Tartalom 2. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A PROJEKT BEMUTATÁSA... 14

Dél-Kelet Európai Regionális Kutatóközpont MEGVALÓSÍTHATÓSÁGI TANULMÁNY

Szeged-Temesvár 2012

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját. Két ország, egy cél, közös siker! www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu

Tartalom

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ ............................................................................................... 3 2. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA................................................... 7 3. PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA .................................................................................... 7 4. A PROJEKT BEMUTATÁSA ............................................................................................ 14 4.1. A projekt hátterének, helyszínének bemutatása ............................................................ 14 4.2 . Szükségletek felmérése és lehetséges alternatívák ....................................................... 18 4.2.1. Fejlesztési igény bemutatása (kereslet-kínálat elemzés) ........................................ 19 4.2.2. A tervezett beruházás határon átnyúló kontextusban értelmezett igény és hatások bemutatása és alátámasztása ............................................................................................ 23 4.2.3.A probléma kezelésére irányuló lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, összehasonlítása ................................................................................................................ 24 4.3. Projekt nélküli eset alternatíváinak bemutatása ............................................................ 25 4.4. Végrehajtási javaslat kidolgozása, üzleti terv ............................................................... 26 4.4.1. Műszaki megvalósítás ............................................................................................. 26 4.4.2. Részletes működtetési javaslat ................................................................................ 27 4.4.3. Tevékenységek ütemezése ....................................................................................... 39 4.5. Esélyegyenlőség ............................................................................................................ 41 4.6. Környezeti hatás és szempontok ................................................................................... 42 4.7. Kohéziós szempontok .................................................................................................... 42 4.8. Marketingstratégia ......................................................................................................... 43 5. A BERUHÁZÁS BECSÜLT KÖLTSÉGEI – PÉNZÜGYI ELEMZÉS ............................. 46 5.1. A pénzügyi elemzés metodikájának fő kérdései ........................................................... 46 5.2. A projekt beruházási költségeinek becslése .................................................................. 46 A projekt beruházási költségei az alábbiak szerint alakulnak: ............................................. 46 5.3. A projekt működési költségeinek és jövedelmezőségének összefoglalása ................... 48 5.4. A projekt pénzügyi fenntarthatósága ............................................................................. 51

1

6. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS ....................................................................................... 55 7. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYÖK BEMUTATÁSA ..................................... 59 8. KOCKÁZATELEMZÉS ...................................................................................................... 61 9. ADMINISZTRATÍV ÉS ELJÁRÁSI KÖTELEZETTSÉGEK ........................................... 64 10. FENNTARTHATÓSÁG .................................................................................................... 65 MELLÉKLETEK ..................................................................................................................... 66

2

1. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

A fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése a gazdaság és a társadalom működésének kontextusában egy folyamatosan változó világban megköveteli az újabbnál újabb kihívásokhoz való alkalmazkodást. Ezek a változások azonban elképzelhetetlenek az ember újító ötletei, elképzelései nélkül. Korunkban a világ fejlett és fejlődő országaiban a kutatófejlesztő-innovációs (K+F+I) tevékenységek a gazdaság stratégiai ágazatává váltak. Egy ország és egy régió versenyképességének legfontosabb fokmérőjének számít a gazdaság K+F+I ráfordításának mértéke, a lakosság és a vállalkozások innovációs hajlandósága és aktivitása. Dél-Kelet-Európa gazdaságilag szerényebb mutatókkal bíró térsége Európának. Ennek a hátrányos helyzetű térség fejlődésének elősegítése érdekében felvetődik a közös fellépésében rejlő lehetőségek erősítése. A kutatás-fejlesztés egy olyan területét jelentheti a határon átnyúló együttműködéseknek, amely átfogó és komplex megoldásokat tud nyújtani az ágazat mellett akár az egész gazdaság összehangolt fejlesztési irányvonalainak kijelölésére és irányításra, valamint további magas hozzáadott-értékű termékeket és szolgáltatásokat előállító gazdasági szereplők számára teheti vonzóvá a térséget. A kutatás-fejlesztés és innováció a fejlesztéssel érintett térségben számos hiányossággal küzd. A magyar, román

és szerb területeken

a kutatás-fejlesztés-innováció potenciális

„erőforrásának tekinthető” egyetemi hallgatók száma több mint 170 ezer fő. A kutatásfejlesztésben alkalmazottak száma alapján 2011-ben a Dél-Alföldön a magyarországi K+F szektor foglalkoztatottainak 13%-a, míg a Nyugat-romániai régióban Románia hasonló ágazatában foglalkoztatottak 8,8 %-a koncentrálódik. A Vajdaságban átlag 12 kutató-fejlesztő jut 100 ezer lakosra. Az 1 millió lakosra jutó szabadalmi bejelentések számáról rendelkezésre álló adatok alapján a Dél-alföldi régióban 2009-ben 2,3 db volt, míg ugyanebben az évben a Nyugat-romániai régióban csupán 0,26 db szabadalmi bejelentés történt. A magyar régióban 2005-2009 között az 1 millió lakosra jutó szabadalmi bejelentések száma 2008-ban volt a legmagasabb (13,9 db), amely jóval magasabb mint a romániai régió hasonló évi értéke (3,1 db). A térségben a K+F potenciál elsősorban a nagyvárosokban, Temesváron, Szegeden és Újvidéken összpontosul. A Dél-Kelet-Európai Regionális Kutatóközpont célcsoportját a magyar, román és szerb oldalon tevékenykedő K+F+I ágazatban tevékenykedő, vagy a jövőben tevékenykedni kívánó kisvállalkozások, kutatóintézetek valamint spin-off cégek jelentik. Emellett olyan

3

kutatókat, kutatócsoportokat, feltalálókat céloz meg, akik a jövőben egy találmányukat, ötletüket szeretnék piacra vinni. A beruházás projektgazdája az Innoratio Kutatóintézet Nonprofit Kft. A Kutatóintézet az utóbbi években saját kutatásai mellett cégek, önkormányzatok és egyéb szervezetek számára végzett kutatási és tanácsadói tevékenységet. A társaság tevékenysége során a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió, a kulturális értékőrzés és – teremtés, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődés, a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítése és ezekhez kapcsolódó ismeretterjesztés, oktatás célok és a kutatás-fejlesztésinnováció (K+F+I) tudományos hátterének megteremtése érdekében lát el közhasznú tevékenységeket. Vezető partnerként román oldalról a temesvári Szórvány Alapítvány működik közre. A projektpartnerek közös jellemzője, hogy tevékenységeik révén a helyi és határon átnyúló folyamatokkal kapcsolatban is olyan specifikus tudással és szakértelemmel rendelkeznek, amellyel egymásra és a projekt céljaira is szinergikus hatást képesek kifejteni. A beruházás Magyarországon, a Dél-alföldi régió központjában, Szegeden valósulna meg. Ennek oka, hogy Szeged a térség legismertebb és legnagyobb szellemi és tudományos bázissal bíró településének számít. A beruházás helyszínének kiválasztásában kiemelkedő szerepe van az ELI (Extreme Light Infrastructure) programnak is. A szuperlézer központ a tudomány világszinten is kiemelkedő kutatóbázisa lesz, kétségtelenül az egész Kárpátmedence legnagyobb jelentőségű tudományos beruházásának számít. A Prágában, Bukarestben és Szegeden közösen megvalósuló beruházás 500 millió eurós költségének fele, 245 millió Ft jut Szegedre. Első becslések szerint a központ 150-200 új kutatói állást, több száz főnyi kiszolgáló személyzetet foglalkoztat majd és előreláthatóan 700 millió eurónyi jövedelememelkedést generál a régióban. Nagysága és jelentősége miatt közvetlen hatást gyakorolhat egész Dél-Kelet-Európa K+F+I szektorára, ami Szeged regionális szerepét is erősíti, egyben Szeged jelentőségét is növeli az egész térség – beleértve Szerbia és Románia – ágazati és gazdasági szereplőinek körében. Az ELI révén Szegeden fellendülő tudományos-kapacitás bővülés miatt felértékelődik a K+F+I ágazat szerepe. Ehhez elengedhetetlen az infrastrukturális feltételek javítása, melyhez a kutatóközpont megépülése közvetlenül hozzájárul. A kutatóközpont révén a K+F+I-ben tevékenykedő vállalkozások részére olyan infrastruktúra létesül, amely kifejezetten az ő igényeik kielégítésére jön létre. A létesítményben megjelenő szolgáltatások révén az ágazat üzleti szereplői számára olyan környezet teremtődik, amely tevékenységüket operatív és adminisztratív módon is támogatja. A központ szervezeti és építészeti struktúrájában kifejezetten olyan elvek mellett jön létre, hogy a K+F+I különböző területeiről megjelenő 4

szereplők révén egymást kiegészítő, egymásra szinergikus hatást kifejtő vállalkozói közösség létesüljön a központban, erősítve egymás tevékenységét. K+F+I ágazati szereplőinek számára az egész térségben nem áll rendelkezésre olyan infrastruktúra, amely olyan körülményeket biztosítana a térségben jelen lévő tudásintenzív vállalkozások számára, ami elősegíti teljesítményük erősítése mellett a többi szereplővel történő üzleti kapcsolatok erősítését, interregionális kontextusban is.

A központ egy kb. 400 m2 alapterületű háromszintes épületben jön létre. Az épületben a kutatási tevékenységeket segítő ún. teszthelyiségek, valamint irodák és munkaállomások beépítésére alkalmas, a betelepülő ügyfelek igényei alapján alakítható terek mellett egy konferenciaterem is létesül. Fontos feltétel, hogy az épület munkavégzésre alkalmas terei (irodák, munkaállomások) alakíthatóak, flexibilisek legyenek az esetlegesen változó igények szerint, valamint egyszerre teremtsenek az ott dolgozók számára nyitott, világos tereket a munkavégzésre. A központ kialakításának fontos szempontja továbbá, hogy az emberek közötti érintkezést, kapcsolatépítést, kooperációt is elősegítse építészeti megoldásai révén, amely igényeket kiszolgáló közösségi terek (kávézó, teraszok, loggia) is rendelkezésre állnak majd az ott dolgozók és a látogatók számára. Az épületben különböző szinteknek struktúrájukban és funkciójukban is eltérnek egymástól. Az épület egyediségét jelenti a rekreációs tér és a fitness terem, amelyben kikapcsolódásra, regenerációra, valamint a közösségi érintkezésre lesz lehetősége a központban dolgozóknak. A térnek nagy szerepe van abban, hogy az ott dolgozók közötti kapcsolatokat erősítse, összehozza az embereket, leépítése az emberek közötti korlátokat. Ennek érdekében olyan eszközök segítik a kikapcsolódást, amelyek több embert is képesek lekötni, akár versenyszinten is megmérettethetik magukat pihenésként a munkák közötti szünetekben, munkaidőben vagy munka után. A

szolgáltatások

három

szintre

bonthatóak:

alap-,

kiegészítő-

és

emelt

szintű

szolgáltatásokra. Az alapszolgáltatásnak számító teszthelyiség illetve irodabérlettel a bérlők jogosulttá válnak a rekreációs tér, a kávézó, a konferenciaterem, az oktatóterem és a kiegészítő szolgáltatások használatára. Az alapszolgáltatások közé tartozó IT szolgáltatások révén a központ az ott tevékenykedők számára az irodai telefonvonalakhoz szükséges készülékeket, valamint a saját szervergépen lévő tárhelyet is biztosítja. A kiegészítő szolgáltatások keretében az iroda feladataihoz szükséges eszközök is rendelkezésükre állnak, így fénymásolási, nyomtatási, laminálási, iratfűzési feladataikat is elvégezhetik a központban.

5

Tevékenységük, kutatásaik segítéséhez számos eszköz kölcsönzése is lehetővé válik számukra a digitális fényképezőgéptől kezdve a videokamerán át az interaktív tábláig. Az emelt szintű szolgáltatások folyamatos, személyre szabott tájékoztatást kapnak a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségekről, forrásokról, emellett a projektek menedzselését, lebonyolítását, pályázatok írását is elvégeztethetik a központban. Szabadalmi, iparjogvédelmi ügyeik intézéséhez kérhetnek jogi és egyéb tanácsadást, segítséget, valamint ilyen ügyeiket is intézhetik központban. A cégek, szervezetek könyvelési feladataikra saját könyvelő áll rendelkezésre a központban, emellett személyre szabott pénzügyi, kockázati tőke tanácsadást kaphatnak. A projekt keretében vállalt fejlesztés bruttó 680 662 625 Ft tervezett összköltség mellett valósítható meg. A projektre forrást a projektgazda és a projektpartner elsősorban pályázati forrásból kíván szerezni. A 12 hónapos megvalósítási időszaka alatt a költségek a gondosan megtervezett üzemezés szerint merülnek fel. A projekt sikeres megvalósulásával közvetlenül kb. 12-15 fő számára teremt munkahelyet, a központba betelepülő cégek által teremtett munkahelyek számával azonban ennél jóval több is lehet. A kutatóközpont non-profit alapon működik, tevékenysége során tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat. Ennek megfelelően működése költségalapú árképzésen alapul, vagyis arra irányul, hogy a működés minden költségét fedezze. Az irodák, laborok, helyiségek (konferencia/oktatóterem) és a kávézó bérletéből, valamint az emelt szintű szolgáltatásokból, származik viszont jövedelme, ezért a fejlesztés jövedelemtermelő, azonban az esetleges nyereséget nem osztja fel a tulajdonosok között, hanem társadalmi, közcélú feladatok ellátására (pl. tudományos tevékenység népszerűsítése, előadások, rendezvények megtartása stb.) fordítja. A Dél-Kelet-Európai Regionális Kutatóközpont olyan kutató-fejlesztő-innovációs centruma kíván lenni a magyar-román-szerb térségnek, ahol rendelkezésre állnak a betelepülő cégek számára azok az alapvető infrastrukturális és inkubációs feltételek, amelyek tevékenységük fejlesztését és termékeik, szolgáltatásaik piacra jutását, versenyképességük fokozását támogatják.

6

2. AZ ALKALMAZOTT MÓDSZERTAN BEMUTATÁSA A tanulmány célja, hogy a HURO/1001/289/2.2.3. számú CROSSRESEARCH projekt keretében vállaltaknak megfelelően egy olyan interregionális kutatóközpont megvalósítását vázolja fel, amely hatékonyan járulhat hozzá a térség jövőjének tudatos tervezéséhez, az itt tevékenykedő kutatók, tudásintenzív vállalkozások kooperációjának erősítésével. Jelen tanulmányban felvázolt megoldások és koncepciók révén a projektgazda a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Programban lefektetett célok megvalósításában kíván tevékeny részt vállalni. A tanulmány tekintettel van a programban megfogalmazott célokra, így azok eléréséhez szükséges erőforrásokat és az ott bemutatott inputokat is figyelembe veszi. A tanulmány kidolgozása során a projektgazda és partnereinek kutatásaira támaszkodtunk. A partnerekkel folyamatos egyeztetést tartottunk, a projektbe bevont kutatókkal és szakemberekkel

műhelytalálkozókat

tartottunk,

melyekbe

egyetemi

hallgatók

is

bekapcsolódtak. Az itt megfogalmazódott ötletek és elképzelések fényében dolgoztuk ki a tanulmányt, az elkészítés során az érintettekkel folyamatos konzultációt tartottunk.

3. PROJEKTGAZDA BEMUTATÁSA A projektgazda INNORATIO KUTATÓINTÉZET Gazdaság- és Társadalomtudományi Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságot 2009. december 21-én hozta létre az Innoratio Kutatóműhely Csongrád Megyei Gazdaság- és Társadalomfejlesztő Közhasznú Egyesület taggyűlése 100%-os tulajdoni hányadban, gazdasági tevékenységek ellátása céljából. A társaság tevékenysége során a gazdasági fejlődés, a társadalmi kohézió, a kulturális értékőrzés és – teremtés, valamint a kiegyensúlyozott területi fejlődés, a környezeti fenntarthatóság és esélyegyenlőség érvényesítése és ezekhez kapcsolódó ismeretterjesztés, oktatás célok és a kutatás-fejlesztés-innováció (K+F+I) tudományos hátterének megteremtése érdekében lát el közhasznú tevékenységeket.

7

A kutatóintézet főbb kutatási tevékenységei a következők: •

Kérdőíves felmérések;

•

Telefonos lekérdezések;

•

Interjúk készítése;

•

Piac- és közvélemény-kutatások;

•

Forgalomszámlálás;

•

Statisztikai elemzések;

•

Helyzetelemzések;

•

Nyelvtanulással összefüggő kutatások;

•

Tanulmányok előkészítése.

A Kutatóintézet az utóbbi években saját kutatásai mellett cégek, önkormányzatok és egyéb szervezetek számára végzett kutatási és tanácsadói tevékenységet, melyeket az 1. táblázat mutat be.

8

1. táblázat: A projektgazda korábbi tevékenységei Közvélemény kutatás a 2010-es önkormányzati

Kutatás a Tevékenység

TÁMOP-5.4.409/2-A

választásokat Tanácsadás

megelőzően Szegeden, illetve

pályázatához

„álomfizetés” mértéke a szegedi lakosok szerint

Kistelek Környéki Megbízó

Települések Többcélú Társulása

Megvalósítás

2010.

időpontja

szeptember -

Moduláris felnőttképzési program lebonyolítása Makón és Mórahalmon kis- és középvállalkozások részére pénzügyi, vállalkozási, jogi és

Piackutatás

kutatási terv készítése

Esélyegyenlőségi

Esélyegyenlőségi

inkubátorház

és kutatás

program

Program

kialakításához,

lebonyolítása sajátos

elkészítése

felülvizsgálata

szolgáltatásainak

nevelési igényű

fejlesztéséhez

tanulók tárgykörében

Móra-Group Kft.

EX-ANTE 2002 Kft.

2010. augusztus

2010. május -

pályázati ismeretek, valamint innovációmenedzsment tárgyban

Déli Napfény Nonprofit Kft. Leader ACS

Saját kutatás

Saját projekt

2010. szeptember

2010. május – október

Makó Város

Mórahalom Város

Önkormányzata

Önkormányzata

2010. július –

2010. augusztus –

augusztus

szeptember

munkaszervezete

2010. október -

A tulajdonos Innoratio Kutatóműhely Egyesület jelentősebb kutatásai:

Tevékenység

Turisztikai

Elégedettségmérés

Betegadatok

Desztináció

készítése „A

összegyűjtése

menedzsment,

gyermekek és

háziorvosok

falusi vendéglátó fiatalok integrációs bevonásával, képzés, oktatás

programja” című

rendszerbe történő

megtartása

projekthez

importálása,

Esélyegyenlőségi

Hatástanulmány

témakörben tájékoztató készítése az Ész-

Bűnmegelőzési és

kiadvány készítése,

Bontogató című

közbiztonsági

valamint előadás

projekthez

program

megtartása

kapcsolódóan

9

Európai Unióhoz

„Közös online

való csatlakozás

televíziós- és rádiós

határon átnyúló

hírszolgálat

kapcsolatokra, az

kialakítása a határon

agráriumra és a

átnyúló hírközlés

kereskedelemre

erősítése érdekében”

kapcsolódóan

adattisztítás

gyakorolt hatásainak című (Akroním: TIRvizsgálata, közös

HÍR) projekt

román-magyar

keretében Ismertség-

kutatás

és preferencia vizsgálat elkészítése Móranet Mórahalmi Informatikai

Homokháti

Megbízó

OKSZI Kft.

Sándorfalva Város EX-ANTE 2002 Önkormányzata

Kft.

Szolgáltató Nonprofit

Önkormányzatok Kistérségi Területfejlesztési

Makói Belvárosi Óvoda

közhasznú Kft. Makói Kistérség

Saját kutatás

HURO Határon Átnyúló

Egyesület

Együttműködési Program 2007-2013 keretében

Megvalósítás időpontja

2010. szeptember -

2011. február

2011. április

2011. május

2011. június

december

10

2008. november –

2009. szeptember –

2009. április

2010. szeptember

2011. január-július

Az Dél-Kelet Európai Regionális Kutatóközpont kialakításában és működtetésében a kutatóintézet mellett számos együttműködő partner is részt vesz. Vezető partnerként a Szórvány Alapítvány működik közre. Az Alapítványt 1993-ban hozták létre Temesváron egyetemi oktatók, középiskolai tanárok, kutatók, újságírók abból a célból, hogy erkölcsi, szakmai és társadalmi téren szolgálja az együtt élő különböző nemzeti közösségek kölcsönös megismerését, a közös hagyományoknak az európai regionalizációs folyamatok szerinti megjelenítését, az európai folyamatokhoz való kapcsolódását; a regionális, határokon átnyúló helyi kapcsolatok építését és a térségi kapcsolatok átalakítását a régió hagyományaira építve és az egységesülő Európa jegyében. Az alapítvány keretében különböző szervezeti egységek működnek: •

Programiroda: programok előkészítése és levezénylése, pályázatok előkészítése, pályázati tanácsadás;

•

Képzési Központ: feladata a helyi közösségeknek segítséget nyújtani a demokratizáció folyamataiba való bekapcsolódáshoz, globalizálódó világunk jelenségeinek helyes értelmezéséhez;

•

Etnoregionális Kutatóközpont: Alapítvány által vállalt célokat szolgáló kutatások előkészítése és levezénylése;

•

Vitaklub: közélet fontos kérdései és folyamatai iránt érdeklődő helyi közösség számára találkozók szervezése, a vitakultúra erősítése;

•

Diaszpóra Média Központ: könyvek, folyóirat, dokumentumok kiadása, helyi adások indítása és működtetése.

A projektpartnerek közös jellemzője, hogy tevékenységeik révén a helyi és határon átnyúló folyamatokkal kapcsolatban is olyan specifikus tudással és szakértelemmel rendelkeznek, amellyel egymásra és a projekt céljaira is szinergikus hatást képesek kifejteni. A partnerek heterogenitását jelzi, hogy közöttük határon túli szervezetek, különböző tudományágakban tevékenykedő egyetemi karok és tanszékek, valamint tudásintenzív vállalkozások egyaránt megjelennek. Tevékenységeikkel a tudomány lehető legszélesebb spektrumát lefedik, a társadalomtudományokon át a természet-, orvos- és műszaki tudományokig, azok speciális ágazataival együtt. A partnerek további közös vonása, hogy tudományos, kutatási tevékenységeik révén kiterjedt nemzetközi kapcsolatrendszerrel bírnak, ami a kutatóintézet jövőbeni fejlődését jótékonyan befolyásolhatja. A táblázatban említett egyetemi tanszékek spin-off cégeik által is kapcsolódnak a projekthez. 11

2. táblázat: Partnerek Együttműködő partner

Tevékenység

Szegedi Tudományegyetem

Kőzettani, hidrogeológiai, vízkőzet kölcsönhatásokkal

TTIK Ásványtani,

kapcsolatos tudományos kutatások, labormunkák.

Geokémiai és Kőzettani Tanszék Szegedi Tudományegyetem

Geológiai, valamint szénhidrogén feltárással kapcsolatos

TTIK Földtani és

kutatások és egyéb földtani folyamatok vizsgálatával

Őslénytani Tanszék

kapcsolatos kutatások.

Szegedi Tudományegyetem

Elektrokémiai, reakció kinetikai, nemlineáris dinamikai és

TTIK Fizikai Kémiai

kinetikai kutatások, nanokémiai stb. kutatások

Tanszék Szegedi Tudományegyetem

Kutatások: lézeres technikák intelligens szenzorok

TTIK Optikai és

gyártására, CT készülékek képminőségének javítása,

Kvantumelektronikai

spektroszkópiai, ipari és orvosi technikák optikai technikák

Tanszék

fejlesztése.

Szegedi Tudományegyetem

Társadalomtudományi kutatások és képzések, régióra

BTK Szociológiai Tanszék

specializált piackutatások, kérdőívezés, adatbázis-kezelés, empirikus felmérések

Szegedi Tudományegyetem

Alkalmazott geomorfológiai és talajtani kutatások,

TTIK Természetföldrajzi és

folyóvizek felszínformálásának, karsztos, eolikus, lejtőn

Geoinformatikai Tanszék

zajló és más természeti jelenségek hatásainak vizsgálata, környezeti és tájföldrajzi kutatások, képzések

Szegedi Tudományegyetem

Gazdaságtudományi, pénzügyi, menedzsment, marketing és

Gazdaságtudományi Kar

gazdaságpolitikai kutatások, képzések

Szegedi Tudományegyetem

Mezőgazdasági, növénybiológiai, táplálkozástudományi,

Mezőgazdaságtudományi

agrárgazdálkodási kutatások

Kar Geotermikus Koordinációs

Hazai geotermikus energia hasznosítási lehetőségeinek

és Innovációs Alapítvány

vizsgálata és támogatása

EX-ANTE Kutató,

Projekttervezés, projektmenedzsment, üzleti- és pénzügyi 12

Fejlesztő, Tanácsadó és

tervezés, inkubációs tanácsadás KKV-k számára,

Oktatási Kft.

klaszterfejlesztés, rendezvényszervezés, oktatás, felnőttképzés

Integratio Alapítvány

Európai Uniós kutatások, tehetséggondozás, oktatás, képzés

(Temesvár, Románia) Temesvári Nyugati Egyetem Társadalomtudományi kutatások, régióra specializált Szociológiai Tanszék

piackutatások, kérdőívezés, adatbázis-kezelés, empirikus

(Temesvár, Románia)

felmérése

Temesvári Interkulturális

Tudományos kutatások, valamint társadalmi tevékenység

Intézet (Temesvár,

(rendezvények, előadások) a multikulturalizmus témájában.

Románia) Identitás Kisebbségkutató

Tudományos kutatások nemzeti kisebbségek körében:

Műhely (Zenta, Szerbia)

közvélemény kutatások, interjúk, statisztikai adatok begyűjtése és elemzése, népszámlálási adatok elemzése.

13

4. A PROJEKT BEMUTATÁSA

4.1. A projekt hátterének, helyszínének bemutatása

A Dél-Kelet Európai Regionális Kutatóközpont hatásköre közvetlenül a magyar-román határ menti térség négy megyéjére terjed ki: magyar oldalon Csongrád és Békés, román oldalon Arad és Temes megyékre. A földrajzi helyzet és a közigazgatási sajátosságok miatt viszont a projektnek tágabb területre van közvetett hatása: a magyar oldalon a Dél-alföldi régióhoz tartozó Bács-Kiskun megyét, román oldalon a Nyugat-romániai régióhoz tartozó Krassó-Szörény és Hunyad megyéket is érinti, valamint országhatárok tekintetében Szerbiára, azon belül is a Vajdaság Autonóm Tartomány hét körzetére is közvetve kiterjed. A projekt közvetlen megvalósulási helyszínének számító négy megye földrajzilag a Kárpátmedence Dél-keleti részén helyezkedik el. Nagyrészt síksági területen fekszenek, a két román megye keleti részére viszont a Nyugati-Kárpátok lábai is benyúlnak. Településszerkezetileg vizsgálva a térségeket a román oldalon 174, addig a magyar oldalon 135 települést találunk. A román oldalon 20 db, míg magyar oldalon 31 db település tekinthető városnak. A négy megye közös államhatárának hossza 448 km, melyből 415 km szárazföldi, 33 km folyami határnak számít. A négy megye együttes területe 26 339 km2, ennek 62 %-a Románia, 38 %-a Magyarország területén található. A magyar megyék 10,6 %-át, míg a romániaiak 6,9 %-át teszik ki országuk területének. A terület összlakossága 2010-ben 1,85 millió fő volt, ebből 790 ezer a magyar (Magyarország összlakosságának 8 %-a), 1,06 millió a román megyékben élt (Románia összlakosságának 5,6 %-a). A népsűrűség mindegyik megyében jóval alacsonyabb az EU átlagánál (115 fő/km2), az csak Csongrád megyében (99,5 fő/km2) közelíti meg az uniós átlagot, ami a térség vidékies jellegét tükrözi (1. melléklet 1. táblázat). A megyék 1,85 millió fős népességen belül a magyarok (890 ezer fő) és románok (945 ezer fő) közel hasonló aránnyal jelennek meg, viszont román oldalon sokkal magasabb a magyar nemzetiségűek aránya a magyar oldalon élő román nemzetiségűeknél. Más nemzetiségek is megjelennek mindkét országrészen (pl. németek, szlovákok, szerbek), számuk azonban elenyésző. Köztük a cigányság számít a legjelentősebb etnikai kisebbségnek, a román és magyar megyékben is a lakosság közel 3 %-át teszik ki1. A népességszám csökkenése

1

Források: KSH, Román Statisztikai Hivatal (INSSE)

14

mindkét oldalon általános jelenségnek számít (1. melléklet 1. ábra). Ez egyrészt a természetes fogyás, másrészt – az elsősorban gazdasági okokból történő - elvándorlás következményének tekinthető. A migrációnak azonban határon átnyúló formája is megfigyelhető a térségek közt, amelynek céljai általában a következők: Romániában élő magyar nemzetiségű fiatalok tanulmányi célból Magyarországra történő vándorlása Romániából idénymunkások vándorlása mezőgazdasági főszezonban Magyarországra Bevásárlóturizmus Csongrád megye mezőgazdasági szempontból egyik legjelentősebb magyar megye, az ország éléstárának nevezik Ezen kívül a itt található az ország kőolaj- és földgázkészletének fele. Földrajzi helyzetéből adódóan Csongrád megyén keresztül jelentős nemzetközi átmenő forgalom bonyolódik le a megfelelően kiépített közút- és vasúthálózat segítségével. Békés megye alapvetően mezőgazdasági jellegű, az ipar csupán néhány városban játszik meghatározó szerepet. A megye legjelentősebb ásványkincse a földgáz, az ország földgázkészletének 20%-a itt található. Békés megyének kiemelten kedvező a fekvése a geotermikus energia, termálvízkincs szempontjából. Ezen energiaforrást energetikai alkalmazások körében, valamint a kiemelkedő fürdőkultúra, egészségturizmus, egészségipar területén hasznosítják. Arad megye gazdaságának harmadik legfontosabb szektorát képviselő mezőgazdaságát több mint hatvan százalékban állattenyésztés jellemzi. Ehhez viszonylag fejlett élelmiszeripar is kapcsolódik. Fontosabb iparágai a gépgyártás és fémfeldolgozás, a textil- és a vegyipar. Temes megye mezőgazdasága is kiemelkedő, a növénytermesztés mellett fejlett állattenyésztés jellemzi. Ezen kívül a megye ipara is dinamikusan fejlődik, a tradicionális élelmiszeripari ágazatok zömében a helyben termelt alapanyagot dolgozzák fel. Mivel a kutatóközpont hatása közvetve túlnyúlik az említett négy megyén, ezért a gazdaság bemutatásakor a nagyobb területi egységnek számító Dél-alföldi és a Nyugat-romániai régió, valamint a Vajdaság gazdaságát is szükséges vizsgálat alá venni. 2011-ben a Dél-alföldi régió foglalkoztatottsági rátája 61 %, amely 1 %-kal alacsonyabb a magyarországi

átlagos

értékhez

(62,6%)

képest,

míg

a

Nyugat-romániai

régió

foglalkoztatottsági rátája 62 % volt, 1,3 %-kal alacsonyabb a román foglalkoztatottsági rátánál (63,34 %) (Eurostat). A foglalkoztatottsági mutató az érintett területek közül a Vajdaságban volt a legalacsonyabb, 43,9 % (P3C2). A magyar és román régiók a vásárlóerőn mért egy főre jutó GDP mutatóiról rendelkezésre álló adatok alapján a 2000 és 2009 közötti időszakot 2

15

P3C: Szerb Statisztikai Hivatal

vizsgálva 2000-2008 között növekedést tapasztalhatunk, amit 2009-ben – a gazdasági válság következében – némi visszaesés követett (1. melléklet 2. ábra). A Dél-alföldi régió esetében 2000-ről 2008-ra 38%-kal nőtt a vizsgált mutató, míg a Nyugat-romániai régió esetében ez a fejlődés szembetűnőbb volt, hiszen közel két és félszeresére emelkedett az egy főre jutó GDP a vizsgált időszakban. 2006-ra a román régió megelőzte a Dél-alföldi régiót, amely előnyt azóta is tartja. Az Európai Unió 27 tagállamának átlagához képest mindkét régió igen gyengén teljesített: 2009-ben a vásárlóerőn mért egy főre jutó uniós GDP az EU27 átlagos szintjének 43 %-át érte el a Dél-Alföldi, míg 52 %-át a Nyugat-romániai régió esetében (Eurostat). A Vajdaságról 2009-2010 között rendelkezésre álló adatok alapján a terület egy főre jutó GDP-je 2009-2010 között éves szinten 8 %-kal emelkedett, azonban kb. 3750 eurós3 értékével jócskán elmarad nem csupán az EU27, hanem a magyar és román régiók mutatóitól is (P3C). A térség versenyképességéről hiteles képet és előrejelzést ad az oktatás és a kutatásfejlesztés helyzete és tendenciáinak alakulása. A magyar, román és szerb területeken az egyetemi hallgatók száma több mint 170 ezer fő4. A térség legjelentősebb egyetemei a temesvári állami egyetemek (a Nyugati Egyetem, a Műszaki Egyetem, a V. Babes Orvosi és Gyógyszerészeti Egyetem, a Bánát Mezőgazdasági és Állatgyógyászati Egyetem), a Szegedi Tudományegyetem és az Újvidéki Egyetem. A magánegyetemek közül meg kell említeni az aradi V. Goldis Nyugati Egyetemet. Felsőfokú tanulmányokat lehet folytatni továbbá Romániában Resicán, Petrozsényben, Vajdahunyadon, Lugoson, a

Vajdaságban Szabadkán és Zomborban, Magyarországon Kecskeméten,

Békéscsabán, Szarvason, Hódmezővásárhelyen, Orosházán, Szentesen és Gyulán. A kutatás-fejlesztésben alkalmazottak száma alapján a Dél-Alföldön a magyarországi K+F szektor foglalkoztatottainak 13%-a (amivel Budapest és az Észak-Alföld után a harmadik helyen áll), míg a Nyugat-romániai régióban Románia hasonló ágazatában foglalkoztatottak 8,8 %-a koncentrálódik, ami a legalacsonyabb szám Románián belül (Eurostat, 2011). A K+F foglalkoztatottság tekintetében a leggyengébb eredményt a Vajdaságban találhatjuk, ahol kb. 12 kutató-fejlesztő jut 100 ezer lakosra (P3C). A K+F potenciál elsősorban a nagyvárosokban, Temesváron, Szegeden és Újvidéken összpontosul.

3

A Szerb Statisztikai Hivatal (P3C) 2009-ben regisztrált 353 000 dináros értéke a 2009-ben érvénye 93,7 dinár/euro árfolyamon számolva 4 Az Eurostat és Újvidéki Egyetem (http://www.uns.ac.rs) adatai alapján

16

A kutatás-fejlesztés ráfordításainak éves GDP-hez viszonyított arányában bár 2009-ig növekvő tendencia mutatkozik a román és magyar oldalon egyaránt, az EU27 arányához képest így is jelentős elmaradás tapasztalható (1. melléklet 2. táblázat). 2009-ben a DélAlföldön a GDP 1,01 %-a, míg a Nyugat-Romániában a 0,38 %-a jutott kutatás-fejlesztésre, ami jócskán elmarad az EU27-ek 2 %-os arányától (Eurostat). Ebből az üzleti szektor ráfordításai a Dél-Alföldön 0,44 %, míg a Nyugat-Romániában mindössze 0,05 %-ot tesznek ki. A mutatók tekintetében a Vajdaságról nem állnak rendelkezésre adatok. Érdekesnek tekinthető viszont Szerbiáról rendelkezésre álló adat: a Világbank szerint a K+F kiadások Szerbiában 2008-ról 2009-re a GDP 0,38 %-ról több mint kétszeresére, 0,89 %-ra nőttek. Az 1 millió lakosra jutó szabadalmi bejelentések számáról rendelkezésre álló adatok alapján a Dél-alföldi régióban 2009-ben 2,3 db volt, míg ugyanebben az évben a Nyugatromániai régióban csupán 0,26 db. A magyar régióban 2005-2009 között az 1 millió lakosra jutó szabadalmi bejelentések száma 2008-ban volt a legmagasabb (13,9 db), amely jóval magasabb mint a romániai régió hasonló évi értéke (3,1 db), ami a 2005-2009 közötti időszakban a legmagasabb volt (1. melléklet 3. táblázat). A Vajdaság Autonóm Tartományról nem állnak rendelkezésre szabadalmi bejelentésekkel kapcsolatos adatok. A beruházás Magyarországon, Csongrád megye és a Dél-alföldi régió központjában Szegeden valósulna meg. Ennek oka, hogy Szeged a térség legismertebb és legnagyobb szellemi és tudományos bázissal bíró településének számít. Köszönhető ez a 2010 óta kutatóegyetemi címmel bíró Szegedi Tudományegyetemnek (SZTE), melynek több mint 30 ezer hallgatója van, akik 12 karon, több mint 250 különböző képzésben vehetnek részt. Az intézményben 2150 oktató tevékenykedik, akik közül 643 PhD fokozattal rendelkezik, 114 akadémiai doktor, 19 akadémikus található. A térségi intézményeket is figyelembe véve az egyetlen olyan intézménynek számít, amelyet nemzetközi felsőoktatási rangsorokban számításba vesznek, Kárpát-medencei összehasonlítást nézve igen előkelő helyeken. A leginkább elfogadott felsőoktatási rangsornak tekinthető brit QS World University Rankings 2012/2013 világrangsorában a világ 501-550 legjobb egyeteme közé sorolta a SZTE-t, mellyel megelőzte a budapesti Eötvös Lóránd Tudományegyetemet, valamint a Corvinus Egyetemet. Különösen bíztató, hogy a tavalyi évhez képest ez a helyezés 55 helyes javulást jelent. A Szegedi Tudományegyetem kutatásifejlesztési és innovációs tevékenységét 19 doktori iskolája mellett 20 kutatócsoport (ebből 12 akadémiai finanszírozású) is fémjelzi. Az egyetem kutatási tevékenységéből az utóbbi öt

17

évben több mint 3,5 milliárd forintnyi bevétel realizálódott. Portfóliójában több mint 40, üzletileg is hasznosított, bejegyzett szabadalom szerepel.

Az egyetem K+F+I tevékenységeinek elsődleges célja, hogy az intézmény és a Dél-alföldi régió, valamint tágabb térségének nemzetközi versenyképességét fokozza. Ennek érdekében az intézmény számos inter- és multidiszciplinális kutatócsoportot, műhelyet és központot működtet. Az intézmény falain belül számos spin-off cég működik, emellett a vállalatok K+F+I tevékenységének fokozására támogatást kíván nyújtani a cégek hazai és nemzetközi kapcsolatainak, így határon átnyúló kapcsolatainak erősítésére is. Az egyetem ehhez kapcsolódó szolgáltatásai (pl. technológia transzfer, szellemi tulajdon védelme stb.) és nemzetközi, határon átnyúló kapcsolatrendszerei jótékony hatást gyakorolhatnak jelen fejlesztésre, kölcsönösen erősíthetik egymás hatását. A beruházás helyszínének kiválasztásában kiemelkedő szerepe van az ELI (Extreme Light Infrastructure) programnak is. A szuperlézer központ a tudomány világszinten is kiemelkedő kutatóbázisa lesz, kétségtelenül az egész Kárpát-medence legnagyobb jelentőségű tudományos beruházásának számít. A Prágában, Bukarestben és Szegeden közösen megvalósuló beruházás 500 millió eurós költségének fele, 245 millió Ft jut Szegedre. Első becslések szerint a központ 150-200 új kutatói állást, több száz főnyi kiszolgáló személyzetet foglalkoztat majd és előreláthatóan 700 millió eurónyi jövedelememelkedést generál a régióban. Nagysága és jelentősége miatt közvetlen hatást gyakorolhat egész Dél-Kelet-Európa K+F+I szektorára, ami Szeged regionális szerepét is erősíti, egyben Szeged jelentőségét is növeli az egész térség – beleértve Szerbia és Románia – ágazati és gazdasági szereplőinek körében.

4.2. Szükségletek felmérése és lehetséges alternatívák

Az előbbi fejezetrészben bemutatott mutatók alapján látható, hogy kutatás-fejlesztés és innováció a fejlesztéssel érintett térségben számos hiányossággal küzd. Ezek a hiányosságok a következők: • A térség innovációs teljesítménye alacsony • A vállalkozások részaránya az innovációs teljesítményből elégtelen • A K+F+I szereplők közti kohéziós viszony elégtelensége 18

A kutatóközpont felépítésével a következőképp orvosolhatóak a hiányosságok: • Az ELI révén Szegeden fellendülő tudományos-kapacitás bővülés miatt felértékelődik a K+F+I ágazat szerepe. A tudomány globális céljait is szolgáló létesítménynek köszönhetően olyan kapcsolati háló létesül, amely vonzóvá teszi az ágazatba való befektetést és az ilyen tevékenységű cégek térségben való megjelenését. Ez hozzájárulhat az innovációs teljesítmény fokozódásához, azonban a jelenlegi és jövőbeni szereplők akkor tudnak ebből a fejlődésből maguknak is kiszakítani egy szeletet, ha megfelelő feltételek állnak rendelkezésükre tevékenységük végzéséhez. Ehhez elengedhetetlen az infrastrukturális feltételek javítása, melyhez a kutatóközpont megépülése közvetlenül hozzájárul. • A kutatóközpont révén a K+F+I-ben tevékenykedő vállalkozások részére olyan infrastruktúra létesül, amely kifejezetten az ő igényeik kielégítésére jön létre. A létesítményben megjelenő szolgáltatások révén az ágazat üzleti szereplői számára olyan környezet teremtődik, amely tevékenységüket operatív és adminisztratív módon is támogatja, közvetve pedig hozzájárulhat teljesítményük emelkedéséhez. A központ szervezeti és építészeti struktúrájában kifejezetten olyan elvek mellett jön létre, hogy a K+F+I különböző területeiről megjelenő szereplők révén egymást kiegészítő, egymásra szinergikus hatást kifejtő vállalkozói közösség létesüljön a központban, erősítve egymás tevékenységét. • A létesítmény kialakításának fókuszában olyan megoldások állnak, amelyek a közösségi érintkezést a lehető legjobban elősegítik az egész épületben. A közösségi terek és helyiségek, az ott elhelyezett bútorokkal és eszközökkel, valamint az irodák kialakítása is azt az elvet követi, hogy az emberek között a lehető legtöbb érintkezés történhessen meg. Ez közvetlenül is elősegíti a központban megjelenők közötti kommunikáció folyamatosságát, így az ott tevékenykedők közötti kohézió erősítését, együttműködéseik szorosabbá tételét.

4.2.1. Fejlesztési igény bemutatása (kereslet-kínálat elemzés)

A fejlesztéssel érintett régióban számos kutatóközpont, innovációs központ, illetve inkubátorház működik. A kutató, valamint az innovációs központok döntő többségét a felsőoktatási intézmények hozták létre a meglévő intézményi infrastruktúrát használva. Közös jellemzőjük, hogy egy-egy tudományterületet fednek le, vagy ágazatot szolgálnak ki 19

tevékenységükkel, illetve az is, hogy felsőoktatási intézmények karain belül működnek, többnyire adminisztratív együttműködésben. Különbség köztük, hogy a szervezetekbe versenyszféra bevonása a magyar oldalon nagyságrendekkel fejlettebb szinten történik meg, mint a szerb és román oldalon. Az országok különböző felsőoktatás és az intézményi struktúrája miatt a kutatással foglalkozó központok más-más rangot és presztízst jelenthetnek. A felsorolt tényezők, valamint speciálisan kutatásra fókuszált, önálló infrastrukturális feltételek hiánya miatt a nevében kutatóközpontnak számító szervezeteket nem tekintjük potenciális versenytársnak. Ezért a versenytársak vizsgálatát az infrastruktúra szempontjából közelítettük

meg.

Ennek

következtében

az

inkubátorházakat

tekintjük

potenciális

versenytársnak. A versenytársak ilyen mértékű szűkítésével járó vizsgálatát érdemes tovább, a beruházás helyszínéül szolgáló Szegedre leszűkíteni, hiszen a településen rendelkezésre álló infrastrukturális feltételek lehetnek potenciális versenytársai a kutatóközpontnak.

20

Szegedi Inkubátorházak Nyújtott szolgáltatások

Erősségek

Gyengeségek

Ár-érték arány

A tervezett fejlesztés pozicionálása a versenytárssal szemben

Tárgyaló- és irodabérlés,

A tervezett fejlesztés magában

székhelyszolgáltatás, porta-

foglalja az inkubátorházak

és postaszolgálat, informatikai szolgáltatások (szerver, internet, fax, Szegedi Vállalkozói

nyomtatás,

Inkubátorház

rendszerfelügyelet), jogi- és ügyviteli tanácsadás, arculattervezés, marketing tanácsadás, tanfolyamok-,

Bérelhető

Környezet

helyiségek nagy

„szürkesége”

száma

Kooperációt

Kedvező

erősítő

terembérleti árak

elemek

Széleskörű

hiánya

szolgáltatások

szolgáltatásait, viszont a környezet egyedisége és a kreativitást motiváló, inspiratív, világos terek Kedvező

révén több lehetőséget biztosít a kapcsolatépítésre. A fejlesztés széleskörű szolgáltatásai révén a betelepülő szervezetek, vállalkozások adminisztratív és

képzések szervezése,

fejlesztési szolgáltatásokkal

Terembérlet

mindennaposan találkozhatnak

21

Környezet „szürkesége”

A tervezett fejlesztés széleskörű

Kooperációt

Biopolisz Könyvelőiroda, Helyiségek

fejlesztési terület

Haász Szegedi

külön fogyasztásmérője,

közelsége

Inkubátorház

Fax- és fénymásolás,

Közös költség

internet, előadóterem

helyett saját

Bérelhető helyiségek korlátozott száma

22

kutatóközpontban

elemek hiánya

almérők

szolgáltatásokat kínál a

erősítő

Átlagos

tevékenykedőknek, segíti fejlesztéseiket, adminisztratív teendőiket. Az épület és környezetének egyedisége révén a kooperációt, kreativitást motiválja.

A jelenlegi kínálatot vizsgálva kijelenthető, hogy K+F+I ágazati szereplőinek számára az egész térségben nem áll rendelkezésre olyan infrastruktúra, amely olyan körülményeket biztosítana a térségben jelen lévő tudásintenzív vállalkozások számára, ami elősegíti teljesítményük erősítése mellett a többi szereplővel történő üzleti kapcsolatok erősítését, interregionális kontextusban is.

4.2.2. A tervezett beruházás határon átnyúló kontextusban értelmezett igény és hatások bemutatása és alátámasztása

A térségben a kutatás-fejlesztés bázisát jelentő felsőoktatási intézményekkel való ellátottsága megfelelőnek tekinthető. Az intézmények révén az ágazat kutatási potenciálja széleskörűnek és sokoldalúnak mondható, amely fontos értéket jelent a térség gazdaságának egésze számára. A K+F+I ágazat számára a humán és szakmai források adottak a megfelelő teljesítményre, ám az ennek ellenére jócskán elmarad az európai átlagtól. Mivel gazdaságilag is a szerényebb mutatókkal bíró régiókról van szó, ezért a további fejlődés elősegítése érdekében felvetődik a térségek közös fellépésében rejlő lehetőségek erősítése. A kutatás-fejlesztés egy olyan területét jelentheti a határon átnyúló együttműködéseknek, amely átfogó és komplex megoldásokat tud nyújtani az ágazat mellett akár az egész gazdaság összehangolt fejlesztési irányvonalainak kijelölésére és irányításra, valamint további magas hozzáadott-értékű termékeket és szolgáltatásokat előállító gazdasági szereplők számára teheti vonzóvá a térséget. A tervezett beruházás erős határon átnyúló dimenzióval bír, ami összhangban van a Magyarország-Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program dokumentumában meghatározott 2. prioritási tengely 2.2. (Együttműködés ösztönzése a K+F és az innováció területén) beavatkozási területeiben megfogalmazott célokkal. Az ezekben meghatározott indikátorok teljesítésével kézzelfoghatóvá és mérhetővé válik a fejlesztés határon átnyúló hatása. Ezeket az indikátorokat mutatja be alábbi táblázat:

23

Kötelező indikátorok 2.2. Beavatkozási terület: Együttműködés ösztönzése a kutatás-fejlesztés (K+F) és innováció terén 2.2.1. Közös kutatási infrastruktúra fejlesztése Indikátor

Output

Output

Mértékegys

Megnevezés

típusa

ég

Létrehozott kutatási és/vagy műszaki központok száma A közös infrastruktúrát használó népesség nagysága

Eredmén Gyakorlatban hasznosított közös kutatási y

Indikátorértékek

eredmények

db

fő

db

Alapértéke k

Tervezett értékek

0

1

150

4 000

000

000

0

8

4.2.3.A probléma kezelésére irányuló lehetséges alternatívák, stratégiák bemutatása, összehasonlítása

A projekt megvalósítása során fellépő problémák és egyéb szükségletek, hiányosságok kiküszöbölésére, megoldására irányuló alternatívákat a projektgazda alábbi táblázat (SWOTelemzés) alapján kívánja orvosolni: Erősségek

Kiaknázásuk

- Egyedi fejlesztés

- hatékony, célcsoportok felé irányuló

- Kreativitást segítő, autentikus

marketingtevékenység

környezet - Új, hiánypótló szolgáltatások Lehetőségek

Kihasználásuk

- ELI központ építéséből fakadó

- A K+F cégek, felsőoktatási intézmények

fejlődés a K+F ágazatban

felkutatása az előkészítési időszakban

- felsőoktatási intézmények széles

- rendezvények, előadások népszerűsítése a

köre a térségben

felsőoktatási intézményekben

- egyetemi hallgatók széles bázisa 24

Gyengeségek

Megszüntetési javaslat

- Az irodák, laborok száma

- Stabil, jól működő cégek számára ígéretes

korlátozott

feltételek Veszélyek

Kezelési javaslat

- Gazdasági visszaesés, válság

- a trendek változásának folyamatos figyelése

- A K+F ágazat szereplőinek

- hatékony, célzott marketingtevékenység

érdektelensége

4.3. Projekt nélküli eset alternatíváinak bemutatása A projekt során egy olyan határon átnyúló kutatóközpont létesül Dél-Kelet-Európában, amely az ágazat szereplői számára kedvező körülményeket biztosít tevékenységük végzéséhez és fejlődésük elősegítéséhez, üzleti kapcsolataik építéséhez, eredményességük, teljesítményük fokozásához. A „Projekt hátterének és helyszínének bemutatása” c. fejezetben már bemutatásra kerültek alapján jól látható, hogy a kutatás-fejlesztési ágazat számára – a felsőoktatási intézmények és azok hallgatói révén - megfelelő utánpótlás áll rendelkezésre az ágazat jövőbeni fejlődéséhez. Ennek ellenére a térségben az ágazat teljesítménye gyenge, az üzleti szféra részvétele alacsony és a szereplők közti kohézió kevésbé fejlett. Az ágazatnak azonban nagy lökést adhat a szegedi ELI beruházás, amivel kétségtelenül felértékelődik a térségben a kutatás-fejlesztés szerepe a gazdaságban. Az ELI nagysága és interdiszciplináris mivolta révén bővülnek a térség K+F+I ágazatának igényei, ami kedvező módon befolyásolhatja az ágazatban az újabb kutatások megjelentését, ezzel együtt a vállalkozási hajlandóságot is. A projekt elmaradása esetén a Dél-Kelet-európai régió tudásintenzív szervezetei, intézményei és gazdasági szereplőinek fejlődésének támogatására fókuszáló, speciális infrastruktúrától esik el a térség. Amennyiben a támogatás elmarad a régióban a jövőben megvalósuló nagyberuházások által (lásd ELI) kifejtett konjunkturális hatásokból az ágazat szereplői csökkenő eséllyel vehetik ki részüket. Új munkahelyek teremtése is elmaradhat, ezzel a kutatás-fejlesztés teljesítményeinek fokozása és releváns problémáinak megoldása is megakadhat.

25

4.4. Végrehajtási javaslat kidolgozása, üzleti terv

4.4.1. Műszaki megvalósítás

A Dél-Kelet-Európai Regionális Kutatóközpont olyan kutató-fejlesztő-innovációs centruma kíván lenni a magyar-román-szerb határtérségnek, ahol rendelkezésre állnak a betelepülő cégek számára azok az alapvető infrastrukturális és inkubációs feltételek, amelyek tevékenységük fejlesztését és termékeik, szolgáltatásaik piacra jutását, versenyképességük fokozását támogatják. A központ egy kb. 400 m2 alapterületű, három szintes épületben jön létre, A különböző szinteknek struktúrájukban és funkciójukban is eltérnek egymástól. Az épület legalsó szintjét a pince jelentené, ami két, egy nagyobb és egy kisebb részre osztott. A szint nagyobb részét a gépjárművek biztonságos parkolását és tárolását szolgáló mélygarázs foglalja el, ahonnan lifttel vagy lépcsőkön lehet feljutni a felsőbb szintekre. A szint kisebb részét a rekreációs tér, valamint a fitness terem foglalja el. A rekreációs térben kikapcsolódásra, regenerációra, valamint a közösségi érintkezésre lesz lehetősége a központban dolgozóknak. A térnek nagy szerepe van abban, hogy az ott dolgozók közötti kapcsolatokat erősítse, összehozza az embereket. Ennek érdekében olyan eszközök segítik a kikapcsolódást, amelyek több embert is képesek lekötni, akár versenyszinten is megmérettethetik magukat pihenésként a munkák közötti szünetekben, munkaidőben vagy munka után. Spontán tréningekre is kiválóan alkalmas. A rekreációt fokozva falakkal elszeparáltan egy kondigépekkel felszerelt, öltözővel, zuhanyzóval és szaunával is ellátott fitness terem is létesül. A mélygarázst és a rekreációs teret az épület bejáratául is szolgáló magasföldszinti rész választja el egymástól. Ezen a szinten találjuk a recepciót, valamint az épület előteréül is funkcionáló, önkiszolgáló kávézót, ami a vendégfogadás mellett a kapcsolattartás és építés színtere kíván lenni. A magasföldszintről pinceszinten kialakítandó rekreációs térbe rálátása nyílik az épületben tartózkodóknak, ezzel növelve a helyiség vizuális összeköttetését az épület többi részével. A földszinten kerülnek kialakításra a központba beköltözők irodái, teszthelyiségei. Az irodákat, teszthelyiségeket hangszigetelt, átlátszó üvegfalak szeparálják el egymástól, melyek célja, hogy az ott dolgozók számára nyitott, világos terek teremtődjenek a munkavégzésre. A 26

szinten egy konferenciaterem is létrejön, amelyből a szabadtér felé egy közösségi térként funkcionáló terasz is nyílik majd. A szinten továbbá teakonyha, valamint mellékhelyiségek és mosdó is találhatóak. Az épület harmadik szintjét jelentő emeleten, egyterű, galériás térben találhatóak az inkubációs szolgáltatásokat (lásd 4.4.2. „Szolgáltatások bemutatása” részen belül) ellátó, valamint a vezetői munkaállomások. Ezen a szinten is található teakonyha, mellékhelyiségek és mosdó. Az épület teljes egészében akadálymentesített, lifttel ellátott. A fűtést és a légkondicionálást minden irodában és laborban az ott dolgozók egyénileg szabályozhatják.

4.4.2. Részletes működtetési javaslat

Szolgáltatások bemutatása A központ szolgáltatásai három szintre bonthatóak: alap-, kiegészítő- és emelt szintű szolgáltatásokra. Az igénybe vehető szolgáltatások listája a következő: Alapszolgáltatások

Irodabérlet

Helyiségbérlet

Teszthelyiség bérlet Konferenciaterem

Helyiség használat

Kávézó Fitnesz terem, Szauna Irodai telefonvonal

IT szolgáltatások

Irodákban kiépített internet Saját Szervergép Fax küldése, fogadása Kiegészítő szolgáltatások

Irodai szolgáltatások

F/F és színes fénymásolás F/F és színes nyomtatás Iratfűzés Laminálás Szkennelés

Eszközök használata

Videokamera kölcsönzés Fényképezőgép kölcsönzés

27

Diktafon kölcsönzés Interaktív tábla kölcsönzés Projektor kölcsönzés Laptop kölcsönzés Emelt szintű

Pályázati és üzletviteli

szolgáltatások

szolgáltatások

Pályázatfigyelés Pályázatírás Projektgenerálás Projektmenedzsment Üzleti tervezés Rendezvényszervezés Képzésszervezés

Innovációs tanácsadás

Szabadalmi ügyintézés és tanácsadás Iparjogvédelmi tanácsadás Hazai és külföldi partnerkeresés Technológia transzfer Információ közvetítés

Pénzügyi tanácsadás

Könyvelés Pénzügyi, számviteli tanácsadás Kockázati tőke tanácsadás

A helyiségbérlettel a bérlők jogosulttá válnak a helyiséghasználati, valamint az IT és az összes kiegészítő használatára is, illetve igénybe vehetik a különböző emelt szintű szolgáltatásokat. Az IT szolgáltatások közül az irodai telefonvonalakhoz szükséges készülékeket, valamint a szervergépet a központ biztosítja. A fax küldéséhez, fogadásához az irodai szolgáltatások igénybevételéhez a bérleti díj keretében tudnak hozzáférni a központban tevékenykedők. A bérlők számára helyiségek használata közül a rekrációs tér, a fitnesz terem és a kávézó korlátlanul vehető igénybe. A fitnesz teremben egy olyan szobakerékpár is elhelyezésre, amely a hajtással áramot termel. A konferenciaterem igénybevételét – az ütközések elkerülése érdekében - előre kell jelezni a titkárnál. 28

Az irodai szolgáltatások eszközök használatához szükséges anyagok (pl. papír, lamináló, iratfűző stb.) használatáról közös nyilvántartás vezetődik az első szinten található térben egy táblán. Minden hónap végén összegződnek az elhasznált anyagok mennyiségei, amelyekből kiszámításra kerül az irodai szolgáltatások igénybevételéből származó ökológiai lábnyom. Ezzel erősíthető a központban dolgozók környezettudatossága, felelősségérzete. Az eszközök kölcsönzését a karbantartó/leltároson keresztül tudják elintézni, aki nyilvántartásban vezeti az eszközök igénybevételét, amely díjmentes, előjegyzést igénylő szolgáltatásnak minősül. Az emelt szintű szolgáltatások ellátásához kapcsolódóan létrejön három munkacsoport, illetve egy intranet rendszer, amelyen át a munkacsoportok a szakterület információival, híreivel látják el a központban tevékenykedőket. Ahogy az a táblázatban látható, számos szolgáltatás egészíti ki a cégek munkáját. Többek között folyamatos, személyre szabott tájékoztatást kapnak a hazai és nemzetközi pályázati lehetőségekről, forrásokról, emellett a pályázati és üzletviteli csoport projektek menedzselését, lebonyolítását, pályázatok írását is elvállalja a központban tevékenykedők számára. Szabadalmi, iparjogvédelmi ügyeik intézéséhez kérhetnek jogi és egyéb tanácsadást, segítséget, valamint ilyen ügyeiket is intézhetik a innovációs csoporton keresztül. A cégek, szervezetek könyvelési feladataikra saját könyvelő áll rendelkezésre a központban, emellett személyre szabott pénzügyi, kockázati tőke tanácsadást kaphatnak. A központ emelt szintű szolgáltatásait nem csupán az ott tevékenykedők, hanem más cégek, szervezetek is igénybe vehetik. A központ egyedi szolgáltatásának minősülnek az ismeretterjesztő, tudományos előadások, vitaestek,

nyílt

napok,

tematikus

hetek,

bemutatók,

vetélkedők,

versenyek.

A

rendezvényeknek a célja, hogy a nyilvánosság és a közvélemény, valamint a központban tevékenykedők

között

ismeretterjesztéshez,

hidat

képezzen,

népszerűsítéshez.

valamint

Az

hozzájáruljon

ismeretterjesztő,

a

tudományos

tudományos előadások

folyamatosan, heti rendszerességgel kerülnek megrendezésre, ahol mindig egy meghívott előadó egy adott kutatás, vagy tudományos témában tart előadást, amely után a résztvevők kérdéseket tehetnek fel, közvetlen beszélgetéseket, vitákat folytathatnak egymással. A vitaesetekre egy adott témakör szakértői, ismert emberei, civilek lesznek meghívott vendégek, akik az adott témában vitáznak egymással, amelyekbe az előadásokon résztvevők is bekapcsolódhatnak. Ezek a rendezvények adott esetben egy világnaphoz (pl. Föld napja, Víz világnapja stb.) kötődnek. A tematikus heteken egy adott héten át egy adott témát vetnek fel a rendezők, amelyeket bemutatók, tudományos Segway-túrák, ismeretterjesztő előadások, iskolásoknak szóló vetélkedők egészítenek ki. Ezek a hetek általában kiegészülnek valamilyen 29

kulturális eseménnyel (pl. koncert). A központ az iskolások, egyetemisták számára számos alkalmat kíván keríteni tudományos elméleti, gyakorlati és ügyességi versenyek, vetélkedők megrendezésekre, melyben értékes díjakért versenyezhetnek a résztvevők – ehhez segítséget nyújtanak rekreációs tér eszközei, vagy pl. a fitnesz terem áramtermelő szobakerékpárja, melyen pl. azon versenyezhetnek, hogy ki tud egy megadott idő alatt a legtöbb áramot termelni. A központ számos alkalommal – így pl. a kutatók éjszakáján, Magyar Tudomány Napján – nyílt napot tart, amelyen a nyilvánosság számára alkalom nyílik a központ és tevékenységeinek megismerésére. Ezek a programok, rendezvények mindenki számára nyitottak, ingyenes lesznek. A vállalkozók, gazdasági szereplők számára a központ workshopokat, tréningeket, képzéseket szervez annak érdekében, hogy segítse azok innovációs tevékenységét, valamint beszámoljon azokról a legújabb kutatási eredményekről, amelyeket

a

vállalkozások

fel

tudnak

használni

tevékenységük

fejlesztésében,

működtetésében.

Személyzeti és műszaki feltételek A központ közművesített területen jön létre. A közművek mellett az elérhető legmagasabb sebességű internet, valamint egyéb telekommunikációs szolgáltatások (telefon, fax) bekötése is megtörténik. Egy nagy, közös, igény szerinti tárhellyel bíró szervergép is beszerzésre kerül. A rekreációs térbe kihelyezésre kerül egy nagyképernyős TV egy X-Box Kinect játékkonzollal, valamint egy ping-pong asztal, egy darts tábla, illetve egy billiárdasztal. Ezen kívül babzsákok, kisebb asztalok találhatóak a helyiségben. A fitnesz terembe öt különböző gép kerül beszerzésre, emellett két öltözőbe (női és férfi) egy-egy pad és kulcsos szekrény, valamint zuhanyzó és szauna kerül kialakításra. A magasföldszinten egy recepciós pult, valamint az önkiszolgáló kávézó asztalai, székei, kávégép, italautomata és vízadagoló kerülnek kihelyezésre. A földszinten található irodák mindegyike internet – telefon - kábeltévé bekötésre kompatibilisek. Irodai szolgáltatásokat ellátó eszközök (pl. fénymásoló, nyomtató lamináló, iratlefűző, lamináló, szkenner, fax stb.) is helyet kapnak itt, amelyeket közös felelősségre használnak az ott dolgozók. Az emelet egyterű helyiség, ahol a különböző szolgáltatásokat ellátó területek együtt dolgoznak. Ennek célja, hogy hatékony, kooperatív munkaközösség jöjjön létre a kutatóközpont irányítása és szolgáltatásainak ellátása érdekében. A konferenciaterem projektorral és interaktív táblával felszerelt, valamint benne videókonferenciák, tárgyalások 30

levezetésére is lehetőség nyílik. A termet a központban tevékenykedők térítésmentesen használhatják, nagyobb rendezvények, események esetén külsősök kibérelhetik. A szinten található szervergép kiszolgálja a kutatóközpontban dolgozó cégeket, intézeteket, ellátja adataik tárolását, kezelését. A kialakítandó szolgáltatások és az egész központ üzemeltetése érdekében számos bútor, műszaki, infokommunikációs eszköz beszerzésére is szükség van. Ezeket, a szolgáltatásokhoz ellátásához szükséges eszközöket sorolja fel alábbi táblázat: Helyiségbérlet

Irodabérlet

Lámpák, fényforrások

Teszthelyiség bérlet Székek, asztalok,

Helyiség használat

nagyképernyős TV videokonferenciához, Konferencia/oktatóterem

interaktív tábla projektorral, hangszórók, hangosító berendezés, kamera és mikrofonok a videokonferenciához

Önkiszolgáló kávézó

Kávégép, vízadagoló, italautomata Ping-Pong asztal, Darts tábla és nyilak, Billiárd

Rekreációs tér

asztal, X-box Kinect játékkonzol, Nagyképernyős TV, Babzsákok, Kanapé, Futógép, Áramot termelő szobakerékpár, Sífutó gép,

Fitnesz terem

Súlyzók, Hátizom, Karizom, Mellizom és Lábizom erősítő gépek, Szauna

31

IT szolgáltatások

Irodai telefonvonal Irodákban kiépített internet Saját Szervergép Fax küldése, fogadása

Telefonkészülékek WiFi modemek Nagyteljesítményű szervergép Faxkészülék Fekete-fehér és színes

Irodai szolgáltatások

fénymásolásra, F/F és színes fénymásolás

nyomtatásra, szkennelésre

F/F és színes nyomtatás

alkalmas multifunkciós

Iratfűzés

készülék.

Laminálás

Lamináló készülék

Szkennelés

Spirálozó Mágnestábla a nyilvántartásról

Eszközök használata

Videokamera kölcsönzés

Videókamera

Fényképezőgép kölcsönzés Digitális fényképezőgép Diktafon Diktafon kölcsönzés Interaktív tábla kölcsönzés

Laptopok

Projektor kölcsönzés

Mágnestábla a

Laptop kölcsönzés

nyilvántartásról Telefonkészülékek

Pályázati és üzletviteli szolgáltatások

Asztali PC-k Irodai asztalok

Innovációs tanácsadás

Irodai székek Irodai lámpák

Pénzügyi tanácsadás

Irodai polcok Irodai szekrények Irodai lámpák Multifunkciós irodai fénymásoló, szkenner, nyomtató készülék Mágnestábla 32

Fogasok kabátoknak

Recepciós pult

Recepció

Asztali számítógép Irodaszék Polcok

A

Dél-Kelet-Európai

Regionális

Kutatóközpont

projekt

végrehajtásához

szükséges

projektmenedzsment személyzet az alábbi munkakörökre kerül kiválasztása:

A

létrehozandó

projektmenedzser

pénzügyi szakember

projektmenedzser-asszisztens

műszaki ellenőr

K+F szakértő

műszaki munkatárs

fejlesztés

humánerőforrásának

meghatározásakor

elsősorban

szolgáltatásokhoz szükséges humán kapacitáson túl a karbantartási, gondozási munkálatok elvégzését kellett szem előtt tartanunk. A kutatóközpont irányítását és üzemeltetését ellátó személyi állománya ezek alapján a következőképp épül fel:

Munkakör Kutatóközpont-vezető

Feladat Ellátja a központ zavartalan működtetéséhez szükséges vezetői teendőket, irányítja a szervezetet, valamint a szolgáltatásokat ellátó csapatok munkáját összehangolja. A központtal kapcsolatban lévő külső szereplőkkel való kapcsolat tartását kezében tartja. A K+F+I területén több éves, illetve külföldi tapasztalatokkal is bír, felsőfokú gazdasági végzettséggel rendelkező szakember, felsőfokú angol nyelvtudással.

Titkár

A kutató-központ vezető titkársági feladatait látja el, teljes mértékű adminisztratív, ügyintéző, asszisztensi tevékenységet végez a vezető számára. A vezető és a központban dolgozók közötti kommunikációs és kapcsolattartási feladatokat irányítja. A tárgyaló, valamint oktató/konferenciaterem kulcsát tőle lehet 33

elkérni. Több éves titkársági tapasztalattal is rendelkező, felsőfokú gazdasági végzettségű és felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik.

Pénzügyi menedzser

A központ pénzügyi, könyvelési feladatait látja el, felel annak helyes és kiszámítható gazdálkodásának fenntartásáért. Több éves pénzügyi munkatapasztalatokkal bír, felsőfokú pénzügyi végzettsége és felsőfokú angol nyelvtudással rendelkezik.

Innovációs menedzser

Szabadalmi, iparjogvédelmi ügyekre jelentős rálátással bír és azzal kapcsolatos, valamint az egyéb K+F+I ügyek intézésben, menedzselésében is több éves tapasztalattal rendelkezik. Felsőfokú végzettséggel és tárgyalóképes angol nyelvtudással rendelkezik.

Informatikus

A központ informatikai eszközeinek karbantartási, programozási feladatait látja el, a jelentkező problémákat, hibákat elhárítja. Több éves gyakorlati tapasztalatokkal rendelkezik informatikai hálózatok, rendszerek, eszközök és programok beüzemelésében, működtetésének ellátásában, valamint azok működése során fellépő hibák gyors és hatékony elhárításában.

Karbantartó / gondnok Több éves gyakorlati műszaki tapasztalatokkal rendelkezik a víz-, villany-

és

fenntartásában,

fűtési/gáz hibáinak

berendezések elhárításában,

működtetésének valamint

javítási,

karbantartási feladatainak ellátásában. Felel a víz-, villany- és fűtési/gáz berendezések, rendszerek működése során felmerülő problémák és hibák gyors és hatékony, elhárításában, ellátja a kert gondozási feladatait is. Segítséget nyújt a központban dolgozók számára az igénybe vehető eszközök (pl. fénymásoló, interaktív tábla,

projektor)

használatában.

Az

eszközök

leltározási,

nyilvántartási feladatait is ellátja. Igény esetén a postázási feladatokat is ellátja.

34

Recepció asszisztens

Feladata a vendégek fogadása, irányítása, tájékoztatás nyújtása a központban

található

szolgáltatásokról,

funkciókról.

Kiváló

kommunikációs képességekkel rendelkezik, felsőfokon beszél angol nyelven.

A központban tevékenykedő intézetek, szervezetek számára kínált emelt szintű szolgáltatások ellátására három fő területen referens kerül kijelölésre.

35

Pályázati és üzletviteli referens Nemzetközi K+F (FP7, CIP stb.) pályázatok írásában, projektmenedzsmentjében több éves tapasztalattal, referenciákkal bír Magyarországi (Baross Gábor, ROP, GOP, Innovációs Alap

stb.)

pályázatok

írásában,

projektmenedzsmentjében több éves tapasztalatokkal, referenciákkal Határon átnyúló (HURO, HU-SRB stb.) pályázatok írásában,

projektmenedzsmentjében

több

éves

tapasztalattal, referenciákkal bír Tárgyalóképes angol nyelvtudás Tárgyalóképes román nyelvtudás Tárgyalóképes szerb nyelvtudás Tárgyalóképes magyar nyelvtudás Felsőfokú végzettség Rendezvények szervezésében szerzett tapasztalatok Innovációs referens

Szabadalmi, iparjogvédelmi ügyekre specializálódott jogász K+F+I ügyintézésben szerzett több éves tapasztalattal bíró szakember Felsőfokú végzettség Felsőfokú angol nyelvtudás

Nemzetközi kutatási referens

Több

éves

tapasztalattal

rendelkező

nemzetközi

kapcsolatok tartásban szerzett tapasztalat Rendezvények szervezésében szerzett tapasztalatok Felsőfokú végzettség Felsőfokú angol, német nyelvtudás Tárgyalóképes román nyelvtudás Tárgyalóképes szerb nyelvtudás

36

Szervezeti terv A központ vezetésével megbízott vezető feladata a szervezeti hierarchiának megfelelő működtetés, valamint a szervezetben dolgozó személyek és csoportok közötti összhang fenntartása. Amennyiben ez felborul, gondoskodnia kell annak helyrehozásáról. A pénzügyi menedzser foglalkozik a központ pénzügyi fenntarthatóságáért. A pénzügyi csoporttól független tevékenysége, hiszen a pénzügyi csoport a központban tevékenykedőket szolgálja ki, addig a pénzügyi menedzser hatásköre csak a központ üzemeltetésére, a csoportok pénzügyi feladatainak fenntarthatóságára terjed ki. Természetesen a pénzügyi csoport igény esetén támogatja a menedzser munkáját tevékenységével, ahogy az innovációs, valamint pályázati-üzletviteli csoport is hozzájárul a központ fenntartható gazdálkodásának elősegítéséhez, valamint a központ fejlesztéséhez. A karbantartó és az informatikus mind a központ vezetőségének, mind a szolgáltató csoportoknak és a központban tevékenykedőknek a központ működéséhez köthető műszaki és informatikai feladatok során fellépő rendellenességeinek elhárításában, valamint azok karbantartási feladataiban részt vesznek. A központ szervezeti működtetésének hierarchiáját alábbi ábra hivatott szemléltetni:

37

Piaci pozíció bemutatása Jelen fejlesztés innovatív megoldásai és újszerűsége révén jelentős fejlődés következik be a Dél-Kelet-Európai régió K+F+I ágazatában. Jelenleg az egész térségben nincs olyan inkubációs szolgáltatásokat is kínáló, az együttműködést és a kooperációt ösztönző környezettel rendelkező kutató-fejlesztő létesítmény, amely ezekre az igényekre építve szolgálná ki a térség ágazati szereplőit. A fejlesztés révén létrejövő központban egy olyan munka- és szolgáltató környezet teremtődik meg, amely a kreatív munkavégzéshez, és a hatékony együttműködéshez szükséges légkört teremti meg az ott tevékenykedők számára. Ennek érdekében jön létre a rekreációs tér is, ahol a betelepült cégek, szervezetek és az emelt szintű szolgáltatásokat nyújtó munkatársak együtt kapcsolódhatnak ki. Az eszközök révén oldottá válik az egymás közti hangulat, a korlátok megszűnnek és szorosabb emberi kapcsolatok teremtődhetnek. A Dél-Kelet-Európai Regionális Kutatóközpont célcsoportját a magyar, román és szerb oldalon tevékenykedő K+F+I ágazatban tevékenykedő, vagy a jövőben tevékenykedni kívánó kisvállalkozások, kutatóintézetek valamint spin-off cégek jelentik. Emellett olyan kutatókat, kutatócsoportokat, feltalálókat céloz meg, akik a jövőben egy találmányukat, ötletüket szeretnék piacra vinni. A célcsoportot jelentő cégek, egyének igényesek a munkakörnyezetükre, fontos számukra, hogy olyan körülmények között dolgozzanak, amelyek serkentik a kreativitást. Mivel munkájukban alapvetően egy szakterületre koncentrálnak és tevékenységüket, kapacitásukat teljes egészében lekötik az ezzel kapcsolatos munkálatok, ezért az adminisztratív, pályázati és információs tevékenységekre már kevesebb idejük jut. Ezért a hatékony és teljes koncentrációt igénylő munka érdekében szükségük van azokra a kiegészítő szolgáltatásokra, amelyek ezeket a feladataiktól tehermentesítik őket. A széleskörű szolgáltatások miatt a központ bérleti díjai magasabbra pozícionálódnak a versenytársnak minősülő inkubátorházakhoz képest, a bérleti díjak meghatározása négyzetméter alapon történik.

38

4.4.3. Tevékenységek ütemezése A beruházás során létrejövő Dél-Kelet-Európai Regionális Kutatóközpont létesítése építési engedély-köteles. A projekt egy előkészítési és egy megvalósítási szakaszból tevődik össze. Az előkészítési szakasz legfontosabb feladata a központ felépítéshez szükséges építési terület megvásárlása. Az előkészítési szakaszban kerül sor a megvalósíthatósági tanulmány megírására, valamint az építési engedélyezési, majd a kivitelezési tervdokumentáció elkészítésére. Ezek elkészültével megkezdődhet a közbeszerzési eljárás lebonyolítása. Az előkészítési szakasz hosszát nagyban befolyásolja a kivitelezéshez szükséges pénzügyi források feltárása és bevonása. Ezt a projektgazda pályázati források révén kívánja biztosítani. A források bevonásához szükséges körülmények – így a pályázat megnyerését - követően indulhatnak el az építkezéshez, kivitelezéshez szükséges tervezői előkészítő tevékenységek. Amennyiben a források bevonása biztosítottá válik előkészítési szakaszban – a kivitelezési tervdokumentáció elkészültével és az engedélyek beszerzésével - megindul a kutatóközpont célcsoportjaiba

tartozó

cégek,

intézetek

felkeresése

–

mondhatni

az

üzleti

marketingtevékenység kezdetét veszi. Ezt követően, a megvalósítási szakaszban történik meg a projekt megvalósítása, melyre 10 + 2 hónap áll rendelkezésre. Az időtartam ilyesfajta meghatározásakor a +2 hónap betervezését amiatt szükséges vállalni, mert az építkezés folyamán az időjárás esetleges viszontagságai, valamint bármilyen, a „8. Kockázatelemzés” fejezetben fellépő kockázatok miatti csúszásokat a projekt képes legyen megfelelő módon, rugalmasan kezelni. A megvalósítás során folyamatos a projektmenedzsment, a műszaki ellenőrzés, valamint a rehabilitációs szakértői vizsgálat. Amennyiben pályázati kiírás révén történik meg a kivitelezés és a felhívás előírja, a nyilvánosság biztosítása is megtörténik a megvalósítási szakasz kezdetétől a végéig. Az építkezés során a kutatóközpont épületének teljes körű kivitelezése, épületgépészeti és egyéb munkálatai, valamint a hozzá tartozó park kialakítása történik meg. A projekttevékenység alatt építési napló vezetődik, amelyben a tevékenységekről szóló részletes leírások, illetve az elvégzett feladatok végrehajtásának lejegyzése, bemutatása történik meg.

39

Az építkezés előrehaladtával kezdődik meg a működtetéshez szükséges berendezések, eszközök beszerzése. Az üzleti marketingtevékenység a megvalósítási szakasz során a betelepülő cégekkel, intézetekkel, szervezetekkel történő bérleti előfoglalások, szerződések kötése történik meg. A megvalósítás a sikeres műszaki átadást-átvételt követően projektszintű könyvvizsgálattal zárul le.

40

A tevékenységek ütemezésének Gantt-diagramja: Előkészítés Tevékenységek/hónapok

Megvalósítás (hónapok) 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12

Források feltárása és bevonása Projekt előkészítés Területvásárlás Építési engedélyezési tervdokumentáció Kivitelezési tervdokumentáció Megvalósíthatósági tanulmány Közbeszerzés Projekt megvalósítás Építkezés Üzleti célú marketingtevékenység Projektmenedzsment Műszaki ellenőrzés Rehabilitációs szakértői vizsgálat Könyvvizsgálat Eszközök beszerzése Nyilvánosság

4.5. Esélyegyenlőség A projekt megvalósítása során figyelmet fordít arra, hogy a Strukturális Alapok és a Kohéziós Alap 14. cikkének megfelelően elősegítse „a nemek közti egyenlőséget és a nemekkel kapcsolatos szempontokat”, valamint megteszi azokat az intézkedéseket, amelyek segítenek megelőzni „a nemi faji, vagy etnikai hovatartozás, vallás vagy hitbéli meggyőződés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján történő megkülönböztetést”. A projekt az egyenlő esélyek és a megkülönböztetés-mentességet szem előtt tartva a projekt fenntartási időszakában törekedni fog azok érvényesítésére.

41

A projekt jellege révén különös figyelmet fordít az esélyegyenlőséget szem előtt tartó 2. prioritás 2.5. beavatkozásában (Közösségek közötti együttműködés) lefektetett elvek érvényesítésére,

hiszen

interregionális,

nemzetek,

különböző

népcsoportok

közötti

összefogást motiválja és támogatja.

4.6. Környezeti hatás és szempontok A tervezett beruházás során nem lépnek fel olyan környezeti hatások, amelyek a környezeti elemekre, azok folyamataira, rendszereire, struktúráira érdemleges hatást gyakorolnának. Az érintett lakosság vonatkozásában a beruházás nem jár olyan hatásokkal az egészségügyi, társadalmi és gazdasági tényezők tekintetében, amelyek a lakosság életminőségét és földhasználati feltételeit kedvezőtlenül befolyásolnák. 4.7. Kohéziós szempontok A projekt határon átnyúló jellegéből fakadóan konkrét intézkedésekkel kíván hozzájárulni a térségben jelentkező differenciák kiegyenlítődéséhez, így a területi kohézió érvényesítéséhez. Ennek érdekében figyelmet fordít a különböző országos, regionális területfejlesztési és ágazati stratégiákra, azokkal összhangban hajtja végre céljait. Mindezeket figyelembe véve a projekt területi hatásai közvetlenül alábbi tényezők tekintetében tudnak eredményesek lenni: - Gazdasági kapcsolatok: A kutatóközpontban megjelenő szereplők olyan infrastrukturális feltételek és szolgáltatásokkal találkozhatnak, amely közvetlen és közvetve is motiválja az emberek közötti érintkezést, - Infrastrukturális ellátottság: Egy új épület létesül a K+F+I ágazat térségi képviselőinek ellátására - Új szolgáltatások: Az ágazati szereplők, szervezetek és más gazdasági szereplők, a K+F+I fejlesztéseik számára legfontosabb adminisztrációs, üzleti, tanácsadói, pályázati és egyéb szolgáltatásokat is igénybe vehetik tevékenységük támogatására. A beruházás teljes egészében illeszkedik a Magyar-Román Határon Átnyúló Együttműködési Program 2.2 beavatkozási területéhez, melynek következtében az ahhoz hozzárendelt kötelező indikátorokat teljesíteni is kívánja. Magyar oldalon a Dél-Alföldi Operatív Program 20072012 I. és IV. prioritási tengelyében, valamint a Dél-Alföldi Regionális Innovációs Stratégia 2011-2020 dokumentumban megfogalmazott célokra is tekintettel van. Megvalósítása során Románia Regionális Operatív Programjának 4. prioritási tengelyéhez rendelt célokra, 42

valamint Szerbia Tudományos- és Technológiai Fejlesztési Stratégiájának elveinek a projekt megvalósulása során történő érvényesülésére is figyelmet fordít. 4.8. Marketingstratégia Marketing szempontból elengedhetetlen a célcsoportok hierarchizálása. Ennek alapján marketing stratégia elsődleges célcsoportjának a tudásintenzív vállalkozásokat, intézeteket és egyéb szervezeteket tekintjük. A marketingstratégia másodlagos célcsoportját a közvélemény jelenti, akik felé a központ egyedisége, szellemisége és tevékenységének eljuttatása, egyfajta szemléletformálás, társadalmi felelősségvállalás keretében.

A célcsoportok elérése érdekében marketingstratégia négy pillérre épül, ezek a következők: • Arculat - Imázs: Az arculatépítés célja, hogy kihangsúlyozza a létesítmény egyediségét, kiemelje pozitív jellemzőit. Az arculat kialakítása során a hitelesség, az egyszerűség, a tartalmasság és a megkülönböztethetőség elvei egyaránt érvényesülnek, illetve kialakítása során annak formálhatósága, érvényességének fenntartása is célja. Erre az irányvonalra épülve alakul ki a kutatóközpont szlogenje, logója, valamint az épületen elhelyezni kívánt cégtáblája, amely a marketingkommunikáció során használt további pilléreket – esztétikailag és tartalmi tekintetben is - alapjaiban befolyásolja, hiszen ezek az arculati elemek (logó, szlogen) mindegyikükön megjelennek. • Honlap - internet: A honlap az egyik legfontosabb, speciális eleme a kutatóközpont marketingkommunikációjának. A létesítmény bemutatása mellett a honlapon a központban tevékenykedő munkacsoportok, valamint cégek, szervezetek folyamatosan információt nyújtanak

legújabb

kutatásaikról,

tevékenységükről,

annak

révén

formálják

a

közvéleményt. Egy olyan tudományos honlapként jön létre, amelyen a létesítményről szóló információk csupán a legkisebb részét képviselik az egész imázsnak. Naprakész tudományos és ismeretterjesztő híroldalnak minősül, amelynek célja, hogy a Dél-KeletEurópai tudományos élet eseményeiről, a legújabb kutatásokról, eredményekről nyújtson információt. A látogatók betekintést nyerhetnek a kutatások hátterébe. Ennek érdekében tematikus blogok, videoblogok, egyéb írások érhetőek el a honlapon. A központ által szervezett tudományos előadások, videóestek élőben is követhetőek lesznek a honlapon. A projekt előkészítő, megvalósítási fázisában 3D-s animáció segítségével járhatják be a létesülő központot, valamint folyamatos képdokumentációkon követhetik végig az olvasók építkezés folyamatát. 43

• Írásos kiadvány: 8-10 oldalas A4-es, a központról szóló részletes és hasznos információkkal és sok fotóval bíró, látványos prospektus, amelynek célja, hogy bemutassa és felkeltse az érdeklődést az elsődleges célcsoportok fel a központ irányába. Ebben kerülnek bemutatásra szolgáltatások, a lehetőségek stb.

A marketingstratégia a projekt forrásainak biztosítása és a kivitelezési tervdokumentáció elkészültével indulhat meg a célcsoportok felé. Ez lesz a marketingtevékenység ún előkészítő szakasza. Az építkezés kezdetével tovább folytatódhat. Az előkészítő szakaszban elindulhat a létesítmény elsődleges célcsoportjának elérése, melyben olyan kommunikációs eszközök játszanak szerepet, amelyek közvetlenül és célzottan képesek információt eljuttatni hozzájuk. Ehhez elsősorban részletes írásos és direkt marketing eszközök használata lehet hatékony. A direkt marketing eszközök ebben az esetben egy komplex végrehajtást takarnak magukban, ami magába foglalja a személyes megkeresést, esetlegesen tudományos konferenciákon való megjelenést és a vizuális eszközökkel való szemléltetést, amelybe kiadványok, interaktív bemutatók (3D tervek, animációk) tartozhatnak bele. Alkalmazható még olyan rendezvények, bemutatók szervezése is a direkt marketing céljából, amelyekre a célzottan meghívót küldünk az ágazati szereplők számára, ahol megismerhetik a központot, vízióit, céljait. A központ irodáinak bérleti díját, árpolitikáját elsősorban a környezet minősége, az igénybe vehető szolgáltatások köre és minősége, valamint a személyzeti tényezők befolyásolják. A projektgazda a következő tényezők figyelembe vételével határozta meg a bérleti díjakat, valamint a szolgáltatások árait: •

Környezeti és infrastrukturális szempontok: Parkosítás, a környezet rendje, az épület állapota, rendje, higiénés feltételek biztosítása, parkolóhelyek biztosítása.

•

Szolgáltatások köre, minősége: Az igénybe vehető szolgáltatások széles köre, folyamatos rendelkezésre állása, a közösen használható alap- és kiegészítő szolgáltatások költségei.

•

Személyi tényezők: Az emelt szintű szolgáltatásokat végző személyzet alkalmassága nyelvtudása.

A beruházás kezdetekor és végével sajtótájékoztatók kerülnek megszervezésre. A honlapon folyamatos lesz a tájékoztatás az építkezésről Amennyiben pályázat útján valósul meg a 44

beruházás és a pályázat a nyilvánosság biztosítására feltételeket szab meg, azokat a projektgazda természetesen teljesíti. A projekt során megvalósítani kíván marketingkommunikációs tevékenység ütemezését

Építkezés befejezése Üzemeltetés, fenntartás

4. negyedév

3. negyedév

2. negyedév

1. negyedév

Építkezés megkezdése

Tevékenységek/események

Kiviteli tervek elkészítése)

Források előteremtése/pályázat megnyerése

alábbi Gantt-diagram- hivatott szemléltetni:

Arculat kialakítása Honlap elkészítése Írásos kiadvány elkészítése Direkt marketing tevékenység Rendezvények, Science Cafék marketingtevékenység

A

központ

elindítását

követően

a

különböző

rendezvényekről,

eseményekről

a

sajtóorgánumokban, közösségi internetes oldalakon és az intézményekben megjelenő hirdetések által lesz tájékoztatva a nyilvánosság. Ehhez szóróanyagok, Segway-reklámok, sajtóhirdetések, sajtóorgánumoknak az eseményekről küldött tájékoztatók lesznek használva.

45

5. A BERUHÁZÁS BECSÜLT KÖLTSÉGEI – PÉNZÜGYI ELEMZÉS 5.1. A pénzügyi elemzés metodikájának fő kérdései A projekt költségeinek számítása során a beruházás helyszínéből fakadóan a magyarországi ÁFA-mértéket szükséges figyelembe venni, ami 27 %. A beruházási költségek ezt az értéket figyelembe vette a költségek számításakor, amelyek bruttó áron szerepelnek. A számításoknál a referencia időszak hossza 15 évre vonatkozik, így a költségek és bevételek bemutatása ilyen időtávra vonatkozik. A diszkontráta esetében az Európai Bizottság ajánlását vettük figyelembe, ezért a pénzáramok folyó áron történő számításakor 5 %-os diszkontrátát alkalmaztunk.

5.2. A projekt beruházási költségeinek becslése

A projekt beruházási költségei az alábbiak szerint alakulnak:

46

Költségvetési tétel

Nettó

Áfa (27%)

Bruttó

Projekt előkészítés költségei Telekvásárlás

42 000 000 Ft

11 340 000 Ft

53 340 000 Ft

tervdokumentáció (kész)

2 180 225 Ft

588 661 Ft

2 768 886 Ft

Kivitelezési tervdokumentáció

4 000 000 Ft

1 080 000 Ft

5 080 000 Ft

MT (kész)

1 424 600 Ft

384 642 Ft

1 809 242 Ft

Közbeszerzés

5 000 000 Ft

1 350 000 Ft

6 350 000 Ft

Építési engedélyezési

Projekt megvalósítás költségei Építés

285 269 998 Ft

77 022 899 Ft 362 292 897 Ft

Alapinfrastruktúra

21 480 000 Ft

5 799 600 Ft

27 279 600 Ft

Alternatív energia felhasználás

28 000 000 Ft

7 560 000 Ft

35 560 000 Ft

Belső építészet

52 000 000 Ft

14 040 000 Ft

66 040 000 Ft

Szoftverek

20 000 000 Ft

5 400 000 Ft

25 400 000 Ft

Projektmenedzsment

10 500 000 Ft

2 835 000 Ft

13 335 000 Ft

tevékenység

6 000 000 Ft

1 620 000 Ft

7 620 000 Ft

Műszaki ellenőrzés

3 800 000 Ft

1 026 000 Ft

4 826 000 Ft

Rehab szakértő

1 200 000 Ft

324 000 Ft

1 524 000 Ft

Könyvvizsgálat

2 400 000 Ft

648 000 Ft

3 048 000 Ft

Nyilvánosság

2 700 000 Ft

729 000 Ft

3 429 000 Ft

48 000 000 Ft

12 960 000 Ft

60 960 000 Ft

Üzleti célú marketing

Eszközbeszerzés Összesen:

535 954 823 Ft

144 707 802 Ft 680 662 625 Ft

A projekt keretében vállalt fejlesztés bruttó 680 662 625 Ft tervezett összköltség mellett valósítható meg. A tervezett költségek előzetes árajánlatok, szerződések és tervezői költségbecslés alapján kerültek kalkulálásra a piaci árak figyelembe vétele mellett.

A fejlesztés költségeit alábbi táblázat foglalja össze:

47

Beruházási költségek

Nettó

Áfa (27%)

Bruttó

Projekt előkészítés

12 604 825 Ft

3 403 303 Ft

16 008 128 Ft

Ingatlanvásárlás, területszerzés

42 000 000 Ft

11 340 000 Ft

53 340 000 Ft

Projekt menedzsment

10 500 000 Ft

2 835 000 Ft

13 335 000 Ft

5 000 000 Ft

1 350 000 Ft

6 350 000 Ft

11 100 000 Ft

2 997 000 Ft

14 097 000 Ft

A projekt beruházásainak megvalósításához szükséges szakmai szolgáltatások Képzési szolgáltatás Egyéb szolgáltatások Építés, felújítás, bővítés

386 749 998 Ft

104 422 499 Ft 491 172 497 Ft

Eszközbeszerzések költségei

48 000 000 Ft

12 960 000 Ft

60 960 000 Ft

Immateriális javak beszerzése

20 000 000 Ft

5 400 000 Ft

25 400 000 Ft

Adók és közterhek, hatósági díjak Tartalék Összes elszámolható költség

535 954 823 Ft

144 707 802 Ft 680 662 625 Ft

Összes költség

535 954 823 Ft

144 707 802 Ft 680 662 625 Ft

A projekt 12 hónapos megvalósítási időszaka alatt a költségek a gondosan megtervezett üzemezés szerint merülnek fel. A projekt tervezésekor tartalék nem került kalkulálásra. 5.3. A projekt működési költségeinek és jövedelmezőségének összefoglalása

A bevételek és kiadások inputadata egy referenciaévre, az első fenntartási évre vonatkozóan került megállapításra, becslésre. A kutatóközpont bevételeinél az összes helyiség bérlete mellett a szolgáltatásokból származó bevételeket vettük figyelembe. A költségek (változó és állandó) és bevételek az alábbiakban kerülnek bemutatásra.

A kutatóközpont működési költségei (kiadásai) az alábbiakból tevődnek össze: • rezsii költségek, • adminisztrációs költségek (irodai és telekommunikációs költségek), • utazási költségek, • pótlási és karbantartási költségek, 48

• bér- és járulékköltségek, • marketing. Kiadások összefoglaló táblázata:

Kiadások

Ft/év

Rezsi költségek: Áram

2 500 000 Ft

Víz

2 000 000 Ft

Fűtés

2 100 000 Ft

Karbantartás

500 000 Ft

Pótlási költségek

0 Ft

Rezsi költségek összesen:

7 100 000 Ft

Utazási költségek

2 000 000 Ft

Adminisztrációs költségek

1 000 000 Ft

Bérköltségek

26 974 800 Ft

Marketingköltség

1 000 000 Ft

Összesen:

38 074 800 Ft

A kiadások között szereplő rezsi költségeknél a központ szolgáltatásainak ellátásához szükséges költségeket vettük figyelembe, a bérlők számára biztosított külön mérőórák révén felmerülő rezsiköltségek nem jelennek meg benne. Az adminisztrációs, telekommunikációs költségek a központ és a bérlők által közösen realizálódnak. Az utazási költségek a központban foglalkoztatottak utazásai, kiküldetései, egyéb ügyintézési tevékenységük által keletkező kiadás. A kiadások között a központban foglalkoztatottak bér- és járulékainak összege a legnagyobb költség. Az anyagköltségek a felmerülések éveire kerültek kiszámításra. A fejlesztés működőképességének megőrzése érdekében szükség van az elhasználódott eszközök pótlására, a műszakilag elavult gépek, berendezések korszerűekre cserélésére. A marketing költségek éves szinten változnak majd, attól függően, hogy a marketingkommunikáció mire irányul

(megőrzés-megnyerés),

illetve

azon

belül

mely

költséghatékonyabb) kerül előtérbe.

A kutatóközpont bevételei a következő tevékenységekből erednek: 49

típus

(költségesebb-

• bérleti díjak (iroda, labor, kávézó, terem) • emelt szintű szolgáltatások díjai A kutatóközpont non-profit alapon működik, tevékenysége során tényleges gazdasági tevékenységet nem folytat. Ennek megfelelően működése költségalapú árképzésen alapul, vagyis arra irányul, hogy a működés minden költségét fedezze. Az irodák, laborok, helyiségek (konferencia/oktatóterem) és a kávézó üzemeltetéséből, valamint az emelt szintű szolgáltatásokból, származik viszont jövedelme, ezért a fejlesztés jövedelemtermelő, azonban az esetleges nyereséget nem osztja fel a tulajdonosok között, hanem társadalmi, közcélú feladatok ellátására (pl. tudományos tevékenység népszerűsítése, előadások, rendezvények megtartása stb.) fordítja. A bevételek során a bérleti díjak kapcsán teljes kapacitáskihasználtságot és egész éves bérlést, a kávézó üzemeltetése során az egész év folyamán fenntartott üzemeltetést terveztünk be. Ezek alapján az alábbi táblázat5 mutatja be a bevételek alakulását.

50

Bevételeket összefoglaló táblázata:

Tervezett Bevételi tétel megnevezése

Mennyisége

(bruttó) bevétel Ft/év

A laborok, irodák havi bérleti díja 4500 Ft/m2-es árral tervezett. A rendelkezésre álló irodák, laborok összterülete 205 m2-t tesz ki, Irodák, laborok bérlete

a kapacitás teljes kihasználtságával

11 070 000 Ft

számolunk. Így havonta 922 500 Ft-os bevétellel számolunk ennek a tételnek az esetében. Kávézó üzemeltetésének

A kávézó üzemeltetésének bérleti díjára 70

bérlete

000 Ft/hó bevétellel számolunk.

840 000 Ft

A konferencia/oktatóterem bérleténél 6000 Helyiségbérlet

Ft/alkalom egységárral és havi 40 alkalmas

(konferencia/oktatóterem)

bérlettel számolunk, ami havi szinten 240 000

2 880 000 Ft

Ft bevételt jelent. Az emelt szintű szolgáltatások Emelt szintű szolgáltatások

igénybevételéből (K+F tanácsadás, kutatás stb.) kapcsán 5 500 000 Ft/hó bevétellel

66 000 000 Ft

számolunk. Összesen:

80 790 000 Ft

5.4. A projekt pénzügyi fenntarthatósága A központ 15 évre kalkulált fenntartás során keletkező bevételek esetében a térség gazdaságában jelentkező K+F ráfordítások mértékét figyelembe vevő növekedéssel számolunk. Az Eurostat rendelkezésre álló adatai alapján 2005-2009 között a Dél-alföldi és a Nyugat-romániai régióban átlagosan 12 %-al nőtt a K+F ráfordítások mértéke. Mivel ebben a növekedésben előfordultak hullámvölgyek a magyar és román félen egyaránt (lásd 1. melléklet 11. ábra), valamint a gazdasági válság még mindig érezteti hatását a térségben ezért 51

a növekedést ebben az esetben nagyon óvatosan kezeljük, így a bevételek esetén egységesen 6 %-os emelkedéssel számolunk. A kiadások esetében a rezsi és a telekommunikációs kiadásoknál az inflációs kilátásokat 6 %os mértékre kalkulálva emelkedéssel számolunk. Annak következtében, hogy a központ működésében kezdetektől fogva a hatékonyság és a fenntarthatóság erősítésére törekszik, ezért kiemelt figyelmet fordít karbantartási és anyagköltségek ésszerű használatára. Emiatt a karbantartási és pótlási költségekben emelkedésekkel (6 % mértékben) számolunk. Az ésszerűsítés és a kommunikációs, eszközhasználati folyamatok hatékonyságát, fejlődését szem előtt tartva az utazási és adminisztrációs költségek, a marketing kiadások tekintetében évi 100 000 Ft-os növekedéssel kalkuláltunk. A megfelelő bérszínvonal megtartása érdekében a bérjellegű költségek esetében évi 6 %-os emelkedéssel számolunk.

52

0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

91 011 435 Ft 96 598 862 Ft 102 530 405 Ft 108 827 335 Ft 115 512 238 Ft 122 609 103 Ft 130 143 409 Ft 138 142 217 Ft 146 634 267 Ft 155 650 087 Ft 165 222 099 Ft 175 384 742 Ft 186 174 597 Ft

Bevételek összesen 0 Ft

(95 %-os intenzitással elnyert támogatás esetén)

85 748 100 Ft

Beruházás költségei

0 Ft

Bevételek összesen

80 790 000 Ft

53

186 174 597 Ft

175 384 742 Ft

165 222 099 Ft

155 650 087 Ft

146 634 267 Ft

138 142 217 Ft

130 143 409 Ft

122 609 103 Ft

115 512 238 Ft

108 827 335 Ft

102 530 405 Ft

96 598 862 Ft

91 011 435 Ft

85 748 100 Ft

80 790 000 Ft

szolgáltatásnyújtás (emelt szintű szolgáltatások) 149 219 661 Ft

140 773 265 Ft

132 804 967 Ft

125 287 705 Ft

118 195 948 Ft

111 505 611 Ft

105 193 973 Ft

99 239 597 Ft

93 622 261 Ft

88 322 888 Ft

83 323 479 Ft

78 607 056 Ft

74 157 600 Ft

69 960 000 Ft

66 000 000 Ft

0 Ft

Egyéb, ellenszolgáltatás fejében történő

0 Ft

36 954 936 Ft

34 611 477 Ft

32 417 132 Ft

30 362 382 Ft

28 438 319 Ft

26 636 605 Ft

24 949 436 Ft

23 369 506 Ft

21 889 976 Ft

20 504 447 Ft

19 206 926 Ft

17 991 806 Ft

16 853 835 Ft

15 788 100 Ft

14 790 000 Ft

0 Ft

(iroda, labor, oktató/konferenciaterem bérlet)

646 629 494 Ft

Infrastruktúra használatához kapcsolódó díjak

646 629 494 Ft

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

Beruházási év

BEVÉTELEK / ÉVEK

Beruházás költsége (teljes önerő esetén)

Kiadások összesen 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft 0 Ft

42 586 445 Ft 44 983 632 Ft 48 204 222 Ft 49 545 758 Ft 52 015 373 Ft 54 620 621 Ft 57 369 511 Ft 61 270 528 Ft 63 332 662 Ft 66 565 443 Ft 69 978 966 Ft 73 583 934 Ft 79 391 683 Ft

telekommunikáció, utazás költsége)

40 319 288 Ft

Egyéb költség (marketing, adminisztráció,

54

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

595 508 Ft

561 800 Ft

530 000 Ft

500 000 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

796 924 Ft

751 815 Ft

709 260 Ft

669 113 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

0 Ft

9 210 069 Ft 51 206 224 Ft

9 029 480 Ft 48 307 758 Ft

1 066 464 Ft 9 582 156 Ft 57 535 313 Ft

1 006 098 Ft 9 394 271 Ft 54 278 597 Ft

949 149 Ft

895 424 Ft

8 852 431 Ft 45 573 357 Ft

8 678 854 Ft 42 993 733 Ft

8 508 681 Ft 40 560 126 Ft

8 341 844 Ft 38 264 269 Ft

8 178 278 Ft 36 098 367 Ft

8 017 920 Ft 34 055 064 Ft

7 860 706 Ft 32 127 418 Ft

7 415 760 Ft 30 308 885 Ft

6 996 000 Ft 28 593 288 Ft

6 600 000 Ft 26 974 800 Ft

0 Ft

5 500 000 Ft 2 000 000 Ft 1 130 452 Ft 9 773 799 Ft 60 987 432 Ft

5 400 000 Ft

5 300 000 Ft

5 200 000 Ft

5 100 000 Ft

5 000 000 Ft 1 000 000 Ft 844 739 Ft

4 900 000 Ft

4 800 000 Ft

4 700 000 Ft

4 600 000 Ft

4 500 000 Ft 1 000 000 Ft 631 238 Ft

4 400 000 Ft

4 300 000 Ft

4 200 000 Ft

4 000 000 Ft

Pótlás

0 Ft

Karbantartás költsége

38 074 800 Ft

(áram, víz, fűtés, stb.) 0 Ft

Rezsi költségek

0 Ft

Bér- és járulékköltségek

34 033 131 Ft 34 033 131 Ft

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

év

Beruházási

KIADÁSOK / ÉVEK

6. KÖLTSÉG-HASZON ELEMZÉS A költség-haszon elemzés kiindulópontját költségoldalon a projekt pénzügyi költségei jelentik. A projekt összegzett pénzügyi költségei tekintetében a referencia időszak hossza 16 év, ami magában foglalja a beruházás időszakának egy és a működtetés időszakának tervezett 15 esztendejének pénzügyi költségeit, melynek hátterében az „5. A beruházás becsült költségei – pénzügyi elemzés” c. fejezetben megfogalmazott pénzügyi elképzelések állnak. Ezek alapján a projekt pénzügyi költségei és a fellépő maradványértékei a következőképp

15. év 0 Ft 0 Ft 79 391 683 Ft

79 391 683 Ft

14. év 0 Ft 0 Ft 73 583 934 Ft

73 583 934 Ft

13. év 0 Ft 0 Ft 69 978 966 Ft

69 978 966 Ft

12. év 0 Ft 0 Ft 66 565 443 Ft

66 565 443 Ft

11. év 0 Ft 0 Ft 63 332 662 Ft

63 332 662 Ft

10. év 0 Ft 0 Ft 61 270 528 Ft

61 270 528 Ft

9. év 0 Ft 0 Ft 57 369 511 Ft

57 369 511 Ft

8. év 0 Ft 0 Ft 54 620 621 Ft

54 620 621 Ft

7. év 0 Ft 0 Ft 52 015 373 Ft

52 015 373 Ft

6. év 0 Ft 0 Ft 49 545 758 Ft

49 545 758 Ft

5. év 0 Ft 48 204 222 Ft 0 Ft

0 Ft 44 983 632 Ft

48 204 222 Ft

4. év 0 Ft

0 Ft 42 586 445 Ft

44 983 632 Ft

3. év 0 Ft

0 Ft 40 319 288 Ft

42 586 445 Ft

2. év 0 Ft

0 Ft

4. Összes pénzügyi költség (1+2+3)

38 074 800 Ft

40 319 288 Ft

0 Ft

0 Ft

38 074 800 Ft

3. Maradványérték*

34 033 131 Ft

2. Összes működési költség

34 033 131 Ft

1. Összes beruházási költség

0 Ft

Költségtípus/Év

Beruházás éve 1. év

alakulnak:

A költség-haszon elemzés során szükséges a pénzügyi mellett a közgazdasági elemzést is elvégezni. A közgazdasági szempontú elemzés során viszont megkívánja a pénzügyi becslés során meghatározott értékek kiigazítását a következő szempontok szerint: • költségvetési (fiskális) kiigazítások, • piaci árról való áttérés elszámoló árra,

55

A kiigazítások közül jelen projekt vonatkozásában a költségvetési (fiskális) kiigazításokat és a piaci árról való áttérést elszámoló árra a költségek becslésénél az alábbiak szerint végeztük el. A projekttel összefüggésben a társadalmi költségeket érintő érdemi negatív externális hatásokkal nem kell számolnunk. A közgazdasági elemzés során a pénzügyi költségbecslésből indulunk ki, azonban figyelembe kell vennünk, hogy a projekt költségvetése bruttó összegek alapján került tervezésre, vagyis a pénzügyi elemzésben szereplő piaci árak – tekintettel arra, hogy a pályázó ÁFA - levonási joggal nem rendelkezik – mind a beruházási, mind a működési költségekkel összefüggésben tartalmazzák az általános forgalmi adó összegét. Kivétel ez alól a működési költségeken belül az üzemeltetési költségek között elszámolt bér- és járulékköltségek köre. A közgazdasági elemzéshez minden releváns költségtétel elemből az ÁFA tartalmat le kellett vonnunk. A beruházási költségek tekintetében elkülönítve mutattuk be az ÁFA összegét, így ez alapján adott a nettó költség. Minthogy a működési költségek között az ÁFA összege nincs elkülönítve, ezért a személyi jellegű ráfordítások levonását követően 27%-os ÁFA-kulcsot feltételezve levontuk a bruttó költségből a hozzá tartozó, számított ÁFA összeget. A karbantartási és a pótlási költségek között nem mutattunk ki személyi jellegű költségeket, így ezek esetében a visszaszámítás alapja a teljes költség volt. Ebben a körben is 27%-os ÁFA kulccsal számoltunk. A beruházási kiadások költségvetési (fiskális) kiigazítását alábbi táblázat mutatja be:

Megnevezés

Beruházás éve

1. Összes (bruttó) beruházási kiadás

680 662 625 Ft

2. Beruházási költségből levonandó közvetett adók (ÁFA 27%)

63 415 760 Ft

617 246 865 Ft

3. Nettó beruházási kiadás

56

Jelen érték 630 243 171 Ft 58 718 296 Ft 571 524 875 Ft

2 858 894 Ft 2 923 463 Ft 2 989 239 Ft 3 056 268 Ft 3 337 194 Ft 3 194 271 Ft 3 265 346 Ft 3 337 874 Ft 3 411 911 Ft 3 912 715 Ft

49 091 910 Ft

51 631 382 Ft

54 313 243 Ft

57 933 334 Ft

60 138 391 Ft

63 300 097 Ft

66 641 093 Ft

70 172 022 Ft

75 478 969 Ft

3.)

46 686 864 Ft

költség (1. 3 008 089 Ft

i

45 196 133 Ft

üzemeltetés 2 733 211 Ft

4. Nettó

42 250 421 Ft

ÁFA (27 %) 2 610 190 Ft

l levonandó

39 976 255 Ft

költségekbő

2 492 929 Ft

kiadási

37 826 359 Ft

érintett

2 359 843 Ft

személyi

35 714 957 Ft

2. Ebből:

jellegű

hatásokra, melyek:

57 60 987 432 Ft

57 535 313 Ft

54 278 597 Ft

51 206 224 Ft

48 307 758 Ft

45 573 357 Ft

42 993 733 Ft

40 560 126 Ft

38 264 269 Ft

36 098 367 Ft

34 055 064 Ft

32 127 418 Ft

30 308 885 Ft

28 593 288 Ft

költség 79 391 683 Ft

73 583 934 Ft

69 978 966 Ft

66 565 443 Ft

63 332 662 Ft

61 270 528 Ft

57 369 511 Ft

54 620 621 Ft

52 015 373 Ft

49 545 758 Ft

48 204 222 Ft

44 983 632 Ft

42 586 445 Ft

40 319 288 Ft

38 074 800 Ft

1. Összes

26 974 800 Ft

üzemeltetési 0 Ft

(bruttó)

0 Ft

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

1.

Beruházás éve

s/év

0 Ft

Megnevezé

0 Ft

Üzemeltetési költségek költségvetési (fiskális) kiigazítása

3. ÁFA

A projekttel összefüggésben nem számoltunk költségvetési támogatással, így ebben a

tekintetben nem volt szükség korrekcióra.

Amikor a piaci árról az elszámoló árra való áttérést kívánjuk megállapítani, meg kell

becsülnünk a projekt hasznait, melynek során tekintettel kell lennünk a projekttel érintett

• egyrészről a használattal összefüggő közvetlenül a projekt használóinál, a szolgáltatást igénybe vevőknél jelentkező hasznok • külső gazdasági hatások azon hatások, amelyek (1) nem közvetlenül a projekt kedvezményezettjénél vagy a projekt használóinál jelentkeznek, és (2) közvetlen pénzügyi ellentételezés nem kíséri őket A használattal összefüggő hasznok elvileg „kitermelhető” és „nem kitermelhető” értékként jelentkezhetnek. Jelen projekt esetében „kitermelhető érték” a helyiségbérleti díjakból, valamint az emelt szintű szolgáltatásokból származó tervezett bevétel, míg a „nem kitermelhető” érték kategóriája a rekreációs tér, a Science Café, a képzések, előadások, vitaestek és egyéb programok esetén értelmezhető, ami szellemi, humán, tudásbeli illetve rekreációs értéket egyaránt jelent. A használóknál jelentkező közgazdasági hasznok becslésénél kiindulópontunk a tervezett (bruttó) pénzügyi bevétel volt. A társadalmi haszon mérésére a pénzügyi bevételből azt a részt kell tekinteni, amit a használók (központban dolgozók, szolgáltatásokat igénybevevők, központba látogatók, programokon résztevők, nyilvánosság stb.) érzékel. Ha a használó nem áfa-visszaigénylő, akkor a haszonbecslés során a bevételből nem szabad az áfát levonni; ha a használó áfa-visszaigénylő, akkor le kell vonni. A bevételek túlnyomó többsége ÁFA visszaigénylő vállalkozásoktól, szervezetektől származik, így a bevételeket csökkentenünk kell azok 27%-os ÁFA-tartalmával.

58

15.

14.

13.

12.

11.

10.

9.

8.

7.

6.

5.

4.

3.

2.

Beruházá s éve 1.

Megnevezés/Év

26 636 605 Ft

28 438 319 Ft

108 773 399 Ft 29 368 818 Ft 111 505 611 Ft

115 460 053 Ft 31 174 214 Ft 118 195 948 Ft

36 954 936 Ft

24 949 436 Ft 102 475 125 Ft 27 668 284 Ft 105 193 973 Ft

146 594 171 Ft 39 580 426 Ft 149 219 661 Ft

23 369 506 Ft 96 542 600 Ft 26 066 502 Ft 99 239 597 Ft

34 611 477 Ft

21 889 976 Ft 90 954 518 Ft 24 557 720 Ft 93 622 261 Ft

138 098 222 Ft 37 286 520 Ft 140 773 265 Ft

20 504 447 Ft 85 690 815 Ft 23 136 520 Ft 88 322 888 Ft

32 417 132 Ft

19 206 926 Ft 80 732 603 Ft 21 797 803 Ft 83 323 479 Ft

130 096 141 Ft 35 125 958 Ft 132 804 967 Ft

17 991 806 Ft 76 062 096 Ft 20 536 766 Ft 78 607 056 Ft

30 362 382 Ft

16 853 835 Ft 71 662 547 Ft 19 348 888 Ft 74 157 600 Ft

122 559 123 Ft 33 090 963 Ft 125 287 705 Ft

15 788 100 Ft

oktató/konferencia

67 518 189 Ft 18 229 911 Ft 69 960 000 Ft

díjak (iroda, labor,

14 790 000 Ft

kapcsolódó bruttó

0 Ft

használatához

63 614 173 Ft 17 175 827 Ft 66 000 000 Ft

1. Infrastruktúra

terem bérlet) 2. Egyéb bruttó 0 Ft

bevétel (emelt szintű

0 Ft

szolgáltatások)

3. Levonandó ÁFA 4. Használóknál

0 Ft

jelentkező közgazdasági hasznok [(1+2)-3]

7. TÁRSADALMI ÉS GAZDASÁGI ELŐNYÖK BEMUTATÁSA

A Kutatóközpont révén a Dél-Kelet-Európai régió gazdasági szereplői egy olyan létesítménnyel gazdagodnak, amely nyitottsága révén összeköttetést biztosít a kutatásfejlesztési ágazat és a gazdaság többi szereplője között az innovatív, tudásintenzív vállalkozási tevékenységek fejlesztésére. A gazdasági szereplők számára a központ workshopokat, tréningeket, képezéseket szervez annak érdekében, hogy elősegítse innovációs tevékenységük erősítését, bemutassa az ezzel kapcsolatos lehetőségeket, megoldásokat. A központban

zajló

kutatások,

eredmények

vállalkozásokat

érintő

fejleményeiről

a

vállalkozások előadásokon, hírlevelek révén tájékozódhatnak. A központ fő gazdasági előnyét a kreatív és kooperációt inspiráló környezet adja. A vállalkozások közötti kooperáció erősítése középtávon a kutatás-fejlesztés ágazat felértékelődését, így az innovációra való 59

hajlandóságot erősítheti a gazdasági szereplők körében. Ez hosszú távon növelheti a régióban a K+F ágazat arányát a GDP-ből, magasabb hozzáadott-értékű termékek és szolgáltatások létrehozására, fejlesztésére ösztökélheti a gazdasági szereplőket, ami a bevételek és jövedelmek, ezzel az életszínvonal emelkedéséhez is hozzájárul. A társdalom számára a helyi tudomány iránti vonzerő fokozása, az innovatív gondolkodásmód és a társadalmi felelősségvállalás erősítése már középtávú célként jelentkezik, melynek eszközét az a számos előadás, rendezvény, vitaest, nyílt nap, stb. adja, amelyek a társadalom minden rétege számára nyitottak, ingyenesek lesznek. A projekt hatásai alábbi tényezők vonatkozásában is megjelennek: • Létrehozott munkahelyek hatása: A magas hozzáadott-értéket előállító munkahelyek középtávon minőségjavulást, hosszú távon keresletnövekedést generálhatnak a régióban. • Projektnek köszönhetően létrejövő keresletnövekedés: Középtávon az ágazatban a jövedelmek, bevételek erősítése, hosszú távon a régióba irányuló befektetések emelkedése. • Társadalomra gyakorolt hatás, életszínvonal: Középtávon a kutatás-fejlesztés iránti érdeklődés növekedése, hosszú távon az innovatív gondolkodásmód fejlődése, az életszínvonal emelkedése • Horizontális elvek: Középtávon minden korosztály, népcsoport, nem számára egyenlő hozzáférés biztosítása a szolgáltatásokhoz, a projekt kezdetétől fogva a fenntartható fejlődés elveinek érvényesítése az előkészítéstől kezdve a kivitelezésen át a megvalósításig a fenntartás során hosszú távon is. • Határmentiség: A Dél-Kelet-Európai régió K+F szereplői közötti együttműködésének körülményeinek javítása középtávon, hosszú távon az egész lakosság között.

60

8. KOCKÁZATELEMZÉS

A projekt kockázatainak felmérése során a következő kockázati tényezőket azonosítottuk: •

Műszaki kockázatok (előkészítés, kivitelezés kockázatai, meghibásodások, balesetek, technikai károk, stb.): MŰ

•

Jogi szempont (kapcsolódó jogszabályi környezet, szabványok változása, kibocsátási határértékek változása stb.): JO

•

Társadalmi szempont (lakossági ellenállás, közvélemény stb.): TA

•

Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempont (bevételek alakulása, stb.): PG

•

Intézményi szempont (új szereplők belépése a folyamatba, tervezett üzemeltetői struktúra változása a vizsgált időtávon, közbeszerzés, közigazgatási átalakítás hatásai stb.): INT

Előkészítés időszaka

So r sz.

Kockázat megnevezés

A kockázat A kockázat A kockázat bekövetkeztén bekövetkezésén A kockázat valószínűsé A kockázat Amennyiben a A kockázat ek hatása a ek ellenőrzésün ge bekövetkeztén kockázat megelőzésér projekt Jelle valószínűsége k alatt áll-e, csökkenthe ek hatása a csökkenthető, a t felelős egészére. alapján befolyásolhat tő (CS) projekt g kockázat szervezeti Értékelés 1értékelés 1-10 ó-e általunk? vagy nem időbeliségére 10- ig (10 = a megelőzésének módja egység ig. tudunk rá (I/N) (hónapban) projekt (növekvő) hatni (N) bukása)

61

1. Tervi hiányosságok.

MŰ

Pozitív bírálati döntés esetén a támogatási 2. szerződés INT megkötésénekelhúzód ása.

5

5

I

I

Pályázó, tervező.

CS

Jogosult, felkészült tervező alkalmazása.

CS

Szerződéskötés Pályázó, PM feltételeinek gyors és team,szakért maradéktalan ők. teljesítése.

2

1

2

1

2

2

2

1

8

4

3

2

1

1

Megvalósítás időszaka A kivitelező 1. késedelmes teljesítése.

MŰ

6

I

CS

2. Csúszás időjárás miatt VM (rossz időjárás).

3

N

N

A kivitelező csődbe 3. megy.

PÜ

2

N

CS

Az erősödő kereslet 4. miatt a vártnál jóval magasabb kivitelezői árak.

GA

6

N

CS

Esetleges többletmunka 5. felmerülése, minőségi MŰ követelmények nem teljesítése miatti csúszás.

3

I

CS

62

Pályázó, Szigorú kötbérezési műszaki feltételek, biztosítékok ellenőr, a szerződésben. műszaki felelős. Irreleváns Irreleváns Pályázó, Szigorú pénzügyi alkalmassági feltételek közbeszerzés a közbeszerzés során. i szakértő. Árszakértő alkalmazása, minél gyorsabb kezdés, PM team elegendő idő a kivitelezésre. Pontos, alapos műszaki előkészítés.

Műszaki asszisztens, műszaki ellenőr, kivitelezők

Vis maior események miatti (pl. elemi, 6. balesetből, VM szándékosságból adódó) károk. A pályázati 7. támogatáskifizetése csúszik.

PÜ

2

6

N

N

Műszaki asszisztens, műszaki ellenőr, kivitelező

CS

Az előírások és jogszabályok következetes és alapos betartása.

CS

A KSZ-szel való folyamatoskapcsolattar PM team tás, jó kommunikáció,igénye k pontos előrejelzése

3

0,5

4

4

Fenntartás időszaka GA, 1. Vandalizmusból eredő HU károk.

5

I

CS

Megfelelő őrzés-védés Pályázó megvalósítása.

3

Nem releváns

Vis maior esetek 2. miatti károk.

2

N

N

Irreleváns

6

Nem releváns

VM

63

Irreleváns

9. ADMINISZTRATÍV ÉS ELJÁRÁSI KÖTELEZETTSÉGEK

A projekt megvalósításához az első lépést az építési telek megszerzése jelenti. Ennek érdekében a telek tulajdonosával megtörténik az adás-vételi szerződés megkötése. Ezt követi a források előteremtése. Amennyiben ez pályázati úton történik, úgy az adott pályázati felhívásban előírt adminisztratív és eljárási kötelezettségeket szükséges teljesíteni. A legfontosabb adminisztratív és eljárási kötelezettségnek a kutatóközpont létrehozásához szükséges építési engedély beszerzése jelenti. Ennek első lépése az engedélyezési tervdokumentáció elkészítése, melyez több tervezőtől árajánlat bekérése történik. Miután a megfelelő árajánlat révén a tervező kijelölésre került, a tervező elkészíti a központhoz az engedélyes tervdokumentációt, ezt benyújtja az építési hatósághoz. Az építkezés megkezdéséhez kapcsolatfelvétel, majd felmérik a közművek jelenlegi helyzetét, ha azt rendben találják megegyezés történik a közműszolgáltatóval a közművek bekötéséről, vagy igénybevételének financiális feltételeiről, melyről szerződéskötés történik. Amennyiben ez zöld utat kap a hatóságoktól, megkezdődhet a kivitelező kijelölése, megbízása. A kivitelezővel

kötött

szerződés

létrejöttével

a

kivitelező

vállalja

az

engedélyes

tervdokumentációban foglaltaknak megfelelően a központ felépítését. Az építkezés során építési napló készül. Az építkezés elkészültével az épület a használatba vételi engedély kiadásával vehető használatba. A projekt megvalósítása során a projektmenedzsment szervezet tagjaival megbízási szerződéskötés történik a végrehajtás érdekében. Az eszközök beszerzéséhez árajánlatok kérése történik meg a forgalmazóktól, kereskedőktől. Az eszközök kiválasztását és megvásárlását követően arról számlát adnak az értékesítők. A közművek mellett a távközlési szolgáltatók kiválasztásához is árajánlatok bekérése történik meg. A megfelelő szolgáltató kiválasztását követően szerződéskötés történik a szolgáltatóval. A Science Café vendéglátó egység működtetéséhez szükséges a higiéniai, állategészségügyi és kereskedelmi engedélyek megszerzése. A helyiség bérbeadásáról a bérlővel szerződést köt a központ.

64

10. FENNTARTHATÓSÁG A központ fenntartási időszakát legalább 5 évben határozzuk meg, viszont a hosszú távú tervek következtében ez csak egy keretidőpont, ennél hosszabb időre tervezett a központ fenntartása. A központ fenntarthatóságát a közép- és hosszú távú időszakra történő tervezés fényében három különböző szempont alapján szükséges meghatározni: • Működési fenntarthatóság: A működés legfontosabb feltétele, hogy a központban kiadható helyiségek bérlése folyamatos legyen. A működtetés folyamán a központ berendezéseinek, közműveinek a karbantartása, felülvizsgálata folyamatos. A rezsi költségek és az energiahatékonyságra való törekvés érdekében az energiafogyasztás szemmel van tartva, a költségcsökkentés és a hatékonyság érdekében szükséges korszerűsítések megtörténnek. • Pénzügyi fenntarthatóság: A projekt pénzügyi fenntarthatóságának alapját a bérleti díjak folyamatos beáramlása, valamint az emelt szintű szolgáltatásokból származó bevételek jelentik. Ez kiegészülhet a központ külső szolgáltatásaiból származó bevételekkel (pl. képzés, oktatás, külső tanácsadás, pályázatok). A bevételeknek fedezniük kell a központ működtetéséből származó kiadásait. A kiadások nem csupán a rezsiköltségeiből (gáz, víz, áram, internet, telefon stb.) fakadnak, ebben benne vannak a központ személyzetének bérezése, valamint a központban tevékenykedő intézetek cégek által igénybe vett kiegészítő szolgáltatások anyagköltségei (pl. nyomtatás, fax papír, ping-pong labda, ping-pong ütők stb.). • Intézményi fenntarthatóság: A projekt intézményi fenntarthatóságának alapját az központ személyi állományának megfelelő hierarchikus rendszerének fenntartása (lásd 4.4.2. pontban), adott esetben személyi állomány képzése, tudásának frissítése, azok közötti folyamatos kooperáció adja. Ebben nagy segítséget nyújt, hogy olyan környezetben dolgozhatnak a központban, ami mindennapos jelleggel segíti az egymás közötti kooperációt. Az intézmény fenntarthatóságát nagyban befolyásolja a személyi állomány, a pénzügyi feltételek és az üzemeltetés közötti összhang megteremtődjön.

65

MELLÉKLETEK 1. SZ. MELLÉKLET: Táblázatok, ábrák 1. táblázat: Lakosság és terület Projekt által közvetlenül érintett

Terület

Lakosság

Népsűrűség

térségek

(km2)

(fő)

(fő/km2)

Magyarországi területek

9893

789 796

83,15

Csongrád megye

4262

423 240

99,5

Békés megye

5631

366 556

66,8

16 446

1 058 849

67,85

Temes megye

8962

649 777

76,7

Arad megye

7754

409 072

59

26 339

1 848 645

75,5

Bács-Kiskun megye (Magyarország)

8445

528 418

63,1

Krassó-Szörény megye (Románia)

8514

327 579

38,4

Hunyad megye (Románia)

7063

472 284

66,9

Vajdaság Autonóm Tartomány (Szerbia)

21 500

1 916 889

94,5

Projekt által érintett teljes terület

71 861

5 093 815

77,7

Magyarország

93 036

9 982 000

63,1

Románia

238 391

19 042 800

90

Szerbia

77 414

7 120 666

94

Romániai területek

Projekt által közvetlenül érintett térségek összesen Projekt által közvetve érintett térségek:

Források: KSH (2011), http://www.recensamantromania.ro/, P3C (saját szerkesztés)

66

1. ábra: Népességszám alakulása a fejlesztéssel érintett térségekben (Forrás: Eurostat, P3C, saját szerkesztés)

2. ábra: Vásárlóerőn mért egy főre jutó GDP változása a fejlesztéssel érintett magyar és román régióban (Forrás: Eurostat, saját szerkesztés)

67

2. táblázat: A kutatás-fejlesztés ráfordításainak éves GDP-hez viszonyított aránya, % (Forrás: Eurostat, saját szerkesztés) 2003 2004 2005 2006 2007 2008 2009 EU27

1,87

1,83

1,83

1,85

1,85

1,92

2,01

Dél-Alföld

0,74

0,61

0,73

0,81

0,86

0,78

1,01

Nyugat-Románia

0,23

0,18

0,18

0,19

0,26

0,3

0,18

3. táblázat: 1 millió lakosra jutó szabadalmi bejelentések száma (Forrás: Eurostat, saját szerkesztés) 2003

2004

2005

Dél-Alföld

4,989

7,925

8,355 10,532 12,829 13,893 2,263

Nyugat-Románia

0,384

1,199

0,465

Magyarország Románia

13,185 15,133 13,382 0,747

1,069

1,324

68

2006

0,378

2007

2009

3,104

0,26

16,26 18,349 14,937

3,02

0,907

2,844

2008

1,52

1,398 0,634

Készítette:

Az Innoratio Kutatóintézet Nonprofit Kft. megbízásából

a KÖKI-Innováció Kft.

A tanulmány a Magyarország – Románia Határon Átnyúló Együttműködési Program

2007-2013 Irányító Hatósága támogatásával

a HURO/1001/289/2.2.3. kódszámú,

„Fostering the cooperation of research institutes and R+D sector in the border region” című

projekt keretében készült.

Jelen tanulmány tartalma nem feltétlenül tükrözi az Európai Unió hivatalos álláspontját.

Két ország, egy cél, közös siker! www.huro-cbc.eu

www.hungary-romania-cbc.eu