a főtér felújításával, többletenergiáival tovább lehet emelni. Nem utolsó sorban, a jelenlegi elavult, szabályozatlan parkoló helyett sétára, találkozókra alkalmas térkőburkolat, zöldterületek, sétányok kerülnek elhelyezésre, a szórakozni vágyó látogatók egy csendesített, csökkentett forgalmú közlekedésű területen haladhatnak, a tér alkalmat ad mind az áthaladásra, kulturált módon a beszélgetések helyszíne lehet. A parkolás szabályozottan, az útterületek mentén áll rendelkezésre, nem zavarva a tér gyalogos forgalmát. Természetesen, a Szabadság tér rehabilitációs feladatai az I. Ütem kiépítésével nem állnak meg, jelenleg előkészítés alatt áll a Batthyány-Strattmann László utca, és a Bajcsy-Zsilinszky utca, valamint a közötte létesítendő körforgalmi csomópont tervezése, újabb projekt-elképzelésként, a kastély déli kapujához vezető forgalmak kezelésére, valamint a helyi és helyközi tömegközlekedés nyomvonalainak szabályozására. Nagy hangsúlyt szükséges fektetni, a közeljövőben készülő Városmarketing dokumentációra is, úgymint: Városmarketing stratégia és városfejlesztési projektportfolió elkészítése; valamint az IVS, és Akcióterületi Tervek időszakonkénti felülvizsgálatára, amelyek során a város főtere és a kastély együttes továbbfejlesztései újabb és újabb előrehaladó lépéseket tesznek. A város életében fontosnak kell lennie az úgynevezett "soft" elemeknek is, a városban élők véleményének, szemléletformálásának fejlesztésére, városbeszélgetések, tervezői fórumok, városkiállítás szervezésével. Az Óváros és környéke komplex akcióterületi fejlesztési projektcsomag által megfogalmazott célok Az akcióterület fejlesztési célja az önkormányzat által felismert és a széleskörű partnerség kialakítása folyamán azonosított problémák megoldására, vagy annak megelőzésére törekvő projektcsomagban öltött testet. A fejlesztési projektelemek elsősorban hatásukban, közvetett módon képesek előidézni az teljes akcióterület rehabilitációját. A projektek részelemei tartalmaznak megoldásokat a közlekedési – közműfejlesztési, épített és természeti környezetállapot megőrzésére, jelenlegi használat és a meglévő minőségi problémák kezelésére. A gazdasági környezet színvonalának emelése, és a lakosság életszínvonalában, életminőségében bekövetkező változás folyamata a 2007-2013 programozási időszakon túl is érezteti hatását. Az akcióterületi célok és projektek NYDOP 3.1.1/A támogatási címek szerinti bontása: „Körmend belvárosa komplex funkcióbővítő megújítása” címmel. Azonosítószám: NYDOP-3.1.1/A-2008-0012. •

Városi funkció erősítésének céljai

Az Óváros és környéke akcióterületi műemléki épületeinek, építészeti és természeti értékeinek megóvása és megőrzése. A közösségi terek és közterületek minőségi javításával aktív társadalmi színtér teremtése a lakosság, a turisták, a teret használók számára, amely városképileg meghatározó és szimbolikus, helyi identitást is erősítő tartalommal bír. A Szabadság tér és

27

környékén megvalósuló projektelemek a közbiztonság erősítését, a közterületek használati lehetőségeinek szélesítését, a gyalogos közlekedési zónák – sétáló felületek növelését valamint a parkolók használatának racionalizált használatát eredményezik. A városi funkciók javítása nemcsak a város, de a kistérség számára is fontos következmény. A projekten belül megvalósul: −

Közterek, parkok, közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, minőségi utcabútorok elhelyezése

−

Közvilágítás energiatakarékos korszerűsítése

−

Az elektromos hálózat a terepszint alatt kerül kialakításra

−

Közlekedési fejlesztések: 9. gyalogos zónák, sétálóutcák, kialakítása; 10.forgalomcsillapított közlekedési övezetek kialakítása; 11.parkolók kialakítása; 12.kerékpártározók kialakítása; 13.Az útfejlesztésekhez, az utca- és térburkolat valamint a zöldfelületek kialakításához kapcsolódó vonalas infrastruktúra belterületi bel- és csapadékvíz-elvezetés) korszerűsítése és fejlesztése. A közüzemi vízhálózat és szennyvíz csatornahálózat korszerűsítése kikerül a projektből, mert a VasiVíz Zrt fogja saját beruházásként megvalósítani.

−

Térfigyelő rendszerek kiépítése

−

Az akcióterületen található a település életében meghatározó jelentőségű, köztulajdonban lévő tárgyi, építészeti, műemléki értékek értékmegőrző felújítása, fejlesztése, (új) funkcióval történő felruházása, a műemlékhez méltó épített környezet kialakítása (közterületek átalakítása).

•

Gazdasági funkció erősítésének céljai

A gazdasági funkciók fejlesztésének célja a gazdasági szereplők, helyi KKV-k bevonásával olyan új vagy meglévő kereskedelmi és szolgáltatási egységek létesítése, illetve minőségi fejlesztése, amelynek révén a városhasználók (városlakók, kistérség lakossága stb.) a már meglévő szolgáltatások mellett újabb, és magasabb szintű szolgáltatásokat vehetnek igénybe. A gazdasági funkciók fejlesztésével szemben elvárt cél a fenntarthatóság és esélyegyenlőség szempontjainak érvényesítése, amely a mindenki számára elérhető és gazdaságilag fenntartható minőségi szolgáltatások megvalósulását jelenti. Körmend belvárosában az alábbi gazdasági funkciót erősítő tevékenységek valósulnak meg jelen akcióterületi fejlesztés jegyében: −

KKV-k által tulajdonolt és/vagy üzemeltetett kiskereskedelmi egységek és szolgáltatók által használt épület, épületrész külső felújítása, korszerűsítése

•

Közszféra funkció erősítésének céljai

A közszféra ügyfélbarát szolgáltató funkciójának erősítését támogató fejlesztések elvégzése, és önkormányzati intézmények szolgáltatási környezetének 28

fejlesztése, amely a városképi környezetbe illesztik a közszféra működési helyszínéül szolgáló épületeket. A közszolgáltatók célcsoportja a város és a kistérség egyaránt, mivel szolgáltatásaik ügyintézési feladataik a kistérségre is kiterjednek. A megvalósítandó projektelemek a partnerségi együttműködést választó közszféra szereplők bevonásával történik meg. −

Polgármesteri Hivatal (egyben Körzetközponti Jegyzőség és Okmányiroda) épületének rekonstrukciója, átalakítása, akadálymentesítése (A Polgármesteri Hivatalban kap helyet továbbá a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság Polgári Védelmi Kirendeltsége, a Nyugatdunántúli Regionális Egészségbiztosítási Pénztár Körmendi Kihelyezett Ügyfélszolgálata, az APEH Nyugat-dunántúli Regionális Irodája, Vas Megyei Igazságügyi Hivatal Területi Irodája.)

−

Polgárőrség épületrészének külső felújítása (a régi városháza épületében)

•

Soft jellegű célok

A városról és annak, társadalmának belső folyamatairól alkotott háttérkép (városimázs), a sugározni és elérni kívánt vízió, valamint a fejlesztési projektekhez kapcsolódó humánerőforrás fejlesztési, társadalomfejlesztési, valamint turisztikai-idegenforgalmi attrakciók megteremtéséhez járulnak hozzá. A soft jellegű beavatkozások körében megvalósítandó projektelemek a városi és kistérségi lakosságra és gazdasági-társadalmi környezetre gyakorolt hatásukkal erősítik a helyi identitást, valamint a Körmendről alkotott képet. −

A helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, tartalomfejlesztés és az információ terítése, különös tekintettel a fiatalabb generációkra

−

Városfejlesztéshez kapcsolódó általános képzések tartása

−

Környezettudatosság népszerűsítése – fenntarthatóság és esélyegyenlőséghez és fenntartható fejlődéshez kapcsolódó képzések és kapcsolódó előadások, akciók

−

Városmarketing és tájékoztatási akciók

kommunikációs

terv

megalkotása,

kiadvány

és

Az Önkormányzat az akcióterületi terv keretében un. „soft” jellegű tevékenységeket is meg kíván valósítani. Ezek a tevékenységek a városfejlesztési projekt kapcsán a lakosság, a civil szféra részére segítséget nyújtanak a közösségformálásban, környezettudatosság erősödésében és a helyi identitás erősödésében. Az ilyen jellegű közösségi tevékenységek hozzájárulhatnak a városfejlesztés eredményeinek hosszútávon történő társadalmi – környezeti fenntarthatóságához. Az Önkormányzat tervei szerint négy „soft” tevékenységgel bővítené a komplex akcióterületi fejlesztés hardver jellegű projektet: 14. Helyi kötődést és büszkeséget erősítő akciók szervezése, koordinálása (8 alkalom) A közösségi szabadidő eltöltés és identitáserősítés szolgáló koordináció; koordinációs feladatok és szervezés, amelynek keretében az akcióterületi

29

fejlesztések kommunikációját integráltan hajtják végre rendezett identitásképző és erősítő városi rendezvényeivel.

az

akcióterületen

Cél olyan, a helyi identitást erősítő rendezvények létrehozása, animálása vagy helybe hozása, amelyek tematikusan alkalmasak Körmend jó üzenetének kommunikálására. A meglévő sikeres rendezvényeket integrálja egy közös városi rendezvényévadba. A programok kiegészülhetnek kerekasztal beszélgetésekkel, a programokon való hivatalos részvétellel. Az integrálni kívánt rendezvények száma 8 db, és minimum 3000 fő látogatásával számoltunk. Előzetesen koordinálandó rendezvények: Magyar Kultúra Napja, Országzászló felvonása, Májusfa kitáncolás, Körmendi Napok, Vizikarnevál, Néptánc gála, Batthyány kultusz nap, Várossá nyilvánítás fordulójának ünnepe. Ezen rendezvények és események tudatos kommunikációs és marketing stratégiával, füzérbe szedhetők, azaz olyan hosszabb ideig tartó rendezvénysorozattá, eseménykalendáriummá szervezhetők, mely lehetőséget ad a szélesebb közösség és a közönség aktív bevonódására, valamint erősíti nemcsak a helyi identitást, de a városvezetés elfogadottságát is. Mindemellett alkalmat ad a város és a városban zajló folyamatok megismertetésére, és közvetlen visszajelzések gyűjtésére. A meglévő rendezvényekbe hatásosan integrálhatóak olyan közösségi események, amelyekből az önkormányzat, a városvezetés hasznos információkra tehet szert a további fejlesztések érdekében. Ilyen események lehetnek: a) Városbeszélgetések: A fejlesztési elképzelések kialakításához, jelentőségük kiaknázásához, szimbolikájuk és működésük megértéséhez jól felhasználható eseménysorozat. Megmutatja, hogy a fejlesztések és ezek környezete hogyan biztosíthatja az életmód javulását, az újjászületés lehetőségét. A beszélgetések során célzott kerekasztal csoportokkal megbeszélések, találkozók és vitafórumok rendezhetők, melyek elősegítik a szereplők egymás közötti jobb megértését, az információcserét. A városbeszélgetések, tulajdonképpen laza kötetlen hangulatú műhelybeszélgetések sorozatából áll, amely alkalmas széleskörű társadalmi és gazdasági véleményformálók elvárásainak, ötleteinek feltérképezésére, s a folyamat lezárultával, a megbeszélések összegzéseképpen az aktuális helyszín – közösségi tér – koncepciójának megfogalmazására. Ilyen sorozat lehet az építészek, várostervezők, politikusok, döntéshozók, esztéták, lokális kiskereskedők, és szélesebb körű véleményformálók, valamint a lakosság célzott bevonása. A beszélgetések összegzése kiadványban kerülnek összefoglalásra – ez lehet a városbeszélgetések sorozat. b) Tervezői Hétvége: A projekthelyszínen közösségi tervezői, (TÉRítő – Placemaker) modell lehetséges a dinamikus közösségek, attraktív életterek, gazdasági helyszínek kialakítása, felhasználva a privát szektor innovációs erejét és tapasztalatát. A modell a lokális gazdaság és a közhivatali szféra, városvezetés között gerjesztett párbeszéddel teremt keretet a közösségi terek és projektek megújító átalakítására, a terek struktúráinak, formai és tartalmi elemeinek újragondolására, azaz az újrapozícionálásra. A tágabb és szűkebb közösség - a teret használók megszólításával, igényeinek feltérképezésével, független szakértők bevonásával lehetőség nyílik egy komplex, átfogó, integrált és minden szinten participált, jól nyomon követhető és kiszámítható megújítás elindítására. Az önkéntes alapon résztvevő tervező irodák, lakók és vállalkozók, 30

városvezetők, politikusok, turisták, tehát a városhasználók – a média élénk figyelmének kereszttűzében – a projekthelyszínen együtt beszélik meg, hogy valójában mire és hogyan szeretik az emberek használni a közösségi teret, projektet. Az elhangzott gondolatok, javaslatok a tervezőirodák, tolmácsolásában és továbbgondolásában a Tervezői Hétvége sorozat második állomásán, a Tervparádé-n kerülnek bemutatásra. A tervprezentációk során a tervezők moderált szakmai beszélgetés során, megfogalmazzák a közösség számára elfogadható – politikai kockázatokat csökkentő – építészeti programalkotásra alkalmas ajánlást. A városvezetésnek és a szakmai szervezeteknek bemutatott tervekből a nagyközönség számára is nyitott városkiállítást szervezhetünk, egy arra alkalmas helyszínen. c) Városkiállítás: Természetesen a városkiállítás, nemcsak a köztérmenedzsmentben használható, más célcsoporttal – például ingatlan és városfejlesztők – más helyszínekkel – lehetséges projektek, önkormányzati fejlesztésben való partnerkereső projektek, azaz a tulajdonképpeni projektportfólió bemutatására, pikáns ízt, üdítő és szokatlan formában történő ismertetésére. •

Környezettudatosság népszerűsítése – fenntarthatóság és esélyegyenlőséghez és fenntartható fejlődéshez kapcsolódó képzések és kapcsolódó előadások, akciók;

Az akcióterületi fejlesztésekkel párhuzamosan oktatások, előadások és akciók szervezése a környezettudatos szemlélet, a társadalmon belüli esélyegyenlőség és a fenntartható fejlődés népszerűsítése és elfogadtatása céljából. Célcsoportok az iskolák, helyi lakosság, vállalkozók, civil szerveztek, hivatali dolgozók és városvezetők. Az esélyegyenlőséggel kapcsolatosan a Symposium für Behinderte nemzetközi konferencia kerül megrendezésre. (1 alkalom) A környezettudatosság és fenntarthatóság képzések és akciók a HUMUSZ nonprofit szervezet eseménysorozatában kerülnek megrendezésre. HUMUSZ eseménysorozat rendezvényeken (utcai rendezvények, fesztiválok) Különböző rendezvényeken a HUMUSZ játszóházzal és hulladékos tanácsadással vesz részt. Van pár játék, amin kipróbálhatják tudásukat az érdeklődők és jelen van néhány munkatárs, akiktől lehet kérdezni a hulladékgazdálkodással kapcsolatban. A rendezvényeken az érdeklődők szemléletformáló kiadványokat tekinthetnek meg. 1. Hulladékmegelőzési kiállítás: 1 alkalom A Szobrászatért Alapítvány, a Hulladék Munkaszövetség és az Öko-Pack Kht. a Reneszánsz Év 2008 Programiroda megbízásából utazó kiállítást készített, összekapcsolván a művészetet és a környezeti szemléletformálást. A kiállítás három önálló műfajú, de eszmeiségében egymáshoz szorosan kapcsolódó egységből áll: az alkotások a felelőtlen fogyasztás rovására írható klímaváltozásra hívják föl a figyelmet, az Öko-Pack Kht. kiállítása a szelektív hulladékgyűjtés, a HuMuSz kiállítása pedig a hulladékmegelőzés terén bontja ki az okokat és mutat alternatív utakat az egyéni cselekvés lehetőségeire.

31

A HuMuSz interaktív tablói az otthoni és munkahelyi környezetvédelem, a házi komposztálás, valamint a környezettudatos vásárlás lehetőségeivel, továbbá a nyersanyagok pazarlásának problémájával foglalkoznak. A kiállításon mindenki „lemérheti” mennyire környezettudatos jelenlegi életmódja, és további ötleteket kaphat a „fogyasztás reneszánszának” megvalósítására. 2. Játszóház gyerekeknek, felnőtteknek: 1 alkalom - Ökomata (hulladékokkal, szelektív gyűjtéssel, komposztálással, vásárlással, megelőzéssel kérdéseket tesz fel az „automata”)

tudatos

- Hulladékokról, komposztról, környezettudatos vásárlásról szóló kérdőívek - Hulladékos peca (ismerkedés a szelektív hulladékgyűjtéssel) - Újrahasznosított anyagok bemutatása - Környezettudatos vásárlással kapcsolatos játékok 3. Hulladékos tanácsadás: 1 alkalom Általában a játszóházzal együtt, a mellett 1-2 munkatárs válaszol a felmerülő kérdésekre a hulladékgazdálkodással kapcsolatban. 4. Kiadványok, szemléletformáló ajándékok: 10 000 Ft. értékben A tanácsadás mellett ingyenes, illetve megvásárolható kiadványokkal tudunk még több információval szolgálni. (A kiadványok, ajándékok listája mellékelve) 5. Felesleges Áruk Fóruma (FÁF kiállítás): 1 alkalom 40 évvel ezelőtt, 1967-ben Magyarországon megalapították a Kiváló Áruk Fórumát. Amelyik termék megkapta a címet, jogosulttá vált arra, hogy csomagolásán egy kis háromszög alakú emblémával jelezzék: méltó a vásárlók bizalmára. 40 év elmúltával a HuMuSz új cím – a Felesleges Áruk Fóruma alapításával ünnepelte a „Ne vásárolj semmit! Nap”-ot. Olyan termékekből rendeztünk kiállítást, melyeket ugyan használati tárgyként árulnak, de az égvilágon semmi szükségünk nincsen rájuk. A kiállítást 2007 decembere óta vándorkiállításként az ország több helyszínén bemutattuk. Online változata megtekinthető a http://www.kukabuvar.hu/faf oldalon. A kiállítás a Művelődési Házban, vagy iskolában kerül felállításra. Amennyiben az őrzése megoldható, lehetőség van arra is, hogy több napig is megtekinthető legyen a kiállítás, illetve akár bővíthető is. 6. Kukazenekar: 1 alkalom A Kukazenekar érdekes színfoltja a szabadtéri rendezvényeknek, átadási ünnepségeknek. A 3-5 tagú alkalmi zenekar különböző hulladékokból, csomagolóanyagokból készített hangszereken játszik. 7. Kérdőívezés: 1 alkalom A helyi döntéshozatal – más ügyekhez hasonlóan – a hulladékgazdálkodási kérdésekben is csak úgy lehet megalapozott, ha megelőzi az aktuális helyzet pontos felmérése. A kérdőívek kitöltésénél általában gondot jelent azonban a

32

kérdések megfelelő motiválatlansága.

összeállítása,

illetve

a

célcsoport

passzivitása,

A HuMuSz nagy szakmai tapasztalattal rendelkezik a hulladékgazdálkodással kapcsolatos kérdőívek összeállításában, kiértékelésében. A nagy tömegeket megmozgató rendezvények pedig kiváló alkalmat teremtenek arra, hogy megszólítsuk és bevonjuk a lakosságot. 8. Lakossági fórum, előadás, beszélgetés: 1 alkalom A HuMuSz szakértői vállalják előadások megtartást, lakossági fórumon vesznek részt, ahol különböző hulladékos, illetve a szemléletformálást segítő témákat dolgoznak fel. 9. Iskolai előadások: 4 tanóra Az iskolai órákon a gyerekek életkorához igazodva tartunk előadásokat, beszélgetéseket 25-30 fős csoportoknak. http://www.humusz.hu/index.php?id=humusz&nid=107 10. Iskolai vetélkedők: 1 alkalom A HUMUSZ megszervezi a vetélkedőket. Összeállítja az igényelt vetélkedő anyagát, anyagszükségletét és programleírását, de a lebonyolítást az iskolák maguk végzik. A vetélkedőkhöz a HUMUSZ biztosítja a nyereményeket is. •

Városfejlesztéshez kapcsolódó általános képzések nyújtása (4 alkalom);

A partnerségi kapcsolat valamint az integrált városfejlesztés előnyeinek és technikai - metodikai, üzleti hátterének megismerésére, és jó menedzselésére a város képzéseket kezdeményez a civil szervezetek, a lakosság, a vállalkozások, az önkormányzati dolgozók, és a városvezetés részére a felelősségteljes várospolitika kialakítása érdekében. Fontos, hogy ezen képzések keretében a területhasználókat (helyi lakosság, civilek, vállalkozások) az önkormányzattal, városvezetéssel történő együttgondolkodásra ösztönözzük, és a későbbi fejlesztések előkészítésében hatékony és tudatos párbeszéd alakulhasson ki. Ez a dialógus az alapja a projektek elfogadottságának és lakossági támogatottságának, nem utolsó sorban pedig szerepet játszik a helyi identitás erősítésében is. Ahhoz, hogy mindez megvalósulhasson, elengedhetetlen, hogy a szereplők megismerjék egymás motivációit, érdekeit és megismerjék mindezek érvényre juttatásának hatékony módszereit. A képzések tervezett főbb témakörei a következők: •

A település- és térségmarketing funkciói, szintjei, eszközrendszere

•

Települési technikái

•

Ötletpályázatokkal a kreatív fejlesztésekért

•

Civilek- probléma egyszeregy

•

A lakosság mint legfőbb kritikus – A participartív tervezés alappillérei

PR

kommunikáció

vagy

jelentősége,

kiaknázatlan

33

módszerei,

potenciál?-

alkalmazható

Együttműködési

•

Twinning projektekmilyen külföldi megismerkedni, kit keressünk fel?

•

Klaszterek- az együttműködési hálók jelentősége, kiépítése, működtetése

•

A környezeti fenntarthatóság valódi tartalma- mintaprojektek, praktikák

•

Projektgenerálás- Hogyan lesz egy üres telekből, vagy romos ingatlanból befektető-csábító fejlesztési terv?

•

Városmarketing stratégia elkészítése (1 db);

(1

db)

és

mintaprojektekkel

városfejlesztési

érdemes

projektportfolió

A várostermék kialakításának eszköze, amely egyrészt értelmezhetővé, kommunikálhatóvá teszi Körmend városi és akcióterületi szintű fejlesztési céljait, bemutatva a város kiszámítható és tervezhető jövőképét, valamint a kapcsolható ismert vagy tervezett projekteket. A marketingstratégia a várostermék kalibrálása után meghatározza, hogy milyen kommunikációs tervet kell követni a legeredményesebb partnerség építés, tőke bevonás és lakossági elégedettség elérése érdekében. A városfejlesztési projektportfolió az a kiadvány, amely a marketing stratégia által meghatározott termékelemeket az IVS fejlesztési hátterébe integrálva, bemutatva, üzleti partnerkereséshez és lakossági ismertetéshez egyaránt alkalmazhatóan. A városmarketing stratégia kialakításának folyamán a teljes érintett célcsoport eleminek bevonásával, azaz a kistérség, a helyi lakosság, a vállalkozók, az intézmények vezetői, a helyi közélet alakjai, a helyi bankok és a pénzügyi szektor képviselői, a diákok és iskolások is megszólításra kerülnek, hogy a város belső és külső üzenetei és információs csatornái mindenki számára ismertté tegyék a fejlesztési célokat és projektelemeket. A stratégia célja, ahogy a széleskörű partnerség nemcsak az előkészítés, során definiált fejlesztésekben, hanem a továbbiakban is használt metódus legyen. Városmarketing-stratégia (1 db) Az IVS-ben és az akcióterületi tervben megfogalmazott célokat komplex és a fejlesztési irányvonalakat magába foglaló településmarketing-stratégia kidolgozásával és végrehajtásával javasoljuk elérni. A stratégia kialakításánál, megalapozásánál elengedhetetlen a helyi és térségi lakosság, civil szervezetek, vállalkozások bevonása, valamint a folyamatos visszacsatolás. Ők lesznek, akik a stratégia megvalósulásában kulcsszerepet töltenek be, ezáltal is erősítve a területhasználók kötödését a településhez. Ebből következik, hogy a komplex településmarketing stratégia kidolgozása során kiemelt hangsúlyt fektetünk, hogy milyen módon lehet legjobban (azaz a városhasználóknak leginkább vonzó, ugyanakkor a helyi környezeti és társadalmi értékeket leginkább tiszteletben tartó módon), a fő irányvonalak mentén, a meglévő lehetőségeket konkrét, eladható, egységes, a helyiek által elfogadott és legitimizált módon Körmend-termékekké formálni. A feladatok e városmarketing-stratégia keretében építhetőek fel egységes egésszé, amely tartalmazza: •

városfejlesztési koncepciót;

34

•

várostermékeket;

•

városbrandet;

•

célcsoportokat;

•

kommunikációs aktivitást;

•

a fejlesztési ütemterv akcióterv(ek)et.

által

meghatározott

határidőkhöz

illeszkedő

A településmarketing segítségével ugyanis kialakítható egy koherens és tervezett jövőkép-koncepció, illetve a település minden közvetett és közvetlen belső és külső érintettjének (így a térségi és helyi lakosoknak, gazdasági és közigazgatási szereplőknek, illetve a potenciális látogatóknak, befektetőknek, közigazgatási szerveknek) képes közvetíteni egy sikeres, a befektetésre, figyelemre érdemes Körmend képét. Egy jó településmarketing-stratégiával el lehet indítani azokat a változásokat mind a településen, mind a fejekben, amelyek a települést egyrészről elhelyezik a gazdasági szereplők mentális térképén, másrészről pedig vonzó betelepülési vagy turisztikai desztinációvá alakítják. A stratégia kiindulópontja tehát a meglévő értékek számbavétele. Az értékleltár, avagy az imázs szempontjából azonban fontos különbséget tenni az egyes „fogyasztók” tekintetében, hiszen mást kezel(het) értékként egy körmendi lakos, egy (külföldi) turista vagy egy vállalkozó. Az értékleltár elkészítésénél az összes potenciális település-használói csoport segítségével megvizsgáljuk a meglévő imázs érzékelését és összetevőit is, egyben feltérképezzük ezen célcsoportok igényeit, elvárásait, amelyek a későbbiekben a Körmend-brand alapkövei lesznek. Reprezentatív felmérés keretében a következő csoportokat szólítjuk meg: •

politikai szereplők,

•

helyi és térségi lakosság,

•

látogatók (belföldi, külföldi),

•

helyi gazdasági szereplők,

•

potenciális gazdasági szereplők (hazai és itthon jelen lévő globális vállalatok, szektoriális bontásban),

•

civil szereplők.

A stratégia célja tehát, hogy Körmend hosszú távon elmondhassa magáról: •

Tisztában van azzal, hogy milyen csoportok alkotják a település valódi célpiacait.

•

Ismeri a város érintettjeinek igényeit és fel tudja mérni ezeknek az igények a változását.

•

A célközönsége elvárásait stratégiai településirányító tevékenysége során figyelembe veszi, beépíti operatív működésébe is.

•

Ismeri szűkebb és tágabb versenykörnyezetét, „versenytársai” tevékenységét.

35

figyelemmel

kíséri

•

Látja a fejlődés irányvonalait, felméri a lehetőségeit meghatározó piaci tendenciákat és a lényeges változásokra hatékonyan reagál.

•

Megteremti a fejlődés felé vezető utat.

•

Sikeresen pozícionálja magát, kialakít egy pozitív, vonzó képet magáról és folyamatosan jelen tud lenni célközönsége „fejében”.

•

Folyamatos és többoldalú kommunikációs és PR tevékenységet folytat az érdeklődés felkeltése és fenntartása érdekében.

•

Nem sikerreceptekben bízik, hanem saját kihasználásával igyekszik fejlődést generálni.

adottságainak

legjobb

Városfejlesztési projektportfolió (1 csomag) A hatékony fejlesztéshez szükséges vállalkozói tőke bevonásáért versenybe kell szállni a többi belföldi és külföldi településsel, régióval. A Városfejlesztési Projektportfolió hozzásegíti Körmendet, hogy a pénzeszközzel rendelkező fejlesztői célcsoport a befektetői környezet megismerésével, az elérhető hozamra és a megalapozható üzletre vonatkozó információk mérlegelésével az adott várost, térséget válassza befektetni kívánt tőkéje számára. Ahhoz azonban, hogy ez sikeres legyen, fontos a helyi lakosság folyamatos, minél széleskörűbb tájékoztatása is a tervezett fejlesztésekről.

36

A Városfejlesztési Projektportfólió tehát egy kommunikációs csomag, amely a régió- és településmarketing alapvető eszközeként kimagasló hatékonysággal támogatja nemcsak a település befektető központú bemutatását és marketing szemléletű kommunikációját, hanem a lakosság, a területhasználók folyamatos tájékoztatását is. A befektetési helyszínek, fejlesztési ötletek definiálása is a széleskörű társadalmasításon alapszik. A Városmarketing stratégia kidolgozásánál alkalmazott módszerrel a városvezetés folyamatos információkhoz, inputokhoz jut a lakosság, civil szervezetek, helyi vállalkozások elvárásait, igényeit illetően, így ténylegesen olyan fejlesztéseket tudnak megvalósítani, amelyre valóban lokális szinten is igény mutatkozik. A Városfejlesztési Projektportfólió előnyei: •

szakmai alapokra épített: a fejlesztői-befektetői piac információs igényeit elégíti ki

•

átfogó megoldást nyújt: a szükséges kommunikációs alkalmazza és az elérni kívánt célcsoportokhoz szól

•

informál és imázst épít: tájékoztatja a lakosságot, a civileket, a magánszféra és a helyi gazdaság szereplőit a településen és a térségben folyó fejlesztésekről,

•

dokumentál: beszámol a sikeres fejlesztésekről és azok lakosságra gyakorolt pozitív hatásairól, amelynek eredményeként erősíthető az önkormányzatok vezetésének pozitív megítélése, és újraválasztásának biztonsága

•

legitimizál: a stratégiai szintű fejlesztési törekvésekhez való illeszkedés kommunikációja hozzásegíti az önkormányzatot az állami szektor részéről történő nagyobb támogatáshoz

•

segíti a döntés előkészítést: tájékoztat a potenciális beruházások lokális, infrastrukturális, demográfiai, pénzügyi és önkormányzati környezetéről, továbbá iparági besorolásáról

•

nemzetközi: belföldön és külföldön egyaránt terjesztett

csatornákat

A Városfejlesztési projektportfoliós csomag egymásra épülő elemekből áll: •

•

Marketingkommunikációs eszközök o

Lakossági tájékoztató kiadvány: célcsoport: lakosság (helyi, térségi), civilek, helyi vállalkozások

o

Online megjelenés, adatbázis: célcsoport: lakosság (helyi, térségi), civilek, helyi vállalkozások, hazai és nemzetközi fejlesztők, befektetők

o

Fejlesztési információs füzet; célcsoport: hazai és nemzetközi fejlesztők, befektetők

o

Arculat kialakítás, kiállítási installációk tervezése (opcionális) célcsoport: hazai és nemzetközi fejlesztők, befektetők

Népszerűsítő kommunikációs kampány 37

o

Lakossági site visit: a fejlesztési helyszínek és elképzelések bemutatása a lakosságnak „helyszínbejárás”, valamint kapcsolódó események keretében

o

Befektetői minikonferencia: Befektetők, fejlesztők, pénzintézetek számára tartott konferenciák a fejlesztések bemutatására

o

Folyamatos lakossági kommunikáció: a lakosság tájékoztatása a projektekről, azok előrehaladásáról

o

Sajtótájékoztató, sajtókapcsolatok: sajtó folyamatos informálása

o

Szakkiállításokon, konferencián való részvétel (opcionális)

folyamatos

Eredmények, hatások: -

A soft elemek hatására nő Körmend iránti kötődés, erősödik az identitás és a lakossági elégedettsége is. A rendszeres tájékoztatások nyomán jelentősen megnő a lakosság informáltsága.

-

A projekt keretében megvalósuló „soft tevékenységek” utcai programsorozata a társadalom (lakosság) valamennyi rétege részére lehetőséget biztosít a projekt eredményeinek megismerésére és ezzel kapcsolatos véleménynyilvánításra, javaslat tételre. Ezzel a projektgazda kommunikációjában esélytudatosságot fejez ki, nem közvetít szegregációt.

-

A projekt során megvalósításra kerülő „soft tevékenység” egyik eleme a lakosság környezettudatosságát fokozó előadássorozat megvalósítása, melynek célja a létrehozott és már meglévő környezeti elemek hosszú távú megőrizhetősége, a lakosság környezeti szemlélet formálása.

-

A meglévő rendezvények egy ernyő alá történő integrálásával erősödik a város külső kommunikációja, illetve a közös marketing- és PR-akciók révén csökken az egyes rendezvényekre jutó marketing és kommunikációs költség.

-

A már meglévő rendezvények kiegészülnek további eseményekkel, így színesítik a meglévő programkínálatot oly módon, hogy közben a városvezetés interaktív kommunikációt, folyamatos visszacsatolást folytat a területhasználókkal.

-

A képzések révén a lakosok, a civil szervezetek és a városvezetés kommunikációja, együttgondolkodása tovább javul.

-

A városmarketing stratégia révén Körmend gazdasági helyzete megszilárdul és hazai, valamint nemzetközi szinten is elismert településkép kerül kialakítása. Ez annyit jelent, hogy Körmend a „nyugat kapujaként” egy egységes és jól definiálható települési környezetet alakít ki.

-

A városmarketing stratégia révén tovább erősíthető a helyi lakosság kötődése a településhez.

-

A Városfejlesztési projektportfolió révén a fejlesztések, projektek a fejlesztők, befektetők felé is transzparenssé válnak, megkönnyítve a forrásbevonást.

38

3. "Óvoda- és iskolaprojekt" Képviselő-testület a 243/2007.(XI.6.) számú határozatában döntött arról, hogy a „Közoktatási infrastruktúra és szolgáltatások fejlesztése” pályázati felhíváson (kódszám: NYDOP-2007-5.3/2F) az arra javasolt intézmények felújításához szükséges tervezési feladatok elindításra kerüljenek, valamint döntöttek arról, hogy az előkészített intézmények közül a Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A és B épület, és a Batthyányné Correth Mária Óvoda felújítását javasolják továbbterveztetésre, és pályázatra történő benyújtásra. A pályázatok 2008. január 24-ig benyújtásra kerültek. A 2 intézmény építési tervdokumentációja és a hozzá kapcsolódó tervezői költségvetés elkészült, valamint a pályázathoz szükséges egyéb, kötelezően vállalandó intézményi eszközbeszerzések, illetve szolgáltatások felmérése megtörtént. A pályázati főösszeg tartalmazza intézményenként a következőket: előkészítés költségei: tervezés, rehabilitációs megvalósíthatósági tanulmány, projekttervezés

szakmérnök

díja,

- építési beruházás költsége a kötelező akadálymentesítés és IKT elemekkel, - eszközbeszerzések (kötelező elem, figyelembe véve az intézményi igényeket) - projektmenedzsment költségek - szolgáltatások igénybevétele: (nyilvánosság biztosítása) hirdető-és emlékeztető táblák, brossúra kiadása, közbeszerzési eljárás díja, engedélyeztetés díjai, műszaki ellenőr díja, könyvvizsgálói díjak. •

Kölcsey Utcai Általános Iskola és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény A és B épület esetében: forráshiány miatt a pályázat nem nyert támogatást, bár szakmai pontszámai jók lettek. Amennyiben a testület támogatja, és a 2009-2010-es ROP-ban kiírásra kerül, úgy újra benyújtásra kerül, beruházási költség: 243.316.444.- Ft

A tervezett fejlesztés során megvalósul az intézmény energetikai felújítása, valamint az épület fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése. Az „A” épület esetében tetőfelújítás (magastető héjalás cseréje) és a padlásfödém hőszigetelése, nyílászárók cseréje, főbejárat akadálymentesítése, valamint egy mozgáskorlátozott WC kerül kialakításra. A földszinti tantermekig és a tornateremig elvezetve az infokommunikációs akadálymentesítés is megvalósításra kerül. Épületen kívül továbbá szükség lesz egy mozgáskorlátozott parkolóhely kialakítására is. IKT (információs és kommunikációs technológia) kialakításra kerül sor a tantermekben és a közösségi termekben, kábelezés termenkénti 2 kiállással. A „B” épület esetében a padlásfödém és a homlokzatok hőszigetelése, homlokzati nyílászárók cseréje, magastető héjalás cseréje, akadálymentesítés során mozgáskorlátozott rámpa, mozgáskorlátozott WC, fizikai és infokommunikációs akadálymentesítés kerül kialakításra. •

Batthyányné Correth Mária Óvoda esetében: az óvodaprojektet támogatásra érdemesnek ítélték, 2009. május 14.-ig kell a vállalt

39

mérföldköveket teljesíteni, utána következhet a második fordulós pályázati anyag benyújtása. Megvalósítása: 2009-2010. Beruházási költség: 146.557.404.- Ft A tervezett fejlesztés során megvalósul az intézmény energetikai felújítása, valamint az épület fizikai és infokommunikációs akadálymentesítése. Az intézmény esetében meglévő lapostető hőszigetelése, magastető építése, homlokzati nyílászárók cseréje, mozgáskorlátozott WC kerül kialakításra. A csoportszobákig és a tornaszobáig elvezetve az infokommunikációs akadálymentesítés is megvalósításra kerül. Épületen kívül továbbá szükség lesz egy mozgáskorlátozott parkolóhely kialakítására is. Szakmai bírálaton lévő projekt: Szlovénia-Magyarország Határon Átnyúló Együttműködési Program 2007-2013 Várkert A körmendi Batthyány várkestély várkertjének területe a XVII-tól fogva fokozatosan alakult kastélyparkká, sajnos jelenleg nem mutat egységes képet. A korábbi parkkialakítás nyomai ma is jól láthatóak, azonban emellett beerdősülése, az erdő térhódítása is jellemző. Az utak elhanyagoltak, a növényzet igyekszik birtokba venni. A park szerkezete felismerhető, nagyobb tisztások és nyiladékok tagolják a területet, azonban régi fénye, a gondozott park hangulata nem lelhető fel. A kertépítészeti architektúraelemek eltűntek vagy romokban hevernek. A tó elhanyagolt, szemetes, növényekkel benőtt. A gazdátlanság hangulata ráül a parkra, és a körmendiek így nem szívesen látogatják, amitől még szomorúbbá válik a helyzet. A Kastélypark vízellátását kedvezőtlen irányba befolyásolta a védőgát megépítése, amely a folyó Várkertet kísérő medrét kiegyenesítette, az egykori meder, holtág rendszeres természetes vízutánpótlása is megszűnt. Ez a beavatkozás a talajvízszint csökkenésével járt. Fentiekből adódóan a Várkert vízháztartását és ezzel összefüggésben a Várkert jövőjét hosszú távon a Rábával való kapcsolat jelentősen befolyásolja. A fák egy részénél csúcsszáradás figyelhető meg, amely a talajvíz szintjének kedvezőtlen változására utal. A Várkert állapotának megőrzése csak a növényzet számára szükséges vízutánpótlás biztosításával lehetséges, mely ökológiai szükségszerűség. Lehetőségek a jövőben: 15.számos egyedi értékű fa, fejlett faállomány, értékes, beállt növényállomány 16.közvetlen kapcsolat a folyóval, jó területi és természeti adottságok 17.jó állapotban fennmaradt történelmi értékű kertépítészeti épületek a területen 18.meglévő feltáró utak, infrastruktúra biztosított a területen 19.a tó és a régi holtág visszaállítása, vizes élőhelyek bemutatása 20.tematikus tanösvény kialakítása és közpark funkció erősítése A partnerrel való együttműködés több évre nyúlik vissza, már a korábbi években is felmerült a közös pályázat beadásának lehetősége. A jelenlegi pályázási lehetőséggel élve, a muraszombati vezető partner újból felvette

40

önkormányzatunkkal a kapcsolatot és több tárgyalás és találkozó lebonyolítása után kidolgoztuk a jelenlegi projekttervet. A harmadik, szintén szlovén partner közben csatlakozott a programhoz. Az egyeztetések során a partnerek, illetve a magyar oldali konzorcium települései megbeszélték a projekt költségeit, illetve a finanszírozás részleteit (önrész mértéke, projekt munkacsomagjainak megoszlása, projekt ütemezése, pályázat összeállítása). Partnerek:

Murska Sobota (Muraszombat) SLO Körmend város HU Gornja Radgona SLO

•

Általános határon átnyúló célkitűzések:

A projekt közvetett célja, hogy a várkert szerves egységként való kezelésével Vas megye legnagyobb és legszebb kastélyának építészeti-kulturális-történelmiszakrális értékének megfelelő helyet biztosítsunk a város, a megye és a határtérség életében. A projekt megvalósítása során kialakítandó szakmai munkacsoportra alapozva kialakul egy olyan határon átnyúló együttműködési hálózat, mely a későbbiekben is hatékonyan közre tud működni a tényleges hasznosítási-rehabilitációs tevékenységek megvalósítása során. A kialakuló hálózat tagjai elsősorban helyi és regionális szakemberek a határ mindkét oldaláról. Függetlenül a kastély és a kastélypark hasznosítás irányultságától az mindenféleképp hatással lesz a megye és a határtérség életére, elég csak a kastélyparknak a 17-19. században az arborétum jellege miatt betöltött térségközponti szerepére gondolni. A hazai és külföldi turisták egyértelműen nyertesei a fejlesztésnek, hisz valamilyen formában biztos láthatóvá és látogathatóvá válik számukra a magyarországi barokk kastélyparképítészet egyik gyöngyszeme. •

Specifikus határon átnyúló célkitűzések:

Jelen projekt közvetlen célja a tanulmánytervben megfogalmazott fejlesztési irányokban való továbblépés a tervezés területén, annak érdekében, hogy a tényleges hasznosítási/parkrehabilitációs lépéseket megalapozó tervdokumentációk rendelkezésre álljanak. A projekt megvalósítását követően az elkészült tervdokumentációk birtokában mind a szakma, mind a döntéshozók egy lépéssel közelebb kerülnek a kastélypark hasznosításának megvalósításához, a rehabilitáció végrehajtásához. Az elkészült tervdokumentációk birtokában már a közvetlen megvalósítás a következő cél, azonban a tervekkel ez könnyebben megvalósulhat. A határtérség lakossága, illetve a turisták is egy lépéssel közelebb kerülnek ahhoz, hogy a kastélypark a múltjához és értékéhez méltó állapotban látogatható legyen.

2.2 A PROJEKT ELHELYEZÉSE A PROJEKTGAZDA STRATÉGIÁJÁBAN A város és a kastély 1945 óta éltek és működtek egymás mellett, mintha két egymástól teljesen független test volna. A közmű – és energia infrastruktúra biztosításának feladatán túl a városnak gyakorlatilag semmilyen beleszólási joga

41

és hatásköre nem volt a kastély működtetésében az elmúlt évtizedek során. Az egyetlen kapcsolatot a parkhasználat és a színház jelentette. A kastélyépületek és a parklétesítmények kezelését a Kincstári Vagyoni Igazgatóság 2001 óta folyamatosan átvette (először a Szakközépiskola, Kollégium, majd a Cipőgyár költözött ki), gyakorlatilag azt mondhatjuk, hogy ettől az időponttól kezeli az épületegyüttest. A város vezetése már korábban felismerte annak szükségességét, hogy a kastélyegyüttest a parkkal együtt a város vegye kezelésbe, mert a műemléki épületek állagromlása és ezzel párhuzamosan a parklétesítmények és a zöldállomány pusztulása olyan léptéket öltött, hogy azonnali beavatkozásokra volt és van szükség. Az ehhez kapcsolódó tanulmány elkészítésére azonban csak 2004-ben jutott pályázati forráshoz. A Város a Kincstári Vagyoni Igazgatóságnál és az Őrségi Nemzeti Parknál kezdeményezte 2004-től kezdődően a védett műemlékek és védett parkváros kezelésbe vételét. Ezzel párhuzamosan a kezelői pozíció megszerzésének szándékával a belvárosra készített szabályozási tervet a képviselő-testület felülvizsgálta és új terv kidolgozásával bízta meg a tervezőket, melynek vezérgondolata a belváros és a kastély valamint park együttes, közös szabályozási tervben történő településrendezési programjának kidolgozása volt. A körmendi Óváros – a kastélyépületek, a kastélypark és a Rába együttes fejlesztésének szükségességét a képviselő-testület határozatban rögzítette, szerepelt az önkormányzat ciklusprogramjában, 2008-ban készült Integrált Városfejlesztési Stratégiájában is. A kastély és park hasznosításának alternatívái Phare CBC projekt finanszírozásában 2004-2005-ben kidolgozásra került. A szakértők azzal a Megvalósíthatósági Tanulmánnyal egészítették ki a Tanulmányt, mely a kastélyegyüttes, park és Óváros együttes fejlesztésének megalapozottságát bizonyítja. 2006-ban elkészült Körmend Óvárosának rehabilitációs programterve (Körmend Város Óváros és környéke akcióterületének előakcióterületi terve, 2007 – 2013), mely alátámasztotta a szabályozási tervben megfogalmazott városközponti fejlesztési javaslatokat. A Kincstári Vagyoni Igazgatóságnak a kastélyegyüttes előrehozott ütemeinek építési engedélyezési terveinek, illetve kutatási programjának közös finanszírozására a város javaslatot tett 2005-ben. A javaslatot az MNV nem fogadta el, s így a finanszírozási pályázatokat megelőzően nem tudtuk a kutatásokat teljeskörűen befejezni az Északi kert/Hrsz. 4 területén. Az engedélyezési tervek készítése folyamatban van, az ezzel megbízott tervező a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat. A hatástanulmányok, megvalósíthatóságot alátámasztó dokumentációk a tervekkel együtt készülnek el. 2006-ban a Projektgazda város folyamatosan szorgalmazta az MNV-nél a közös megállapodást, amire az első konkrét javaslat 2007 tavaszán érkezett meg Körmendre. Az MNV által kijelölt munkacsoporttal történő együttműködés keretében és az MNV vezérigazgatója által aláírt levélben megjelölték azokat a feltételeket, melyeket a városnak teljesítenie kell. Tárgybeli levelet és az előkészített vagyonkezelési szerződéstervezetet a tanulmány 22. sz. Melléklete tartalmazza. A hatósági engedélyek birtokában a régészeti munkák megkezdődtek.

42

Előkészítettség Vagyonkezelői jog: A kastélyegyüttes vagyonkezelői jogának átadásával kapcsolatos tárgyalások 2005. évben kezdődtek. A Kincstári Vagyoni Igazgatóság átalakítása sajnos a tárgyalások megszakadását eredményezte. 2008. év végén a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. Vezérigazgatója kijelölte azt az Igazgatóságot Füstös Attila vezetésével - amely a körmendi Kastély-együttes vagyonkezelői jogának átadásával foglalkozik. 2009. január 30-án a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. vezérigazgatója tájékoztatta az önkormányzatot arról, hogy a műemlék együttes és környezetének egységes hasznosítása érdekében a kastélyt és a hozzá tartozó területeket közösen, egy vagyonkezelési szerződés keretében tervezi vagyonkezelésbe adni. Ennek érdekében az alábbi nyilatkozatok beszerzését írta elő számunkra a Vagyonkezelő Zrt: - a körmendi 6/2. hrsz-ú kivett közpark (Várkert) ingatlan esetében az Őrségi Nemzeti Park Igazgatóság vagyonkezelői jogáról Körmend Város Önkormányzata javára történő lemondás, - a körmendi 1. hrsz-ú, 2/2. hrsz-ú és 5. hrsz-ú ingatlanok esetében Vas Megye Önkormányzatát megillető ingyenes használati jogról való lemondás, - az Oktatási és Kulturális Minisztérium nyilatkozata az 1., 2/1., 2/2, 2/3, 3., 4., 5., és 6/2. hrsz-ú ingatlanok (kastély-együttes) vonatkozásában a vagyonkezelői jogának Körmend Város Önkormányzata részére történő átruházáshoz való hozzájárulás. A fenti nyilatkozatokkal a pályázat benyújtásakor (2009. május 6-án) Körmend Város Önkormányzata rendelkezik, mely nyilatkozatok a Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. részére is benyújtásra kerültek. A körmendi 6/2. hrsz-ú (várkert) ingatlan esetében a Környezetvédelmi és Vízügyi Minisztérium hozzájárulásával a vagyonkezelési jog átadásához Önkormányzatunk 2008. év óta rendelkezik. A Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zrt. 2009. április 16-án eljuttatta számunkra a vagyonkezelési szerződés tervezetét, melynek egyeztetése jelenleg is folyamatban van. (Tárgyalások: 2009. április 16., 2009. május 4.) A vagyonkezelési szerződés megkötésének várható időpontja 2009. második negyedév vége. Megjegyzésként: pl. a falkutatáshoz, régészeti ásatáshoz Körmend Város Önkormányzata már a kastély-együttes egyes részeinél 2008. decemberében illetve 2009. januárjában engedélyt kapott (hozzájárulást) a Vagyonkezelő Zrt-től. Ezek mind-mind a pályázat előkészítését segítették elő. Az MNV. Zrt-vel folytatott tárgyalások eredményeképpen a Képviselő-testület 2009. július 15-i ülésén 83/2009. (VII.15.) számú határozatával jóváhagyta a Vagyonkezelési Szerződést, és felhatalmazást adott annak aláírására. 2009. júliusában a MNV. Zrt. megkereste az önkormányzatot azon oknál fogva, hogy a Vagyonkezelési Szerződés részükről történő aláírásának feltétele, hogy az önkormányzat mondjon le az ingyenes használati jogáról. Az önkormányzat - a 2009. augusztus 5-i kormánydöntés ismeretében - az ingyenes használati jogról nem mondott le, így a vagyonkezelési szerződés aláírása még várat magára. Tervezés: a narancsházak vonatkozásában kiválasztásra került a tervező a Kulturális Örökségvédelmi Szakszolgálat személyében. A szerződés megkötésre került, jövő év elejére a tervezés befejeződik. A színház épület vonatkozásában

43

közbeszerzési eljárás keretében kerül kiválasztásra a tervező cég. A közbeszerzési ajánlatok bontására 2008. november 6-án kerül sor, a szerződéskötés még november hónapban megtörténik, így 2009. év elejére szintén készen lesznek a tervek. Projektmenedzsment: a közbeszerzési eljárás már folyamatban van a turisztikai menedzser és projektmenedzser személyének kiválasztása iránt. Közbeszerzés: az előkészítő szakaszban lefolytatott közbeszerzésekhez tanácsadás keretében közbeszerzési szakértőt vettünk igénybe. A régészeti feltárások ugyancsak folyamatban vannak. A kezelői jogok MNV-től történő átvétele esetén az önkormányzat által létrehozott non-profit üzemeltető szervezet (városfejlesztési gazdasági társaság többségi önkormányzati tulajdonlásban) feladata az elkészült létesítmények átvétele, üzemeltetése valamint fejlesztése a mindenkori kapcsolódó projekteket is beleértve. Az üzemeltetés során keletkező bevételeket a város a kastélyra fordítja vissza, közösségi célok megvalósítására. A felállított projektszervezet alacsonyabb hatókörű ügyek esetében önállóan, magasabb szintű kérdések esetében a Polgármesteri Hivatal határozattal hoz döntést. A város rendelkezésére áll Körmend Város Önkormányzati Programja 2007-2010; Intézkedési Terv; Városfejlesztési Stratégia.

2.3 AZ EGYÜTTMŰKÖDŐ PARTNEREK ÉS AZ EGYÜTTMŰKÖDÉS FORMÁJÁNAK BEMUTATÁSA Az alábbi együttműködésekben a partnerek anyagilag nem járulnak hozzá a projekt megvalósításához: Körmend városa Magyar Turizmus Rt. – RMI – Tourinform Iroda intézményeivel az alábbi partneri kapcsolatot kívánja folytatni: A Kapuprojektek előkészítése során a Nyugat-dunántúli kastélyszállodai kapacitás illetve a konferenciaturizmus regionális léptékű igényfelmérése során kialakult együttműködést a Projektgazda a jövőben is kamatoztatni kívánja. Az RMI és a Tourinform Iroda segítségével tervezzük a Narancsházak látogatói célcsoportjának megkeresését. A Színház – Konferenciaterem projekthez a Projektgazdának szüksége lesz a Magyar Turizmus Rt. intézményi, tagvállalati hálózatára. Testvérvárosi-partnervárosi kapcsolatai révén Körmend az alábbi városokat kívánja bevonni a projekt előkészítésébe, megvalósításába: Güssing: az osztrák kisváros Körmend partnervárosa. Munkakapcsolatok során megismertük a Batthyány család németújvári várkastélyát. A tapasztalatokat felhasználtuk a kastélyhasznosítási változatok tervezésénél ill. megismertük az alapítványi működtetés előnyeit és hátrányait. Jelen megvalósíthatósági tanulmány 10. sz. Melléklete tartalmazza a Körmend és Güssing között létrejött Együttműködési Megállapodást (mely egy általános jellegű együttműködési szándékot tükröz, nem konkrétan jelen projekt tárgyában köttetett). Mindkét város önálló tevékenységeket tervez megvalósítani: Güssing a vár fűtését és a vár bizonyos helységeinek használatát; Körmend a kastélyra vonatkozóan

44

fűtésrendszer kiépítését tartalmazó tanulmányterv elkészítését, valamint a most használt múzeumi életterekre vonatkozóan engedélyes szintű tervdokumentáció elkészítését (lehetőség szerint a megújuló energiák felhasználást priorizálva). További projektelem lehet: a használt életterek felújítása, belső installációk beszerzése, valamint régészeti kutatás (várárok feltárása, híd építése). A szlovéniai Muraszombaton található a Szapáry-kastély, amely ma a Helytörténeti Múzeumnak ad otthont. Munkakapcsolatok során megismertük a Szapáry-kastélyt, és az itt szerzett tapasztalatokat felhasználtuk a kastélyhasznosítási változatok készítésénél. Kastélyüzemeltetési tapasztalataikra és segítségükre továbbra is számítunk. E projekttel kapcsolatban már benyújtásra került egy Szlovén-magyar Interreg pályázat. Jövőbeni tervek között szerepel turisztikai együttműködés kialakítása Magyarszecsőd községgel is. Körmendhez igen közel található (6 km), látnivalói között szerepel a Batthyány-kastély. A két kastély közelsége motiváló erő lehet a Batthyány-kultusz célcsoportjainak, mely lehetőség egyelőre kiaknázatlan.

2.4 A PROJEKT MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA A projektgazda a beruházás teljeskörű irányítója és finanszírozója, az ezzel együttjáró felelősséggel és kötelezettségekkel együtt. A projektmenedzseri feladatok ellátására a projektgazda önkormányzati társaság megalakítását tervezi, a támogatási szerződés aláírásával egyidejűleg, melyet a hatályos jogszabályok alapján (lsd. közbeszerzési tv.) megbíz a beruházás teljes körű irányítási feladataival. A felügyeleti szerv Körmend Város Polgármesteri Hivatala. A projektmenedzsment működési időtartama kiterjed a megvalósítás időtartamán túl 5 év fenntartási időszakra is. A kezelői jogok MNV-től történő átvétele esetén az önkormányzat által létrehozott non-profit üzemeltető szervezet (városfejlesztési gazdasági társaság többségi önkormányzati tulajdonlásban) feladata az elkészült létesítmények átvétele, üzemeltetése valamint fejlesztése a mindenkori kapcsolódó projekteket is beleértve. Az üzemeltetés során keletkező bevételeket a város a kastélyra fordítja vissza, közösségi célok megvalósítására. A projektgazda: Körmend Város Önkormányzata A projekt megvalósítás felelőse: Bebes István polgármester A projektgazda egyéb adatai Címe: 9900 Körmend, Szabadság tér 7. Telefon, fax: 06-94-592-929, fax: 0694-410-623 Képviseli: Bebes István polgármester E-mail:[email protected] honlap: http://www.kormend.hu PIR: 42082400 adószám: 15420820-2-18 Statisztikai szám: 15420820-8411-321-18 Hivatalvezető: a jegyzői feladatokkal megbízott aljegyző, Gombásné Nardai Ibolya 45

E-mail: [email protected] Alapítás időpontja: 1990. 01. 01. Jogelőd neve: Körmend Város Tanácsa A projektmenedzsment szervezet bemutatása •

Kiindulási adatok, adottságok

Lényeges feltétele a projekt sikerességének a projekt-szervezet megfelelő felépítése. A szervezet felépítésénél nem szabad figyelmen kívül hagyni a Projektgazda és a Projekt sajátosságait: mennyire képes a Projektgazda az egyes feladatokat saját erőforrásból megoldani (hol van esetlegesen igény külső beszállítókra), mekkora tapasztalata van projektekben, illetve tekintettel kell lenni a Projekt egyedi adottságaira is. A projektgazda ezen általános szempontok alapján előnyös helyzetben van, hiszen önkormányzatként több uniós pályázaton vett már részt, munkatársai ennek során a megvalósításhoz szükséges gyakorlati tapasztalatokat és szakértelmet elsajátították. •

A Projektgazda (tárgyköri) egyedi adottságai:

- a közszféra képviselője, helyi önkormányzat - a közpénzek felhasználását szabályozó állami és EU előírások hatálya alá tartozik - a helyi önkormányzat közigazgatási és intézményi szervezete meghatározott törvényi előírások szerint működik - az önkormányzati, állami vagy egyéb közösségi vagyontárgyakkal kapcsolatos gazdálkodás során szigorú előírások szerint kell eljárnia - szigorú feltételrendszer betartására és rendszeres beszámolási kötelezettségre kötelezett a Projekt tárgyát képező, állami tulajdonból ki nem adható, többszörösen védett kastély és park létesítmények várományos kezelőjeként (hasznosítójaként). •

A Projekt tárgyköri egyedi adottságai:

- állami tulajdont érintő felújítási, karbantartási -állagmegóvási, illetve beruházási komplex tevékenység eredményeként a vagyontárgyak hozzáadott értéke (melynek forrásai önkormányzati önerő, állami költségvetési, EU támogatások, egyéb közösségi vagy magán tőke lehetnek) növekszik - a mindenkori Projekt megvalósítása során elválaszthatatlanok egymástól a Projektgazda által felelősen irányított Alprojektek megvalósítása, a létrehozott Projekteredmények/létesítmények hasznosítása és működtetése, az Alprojektek egymás közötti koordinációja, valamint a Főprojekt fenntartható folyamatának biztosítása, - mindenkor érvényes a Projektgazda folyamatos helytállási, felelősségvállalási kötelezettsége a Főprojekt minden részletéért és minden szereplőjéért, - esetünkben az (Al)projekt = Kapuprojektek, Főprojekt = Batthyány-Strattmann László Kastélyépületek és parkja teljeskörű felújítása, konferenciaközpont beruházását is beleértve.

46

•

Projektmenedzsment összetétele (Kapuprojektek)

A projekt menedzselését a projektgazda szervezete, Körmend Város Önkormányzata látja el, annak végrehajtó szervezetében, Polgármesteri Hivatalában foglalkoztatott szakemberek, valamint az Önkormányzattal megbízásban álló más szakemberek (városi főépítész, uniós szakértő) bevonásával. A projektgazda külső szakértőt csak olyan területen vesz igénybe, ahol a meglévő szakértelem vagy hiányos (pl. turisztika, marketing), vagy pedig munkaszervezési és projektmenedzselési okokból indokolt. Projekt irányítók - Munkakör - Bemutatásuk A Projektmenedzser kiválasztása értékhatártól függően közbeszerzés vagy ajánlatkérés alapján történik, az eljárás eredményesen lezajlott, a zárt, meghívásos közbeszerzési eljárás nyertese a Pannon Projekt Kft. ( 9700 Szombathely, Kőszegi u. 2. ) lett. A Pannon Projekt Kft. maradéktalanul megfelel a közbeszerzési felhívás által támasztott alkalmassági követelményeknek, azaz: több éves szakmai gyakorlat az építés-beruházás, tervezés koordinálása, felügyelete terén, műemléki előírások, szabályok ismerete, e téren szerzett gyakorlat, és természetesen a kedvező árajánlat is a cég mellett szólt. Feladatai elsősorban: - nyertes projekt esetén a támogatási szerződés megkötéséhez előírt feltételek (útvonalterv) nyomon követése és az ott írt feladatok határidőre való elkészítése, a projekt szervezet egységes munkájának irányítása, ellenőrzése - projekt monitoring - a projekt elemek összehangolása, a projekt munkafolyamatainak támogatása, koordinációja, - megvalósítási ütemterve betartása, - projekt elszámolási feladatok teljesítése, - kapcsolattartás az irányító hatósággal és a közreműködő szervezettel - közreműködés a projekt keretében külső vállalkozókkal kötendő szerződések előkészítésében, megkötésében, a teljesítés szerződésszerű megvalósulásában, a projektben részt vevő vállalkozók (hivatalos közbeszerzési tanácsadó, tervező, kivitelező, műszaki ellenőr, könyvvizsgáló) munkájának irányítása, támogatása, ellenőrzése - koordinációk, kapcsolattartás, egyeztetések szervezése, vállalkozókkal, hatóságokkal, támogató és egyéb szervezetekkel

lebonyolítása

- az ajánlatkérő projekttel kapcsolatos döntéseinek előkészítése, és támogatása, közreműködés a végrehajtásban, operatív és stratégiai döntések előkészítése, és megszervezése, - a projekt megkezdésétől számítva a támogatási szerződésben előírtak szerinti előrehaladási jelentések, valamint a projektfejlesztési, és megvalósítási szakaszra vonatkozóan zárójelentések készítése, valamint teljes körű dokumentálási feladatok megvalósítása

47

- a projekttel kapcsolatos finanszírozási feladatok ellátásában való részvétel ( pénzügyi előkészítés, tervezés és kifizetések ) - a közbeszerzési eljárásokhoz szükséges megalapozó tevékenységek végrehajtása, a bevont hivatalos tanácsadó munkájának támogatása, koordinálása, ellenőrzése, a közbeszerzéssel kapcsolatosan a projektgazda által ellátandó tájékoztatási, és egyéb feladatok megvalósítása - a projekt kommunikációs feladatainak megvalósításában való részvétel, ezen belül a belső és a külső kommunikáció megvalósítása, a turisztikai menedzser munkájának támogatása, koordinációja, ellenőrzése - valamint a projekttel kapcsolatosan felmerülő bármilyen probléma, kérdés, módosítási igény felmérése, kezelése, megoldása, a felettes hatóságok, és uniós szervek által a projekt során megkövetelt feladatok teljesítéséről való gondoskodás. Rápli Pál főépítész - Műszaki asszisztens - Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát 1994-ben. Okl. városépítési-városgazdasági szakmérnöki képesítést szerzett 1997-1999. között. A város főépítésze, a Magyar Mérnöki Kamara és a Magyar Építész Kamara tagja, korlátlan építész tervezői minősítéssel bír. Több nemzetközi projektben is részt vett, projektmenedzserként vett részt az Őrség – Raab – Goricko Naturpark megvalósíthatósági tanulmány Phare CBC pályázatban. Endréd puszta Rekreation Park előzetes megvalósíthatósági tanulmány készítésekor vezető tervezőként járt el. Külső területrendező szakértőként vett részt a M8-M9 Vas megyei szakasz helykijelölő tanulmány elkészítése során. A város főépítészeként ismeri a város felépítését, történelmi múltját, örökségét, szerkezeti adottságait, helyi építési szabályzati előírásokat, továbbá ismeri a helyi adottságokat, viszonyokat, gyakorlati tervezőként számos tanáccsal, munkafigyeléssel, koordinációs tevékenységgel tudja segíteni a projekt eredményes végrehajtását. Vezető településtervezői jogosultságát is a projekt eredményességére tudja fordítani. Német nyelvből középfokú nyelvvizsgával bír. Több díjazott pályaművel is rendelkezik, kiemelendő: A szombathelyi egykori szovjet laktanya területének hasznosítása – országos nyilvános tervpályázat, 1. díj.; A szombathelyi Csónakázó tó körüli rekreációs övezet kialakítása – meghívásos tervpályázat, 2. díj.; Szombathelyi mentőállomás építészeti tervpályázat – meghívásos tervpályázat, 2 . díj.; Felsőszölnök, Alsószölnök és Szakonyfalu községek rendezési terve – Magyar Urbanisztikai Társaság Év Terve 2006. – 1. díj, nevezési jog az európai Év terve 2006 díjra. Kovácsné Csoknyai Éva pénzügyi munkatárs - Pénzügyi asszisztens Mérlegképes könyvelő, köztisztviselő, a Polgármesteri Hivatal Pénzügyi Iroda vezetőjének helyettese. 34 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik. Ő végzi az összes önkormányzati projekt pénzügyi koordinálását, és végezte korábban is, ebből kiemelendő: Széchenyi program keretében Szociális bérlakások építése 2 x 2 lakás 1999-2002 SZTLA projekt, projekt összege: 106.782.134 és 103.399.622 Ft.; PHARE CBC biomassza tüzelésű fűtőművek létesítése Phare 00015-15 19992001 számú projekt, projektösszeg 385.591.000 Ft.; Körmend – Güssing mikrorégió közlekedéshálózatának fejlesztése Ausztria – Magyarország INTERREG IIIA Program Pinkai út korszerűsítése 2004-2006. Projekt, projektösszeg 481.059.963 Ft.; Batthyányiak és az Őrvidék a lélek fényében 48

INTERREG III.A SLO-HU-CRO 2006/01/057/HU, projektösszeg 28.987.840 Ft. A pénzügyi asszisztens koordinálta és koordinálja jelenleg is az összes önkormányzati beruházás, fejlesztés pénzügyi elszámolását. A több évtizedes gyakorlat alatt nagy szakértelmet szerzett a projektek pénzügyi elszámolását illetően. A projektek pénzügyi ellenőrzése során minden esetben mindent rendben valónak találtak az illetékesek. A pénzügyi asszisztens nagy szakmai tapasztalattal bír a számvitelt érintően is, ami az Önkormányzat működéséhez, analitikájához elengedhetetlenül szükséges. Több évtizedes gyakorlata révén az uniós projektek pénzügyi menedzsmentje terén nagy tapasztalattal rendelkező munkatárs, akinek tudása a projekt végrehajtásához elengedhetetlen. Turisztikai menedzser - Aquaprofit Műszaki Tanácsadási és Befektetési Zrt. (8800 Nagykanizsa, Erzsébet tér 19.), a kiválasztása zárt, meghívásos közbeszerzési eljárás keretében, bizottsági döntés alapján történt. Az Aquaprofit Zrt. maradéktalanul megfelel a közbeszerzési felhívás által támasztott alkalmassági követelményeknek, és a legkedvezőbb árajánlatot is ezen cég adta. Feladatai elsősorban: - nyertes projekt esetén a támogatási szerződés megkötéséhez előírt feltételek (útvonalterv) nyomon követése és az ott írt turisztikai jellegű és kommunikációs feladatok határidőre való elkészítése - a kiemelt projektekre vonatkozó pályázati kiírásban előírt turisztikai jellegű feladatok teljes körű ellátása - a kiemelt projektekre vonatkozó pályázati kiírásban előírt kötelező mutatószámok (min. 20%-os látogatószám-növekedés, min. 300 nap nyitva tartás) eléréséhez, teljesítéséhez szükséges feltételek megteremtésében való szakértői közreműködés - szakértői közreműködés annak érdekében, hogy nyertes projekt esetén, a projekt megvalósítását követően a kívánt turisztikai vonzerő biztosított legyen, ennek feltételeinek megteremtése adott legyen - nyertes projekt esetében a projektben vállalt, turisztikai jellegű indikátorok teljesülésének elősegítése, ehhez szükséges feltételek meghatározása, az indikátorok teljesülésének nyomon követése - a kívánt turisztikai hatás elérését célzó kommunikációs és marketing stratégia kialakításában való közreműködés, a kommunikációs és marketing stratégia irányítása, megvalósításában való közreműködés - kapcsolattartás a megbízóval, menedzsment tagjaival

a

projektmenedzserrel

és

a

projekt

- az ajánlatkérő projekttel kapcsolatos turisztikai és kommunikációs döntéseinek előkészítése, és támogatása, közreműködés a végrehajtásban, operatív és stratégiai döntések előkészítésében és megszervezésében való részvétel. A projekt végrehajtásába s fenti személyeken túl, még több szakember bevonását tervezi az Önkormányzat (további műszaki asszisztenst, és projektmenedzser asszisztenst), de ennek költségeit az Önkormányzat, nem

49

elszámolható költségként maga viseli a pályázati kiírásának megfelelően. E személyek az alábbiak: Forró Szilvia építőmérnök, irodavezető - Budapesti Műszaki Egyetemen szerzett építőmérnöki diplomát 1993-ban. Építési műszaki ellenőri és közbeszerzési referensi képzettséggel is rendelkezik. 15 éves szakmai gyakorlattal rendelkezik, ezen idő alatt több nagy projekt végrehajtásában, menedzsmentjében is részt vett, ezek közül kiemelendő: Tapolcai sportcsarnok építésének megrendelői koordinálása 2000-2004, beruházási érték több mint 600 m Ft.; Tapolca, Malomtó és környéke szennyvízcsatornázása, és térburkolat kivitelezése koordinálása 2003.; 2002-2003: Tapolca, Kórház – és Tavasbarlang világításkorszerűsítése; Körmend, Vida u. rekonstrukciójának koordinálása (térburkolat és közműrekonstrukciók); Körmend, szennyvízberuházások koordinálása 2005től folyamatosan stb. Német nyelvből középfokú nyelvvizsga bizonyítvánnyal rendelkezik, angol nyelvből most van folyamatban a nyelvvizsga letétele. Városfejlesztési irodavezetőként ismeri a helyi adottságokat, ismeri a projekt végrehajtásának jogszabályi hátterét, műszaki szakemberként koordinálni tudja a kivitelezők munkáját. Irodavezetőként a projektmenedzsmentben résztvevők munkájára is rá lát, és javaslatot tud tenni a munka megszervezésére. Közbeszerzési referensként a közbeszerzési eljárások koordinálásában is szakértőként tud részt venni. Körmendy-Szalai Mónika kistérségi vezető - A Körmend és Kistérsége Többcélú Kistérségi Társulás vezetője. Európai uniós szakértői képzettséggel rendelkezik (Pécsi Tudományegyetem 2001-2002). Ezen tudása alapján számos projekt menedzselésében vett részt, ezek közül kiemelendő: Projektasszisztensként vett részt a Batthyány kastély és kastélypark hasznosításának alternatívái – PHARE CBC Kisprojekt alap Ausztria-Magyarország projektben, projektméret: kb. 13.000 e Ft.; Projektasszisztensként vett részt a Körmend – Güssing mikrorégió közlekedéshálózatának fejlesztése – INTERREG IIIA Ausztria – Magyarország projektben, projektméret: 621.500e Ft. (2006-2007); Projektmenedzserként vett részt a Megújuló energiaforrások know-how transzfere – PHARE CBC Környezetvédelmi infrastruktúra hálózatok, Ausztria – Magyarország projektben, Projektméret: 55.000e Ft (2004-2005); Projektasszisztensként vett részt a Foglalkoztatási partnerség a határ mentén – PHARE – CBC Szlovénia – Magyarország, A határrégió emberi erőforrás potenciáljának maximalizálása projektben, Projekt méret: 30.820e Ft ( 2005-2006 ); Projekt koordinátorként Natúrpark a Pinka mentén – INTERREG IIIA Ausztria-Magyarország, projektméret: 10.000e Ft (2007). Az uniós projektek felépítése, követelményrendszere, ellenőrzési struktúrája terén több éves gyakorlattal rendelkezik. Részt vett a jelen kiemelt projektet elindító kastély tanulmányra (2005) vonatkozóan kiírt pályázati eljárásban, azt végig koordinálta. A projektmenedzser asszisztensi feladatok ellátásában magas színvonalon tud közreműködni a megszerzett tapasztalatai révén.

50

3. A PROJEKT HÁTTERE 3.1 GAZDASÁGI-TÁRSADALMI-KÖRNYEZETI ALAPADATOK Érintett földrajzi terület bemutatása A Nyugat-dunántúli régió Győr-Moson-Sopron, Vas és Zala megyéket foglalja magában. Kiterjedése észak-déli irányban hosszan elnyúló. A régió a következő négy országgal határos: nyugaton Ausztriával, délnyugaton Szlovéniával és Horvátországgal, északon pedig Szlovákiával. A régió keleti irányban a Közép-dunántúli régióval, míg déli irányban a Dél-dunántúli régióval szomszédos.

Területi egység

Lakóinak száma (2006) (fő)

Terület (nkm)

Népsűrűség (fő/nkm)

NyugatDunántúl Régió

1.003.185

11.209

89,5

Vas megye

263.251

3.336

78,9

Körmendi kistérség

22.530

331

68,1

Körmend város

12.363

53

233,3

A Nyugat-Dunántúl természetföldrajza rendkívül változatos képet mutat. Három nagy tájegység húzódik a területén: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúlidombság egy része, kiegészülve a Dunántúli Középhegység északi és nyugati peremvidékeivel. A változatos táj vízfolyásokban és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. Számos országos védelem alatt álló természeti területegység található a régió területén (Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park). A természeti kincsek tekintetében a régió termál és gyógyvizekben bővelkedik leginkább, területileg szinte egyenletes megoszlásban. A Nyugat-dunántúli régió területén három nagytáj húzódik: a Kisalföld, az Alpokalja és a Dunántúli-dombság egy része, kiegészülve a DunántúliKözéphegység nyugati peremvidékeivel. A változatos felszínű táj vízfolyásokban 51

és természetes, illetve mesterséges állóvizekben gazdag. Nyugat-Dunántúl földrajzi fekvésének köszönhetően igen sokszínű terület, felszíne változatos. A nagy folyók ártereitől (Duna, Rába), és tavaktól (Balaton, Fertő-tó) kezdve a kiterjedt síkságokon (Kisalföld) és dombvidékeken át (Vas-Zalai dombvidék), néhány kisebb középhegység (Soproni-, Kőszegi- és Keszthelyi- hegység) is megtalálható a régióban. Természeti adottságai miatt igen sokfélék, erdősültsége és mezőgazdasági művelésre való alkalmassága tájanként erősen eltérő. Míg a síkvidéki területek jó minőségű termőföldjeit főleg szántóként hasznosítják, addig a dombvidékeken a talajviszonyoknak megfelelően magasabb az erdősültség. A régió erdő- és vadállománya kiemelkedő természeti értékén túl komoly gazdasági erőforrást jelent. Az erdőgazdálkodást minél nagyobb mértékben természetközelivé kell átalakítani. A mezőgazdaság szempontjából a termőhelyi adottságok igen nagy területi különbségeket mutatnak, az ebben rejlő előnyöket kihasználva jó esély mutatkozik a multifunkcionális táji adottságokhoz alkalmazkodó mezőgazdálkodás megvalósítására. A földrajzi adottságok és az aprófalvas településszerkezet miatt a kisbirtokok jellemzőek, ami változatos művelési szerkezetet és változatos tájképet biztosít. A régió természeti értékekben gazdag, környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva, a többi régióban tapasztalható problémákhoz képest jó. A régióban 3 nemzeti park (Fertő-Hanság NP, Őrségi NP, Balatoni NP), több tájvédelmi körzet és természetvédelmi terület található. A Natura 2000 területek kijelölése megtörtént. A nem védett természeti területei közül Európai szinten is kiemelkedő a Rába szabályozatlan szakasza. A természeti, táji- és kulturális értékekre épülve sok kistérségben fejlett turizmus épült ki. A térség energiahordozókban és ásványi anyagokban nem túl gazdag. Gazdasági szempontból azonban minden bizonnyal legfontosabb természeti kincse a termálés gyógyvíz-készlet, amely a régióban bőséges és viszonylag egyenletes területi eloszlásban tör felszínre (kiemelkedők: Hévíz, Bük, Sárvár, Zalakaros, Balf, Lenti). A korábbi gazdag zalai kőolajmezők kimerülőben vannak. A tőzeg-, kavics-, agyag- és lignitkészletek jelentősek. Ezek kitermelése azonban táj- és természetvédelmi szempontok miatt nem kívánatos, illetve korlátozottan lehetséges. A régió adottságai a megújuló energiaforrások, különösen a szélenergia terén jók, melyek kihasználása nagy lehetőséget rejt magában. •

Környezeti állapot

A Nyugat-dunántúli régió infrastruktúrája elmaradottnak tekinthető: közútjainak állapota - néhány főút kivételével - korszerűtlen, kapacitásuk elégtelen, a vasúti hálózat műszaki állapota is elavult. A belső közlekedési kapcsolatok fejletlensége az észak-déli tengely mentén tapasztalható területi egyenlőtlenségeket tovább növeli. A négy országhatár és az egyre erősödő nemzetközi szállítási igények miatt jelentős átmenő forgalommal rendelkezik, melynek hatása főleg az északdéli tengely mentén érezhető. A régió levegő minőségének állapotát legjelentősebb mértékben a közlekedés és az ipar határozza meg, ezen kívül a lakossági fűtés is befolyásolja. Általánosan elmondható, hogy az erősen iparosodott nagyvárosokat leszámítva, a régió nagy

52

részében a településeken a levegőminőség megfelelő. Bár az utóbbi évtizedben rohamosan megnőtt tehergépkocsi forgalom a főútvonalak (kiemelten a 86-os főút) mentén jentős romlást okozott. Közüzemű vízvezetékkel minden település rendelkezik, azonban a lakásoknak csak alig több, mint felében tekinthető megoldottnak a szennyvíz kezelése. Ezért a felszíni és talajvizek fokozatos elszennyeződésének veszélye áll fenn, ami már napjainkban is komoly környezet-egészségügyi gondot jelent. 2003-óta visszatérő probléma a Rába szennyezése. A Rába akciócsoport eredményei ellenére többheti szünet után 2008 januárjában ismét erőteljesen habzott a folyó, annak ellenére, hogy a jennersdorf-i és a feldbach-i bőrgyár már átállt más cserzőanyagra, és nátrium-diszulforsav kibocsátásukat jelentősen csökkentették. Az újabb habzás okát a Greenpeace találta meg az osztrák környezetvédelmi minisztérium weboldalán közétett dokumentumban, mely szerint a wollsdorf-i bőrgyár 2007 októbere óta drasztikus mértékben megnövelte a kibocsátott szennyvíz károsanyag-koncentrációját. Ez például a króm esetében a határérték tizenkétszeresét jelentette. Az újabb jellegű szennyezés is azt bizonyította, amit egyébként civil szervezetek már évekkel korábban hangsúlyoztak, hogy a Rába szennyezése és habzása kapcsán nem csak a bőrgyárakat, de további ipari létesítményeket és a kommunálisszennyvízkifolyókat is alaposabban felül kell vizsgálni. Ezt a komplex, magyar-osztrák vízminőségi hossz-szelvény vizsgálatot („Rába-Survey”) júniusban kezdték el, melynek célja, hogy a Rába mentén működő valamennyi szennyvízkibocsátó, ipari üzem, illetve kommunális szennyvíztisztító szennyezőanyag-kibocsátását felmérjék. A folyó állapota 2009 után visszaáll a természetes szintre – legalábbis ebben állapodott meg Magyarország és Ausztria vízügyi minisztere. Ennek megvalósításában némi biztosítékkal szolgálhat a Lex Rába, ami a határon átnyúló vizek esetén a tagállamok közötti szabályozás és felelősség alapelvét rögzíti, továbbá harminchárom anyagra vezet be szigorúbb határértékeket. Az új vízminőségi EU-irányelvet június 17-én nagy többséggel fogadta el az Európai Parlament. Ha idén az uniós tagállamok tanácsa is elfogadja az irányelvet, úgy az 2010-ben léphet életbe. A közlekedés területén energiamegtakarítás és szennyezőanyag-kibocsátás csökkenés szükséges, mely a szállítások csökkentésével, a tömegközlekedés fejlesztésével, a személy- és teherforgalom vasútra terelésével, a gépkocsiállomány modernizálásával érhető el. A régió - fenntartható fejlődése érdekében energiaforrások felhasználását elősegíteni, ösztönözni. •

törekszik

a

megújuló

Természetvédelem

A régió természeti értékekben gazdag, környezeti állapota az országos átlaghoz viszonyítva, a többi régióban tapasztalható problémákhoz képest jó. A természeti, táji értékek nagy száma részben - a korábban már említett - igen változatos adottságoknak, másrészt a magas erdősültségnek, továbbá a kevésbé intenzív tájhasználatnak köszönhető. Több esetben azonban éppen az elmaradt "fejlesztés", az országhatár közelsége vagy a véletlen segített megőrizni az értékes területeket.

53

A régióban 3 nemzeti park található: a Fertő-Hanság Nemzeti Park, Őrségi Nemzeti Park, és Balatoni Nemzeti Park kisebb része (Keszthelyi- hegység, KisBalaton). A természetvédelmi törvény erejénél fogva hazánkban létüknél fogva védett minden láp, forrás, szikes tó, földvár és kunhalom. Régiónkban különösen az első kettőből van jelentős számban, de a Fertő, mint szikes tó is említhető (bár az már nemzeti parkként korábban védett volt), és földvárak is találhatók, bár utóbbiak kevésbé közismertek. A nem védett természeti területeink közül Európai szinten is kiemelkedő a Rába felső, szabályozatlan szakasza. Az Európai Unió ökológiai hálózatának, az ún. Natura 2000 területeknek a kijelölése megtörtént. A közelmúltban elindított Nemzeti Agrár-Környezetvédelmi Program (NAKP) keretén belül sok más célprogram (pl. biogazdálkodás) mellett elindult az ún. Érzékeny Természeti Területek (ÉTT) kísérleti bevezetése. Ebben a régióban ÉTT mintaterület lett az Őrség-Vendvidék és a Mosoni síkság egy része. A természeti, táji- és kulturális értékekre épülve sok kistérségben jelentős ökoturizmus van kiépülőben. A szelíd harmónia nyugalmát érezheti a látogató Vas megyében barangolva. A lankák, a szabadság érzetét keltő rétek, a gyanta illatú erdők gyűrűjében található a vasi táj egyik ékessége, az Őrség. A megye keleti csücskében, Kemenesalján magasodik a Sághegy. A kihűlt tűzhányó valóságos szabadtéri múzeum, krátere ma is lenyűgöző, csúcsáról a Kemenesalja, s a Bakonyvidék szépsége tárul fel. Híres a bora, a pincék övezte hegyoldal védett és egyedi növényritkaságokat rejt. Az Alpok nyúlványai mentén Kőszeghegyalja kínál különleges értékeket, szépségeket. A hegység tövében meghúzódó kis falvak egyedi hangulata késztet a csodálkozásra, a rég-és közelmúlt felidézésére. Ez a terület az Irottkő Natúrpark területe, a hely sok száz túrakedvelő célpontja: Cák védett pincesora, a terebélyes szelídgesztenyések, a velemi Szent Vid templom. A tájegység igazi ékessége a műemlékekben gazdag Kőszeg. Egyedi bája, jó bora, szíves vendéglátása igazi élményt nyújt. Ezen a tájon a kulturális, a művészeti életben a hagyományok tisztelete és a korszerűség igénye mindig fontos szerepet kapott. A római kortól eredeztethető történetiséget, a pannon szemléletet és öntudatot, a kultúraápolás haladó hagyományait építették be az itt élők gondolkodásukba. Az Őrség-Rába-Goričko Natúrpark három országot érintő Natúrpark, amely az Őrség és a Vend-vidék szlovén-osztrák-magyar határmenti területeit foglalja magába. A Jeli Arborétumot 1922-ben kezdte kialakítani gróf Ambrózy-Migazzi István. Figyelembe vette a talaj-szerkezeten kívül a szubalpin és a mediterrán hatás együttes jelenlétét, amely esetenként az örökzöld lomblevelűek túlélésének záloga. A párás, szűrt napfényű környezet kialakításához több tucat fenyőfélét, tját, tiszafát, babérmeggyet, buxusok, madárbirsek és borbolya félék tömegét ültette el.

54

Vas megye régóta híres kultúrájának ékes bizonyítéka, hogy hazánkban itt található a legtöbb arborétum és kastélypark. Ezek sorában előkelő helyet foglal el a körmendi várkert, amelyről az első híradás 1620-ból származik. Az ekkor még csak 2 holdnyi zöldségeskertet 92 holdra növelve, 1720 és 1799 között alakította ki Vas vármegye egyetlen francia parkját a Batthyány-család. A XVIII. század utolsó éveiben több tucat egzotikus fa- és cserjefajt telepítettek. Az 1958 óta védett parknak ma így több mint hetven fa- és cserjefaja van. A park leghíresebb fája a 200 év körüli juharlevelű platán (Platanus-acerifolia), amelynek kerülete 7,8 magassága 35, koronaátmérője 45 m. Hasonlóan nagyméretűek a park tulipánfái (Liriodendron, tulipifera) és simafenyői (Pinus strobus). A lombja közt szinte észrevétlenül meghúzódó zöld virágokkal bíró észak-amerikai származású tulipánfának feltehetően ez az első hazai telepítése. A parkban jelentős művészeti alkotások is helyet kaptak. Fischer, bécsi szobrász munkái közül az angolkert kialakítása idején került ide Zefir és Flóra, Vertumus és Pomona, azaz ősz és a tél, illetve a tavasz és a nyár allegorizált szoborcsoportja. Ma csak ez utóbbi látható. A park közepén található az 1820 körül felállított 15 méter magas obeliszk, melynek oldalán bronztábla hirdeti a híres Batthyány-elődöket, tetején pedig a családi címer állatalakja, a fiait etető pelikán kapott helyet. A Nyugat-dunántúli régió gazdag természeti kincsekben és erőforrásokban, ezek megőrzése egyaránt környezeti és gazdasági érdek, kíméletes hasznosításuk a fenntartható fejlődés nagy lehetősége és feladata. •

Gazdaság

A rendszerváltást követően megszűnt számos korszerűtlen, a környezetet jelentős mértékben károsító iparág (például: textilipar, gépipar) termelése, és számos esetben pedig csökkent, vagy átalakult a termelés. Ugyancsak csökkent, elsősorban az agrárolló szétnyílása miatt a mezőgazdasági termelésből eredő környezetterhelés mértéke. A természeti rendszereket ezért viszonylagos épség jellemzi. A magas biodiverzitás megőrzése egyaránt fontos környezeti, gazdasági (turizmus), és társadalmi (életminőség) szempontból is. A Nyugat-Dunántúli régió Magyarország nyugati kapuja, közvetlenül határos az ún. „régi” Európai Unióval (Ausztria) valamint az euróövezettel (Ausztria, Szlovénia, Szlovákia), s e földrajzi adottsága meghatározó szerepet játszik a helyi gazdaság és társadalom jellemzőinek alakulásában. Vas megye helyzeti előnyeit kihasználva a piacgazdasági átmenet úttörője volt, s mára a gazdasági és társadalmi modernizáció egyik legfontosabb belföldi centrumává vált. Számos tényező teszi Vas megyét az ország egyik legvonzóbb befektetési területévé: kedvező földrajzi helyzete, átalakult gazdasági szerkezete, humán erőforrásainak minősége, kulturális értékei és egyéb adottságai. A terület nyújtotta lehetőségeket korán felismerő külföldi tőkének is köszönhető, hogy Vas megye fejlettségi mutatói magasan országos átlag felettiek. A bruttó hazai termék (GDP) egy lakosra jutó nagysága tekintetében a megyék közt második, az adózott jövedelmek egy lakosra jutó nagyságát illetően csak Budapest előzi meg. Az ipari termelés, a beruházások, az építőipari tevékenység kifejezetten magas szintje is a helyi gazdaság dinamizmusát jelzi. Nem csak a teljesítménymutatók és vállalati jellemzők alapján beszélhetünk élénk gazdasági

55

életről, a lakosság gazdasági aktivitása is ezt támasztja alá. A gazdaságilag aktívak aránya itt a legmagasabb, a munkanélküliek aránya pedig a legalacsonyabb az ország megyéi közt, emellett különösen látványos, hogy a foglalkoztatottak aránya tíz százalékponttal magasabb, mint a vidéki átlag. A megye gazdaságának húzóereje az ipar. A letelepedett multinacionális cégeknek különösen nagy szerepe van abban, hogy az ágazat hozzájárulása a megyei hozzáadott értékhez negyven százalékos, közel duplája, mint ami országosan tapasztalható. Az utóbbi évtizedben alapvetően átalakult iparszerkezetben hetven százalékos súlyával legmeghatározóbb a gépipar, de jelentős vállalatokkal és számottevő gazdasági erővel képviselteti magát a textilés boripar, az élelmiszeripar, a vegyipar és faipar is. A világszínvonalú tevékenységek és piacképes termékek térhódítását nemcsak az egyre több vállalat által elnyert ISO9000 minőségbiztosítási tanúsítvány jelzi, de az egész ipart jellemző kiemelkedő nagyságú export¬hányad is igazolja. Vas megye gazdasági bázisát ma leginkább az olyan neves multinacionális cégek fémjelzik, mint az OPEL, a Philips, a Siemens Matsushita, a Linde, a Packard Electric, az ADA Bútorgyár, az EGIS gyógyszergyár vagy az EYBL AG, akik jelenlétükkel egyszersmind a befektetési környezetet is minősítik. A nagyvállalati kör mélyreható változásaival párhuzamosan alapvető jelentőségű folyamatok zajlottak le alulról építkezve, a kis-és középvállalkozások szférájában is. A Vas megyében működő mintegy 18 ezer vállalkozás zömét e kör alkotja, mely a gazdaság rugalmasságának, folyamatos megújulási képességének, illetve a piaci verseny valósságának egyaránt kulcseleme. Ma már mind több példa van a megyében is a nagy-és kisvállalatai szféra közti kapcsolatokra, körvonalazódnak a beszállítói kapcsolatrendszerek. Körmend városa Vas megye nyugati részén található, 20 km-re az osztrák határtól. A város földrajzi szempontból a Nyugat-magyarországi peremvidék elnevezésű nagytájhoz, azon belül is az Alpokaljához tartozik. A Rába folyó vonala fontos szerkezeti határ, amely az Alpok megsüllyedt nyúlványait választja el a Dunántúli-középhegység mélybe zökkent rögeitől. A megye legnagyobb folyója a Rába, amely Körmendet is érinti. Nyugati oldalon 20 kisebb--nagyobb patak torkollik a Rábába. Jelentősebbek: a Pinka, a Sorok és a Gyöngyös. A vasi Rába-mentén három jelentősebb település van: a Lapincs és a Rába összefolyásánál fekvő Szentgotthárd, Körmend és Sárvár. A Pinka-sík talajai zömében jó vízgazdálkodású, löszön képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok, melyeken főleg szántók vannak. A kavicsot és a homokot nagy mennyiségben bányásszák a Rábán (Körmend, Magyarszecsőd). Téglagyári alapanyagként Körmenden agyagot is bányásztak, de a gyár az elmúlt évtizedben megszüntette tevékenységét. A kistérség ásványkincsekben nem gazdag terület. Ásványi, közvetlenül felhasználható nyersanyagok: folyami homokos kavics, homok (Rába). A térségben a hazai dombvidékeken általában megjelenő állatvilág a jellemző. A vadászható apróvad nagyon kevés, a nagyvad viszont jelentős számban él. A szarvas állomány híres trófeákat adott, ma csökken az agancsok mérete, elfiatalodott az állomány.

56

A város területe és térsége jelentős termálvíz készlettel rendelkezik, a városban végzett mély próbafúrások során nagy kiterjedésű és kapacitású termálvíz készletet tártak fel. A geotermikus hőenergia kitermelésére a város együttműködési megállapodást írt alá egy befektetővel, az ezirányú kutatások kezdetüket vették. Körmendet és környezetét a mezőgazdaság szempontjából vizsgálva megállapítható, hogy az északi területek értékesebbek, mint a déli területek. A térségben jelentős az erdőterületek nagysága és a termőföldhöz viszonyított részaránya. •

Településszerkezet, közigazgatási rendszer

A Körmendi kistérség Vas megye déli részén fekszik. Északról a Szombathelyi, Délről a Zalaegerszegi, nyugatról a Szentgotthárdi és az Őriszentpéteri, keletről pedig a Vasvári kistérség határolja. A Körmendi kistérséget Kelt-nyugat irányban a 8-as főút választja ketté, Észak-déli irányban pedig a 86-os úton lehet autózni. A kistérségből vonattal Szentgotthárdon keresztül Graz felé lehet utazni, Szombathely felé pedig Budapestre. Továbbá Zalalövőn keresztül napi egy vonatpár jár a szlovéniai Hodosra. A körmendi kistérség egyediségét a kedvező földrajzi fekvés (Ausztria közelsége, nemzetközi közlekedési folyosók csomópontja) és a tiszta környezet adja. A kistérség a Nyugat-dunántúli régió kapuja, és mint ilyen egyedülálló adottságokkal, lehetőségekkel rendelkezik. A térség nyugatról Ausztriával határos, északon a szombathelyi, keleten a vasvári, délen a zalaegerszegi és az őriszentpéteri, délnyugaton pedig a szentgotthárdi kistérség a szomszédja. A kistérség Ausztriával határos elhelyezkedése miatt jók a határon túli együttműködés lehetőségei. A kistérség városi központtal, kedvező kapcsolatokkal rendelkező homogén települési egységet képező tipikusan aprófalvas jellegű térséget alkot. A kistérségi központban, Körmenden él a lakónépesség 55%-a. A térséget középen kelet-nyugati irányban a Rába folyó szeli ketté. A kistérség éghajlata kiegyensúlyozott, szélsőségektől mentes. Az évi középhőmérséklet az országos átlag alatt, 8,3-8,9 °C között van. Hazánk csapadékban leggazdagabb tájai közé tartozik. Az évi csapadékösszeg 700-950 mm között mozog. A napsütéses órák száma évente 1700-1800 közötti. A gyertyános-tölgyes és cseres-tölgyes régióba tartozik. A fő talajképző kőzet az agyag és a kavics, az erősen cementált alapkőzeten leginkább a pszeudoglejes barna erdőtalaj alakult ki, kevésbé kötött alapkőzeten az agyagbemosódásos barna erdőtalaj, a völgyekben réti talajok a jellemzőek. A FelsőKemeneshát dombvidékein a Rába kavicsteraszain kialakult agyagbemosódásos barna erdőtalajok uralkodnak. A Rába völgyében a folyó hordalékán kialakult nyers és réti öntéstalajok képződtek. A Pinka- sík talajai zömében jó vízgazdálkodású, löszön képződött agyagbemosódásos barna erdőtalajok, melyeken főleg szántók vannak. Kisebb részben pszeudoglejes talajok is találhatók, ezeket inkább erdők borítják. A kavicsot és a homokot nagy mennyiségben bányásszák a Rábán (Körmend, Magyarszecsőd). Téglagyári alapanyagként Körmenden agyagot is bányásztak, de a gyár az elmúlt évtizedben megszüntette tevékenységét. A kistérség ásványkincsekben nem gazdag terület. Főleg a talajoknál felsorolt nyersanyagokat vehetjük itt

57

számításba. Ásványi, közvetlenül felhasználható nyersanyag a folyami homokos kavics (Rába) homok. A terület a Pannon flóratartomány (Pannonicum) Nyugat-dunántúli flóravidék (Praenoricum) Alpokalja flórajárásába (Castriferreicum) tartozik. A természetes erdőtársulások főleg lombelegyes erdeifenyvesek, bükkösök és gyertyános tölgyesek, cseres-tölgyesek, a patakok mentén égerligetek, a Rába mentén fűznyár (puhafás) és tölgy- kőris- szil (keményfás) ligeterdők voltak. Utóbbi típus területe nagyon lecsökkent. Az erdeifenyő őshonos előfordulása kelet felé kb. Nádasdig terjed. A legszebb, legjobb minőségű erdők (valamennyi elegyes tölgyes): a Hollósi erdő (Egyházashollós), a Tilalmas (Körmend), kisebb foltok: a Bagóné (Kemestaródfa) és a Dobogó (Körmend). Az elmúlt évszázadban az akácot is elterjesztették, főleg a Hegyháton vannak akácosok, a Rába mellett az egykori ligeterdők helyén - sokszor nemesnyárasokat találunk. A rétek szinte kivétel nélkül mind emberi hatásra alakultak ki. A Rába-, a Csörnöc völgyében és a Hegyháton inkább a legelők voltak a jellemzők, és még ma is jelentős területet foglalnak el. Az ártéri mocsárrétek, üde kaszálók nagy szénatermést biztosítottak. A Rába völgyétől északra természet közeli gyepek alig maradtak fenn, valamennyit beszántották. Külön szólni kell a holtágakról ezek nagy száma miatt. A Rába és a Csörnöc természetes (de a szabályozás miatt mesterségesen levágottak is) holtágai rendkívül értékes természeti képződmények. Ezekben gyékényesek, nádasok és más mocsarak esetleg fűzlápok alakultak ki. A térségben a hazai dombvidékekre általában megjelenő állatvilág a jellemző. A vadászható apróvad nagyon kevés, a nagyvad viszont jelentős számban él. A szarvas állomány híres trófeákat adott, ma csökken az agancsok mérete, elfiatalodott az állomány. Jelentős a szarvas és a vaddisznó által okozott mezőgazdasági vadkár, főleg az erdők közé ékelődött falvakban. A körmendi kistérség települései: Csákánydoroszló, Daraboshegy, Döbörhegy, Döröske, Egyházashollós, Egyházasrádóc, Halastó, Halogy, Harasztifalu, Hegyháthodász, Hegyhátsál, Katafa, Kemestaródfa, Körmend, Magyarnádalja, Magyarszecsőd, Molnaszecsőd, Nagykölked, Nagymizdó, Nádasd, Nemesrempehollós, Pinkamindszent, Rádóckölked, Szarvaskend, Vasalja. Körmend térsége a városból és további 24 településből áll, melyek között 1 zsáktelepülés és 1 határátkelőhely található. Körmend város megfelelő térségi funkciókkal és a kistérség egészére, valamint a szomszédos őriszentpéteri és szentgotthárdi kistérségekre is kiterjedő intézményrendszerrel rendelkezik. A kistérség falvai nem szeres jellegűek, szerkezetük a városok kicsinyített mására emlékeztet. A falvak egyike sem éri el a 2000 főt, és közülük 20, ötszáz fő alatti apró falu. A jegyzőségek szerinti besorolás tekintetében önálló jegyzőséggel Körmenddel kívül csupán egy falu (Csákánydoroszló) bír. A közigazgatási ügyek ellátása a székhelytelepülésen, Körmenden történik: Bíróság, Földhivatal, Közjegyző, Okmányiroda található, és egyéb hatósági ügyek intézése is lehetséges. •

Körmend jellemző településszerkezete

Körmend kialakulásában nagy szerepet játszott a Rába átkelőhelyének ősi helye, az ókori római birodalom korából származó, de vélhetően annál is korábbi

58

eredetű Borostyánkő-út, mely a folyót a város mai helyén keresztezte. A középkori Körmend helyét az ősi Rába átkelőhely, az ott keletkezett útcsomópont és az ebből származó gazdasági előnyök határozták meg. A település a Rába bal partján emelkedő alacsony dombháton alakult ki. Körmend rendezett, nyugati típusú kisváros: általános rendezettségével, a jellegzetes utcaképeivel, az utcák vonalvezetésével, a homlokzatok hangulatával, a jellegzetes kisvárosi tömegarányokkal, a környezettel harmonizáló telekbeépítésekkel. Körmend az „Örség kapuja”. Az ide látogató turisták számára azonban a legnagyobb vonzerőt a Batthyány Kastély épületegyüttese, az óváros hangulata, e kettő kapcsolata és a kastélypark, mint a két városi beépített terület kiegészítő zöldterületi attrakciója, a Rába parttal együtt komplexen jelenti. A Rába parti attrakciók fejlesztése az utóbbi időben indult meg igazán. Egy körmendi egyesület a város segítségével több mint 50 millió Ft-ot nyert a folyóparti fejlesztések megvalósítására. Ennek révén Körmenden a vizi turizmus feltételei valamint a csónakkikötő környezete újul meg. •

Demográfiai helyzet és tendenciák

Az elmúlt évtizedekre visszatekintve Nyugat-Dunántúl lakossága csökkent. 2004. január 1-jén 1.003.185 fő, az ország lakosságának kb. 10 százaléka élt a régióban, 2008-ben 997.939 fő, ebből 261.877 fő Vas megyében. A népsűrűség 88 fő/nkm, amelyet egyenként tekintve heterogén képet kapunk: Vas (78) és Zala (77) megyéknek a régiós értéknél jóval alacsonyabb értékeit a révén GyőrMoson-Sopron megyével helyezi szembe (106). A születéskor várható élettartam országos viszonylatban kedvező, Nyugat-Dunántúlon ez a 2007-ben született férfiak esetében 69,79 év, a nőknél pedig 78,09 év. Az utóbbi néhány év enyhe növekményt hozott, amely nem a természetes szaporulat eredménye, hanem a bevándorlásból adódik. A betelepülésből adódó aktívum a régió városainak, illetve városkörnyékeinek lélekszámát gyarapította. Az öregedési index, mely az időskorú népességet viszonyítja a gyermeknépességhez, Nyugat-Dunántúlon az országos átlagnál magasabb. Nyugat-Dunántúl népességében a nemek aránya tekintetében nőtöbbség van. Megegyezve a hazai trenddel, a régióban is emelkedő a feminitási arány, vagyis évről évre nő a különbség a nők és a férfiak száma között. A demográfiai folyamatokat vizsgálva elmondhatjuk, az ország területének legnagyobb részén a népesség és a népsűrűség csökkenése figyelhető meg, ami a kistérségek 80%-át érinti. A nyugat-dunántúli kistérségek alkotnak olyan összefüggő térséget, ahol a népsűrűség csökkenése különösen jelentős volt az utóbbi években. A 2001. évi népszámlálás adatai szerint a körmendi kistérség lakónépessége 22 321 fő, a népesség létszáma azóta is stagnál párszáz fős ingadozásokat leszámítva. Ebből 12186 fő lakik városban (kivétel nélkül Körmenden, a második legnagyobb település az alig több mint 1700 lakosú Csákánydoroszló), a városi lakosok aránya (56,1 %) elmarad az országos átlagtól. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy Budapest 1,7 millió városi lakosa nem oszlik el a kistérségek között, és ezért a vidéki Magyarország városlakóinak arányát vesszük összehasonlítási

59

alapul, a Körmendi kistérség átlag fölötti városlakó aránnyal rendelkezik. A népesség alakulásáról az 1870-es népszámlálás adatai állnak legelőször rendelkezésünkre, mikori is a Körmendi kistérség lakóinak száma 17.315 fő volt. A 130 évvel ezelőtti állapothoz képest mindössze 5.006 (22,4%) fővel többen élnek a kistérségben. A kistérség az 1930-as években érte el maximumát, ekkor 26000 főnél is többen éltek itt, ezután lassú fogyás következett, ami az 1970-es években felgyorsult, az utóbbi évtizedben azonban megállt, sőt szerény növekedés tapasztalható. A kistérség központja hosszú időn keresztül jelentős központ volt népességi szempontból. Az 1930-as évekre a terület lakóinak több mint 30%-a lakott itt, s az 1980-es évekre minden második kistérségbeli lakos Körmenden lakott. Köszönhető ez annak is, hogy míg a kistérség népességszáma 1970-től fogy, addig Körmendé (napjainkban is) emelkedik. Ami a népszaporodási adatokat illeti a kistérség a megyével megegyező adatokat produkál, azaz egy folyamatos lassú fogyás figyelhető meg, bár a megye lakosságszáma csak az 1940-es években kezdett el fogyni. Az utóbbi évtizedben a kistérségben szinte csak a jelentősebb lakosságszámmal rendelkező 3 faluban (Csákánydoroszló, Egyházasrádóc és Nádasd) valamint Körmend esetében figyelhetünk meg jelentősebb természetes szaporodást A fentieken kívül csak olyan aprófalvak akadnak, ahol a népesség elenyésző mértékben nőtt. (például Harasztifaluban a népesség 177-ről 182-re nőtt) Ezen települések esetében azonban ez sem lebecsülendő, van olyan aprófalu, amely egy évtized alatt lakosságának 25%-át elvesztette. Ugyanakkor a vándorlási különbözetet tekintetében a kistérség egyenlege stagnálást mutat. A népesség korcsoportonkénti összetételének vizsgálatához vegyük először szemügyre a 60 évesnél idősebb népesség arányát. Ez a kistérség 4391 ilyen korú lakóját figyelembe véve 19,6 %, ami egy kicsit kedvezőbb a megye mutatójánál (20,4%). A kistérség öregedési indexe (1,22) valamivel alatta marad az országos átlagnak (1,24), ám kedvező helyzetét a megyei adat mutatja igazán (1,29). Ugyanakkor az aktív korúakra (15-60 évesek) jutó gyermekek és idősek arányának kistérségi értéke (0,6) rosszabb, mint az országos szint (0,58), ám a megyeinél még mindig kedvezőbb (0,63). Az aprófalvak esetében magas az idősek aránya. Körmend lakónépessége 2006. január elsején 12186 fő, ezzel Vas megye harmadik legnépesebb települése. Népességszáma a II. világháborút követően 2001-ig folyamatosan nőtt, minden dekádban nagyobb mértékben, mint a megye kisvárosaiban. A növekedés az 1970-es évtizedben volt a legnagyobb, 17,3%, ez a következő évtizedekben visszaesett, hasonlóan a többi városhoz, de pozitív maradt. A rendszerváltozást követően Körmendre sok befektető, jelentős mennyiségű tőke érkezett és ezáltal számottevő beruházás valósult meg. Ennek következtében a város munkaerővonzása megerősödött, vándorlási aktívuma megnőtt. 1990 és 2001 között vándorlási egyenlege 513 fő (4,2%), ami Szentgotthárd mögött a megyében a második, és jóval magasabb, mint a megye kisvárosaiban. A fordulat itt is az ezredforduló környékén, különösen 2002-t követően következett be. Több cég jelentett csődöt és zárt be, a város vonzereje csökkent, ez által a város vándorlási egyenlege már negatív. 2004-ben például 60

74 fővel többen költöztek el Körmendről, mint amennyien letelepedtek. Vagyis megállapíthatjuk, hogy Körmend népességszám növekedése mögött 2001-ig egyaránt állt a város természetes szaporodása és pozitív vándorlási egyenlege. Azóta viszont mindkettő esetében teljes fordulat következett be, és az ezredfordulótól napjainkig a város népességének csökkenését a természetes fogyás és az elvándorlás egyaránt okozza. Körmenden 1990-ben a népességnek közel negyede volt 14 éven aluli és csak 14 százaléka öreg, vagyis 60 év feletti. Ezért az úgynevezett öregségi index (az öregkorúakra jutó gyermekkorúak száma) még csak 0,59 volt, ami egy viszonylag fiatal korösszetételű populációt jelent. Ezzel akkor Körmend népessége volt Répcelak után a második legfiatalabb a Vas megyei kisvárosok közül. 2001-re jelentős változás történt, a város népessége nagymértékben öregedett. 2001-ben Körmenden 2206 fő a 14 éven aluli gyerek, és ennek még 52,8%-a fiú, vagyis ebben a korban még férfi (fiú) többlet van. Az öregkorúak (60+ évesek) száma 2050 fő, de ebből már csak mindössze 39,6%-a férfi, vagyis az időskorúak között óriási a nőtöbblet, ott a feminitási index 2,53. Tehát az öregedési folyamat megindult a városban, de még nem nevezhető elöregedettnek a város népessége, mivel a gyermekkorúak még többen vannak, mint az öregkorúak. Mindezt mutatja az öregségi index is, amely Kőszeg mellett a legalacsonyabb (0,94) a kisvárosok közül. Ennek ellenére, az egyértelmű tendencia miatt további elöregedés várható, amely hosszabb távon komoly problémákat jelenthet. •

Társadalmi, kulturális jellemzők

Nyolc óvoda és hat általános iskola működik a térségben. Az óvodával és iskolával nem rendelkező települések közösen tartják fenn a hozzájuk legközelebb fekvő oktatási intézményeket. A kistérségnek két középfokú közoktatási intézménye van: a Rázsó Imre Szakközépiskola, Szakmunkásképző Intézet és Kollégium, illetve a Kölcsey Ferenc Gimnázium is Körmenden található. Felsőfokú oktatási intézmény nincs a kistérségben. A demográfiai és gazdasági folyamatokkal mélyen összefügg a kultúra és a civil szféra ellentmondásos, de inkább szomorú helyzete: egyfelől nagyon sokszínű a térség hagyományos népi kultúrája, egyre több a rangos kulturális esemény, másfelől széttagolt és elaprózott az iskolai intézményrendszer, s hosszú ideig rosszak voltak a tárgyi és személyi feltételek. Ezen sikerült 2008-ban változtatni, ugyanis a település sikeres pályázat eredményeképpen forráshoz jutott intézmény-felújításra, valamint a tárgyi eszközpark fejlesztése is megvalósult. A térség kulturális öröksége igen gazdag, amiből ma is életképes és dinamikus közösségi kezdeményezések, tevékenységek táplálkoznak. Az épített környezet ugyancsak komoly értékeket mutat, számos műemlék, műemlék jellegű épület található a kistérségben, de azok tulajdonviszonyai, romló állaguk és hasznosításuk ellentmondásossága legalább annyi probléma forrása, mint amennyi előnnyel ittlétük jár. Körmenden régen is és most is élénk kulturális élet, sokszínű civil tevékenység folyik. A városban működik a legteljesebb körű intézményrendszer. Ez a közigazgatási intézményeken túl, a kulturális intézményeket is jelenti. A civil szervezetek, a városi könyvtár, a művelődési ház és a színház az alappillérei a

61

kulturális tevékenységeknek. A Dr. Batthyány-Strattmann László Múzeumban értékes gyűjtemény tekinthető meg. A színház -, múzeum -, mozi látogatások száma az országosan adatoknak megfelelő tendenciát mutat regionális szinten is. A 2002-es szinthez képest 2007-re a színházlátogatások száma 9%-kal (2007: 373e), a múzeumlátogatások száma 17%-kal (2007: 813e), a mozi látogatások száma pedig 31%-kal (2007: 841e) csökkent a régióban. Vas megyében a színházlátogatások száma 42%-kal (2007: 42e), a mozi látogatások száma 30%kal (2007: 168e) csökkent, a múzeumlátogatások száma viszont 7%-kal növekedett (2007: 183e) 2002-höz képest. A fennállásának 18. évfordulóját ünneplő Körmendi Rendészeti Szakközépiskola jelenleg a magyar rendőr tiszthelyettes képzés egyik „fellegvára”, az adyligeti, a miskolci és a szegedi társ – tanintézetekkel együtt. Az alapítás óta közel 14000 fő tiszthelyettest készített fel a pályára, melyek közül mintegy 3000 fő végzett határrendész, s közel 500 fő rendőr szakképesítéssel. Körmenden kiemelkedő sportélet folyik, a város kosárlabdacsapata országos, sőt nemzetközi hírnévnek örvend. Természetesen ez a kiugró eredmény nem lett volna folyamatosan tartható az elmúlt évtizedek tudatos és hatékony tömegsport bázisa nélkül. A városban meghatározó szerepet játszanak a különböző profilú civil. Régi hagyományokkal bír a Városvédő és Szépítő Egyesület. Az lokálpatriotizmus másik bástyája a Körmendi Hagyományőrzők Baráti Köre. A számos művészeti együttes közül a Béri Balogh Ádám Néptáncegyüttest és a Körmendi Fúvószenekart határainkon túl is ismerik. A körmendi rendezvények közül kiemelkedik a Nemzetközi Szobrász Szimpózium és az évente augusztus 20-án megrendezésre kerülő Vízi Karnevál. Ekkor a Rábán csónakos, tűzijátékos felvonulás zajlik, a vidám és szép látványosságot kulturális programmal fűszerezik. A térségben számos népszokás található, amelyek a kulturális örökség részét képezik. Az életmód változása, az elzártságból való kitörés azonban néhány kivételtől eltekintve a szokások elhagyását erősíti. •

Körmend főbb épített örökségei, főbb látnivalók

Batthyány-kastély, Római katolikus templom (Szent Erzsébet), Római katolikus templom (Sarlós Boldogasszony), Református templom, Evangélikus templom, Római katolikus plébániaház, Népi lakóházak, Nepomuki Szent János-szobor, Régi városháza, Műemléki lakóházak és lakóépületek, Kossuth szobor, Maria Immaculata szobor, IV. Béla király szobor, Hősi emlékmű, Holokauszt emlékmű, Kommunizmus áldozatainak emlékműve, Városi Kiállítóterem, Dr. BatthyányStrattmann László Múzeum, Madárkiállítás (Molnár Lajos gyűjtemény) A terület gazdasági helyzetének bemutatása A 90-es évek új társadalmi, gazdasági berendezkedése a tulajdonformákat is átrendezte. Körmend földrajzi elhelyezkedése alapján egy ipari háromszög súlypontjában található, így 1995-2000. közötti időszakban a külföldi tőke intenzív munkahelyteremtő beruházásainak eredményeképpen több ipari üzem jött létre. Megépült az ADA Bútorgyár, OLIP Cipőgyár, CHIP Üzem és az EYBL AG

62

üzeme is. A Kühne&Nagel pedig ugyancsak Körmenden építette fel nyugatmagyarországi logisztikai központját. 2002. évtől elkezdődött a gazdasági szerkeze átalakulása, vagyis a magas élőmunka-igényű termékek előállítását végző vállalatok termelésűket csökkentették, más termékek előállítását kezdték el, ami általában a foglalkoztatott létszám mozgásával járt. Körmenden az 1993. évtől működő OLIP Cipőgyártó véglegesen befejezte termelői tevékenységét. Az ipari szerkezet átalakításából adódó negatív folyamatok 2002. II. félévétől Körmend térségében is felerősödtek. Egyszerre jelentkezett az átalakítás és a létszámleépítés a textiliparban és a cipőgyártás területén egyaránt. Ezek a folyamatok az országos átlagot meghaladó munkanélküliség emelkedést eredményeztek. Jelenleg legnagyobb foglalkoztatók: - EGIS Gyógyszergyár RT. - ADA Hungária Kft. (Bútorgyártás) - Karsai Műanyagtechnikai és Feldolgozó Holding Rt. - EYBL AG - Kühne&Nagel - Működik több mezőgazdasági üzem, Baromfitelep Körmend elsősorban a könnyűipar számára lehet befektetési célpont. 1960-tól 2003-ig itt működött a Marc cipőgyár, és hosszabb ideig Körmend adott otthont a Styl Ruhagyár Rt-nek is. Körmendtől délre mintegy 70 hektáros területen üzleti és ipari park kiépítése valósult meg. Azért döntöttek Körmend mellett a befektetők, mivel nemzetközi szempontból Körmend a fontos európai közlekedési folyosók metszéspontjában fekszik. Így a telephely a IV-es (Nürnberg/Drezda – Prága – Bécs; Pozsony – Velence/Rijeka), és a III/V-ös (Moszkva – Kijev – Lvov – Budapest – Velence/Rijeka) Helsinki-korridor kereszteződési pontjában fekszik. Az 5 országot összekötő Nyugat-Dunántúl – regionális közlekedésfejlesztési program •

Körmend stratégiai, logisztikai központtá fejlesztése;

•

Gyorsforgalmi vasút építése Körmend és Zalalövő között;

•

Az M8 számú autópálya kistérséget érintő szakaszának megépítése;

•

A Körmendet elkerülő főútvonal-szakaszok megépítése

A közösségi stratégiai iránymutatások alapján fontos prioritássá kellene válnia az aktív és megelőző jellegű munkaerő-piaci intézkedések megerősítésének, annak érdekében, hogy legyőzzék azokat az akadályokat, amelyek a munkaerőpiacra lépést vagy az ottmaradást gátolják, valamint, hogy előmozdítsák a mobilitást az álláskeresők, a munkanélküliek és az inaktív, idősebb munkavállalók, továbbá azok számára, akiket a munkanélkülivé válás veszélye fenyeget, különös tekintettel az alacsonyan képzett munkavállalókra. A munkanélküliek száma a régióban 2002-ig dinamikusan csökkent. Míg a rendszerváltást követő néhány évben még megközelítette az 50 ezer főt, addig 1998-ra már csak 26 ezer, 63

2002-re 18 ezer munkanélküli volt a három megyében. 2002-től a kedvezőtlen munkaerő-piaci folyamatoknak köszönhetően újra 20 ezer fölé emelkedett az állástalanok száma (2005: 27 ezer fő). 2007-ben 22,8 ezer fő munkanélküli volt nyilvántartva, ebből Vas megyében 8,3 ezer fő. A munkanélküliek között kisebb arányú a fizikai foglalkozásúak, a férfiak, a szakképzetlenek és a pályakezdők aránya, mint országosan. Munkaerő-piaci szempontból a roma népesség a leghátrányosabb helyzetű. 2007-ben az országszerte nyilvántartott munkanélküliek 7,3%-a élt a régióban, 2,7%-as Vas megyében (8300 fő). A régióban alkalmazásban állók havi nettó átlagkeresete 95 641 Ft volt 2006ban, ami közel 7000 Ft-tal marad el az országos átlagtól. Vas megye nettó átlagkeresete megközelíti a régiós átlagot, 95 102 Ft volt.

3.2 SZAKTERÜLET BEMUTATÁSA „Turizmus az emberek minden olyan szabad helyváltoztatását jelenti, amely az állandó lakó-és munkahelyen kívül valósul meg, továbbá az ezzel kapcsolatos felvetődő igények kielégítésére létrehozott szolgáltatóipart.” (Hágai Nyilatkozat) A vidéki turizmus nem egy konkrét turizmusfajta, hanem turizmusfajták és csoportok egyfajta halmazának tekinthető, amely a vidéki élmény teljességét nyújtja, általános és egyedi elemek kellően strukturált, a természetességen és a tradíciókon alapuló diverzifikált kínálatát jelenti. A részben, vagy egészben benne szereplő turizmusfajták és csoportok vidéki környezetben, vidéki jellegű fogadókapacitással, vidékre jellemző szolgáltatásokat kínálnak komplex termékként, vagy termékelemként. Ezek: üdülő- pihenő-, gasztro-, farm-, agro-, lovas-, vadász-, vizi-, kulturális-, természetjáró -, kaland-, kerékpár-, bor-, golf-, sí-, örökség-, atelier-, attrakció-, tanulmányi -, kastély-, gazdasági-, öko-, bio-, wellness-, termál-, vallási -, gyógy-, falusi -, élmény-, bevásárló-, horgász-, sport- és vallási turizmus stb. A vidéki turizmusban résztvevők motivációs tényezői között található a pihenés, a szabadidő élvezete, kaland és romantika-keresés. A kulturális tényező csoportból szerepet játszik a döntésben a más kultúrák, emberek, hobbik, életmódok megismerése, különleges helyek és események meglátogatása. Az etnikai motiváció-csoportba a szülőföldre visszatérés, az ismerősök által látott helyek felkeresése és az egyes népcsoportok szokásainak megismerése tartozik. A vidéki turizmus maradéktalanul képes nyújtani a pihenést, a természet megtapasztalásának élményét, bizonyos szegmenseknek a hétköznapitól eltérő életritmust és tevékenységet, más szokások, hagyományok megismerését. Általában alkalmas egyes sportok kipróbálására, a vidámságra, mulatozásra. Jól megválasztva a desztinációt a művészeti, kulturális, vallási, szórakozási és élmény-motivációk által alapozott szükségletek is kielégíthetőek. A Nyugat-Dunántúl turisztikai termékei A Régió a két világörökségi helyszínt, Pannonhalmát és a Fertő kultúrtájt leszámítva igazi világraszóló turisztikai attrakcióval nem rendelkezik, mégis egész évben jelentős turisztikai potenciált tud felmutatni a termál-, a kulturálisés örökség-, valamint az aktív turizmus területén, a célcsoport specifikusan kifejlesztett széleskörű kínálatával. Fejlődőben van a hivatásturizmus, továbbá a bor- és gasztronómiai turizmus. A turisztikai régió értékeinek megőrzését és

64

fejlesztését a jól szerveződő falusi turizmus biztosítja. Az egyes turisztikai termékek kínálata kiegészíti egymást és a Régió turisztikai kínálata egy regionális turisztikai kosarat képez, amely komplex egységként fokozza a régió „eladhatóságát” bel-és külhonban. A Régió kincsesházának rövid, kivonatos felvázolása: Kulturális- és örökségturizmus - Műemlékek, emlékművek A Nyugat-Dunántúlon a magyarság korai időszakából származó sok emlék épen maradt. Mivel a terület egykoron a római Pannónia provincia része volt, ezért nagy számban találhatunk e korból is emlékeket. A felsorolás nem teljes, a cél a legfontosabb termékek megjelölése volt. Hozzá kell tenni, hogy egy-egy vonzerő önmagában még nem feltétlenül számít terméknek, ehhez különféle szolgáltatásokat kell illeszteni, s meg kell szervezni a piacra juttatását. Kiemelkedő jelentőségű vonzerők: Sopron belvárosa, Győr belvárosa, Kőszeg belvárosa, Pannonhalmi Apátság, Fertődi Esterházy Kastély, Nagycenki Széchenyi Kastély, Körmendi Batthyány Kastély, Fertőrákosi Barlang és Páneurópai Piknik Emlékpark, Keszthelyi Festetics Kastély. A konferenciaturizmus a XX. század második felében komoly iparággá nőtte ki magát. Az ülések gyűjtőfogalmaként a magyar nyelvben a konferencia turizmust vagy kongresszusi turizmust használjuk, jóllehet a sok elnevezés között maga a konferencia csak az egyik. A kongresszusok, közgyűlések, vitafórumok, szimpóziumok, workshopok stb. mind az ülések egy-egy fajtáját jelentik. Az utóbbi években megfigyelhető globalizációs folyamat a kongresszusi turizmus piacán is érezteti hatását. Globalizálódás figyelhető meg az egyre inkább felgyorsuló tudományos életben, ahol elengedhetetlen, hogy egyes szakterületek legújabb eredményeiről naprakész információkkal bírjanak a szakemberek. A globalizálódás elérte a gazdasági szférát is, hiszen a multinacionális cégek országhatárokat lépnek át, igényt teremtve nemzetközi szintű vállalati találkozók, illetve vezetői képzések megtartására. - Az euro bevezetésével tovább egyszerűsödött a turizmus, ezen belül a konferenciaturizmus helyzete is. A politikai globalizálódásra pedig legjobb példa az EU és NATO bővítése, melyek szintén megszámlálhatatlan egyeztető tárgyalással járnak, ami újabb lehetőséget nyújt a konferenciaturizmusnak. A konferenciák rendezésébe egyre több ország kapcsolódik be, ugyanis a konferenciaturista igen jó pénzköltő, megbecsült vendég. A nemzetközi kimutatások az átlag turista költésének három-négyszereséről beszélnek, a magyarországi felmérések szerint a szorzószám nálunk inkább 6-8-szoros. hogy nívós A konferencia résztvevőkre általánosságban jellemző, szolgáltatásokat vesznek igénybe, presztízsfogyasztók. Ennek persze az is oka, hogy számlájukat majdnem minden esetben vállalatuk, a küldő intézmény, hivatal, cég, vagy a szponzoruk fizeti. A szakma a MICE (Meetings, Incentives, Conferences, Exhibitions) mozaikszó alatt foglalta össze a konferenciaturizmus különböző szolgáltatásait. A hivatásturizmus az egész turisztikai ipar legdinamikusabban fejlődő ágazata. A piac igen széles, felső határait egyelőre nem ismerjük, csak becslések vannak arról, hogy mennyi még a piac tartaléka vagy esetleg a rohamosan terjedő

65

interaktív kommunikációs eszközök mennyi teret hódítanak el. A konferenciák és kongresszusok területén Európa a világ vezető desztinációja. A Magyar Turizmus Zrt. külföldre irányuló marketingtevékenységében a hivatásturizmus 2007-ben is kiemelt termék volt. A hivatásturizmus, azaz MICE (Meeting, Incentive, Conference, Exhibition) elemei közül az MT Zrt. a konferencia- és az incentive turizmusra helyezi a hangsúlyt. A konferenciaturizmus a magyarországi beutazó turizmus fontos szegmense, hiszen annak ellenére, hogy a külföldiek által eltöltött vendégéjszakák csupán 3,5 %-a (a KSH kereskedelmi szálláshelyi statisztika szerint a kereskedelmi szálláshelyeken a rendezvényre érkező külföldiek 351 416 éjszakát generáltak) származik a konferenciákra érkezőktől, a külföldiek által magyarországi turisztikai szolgáltatásokra fordított kiadásoknak 15,3 %-a (ez látogató összesen, egynapos látogatók esetében 2,7%, többnapos látogatók esetében 19,5%) kapcsolódik a konferenciaturizmushoz. A konferenciák (+12,6%), és a nemzetközi vásárok (+10,3%) száma növekedett az előző évhez képest, bár fele akkora intenzitással (2006/05 hasonló mutatói +26,8 és +20,8% voltak). Tovább emelkedett a résztvevő nemzetek átlagos száma is (+5,09%). Összességében egyik területen sem lehetett komoly visszaesést tapasztalni, egyedül a konferenciák átlagos időtartama mutatott minimális csökkenést. 2002

2003

2004

2005

2006 2007

Konferenciák száma

370

351

326

340

431

485

Vásárok, kiállítások száma

22

17

23

24

29

32

A konferenciákon részt vevő nemzetek száma átlagosan

11

9,22

11,7

10,6

11,1

11,56

A konferenciák időtartama

3,6

3,1

4,0

4,0

4,5

4,3

átlagos

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

2007-ben a felmérésben részt vevő 249 válaszadóból 140 szervezett a kritériumoknak megfelelő konferenciát, azaz a válaszolók 56%-a mondhatta el magáról, hogy lebonyolított ilyen jellegű rendezvényt. A 2006-os évben ez a válaszadók felére volt igaz, tehát bővült a piacra lépők köre. Az 1-5 nemzetközi konferenciát szervezők részaránya 5 százalékponttal, míg a tíznél több nemzetközi konferenciát tartók aránya egy százalékponttal növekedett, a 6-10 konferenciát/vásárt szervezők köre minimális mértékben csökkent. A piac növekedése új belépőkkel volt leginkább magyarázható, akik jellemzően kevés számú konferenciát szerveztek. A kiemelten jelentős, nagy 66

résztvevőszámú konferenciákat szervezők mondható, ahová belépni igen nehéz.

piaca

szűk,

viszonylag

zártnak

A hazai szervezők majd 88%-a nem tartott 5-nél több nemzetközi konferenciát. Tehát változatlanul szűk azon cégek piaca is, melyek legalább 6 nemzetközi rendezvényt szervezhettek. Az országos eloszlást tekintve örvendetes tény, hogy a vidék 4 százalékponttal javítani tudta eredményét, így 2007-ben a nemzetközi konferenciák 29%-át tartották a fővároson kívül. Mint ahogy a későbbi adatokból látni lehet, ezek a rendezvények döntően kisebb konferenciák voltak, így a piac, szerkezetét tekintve továbbra is Budapest-központú. 2007-ben a kritériumoknak megfelelő konferenciákra a résztvevők több mint kétharmada (69%) külföldről érkezett, ez az arány az elmúlt évhez képest semmit sem változott. Mind a 100 fő alatti – többségében céges – rendezvények, mind a 100-250 fős konferenciák részaránya csökkent, míg a 250 fősnél nagyobb rendezvények részaránya (27,22%) jelentős mértékben növekedett a 2006-os adatokhoz képest (20,8%). A kutatásokból kiderült, hogy a piac új belépői jellemzően kevés rendezvényt tartottak alacsonyabb résztvevőszámmal. Ez arra is enged következtetni, hogy a piacon már régebb óta jelen lévő szervezők kisebb csoportja nagyobb arányban szervez nagyobb, szervezeti konferenciákat (különösen jelentős a növekedés a 250-500 fős rendezvényeken), a megarendezvények szervezői köre – mint ahogy már megállapítottuk – állandósult. Az 500 fő feletti nemzetközi rendezvények részaránya 9,9%, ami ugyan jobb eredmény a 2006-os 7,5%-nál, mégis különösen alacsony érték annak tükrében, hogy 2006-ban világviszonylatban – az ICCA adatai alapján – minden harmadik nemzetközi konferencia résztvevőszáma meghaladja az 500 főt. A helyszínek közül továbbra is a szállodák a legkedveltebbek (69%), részarányuk 2006-hoz képest azonban 8 százalékponttal csökkent. Nem tudtak erősíteni a kongresszusi központok, hozzávetőleg ugyanannyi konferenciát szerveztek ilyen helyeken, mint 2006-ban, a piac növekedése miatt részarányuk azonban 2 százalékponttal 12,4%-ra csökkent. A tavalyi év nyertesei az egyetemek és tudományos központok voltak, közel 6 százalékpontos növekedést produkálva 10,36%-os eredménnyel. Figyelembe kell venni azonban, hogy az új belépők /válaszadók/ nem elhanyagolható részét az egyetemek adják ki, az ő részükre több kérdőívet küldött ki a Magyar Turizmus Zrt., mint tavaly. A különleges, egyéb helyszínek népszerűsége duplájára nőtt, ez is alátámasztja azt az igényt, melyet egy újonnan készült nemzetközi tanulmány is előrevetít, miszerint a rendezvényhelyszínek kiválasztásában egyre meghatározóbb szerepet játszik az egyediség, autentikusság. Mintegy válaszként a globalizációra, az emberbarát, vendégszerető és a helyi kultúrát tekintve autentikus helyszínek, körülmények kiemelten fontossá válnak a személytelen, egyforma szolgáltatások sokaságával szemben. Ellentétben az azt megelőző 2 évvel, tavaly a gazdasági konferenciák voltak a leggyakoribbak, ezt követték az orvosi témájú események, az egyéb témájú

67

konferenciák, majd pedig a tudományos rendezvények. Az egyéb témájú rendezvények kivételével minden téma több átlagos résztvevőt vonzott, mint 2006-ban. A nemzetközi konferenciák témák szerinti megoszlása 2002 2003 2004 2005 2006

2007

Átlagos létszám

Orvostudomány

28% 26% 21% 29% 23,1% 23,42%

304

Gazdasági

28% 28% 26% 20% 20,5% 25,53%

180

Tudományok

28% 22% 17% 24% 17,6% 19,62%

325

Közlekedés

4%

3%

3%

2%

3,9% 2,11%

237

Számítástechnika 7%

4%

5%

11% 10,6% 6,33%

218

Turizmus

5%

5%

4%

2%

345

Egyéb

---

12% 24% 12% 22,4% 21,31%

1,9% 1,69%

252

Forrás: Magyar Turizmus Zrt.

Mint a világ többi részén, úgy Magyarországon is a tavaszi és az őszi hónapok a legkedveltebbek a konferenciák megtartására (a konferenciák 65%-át tartják ebben a 6 hónapban). Év elején és végén Magyarországon arányaiban több konferenciát tartanak, mint a nemzetközi átlag, a nyári időszakban viszont lényegesen rosszabbul állunk e tekintetben. A konferenciák átlagos résztvevőszáma 285 fő volt 2007-ben, mely a 2006-os 238 főhöz képest 20%-os növekedést jelent. Az előzőekben már láthattuk, hogy majd minden témájú rendezvény átlagos látogatottsága növekedett. Ezzel együtt még mindig nagy a kontraszt az európai átlagot jelentő 632 fővel szemben (2006-os ICCA adat). Vidéki konferenciaturizmus Mint azt jelen tanulmány fentiekben megállapítja, némileg javult a vidéki konferenciák részaránya a fővárosiakhoz képest. A legtöbb vidéki konferenciát Szegeden (a vidéki konferenciák 11,35%-a), Debrecenben (9,93%), és (a tavalyi első) Pécsett tartották (7,09%). A legjelentősebb visszaesést Sopron könyvelhette el, eredménye 8%-ról 2%-ra esett vissza. A jelentősebb desztinációk között megjelent Miskolc is a maga 6,38%-ával. Vidéken a nemzetközi konferenciákon az átlagos tartózkodási idő 3,4 nap, amely közel egy nappal rövidebb, mint az országos átlag (4,3 nap). Az átlagos résztvevőszám is alacsonyabb a vidéki nemzetközi konferenciák tekintetében (207 fő), mint az országos átlag (285 fő), ezzel a szakadék e tekintetben tovább mélyült főváros és vidék között. A résztvevő nemzetek átlagos száma pedig még a nyolcat sem éri el az országos 11,5-tel szemben.

68

Az erős vidéki felsőoktatásra enged következtetni, hogy az egyetemeken tartott rendezvényeket tekintve a vidéki intézményekben zajló események aránya (49%) megközelíti a fővárosi egyetemek (51%) részesedését. A következő három adat jól mutatja a hivatásturizmus szerkezeti jellemzőit Magyarországon, ezeket megvizsgálva elmondható, hogy a vidék valóban le van maradva a fővárossal szemben kapacitásait, vonzerejét tekintve. A legalább 4 napos rendezvények mindössze 18%-a került vidéken megrendezésre. A 100 fő feletti rendezvények tekintetében sem sokkal jobb a vidék részesedése, mindössze 24%. Mindezekből levonható következtetésként, hogy kevés vidéki város rendelkezik olyan kapacitásokkal, infrastruktúrával, melyek megfelelnek hosszabb, népes rendezvények lebonyolítására. Ezek magyarázzák a nemzetközi szervezetek, cégek alacsonyabb bizalmát, ők rendezvényeik 8%-át viszik vidékre. A Magyar Turizmus Zrt. nemzetközi konferenciákra (azaz minimum 50 fő és 3 nemzet részvételével lebonyolított konferencia) vonatkozó statisztikai adatgyűjtése alapján elmondható, hogy a magyarországi konferenciaturizmus korábbi években tapasztalt töretlen fejlődése volt a jellemző a 2007-es esztendőre is. Az elmúlt év jellemző adatai: 485 nemzetközi konferencia, több mint 135 ezres résztvevőszám. Összességében tehát folytatódott az előző években tapasztalt fejlődés, melynek dinamizmusa a konferenciák számának növekedését tekintve némileg csökkent, azonban egyes rendezvény-jellemzőket tekintve erősödött. Ismerve a konferenciaturizmus gazdasági hatásait, a konferenciaturisták költési mutatóit, kijelenthető, hogy a szegmens továbbra is a magyarországi turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő ágazata. A gazdasági válság hatása a turizmusra Bár a válság vége egyelőre még messze nem látható, a jelen helyzetben egyelőre úgy tűnik, hogy a recesszió még nem gyakorolt igazán jelentős hatást a turizmusra. A Magyar Turizmus Zrt. előrejelzése szerint a gazdasági válság hatására világszinten a közelebbi, illetve a belföldi turisztikai célpontok kerülnek előtérbe. Ezt a tendenciát Magyarországon a gyenge forint erősíti, a gyenge nemzeti valuta élénkíti a beutazó turizmust. Az olcsó forint előnyeit a nemzetközi marketingben hangsúlyozni kell. A válság hatásai kiszámíthatatlanok, a családok pénztárcájából biztosan kevesebb jut majd kultúrára, kirándulásra, üdülésre. Ennek következtében az emberek – a kevesebb költés érdekében - közelebbi célpontokat keresnek fel, ebből a belföldi turizmus profitálhat. Kiemelt figyelmet kell fordítani a takarékosságra, üzleti rendezvények szervezésére, családi kedvezményrendszer kialakítására, hatékony marketingkommunikációra. Jogszabályi, szakpolitikai háttér A fejezet célja a hatályos releváns jogszabályok felsorolása, ismertetése, a projektjavaslat környezetét és végrehajtását, üzemeltetését befolyásoló jogszabályok bemutatása.

69

A projekt szempontjából lényeges jogszabályokat és azok releváns tartalmát az alábbi táblázatban foglaltuk össze. Jogszabály

Jogszabály ismertetése

A Batthyány- Strattmann Kastély és Múzeum működésére vonatkozó jogszabályok 1997. évi CXL. törvény a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről

Rendelkezik a kulturális örökséghez tartozó javak védelméről, tudományos feldolgozásáról, közkinccsé tételéről. Meghatározza az állam, önkormányzatok, egyéb fenntartók feladatait szakmai és egyéb finanszírozási alapelveit.

1100/2005. (X. 7.) Korm. Határozat a Nemzeti turizmusfejlesztési stratégiáról és az azzal kapcsolatos intézkedésekről

A turisztikai fejlesztési stratégia célja, az országra jellemző idegenforgalmi vonzerők versenyképességének növelése valamint a közlekedési és turisztikai infrastruktúra fejlesztése.

Batthyány kastély és park helyreállítására és üzemeltetésére vonatkozó jogszabályok 1992. évi XXXVIII. törvény az államháztartásról

Rendelkezik az Európai Unióból származó források igénybevételéről, rendeltetésszerű felhasználásáról, és az erről való elszámolási kötelezettségről. Szabályozza a költségvetési szervek alapítását, megszüntetését, gazdálkodását.

217/1998.(XII. 30.) Korm. rendelet Az államháztartás működési rendjéről

Szabályozza a költségvetési szervek feladatát, tevékenységét, alapítását, megszűnését

2006. évi IV. törvény a gazdasági társaságokról

2007.július 01-től közhasznú társaság nem alapítható, helyette a jelen törvény hatálya alá tartozó non profit gazdasági társaság hozható létre.

1996. évi LXXXI. törvény a társasági adóról és az osztalékadóról

A társasági és osztalék adó megállapításának általánosan érvényes szabályait tartalmazza. Hatálya alá tartoznak a közhasznú társaságok is.

254/2007. (X. 4.) Korm. rendelet az állami vagyonnal való gazdálkodásról

A rendelet hatálya kiterjed minden természetes és jogi személyre, valamint jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetre, aki, illetve amely állami vagyonnal kapcsolatos polgári jogi jogviszonyt kíván létesíteni vagy ilyen jogviszony alanya. Meghatározza az állami vagyonkezelés főbb szabályait.

A épületekre és a beruházás megvalósítására vonatkozó jogszabályok 2001. évi LXIV. törvény

A törvény alapján a muzeális intézményekben, a

70

a kulturális örökség védelméről

levéltárakban, a közgyűjteményként működő kép - és hangarchívumokban - valamint a könyvtárakban muzeális dokumentumként őrzött kulturális javak védettnek minősülnek. A törvény tartalmazza a védetté nyilvánított kulturális javakkal kapcsolatos különleges előírásokat. A kulturális örökség védelme érdekében a köz-és magáncélú fejlesztéseket e védelemmel összhangban kell végezni. A törvény tartalmazza a műemlékeken végzett felújítások / beruházások egyes speciális keretszabályait.

1997. évi LXXVIII. törvény az épített környezet alakításáról és védelméről

A törvény meghatározza az épített környezet alakítása és védelme körébe tartozóan az épületek, műtárgyak, valamint az építési munkák és építési tevékenységek építési előírásainak kialakítására, az építmények építészeti-műszaki tervezésére, az építmények kivitelezésére, az építési termékek, anyagok, szerkezetek, berendezések és módszerek minőségi követelményeinek kialakítására, az épített környezet emberhez méltó és esztétikus kialakítására, valamint az építészeti örökség védelmére, a kapcsolódó hatósági jogkörökre és az építésügyre vonatkozó szabályokat.

1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról

Rendelkezik arról, hogy fogyatékos személyek számára akadálymentesítéssel lehetővé kell tenni a művelődési, kulturális, sport és más közösségi célú létesítmények látogatását.

2006. évi XXXVIII. törvény a szellemi kulturális örökség megőrzéséről szóló, Párizsban, 2003. év október hó 17. napján elfogadott UNESCO Egyezmény kihirdetéséről

Az egyezmény célja a szellemi kulturális örökség védelme, tiszteletének biztosítása. A szellemi kulturális örökség és annak kölcsönös elismerése jelentőségének helyi, nemzeti és nemzetközi szinten való tudatosítása.

314/2005. (XII. 25.) Korm. rendelet a környezeti hatásvizsgálati és az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról

Szabályozza azokat a tevékenységek körét melyek megkezdéséhez környezetvédelmi hatásvizsgálat illetve egységes környezethasználati engedély szükséges.

133/2007. (VI. 13.) Korm. Rendelet az üzletek működésének rendjéről, valamint az egyes üzlet

Meghatározza, hogy vendéglátó illetve egyéb kereskedelmi tevékenységet folytató gazdálkodó szervezetek milyen feltételek mellett és engedélyek birtokában folytathatnak

71

nélkül folytatható kereskedelmi tevékenységek végzésének feltételeiről

kereskedelmi tevékenységet

45/1998. (VI. 24.) IKIM rendelet a kereskedelmi és a fizető-vendéglátó szálláshelyek osztályba sorolásáról, valamint a falusi szálláshelyek minősítéséről

A rendelet meghatározza a kereskedelmi szálláshely besorolásának követelményeit, a falusi szállásadás keretében hasznosított magánszálláshely minősítési és a fizetővendéglátó szálláshely osztályba sorolási követelményeit.

253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet az országos településrendezési és építési követelményekről

A rendelet meghatározza az országos településrendezési és építési követelményeket, és elrendeli azok kötelező alkalmazását.

27/2008. (XII.3.) KvVMEüM együttes rendelete a környezeti zaj- és rezgésterhelési határértékek megállapításáról.

Előírja az üzemi telephelytől, berendezéstől, technológiától, valamint kulturális, szórakoztató, vendéglátó, sport-, reklámcélú, közösségi, továbbá minden hangosítást igénylő rendezvénytől és egyéb helyhez kötött külső zajforrástól származó zaj terhelési határértékeit; az építőipari kivitelezési tevékenységtől származó zaj terhelési határértékeit; meghatározza az épületek zajtól védendő helyiségeit és azok zaj terhelési határértékeit.

A pályázatra vonatkozó jogszabályok 1/2004. (I. 5.) Korm. rendelet az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából származó támogatások hazai felhasználásáért felelős intézményekről

A rendelet szabályozza a strukturális alapokból és a Kohéziós Alapból finanszírozott támogatások hazai felhasználásáért felelős költségvetési szerveket, valamint a támogatások hazai lebonyolításában részt vevő egyéb szervezeteket és az általuk végzendő feladatokat.

255/2006. (XII. 8.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának alapvető szabályairól és felelős intézményeiről

A rendelet szabályozza a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból (a továbbiakban: alapok) a II. Nemzeti Fejlesztési Terv (a továbbiakban: NFT) keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításának eljárását.

72

281/2006. (XII. 23.) Korm. rendelet a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások fogadásához kapcsolódó pénzügyi lebonyolítási és ellenőrzési rendszerek kialakításáról

A rendelet meghatározza a 2007-2013. programozási időszakban az Európai Unió strukturális alapjaiból és Kohéziós Alapjából kivéve az Európai Területi Együttműködés programjaiból származó felhasználásának ellenőrzési szabályait. A rendelet hatálya kiterjed az alapok felhasználásának pénzügyi lebonyolításában és ellenőrzésében részt vevő - a 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésének a)f) és m) pontjaiban meghatározott szervezetek, az adóhatóság, jogi személyek, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetek, illetve természetes személyek, továbbá a kedvezményezettek – szervezetekre és személyekre.

217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás működési rendjéről

A rendelet szabályozza az államháztartás szervezetei vagyoni és pénzügyi helyzetét, illetőleg a működése és a szaktevékenységei alakulását befolyásoló pénzügyi-gazdasági eseményekre, döntési eljárásokra vonatkozó előírásokat. Tartalmazza a központi költségvetés és az alapok egyes előirányzatai, részelőirányzatai, felhasználási jogcímei felhasználásának szabályait, többek között a pályázatokra vonatkozó előírásokat.

Az európai unióról szóló szerződés és az európai közösséget létrehozó szerződés

A szerződés 87. cikke általában véve közös piaccal összeegyeztethetetlennek tekinti a tagállamok által vagy állami forrásból bármilyen formában nyújtott olyan támogatás, amely bizonyos vállalkozásoknak vagy bizonyos áruk termelésének előnyben részesítése által torzítja a versenyt, vagy azzal fenyeget, amennyiben ez érinti a tagállamok közötti kereskedelmet. Kivételként fogalmazza meg azokat az eseteket, amikor közös piaccal összeegyeztethetőnek tekinthető egy támogatás. Ilyen kivétel a kultúrát és a kulturális örökség megőrzését előmozdító támogatás, ha az a Közösségen belüli kereskedelmi és versenyfeltételeket nem befolyásolja a közös érdekkel ellentétes mértékben.

73

1103/2006. (X. 30.) Korm. határozat az Új Magyarország Fejlesztési Terv elfogadásáról

Rendelkezik az Új Magyarország Fejlesztési Tervet, mint Magyarország Nemzeti Stratégiai Referenciakeretét az Európai Bizottsággal folytatandó hivatalos tárgyalások alapjául való elfogadásáról, és hozzájárul a dokumentumnak az Európai Bizottsághoz történő hivatalos benyújtásához. 1. számú melléklete tartalmazza az Új Magyarország Fejlesztési Tervet.

85/2004. (IV. 19.) Korm. rendelet az Európai Közösséget létrehozó Szerződés 87. cikkének (1) bekezdése szerinti állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről

Az állami támogatásokkal kapcsolatos alapvető eljárási szabályokat tartalmazza.

16/2006. (XII. 28.) MeHVM-PM együttes rendelet a 2007-2013 időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának általános eljárási szabályairól

A rendelet hatálya kiterjed a 2007-2013-as programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból a II. Nemzeti Fejlesztési Terv keretében társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő, valamint támogatást igénylő, illetve elnyerő természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekre. Szabályozza a projektkiválasztástól kezdődően a projekt javaslatok szelekcióján, a támogatói szerződések megkötésén, a közbeszerzési eljárások lebonyolításán át a projekt, megvalósításának nyomon követéséig a támogatások felhasználásának eljárási rendjét, meghatározza a projektfenntartás és projektdokumentálás alapvető előírásait.

Általános értelemben vonatkozó jogszabályok 1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

Szabályozza az állampolgárok, gazdasági és egyéb szervek, más személyek személyi és vagyoni viszonyait.

2003. évi CXXIX. törvény a közbeszerzésekről

Meghatározza a közbeszerzésnek minősülő beszerzések körét és a közbeszerzések lebonyolításának eljárási szabályait

1995. évi LIII. törvény a környezet védelmének általános szabályairól

Rendelkezik az épített környezet védelméről, mely kiterjed a településekre, az egyedi építményekre és műszaki létesítményekre.

74

1996. évi LIII. Törvény a természet védelméről

Rendelkezik természeti értékek és területek állapotának megóvásáról, fenntartásáról, helyreállításáról, fejlesztéséről; az élővilág és élőhelyei, a biológiai sokféleség, a természeti rendszerek, természeti erőforrások védelméről és működőképességük fenntartásáról; meghatározza az ezzel kapcsolatos jogokat és kötelezettségeket.

1995. évi LVII. törvény a vízgazdálkodásról

A törvény megállapítja a felszín alatti és a felszíni vizekre (a továbbiakban: vizek), a felszín alatti vizek természetes víztartó képződményeire, illetőleg a felszíni vizek medrére és partjára; a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásoló vagy megváltoztatható létesítményekre; a vizek lefolyási és áramlási viszonyait, mennyiségét, minőségét, medrét, partját vagy a felszín alatti vizek víztartó képződményeit befolyásoló vagy megváltoztatható tevékenységekre; a vizek hasznosítására, hasznosíthatóságának megőrzésére és a vízkészletekkel való gazdálkodásra; a vizek megismeréséhez, állapotának feltárásához szükséges mérésre, adatok gyűjtésére, feldolgozására, szolgáltatására és felhasználására, valamint a vizek állapotának értékelésére, kutatására; a vízkárok elleni védelemre és védekezésre vonatkozó főbb szabályokat.

219/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszín alatti vizek védelméről

A rendelet tartalmazza a felszín alatti vizek jó állapotának biztosításával és annak fenntartásával, szennyezésének fokozatos csökkentésével és megelőzésével, hasznosítható készleteinek hosszú távú védelmére alapozott fenntartható vízhasználattal, valamint a földtani közeg kármentesítésével összefüggő feladatokat, jogokat és kötelezettségeket.

220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól

A rendelet célja a felszíni vizek minőségének megóvása, fenntartása és javítása, a vízi és vízközeli, továbbá a felszíni víztől közvetlenül függő szárazföldi élőhelyek és élő szervezetek fennmaradásához szükséges feltételek biztosítása, a vízhasználatok biztonsága, az emberi egészség és a környezeti állapot megőrzése érdekében a szennyezések megelőzése és csökkentése

75

1997. évi CXLI. törvény az ingatlan-nyilvántartásról, egységes szerkezetben a végrehajtásáról szóló 109/1999. (XII. 29.) FVM rendelettel

Meghatározza az ingatlan-nyilvántartásban nyilvántartandó adatokat, ingatlanhoz kapcsolódó jogokat és jogi szempontból jelentős tényeket; szabályozza az ingatlan-nyilvántartási eljárás rendjét.

1985. évi 21. törvényerejű rendelet a világ kulturális és természeti örökségének védelméről szóló, az Egyesült Nemzetek Oktatási, Tudományos és Kulturális Szervezete Általános Konferenciájának ülésszakán Párizsban, 1972. november 16-án elfogadott egyezmény kihirdetéséről

Meghatározza mi tekinthető kulturális és természeti örökségnek, rendelkezik ezek védelméről és meghatározza a nemzetközi támogatási feltételeit, módozatait. Rendelkezik arról, hogy minden államnak kötelessége a területén található kulturális és természeti örökségek kijelölése, óvása, őrzése és a bemutatásáról való gondoskodás.

137/2004. (IV. 29.) Korm. rendelet a tervpályázati eljárások részletes szabályairól

Rendelkezik az építészeti-, műszaki tervjavaslatok, terület és településrendezési és egyéb jogszabályokban meghatározott tervjavaslatok összevetéséről, rangsorolásáról. Célja alkalmas tervjavaslat, tervező kiválasztása illetve a tervezői megbízás feltételeinek előzetes tisztázása.

Korábban megvalósult és folyamatban lévő turisztikai témájú fejlesztések (részletesebb kifejtés a 2.1 fejezetben található) •

Batthyányak az Őrvidéken

Körmend Város Önkormányzata a *Szlovénia-Magyarország-Horvátország INTERREG IIIA program 2004-2006* támogatásával a "Batthyányak és az Őrvidék a lélek fényében" elnevezésű projektet valósította meg. •

Körmend-Güssing projekt

A Megújuló Energiák Európai Központja (EEE GmbH) kezdeményezése alapján előkészítettünk egy, a Körmendi várkastély fejlesztésére irányuló osztrák-magyar interreg pályázati anyagot, amely elképzelést Tisztelt testület elé bocsájtottuk február hóban a következők szerint. A program alapján a körmendi kastély közösségi terek (múzeum) felújítását céloztuk meg, a Güssingi vár ezzel történő párhuzamos felújításával egyidejűleg. A közös pályázat gesztora az osztrák fél, a pályázatot is ők készítik el, és nyújtják be. •

Fő tér projekt:

A NYD Operatív Program keretében megjelent NYDOP-2007-3.1.1/A Városközpontok funkcióbővítő megújítása a nem megyei jogú városokban

76

pályázati felhívásra önkormányzat benyújtotta támogatási igényét 2008. június 16-ig. A beruházás teljes bruttó költségvetése: 804.790.818.-Ft A pályázat megújítása”.

elnevezése:

"Körmend

belvárosának

komplex

funkcióbővítő

Elemei: •

Szabadság tér rekonstrukciója

A jelenleg parkolóként üzemelő Szabadság tér a város főtere. Az Önkormányzat célja, hogy a térnek valóban belvárosi funkciót adjon. Ennek révén kerül sor zöldterületek, sétálóövezetek, kialakítására, utcabútorok, köztéri alkotások, szökőkút kihelyezésére. •

Városháza mögötti térrész rendezése

A városháza mögötti térrész rendezésének a célja a közterület zöldfelületeinek és közlekedési felületeinek felújítása és szerves összekapcsolása a Szabadság térrel. Itt kerül kialakításra a város nyilvános illemhelye is. A Szabadság tér és a Városháza mögötti térrész rendezése révén gyalogoszónák kerülnek kialakításra. A zónák kiépítése nem okoz zöldfelület csökkenést. •

régi Városháza épületének – Polgárőrség épületrészének külső felújítása

A Kölcsey Ferenc és Vida utca sarkán található, elhanyagolt állapotú szolgáltatóház külső felújítása, a bérlemény bérlőinek bevonásával, és a Polgárőrség épületrészének felújítása. A felújítás révén a sétálóutca mentén a Szabadság tér megújított épített környezetében lévő kereskedelmi és szolgáltatóegységek arculatváltása várható. •

Polgármesteri Hivatal épületének külső felújítása I.ütem

A Polgármesteri Hivatal tömbjének felújítása, mely első szakaszában az épület külső felújítására terjed ki. A felújítás célja, hogy a megújított térhez megfelelő épített és városképileg rendezett környezetben működjön a város egyik legnagyobb közforgalmat és látogatószámot elérő közigazgatási egysége.

77

TARTALOMJEGYZÉK 1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A PROJEKTGAZDA KORÁBBI FEJLESZTÉSEI A PROJEKT ELHELYEZÉSE

Recommend Documents