PR10 dokumentum Javaslat(ok) az egységes szemléletű protokoll struktúrájának és tartalmi elemeinek meghatározására
A.I.M. 2011 KONZORCIUM
2012. február
Készült: az Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. megbízásából a TÁMOP 3.1.1. „21. századi közoktatás – fejlesztés, koordináció” c. kiemelt projekt, 4. pillérének: Sajátos nevelési igényű gyermekek oktatási szolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférését biztosító tevékenységek támogatása keretében
A javaslatcsomag kialakításánál felhasználásra kerültek a projektben keletkezett alábbi tanulmányok is:
Kereki Judit: A hazai kora gyermekkori intervenciós intézményrendszer működésének legfontosabb problématerületei és fejlesztési lehetőségei Kereki Judit: Irányelvek, protokollok a hazai gyakorlatban, a gyermekút kialakításának lehetséges keretei
Szerkesztette: Kereki Judit
2
Bevezetés A különböző ágazatokban azonosítható eltérő protokoll értelmezések mind a formai, mind a tartalmi különbségekben is megnyilvánulnak. Szociális területen irányelveket, standardokat és protokollokat különítenek el egymástól, de írásban rögzített és érvényben lévő definíció nincs rájuk nézve, valamint a különböző ellátási területekre vonatkozóan nincsenek egységesítve. Az oktatási ágazatban hasonlóan esetlegesek a tartalmi és formai elkülönítések, hiányoznak az egységes szempontok a dokumentumok megalkotásánál. Az eljárásrendek legrészletesebb értelmezését az egészségügyi ágazat dolgozta ki, egyrészt támaszkodva a nemzetközi tapasztalatokra és szakirodalomra, másrészt a hazai szakemberek munkáira. Alapvetően különbséget tesz protokoll és irányelv között. Az egészségügyben a szakmai protokoll meghatározott betegségcsoportban és ellátási szinten egy betegség vagy állapot – az elérhető tudományos bizonyítékokkal alátámasztott preventív, diagnosztikai, terápiás, ápolási, gondozási és rehabilitációs - ellátási folyamatával kapcsolatos tevékenységek rendszerezett listája. Alapját képezi az egészségügyi szolgáltatások szakmai ellenőrzésének és finanszírozásának, továbbá célja az ellátás biztonságának és egyenletes színvonalának biztosítása. A szakmai irányelveket pedig úgy értelmezi, mint az elérhető tudományos bizonyítékokkal alátámasztott, szisztematikusan kifejlesztett döntési ajánlások sorozatát, amely adott betegségcsoport különböző ellátási módozatainak meghatározására irányul, és amelynek célja, hogy javítsa az egészségügyi ellátás minőségét, hatékonyságát, eredményességét, valamint segítse az orvost és a beteget a legmegfelelőbb ellátás kiválasztásában. A nemzetközi szakirodalom a szakmai irányelvek több fajtáját különbözteti meg. Ez alapján a csoportosítás alapján léteznek: •
Informális konszenzuson alapuló irányelvek / ajánlások: Az irányelv szakértői csoport konszenzusán alapul. Ez a módszer nem zárja ki ugyan a tudományos bizonyítékok felhasználását, azonban explicit módszertan hiányában várható eredményei mások által nem megismételhetők, illetve nem állapítható meg, hogy a tudományos eredményeket hogyan válogatták, értékelték és használták fel az ajánlások megfogalmazása során. Az ilyen ajánlások veszélye, hogy szűk szakértői csoport véleményét tükrözik, illetve individuális véleményeket erősíthetnek fel, melyek nem feltétlenül követik a legkorszerűbb ismereteket.
Formális konszenzuson alapuló irányelvek/ajánlások: a formális konszenzus kialakítására szolgáló módszerek az ún. Delphi technika és a jól ismert konszenzus konferencia. Az utóbbi technika hazánkban is széles körben alkalmazott, és használható a teljes irányelv fejlesztésére, annak konzultációjára, de specifikus ajánlások kidolgozására is olyan esetekben, ahol tudományos bizonyítékok ellentmondásosak és/vagy nem lelhetők fel. A szakértői konszenzuson alapuló irányelvfejlesztés nem helyettesítheti, de számos esetben hasznosan kiegészítheti az irodalom szisztematikus feldolgozásán alapuló irányelvfejlesztést.
• Bizonyítékokon alapuló irányelvek/ajánlások: Az irodalom szisztematikus felkutatásával, kritikus értékelésével, és a bizonyítékok rangsorolásával kifejlesztett irányelvek,
3
melyekben az ajánlások és az azt alátámasztó tudományos eredmények között közvetlen és egyértelmű kapcsolat van, és az ajánlások „erőssége” közvetlen módon kapcsolódik a bizonyíték erősségéhez. Hátrányuk, hogy nem vizsgálják az egészségügyi ellátások eredményességét, az ajánlások alapján alkalmazott eljárások költségeit, költséghatékonyságát, és a gyakorlati alkalmazhatóság problémáit. •
Explicit, bizonyítékokon alapuló irányelvek/ajánlások: az explicit, bizonyítékokon alapuló irányelvek nemcsak a gyógyító-megelőző eljárások és ápolási folyamatok (továbbiakban beavatkozások) biztonságosságát és hatásosságát értékelik az elérhető legmagasabb szintű bizonyítékok alapján, hanem az irányelv ajánlásainak következményeit, illetve hatását is felbecsülik. Ennek megfelelően minden beavatkozásra vonatkozóan meghatározzák azok előnyeit, hátrányait (veszélyeit), a bevezetés feltételeit és várható költségeit, valamint megbecsülik a legfontosabb kimeneti eredmények gyakoriságát, és figyelembe veszik a betegek preferenciáit is.
Az egészségügyi ágazatban elsősorban a formális konszenzuson alapuló irányelvek/eljárások és a bizonyítékokon alapuló irányelvek/ajánlások az elterjedtek. A szociális/gyermekvédelmi terület az utóbbi években kidolgozott olyan protokollokat, amelyeket már egységes szerkezetben írtak meg, de ezek nem általános érvényűek minden ellátási területre. Az oktatási ágazatban történnek kísérletek protokoll fejlesztésre, de a tartalmi, formai követelmények kialakítása esetleges.
Irányelvek, protokollok szerkezeti felépítése a különböző ágazatokban Ágazat
Egészségügy
Szociális/gyermekvédelmi terület
Oktatás
Eljárásrend
szakmai irányelv
Irányelv, standard, protokoll
Szabályozottság
Szabályozott (23/2006. (V.18.) EüM rendelet)
Nem szabályozott
Tartalma
Olyan szisztematikusan kifejlesztett ajánlássorozat, amely meghatározott ellátási körülmények között az ellátandók jól körülhatárolt körére vonatkozik, ajánlásai jól azonosíthatók, tudományos bizonyítékokra, illetve valamennyi érintett szakterület szakértőinek véleményére támaszkodva, a betegek szempontjainak figyelembevételével az ellátók és ellátandók adott egészségügyi ellátással kapcsolatos megfelelő döntéseit segíti elő.
Elsősorban a gyerekjóléti alap-, illetve a gyermekvédelmi szakellátásban jelentkező ellátástípusok egymástól megkülönböztethető, elkülöníthető, a szakmában kialakult, elfogadott, egymásra épülő mozzanatait mutatja be. (A gyermekjóléti szolgáltatás, a gyermekek napközbeni ellátása, a szakellátásba kerülés protokolljai rövid felvezetőt is tartalmaznak.)
irányelv, protokoll Nem szabályozott Nem definiált
Felépítése
1. Adatlap 1. 1. A dokumentum jellemzői 1.2. Kiadás és elérhetőség 1.3. Időbeli határok 1.4. Hatókör 1.5. Felhasználói célcsoport és a felhasználás célja
1. Cél, funkció 2. Célcsoport, megvalósulási kritériumok 3. Alapelvek 4. A szolgáltatás leírása 5. Protokoll 5.1 Szereplők
4
Esetleges
Érvényessége
1.6. A tartalomért felelősök köre 1.7. Kapcsolat a hivatalos hazai és külföldi szakmai irányelvekkel, népegészségügyi programmal 1.8. Kulcsszavak 2. Cím 3. Előszó 4. Definíciók 4.1. Fogalmak 4.2. Rövidítések 4.3. Bizonyítékok szintjének meghatározási módja 4.4. Ajánlások rangsorolásának módja 5. Bevezetés 5.1. A témakör hazai helyzete, a témaválasztás indoklása 5.2. Célok 6. Összefoglaló 6.1. Felülvizsgálatkor változtatott ajánlások (opcionális) 6.2.Meghatározó ajánlások 6.3. Az ellátási folyamat algoritmusa (opcionális) 7. Ajánlások szakmai részletezése 8. Ajánlások alkalmazása 8.1. Az alkalmazás feltételei a hazai gyakorlatban 8. 2. Alkalmazást segítő dokumentumok listája 8. 3. A gyakorlati alkalmazás mutatói, audit kritériumok 8.4. Az ajánlások terjesztésének terve 9.A dokumentum felülvizsgálatának terve 10. Irodalom 11. Melléklet 11.1. A folyamat teljesítését igazoló dokumentumok 11. 2. A fejlesztés módszerének leírása és kapcsolódó dokumentumok Megadott időpontban lejár, a további használathoz megújítás szükséges, melynek eljárási kerete hasonló az új irányelv készítéséhez
5.2 A szolgáltatás részletes leírása 5.3 Személyi feltételek 5.4 Kompetenciák 5.5 Tárgyi feltételek 6. Indikátorok 7. Ellenőrző lista a protokoll megvalósításához 8. Mellékletek 8.1 Szakirodalom 8.2 Jogszabályok 8.3 Egyebek (esetleges)
Nincs
Nincs
1. Javaslat A különböző ágazatok közti együttműködést, a kora gyermekkori ellátás integrált szemléletének kialakítását nagyban segítené a szakmai irányelvek, protokollok elkészítésére vonatkozó tapasztalatok kölcsönös felhasználása. Az egészségügyi ágazat e tekintetben sajátos helyzetben van, mivel formalizált és folyamatosan fejlesztett módszertannal és viszonylag stabil intézményi és irányítási keretekkel rendelkezik az irányelvek, protokollok kidolgozására. További tényező, hogy az egészségügyi területen rendszerint valamilyen kutatásokkal alátámasztott, ellenőrzött evidenciák is rendelkezésre állnak, melyekre az irányelvek építhetők, illetve amelyek beépíthetők az irányelvekbe. Az oktatási és szociális ágazatban a tevékenység jellege és az ellenőrzött, tesztelt evidenciák szűkebb köre miatt az irányelvek, protokollok kidolgozása, karbantartása, megújítása tekintetében a szakmai konszenzuson alapuló irányelv fejlesztési eljárás sokkal nagyobb szerepet kap. Ennyiben tehát e két ágazat különbözik az egészségügytől.
5
2. Javaslat Az egészségügyi irányelvfejlesztés nem ágazat-specifikus módszertani elemei és keretei adaptálhatók az oktatási és a szociális területre is. Ez igaz az irányelvi dokumentáció szükséges elemeire, az irányelvi dokumentumok felépítésére. Az irányelvi dokumentum tartalmi felépítése történhet lényegében hasonló fejezetrenddel és formai keretekkel.
3. Javaslat Az adaptáció szempontjából szükséges előkészítés után szintén lehetséges az irányelv készítési folyamat kereteinek formális szabályozása is. Ehhez mindenekelőtt azonosítani kell, s ha nincs akár létre is kell hozni azokat a szakmai ellenőrző pontokat, intézményi szerepeket illetve szereplői köröket, amelyek az irányelv fejlesztési folyamatban a megfelelő szakmai szűrő, ellenőrző szinteket jelentik. A cél nem a folyamat bürokratizálása, hanem a szakemberek, szakmai szervezetek részvételi lehetőségének megteremtése, s ezzel annak biztosítása, hogy a területen felgyűlt szakmai tudás a leghatékonyabb formában jelenjen meg, csatornázódjon be az irányelvkészítés szabályozott folyamatába.
4. Javaslat További fontos elem, hogy az irányelvek ésszerű időközönkénti felülvizsgálata is szervezetten és ne esetlegesen történjen. Mivel a szakmai tapasztalatok, elméleti és gyakorlati evidenciák folyamatos visszacsatolást jelenthetnek, ezek irányelvekbe/protokollokba való beépülésének rendszerszerű lehetőségét meg kell teremteni mind az oktatási, mind az egészségügyi ágazatban. Ez legjobban úgy érhető el, ha az egészségügyi irányelvekhez hasonlóan a többi ágazatban is egy érvényességi idő rendelődik az irányelvhez, amelyet ez időpont utáni alkalmazás érdekében meg kell újítani. A megújítás szükségessége egyúttal lehetőséget is ad az irányelv felülvizsgálatára, az időközben felhalmozott tapasztalatok, megszületett szakmai eredmények és koncepciók beépítésére.
6
Általános javaslat az irányelvfejlesztés folyamatára 5. Javaslat Az egészségügyben használt irányelvkészítés adaptálását az elvi folyamatábra alapján javasoljuk megvalósítani.
Az irányelv témájának kiválasztása
Az irányelv szakmai tartalmának, várható eredményeinek, és célcsoportjának meghatározása Multidiszciplináris fejlesztőcsoport kialakítása, és a fejlesztés módszertanának tervezése Az irányelvvel kapcsolatos fő kérdések megfogalmazása és a szakirodalom szisztematikus felkutatása
Ismert-e a témához kapcsolódó, bizonyítékokon alapuló irányelv?
igen
Irányelv helyi adaptálása
nem
Tudományos bizonyítékok felkutatása
A szakirodalom kritikus értékelése, bizonyítékok rangsorolása nincs
nem
Van minden ajánlásra helyileg is alkalmazható bizonyíték?
Van konszenzus?
igen
Bizonyítékok ajánlásokká alakítása Konzultáció, szakértői véleményezés
igen
Konszenzuson alapuló ajánlások kialakítása
Rövid, nem konszenzus alapú nyilatkozat, vélemény
Az irányelv gyakorlati tesztelése, próbatanulmányok Az irányelv végső változatának összeállítása
Az irányelv tesztelése és bevezetése
Az irányelv hatásának értékelése és felülvizsgálata
Forrás: GYEMSZI
7
