AKCIÓTERÜLETI TERV. Projektgazda: Mezőtúr Város Önkormányzata

MEZŐTÚR VÁROSKÖZPONT FUNKCIÓBŐVÍTŐ FEJLESZTÉSE

AKCIÓTERÜLETI TERV ÉAOP-5.1.1/D-12

Projektgazda: Mezőtúr Város Önkormányzata Az elkészítésben közreműködő munkatársak: Ács Bálint, Herczeg Zsolt, Szűcs Károly, Szűcs Lajos, Szalai Ildikó Az elkészítésben közreműködő szakértők: Barabás Eszter, Hajduné Májas Anikó, Kézy Béla, Komádi Mónika, Szabó Laura MEGAKOM Tanácsadó Iroda

2013. február

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv

TARTALOMJEGYZÉK 1

2

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ .......................................................................................................... 5 1.1

MÓDSZERTAN ÉS ILLESZKEDÉS .............................................................................................................. 5

1.2

A FEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ÉS HELYZETÉNEK BEMUTATÁSA ......................................... 5

1.3

AZ AKCIÓTERÜLETI CÉLKITŰZÉSEK ........................................................................................................ 7

1.4

ÜTEMEZÉS .............................................................................................................................................. 9

1.5

PÉNZÜGYI TERV.................................................................................................................................... 11

1.6

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE ............................................................................................... 12

A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE ....................................................................................................................................................... 13

3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ......................................................................................................................................... 14

4

3.1

AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE ................................................................................................................. 14

3.2

A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA ................................................................................................................ 15

HELYZETELEMZÉS ..................................................................................................................... 19 4.1

AZ AKCIÓTERÜLET SZABÁLYOZÁSI TERVÉNEK ÁTTEKINTÉSE ............................................................... 19

4.2

MEGELŐZŐ VÁROSREHABILITÁCIÓS TEVÉKENYSÉGEK BEMUTATÁSA .................................................. 21

4.3

AZ AKCIÓTERÜLET TÁRSADALMI, GAZDASÁGI ÉS KÖRNYEZETI JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ............. 26

4.3.1

Demográfiai helyzet ........................................................................................................................ 26

4.3.2

Gazdasági helyzet............................................................................................................................ 27

4.3.3

Társadalmi helyzet .......................................................................................................................... 27

4.3.4

Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet ........................................................................................... 28

4.3.5

Jövedelmi helyzet ............................................................................................................................ 29

4.3.6

Környezeti értékek ........................................................................................................................... 30

4.3.7

Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte ........................................................ 32

4.3.8

Közbiztonság ................................................................................................................................... 34

4.4

5

AZ AKCIÓTERÜLET MŰSZAKI-FIZIKAI, INFRASTRUKTURÁLIS JELLEMZŐINEK BEMUTATÁSA ................. 35

4.4.1

Közlekedési hálózat ......................................................................................................................... 35

4.4.2

Közműhálózat értékelése ................................................................................................................. 36

4.4.3

Lakáshelyzet .................................................................................................................................... 38

4.4.4

Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota ...................... 39

4.4.5

Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis............................................................................... 41

4.5

FUNKCIÓELEMZÉS ................................................................................................................................ 42

4.6

TULAJDONVISZONYOK ÉRTÉKELÉSE ..................................................................................................... 45

4.7

A TULAJDONOSI, EGYÜTTMŰKÖDÉSI SZÁNDÉKOK FELTÉRKÉPEZÉSE .................................................... 47

4.8

PIACI IGÉNYEK, LEHETŐSÉGEK FELMÉRÉSE .......................................................................................... 48

AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI ........................................ 51 5.1

AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSÉNEK CÉLJAI, RÉSZCÉLJAI .................................................................... 51

5.2

AZ AKCIÓTERÜLET BEAVATKOZÁSAI.................................................................................................... 54

2


AZ ÖNKORMÁNYZAT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLOK ELÉRÉSÉT SZOLGÁLÓ NEM BERUHÁZÁSI JELLEGŰ TEVÉKENYSÉGE ................................................................................................................................................. 55 5.3

BEAVATKOZÁSI TÍPUSOK ÉS TEVÉKENYSÉGEK ..................................................................................... 57

5.4

AZ ÉSZAK-ALFÖLDI OPERATÍV PROGRAM 2007-2013 KÖZÖTT VÁROSREHABILITÁCIÓS CÉLÚ PÁLYÁZAT TARTALMA ........................................................................................................................................................ 60 5.5

5.5.1

Összefoglaló indikátor táblázatok ................................................................................................... 62

5.5.2

Tevékenységek bemutatása .............................................................................................................. 67

5.5.2.1

Fedett uszoda bővítése ............................................................................................................................ 67

5.5.2.2

Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása ................................................................... 70

5.5.2.3

Többfunkciós kulturális központ felújítása ............................................................................................. 72

5.5.2.4

Kossuth tér megújítása ........................................................................................................................... 74

5.5.2.5

Múzeum tér megújítása .......................................................................................................................... 76

5.5.2.6

Petőfi tér megújítása ............................................................................................................................... 78

5.5.2.7

Erzsébet liget megújítása ........................................................................................................................ 80

5.5.2.8

Szabadság tér megújítása ........................................................................................................................ 82

5.5.2.9

Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek ...................................................................... 84

5.5.2.9.1

Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok ....................................................................................... 84

5.5.2.9.2

Városmarketing tevékenységek ......................................................................................................... 86

5.5.2.9.3

További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) ...................................................... 88

5.5.2.10

További kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek a pályázati előírásoknak megfelelően ... 90

5.5.3

Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében ............................. 92

5.5.4

A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok ................................................................ 94

5.6

A MAGÁNSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT PROJEKTEK A KÖZSZFÉRA FEJLESZTÉSEI NYOMÁN 95

A PÁLYÁZATHOZ KAPCSOLÓDÓ, DE AZON KÍVÜL A KÖZSZFÉRA ÁLTAL MEGVALÓSÍTANI KÍVÁNT TEVÉKENYSÉGEK AZ AKCIÓTERÜLETEN ............................................................................................................. 5.7

96

5.8

SZINERGIA VIZSGÁLAT ......................................................................................................................... 98

5.9

A TERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK ILLESZKEDÉSE A CÉLCSOPORT IGÉNYEIHEZ ...................................... 100

5.10

A TERVEZETT FEJLESZTÉSEK VÁRHATÓ HATÁSAI ............................................................................... 105

5.10.1

Társadalmi-gazdasági hatások ................................................................................................. 105

5.10.2

Esélyegyenlőségi hatások.......................................................................................................... 106

5.10.3

Környezeti hatások .................................................................................................................... 107

5.10.4

Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok ................................................................... 108

5.11

A KOCKÁZATOK ELEMZÉSE ................................................................................................................ 109

5.12

A VÁROSREHABILITÁCIÓS PROJEKT VÉGREHAJTÁSI ÜTEMTERVE........................................................ 111

5.13

LEZAJLOTT PARTNERSÉGI EGYEZTETÉSEK .......................................................................................... 113

6

PÉNZÜGYI TERV ........................................................................................................................ 114

7

A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE.............................................................................. 116 7.1

AZ AKCIÓTERÜLETI MENEDZSMENT SZERVEZET BEMUTATÁSA.......................................................... 116

7.1.1

Városfejlesztő Társaság ................................................................................................................ 116

7.1.2

Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony ................................................. 117

7.1.3

Kompetenciák, felelősségi körök ................................................................................................... 118

7.1.4

A projektszervezeten belüli feladatmegosztás ............................................................................... 120

3


7.1.5

Külső szolgáltatásokat ellátó szereplők......................................................................................... 124

7.1.6

Kapcsolattartás, információs csatornák ........................................................................................ 124

7.2

8

ÜZEMELTETÉS, MŰKÖDTETÉS ............................................................................................................. 126

7.2.1

Szervezeti terv................................................................................................................................ 126

7.2.2

Az üzemeltetés működtetés pénzügyi terve, forrásai ...................................................................... 126

TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE .............................................................. 127

4


1 1.1

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Módszertan és illeszkedés

Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája (IVS) – a városfejlesztés kötelezően előírt dokumentuma – kijelöli a város fejlesztésének átfogó és tematikus céljait. A város, konkrét elemekre építő, az adottságokat figyelembe vevő hosszú távú jövőképe világosan kijelöli, hogy Mezőtúr milyen várossá szeretne válni 2030-ra. Ehhez azonban tudatos fejlesztési folyamatra, egymásra épülő, egymást erősítő célok kijelölésére és a célok elérését biztosító fejlesztések megvalósítására van szükség. Az IVS-ben a város stratégiai céljain túl kijelölésre kerültek azok az akcióterületek, amelyeken belül a város különböző célú fejlesztéseket kíván megvalósítani. Az elfogadott IVS két akcióterületet és két további fejlesztési területet határoz meg, melyek egyike a városközponti akcióterület. Jelen tervezési dokumentum Mezőtúr Város városközponti akcióterületének komplex rehabilitációjára vonatkozó Akcióterületi Terv (ATT). A dokumentumot az alábbi módszertani útmutatók alapján, azoknak teljes mértékben megfelelve dolgozta ki a MEGAKOM Tanácsadó Iroda: 

Nemzeti Fejlesztési és Gazdasági Minisztérium Területfejlesztésért és Építésügyért felelős Szakállamtitkársága (NFGM TÉSZÁT) által 2009-ben kiadott „Városfejlesztési Kézikönyv”,



Nemzeti Fejlesztési Ügynökség (NFÜ) által megjelentetett „Útmutató az akcióterületi terv készítéséhez” (2012),



„Pályázati felhívás az Észak-alföldi operatív program Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések c. komponenséhez ÉAOP-5.1.1/D-12”.

1.2

A fejlesztési akcióterület kijelölése és helyzetének bemutatása

A városközponti akcióterületen tervezett fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó, tematikus és városrészi célkitűzései megvalósuljanak. A fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, az akcióterületre vonatkozó célkitűzés megvalósítását szolgálják: „A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével.” A városközponti akcióterület kijelölése során az alábbi – IVS-ben megfogalmazott – alapelvek kerültek figyelembe vételre: 

az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében;



az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;



az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;



funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljon.

5


A város 28 972 hektáros területének 0,32 %-án elterülő, 92 hektár kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 2379 fő volt (a város 19 329 fős népességének 12,3 %-a), ennek megfelelően népsűrűsége 2585,9 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint az akcióterületen élő lakosok száma 2310 fő, ami 2510,9 fő/km2-es népsűrűséget jelent. Az akcióterület teljes mértékben megfelel a városrehabilitációs projektekkel szemben támasztott elvárásoknak. A „Pályázati felhívás az Észak-alföldi operatív program Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések c. komponenséhez ÉAOP-5.1.1/D-12” című dokumentumban az alábbi, az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek szerepelnek, amelyek mindegyikének eleget tesz az akcióterület: a. Az akcióterület a település közösségi-társadalmi és gazdasági súlyponti területe. b. Az akcióterület belterületen van. c. Minden beavatkozás az akcióterületen történik. Indikátor típusa városközponti területekre Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma

Határérték 10 000 fő feletti városokban

Mezőtúr városközponti akcióterület

minimum 4 db

19 db

minimum 10 db

77 db

Mezőtúr belvárosi akcióterülete funkciókban gazdag terület, megfelel a jogosultsági kritériumoknak: a város központi területén számos közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmény található. Az akcióterület gazdagon ellátott

6


kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységekkel, illetve üzleti szolgáltatóegységekkel. Az akcióterület és annak szűkebb környezete a tercier szektor és a közszolgáltatások centruma a városban. A városközpontban a lakosság iskolai végzettsége lényegesen magasabb a települési átlagnál. A felsőfokú végzettségűek csaknem kétszerese a városi értéknek, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városi átlag kétharmada. A városközpont megközelíthetősége jó, ugyanakkor a nagy átmenő forgalom miatt kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak. A városközpont közműellátottsága kedvező. A városközpont építészeti értékei között országos műemléki és helyi védelem alatt álló épületek találhatóak. Az épületek állapota vegyes képet mutat, a belvárosban található közösségi és kulturális funkciójú épületek rekonstrukciója elengedhetetlen a városközpont megújulásához, funkcióinak megerősítéséhez. Az akcióterületen található a város belterületének legnagyobb és legértékesebb zöld területe, az Erzsébet liget, mely kedvelt városi rekreációs terület, valamint több díszpark is (Kossuth tér, Szabadság tér, Petőfi tér). Az akcióterület zöldterületi rendszere egyedülálló adottságokat kölcsönöz a városnak, ugyanakkor az akcióterületen található zöldterületek állapotuk miatt sok helyen fejlesztésre szorulnak.

1.3

Az akcióterületi célkitűzések

Az akcióterület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. Az akcióterület Mezőtúr központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a térségi hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan városközpont megteremtése, amely egységes arculatú, biztosítja a modern városi életformát, közösségi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. A problémák és fejlesztési szükségletek alapján az akcióterületi fejlesztések átfogó célja a következőképpen fogalmazható meg: A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével.

Az átfogó cél elérése révén a belváros attraktivitása növekszik mind az itt élők, mind az idelátogató turisták körében, amely hozzájárul Mezőtúr társadalmi-gazdasági fejődéséhez, és ezáltal népességmegtartó erejének erősítéséhez. Az átfogó célkitűzés megvalósulásához az alábbi specifikus célok kapcsolódnak: 1. A városközpont kulturális és közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével és kapcsolódó soft tevékenységekkel 2. A városi funkciók erősítése a közterületek megújításával, valamint közlekedési fejlesztésekkel 3. A városközpont gazdasági-szolgáltatási jelentőségének növelése a vállalkozások és civil szervezetek megtelepedését segítő helyszínek fejlesztésével

7


4. A fenntartható fejlődést érvényesítése

és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek

A célok elérése érdekében az önkormányzat és intézményei, valamint a magán beruházók az alábbi tevékenységek megvalósítását tervezik A. Városrehabilitációs pályázat keretében az önkormányzat és partnerei által megvalósítani tervezett fejlesztések: 

Fedett uszoda bővítése



Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása



Többfunkciós kulturális központ felújítása



Belvárosi közterek megújítása



o

Kossuth tér megújítása

o

Múzeum tér megújítása

o

Petőfi tér megújítása

o

Erzsébet-liget megújítása

o

Szabadság tér megújítása

Kiegészítő, „soft” tevékenységek megvalósítása o

Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok

o

Városmarketing tevékenységek

o

További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap)

B. Magánszféra kívánja megvalósítani jelen pályázaton kívül: 

Kalandpark építése



Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása



Szálloda homlokzat-felújítás

C. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani jelen pályázaton kívül: 

Épületenergetikai fejlesztések Mezőtúr Város Önkormányzati Intézményeiben



Városi Oktatási Centrum épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák használatával



Városháza torony, tető és homlokzat felújítása



Strandfürdő és ehhez kapcsolódó gyógyászati fejlesztések



Kemping létrehozása

Az ÉAOP-5.1.1-D/12 pályázat keretében elhelyezkedését az alábbi térkép mutatja.

megvalósítani

tervezett

fejlesztések

8


1. 2. 3. 4.

Uszoda bővítése Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Többfunkciós kulturális központ felújítása Kossuth tér megújítása

5. 6. 7. 8.

Múzeum tér megújítása Petőfi tér megújítása Erzsébet-liget megújítása Szabadság tér megújítása

A pályázat keretében megvalósított fejlesztések nagy része 100%-os önkormányzati tulajdonú ingatlant érint, emellett az akcióterület pályázaton kívüli fejlesztései között megjelennek magán és egyházi tulajdonú ingatlanok is. A tervezett fejlesztések megvalósítása a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével hozzájárul a belváros attraktivitásának és kihasználtságának növeléséhez. A pályázat keretében tervezett beavatkozások nyomán új, eddig az akcióterületen nem létező funkciók jönnek létre, valamint már meglévő funkciók megerősítése is megtörténik, amely révén az akcióterületen már meglévő szolgáltatások a fejlesztések eredményeként magasabb minőségben lesznek elérhetőek. A mezőtúri funkcióbővítő városrehabilitáció hatásaként a városközponti funkciók jelentős megerősödése várható. A belvárosi közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás stb.) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, az itt működő civil szervezetek és vállalkozások, valamint az idelátogató turisták komfortérzetét, valamint növelik a település vonzerejét. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a szebb és élhetőbb települési környezet megteremtéséhez

1.4

Ütemezés

A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2013. július 1-én kezdődik és lezárásuk 2014. december 31-ig megtörténik.

9

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Már rendelkezésre áll

2012 I.

II.

2013 III.

IV.

I.

II.

2014 III.

IV.

I.

Előkészítés IVS Akcióterületi Terv Műszaki tervek, építési tervdokumentumok Kiviteli tervek Közbeszerzések Ingatlanvásárlás Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Tervezői művezetés Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Nyilvánosság Projektmenedzsment Gazdasági funkció Uszoda bővítése Közösségi funkció Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Többfunkciós kulturális központ felújítása Városi funkció Kossuth tér Múzeum tér Petőfi tér Erzsébet-liget Szabadság tér Kiegészítő („soft”) elemek Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok Városmarketing Programalap (mini-projetek)

10

II.

2015 III.

IV.

I.

II.

III.

IV.


1.5

Pénzügyi terv

Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, valamint a támogatásról. A pénzügyi terv kiadási oldala a tervezői költségvetések és árajánlatok adataira épül. Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. Jelen pályázat keretében saját forrás biztosítása nem szükséges. A pályázat költségvetése Költségtípus Előkészítés IVS ATT Engedélyezési terv Kivteli terv Közbeszerzés Ingatlanvásárlás Megvalósítás Szolgáltatások Projektmenedzsment Nyilvánosság Könyvvizsgálat Műszaki ellenőr Tervezői művezetés Építés összesen Gazdasági funkció Fedett uszoda bővítése Közösségi funkció Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Többfunkciós kulturális központ felújítása Városi funkció Kossuth tér megújítása Múzeum tér megújítása Petőfi tér megújítása Erzsébet-liget megújítása Szabadság tér megújítása Eszközbeszerzés Soft tevékenységek Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Összesen

37 800 000 3 800 000 3 800 000 3 600 000 6 000 000 3 600 000 17 000 000 332 311 331 25 175 000 14 000 000 3 500 000 1 575 000 5 300 000 800 000 283 186 331

5 616 000 1 026 000 1 026 000 972 000 1 620 000 972 000 0 89 724 059 6 797 250 3 780 000 945 000 425 250 1 431 000 216 000 76 460 309

43 416 000 4 826 000 4 826 000 4 572 000 7 620 000 4 572 000 17 000 000 422 035 390 31 972 250 17 780 000 4 445 000 2 000 250 6 731 000 1 016 000 359 646 640

42 705 900 4 826 000 4 826 000 4 350 600 7 314 900 4 388 400 17 000 000 407 242 090 31 580 750 17 780 000 4 445 000 1 919 250 6 461 000 975 500 345 244 840

Igényelhető támogatás, Ft 42 705 900 4 826 000 4 826 000 4 350 600 7 314 900 4 388 400 17 000 000 407 242 090 31 580 750 17 780 000 4 445 000 1 919 250 6 461 000 975 500 345 244 840

53 340 000

14 401 800

67 741 800

53 340 000

53 340 000

100

40 062 633

10 816 911

50 879 544

50 879 544

50 879 544

100

48 220 000

13 019 400

61 239 400

61 239 400

61 239 400

100

68 415 710 9 577 906 8 410 758 36 698 075 18 461 249 11 950 000

18 472 242 2 586 035 2 270 905 9 908 480 4 984 537 3 226 500

86 887 952 12 163 941 10 681 663 46 606 555 23 445 786 15 176 500

86 887 952 12 163 941 10 681 663 46 606 555 23 445 786 15 176 500

86 887 952 12 163 941 10 681 663 46 606 555 23 445 786 15 176 500

100 100 100 100 100 100

2 000 000

540 000

2 540 000

2 540 000

2 540 000

100

4 000 000

1 080 000

5 080 000

5 080 000

5 080 000

100

6 000 000 370 111 331

1 620 000 95 340 059

7 620 000 465 451 390

7 620 000 7 620 000 449 947 990 449 947 990

100 100

Nettó, Ft

Áfa, Ft

Bruttó, Ft

Elszámolható költség, Ft

Támogatás, % 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

Az elszámolható beruházási költségek Mezőtúr Város Önkormányzata, mint projekt gazda tekintetében a projekt keretében való ÁFA státusza miatt a gazdasági funkció esetében nettó, a többi funkció esetében bruttó költségtételek alkalmazásával kerültek tervezésre.

11


1.6

A megvalósítás intézményi kerete

Az akcióterületi terv megvalósítása során a projektgazda felelőssége, hogy olyan szervezeti struktúrát alakítson ki, amellyel eleget tud tenni a Támogatási Szerződésben és a releváns jogszabályokban foglaltaknak. Annak érdekében, hogy a városrehabilitációs tevékenységek megvalósítása minél hatékonyabban és gördülékenyebben történhessen, az önkormányzat a projektmenedzsment feladatokat városfejlesztő társaságra bízza. Mezőtúr Város Önkormányzata a Mezőtúri Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság, mint gazdasági társaság alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. Az önkormányzat rendeleti úton jelölte ki a városfejlesztő társaságot az önkormányzat városfejlesztő tevékenységeinek ellátására. A konkrét projekt vonatkozásában az önkormányzat szerződést köt a városfejlesztő társasággal, melyben megbízza a funkcióbővítő fejlesztési projekt lebonyolításával. A városfejlesztés szervezeti rendszere

Irányító Hatóság / Közreműködő Szervezet

Mezőtúr Város Önkormányzata Polgármester Képviselőtestület Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Érintett ágazati irodák Polgármesteri Kabinet

Konzorciumi partner

   

-

Nem konzorciumi partnerek lakosság, civil szervezetek vállalkozások szakhatóságok környező települések

Városfejlesztő Társaság Ügyvezető, projektmenedzser Pénzügyi munkatárs Műszaki munkatárs

Külső szolgáltatásokat ellátó szakértők       

Közbeszerzés Tervezés Műszaki ellenőr Tervezői művezetés Könyvvizsgáló Építési kivitelező Tájékoztatás és nyilvánosság

Mezőtúr Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A funkcióbővítő városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja.

12


2 A FEJLESZTÉS INTEGRÁLT VÁROSFEJLESZTÉSI STRATÉGIÁHOZ VALÓ ILLESZKEDÉSE Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának átfogó célja a következő: „Mezőtúr váljon erős hagyományokkal rendelkező, élhető, modern 21. századi mezővárossá, mely határozott helyi identitással rendelkező polgárai számára helyben biztosít megfelelő megélhetési lehetőségeket kiegyensúlyozott szerkezetű helyi gazdaságra támaszkodva, valamint versenyképes életfeltételeket – minőségi infrastruktúrát, közszolgáltatásokat, egészségügyi ellátást, oktatási, kulturális és sportlehetőségeket.” A város stratégiai fejlesztési céljainak elérését konkrét, körülhatárolt akcióterületek fejlesztése szolgálja. Ezek az akcióterületek a városfejlesztés kiemelkedő fejlesztési célterületei, olyan területek, ahol az önkormányzat a fejlesztéseket alapvetően befolyásoló pozícióban van (tehát közvetlen ráfordítással vagy más eszközzel részt vesz a fejlesztésben).A kijelölt akcióterületeken középtávon jelentős beavatkozásokat tervez a város. Az IVS-ben négy fejlesztési terület került kijelölésre, ezek között szerepel a városközponti funkcióbővítő akcióterület, amelynek fejlesztése – a tervezett beavatkozások szükségessége, várható hatásai és finanszírozhatósága alapján – prioritási sorrend szerint első helyen áll. A városközponti funkcióbővítő akcióterületen tervezett fejlesztések – eltérő módon és különböző mértékben – az IVS-ben kitűzött összes középtávú, tematikus cél megvalósulásához hozzájárulnak. 1. táblázat Az ATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS tematikus céljaihoz Tematikus cél

Illeszkedés

T1: Foglalkoztatás bővítése a település adottságaira építő diverzifikált gazdasági szerkezet kialakításával. T2: Kompakt városszerkezet és egységes, a helyi polgárok és a turisták számára egyaránt vonzó, funkciógazdag belváros kialakítása. T3: A város belső közlekedési szerkezetének fejlesztése, a környezetbarát mobilitás megteremtése. T4: A külső befektetők vonzása és a városba érkező turisták számának növelése.

A diverzifikált gazdasági szerkezet kialakítását elősegíti a városban található uszoda bővítése, amely kiszélesíti a fürdő télen is elérhető szolgáltatásainak körét, ezáltal hozzájárul a város turisztikai fejlesztéséhez. A városközpontban tervezett fejlesztések eredményeképpen a városközponti funkciók bővülése és megerősödése várható. A közterületek rehabilitációjával egységes, vonzó városkép jön létre.

T5: A leszakadó rétegek helyzetének javítása integrált módon. T6: A szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javítása. T7: A helyi identitás, kultúra és helyi közösségek erősítése.

A városközponton áthaladó országos közút elkerülő szakaszának tervezett kiépítésével megvalósulhat a belváros tehermentesítése. Jelen pályázat keretében a környezetbarát gyalogos forgalom feltételeinek javítása történik meg. A városközpont tervezett fejlesztései hozzájárulnak a belváros közösségi funkcióinak erősítéséhez és vonzerejének növeléséhez, amelynek célcsoportját a helyi lakosság mellett a turisták alkotják. A befektetők telephelyválasztásánál fontos szempont a telephely élhetősége, ezért a közvetlen befektetés-ösztönző eszközök (adókedvezmények) mellett közvetett módon, a település vonzerejével is hat a tulajdonosok választására. A leszakadó rétegek helyzetének javításához közvetett módon hozzájárul a lakókörnyezet javítása, a közterek megújítása. A tervezett fejlesztések között megvalósuló uszodabővítés, közösségi funkciókat betöltő intézmények és a város nagy kiterjedésű közterületeinek megújítása nagymértékben hozzájárul a szabadidős tevékenységek és az egészséges városi élet feltételeinek javításához, és így az életminőség emeléséhez. Mezőtúr jelentős kulturális hagyományokkal rendelkezik. Az itt élők helyi identitásának növeléséhez járul hozzá a hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása és a tervezett soft tevékenységek megvalósítása.

Az akcióterületi fejlesztések teljes mértékben az IVS-ben meghatározott, városközpontra vonatkozó városrészi cél megvalósítását szolgálják: „V1. A városközpont belvárosi funkcióinak megerősítése és vonzerejének növelése”.

13


3 A TELEPÜLÉSFEJLESZTÉSI AKCIÓTERÜLET KIJELÖLÉSE, A JOGOSULTSÁG IGAZOLÁSA

Akcióterület kijelölése

3.1

Az integrált városfejlesztés során a tevékenységeket akcióterületekre kell összpontosítani, amelyek a városfejlesztés funkcionális magjaiként szolgálnak. A városrehabilitációs akcióterületek kijelölése nem jelenti azt, hogy mindössze ezekben a városrészekben történnek átfogó fejlesztések, hiszen az önkormányzat egyéb projektjei és pályázatai, valamint a magánszféra beruházásai Mezőtúr város teljes területét érinteni fogják. Mezőtúr Integrált akcióterület .

Városfejlesztési

Stratégiájában

szerepel

a

kijelölt

városközponti

A városközponti akcióterület kijelölése során az alábbi – IVS-ben megfogalmazott – alapelvek kerültek figyelembe vételre: 

az akcióterület teljesítse legalább a minimálisan előírt követelményeket az ellátandó funkciók tekintetében;



az akcióterület kiterjedése ne legyen eltúlzott, csak azok az utcák kerüljenek bele, amelyek a fejleszteni kívánt épületek, intézmények és közterek, valamint a lehetséges magánerős beruházások miatt valóban indokoltak;



az akcióterület megjelenésében minél homogénebb, térbelileg pedig koncentrált legyen;



funkcionális szempontból az akcióterület egy egységet alkosson úgy, hogy a funkcióváltásra és -bővítésre megfelelő helyszínt kínáljon. 1. térkép Az akcióterület elhelyezkedése a város területén belül

14


Az akcióterületet az alábbi utcák határolják: Bajcsy-Zsilinszky u. – Damjanich u. – Kossuth L. u. – Hortobágy-Berettyó főcsatorna Ny-i partja – Dózsa Gy. út – Földvári u. – Tó u. (Erzsébet-liget, termálfürdő területe) – Temető u. – Szolnoki út – Petőfi út – Bajcsy-Zsilinszky u. 2. térkép Az akcióterület műholdfelvétele

A város 28 972 hektáros területének 0,32 %-án elterülő, 92 hektár kiterjedésű akcióterület lakossága 2001-ben 2379 fő volt (a város 19 329 fős népességének 12,3 %-a), ennek megfelelően népsűrűsége 2585,9 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint az akcióterületen élő lakosok száma 2310 fő, ami 2510,9 fő/km2-es népsűrűséget jelent.

3.2

A jogosultság igazolása

Az akcióterület teljes mértékben megfelel a városrehabilitációs projektekkel szemben támasztott elvárásoknak. A „Pályázati felhívás az Észak-alföldi operatív program Funkcióbővítő integrált települési fejlesztések c. komponenséhez ÉAOP-5.1.1/D-12” című dokumentumban az alábbi, az akcióterületek kijelölését meghatározó jogosultsági feltételek szerepelnek, amelyek mindegyikének eleget tesz az akcióterület: a. Az akcióterület a település közösségi-társadalmi és gazdasági súlyponti területe. b. Az akcióterület belterületen van. c. Minden beavatkozás az akcióterületen történik.

15

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 2. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása Indikátor típusa városközponti területekre Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények száma Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek (pl. pénzügyi) száma

Határérték 10 000 fő feletti városokban

Mezőtúr városközponti akcióterület

minimum 4 db

19 db

minimum 10 db

77 db

Mezőtúr belvárosi akcióterülete funkciókban gazdag terület, megfelel a jogosultsági kritériumoknak: a város központi területén összesen 19 db közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmény található – ezek közül 7 közösségi (közösségi ház és könyvtár, színházterem, galéria), míg 12 közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót tölt be: itt található a városháza, rendőrség, ügyészség, valamint több oktatási intézmény. Az akcióterület gazdagon ellátott kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységekkel, illetve üzleti szolgáltatóegységekkel, ezekből összesen 77 db található a városközpontban. A terület kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységei között élelmiszer és ital üzletek, ruházati boltok és éttermek, vendéglátóhelyek találhatóak. A belvárosban takarékszövetkezet is található. A következő áttekintő térképvázlat bemutatja, hol helyezkednek el a jogosultságot biztosító funkciók. 3. térkép A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése

16

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 3. táblázat A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése Indikátor típusa városközponti területekre Közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények

Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek, illetve üzleti szolgáltatóegységek

Intézmény megnevezése és címe Közösségi: 1. Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház 2. Városi Színházterem 3. Városi Galéria 4. Bodoki Fodor Zoltán Helytörténeti Gyűjtemény 5. Kun Zsigmond Néprajzi Gyűjtemény 6. Házi Orvosi Rendelő és Gyermekorvos 7. Iskola Orvosi Rendelő és Védőnők Közigazgatási vagy közszolgáltatási: 8. Városháza, Polgármesteri hivatal 9. Városi Ügyészség 10. Megyei Földhivatal Mezőtúri Kirendeltség 11. Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezete 12. Református Kollégium Általános Iskolája 13. Katolikus Iskola 14. Katolikus Óvoda 15. Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 16. Református Kollégium Gimnázium és Szakközépiskola 17. Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola 18. Városi Oktatási Centrum 19. Mezőtúri Rendőrkapitányság Kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek: 1. 664. sz. MATCH ÉLELMISZER ÁRUHÁZ 2. ERIKA Virágbolt 3. Látszerész 4. Júlia Illatszer és Fehérnemű 5. Szerelvénybolt 6. Házépítők és Gazdák Áruháza 7. Termény és Takarmány Bolt 8. Ilona Malom 9. Boszorkánykonyha Húsbolt 10. Boszorkánykonyha Italbolt 11. PENNY MARKET 12. Lidl Élelmiszeráruház 13. Fűrészáru Diszkont 14. MIMI Cipőbolt 15. Veres Barkácsbolt 16. Márkás használtruhák 17. Gyógybolt 18. Főtéri papír-írószer 19. VISUS OPTIKA 20. Kínai Áruház 21. Százért Száz Üzletlánc 22. VIrágüzlet 23. Bokréta Virágüzlet 24. Krajcáros Bolt 25. Gonda Autósbolt 26. REALNET COMPUTER

Szabadság tér 17.

69

Petőfi u. 5. Múzeum tér Petőfi u. 5.

158 167 158

Dózsa Gy. 17. Dózsa Gy. 19. Damjanich u. 48.

29 50 112

Kossuth tér 1. Kossuth tér 1. Kossuth tér 1. Kossuth tér 1.

1 1 1 1

Kossuth tér 6. Szabadság tér 1. Könyves Kálmán u. 1, Dózsa Gy. 17.

4 72 64/2 29

Kossuth u. 2.

171

Bajcsy Zs. u. 39/a.

111

Petőfi tér 1. Petőfi u. 26.

2032 60

Dózsa György utca 21. Dózsa György utca 1. Dózsa György utca 13. Dózsa György utca 7 Dózsa György utca 3. Dózsa György utca 23. Földvári út 19 Földvári út 21 Földvári út 15 Földvári út 15. Földvári út 17-19 Földvári út 21 Földvári út 17/A. Kossuth Lajos tér 1 Kossuth Lajos tér 1 Kossuth Lajos tér 6 Kossuth Lajos tér 6 Kossuth Lajos tér 6. Kossuth Lajos tér 6. Kossuth Lajos tér 3-5. Kossuth Lajos tér 3-5. Könyves Kálmán utca 9. Petőfi Sándor utca 45. Petőfi Sándor utca 35. Petőfi Sándor utca 28 Petőfi Sándor utca 28

57/1 6/2 27 9 7 57/2 2365 2366/1 2362/6 2362/6 2362/9 2366/1 2362/10. 1 1 4 4 4 4 174/A/2. 174/1/A/1 61/2 109 120 61/1 61/1

17


Indikátor típusa városközponti területekre

Intézmény megnevezése és címe 27. BELLISSIMO SZÉPSÉGSZALON 28. Konyhafelszerelés és Ajándék Bolt 29. Festék-háztartási Bolt 30. Kukori és Kotkoda Baromfihúsbolt 31. Élelmiszer Bolt 32. Halbolt 33. Halbolt 34. Családi Akciós Bolt 35. Melis Pékáru Bolt 36. Zöldség raktár 37. Wang Wang Kínai Áruház 38. HÚSVÁR 39. Betti Divat 40. Hustiák Urosné e.v. Zöldség- gyümölcs 41. ASPORT 42. DIVATZÓNA 43. Brillant Cipő 44. DICY-KÖRÖM-LAK 45. Levendula Esküvői Ruhaszalon 46. PAPÍRFORRÁS 47. ÉVA OPTIKA 48. NON-STOP DELIKATES 49. ONE EURO MARKET 50. Krónika Könyvesbolt 51. Teleki Büfé 52. Margaréta Cukrászda 53. Tiborc Tanya Italbár 54. Zöld Büfé 55. Református Gimnázium Konyha 56. Maxx Caffee Reggeliző 57. Borostyán Étterem és Pizzéria 58. TIBI Cukrászda 59. Főiskola Büfé 60. GATE Főiskolai konyha 61. Iskolai Büfé 62. Lángossütő 63. Lángossütő 64. Fincsi Falatozó 65. Csarnok Büfé 66. Forno Pizzéria 67. Zöld Ász Italüzlet 68. Túri Faló Kávézó Ételbár és Pizzéria 69. Liget Söröző 70. Zsindelyes Fogadó 71. NÁDAS Büfé 72. PÁLMA KÁVÉZÓ 73. Napraforgó Büfé 74. Club Fészek 75. CLUB-ROYAL 76. Nemzeti Szálloda Üzleti szolgáltatóegységek: 77. Szarvas és Vidéke Takarékszövetkezet Mezőtúri Fiók

Petőfi Sándor utca 22 Petőfi Sándor utca 28 Piactér pavilonsor 20 Piactér 18. Piactér 18. Piactér pavilonsor Piactér pavilonsor 1 Piactér pavilonsor 13 Piactér tér 22 Piactér tér 22. Piactér pavilonsor 22. Piactér pavilonsor 22. Piactér 22. Piactér 22. Szabadság tér 16 fsz. 2. Szabadság tér 16. Szabadságtér 16. Szabadság tér 16. Szabadság tér 16. Szabadság tér 16. Szabadság tér 16. Szabadság tér 16. Szabadság tér 16. Szabadság tér 16. Dózsa György utca 17. Dózsa György utca 1 Földvári út 15 Kossuth Lajos utca 2 Kossuth Lajos utca 2 Kossuth Lajos tér 6. Kossuth Lajos tér 8. Könyves Kálmán utca 7. Petőfi tér 1. Petőfi tér 1. Petőfi Sándor utca 5. Piactér pavilonsor Piactér pavilonsor Piactér pavilonsor Piactér pavilonsor Piactér pavilonsor 22. Piactér pavilonsor 1. Piactér pavilonsor 4. Piactér pavilonsor 6. Szabadság tér 15 Szabadság tér 17. Szabadság tér 16. Szabadság tér 17. Szolnoki út 2 Szolnoki út 2. Kossuth tér 8.

56 61/1 2044/19 2044/47 2044/47 2044/10 2044/10 2044/14 2044/49 2044/49 2044/49 2044/49 2044/49. 2044/49 70/2/A/12 70/2/A/5 70/2/A/14 70/2/A/9 70/2/A/86 70/2/B/4 70/2/B/3 70/2. 70/2/A/13 70/2/A/86 29 6/2 2362/6/A/2 171 171 4 6/1 62 2032 2032 158 2044/9 2044/18 2044/31. 2044/44 2044/49 2044/45 2044/7 2044/42. 103 69 70/2/A/9 69 2044/30 2044/30 6/1

Kossuth tér 1. 1

Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata

18


4 HELYZETELEMZÉS 4.1

Az akcióterület szabályozási tervének áttekintése

A szabályozási terv vonatkozó részei alapján az akcióterületen az alábbi övezetek találhatóak: Beépítésre szánt területek: 

Ln: nagyvárosias lakóterület (Ln-1): kialakult tömbházas beépítés, min. 12,5 max. 16,5 m építménymagassággal. Ebbe a kategóriába tartozik az akcióterület egy kis része a Szabadság tér mentén.



Lk: kisvárosias lakóterület (Lk-1): max. 6,5 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek (családi házak, társasházak) elhelyezésére szolgál. Ebbe a kategóriába tartozik az akcióterület északi lakóövezeti része



Vt: településközpont vegyes terület (Vt-1, Vt-2, Vt-3): a terület általában több önálló rendeltetési egységet magába foglaló lakó és olyan helyi települési szintű igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató, egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épületek, valamint sportépítmények elhelyezésére szolgál, amelyek alapvetően nincsenek zavaró hatással a lakófunkcióra. Ebbe a kategóriába tartozik az akcióterület központi része.



Gksz: kereskedelmi, gazdasági szolgáltató terület (Gksz-1): a gazdasági területen elsődlegesen gazdasági célú létesítmények helyezhetőek el. Gksz-1 jelű építési övezet: meglévő és tervezett kereskedelmi, szolgáltatói tevékenység céljára szolgáló terület. Ebbe a kategóriába az akcióterület kis része, a Piactér és környéke tartozik.



K: különleges terület (K-1, K-2): a különleges területek a célzott felhasználás, valamint az elhelyezhető épületek, építmények szempontjából különböző területekre tagolódnak. Ebbe a kategóriába tartozik az akcióterületen a felsőfokú oktatás területe (K-1: oktatási létesítmény területe), valamint a strand, uszoda területe (K-2: strand, uszoda, gyógyfürdő, tervezett kemping területe).

Beépítésre nem szánt területek: 

Z: zöldterület (Z-1, Z-2). A Z-1 jelű övezetbe tartozik az Erzsébet-liget, Szent István sétány (tó körül). Itt elhelyezhető a pihenést, testedzést szolgáló építmények (sétaút, pihenőhely, játszótér, stb), vendéglátó épület. A Z-2 jelű övezetbe tartoznak a díszparkok (Kossuth tér, Szabadság tér, Petőfi tér). A díszpark az esztétika mellett pihenő funkciót láthat el, területükön játszótéri berendezéseken, köztárgyakon kívül más nem helyezhető el.



V: vízgazdálkodási terület (V-3). A vízgazdálkodási övezetekben kizárólag a vízgazdálkodással, vízkárelhárítással kapcsolatos építmények, létesítmények, valamint a vízi sport és a sporthorgászás célját szolgáló közösségi építmények, létesítmények helyezhetők el, a vonatkozó vízügyi és természetvédelmi jogszabályok és hatósági előírások figyelembevételével. Ebbe a kategóriába tartozik a Ligeti-tó az Erzsébet liget területén, horgásztó (V-3: állóvíz övezete).

A tervezett fejlesztések összhangban vannak a hatályos településrendezési eszközökkel.

19

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 4. térkép Az akcióterület a város szabályozási tervén

20


4.2

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása

A városrehabilitációs tevékenységgel érintett terület történeti előzményei közé tartozik, hogy Mezőtúr igen régi település. A régészeti leletek tanúsága szerint már a történelem előtti időkben is folyamatosan lakott hely volt. Az első írásos emlék az 1205-1235 közötti időből való, ettől kezdve a királyi oklevelekben már gyakrabban előfordul. A 14. századtól az árutermelés kibontakozásával egyre inkább előnyös helyzetbe került a környező településekkel szemben. A Sárrét mocsárvilágán át az egyetlen járható út a mezőtúri révnél kezdődött. Az átkelőhely fontos városfejlesztő tényező lett, így a század második felében Túr is a mezővárosok sorába lépett. Mezővárossá nyilvánító oklevele 1378-ból származik. A mai városkép a 18. században kezdett kialakulni. 1728-ban 62 ház és 42 kunyhó szerepel egy összeíráson. (Szolnokon ugyanekkor 33 ház volt nyilvántartva.) 1785-ben 1360 ház állt Túron, míg Szolnokon 890. Az 1800-as évek második felében a folyószabályozással kiépült hatalmas gátrendszer létrejöttével megszűnt a várost övező mocsárvilág. Mezőtúr 1872-ben rendezett tanácsú várossá vált, a nagyszabású építkezések ezután kezdődtek. A Kossuth tér impozáns emeletes házai, a református gimnázium épülete, az első artézi kút, az első kőutak, nyomdák, hetilapok nagy előrelépésnek számítottak. A város történelmi központja a templomot övező Kossuth tér. A város arculata az elmúlt évtizedekben sokat változott. A városban az elmúlt évtizedben több infrastrukturális fejlesztési projektet hajtott végre, amelyek egy jelentős része a város infrastrukturális problémáinak felszámolását szolgálta (ivóvíz, szennyvíz, csapadékvíz-elvezetés problémái). Az elmúlt 10 év városrehabilitációs célú fejlesztéseit, az akcióterületet és a város egészét érintő tevékenységek – amelyeknek köszönhetően több városrész, épület, közterület megújulhatott – összefoglalását az alábbi táblázat tartalmazza.

21

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 4. táblázat Megelőző városrehabilitációs tevékenységek Hrsz.

Pályázó

Szent István sétány melletti játszótér Kerékpározással a környezettudatosságért Mezőtúron (100 férőhelyes kerékpártároló a Teleki Blanka Gimnázium területén) A mezőtúri Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítése

2361

Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata

1

Mezőtúr Város Önkormányzata

4.

Mezőtúr Rendőrkapitányság akadálymentesítése

59

5.

Teleki Blanka Gimnázium tetőfelújítás Erzsébet Liget Kertészlak Felújítása

29

Jász-NagykunSzolnok Megyei Rendőrfőkapitányság Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata

Megnevezés

Támogatói döntés dátuma

Elnyert támogatás (Ft)

Támogatás aránya

MVH

2011.02.14.

14 029 000

75%

KEOP 6.2.0/A/09 Fenntarthatóbb életmódot és fogyasztási lehetőségeket népszerűsítő, terjedésüket elősegítő mintaprojektek ÉAOP 4.1.5-09 Egyenlő esélyű hozzáférés a közszolgáltatásokhoz (Akadálymentesítés) TIOP 3.3.1/A-09/1 A közszolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés megteremtése 2177/2008.(XII.18) Kormányhatározat alapján AVOP 3.5 LEADER+

2010.09.30

9 499 525

95%

2010.01.15

30 000 000

81%

2009.12.22

12 850 000

100%

2009.02.27.

89 600 000

69%

2007.05.02

8 000 000

75%

21/2009. (VII. 08) ÖM rendelet alapján KEOP 5.3.0/A/09 Épületenergetikai fejlesztések

2011.11.21.

142 500 000

75%

2010.12.11

67 220 781

65 %

KEOP 7.1.2.0

2008.10.14

24 260 700

85%

Forrás

Akcióterületen megvalósult fejlesztések 1. 2.

3.

6.

29

2044/29

Akcióterületen kívül megvalósult, illetve a város egészét érintő fejlesztések 7.

Tűzoltó laktanya felújítása

175

8.

Komplex épületenergetikai fejlesztés a hőtechnikai jellemzők javításával a mezőtúri kórházban

178/2

9.

A mezőtúri

12014

Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr Város KórházRendelőintézet Egészségügyi Szolgáltató Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Mezőtúr Város

22


10.

11.

12.

13.

14. 15. 16.

Megnevezés

Hrsz.

Pályázó

környezetveszélyeztető szennyvízkezelés átalakítása biztonságos, a természeti környezetet óvó, magas színvonalú, gazdaságosan üzemeltethető technológiával, az iszapkezelés megoldásával. Európai színvonalú kerékpárút kiépítése a Mezőtúri Ipari Parkig

Iszaplerakás: 0945/2-re

Önkormányzata

A Városi Általános Iskola Mezőtúr Kossuth Lajos Tagintézményének felújítása, bővítése az európai uniós közoktatás biztosítására A "XXI. századnak" megfelelő játszótér fejlesztése az újvároson élő gyermekek részére a Szegedi Kis István téren Mezőtúr Széchenyi utca útburkolatának felújítása

Felsőrészi temető ravatalozó kiépítése Berettyó-Körös Ivóvízminőség-javító Projekt Mezőtúr Város Közoktatási Intézményeinek infrastrukturális fejlesztése

Forrás



Támogatás aránya

2010.12.11

498 529 250

85%

Szennyvízelvezetés és tisztítás KEOP 1.2.0/2F/09 Szennyvízelvezetés és tisztítás


ÉAOP 3.1.3/A-09 Kerékpárforgalmi hálózat fejlesztése

2009.12.11

57 674 673

90%

699


ÉAOP 4.1.1/2/2F-2f Oktatásinevelési intézmények fejlesztése

2009.11.23

249 634 002

100%

2891


2008.11.28.

2 236 520

70%

1860/3 1719


2008.11.11.

7 243 200

50%

2052/6

Mezőtúr Város Önkormányzata Berettyó-Körös Többcélú Társulás Mezőtúr Város Önkormányzata

A helyi önkormányzatok fejlesztési feladatainak támogatása program pályázatainak elkészítéséhez (HÖF CÉDE 2008) A decentralizált „települési önkormányzati szilárd burkolatú belterületi közutak burkolatfelújítása (ÉA-TEUT-2008)” 27/2005.(II.14) Kormányrendelet

2005.09.29.

21 997 000

53,67%

KEOP 1.3.0/2F/09 Ivóvízminőségjavítás 8/2009.(II.26.) sz. ÖM. rendelet felhívására „A bölcsődék és közoktatási intézmények felújítására és közösségi buszok

2011.05.12

856 011 799

85%

2009.06.03.

7 000 000

75%

2053 Országos közúton megvalósult: 01753

több hrsz. több hrsz.

23


Megnevezés

17.

18.

19.

20.

21.

Hrsz.

Pályázó

Mezőtúr város közvilágítási költségeinek csökkentése fényáram-szabályozás megvalósításával Egységes térségi idegenforgalmi marketing stratégia kialakítása különös tekintettel a térségben található gyógyfürdőkre

több hrsz.


-

Mezőtúr, Újváros II. ütem 2. szakasz és Kertváros csapadékcsatorna hálózat kiépítése Székeskert és Bodzáskert (ONCSA városrész) csapadékvízcsatorna hálózat kiépítése Mezőtúr Újváros csapadékcsatorna hálózat II. ütem 1. szakasz kiépítése

több hrsz.

Túrkevei Gyógyfürdő Kht. Kisújszállás Város Önkormányzata Mezőtúr Város Önkormányzata Konzorcium keretében Mezőtúr Város Önkormányzata



Támogatás aránya

beszerzésére” beadott támogatás igénylés HÖF TEKI 2008

2008.11.28.

19 921 120

69%

AVOP LEADER+

2007.11.14.

9 943 955

80%

5/2010. (I. 28.) ÖM. rendelet alapján

2010.04.06.

399 690 000

90%

Forrás

több hrsz.


13/2008.(III.26.) sz. ÖTM rendelet felhívására beadott támogatás igénylés

2008.10.08.

139 536 000

90%

több hrsz.


13/2007.(V.3.) ÖTM rendelet a belterületi vízrendezési célok igénylése pályázati felhívása szerint

2007.07.13

191 005 200

90%


A fenti infrastrukturális beavatkozások mellett több nem beruházási jellegű fejlesztés is megvalósult az elmúlt években Mezőtúron (pl. TÁMOP projektek keretében).

24

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 5. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek

25


4.3

Az akcióterület társadalmi, gazdasági és környezeti jellemzőinek bemutatása

A helyzetelemzés az alábbi adatok körére támaszkodva került kidolgozásra: 

Központi Statisztikai Hivatal adatai: akcióterületi adatok esetében elsősorban a 2001. évi népszámlálási adatok, településszintű adatok esetében T-STAR adatbázis;



Mezőtúr Város Önkormányzatának nyilvántartásai;



Az ATT készítése keretében 2012 decemberben végzett kérdőíves felmérés eredményei.

4.3.1 Demográfiai helyzet A városközponti funkcióbővítő akcióterület lakónépessége a 2001. évi népszámlálási adatok alapján 2379 fő (az állandó népesség 1811 fő), vagyis az IVS-ben lehatárolt városközponti városrész lakosságának 63,2 %-a, a város teljes népességének pedig 12,3%-a élt az érintett utcákban. A legfrissebb önkormányzati nyilvántartás szerint 2310 fő él az akcióterületen, ezért az indikátor célértékének megállapításánál is ezt vesszük alapul (ez a város lakónépességének 12,9%-a). A város 28 972 hektáros területének 0,32 %-án elterülő, 92 hektár kiterjedésű akcióterület népsűrűsége 2585,9 fő/km2. A jelenlegi önkormányzati nyilvántartás szerint a népsűrűség 2510,9 fő/km2. Az akcióterület lakosságának korcsoportonkénti megoszlása a városi átlagtól kissé eltér: a munkaképes korúak aránya magasabb a városi átlagnál (68% a városi 62,3%-kal szemben), míg 14 év alattiak és 60 év felettiek aránya alacsonyabb az akcióterületen, mint a város egészében. A lakosság korcsoportok szerinti összetételének időbeli alakulására a fiatalok és a munkaképes korúak arányának csökkenése, és az idősek arányának növekedése volt jellemző 2001 és 2011 között. (2011-ben az akcióterületen 231 fő volt 14 év alatti, 1571 fő 15-59 éves, és 508 fő 60 év feletti.) 1. ábra Az akcióterület és Mezőtúr lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%)

16,0

21,7 20,3

11,7 Lakónépességen belül 014 évesek aránya

Városközponti akcióterület

Lakónépességen belül 1559 évesek aránya Lakónépességen belül 60x évesek aránya

68,0 Mezőtúr

62,3

Forrás: KSH Népszámlálás

26


4.3.2 Gazdasági helyzet A városban működő vállalkozások lakosságarányos száma (ezer lakosra 52) kissé magasabb, mint a megyei átlag (49), ugyanakkor az országos átlagnál (69) alacsonyabb. A működő vállalkozások nagyobb része egyéni vállalkozás, a működő társas vállalkozások aránya (37,3%) elmarad a megyei és országos arányoktól (41,5% és 54,4%). A vállalkozások száma az akcióterületen 127 db, ezek 85%-a egyéni vállalkozás. A városban 215 kiskereskedelmi egység működik (2011, KSH), ezek felét egyéni vállalkozások működtetik. Mezőtúron 92 vendéglátóhely található, számuk az elmúlt években folyamatosan csökkent. A vendéglátóhelyek több mint fele (50 db) italüzlet és zenés szórakozóhely, emellett éttermek és cukrászdák működnek még a városban. Az akcióterület és annak szűkebb környezete a tercier szektor egyik centruma a városban: elsősorban azok a szolgáltatók találhatóak a városközpontban, amelyek elsődleges célcsoportját a helyi lakosság alkotja (piac, gyógyszertár, takarékszövetkezet), emellett a turisták érdeklődésére is számot tartó szolgáltatók ugyancsak jelen vannak (éttermek, szálloda). Az önkormányzat nyilvántartása szerint az akcióterületen 77 kiskereskedelmi üzlet és vendéglátóhely működik, amelyek között élelmiszerboltok és ruházati üzletek mellett éttermek és cukrászdák is megtalálhatóak. Az akcióterületen jelen vannak nagyobb élelmiszerláncok üzletei is (pl. Match, Penny Market, Lidl). Az akcióterületen található Mezőtúr egyetlen szállodája (Nemzeti Szálloda), 25 szobával, 56 férőhellyel, emellett az akcióterületen egy panzió is található. Az akcióterületen az ipar szerepe alárendelt, az ipari park területe az akcióterülettől távol, külterületen helyezkedik el. Az akcióterület gazdaságában a mezőgazdaság szerepe csak abból a szempontból fontos, hogy itt található a piac, ahol elsősorban a helyi gazdálkodók terményeit értékesítik. Mezőtúr 10 legnagyobb iparűzési adót fizető vállalkozása közül 5 az akcióterületen, vagy annak közvetlen közelében működik, az általuk fizetett iparűzési adó 2011-ben 76.486 eFt volt, amely a városi összeg 18,3%-a.

4.3.3 Társadalmi helyzet A lakosság képzettségi jellemzői az elmúlt évtizedekben az országos tendenciáknak megfelelően változtak: csökkent az alacsony és nőtt a magas végzettséggel rendelkezők aránya. A városközpontban a lakosság iskolai végzettsége lényegesen magasabb a települési átlagnál. A felsőfokú végzettségűek csaknem kétszerese a városi értéknek, valamint kismértékben magasabb a városrész átlagánál is. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők esetén is kedvezőbb a helyzet a városi átlagnál, a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya a városi átlag kétharmada.

27

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 2. ábra A népesség végzettsége a városban és a városközpontban 2001-ben (%) 35,0 30,0

32,6

25,0

25,7

20,0

21,6

15,0

5,0

15,7

15,0

10,0 8,2

0,0 Mezőtúr összesen

Városközpont városrész

Városközponti funkcióbővítő akcióterület

Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Felsőfokú végzettségűek a 25 éves és idősebb népesség arányában

Forrás: KSH Népszámlálás

Az akcióterület lakosságának gazdasági aktivitását és szociális helyzetét a következő alfejezetek mutatják be.

4.3.4 Munkaerőpiaci, foglalkoztatási helyzet Az akcióterületen élő lakosság ellentmondásos kép rajzolódik ki.

munkaerőpiaci

és

szociális

helyzetét

vizsgálva

A lakosság összetételét gazdasági aktivitás és iskolai végzettség alapján vizsgálva megállapítható, hogy a legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül alacsonyabb a városi átlagnál. A foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 41,9%, a városi átlagnál kissé alacsonyabb. Kedvezőtlen képet mutat ugyanakkor a rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya: a mutató értéke az akcióterületen magas (60,5%), és a városi átlagot is meghaladja. Ezzel párhuzamosan alacsony a foglalkoztatottak aránya a munkaképes korúak körében, csupán 37,1%. Az alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban dolgozók aránya 30,3%, ami a városi átlag kevesebb mint kétharmada. 5. táblázat Szociális és munkaerőpiaci mutatók a városban és a városközpontban 2001-ben (%) Mezőtúr összesen Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 21,4 aránya az aktív korúakon belül Foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 45,8 Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők 49,5 aránya az aktív korúakon (15-59 évesek) belül Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen 46,8 belül Alacsony presztízsű foglalkoztatási csoportokban 46,3 foglalkoztatottak aránya Forrás: KSH Népszámlálás



18,9

15,0

43,4

41,9

57,5

60,5

40,0

37,1

31,1

30,3

28


Önkormányzati nyilvántartás alapján a foglalkoztatottak száma jelenleg 1138 fő az akcióterületen, a foglalkoztatottak aránya (49,26%) a városi átlagnál kissé alacsonyabb. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az akcióterület munkanélküliségi rátája (9,4%) 2001-ben alacsonyabb volt települési átlagnál (13,4%), és alacsonyabb volt a tartós (legalább 360 napig) munkanélküliek aránya is (az akcióterületen 2,9%, a városban 5,3%). A munkanélküliek száma az elmúlt évtizedben növekvő tendenciát mutatott a városban, számuk 2000-2003 között csökkent a városban, 2004-től 2010-ig növekedett. Ezt a negatív folyamatot a gazdasági válság felgyorsította, 2008-2009 között a korábbi években soha nem tapasztalt mértékben 33%-kal nőtt a munkával nem rendelkezők száma a városban. Pozitívumként értékelhető, hogy 2011-ben a korábbi évek növekedése megállt, a nyilvántartott álláskeresők száma csökkent (az országos tendenciákhoz hasonlóan). Mezőtúr jelenlegi munkanélküliségi adatai a megyei és országos átlagnál kedvezőtlenebb képet mutatnak: jelenleg a munkavállalási korú népesség több mint 10%-a nyilvántartott álláskereső (2012. októberi adatok alapján 10,54% az országos 7,86%-kal szemben). Az akcióterület viszonylag kedvezőtlen munkaerőpiaci helyzetét tükrözi, hogy itt a munkanélküliek száma 228 fő (2011), a város összes állástalanjának 17%-a (miközben az akcióterületen a város népességének 12,9%-a él jelenleg).

4.3.5 Jövedelmi helyzet Az akcióterületen a népszámlálás adatai alapján a városi átlagnál alacsonyabb volt azon aktív korúak (15-59 éves) aránya, akiknek 2001-ben a jövedelemforrásuk kizárólag állami vagy helyi támogatás volt (a városközponti akcióterületen 7,2% a városi 12,7%-kal szemben). A lakosság szociális helyzetének alakulását az önkormányzati segélyezés adatai tükrözik. Mezőtúron a rendszeres szociális segélyben, illetve rendelkezésre állási támogatásban részesültek lakosságarányos száma jóval magasabb, mint a megyei és országos átlag (az országos átlag kétszerese). A segélyezési adatok időbeli alakulást vizsgálva megállapítható, hogy a népesség szociális helyzetét alapvetően a hátrányos helyzetű lakosság számának emelkedő tendenciája jellemzi, amely azonban nem minden támogatás típusnál járt együtt automatikusan a támogatások mértékének növekedésével. (Az adatok változása nem minden esetben feleltethető meg a rászorulók számának, mivel sok esetben jogszabályi változások vagy költségvetési folyamatok állnak a háttérben.) Az önkormányzati adatok alapján megállapítható, hogy az akcióterületen a rendszeres szociális segélyben részesülők aránya (14,5%) a lakosságaránynál (12,9%) magasabb, miközben a lakásfenntartási és rendszeres gyermekvédelmi támogatásban részesülők aránya alacsonyabb. 6. táblázat Néhány szociális mutató, 2011

Mezőtúr összesen

Városközponti akcióterület

Rendszeres szociális segélyben 954 138 részesülők száma Lakásfenntartási támogatásban 854 68 részesülők száma Rendszeres gyermekvédelmi 861 78 támogatásban részesülők száma Közcélú foglalkozásban résztvevők 548 76 száma Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata

Arány (%) 14,5 8,0 9,1 13,9

29


4.3.6 Környezeti értékek A városközpontban a településközponti vegyes területekkel szomszédos lakóterületek nagyvárosias és kisvárosias lakóterületi besorolása a központi jelleget hangsúlyozza. A belterület különleges területei, jellegüktől függően, különböző kapcsolatokkal rendelkeznek. Az oktatási, az egészségügyi és szociális jellegű különleges területek a városközpontban vagy annak közelében vannak, szintén fontos központképző tényezők. A sport, rekreációs, a strand, a fürdő különleges területek leginkább a fontos közlekedési útvonalakhoz kapcsolódnak, de jól illeszkednek a lakóterületekhez és a zöldterületi rendszerhez. A zöldterületi rendszer elemei egyrészt kötődnek a városközponthoz, másrészt a lakóterületekhez és a különleges területekhez is. A kereskedelmi, szolgáltató gazdasági területek jellemzően a belterület főbb útjai mentén, az ipari gazdasági területek viszont a belterület peremén, a vasútvonalak mellett, és északon a vasútvonalnak a belterülettel ellentétes oldalán találhatók. A település épített környezetének védelme, építészeti-utcaképi jellegzetességeinek megőrzése érdekében a műemléki környezet és helyi értékvédelmi terület került kijelölésre, amely a városközpont jelentős részét, több műemléki épületet is magába foglal. A városközpont építészeti értékeinek megőrzése, rehabilitációja érdekében jelenleg három védettségi fokozat található Mezőtúr Város közigazgatási területén. 1. Műemléki környezet: a Kossuth tér, Kálvin tér, Táncsics út, Kossuth út, Csokonai út, Stromfeld Aurél út, Dózsa György út, Rákóczi út, Garibaldi út, Pétery Károly út, József Attila út és a Hortobágy- Berettyó-főcsatorna töltése által határolt terület. Itt találhatóak a belváros városképi jelentőségű épületei, valamint országos műemléki védettségű épületek és helyi védett épületek. 2. Műemléki védettségű akcióterületen:

1

(országos

műemléki

védelem



Református Nagytemplom (Kossuth tér 7., hrsz. 5) Barokk stílus 1700-1716, átalakítva klasszicista stílusban 1814-1845 között. (Elsőfokú műemléki védelem: M I 3979.)



Kiállító csarnok, volt Zsinagóga (Múzeum tér 1., hrsz. 167) Klasszicista stílus 1830. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 3978.)



Római katolikus templom (Szabadság tér 1., hrsz. 66) Klasszicista stílus 1817-1822. (Másodfokú műemléki védelem: M II. 3976.)

alatt

álló)

épületek1

az

A képek forrása: http://www.muemlekem.hu, http://www.szeporszag.hu

30




Szegedi Kis István Gimnázium és Szakközépiskola (Kossuth u. 2., hrsz: 173/1) Épült 1888-1889-ben, Benkó Károly tervei alapján. (Harmadfokú műemléki védelem: M III. 10455.)

3. Helyi védelem alatt álló épületek az akcióterületen: 

Városháza (Kossuth tér 1. hrsz. 1.)



Református Általános Iskola (Kossuth tér 6. hrsz. 4.)



Nemzeti Szálloda (Kossuth tér 8. hrsz. 6/1.)



Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola (Dózsa Gy. u. 17. hrsz. 31.)



A volt Kereskedelmi Szakmunkásképző és SZKI épülete (Petőfi u. 5. hrsz. 158.)



„Parókia” épülete (Kálvin tér 1. hrsz. 10.)



Dr. Soós-féle bérház (Dózsa Gy. u. 9. hrsz. 22.)



Dirmann-féle ház (Petőfi u. 45/a. hrsz. 108/1.)



Zsindelyes épülete (Szabadság tér 15. hrsz. 103.)



Dr. Szappanos-féle ház (Dózsa Gy. u. 15. hrsz. 28.)

Az akcióterület közvetlen közelében további helyi védelem alatt álló épületek találhatóak: 

Kaszinó (Kossuth u. 6. hrsz. 77.)



Tűzoltólaktanya (Kossuth tér 2. hrsz. 175.)



Városi Kórház (Kossuth u. 7-11. hrsz. 178.)



Bazár (Kossuth tér 9. hrsz. 4338.)



Postapalota (Kossuth tér 10. hrsz. 4339.)



Tanyasi kollégium (Kossuth tér 11. hrsz. 4344.)

A városközpont területének zöldterületei közparkok és díszparkok. A zöldterületek közé tartozik egyrészt az Erzsébet liget (a Ligeti-tó körüli zöldterület), másrészt ide tartoznak a díszparkok: a Kossuth tér, a Szabadság tér, a Petőfi tér. Az akcióterületen található zöldterületek állapotuk miatt sok helyen fejlesztésre szorulnak. A városközpontban jelentős nagyságú, de részben elöregedett zöldfelület található, melyek felújítása pozitívan befolyásolja a város klimatikus viszonyait. Ennek javításához hozzájárul az elhagyott, roncsolt területek felmérése és tervezett növényesítése. A város belterületének legnagyobb és legértékesebb zöld területe az Erzsébet liget, mely kedvelt városi rekreációs terület. Az elmúlt évtizedekben a park elvadult. Megtelepedtek benne a különböző gyomfák (amerikai kőrizs, akác), de az eredeti állomány is elhanyagolt képet mutat. A város főterének egyedülálló adottságokat kölcsönöz a Hortobágy-Berettyó-főcsatorna közelsége. A városközponti funkcióbővítő akcióterületen az önkormányzati tulajdonú ingatlanállománynak kevesebb, mint tizede található, amely értékben mindössze 25%-át képviseli az önkormányzati tulajdonú ingatlanoknak, relatíve értékszerkezetük tehát kedvezőtlen. A forgalomképes ingatlanok értékét tekintve kedvezőbb a helyzet, hiszen az önkormányzat összes üzleti vagyonát képező ingatlan-érték 30%-a található a területen.

31


A városközponti akcióterületen a társadalmi-gazdasági helyzetet befolyásoló, az ott élők egészségét veszélyeztető környezetkárosító tevékenység nem történik. Az akcióterületen kármentesítést nem kell végezni.

4.3.7 Közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények jelenléte Mezőtúron a városközpont hagyományosan közszolgáltatási központként is funkcionál, ahol a közigazgatási, humán szolgáltatási és egyéb szolgáltatásokat nyújtó szervezetek tömörülnek. 7. táblázat Az akcióterületen található közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények Szolgáltatás típusa

Közigazgatás

Oktatás

Közművelődés

Egészségügy Egyházak

Intézmény neve Városháza, Polgármesteri hivatal Városi Ügyészség Mezőtúri Rendőrkapitányság Megyei Földhivatal Mezőtúri Kirendeltség Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezete Református Kollégium Általános Iskolája Református Kollégium Gimnázium és Szakközépiskola Katolikus általános iskola Katolikus óvoda Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola Városi Oktatási Centrum Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház Városi Színházterem Városi Galéria Bodoki Fodor Zoltán Helytörténeti Gyűjtemény Kun Zsigmond Néprajzi Gyűjtemény Házi Orvosi Rendelő és Gyermekorvos Iskola Orvosi Rendelő és Védőnők Római katolikus templom Református Nagytemplom

Intézmény címe Kossuth tér 1. Kossuth tér 1. Petőfi u. 26. Kossuth tér 1. Kossuth tér 1. Kossuth tér 6. Kossuth u. 2. Szabadság tér 1. Könyves Kálmán u. 1. Dózsa Gy. u. 17. Bajcsy-Zsilinszky u. 39/a. Petőfi tér 1. Szabadság tér 17. Petőfi u. 5. Múzeum tér 1. Petőfi u. 5. Dózsa Gy. u. 17. Dózsa Gy. u. 19. Damjanich u. 48. Szabadság tér 1. Kossuth tér 7.

A városközponti akcióterületen található a város számos közigazgatási, hatósági, közművelődési és egyházi intézménye, valamint az oktatási és egészségügyi intézmények egy része. Az intézményekről összefoglalóan a következők mondhatók el: 

Az akcióterületen található oktatási intézmények főbb jellemzői: o A Mezőtúri Református Kollégium – Gimnázium, Szakközépiskola és Általános Iskola az ország legrégibb református kollégiuma, ahol jelenleg 31 tantermes oktatási épületegyüttes, nyelvi laboratórium, számítástechnikai termek, szaktermek, ifjúsági könyvtár, muzeális értékű ókönyvtár, saját menza, klubszoba, sportpálya, futópálya és sportcsarnok áll a diákok rendelkezésére. Az általános iskola 8 osztályos képzést nyújt, a gimnáziumban 4, 5 és 8 osztályos képzés választható. A szakközépiskolai képzésben több szakmacsoport elérhető. Az iskola épülete helyi védelem alatt áll. o

A Szent István Katolikus Általános Iskola és Óvoda általános iskolája 8 osztállyal, 143 tanulóval működik, óvodájába 4 csoportba 107 gyermek jár. Az intézmény fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegye.

32




o

A Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium jelenlegi főépületét – mely helyi védelem alatt áll – 1899 szeptemberében adták át az oktatásnak. Az iskola székhelyintézményében elérhető képzések: 4 évfolyamos gimnáziumi képzés, gazdasági, műszaki vagy humán szakterületen szakközépiskolai képzés, illetve gazdasági szakiskolai képzés. Az intézmény jelenlegi tanulólétszáma 458 fő. Az intézmény fenntartója 2013. január 1 óta az állam, üzemeltetője az önkormányzat.

o

Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola: A mezőtúri Állami Zeneiskola 1959-ben jött létre. A jelenlegi alapfokú művészetoktatási intézményben a tanítványok 16 hangszeres és 2 tánc tanszak közül választhatnak. A zeneművészeti és a táncművészeti ágon az engedélyezett létszám 150-150 fő.

o

Városi Oktatási Centrum: A mezőtúri Városi Oktatási Centrum az egykori főiskolai kar épülete. A városban évtizedeken keresztül működött főiskola, azonban a Szolnoki Főiskola 2010-ben költségmegtakarítási és működésracionalizálási céllal megszüntetette a mezőtúri felsőoktatási képzést. A főiskola épülete és tanüzeme Mezőtúr önkormányzatának tulajdonába került. Az intézmény új fenntartója a Szeged-Csanádi Egyházmegyében, szegedi székhellyel működő Gál Ferenc Főiskola lett. A főiskola felvállalta, hogy a már meglévő Teológiai és Humán Tudományi Kara mellett biztosítja az 50 éves múlttal rendelkező, mezőtúri mezőgazdasági felsőoktatás folytatását egyházmegyei fenntartói háttéren. A Gál Ferenc Főiskola 2011. december 1-jén alapította meg a Mezőgazdasági és Vidékfejlesztési Intézetet, amely 2012. november 8-ától a főiskola épületében működik.

Az akcióterületen található közművelődési intézmények főbb jellemzői: o Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház: A közösségi ház a Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. egységeként működik, kulturális feladatokat lát el. A városi könyvtár a Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Óvoda, Pedagógiai Szakszolgálat és Könyvtár tagintézménye. A könyvtár szolgáltatásai három részlegben, öt fő területen érhetőek el: felnőtt olvasószolgálat (+olvasóterem, +helyismereti gyűjtemény), gyermekrészleg, zene- és médiatár. A könyvtár gyűjteménye több mint 90.000 db könyvtári egységből áll. o

A Városi Színházterem a Petőfi u. 5. szám alatti, helyi védelem alatt álló épületben található. Ugyanitt működik a Bodoki Fodor Zoltán Helytörténeti Gyűjtemény is.

o

A Városi Galériának helyet adó épület eredetileg zsinagóga volt, a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az 1830-ban épített épület országos műemléki védelem alatt áll. Az épületet az 1970-es években felújították, jelenleg kiállítási csarnok.

o

Kun Zsigmond Néprajzi Gyűjtemény: Óbudáról Mezőtúrra költözött Kun Zsigmond népművészeti gyűjteménye. A Teleki Blanka Gimnázium, Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium épületében található gyűjteményben a régi Magyarország népeinek kerámiái, textíliái, faragásai, bútorai láthatóak.

Az akcióterületen található templomok – római katolikus nagytemplom és református nagytemplom – országos műemléki védelem alatt állnak.

33


4.3.8 Közbiztonság A Mezőtúr Városi Rendőrkapitányság beszámolója szerint 2010 év folyamán romlott Mezőtúron a bűnügyi, közbiztonsági helyzet. A regisztrált bűncselekmények száma 76%-os növekedést mutatott, sőt ez a tendencia 2011 első negyedében is tovább folytatódott. A testi sértések száma 50, a garázdaságoké pedig 60%-kal emelkedett. Nőtt a lopások, sikkasztások, csalások és rablások száma, több lett a kábítószerrel kapcsolatos eljárás is. A városbeliek egymás közti viszonyainak romlására utal, hogy jelentősen gyarapodott a becsületsértés és rágalmazás miatti eljárások száma is. Csökkent ugyanakkor az ittas vezetők száma. Kirívóan súlyos bűncselekmény szerencsére nem fordult elő 2010-ben. Az akcióterületen 2011-ben az ismertté vált személy és vagyon elleni bűnesetek száma 296 (a városi 811 eset több mint egyharmada), a bűnelkövetők száma 47 (városi 401-ből). A személyi sérüléssel járó közúti közlekedési balesetek száma 14 (a városi összesen 40-ből), amely azzal magyarázható, hogy a városközponton keresztül halad a nagy forgalmú 46. számú országos főút. Térfigyelő kamera jelenleg nem található sem az akcióterületen, sem a város egyéb területein, azonban zajlik a térfigyelő kamerarendszer kiépítése 28 kamerával, melyek fele az akcióterületen kerül felszerelésre. A Mezőtúri Rendőrkapitányság illetékességi területe Mezőtúr, Túrkeve és Kétpó települések és azok közigazgatási területe, ahol az ott lakó közel 30 ezer ember biztonságára ügyel. Mezőtúron Városi Polgárőr Egyesület is működik, amely 1992-ben alakult meg. Az egyesület fő tevékenysége a bűnmegelőzés, közrend, közbiztonság fenntartása, vagyon elleni bűncselekmények megelőzése, sértett védelmi programban való részvétel és az önkormányzati rendezvények biztosítása. A polgárőrségnek jó kapcsolatban áll a rendőrséggel. Mezőtúron a képviselőtestület bizottságainak egyike a Bűnmegelőzési és Közbiztonsági Bizottság, amelynek feladatait az önkormányzatnak a bűnmegelőzési és közbiztonsági koncepció végrehajtására vonatkozó 2011-2012 évi intézkedési terve tartalmazza. A bizottság működésének célja a bűnmegelőzés és a rendvédelem segítése a városban. Feladata, hogy figyelemmel kísérje a város közbiztonsági helyzetét, kapcsolatot tartson a rend- és közbiztonság védelmére létrejött civil szervezetekkel.

34


4.4

Az akcióterület műszaki-fizikai, infrastrukturális jellemzőinek bemutatása

4.4.1 Közlekedési hálózat Mezőtúr közigazgatási területét jelenleg a 46. sz. főút (Törökszentmiklós – Gyomaendrőd – Mezőberény), és négy országos mellékút érinti. Az országos főút a településen északnyugat – délkelet irányban halad át. Lényeges úthálózati fejlesztések az elmúlt években nem történtek. Az akcióterületen a fenti országos közutak közül a 46. sz. főút halad keresztül, valamint a 4628 (Martfű), és 4632 (Kétpó) országos mellékutak határolják északi és déli irányból. A nagy átmenő forgalom miatt kedvezőtlen, hogy az országos utak a település központján haladnak át, illetve ott találkoznak. 8. táblázat Forgalom a 2009-es országos számlálási adatok szerint (E: személygépkocsi egység)

MOF E/ó (mértékadó óraforgalom) 4457 989 406 46 sz. főút, belterület 7741 1620 704 8562 1631 779 4628 j. út, belterület 2156 319 203 4632 j. út, belterület 2776 197 232 Forrás: Mezőtúr Településrendezési terve és helyi építési szabályzata módosítása, Alátámasztó munkarészek Országos utak

Összes E/nap

Nehéz E/nap

A 46 sz. főúton nyomvonal korrekció, a települést elkerülő szakasz kiépítése szerepel a tervek között. A települési úthálózatot a helyi gyűjtőutak, kiszolgáló, ill. lakóutak (továbbá külterületen a kiskerti utak, erdő- és mezőgazdasági utak, dűlőutak) alkotják. A belterületi úthálózat jellemzően a funkciójának megfelelő, az utak nagyobb része burkolt, azonban még kb. 30 km-nyi földút található a városban. Az akcióterületen található gyűjtőutak hossza 5 km, a kiszolgáló és lakóutak hossza 6,3 km. A történetileg kialakult, jellegzetes szerkezetet őrző, ill. értékes beépítéssel szegélyezett településközponti úthálózat, mint helyi jellegzetesség, megőrzendő érték. A tervezett úthálózat az átmenő forgalmat kiviszi a központból, ezáltal lehetőséget ad a városközpontban a radikális forgalomcsillapításra. A városban található valamennyi parkolóhely (2011-ben 1512 db) ingyenes, ezek közül 760 db az akcióterületen helyezkedik el. Az akcióterületen az alábbi helyeken találhatók nagyobb kapacitású kiépített parkolók:     

Piactér és Penny Market – 135 db Szabadság tér – 122 db Petőfi tér (főiskola előtt) – 49 db Kossuth tér – 38 db Strandfürdő – 38 db

Kiépített kerékpárút van Mezőtúr belterületén a Puskin úton, a Bajcsy-Zsilinszky utca, a Rákóczi út és az Erkel út egy részén, valamint a Földvári úton. A Szolnoki út menti kerékpárút a külterületen, a vasúton túl is folytatódik a gazdasági területig. A magasabb rendű tervek szerint a települést egy országos és több térségi kerékpárút is érinti. A 43 sz. Körösvölgyi kerékpárút (országos kerékpárút) Mezőtúrnál a Hármas-Körös déli oldali töltésén halad. Önkormányzati adatok alapján az akcióterületen 3,1 km hosszú kerékpárút található (a városi 10,3 km egyharmada), a kerékpártárolók száma 336 db (a városi 695 db közel fele). Indokolt a kerékpárút hálózat további fejlesztése és a meglévő kerékpárutak felújítása.

35


Az akcióterületen található járdák állapota eltérő, azok sok helyen felújításra szorulnak. A gyalogos közlekedés érdekében a városközpontban a járdák és sétányok felújítása, a hiányok pótlására járdaépítés, ill. a gyalogutak kiépítése szükséges. 9. táblázat A város és az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője

Mutató

Me.

zöldterületek nagysága játszóterek száma játszóterek területe sportpályák száma kerékpárút hossza gyűjtőutak hossza kiszolgáló és lakóutak hossza ingyenes parkolóhelyek száma kerékpártárolók száma

m² db m² db m m m db db

Város egésze 2001 343 592 4 470 1 8 500 26 729 80 579 1 178 418

Város egésze 2011 372 020 6 2 500 1 10 310 26 729 82 398 1 512 695

Városközponti akcióterület 2011 130 269 2 1 130 0 3 105 5 036 6 304 760 336


A település tömegközlekedési ellátását helyközi és helyi autóbuszjáratok biztosítják. Az autóbuszállomás az akcióterület közvetlen közelében (Földvári út) helyezkedik el. A várost 5 távolsági és 6 helyközi járat érinti. A városban 3 helyi autóbuszjárat közlekedett 2012. december 31-ig, a helyi autóbusz közlekedési szolgáltatást a Jászkun Volán Zrt. végezte. A járatok mindegyike érintette az akcióterületet, az itt található Kossuth teret. 2013. január 1-től azonban a helyi autóbusz közlekedés szünetel a városban. A helyközi autóbusz járatok a helyi közlekedésre is igénybe vehetőek, elsősorban a Vasútállomás – Kossuth tér – Autóbusz állomás viszonylatban. A városi buszpályaudvar felújítása megtörtént. Mezőtúrt a két vasútvonal érinti, ezek egyike a transzeurópai vasúthálózat részét képező törzshálózati vonal, a másik vasúti mellékvonal. A város vasútállomása az akcióterületen kívül helyezkedik el. Mezőtúr szép állomásának felújítása és a törzshálózati vonal korszerűsítése nemrég megtörtént. Mezőtúrt nemzetközi és országos jelentőségű (II. osztályú) vízi utak érintik, a Hármas-Körös és a Hortobágy-Berettyó főcsatorna. A városban személyforgalmú kikötő található. A Hármas-Körösön üzemelő kompközlekedés időszakos (november és március között alacsony vízállás miatt nem tud a komp közlekedni).

4.4.2 Közműhálózat értékelése A város közműellátása folyamatosan fejlődött, ez a fejlődés az utóbbi évtizedekben felgyorsult, s ma már a település jelentős hányada teljes közműellátással rendelkezik. Kiépült a vezetékes ivóvíz ellátás, a közcsatornás szennyvízelvezetés, a villamosenergia ellátás, a gázellátás és az elektronikus hírközlés, valamint a csapadékvíz elvezetés. Vízellátó hálózat: A város vízelosztó hálózatának hossza 101,2 km, melyhez még 32,6 km bekötővezeték csatlakozik. A csövek egy része része az 1970-es években készült, eléggé elhasználódott. Sok az ivóvízhálózaton a csőtörés. A csövekben nagymértékű a lerakódás, vas, mangán. Az ivóvíz hálózat cseréje, rekonstrukciója ezeken a részeken indokolt. A városban a közüzemi ivóvízvezeték-hálózatba bekapcsolt lakások aránya 92,6%. Az akcióterületen található közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza 10,4 km. Egy nyertes pályázat révén (KEOP) 2013 évben új ivóvíz kutak kialakítására és az ivóvízhálózat rekonstrukciójára kerül sor az 5 kistérségi település összefogásával Mezőtúron, Túrkevén, Kétpón, Mezőhéken, Mesterszálláson, mellyel biztosítható az itt élők jó minőségű ivóvízzel történő ellátása.

36


Szennyvízelvezető hálózat: A városi szennyvízcsatorna-hálózat hossza 100,4 km. A szennyvízelvezető hálózat kb. 70%-a az utóbbi 15 évben épült ki. A városban a közüzemi szennyvízgyűjtő-hálózatba bekapcsolt lakások száma az elmúlt években jelentősen emelkedett, arányuk 94,1%. A csatornahálózat állapota 1-től 5-ig terjedő skálán 4 (jó) minősítésre értékelhető. Az akcióterület szennyvízcsatorna hálózata teljes, az itt található közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat hossza közel 10 km. A városban a csapadékvíz elvezetés megoldása különös figyelmet igényel. A településen vannak még utcák, utca-szakaszok, ahol a vízelvezetés megoldandó. Az urbánus területhasználathoz a zárt csapadékvíz elvezető rendszer arányát növelni kellene. Bár egyre növekszik a zárt csatornás csapadékvíz elvezetésű utcák száma, azonban a település jelentős hányadán jellemző a nyílt árkos vízelvezetés (ennek kiépítettsége sem teljes körű, és egyre kevésbé elégíti ki az elvárásokat, helyfoglalása akadályozza a közlekedés térnyerési igényeit. A település gázenergia elosztóhálózatának lefedettsége közel teljes, a középnyomású és a kis-nyomású földgáz elosztóhálózat esetében is hidraulikailag méretezett hálózat üzemel, így kapacitás, ill. nyomásprobléma csúcsterhelésen sem fordul elő. Az elosztóhálózat anyaga korszerű, így rekonstrukciót, jelentős bővítést a közeljövőben nem igényel. A városban a vezetékes gázt fogyasztó háztartások aránya a lakásállomány százalékában 81,1% (2011, KSH). A gázcsőhálózat hossza az akcióterületen 19,6 km. A villamosenergia a világítás és technológiai célú energia igények kielégítését szolgálja. A város belterületét a kisfeszültségű elosztóhálózat teljes körűen lefedi, hálózatfejlesztési, kapacitásbővítési feladatok csak jelentős új igények, teljesítménynövelések esetén jelentkeznek. A hálózat állapota számos területen nem kielégítő, különösen az elavult szabadvezetékes rendszer esetében. Ezeken a területeken csapadékos, viharos időjárás esetén teljes transzformátor körzetek kiesésével kell számolni. A villamosenergia ellátás vezetékeinek jellemző föld feletti elhelyezése rontja a település arculatát. A kisfeszültségű villamosenergia elosztóhálózat hossza az akcióterületen 10,1 km. A városközpontban időszerű feladat a Kossuth tér földkábeles hálózatának, valamint a Dózsa György út szabadvezetékes rendszerének teljes rekonstrukciója, mivel ezek állapota üzembiztonsági szempontból jelentős kockázatot képviselnek. A városközponti közterületeken indokolt a közvilágítás korszerűsítése. 10. táblázat A város és az akcióterület közműhálózatának adatai Mutató

Me.

Város egésze 2001

szelektív hulladékgyűjtő szigetek száma db 0 közvilágítási fényforrások száma db 2 839 nyilvános távbeszélő-állomások száma db 48 gázcsőhálózat hossza m 99 750 közüzemi szennyvízcsatorna-hálózat m 63 520 hossza közüzemi ivóvízvezeték-hálózat hossza m 93 510 kisfeszültségű villamosenergia m 106 240 elosztóhálózat hossza Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata

Város egésze 2011 20 3 015 13 125 333

Városközponti akcióterület 2011 2 376 5 19 571

100 412

9 941

101 184

10 383

106 965

10 120

A vezetékes távközlés kiépítése a 90-es években indult és 2000-ben a lakások 61,5%-ában volt vezetékes távközlési ellátás, amely a vezeték nélküli szolgáltatás hatására fokozatosan csökken és így alakult, hogy ma már csak a lakások 41,3%-a csatlakozik a vezetékes távközlési hálózathoz. A nyilvános távbeszélő-állomások száma az elmúlt évtizedben csökkent, jelenleg az akcióterületen 5 db található.

37


A távközlési ellátottságot a mobiltelefonok használata teszi teljes körűvé. A közszolgáltatók mindegyike, a T-Mobile, a Telenor és a Vodafon is üzemeltet Mezőtúr területén vezeték nélküli szolgáltatást segítő létesítményt, antennát.

4.4.3 Lakáshelyzet Az akcióterületen elhelyezkedő lakások egy kis része a Szabadság tér mentén nagyvárosias lakóterületen található, kialakult tömbházas beépítéssel, míg az akcióterület északi lakóövezeti része kisvárosias lakóterület, családi házas, társasházas beépítéssel. A 2001. évi népszámlálási adatok alapján az akcióterületen 796 lakás található, amely a város összes lakásának 10,4%-a. Ez az arány alacsonyabb az akcióterület lakónépességből való részesedésénél, azaz az egy lakásra jutó lakosok száma az akcióterületen magasabb, mint a városi átlag. Az

akcióterületen az alacsony komfortfokozatú, komfort nélküli, félkomfortos és aránya lényegesen alacsonyabb a városi átlagnál (annak csupán egynegyede). Az egyszobás lakások aránya a lakott lakásokon belül 11,4%. amely kissé alacsonyabb a városi átlagnál. szükséglakások

11. táblázat Lakáshelyzet a városban és a városközpontban 2001-ben

Mezőtúr összesen



1 312 13,7

796 7,2

12,8

6,6

11,5

11,4

Lakásállomány (db) 7 660 Alacsony komfort fokozatú lakások aránya 29,0 A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon 27,6 belül Az egyszobás lakások aránya a lakott 13,3 lakásokon belül Forrás: KSH Népszámlálás

Önkormányzati adatok alapján az akcióterületen jelenleg 814 lakás található, amelyek közül 105 alacsony komfortfokozatú. A lakások több mint fele az 1970-es évek előtt épült. A lakásállomány korösszetételét az alábbi ábra mutatja. 3. ábra Lakások építési év szerinti megoszlása Akcióterület

4,4% 9,5% 34,6% 32,8%

1949 előtt épült lakások 1950-1969 között épült lakások

41,0% 38,9%

Város egésze

18,9%

1970-1989 között épült lakások 1990-2011 között épült lakások

19,9%

Forrás: Mezőtúr Város Önkormányzata adatai

38


Az akcióterületen 46 db önkormányzati lakás található (a városi 125 db több mint egyharmada), ezek közül az elmúlt 15 évben 10 lakás került felújításra. Önkormányzati tulajdonú lakások egyrészt a Szabadság téren lévő társasházakban találhatók, másrészt családi ház jellegű ingatlanokat is tulajdonol a város.

4.4.4 Közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények állapota Az akcióterületen jelen lévő közigazgatási és közösségi szolgáltatásokat nyújtó intézmények a 4.3.7. fejezetben kerültek bemutatásra. Jelen fejezet célja ezen épületek, intézmények állapotának bemutatása, és a szükséges fejlesztések alátámasztása. Az ezen funkcióknak helyet biztosító épületek eltérő infrastrukturális állapotban vannak. 12. táblázat Az akcióterületen található közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota Szolgáltatás típusa

Közigazgatás

Intézmény neve Városháza, Polgármesteri hivatal Városi Ügyészség Megyei Földhivatal Mezőtúri Kirendeltség Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervezete Mezőtúri Rendőrkapitányság Református Kollégium Általános Iskolája Református Kollégium Gimnázium és Szakközépiskola Katolikus általános iskola, katolikus óvoda

Oktatás

Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola Városi Oktatási Centrum

Közművelődés

Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház

Intézmény állapota A Városháza eklektikus épületét 1928-ban adták át. A négy szintet és egy tornyot magában foglaló épület helyi védelem alatt áll. Az elmúlt években megvalósult a homlokzat egy részének megújítása. Az épület akadálymentesítése pályázati forrásból megtörtént. Az épület ÉNY-i homlokzata, tetőszerkezete és tornya felújításra szorul. A Rendőrkapitányság épületének akadálymentesítése pályázati forrásból megtörtént. Ez az ország legrégibb református kollégiuma. Az iskola épülete helyi védelem alatt áll. Az intézmények energetikai fejlesztésre, homlokzati felújításra szorulnak. A közelmúltban zajlott az iskola alsó tagozatos épületének újjáépítése. 2012. júliusban elkészült egy új épületrész, 6 tanteremmel, , aulával, emellett teljes felújításra került a régi épületszárny: nyílászárók cseréje, tantermek teljes körű felújítása, a világítás korszerűsítés. A beruházó a Szeged-Csanádi Egyházmegye volt. Az óvodában minden évben egy csoportszoba újul meg. A főépületet 1899 szeptemberében adták át az oktatásnak. Az épület helyi védelem alatt áll. A 2009/10. tanévben az iskola épületén jelentős felújítások történtek, új tetőt kapott és modern nyílászárók kerültek beépítésre. A zeneiskola technikai felszereltsége kielégítő, fejlesztése folyamatosan történik az önkormányzat támogatásával és egyéb pályázati források igénybevételével. A mezőtúri Városi Oktatási Centrum az egykori főiskolai kar épülete. Az épületen a nyílászárok cseréje, hőszigetelés, fűtési rendszer korszerűsítése (megújuló energiák használatával) szükséges. Az épület energetikai fejlesztése indokolt, az erre vonatkozó pályázat előkészítés alatt áll.

39


Szolgáltatás típusa

Intézmény neve Városi Színházterem Bodoki Fodor Zoltán Helytörténeti Gyűjtemény

Városi Galéria

Egészségügy

Háziorvosi rendelő és gyermekorvos Iskola orvosi rendelő és védőnők Római katolikus templom

Egyházak

Református Nagytemplom

Intézmény állapota Városi Színházteremnek is helyet adó épület a Petőfi u. 5. szám alatt található. Az egykori Ipartestületi székház 1924-ben épült. Később volt művelődési ház, iskola. Épített értékként helyi védettség alatt áll. Az épületben használaton kívüli helyiségek is találhatók. Az épület felújításra szorul (statikai megerősítés, akadálymentesítés). A Városi Galériának helyet adó épület eredetileg zsinagóga volt, a Magyarországon ritkán előforduló klasszicista zsinagógák egyike. Az 1830-ban épített épület országos műemléki védelem alatt áll. Az épületet az 1970-es években felújították. Az orvosi rendelők épülete felújításra szorul. Egészségház létrehozása tervezett, ahol háziorvosi, gyermekorvosi, védőnői és iskolaorvosi ellátás vehető igénybe. Az 1817-24 között épült templom országos műemléki védelem alatt áll. A templom teljes felújítása 2006-ban fejeződött be. Az 1677-ben épült templomot a XVII. század folyamán többször bővítették, majd 1814-45 között átalakították. Befogadóképessége 3000 ülő- és 1000 állóhely. A közelmúltban felújított templom országos műemléki védelem alatt áll.

A közösségi szolgáltatások terén az akcióterületen az alábbi hiányzó kapacitások állapíthatóak meg: jelenleg nem található az akcióterületen olyan létesítmény, amelyben lehetőség nyílna a város – fazekasságon kívüli – hagyományos kézműves mesterségeinek interaktív, élő bemutatására, amelyet a látogatók ki is próbálhatnának. További hiányként azonosítható, hogy a városban nem található mozi, art mozi.

40


4.4.5 Helyzetelemzés összefoglalása, SWOT analízis Erősségek  





   

 

Az akcióterületi lakosság iskolai végzettsége lényegesen magasabb a települési átlagnál A közösségi, közigazgatási vagy közszolgáltatási funkciót ellátó intézmények koncentrációja magas az akcióterületen Magas a kereskedelmi, szolgáltató és vendéglátóipari egységek sűrűsége az akcióterületen A városközpont bővelkedik műemlékekben, helyi védettségű és helyi védelemre javasolt épületekben A városközpont megközelíthetősége kedvező Az akcióterületen található lakások komfortossága és infrastrukturális állapota jó A városközpontban található közterek, parkok száma és kiterjedése nagy Egyedi városképi adottságok: jelentős vízfelületek, vizes élőhelyek a város centrumában A városközpont infrastrukturális ellátottsága megfelelő Térségi hatókörű közszolgáltatások jelenléte

Gyengeségek   

  

 

    

Lehetőségek 

  

  



Pénzügyi források a városközpont fejlesztésére, a városrész funkcióinak bővítésére és minőségük javítására Civil szervezetek megerősödése, szerepének felértékelődése Többfunkciós közösségi terek iránti igény növekedése Növekvő belföldi és külföldi turisztikai kereslet a kulturális, hagyományőrző, gyógy- és termálturizmus területén Növekvő befektetői érdeklődés a település és az akcióterület iránt A városközpont és a közterületek közösségformáló szerepének felértékelődése A helyi vállalkozói szféra megerősödése, a kereskedelmi és egyéb szolgáltatási kínálat bővülése az önkormányzati beavatkozások hatására A város és a városközpont közigazgatási és közszolgáltatási funkcióinak további erősödése







   

A lakosság gazdasági aktivitása alacsony A városközpont egyes részei alulhasznosítottak, illetve állapotuk elavult Egyes közösségi, közszolgáltatási intézmények rossz fizikai állapota rontja a belváros településképét és az intézmények által nyújtott szolgáltatások minőségét A közterek, parkok állapota elavult , a zöldterületek minősége nem megfelelő A forgalmas 46-os főút a település központján halad át A, gyalogos közlekedési utak száma és állapota több helyen nem megfelelő (pl. Kossuth tér) A város főtere nem korszerű, funkciója hiányos, teljes felújításra szorul A Hortobágy-Berettyó-főcsatorna vizének és környezetének minősége erősen leromlott, turisztikai hasznosításra nem alkalmas A fürdő szolgáltatásai nem versenyképesek, a téli szezonban nem teljeskörűek Erzsébet-liget növényzete sérült, infrastruktúrája kiépítetlen Egyes közintézmények felújításra szorulnak A belváros egyes épületei alulhasznosítottak, illetve állapotuk elavult Egyes közösségi funkciók számára nincs megfelelő létesítmény Veszélyek A fejlesztési források nem állnak rendelkezésre vagy nem elegendőek a városközponti területek teljes rehabilitációjára Az elkerülő út építésének elmaradása vagy elhúzódása következtében közúti forgalomnövekedés, növekvő környezetterhelés a belvárosban Élesedő verseny a térség városai között a befektetők vonzása érdekében, csökkenő befektetői érdeklődés Más települések népesség-elszívó hatásának erősödése, növekvő elvándorlás Népesség elöregedése, az inaktívak arányának emelkedése A turisztikai kereslet csökkenése Foglalkoztatási és munkahely-teremtési programok hiányában nő a munkanélküliség, romlik a közbiztonság

41


4.5

Funkcióelemzés

A funkcióelemzés keretében az akcióterületi terv számba veszi és elemzi az akcióterületen található funkciókat. Az alábbi táblázat összefoglalóan mutatja be az akcióterületen található funkciókat (a Városfejlesztési Kézikönyvben található funkciócsoportok és funkciók szerinti bontásban), és azok hatókörét. 13. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre Funkciók

Gazdasági funkciók

Nemzetközi / Országos

 szálloda

 (távolsági autóbuszmegálló az akcióterület közvetlen közelében)

Közlekedési, távközlési funkciók

Közösségi funkciók

Megyei / Regionális

 kulturális és hagyományőrző rendezvények

 kulturális és hagyományőrző rendezvények

Állami, igazgatási, hatósági, igazságszolgáltatási funkciók

Humán szolgáltatási funkciók

 középiskola  főiskola  (kórház az akcióterület közvetlen közelében)

Mikroregionális  piac  kiskereskedelmi üzletek  vendéglátó egységek  bankok, pénzintézetek  pénzügyi szolgáltatók  Tourinform iroda  helyi autóbuszjárat  taxi szolgáltatás  közüzemi vízhálózat  zárt közcsatornahálózat  (posta az akcióterület közvetlen közelében)  könyvtár és közösségi ház  színházterem  uszoda, strand  galéria  zöldterületek, liget  egyházak  önkormányzat  közös önkormányzati hivatal  járási hivatal  okmányiroda  területi hatósági intézmények  rendőrség  ügyészség  (tűzoltóság az akcióterület közvetlen közelében)    

óvoda általános iskola körzeti orvos gyógyszertár

Megállapítható, hogy az akcióterület funkcionális ellátottsága megfelelő, az akcióterületen számos funkció megtalálható, mivel Mezőtúr városközpontjában koncentrálódnak a különböző közfunkciót betöltő intézmények, továbbá egyéb kereskedelmi és szolgáltató egységek. A fenti funkciókon túl számos funkció – pl. regionális hatókörű kórház, tűzoltóság, posta, bíróság, távolsági autóbuszpályaudvar – az akcióterület közvetlen közelében, annak határán található. A településszerkezeti és településhálózati sajátosságok miatt az akcióterület mikroregionális (akcióterületi, városi és kistérségi/járási) hatókörű funkciókban a

42


leggazdagabb: gyakorlatilag az összes vizsgált területen – gazdaság, kereskedelem, közlekedés, távközlés, államigazgatás, oktatás, egészségügy, kultúra, turizmus, rekreáció – széles körű és változatos szolgáltatásokat kínál nem csak az akcióterület, hanem a város és a környező települések lakossága, vállalkozásai részére. 

A gazdasági funkciók között az akcióterületen számos kereskedelmi egység, vendéglátóhely található, itt helyezkedik el a piac és itt található a város egyetlen szállodája, amely országos hatókörrel is rendelkezik.



A közlekedési, távközlési funkciók szintén jelen vannak az akcióterületen, többségük városi hatókörrel rendelkezik.



A közösségi funkciók között található közösségi ház, színházterem, valamint a közösségi funkciókat is betöltő zöldterületek. Az uszoda és strand hatóköre akcióterületen kívülre, városi és kistérségi/járási szintre (illetve azon túlra is) is kiterjed, azonban az ezeket a szolgáltatásokat nyújtó intézmények állapota korszerűtlen, elavult, ami akadályozza funkciójuk magas színvonalú betöltését. Egyes városi rendezvények regionális, sőt országos ismertséggel rendelkeznek.



Az állami, igazgatási, hatósági feladatellátás területén elsősorban a városra és a kistérség (illetve járás) településeire terjed ki az illetékességi terület.



A humán szolgáltatási funkciók többsége mikroregionális hatókörű, néhány szolgáltatás esetében a hatókör túlnyúlik a város és kistérség határain is (pl. középfokú oktatás).

Az elemzésből látható, hogy a városon belül számos alapvető közigazgatási, humán szolgáltatási funkció ezen az akcióterületen található, azonban ezek megerősítésére, a nyújtott szolgáltatások színvonalának emelésére igen nagy szükség van. Hiányosnak, fejlesztendőnek értékelhető a közösségi terek és épületek jelenlegi helyzete a városközpontban, indokolt a funkcióerősítés (uszoda bővítése, többfunkciós kulturális központ felújítása), és emellett olyan új funkció kialakítása (hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása), melyek elősegíthetik a modern városi szolgáltató funkció kiteljesedését, a városközpont közösségi szerepének erősítését. Az előzőek alapján megállapítható, hogy Mezőtúr Város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának az akcióterület fejlesztésére meghatározott célkitűzése – a belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével – összhangban van a funkcióelemzés eredményeivel. A funkcióelemzés keretében megállapított funkcióhiányok pótlására az akcióterületi terv lehetőségeket teremt: a városfejlesztési pályázat keretében a projektgazda ezen hiányosságok felszámolását tűzi ki céljául. A közszféra által fejlesztett gazdasági, közszféra és közösségi funkciók fejlesztésének szükségességét igényfelmérés is alátámasztja, gazdaságos fenntarthatóságukat pedig a kihasználtsági terv mutatja be. Az alábbi elemekre vonatkozó igényfelmérést és kihasználtsági tervet a Melléklet tartalmazza:  

Gazdasági funkció: o Uszoda bővítése Közösségi funkció: o Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása o Többfunkciós kulturális központ felújítása

43

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 6. térkép Funkciók elhelyezkedése az akcióterületen

Gazdasági funkciók Közlekedési, távközlési funkciók Közösségi funkciók

Állami, igazgatási, hatósági, igazság-szolgáltatási funkciók Humán szolgáltatási funkciók

1-77. Kereskedelmi, vendéglátó egységek, piac, szálloda 1-3. Buszmegállók 1. Móricz Zsigmond Könyvtár és Közösségi Ház 2. Városi Színházterem 3. Városi Galéria 4. Kun Zsigmond Néprajzi Gyűjtemény 5. Uszoda 6. Római katolikus templom 7. Református Nagytemplom 1. Városháza, polgármesteri hivatal, járási hivatal, ügyészség 2. Mezőtúri Rendőrkapitányság 1. Házi Orvosi Rendelő és Gyermekorvos 2. Iskola Orvosi Rendelő és Védőnők 3. Református Kollégium Általános Iskolája 4. Katolikus Iskola 5. Katolikus Óvoda 6. Teleki Blanka Gimnázium és Szakközépiskola, Szakiskola és Kollégium 7. Református Kollégium Gimnázium és Szakközépiskola 8. Mezőtúri Általános Iskola, Alapfokú Művészetoktatási Intézmény, Zeneiskola 9. Városi Oktatási Centrum

44


4.6

Tulajdonviszonyok értékelése

A fejlesztési akció megvalósítása szempontjából alapvető fontosságú az egyes ingatlanok tulajdoni helyzetének bemutatása az akcióterületen. Az akcióterületen számos önkormányzati tulajdonú ingatlan található, ezek jellemzően közintézmények, közterületek, valamint lakóépületek, lakások. Az akcióterület nagyvárosias és kisvárosias lakóterületein magántulajdonú lakóingatlanok helyezkednek el, míg néhány terület gazdasági funkciót tölt be (kereskedelmi, gazdasági szolgáltató terület), jellemzően magántulajdonú ingatlanokkal. Az akcióterületen számos egyházi tulajdonú ingatlan (oktatási intézmények, templomok), valamint állami tulajdonú terület (országos közút) is található. Az akcióterületen a pályázat keretében megvalósítandó fejlesztések mindegyike önkormányzati tulajdonú ingatlant érint, míg a pályázaton kívül tervezett további fejlesztések helyszínei között az önkormányzati mellett magán és egyházi tulajdonú ingatlanok is találhatóak. 7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen

45

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 14. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai Ssz.

Ingatlan

Cím

Helyrajzi szám

Tulajdonviszony

Pályázat keretében tervezett fejlesztések önkormányzati 1.

Uszoda bővítése

Fekete István út 1.

2048

(Mezőtúr Város Önkormányzata és az önkormányzati tulajdonú Mezőtúri Ipari Park Kft. közös tulajdona)

önkormányzati 2.


Petőfi utca 56.

104

3.


Petőfi utca 5.

158

4.


Kossuth tér

5. 6.

Múzeum tér megújítása Petőfi tér megújítása

Múzeum tér Petőfi tér

7.


Erzsébet liget

8.


Szabadság tér

Pályázaton kívül tervezett fejlesztések 9. Kalandpark építése Református egyház oktatási 10. intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása 11. Szálloda homlokzat-felújítás Épületenergetikai fejlesztések 12. Mezőtúr Város Önkormányzati Intézményeiben Városi Oktatási Centrum 13. épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák használatával Városháza torony, tető és 14. homlokzat felújítása

2 3 4343 6146 166/1 2026 2044/29 2361 2043 68 69 4001

(a fejlesztés önkormányzati ingatlanon történik majd, jelenleg magántulajdonban van, az önkormányzat megvásárolja)

önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati önkormányzati

Erzsébet liget

2044/29

önkormányzati

Kossuth tér 6. Kossuth u. 2.

4 171

egyházi

Kossuth tér 8.

6/1

magán

Szabadság tér 17.

69

önkormányzati

Petőfi tér 1.

2032

önkormányzati

Kossuth tér 1.

1

önkormányzati önkormányzati

15.


16.



2048

Erzsébet liget

2044/29

(Mezőtúr Város Önkormányzata és az önkormányzati tulajdonú Mezőtúri Ipari Park Kft. közös tulajdona)

önkormányzati

A fejlesztések keretében tervezett konkrét tevékenységeket az „5. Fejlesztési célok és beavatkozások” fejezet mutatja be részletesen.

46


A tulajdonosi, együttműködési szándékok feltérképezése

4.7

Mezőtúr Város Önkormányzata az akcióterületi terv készítése során felmérte, hogy a megvalósítás szempontjából fontos, potenciális partnerkent számításba vehető ingatlantulajdonosok hogyan viszonyulnak a tervezett városfejlesztési akcióhoz. Ugyancsak elvégezte az akcióterületen lévő nonprofit szervezetek szándékainak vizsgálatát is, mivel a program komplexitásához nagyban hozzájárul, ha azok részt vesznek a tervezett programok (köztük az ESZA-típusú tevékenységek) megvalósításában. A tulajdonviszonyok értékelése során bemutatásra került, hogy az akcióterületen a városfejlesztési pályázat keretében, illetve ahhoz kapcsolódóan megvalósuló beavatkozások rendezett tulajdonviszonyokkal rendelkező ingatlanokon kerülnek megvalósításra. A fejlesztéssel érintett ingatlanok egy része a pályázat keretében kerül megvásárlásra, és az önkormányzat tulajdonába. A városrehabilitációs pályázat tervezését és végrehajtását az önkormányzat konzorciumban végzi a soft tevékenységet megvalósító Mezőtúr Város Sportjáért Alapítvánnyal. A szoros együttműködés az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakára egyaránt kiterjed. A konzorciumi partner az alábbi feladatokban vállal szerepet:      

a pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok elkészítése, az önkormányzat rendelkezésére bocsátása, tervezett soft tevékenység leírásának kidolgozása, költségkalkulációhoz információ biztosítása, konzorciumi megállapodás aláírása, tervezett tevékenység megvalósítása, folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a projekt kidolgozása, megvalósítása és fenntartása során.

Nem konzorciumi partnerek, de az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek a fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek, vállalkozások. Pontos feladataikat az alábbi táblázat részletezi. 15. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában

 Mezőtúr és  Környéke Víz- és Csatornamű Kft.  Mezőtúri Városüzemeltetési  Kommunális Kft.  Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten  Közhasznú Nonprofit Kft.   Civil szervezetek



Főbb feladatok az előkészítésben a megvalósításban ÉAOP pályázathoz kapcsolódóan elképzelések a fejlesztendő  részvétel a közterek kialakításához megvalósításában, a szakmai és városképi fejlesztés szempontból nyomonkövetésében az akcióterületi közművek állapotának értékelése, a kapcsolódó fejlesztési szükségletek, lehetőségek feltárása a beruházáshoz szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése a kapcsolódó fejlesztési szükségletek, lehetőségek feltárása fejlesztési szükségletek  részvétel soft elemek meghatározása az megvalósításában akcióterületen közvetett támogatás keretében, a fejlesztés nyomonkövetésében  lakosság aktivizálása

a fenntartásban  a megújított közterek fenntartása, gondozása, karbantartás, javítás, pótlás, csere  felújított önkormányzati tulajdonú ingatlanok fenntartása, karbantartása  a hatáskörbe tartozó közművek fenntartása, karbantartása, szükség esetén javítása, pótlása, cseréje  különböző rendezvények, programok szervezése a megújított létesítményekben és köztereken

47


 Vállalkozások, ingatlanfejlesztők

 Civil szervezetek

Főbb feladatok az előkészítésben a megvalósításban A további akcióterületi fejlesztésekhez kapcsolódóan  az akcióterületi fejlesztési  ingatlanfejlesztések  szükségletek kivitelezése meghatározása főként a fejleszthető, bérbe vehető ingatlanokkal kapcsolatosan  részvétel társadalmi akciók  a társadalmi akciókban  megszervezésében való közreműködés

a fenntartásban ingatlanok értékesítése, bérbeadása, kibérlése

helyi identitás őrzése, erősítése

Az ingatlanfejlesztési szándékok keretében – az akcióterület sajátosságaiból adódóan – elsősorban a közösségi jellegű beruházások megvalósítása várható, míg lakossági és az üzleti célú fejlesztési elképzelések nem ismertek. A lakosság részéről az élénkülő közösségi életnek köszönhetően az akcióterületen élők aktívabb társadalmi részvétele várható A soft elemek megvalósításában a város maximálisan épít a helyi civil szférára: a civil szervezetekkel mind az önkormányzat, mind annak intézményei szorosan együttműködnek. A lakosság részéről a társadalmi akciókban várható konkrét együttműködés. A fejlesztések hatásaként hamarabb bekövetkezhet lakossági fejlesztések kivitelezése is, valamint az élénkülő közösségi életnek köszönhetően növekedhet az akcióterületi lakosság aktív társadalmi részvétele is. A további együttműködési lehetőségekről és az egyes célcsoportok motiválhatóságáról, bevonhatóságáról az „5.9. A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez” fejezet nyújt részletes áttekintést. A partnerségi egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák.

Piaci igények, lehetőségek felmérése

4.8

A piaci viszonyok elemzésénél két olyan területre térünk ki részletesen, amelyek a fejlesztések szempontjából relevánsak: a lakosság és vállalkozások tervezett fejlesztések iránti keresletének jellemzőire, valamint az ingatlanárak változásának tendenciájára és a fejlesztések következtében várható alakulására. A piaci igények és lehetőségek felmérésére a Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásai alapján az alábbi módszereket alkalmaztuk oly módon, hogy a lehető legszélesebb körű elemzést lehessen elvégezni a városfejlesztési pályázatban tervezett tevékenységekkel kapcsolatosan: 

a rendelkezésre álló statisztikai adatok elemzése, amely hozzájárul az érintett piaci szegmens pontos jellemzéséhez;



a helyi sajtó figyelése a befektetői szándékokról és a lakossági igényekről;



regionális összefüggések vizsgálata a tágabb térség helyzetének figyelembevételéhez (hasonló létesítmények konkurenciájának elemzése);



potenciális partnerek és célcsoportok tesztelése: fórumok tartása, kérdőíves felmérés.

A városi strandfürdő és fedett uszoda, a hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház, a többfunkciós kulturális központ és a megújítandó közterületek potenciális célszegmenseit egyrészt a közvetlenül érdeklődő társadalmi csoportok, másrészt a közvetett módon érintett szervezetek alkotják. A szabadidős, turisztikai vonzerők és közösségi szolgáltatások iránt érdeklődőket két nagyobb csoportra bonthatjuk, amelyek a tervezett létesítmények célpiacait

48


is nagyrészt magukban foglalják. Az egyik csoportba Mezőtúr és kistérségének lakossága, míg a másik csoportba a Mezőtúrra és a kistérség településeire érkező belföldi és külföldi látogatók sorolhatók. 16. táblázat A fejlesztéssel érintet létesítmények célcsoportjai

Közvetlen célcsoport

Helyi és térségi szint

Regionális, országos, nemzetközi szint

Helyi és térségi lakosság

Belföldi és külföldi turisták

Civil szervezetek Közvetett célcsoport

Vállalkozások, idegenforgalomban érdekelt szállásadók, vendéglátóhelyek

Rendezvényszervezők

A közvetett célcsoport egyik részét a helyi és térségi vállalkozások alkotják, valamint azon szállás- és vendéglátóhelyek, amelyek az idegenforgalom fogadási feltételeit biztosítják, ezáltal befolyásolhatják a létesítmények iránti kereslet mértékét. Ehhez hasonlóan a rendezvények szervezőinek tevékenysége is érvényesül az intézmények kihasználtságában. A közvetlen helyi célcsoport körében végzett kérdőíves igényfelmérés eredményeit az Igényfelmérés és kihasználtsági terv tartalmazza. A piaci igények felméréséhez tartozik az akcióterületen az ingatlanárak értékelése. A tervezett fejlesztések révén várható az adott terület presztízsének növekedése, melynek fontos megnyilvánulása a területen lévő ingatlanok (pl. lakások, üzlethelyiségek, irodák) iránti kereslet növekedése. Az ingatlanokon végrehajtott beruházások közvetlenül is hozzájárulnak az adott ingatlan árának növekedéséhez. Mezőtúr városközponti akcióterülete számos műemléki, illetve helyi védelem alatt álló épületet foglal magában. Az akcióterületi lakások egy része a Szabadság tér mentén nagyvárosias lakóterületen található, kialakult tömbházas beépítéssel, míg az akcióterület északi lakóövezeti része kisvárosias lakóterület, családi házas, társasházas beépítéssel. Az akcióterületi ingatlanok árainak értékelése a Központi Statisztikai Hivatal ingatlanadattárára, a kínálati árak statisztikai elemzésére épül. (A KSH Ingatlanadattár sem teljes körű, az abból nyerhető adatok messzemenő következtetések levonására nem alkalmasak, inkább csak tájékoztató-jellegű megállapításokat lehet általuk tenni. Az adattár csak olyan utcákra vonatkozó adatokat tartalmaz, ahol az ügyletek száma ingatlantípusonként legalább 3 volt, emiatt az akcióterület utcái többnyire nem is jelennek meg benne.) Az ingatlanpiaci tranzakciók időbeli alakulása alapján megállapítható, hogy Mezőtúron az országos tendenciákhoz hasonlóan az elmúlt években csökkent az értékesített lakások száma. A lakáspiaci árakban 2008 után kismértékű visszaesés következett be, mind városi, mind akcióterületi viszonylatban. Az akcióterület ingatlanpiaci viszonyairól megállapítható, hogy a lakások átlagára a városi átlagnál magasabb, amelynek okai között az ingatlanok állapota mellett azok városközponti elhelyezkedése szerepel. Az ingatlantípusok közül a legdrágább lakások többlakásos társasházakban (illetve az utóbbi néhány évben a panel épületekben) találhatóak.

49

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 17. táblázat Ingatlanárak Mezőtúron

Év

családi ház

átlagár darab 2 (eFt/m ) Akcióterület 2000 37 12 2001 38,3 11 2002 37 15 2003 67,27 15 2004 63,2 10 2005 98,38 13 2006 69 4 2007 96 7 2008 88 3 2009 75 5 2010 81 3 2011 Mezőtúr város összesen 2000 36 85 2001 34 218 2002 37 193 2003 54 143 2004 59 156 2005 66 107 2006 71 60 2007 71 111 2008 81 136 2009 75 108 2010 73 89 2011 77 61

Az ingatlan típusa többlakásos társasház átlagár darab 2 (eFt/m )

Lakások összesen

panel átlagár 2 (eFt/m )

átlagár 2 (eFt/m )

darab

darab

51,29 60,54 68,57 83,04 112,97 113,49 104,71 124,91 134,76 115,87 119 107,56

52 65 65 50 64 39 21 35 25 15 8 18

115 122

5 4

48,9 55,14 62,55 79,35 106,03 110 99,16 118,71 124,71 110,96 105,85 108,13

64 79 80 65 74 52 25 42 35 27 20 24

51 60 68 82 108 110 106 121 127 121 109 106

78 93 103 70 90 59 40 63 51 27 24 29

118 123 100 117

11 7 8 7

43 42 48 63 77 81 85 89 95 86 82 89

163 311 296 213 246 166 100 174 199 142 121 97

Forrás: KSH Ingatlanadattár A belvárosi középületek és közterületek fejlesztése nemcsak az adott objektumok megújításához járul hozzá, hanem ahhoz is, hogy a város ingatlanpiaci folyamatai kedvezőbbé váljanak. Kiemelten igaz lehet ez a közterek mellett fekvő lakó- és kereskedelmi ingatlanokra, amelyek esetében a megújult települési környezet a kereslet fokozódását és az ingatlanárak emelkedését idézheti elő.

50


5 AZ AKCIÓTERÜLET FEJLESZTÉSI CÉLJAI ÉS BEAVATKOZÁSAI 5.1

Az akcióterület fejlesztésének céljai, részcéljai

Mezőtúr városközpontja az alábbi kiemelkedő adottságokkal rendelkezik, amelyek indokolják az akcióterület kijelölését, alátámasztják a fejlesztések szükségességét: 

Mezőtúr kistérségi / járási központ, az akcióterületen elhelyezkedő szervezetek számos térségi hatókörű államigazgatási és egyéb feladatot látnak el.



Az akcióterület jelentős építészeti értékű épületállománnyal (országos műemlékek, helyi védelem alatt álló épületek), kulturális és turisztikai attrakcióval rendelkezik, amelyek vonzereje és kihasználtsága nagymértékben növelhető.



Az akcióterület egyedülálló közterületi, zöldfelületi adottságokkal (Kossuth tér, Erzsébet-liget) rendelkezik, ezek állapota és kihasználtsága jelentősen javítható.



A városközpontban, illetve annak közvetlen közelében található a humánszolgáltatások (oktatási, egészségügyi) többsége, amelyek vonzáskörzete a környező térségre is kiterjed.



A magánszféra aktivitása jelentős mértékben növelhető az önkormányzati, térségi fejlesztésekhez való kapcsolódás lehetőségének megteremtésével.



Az Önkormányzat megvalósítására.

tulajdonában

álló

ingatlanok

alkalmasak

a

fejlesztések

Az akcióterület kijelölése összhangban van az IVS célrendszerével. Az akcióterület Mezőtúr központi területe, fejlesztésének fókuszában ebből adódóan olyan funkciók fejlesztése áll, amelyek a település teljes lakossága számára relevánsak, és a térségi hatókörű funkciókból adódóan elvárhatóak. A belvárosi területek megújításával, kiterjesztésével és racionalizálásával a cél egy olyan városközpont megteremtése, amely egységes arculatú, biztosítja a modern városi életformát, közösségi, kulturális és turisztikai szempontból funkcionálisan megerősödött. A városrehabilitációra irányuló projekt szükségességét egyértelmű társadalmi igények, elvárások indokolják. Amennyiben az egyes tervezett fejlesztések szükségességét vesszük figyelembe, akkor a társadalmi igényeken kívül az érintett épületek, intézmények és közterületek műszaki állapota is előtérbe kerül, ami a pénzügyi és környezeti fenntarthatóságot is kedvezőtlenül befolyásolja. Mindezek alapján fogalmazható meg:

az

akcióterületi

fejlesztések

átfogó

célja

a

következőképpen

A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével. Az átfogó cél elérése révén a belváros attraktivitása növekszik mind az itt élők, mind az idelátogató turisták körében, amely hozzájárul Mezőtúr társadalmi-gazdasági fejődéséhez, és ezáltal népességmegtartó erejének erősítéséhez. A fentieknek megfelelően a fejlesztések célja a magasabb minőségű belvárosi környezet és széleskörű szolgáltatások biztosítása a lakosság, a vállalkozások és a turisták számára intézmény- és közterület-fejlesztéssel. A városközpont köztereinek és zöldfelületeinek megújítása, az intézmények fizikai rekonstrukciója és tartalmi fejlesztése hozzájárul a (köz)szolgáltatások minőségének javulásához, a kulturális és közösségi szolgáltatási kínálat

51


bővüléséhez. Az átfogó célkitűzés megvalósulásához az alábbi specifikus célok kapcsolódnak: 1. A városközpont kulturális és közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével és kapcsolódó soft tevékenységekkel A fejlesztések egyik legfontosabb célja, hogy a városközpont, mint közösségi színtér szerepe megerősödjön, alkalmas legyen a városban élők helyi identitástudatának megerősítésére. Ebben nagy szerepet játszik a kulturális és közösségi szempontból meghatározó épületek fejlesztése. Az épületek rekonstrukciója mellett közösségformáló szerepe van a város megújult köztereinek is, amelyek elsősorban a városi funkciók bővítése és az élhető város megteremtése szempontjából bírnak jelentőséggel. A közösség erősítése érdekében ugyanakkor az akcióterületi beruházásokon túlmenően szükséges az olyan közösségi akciók, rendezvények támogatása, amely a terek, épületek használatbavételét, a városi életbe való bekapcsolását erősíti. Ezt szolgálják a kulturális rendezvények és ennek érdekében – a korábbi gyakorlatnak megfelelően – az önkormányzat támogatásban részesíti az olyan civil szervezetek, kulturális közösségek által megvalósítandó tevékenységeket, amelyek az akcióterületi fejlesztések kihasználásával erősítik a helyi közösségi identitást. A városközpont kulturális és közösségi funkcióinak erősítését az akcióterületi fejlesztések közül a hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása, a városi színháztermet is magában foglaló többfunkciós kulturális központ felújítása, valamint a közösségi funkciót is betöltő közterek megújítása és a közösségépítést elősegítő soft tevékenységek megvalósítása szolgálja. A célok elérése a fejlesztés révén megerősített funkciók, fejlesztéssel érintett épületek, valamint a közösségépítést szolgáló soft tevékenységek számának alakulásával mérhető. 2. A városi funkciók erősítése a közterületek megújításával, valamint közlekedési fejlesztésekkel Az akcióterület közterületeit érintő infrastrukturális fejlesztések a városközpont városi funkciójának megerősítését szolgálják, az épített és természeti környezet minőségének fejlesztésével. A közterek megújításának célja, hogy a városközpont vonzóvá váljon az itt élők és az idelátogató turisták számára, ezáltal hozzájárulva az életminőség javításához és a gazdaság (turizmus) fejlesztéséhez. Az egységes arculati stratégia szerint megvalósuló fejlesztések eredményeként megvalósul a belváros köztereinek jelenleginél jobb kihasználása, egy élhető, kulturálisan sokszínű, kikapcsolódásra alkalmas városközpont megteremtése. A városi funkció erősítését a városközponton végighúzódó közterületek – Kossuth tér, Múzeum tér, Petőfi tér, Erzsébet liget és Szabadság tér – megújítása szolgálja, amelyek eltérő szerepet (rendezvénytér, rekreációs terület, stb.) töltenek be a város életében. A közterületek megújítása nem csupán a városképet javítja, hanem azok jelentős közösségi színterekként is szolgálnak. A célok elérése a fejlesztéssel érintett közterületek nagyságának alakulásával mérhető. 3. A városközpont gazdasági-szolgáltatási jelentőségének növelése a vállalkozások és civil szervezetek megtelepedését segítő helyszínek fejlesztésével Az akcióterületi városrehabilitáció egyik célja, hogy elősegítse a magántőke bekapcsolódását a városközpont fejlesztéseibe. Ez részben a beruházások hátterének megteremtésével, vonzó üzleti környezet kialakításával, részben a fejlesztési elképzelések megfelelő kommunikációjával érhető el. A városközpont gazdasági, turisztikai szolgáltatási kínálatának bővítéséhez járul hozzá a Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda bővítése, valamint a megújult terek vonzerejének köszönhetően a nagyobb gyalogosforgalom által generált kereslet, valamint a megújított

52


parkolók is, amelyek a belvárosi vállalkozások és szolgáltatások elérhetőségét javítják. A fejlesztési elképzelések megfelelő kommunikációját szolgálják a tervezett városmarketing tevékenységek, további eszköze a beruházási szándékok feltérképezése, illetve az önkormányzat folyamatos kommunikációján keresztül a magánszféra és a közszféra fejlesztéseinek összehangolása, az egymást erősítő hatások maximális kiaknázása a fejlesztés tervezése és megvalósítása során egyaránt. A pályázaton kívül tervezett beavatkozások között szerepelnek magánforrások bevonásával megvalósítani tervezett gazdasági funkciót erősítő tevékenységek is (pl. kalandpark építése, szálloda homlokzatfelújítása). A fejlesztések eredményessége a fejlesztés nyomán a beruházásokba bevont magántőke nagyságán és az akcióterületre betelepülő vállalkozások számán keresztül mérhető. 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése A városközpont komplex fejlesztése a horizontális fenntarthatósági és esélyegyenlőségi célkitűzések eléréséhez is hozzájárul. Egyrészt a légszennyezettségi szint csökkentése irányába hat a városi zöldövezetek mennyiségi és minőségi fejlesztése a közterületek rekonstrukciós programján keresztül, valamint a fejlesztéssel érintett épületek energiahatékonysági fejlesztése. Másrészt valamennyi beruházás az esélyegyenlőségi szempontok maximális figyelembevételével valósul meg, amelyek mind a fizikai környezet megfelelő kialakításában, mind a biztosított szolgáltatásokban megnyilvánulnak. A célkitűzés megvalósulása az egyes fejlesztéseken belül nyilvánul meg (intézmények akadálymentesítése, köztereken a zöldfelületek arányának növelése és minőségének javítása). Az akcióterületi specifikus célok, valamint az azok elérését szolgáló beavatkozások teljes mértékben hozzájárulnak a belváros értékes – műemléki és helyi védelemre javasolt – településszerkezetének és az ott található épített örökségnek a megőrzéséhez, továbbá a zöldfelületek mennyiségi és minőségi jellemzőinek javításához. 18. táblázat Az akcióterület fejlesztési céljainak és indikátorainak összefüggései Átfogó cél és specifikus célok Átfogó cél A belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével.

Specifikus célok 1. A városközpont kulturális és közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével és kapcsolódó soft tevékenységekkel 2. A városi funkciók erősítése a közterületek megújításával, valamint közlekedési fejlesztésekkel

3. A városközpont gazdasági-szolgáltatási jelentőségének növelése a vállalkozások és civil szervezetek megtelepedését segítő helyszínek fejlesztésével 4. A fenntartható fejlődést és az esélyegyenlőséget elősegítő horizontális elvek érvényesítése

Indikátor megnevezése Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken Új városi funkciók, új típusú szolgáltatások elérhetősége a városközpontban Megerősített funkciók száma a városközpontban A fejlesztéssel közvetlenül érintett épületek, építmények száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma A fejlesztés eredményeként megújított zöldfelület nagysága A fejlesztés eredményeként létrejövő új zöldterület nagysága A fejlesztés eredményeként felújított járda nagysága A fejlesztéssel közvetlenül érintett épületek, építmények száma A támogatással érintett területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése A felújítással érintett akadálymentesített önkormányzati tulajdonú épületek száma az akcióterületen

Célérték 92 ha 2000 fő 2 db 2 db 2 db 500 fő

5137 m

2

1752 m

2

… 1 db 6 db 2 db

53


Az akcióterület beavatkozásai

5.2

Az alábbi fejezet bemutatja, hogy melyek azok a beavatkozások, melyek megvalósításával a kitűzött célok elérhetők, és amelyeket Mezőtúr Város Önkormányzata és partnerei az akcióterületen az elkövetkezendő években elvégeznek vagy terveznek elvégezni – az akcióterület fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása érdekében. A beavatkozások tevékenységek megvalósítását jelentik. Az akcióterületi beavatkozások kijelölésére a problémákra és a célcsoportok igényeire adható válaszok, valamint a város és az akcióterület adottságainak minél jobb hasznosítása alapján került sor. A beavatkozások kiválasztásának további feltétele volt, hogy – a fejlesztéspolitikai keretek lehetőségei között – feleljenek meg az akcióterület és a városfejlesztés céljainak. A középtávon (2-7 év) tervezett akcióterületi beavatkozások között a közszféra és a magánszféra tevékenységei egyaránt megtalálhatóak. Ezek a következők: A. Városrehabilitációs célú állami támogatás keretében az önkormányzat és partnerei által megvalósítani tervezett fejlesztések: 

Városi strandfürdő és fedett uszoda bővítése









Belvárosi közterek megújítása



o


o


o


o


o


Kiegészítő, „soft” tevékenységek megvalósítása o


o


o


B. Magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán

Kalandpark építése

Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása

Szálloda homlokzat-felújítás

C. Az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani (nem a ROP támogatott projekt része)

Épületenergetikai fejlesztések Mezőtúr Város Önkormányzati Intézményeiben

Városi Oktatási Centrum épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák használatával

Városháza torony, tető és homlokzat felújítása



54


5.3

Az önkormányzat városrehabilitációs célok elérését szolgáló nem beruházási jellegű tevékenysége

Mezőtúr Város Önkormányzata az alábbi nem beruházási jellegű tevékenységek végrehajtását tervezi a városrehabilitáció kapcsán annak érdekében, hogy a – volumenét tekintve elsősorban beruházásokban realizálódó – fejlesztések hatékonysága növekedjen. 

Beépítési javaslat elkészítése: A konkrét épület-felújítások esetében fontos a szabályozási terv előírásainak betartatása a városképet zavaró beépítések elkerülése érdekében. Mezőtúr helyi építési szabályzatának módosítása 2012 októberében került elfogadásra. (Mezőtúr Város Önkormányzat képviselő-testületének 49/2012. (X.09.) önkormányzati rendelete a helyi építési szabályzatról és szabályozási tervről szóló 2/2004.(II.6.) sz. önkormányzati rendelet módosításáról)



Műszaki támogatás: Az Integrált Városfejlesztési Stratégiában és az Akcióterületi Tervben megfogalmazott fejlesztési célok szempontjából feltárásra kerültek az esetleges módosítási szükségletek a településrendezési terv aktuális felülvizsgálatakor.



Az önkormányzat és a beruházók igényeinek egyeztetése: A jelenlegi pályázat megvalósításába nem kerül közvetlenül bevonásra magántőke (elsősorban amiatt, mert a konkrét vállalkozói fejlesztési elképzelések nem illeszkedtek a pályázati felhíváshoz). Ugyanakkor az önkormányzat vállalkozói fórum keretében bemutatta városfejlesztési elképzeléseit, és a vállalkozások képviselői lehetőséget kaptak véleményeik, javaslataik megfogalmazására. Mindez elősegíti, hogy a tervezett magánerős fejlesztések minél nagyobb hányadban illeszkedjenek az önkormányzat városfejlesztési terveihez.



Városmarketing stratégia elkészítése annak érdekében, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A városmarketing stratégiának az IVS városi szintű helyzetértékelésében foglaltakon kell alapulni, az IVS-ben meghatározott célokkal összhangban kell lennie.



Pilot-projektek megvalósítása demonstrációs jelleggel: A pályázat keretében megvalósítandó soft tevékenységek elősegíthetik a fejlesztések megismertetését a célcsoportok körében, és hozzájárulhatnak a programok, rendezvények pályázaton túli rendszeres megvalósításához. Mindez növelheti a városban élők együttműködési készségét.



Funkcióvesztett, kiüresedett, használaton kívüli épületek hasznosításának előnyben részesítése: a fejlesztések megvalósítása révén a már meglevő épületállomány hasznosítása, rehabilitációja is megtörténik.



Hatóságokkal való együttműködés: A tervezés során megvalósult az érintett hatóságokkal való egyeztetés, annak érdekében, hogy a fejlesztési elképzelések összhangban legyenek a szakágazati elképzelésekkel (településrendezési, örökségvédelmi, közlekedési, környezetvédelmi kérdések).



Lakossági konzultáció: a város – korábbi gyakorlatának és az Integrált Városfejlesztési Stratégiában foglaltaknak megfelelően – a városfejlesztési pályázat előkészítése és megvalósítása során is kiemelt figyelmet fordít a civil szervezetek és a lakosság bevonására. A lakosság véleményének beépítését szolgálják a már megvalósított és tervezett lakossági fórumok és kérdőíves felmérések.



Egységes arculati stratégia készítése: az akcióterületi fejlesztés tartalmának meghatározásakor fontos szempontként merült fel, hogy a rehabilitációs tevékenység hozzájáruljon az egységes és esztétikus településkép megőrzéséhez. Az egységes megjelenés érdekében az utcabútorok beszerzése egy előre elfogadott, egységes arculati stratégia alapján történik (a dokumentum a Mellékletek között található).

55

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 

Homlokzatfelújítási alap: az önkormányzat tervei között szerepel homlokzatfelújítási alap létrehozása, melynek célja a megújított közterületeket határoló épületek, magántulajdonban lévő lakóingatlanok homlokzati felújításának ösztönzése. A rendelkezésre álló forrás a társasházak és magántulajdonosok számára az önkormányzat által meghatározott futamidejű és nagyságú kamatmentes kölcsön formájában igényelhető, amennyiben vállalják, hogy a támogatott projekttel párhuzamosan, annak befejezéséig az egységes városkép érdekében, azzal összhangban megújítják saját ingatlanjaik homlokzatát. (Az alap létrehozásáról szóló önkormányzati rendelet és az elfogadott éves költségvetés, amely tartalmazza az alap költségvetési sorát az összeg megjelölésével, a Mellékletek között található.)

56


5.4

Beavatkozási típusok és tevékenységek

A Városfejlesztési kézikönyv iránymutatásának megfelelően az akcióterületen tervezett vagy folyamatban lévő beavatkozások három kategóriába sorolhatók: 1. ÉAOP-5.1.1.D integrált városfejlesztési pályázat keretében kívánja kedvezményezett (önkormányzat, civil szervezetek) megvalósítani,

többféle

2. magánszféra kívánja megvalósítani a közszféra fejlesztései nyomán, 3. az akcióterületi fejlesztés hatásaként a közszféra kívánja megvalósítani. Az akcióterület megújítása nem öncélú fejlesztések halmaza, hanem egymáshoz kapcsolódó és egymás hatásait kiegészítő beavatkozások sorozata, amelyek célja a belváros attraktivitásának és kihasználtságának növelése a városközponti funkciók megerősítésével és bővítésével. A fejlesztéseket integráltan, logikus egymásra építésével kívánja a bevonandó partnerekkel szoros együttműködésben megvalósítani, oly módon, hogy azok további fejlesztések kiinduló, mozgató elemei lehessenek. A kijelölt beavatkozások hozzájárulnak a helyzetelemzés által feltárt problémák megoldásához, elősegítik a városközponti funkciók erősítését. A tervezett fejlesztések egymással térbeli és funkcionális kapcsolatban állnak, a tervezett beavatkozások a szinergikus hatások révén egymást erősítik. A beavatkozások keretében megvalósuló fejlesztések hozzájárulását az akcióterület specifikus céljaihoz, a projektek megvalósítási feltételeit és tervezett időszakait következő GANTT diagram foglalja össze.

57

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 19. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) Beavatkozás Specifikus célhoz Projekt neve típusa kapcsolódás ROP támogatással Fedett uszoda bővítése 3. és 4. specifikus cél Hagyományőrző civil közösségi 1., 3. és 4. specifikus cél szolgáltatóház kialakítása Többfunkciós kulturális központ 1. és 4. specifikus cél felújítása Kossuth tér megújítása 2. és 4. specifikus cél Múzeum tér megújítása 2. és 4. specifikus cél Petőfi tér megújítása 2. és 4. specifikus cél Erzsébet liget megújítása 2. és 4. specifikus cél Szabadság tér megújítása 2. és 4. specifikus cél Ligeti tavi szabadtéri közösségi 1. és 4. specifikus cél programok Városmarketing tevékenységek 1. és 4. specifikus cél További soft elemek közvetett 1. és 4. specifikus cél eljárásrend szerint (programalap) Magánforrással Kalandpark építése 3. specifikus cél (ROP projekttel párhuzamosan, Református egyház oktatási 1. és 4. specifikus cél vagy ROP projekt intézményeinek fejlesztése, templomok hatásaként) felújítása Szálloda homlokzat-felújítás 3. specifikus cél Közszféra fejlesztése akcióterületi fejlesztés hatásaként

Épületenergetikai fejlesztések Mezőtúr Város Önkormányzati Intézményeiben Városi Oktatási Centrum épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák használatával Városháza torony, tető és homlokzat felújítása Strandfürdő és ehhez kapcsolódó gyógyászati fejlesztések Kemping létrehozása

1. és 4. specifikus cél 1. és 4. specifikus cél 1. és 4. specifikus cél 3. és 4. specifikus cél 3. specifikus cél

Megvalósítás feltétele engedélyes terv engedélyes terv engedélyes terv tervdokumentáció tervdokumentáció tervdokumentáció tervdokumentáció tervdokumentáció programterv programterv vonatkozó eljárásrend alkalmazása pályázati és saját forrás, szükséges tervek, engedélyek forrás, szükséges tervek, engedélyek magántőke, szükséges tervek, engedélyek pályázati és saját forrás rendelkezésre állása forrás, szükséges tervek, engedélyek forrás, szükséges tervek, engedélyek forrás, szükséges tervek, engedélyek forrás, szükséges tervek, engedélyek

58

2013 2014 2015 2016 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4 1 2 3 4


Az alábbi térkép bemutatja az akcióterületet, valamint azon belül az egyes projektelemek elhelyezkedését. 8. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése

20. táblázat Az akcióterületen tervezett fejlesztések elhelyezkedése Ssz. Ingatlan Pályázat keretében tervezett fejlesztések 1. Uszoda bővítése 2. Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása 3. Többfunkciós kulturális központ felújítása

Cím

Helyrajzi szám

Fekete István út 1. Petőfi utca 56. Petőfi utca 5.

2048 104 158 2, 3, 4343, 6146 166/1 2026 2044/29, 2361, 2043 68, 69, 4001

4.


Kossuth tér

5. 6.

Múzeum tér megújítása Petőfi tér megújítása

Múzeum tér Petőfi tér

7.


8. Szabadság tér megújítása Pályázaton kívül, magánszféra által tervezett fejlesztések 9. Kalandpark építése Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, 10. templomok felújítása 11. Szálloda homlokzat-felújítás Pályázaton kívül, közszféra egyéb tervezett fejlesztései Épületenergetikai fejlesztések Mezőtúr Város 12. Önkormányzati Intézményeiben Városi Oktatási Centrum épületenergetikai korszerűsítése, 13. megújuló energiák használatával 14. Városháza torony, tető és homlokzat felújítása 15. Strandfürdő és ehhez kapcsolódó gyógyászati fejlesztések 16. Kemping létrehozása

Erzsébet liget Szabadság tér Erzsébet liget Kossuth tér 6. Kossuth u. 2. Kossuth tér 8.

2044/29

Szabadság tér 17.

69

Petőfi tér 1.

2032

Kossuth tér 1. Fekete István út 1. Erzsébet liget

1 2048 2044/29

4, 171 6/1

59


5.5

Az Észak-alföldi operatív program 2007-2013 között városrehabilitációs célú pályázat tartalma

Ebben a fejezetben részletesen bemutatjuk az érintett létesítmények jelenlegi helyzetét és az ott tervezett fejlesztéseket. A beavatkozások tervezése az alábbi szempontok figyelembevételével történt: 

a beavatkozások eredményeként létrejönnek az akcióterületen a fizikai kereteik minősége szempontjából megújult funkciók, közösségi szolgáltatások;



az akcióterületi fejlesztés lehetőségeihez mérten ösztönzi az egységes városkép kialakulását;



a fejlesztések illeszkednek a városképbe esztétikai-építészeti minőségük alapján;



a beavatkozások révén a jelenlegi állapothoz képest bővített szolgáltatások, a meglévő szolgáltatások kibővített területen, magasabb minőségben lesznek elérhetőek, a fejlesztések hozzájárulnak ahhoz, hogy az akcióterület szélesebb körű szerepkört, feladatkört tudjon ellátni;



a fejlesztések keretében funkcióvesztett vagy felhagyott épület hasznosítása valósul meg, illetve leromlott, szanálandó, építészetileg értéket nem képviselő épület helyén újszerű építészeti megoldásokkal maradandó értéket teremt;



a fejlesztés tekintettel van a fejlesztés a természeti és épített értékek megóvására;



a fejlesztés során a projektgazda előnyben részesíti a meglévő, használatban lévő épületállomány átalakítását az új létesítmények kialakításánál;



a projekt nem okozza az alacsonystátuszú lakosság arányának növekedését az akcióterületen, és a város más területein sem járul hozzá az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez;



a pályázat megfelelően alátámasztva tartalmazza, hogy a fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség;

Az egyes tevékenységek összefoglaló bemutatását a következő táblázat tartalmazza.

60

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 21. táblázat Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról Tevékenység típusa

Gazdasági célú

Városi funkciót erősítő

Közösségi célú

Közszféra funkcióit erősítő

Lakás célú

Finanszírozó alap

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

ERFA

Projekt neve

Uszoda bővítése



Projekt helyszíne


Kossuth tér

Petőfi utca 56.

hrsz

2048

2, 3, 4343, 6146

104 Többfunkciós kulturális központ felújítása

Projekt neve


Projekt helyszíne hrsz Projekt neve Projekt helyszíne hrsz

Múzeum tér

Petőfi utca 5.

166/1 Petőfi tér megújítása

158

Projekt neve Projekt helyszíne hrsz Projekt neve Projekt helyszíne hrsz

„Soft” tevékenység ERFA

ESZA

Városmarketing


Teljes városközponti akcióterület

A felújított épületek, közterek

Programalap A felújított épületek, közterek

Petőfi tér 2026 Erzsébet-liget megújítása Erzsébet-liget 2044/29, 2361, 2043 Szabadság tér megújítása Szabadság tér 68, 69, 4001

61

Magánberuházás a projekttel párhuzamosan Nem támogatott


5.5.1 Összefoglaló indikátor táblázatok 22. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata Mutató neve

Mutató típusa

A pályázat kötelező szakmai indikátorai A támogatással érintett eredmény területen telephellyel rendelkező vállalkozások számának növekedése

Mértékegység

Bázisérték

Minimálisan elvárt célérték

Célérték elérésének időpontja

Célérték a megvalósítási időszak végén

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén

Mutató forrása

db

0

6

2020

0

6

Önkormányzati adatszolgáltatás

Támogatással érintett lakosok száma a rehabilitált településrészeken

output

fő

0

1000

2015

2000

-


Városrehabilitációs beavatkozások által érintett terület nagysága Teremtett új munkahelyek száma Teremtett munkahelyek száma - nők A program hatására teremtett főállású új munkahelyeken foglalkoztatott hátrányos helyzetűek száma Megtartott munkahelyek száma

output

ha

0

-

2015

92

-


eredmény

fő

0

-

2020

0

0

eredmény

fő

0

-

2020

0

0

NAV felé történő adatszolgáltatás alapján készített kimutatás

eredmény

fő

0

-

2020

0

0

eredmény

fő

68

-

2015

55

55

NAV felé történő adatszolgáltatás alapján készített kimutatás

eredmény

db

0

1

2020

1 (Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház)

1 (Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház)


Új városi funkciók betelepedése/ a fejlesztés nyomán elérhető (köz- és profitorientált) új

62

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

Önkormányzati nyilvántartás alapján az akcióterületen új telephellyel rendelkező vállalkozások száma, a fenntartási időszak végén (a fenntartás alatt évente) Naprakész, utcaszintű önkormányzati nyilvántartás alapján az akcióterület lakossága, a projekt fizikai befejezése napján Alaptérkép alapján az akcióterület nagysága, a projekt fizikai befejezése napján A kedvezményezett és partnerei vonatkozásában teremtett munkahelyek a fenntartási időszak végén (a fenntartás alatt évente)

A kedvezményezett és partnerei vonatkozásában, projekt fizikai befejezésének napján, a fenntartási időszak alatt és a projekt fenntartási időszak végén, egyszer Az érintett akcióterületen nyújtott új városi, közösségi, közszféra, gazdasági funkcióba sorolt szolgáltatás száma a fenntartási időszak végén (a


Mutató neve szolgáltatások száma a projekt által érintett településrészen A fejlesztés nyomán megerősített funkciók száma a projekt által érintett területen A támogatott projekt eredményeként elért energia megtakarítás

Mutató típusa

Mértékegység

Bázisérték





Mutató forrása

Mutató mérésének módszere és gyakorisága fenntartás alatt évente)

eredmény

db

0

-

2015

eredmény

TJ

0

-

2

0

További szakmai indikátorok Felhagyott ingatlanok eredmény újrahasznosítása

m

3 (Uszodabővítés, Többfunkciós kulturális központ, Közterületek) 0


2015

3 (Uszodabővítés, Többfunkciós kulturális központ, Közterületek) 0

-

2015

0

-



Funkcióváltással felújított barnamezős területek nagysága Megnövekedett zöldfelületek nagysága

output / eredmény

ha

0

-

2015

0

-


output

m²

0

-

2015

1752

-


Megújított zöldfelületek nagysága városrehabilitáció A megvalósult fejlesztéssel elégedett lakosság aránya a projekt által érintett akcióterületen Helyi foglalkoztatási kezdeményezésekbe bevont hátrányos helyzetű emberek száma

output

m²

0

-

2015

5137

-


eredmény

%

0

75

2020

0

75


output

fő

0

-

2015

0

-


63

Az akcióterületen megerősített, bővített, minőségileg fejlesztett, megőrzött, a városi, közösségi, közszféra, gazdasági funkcióba sorolt szolgáltatás száma a projekt fizikai befejezése napján Éves energiafelhasználási adatok alapján, projektszinten, a fizikai befejezést követő év utolsó napján Az akcióterületen korábban felhagyott, a fejlesztés nyomán újrahasznosított ingatlanok nagysága a projekt fizikai befejezése napján Felújított barnamezős területek nagysága a projekt fizikai befejezése napján Az akcióterületen újonnan kialakított zöldfelület nagysága a projekt fizikai befejezése napján Az akcióterületen a rehabilitált zöldfelület nagysága a projekt fizikai befejezése napján Kérdőíves felmérés alapján a fenntartási időszak első évében vagy a fenntartási időszak végén Képzések résztvevői száma alapján a projekt fizikai befejezése napján


Mutató neve

Mutató típusa

Mértékegység

Bázisérték

Akadálymentesített épületek száma

output

db

0

Minimálisan elvárt célérték -

Azbesztmentesített épületek száma Helyi társadalmi akciókban résztvevők száma

output

db

0

output

fő

A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

output

A fejlesztéssel létrejövő új épület, épületrész nagysága

Létrehozott munkavégzésre használt hasznos nettó alapterület nagysága Létrehozott közösségi hasznos nettó alapterület nagysága

Beruházásba bevont magántőke nagysága

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén -



2015

2 (Uszodabővítés, Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház)

-

2015

0

-

0

-

2015

500

-

db

0

-

2015

3

-


output

m²

0

-

2015

345 (Uszodabővítés, Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház)

-


output

m²

0

-

2015

0

-


output

m²

0

-

2015

-


eredmény / hatás

millió Ft

0

-

2015

489 (Többfunkciós kulturális központ, Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház) 0

0


64

Mutató forrása Önkormányzati adatszolgáltatás

Önkormányzati adatszolgáltatás Önkormányzati adatszolgáltatás

Mutató mérésének módszere és gyakorisága A projekt keretében projektarányosan vagy teljes mértékben akadálymentesített épületek száma, használatbavételi engedély alapján, a projekt fizikai befejezése napján ANTSZ igazolás alapján a megvalósítás végén Önkormányzat nyilvántartása alapján a projekt keretében megvalósított valamennyi program résztvevőinek száma a projekt fizikai befejezése napján Önkormányzat jelentései alapján, az akcióterületen felújított épületek száma a projekt fizikai befejezése napján Önkormányzat jelentései alapján, az akcióterületen kialakított új épület, bővítéssel kialakított épületrész nagysága a projekt fizikai befejezése napján A létrehozott kereskedelmi, iroda, gazdasági célú ingatlanok alapterülete a projekt fizikai befejezése napján A létrehozott közösségi célú ingatlanok alapterülete (új építés, bővítés és átalakítás) a projekt fizikai befejezése napján

Akcióterületen megvalósuló magántőkét felhasználó fejlesztések értéke, fizikai


Mutató neve

Mutató típusa

Mértékegység

Bázisérték





Mutató forrása

Megépített kerékpáros utak hossza

output

km

0

-

2015

0

-


Meglévő kerékpárforgalmi létesítmény korszerűsítése A kijelölt egyéb kerékpárforgalmi létesítmények hossza

output

km

0

-

2015

0

-


output

km

0

-

2015

0

-


65

Mutató mérésének módszere és gyakorisága befejezéskor vagy fenntartás végén A projekt keretében megépített kerékpárút hossza, a projekt fizikai befejezése napján A projekt keretében korszerűsített meglévő kerékpárút hossza, a projekt fizikai befejezése napján A projekt keretében kijelölt nem kizárólag kerékpárosok számára épült út hossza, a projekt fizikai befejezése napján

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 23. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat

216,28

Célérték az 5 éves kötelező fenntartási időszak végén 216,28

Önkorm.

2015

129,5

129,5

Önkorm.

0

2015

360

360

Önkorm.

m2

0

2015

4691

4691

Önkorm.

output

m

2

0

2015

510

510

Önkorm.

output

m2

0

2015

599

599

Önkorm.

output

m2

0

2015

3039

3039

Önkorm.

output

m2

0

2015

955

955

Önkorm.

Megrendezett programok száma

output

db

0

2015

3

3

Önkorm.


Városmarketing tevékenységek száma

output

db

0

2015

3

3

Önkorm.


Mini projektek száma

output

db

0

2015

5

5

Önkorm.

Mutató típusa

Mértékegység

Bázisérték



A fejlesztéssel létrejövő épületbővítés összesen (bruttó) A fejlesztéssel létrejövő új épület nagysága (nettó alapterület) A fejlesztés eredményeként felújított épület nagysága (nettó) Fejlesztéssel érintett terület nagysága Fejlesztéssel érintett terület nagysága Fejlesztéssel érintett terület nagysága Fejlesztéssel érintett terület nagysága Fejlesztéssel érintett terület nagysága

output

m2

0

2015

output

m2

0

output

m2

output

Soft tevékenységek Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok

Tevékenység Uszoda bővítése Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Többfunkciós kulturális központ felújítása Kossuth tér megújítása Múzeum tér megújítása Petőfi tér megújítása Erzsébet-liget megújítása Szabadság tér megújítása

Mutató neve

66

Mutató forrása

Mutató mérésének módszere és gyakorisága

A beruházás közben készült építési napló, illetve műszaki ellenőr által kiadott nyilatkozat alapján a projekt lezárását követően (1 alkalommal)

Az érintett programot koordináló konzorciumi partner alátámasztó dokumentumai (tematika, jelenléti ív, fotódokumentáció) alapján a projekt lezárását követően (1 alkalommal) A projekt dokumentációk alapján nyomon követhető, ellenőrzése egyszer, a megvalósítás végén A projekt dokumentációk alapján (tematika, fotódokumentáció) nyomon követhető, ellenőrzése egyszer, a megvalósítás végén


5.5.2 Tevékenységek bemutatása Az alábbiakban áttekintést nyújtunk az érintett létesítmények jelenlegi állapotáról, a felmerült szükségletekről, a jövőbeli funkciókról, valamint az egyes tevékenységek főbb ismérveiről. A fejlesztések részletes műszaki leírását a pályázati dokumentáció tartalmazza. 5.5.2.1 Fedett uszoda bővítése Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai

Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja

Megvalósulást mérő indikátor (megnevezés, mértékegység, célérték) Tevékenység szakmai leírása

Fedett uszoda bővítése Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr, Fekete István út 1., hrsz. 2048 Rendezett, az ingatlan Mezőtúr Város Önkormányzata és a Mezőtúri Ipari Park Kft közös tulajdona. A Mezőtúri Ipari Park Kft. (az ingatan tulajdonosa 5383/10000 arányban) a hozzájárul a pályázat megvalósításához és a támogatási időszak során megvalósuló infrastrukturális fejlesztések Önkormányzat általi aktiválásához, továbbá az ingatlan a kötelező fenntartási időszakban a fejlesztés céljára rendelkezésre áll. A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Külső felújítás és belső átalakítás, bővítés mellett új építésre is lehetőség van az alábbi esetekben: - sport- és szabadidős létesítmények, uszoda Gazdasági funkciót szolgáló tevékenységek ERFA A tevékenység célja a városközpont gazdasági-szolgáltatási jelentőségének növelése. A Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda bővítése hozzájárul a városközpont gazdasági, turisztikai szolgáltatási kínálatának bővítéséhez. A fejlesztéssel létrejövő épületbővítés 2 m 216,25 összesen (bruttó) Új medencék száma db 2 A tevékenység keretében megtörténik a Városi Strandfürdő és Fedett uszoda fedett részének bővítése. A bővítés keretében egy új gyógyvizes és egy új gyermekmedence létesítése valósul meg. A fejlesztéssel megvalósul a gyógyvíz hőtartalmának hasznosítása. A bővítés fedett medencéi egész évben üzemelő, beltéri kialakítású, töltő-ürítős medencék. A jelenlegi medencék vasbeton szerkezetűek, a tervezett medencék is vasbeton szerkezetűek, csempeburkolattal kialakítva. A meglévő és a tervezett medencék feszített víztükrű kialakításúak, üzemidő: 8 – 20 óra. A medencék feltöltéséhez és a pótvízellátáshoz a területen üzemelő termál kút és gyógyvízkút vize és a hálózati hidegvíz kerül felhasználásra. A tervezett medencék uszodatechnológiai berendezései a pinceszinten kialakított gépházban lesznek elhelyezve. Medencék adatai: Meglévő úszómedence:  Vízfelület: 325 m2

67


Célcsoport bemutatása

Tevékenység iránti igény bemutatása, indokoltsága

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek

 Vízmélység: 1,6 m  Víztérfogat: 520 m3  Vízhőmérséklet: 26-28 °C Megépítendő fedett gyógymedence:  Vízfelület: 31,25 m2  Vízmélység: 0,90 m  Víztérfogat: 28,0 m3  Vízhőmérséklet: 34-36 °C Megépítendő fedett gyermekmedence:  Vízfelület: 31,25 m2  Vízmélység: 0,45 m  Víztérfogat: 14,0 m3  Vízhőmérséklet: 32-34 °C A fejlesztés keretében szauna is kialakításra kerül. Az új megépülő medencék és környezetük akadálymentes lesz. Az uszoda szociális helyiségei felújításra kerülnek. Az újonnan tervezett toldalékrész földszintes nyaktaggal csatlakozik a főépülethez. A szolgáltatásokat alapvetően a városban és a térségben élő lakosság veszi igénybe. A fejlesztések eredményeként jelentősen kibővül a látogatók köre, a felnőttek, diákok és sportolók mellet a gyermekek, gyermekes családok és nyugdíjasok számára is kínál szolgáltatásokat az intézmény. A fedett uszoda szolgáltatásainak célcsoportjai átfogóan az alábbiak szerint azonosíthatóak:  Uszoda látogatói / év: 22 300 fő  Mezőtúr lakossága: 17 337 fő  Mezőtúr és térsége lakossága: 27 768 fő A tervezett fejlesztések további célcsoportját jelentik a városba érkező turisták is (a vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 1343 fő volt 2011-ben, ebből külföldi 334 fő). Az uszoda, mint sportolási, rekreációs szolgáltatást nyújtó intézmény fejlesztése gazdasági funkciót erősítő tevékenység, ugyanakkor a város életében jelentős közösségi funkciót tölt be. Az igényfelmérés eredményei alapján a Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda fontos szerepet tölt be Mezőtúr szabadidős programkínálatában, az akcióterületen és a városban ez az egyetlen stand és uszoda található. Annak érdekében, hogy megfelelő színvonalú és egész évben igénybe vehető szolgáltatásokkal álljon a látogatók rendelkezésére, az igényfelmérés alapján feltétlenül szükséges az uszoda bővítése. A kérdőíves felmérés eredményei alapján a lakosság döntő többsége (a válaszadók 98%-a) fontosnak tartja, hogy télen is igénybe vehető gyógyvizes- és gyermekmedencével bővüljenek a fedett uszoda szolgáltatásai. A fejlesztés eredményeként a fürdő szolgáltatásai a téli időszakban is elérhetővé válnak valamennyi korcsoport (gyermekek és idősek) és a fogyatékkal élők számára is. A fürdő közelében található Erzsébet liget megújításával komplex rekreációs szolgáltatások lesznek elérhetőek mind a Mezőtúron élők, mind az idelátogató turisták részére. 2013. 09. 01. 2013. 12. 31. 72 923 400 Ebből építés: 67 741 800 57 420 000

68


nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

Ebből építés: 53 340 000 (nettó) 57 420 000

100

0 0

Tervdokumentáció (engedélyes terv) és tételes tervezői költségvetés rendelkezésre áll Kiviteli terv, közbeszerzés, kivitelezés

69


5.5.2.2 Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja



Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr, Petőfi utca 56. , hrsz. 104 Jelenleg a fejlesztéssel érintett ingatlan nincs a pályázó tulajdonában (magántulajdon), de azt a pályázat keretében megvásárolja, így az ingatlan a pályázó önkormányzat 100%-os tulajdonába kerül. A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Külső felújítás és belső átalakítás, bővítés mellett új építésre is lehetőség van az alábbi esetekben: - nonprofit szolgáltatóház, amely térítésmentesen nyújt közcélú szolgáltatásokat. Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek

ERFA A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése. A fejlesztés az alábbi specifikus célokhoz járul hozzá: A városközpont kulturális és közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével és kapcsolódó soft tevékenységekkel A városközpont gazdasági-szolgáltatási jelentőségének növelése a vállalkozások és civil szervezetek megtelepedését segítő helyszínek fejlesztésével A fejlesztéssel létrejövő új épület nagysága (nettó alapterület)

m

2

A tevékenység keretében hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása valósul meg, amely civil szervezeteknek térítésmentesen biztosít helyet arra, hogy a város hagyományos kézműves mesterségeit bemutassák, és azokat a látogatók ingyen ki is próbálhassák. Közcélokat szolgál, mivel a célcsoportot egyrészt a civil szervezetek jelentenék, akik helyet kaphatnának működésükhöz, másrészt célcsoportja lenne a lakosság, a gyerekek, akik megismerhetnék a város fontos hagyományait. Az épület a város frekventált helyén (Petőfi u. 56.) kerül megépítésre, egy jelenleg üresen álló, fel nem újítható épület helyén. Az épület tömegében, megjelenésében, színeiben alkalmazkodik a környezetéhez. Az épületen belül 1 db kiállítótér, 3 db bemutató és foglalkoztató tér, 2 db iroda és több kiszolgáló helység kerül kialakításra. Az épület akadálymentesen kerül megépítésre. Az udvari környezet is megújításra kerül, ahol a hagyományőrzők kiállításokat, bemutatókat és közös rendezvényeket tarthatnak. Az épület kialakítása és megközelíthetősége minden korosztály számára lehetőséget biztosít. A fejlesztéssel felhagyott ingatlan hasznosítása valósul meg. A szolgáltatóházban tervezett tevékenységek, programok között tematikus bemutatók (kosárfonó, hímző, foltvarró, szíjgyártó, fazekas, száraztészta-készítő, citerakészítők, hagyományos helyi ételek, csipkeverő, népi játékok, eszközök bemutatása stb.) kerülnek megrendezésre, 2-4 hetenkénti váltással. A szolgáltatásokat alapvetően a városban élő lakosság (17 337 fő) veszi

70



Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

igénybe (egyéni látogatók, csoportok, óvodák, iskolák). További célcsoportot jelentenek a Mezőtúri kistérségben élők (Mezőtúron kívül további 10 431 fő), valamint a városba érkező turisták is (a vendégek száma összesen a kereskedelmi szálláshelyeken 1343 fő volt, ebből külföldi 334 fő). A civil közösségi szolgáltatóház helyet ad civil szervezetek számára, így a célcsoportját alkotják a városban működő civil szervezetek (53 db) is. A tevékenységek közvetlen célcsoportjai:  Az intézményben megrendezésre kerülő programok látogatói  Az intézményben irodával rendelkező civil szervezetek Az igényfelmérés keretében zajlott kérdőíves felmérés során a lakosság döntő többsége (a válaszadók 87%-a) egyetértett azzal, hogy Mezőtúron létrejöjjön egy hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház, amely a hagyományos mesterségek (kosárfonás, csipkeverés, fazekasság, stb.) élő bemutató helyeként működhetne. Jelenleg ilyen intézmény, vagy erre a célra alkalmas épület nem található az akcióterületen, így a fejlesztés eredményeként új közösségi funkció kerül létrehozásra. Az épület új építés, mivel a megvásárolandó jelenlegi épületet nem lehet gazdaságosan felújítani, és nincs az akcióterületen egyéb erre alkalmas, átalakítható épület. 2013. 09. 01. 2014. 04. 30 . 71 753 044 Ebből építés: 50 879 544 71 753 044 71 753 044

100

0 0


71


5.5.2.3 Többfunkciós kulturális központ felújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


Többfunkciós kulturális központ felújítása Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr, Petőfi utca 5., hrsz. 158 Rendezett, az önkormányzat 100%-os tulajdona Külső felújítás és belső átalakítás, bővítés mellett új építésre is lehetőség van: - kulturális központ, közművelődési intézmény (színház – ezen belül új építés kizárólag a maximum 100 fős befogadóképességű játszóhely esetében lehetséges; koncertterem, art mozi, szabadtéri színpad kialakítása stb.) Közösségi funkciókat szolgáló tevékenységek

ERFA A helyi identitást, közösségformálást erősítő terek, létesítmények fejlesztése A fejlesztés az alábbi specifikus célhoz járul hozzá: A városközpont kulturális és közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével és kapcsolódó soft tevékenységekkel A fejlesztéssel érintett épületek, építmények száma

db

1

A Petőfi 5 sz. alatti épület felújításával többfunkciós kulturális központ kerül kialakításra. A tevékenység keretében megvalósul a meglévő épület teherhordó szerkezeteinek megerősítése, belső terek felújítása, vizesblokk felújítása, kazánház és mozgáskorlátozott WC megépítése (a régi megszakadt épületrész helyén). Ezeken kívül megvalósul az összes utcai nyílászáró cseréje (hőszigetelt az eredeti osztásoknak megfelelő kialakítással) és az utcai homlokzat felújítását is. Mindezek kiegészülnek az épület villamos hálózatának felújításával és világításkorszerűsítéssel, valamint főként primer oldali fűtéskorszerűsítéssel. Az egykori Ipartestületi székház 1924-ben épült. Később volt művelődési ház, iskola. Épített értékként helyi védettség alatt áll. Az épület felújítása során csak az eredetivel azonos nyílászárokat lehet beépíteni (energetikai szempontból az ablaküvegeket lehet cserélni hőszigeteltre) fából. Az épület homlokzatát és kerámia díszeit meg kell őrizni, megváltoztatni nem lehet. A fejlesztés eredményeként létrejövő többfunkciós kulturális központban megmaradó funkció a jelenlegi színházterem, emellett megtörténik a használaton kívüli helyiségek hasznosítása az alábbi célokra:  Art-Mozi: Elsősorban a településen és környékén fellelhető természet filmek, települési rendezvényekről készült dokumentumfilmek, a kultúrkörnyezetről készült dokumentumfilmek, régi és hagyományos mesterségeket megelevenítő felvételek felkutatása majd bemutatása.  VitaminVár: egészséges életmódot népszerűsítő előadásoknak, bemutatóknak helyet adó helyiség kialakítása.

72







Naiv Festők terme és műhelye, művészsarok: a városban és térségében élő festőknek, művészeknek helyet adó műhely kialakítása.  Szatócs bolt múzeum: Turisztikai jelentőséggel bíró „Szatócs Bolt” muzeális gyűjteménynek is méltó, látogatható helyszíne kerül kialakításra. A szolgáltatásokat alapvetően a városban és a térségben élő lakosság veszi igénybe, ezen belül főként a felnőttek és diákok látogatják az intézményt. A fejlesztések eredményeként várhatóan bővül a látogatók köre, a felújítás révén a jelenleginél több rendezvény kerülhet megrendezésre az intézményben. A többfunkciós kulturális központ szolgáltatásainak célcsoportjai:  Épületet igénybe vevő látogatók / év: 12 000 fő  Mezőtúr lakossága: 17 337 fő  Mezőtúr és térsége lakossága: 27 768 fő A kérdőíves igényfelmérés eredményei alapján Mezőtúr lakossága fontosnak (a kérdőíves felmérés eredményei alapján a lakosság 81%-a nagyon fontosnak, további 10%-a fontosnak) tartja a városi színházteremnek is helyet adó épület felújítását. A felújítás használaton kívüli helyiségek jövőbeli hasznosítását teszi lehetővé. A fejlesztés révén városképi jelentőséggel bíró épület megmentése, felújítása és több funkcióba állítása valósul meg. Az épület statikai megerősítése elengedhetetlen (a falak repedeznek, az épület sarkai süllyednek, alapszigetelések rosszak). 2014. 02. 01. 2015. 05. 30. 64 973 200 Ebből építés: 61 239 400 64 973 200 64 973 200

100

0 0


73


5.5.2.4 Kossuth tér megújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja



Tevékenység iránti igény bemutatása,

Kossuth tér megújítása Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr, Kossuth tér, hrsz. 2, 3, 4343, 6146 Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Közterületek fejlesztése:  Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása.  Közlekedési fejlesztések Egy helyrajzi számmal jelzett közterületen, illetve azzal azonos jellegű és határos helyrajzi számú közterületen elvégzett, a közterületi fejlesztéseket (városi funkciókat) erősítő különböző típusú tevékenységek egy tevékenységnek számítanak. Közterületek fejlesztése (városi funkció)

ERFA Az élhető városi központi területek megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése. A fejlesztés az alábbi specifikus célokhoz járul hozzá: - A városi funkciók erősítése a közterületek megújításával, valamint közlekedési fejlesztésekkel Fejlesztéssel érintett terület

m

2

4691

A fejlesztés keretében megújul a város főtere, a Kossuth tér. A Városháza mellett a járdaburkolatok elbontásra kerülnek, és kiemelt szegéllyel, új betonkő burkolattal kerülnek megépítésre. Akadálymentesség érdekében a gyalogosátkelő helyeknél süllyesztett szegélyek és az új járdaburkolatban 40 centiméteres sávban vakvezetési sáv kerül kialakításra. A teret szegélyező külső szilárdburkolatú járdái is elbontásra kerülnek, amik szintén új betonkő burkolattal kerülnek megépítésre, melyek gyalogos átkelőhelyeknél, kapubejáróknál akadálymentességi és vízelvezetési szempontok szerint kerülnek kialakításra. A parkban a jelenlegi burkolatok és szegélyek eltávolításra kerülnek és új tervezett nyomvonalon kerülnek megépítésre megfelelő járdaszegélyek között. A burkolatokba eső fák körül faverem rácsok kerülnek elhelyezésre. A vízelvezetés rácsos folyókák beépítésével a csapadékvízelvezető rendszerbe kerül bekötésre. A tér belső központi részén új kandeláberek kerülnek elhelyezésre, energiatakarékos fényforrásokkal. A Kossuth tér egyik újonnan tervezett eleme a szökőkút és öntöző hálózat. A zöldfelületen új növények és virágok kerülnek telepítésre. Helyi, kistérségi lakosság Külföldi és belföldi turisták Rendszeres közterület-használók Civil szervezetek A fejlesztés valós társadalmi igényeken alapul. A fejlesztések előkészítése során végzett lakossági kérdőíves felmérés eredményei

74


indokoltsága


alapján a lakosok a város fejlődése szempontjából nagyon fontosnak (válaszadók 75,5%-a), illetve fontosnak (válaszadók 21,8%-a) értékelték a közterek és parkok felújítását, rendezését, a járdák felújítását. A városi funkció keretében megvalósuló tevékenységek célja a belvárosi közterek átfogó rekonstrukciójával egy egységes és összefüggő térrendszer kialakítása a belvárosban, amely  szolgálja a helyi lakosság közösségi életét,  megfelelő rendezvényhelyszínt biztosít,  hozzájárul a városközpont arculatának megújulásához  és összességében vonzóbbá teszi a belvárost a vendégek számára. Az egységes arculat szerint megvalósuló felújítások hozzájárulnak az egységes és esztétikus városkép kialakításához. A városközponti akcióterület közterületei a fejlesztések eredményeként valódi közösségi térként, népszerű találkozási helyként funkcionálhatnak, és biztosíthatják a szabadidő sokszínű eltöltésének lehetőségét. 2014. 03. 15. 2014. 06. 30. 100 837 037 Ebből építés: 86 887 952 Eszközbeszerzés: 7 319 686 100 837 037 100 837 037

100

0 0

Tervdokumentáció és tervezői költségvetés rendelkezésre áll Közbeszerzés, kivitelezés

75


5.5.2.5 Múzeum tér megújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez





Múzeum tér megújítása Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr, Múzeum tér, hrsz. 166/1 Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Közterületek fejlesztése:  Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása.  Közlekedési fejlesztések Egy helyrajzi számmal jelzett közterületen, illetve azzal azonos jellegű és határos helyrajzi számú közterületen elvégzett, a közterületi fejlesztéseket (városi funkciókat) erősítő különböző típusú tevékenységek egy tevékenységnek számítanak. Közterületek fejlesztése (városi funkció)


m

2

510

A tevékenység keretében a Múzeum tér megújítása valósul meg. A Múzeum tér zöldövezete, járdái és burkolata megújulnak, ami nagyban növeli a tér használhatóságát. A tér átalakítása során új térburkolat készül, ami alkalmas felület lesz nyári rendezvényekhez és nézőtérként (kirakott székekkel) is funkcionál. Hangulatával és csendes környezetével kedvelt találkahely is lehet. A tér közvetlen szomszédságában elhelyezkedő Városi Galéria homlokzata díszmegvilágítást kap. Új utca bútorok és növények kerülnek elhelyezésre. Helyi, kistérségi lakosság Külföldi és belföldi turisták Rendszeres közterület-használók Civil szervezetek A fejlesztés valós társadalmi igényeken alapul. A fejlesztések előkészítése során végzett lakossági kérdőíves felmérés eredményei alapján a lakosok a város fejlődése szempontjából nagyon fontosnak (válaszadók 75,5%-a), illetve fontosnak (válaszadók 21,8%-a) értékelték a közterek és parkok felújítását, rendezését, a járdák felújítását. A városi funkció keretében megvalósuló tevékenységek célja a belvárosi közterek átfogó rekonstrukciójával egy egységes és összefüggő térrendszer kialakítása a belvárosban, amely  szolgálja a helyi lakosság közösségi életét,  megfelelő rendezvényhelyszínt biztosít,  hozzájárul a városközpont arculatának megújulásához  és összességében vonzóbbá teszi a belvárost a vendégek számára.

76



Az egységes arculat szerint megvalósuló felújítások hozzájárulnak az egységes és esztétikus városkép kialakításához. A városközponti akcióterület közterületei a fejlesztések eredményeként valódi közösségi térként, népszerű találkozási helyként funkcionálhatnak, és biztosíthatják a szabadidő sokszínű eltöltésének lehetőségét. 2013. 09. 01. 2013.12. 31. 14 061 829 Ebből építés: 12 163 941 Eszközbeszerzés: 970 788 14 061 829 14 061 829

100

0 0


77


5.5.2.6 Petőfi tér megújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez





Petőfi tér megújítása Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr, Petőfi tér, hrsz. 2026 Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Közterületek fejlesztése:  Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása.  Felszíni ingyenes nyílt parkolók bővítése és kialakítása parkolási koncepció és önkormányzati rendelet alapján, azok felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan.  Közlekedési fejlesztések Egy helyrajzi számmal jelzett közterületen, illetve azzal azonos jellegű és határos helyrajzi számú közterületen elvégzett, a közterületi fejlesztéseket (városi funkciókat) erősítő különböző típusú tevékenységek egy tevékenységnek számítanak. Közterületek fejlesztése (városi funkció)


m

2

599

A tevékenység keretében a Petőfi tér járdái felújításra és szélesítésre kerülnek, új burkolatot – térkövet – kapnak. Zöldövezete és növényzete is megújul. A tér átalakítása során nyomvonalak lényegesen nem változnak. A Városi Oktatási Centrum (volt főiskola) előtt 4 modulos kerékpártárolók, valamint padok és hulladékgyűjtők kerülnek telepítésre is. Későbbiekben a megújult téren – zöldterületen – kerülhetnek elhelyezésre a Mezőtúri fazekasságot jelképező alkotások. Helyi, kistérségi lakosság Külföldi és belföldi turisták Rendszeres közterület-használók Civil szervezetek A fejlesztés valós társadalmi igényeken alapul. A fejlesztések előkészítése során végzett lakossági kérdőíves felmérés eredményei alapján a lakosok a város fejlődése szempontjából nagyon fontosnak (válaszadók 75,5%-a), illetve fontosnak (válaszadók 21,8%-a) értékelték a közterek és parkok felújítását, rendezését, a járdák felújítását. A városi funkció keretében megvalósuló tevékenységek célja a belvárosi közterek átfogó rekonstrukciójával egy egységes és összefüggő térrendszer kialakítása a belvárosban, amely  szolgálja a helyi lakosság közösségi életét,  megfelelő rendezvényhelyszínt biztosít,

78



 hozzájárul a városközpont arculatának megújulásához  és összességében vonzóbbá teszi a belvárost a vendégek számára. Az egységes arculat szerint megvalósuló felújítások hozzájárulnak az egységes és esztétikus városkép kialakításához. A városközponti akcióterület közterületei a fejlesztések eredményeként valódi közösségi térként, népszerű találkozási helyként funkcionálhatnak, és biztosíthatják a szabadidő sokszínű eltöltésének lehetőségét. 2013. 09. 01. 2013.12. 31. 14 060 665 Ebből építés: 10 681 663 Eszközbeszerzés: 2 553 503 14 060 665 14 060 665

100

0 0


79


5.5.2.7 Erzsébet liget megújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez



Erzsébet liget megújítása Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr, Erzsébet liget, hrsz. 2044/29, 2361, 2043 Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Közterületek fejlesztése:  Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása.  Felszíni ingyenes nyílt parkolók bővítése és kialakítása parkolási koncepció és önkormányzati rendelet alapján, azok felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan.  Közlekedési fejlesztések Egy helyrajzi számmal jelzett közterületen, illetve azzal azonos jellegű és határos helyrajzi számú közterületen elvégzett, a közterületi fejlesztéseket (városi funkciókat) erősítő különböző típusú tevékenységek egy tevékenységnek számítanak. Közterületek fejlesztése (városi funkció) ERFA Az élhető városi központi területek megteremtése, a városépítészet és az épített környezet minőségének fejlesztése. A fejlesztés az alábbi specifikus célokhoz járul hozzá: - A városi funkciók erősítése a közterületek megújításával, valamint közlekedési fejlesztésekkel Fejlesztéssel érintett terület

m

2

3039

A város kedvelt közterülete az Erzsébet liget és a Ligeti tó. A fejlesztés keretében megvalósul a ligetnél található két meglévő dísztó (csepp-tavak) felújítása. A dísztavakba a víz bevezetése a tavak mellett elhelyezkedő Ligeti-tóból (bányató) történik. A felújítás után a víz bevezetése változatlan műszaki megoldásban történik, de a vízbevezető és elvezető csőrendszer cserére szorul. A meglévő csővezetékek elbontásra kerülnek és ugyanezen nyomvonalon történik az új KPE csővezetékek lefektetése. A meglévő gépházban található szivattyú cserére szorul. A szivattyúk nyomóágán a tavaknál új befúvórendszer kiépítése tervezett a tóban egyenletesebb áramlási kép kialakítása miatt. Az új befúvórendszer megakadályozza a tóban pangó víz előfordulását. A tavak peremére tópadkák készülnek, melyeket változó méretű lekerekített sziklakövekkel borítunk. A tavakba tónövények telepítését terveztünk, tavirózsák és egyéb speciális tónövények formájában, ültető kosaras megoldással. A ligeti sétányon – a strand bejárat és a kör alakú sétány között – új közvilágítási oszlopsoron, dekoratív lámpatestek, takarékos fényforrással, 3,5 m-es kandeláberekkel kerülnek kialakításra. A sétány is megújításra kerül 3,0 m szélességben, süllyesztett útszegéllyel, zúzalék burkolattal. A közúti forgalom elől sorompóval elzárt lesz. A parkot fenntartó járművek miatt az útalapot stabilizáljuk. A dísz sövénysor is megújul. A meglévő járdák burkolata részben elbontásra és újépítésre, részben pedig felújításra kerül.

80





A zöldfelületeken növény telepítés valósul meg. Helyi, kistérségi lakosság Külföldi és belföldi turisták Rendszeres közterület-használók Civil szervezetek A fejlesztés valós társadalmi igényeken alapul. A fejlesztések előkészítése során végzett lakossági kérdőíves felmérés eredményei alapján a lakosok a város fejlődése szempontjából nagyon fontosnak (válaszadók 75,5%-a), illetve fontosnak (válaszadók 21,8%-a) értékelték a közterek és parkok felújítását, rendezését, a járdák felújítását. A városi funkció keretében megvalósuló tevékenységek célja a belvárosi közterek átfogó rekonstrukciójával egy egységes és összefüggő térrendszer kialakítása a belvárosban, amely  szolgálja a helyi lakosság közösségi életét,  megfelelő rendezvényhelyszínt biztosít,  hozzájárul a városközpont arculatának megújulásához  és összességében vonzóbbá teszi a belvárost a vendégek számára. Az egységes arculat szerint megvalósuló felújítások hozzájárulnak az egységes és esztétikus városkép kialakításához. A városközponti akcióterület közterületei a fejlesztések eredményeként valódi közösségi térként, népszerű találkozási helyként funkcionálhatnak, és biztosíthatják a szabadidő sokszínű eltöltésének lehetőségét. 2013. 09. 01. 2013.12. 31. 51 107 077 Ebből építés: 46 606 555 Eszközbeszerzés: 944 522 51 107 077 51 107 077

100

0 0


81


5.5.2.8 Szabadság tér megújítása Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez





Szabadság tér megújítása Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr, Szabadság tér, hrsz. 68, 69, 4001 Rendezett, az Önkormányzat 100%-os tulajdona A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Közterületek fejlesztése:  Közterek, közparkok, közterületi játszóterek, szabadtéri közösségi terek, települési zöldfelületek felújítása, bővítése, kialakítása, nyilvános illemhelyek építése, felújítása.  Felszíni ingyenes nyílt parkolók bővítése és kialakítása parkolási koncepció és önkormányzati rendelet alapján, azok felújítása a rehabilitált közterületekhez kapcsolódóan.  Közlekedési fejlesztések Egy helyrajzi számmal jelzett közterületen, illetve azzal azonos jellegű és határos helyrajzi számú közterületen elvégzett, a közterületi fejlesztéseket (városi funkciókat) erősítő különböző típusú tevékenységek egy tevékenységnek számítanak. Közterületek fejlesztése (városi funkció)


m

2

955

A fejlesztés keretében a Szabadság tér zöldövezete, járdái és burkolata megújul. A tér átalakítása során a használhatóságot, a játszótérre való jobb rálátást vettük figyelembe. A járdák részben új burkolatokat kapnak, illetve egy része új nyomvonalon kerül kialakításra. A jelenlegi „fixes padsor” elbontásra kerül, helyette a játszótérre néző „”új padok kerülnek elhelyezésre. A játszótér fix telepítésű eszközei a helyükön maradnak. A „Dózsa”szobor körbejárható lesz, díszmegvilágítást is kap. A zöldövezet is megújul, illetve elhelyezésre kerülnek itt is az egységes utca bútorok A közvilágítást is bővülni fog a játszótérnél és a sétányon a Dózsa szoborig. Helyi, kistérségi lakosság Külföldi és belföldi turisták Rendszeres közterület-használók Civil szervezetek A fejlesztés valós társadalmi igényeken alapul. A fejlesztések előkészítése során végzett lakossági kérdőíves felmérés eredményei alapján a lakosok a város fejlődése szempontjából nagyon fontosnak (válaszadók 75,5%-a), illetve fontosnak (válaszadók 21,8%-a) értékelték a közterek és parkok felújítását, rendezését, a járdák felújítását. A városi funkció keretében megvalósuló tevékenységek célja a belvárosi

82



közterek átfogó rekonstrukciójával egy egységes és összefüggő térrendszer kialakítása a belvárosban, amely  szolgálja a helyi lakosság közösségi életét,  megfelelő rendezvényhelyszínt biztosít,  hozzájárul a városközpont arculatának megújulásához  és összességében vonzóbbá teszi a belvárost a vendégek számára. Az egységes arculat szerint megvalósuló felújítások hozzájárulnak az egységes és esztétikus városkép kialakításához. A városközponti akcióterület közterületei a fejlesztések eredményeként valódi közösségi térként, népszerű találkozási helyként funkcionálhatnak, és biztosíthatják a szabadidő sokszínű eltöltésének lehetőségét. 2013. 09. 01. 2013.12. 31. 28 618 138 Ebből építés: 23 445 786 Eszközbeszerzés: 3 388 002 28 618 138 28 618 138

100

0 0


83


5.5.2.9

Az infrastrukturális fejlesztéseket kiegészítő soft elemek

A tervezett fejlesztések között az infrastrukturális, beruházási jellegű beavatkozások mellett kiegészítő („soft”) tevékenységek megvalósítása is történik, melyek hozzájárulnak a tervezett célkitűzések eléréséhez, az akcióterület közösségi funkcióinak erősítéséhez. A tervezett soft tevékenységek az alábbiak: 







További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap): a módszertani előírásoknak megfelelően Mezőtúr Város Önkormányzata a soft tevékenységekre fordított költségek 50%-át közvetett eljárásrend szerint használja fel.

A tevékenységek részletezését a következő alfejezetek mutatják be. 5.5.2.9.1 Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne

Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok Mezőtúr Város Sportjáéért Alapítvány

A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez

Rendezett, az érintett helyszínek az önkormányzat 100%-os tulajdonában állnak.



A fejlesztés keretében megújított létesítmények, közterületek

A tervezett tevékenység illeszkedik a pályázati útmutatóban feltüntetett tevékenységekhez: Pályázati kiírás és útmutató C.1.3 Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek - Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek: - Közösségépítést és szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, rendezvények, közcélú képzési programok kialakítása Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok megvalósítása. A fejlesztés az alábbi specifikus célhoz járul hozzá: - A városközpont kulturális és közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével és kapcsolódó soft tevékenységekkel Megrendezett programok száma

db

3

A tevékenység keretében szabadtéri közösségi programok valósulnak meg a fejlesztéssel érintett helyszíneken.  Az Erzsébet ligetben és a Ligeti tó körül az óvodás korú gyerekektől kezdve a felnőtt lakosságig széles kört meg lehet mozgatni egy sétáló, kocogó teadélután keretén belül. Ez kiegészül egy, az egészséges életmódot megalapozó, elősegítő, felvilágosító vérnyomás- és koleszterin-méréssel. Közben az aktivisták (Vöröskereszt, védőnők, háziorvosok) az egészséges táplálkozás előnyeit, hasznát tudatosítják. Helyi kistermelők zöldség és gyümölcs bemutatója, kóstolóval egybekötve.  A mindennapos testmozgás, a sport egészségre ható népszerűsítése mellett a játék örömének megtapasztalásán keresztül, a közösség

84





összekovácsolása strandkézilabda keretén belül valósulhat meg. A megszervezésre kerülő strandkézilabda mérkőzések révén a résztvevők (iskolástól a felnőttig) játékos mozgás keretén belül vehetők rá az aktív testmozgásra.  A fedett uszoda nyújtotta lehetőséget kihasználva (mint fejlesztési terület) egy, az iskolás korosztály bevonásával megvalósított, Háromtusa rendezvény kerül megtartása. A tevékenység célcsoportja elsősorban a városban és a térségben élő lakosság, ezen belül főként a felnőttek és iskolások.  Mezőtúr lakossága: 17 337 fő  Mezőtúr és térsége lakossága: 27 768 fő A soft elemek megtervezésekor a város kiemelt figyelmet fordított arra, hogy azok minél nagyobb mértékben illeszkedjenek az infrastrukturális projektelemek tartalmi jellegzetességeihez. A Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok keretében tervezett tevékenységek hozzájárulnak ahhoz, hogy a városrehabilitációs beavatkozások helyi elfogadottsága, valamint a fejlesztések eredményeként megújuló létesítmények, közterületek kihasználtsága minél nagyobb legyen. 2014. 02. 01. 2014. 12. 31. 2 540 000

2 540 000 2 540 000

100

0 0

Programok specifikációja Programok megszervezése, lebonyolítása

85


5.5.2.9.2 Városmarketing tevékenységek Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez



Városmarketing tevékenységek Mezőtúr Város Önkormányzata Teljes akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek az Önkormányzat 100%-os tulajdonában vannak A tervezett felújítás teljes mértékben illeszkedik az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek:  Városmarketing tevékenységek, helyi városfejlesztési tevékenységek, belső eredmények elérését szolgáló, kapcsolatépítő tevékenységek, városrehabilitációs befektetés-ösztönzés, az IVS által kitűzött céloknak megfelelően a városfejlesztési célok megvalósulását elősegítő programok kidolgozása Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ERFA A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok megvalósítása. A fejlesztés az alábbi specifikus célhoz járul hozzá: - A városközpont kulturális és közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével és kapcsolódó soft tevékenységekkel A tevékenység célja, hogy a kialakított létesítményeket és az általuk nyújtott sokrétű szolgáltatásokat a nagyközönség megismerje annak érdekében, hogy a projekt elfogadottsága és ismertsége mind a lakosság, mind a turisták körében minél nagyobb legyen, ami alapvetően meghatározza a létesítmények jövőbeni kihasználtságát és fenntarthatóságát. Városmarketing tevékenységek száma

db

3

A városmarketing tevékenység hosszú távú célja a város image pozitív formálása, a város iránti pozitív attitűd erősítése. A tevékenység keretében megvalósuló elemek:  Városmarketing stratégia elkészítése annak érdekében, hogy a létesítmények kihasználtsága növekedjen, a fejlesztési eredmények ismertebbé váljanak, a város által tervezett programok minél nagyobb vonzerővel bírjanak. A marketingstratégia kötelező elemei: 1. Piaci szegmentálás, 2. Piackutatás, piacelemzés, 3. Célpiac kiválasztása, 4. Pozicionálás, 5. Versenystratégia megválasztása. A városmarketing stratégiának az IVS városi szintű helyzetértékelésében foglaltakon kell alapulnia, az IVS-ben meghatározott célokkal összhangban kell lennie.  PR cikkek írása, fotóval való illusztrálása és megjelentetése  2 db 1/4 oldalas PR cikk megyei vagy országos újságban (célcsoport: befektetők)  2 db 1/4 oldal terjedelmű PR cikk megjelentetése helyi újságban (célcsoport: helyi lakosság)  Várospromóciós kiadvány és városi térkép (kb. 1000 db)  3 nyelven (magyar, angol, német), 21x9,7 cm formátumú, max.

86





16 oldalas, színes kiadvány Helyi, kistérségi lakosság Szolgáltató vállalkozások Civil szervezetek Potenciális befektetők Külföldi és belföldi turisták A soft elemek megtervezésekor a város kiemelt figyelmet fordított arra, hogy azok minél nagyobb mértékben illeszkedjenek az infrastrukturális projektelemek tartalmi jellegzetességeihez. Ennek megfelelően a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében olyan, a helyi kötődést és büszkeséget erősítő városmarketing akciók szervezésére kerül sor, amelyek nagymértékben hozzájárulnak a város kulturális és közösségi funkcióinak megerősítéséhez és egyedi arculatának kialakításához. A tervezett tevékenységek hozzájárulnak ahhoz, hogy a városrehabilitációs beavatkozások helyi elfogadottsága, valamint a fejlesztések eredményeként megújuló létesítmények kihasználtsága minél nagyobb legyen. Mezőtúr városi funkcióinak megújítása mind a helyi lakosság, mind a vállalkozók számára rendkívül fontos. A városmarketing akciók a funkcióbővítő városközpont fejlesztés projekt marketing szempontú támogatását kívánják megvalósítani. Ily módon a városmarketing ösztönzőleg hathat majd a helyi szereplők tevékenységére is, amely rendkívül fontos a város hagyományos szerepköreinek megtartása, megerősítése és fejlesztése érdekében. 2013. 09. 01. 2014. 12. 31. 5 080 000

5 080 000 5 080 000

100

0 0

Részletes specifikáció, költség-alátámasztó árajánlat rendelkezésre áll Szolgáltató kiválasztása, városmarketing tevékenységek végrehajtása

87


5.5.2.9.3 További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Tevékenység neve Tevékenység gazdájának megnevezése Tevékenység helyszíne A tevékenység helyszínének tulajdoni viszonyai Illeszkedés az útmutatóban meghatározott támogatható tevékenységekhez Tevékenység besorolása funkció szerint ERFA vagy ESZA típusú tevékenység Tevékenység célja


Célcsoport bemutatása Tevékenység iránti igény bemutatása,

További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Mezőtúr Város Önkormányzata Mezőtúr, városközponti akcióterület Rendezett, a lehetséges fizikai helyszínek 100%os önkormányzati tulajdonban állnak Önállóan nem támogatható, kötelezően megvalósítandó tevékenységek: Az infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek Infrastrukturális, beruházás jellegű fejlesztéseket kiegészítő („soft”) elemek ESZA és ERFA A helyi identitást, közösségformálást erősítő programok megvalósítása. A fejlesztés az alábbi specifikus célhoz járul hozzá: - A városközpont kulturális és közösségi funkcióinak erősítése, a helyi identitást erősítő, közösségformálást segítő létesítmények fejlesztésével és kapcsolódó soft tevékenységekkel Mini projektek száma

output

db

5

A közvetett támogatások eljárásrend értelmében a közvetítő szervezet által kiírt egyszerűsített pályázati feltételek teljesítése esetén juthat támogatáshoz a címzett. Elsősorban az alábbi témákhoz kapcsolódhatnak mini projektek, azaz programok, rendezvények, konferenciák, szemléletformáló képzések, tájékoztatók, és ezek sorozatai:  a város megújításába az érintett lakosság bevonását célzó akciók.  közösségfejlesztést és a szabadidő hasznos eltöltését segítő szolgáltatások, tanfolyamok, képzési programok kialakítása (hagyományőrző közösségi kezdeményezések, játszó- és foglalkoztató házak, kulturális- és sport rendezvények, kiállítások, civil programok megvalósítása stb.).  helyi környezettudatosság elterjesztését segítő tájékoztatási, szemléletformáló akciók  integrált településfejlesztési tevékenységekhez (pl. parkosításhoz, játszóterek kiépítéséhez, parlagfű irtásához stb.) kapcsolódó helyi társadalmi akciók megszervezésének támogatása. A tevékenységek szorosan kapcsolódnak a városrehabilitáció keretében megvalósuló infrastrukturális beruházásokhoz, hozzájárulnak az akcióterület komplex fejlesztéshez. Tervezett mini-projekt témák:  Táncház és néptánc ismeretek  Fizikai aktivitást ösztönző „Betyárok a kerékpár nyergében”  Hagyományos mesterségek (citerakészítés, hímzés, korongozás) ismeretterjesztő bemutatása A mini-projektek konkrét tartalma a pályázatok eredménye alapján kerül pontosításra. Közvetlen célcsoport: Címzettek (civil szervezetek) Közvetett célcsoport: a megrendezett programokon résztvevők, a szolgáltatásokat igénybe vevő helyi lakosság A közvetett támogatási rendszer lehetővé teszi olyan pályázói körök bevonását a pályázati rendszerbe, amelyek a standard pályázati eljárások

88


indokoltsága

keretében nem, vagy csak nem hatékonyan lennének képesek támogatási forrásokhoz jutni olyan térítésmentes, a helyi közösség bevonását célzó kisebb közösségi programok (kulturális rendezvények, sportesemények, stb.) megvalósítására, amelyek erősítik a helyi társadalom kohézióját. Városrehabilitáció esetén fontos, hogy a pályázatokban meghatározott „soft” tevékenységek sikeresen, a helyi adottságok ismeretében, a helyi célcsoport igényeinek megfelelően, a helyi lakosságot mobilizálva valósuljanak meg, ennek érdekében a közvetett eljárásrend révén helyi civil és egyéb társadalmi szervezetek kerüljenek bevonásra.

Megvalósítás tervezett kezdete Megvalósítás tervezett vége Tervezett teljes költségvetés összege az adott tevékenységre vonatkozóan (Ft) Elszámolható költségek nagysága (Ft) Jelen pályázat keretében igényelt támogatás nagysága (Ft) Támogatás aránya az összes elszámolható költségből (%)(Támogatás összege/összes elszámolható költség) Biztosított saját forrás nagysága (Ft) Biztosított saját forrás aránya az összes elszámolható költségből (%) (Saját forrás összege/ összes elszámolható költség) További források (Ft) További források megnevezése Projekt-előkészítés helyzete Adminisztratív és eljárási kötelezettségek

2013. 09. 01. 2014. 12. 31. 7 620 000

7 620 000 7 620 000

100

0 0

Tervezett tevékenységek körének összeállítása Részletes specifikáció, közvetett támogatások eljárásrend alkalmazása, Működési Kézikönyv kidolgozása

89


5.5.2.10 További kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek a pályázati előírásoknak megfelelően A beavatkozásokhoz kapcsolódó kötelezően végrehajtandó, kiegészítő tevékenységek az alábbiak: 

Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása: A városok hatékony, összehangolt társadalmi-gazdasági téren történő fejlesztése érdekében előfeltétel a középtávú (7-8 évre szóló) fejlesztési szemléletű városfejlesztési stratégiák megléte Az integrált városfejlesztési stratégia adatokkal, tényekkel alátámasztott információkon alapul, értékelései tárgyilagosak, ábrákkal illusztrálva mutatja a város, városrészek sajátosságait és a tervezett beavatkozások jellemzőit. Az elkészült dokumentumnak meg kell felelnie a pályázat első fordulójához előírt pályázati feltételeknek, valamint illeszkednie kell a „Városfejlesztési Kézikönyv” dokumentum vonatkozó módszertani ajánlásaihoz.



Akcióterületi Terv kidolgozása: Az Akcióterületi Terv célja, hogy megfelelő információval lássa el a döntéshozókat a projektjavaslat támogatására, módosításra vagy elutasítására vonatkozó döntés meghozatalához.



Műszaki tervek (engedélyezési és kiviteli tervek) elkészítése: A projekt előkészítésének egyik legfontosabb eleme a műszaki tervek, dokumentációk, költségbecslések kidolgozása, engedélyeztetése. Ennek keretében az alábbi feladatok ellátása szükséges:     



a fejlesztendő épületek, illetve közterek jelenlegi állapotnak felmérése, bemutatása műszaki leírás keretében; javaslatokat megfogalmazása meg az épületek és közterek funkcióival kapcsolatosan; engedélyes terveket készítése az egyes létesítményekről, ezek alapján a szükséges költségbecslések kidolgozása; a szükséges engedélyeztetési folyamatok lebonyolítása; a jogszabályi előírásoknak és a tervezett funkcióknak megfelelően a kiviteli tervdokumentáció kidolgozása.

Közbeszerzési tevékenység: A projekt nagyobb volumenű tevékenységeihez kapcsolódó közbeszerzési eljárások – hatályos közbeszerzési törvény előírásainak megfelelő – lefolytatásához külső közbeszerzési szakértő szolgáltatásainak igénybevétele szükséges az alábbi területeken:     

közbeszerzési dokumentációk előkészítése, a közbeszerzési eljárás lefolytatása a közzététellel és annak költségeivel együtt, bírálati szempontrendszer kialakítása, részvétel a bírálatban, ajánlattevők kiértesítése a döntésről, szerződés előkészítése.

A közbeszerzési eljárás lefolytatása során kiemelt figyelmet kell fordítani a 4/2011. (I.28.) Korm. rendelet a 2007-2013 programozási időszakban az Európai regionális Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről dokumentum 37-46 §-nak való megfelelésre. 

Műszaki ellenőri tevékenység: A tevékenység célja, hogy a kedvezményezett érdekeinek szem előtt tartásával a projekt építési, bővítési, felújítási tevékenységeinek megvalósítása a hatályos jogszabályoknak és a pályázati útmutatónak megfelelően menjen végbe. A műszaki ellenőr a munkafázisokhoz kapcsolódó tervezési, építési, szerelési, üzemeltetési stb. tevékenységet a kivitelezés teljes folyamatában elősegíti és ellenőrzi. Ezen belül kiemelt figyelmet fordít

90


 

az engedélyköteles tevékenységnek, létesítménynek az engedélyező hatóságok által jóváhagyott (engedélyezett) műszaki dokumentáció szerint történő megvalósítására, a vonatkozó jogszabályok, valamint a beruházó – tervező – kivitelező közötti szerződés betartására.



Tervezői művezetés: A tervezői művezetés keretében a tervező a kivitelezés során közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását



Könyvvizsgálói feladatok ellátása: A pályázathoz kapcsolódó pályázati útmutató az 50 millió forint feletti támogatási összeg esetén előírja külön könyvvizsgálat lebonyolítását, amelyhez külső szakértő szolgáltatásainak igénybevétele szükséges.



Nyilvánosság: A tájékoztatás és nyilvánosság biztosítását, valamint a beavatkozások helyi elfogadását, megfelelő végrehajtását és sikerét szolgáló tevékenységek az ÚSZT előírásai alapján.



Projektmenedzsment tevékenység: A tervezett fejlesztések projektmenedzsment feladataival az önkormányzati munkatársakkal aktív napi munkakapcsolatban együttműködő, de független, 100%-os saját tulajdonú városfejlesztő társaságát bízza meg az önkormányzat. A projektmenedzsment feladatokat a városfejlesztő társaság szakmailag felkészült és hasonló projektek lebonyolításában tapasztalt munkatársai látják el az önkormányzat kapcsolattartójával együttműködésben. 24. táblázat Kötelezően megvalósítandó kiegészítő tevékenységek költségei Nettó, Ft

Integrált Városfejlesztési Stratégia Akcióterületi terv Engedélyezési terv Kiviteli terv Közbeszerzés Műszaki ellenőr Tervezői művezetés Könyvvizsgálat Nyilvánosság Projektmenedzsment Kiegészítő tevékenységek összesen

Áfa, Ft

Bruttó, Ft


Igényelhető támogatás, Ft

Támogatás, %

3 800 000

1 026 000

4 826 000

4 826 000

4 826 000

100

3 800 000 3 600 000 6 000 000 3 600 000 5 300 000 800 000 1 575 000 3 500 000 14 000 000

1 026 000 972 000 1 620 000 972 000 1 431 000 216 000 425 250 945 000 3 780 000

4 826 000 4 572 000 7 620 000 4 572 000 6 731 000 1 016 000 2 000 250 4 445 000 17 780 000

4 826 000 4 350 600 7 314 900 4 388 400 6 461 000 975 500 1 919 250 4 445 000 17 780 000

4 826 000 4 350 600 7 314 900 4 388 400 6 461 000 975 500 1 919 250 4 445 000 17 780 000

100 100 100 100 100 100 100 100 100

45 975 000

12 413 250

58 388 250

57 286 650

57 286 650

100

91


5.5.3 Bevonandó partnerek a megvalósítás és a fenntartható üzemeltetés érdekében A funkcióbővítő városrehabilitációs projekt gazdája Mezőtúr Város Önkormányzata. A projektgazda felelősségi körébe tartozik az akcióterületi fejlesztés megvalósítása, a Közreműködő Szervezettel való kapcsolattartás, a szabályosság biztosítása, valamint a projekttel kapcsolatos elszámolások végrehajtása. A városrehabilitációs fejlesztéshez kapcsolódó legfontosabb, stratégiai döntéseket az önkormányzat képviselőtestülete hozza meg, egyeztetve a megvalósításban résztvevő konzorciumi partnerekkel (további kedvezményezettek), és egyéb érintett szervezetekkel, támogatásban nem részesülő partnerekkel. Konzorciumi partnerek A támogatásban részesülő partnerek konzorciumot hoznak létre abból a célból, hogy az EAOP-5.1.1/D-12 konstrukció keretében pályázatot nyújtsanak be, és a pályázat támogatása esetén az abban foglalt pályázati célt közös együttműködéssel megvalósítsák. A konzorcium tagjai a pályázatban meghatározott célok megvalósításában a cselekvési és pénzügyi ütemtervnek, valamint a költségvetésnek megfelelően, konzorciumi megállapodás keretei között részt vállalnak. A támogatásban részesülő konzorciumi partnerek szerepét az alábbi táblázat foglalja össze. 25. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása Vezető partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

Mezőtúr Város Önkormányzata Települési önkormányzat 447 407 990 igen 447 407 990 nem          

Partner szerepe a végrehajtásban:

       

Uszoda bővítése Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház építése Többfunkciós kulturális központ megújítása Közterülek (5) megújítása Városmarketing fejlesztési szükségletek beazonosítása az akcióterületen, a fejlesztések előkészítésének koordinálása, szükséges tervezői dokumentumok elkészíttetése, a pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok összeállítása, helyzetelemzéshez szükséges önkormányzati adatok biztosítása, beruházási és működtetési költségkalkulációhoz információk biztosítása, kapcsolattartás biztosítása a partnerek között, társadalmasítás és partnerség biztosítása, igényfelmérések, kérdőíves felmérés koordinálása, egyeztetések szervezése, konzorciumi megállapodás aláírása. végrehajtás koordinálása, beruházások megvalósítása támogatás felhasználásával, soft elemek megvalósításának koordinálása közvetett eljárásrend szerint,

92




Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

   

Partner neve: A partner gazdálkodási/jogi formája: A partner által végzett tevékenységek teljes összege (Ft) Támogatásban részesül-e (konzorciumi szerződést aláírta)? Ha igen, akkor az igényelt támogatás összege (Ft) Biztosít-e önerőt? Ha igen, akkor a biztosított önerő összege (Ft) Konkrétan mely tevékenység(ek)hez kapcsolódóan vesz részt a projektben? Partner szerepe a tervezésben:

Mezőtúr Város Sportjáért Alapítvány Alapívány 2 540 000 igen 2 540 000 nem Soft tevékenység: Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok   

Partner szerepe a végrehajtásban:

 

Partner szerepe a fenntartásban/üzemeltetésben:

folyamatos kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel a megvalósítás során felelősségvállalás a teljes pályázat végrehajtásáért felújított intézmények és közterültek üzemeltetése, működtetése soft elemek hatásainak fenntartása városfejlesztési célok teljesülésének biztosítása

a pályázat benyújtásához szükséges dokumentumok elkészítése, az önkormányzat rendelkezésére bocsátása, konzorciumi megállapodás aláírása, folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a tervezés során a soft tevékenység megvalósítása támogatás felhasználásával,, folyamatos kapcsolattartás az önkormányzattal a megvalósítás során

-

Egyéb, nem konzorciumi partnerek Nem konzorciumi partnerek, de az akcióterületi fejlesztés teljes életciklusában részt vesznek a fejlesztéssel érintett létesítmények üzemeltetői, fenntartói, a helyi civil szervezetek, vállalkozások. 

Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft.: aktívan részt vesz az előkészítésben, megvalósításban és fenntartásban egyaránt. Ő látja el a fejlesztés keretében felújításra és bővítésre kerülő intézmény üzemeltetését.



Mezőtúri Városüzemeltetési Kommunális Kft.: feladata a megújított közterek és parkok fenntartása, gondozása, az utcabútorok karbantartása, szükség esetén javítása, pótlása, cseréje



Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft.: szerepe a beruházáshoz szükséges közműfejlesztések tervezése, előkészítése, valamint az üzemeltetés időszakában a hatáskörébe tartozó közművek fenntartása, karbantartása, szükség esetén javítása, pótlása, cseréje



Civil szervezetek: fontos szerepül van a soft elemek megvalósításában (közvetett eljárásrend), valamint különböző rendezvények, programok szervezésében a megújított létesítményekben, közterületeken.

93

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 

Vállalkozások, ingatlanfejlesztők: szerepük az akcióterület gazdasági dinamizálása, ingatlanfejlesztési szándékok felmérése, a fejlesztések környezetében működő üzlethelyiségek működtetése.

A támogatásban nem részesülő partnerek részletes feladatait az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában „4.7. A tulajdonosi együttműködési szándékok vizsgálata” fejezetben található táblázat részletezi.

5.5.4 A jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatok Az alábbiakban az akcióterületi fejlesztéshez kapcsolódó, jellemzően az önkormányzat által ellátandó feladatokat ismertetjük. 

A szükséges ingatlanok megszerzésével kapcsolatos feladatok: a tervezett fejlesztések megvalósításához – hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakításához – az önkormányzatnak ingatlant szükséges megvásárolnia. Az érintett ingatlan (Petőfi u. 56., hrsz. 104) jelenleg magántulajdonban van, felhagyott, jelenlegi állapotában erősen rontja a városképet, Az ingatlan megvásárlásával és használatával újszerű, maradandó értékeket teremt az önkormányzat.



Terület-előkészítési feladatok: A városfejlesztési akcióban tervezett tevékenységek megvalósításához építmények lebontása szükséges. A városfejlesztési akcióban az önkormányzat nem tervezi építési telkek kialakítását az akcióterületen.



Az akcióterületen belüli közlekedési-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A tervezett beavatkozások keretében az önkormányzatnak az akcióterületen belül útépítési, közműépítési feladatai nincsenek. A fejlesztések keretében út- és kerékpárút nem érintett, ugyanakkor járdák felújítása történik. A részletes leírást a műszaki dokumentáció tartalmazza. Az önkormányzatnak nincs az akcióterületet feltáró út-, és közműhálózat felújításával, illetve fejlesztésével kapcsolatos feladata.



A zöldterületek fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A zöldterületek, zöldfelületek kialakítása a közterületeken a közszféra által megvalósítandó feladatok közé tartozik. A városfejlesztési akcióban a zöldterületek fejlesztését, megújítását 6889 m2 nagyságú területen tervezi az önkormányzat, ezek elvégzésére a közterületek fejlesztése (városi funkció) tevékenységen belül kerül sor. A részletes leírást a közterület-rehabilitációs tevékenység műszaki dokumentációja tartalmazza.



Közösségi szolgáltatásokat nyújtó közcélú létesítmények rehabilitációjával, fejlesztésével kapcsolatos feladatok: A városfejlesztési akció végrehajtása során szükséges a helyi lakosság valós igényeinek kielégítése érdekében bizonyos közösségi szolgáltatásokat nyújtó, közcélú létesítmények rehabilitációja. A projekt keretében ilyen tevékenység a többfunkciós kulturális központnak helyet adó épület felújítása, valamint a hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása. A tervezett fejlesztések tartósan fennmaradó, valós igényeken alapulnak.



Akadálymentesítés: A projekt keretében az önkormányzat feladata a felújítandó épületek akadálymentesítése, amelyet a vonatkozó előírásoknak megfelelően hajt végre.



Energiahatékonysági korszerűsítés az akcióterületen fejlesztéssel érintett középületek vonatkozásában: A tervezett fejlesztések megvalósítása során kiemelt szempont az energiahatékonyság növelése. Ez az önkormányzat által ellátandó feladat teljes mértékben megvalósul az új építéseknél (uszoda bővítése, hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása). A többfunkciós kulturális központ felújítandó épülete helyi védelem alatt áll, ezért az épület felújítása során csak az eredetivel azonos fa nyílászárokat lehet beépíteni (energetikai szempontból az ablak üvegeket lehet

94


cserélni hőszigeteltre), az épület homlokzatát és kerámia díszeit meg kell őrizni, megváltoztatni nem lehet. 

Kármentesítés, azbesztmentesítés: A projekt keretében az önkormányzatnak nincs kármentesítési, azbesztmentesítési feladata.

5.6

A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek a közszféra fejlesztései nyomán

Az akcióterületen az önkormányzati nyilvántartások és a befektetői szándékok feltérképezése alapján több projekt megvalósítása várható a magánszféra részéről. Az egyéb magánerős fejlesztések között sport- és szabadidős infrastruktúrák fejlesztése, valamint egyházi beruházások tervezettek. Ezek a fejlesztések nem a pályázat keretében valósulnak meg, hanem attól függetlenül, de nagymértékben hozzájárulnak az akcióterületi fejlesztések eredményességének növeléséhez. A kapcsolódást a „Szinergia vizsgálat” fejezet mutatja be részletesen. A tervezett fejlesztéseket a következő táblázat tartalmazza. 26. táblázat A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek Projekt neve Kalandpark építése

Református egyház oktatási intézményeinek fejlesztése, templomok felújítása Szálloda homlokzatfelújítás

Projekt rövid leírása

Előkészítettség

Tervezett összköltség (eFt)

Önkormányzat és vállalkozások

Ötlet szinten, költségbecsléssel

150 000

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége 2014 2015

Kossuth tér, Kossuth L. u.

Református egyház

Tervezés alatt

300 000

2014

2016

Kossuth tér 8.

HERZOL Zrt.

Projektötlet

15 000

2014

2014

Helyszín

Projekt gazda

Kalandpark, ami minden korosztálynak élményt, kikapcsolódást nyújt és készségeket fejleszt Energetikai fejlesztések, épület homlokzati felújítások

Erzsébet liget

Műemlék épület homlokzati felújítása

95


5.7

A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen

Egy terület átfogó fizikai, társadalmi-gazdasági és környezeti megújítása általában hosszú éveket vesz igénybe, emellett a jelenleg rendelkezésre álló pályázati források korlátosak, nem elegendőek az akcióterületen tervezett valamennyi tervezett tevékenység megvalósítására. A városrehabilitációs pályázat projektelemein túl az akcióterület fejlődéséhez egyéb fejlesztések is hozzájárulnak. Az alábbi táblázat összefoglalóan bemutatja a közszféra – konkrétan az önkormányzat – által tervezett további fejlesztéseket, azok nagyságrendi költségét, előkészítettségének állapotát. A tervezett fejlesztések között van megvalósítás alatt lévő projekt, és vannak előkészítés alatt álló fejlesztések. A városrehabilitációs pályázat keretében és azon kívül tervezett beavatkozások kapcsolódását a „Szinergia vizsgálat” fejezet mutatja be részletesen. A pályázat keretében és a kapcsolódó egyéb fejlesztések keretében megvalósuló tevékenységek eredményeként az akcióterületen erősödik a társadalmi kohézió, ezáltal csökkennek a társadalmi, gazdasági egyenlőtlenségek.

96

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 27. táblázat A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen Projekt neve

Projekt rövid leírása

Megvalósítás alatt lévő projektek „KEOP-2012-5.5.0./D Középületek energetikai és Épületenergetikai homlokzati felújítása fejlesztések” Mezőtúr Város Önkormányzati Intézményeiben Tervezett és lehetséges projektek Városi Oktatási Centrum Nyílászárok cseréje, épületenergetikai hőszigetelés,fűtési korszerűsítése, megújuló rendszer energiák használatával korszerűsítése,naperőmű és további megújuló energiák felhasználása Városháza torony, tető és Városháza torony homlokzat felújítása (szigetelés, nyílászárók cseréje), tető és homlokzat felújítása Strandfürdő és ehhez Strandfürdő és ehhez kapcsolódó gyógyászati kapcsolódó gyógyászati fejlesztések fejlesztések Kemping létrehozása

Lakókocsis, sátras, bungalós kemping a strand mellett

Tervezett összköltség (eFt)

Megvalósítás lehetséges kezdete és vége

Helyszín

Projekt gazda

Előkészítettség

Szabadság tér 17. (hrsz. 69) Zrínyi.u. 1., 3 Szolnoki u. 15.


Pályázat előkészítés alatt, beadása 2013. január 31-ig

400 000

2013

2013

Petőfi tér 1. (hrsz. 2032)


Energetikai felmérések, tanúsítványok, HT. előkészítések, költségbecslések

1 000 000

2014

2015

Kossuth tér 1. (hrsz. 1)


Pályázati szintű előkészítés, energetikai audit

130 000

2014

2015

hrsz. 2048


Engedélyes tervek

340 000

2015

2016

Erzsébet liget (hrsz. 2044/29)


Tervek elkészítve

40 000

2015

2016

97


Szinergia vizsgálat

5.8

Az akcióterületen a pályázat keretében tervezett beavatkozások, a megelőző városrehabilitációs tevékenységek, és a kapcsolódó további beruházások egymással szinergikus kapcsolatban állnak, együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlődéséhez, a funkcióbővítő városrehabilitáció átfogó célkitűzésének és részcéljainak eléréséhez. Az elmúlt években az önkormányzat több olyan pályázatot is megvalósított, illetve előkészített, amelyek a város infrastrukturális fejlődését segítették elő és közvetett vagy közvetlen módon kapcsolódnak a jelenlegi városrehabilitációs elképzelésekhez. Az akcióterületen eddig megvalósult fejlesztések egyrészt infrastrukturális beruházások (középületek felújítása, közterületi fejlesztések, közműhálózat rekonstrukció), másrészt humán jellegű fejlesztések megvalósítását jelentették. (A korábbi városrehabilitációs fejlesztéseket a „4.2. Megelőző városrehabilitációs tevékenységek bemutatása” című fejezet mutatja be részletesen.) A jelenlegi fejlesztési célok és tervezett beavatkozások szintén az infrastrukturális elmaradások további kezelését célozzák akcióterületi és városi szinten egyaránt, ugyanakkor egyre nagyobb teret kapnak azok a kezdeményezések, amelyek a társadalmi fejlődést, a közszféra és magánszféra kapcsolatainak erősítését segítik elő. A korábbi, a jelenlegi és a tervezett városfejlesztési célú beavatkozások szinergiáját a következő összefoglaló táblázat mutatja be. A táblázat alapján látható, hogy a megelőző és folyamatban lévő fejlesztések túlnyomó többsége hatással van egymásra, közöttük szinergikus hatások állapíthatóak meg. A beavatkozások egymással térbelileg is összefüggésben állnak, a felújítandó épületek a megújuló közterületek szomszédságában találhatóak: 

A pályázat keretében megújítandó főtéren (Kossuth tér) található a korábban akadálymentesített és további tervezett fejlesztések által érintett Városháza,



A rendezvénytér funkciót betöltő Múzeum tér közelében található a helyi védelem alatt álló, a városi színháztermet is magában foglaló többfunkciós kulturális központ,



A fejlesztéssel érintett Petőfi tér közelében helyezkedik el a pályázat keretében kialakítandó hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház, valamint a pályázaton kívül felújítani tervezett Városi Oktatási Centrum,



Az Erzsébet liget a bővítendő Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda közvetlen közelében található, emellett a liget tervezett megújítása szorosan kapcsolódik az ott korábban már megvalósult fejlesztésekhez (játszótér, kertészlak), valamint a pályázaton kívül tervezett fejlesztések egy részének (kalandpark, kemping) is helyszínéül szolgál.

A térbeli összefüggések térképes megjelenítését az „5.4. Beavatkozási típusok és tevékenységek” című fejezet tartalmazza. A megvalósult és tervezett beavatkozások egymásra épülnek, együttesen járulnak hozzá az akcióterület fejlődéséhez, együttesen olyan eredményeket érve el, amelyeket önmagukban – egyedi projektekként – nem lennének képesek elérni.

98

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 28. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia Beavatkozás típusa

Sorszám

Tevékenység

E1

P4

Szent István sétány melletti játszótér Kerékpározással a környezettudatosságért Mezőtúron (100 férőhelyes kerékpártároló a Teleki Blanka Gimnázium területén) A mezőtúri Polgármesteri Hivatal komplex akadálymentesítése Mezőtúr Rendőrkapitányság akadálymentesítése Teleki Blanka Gimnázium tetőfelújítás Erzsébet Liget Kertészlak Felújítása Uszoda bővítése Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Többfunkciós kulturális központ felújítása Kossuth tér megújítása

P5


P6


P7


P8


E2

Megelőző városrehabilitációs tevékenységek az akcióterületen

E3

E4 E5 E6 P1 P2 P3 ROP támogatással ÉAOP-5.1.1/D pályázat keretében megvalósítandó beavatkozások

Kapcsolódó fejlesztések (kapcsolódó fejlesztés sorszáma) A: B: C: alacsony közepes erős szinergia szinergia szinergia E6, M1 P7 E5

E4

P4, K3

E3 E2

M3

E1, M1

P7

M1 P3

P7, K4, K5 P6

P2

P5

P5, P6, P7, P8 P4, P6, P7, P8 P4, P5, P7, P8 P4, P5, P6, P8 P4, P5, P6, P7

E3, M2, M3, K3 P3 P2, K2 E1, E6, P1, M1, K4, K5 K1

Soft tevékenységek P1-8 Kalandpark építése E1, E6, P1 P7 Magánforrással Református egyház oktatási P4 tervezett intézményeinek fejlesztése, fejlesztések templomok felújítása M3 Szálloda homlokzat-felújítás P1, K4 P4 K1 Épületenergetikai fejlesztések K2 P8 K2 Városi Oktatási Centrum K1 P6 épületenergetikai korszerűsítése, megújuló energiák használatával A közszféra kapcsolódó K3 Városháza torony, tető és E3, P4 fejlesztése homlokzat felújítása K4 Strandfürdő és ehhez M3 P1, P7, K5 kapcsolódó gyógyászati fejlesztések K5 Kemping létrehozása P1, P7, K4 A: alacsony mértékű, de érzékelhető szinergia B: közepes mértékű szinergia, a beavatkozások hozzájárulnak egymás eredményeinek megvalósulásához C: erős szinergia, egymást támogató fejlesztések P9 M1 M2

99


5.9

A tervezett tevékenységek illeszkedése a célcsoport igényeihez

A városrehabilitáció célcsoportjainak azonosítása elsősorban a két típusú projektelem – az intézményfejlesztés és a közterület-rekonstrukció – mentén történhet meg, emellett meghatározhatók a projektelemek által közvetetten és közvetlenül érintett célcsoportjai is. 29. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai Beavatkozások

Építés, épület felújítás, bővítés

Köztérrekonstrukció

Közvetlen célcsoportok  a felújítandó intézmények

    

szolgáltatásait igénybe vevők  a város teljes lakossága  belföldi és külföldi turisták a beruházás környezetében élők a város teljes lakossága belföldi és külföldi turisták sportolók, kutyasétáltatók, kerékpárosok a köztereken foglalkoztatottak

Közvetett célcsoportok  a környező ingatlanok

tulajdonosai  környező települések

lakossága  a felújítandó közterek

környezetében elhelyezkedő vállalkozások  környező települések lakossága

A városrehabilitáció fő célszegmenseit a város lakossága és az ide érkező külföldi és belföldi turisták alkotják, akik mind a felújított intézmények szolgáltatásait igénybe vehetik, mind a kialakított közterek használóiként szóba jöhetnek. Az alábbi táblázat beavatkozásonként mutatja be a legfontosabb célcsoportokat, azt követően pedig szövegesen jellemezzük az egyes célcsoportok jellemzőit, elvárásait, problémáit a fejlesztésekkel kapcsolatosan. A célcsoportokkal történt egyeztetések dokumentációját a Mellékletek tartalmazzák.

100

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 30. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként Tervezett beavatkozás

 Uszoda felújítása, bővítése  Nonprofit szolgáltatóház kialakítása  Többfunkciós kulturális központ kialakítása

Érintett célcsoportok Az intézményekben foglalkoztatottak

A beruházás környezetében élők

A város teljes lakossága

A környező települések lakossága

Civil szervezetek

Városba látogató turisták

Az akcióterületen és a városban működő

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából  Az intézményben dolgozók munkakörülménye és ezáltal a nyújtott szolgáltatások színvonala nagymértékben javul  A munkahelyi leterheltség turisztikai szezonalitásból fakadó ingadozása csökken

 A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak  A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek, ezek kezelése elengedhetetlen  Az ingatlanok értéke a fejlesztés nyomán emelkedhet  Könnyen igénybe tudják venni az intézmények szolgáltatásait  Az épületek megújulásával és a szolgáltatások bővülésével a lakosság életminősége nagymértékben emelkedik  A település épített környezetében jelentkező problémák megoldódnak  Sokszínűbb és elérhetőbb szolgáltatások  A környező települések lakossága számára is jelentős fejlesztéseknek köszönhetően nagyobb arányban veszik igénybe a város szolgáltatásait  Sokszínűbb és elérhetőbb lesz a programkínálat  A központi funkciójú település megerősödése pozitívan hat a környező települések lakosságára is  A civil szerveződések számára az intézmények helyszínt és programokat egyaránt kínálnak, egyben a civil szervezetek is színesíthetik az intézmények programkínálatát  A hiányzó közösségi és bérelhető helyiségek rendelkezésre állásával a helyi civil szféra tovább erősödik  Kiegyensúlyozott és sokszínű kulturális és rekreációs kínálatot igényelnek  Választásukat a turisztikai desztinációk között nagymértékben befolyásolják a kiegészítő szolgáltatások  Emelkedő a kereslet a kulturális rendezvények iránt  Részt vehetnek a kivitelezésben és az intézmények programmal való megtöltésében egyaránt  Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása

101

Bevonhatóság, motiválhatóság

 Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt  Motiválhatóságuk a fejlesztések megtervezésében és a létesítmények fenntartásában magas  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. közterület-rendezés)  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a működtetés során egyaránt  Bevonhatóságuk a fejlesztésbe korlátozott  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítése és a működtetés során  Bevonhatóságuk a fejlesztésbe korlátozott  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a működtetés során  Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető  Rendszeres tájékoztatás szükséges főként a működtetés során az intézmény ismertté tétele érdekében  A fejlesztés megvalósításába nem bevonhatók  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen a kivitelezés és a működtetés során


Tervezett beavatkozás

Érintett célcsoportok vállalkozások

 

 Belvárosi közterek megújítása  Beruházásokat kiegészítő soft elemek

A beruházás környezetében élők

   

A város teljes lakossága

  

Jellemzők, problémák és szükségletek a fejlesztés szempontjából Alkalmas helyen lévő, forgalmas üzlet- és irodahelyiségeket vehetnek igénybe A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is A kivitelezés idején konfliktusok jelentkezhetnek Az ingatlanok ára a fejlesztés miatt emelkedhet A lakókörnyezet minőségében jelentkező problémák megoldódnak A közösségi terek nyújtotta rekreációs lehetőségek elsődleges haszonélvezői A belvárosi közterek megújulásával és a közösségi terek kialakításával a lakosság életminősége nagymértékben emelkedik A települési környezetben jelentkező problémák megoldódnak A rendezvénytérként is működő közterek bővítik a szabadidő eltöltésének lehetőségeit A civil önszerveződések számára a megújult közterek helyszínt biztosítanak programjaik számára, egyben a civil szervezetek is színesítik a város kulturális és szabadidős kínálatát

Civil szervezetek



Városba látogató turisták

 Választásukat a turisztikai desztinációk között nagymértékben befolyásolják a kiegészítő szolgáltatások és a város arculata  Kiegyensúlyozott és sokszínű kulturális és rekreációs kínálatot igényelnek  Emelkedő kereslet a szabadtéri kulturális rendezvények iránt  Részt vehetnek a kivitelezésben és a közterek programmal való megtöltésében egyaránt  Érdekük a jól előkészített közbeszerzések lefolytatása  A fejlesztések miatt a növekvő (gyalogos)forgalomnak köszönhetően emelkedik a vállalkozások bevétele is

Az akcióterületen és a városban működő vállalkozások

102

Bevonhatóság, motiválhatóság

 Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják

 Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. homlokzat-rekonstrukció, közterület-rendezés)  Folyamatos tájékoztatás és együttműködés szükséges az előkészítés, a kivitelezés és a fenntartás során egyaránt  Bevonhatóságuk a fejlesztésbe korlátozott  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges különösen az előkészítés és a fenntartás során  Egyébként is magas együttműködési hajlandóságuk ezáltal növelhető  Rendszeres tájékoztatás szükséges főként a fenntartás során  A fejlesztés megvalósításába nem bevonhatók  Rendszeres tájékoztatás és együttműködés szükséges főként a kivitelezés és a fenntartás során  Bizonyos, az adott terület külső megjelenését javító beavatkozásokba bevonhatók (pl. közterület-rendezés)  Motiváltságukat a piaci viszonyok befolyásolják


Az egyes célcsoportok jellemzői, elvárásai, problémái a fejlesztésekkel kapcsolatosan az alábbiakban foglalhatóak össze. 



A lakosság: A lakosság jelentősége a projekt előkészítését és megvalósítását tekintve abban rejlik, hogy a célcsoport szükségleteit, elvárásait, motivációit és céljait alapvetően figyelembe kell venni. Az azonban, hogy a lakosság egyes csoportjai milyen mértékben és milyen formában érintettek akár a kivitelezés, akár a fejlesztés konkrét eredményeinek használata tekintetében, számos tényezőtől függ: a földrajzi érintettségtől, különböző demográfiai mutatóktól vagy a köztérhasználat céljától.

Lakossági célcsoportok földrajzi lehatárolás szerinti jellemzése: A tervezett fejlesztések nem azonos mértékben és nem azonos szempontokból érintik a város és térsége lakosságát. Az akcióterületen, a felújítandó épületekben vagy azok közvetlen környezetében élők számára a fejlesztések többnyire egyértelmű előnyökkel járnak: az intézmények megújulása, a lakókörnyezet minőségének javulása az életminőség emelkedését eredményezi. Ezzel szemben a kivitelezés átmeneti kellemetlenségeket, térhasználati konfliktusokat eredményezhet. Mindezek miatt a közvetlenül érintett lakosság esetében a folyamatos tájékoztatás és az alkalmanként konzultációs lehetőség (pl. lakossági fórumok szervezése) elengedhetetlen. Ha tágabb értelemben vizsgáljuk a város teljes lakosságát (2011ben 17337 fő), akkor számukra pozitívumként fogalmazható meg, hogy javul az épített környezet minősége, a minőségi rekreációs, kikapcsolódási és kulturális lehetőségek köre bővül. A környező települések lakosságának egy része tanulás, munkavállalás vagy bevásárlás céljából rendszeresen felkeresi Mezőtúrt. (A Mezőtúrra naponta ingázó foglalkoztatottak száma 318 fő volt 2001-ben). Számukra az uszoda fejlesztés és a közterület-fejlesztések a komfortérzet növekedését eredményezhetik.

Lakossági célcsoportok demográfiai lehatárolás szerinti jellemzése: A város lakosságának egyes demográfiai csoportjai eltérő mértékben és a nap különböző időszakaiban használják az érintett épületek és közterek nyújtotta rekreációs és szórakozási lehetőségeket. A kor és a családi állapot szerinti megoszlás alapján napközben elsősorban a kisgyermekes szülők lehetnek a megújuló uszoda és közösségi terek használói, délután kiegészülve a diákokkal, hétvégén pedig a kör tovább bővül a családokkal. A közterek funkcióival kapcsolatos elvárások az egyes csoportok esetében gyakran különbözőek: az idősek főként a nyugodt, csendes környezetet részesítik előnyben, a kisgyermekes családok többnyire olyan aktív, sokrétű, biztonságos kikapcsolódási lehetőséget keresnek, amelyek kifejezetten a gyermekekre irányulnak, (pl. játszótér, gyermekrendezvények), míg a fiatalok a közösségi tereket elsősorban találkozóhelyként használják. Az eltérő motivációk és célok valós vagy látens területhasználati konfliktusokhoz vezethetnek, amit úgy lehet feloldani, ha a különböző társadalmi csoportoknak megfelelő, multifunkcionális terek és zöldfelületek mellett olyan köztereket is kialakítanak, amelyek egy-egy csoportra fókuszálnak (pl. játszótér stb.).

Lakossági célcsoportok köztérhasználat szerinti jellemzése: Az előbb bemutatott demográfiai csoportok (köz)térhasználati jellemzői mellett beazonosíthatók olyan további csoportok, amelyek speciális céllal és speciális igénnyel érkeznek a közterekre. Ezek egy része a terek rekreációs funkcióját használják ki (sportolók, kutyasétáltatók), más részük számára a tér „munkahelyként” funkcionál (művészek, kertészek, mozgóárusok, közmunkások). Mindkét esetben a közterek, közparkok megfelelő kialakítására és infrastrukturális felszereltségére kell hangsúlyt fektetni. A városi tér speciális használói a kerékpárosok, akik számára elengedhetetlen a kerékpártárolók megfelelő kialakítása.

Városba látogató turisták: a tervezett fejlesztések további célcsoportját jelentik a városba látogató turisták (2011-ben 1343 vendég több mint 3000 vendégéjszakát töltött

103


itt, ennek egyharmada külföldi). A városközpont-rehabilitációval – vonzó városközpont kialakításával – a tartózkodási idő növelhető, ami az utóbbi időszakban tapasztalható kedvezőtlen tendenciák megállítását, megfordítását, az átlagos tartózkodási idő meghosszabbítását eredményezhetik. 

A vállalkozások: a városrehabilitáció célcsoportjához tartoznak bizonyos vállalkozások is, amelyek érintettek lehetnek a projekt előkészítése és/vagy megvalósítása során.

Az érintett vállalkozások többsége helyileg, fizikai értelemben kötődik a megújítandó területekhez, így alapvetően befolyásolják a városközpont jellegét, arculatát, hangulatát – részben szolgáltatásaik, részben az általuk működtetett helyiségek külső, fizikai adottságai révén. Ide tartoznak a) a kereskedők és vendéglátók, akik tevékenységéből a városnak jelentős bevétele származik, (b) a környező területek ingatlantulajdonosai, (c) a közterületeket fenntartó kft, melynek szerepe alapvető fontosságú a városi környezet és kiemelten a zöldfelületek minőségének javításában, (d) továbbá az egyéb kiegészítő szolgáltatásokat nyújtó vállalkozások.

A terek vonalas infrastruktúráját alapvetően a közműszolgáltatók határozzák meg, amelyek a közművek kiépítését és üzemeltetését végzik el.

A többi érintett vállalkozás elsősorban a projekttel kapcsolatos PR- és marketingtevékenységben, a közterek és intézmények ismertségének növelésében játszhatnak jelentős szerepet, kiemelten a helyi média képviselői.

A civil szervezetek 

A civil szervezetek: A civil szervezetek hagyományosan a város közösségi és kulturális életének jelentős formálói közé tartoznak. Véleményük a városrehabilitáció során tervezett fejlesztésekkel kapcsolatosan elengedhetetlen fontosságú, hiszen a civil szervezetek közvetetten a projekt egyik fő célcsoportját, a lakosságot képviselik. Számukra a fejlesztések részben megteremthetik azokat az infrastrukturális feltételeket, amelyek a közösségi szinten hasznos tevékenységük végzéséhez szükségesek. Mezőtúron a www.birosag.hu 2012. decemberi adatai alapján 53 társadalmi szervezet és alapítvány működik (ebből 29 társadalmi szervezet, 24 alapítvány). Tevékenységük szerint szabadidős, kulturális, sport, egészségmegőrző, hagyományápoló, szociális, zenei-, népzenei, természetvédő, kisebbségi, rehabilitációs és rekreációs szervezetek működnek városban. Ezek mellett a nem bejegyzett klubok, dalkörök, művelődési, szabadidős és sport közösségek is nagy számban vannak jelen a településen. Érdekképviseleti és véleményezési funkciójuk mellett a civil szervezetek a közterületek és az intézmények használóiként, valamint a pályázathoz kapcsolódó Programalap keretében mini-projektek megvalósítóiként is szerepet játszanak a közösségi terek tartalommal való megtöltésében.

104


5.10 A tervezett fejlesztések várható hatásai Az alábbi fejezetben összefoglalásra kerülnek az akcióterületi fejlesztés legfontosabb várható társadalmi-gazdasági, esélyegyenlőségi valamint környezeti hatásai. A hatások számszerűsítését a fejlesztés indikátorai foglalják össze (Összefoglaló indikátortáblázat).

5.10.1 Társadalmi-gazdasági hatások A mezőtúri funkcióbővítő városrehabilitáció hatásaként a városközponti funkciók jelentős megerősödése várható. A belvárosi közösségi terek fizikai rehabilitációjával, az épületek felújításával, a környezetminőség javításával (zöldfelületek, rekreációs területek, energiaracionalizálás stb.) létrehozhatók a minőségi életfeltételek, amelyek javítják a lakosság, az itt működő civil szervezetek és vállalkozások, valamint az idelátogató turisták komfortérzetét, valamint növelik a település vonzerejét, és ezáltal megteremthető a betelepülni szándékozó vállalkozások számára is kedvezőbb üzleti környezet. A komplex fejlesztések hozzájárulnak a szebb és élhetőbb települési környezet megteremtéséhez, a kiegyensúlyozott területhasználat érvényesítéséhez és a településszerkezet átfogó javításához. A társadalmi hatások hátterében elsősorban az intézmények felújítása áll. A városi strandfürdő és uszoda bővítésével, a hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakításával és a színházteremnek is helyet adó többfunkciós kulturális központ felújításával olyan létesítmények jönnek létre, amelyek hozzájárulnak a város közösségi funkcióinak erősítéséhez, megteremtik a lehetőségét a kulturális és szabadidős tevékenységek egész évben való elérhetőségének, valamint elősegítik a civil önszerveződések megerősödését. Mindez hozzájárul egyrészt a lakosság települési identitásának, másrészt a város hagyományőrző kulturális arculatának megerősödéséhez. Utóbbi azért is fontos, mert a kiegészítő programkínálat bővülésével mérséklődhet a turizmus szezonalitása, ami a munkanélküliség csökkenéséhez is vezethet. Részben hasonló hatásokat idéz elő a közterek rekonstrukciója, ugyanis amellett, hogy helyszínt kínálnak különböző méretű és jellegű rendezvények számára is, közösségi térként funkcionálnak, amelyek alkalmasak a társadalmi kohézió megerősítésére. A megújult közterületeken számos program és rendezvény lebonyolítására nyílik majd lehetőség, melyeknek pozitív társadalmi továbbgyűrűző hatásuk van, pozitívan hatnak a helyi szerveződésekre. A kulturális örökség és a közösségi élet szempontjából is értékes városközpont rehabilitációja hozzájárul a település gazdasági és kulturális fellendüléséhez, aminek hatására mérséklődnek a kedvezőtlen társadalmi folyamatok. A közterületek megújítása hozzájárul a lakosság biztonságérzetének fokozásához is. A tervezett soft tevékenységek társadalmi hatása egyértelműen pozitív: közösségformáló szerepet töltenek be, emellett hozzájárulnak a települési identitás megerősítéséhez is. A gazdasági hatások részben a felújítandó, kialakítandó épületek, épületrészek energiahatékonyságának növekedéséhez kapcsolódnak, az energetikai korszerűsítésekből származó megtakarítás hozzájárulhat a pénzügyi stabilitáshoz. Mivel a fejlesztendő épületek önkormányzati tulajdonban vannak, ezért a fejlesztéseknek közvetlen ingatlanpiaci gazdasági hatása nincs. További gazdasági hatások kapcsolódnak a városi strandfürdő és uszoda bővítéséhez, valamint azokhoz az akcióterületi fejlesztésekhez, amelyek nem a projekt keretén belül fognak megvalósulni, hanem magán beruházók tervezik annak kivitelezését. A tervezett fejlesztések – köztük a közterületek fejlesztése – közvetetten hozzájárulhatnak a jelenleg stagnáló belvárosi ingatlanpiac dinamizáláshoz, valamint újabb teret kínálnak a különböző profilú kis- és középvállalkozások (pl. kerthelyiséggel rendelkező kávézók) megjelenésének, ami a város gazdasági diverzifikációjához is hozzájárulhat. A tervezett

105


beavatkozások megvalósítása révén nő az akcióterületen telephellyel rendelkező vállalkozások száma. Ezáltal bővülhet a belvárosban elérhető áruk és szolgáltatások kínálata, amely – a fent már bemutatott fejlesztések hatásaként – nagyobb forgalmat generál a városközpontban, élővé, élőbbé teszi a belvárost. A lakosság (és a turisták) növekvő jelenléte és fogyasztási hajlandósága hosszú távon a vállalkozások árbevételének növekedéséhez vezethet. A gazdasági és társadalmi hatások eredőjeként javul a városközponti akcióterületen és a városban élők életminősége, és növekszik Mezőtúr attraktivitása, amely nemcsak a turisták emelkedő számában, hanem a szelektív elvándorlás csökkenéséhez is hozzájárulhat. A kedvező folyamatoknak köszönhetően megerősödik a város térségi és gazdasági szerepköre.

5.10.2 Esélyegyenlőségi hatások A fenntartható városfejlesztésnek szerves részét képezi a társadalmi kohézió erősítése. A városközpont fejlesztése a fizikai rehabilitáción túl elősegíti a közösségfejlesztés előmozdítását és a lakosság számára elérhető szolgáltatások fejlesztését is. Az akcióterületi terv kidolgozása a következő alapelvek figyelembevételével történt: 

A projekt nem járul hozzá a város más területein az alacsony státuszú lakosság koncentrációjának növekedéséhez. A beavatkozások megvalósítása nem okozza a terület olyan mértékű jelentős felértékelődését, amely az alacsonyabb státuszú lakosság költözési hajlandóságára hatással lenne.



A fejlesztések hatására az akcióterületen fokozottan érvényesül az alacsony státuszú lakosok részére a fizikai infrastruktúra és szociális szolgáltatások (közösségi szolgáltatások, stb.) rendszeréhez való hozzáférés, és így biztosítottá válik számukra a diszkriminációmentesség és szegregációmentesség.



A tervezett közösségi programok hozzájárulnak a terület szociális problémáinak kezeléséhez.

A tervezett fejlesztések megfelelnek az esélyegyenlőség kritériumainak: 

az épületek és a közterületek akadálymentesítése nemcsak a fogyatékossággal élők számára teszi lehetővé a belvárosi létesítmények megközelíthetőségét és használatát, hanem a kisgyermekes szülők és az idősek számára is,



a városi strandfürdő és uszoda bővítése megteremti a lehetőségét a szabadidős tevékenységek egész évben való elérhetőségének a gyerekek és az idős korosztály részére is;



a tervezett beavatkozások megvalósításában hátrányos helyzetű (munkanélküliek, roma lakosság) csoportok is részt vesznek foglalkoztatás, vagy társadalmi munka útján (pl. közhasznú foglalkoztatással), a beavatkozás eredményeként részmunkaidős foglalkoztatás is megvalósul;



az önkormányzat a fejlesztéshez kapcsolódó nyilvános eseményeken, kommunikációjában és viselkedésében esélytudatosságot fejez ki: nem közvetít szegregációt, csökkenti az egyes társadalmi csoportokra vonatkozó meglévő előítéleteket;

Mindezek a hatások hozzájárulnak a nagyobb mértékű társadalmi befogadáshoz és a helyi társadalom erősödő kohéziójához.

106


5.10.3 Környezeti hatások A fenntartható településfejlesztést elsősorban meghatározó területek a közlekedés, környezetvédelem, a területhasználat és városszerkezet. A tervezett beavatkozások környezeti fenntarthatóságát az alábbi területek biztosítják: 

Közlekedés: Az akcióterületen hosszabb távon várható az átmenő forgalom csökkenése az országos 46. főút elkerülő szakaszának kiépítése révén – ez azonban nem önkormányzati kompetencia, és nem a funkcióbővítő városrehabilitáció keretében valósul meg. A pályázat keretében a közterületek megújításához kapcsolódóan megvalósul a környezetbarát közlekedési szempontok érvényesítése (gyalogos sétányok, járdák felújítása).



Környezeti minőség: A kedvező környezeti hatások egy része az épületek fizikai megújításából fakad: az épületek energetikai rekonstrukciója energiamegtakarítást és ezáltal kedvezőbb emissziós értékeket eredményez, az épített környezet energiaigénye csökken.



Zöldfelület-gazdálkodás: A közterek megújításával javul a város zöldterületeinek minősége és a növényzet összetétele. Mindez a fokozottabb transpiráció révén kedvezőbb városi mikroklímát is eredményezhet, valamint a növényzet oxigéntermelő és széndioxid-megkötő képessége révén javítja a levegő minőségét is, ugyanis a légszennyező anyagok egy részét a fák lombtömege képes megkötni. A fejlesztések megvalósításával nő a zöldfelületek minősége az akcióterületen, ami környezeti szempontból egyértelműen pozitívnak tekinthető.



Városszerkezet: A városközponti akcióterület átgondolt rekonstrukciójával kialakítható egy egységes településkép és kiegyensúlyozottabbá tehető a város térszerkezete. A fejlesztések eredményeként csökken a városmag kihasználatlan vagy alulhasznosított épületeinek, közterületeinek száma, az újrahasznosított területek szervesen illeszkednek a városi szövetbe. A közterületek megújítása egységes arculati stratégia mentén valósul meg.

A beavatkozások komplex környezeti hatásként a lakosság életminősége nagymértékben javulni fog. A pozitív környezeti hatások mellett szükséges figyelembe venni a negatív hatásokat is, amelyek bár jóval szerényebbek, időlegesen megzavarhatják az akcióterületen élők nyugalmát. 

A beruházás megvalósítása során a projekt közvetlen környezetében számolni kell a környezeti terhelés, elsősorban a légszennyezés, zajterhelés ideiglenes növekedésével, az építkezések hatásaként. Ennek minimalizálása érdekében csak olyan kivitelezők kerülhetnek kiválasztásra, akik a környezetet védő módszereket, technológiákat (környezetbarát eszközök alkalmazása, védőfal stb.) alkalmaznak a beruházás során.



A megújult közterek és parkok, valamint az új rendezvények időszakosan nagy számú látogatót vonzanak majd, így azok időnként túlzsúfolttá válhatnak.

A fejlesztések egyenlege azonban mindenképpen pozitív, és hosszú távon a beruházás következtében a környezetet negatívan befolyásoló tevékenységgel nem kell számolni.

107


5.10.4 Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi indikátorok 31. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok Mutató neve

Fajlagos vízfelhasználás mértéke

teljes vízfelhasználás termelés v. szolgáltatás egysége Fajlagos teljes energiafelhasználás energiafelhasználás mértéke termelés v. szolgáltatás egysége Üvegházhatású anyagok kibocsátásának mértéke (CO2e) Ártalmatlanításra kerülő Ártalmatlanításra hulladék arányának kerülő hulladék mértéke Összes hulladék mennyisége A kistérségben élők Kistérségben élő foglalkoztatottságának foglalkoztatottak mértéke száma A foglalkoztatottak száma A fenntarthatósággal Tudásmegosztásban kapcsolatos résztvevők száma tudásmegosztáson részt Össz munkavállalói vett munkavállalók száma létszám Jobb összesített energetikai jellemzőkkel rendelkező épületek száma Akadálymentesített épületek száma

Típus

Bázis érték



Célérték a projekt megvalósítási időszak végén

Célérték a fenntartási időszak végén

Mutató forrása

m fő

eredmény eredmény

1200 68

-

2016 2016

925 55

925 55

Önkorm. Önkorm.

kWh

eredmény

12350000

-

2016

675920

675920

Önkorm.

fő

eredmény

68

-

2016

55

55

Önkorm.

t/év

eredmény

153

-

2016

153

153

Önkorm.

t

eredmény

12,5

-

2016

8,05

8,05

Önkorm.

t

eredmény

12,5

-

2016

8,05

8,05

Önkorm.

fő

eredmény

68

-

2016

55

55

Önkorm.

fő

eredmény

68

-

2016

55

55

Önkorm.

fő/év

eredmény

5

-

2016

6

6

Önkorm.

fő/év

eredmény

68

-

2016

55

55

Önkorm.

db

eredmény

2

-

2016

4

4

Önkorm.

db

output

5

-

2016

8

8

Önkorm.

Mértékegység 3

Mutató mérésének módszere és gyakorisága: Önkormányzati nyilvántartás alapján a megvalósítás alatt évente, azt követően kétévente.

108


5.11 A kockázatok elemzése Az akcióterület megújítására irányuló városrehabilitáció megvalósítását veszélyeztető kockázatok alapvetően két csoportra oszthatók: 

A megvalósítást akadályozó tényezőkre jellemző, hogy bekövetkezési valószínűségük viszonylag csekély, ellenben hatásuk a projekt megvalósítása szempontjából döntő jelentőségű. Az ilyen típusú kockázatok nagyobb része a pályázat előkészítési, tervezési folyamatára vonatkozik, amely kezelése elsődlegesen a város, másodsorban az általa igénybe vett szakértők és a pályáztató intézményrendszer hatáskörébe tartozik. A megvalósításhoz kapcsolódó többi kockázat megfelelő projektmenedzsment-tevékenységgel, körültekintő közbeszerzési eljárással megelőzhető. A megvalósítással kapcsolatosan a legnagyobb kockázat, hogy a város nem nyeri el a vissza nem térítendő támogatást.



A másik kategóriába a fenntartást veszélyeztető folyamatok tartoznak, amelyekben alapvető szerepet játszik a szolgáltatások iránti kereslet alakulása. A tendenciák egy részére – különösen a társadalmi folyamatokra – a város csak korlátozott befolyással bír, azonban a kockázatok jelentős része megfelelő marketingkommunikációval és a helyi társadalom aktivizálásával kezelhető.

A horizontális szemléletű kockázatok mindkét esetben ágazati megközelítésű kockázati területeket foglalnak magukban. A projekt kapcsán azonosításra került ágazati jellegű kockázatok a következők: 

Műszaki kockázatok: Ebbe a csoportba tartoznak az előkészítés, a kivitelezés kockázatai, a meghibásodások, valamint egyéb technikai jellegű károk. A városrehabilitáció keretében műszaki kockázatot jelenthet, hogy a kivitelező esetlegesen eltér a műszaki tartalomtól vagy ütemtervtől.



Jogi szempontok: A jogi kockázatok közé a kapcsolódó jogszabályi környezet, a szabványok, a kibocsátási határértékek változása, és a további jogszabályváltozásokból eredő tényezők sorolhatóak. Ilyen változás lehet például a közbeszerzési törvény módosulása, vagy az ÁFA mértékének változása.



Társadalmi szempontok: A társadalmi szempontú kockázatok közé a projekttel szembeni lakossági ellenállást, a közvélemény negatív megnyilvánulásait, illetve az általános társadalmi érdektelenséget sorolhatjuk. Jelen fejlesztés előkészítése során nagymértékű társadalmi elfogadottság volt jellemző, azonban a megvalósítás és a fenntartás időszakában lehetséges, hogy egyes csoportok részéről csökken a támogatottság.



Pénzügyi-gazdasági fenntarthatósági szempontok: Ebbe a kategóriába a díjfizetési hajlandóság, és az üzemeltetői, fenntartói kockázatok tartoznak. Jelentős pénzügyi kockázatot jelenthet a támogatási források nem időben történő és nem megfelelő mértékű rendelkezésre bocsátása, de ezek vélhetően nem következnek be.



Intézményi szempont: Az intézményi kockázatok körébe a tervezett üzemeltetési struktúra változása, a közbeszerzés, valamint a közigazgatási átalakítás hatásai tartozhatnak.

A felmerülő kockázatok részletes bemutatását – bekövetkezési valószínűségét és hatását, kezelésének lehetséges módját – a következő táblázat foglalja össze.

109

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 32. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik Kockázat megnevezése

Valószínűség (1-7)*

Hatás (1-7)*

Kockázatkezelés módja

Érintett tevékenység

A megvalósításra vonatkozó kockázatok A pályázat szakmai tartalma nem éri el a kívánt minőséget.

1

7

Külső szakértő cég bevonása a pályázat

Nem tud a pályázó vissza nem térítendő támogatást bevonni a projekt megvalósításába. A projekt előkészítése elhúzódik. A projekt engedélyezési eljárása elhúzódik.

4

7

1

5

2

5

Az elhúzódó közbeszerzési eljárás miatt csúszik a fejlesztések megvalósítása. Az igényelt támogatási részlet átutalása időben csúszik.

2

A kivitelezés során előre nem látható műszaki problémák jelentkeznek. Nem az előírt műszaki tartalommal készülnek el az építési elemek. Az indikátorok teljesítése nem lehetséges. Nem várt események következnek be a kivitelezés során

2

5

1

6

4

2

4

1

6

3

5

Esetleges jogszabályi változások

3

A hasonló adottságú városok / intézmények konkurenciája tovább erősödik.

4

és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val Külső szakértő cég bevonása a pályázat és a szükséges dokumentumok előkészítésébe Folyamatos kapcsolattartás a KSZ-szel és az IH-val Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése a KSZ-szel Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Kompetens építészek és tervezők kiválasztása Folyamatos együttműködés az érintett hatóságokkal Az előkészítő tevékenységek megfelelő ütemezése Közbeszerzési szakértő alkalmazása

Megfelelő projektmenedzsment szervezet kialakítása A projekt-előrehaladási jelentések megfelelő elkészítése Folyamatos együttműködés a KSZ-szel Részletes tanulmánytervek készítése az érintett épületek és közterek állapotának alapos felmérésével

Megfelelő referenciákkal rendelkező kivitelező kiválasztása A közbeszerzési felhívásban szigorú feltételek meghatározása Teljesíthető és mérhető indikátorok meghatározása

A projekt ütemezésének

meghatározásakor elegendő idő allokálása az egyes feladatokra, figyelembe véve a váratlan eseményeket is 6 Megfelelő projektmenedzsment szervezet kialakítása a nem várt és előre nem jelezhető jogszabályi környezet változás okozta esetleges többletfeladatok kezelésére A fenntartásra vonatkozó kockázatok 3

Rendszeres konkurenciaelemzés

összes

összes

összes összes

összes

összes

építést tartalmazó tevékenységek építést tartalmazó tevékenységek összes építést tartalmazó tevékenységek összes

összes

végzése Részletesen megtervezett és következetesen végrehajtott marketingkommunikációs tevékenység Egyedi kínálati csomag összeállítása Szoros együttműködés az érdekelt szervezetekkel és a környező településekkel

110


Kockázat megnevezése A csökkenő reáljövedelmek miatt a belföldi turizmus stagnál, csökken.

A lakosság folytatódó szelektív elvándorlása miatt csökken a kereslet a kulturális és közösségi szolgáltatások iránt. A lakosság nem lesz megelégedve a projekt eredményével.

Valószínűség (1-7)* 4

Hatás (1-7)* 5

Kockázatkezelés módja

Részletesen megtervezett és

3

2

1

összes

5

életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása, bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos megismerése Megfelelő kommunikáció a projekt teljes életciklusa során A helyi lakosság aktivizálása és bevonása a projekt előkészítésébe A célcsoport igényeinek és elvárásainak pontos felmérése

összes

Fenntartási és rezsi költségek jelentős mértékben emelkednek. A beszerzett eszközök meghibásodása. A megújított közterek állapota a gyakori rongálások miatt gyors ütemben romlik.

5

2

összes

Megfelelő kommunikáció a projekt teljes

2

összes

5

Nem sikerül aktivizálni a helyi lakosságot és a vendégeket a szolgáltatások igénybevételére, a közösségi terek használatára. Alacsony kereslet a létrejövő intézmények szolgáltatásai iránt.

következetesen végrehajtott marketingkommunikációs tevékenység Egyedi kínálati csomag összeállítása Szoros együttműködés az érdekelt szervezetekkel és a környező településekkel Megfelelő programcsomag összeállítása a helyi lakosság igényeinek megfelelően A helyi identitást erősítő eszközök alkalmazása

Érintett tevékenység

5

Rendszeres kommunikáció és promóció az elérhető szolgáltatásokról, programokról

4

1

3

2

4

Alternatív energiaforrások bevonása A foglalkoztatottak szemléletváltása a közüzemi szolgáltatások ésszerű használatára vonatkozóan Garanciális és jótállási feltételek gondos ellenőrzése a beszerzés során

Rendvédelmi szervek és civil

Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház, Többfunkciós kulturális központ Önkormányzati intézmények és közterek eszközök közterek

szervezetek hatékony (együtt)működése Térfigyelő kamerák kihelyezése a leginkább veszélyeztetett köztereken

* 1 – leggyengébb, 7 – legerősebb

5.12 A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve A következő táblázat összefoglalóan mutatja be a városrehabilitáció keretében tervezett projektelemek időbeli ütemezését. A tervek szerint a projektelemek megvalósítása a 2013. július 1-én kezdődik és lezárásuk 2014. december 31-ig megtörténik.

111

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 33. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve Már rendelkezésre áll

2012 I.

II.

2013 III.

IV.

I.

II.

2014 III.

IV.

I.

Előkészítés IVS Akcióterületi Terv Műszaki tervek, építési tervdokumentumok Kiviteli tervek Közbeszerzések Ingatlanvásárlás Végrehajtás A projekt egészének megvalósításához szorosan kapcsolódó szolgáltatások Tervezői művezetés Műszaki ellenőrzés Könyvvizsgálat Nyilvánosság Projektmenedzsment Gazdasági funkció Uszoda bővítése Közösségi funkció Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Többfunkciós kulturális központ felújítása Városi funkció Kossuth tér Múzeum tér Petőfi tér Erzsébet-liget Szabadság tér Kiegészítő („soft”) elemek Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok Városmarketing Programalap (mini-projetek)

112

II.

2015 III.

IV.

I.

II.

III.

IV.


5.13 Lezajlott partnerségi egyeztetések A mezőtúri városközponti akcióterületi fejlesztések előkészítése során megvalósult az érintett civil szervezetek, gazdasági szereplők és lakosság bevonása, amelyet a város a megvalósítás során is folytatni kíván. A tervezett fejlesztések társadalmasítása, megismertetése, hozzáférhetősége érdekében megvalósult a dokumentumok honlapon történő közzététele, lakossági és vállalkozói fórum került megrendezésre, sajtócikkek, riportok készültek. A városközpont rehabilitációs program előkészítése 2007 januárjában egy részletes projektaudit elvégzésével kezdődött el. A projektértékelés keretében nemzetközileg alkalmazott módszerek alapján megtörtént a projektötlet relevanciájának, megvalósíthatóságának, fenntarthatóságának és céljainak vizsgálata. 2009-ben elkészült a város Integrált Városfejlesztési Stratégiájának első változata. 2013 februárjában készült el és került a képviselőtestület által elfogadásra a város aktualizált, átdolgozott, immár a következő EU programozási periódus időszakára is vonatkozó Integrált Városfejlesztési Stratégiája. Az IVS a város honlapján elérhető. Az IVS a város fejlesztési irányai mellett meghatározza az egyes fejlesztési akcióterületek beavatkozásait is. Az IVS-ben megjelenített szempontok alapján az akcióterületek prioritási sorrendjét tekintve első helyen a városközponti akcióterület fejlesztése szerepel, így elsőként a városközpontban tervezett tevékenységek tervezési munkálatai kezdődtek meg. A tervezési, előkészítési munkák során megvalósult a lakosság, civil szervezetek és vállalkozások, valamint az érintett szakhatóságok tájékoztatása – részben a helyi média (honlap, helyi televízió), részben fórumok révén –, és erre a tevékenységre a tervezett projekt teljes életciklusában szükség lesz. A partnerségi egyeztetések 2012 végén fókuszáltabban, a településfejlesztési és a városrehabilitációs szempontok fokozottabb figyelembevételével folytatódtak. 2012. december 3-16. között kérdőíves felmérés zajlott a helyi média közreműködésével a tervezett tevékenységek megalapozása céljából. A városfejlesztési kérdőív elérhető volt elektronikusan Mezőtúr Város, valamint a Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. honlapján (www.mezotur.hu, www.mkskft.hu), valamint papíralapon a Polgármesteri Hivatalban. A kérdőíves felmérés egyrészt a város és az egyes városrészek kihasználtságát és fejlesztési szükségleteit tárta fel, másrészt a lakosság véleményezhette konkrétan a városközponti akcióterületen tervezett fejlesztéseket. A városközponti akcióterületen tervezett beavatkozásokról, konkrét fejlesztésekről 2012. november 29-én lakossági és civil fórum, 2012. december 6-án vállalkozói fórum került megrendezésre. A rendezvényeken a résztvevők megismerhették a tervezett fejlesztéseket, majd lehetőség nyílt vélemények, kérdések megfogalmazására. A kérdőíveket, a kérdőívek feldolgozásának eredményeit, és a lezajlott egyeztetések, lakossági, civil és vállalkozói fórumok dokumentációját (jelenléti ívek, jegyzőkönyv) a Mellékletek tartalmazzák.

113


6 PÉNZÜGYI TERV Az alábbi táblázat áttekintést nyújt a pályázat keretében megvalósítandó tevékenységek költségeiről, azok támogatásintenzitásáról, valamint a támogatásról és a szükséges saját forrásról. 34. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése Költségtípus Előkészítés IVS ATT Engedélyezési terv Kivteli terv Közbeszerzés Ingatlanvásárlás Megvalósítás Szolgáltatások Projektmenedzsment Nyilvánosság Könyvvizsgálat Műszaki ellenőr Tervezői művezetés Építés összesen Gazdasági funkció Fedett uszoda bővítése Közösségi funkció Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház kialakítása Többfunkciós kulturális központ felújítása Városi funkció Kossuth tér megújítása Múzeum tér megújítása Petőfi tér megújítása Erzsébet-liget megújítása Szabadság tér megújítása Eszközbeszerzés Soft tevékenységek Ligeti tavi szabadtéri közösségi programok Városmarketing tevékenységek További soft elemek közvetett eljárásrend szerint (programalap) Összesen

37 800 000 3 800 000 3 800 000 3 600 000 6 000 000 3 600 000 17 000 000 332 311 331 25 175 000 14 000 000 3 500 000 1 575 000 5 300 000 800 000 283 186 331

5 616 000 1 026 000 1 026 000 972 000 1 620 000 972 000 0 89 724 059 6 797 250 3 780 000 945 000 425 250 1 431 000 216 000 76 460 309

43 416 000 4 826 000 4 826 000 4 572 000 7 620 000 4 572 000 17 000 000 422 035 390 31 972 250 17 780 000 4 445 000 2 000 250 6 731 000 1 016 000 359 646 640

42 705 900 4 826 000 4 826 000 4 350 600 7 314 900 4 388 400 17 000 000 407 242 090 31 580 750 17 780 000 4 445 000 1 919 250 6 461 000 975 500 345 244 840

Igényelhető támogatás, Ft 42 705 900 4 826 000 4 826 000 4 350 600 7 314 900 4 388 400 17 000 000 407 242 090 31 580 750 17 780 000 4 445 000 1 919 250 6 461 000 975 500 345 244 840

53 340 000

14 401 800

67 741 800

53 340 000

53 340 000

100

40 062 633

10 816 911

50 879 544

50 879 544

50 879 544

100

48 220 000

13 019 400

61 239 400

61 239 400

61 239 400

100

68 415 710 9 577 906 8 410 758 36 698 075 18 461 249 11 950 000

18 472 242 2 586 035 2 270 905 9 908 480 4 984 537 3 226 500

86 887 952 12 163 941 10 681 663 46 606 555 23 445 786 15 176 500

86 887 952 12 163 941 10 681 663 46 606 555 23 445 786 15 176 500

86 887 952 12 163 941 10 681 663 46 606 555 23 445 786 15 176 500

100 100 100 100 100 100

2 000 000

540 000

2 540 000

2 540 000

2 540 000

100

4 000 000

1 080 000

5 080 000

5 080 000

5 080 000

100

6 000 000 370 111 331

1 620 000 95 340 059

7 620 000 465 451 390

7 620 000 7 620 000 449 947 990 449 947 990

100 100

Nettó, Ft

Áfa, Ft

Bruttó, Ft


Támogatá s, % 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100 100

A fenti táblázat összefoglalóan mutatja be az egyes tevékenységek költségét, nem tartalmazza az horizontális költségek arányosítását az egyes tevékenységekre. Az akcióterület fejlesztési költségei a tevékenységek jellegéből adódóan alapvetően négy fő csoportba sorolhatók be. Ezek a csoportok, valamint tartalmuk a következő módon alakul: 

Előkészítési költségek: Az előkészítés olyan dokumentumok, tervek kidolgozását jelenti, melyek egyrészt a vonatkozó útmutatók alapján kötelezőek (ide tartozik az Integrált Városfejlesztési Stratégia és az Akcióterületi Terv kidolgozása), másrészt hatóságilag szükségesek a tervezett beruházások kivitelezéséhez (ide tartoznak a tervezés és az építési engedélyezési eljárások során szükséges hatósági engedélyek díjai). 114

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 

Projektmenedzsment költségei: A projektmenedzsment költségek a Városfejlesztő Társaságra vonatkozó költségeket tartalmazzák.



Építési költségek: Az építési költségek magukban foglalják az épületek és közterek felújításához kapcsolódó költségeket. Ezek a költségek az akcióterületen az uszoda, a hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház és a többfunkciós kulturális központ épületeihez kapcsolódóan, valamint a közterületek rehabilitációjával kapcsolatosan merülnek fel.



A megvalósításhoz szorosan kapcsolódó szolgáltatások költségei 3 kategóriába sorolhatók: o

projektmegvalósításhoz kapcsolódó szakmai szolgáltatások: ide tartozik beruházási jellegű tevékenységekhez szorosan kapcsolódó építési műszaki ellenőr és tervezői művezetés költsége,

o

projektmegvalósításhoz kapcsolódó egyéb szolgáltatások: a különböző – pályázati útmutató vagy jogszabályok alapján – kötelező tevékenységekhez kapcsolódnak, ide tartoznak a könyvvizsgálói díjak, tájékoztatás és nyilvánosság biztosításához szükséges szolgáltatások, közbeszerzési eljárások lebonyolításával kapcsolatban felmerülő költségek,

o

a soft tevékenységekhez kapcsolódó költségek: rendezvények lebonyolításának költségei, marketing költségek, valamint a programalapra elkülönített költségek.

A projekt megvalósítási időszaka két pénzügyi évet (2013-2014) érint. Ennek megfelelően a beruházási költségek tervezése is e két évet fogja át. A költségek egyes évek közötti megosztását a projekt ütemtervnek megfelelő előrehaladás során, a felmerülés időszaka határozza meg. A beruházási költségek Mezőtúr Város Önkormányzata, mint projekt gazda tekintetében a projekt keretében való ÁFA státusza miatt a gazdasági funkció esteében nettó, a többi funkció esetében bruttó költségtételek alkalmazásával kerültek tervezésre. A pályázat pénzügyi tervének kiadási oldala a tervezői költségbecslések adataira épül. Külön szerepelnek benne az egyes tevékenységekre, az előkészítésre, a projektmenedzsmentre és az egyéb igénybevett szolgáltatásokra tervezett költségek az előzetes ütemezésnek megfelelően. A bevételi oldal legnagyobb tétele a pályázati támogatás. Jelen pályázat keretében saját forrás biztosítása nem szükséges. A részletes pénzügyi elemzést a költség-haszon elemzés tartalmazza.

115


7 A MEGVALÓSÍTÁS INTÉZMÉNYI KERETE

Az Akcióterületi menedzsment szervezet bemutatása

7.1

7.1.1 Városfejlesztő Társaság Az akcióterületi terv megvalósítása során a projektgazda felelőssége, hogy olyan szervezeti struktúrát alakítson ki, amellyel eleget tud tenni a Támogatási Szerződésben és a releváns jogszabályokban foglaltaknak. A projektmenedzsment szervezet felállításának alapelvei az alábbiak:        

hatékony működés; piaci szemléletű menedzsment; biztosított legyen a napi kapcsolattartás lehetősége a menedzsment team és az összes partner között; a városrehabilitációs projektek adminisztrációs terhei jelentősebbek a többi hazai és európai uniós finanszírozású projekthez képest; a tapasztalatok maximális mértékű hasznosítása; átláthatóság, nyomonkövethetőség, számonkérhetőség, összeférhetetlenség kizárásának biztosítása; megfelelő pénzügyi, számviteli rendszer megléte; egyértelmű felelősségi és hatáskörök lehatárolása.

Annak érdekében, hogy a városrehabilitációs tevékenységek megvalósítása minél hatékonyabban és gördülékenyebben történhessen, az önkormányzat a projektmenedzsment feladatokat városfejlesztő társaságra bízza. A városfejlesztő társaság létrehozását a városrehabilitációs beavatkozások végrehajtásához szükséges feladatok megoldása teszi indokolttá. Mezőtúr a városfejlesztő társaság működtetésével ezen feladatok ellátásához hatékonyabb, rugalmasabb és átláthatóbb piaci szemléletű menedzsmentet biztosít, egyúttal pedig ezen fejlesztő társaság egyidejűleg az önkormányzati költségvetés tehermentesítésére is képes. Mindezzel a város a középtávú lehetőségeket mérlegelve olyan forrás- és tervezési koordinációt valósít meg, amelynek révén a város rehabilitációs tevékenységei tervezhetőek és finanszírozásuk is kiszámíthatóbbá válik azon túl, hogy a városfejlesztő társaság magántőke bevonására is alkalmas szervezet. A fentieknek Mezőtúr Város Önkormányzata úgy felel meg, hogy egy már cégjegyzékbe bejegyzett, 100%-os tulajdonában lévő korlátolt felelősségű társaság alapító okiratát módosította a városfejlesztő társasággal szemben támasztott kritériumok biztosítása érdekében. Mezőtúr Város Önkormányzata a Mezőtúri Ipari Park Korlátolt Felelősségű Társaság (Kft.), mint gazdasági társaság alapító okiratát módosította úgy, hogy az összhangba kerüljön az elvárt szabályozással. A városfejlesztő társaság feadatköre kiterjed az önkormányzati határozattal kijelölt rehabilitációs akcióterületek teljes körű fejlesztéséhez kapcsolódó feladatok ellátására, ezen belül:     

gazdaságfejlesztési elemek integrációja, a gazdasági partnerek koordinációja, civil és közigazgatási, államigazgatási partnerek koordinációja, lakosság bevonása, fizikai beruházásokat kiegészítő tartalmi fejlesztések megvalósítása (önállóan vagy partnerrel), fenntartás koordinációja, további pályázati és egyéb (pl. befektetői) források felkutatása,

116


 



  

a megvételre kijelölt ingatlanok megvásárlása (üzleti tárgyalások lebonyolítása, szerződések előkészítése és megkötése), a területelőkészítési munkák irányítása (bontások, közműépítési munkák elvégeztetése, ingatlanrendezéssel kapcsolatos feladatok ellátása az építési telkek kialakítása érdekében), az Önkormányzat beruházásában megvalósuló egyes létesítmények esetében a beruházói feladatok ellátása (terveztetés, kivitelezési munkák pályáztatása, megrendelése, a munkálatok folyamatos ellenőrzése, az elkészült munkák átvétele), a magánvállalkozások építési tevékenységének koordinálása (javasolt funkciók, beépítési formák megvalósulásának elősegítése), az akció mindenkori pénzügyi egyensúlyának biztosítása (a szükséges pénzforrások megszerzése, pályázatok és projektek elkészítése, esetleges bankhitelek felvétele), adminisztratív, információs feladatok ellátása (kapcsolattartás az Önkormányzattal, a Hivatal ügyosztályaival, az Irányító Hatósággal az érintett Közreműködő Szervezettel, projekt partnerekkel, lakossággal, vállalkozásokkal és a finanszírozásban résztvevő bankokkal).

7.1.2 Az önkormányzat és a városfejlesztő társaság közötti jogviszony A „Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése” projekt keretében tervezett fejlesztések jellege, valamint a helyi rendeletek és szabályzatok értelmében a tervezett fejlesztések projektmenedzsment feladataival az önkormányzati munkatársakkal aktív napi munkakapcsolatban együttműködő, de független, 100%-os saját tulajdonú városfejlesztő társaságát bízza meg az önkormányzat. A projektmenedzsment feladatokat a városfejlesztő társaság szakmailag felkészült és hasonló projektek lebonyolításában tapasztalt munkatársai látják el az önkormányzat kapcsolattartójával együttműködésben. Az önkormányzat rendeleti úton jelölte ki a városfejlesztő társaságot az önkormányzat városfejlesztő tevékenységeinek ellátására. A konkrét projekt vonatkozásában az önkormányzat szerződést köt a városfejlesztő társasággal, melyben megbízza a funkcióbővítő fejlesztési projekt lebonyolításával. A Városfejlesztő Társaság kapcsolatosan az alábbiak:      



feladatai

a

funkcióbővítő

városrehabilitációs

projekttel

A támogatási szerződés megkötésének előkészítése, lebonyolítása. Operatív és stratégiai döntések előkészítése, a döntéshozók folyamatos tájékoztatása. A projekt munkafolyamatainak ellenőrzése, koordinációja, a projekt előrehaladás ellenőrzése. A projekt megvalósítását előkészítő közbeszerzési eljárás megszervezése, lebonyolítása. A megvalósításhoz szükséges egyéb szolgáltatói szerződések megkötésének előkészítése és a szerződéskötések lebonyolítása. Koordináció, kapcsolattartás és egyeztetések megszervezése a projektben megbízott összes külső céggel, szakértővel, felügyeleti és engedélyezési hatóságokkal, intézményekkel, az engedélyeztetésben, tervezésben, jóváhagyásban, tenderfolyamatokban. Minden meglévő és a projekt folyamán elkészülő dokumentum összegyűjtése és rendszerezése a projekttel, és annak környezetével kapcsolatban, amelyek a műszaki adatokra, időbeni ütemezésre, minőségi adatokra és a becsült költségekre vonatkoznak.

117


 



 

Az építési munkák műszaki felügyelete a műszaki ellenőrrel szoros együttműködésben. Előrehaladási jelentések és pénzügyi elszámolások (támogatáslehívások) készítése a támogató felé, szükség esetén ad hoc beszámolók készítése, tájékoztatás a projektben résztvevők és a végső döntéshozók számára. Közreműködés a szükséges hatósági engedélyek beszerzése érdekében lefolytatandó engedélyezési eljárások megszervezésében, az eljárásokhoz szükséges dokumentációk beszerzésében, az eljárás nyomon követésében. A tájékoztatással / nyilvánossággal kapcsolatos feladatok és rendezvények megszervezése és lebonyolítása a külső tanácsadóval együttműködésben. A projektben tett fenntarthatósági és esélyegyenlőségi vállalások teljesítése érdekében az érintettek tevékenységének koordinálása és a vállalások teljesülésének nyomon követése.

Összességében a Mezőtúri Ipari Park Kft., mint Városfejlesztő Társaság végzi a funkcióbővítő fejlesztési projekt komplex lebonyolítását.

7.1.3 Kompetenciák, felelősségi körök A projekttel kapcsolatos döntési mechanizmus működésének alapelve az, hogy a stratégiai döntések Mezőtúr Város Önkormányzatának képviselőtestületéhez és a polgármesterhez köthetőek. A projekt lebonyolításának operatív teendőit a projektmenedzsment team fogja össze, amelynek tagjai a városfejlesztő társaság munkatársai és egy önkormányzati szakember. Mezőtúr Város Önkormányzata szervezeti hierarchiájában a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása a képviselőtestület feladata. A bizottságokat véleményezési, kezdeményezési, javaslattételi, közreműködő és döntési jogosítványokkal ruházták fel, amelyek révén 

saját szakterületükön közreműködnek a városfejlesztési megalapozó dokumentumok tervezésében, véleményezésében,



figyelemmel kísérik a fejlesztések megvalósítását,



felügyelik a feladatkörükhöz kapcsolódó önkormányzati intézmények működését,



valamint ezen általános hatáskörök mellett speciális feladatokat is ellátnak a városfejlesztéshez kapcsolódóan, amelyek jelentősége az Integrált Városfejlesztési Stratégia kidolgozása és megvalósítása szempontjából is kiemelkedő (pl. önkormányzati intézmények felújításának menetrendje, vagyongazdálkodás, vállalkozásokban való részvétel stb.).

tevékenységeket

A városfejlesztési prioritások meghatározása a Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság kompetenciájába tartozik. Ezenkívül számos további, a városfejlesztéshez kapcsolódó feladatot lát el (pl. kezdeményezi a közműfejlesztéseket, koordinálja az önkormányzat és a vállalkozások együttműködését, közreműködik a vagyongazdálkodásban). A városfejlesztési tevékenységekben a jegyző is fontos szerepet játszik, hiszen jogszabályi felhatalmazás alapján koordinálja az önkormányzati rendeletek és koncepciók előkészítését. A konkrét funkcióbővítő városrehabilitációs pályázat előkészítésével a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal részéről a Műszaki Iroda és a Polgármesteri Kabinet foglalkozik. A kapcsolatot a városfejlesztő társasággal a Polgármesteri Kabinet munkatársa látja el.

118

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 35. táblázat Önkormányzaton belüli felelősségek Városfejlesztésben résztvevő szervezetek Képviselőtestület

Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Polgármesteri Kabinet

Városfejlesztő társaság

Feladatkörök, kompetenciák A döntéshozatal fő szereplője. Feladata a városfejlesztés általános irányvonalainak meghatározása. A képviselőtestület fogadja el a rehabilitációs rendeletet, az integrált városfejlesztési stratégiát, a rehabilitációs szerződést, az akcióterületi tervet. Személyi és társasági ügyekben döntést hoz. Képviseli a polgármester. Tárgyalja és véleményezi a szakterületét érintő képviselőtestületi előterjesztéseket. Kétoldalú információáramlást és egyeztetést lát el, a hivatal irányában és a városfejlesztő társaság irányában. Egyeztet, döntés előkészítésben részt vesz. Feladata a városfejlesztő társasággal való operatív kapcsolattartás. Koordinálja az önkormányzat ágazati irodáit, és összegyűjti a szükséges inputokat, valamint a városfejlesztő társaságnál jelentkező kérdések/ problémák megoldásában az önkormányzati részlegek koordinációját látja el. Akcióterületi fejlesztések projektmenedzsmentje

4. ábra A városfejlesztés szervezeti rendszere

Irányító Hatóság / Közreműködő Szervezet

Mezőtúr Város Önkormányzata Polgármester Képviselőtestület Pénzügyi, Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság

Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Érintett ágazati irodák Polgármesteri Kabinet

Konzorciumi partner

   

-

Nem konzorciumi partnerek lakosság, civil szervezetek vállalkozások szakhatóságok környező települések

Városfejlesztő Társaság Ügyvezető, projektmenedzser Pénzügyi munkatárs Műszaki munkatárs

Külső szolgáltatásokat ellátó szakértők       

Közbeszerzés Tervezés Műszaki ellenőr Tervezői művezetés Könyvvizsgáló Építési kivitelező Tájékoztatás és nyilvánosság

119


7.1.4 A projektszervezeten belüli feladatmegosztás Az akcióterületi menedzsment szervezet hatékony működéséhez olyan szakemberek munkája szükséges, akik egyfelől releváns szakmai tapasztalattal bírnak saját szakterületükön, másrészt ismerik a közösségi támogatásokkal kapcsolatos eljárásrendet és tapasztalatokkal, ismeretekkel rendelkeznek a projektek ügyvitelének területén. A funkcióbővítő integrált projekttel kapcsolatos feladatok ellátása projektmenedzseri, településfejlesztési, pénzügyi, műszaki feladatkörök ellátását teszik nélkülözhetetlenné a városfejlesztő társaság szervezetén belül. Az egyes személyek projekt megvalósításban betöltött legfontosabb feladata, felelősségi köre a következő: 

A projekt lebonyolításának szakmai koordinátora a településfejlesztési kompetenciákkal rendelkező ügyvezető igazgató, aki



A projekt pénzügyi lebonyolításáért a pénzügyi munkatárs felel:



koordinálja a projekt megvalósításához kapcsolódó pénzügyeket, előkészíti a szerződéses kötelezettségek finanszírozását, megteremti a projekt likviditását, vezeti a pénzügyi tervezést, elkészíti a projekt-előrehaladási jelentések pénzügyi részét, ellenőrzi a projekt megvalósulása során keletkező számlákat, bonyolítja a kifizetéseket, figyelemmel kíséri a kifizetések hatályos jogszabályait, illetve belső szabályzatokat, valamint a ROP-hoz kapcsolódó pénzügyi tájékoztatót.

A projekt megfelelő műszaki és építészeti tartalmának biztosítása a műszaki munkatárs feladata:



részt vesz a projekttel kapcsolatos önkormányzati rendeletek, tervek, koncepciók, programok előkészítésében, szakmailag felügyeli a projekt végrehajtását, végzi a projektmenedzsment szervezet koordinálását, rendszeresen tájékoztatja a képviselőtestületet a projekt előrehaladásáról, biztosítja az idő- és erőforrástervek elkészítését, az aktuális mérföldkövek elérését, részt vesz a közbeszerzések tartalmának meghatározásában, folyamatosan figyelemmel kíséri a kivitelezést, részt vesz a projekttel kapcsolatos egyeztetéseken, folyamatos kapcsolatot tart partnerekkel és a megvalósításban érintett szervezetekkel, felügyeli a projekt megvalósításához kapcsolódó pénzügyeket.

koordinálja a projekt megvalósításához kapcsolódó építési előkészítést és kivitelezést, felülvizsgálja és véleményezi a tervezők által átadott engedélyezési és kivitelezési terveket, részt vesz az építési elemekre érkező pénzügyi és szakmai ajánlatok értékelésében, felügyeli és koordinálja az építési feladatok ütemtervnek és előírt tartalomnak megfelelő elvégzését, kapcsolatot tart a kivitelezőkkel.

Az önkormányzat érintett munkatársai felelnek a városrehabilitáció megvalósításáért, a hivatal belső szabályzatainak betartása mellett. Az önkormányzati kapcsolattartó – a Mezőtúri Közös Önkormányzati Hivatal Polgármesteri Kabinet munkatársa – feladatai a projekttel kapcsolatosan az alábbiak:

120


-

A projektben érintett hivatali részlegek és a városfejlesztő társaság munkatársai közötti kommunikáció támogatása, a kapcsolattartás elősegítése, információk közvetítése. Kifizetési kérelmek és projekt előrehaladási jelentések jóváhagyatása a döntéshozókkal. Képviselőtestületi előterjesztési anyagok előkészítése. Kapcsolattartás a Közreműködő Szervezettel és az Irányító Hatósággal

A projektmenedzsment tagok szakmai önéletrajza a Mellékletek között található. A projektmenedzsment szervezeten belül a kollégák személyesen, telefonon és e-mailben tartják egymással a kapcsolatot. Az egyes folyamatokért felelős személyek helyettesítési rendje az alábbi: Szűcs Lajos Ács Bálint Szalai Ildikó Tóth Gábor

Feladat Ügyvezető, településfejlesztés, projektmenedzser Önkormányzati kapcsolattartó, projektmenedzser Pénzügyi, gazdasági munkatárs Műszaki munkatárs

Helyettes Ács Bálint Szűcs Lajos Ács Bálint Szűcs Lajos

121

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 36. táblázat A városfejlesztő társaság munkatársainak végzettsége és tapasztalata Név Szűcs Lajos

Beosztás, státusza Ügyvezető

Képzettség Tájgazdálkodási mérnök (településüzemeltető) Kereskedelmi menedzser (felsőfokú képzés) Mezőgazdasági szervízüzemi technikus (felsőfokú képzés)

Projektben betöltött feladat Településfejlesztés, projektmenedzser

Szakmai referenciák -

-

Ács Bálint

Projektmenedzser

Gazdasági szervező mérnök MATRA Projektfejlesztő Tréning „Integrált helyi fejlesztési akciók ösztönzése” Phare 2002/2003 Pályázat előkészítő konzultációs tréning Phare HU0008-04 sz. „Kisés középvállalkozások humánerőforrásainak fejlesztése” projektben a Turizmusfejlesztés kurzus TEMPUS Vidékfejlesztési kurzus Certificate in Management Studies

Önkormányzati kapcsolattartó

-

-

Munkatapasztalat (év)

KEOP-1.2.0/2F/09-2010-0028 A mezőtúri környezetveszélyeztető szennyvízkezelés átalakítása biztonságos, a természeti környezetet óvó, magas színvonalú, gazdaságosan üzemeltethető technológiával, az iszapkezelés megoldásával” című pályázat elkészítésében és kivitelezés időszakban személyes közreműködés - a projekt megvalósításában. Mezőtúri Ipari Park cím elnyerése, kivitelezési projekt megvalósítása, multinacionális vállalkozás betelepítése (2000-2001) Vállalkozói Inkubátorház létrehozása a Mezőtúri Ipari Parkban 2013-14

30 év

ÉAOP-4.1.1/2/2F-2f-2009-0010 pályázat, pályázatírás, kezelés TIOP-1.1.1-09/1-2010 pályázat írása, kezelése TIOP-1.1.1-07/1-2008-0131 pályázat írása, kezelése TÁMOP 3.1.4/08/2 pályázat programmenedzsere, pályázatírás, kezelés ÉAOP- 4.1.2/A-12-2013-0030 Egészségház és Mentőállomás kialakítása Mezőtúron c. pályázat projektmenedzsere TÁMOP-3.4.3-11/2-2012-0025 Iskolai tehetséggondozás a Mezőtúr Közoktatási és Közgyűjteményi Intézményben c. pályázat projektmenedzsere

40 év

122


Név Szalai Ildikó

Beosztás, státusza Projektmenedzser asszisztens

Képzettség Közgazdász, pénzügy és számvitel szak

Projektben betöltött feladat Pénzügyi, gazdasági munkatárs

Szakmai referenciák -

-

Tóth Gábor

Projektmenedzser asszisztens

Környezetgazdálkodásiagrármérnök (hulladékgazdálkodási szakirány)

Műszaki munkatárs

-

-

-

Munkatapasztalat (év)

ÉAOP- 4.1.2/A-12-2013-0030 Egészségház és Mentőállomás kialakítása Mezőtúron c. pályázatban részvétel projektmenedzser asszisztensként TÁMOP-3.4.3-11/2-2012-0025 Iskolai tehetséggondozás a Mezőtúr Közoktatási és Közgyűjteményi Intézményben c. pályázatban részvétel projektmenedzser asszisztensként

1 év

Vállalkozói Inkubátorház létrehozása a Mezőtúri Ipari Parkban 2013-14 c. pályázatban projektmenedzser asszisztensként részvétel Mezőtúr Város Önkormányzata által elnyert KEOP 1.2.0, 1.3.0 projektek adminisztratív, koordinációs feladataiban való közreműködés. ÉAOP-4.1.2/A-12 Egészségház és Mentőállomás kialakítása Mezőtúron c. pályázatban való adminisztratív feladatok elvégzése

4 év

123


7.1.5 Külső szolgáltatásokat ellátó szereplők A városrehabilitációs tevékenységek sikeres végrehajtásához külső szervezetek, szolgáltatók igénybevétele szükséges. A Városfejlesztő Társaság koordinálja a beszerzési eljárások keretében kiválasztott alábbi külső szakértői tevékenységeket:       

Tervezés Közbeszerzés Műszaki ellenőrzés Tervezői művezetés Könyvvizsgálat Építési tevékenység megvalósítása (kivitelező) Tájékoztatás és nyilvánosság biztosítása

A projekt megvalósításában közreműködő külső szervezeteket, szolgáltatókat a beszerzési szabályok figyelembe vételével, a szakmai alkalmasság alapján a projektmenedzsment team választja ki. 37. táblázat Külső szolgáltatásokat ellátó szereplőkkel szembeni szakmai elvárások Szakértő / Külső szolgáltató Tervezés

Képzettségi feltétel Tervezői jogosultság

Legalább 5 év tervezési gyakorlat

Közbeszerzési szakértő

Hivatalos közbeszerzési tanácsadói minősítés Jogosult műszaki ellenőri szakvizsga

Legalább 3 éves szakmai gyakorlat közbeszerzési eljárások lebonyolítása területén Legalább 3 év szakmai tapasztalat

Tervezői művezetés

Tervezői jogosultság

Legalább 5 év tervezési gyakorlat

Könyvvizsgálat

Könyvvizsgáló engedély

Legalább 3 év szakmai tapasztalat

Építési kivitelező

Kereskedelmi és iparkamarai kivitelezői regisztráció

Tájékoztatás és nyilvánosság

Felsőfokú végzettség

Legalább 5 éves szakmai tapasztalattal, amelyet magasépítési vagy mélyépítési beruházások megvalósítása során szerzett Legalább 1 éves szakmai gyakorlat Európai Uniós forrásból finanszírozott projekt tájékoztatás és nyilvánosság biztosításában

Műszaki ellenőr

Szakmai gyakorlat

Tapasztalati feltétel Legalább 1 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Legalább 1 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Legalább 1 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Legalább 1 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Legalább 1 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel Legalább 1 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel

Legalább 1 db Európai Uniós forrásból finanszírozott projektben való részvétel

7.1.6 Kapcsolattartás, információs csatornák A projekt megvalósításában közreműködő személyek és szervezetek a projekt megvalósítása időszakára az egymás közötti kapcsolattartás megkönnyítése érdekében kapcsolattartót, és egy helyettes kapcsolattartót jelölnek ki. Az egyes szervezetek kapcsolattartói lesznek felelősek a projekttel kapcsolatos információáramlás biztosításáért, a projekttel kapcsolatos információk, értesítő levelek érintettek felé történő továbbításáért (5 124


munkanapon belül). A kapcsolattartók elsődlegesen írásban (e-mail, fax és levél útján) tartják a kapcsolatot egymással. A szóbeli egyezetésekről feljegyzést készítenek, amely a megbeszélés minden résztvevője részére eljuttatásra kerül. Annak érdekében, hogy a végrehajtás minél rugalmasabban történjen, a megvalósítás egyes fázisaiban résztvevők havonta legalább egy alkalommal személyesen is egyeztetnek a projekttel kapcsolatosan. A találkozót az Önkormányzat által kijelölt kapcsolattartó hívja össze. A szóbeli egyeztetésről emlékeztető készül, amelyet a részvevők is megkapnak, illetve szükség esetén a KSZ részére is továbbításra kerül.

125


7.2

Üzemeltetés, működtetés

Mezőtúr Város Önkormányzatának célja az, hogy a létrehozott, illetve felújított létesítmények és közterek fenntartását, valamint az ott nyújtott magas színvonalú szolgáltatások hozzáférhetőségét hosszú távon is biztosítsa. A szociális városrehabilitáció során megvalósuló egyes projektelemek működtetéséhez szükséges forrást az önkormányzat elsősorban saját költségvetéséből biztosítja.

7.2.1 Szervezeti terv A létrehozott/felújított épületek és közterek állapotának hosszú távú fenntarthatóságát a tulajdonos és a fenntartó/üzemeltető együttműködése garantálja. A fejlesztés tárgyának, illetve a fejlesztés keretében bővített és felújított létesítmény(ek)nek tulajdonosa a támogatás kedvezményezettje, Mezőtúr Város Önkormányzata, aki mind a beruházás, mind a működtetés során a tulajdonosi jogok gyakorlója. A tulajdonos felelős a felújításért, karbantartásért, viseli annak terheit, jogosult annak hasznaira. Ezeket a jogokat és kötelezettségeket a hatályos rendelkezések szerint az önkormányzat átruházhatja intézményeire vagy a tulajdonában lévő gazdasági társaságra, amely lehetőséggel több, a projektben érintett ingatlan esetén él is az Önkormányzat. A fejlesztések eredményeként létrejövő, megújuló épületek, közterek üzemeltetői:    

Városi Strandfürdő és Fedett Uszoda - Mezőtúri Városüzemeltetési Kommunális Kft. Hagyományőrző civil közösségi szolgáltatóház – Mezőtúr Város Önkormányzata Többfunkciós kulturális központ – Mezőtúri Közművelődési és Sport Kiemelten Közhasznú Nonprofit Kft. Közterületek (Kossuth tér, Múzeum tér, Petőfi tér, Erzsébet liget, Szabadság tér) Mezőtúr és Környéke Víz- és Csatornamű Kft. / Mezőtúri Városüzemeltetési Kommunális Kft.

7.2.2 Az üzemeltetés működtetés pénzügyi terve, forrásai A működtetéssel kapcsolatos költség-haszon elemzést a Mellékletek tartalmazzák.

126


8 TÁBLÁZATOK, ÁBRÁK ÉS TÉRKÉPEK JEGYZÉKE Ábrajegyzék 1. ábra Az akcióterület és Mezőtúr lakónépességének korcsoportos megoszlása 2001-ben (%) .......................... 26 2. ábra A népesség végzettsége a városban és a városközpontban 2001-ben (%) ................................................. 28 3. ábra Lakások építési év szerinti megoszlása ..................................................................................................... 38 4. ábra A városfejlesztés szervezeti rendszere .................................................................................................... 119

Táblázatok jegyzéke 1. táblázat Az ATT tevékenységeinek illeszkedése az IVS tematikus céljaihoz ................................................... 13 2. táblázat A jogosultsági kritériumok igazolása................................................................................................... 16 3. táblázat A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése ............................................................................. 17 4. táblázat Megelőző városrehabilitációs tevékenységek ...................................................................................... 22 5. táblázat Szociális és munkaerőpiaci mutatók a városban és a városközpontban 2001-ben (%) ........................ 28 6. táblázat Néhány szociális mutató, 2011 ............................................................................................................ 29 7. táblázat Az akcióterületen található közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények ............................... 32 8. táblázat Forgalom a 2009-es országos számlálási adatok szerint (E: személygépkocsi egység)....................... 35 9. táblázat A város és az akcióterület néhány infrastrukturális jellemzője ............................................................ 36 10. táblázat A város és az akcióterület közműhálózatának adatai ......................................................................... 37 11. táblázat Lakáshelyzet a városban és a városközpontban 2001-ben ................................................................. 38 12. táblázat Az akcióterületen található közigazgatási és közösségi szolgáltató intézmények állapota ................ 39 13. táblázat Az akcióterületen található funkciók területi hatóköre ...................................................................... 42 14. táblázat Az érintett akcióterületi ingatlanok tulajdonviszonyai....................................................................... 46 15. táblázat Az akcióterületi fejlesztésben résztvevő partnerek feladata az előkészítés, a megvalósítás és a fenntartás időszakában ................................................................................................................................. 47 16. táblázat A fejlesztéssel érintet létesítmények célcsoportjai ............................................................................. 49 17. táblázat Ingatlanárak Mezőtúron ..................................................................................................................... 50 18. táblázat Az akcióterület fejlesztési céljainak és indikátorainak összefüggései ............................................... 53 19. táblázat A teljes akcióterületen tervezett fejlesztések összesítése (tájékoztatás céljából) ............................... 58 20. táblázat Az akcióterületen tervezett fejlesztések elhelyezkedése .................................................................... 59 21. táblázat Összefoglaló táblázat a tervezett beavatkozásokról ........................................................................... 61 22. táblázat A pályázat összefoglaló indikátortáblázata ........................................................................................ 62 23. táblázat Tevékenységenkénti összefoglaló indikátortáblázat .......................................................................... 66 24. táblázat Kötelezően megvalósítandó kiegészítő tevékenységek költségei ...................................................... 91 25. táblázat A konzorciumi partnerek bemutatása ................................................................................................ 92 26. táblázat A magánszféra által megvalósítani kívánt projektek ......................................................................... 95 27. táblázat A pályázathoz kapcsolódó, de azon kívül a közszféra által megvalósítani kívánt tevékenységek az akcióterületen ............................................................................................................................................... 97 28. táblázat Az akcióterületi fejlesztések közötti szinergia ................................................................................... 99

127

Mezőtúr városközpont funkcióbővítő fejlesztése – Akcióterületi Terv 29. táblázat A projektjavaslat célcsoportjai ......................................................................................................... 100 30. táblázat Az érintett célcsoportok bemutatása és rövid jellemzése beavatkozásonként .................................. 101 31. táblázat Fenntarthatósági és esélyegyenlőségi kötelező indikátorok ............................................................. 108 32. táblázat A városrehabilitációt veszélyeztető kockázatok és lehetséges kezelési módjaik ............................. 110 33. táblázat A városrehabilitációs projekt végrehajtási ütemterve ...................................................................... 112 34. táblázat A tervezett fejlesztések összefoglaló költségvetése ......................................................................... 114 35. táblázat Önkormányzaton belüli felelősségek ............................................................................................... 119 36. táblázat A városfejlesztő társaság munkatársainak végzettsége és tapasztalata ............................................ 122 37. táblázat Külső szolgáltatásokat ellátó szereplőkkel szembeni szakmai elvárások ........................................ 124

Térképek jegyzéke 1. térkép Az akcióterület elhelyezkedése a város területén belül .......................................................................... 14 2. térkép Az akcióterület műholdfelvétele ............................................................................................................ 15 3. térkép A jogosultságot biztosító funkciók elhelyezkedése ................................................................................ 16 4. térkép Az akcióterület a város szabályozási tervén ........................................................................................... 20 5. térkép Megelőző városrehabilitációs tevékenységek ........................................................................................ 25 6. térkép Funkciók elhelyezkedése az akcióterületen............................................................................................ 44 7. térkép Fejlesztendő ingatlanok elhelyezkedése és tulajdonviszonyai az akcióterületen ................................... 45 8. térkép Az akcióterületi beavatkozások, projektelemek megnevezése és elhelyezkedése .................................. 59

128

AKCIÓTERÜLETI TERV. Projektgazda: Mezőtúr Város Önkormányzata

Recommend Documents