HÍRLEVÉL
PRIDE-H
AZ INTEGRÁLT VIDÉKFEJLESZTÉS GYAKORLATA MAGYARORSZÁGON
4. szám A PRIDE-H projekt tavaszi eredményei
2004 első negyedévében a PRIDE-H projekt mindkét kistérségében jelentős munka zajlott. Január 13-án és 14-én egy hollandiai LEADER Akciócsoport látogatott el a két kistérségbe, hogy megossza tapasztalatait a LEADER támogatási rendszerrel kapcsolatban. Januárban és február elején lezajlott, illetve többékevésbé befejeződött a részvételen alapuló helyzetfeltáró folyamat mindkét térségben. Ennek zárásaként került megrendezésre február 17-18-án a jövőképmeghatározó műhelymunka, ahol szélesebb körből meghívott társaság a térség fejlődésének lehetséges irányait határozta meg. Ezzel párhuzamosan megkezdődött mindkét kistérségben egy kiválasztott település tekintetében a földhasználat, a jellemző gazdálkodási mód vizsgálata és értékelése, amit gazdálkodási modellek kidolgozása fog követni. Március legvégén került sor a tervező (stratégiaépítő) műhelymunkára, ahol az egybegyűltek a közösen megfogalmazott jövőkép eléréséhez szükséges tevékenységeket tervezték. A feltárt helyzetkép, a forgatókönyvek és a jövőkép, valamit a stratégia megvalósításához szükséges tevékenységek összegyűjtése és rendszerezése alapján készülhet el a projekt hátralévő szakaszában a két térség fejlesztési stratégiája, különös tekintettel a mezőgazdaságra és turizmusra, a projekt legelején, a feladatmeghatározó műhelymunkán azonosított két legfontosabb területre SM
Tervezési munka Pakson
LEADER cserelátogatás Az Európai Unió LEADER+ támogatási formájára való készülés nem része a PRIDE-H projektnek, ugyanakkor a résztvevő kistérségek nagyon helyesen felismerték, hogy a LEADER alapelvek és a PRIDE-H projekt elvei meglehetősen hasonlítanak. A projekt folyamatának végigvitelével a két térség akaratlanul is egyfajta LEADER-felkészülést végez, ami nem hagyható figyelmen kívül egy olyan támogatási forrás esetén, ahová csak korlátozott számú térség csatlakozhat. Ennek a felismerésnek köszönhetően a projektben résztvevő kistérségek igényelték, hogy az uniós LEADER tapasztalatokkal kapcsolatban részesüljenek több információban. A hollandiai Hoogeland LEADER térség helyi akciócsoportjának néhány tagja január 13-14-én látogatást tett Kiskőrösön, majd Pakson, ahol elmondták tapasztalataikat, válaszoltak a felmerülő kérdésekre és meglátogattak néhány fejlesztést a két térségben. A találkozás egyaránt érdekesnek bizonyult mind a holland, mind a magyar résztvevők számára. Fény derült a LEADER+ támogatás EU-s és hazai alkalmazásának néhány különbségére is. Sajnálatos módon a Magyarországon életbe lépő szabályozás szigorúbb, nehezebb feltételeket teremt, mint ami a jelenlegi EU tagországok számára alkalmazandó. Ennek egyik oka, hogy míg a LEADER az EU-ban
Együttgondolkodás a tervező műhelymunkán Kiskőrösön
Folytatás az 5. oldalon 1
A tervezési folyamat Kiskőrösön Jövőképmeghatározó műhelymunka 2004. február 17. 14:00 óra
néhány évvel ezelőtt, de általában hiányzik az a személy, aki egy ilyen kezdeményezésnek motorja lehetne. A forgatókönyv-elemzés gyakorlatának felvázolása után 3 kislétszámú csoportban kezdődött meg a munka, amelynek eredményeként három szcenárió készült el a Kiskőrösi kistérségre: 1. A kistérség mezőgazdasága összeomlik, más foglalkoztatási lehetőségek nem lesznek, a lakosság jelentős része elvándorol 2. A mezőgazdaság felvirágzik és eltartja a térséget – biotermelés, helyi, különleges minőségű termékek fellendülése 3. Több lábon állás – a mezőgazdaság talpon marad, de mellette a térség egyéb ágazatai is erősödnek A jövőkép kialakítása az ismertetett módszerrel gyorsan és hatékonyan megtörtént. A megjelentek számára a kistérség jövőjében lényeges elemek az élhető környezet, a lassabb és kiegyensúlyozottabb életritmus és az ehhez kapcsolódó aktívabb közösségi élet, a kis léptékű és változatos összetételű helyi gazdaság virágzása. A műhelymunka közös értékelésekor elhangzott, hogy ilyen jellegű megbeszélésekre szükség van, ugyanakkor tisztázni kell, hogy a további munkában kinek mi a feladata, felelőssége, hogyan lehet minél konkrétabb formába önteni az elképzeléseket, és végső soron arra van szükség, hogy a fejlesztési elképzelések konkrét projektek formájában megvalósuljanak.
A projektvezető csoport előzetes megbeszélésén Jim Woodhill, (IAC, Hollandia), a jövőkép műhelymunka facilitátora kifejezte reményét arra, hogy a kistérséget széles körben képviselő, nagy számú érdeklődő fog megjelenni és részt venni a folyamatban. Ennek fontossága az, hogy az együtt kialakított jövőkép valóban közös elképzeléseken és együttgondolkodáson alapuljon, és végül a kistérség széles rétegei számára közös elképzeléssé váljon. A telefonos egyeztetések alapján várható helyzetkép ezzel ellentétben azt mutatta, hogy elsősorban csak a RAH-munkacsoport tagjainak megjelenésére lehet számítani. Február 17-én, kedden délelőtt Kiskőrösön a Városháza kisebbik tárgyalótermében Bodor Jenő, kistérségi menedzser ismertette a részvételen alapuló helyzetfeltárás eddigi eredményeit. Jim Woodhill javaslata alapján a jövőkép kidolgozását meg kell előzze néhány lehetséges forgatókönyv felvázolása (scenario analysis) a kistérség fejlődését, jövendő útját illetően. Ennek haszna, jelentősége abban áll, hogy figyelmünket eltereli a mindennapi problémák megoldásának kényszeréről, és így a távolabbi jövő lehetséges kimenetelét átfogóbban és nyitottabban tudjuk szemlélni. A forgatókönyvek természetesen tartalmazhatnak negatív elemeket is, azonban kerülni kell azt, hogy mindössze egy negatív és egy pozitív forgatókönyv készüljön el. Szerencsés, ha több, különböző fejlődési utat feltételező szcenárió formálódik ki. A tervezést 3-4 fős kis csoportok végzik. A forgatókönyvek leírásánál lényeges meghatározni, hogy mik azok a (meglévő, vagy feltételezett) külső és belső tényezők, amelyek az adott helyzethez vezetnek. A részletesen kifejtett forgatókönyvek segítségével történhet azután a jövőkép meghatározása. A forgatókönyvekből minden munkacsoport-tagnak ki kell választania azokat az elemeket, amelyeket 10 év távlatában szívesen látna megvalósulni a térségben. A jövőképet érdemes optimistán ugyan, de egyben, amennyire lehetséges, realistán megfogalmazni. Az idő rövidségére való tekintettel a jövőkép kialakításához a gyors és hatékony elmetérképezés (mind mapping) technikát használhatjuk, amelynek során az egyénileg összeírt szempontokat a csoport tagjai sorban egyesével felolvassák, a facilitátor pedig folyamatosan és rögvest rendszerezve táblára vagy csomagolópapírra írja az elhangzottakat. Ezzel a módszerrel fél óra alatt részletekben gazdag, átfogó jövőkép körvonalazható. A délután kettőkor kezdődő műhelymunkán lényegében a RAH munkacsoport tagjai vettek részt. A helyzetfeltárás eddigi eredményeinek, a késtérség problémafájának ismertetése vezette fel a munkát. A fókuszcsoportos beszélgetések általános tapasztalata, hogy a lakosság mezőgazdaságból élő csoportjai egyedül érzik magukat a problémáik megoldásában, igénylik az információt, egyenlőre kevés sikerrel tudnak egymással szövetkezni, együttműködni, valamit általában úgy látják, hogy helyzetük nehezedik. Mindezt alátámasztja a műhelymunka idején országszerte megszervezett gazdatüntetés is. A termelői csoportok kialakításával kapcsolatban pozitívabb az emberek véleménye, mint
A RAH csoport távozása utáni rövid értékelés és a további feladatok meghatározása során Bodor Jenő elmondta, hogy sok polgármester nehezen tud az ilyen műhelymunkákra időt szakítani, ugyanakkor a délutáni munkát nagyon hatékonynak érezte, és az a meggyőződése, hogy a megjelentek aktívan és lelkesen vesznek részt a folyamatban (ezt mutatja az is, hogy többeknek hamarabb el kellett volna menniük, de végül valamennyien maradtak). A műhelymunkák értékelésekor Jim Woodhill hangsúlyozta, hogy a RAH folyamat széleskörű „beépüléséhez” elengedhetetlen a mostani munka eredményeinek továbbfejlesztése újabb személyek, csoportok bevonásával, a következő műhelymunkát pedig jóval nagyobb számú csoporttal kell elvégezni. Fontos az is, hogy a projekt előrehaladásával az elemzés, tervezés egyre konrétabb, részletesebb, mélyebbre néző legyen, mert különben megmarad az általánosságok felszínén. Ennek érdekében minden egyes újabb lépést az előzőleg elért eredmények feldolgozásával és bemutatásával kell kezdeni. 2
Stratégia-elemző műhelymunka 2004. március 30. 14:00 óra
a terület fejlődését elősegítő 5-10 tevékenységről, amely a csoport témájához kapcsolódik. Ezeket sorrendbe állítva szintén bemutatólapra jegyezték le, mellé írva a tevékenységekért felelős személyeket, vagy szervezeteket. A hangulat oldása érdekében, de nem utolsó sorban a fantázia feloldását is segítendő minden csoportnak feladata volt, hogy egy őrült ötlettel álljon elő, mit szeretne a kistérségben megvalósítani.
A köszöntő, a projektről szóló általános tájékoztató és a nap céljainak ismertetése után Bobek Noémi levezetésével az aznapi műhelymunkával kapcsolatos elvárásokat mértük fel. 4-5 személyből álló csoportok kaptak három kártyát azzal, hogy az eddig elhangzottak, valamint a meghívóhoz csatoltan kiküldött ismertető alapján írják fel egy-egy kártyára, hogy mit várnak el ettől a programtól és mit várnak el a mai naptól, majd egy fő a csoportból ismertette azt. A táblán csoportosított kártyák alapján a következő fő elvárások fogalmazódtak meg: 1) a lehetőségek számbavétele, 2) konkrétumok, példák, részletes elképzelések kialakítása, 3) az együtt töltött idő lehető leghatékonyabb kihasználása. Az elvárások után Jim Woodhill hozott néhány példát a nagyvilágból, majd megkezdődött a közös tervezési munka. A kiscsoportos tervezésnek két célja volt: 1) a jövőkép elmélyítése és 2) a stratégia elemeinek részlesebb kidolgozása, a főbb tennivalók meghatározása. Annak érdekében, hogy a tervezés konkrét szintre kerüljön és ne szorítkozzon általános megfogalmazásokra, 5 tematikus munkacsoportot állítottunk fel. A témákat (kertészet, állattartás, civil szervezetek, turizmus, kis és közepes vállalkozók) csomagolópapírra írtuk, majd mindenki saját döntése alapján ahhoz a csoporthoz írta fel magát, amelyik a legközelebb áll munkájához, hivatásához. A meglévő témákhoz még hozzájött egy hatodik (egyszemélyes) csoport, amely az ökológiai gazdálkodással foglalkozott.
A jövőkép-tervezés során az egyes munkacsoportok különkülön ismertették az elképzeléseiket. A jegyzőkönyv alapján az alábbi módon lehet összefoglalni az elhangzottakat: • Gazdasági téren: a megváltozó körülményekhez megtaláljuk az új lehetőségeket, a termelés szerkezete alkalmazkodik; a térség mezőgazdaságának hírneve visszaáll; a termelők érdekképviselete és együttműködése megerősödik; a teljes termékpálya a térségben realizálódik; fejlődik a turizmus, több külföldi látogat a térségbe • Kommunikáció terén: a nyelvi, kommunikációs nehézségeket áthidaljuk (Internet, faluház); a kommunikációs gátak eltűnnek; a pályázatok kiszámíthatóbbak és az információ hozzáférhető; • Életminőség tekintetében: a környezet rendezetté és tisztává válik; az átlag életszínvonal és várható életkor emelkedik, az emberek kiegyensúlyozottabbak; a fiatalok is találnak perspektívát; a hagyományok megőrzése népszerűvé és természetessé válik Az egyes tematikus munkacsoportok ismertették a jövőkép elérésének érdekében az adott területen elvégzendő legfontosabb feladatokat. Néhány példa az őrült ötletek közül: „Megindul az első alkohollal hajtott gépjárművek sorozatgyártása a kistérségben”, „Minden település és nemzetiség újra hagyományainak megfelelően él”, „Lesz a térségünknek Nobel díjasa”, „Magyar szafari a homokbuckán”… Zárásként Barkóczi Ferenc polgármester úr összefoglalta az eredményeket és kifejezte reményét, hogy sikeres lesz a folytatás. A műhelymunka résztvevői kiemelték, hogy a mindössze néhány órányi együtt eltöltött időben rengeteg ötlet merült fel, és valamennyiükben kialakult egyfajta kép a térség vágyott jövőjével kapcsolatban. Sain Mátyás és Bobek Noémi
A szünetet követően, a papír szerint minden csoport külön helyezkedett el. Minden csoporthoz a délelőtti előkészítő programon részt vett szereplők közül egy-egy személy csatlakozott, hogy ott facilitátori szerepet töltsön be. 1. Jövőkép tervezése A csoport minden tagja gondolkozott azon, hogy melyek azok a legjelentősebb változások, amelyeket látni szeretnének a kistérségben az elkövetkezendő 5-10 év során (egyenlőre nem leszűkítve a választott témára). A csoport egyeztetett, hogy melyik az az öt legfontosabb változás, amelyek eléréséért szerintük a kistérségnek törekednie kellene, majd ezeket bemutatólapra írták. 2. Akciótervezés A csoport megegyezett a kistérség által végrehajtandó, 3
A tervezés folyamata a Paks-Dunaföldvári kistérségben forgatókönyvek felvázolása után az egybegyűltek Jim Woodhill segítségével a lehetséges jövőkép elemeit próbálták meghatározni az alapján, hogy milyennek szeretnék látni a kistérséget 20 év múlva. Az egész műhelymunka célja az volt, hogy segítse, megalapozza s egyben kijelölje a konkrét tervezés fő irányvonalait a térségben élők véleményére építve. A közös munka jó hangulatban zajlott, a hosszúra nyúlt találkozón mindenki aktívan dolgozott. Ugyanezen a napon a projektben résztvevő holland és magyar szakértők közül néhányan találkoztak egy a földrendezésben érdekelt helyi gazdálkodóval, akinek segítségével tájékozódhattak a helyi igényekről, a földrendezés helyi lehetőségeiről és az ezzel kapcsolatos problémákról. Február hátralévő részében és március elején az elért eredmények további összegzése, elemzése folyt, illetve sor került a februári találkozón napvilágra került hiányok pótlására. E célból kiscsoportos megbeszélést hívtunk össze Pakson a térség borturizmusban érdekelt személyei, szervezetei számára. A PRIDE-H projekt fő elemeinek tekintett mezőgazdaság- és turizmus-fejlesztés témáihoz kapcsolódva március 18-ra két találkozót szerveztünk Paksra azzal a céllal, hogy a tervek kialakításában résztvevők alaposabban felkészülhessenek a tervezési folyamatra. A mezőgazdaság témájához kapcsolódva ezért meghívtunk egy olyan szakértőt is erre az eseményre Podmaniczky László személyében, aki tájékoztatta a jelenlévőket az Európai Unió támogatási politikájáról, gyakorlatáról, hogy a helyi tervek kialakításához már ilyen irányú, technikai jellegű ismeretekkel is felvértezve foghassanak hozzá a térségben élők. A térségi turizmus hatékonyabb fejlesztése érdekében Kovács Dezsőt kértük fel szakértői közreműködésre, aki a meglévő térségi turisztikai elképzelések, tervek egységesítésében, a lehetséges fő irányok kijelölésében és az ehhez szükséges lépések előrevetítésében volt a megjelentek segítségére. A különböző jellegű felkészítő és előkészítő tevékenységek után március 31-én rendeztük meg a PRIDE projekt keretében a Tervező Műhelymunkát. Ezúttal is Paksra invitáltuk a több mint száz meghívottat. Erre az alkalomra, mely az utolsó volt
Eseménydúsan telt az első negyedév a Paks-Dunaföldvári kistérségben. Január 14-én a hollandiai Hoogeland LEADER+ Vidékfejlesztési Bizottságának Magyarországra látogató képviselőit látta vendégül a kistérség. A találkozás alkalmával a magyar Vidékfejlesztési Bizottság tagjai bemutattak néhány térségi turisztikai illetve mezőgazdasági vállalkozást (dunaföldvári Borház és Panoráma Üdülőfalu, bölcskei tehenészeti telep és a Pincefalu néhány picéje) a holland vendégeknek, illetve tájékozódhattak az alulról induló kezdeményezéseken alapuló LEADER+ programról. A holland és a magyar résztvevők egyforma érdeklődéssel hallgatták egymás tapasztalatait a helyi kezdeményezéseken, összefogáson alapuló kistérségi tervezéssel kapcsolatosan.
Február 18-án Pakson, a Prelátus épületében bonyolítottuk le a Jövőképmeghatározó Műhelymunkát, amelynek egyik célja a Részvételen Alapuló Helyzetfeltárási szakasz illetve a PRIDE-H projekt addig elért eredményeinek összefoglalása volt. Az összejövetel másik célkitűzése az elért eredményekre építő, abból kiinduló tervezési folyamat megkezdése volt. Az összejövetelre a Helyi Vidékfejlesztési Bizottság és az Akciócsoport tagjai, illetve a téli fórumokon résztvevő, ott a tervezési folyamatba bekapcsolódási szándékukat jelző érdekeltek kaptak meghívót. A közel harminc résztvevő kisebb munkacsoportokban dolgozva először lehetséges forgatókönyveket próbált összeállítani a térség számára. Bár ezek részletes kidolgozására időhiány miatt nem került sor, de körvonalazódott egy lehetséges pozitív forgatókönyv, amely jól működő, biztonságos erőműre, erős kis- és középvállalkozói szektorra, felfutó turisztikai ágazatra és a mezőgazdaságon belül a kistermelők és a nagyüzemek megfelelő arányára és összefogására épít. A negatív forgatókönyv szerint a térségből eltűnik az erőmű és nem alakul ki megfelelő mértékű összefogás a kistermelők között, amiért a térség agrár-kistermelői valamint kis- és középvállalkozói is gyengék, kiszolgáltatottak lesznek, valamint a turizmus lehetőségei, adottságai is kihasználatlanok maradnak. A semleges forgatókönyv az erőmű további jelenlétével, a mezőgazdaságot és a kis- és középvállalkozói szektort ma is jellemző problémák fennmaradásával, ugyanakkor a turizmus valamelyest erősebb jelenlétével számol. A 4
a lakossági részvételen alapuló tervezési események közül, meglehetősen kevesen jöttek el a térségben élő érdekeltek közül, az Akciócsoport tagjait és a projekt négy holland résztvevőjét is beleszámítva egy 23 fős kis csapat dolgozott együtt ezen a napon. Kiss József kistérségi elnök köszöntője után Frank van Holst az Unió vidékfejlesztési politikájáról ismertette a programszintű tervezés és támogatás fontosságát hangsúlyozva, Jim Woodhill pedig a térségi együttműködés hasznosságáról beszélt pozitív példákkal támasztva alá mondandóját. A megjelentek ezután érdeklődésük szerint választhattak, hogy a turizmus avagy a mezőgazdaság fejlesztésének tervezésén dolgozó kiscsoportban kívánnak-e dolgozni. A kiscsoportok elsőként áttekintették, kiegészítették és pontosították a korábban kidolgozott térségi jövőképet, majd pedig megfogalmazták a térség elképzelt jövőjét summásan kifejező mondatot, amely egyben a tervezés által elérni kívánt célt is reprezentálja. „A „MAG”-unk uraiként élni!” megfogalmazásban a belső erőforrásokra alapozott fejlődés illetve a külső körülményeknek való kiszolgáltatottság leküzdésének óhaja kap hangot. Ezután a Részvételen Alapuló Helyzetfeltárási munkák eredményeként összeállított tematikus problémafákat vizsgálták felül, egészítették ki a jelenlévők. A problémák rendszer-szerű összefoglalása és a kidolgozott jövőkép alapján összeállították a turizmus és a mezőgazdaság
fejlesztésének céljait rendszerbe fogó ábrákat, azaz a célfákat, illetve a célok megvalósítását eredményező programok rendszerének ábráit, a programfákat. Végezetül a programok megvalósulását eredményező konkrét tevékenységeket is meghatározták az egybegyűltek, kialakították ezek időbeli ütemezését és kijelölték a megvalósításért felelős személyek, szervezetek körét is. Az ismételten hosszúra nyúlt programmal lezárult a PRIDE-H programnak a lakosság bevonásával zajló, az érintettek véleményére építő tervezési szakasza, jelenleg a Tervező Műhelymunka eredményeinek összegzése, elemzése, tisztázása folyik. A hátralévő munkák megvalósításáért felelős Akciócsoport célja, hogy minél hamarabb elkészüljön a másfél éves közös munka eredményét és a térségben élők véleményét, elképzeléseit reprezentáló térségi tervdokumentum. Szándékaink szerint a részletes terv rövidített, egyszerűsített változatát az érintettekhez is eljuttatjuk majd. Ezúton is köszönetet mondunk mindenkinek, aki a fórumainkon és a műhelymunkákon megjelent, elmondta problémáit, véleményét, elképzeléseit s ezzel hozzájárult egy a térségre szabott tervdokumentum elkészítéséhez. Az Akciócsoport nevében: Schwarcz Gyöngyi és Veres Imre
LEADER cserelátogatás (folytatás az 1. oldalról) és talán valamennyi támogatás közül a legtisztábban szolgálja a vidékfejlesztést, hiszen nem csak alulról jövő, de helyben kiválasztott projekteket támogat, amik a helyi akciócsoport által kidolgozott térségi programba illeszkednek. Ezzel megnyílik Magyarországon az első program-finanszírozású támogatás, valós döntési jogokat ruházva a helyi társadalmakra. Mindkét kistérség kinyilatkozta szándékát a LEADER támogatási forrásra való jelentkezésre, amihez a PRIDE-H projekt kapcsán létrejött intézményi struktúra és a megszerzett tapasztalatok jelentős segítséget fognak jelenteni.
önálló programként fut, addig Magyarországon az AVOP (Agrárstruktúra- és vidékfejlesztési operatív program) egyik intézkedéseként engedték bevezetni. A legfőbb hátrányos különbség számunkra, hogy nincs lehetőség előfinanszírozásra. Ilyen módon a jobbára kisléptékű projektek gazdái is kénytelenek a fejlesztést saját anyagi forrásaik terhére elkezdeni, és csak egyes szakaszok lezárultával kapnak vissza pénzt a jogosult támogatási százalék arányában. A másik különbség a rendelkezésre álló forrás nagysága, ami Magyarországon jóval kisebb, mint a tagországokban. Mindezek ellenére a résztvevők egyetértettek abban, hogy a LEADER támogatási rendszer fontos
SM
A holland LEADER-csoport projektlátogatáson vesz részt
Közös megbeszélésen a két kistérség és a holland LEADERcsoport Kiskőrösön 5
SOROZAT A PRIDE-H Hírlevél sorozataként minden számban közreadunk egy-két ún. közösségi tervezési technikát. Ezek a technikák Nyugat-Európában elterjedtek a részvételen alapuló tervezési gyakorlatban, mivel gyorsítják és megkönnyítik a munkát és lehetővé teszik kisebb-nagyobb cso-portok együttes tervezését.
JÖVŐKÉP-ALKOTÁS (VISIONING) Célja: Közös megfogalmazása annak, hogy mit szeretne csoport a projekt eredményeként látni, milyen jövőképet lát optimálisnak (’Azt szeretném, ha 5 év múlva…’). Ez segít abban, hogy kreatívan gondolkodjunk és elszakadjunk a mindennapi, rövidtávú problémáktól. Arra is használható ez a technika, hogy különböző érdekeltségű emberek közös érdekeltségi/érdeklődési alapot találjanak. Leírása: Kérjük meg a csoport tagjait, hogy mondják el, milyennek szeretnék látni a témával kapcsolatos dolgokat a jövőben. Ezt megtehetjük fiktív, játékos módon is, például képzeljük el együtt, hogy egy jövőbeli konferencián kell elmesélni, hogy miben lett sikeres a projekt. A gyakorlat végezhető akár egy személlyel, vagy nagyobb csoporttal is. ELMETÉRKÉPEZÉS (MIND-MAPPING) Célja: Megbeszélés vagy ötletbörze során az összegyűlő elemek rendszerezése. Adott témával kapcsolatban több személy a lehető legtöbb ötletet, javaslatot gyűjtheti össze rövid idő alatt és az összegyűjtött információt a facilitátor (vagy egy kiválasztott személy) táblára írva rögtön strukturálja. Ezzel a módszerrel biztosítható, hogy a helyzetet valamennyi nézőpontból tekintetbe vegyük. Leírása: Kérjük meg a csoport tagjait, hogy gondolkodjanak el egy adott témán (pl. mit szeretnénk látni a térségben 5 év múlva?), majd az eszükbe jutó elemeket írják le papírra. Ezután kérjük meg a csoportot, hogy a listában válasszák ki a legfontosabb, legátfogóbb elemeket. A csoport tagjai ezután egyenként felolvasnak egyet a legfontosabb elemek közül, majd körben haladva folyamatosan valamennyi ötletet felolvassák. Eközben a facilitátor csomagolópapírra vagy táblára jegyzi ezeket, oly módon, hogy középre először felírja az alapkérdést, majd ehhez fa-szerkezethez hasonlóan ágakat illeszt.
A PRIDE-H projekt további fő tevékenységei: - a földrendezési tanulmány elkészítése a KTI munkatársainak segítségével (nyárig) - az eddigi eredmények valamint a földrendezési tanulmány figyelembevételével két kistérségi stratégiai program elkészítése, kölönös tekintettel a két kiválasztott alprogramra (mezőgazdasági és turisztikai alprogram) (nyárig) - látogatás a hollandiai LEADER csoportnál (előreláthatólag június végén) - a projekt tapasztalatait, módszertanát összefoglaló kézikönyv elkészítése (őszig)
Készült a VÁTI Kht Országos Vidékfejlesztési Irodán, Budapest, 2004. április 28. / Szerkesztette: Sain Mátyás / Fotó: Kees van der Vart További információ: VÁTI VID (1) 224 3155,
[email protected] / MTA RKK Kovács Katalin (1) 413-6066,
[email protected] 6
